A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II-FB-50051/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést és fogyasztóvédelmi bírság kiszabását tartalmazó határozata a Generali-Providencia Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által ( ) Ügyfél képviseletében ( ) Képviselő kérelme alapján a Generali-Providencia Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44., továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályban előírt kártérítési igényekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezést illetően az Ügyfél által kérelmezett eljárásban jogszabálysértést nem állapított meg. II. II/A. A Felügyelet a Biztosítónak a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló jogszabály panaszkezelési válaszadási határidőre vonatkozó rendelkezése megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló jogszabály panaszkezelésre vonatkozó rendelkezése megsértése miatt a Felügyelet a Biztosítóval szemben 200.000 Ft, azaz kettőszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett ( ) számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles.
I n d o k o l á s Képviselő 2011. augusztus 22-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 64. -a szerinti fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Képviselő beadványában előadta, hogy az Ügyfél 2010. augusztus 29-én közúti baleset részese volt. A balesetet okozó jármű a Biztosítónál rendelkezett érvényes kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási szerződéssel. A Biztosító az Ügyfél által bejelentett kártérítési igényt 2010. szeptember 17-én elutasította, tekintettel arra, hogy az Ügyfél a baleset során a balra kanyarodást megelőzően nem adott elsőbbséget. Ügyfél a Biztosító indoklásával nem értett egyet, ezért a Képviselő az Ügyfél megbízásából a 2011. január 10-én kelt levelével megkereste a Biztosítót, amelyben vitatta a kártérítési igény elutasítását. Képviselő a megkeresésére választ nem kapott, ezért a 2011. február 28-án, 2011. április 1-jén, 2011. május 12-én és a 2011. június 21-én kelt leveleivel ismételten megkereste a Biztosítót, kérte az Ügyfél kárának megtérítését, valamint kifogásolta, hogy megkereséseire a Biztosító nem válaszol. Képviselő beadványában kifogásolta, hogy a Biztosító az Ügyfél kártérítési igényének elutasításával kapcsolatban nem adott érdemi tájékoztatást. Képviselő kifogásolta továbbá, hogy a Biztosító a 2011. január 10-én, 2011. február 28-án, 2011. április 1-jén, 2011. május 12-én és 2011. június 21-én kelt leveleire választ nem adott. A Psztv. 64. (1) bekezdése alapján a Felügyelet kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi a) a 4. -ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. - ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek, bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás). Jogsértés megvalósulásának megállapítására az alábbi tényállás figyelembevételével került sor: I.
A Biztosító 2011. szeptember 7-én kelt nyilatkozata és a mellékelt dokumentumok szerint a Biztosító az Ügyfél kártérítési igényét a 2010. szeptember 17-én kelt levelében elutasította, tekintettel arra, hogy az Ügyfél párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úton a bekanyarodást úgy hajtotta végre, hogy nem győződött meg arról, hogy balról járművének előzését vagy kikerülését másik jármű nem kezdte meg. A káresemény időpontjában hatályos, a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban: Gfbt.) 31. szerint a biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak: a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt a 13. (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, b) indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg. A Felügyelet a Biztosító 2011. szeptember 7-én kelt nyilatkozata, valamint a Képviselő 2011. augusztus 22-én érkeztetett beadványa és a mellékelt dokumentumok alapján megállapította, hogy a Biztosító az Ügyfél 2010. augusztus 29-én történt közlekedési balesetével kapcsolatos kártérítési igény elutasításáról 2010. szeptember 17-én kelt levelével tájékoztatta az Ügyfelet, amelyben a kártérítési igény elutasítását megindokolta, ezáltal a Gfbt. 31. -ban foglaltaknak eleget tett. II. A Biztosító 2011. szeptember 7-ei nyilatkozata és a mellékelt dokumentumok szerint a Biztosító a Képviselő 2011. január 10-én kelt levelét 2011. január 19-én érkeztette, amelyre választ a 2011. február 3-án kelt levelében adott, ekkor tájékoztatta a Képviselőt, hogy a kártérítési igény elutasításával kapcsolatban álláspontját továbbra is fenntartja. Ezt követően a Képviselő a 2011. február 28-án, 2011. április 1-jén, 2011. május 12-én és 2011. június 21-én ismételten megkereste a Biztosítót, kérte az Ügyfél kárának megtérítését, valamint kifogásolta, hogy a Biztosító a megkereséseire választ nem ad. A Biztosító nyilatkozata szerint a Képviselő 2011. február 28-án, 2011. április 1-jén, 2011. május 12-én és 2011. június 21-én kelt leveleire elmulasztott válaszolni. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) 167/B. (1) bekezdésében foglaltak szerint a biztosító és a független biztosításközvetítő (e alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató) biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevékenységére, vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, vagy telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse. A Bit. 167/B. (7) bekezdése szerint a a szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. A Felügyelet a Biztosító 2011. szeptember 7-én kelt nyilatkozata és a mellékelt dokumentumok alapján a következőket állapította meg:
A Biztosító a Képviselő 2011. január 10-én kelt, a Biztosítóhoz 2011. január 19-én érkeztetett levelére 2011. február 3-án adott választ. A Felügyelet megállapította azt is, hogy a Képviselő 2011. január 10-én kelt levele nem minősül panaszbeadványnak, tekintettel arra, hogy abban az Ügyfél kártérítési igényének elutasítását vitatta, és a kártérítési igény felülvizsgálatát kérte, így arra a jogszabályban meghatározott 30 napos válaszadási határidő nem vonatkozik. A Psztv. 64. utolsó fordulata - amely szerint fogyasztóvédelmi eljárás nem indítható a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását kezdeményező kérelmekben a Felügyelet fogyasztóvédelmi eljárásból kizárja azon ügyeket, ahol az ügyfél a szolgáltatási igény mértékét vitatja. Ezen kérelmek tartalma szerint az ügyfél a biztosító által már szerződésszerűen meghozott döntésnek a biztosító részéről történő további vizsgálatát kezdeményezi. Jogszabály azonban a panaszlevélnek nem minősülő kérelmek megválaszolására határidőt nem állapít meg, így az akár a 30 napot túllépheti, és amely időkorlát hatóság részéről történő vizsgálata és szankcionálása, azaz kikényszerítése, a vitatott szerződéses döntés felülvizsgálatának időkorlátok közé szorításával a szerződés teljesítésének kikényszerítését jelenti, így végső soron a szerződés joghatásainak a vizsgálatára irányulna. A Képviselő a 2011. február 28-án, 2011. április 1-jén, 2011. május 12-én és 2011. június 21- én kelt leveleivel ismételten megkereste a Biztosítót, amely levelekben kifogásolta, hogy a Biztosító a megkereséseire választ nem ad. Tekintettel arra, hogy Képviselő ezen leveleiben a Biztosító szolgáltatását válasz nem adása kifogásolta, ezen levelek panasznak minősülnek a Felügyelet megállapítása szerint. A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító a Képviselő 2011. február 28-án, 2011. április 1-jén, 2011. május 12-én és 2011. június 21-én kelt a Biztosító magatartását kifogásoló megkereséseire nem válaszolt, így megsértette a Bit. 167/B. (7) bekezdésben foglalt előírást. A Psztv. 71. (1) szerint ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a)-c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: b) elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Felügyelet a határozat rendelkező része II. pontjában a határozat kézhezvételének napjával megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Biztosító a továbbiakban tegyen eleget a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek. A Felügyelet a panaszkezelési válaszadási határidő elmulasztása miatt 200.000 Ft fogyasztóvédelmi bírság kiszabása mellett döntött. E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztók jogérvényesítéshez fűződő jogával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást akkor, amikor a panasztétel lehetővé tételével, illetőleg az arra adandó válaszadási határidővel kapcsolatosan szabályozza a Biztosító magatartását. A fogyasztói jogérvényesítéssel kapcsolatos panaszbeadvány időben megfelelő módon történő kezelése alapján kerülhet az Ügyfél mihamarabb abba a helyzetbe, hogy az igényével kapcsolatosan a Biztosító álláspontját megismerje, illetőleg döntsön arról, hogy mely további jogérvényesítési eszközt kívánja igénybe venni.
A Felügyelet súlyosító körülményként értékelte, hogy a Biztosító a Képviselő négy panaszbeadványára is elmulasztott választ adni. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. i) pontjában, valamint a 64. -ban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. -a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. (1) bekezdésének d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, a 109. (1) bekezdésén, a 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésén, és a 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. november 03. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója