2D-S CNC SZALAGKÖSZÖRŰ GÉP FEJLESZTÉSÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE KÉSZÍTETTE: Vizi Gábor. Okleveles gépészmérnök

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR 2D-S CNC SZALAGKÖSZÖRŰ GÉP FEJLESZTÉSÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE PH.D ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KÉSZÍTETTE: Vizi Gábo Okleveles gépészménök SÁLYI ISTVÁN GÉPÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA, GÉPEK ÉS SZERKEZETEK TERVEZÉSE TÉMATERÜLET, SZERSZÁMGÉPEK TERVEZÉSE TÉMACSOPORT DOKTORI ISKOLA VEZETŐ: DR. Páczelt István A műszaki tudomány doktoa Az MTA endes tagja TÉMAVEZETŐ: DR. Jakab Ende egyetemi docens Miskolc, 2003

2 2 TÉZISFÜZET 1. Tudományos előzmények Az epi- és hipociklois, vagy azzal egyenközű pofilok, vagy közismet nevén sokszögpofilok, alkalmazása egye szélesebb köű a műszaki gyakolatban. Jelentőségük miatt a nyomatékátvitele szolgáló felületeket emeljük ki, amelyek nyomatékátvivő tengely-agy kötésekben, kapcsoló- és kulcsszekezetekben, vagy fogaskeék hajtásokban találhatók, de nem hanyagolhatjuk el a díszítő és más, például alakfelismeő funkciójú alkalmazásokat sem. Az epicikloisokkal egyenközű pofilok egyik legismetebb alkalmazási teülete a ciklois, csapos, vagy úgynevezett gögős hajtóművek hengees fogaskeekeinél található. E hajtóművekben a bolygómozgást végző keekek a nyújtott epicikloissal egyenközű fogazattal endelkeznek. A hajtóműveket általában nagy lassító áttétel, kis szekezeti méetek, hosszú élettatam, jó hatásfok, fajlagosan nagy teljesítmény és kedvező dinamikai tulajdonságok teszik vonzóvá az ipa legkülönbözőbb teületei számáa. A kishézagú és játékú, továbbá hézagtalanított változataik kiszélesítették az alkalmazási lehetőségeket, például obotokban, szeszámgépek köasztalaiban és szeszámcseélő manipulátoaiban, csillagvizsgáló tonyok és ada antennák mozgató egységeiben. Az epi- és hipociklois pofilok geometiai és kinematikai számaztatásával és alkalmazásával foglalkozó iodalmak közül, mint alapműveket, a [1, 2] szakkönyveket használtuk fel. Az első sokszögesztega szabadalom [3] megjelenése óta a témaköben folyó kutatás-fejlesztések egye újabb eedményeket hoztak. Hazai vonatkozásban Gellét, K. [4] munkadaab mozgatású-, és a Miskolci Egyetem Szeszámgépek Tanszékén Tajnafői, J. [5] által kifejlesztett kiegyensúlyozott szeszámmozgatású sokszögesztega gyakolati tapasztalatai és elméleti kutatási eedményei szolgáltattak kiváló alapokat a további kutatás- fejlesztésekhez, amelyeknél ki kell hangsúlyozni Gellét, K. gondolatébesztő szeepét. A Miskolci Egyetemen a különböző ciklois felületeket előállító sokszögesztegák, és készülékek, köszöűgépek, nyomatékátvivő kötések, valamint a gögős hajtóművek elméleti és gyakolati kédéseihez az Ábázoló geometiai, Gépelemek, Gépgyátástechnológia és a Szeszámgépek Tanszékén több tudományos munka készült. A ciklois hajtómű szabadalom [6] új iányt adott a gyátóeszközök és hajtóművek kutatásához, fejlesztéséhez [7, 8]. A Miskolci Egyetem Szeszámgépek Tanszékén számos tudományos dolgozat alapjául szolgált Tajnafői, J. által kimunkált mozgásinfomációk leképzésének elve [9] amely mellett megemlíthetők még a [10, 11, 12] művek. Az elv alkalmazása keült a sokszögesztegák, majd az epiciklois fogazatú fogaskeekek gyátóeszközeinek és speciális ciklois hajtómű fejlesztésében is, amelyekből tudományos dolgozatok [13, 14] készültek. 2. A kutatás célkitűzései A Miskolci Egyetem Szeszámgépek Tanszékén a sokszögpofilok és ciklois fogazatok megmunkálásához kapcsolódóan folytatott koábbi kutatások és fejlesztések eedményeként mechanikus kinematikai láncú sokszögesztegák és fogazó gyátóeszközök keültek kidolgozása, legyátása. Számos új feladat kapcsán fogalmazódott meg az igény, hogy a megmunkálható gyátmányok köét és a munkadaabok geometiáját célszeű lenne szélesíteni, amely a számjegyvezélésű (NC) gépeke iányította a figyelmet. Az NC gépeknél megszűnnek a mechanikus kinematikai láncok adta kötöttségek, és lehetőség nyílik a gépek különböző stuktuális változatainak kidolgozásáa, kivitelezésée. A kutatásokat a koábbi eedményeke alapozva indítottuk el. Az alapvető cél a keesztmetszetükben különböző göbepofilú, fogásszimmetikus és tácsaszeű alkatészek családjába tatozó munkadaabok megmunkálásáa szolgáló számjegyvezélésű szeszámgépek kifejlesztése. A kutatás, fejlesztés soán az alábbi súlypontokat emeltük ki.

3 Gépstuktúák vizsgálata Gépépítés A lehetséges stuktúák feltáása az egyenesvonalú haladó és fogó elemi mozgások és azokat megvalósító mechanizmusok ismeetében úgy, hogy a lehető legkisebb iányított tengelyszámmal (2D) tudjuk a feladatot megoldani. A gépstuktúák feltáásához és egy kedvező megoldás kiválasztásához henge és hengecikk alakú (szalagköszöű) szeszámot feltételeztünk. A munkadaabok közül az epiciklois fogaskeekek megmunkálásáa helyezzük a hangsúlyt, amelynek oka az, hogy a fogaskeekek fogszáma és excenticitása széles tatományon belül foglalhat helyet, ezét a gép igénybevétele szempontjából a legkitikusabb alkatész. A gépstuktúa kiválasztásánál szempontként vesszük figyelembe, hogy más alkatészcsaládok megmunkálása milyen kiegészítésekkel vagy továbbfejlesztéssel lehetséges. A kiválasztott megoldásnak megfelelő gép megépítése és üzembe helyezése a Tanszéken adott anyagi és technikai lehetőségek közepette. A gépépítés alapvető célja az elméleti eedmények gyakolati igazolása, és új további kutatások egy alapvető eszközének létehozása. Kinematikai és dinamikai vizsgálatok A kiválasztott és megépített gépe kinematikai és dinamikai vizsgálatok elvégzése és ellenőző számítások végzése a kitikus megmunkálási esetekben. A vizsgálatok célja a gép temelékenységi hatáainak megállapítása, és az eedmények alapján pogamozási vezépaaméte kiválasztása. Célul tűztük ki a váltópályás mechanizmusoknál ismet és alkalmazott optimalizált gyosulásfüggvények alapján töténő mechanizmus tevezés elméletének és módszeének számjegyvezélésű gépen való alkalmazhatóságának vizsgálatát. Ez olyan gépstuktúáknál indokolt, amiko lineáis szán viszonylag nagyfekvenciájú altenáló mozgást végez. Az elemzéseknél a technológiai szempontoktól eltekintünk, mivel a tömegeők hatása a domináns. A vizsgálatokban a szeszámátméő változás (csökkentés) hatásának vizsgálata is jelentős szeepet kap. Pogamfejlesztés és pogamozás A vezéléshez személyi számítógépbe integálható szevo moto vezélőkátyát szeeztünk be. Ebből adódóan jelentős feladatot adott az NC vezélő pogam kifejlesztése, a felmeülő poblémák, mint pl. az impulzusvesztés kiküszöbölése. Az alkatész pogamozást a kitikus, ciklois fogazatú keékcsaláda végeztük el. Kíséleti megmunkálások A kíséleti megmunkálások célja, a kíséleti szeszámgépet vezélő pogam működőképességének igazolása, a szeszám és technológia alkalmazhatósága, valamint az elméleti számítások és a gyakolati eedmények összevetése. Egy megmunkált fogaskeék pontosságának vizsgálata alapján minősítések és a szükséges intézkedések meghatáozása.

4 4 TÉZISFÜZET 3. A feladat megoldásának módszee Az étekezés a kitűzött feladatok megoldásáa elméleti és kíséleti módszeeket egyaánt alkalmaz, és figyelembe veszi az azokkal elét koábbi eedményeket. A munkák soán a módszees géptevezés elméletét és gyakolatát alkalmaztuk, és nagymétékben támaszkodtunk a szeszámgépek kutatásának és fejlesztésének a tanszéken kidolgozott módszeeie, eedményeie. Az elméletek közül messzemenően építettünk a mozgásinfomáció leképzés módszeée [9]. Egy adott alkatészcsalád megmunkálásáa szolgáló 2D-s CNC szeszámgépek stuktúáinak feltáásáa a stuktúaképzéseke kidolgozott elméletek [9, 15, 16, 17] közül, a feladat sajátosságait figyelembe véve, Tajnafői, J. stuktúaképzési módszeéből indultunk ki és azt továbbfejlesztve jutottunk új eedményeke. A feltát stuktúák alkalmasak a 2D-s gépek egész családjának bemutatásáa, amelynél Tajnafői, J. obot munkaté elemzésének eedményeit is felhasználtuk. A gépstuktúák (szánok és mozgások) szimbolikus ábázolásáa új módszet dolgoztunk ki. A cikloisok különböző matematikai leíásához (vektoikus, skaláis) az ismet mozgásgeometiai számaztatási (gödítési) modell szolgált alapul. A kinematikai és dinamikai vizsgálatokat a gép kinematikai felépítése alapján indítottuk és kidolgoztuk a számítások algoitmusát, amelyet folyamatába foglal össze. A számításokhoz szükséges alapadatokat, a gyosulások maximális étékét, az építőegységek haladó és fogó tömegeinek dinamikai számításaiból hatáoztuk meg. A matematikai módszeek közül igény szeint alkalmaztuk az analitikus és numeikus eljáásokat. A számítások háttétámogatásaként a MAPLE 8. matematikai pogamot használtuk fel. A számítások eedményeinek szemléletes bemutatásáa a foonómiai göbék ábázolását, a hatáétékek összehasonlításáa táblázatos fomát választottunk. A 2D-s CNC gépen a temelékenység növelési lehetőségeinek vizsgálatánál újszeűen alkalmaztuk a bütykös mechanizmusoknál ismet optimalizált gyosulásgöbék módszeét. A szeszámgépet vezélő pogam megíásához DOS opeációs endsze alatt működő Boland C pogamfejlesztőt használtunk fel. 4. Új tudományos eedmények I. Feltátam a soos építésű 2D-s NC szeszámgépek teljes köű családját, amelyben minden eddig gyátott, soos építésű, különböző technológiájú szeszámgép megtalálható, illetve a jövőben gyátandó 2D-s NC gépek változatait is magába foglalja. A változatok képzéséhez Tajnafői, J. stuktúaképzési módszeéből indultam ki. A változatok feltáásánál a elatív mozgásokat kiadó elemi mozgásként az egyenesvonalú-haladó (H) és a fogó (F) mozgás mellett a tanszlációs kömozgást (T) is figyelembe vettem. I.1 A 24 változatból a H-F és az F-H mozgáskombinációk azonossága miatt az F-H mozgáskombinációk kiesnek, ezét elegendő a H-F változatok vizsgálata. A H-F mozgáskombinációkon belül a endűség soendet tekintve megvizsgáltam, hogy az egymása épülő mozgásokkal endelkező gépstuktúák milyen felülettípust hoznak léte. Megállapítottam, hogy az egyes változatok azonos felülettípust eedményeznek, de mozgásmezőjük alakja eltéő, ezét azokat külön változatként kell kezelni. A következtetéshez Tajnafői, J., a obotok stuktúaképzésénél bemutatott egy pont által leít felületek alakjait vettem alapul. Emiatt a H-H, H-F és a F-F mozgáskombinációkat figyelembe véve összesen 18 alapváltozat képezhető. I.2. Tanszlációs kömozgás figyelembevételével a 18 alapváltozatból összesen 42 gépváltozatot képeztem. Megvizsgáltam, hogy a 42 gépstuktúából melyek azok, amelyek tácsaszeű alkatészek beszúó szalagköszöüléses megmunkálásáa alkalmasak, és közülük választottam ki a kedvező megoldásokat.

5 I.3. Kidolgoztam a lineáis-, fogó-, tanszlációs kömozgást végző szánokból összeépített 2D-s szeszámgép stuktúáknak egy új ábázolási módszeét -gafikus, szimbolikus jelendszeét-, amely a gépváltozatok alfanumeikus azonosító kódjai mellett, nagyon jó áttekinthetőséget és vizuális megjelenítést biztosít. I.4. A 2D-s alapgép mozgásait, a munkadaab tengelyvonalával páhuzamos (axiális) iányú kiegészítő, oszcilláló lineáis mozgással ellátva a megmunkált felület miko geometiája kedvezően befolyásolható a hajtóműbeli fogazat kapcsolódás kenési viszonyainak javításáa. A lehető legkisebb tömeg mozgatása céljából, a kiegészítő mozgás helye a szeszámhoz lehető legközelebb kell, hogy essen. II. Egy konkét gépe és alkatészcsaláda elvégzett kinematikai és dinamikai vizsgálatok alapján megállapítottam, hogy fogó-haladó mozgáskombinációjú 2D-s CNC beszúó szalagköszöű gépnél, amelyen a fogó munkadaab ciklikusan ismétlődő felületeit (például sokszög felületek, ciklois fogazatok) altenáló mozgású szána felfogott szeszámmal munkálnak meg, különböző algoitmusok szeint elvégzett számításokkal dönthetünk aól, hogy a ciklusidő csökkentésée, a temelékenység növelésée mely vezépaamétet válasszuk meg pogamozási paaméteként. A módsze általánosítható minden olyan CNC szeszámgépnél, amelyen ciklikusan ismétlődő felületeket munkálnak meg altenáló mozgású szánok felhasználásával. A tézishez kapcsolódóan az alábbi eedményeket étem el. II.1. Kidolgoztam két számítási algoitmust, amely ciklois fogaskeekek megmunkálásánál aa szolgál, hogy a lineáis-fogó mozgáskombinációjú gép altenáló mozgású szánjáa jellemző dinamikai hatápaaméteek ismeetében a nagyobb temelékenységet adó pogamozási paamétet ki lehessen választani. Az eedményt a munkadaab átlagos fogási szögsebességében fejeztem ki, és ellenőző számításokat végeztem az NC köasztal dinamikai hatáétékée vonatkozóan. Az állandó gödítési szögsebesség vezépaamétenél a függvények és egyenletek a ω α1 számítás soendjében a következők: - ωα () t α (), 1 1 t xp( α 1) P( 1) t, (t, t = x t v y () t ϕ( ) A P ω ϕ y α ϕ( α 1), P ( α 1) = x( α1) ω ϕ ) P () ( ) x ( t) ax ( t )., ( ), x ϕ ( ) x t, állandó munkadaab szögsebesség vezépaamétenél a függvények és egyenletek a számítás soendjében a következők: - ωϕ () t ϕ() t ϕα ( 1) 1 ( ) α x () t, P () t = x t 1 () t P α ϕ xp( α 1), yp( α1) ( ) x( y t ( ) ( ) v ( t ) a ( t ). P x x α = α ) P 1 1 P, x ( ϕ ), II.2. Kis átméőjű hengees számaztató felületű szeszám alkalmazásako a szeszámátméő változása (csökkenése) különböző pogamozási paaméteeknél lényeges hatással bí a gép kinematikai, dinamikai tulajdonságaia. A számításokat a névlegestől kisebb átméőjű szeszámoka is elvégeztem és megállapítottam, a két pogamozási vezépaaméte esetében, hogy mely átméőnél adódnak azonos temelékenységi paaméteek. III. Megállapítottam, hogy az NC vezélésű szalagköszöű gépeken az állandó vezépaamétees számítások mellett végtelen sok más megoldás lehetséges, ugyanazon vezépálya megmunkálásához. A tézishez kapcsolódóan az alábbi eedményeket étem el.

6 6 TÉZISFÜZET III.1. Megállapítottam, hogy a lineáis szán és a fogó köasztal mozgásai közül egyiknek sem kell egyenletesnek lenni. Az egyik mozgásfüggvény szabadon vehető fel, s hozzáendelhető a másik úgy, hogy a két mozgás eedőjeként megmunkálásko a kívánt vezépályát, például ciklois fogazatot kapjunk. III.2. Vizsgálatokkal igazoltam, hogy a temelékenység növeléséhez a lineáis szán mozgásfüggvényét célszeű szabadon felvenni. III.3. Kimutattam, hogy a szabadon felvehető mozgásfüggvények végtelen halmazából példaként a váltópályás mechanizmusoknál feltát szinuszos, vagy paabolikus és lineáis gyosulásfüggvényekből összetett tapezoid alakú, kedvező (optimalizált) gyosulású függvények is felvehetők, amelyekből kétszees integálással lehet az elmozdulás függvényekhez eljutni. III.4. Kidolgoztam egy számítási algoitmust, amely a nyújtott epicikloissal egyenközű, különböző sugaú szeszámokkal megvalósítható, pályagöbékhez előe megválasztott gyosulásfüggvényeket endel. A 8.1.1, fejezetekben, különböző,ϕ, vagy a (,ϕ pontokhoz új szeszámátméőknél kiszámított esetekben, a ( P i) időfüggvényt endeltem úgy, hogy az előe megválasztott gyosulásfüggvényekből kétszees idő szeinti integálással kiszámolt x 2 i étékekből meghatáozható a hozzájuk tatozó t 2i idők, és ezen idők a 7.2.2, fejezetekben leít pályagöbék ( P,ϕ i i), vagy ( P, ϕ 1 i 1i ) pontjaihoz endelhetők hozzá. A fentiekkel összefüggésben, a ciklois fogaskeekek megmunkálásánál, a lineáis-fogó mozgáskombinációjú gép altenáló mozgású szánjának optimalizált gyosulásfüggvény szeinti mozgatásako, a munkadaab átlagos szögsebessége meghatáozható. Az átlagos szögsebesség meghatáozásánál, a függvények és egyenletek a számítás soendjében a következők: x t = t x α = α α t t ϕ α, - ax 2 () t x 2 ( ) ϕ() t ϕ ( ) v t 2() P ( ) ω () t ( ) ( ) i ( ) ( ) 1 P 1 1 P1 i 1i ) ω (), ( ) III.5. Számításokkal igazoltam, hogy optimalizált gyosulásfüggvények esetén, a szeszámátméő csökkenése lényeges befolyást nem gyakool a dinamikai tulajdonságoka, ami az eljáás kitüntetett előnye. III.6. Megállapítottam, hogy a kedvező gyosulású mozgásfüggvények alkalmazásával lehetőség nyílik nagysebességű és temelékenyebb technológiák, köztük a szalagköszöülési technológiák alkalmazásáa, és azokat megvalósító gépek kidolgozásáa. α 1 1 IV IV.1 Kidolgoztam egy eljáást, amely alapján megít pogam alkalmas, PC bázisú vezélőn futva, egy fogó és lineáis-haladó iányított tengelyekkel felépülő szalagköszöű gépnél, a szeszám középpontját numeikusan meghatáozott pályán végigvezetve, a kívánt munkadaabpofilt tácsaszeű alkatészeknél előállítani. Kidolgoztam az impulzusok elosztásának endszeét, ezek közül szelektálással kiválasztottam a megvalósítható változatokat, tekintettel a kívánt impulzus kibocsátási sebességeke, az impulzusok ciklusonkénti felosztásáa, a speciális helyzetekben előálló impulzus vesztés kiküszöbölésée.

7 5. Eedmények hasznosítása, lehetőségek a továbbfejlesztése A 2D-s CNC gépek stuktúáinak feltáásával lehetőség nyílik új gépek építésée. A megépített 2Ds beszúó szalagköszöű gép lehetőséget ad továbbiakban a technológiai kutatások végzésée, a szeszámok meghatáozott igény szeinti fejlesztésée és más teületeken való bevezetésée, valamint a technológiai folyamat és paaméteek meghatáozásáa. Szeszám kopásgöbék felvételével a különböző minőségű szalagok élettatama meghatáozható. A gép lehetőséget ad a Szeszámgépek Tanszékén kifejlesztett új típusú ciklois hajtóműbe épített fogaskeekek megmunkálásáa, a hajtómű megépítésée és kíséleti vizsgálatoka. Az optimalizált gyosulásgöbék módszee alapján töténő pogamozás kitejeszthető minden olyan NC gépe, obota, amelyen viszonylag nagy fekvenciájú altenáló mozgás található. Az elvégzett vizsgálatok alapján az altenáló megmunkáló mozgást végző gépek továbbfejlesztési iányai kijelölhetők. A jelenlegi megoldásban a gép keesztszánjáa vitt lengőmozgással a munkadaab megmunkált felületének topogáfiája változtatható és a hajtóműbeli kapcsolódási zónában töténő kenése gyakoolt hatása vizsgálható hajtómű vizsgálatokkal. A továbbfejlesztés a tömegek jelentős csökkentését, másészt a diekt villamos hajtások alkalmazását jelenti. A lengő tömegek csökkentése könnyű szekezetes megoldásokkal, a lengő szána csak a szalaghajtás legszükségesebb elemeinek építésével lehetséges. A lineáis szán kombinált, a nagy mozgástatományú golyósosós és a kis mozgástatományú diekt hajtású szánok egymása építésével kivitelezett megoldása, vagy a páhuzamos kinematikával mozgatott lineáis szánnal kivitelezett megoldás új kutatás-fejlesztéseke ad lehetőséget. A jelenlegi gépen a szalagköszöű szeszám helyett egyszeű csapos köszöű szeszámmal (gyémánt szeszámokkal) töténő megmunkálások eedményeinek összevetése a szalagköszöüléssel, megmunkálási altenatívák feltáása. A jövőbeni tevek között szeepelhet, egy könnyűszekezetes kivitelű, lineáis motoal és diekthajtású köasztallal felépülő, haladó-fogó mozgáskombinációjú CNC szalagköszöű gép megépítése. 6. Az étekezés témájában megjelent tudományos közlemények [P. 1] A mechatonika hatása szalagköszöűgép fejlesztésée, micocad 98 Intenational Compute Science Confeence, section J., Miskolc, Febuay , pp Tásszezők: Jakab Ende, Tajnafői József, Csáki Tibo. [P. 2] 2D-s szalagköszöűgép fejlesztési eedményei, XIII. SZERSZÁMGÉP KONFERENCIA, Miskolc, októbe 26-27, pp Tásszezők: Jakab Ende, Tajnafői József, Csáki Tibo, Gombos Rita. [P. 3] [P. 4] NC szalagköszöűgép stuktúák, Doktoanduszok fóuma, Miskolc, novembe. Tásszező: Pinté István. Pogamming questions of CNC belt-ginding machine, 2 nd Intenational Confeence of PhD Students, Univesity of Miskolc, Hungay, 3-8 August Tásszező: Pinté István. [P. 5] Questions of planning belt-ginding component machining, MicoCAD 2000 Intenational Compute Science Confeence, section K., Miskolc, Febuay. 2000, pp Tásszezők: Jakab Ende, Csáki Tibo. [P. 6] Epiciklois fogazatok megmunkálása szalagköszöű gépen, OGÉT 2000 VIII. Oszágos Gépész Találkozó, ápilis 7-9. Maosvásáhely, pp Tásszező: Jakab Ende.

