VASCULARIS NEUROLÓGIA

Átírás

1 VASCULARIS NEUROLÓGIA

2

3 VASCULARIS NEUROLÓGIA Szerkesztette: Nagy Zoltán Második, átdolgozott kiadás

4 A könyv megjelenését támogatja: Sántha Kálmán Alapítvány, 1122, Városmajor utca 68., Covidien AG, Victor von Bruns Strasse 19. CH-8212 Neuhausen am Rheinfall, Switzerland A könyvet lektorálta: Dr. Horváth Sándor Semmelweis Kiadó, 2015 Dr. Nagy Zoltán, 2015 ISBN Elsõ kiadás: a B+V Lap és Könyvkiadó Kft., 2006 A könyv és adathordozó (legyen az e-könyv, CD vagy egyéb digitális megjelenés) szerzõi jogi oltalom és kizárólagos kiadói felhasználási jog alatt áll. Bármely részének vagy egészének mindennemû többszörözése kizárólag a szerkesztõ, a szerzõk és a kiadó elõzetes írásbeli engedélye alapján jogszerû. Felelõs kiadó: dr. Táncos László Felelõs szerkesztõ és tervezte: dr. Vincze Judit Borító: dr. Táncos László SKD468 Nyomta és kötötte: Mester Nyomda

5 A könyv szerkesztõje: Dr. Nagy Zoltán PhD, DSc. professor emeritus, fõigazgató Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, Semmelweis Egyetem, Vascularis Neurológiai Tanszéki Csoport, Szív- és Érgyógyászati Klinika, A könyvet írták: Prof. Dr. Bereczki Dániel, PhD, DSc, FESO egyetemi tanár, klinikaigazgató Semmelweis Egyetem ÁOK, Neurológiai Klinika, Dr. Bessenyei Mónika neurológus, gyermekneurológus Debreceni Egyetem ÁOK, Gyermekklinika, Debrecen Prof. Dr. Borbély Katalin PhD, DSc, Med.habil. osztályvezetõ fõorvos Országos Onkológiai Intézet, PET/CT Ambulancia, Dr. Csépány Tünde PhD egyetemi docens Debreceni Egyetem ÁOK, Neurológiai Klinika, Debrecen Prof. Dr. Csiba László egyetemi tanár, klinika igazgató Debreceni Egyetem ÁOK, Neurológiai Klinika, Debrecen Dr. Csornai Márta nyugalmazott osztályvezetõ fõorvos Megyei Oktató Kórház, Neurológiai Osztály, Kecskemét Prof. Dr. Entz László PhD, DSc egyetemi tanár, tanszékvezetõ Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinika, Érsebészeti Tanszék, Prof. Dr. Fekete István PhD, DSc egyetemi tanár Debreceni Egyetem, ÁOK, Neurológiai Klinika, Debrecen Dr. Gács Gyula nyugalmazott fõorvos, az orvostudomány kandidátusa Fõvárosi Önkormányzat Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelõintézet és Baleseti Központ, Dr. Garzuly Ferenc PhD nyugalmazott fõorvos, c. egyetemi tanár Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Patológiai Osztály, Szombathely Dr. Gubucz István adjunktus Országos Klinikai Idegtudományi Intézet Intervenciós Radiológiai Osztály, Dr. Gunda Bence PhD egyetemi tanársegéd Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Dr. Harcos Péter c. egyetemi docens, nyugalmazott osztályvezetõ fõorvos Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Dr. Horváth Sándor az orvostudomány kandidátusa, c. egyetemi docens, nyugalmazott osztályvezetõ fõorvos Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Neurológiai és Stroke Osztály, Kistarcsa

6 Dr. Janszky József PhD, DSc egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Pécs Dr. Kakuk Ilona részlegvezetõ fõorvos MH Egészségügyi Központ, Neurológiai Osztály Stroke Szubintenzív Részleg, Dr. Kemény Vendel PhD orvosigazgató, Sonodent Prof. Dr. Kenéz József orvostudomány kandidátusa, nyugalmazott egyetemi tanár Dr. Kopa János Med.habil. egyetemi magántanár, az orvostudomány kandidátusa Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház, fõigazgatói tanácsadó, Kaposvár Dr. Kundra Olga fõorvos Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Budai Gyermekkórház, Neurológia-epilepszia Szakambulancia, Dr. Leel-Õssy Lóránt PhD, DSc egyetemi magántanár, nyugalmazott osztályvezetõ fõorvos Esztergomi Kórház, Neurológiai Osztály, Esztergom Dr. Major Ottó PhD osztályvezetõ fõorvos Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, Koponyaalapi Idegsebészeti Osztály, Dr. May Zsolt fõorvos MH Egészségügyi Központ, Neurológiai és Stroke Osztály, Dr. Merkely Béla MSc, PhD, DSc egyetemi tanár, klinika igazgató Semmelweis Egyetem, Szív- és Érgyógyászati Klinika, Dr. Molnár Mária Judit PhD, DSc Mb. intézet igazgató egyetemi tanár Semmelweis Egyetem, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete, Dr. Nagy Ferenc PhD, Med. habil. egyetemi magántanár, osztályvezetõ fõorvos Kaposi Mór Oktató Kórház Neurológiai és Stroke Osztály, Kaposvár Dr. Nagy Gábor PhD mb. osztályvezetõ Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, Dr. Nagy Judit PhD, DSc professor emerita Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, II. Belklinika és Nephrologiai Centrum, Pécs Dr. Nagy Zoltán PhD, DSc professor emeritus, fõigazgató Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, Semmelweis Egyetem, Vascularis Neurológiai Tanszéki Csoport, Szív- és Érgyógyászati Klinika, Dr. Nemes Attila PhD, DSc professor emeritus Semmelweis Egyetem, Érsebészeti Tanszék, Szív- és Érgyógyászati Klinika,

7 Dr. Nikl János PhD osztályvezetõ fõorvos Zala Megyei Kórház, Neurológiai Osztály, Zalaegerszeg Dr. Oláh László PhD egyetemi docens Debreceni Egyetem ÁOK, Neurológiai Klinika, Debrecen Dr. Óváry Csaba PhD osztályvezetõ fõorvos Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, Stroke Osztály, Dr. Pánczél Gyula PhD osztályvezetõ fõorvos Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Neurológiai és Stroke Osztály, Kistarcsa Dr. Pozsár Kinga fõorvos Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, Radiológiai Osztály, Dr. Ricsóy Gabriella fõorvos Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Csákvári Gyógyintézet, Mozgásszervi Rehabilitáció Csákvár Dr. Sági Ilona nyugalmazott osztályvezetõ fõorvos Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Neurológiai és Stroke Osztály, Miskolc Dr. Sándor Péter PhD, DSc professzor emeritus Semmelweis Egyetem, Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani Intézet, Dr. Skopál Judit PhD tudományos munkatárs, laborvezetõ Semmelweis Egyetem, Szív- és Érgyógyászati Klinika, Dr. Szakács Zoltán PhD, Med.habil. osztályvezetõ fõorvos MH Egészségügyi Központ, Neurológiai és Stroke Osztály, Dr. Szapáry László PhD, Med.habil. egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem, KK Neurológiai Klinika, Pécs Dr. Szegedi Norbert vezetõ fõorvos MH Egészségügyi Központ, Stroke Részleg, Dr. Szelid Zsolt PhD egyetemi adjunktus Semmelweis Egyetem, Szív- és Érgyógyászati Klinika, Dr. Szikora István PhD, Med.habil. egyetemi magántanár, osztályvezetõ fõorvos Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, Intervenciós Radiológiai Osztály, Dr. Szûcs Anna PhD, Med. habil. fõorvos Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, Neurológiai Osztály, Dr. Várady Péter PhD osztályvezetõ fõorvos Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, Vascularis Idegsebészeti Osztály,

8

9 Szüleim emlékére

10

11 TARTALOM XI TARTALOM Ajánlás (Jávor András) XXIX Bevezetés (Nagy Zoltán) XXXI I. A VASCULARIS NEUROLÓGIAI KÓRÁLLAPOTOK KIALAKULÁSÁNAK MECHANIZMUSAI I.1. A hypoxiás/ischaemiás károsodás kialakulásának mechanizmusa (Nagy Zoltán) Bevezetés A focalis agyi keringészavar kialakulása A keringést befolyásoló anastomosis-rendszer Az agyi keringés rezervkapacitása A keringéscsökkenés határártékei és azok következménye Globális ischaemiás/hypoxiás károsodás A penumbra-koncepció Ionhomeostasis felbomlása, intracellularis Ca 2+ -felhalmozódás A nitrogén-oxid (NO) szerepe az agyi ischaemiás károsodás kialakulásában Csökkent proteinszintézis Az ischaemiás inzultust követõ korai génexpresszió Heat shock proteinek Hypoxia által indukált faktorok (HIFs) Citokinexpresszió (TNFa, IL1, IL6, IL10) A COX-2 és az agyi ischaemiás károsodás Növekedési faktorok Sejtnecrosis, apoptosis, sejttúlélés A sejtpusztulással kapcsolatos proteázaktiválódás (kalpainok és kaszpázok) Az agyi ischaemia által indukált genomikus instabilitás A neuronok különbözõ ischaemia/hypoxia érzékenysége (szelektív vulnerabilitás) A hypoxiás/ischaemiás neuronkárosodások morfológiája Válogatott irodalom I.2. Az ischaemiát követõ vér-agy gát zavar, agyoedema kialakulása (Nagy Zoltán) Válogatott irodalom I.3. Az agyi vérellátás szabályozása. A mikrokeringés regulációjának fõ tényezõi (Sándor Péter) Bevezetés Az agyi érrendszer anatómiai sajátosságai, melyek alapvetõen befolyásolják az agyi vérkeringést A teljes agyi vérellátás szabályozásában szerepet játszó legfontosabb tényezõk Az agyi erek keresztmetszetét és ezáltal az agyi véráramlást befolyásoló legfontosabb mechanizmusok Myogen szabályozás Metabolicus szabályozás Idegi szabályozás Az agyi keringés neuralis szabályozásával kapcsolatos bizonytalanságok háttere Az ellentmondásos kísérleti adatok okai

12 XII TARTALOM A neuralis szabályozás neuromorfológiai alapjai A neuralis szabályozás neurokémiai alapjai A perivascularis idegek transzmitterein kívüli más, jelentõs szerepet játszó kémiai anyagok az agyi keringés szabályozásában, illetve a neuronalis funkciók müködõképességének fenntartásában Az endothelsejtek szerepe az agyi keringés szabályozásában Az agyi érrendszer idegi szabályozásának új szempontjai Válogatott irodalom I.4. Az agyvérzések patomechanizmusa (Nagy Zoltán) Válogatott irodalom I.5. Véralvadás és stroke (Skopál Judit) A véralvadási rendszer A thrombus kialakulása Artériás thrombus Vénás thrombus Microvascularis változások az agyi ischaemia/reperfúzió során Véralvadási zavar a stroke okaként Válogatott irodalom I.6. Az agyi endothelsejt szerepe a vascularis szindrómák kialakulásában. Az atherosclerosis kialakulása (Nagy Zoltán, Oláh László) Vascularis endothelsejt-diszfunkció Az érelmeszesedés kockázati tényezõi Gyulladásos mechanizmusok az érelmeszesedés kialakulásában Az endothelsejtek szerepe az atherosclerosis kialakulásában Az érfali simaizomsejtek és az atherosclerosis Plaque-átépülés, metalloproteinázok Az atheroscleroticus érszûkület kialakulásának fibrinhipotézise A rizikófaktorok érfalra kifejtett hatásai Hypertonia Diabetes mellitus Dohányzás Hypercholesterolaemia Egyéb rizikófaktorok Válogatott irodalom II. CEREBROVASCULARIS BETEGSÉGEK DIAGNOSZTIKÁJA II.1. A stroke-beteg vizsgálata (Csiba László) Kórelõzmény A stroke körülményei Kórlefolyás A megtekintés és a tudatzavar vizsgálata Az aphasia vizsgálata A stroke-beteg részletes fizikális vizsgálata A stroke-beteg pszichés státusa Válogatott irodalom II.2. Angiológiai vizsgálat cerebrovascularis megbetegedés gyanúja esetén (Nagy Zoltán) A beteg megtekintése Szemfenékvizsgálat Az agyi artériák vizsgálata

13 TARTALOM XIII Tapintás Hallgatózás Vérnyomás a karokon Felsõ végtagi funkcionális vizsgálatok Válogatott irodalom II.3. Átmeneti agyi ischaemiás roham (transient ischaemic attack TIA) (Nagy Zoltán) Válogatott irodalom II.4. Neuroradiológiai vizsgálatok stroke-szindrómában (Kenéz József) Az agyi ischaemia CT-morfológiája MR-vizsgálatok stroke-ban MR-angiographiák Különleges MR-vizsgálati módszerek Válogatott irodalom II.5. CT perfúziós vizsgálatok (Pozsár Kinga) Perfúziós vizsgálatok, perfúziós paraméterek Az ischaemiás core és a penumbra megítélése Stroke diagnosztika differenciáldiagnosztika Kockázati tényezõk Idõfaktor Technikai nehézségek Diagnosztikus nehézségek Összegzés Válogatott irodalom II.6. Doppler-vizsgálatok (Pánczél Gyula) A periorbitalis artériák Doppler-vizsgálata A vizsgálat leírása A nyaki nagyartériák színkódolt duplex ultrahangvizsgálata (color duplex scan CDS) A vizsgálat menete Kórképek Doppler-vizsgálata Stenosis Occlusio Carotisdissectio Hypoplasia Transcranialis ultrahangvizsgálat TCD-vizsgálat Transtemporalis vizsgálat Foramen magnum ablakon át történõ vizsgálat Transorbitalis vizsgálat Indexmeghatározások Vazoreaktivitás vizsgálata Emboliadetektálás UH-kontrasztanyag M-mód TCD (power M-mód TCD) Transcranialis színkódolt duplex scan vizsgálat (TCCD) Új perspektívák, áramlásmérés harmonikus leképezéssel Válogatott irodalom II.7. Emboliadetektálás transcranialis Doppler-módszerrel (Kemény Vendel) A MES jellemzõi A MES-t okozó microemboliák mérete és összetétele Technikai paraméterek és a TCD-készülékek beállításai A relatív intenzitásnövekedés és a detekciós küszöb

14 XIV TARTALOM Az FFT szerepe A monitorozás idõtartama Az emboliaszignál azonosítása és az automata emboliadetektálás Az emboliadetektálás klinikai jelentõsége A PFO vizsgálat alapelve Válogatott irodalom II.8. Neuro-SPECT/CT és -PET/CT alkalmazások az agyérbetegségek diagnosztikájában (Borbély Katalin) A SPECT/CT és PET/CT vizsgálatok elméleti háttere SPECT/(CT) alkalmazások Mire nyújt választ az agyi perfúziós SPECT mérés? A betegek átvizsgálásának javasolt sorrendje Perfúziós SPECT-mintázatok az agyi ischaemia különbözõ fázisaiban SPECT/(CT) vizsgálatok subarachnoidealis vérzésben és AVM-ben Speciális SPECT/(CT) vizsgálatok PET/CT alkalmazások Agyi véráramlás és agyi vértérfogat Oxigénmetabolizmus Glükóz és fehérje metabolizmus Perfúzió és metabolicus rezerv hemodinamikai változások Ischaemiás penumbra leképezése A penumbra neuronalis integritásának megjelenítése A penumbra leképezése hypoxia markerekkel Veszélyeztetett betegek megítélése korai reperfúziós terápiához A sejtválasz leképezése Tranziens ischaemiás attack (TIA) Távolabbi területekben mutatkozó elváltozások, távoli effektusok Funkcionális felépülés elõrejelzése A kezelés hatásának monitorozása Vascularis malformatiók Subarachnoidealis vérzés Intracerebralis vérzés Aktivációs térképek Funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fmri) SPECT aktivációs vizsgálat Aktivációs mintázatok különbözõ megbetegedésekben PET mintázati jellegzetességek a különbözõ aktivációk során Stroke Beszéd és kognitív aktivitás Arteria carotis stenosis/occlusio Arteriovenosus malformatiók (AVM) Motoros és somatosensoros aktiváció Vizuális aktiváció Auditoros aktiváció Gyógyszer, illetve terápiás hatások A jövõ irányvonalai Válogatott irodalom II.9. Elektrofiziológiai vizsgálatok stroke-ban (Kundra Olga) Az EEG módszerrõl általában Elektrofiziológiai vizsgálatok és az agyérbetegségek Hagyományos EEG-elemzés qeeg kvantitatív EEG Long Term EEG Video-EEG Aktivációs módszerek

15 TARTALOM XV Agyérbetegségek és EEG-eltérések Érelzáródások Vérzés A transitoricus ischaemiás folyamatok Krónikus, diffúz cerebrovascularis eltérések Subarachnoidealis vérzés Arteriovenosus malformatiók Tüneti epilepszia Elektrofiziológiai módszerek a neurointenzív (NITO) betegellátásban Elektrofiziológiai vizsgálati indikációk intenzív osztályon Mûtét alatti EEG-monitorozás Kiváltottválasz-vizsgálatok jelentõsége agyérbetegségekben A módszerrõl általában VEP (vizuális kiváltott válasz) és ERG (electroretinographia) BAEP (agytörzsi kiváltott válasz) Pislogási (blink) reflex-vizsgálat SEP (somatosensoros kiváltott válasz) MEP vagy TMS (mágnes stimulációval kiváltott válasz) Kognitív kiváltott válasz (pszichofiziológiai vizsgálatok) Válogatott irodalom II.10. A szédülések diagnosztikája (Nagy Ferenc, Horváth Sándor) A kórelõzmény fontossága Neurológiai betegvizsgálat szédülés esetén Szédülés-szindrómák Akut vestibularis szindrómák Neuritis vestibularis AICA-infarctus PICA-infarctus SCA-infarctus További centrális vagy perifériás szédülést okozó szindrómák Benignus paroxysmalis positionalis vertigo (BPPV) Centrális vestibularis szédülések Vestibularis migraine Meni re-betegség Bilateralis vestibulopathia Pszichogén vertigo Fóbiás posturalis vertigo Perilympha fistula Vestibularis paroxysmia Egyéb szédüléstípusok Cervicogen vertigo Válogatott irodalom II.11. Alvásvizsgálatok jelentõsége a stroke megelõzésében (Szakács Zoltán) Alvásfragmentáció hypersomnia szindrómák Az alvás-ébrenléti zavarok diagnosztikájának sajátos vonásai Diagnosztika Az alapszûrés Elõszûrés Alváslaboratóriumi vizsgálatok Az alvásmedicina ellátórendszere A háziorvos szerepe az alvás-ébrenlét zavarok ellátásában Szakrendelõk, kórházi osztályok szerepe az ellátórendszerben Az alvásambulanciák jelentõsége Az alváslaboratórium és -centrum feladatai

16 XVI TARTALOM Szakmai tudományos társaság szerepe Válogatott irodalom III. CEREBROVASCULARIS KÓRKÉPEK LOKALIZÁCIÓJA, TÜNETTANA III.1. A carotisrendszerben kialakuló keringészavar és tünetei (Harcos Péter) Az arteria carotis communis elzáródásának tünetei Az arteria carotis externa (ACE) szerepe a carotisrendszer keringészavaraiban Az arteria carotis interna elzáródása Az a. carotis interna klinikai-anatómiai jellemzõi A supraclinoidealis ágak keringészavarának tünetei Az arteria carotis interna keringészavarának tünetegyüttesei A pialis (felszíni) ágak keringészavara Határzóna-infarctusok A hemisphaerialis mély fehérállomány infarctusai Striatocapsularis infarctusok A szem vérkeringési zavarai Azonos oldali kettõs hemisphaerialis infarctus Az arteria carotis interna kétoldali elzáródásának krónikus tünetei Az arteria carotis interna intracranialis szakaszának elzáródása Transiens ischaemiás attackok A carotisrendszerben kialakuló keringészavarok A carotisrendszerben kialakuló keringészavarok etiológiája A carotisrendszer keringészavarainak kórismézése Válogatott irodalom III.2. Az arteria cerebri anterior elzáródása (Gács Gyula) Az arteria cerebri anterior anatómiája és ellátási területe Az arteria cerebri anterior elzáródásának gyakorisága és mechanizmusai Az arteria cerebri anterior elzáródásának tünetcsoportjai Válogatott irodalom III.3. Az arteria cerebri media keringészavarának tünetei (Harcos Péter) Anatómiai jellegzetességek A felszíni ACM-ágak A mély, penetráló ágak Az arteria cerebri media elzáródásának tünetei Az ACM törzse elzáródásának tünetei Az egyes felszíni ágak keringészavarának tünetei Az arteria orbitofrontalis keringészavarának tünetei Az arteria praefrontalis keringészavarának tünetei Az arteria praecentralis keringészavarának tünetei Az arteria centralis keringészavarának tünetei Az arteria parietalis anterior és posterior keringészavarának tünetei Az arteria angularis keringészavarának tünetei A temporalis artériák keringészavarának tünetei A lenticulostriatalis artériák keringészavarának következményei Striatocapsularis infarctusok Lacunaris infarctusok A lenticulostriatalis artériák keringészavarának kóreredete Válogatott irodalom

17 TARTALOM XVII III.4. Az arteria chorioidea anterior-szindróma és a lenticulostriatalis artériák elzáródásának tünettana (May Zsolt) Az arteria chorioidea A lenticulostriatalis artériák elzáródásának tünettana Válogatott irodalom III.5. Infarctus, vérzés miatt kialakuló thalamus-szindrómák (Nagy Zoltán) A thalamus funkcionális anatómiája A thalamus vérellátása A thalamusinfarctus szindrómái Lateralis thalamus-infarctus (a. thalamogeniculata) Anterolateralis thalamus-szindróma (a. polaris) Paramedian thalamus-szindróma (a. thalamica-subthalamica) Posterior thalamus-szindróma (a. chorioidea posterior) Thalamus plus-szindrómák Thalamusvérzések Válogatott irodalom III.6. A nucleus caudatus vascularis laesiói (Sági Ilona) A nucleus caudatus vérellátása Caudatuminfarctus Caudatumvérzések Válogatott irodalom III.7. Arteria cerebri posterior-szindrómák (Sági Ilona) Vérellátás Arteria cerebri posterior-szindrómák Az a. basilaris csúcsi elzáródása, bilateralis a. cerebri posterior infarctus Válogatott irodalom III.8. Agytörzsi szindrómák (Sági Ilona) Az agytörzs vérellátása. A vertebrobasilaris rendszer Arteria vertebralisok Arteria basilaris Agytörzsi vascularis szindrómák Mesencephalon Pons Egyoldali infarctusok Hídvérzések Medulla oblongata vérzés Válogatott irodalom III.9. Kisagyi vascularis szindrómák (Leel-Õssy Lóránt, Nagy Zoltán) Ischaemiák: anaemiás és haemorrhagiás infarctusok. vénás thrombosisok Vérzések, angiomák, aneurysmák Válogatott Irodalom III.10. Határzóna-infarctusok (Fekete István) A határzóna-infarctus kialakulásának okai A határzóna-infarctusok lokalizációja A határzóna-infarctus diagnózisa Válogatott irodalom III.11. Gerincvelõi stroke szindrómák (Nagy Zoltán) A gerincvelõ vérellátása A gerincvelõ ischaemiás károsodása révén kialakuló gerincvelõi szindrómák

18 XVIII TARTALOM Spinalis claudicatio A gerincvelõi vascularis károsodások kialakulásának mechanizmusai Haematomyelia, gerincvelõi vérzés Válogatott irodalom III.12. Lacunaris encephalopathia (Nagy Zoltán) Perforáló artériák, anatómiai adatok I. Elülsõ perforáló artériák Elülsõ lenticulostriatalis artériák Középsõ lenticulostriatalis artériák Lateralis lenticulostriatalis artériák II. Hátsó perforáló ágak III. Agytörzs perforáló ágai Az agyi kisartériák patológiája és a kóros elváltozások következményei A lacunaris agyszövetkárosodás lehetséges okai Lacunaris szindrómák Klasszikus lacunaris szindrómák További, lacuna okozta tünetegyüttesek A lacunaris encephalopathia epidemiológiája, kockázati tényezõi Válogatott irodalom III.13. Hypertoniás és spontán intracerebralis vérzések (Kopa János) Kóreredet Néhány epidemiológiai adat Az intracerebralis vérzések patofiziológiája Az agyvérzések lokalizációja Supratentorialis vérzések Infratentorialis agyvérzések Agykamrai vérzések A hypertoniás és spontán agyvérzések kórlefolyása A hypertoniás és spontán agyvérzések tünetei Az agyvérzések kórisméje Primer intracerebralis vérzések konzervatív kezelése Válogatott irodalom III.14. Agykamrába törõ vérzések (Gubucz István, Kakuk Ilona, Nagy Zoltán, Óváry Csaba) Epidemiológia Az agykamrába törõ vérzések klasszifikációja Újszülöttkori vérzés Traumás vérzések Spontán vérzések Primer vérzések Krónikus magas vérnyomás okozta vérzések Kóros érképlet okozta vérzések Az agykamrába törõ vérzések tünetei Az agykamrába törõ vérzések diagnosztikája Az agykamrába törõ vérzések terapiája Germinalis matrixvérzés kezelése Felnõttkori spontán vérzések kezelése Válogatott irodalom III.15. Az agyi vénák thrombosisa (May Zsolt) A cerebralis vénás thrombosis epidemiológiája A cerebralis vénák anatómiája A cerebralis vénás thrombosis kórtana A cerebralis vénás thrombosis tünetei

19 TARTALOM XIX A cerebralis vénás thrombosis diagnosztikája A cerebralis vénás thrombosisok etiológiája A cerebralis vénás thrombosisok kezelése A cerebralis vénás thrombosisok kimenetele Válogatott irodalom IV. NEM ATHEROSCLEROSIS EREDETÛ AGYI VASCULARIS KÓRÁLLAPOTOK. STROKE MINT SZÖVÕDMÉNY IV.1. Cardiogen stroke (Szelid Zsolt, Merkely Béla) Mi veti fel a cardiogen eredet gyanúját? Diagnosztikus lehetõségek EKG-jelek Szív-képalkotás stroke-ban Gyakori és magas stroke-rizikóval járó szívbetegségek Bal fülcsébõl származó embolia leggyakoribb oka a pitvarfibrillatiós arrhythmia Leggyakoribb cryptogen stroke-etiológia a nyitott foramen ovale (patent foramen ovale) Mûbillentûvel élõ beteg Infektív endocarditis Gyakori szívbetegség ritka komplikációval: szívinfarctus és stroke Válogatott irodalom IV.2. A stroke szemészeti vonatkozásai (Gács Gyula) A szem és a látással összefüggõ struktúrák vérellátása A szem vérellátása A látópálya vérellátása A látókéreg vérellátása Az efferens struktúrák vérellátása A látórendszer afferens struktúráinak vascularis laesiói A szem és a n. opticus ischaemiás bántalmai Amaurosis fugax Az arteria centralis retinae elzáródása Elülsõ ischaemiás opticus neuropathia (anterior ischemic optic neuropathy AION) Krónikus ischaemiás oculopathia A látópálya és az occipitalis lebeny vascularis laesiói A corpus geniculatum laterale, illetve az a. chorioidea anterior keringészavarának tünetcsoportja Radiatio optica a capsula internában A radiatio optica Az occipitalis lebeny infarctusai A szem efferens beidegzésének vascularis laesiói A medulla oblongata infarctusainak szemtünetei A pons infarctusainak szemtünetei A mesencephalon és a thalamus vascularis laesióinak szemtünetei Szemmozgászavarok féltekei vascularis laesiók következtében A szemmozgató agyidegek vascularis laesiói Válogatott irodalom IV.3. Az alvási apnoe szindróma és a stroke kapcsolata (Szûcs Anna, Janszky József) Az alvás alatti légzés Az alvási apnoe szindróma Az alvási apnoe szindróma definíciója

20 XX TARTALOM A centrális alvási apnoe szindrómák Obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) Az alvási apnoe szindróma és az essentialis hypertonia Az OSAS és a cerebrovascularis betegségek kapcsolata Az OSAS és a stroke társulása: lehetséges okok Az OSAS és a stroke prognózisa Válogatott irodalom IV.4. Moyamoya betegség, moyamoya szindróma (Major Ottó) Epidemiológia Patológia Genetikai háttér Neoangiogenesis A moyamoya kialakulásának stádiumai Társult betegségek moyamoya szindróma Tünetek Diagnosztika Kezelés Társult érjelenségek Prognózis Válogatott irodalom IV.5. Cerebralis angiitisek (Csépány Tünde) Epidemiológia Patológia Klinikai tünetek Diagnózis Laboratóriumi vizsgálatok Képalkotó vizsgálatok Kezelés Prognózis Válogatott irodalom IV.6. Arteritis temporalis (Csépány Tünde) Etiológia Epidemiológia Pathogenesis Klinikai tünetek Diagnózis Kezelés Megelõzés Prognózis és szövõdmények Szemészeti szövõdmények Neurológiai szövõdmények Halálozás Válogatott irodalom IV.7. Thromboangiitis obliterans (Buerger-kór) (Csépány Tünde) Epidemiológia Pathogenesis Klinikai tünetek Diagnózis Kezelés Válogatott irodalom

21 TARTALOM XXI IV.8. Systemás lupus erythematosus (Csépány Tünde) Patogenezis Klinikai tünetek Diagnosztikai lehetõségek Kezelés Válogatott irodalom IV.9. Mitochondrialis encephalomyopathia, lactacidosis és stroke-szerû epizódok (MELAS) (Molnár Mária Judit) Klinikai kép Etiológia Patogenezis, patofiziológia Differenciáldiagnosztika Kezelés Válogatott irodalom IV.10. Amyloid-angiopathia (Garzuly Ferenc) Patológia, patomechanizmus A cerebralis amyloid-angiopathia egyes klinikai formái Válogatott irodalom IV.11. A Fabry-féle betegség (Garzuly Ferenc) Klinikai tünetek Diagnosztika Terápiás lehetõségek Válogatott irodalom IV.12. CADASIL (Óváry Csaba, Gunda Bence, Bereczki Dániel) Klinikai jellemzõk Diagnózis MRI-elváltozások Hisztopatológia Genetika Diagnosztikus kritériumok Differenciáldiagnosztika Terápia Válogatott irodalom IV.13. Az antifoszfolipid szindróma cerebrovascularis vonatkozásai (Skopál Judit) Patofiziológia Diagnosztika Diagnosztikus kritériumok Laboratóriumi diagnosztika Klinikai megjelenés Thrombosisok Terhességi szövõdmények Katasztrofális antifoszfolipid szindróma A kritériumoknak nem megfelelõ klinikai képek Antifoszfolipid szindróma és cerebrovascularis betegségek Terápia Válogatott irodalom IV.14. A hyperhomocisteinaemia vascularis következményei (Skopál Judit) A homocisztein metabolizmusa A hyperhomocisteinaemia okai A Hcy-szintet befolyásoló tényezõk

22 XXII TARTALOM Súlyos hyperhomocisteinaemia (homocistinuria) A hyperhomocisteinaemia enyhe és mérsékelt formái A hyperhomocisteinaemia laboratóriumi diagnózisa Referencia-értéktartomány Laboratóriumi meghatározás Metioninterhelési teszt A homocisztein atherothromboticus tulajdonságai A hyperhomocisteinaemia szerepe a vascularis betegségekben Hyperhomocisteinaemia és az atherothromboticus betegségek Hyperhomocisteinaemia és vénás thrombosis Hyperhomocisteinaemia és stroke A hyperhomocisteinaemia egyéb neuropszichiátriai vonatkozásai A hyperhomocisteinaemia kezelése Válogatott irodalom IV.15. Krónikus vesebetegségek és stroke (Nagy Judit) Epidemiológia A CKD-ben elõforduló stroke epidemiológiája Akut stroke-ban felismert CKD epidemiológiája A stroke kockázati tényezõi CKD-ben A stroke primer prevenciója CKD-ben Vérnyomáscsökkentõ kezelés Lipidcsökkentés statinokkal Thrombocytaaggregáció-gátló és antikoaguláns kezelés Anaemia kezelése Szisztémás thrombolysis CKD-hez társuló akut stroke-ban Szekunder stroke-prevenció CKD-ben Összefoglaló, konklúzió Válogatott irodalom IV.16. Moschcowitz-szindróma (Szegedi Norbert) Klinikai szindrómák. Klasszifikáció Patomechanizmus Terápia Válogatott irodalom IV.17. A terhesség és gyermekágy idején kialakuló stroke (Csornai Márta) Epidemiológia Rizikófaktorok Terhességtõl független kockázati tényezõk Terhességgel kapcsolatos kockázati tényezõk és stroke szindrómák Patomechanizmus, klasszifikáció Terápia A terhességben elõforduló ischaemiás stroke terapiája Teendõk terhesség alatt elõforduló vérzéses stroke esetén Válogatott irodalom V. A STROKE MEGELÕZÉSE, KEZELÉSE, KORAI REHABILITÁCIÓJA ÉS GONDOZÁSA V.1. A második stroke megelõzése (Csiba László) Az ischaemiás stroke akut fázisa és a másodlagos megelõzés Nem cardioemboliás stroke másodlagos megelõzése: életmódbeli és egyéb ajánlások Magas vérnyomás Vérnyomáscsökkentés és a rekurrens stroke extra- vagy intracranialis stenosisban

23 TARTALOM XXIII Hormonkezelés Hypercholesterinaemia Carotisstenosis Endarterectomia versus stent Vérlemezkegátlók nem cardioemboliás stroke-ban Szekunder prevenció cardioemboliás stroke-ban Új antikoagulánsok és a pitvarfibrilláció Új antikoagulánsokkal kezelt betegek vénás thrombolysise Egyéb szívbetegségek Szívinfarctus Cardiomyopathia Rheumás mitralis billentyû betegség Mitralis billentyû prolapsus Mitralis annulus meszesedés Aortabillentyû-betegségek Mûbillentyûk Válogatott irodalom V.2. Új típusú oralis antikoagulánsok a stroke prevenciójában (Szapáry László) A pitvarfibrillatio és a stroke kapcsolata Hagyományos orális antikoaguláns kezelés Új típusú oralis antikoagulánsok Válogatott irodalom V.3. A stroke akut ellátása (Kakuk Ilona, Fekete István) Az agyi érbetegség sürgõsségi ellátása A stroke oki terápiája Az akut stroke általános kezelésének elvei A légútbiztosítás (A) A stroke-betegek lélegeztetése (B) A keringés biztosítása (C) A glükózanyagcsere és a folyadék- és elektrolit-háztartás zavara A cukorháztartás zavara A folyadék- és elektrolit-egyensúly zavara A testhõmérséklet zavara Epilepsziás rohamok kezelése akut stroke-ban Az intracranialis nyomásfokozódás, az agyoedema kezelése Mélyvéna-thrombosis, tüdõembolia megelõzése akut stroke-ban Vegetatív zavarok kezelése akut cerebrovascularis betegségben Tüneti kezelés Válogatott irodalom V.4. Az akut ischaemiás stroke thrombolyticus kezelése (Szegedi Norbert) Elméleti alapok Thrombolyticumok Sztreptokináz Anizoilált plazminogén-sztreptokináz aktivátor komplex (APSAC) Urokináz plazminogén aktivátor Szöveti típusú plazminogén aktivátor TNK szöveti típusú plazminogén aktivátor Sztafilokináz Desmodus rotundus plazminogén aktivátor Az akut stroke thrombolyticus kezelésének klinikai vizsgálatai Korai tapasztalatok Randomizált vizsgálatok, szisztémás thrombolysis Randomizált vizsgálatok: intraarteriális thrombolysis, szekvenciális terápiák

24 XXIV TARTALOM Jelen ajánlások Válogatott irodalom V.5. Invazív recanalisatio akut ischaemiás stroke-ban (Szikora István) Az akut ischaemiás stroke invazív kezelésének alapjai A recanalisatio neurointervenciós módszerei Intraarteriális thrombolysis Mechanikus thrombectomia Thrombectomiás módszerek MERCI thrombectomia Thrombaspiratio Stent-thrombectomia Randomizált klinikai vizsgálatok Az intervenciós stroke-terápia klinikai gyakorlata Indikáció Perioperatív kezelés Összefoglalás Válogatott irodalom V.6. Koponyaûri aneurysmák keletkezése, természetes kórlefolyása és minimálisan invazív kezelése (Szikora István) Az aneurysma kialakulásának mechanizmusa Szövettani adottságok Genetikai tényezõk Hemodinamikai tényezõk Az aneurysmák áramlási viszonyai Az áramlásdinamikai tényezõk hatásmechanizmusa Gyulladásos folyamatok Az aneurysma kialakulásának feltételezett patomechanizmusa Koponyaûri aneurysmák endovascularis kezelése Aneurysmák invazív kezelésének általános szempontjai Vérzett aneurysmák Nem vérzett aneurysmák Az aneurysmák invazív kezelésének módszerei Endovascularis kezelési módszerek Szülõérzárás Endosaccularis mikrospirál zárás Áramlásmódosítás Válogatott irodalom V.7. Az intracerebralis haematomák idegsebészeti kezelése (Várady Péter) Primer intracerebralis haematomák Kisagyi intracerebralis haematomák Minimálisan invaziv idegsebészeti technikák Válogatott irodalom V.8. A decompressiós craniectomia jelentõsége malignus media occlusióban (Kakuk Ilona, Major Ottó) A malignus media occlusio (MMO) anatómiája és patofiziológiája A decompressiós craniectomia (DC) jelentõsége A decompressiós craniectomia története A malignus mediaelzáródás klinikai tünetei Vizsgálatok malignus mediaocclusio esetén A decompressiv craniectomia mûtéti technikája A decompressiv craniectomia eredményei malignus mediaocclusióban Válogatott irodalom

25 TARTALOM XXV V.9. Az agyi vascularis malformatiók kezelése (Nagy Gábor) Bevezetés Arteriovenosus malformatiók Az agyi arteriovenosus malformatiók természetes kórlefolyása Az agyi AVM-ek kezelése Az agyi AVM-ek sugársebészete Cavernomák Az intracerebralis cavernomák természetes kórlefolyása Az agyi cavernomák kezelése Egyéb vascularis malformatiók Válogatott irodalom V.10. A stroke érsebészeti vonatkozásai (Entz László, Nemes Attila) A supraaorticus verõerek patológiája, tünettana A carotismûtét indikációja Carotismûtét indikációja stádiumbeosztás szerint Carotismûtét indikációja az I. stádiumban Carotismûtét indikációja a II. stádiumban Carotismûtét indikációja a III. stádiumban Carotismûtét indikációja a IV. stádiumban Carotis mûtéti indikáció speciális esetekben Akut carotismûtét Kombinált mûtétek Carotisaneurysma Izolált carotis communis occlusio Carotis externa mûtéte Arteria carotis interna restenosisa Az arteria anonyma elzáródásának tünetei Az arteria subclavia elzáródásának tünetei Az arteria vertebralis keringészavarának tünetei (a. vertebralis szindróma) Takayasu-szindróma Artériás dissectio Aortadissectio Carotisdissectio Arteria vertebralis dissectio Mûtéti típusok Az arteria carotis interna mûtétei Az arteria carotis communis mûtétei Az arteria vertebralis mûtétei Carotis-thrombendarteriectomia utáni posztoperatív szövõdmények a NASCET vizsgálat eredményei alapján elfogadhatónak minõsíthetõ szintjei Az arteria carotis percutan transluminalis angioplasticája Vitatott, alakuló eljárásrend az extracranialis cerebrovascularis keringésjavító mûtéteknél Válogatott irodalom V.11. Korai rehabilitáció, ápolástani kérdések (Fekete István, Ricsóy Gabriella, Mészáros Krisztina) A nõvér sokrétû szerepe a rehabilitációs teamben Az ápolási folyamat, az ápolási formák változásai a betegség különbözõ stádiumaiban A helyes fektetés szabályai a petyhüdt hemiparesis szakaszában Az ápolás kiemelt szerepe a stroke következtében kialakult egyes funkciózavarok ellátásában A mélyvénás thrombosis és a pulmonalis embolia megelõzése A dysphagia kezelése és az aspiratio megelõzése A bõr integritásának fenntartása, a decubitus kezelése Az elesés megelõzése A húgyhólyag, a székletürítés funkciózavarának kezelése

26 XXVI TARTALOM Az epilepsziás rohamok megelõzése és kontrollálása A korai mobilizálás, visszatérés az önellátáshoz A beteg és a család támogatása, felvilágosítása az akut kórházi kezelés során Az akut osztályról történõ távozás megtervezése A beteg vizsgálata a rehabilitálhatóság szempontjából, szûrés a rehabilitációra Neuropszichológiai zavarok stroke után Válogatott irodalom V.12. A stroke-on átesett beteg gondozása (Csornai Márta) A stroke-gondozás rehabilitációs feladatai A rehabilitáció feltételei A rehabilitációt elõsegítõ és gátló tényezõk Motiváció, együttmûködés A gondozó feladatai a szekunder prevencióban A stroke-on átesett beteg rizikófaktorainak kezelése A stroke-on átesett beteg életminõségét befolyásoló tényezõk. Speciális poststroke állapotok Stroke-ot követõ centrális fájdalom ( poststroke pain ) A cerebrovascularis insultust követõ elesések, törések A stroke-szakambulancia, -szakgondozó feladatai Válogatott irodalom VI. A STROKE-ON ÁTESETT BETEGEK ÉLETMINÕSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZÕK VI.1. Stroke és az epilepsziák, epilepsziás rohamok. Poststroke epilepszia (Nikl János) Meghatározások Epidemiológia A stroke és az epilepsziás rohamok idõbeli kapcsolata Rohamklasszifikáció Status epilepticus (SE) Epilepsziás rohamra, epilepsziára hajlamosító tényezõk cerebrovascularis betegségekben Életkor és nem Korai és késõi roham Ischaemiás kórképek Vérzéses kórképek Sinusok, vénák thrombosisa A stroke lokalizációja, mint kockázati tényezõ Corticalis infarctus Subcorticalis infarctus Határterületi infarctusok Állományi vérzések lokalizációja Az EEG prediktív szerepe Patofiziológiai megfontolások az epilepsziás mechanizmus kialakulásában Differenciáldiagnosztika Terápia A gondozás kérdései Prognózis Válogatott irodalom VI.2. Stroke-ot követõ pszichológiai problémák és pszichiátriai betegségek (Nagy Zoltán) Pszichológiai problémák A deficitállapot visszautasítása, tagadása Érzelmi labilitás Szorongás Katasztrófareakció Elkerülõ és/vagy agresszív magatartás

27 TARTALOM XXVII Indokolatlan vidámság Poststroke depresszió Poststroke depresszió és a károsodás lokalizációja Poststroke demencia, vascularis demencia Stroke-ot követõ vizelet-inkontinencia A poststroke állapotok pszichoszociális problémái Válogatott irodalom VII. PONTOZÓSKÁLÁK, EPIDEMIOLÓGIA VII.1. Pontozóskálák a stroke-állapotok követésére (Bereczki Dániel, Bessenyei Mónika) A stroke kimenetelének szempontjai A neurológiai károsodás (impairment) mértékét (a kórjelek súlyosságát) vizsgáló skálák A mindennapi tevékenység szintjét (disability) vizsgáló skálák A társadalmi élet elvárásainak való megfelelést (handicap) vizsgáló skálák Részfunkciókat elemzõ skálák Válogatott irodalom VII.2. Az epidemiológia alapjai (Vokó Zoltán) Bevezetés Mi az epidemiológia? Az orvosi kutatás és gyakorlat kapcsolata Milyen új kihívást teremt a bizonyítékokon alapuló orvoslás? Hogyan lehet ennek megfelelni? Alapfogalmak A gyakorlati orvoslás kihívásai Az epidemiológia kutatási kérdései Kockázat Kumulatív incidencia Túlélési (halandósági) görbe Incidenciasûrûség Kapcsolat a kumulatív incidencia és az incidenciasûrûség között Prevalencia Kapcsolati mutatók Válogatott irodalom VII.3. Az epidemiológia módszertana (Vokó Zoltán) Az epidemiológiai vizsgálatokkal kapcsolatos általános követelmények Az etiológiai vizsgálatok fõbb típusai Elsõdlegesen definiált forráspopuláción alapuló esetkontroll-vizsgálat Másodlagosan definiált forráspopuláción alapuló esetkontroll-vizsgálat Hitelességi kritériumok az esetkontroll-vizsgálatokban és biztosításuk Expozíciótól független kiválasztás Az esetek és a kontrollok koherenciája A vizsgálati csoportokban az expozíciós status és a zavaró tényezõk egyforma alaposságú megállapítása A zavaró hatás megelõzése, illetve korrigálása Megfeleltetés Hatásmódosítás Az epidemiológiai vizsgálatok pontossága Az okozatiság kérdése az etiológiai vizsgálatokban A gyakorlati orvoslás döntési folyamatának logikája A kezelési küszöb fogalma A diagnosztikus vizsgálatok szerepe

28 XXVIII TARTALOM A valószínûségi hányados (VH) mint a kórjelzõség mutatója Honnan vegyük a valószínûségi hányadosokat? Deskriptív prognosztikus kutatatás Válogatott irodalom VII.4. Intervenciós vizsgálatok tervezése és értékelése. Hogyan értelmezzük az eredményeket? (Vokó Zoltán) Az intervenciós vizsgálatok hitelességi kritériumai és biztosításuk Hogyan biztosítsuk, hogy a betegség természetes lefolyásának szerepe azonos mértékû legyen a vizsgálati csoportokban? Kísérletes és nem kísérletes intervenciós vizsgálatok Hogyan biztosítsuk, hogy a kimenetel megítélésében jelentkezõ szubjektivitás szerepe azonos mértékû legyen a vizsgálati csoportokban? Hogyan biztosítsuk, hogy a kezelés járulékos tényezõinek szerepe azonos mértékû legyen a vizsgálati csoportokban? A leggyakoribb vizsgálati elrendezések Etikai kérdések Beleegyezõ nyilatkozat A gyógyszervizsgálatok helyes klinikai gyakorlata (Good Clinical Practice, GCP) Nagyobb vizsgálatok szervezeti felépítése A klinikai kísérletek eredményeinek értelmezése A vizsgálat tárgya A klinikai kísérletek elemzési stratégiái Idõközi elemzések Gyakoribb elemzési módszerek, hatásmérõ mutatók Válogatott irodalom Tárgymutató

29 AJÁNLÁS XXIX AJÁNLÁS A rendszerváltoztatás elsõ évének vége felé felkeresett irodámban Nagy Zoltán professzor úr. Közelrõl addig nem ismertük egymást, de magával ragadott eltökéltsége, mély szakmai tudása és elképzelésének komplexitása, ugyanakkor jól ütemezhetõ, a megvalósítás realitását felmutató megoldási javaslata. A szélütés incidenciájának csökkentése és korszerû ellátása volt megbeszélésünk témája. Õszintén megvallom, a probléma iránt fogékony voltam. Belgyógyászati éveim alatt folyamatosan tapasztaltam a probléma súlyát és a nagyon szerény eredményeket, amiket mi vagy a neurológusok fel tudtunk mutatni a betegellátás terén. Az epidemiológiai adatokat ismertem, amelyek azt mutatták (és mutatják ma is), hogy a kórkép népegészségügyi jelentõsége kiemelkedõen fontos. Nagy Zoltán professzor úr beszámolt az elmúlt évek eredményeirõl, amit a diagnosztika és a terápia területén az orvostudomány elért. Nagyon szuggesztíven mutatta be az epidemiológiai adatokat nemzetközi összehasonlításban. Ha a politikai rendszer megváltozhatott, akkor a hazai lakosságnak is joga van részesedni azokból az eredményekbõl, amit az orvostudomány a világ fejlettebb részén elért, érvelt felém. Ehhez nem kell más, csak kidolgozott program, megfelelõ diagnosztikai eszközök és elfogadható idõn belüli az azokra rászorulóknál vérrögoldó kezelés. Azaz egy célorientált, az eredményeket garantáló, azokat számon kérhetõ országos projekt. Na meg nem elhanyagolhatóan források mindezek megvalósításához, valamint nem lebecsülendõ szemléletváltozás szakmán belül és a lakosság körében. Találkozásaink ezután megszaporodtak. Valószínûleg látta rajtam, hogy fogékony vagyok elképzelésének támogatására, csak a napi feladatok elborítanak, és bizony hátráltatnak abban, hogy csak a stroke programmal foglalkozzam. Õ nem csüggedt. Kitartó szívóssággal kiharcolta az országos programot, ami máig nagyon sok életet mentett meg és sok ember életét tette elviselhetõbbé. Az eredmények õt és mindazon hazai szakembereket igazolják, akik részt vettek ennek a programnak a megvalósításában. Valamint azokat a politikusokat, akik akkor és azóta is a program mellé álltak, annak aktív, cselekvõ támogatói lettek. Ez a kötet a maga összetettségében mutatja meg a szélütés teljes spektrumát, annak patológiáját, patofiziológiáját, diagnosztikai és terápiás arzenálját. Mindezt teszi nemzetközi kitekintéssel, megfelelõ összehasonlítással, epidemiológiai adatokkal, serkentve a további hazai eredmények megszületését. Kutató, klinikus, népegészségügyi szakember, ápoló, egészségügyi közgazdász, egészségpolitikus, de akár az érdeklõdõ laikus is haszonnal forgathatja, hiszen az elmúlt 25 év eredményei lenyûgözõek ezen a területen. A prevenció sosem látott mértékben képes csökkenteni az új betegségek kialakulását, a kórkép idõbeni felismerését. Új kezelési formák kerülnek egyre szélesebb körben bevezetésre, gondolok itt az invazív terápiás beavatkozások egyre dominánsabb térnyerésére. A stroke kutatás és betegellátás szédítõ ütemben fejlõdik és sokak számára alig követhetõ. Az olvasó számára világos, hogy az életet veszélyeztetõ kórkép, a stroke leküzdése nagyon sok ember, nagyon sok diszciplína együttes erõfeszítésének lehet csak az eredménye. Az összehangolt cselekvés nagy felelõsséget tesz az ezeket irányító, fenntartó és az evidenciákon alapuló, de folyamatosan megújítandó betegellátást szervezõk és azt végzõ klinikusok vállára. Úgy érzem, ez a kötet, köszönet a szerzõk és szerkesztõ magas színvonalú munkájának, hozzájárul ahhoz, hogy ez a teher könnyebb legyen és még több ember számára hozzon mérhetõ és megélhetõ egészségnyereséget!, 2015 márciusa Dr. Jávor András

30

31 BEVEZETÉS XXXI BEVEZETÉS A vascularis neurológia az agyi keringés zavaraival kapcsolatos idegrendszeri kórállapotokkal foglalkozik. Ez mind a klinikumban, mind a kutatásban határterületet képez, integrálja a szívvel és a keringéssel kapcsolatos kórélettani ismereteket az idegrendszerre vonatkozó alapkutatások és az agyi keringéssel kapcsolatos klinikai vizsgálatok eredményeivel. Az elmúlt két évtized a vascularis neurológia ismereteinek jelentõs bõvülését, szakmai megerõsödését hozta, mely egyúttal a neurológia súlyának növekedését is eredményezte. A vascularis neurológia speciális ismeretei révén mind határozottabban rajzolja körül egyedi határait, egyre markánsabban érvényesíti a keringési betegségek egyéb területeitõl eltérõ szempontjait, elfoglalva ezzel saját helyét a neurológián belül. Ezt nem csak az idetartozó kórállapotok népegészségügyi jelentõsége, de a megelõzés, az ellátás és a rehabilitáció fontosságának felismerése, speciális gyakorlata alkalmazásának sikerei is bizonyítják. A klinikai és elméleti kutatásban ezen a területen elért eredmények mind a nemzetközi, mind a hazai orvostudományban megbecsülést szereztek. Aligha lehet vitatni azokat a sikereket, amelyek az agyi revascularisatiós módszerek alkalmazását, az aneurysmaellátás megújult módszertanát, vagy akár az agyvérzések gyakoriságának visszaszorítását jelentik. Az intervenciós neuroradiológia, a képalkotás, a neuroszonológia technikai, módszertani fejlõdésének alapján a vascularis neurológia eszközrendszere ugrásszerûen gazdagodott. A hazai vascularis neurológus szakma méltán tekinti saját eredményének is az országot lefedõ stroke részlegek hálózatának kiépülését, az idõablakon belül ellátásra kerülõ betegek számának növekedését. Az évenkénti új stroke-esetek számának csökkenése, a halálozás mérséklõdése a legfontosabb mutatók, amelyek egyre inkább tükrözik Magyarországon is a vascularis neurológia sikereit és a betegellátásban betöltött megkerülhetetlen szerepét. A második, átdolgozott, bõvített kiadásban megjelenõ Vascularis neurológia kézikönyv a hazai szakemberek közös munkája, és reményünk szerint közös sikere is lesz. A Semmelweis Kiadó olyan kézikönyvet nyújt át az olvasónak, ami segít a ráépített vascularis neurológiai szakvizsgára történõ felkészülésben, és minden szakember érdeklõdésére számot tart, aki strokebetegekkel foglalkozik., 2015 tavaszán Dr. Nagy Zoltán

32