Parkinson-kór és Parkinsonszindrómák. differenciál diagnosztikája, MR volumetria



Hasonló dokumentumok
Parkinson szindrómával. (rigor, tremor, bradykinesisi) (is) járó betegségek

Parkinson kór és Parkinson. differenciál l diagnosztikája. lete. Pécs, 2005.november 18. Dr. Aschermann Zsuzsanna. PTE Neurológiai Klinika

Parkinson-kór, Parkinson-plusz szindrómák: diagnózis, differenciáldiagnózis, gyógyszeres és műtéti terápiás lehetőségek

Parkinson-kór és Parkinson-szindrómák. Klinikai szempontok

Parkinson-kór diagnosztikus algoritmusa, Parkinson-szindómák újabb klinikai felosztása. dr.aschermann Zsuzsanna PTE Neurológiai Klinika

Parkinson kór k és s Parkinson. neuropatológiai entitások. --neurology.pote.hu. Komoly SámuelS PTE Klinikai Idegtudományi KözpontK Neurológiai Klinika

Pákáski Magdolna SZTE, ÁOK Pszichiátriai Klinika

A Parkinson kór korszerű szemlélete. Dr Takáts Annamária SE ÁOK Neurológiai Klinika MIET kongresszusa Debrecen november

W.v. Humboldt ( ) nyelvész M.J.Fox (1959- ) filmszínész A.Hitler ( ) politikus, diktátor S. Dali ( ) festımővész II.

Parkinson-kór és Parkinson-plusz szindrómák neuropatológiai alapjai

Dr. Hernádi Gabriella Pécsi Diagnosztikai Központ

A Parkinson betegség diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja

Alfa synucleinopathiák a Parkinson kór korszerű szemlélete

III./ Parkinson - syndroma systemás idegrendszeri betegségekben. III./ Multisystemás atrophia (MSA)

Parkinson kór gyógyszeres terápiája. Dr. Aschermann Zsuzsanna PTE Neurológiai Klinika

MOZGÁSZAVAROKKAL JÁRÓ BETEGSÉGEK

Áttekintés. Diffúz Lewy-testes dementia. Történet Diffúz Lewy testes dementia. Előadás kivonat január Csibri Éva

Parkinson-kór nem motoros tünetei

Primer demenciák, Parkinson-kór és Parkinson plusz szindrómák diagnosztikus és terápiás kérdései

Parkinson-kór terápiája, főbb irányelvek és dilemmák. Dr. Aschermann Zsuzsanna PTE Neurológiai Klinika

Dementiák biomarkerei. Oláh Zita November 11.

Tremor felosztása. Klassszifikáció alapja: aktiváció hátterében álló betegség

Hyperkinesisek, dystoniák és kezelésük. Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

III./3.1. Akinetikus rigid tünetekkel járó mozgászavarok

AZ EXTRAPYRAMIDALIS RENDSZER KÁROSODÁSA MOZGÁSZAVAROKKAL JÁRÓ BETEGSÉGEK

Periférás neuropáthia centrális idegrendszeri betegségekben. Nagy Ferenc Kaposvár

Mélyagyi stimuláció Parkinson-kórban. Kovács Norbert PTE ÁOK Neurológiai Klinika Pécs

A Parkinson betegségcsoport diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási eljárásrendje (eljárásrend)

Hyperkinesisek, dystoniák és kezelésük. Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel

SZÁMÍTÓGÉPES LOGIKAI JÁTÉKOK

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.

AZ ORGANIKUS ZAVAROK TÜNETTANA ÉS DIAGNOSZTIKAI KRITÉRIUMAI (F00-09)

Virtuális valóság rendszerek alkalmazása Parkinson betegek kezelésében

ziák és s a magasabb rendő szellemi funkciók k zavarai

MÉLY AGYI STIMULÁCIÓ: EGY ÚJ PERSPEKTÍVA A MOZGÁSZAVAROK KEZELÉSÉBEN

Amyotrophias lateralsclerosis Baranya megyében az elmúlt 54 év tükrében

III./ Egyes dystonia szindrómák. III./ Blepharospasmus

Antitest-mediált encephalitisek

Motoneuronbetegségek. dr. Varga Dezső, PTE Neurológiai Klinika

A mozgások supraspinalis szervezıdése

Elektrofiziológia neuropátiákban. Dr.Nagy Ferenc Pécs Neurológiai Klinika

A Parkinson betegségcsoport diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja

Alvászavarok. Faludi Béla Alvásdiagnosztikai és Terápiás Labor Neurológiai Klinika PTE OEC ÁOK, Pécs

KÁROSODÁSA BETEGSÉGEK

III./ Gyógyszerek neurológiai mellékhatásai

Dr. MóczKrisztina SE AITK Korányi Sándor részleg

Dr. Kovács Tibor. Interprofesszionális együttműködési lehetőségek az egészségügyben: a dementia diagnózisa és kezelése

Demenciák. diagnosztikája

A demenciák. A háziorvos szerepe az ellátásban. Dr. Kovács Attila PTE KK Pszichiátriai Klinika

A demenciák. A háziorvos szerepe az ellátásban. Dr. Kovács Attila PTE KK Pszichiátriai Klinika

Kognitív funkciók vizsgálata Parkinson-kórban

Vélemény Dr. Kovács Norbert Mozgászavarok klinikai vizsgálata: új diagnosztikai és terápiás módszerek című MTA doktori értekezéséről

DEMENCIA. Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes

A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben. Doktori tézisek. Dr. Farkas Zsuzsanna

III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai

Az afázia neurológiai megközelítése. Mooréhné Szikszai Klára Dr Horváth Szabolcs

PARKINSON-KÓR. A korai felismerés és kezelés nagymértékben megkönnyítheti a beteg és környezete életét

A fejezet felépítése

Motoros és kognitív funkció változás stereotaxias műtét hatására Parkinson-kórban, monitorozás. Egyetemi doktori (PhD) értekezés

Hólyag-innervációs zavarok anatómia, klasszifikáció, kezelés. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE KK Neurológiai Klinika

Alvászavarok. (Alvásmedicína) Faludi Béla Neurológiai Klinika PTE

paraneoplasiás neurológiai szindrómák

A szédülő beteg vizsgálata. Dr. Mike Andrea Pécs, november 28.

Kognitív funkciók vizsgálata Parkinson-kórban

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán

Lebeny syndromák. Dr. Fekete István május 02.

Parkinson-kór nem motoros tünetei

A gyermekkori kényszerbetegség. Gádoros Júlia Vadaskert Kórház Budapest

Palliatív ellátás nem onkológiai betegségekben (neurológiai szemszögből) - neurodegeneratív betegségek. Boczán Judit DEOEC Neurológiai Klinika

IVIG kezelés dysimmun neuropathiákban. Komoly Sámuel PTE AOK Neurológiai Klinika

Neurológiai betegségek okozta vizelettartási és ürítési zavarok. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE OEC Neurológiai Klinika

A NEURODEGENERATÍV BETEGSÉGEK GYÓGYSZERTANA. Tábi Tamás Gyógyszerhatástani Intézet Semmelweis Egyetem OKTATÁSI SEGÉDANYAG

Csépány Tünde Október 03.

ORGANIKUS ZAVAROK FELOSZTÁSA ÉS DIAGNOSZTIKAI KRITÉRIUMAI (BNO-10 F00-09) Tariska Péter dr. MH Egészségügyi Központ Demencia szakrendelés

KAWASAKI?, YAMAHA? avagy Magas liquor-fehérje FUO hátterében

Pécs, 2010.november 13.

III./ Essentialis tremor

Az organikus kórképek az emlékezet zavarai. Fullajtár Máté október

A szkizofrénia dopamin elmélete. Gyertyán István. Richter Gedeon NyRt.

ÖREGEDÉS ÉS DEMENCIA DR EGERVÁRI ÁGNES

A vizelettartási zavarok osztályozása Dr Silhavy Mihály Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Baross utcai részleg Igazgató: Prof.

VÁLASZ DR. JULOW JENİ TANÁR ÚR, AZ MTA DOKTORA OPPONENSI VÉLEMÉNYÉRE. Tisztelt Julow Jenı Tanár Úr!

Az alkoholizmus neuro-pszichiátriai szövıdményei. Dr. Bodrogi Andrea. Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Epilepszia és görcsállapotok gyermekkorban. Fogarasi András. Bethesda Gyermekkórház, Budapest. Gyermekgyógyászati kötelező szinten tartó tanfolyam

neuropathiák a gyakorlatban

Motoneuron betegségek

Stroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója

Neurológiai betegségek okozta vizelettartási és ürítési zavarok. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE OEC Neurológiai Klinika

A tünetek (EDS, cataplexia) kezelésére kell szorítkoznunk.

Sclerosis multiplex. Prof. Dr. Komoly Sámuel PTE Neurológiai Klinika igazgatója

A fokális dystoniák diagnózisa és kezelése

Folyamatos dopaminerg stimuláció Indikációk, hatékonyság, kivizsgálás, felvilágosítás

A gyermekkori epilepsziák felismerése

A szomatomotoros rendszer élettana (III)

AZ IDŐSKOR PSZICHIÁTRIÁJA

PERIÓDIKUS EEG MINTÁK. Dr Besenyei Mónika KNF Tanfolyam Debrecen 2011.

Átírás:

Parkinson-kór és Parkinsonszindrómák klinikuma, differenciál diagnosztikája, MR volumetria Pontszerzı továbbkepzı kurzus Pécs, 2008.december 2. Nagy Ferenc

Parkinson-kór kór epidemiológia Incidencia: 4,5-19/100.000 Prevalencia: 44,0-780/100.000 50 éves kor után exponenciálisan növekszik: 80év felett, Eur:1000-3000/100.000 Férfi:nı=2:1 (növekszik?) Mortalitás: 2x-0 (Marras,2005; Response to levodopa related to survival)

Parkinson-kór kór klinikuma Tremor egyoldali 4-6Hz (ess.:5-8hz,fiz.:8-12,cerebell:2-5) nyugalmi pill-rolling ajakra, állra, av.-ra lokalizálódik de szinte soha nincs fejen és a hangon(rekesz) akcióra attenuálódik ( elég ránézni ) internal shaking néha a poszturális tremor az elsı tünet (delay) Kezdetben 70%-ban van jelen (autopsy proved 100%) 10-15%-ban nincs

Parkinson-kór kór klinikuma Rigor Nem sebességfüggı (spasticitás, gegenhalten) EMG hasonló mint akaratlagos aktivitásban Fogaskerék tünet (háttérben tremor) Provokálható (kontralaterális innerváció, korai st.) Tremorral azonos oldali Axilis (antecollis, testtartás) A fájdalmas szenzációk háttere (4-6 évvel a dg. elıtt)

Parkinson-kór kór klinikuma Bradykinesis Tervezés, kivitelezés, végrehajtás, elindítás Hypokinesissel azonos mechanizmus Repetitív mozgások (és az írás) amplitúdója csökken Blink, vizsgálat nélkül is látható Hypomimia Bloks or freezing Undersooting Két különbözı mozgás együttes végzése Dysritmia Cortikális eredető firing rate ( recruitment by putamen and GP ) Mozgások iniciálása sokkal kisebb erıvel történik Külsı stimulusok segítik a gyengült recruitment et (hang, vizuális inger)

Parkinson-kór kór klinikuma Posturalis instabilitás Nem késıi tünet, de általában a többi tünet után fejlıdik ki Több mint két lépés hátra pull test után vagy hiányzik Diff. dg. ( 1 év szabály) 80 ms latenciájú triceps anticipátoros válasz hiányzik vagy csökkent amplitúdójú és megnıtt latenciájú (150 ms) PSP-ben a válasz normális! Vizuális és vestibuláris proprioceptiv reflexek organizációja károsodott Szimultán kognitív v. motoros teszt rosszabbítja Pedunculo-pontin nucleus (PPN) szerepe (DBS javít,gill,2005)

Parkinson-kór kór klinikuma Progresszió Klinikai fenotipusok: tremor domináns: koraibb kezdet, családi halmozódás, lassúbb progresszió posturális instabilitás, járászavar: nagyobb hajlam a demenciára, bradykinesiára, malignusabb lefolyás Elırehaladottabb életkor prediktora a tünetek súlyosságának A két oldali eltérés mértéke gyorsabb progresszióra utal Bal oldali kezdett rosszabb progressziót sejtet

Parkinson-kór kór klinikuma Egyéb motoros tünetek Primitív reflexek: Glabella 85%-ban van jelen (szenzitivitás 83%, spec:45%) Palmomentálsi jel 34% (szenz:33%,spec.:90%) Nem korrelál a MMSE pontokkal

Parkinson-kór kór klinikuma Respirátoros zavarok Morbiditás és mortalitás fı tényezıje Obstructiv pattern-rigiditásból adódik Incordinált kilégzés Felsı légzıizmok gyengesége kimutatható Off periódus alatti rosszabbodás Levodopa kezelésre repirátoros dyskinesia alakulhat ki

Parkinson-kór kór klinikuma Bulbáris tünetek Dysarthria, hypophonia, dysphagia, sialorrhea (social disability) Monoton beszéd Alacsonyabb nyálprodukció

Parkinson-kór kór klinikuma Neuro-ophtalmologiai tünetek Blink rate csökkent Könny-film zavar Vizuális hallucinációk Csökkent convergencia (off-ban kettıslátás) Ocular pursuit fáradékony (bradykinesia), asszimetria itt is! De nem rosszabb off-ban. Vertikális saccad-ok normálisak (érintettek CBD,PSP, SWJ ritka, de freezingre predisponál Blepharospazmus, szemnyitási apraxia elıfordulhat (0,7% versus 33% PSP-ben!)

Parkinson-kór kór klinikuma Dystonia Korai tünet lehet Nıkben és fiatal korban gyakoribb Levodopa terápia következménye is lehet Striatal hand (claw hand-hez hasonló) Dropped head (MSA-ban gyakoribb)

Parkinson-kór kór klinikuma Járászavar Görnyedt tartás Apróléptő, lassú Karlengetés elmarad (aszimmetria) Nehezített indulás Akadály esetén block

Parkinson-kórt kórt megkérdıjelezı tünetek: Levodopa hatástalan Nagydózusú levodopa nem okoz dyskineziát Toxin vagy infekció Hemiatrophia Rest tremor hiánya Egyoldali fájdalmas rigiditás Myoclonus Aszimmetrikus apraxia Alien limb Kognitív fluktuáció Korai hallucinosis Levodopa psychosis Neuroleptikum érzékenység Lefelé tekintési zavar Korai elesések Pure freezing Nyújtott karú merev járás Facialis dystonia Anterocollis Kontraktura Laringeal stridor Ataxia Dysautonomia Alsó/vagy felsı-motoneuron tünet Excessive snoring Tartós remisszió Stroke

Parkinson-kór kór klinikuma Autonom tünetek 90%-ban egy vagy több tünet! Dysphagia Constipáció Urinary urgency Incontinencia (késıi tünet) Erectilitás zavara (60%) Orthostatikus hypotonia (40%) Étkezés utáni hypotonia Thermoreguláció zavara Dishidrosis Szájszárazság Konstans pulsus fr. Csökkent verejtékezés Cardialis sympathetic denervátion (MSA-ban intact)

(Multiple System Atrophya) MSA klinikuma Elephant of movement disorders 3 MSA elements: Dejerin Thomas (1900) ataxia+ parkinsonizmus (OPCA) Shy-Drager (1960) progresszív autonom tünetek+parkinsonizmus (SDS) Eecken (1960) és Adams (1961) Autonom zavar,cereblláris tünetek, pyramis tünetek+rigid akinetikus parkinsonizmus: striato-nigralis degeneráció SND Graham, Oppenheimer (1969) OPCA,SDS,SDN egy entitás Papp tényekkal alátámasztja (1989), hogy az MSA egy önálló entitás, különbözı klinikai megjelenéssel

MSA klinikuma Parkinsonizmus leggyakoribb formája MSA-P (össz MSA 80%-a, gyorsabb lefolyás mint MSA-C) Kezdet:50-60 év Túlélés: 6-9év Akinesis 83% Rigiditás 63% Demencia (?) Tremor(?) 30-40% (minipolymyoclonus) Pill-rolling 7-9% Lehet aszimmetriás(?,minoritás) 30-60%-ban jó vagy kiváló válasz levodopára (?) Tartósan és 50%-nál nagyobb javulás csak 10%-ban Elesés kezdetben 20% (PD=2%), késıbb 70 %

MSA klinikuma Dystonia (leggyakoribb tünet?) Levodopa kezelés elıtt 46%, utána még gyakoribb Orofacial, platisma: tetanus like facial distorsion risus sardonicus Inspirátoros stridor 13-43% (éjszaka, (dystonia, paresis?) 69%-ban 4 év alatt megjelenik (tracheostomia) Dropped head syndroma (nem csak MSA-ban)

MSA klinikuma Autonom dysfunctio Genotourinalis, cardiovascular, gastrointestinal, terhmoreguláció, Kezdetben 41% Késıbb 97% Vizelési zavar: Elsı tünetek egyike (90%) Retencio 8%, incontinencia 63%, éjszakai gyakori vizelés 79%, urgency 74% Cardiovascularis: Orthostatic hypotension 43-68% (korai tünet) Syncope 20% Gastrointestinalis: 67% Sphincter (anal) dysfunctio Dysphagia

MSA klinikuma Cerebelláris tünetek: MSA-C (össz MSA 20%-a) 50%-ban Kinetikus tremor Járási ataxia 47%, Dysarthria 49% Oculomotoros tünetek 23% (SWJ,ocular dysmetria, smooth porsuit) Pyramis tünetek: Késıi tünet Hyperreflexia 46% Babinski 41%

MSA klinikuma Alvászavar 70%-ban Sleep fragmentation 53% REM zavar 47% Insomnia 20% Stridor 20% RLS12% Snoring 72%

MSA terápia A progresszió refrakter minden th.-ra L dopa (50% response, nyak, arc dystonia gyakori) Anticholinerg szerek hatástalanok Botox (Blepharospasm) DBS (4 eset, javultak,2003) Gabapentin (overactiv hólyagra hatékony) Éjszaka félig ülı helyzetben alvás

Progresszív Szupranukleáris Parézis (PSP) Steel-Richardson-Olszewski sy Fixált Mona Lisa tekintet 0-4/min blink rate Fej hátra feszítve, hangja halk Drunken sailor járás Hátra dılési tendencia Messy-tie sign Lassú válaszok (bradyphrenia) Parkinsonizmus 2-6%-a Incinecia: 0,4-1,1/100.000 Prevalencia:1,3-14,3 (55 év felett, Francia Antillák) Nıf:féfi=1:1

PSP klinikuma Kezdet 60-65év, 40 éves kor elıtti esetet nem írtak le Gyorsan progrediál Túlélés: 6 év (dg. után 3-4 év, pneumonia 65%-ban) Kezdeti elesés: 97% Beszédzavar: 97% (1 év) Nyelészavar 97% (2 év) SWJ, OEA, Bradykinesia (95%) Retrocollis, tarkókötöttség Tremor 20% (posturális), pill rolling atípusos! Homlokon vertikális dystoniás redık ( reptilian stare ) Glabella reflex 92% Személyiség változás Apathia, anhedonia, irritábilitás Depresszió (20%?) REM zavar ritkább (mint a synucleinopáthiában)

PSP klinikuma Misdiagnosisok: CBD, MSA, DLBD (70%) PD, Alzheimer, egyensúlyzavar, stroke, deprsszió (tremor, psychosis, dementia, aszimmetria) Típusos esetben: Az elsı évben tartási instabilitás (hátra dılés) Supranucleáris tekintés bénulás (az elején a VOR mőködik!) Atípusos phenotípusok: Pure akinesia Súlyos demencia Egyoldali végtag dystonia vagy apraxia Kifejezett tremor Palatal myoclonus

PSP diagnózisa Gyorsabb progresszió a beszédben, figyelemben phonémiás és semantikus fluenciában mint MSA-P és PD-ben MRI: midbrain átmérı kisebb mint 17mm T2 signal növekedés a mesencephalonban, nucleus ruberben,globus pallidusban MR volumertia: PET : értéke kérdéses

PSP terápia Nyelészavar: PEG OEA,retrocollis, orofacial dystonia: Botox Mőkönny Antidepresszáns: TC L dopa: mérsékelt hatás, több mint 50%-ban mellékhatás Amantadine: az esetek 15%-ban hatékony Cholinerg szerek: enyhe javulás Transcarniális mágnesis stim, ECT,Pallidotomia: ellentmondó eredmények

Corticobasal degeneráció CBD (corticodentatonigral degenegáció (Parkinson és Charcot 1817 Gibb 1989 CND) Tauopathiák: CBD FTDP-17, Pick s betegség PSP ALS-parkinsonism-dementia complex Argyrophylic grain disease (AGD) α-synucleionpáthiák: PD LBD MSA

CBD klinikum Nincs epidemiológiai adat Demenciák között 10-20% Kezdet: 63 év (legfiatalabb 37 éves volt) Apraxia Corticális senzoros zavar Demencia (gyakran az elsı tünet) Basalis ganglion tünetek bradykinesia/akinesia rigiditás dystonia posurális instabilitás athetosis orolinqual dyskinesia aktiós/posturális tremor Corticális tünetek: senzoros kiesés apraxia alien limb frontális tünetek dysphasia myoclonus

CBD klinikum Aluldiagnosztizált Típusos CBD: Végtag dystonia (alsó-felsı 50-50%) Aszimmetrikus parkinsonizmus (késıbb szimmetrikus!) Apraxia Járás és egyensúlyzavar hiánya (késıbb kialakul) Frontális típ. demencia (kezdetben hiányozhat)

CBD klinikuma Motoros tünetek (1): Végtag ügyetlenség Aszimmetria Progresszív Bradykinesia/akinesia/rigiditás Nincs levodopa válasz (30% az elején mérsékelten reagál) Apraxia (ideátoros) Fentiek az elsı 3 évben 90%-ban jelen vannak

CBD klinikuma Motoros tünetek (2): Instabilitás, járászavar, beszédzavar szintén elıfordulhat már az elején Tremor gyorsabb mint PD-ben, (6-8Hz),irregulárisabb Myoclonus gyakori (50%) nehéz észrevenni a tremor miatt ( superinposed ) az érintett végtagon kifejezettebb Stimulálható(akcióra,hang, szenzoros) Dystonia 40-70%-ban, 40%-ban fájdalmas A kéz és a felkar hajlított tartásban Szemmozgászavar lehet, de különbözik PSP-tıl

CBD klinikuma Alien limb phenomen Nem ismeri fel a beteg saját végtagját, ha nem látja, miközben a végtagban akaratlan mozgás észlelhetı. A mozgási automatizmusokat végzı végtagját egy tıle független tárgynak érzékeli.

Diffuz corticalis Lewy-test-betegség (DCLB) - Okazaki 1961 - Szövettan: Lewy testek az agykéregben, agytörzsben, gerincvelıben - Alzheimer dementia után a leggyakoribb primer dementia - Alaptünetek: 1. Parkinson szindroma motoros tünetei (75%) 2. Progresszív, ingadozó szellemi hanyatlás (80%) 3. Vizualis hallucinációk (80%) A diagnozist támogató tünetek: extrém neurolepticus érzékenység, (50%) levodopa hatastalansaga, (50%) ortostaticus hypotensio, rendszerezett téveszmek, pszichosis, átmeneti hypnoid tudatzavar

Diffuz corticalis Lewy-test-betegség DLB (DCLB, DBL, DLBD, DCLB, SDLT) Prevalencia: nincs adat 22%-a az összes demenciának 85 év felett 5%! Kezdet: 75 év (10 évvel késıbb mint PD) Évente 10%-os rosszabbodás a cognitív teljesítményben

DLB klinikuma (1) Memoria, megnevezés relatíve (AD) megtartott Vizuális tesztek, figyelem, verbalis fluencia rosszabb mint AD Cognitív fluktuáció 70%ban (Figyelem, éberség percek, órák, napok) ( Egy psychológusi vizsgálat nem vizsgálat ) Elırehaladott állapotban már nem különbözik az AD-tıl! Recurrens Visualis hallucináció 80%-ban, gyaran már az elején (más D-ban is lehet!) Pontos leírás az alakokról, emociók provokálják, van (némi) rálátásuk az látomások irrealitására (visuospatial+attention deficit) 20%-ban auditoros hallucinózis Intenziv nappali alvás, éjszakai nyugtalanság Fluctuáló tudatzavar Apatia (depresszió?)

DLB klinikuma (2) Extrapyramidális tünetek: 50%-ban az elején, 75%-ban késıbb ¼-ben nincs parkinsonos tünet! Évi 10%-os UPDRS rosszabbodás Valamennyi autonóm tünet jellegzetes Elesések, incontinencia MR: m. temporalis lebeny, hippocampus relatíve megkímélt!

DLB kezelése (1) Nagy kihívás Polypragmazia megengedett Of-licence, Cost-benefit Levodopa 50%-ban hatékony (csökken a hatékonysága, lassan emelve a dózist) No anticholinergics!!!(minden psychés tünetet rosszabbít) No gopaminergs, amantadin, MAO gátló! Cholinesterase inhibitors: Hatékonyak minden psychés és cognitív tünetre Nagyobb mértékben mind AD-ben Extapyramidális tüneteken is jelentısen javít! Abbahagyása reverz hatással jár Alkalmazása esetén elsı évben javulás, további 2 évig nincs szignifikáns rosszabbodás

DLB kezelése (2) Antipsychotikumok: 50%-ban van (csak?) adverz reakció Qietapine, clozapine, aripiprazole ra kisebb a kóros szenzitivitás, Qietapine, clozapine, aripiprazole ra kisebb a kóros szenzitivitás, de az evidencia még hiányzik

A Voxel-Based Morphometric Study of Ageing in 465 Normal Adult Human Brains Catriona D. Good,* Ingrid S. Johnsrude, John Ashburner,* Richard Karl J. Friston,* and Richard S. J. Frackowiak* NeuroImage 14, 21 36 (2001) doi:10.1006/nimg.2001.0786, available online at http://www.idealibrary.com on

3D renders showing the patterns of grey (shown in blue) and white (shown in yellow) matter atrophy in subjects with pathologically confirmed CBD and PSP compared to controls (p < 0.001, uncorrected for multiple comparisons). Subcortical grey matter has been highlighted in dark blue. All regions of atrophy are shown as transparency renders on a surface projection of the brain. Voxel-based morphometry in autopsy proven PSP and CBD

FrontoTemporalisDementia Representative sagittal (A) and coronal (B) slices showing progression of gray matter contraction over 1-year period in FTD relative to controls. The results are superimposed on the study-specific anatomical template. The threshold for display is p<0.001 uncorrected.

Technical Report MRI correlates of pathology in parkinsonism: segmented inversion recovery ratio imaging (SIRRIM) Michael Hutchinson,a,b,* Ulrich Raff,c and Sergey Lebedevd a Department of Neurology, New York University School of Medicine, New York, NY, USA b Department of Radiology, New York University School of Medicine, New York, NY, USA c Department of Physics, University of Santiago, Chile d Department of Psychiatry, New York University School of Medicine, New York, NY, USA accepted 22 July 2003 NeuroImage 20 (2003) 1899 1902

MSA-c VBM (a) gray matter loss (b) correlation of gray matter loss with disease duration (c) correlation of gray matter loss with disease stage

MSA-c VBM M. Minnerop et al. / NeuroImage 36 (2007) 1086 1095 (d) white matter loss (e) correlation of white matter loss with disease duration (f) correlation of white matter loss with disease stage

M. Minnerop et al. / NeuroImage 36 (2007) 1086 1095 (a) gray matter loss (b) (b) correlation of gray matter loss with disease stage (c) (c) increase of white matter.

The images display regions with more pronounced changes in MSA-C (n=32) than in MSA-P (n=16). (a) gray matter loss (b) white matter loss M. Minnerop et al. / NeuroImage 36 (2007) 1086 1095

3D renders showing the patterns of grey (shown in blue) and white (shown in yellow) matter atrophy in subjects with pathologically confirmed CBD and PSP compared to controls (p < 0.001, uncorrected for multiple comparisons). Subcortical grey matter has been highlighted in dark blue. All regions of atrophy are shown as transparency renders on a surface projection of the brain. Voxel-based morphometry in autopsy proven PSP and CBD