A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-6586/2011. számú, felügyeleti intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata a Groupama Garancia Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által ( ) Ügyfél kérelme alapján a Groupama Garancia Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1051 Budapest, Október 6. u. 20., továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet a Biztosítóval szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezés megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. A Felügyelet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezés megsértése miatt a Biztosítóval szemben 150.000,- Ft, azaz egyszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. II. A Felügyelet a Biztosítóval szemben a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó díjfelszólítással kapcsolatos értesítésre vonatkozó jogszabály megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. III. III/A. A Felügyelet a Biztosító számára a panaszok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. A Felügyelet a panaszok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Biztosítót 100.000,- Ft, azaz százezer forint fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezi. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett ( ) számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a
határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles. I n d o k o l á s Ügyfél 2011. február 08-án érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 64. -a szerinti fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Az Ügyfél a Biztosítónál 2010. március 29-én ( ) számon kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződést kötött A00 bónusz fokozatban. Az Ügyfél ezután kérte a Biztosítótól a szerződésre ( ) bónusz fokozat felvezetését, mivel egy másik gépjárművét a forgalomból véglegesen kivonatta. Az Ügyfél a ( ) bónusz fokozatról kiállított kártörténeti igazolást a Biztosító rendelkezésére bocsátotta. A Biztosító az Ügyféltől ezután kérte a végleges forgalomból történő kivonásról szóló határozat becsatolását, amit az Ügyfél a Biztosító részére megküldött. Az Ügyfél 2010. november 23-án ismételten leadta a ( ) bónusz fokozatról szóló kártörténeti igazolást a Biztosítónál. Az Ügyfél beadványában kifogásolta, hogy a Biztosító ezután szerződését díjnemfizetés okán megszüntette, emiatt 2011. január 26-án ( ) Ft fedezetlenségi díj befizetése mellett új gépjármű felelősségbiztosítási szerződést kellett kötnie. A Psztv. 64. (1) bekezdése alapján a Felügyelet kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi a) a 4. -ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. - ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek, bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás). Jogsértés megvalósulásának megállapítására az alábbi tényállás figyelembevételével került sor:
I. A Biztosító 2011. május 03-án kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél 2010. március 29-i kockázatviselési kezdettel kötött kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződést A00 bónusz besorolás mellett ( ) számon. Az Ügyfél 2010. október 20-án kelt levele, amelyben kérte a szerződés bónusz fokozatának ( )-re történő módosítását, 2010. október 26-án érkezett be a Biztosítóhoz, ám a Biztosító ekkor még nem kezdeményezett módosítást a szerződésen. Az Ügyfél ebben a levelében arra tekintettel kérte a bónusz fokozat módosítását, hogy egy másik gépjárművét 2010. július 05- én véglegesen kivonatta a forgalomból. Az Ügyfél ismételt módosítási kérelme 2010. november 25-én érkezett be a Biztosítóhoz, azonban a Biztosító munkatársai ekkor tévedésből nem a szerződés bónusz fokozatát módosították, hanem érdekmegszűnés okkal törölték azt. A törlésről 2010. november 25-én törlésértesítő levelet küldtek az Ügyfél részére, amelyen a megszűnés dátumaként 2010. július 05., a másik gépjármű forgalomból történő kivonásának dátuma szerepelt. A Biztosító a szerződés törlésével egyidejűleg az Ügyfélnek ( ) Ft díjat visszautalt, továbbá visszautalta a 2010. november 17-én befizetett díjat is. A 2010. január 1-jétől hatályos - kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban: Gfbt.) 7. (3) és (4) bekezdései szerint: (3) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg. (4) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be. A Felügyelet a Biztosító 2011. május 03-i nyilatkozata alapján megállapította, hogy Ügyfél szerződését annak ellenére szüntette meg érdekmúlás indokkal, hogy annak jogszabályi feltételei nem álltak fenn. A Felügyelet a megállapított tényállást a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban Fttv.) alábbi rendelkezéseivel vetette össze. Az Fttv. 3. (1) bekezdése szerint Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Az Fttv. 3. (2) bekezdés szerint: (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés
meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. Az Fttv. 3. (3) bekezdés szerint A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). Az Fttv. 6. (1) bekezdése szerint: (1) Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata. Az Fttv. 2. h) pontja alapján E törvény alkalmazásában ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. Nyilvánvaló, hogy a biztosítási szerződés Ügyfél általi megkötésének szükségességére vonatkozó tájékoztatás az Ügyfél szerződés megkötésére irányuló döntésének megtételét, így ügyleti döntését, azaz az Fttv. hatálya alá tartozó fogyasztói magatartást befolyásoló információnak minősül. Ebből következik, hogy az e vonatkozásban megvalósított téves tájékoztatás sem értékelhető másként, mint az Ügyfél ügyleti döntését befolyásoló tényezőként. Az eljárásban a Felügyelet megállapította, hogy az érintett Ügyfél megfelel az Fttv. 2. a) pontja szerinti fogyasztó fogalmának, hiszen gazdasági és szakmai tevékenységén kívül eljáró természetes személynek minősül. A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító az Ügyfelet tévedésbe ejtette a ( ) számú szerződés érvényességét illetően azzal, hogy azt a tájékoztatást nyújtotta részére, hogy a szerződés a valóságtól eltérően érdekmúlással megszüntetésre került. A Biztosító tehát az Ügyfél részére megtévesztő, téves információt szolgáltatott és emiatt az Ügyfelet új szerződés megkötésére, illetőleg fedezetlenségi díj megfizetésére bírta rá. A Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító kellően gondos eljárásával köteles azért mindent megtenni, hogy az Ügyfél a szerződéssel kapcsolatosan, a szükséges és valós információk birtokában tájékozott döntést hozhasson. A Biztosító tárgyi ügyben a szakmai gondosság követelményének nem tett eleget, amikor a ( ) számú szerződés kapcsán Ügyfelet valótlanul tájékoztatta a szerződés érdekmúlással való megszűnéséről. Az eset összes körülményeinek figyelembevételével a Biztosító eljárása arra való tekintettel nem minősülhet kellően gondosnak, hogy a Biztosító az Ügyfél által benyújtott, gépjármű forgalomból történő kivonásról szóló igazolás kézhezvételekor nem győződött meg arról, hogy a szerződéssel érintett gépjármű rendszáma azonos-e az igazoláson szereplő gépjárműjével. Ezen mulasztás következményeként a megszerzett bonus-fokozat felvezetése nem történt meg, illetőleg Ügyfél tulajdonában álló gépjármű vonatkozásában a jogszabály által kötelezően fenntartani rendelt felelősségbiztosítási szerződés megszüntetésre került. A Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító fentiek szerinti nem megfelelően gondos eljárásból adódó téves tájékoztatása a konkrét ügyben alkalmas volt arra, hogy az Ügyfelet olyan ügyleti döntés meghozatalára késztesse, amelyet a Biztosító valóságnak megfelelő
tájékoztatása esetén nem hozott volna meg. A Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító által adott nem megfelelő tájékoztatás Ügyfél ügyleti döntésére kiható jelentőséggel rendelkezett, figyelemmel arra, hogy Ügyfél kötelező felelősségbiztosításának érvényben tartása iránt szükséges intézkedések megtételére ösztönözte, illetőleg Ügyfelet olyan fedezetlenségi díj megfizetésére bírta rá, amelynek megfizetése a Biztosító megfelelő eljárása esetén elkerülhető lett volna. Mindezek alapján a Felügyelet a Biztosító azon magatartását, hogy a szerződés érdekmúlással történő megszűnéséről tájékoztatta Ügyfelet, az Fttv. 6. (1) bekezdése i) pontjában foglalt megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősítette, mely az Fttv. 3. (1) bekezdése szerinti tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát valósítja meg. II. Az Ügyfél 2010. december 26-án kelt, a Biztosítóhoz 2011. január 03-án érkezett panaszlevelében kifogásolta szerződésének érdekmúlás miatti megszüntetését. A Biztosító előadta, hogy 2011. január 3-án Ügyfél panaszlevelének kézhezvételét követően észlelte, hogy Ügyfél szerződése 2010. november 25-én tévesen került törlésre, amely végett ismét élő állapotba helyezték a szerződést, ugyanakkor arra figyelemmel, hogy a teljesített díjbefizetéseket korábban visszautalták az Ügyfélnek, és újabb befizetési csekk nem került részére kiküldésre, a szerződés 2011. január 9. napján ismét törlésre került, ezúttal díjnemfizetési okkal. A Biztosító 2011. május 03-án kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél 2011. január 26-i kezdettel ( ) számon új kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződést kötött ( ) bónusz besorolásban, egyben a 2010. július 06-tól 2011. január 25-ig terjedő időszakra ( ) Ft fedezetlenségi díjat fizetett meg. A Biztosító nyilatkozata szerint tévedésére tekintettel 2011. május 27-én az Ügyfél ( ) számú szerződését ismételten érvénybe helyezte, a ( ) számú szerződést törölte és 2010. május 30-án az Ügyfél részére ( ) Ft-ot visszautalt. A Biztosító az Ügyfelet 2011. május 03-án kelt levelében értesítette a fent részletezett módosítások elvégzéséről. A Biztosító 2011. május 30-án kelt nyilatkozatában elismerte, hogy az Ügyfél részére a szerződés ismételt élő állapotba helyezését követő megszűnését megelőzően elmulasztott díjfelszólító levelet küldeni. Az Ügyfélnek küldött törlésértesítő levél vonatokozásában a Felügyelet megállapította, hogy azt az Ügyfél a beadványához csatolta, így ennek vonatkozásában a Felügyelet a megküldés tényét igazoltnak tekintette. A Biztosító fenti magatartásával megsértette a Gfbt. 21. (4) bekezdését, amely szerint Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.
A Felügyelet fogyasztóvédelmi vizsgálat során megállapította, hogy a Biztosító megsértette a fenti jogszabályi előírást, mivel elmulasztott díjfelszólító levelet küldeni az Ügyfél részére. III. A Biztosító 2011. május 30-i nyilatkozatában elismerte, hogy az Ügyfél 2010. december 26- án kelt, a Biztosítóhoz 2011. január 03-án érkeztetett panaszlevelét elmulasztotta megválaszolni. A Biztosító fenti magatartásával megsértette a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) 167/B. (7) bekezdését, amely szerint A szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. A Psztv. 71. (1) bekezdése szerint ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a)-c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: b) elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. Mindezek alapján a határozat rendelkező részének I. pontjában foglaltak szerint a Felügyelet a Biztosítóval szemben megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy tevékenysége során a továbbiakban legyen tekintettel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára. A Felügyelet a fentiek mellett bírság kiszabásáról is határozott, és a Biztosítóval szemben a jogsértés súlya, továbbá az eset összes körülményeinek figyelembe vételével 150.000,- Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a fogyasztóknak alapvető joga fűződik ahhoz, hogy minden olyan információ megfelelő módon, egyértelműen álljon a rendelkezésükre, amely ahhoz szükséges, hogy kellően megalapozott és tájékozott ügyleti döntést tudjanak meghozni. A Biztosító azzal, hogy az Ügyfelet a szerződés megszűnéséről nem megfelelően tájékoztatta, az Ügyfelet a tájékozott, a releváns körülményekre tekintettel levő ügyleti döntése meghozatalának szabadságában korlátozta, így tájékoztatása alkalmas volt az ügyféli (fogyasztói) döntés torzítására. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött tehát jelentős ügyféli (fogyasztói) érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a Biztosítónak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy az ügyfél (fogyasztó) a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő módon rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a Biztosító e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az Ügyfél (fogyasztó) tájékoztatáshoz, és vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg. A Felügyelet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megvalósítása miatt megállapított bírság összege kapcsán enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a Biztosító az Ügyfél igényének rendezése érdekében, az elkövetett hibára való tekintettel kompenzációt gyakorolt Ügyfél irányába. A díjfelszólító levél kiküldésének elmulasztása miatt a Felügyelet a rendelkező rész II. pontja szerint határozott, és a Biztosítóval szemben megtiltotta a jogsértő magatartás további
folytatását, annak érdekében, hogy tevékenysége során a továbbiakban legyen tekintettel a díjfelszólító levél kiküldését előíró jogszabályi rendelkezésre. A Felügyelet egyéb jogsértések mellett a díjfizetésre vonatkozó felszólítási kötelezettségre, valamint a törlésértesítő levél kiküldésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt 11.000.000,- Ft, azaz tizenegymillió forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta a Biztosítót az FC-II/B-5910/2011. számú határozatában. Fentiekre tekintettel a Felügyelet jelen ügy kapcsán a díjfizetésre vonatkozó felszólítási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a fogyasztóvédelmi bírság kiszabásától eltekintett. A Felügyelet a panaszkezelési válaszadási határidő elmulasztása miatt a rendelkező III. pontja szerint határozott, és a Biztosítóval szemben megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy tevékenysége során a továbbiakban legyen tekintettel a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi előírásra. A Felügyelet a panaszkezelési válaszadási határidő elmulasztása miatt további 100.000 Ft fogyasztóvédelmi bírság kiszabása mellett döntött. E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztók jogérvényesítéshez fűződő jogával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást akkor, amikor a panasztétel lehetővé tételével, illetőleg az arra adandó válaszadási határidővel kapcsolatosan szabályozza a Biztosító magatartását. A fogyasztói jogérvényesítéssel kapcsolatos panaszbeadvány időben megfelelő módon történő kezelése alapján kerülhet az Ügyfél mihamarabb abba a helyzetbe, hogy az igényével kapcsolatosan a pénzügyi szervezet álláspontját megismerje, illetőleg döntsön arról, hogy mely további jogérvényesítési eszközt kívánja igénybe venni. A Felügyelet figyelembe vette, hogy a Biztosító az Ügyfél panaszának megválaszolását elmulasztotta. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. i) pontjában, 64. -ban, továbbá az Fttv. 10. (2)-(4) bekezdéseiben biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. -a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. (1) bekezdésének d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, a 109. (1) bekezdésén, a 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésén, és a 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. augusztus 12. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója