Közgazdasági Szemle LXIV. évf. 217. szepember (915 929. o.) Kónya Isván A magyar növekedésről egy régimódi megközelíés A növekedéselméle a közgazdaságan legrégibb és leginkább közponi kérdései vizsgálja. Mi magyarázza a világgazdaság hosszú sagnálása uáni robbanásszerű növekedés? Miér sikerül a mai fejle országoknak arós kiegyensúlyozo növekedés elérniük? Milyen okokra vezeheő vissza a világ öbbi országának relaív leszakadása? Melyek a sikeres felzárkózás recepjei? Nyilvánvaló hogy a dilemmáknak a megválaszolása alapveő fonosságú mind a világgazdaság mind Magyarország számára. A fele kérdések eljes megválaszolása ermészeesen leheelen de a szerző aki a Magyar Közgazdaságudományi Egyesüle hivaalba lépő elnökekén a magyar gazdaság elmúl húsz évének növekedéséről aro előadás az egyesüle éves konferenciáján korábbi és folyamaban lévő kuaásai alapján igyekszik részlegesen válaszolni.* Journal of Economic Lieraure (JEL) kód: O47 E1 E25 J21. Kérdések és módszeran A növekedéselméle a közgazdaságan legrégibb és leginkább közponi kérdései vizsgálja. Mi magyarázza a világgazdaság hosszú sagnálása uáni robbanásszerű növekedés? Miér sikerül a mai fejle országoknak arós kiegyensúlyozo növekedés elérniük? Milyen okokra vezeheő vissza a világ öbbi országának relaív leszakadása? Melyek a sikeres felzárkózás recepjei? Nyilvánvaló hogy a dilemmáknak a megválaszolása alapveő fonosságú mind a világgazdaság mind Magyarország számára. Az elemzéshez a neoklasszikus növekedési modellkere szolgál ennek segíségével próbálunk a megfigyel jelenségeknek közgazdasági érelme adni. A neoklasszikus növekedési modell modulárisan épül fel. Először minimális felevések melle arra keressük a válasz hogy az 1998 uáni magyar növekedés milyen elsődleges ényezőknek ulajdoníhaó. Ez a klasszikus növekedési számvieli kérdés: * A anulmány az OTKA K11633. számú projek részekén és az NKFIH ámogaásával készül. A szerző a anulmány írásakor az MTA Bolyai-öszöndíjasa. Kónya Isván MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kuaóközpon. A kézira első válozaa 217. június 1-jén érkeze szerkeszőségünkbe. DOI: hp://dx.doi.org/1.18414/ksz.217.9.915
916 Kón ya Is vá n a ermelékenység a őkeberuházás vagy a munkaerő bevonása közül melyik milyen arányban járul hozzá a magyar növekedéshez. Ugyanez a kérdés feleheő nem csak egy ország ado periódusban nyújo önmagához viszonyío eljesíményének érékelésekor. A fejleségi számviel arra keresi a válasz hogy ké országo összehasonlíva a fejleségbeli különbség mennyiben a ermelési ényezőknek és mennyiben azok felhasználási haékonyságának a kövekezménye. A növekedési és fejleségi számviel bár nem menesek az elmélei felevésekől elsősorban leíró adaösszegző módszeranon alapszik. A kövekező lépésben egy szinel ovábbmenve megvizsgáljuk hogy a ermelési ényezők felhasználása mi árul el a mögöük lévő ényezőpiacok működéséről. A neoklasszikus növekedési modellből kövekező haékonysági feléelek segíségével ki udjuk számolni a ényezőpiaci orzíások méréké Magyarországon és ovábbi európai gazdaságokban illeve számszerűsíeni lehe hogy ezek csökkenésével mekkora növekedési aralékokkal rendelkezik a vizsgál ország. Az uolsó részben még inkább ámaszkodunk a neoklasszikus növekedési modell egy konkré válozaára. A leíró vagy csak részben srukurális megközelíések uán a megfigyel idősoroka eljes mérékben a modellek szűrőjén kereszül érelmezzük. Arra a kérdésre keressük majd a válasz hogy milyen fő sokkok mozgaák a magyar növekedés ingadozásai. Ehhez ökonomeriai módszerekkel megbecsüljük a neoklasszikus modell egy szochaszikus válozaá majd a modell és a becslés segíségével azonosíjuk az időszak legfonosabb külső ényezői. A fő kérdés az hogy a növekedés volailiásához mennyiben járulak hozzá a ermelékenység arós ingadozásai illeve a nemzeközi pénzügyi környeze válozásai. A gondolkodási keree a nemzei számlák ermelési oldala és az ehhez kapcsolódó aggregál ermelési függvény fogalma adja. Az 1. ábra muaja az az összefüggésrendszer amelye röviden körbejárunk. A GDP előállíásához ermelési ényezőkre munkára és őkére van szükség. A rendelkezésre álló ényezőke és az aggregál kibocsáás mennyiségé a ermelékenység fogalma köi össze. A gazdasági növekedés számvieli érelemben okozhaja a felhasznál ermelési ényezők mennyiségének bővülése vagy a ényezőfelhasználás haékonyságának növekedése. Első lépésben az vizsgáljuk hogy a magyar gazdasági növekedés ényező- vagy ermelékenységvezérel vol-e elsősorban. Ehhez szorosan kapcsolódva és nagyon hasonló módon bonjuk fel Magyarország relaív fejleségé Némeországhoz viszonyíva A rendelkezésre álló ermelési ényezők mennyisége nem függelen a gazdaság inézményi és külső környezeéől. A őke és a munka kínálaá és keresleé egyrész a szabályozási környeze másrész külső haások (sokkok) befolyásolják. Az elemzés második lépésében megvizsgáljuk hogy a magyar ényezőpiacok működése mennyiben ekinheő haékonynak. Az aggregál elemzésből kövekezeheünk az inézményi és gazdaságpoliikai környeze minőségére. A külső sokkok szerepé érdemes külön is megvizsgálni. Elemzési kereünkben a sokk lehe maga a ermelékenység vagy pedig lehenek más exogén haások amelyek a ényezőpiacokon kereszül befolyásolják a növekedés. Harmadik lépéskén az vizsgáljuk meg hogy melyek leheek a magyar gazdaságo ér fő külső sokkok az időszakban.
A magyar növekedésről egy régimódi megközelíés 917 1. ábra A GDP ermelése GDP/sokk Termelékenység Termelési ényezők Szabályozás Külső sokkok Az ismeree eredmények a kövekező forrásokon alapulnak. A növekedési számvieli eredményeke először a Kónya [215] anulmány muaa be. Az alábbi ényezőpiaci haékonyság vizsgálaa egyrész Kónya [211] másrész Kónya [213] eredményei frissíi. A szochaszikus növekedés elemzésé Baksa Kónya [217] alapján muajuk be. Végül de nem uolsósorban fonos háere jelenenek a Benczúr Kónya [213] [216] anulmányok. Az előadásban elhangzoak illeve ovábbi magyar növekedési vizsgálaok régiós és nyuga-európai összehasonlíásban egy készülő könyv (Kónya [217]) fő anyagá is képezik. Mérési kérdések A kibocsáás mérésére az egy főre juó reál-gdp- használjuk. A eljes GDP-növekedés és az egy főre juó GDP-növekedés elér egymásól ha a népesség nagysága nem állandó. A 2. ábra nyolc ország eseében muaja be a népességválozás haásá a reál-gdp 1998 214 közöi növekedésére. Mivel Magyarországon a lakosságszám csökken az egy főre juó GDP növekedése nagyobb vol min a eljes GDP-é. Ezzel ellenées Franciaország és az Egyesül Királyság esee ahol a viszonylag jelenős GDP-növekedés mögö jelenős részben a népesség növekedése áll. Az országok közöi összehasonlíás konsans vásárlóerő-pariás alkalmazva végezzük el: az árszínvonal-különbségeke egy ado év (25) alapján korrigáljuk egyébkén pedig láncindexál idősorokkal dolgozunk. Egy alernaív megközelíés a folyó áras vásárlóerő-pariás használaa lenne. Ez uóbbi eseben azonban nemcsak a megermel mennyiségek hanem az egyes országok belföldi relaív árainak válozása is befolyásolná az összehasonlíás. Mivel minke a ermelési oldal érdekel az első módszer a megfelelő ha azonban a jövedelmi oldal időbeli alakulásá vizsgálnánk országok közö akkor a második megközelíés lenne a célravezeő. Magyarország eseében a ké módszer közö megleheősen nagy a különbség min az a 3. ábra muaja.
918 Kón ya Is vá n 2. ábra Népesség és egy főre juó reál-gdp-növekedés 1998 214 (százalék) Százalék 6 5 Egy főre juó GDP Népesség 4 3 2 1 1 Auszria Egyesül Királyság Csehország Némeország Franciaország Magyarország Lengyelország Szlovákia 3. ábra Fejleségi különbségek folyó áras illeve konsans vásárlóerő-pariásos (PPP) módszerrel egy főre juó reál-gdp 1998 214 (Némeország 214 = 1 százalék) Százalék 7 65 Folyó PPP Fix 25 PPP 6 55 5 45 4 Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia
A magyar növekedésről egy régimódi megközelíés 919 A ermelési függvény a kövekezőképpen írjuk fel: a Y e uk XsEh α = ( ) ( ) 1 α ahol Y a reál-gdp szinje K a őkeállomány u a kapaciáskihasználság E a foglalkozaoság h az egy foglalkozaora juó álagos munkaóra s a foglalkozaoak álagos emberi őkéje X a ermelékenységnövekedés rendje a pedig a ermelékenység ámenei sokkja (eől egyelőre elekinünk). A ermelési függvény egy főre juó alakban is felírhajuk: a y e X u k seh 1 α α 1 α TFP 1 α l = ( ) ( ) (1) ahol y = Y /N k = K N e = E /N és N a népesség nagysága. A ermelési függvényben a eljes ényezőermelékenység (TFP) nem megfigyelheő az a GDP és a ermelési ényezők számbavéele uán maradékkén kapjuk. A ermelési ényezők számszerűsíése sem nyilvánvaló felada. Mi röviden a kövekezőképpen járunk el (a részleekhez lásd Kónya [215]). A őkeállomány szinje nem megfigyel csak az állomány bruó válozása (beruházás). A szakirodalomhoz hasonlóan a őke feléeleze akkumulációs egyenleé használjuk (perpeual invenory mehod PIM): K + 1 = (1 δ)k + I ahol I a beruházás nagysága δ pedig az amorizációs ráa. A paraméer a nemzeközi irodalom illeve külső adabázisok alapján válaszhaó. További nehézsége jelen a őke kezdei érékének megválaszása. Ez Magyarország eseében az is nehezíi hogy a rendszerváláskor az akkori őkeállomány jelenős része feleheően elérékelenede. A őkekibocsáási arányok nemzeközi összehasonlíásánál pedig az jelen nehézsége hogy a őke relaív ára országonkén elér egymásól. A problémák részlees kifejésé és kezelésüke Kónya [215] illeve [217] aralmazza. A kapaciáskihasználság válozásainak mérése különösen a ermelékenység rövid ávú ingadozásainak azonosíásához fonos. Sajnos ennek a ényezőnek sem léezik aggregál mérőszáma. Közelíéskén három idősorból állíunk elő kapaciáskihasználsági muaó: ezek az ipari kapaciáskihasználság a eljes energiafelhasználás valamin a villamosenergia-felhasználás. A eljes munkainpuo az (1) egyenleben láhaó három ényező eredőjekén állíjuk elő. A foglalkozaoság és az egy főre juó munkaórák idősorai könnyen elérheők. Az emberi őke számíásá iskolázosági adaok alapján végezzük a szakirodalomban használ megérülési ráák segíségével. Lényeges szempon hogy részlees foglalkozaosági adaoka használva elő udjuk állíani a énylegesen foglalkozaoak emberiőke-idősorai. Ez azér fonos mer az alacsonyan képzeek foglalkozaosága sokkal alacsonyabb min a magasan képzeeké ezér a népesség emberiőke-állománya nem felélenül közelíi jól a ermelésben felhasznál mennyisége. További részleekhez i is lásd Kónya [215] és [217] leírásai.
92 Kón ya Is vá n Növekedési és fejleségi számviel A gazdasági növekedés és fejleség felbonásá az (1) egyenle segíségével a kövekezőképpen végezzük el. A növekedési számviel alapegyenlee a kövekező: Δlog y = αδlog k + (1 α)δlog l + αδlog u + Δlog TFP (2) a fejleségi számviel alapegyenlee pedig: yi y j α k i = k j l i l j 1 α α u i TFP i u j. (3) TFPj A (3) eseében muliplikaív felbonás használunk mer nagy fejleségbeli különbségeknél min például Magyarország és Némeország közö a logarimikus ranszformáció nehezebben érelmezheő nagyságrendekhez veze. A növekedési számviel ehá egy ado ország egy főre juó GDP-növekedésének felbonásá jeleni míg a fejleségi számviel országok fejleségének kereszmeszei összehasonlíására alkalmas. Magyarország növekedésének felbonásá a 4. ábra muaja be. Láhaó hogy a őkefelhalmozás az egész időszakban poziívan járul hozzá a növekedéshez. Abban az időszakban azonban amikor a növekedés jelenős vol (1998 és 26 közö) a ermelékenységnövekedés vol a dinamika fő meghaározója. A pénzügyi válság ala és uán a növekedés draszikus lassulásá is elsősorban a TFP-nek ulajdoníhajuk. 4. ábra Növekedési számviel Magyarországon 1998 214 6 4 2 2 4 6 Tőke Munka GDP/fő Kapaciás TFP 8 1998 2 22 24 26 28 21 212 214 A munkainpu és a kapaciáskihasználság hozzájárulásai egy-egy évben jelenősnek bizonyulak. A munkainpu az időszak legelején és legvégén járul hozzá érdemben poziívan a növekedéshez. Az elhúzódó válság idején pedig mind a munka mind a kapaciáskihasználság fonos alkalmazkodási ényező vol de jól láhaóan csak ámeneileg.
A magyar növekedésről egy régimódi megközelíés 921 A fejleségi számviel számíásai az 5. ábra aralmazza. Min fenebb leíruk muliplikaív felbonás alkalmazunk és a magyar eredmények érelmezéséhez bemuajuk a másik három visegrádi országra (Csehország Lengyelország Szlovákia) vonakozó számíásoka is. Az oszlopok minden eseben a Némeországhoz viszonyío súlyozo relaív szine jelenik [lásd a (3) egyenle ényezői]. 5. ábra Fejleségi számviel a visegrádi országokban 214 (Némeország = 1 százalék) Százalék 12 1 8 Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia 6 4 2 GDP/fő Tőke-munka arány Munkainpu Termelékenység Az 5. ábra alapján Magyarország amely 214-re a visegrádi országok közül a leginkább elmarad Némeországól elsősorban relaív ermelékenységének másodsorban pedig relaív őkeelláoságának köszönhei a lemaradás. A öbbi régiós országban hasonló képe láunk egyedül Szlovákia az ahol a őke szerepe valamivel nagyobb min a ermelékenységé. Érdekes megfigyelni ugyanakkor hogy a munkainpu a visegrádi országokban nem alacsonyabb a némenél. Bár a néme foglalkozaosági ráa magasabb ez ellensúlyozza az álagos munkaórák szinje. A fejleségi számviel mechanikusan bonja fel az egy főre juó GDP relaív szinjé a őke a munka és a ermelékenység hozzájárulásaira. A ermelési ényezők szinje azonban endogén öbbek közö függ a ermelékenység mérékéől. Írjuk fel a őke haárerméké amely a őkefelhasználás opimális szinjé meghaározza: MPK TFP K α 1 = α( 1 τk) L ahol τ k a őkepiaci orzulások (adók sb.) méréke amelye részleesebben a kövekező részben vizsgálunk. Mivel a őke haárerméke függ a TFP szinjéől ennek növekedése várhaóan beruházásoka is indukál. Ezér a őkeinenziásnak ulajdonío lemaradásnak legalábbis egy része ulajdonképpen szinén a ermelékenységi hárány kövekezménye.
922 Kón ya Is vá n Ahhoz hogy a őkeinenziás hosszú ávú egyensúlyi szinjé meghaározzuk közgazdasági modellre van szükség. A szakirodalomban a gazdasági növekedés alapmodellje a Solow-modell amelyben a megakaríási viselkedés egy állandó megakaríási ráa írja le. A Solow-modell segíségével a kövekező alernaív felbonás írhajuk fel: Y L = TFP κ α Torzulás α κ κ Felzárkózás ahol κ = K /L. A felbonás figyelembe veszi hogy a őkefelhalmozás egy része a ermelékenység növekedésével együ jár és ez a TFP-különbségnek ulajdoníja. A felbonás a ké hosszú ávú ényező a eljes ényezőermelékenység szinje és a őkeinenziás egyéb meghaározói melle megjeleníi az ámenei konvergencia ényező is (6. ábra). 6. ábra A relaív fejleség rövid és hosszú ávú ényezői 214 (Némeország = 1 százalék) Százalék 12 1 8 Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia 6 4 2 GDP/fő Hosszú áv Konvergencia Termelékenység A beruházás endogeniásá is figyelembe vevő felbonás alapján Magyarország lemaradása kizárólag a ermelékenységnek ulajdoníhaó! A hosszú ávú ado TFP mellei őkeinenziás nem alacsonyabb a némeországinál és a magyar gazdaság ehhez a szinhez viszonyío konvergenciaöbbleel sem rendelkezik. A régiós országokkal együ a magyar növekedés aralékai eszerin a ermelékenység javíásában rejlenek. Tényezőpiaci haékonyság A magyar (és régiós) ényezőelláoságo eddig Némeországhoz képes vizsgáluk. A közgazdaságani elméle segíségével leheséges azonban a haékonyság abszolú szinjé is mérni vagyis az hogy az opimális szinhez képes mennyire működik
A magyar növekedésről egy régimódi megközelíés 923 jól egy ényezőpiac. A haékonyság közgazdaságani mércéje az hogy egy evékenység haárkölsége mennyire különbözik a haárhasznáól. A munkapiaco ekinve opimális eseben a munka haárerméke megegyezik a szabadidő fogyaszáshoz viszonyío relaív érékével. Megfelelő felevések melle mindké ényező mérheő. Ha az egyenlőség empirikusan nem eljesül akkor a ké oldal közöi különbsége munkapiaci orzíáskén más néven munkapiaci ékkén definiáljuk. Cobb Douglas-féle ermelési függvény és jól viselkedő (növekedéssel konziszens) hasznosságfüggvény feléelezve a kövekező egyenle definiálja az éke (τ L ): η Y θlc = ( 1 τl ) ( 1 α) L MRSC L Munkapiaci ék MPL ahol η a munkakínála Frisch-féle rugalmassága és C az aggregál fogyaszás. A munkapiaci ék felfoghaó úgy min egy munká sújó adóeher amely a ényleges adók melle minden más nem adó jellegű orzíás is magában foglal. A munkapiaci ék alakulásá a visegrádi országokban a 7. ábra muaja. Referenciakén az Egyesül Királyságo használjuk mivel a korábban bemuao négy nyugaeurópai ország közül konziszensen o a legalacsonyabb az ék szinje. A minaidőszakban Magyarországon a munkapiaci orzíások méréke a középmezőnyben vol de viszonylag magasnak mondhaó a haékonyabb országokhoz képes. 7. ábra A munkapiaci ék 1998 214 55 5 45 4 35 3 25 Csehország Egyesül Királyság 2 Magyarország Lengyelország 15 Szlovákia 1998 2 22 24 26 28 21 212 214 Haékonyan működő őkepiacon a beruházás várhaó hozadéka ami az újonnan lérehozo őkejószág várhaó bruó haárerméke megegyezik a beruházás alernaív kölségével. Egy kis nyio gazdaságban ez uóbbi a nemzeközi pénzpiaci kamaláb. Ezek alapján a őkepiaci ék (τ k ) a kövekező egyenleel írhaó fel:
924 Kón ya Is vá n αy + 1 1+ r = 1 τk E 1 κ + 1 Reálkama ( ) + Tőkepiaci ék Várhaó hozam δ ahol r a releváns nemzeközi kamaláb (az empirikus számíásokban a némeországi állampapírkamao használjuk). Hasonlóan a munkapiachoz a őkepiaci ék is érelmezheő ágan ve adókulcskén amely magában foglal minden a őkepiac haékony működésé gáló akadály. A 8. ábra muaja a őkepiaci éke a négy visegrádi országban illeve a referenciakén válaszo Auszriában. Magyarország ismé a középmezőnyben alálhaó. 8. ábra A őkepiaci ék 15 1 5 Auszria Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia 1998 2 22 24 26 28 21 212 214 A számío ékek segíségével ovábbi képe kaphaunk Magyarország növekedési aralékairól. Vizsgáljuk meg hogy mennyivel nőne Magyarország egy főre juó GDP-je ha a ké ényezőpiac haékonysága a minában megfigyelheő legmagasabb szinre növekedne! Min az előző ábrákon is a ké referenciapiac az Egyesül Királyság munkapiaca és Auszria őkepiaca. Nem az elmélei opimumo célozzuk meg ehá hanem egy másik országban már megfigyel szine. Az 1. ábláza aralmazza az eredményeke. A munkapiac működési haékonyságának bri szinre emelésével Magyarország egy főre juó GDP-je 27 százalékkal lenne magasabb. Ugyanez a növekedési aralék a őkepiac eseében (az oszrák szine véve alapul) 17 százalék. A ké ényezőpiaci haás összegezve az mondhajuk hogy a jelenlegi ermelékenység melle a magyar kibocsáás nagyjából 5 százalékkal lehene magasabb ha a munka és őke allokációja a bri illeve az oszrák haékonysági szinre emelkedne. Mindez nem mond ellen annak a korábbi konklúziónak hogy Némeországhoz képes a magyar lemaradás fő oka a ermelékenység. A ényezőpiaci haékonyság néme szinje számíásaink szerin nem magasabb a magyarnál: a munkapiacé valamivel alacsonyabb
A magyar növekedésről egy régimódi megközelíés 925 1. ábláza Növekedési aralékok Auszria Csehország Egyesül Királyság Magyarország Lengyelország Szlovákia Munkapiaci ék (Egyesül Királyság τ L = 19 ) GDP/fő 17 2 27 3 36 Tőkeállomány 17 2 27 3 36 Munkainpu 17 2 27 3 36 Tőkepiaci ék (Auszria τ k = 6 ) GDP/fő 1 21 17 33 28 Tőkeállomány 27 64 51 19 87 Munkainpu 2 4 3 5 5 míg a őkepiacé valamivel magasabb. Nem nyilvánvaló ovábbá hogy mikén érheő el a ényezőpiacok orzíásainak érdemi csökkenése különösen ha ezeke együesen szerenénk megvalósíani. Érdekes megfigyelni hogy míg a munkapiaci haékonyság az Egyesül Királyságban magas addig az oani őkepiaci működés az álagosnál rosszabb. Hasonlóan igaz hogy Auszriában a munkapiac működése nem különösebben haékony. Szochaszikus növekedés Az eddigiekben árgyal ényezők melle egy ország növekedésé vélelen sokkok is befolyásolják. A szakirodalom a felzárkózó kis nyio gazdaságok eseében ké fonos sokko azonosí: az egyik a ermelékenység arós válozása a másik pedig a külső finanszírozási környeze alakulása. Ezek relaív fonosságá vizsgáljuk Magyarország eseében egy dinamikus szochaszikus álalános egyensúlyi (DSGE) modell segíségével. Az elemzési kere a neoklasszikus növekedési modell szochaszikus válozaa néhány reálrigidiással kiegészíve. A házarások opimalizációs problémája a kövekező: θ 1+ η maxe β log ( C χc ) h 1 + η = 1 D + 1 s.. C = Wh + Π + D T R ahol W a munkabér D a külső adósság szinje Π pedig a vállalaok álal a házarásoknak ual profi. A korábban emlíe sokkok melle felesszük hogy mind a munkapiaco (θ ) mind az adóerhelés (T ) érik vélelen haások. A fogyaszás szinjé a megszokás is befolyásolja. A külső adósságon fizee kamaláb függ az adósság szinjéől: D + 1 Y dy R = R + ψ( e 1)+ ( e 1) ahol ε a külső kamaprémium sokkja és d y a hosszú ávon fennarhaó adósság/gdp arány.
926 Kón ya Is vá n A vállalaok problémája a profi maximalizálása a munkafelhasználás és a beruházás szinjének megválaszásával: Λ a h α 1 α max E β e K ( Xh ) I 1+ v Wh = Λ h 1 I s.. K + = ( ) K + 1 1 δ 1 φ I I 1 ahol mind a munkaórák megválozaása mind a beruházás alkalmazkodási kölségekkel jár. A ermelékenységnek mind a szinje mind pedig a növekedési üeme sokkoknak van kiéve. Az uóbbi eseben a kövekező feléelezzük: X X 1 = g ahol g egy g álagos érékű vélelen válozó. A modell becslésé ké lépésben végezzük el. Először az 1995-ös kezdei érékekkel szimuláljuk a modell deerminiszikus válozaá és a fő paraméereke úgy válaszjuk hogy a GDP/fő a fogyaszási hányad a beruházási hányad a GDP-arányos 9. ábra Az illesze konvergenciapálya 85 GDP/fő 75 Fogyaszási hányad a GDP százalékában 8 75 7 7 65 65 6 1995 2 25 21 215 6 1995 2 25 21 215 24 Beruházási hányad a GDP százalékában 1 Kereskedelmi mérleg a GDP százalékában 22 5 2 18 1995 2 25 21 215 5 1995 2 25 21 215
A magyar növekedésről egy régimódi megközelíés 927 kereskedelmi mérleg valamin a munkaórák szimulál idősorai minél jobban illeszkedjenek a énylegesen megfigyel adaokra. A konvergenciaszimuláció a munkaórák kivéelével a 9. ábra muaja. A második lépésben a vélelen sokkok folyamaai becsüljük bayesi módszerrel. Adakén a már ismeree ö idősor használjuk de mindegyik eseében a szimulál konvergenciapályákól ve elérésekre illeszjük a sokkok álal mozgao sacio narizál modell. Fő kérdésünk az hogy a becslés álal azonosío sokkok milyen mérékben járulak hozzá az egy főre juó GDP valamin a különböző GDP-éelek konvergenciapálya körüli ingadozásaihoz. A becslés az összes visegrádi országra együesen végezzük bár az alábbiakban csak a magyar eredmények egy részé muajuk be. Az együes becslés nagy előnye hogy meg udunk különbözeni globális és lokális sokkoka a minke érdeklő ermelékenységi és kamasokkok eseében. A fogyaszási hányad a kereskedelmi mérleg és az egy főre juó GDP sokk de kom pozíciói a 1 12. ábra muaja. Az ábrák fő anulsága az hogy amíg a GDP/fő alakulásában a echnológiai és eseenkén a munkapiaci sokkok jászoák a legfonosabb szerepe addig a külső kamaprémium exogén válozásai a GDP összeéelére volak dönő haással. A pénzügyi válság elői időszak kedvező kamakörnyezee a fogyaszás gyors növekedésé eredményeze a neó expor kárára míg a válság uán ennek ellenkezőjé apaszalhauk. Ezek eredőjekén a prémiumsokk GDP-re gyakorol közvelen haása ugyan kicsi de a külső kamaszin a magyar gazdaság növekedési pályájá mégis jelenősen befolyásola. 1. ábra A fogyaszási hányad sokkdekompozíciója Fogyaszási hányad a GDP százalékában 15 1 5 Globális Technológiai Prémium Kormányza Trend Munkakínála Kezdei érék Teljes 5 1 15 1995 1997 1999 21 23 25 27 29 211 213 215
928 Kón ya Is vá n 11. ábra A kereskedelmi mérleg sokkdekompozíciója Kereskedelmi mérleg a GDP százalékában 1 8 6 4 2 2 4 6 8 Globális Technológiai Prémium Kormányza Trend Munkakínála Kezdei érék Teljes 1 1995 1997 1999 21 23 25 27 29 211 213 215 12. ábra A GDP/fő sokkdekompozíciója GDP/fő (százalék) 1 8 6 4 2 2 4 6 8 Globális Technológiai Prémium Kormányza Trend Munkakínála Kezdei érék Teljes 1 1995 1997 1999 21 23 25 27 29 211 213 215
A magyar növekedésről egy régimódi megközelíés 929 Összegzés A cikk a Magyar Közgazdaságudományi Egyesüle 216-os konferenciáján elhangzo elnöki székfoglaló előadás aralmá ismeree. Az előadás fő gondolaai az alábbiakban foglalhajuk össze. 1. Magyarország Némeországhoz viszonyío relaív fejlelenségének fő oká a ermelékenységben kell keresni. A őkefelhalmozás szerepe másodlagos különösen ha figyelembe vesszük hogy a ermelékenység növekedése beruházásoka is indukál. 2. Ugyanakkor a magyar ényezőpiacok működési haékonysága javíhaó és ezálal is jelenős növekedési öbble érheő el. A munkapiacon ovábbi réegek foglalkozaása a őkepiacon pedig a beruházásoka érinő inézményi bizonyalanság csökkenése lehe célravezeő. 3. A ermelékenység részleesebb vizsgálaa elengedheelen. Különösen fonos lenne megéreni hogy a jól mérheő vállalai haékonyság melle mekkora szerepe van a közösségi szekornak az infrasrukúrának valamin az aggregál ermelékenység egyéb puha összeevőinek. 4. A külső környeze válozásai jelenős részben felelősek a magyar növekedés ingadozásaiér. Míg az egy főre juó GDP alakulásában a jövedelmi/növekedési kiláások ( echnológiai sokkok ) jászoák a fő szerepe addig a GDP összeéelének válozásá főkén a külső finanszírozási környeze alakíoa. Hivakozások Baksa Dániel Kónya Isván [217]: Ineres premium and economic growh: The case of CEE. MTA-KRTK-KTI Discussion Papers MT-DP 217/12. Benczúr Péer Kónya Isván [213]: Convergence capial accumulaion and he nominal exchange rae. Journal of Inernaional Money and Finance Vol. 37. 26 281. o. hps:// doi.org/1.116/j.jimonfin.213.6.9. Benczúr Péer Kónya Isván [216]: Ineres premium sudden sop and adjusmen in a small open economy. Easern European Economics Vol. 54. No. 4. 271 295. o. hps://doi. org/1.18/128775.216.119619. Kónya Isván [211]: Növekedés és felzárkózás Magyarországon 1995 29. Közgazdasági Szemle 58. évf. 5. sz. 393 411. o. Kónya Isván [213]: Developmen Accouning wih Wedges: The Experience of Six European Counries. The B.E. Journal of Macroeconomics (Conribuions) Vol. 13. No. 1. hps://doi.org/1.1515/bejm-212-153. Kónya Isván [215]: Több gép vagy nagyobb haékonyság? Növekedés őkeállomány és ermelékenység Magyarországon 1995 213 közö. Közgazdasági Szemle 62. évf. 11. sz. 1117 113. o. hps://doi.org/1.18414/ksz.215.11.1117. Kónya Isván [217]: Economic growh in small open economies: Lessons from he Visegrad counries. Kézira.