8 8 TÉZISFÜZET [P. 7] [P. 8] Examinations on the 2D CNC belt-ginding machine, MicoCAD 2001 Intenational Compute Science Confeence, section K, Miskolc, Febuay Tásszező: Jakab Ende. Featuing of the wokspace of machinetool stuctue, MicoCAD 2001 Intenational Compute Science Confeence, section K, Miskolc, Febuay Tásszező: Takács Gyögy. [P. 9] Softwae developing on the 2D CNC belt-ginding machine, 3 d Intenational Confeence of PhD Students, Univesity of Miskolc, Hungay, August Tásszezők: Jakab Ende, Csáki Tibo. [P. 10] [P. 11] [P. 12] Softwae fo machining cycloidal teeth, MicoCAD 2003 Intenational Compute Science Confeence, section J, pp , Miskolc, 6-7 Mach Tásszező: Jakab Ende. 2D-s NC szeszámgépek stuktúái tácsaszeű alkatészek megmunkálásáa, OGÉT 2003 XI. Nemzetközi Gépész Találkozó, május Kolozsvá, pp Tásszező: Jakab Ende. Latest esults in the machining of epicycloidal geaing, WESIC 2003, 4 th Wokshop on Euopean Scientific and Industial Collaboation, Advanced Technologies in Manufactuing, pp , Miskolc, May 28-30, Tásszező: Jakab Ende. 7. Hivatkozott iodalom [1] Kaelin, N.M.: Beszkopinaja obabotka cilindicseszkih gyetalej sz kivolinyejnümi popeecsnümi szecsenyijami Masinosztojenyie Moszkva [2] Litvin, F.L.: A fogaskeékkapcsolás elmélete, Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1972 [3] Dahlgen, C.G. - Svensson, J.H.: Dehbank zu Hestellung vielkantige Gegenstände Patentschift: Nº 58174, Klasse 49, 25. Decembe [4] Gellét, K.: Esztega sokszögidomú munkadaabok megmunkálásáa GE-638/1968 [5] Tajnafői, J.-Gellét, K.: Késtató szekezet sokszögfelületek esztegálásához 6613 sz. magya szabadalom, mácius 10. [6] Baen, L.: Die kinematischen Gundlagen und de Aufbau des Compu-Getiebes Belin, 1927 Sammlung von Veöffentlichungen de Siemens-Schucketweke 62. [7] Lehmann, M.: Beechnung und Messung de Käfte in einem Zykloiden-Kuvenscheiben- Getiebe, Dissetation, Technische Univesität München, 1976 [8] Békés, A.: Csapos bolygómű egyenközű ciklois felületeinek gyátási poblémái, Egyetemi doktoi étekezés, Miskolc, [9] Tajnafői, J.: Mechanizmusok számaztatáselméletének alapjai és hatása a keatív gondolkodása, Akadémiai doktoi étekezés, Miskolc, [10] Tantawy, A.: Változó módosítású szakaszos osztású mechanizmusok és gyátásuk elemzése a mozgásinfomációk leképzési elvei alapján, Kandidátusi étekezés, Miskolc, [11] Makó, I.: Szakaszos osztású változó módosítású mechanizmusokban ébedő csavaó lengések kvantitatív elemzése számítógép segítségével, Egyetemi doktoi étekezés, Miskolc, [12] Velezdi, Gy.: Nagysebességű váltópályás mechanizmusok vizsgálóbeendezése, Egyetemi doktoi étekezés, Miskolc, 1987.

9 [13] Jakab, E.: Gyátóeszközök epiciklois fogazatok megmunkálásáa, Kandidátusi étekezés, Miskolc, [14] Mohamed, A. A.: New Geneation of Cycloid Gea Dive Ph.D. Dissetation Univesity of Miskolc, Miskolc, 1998 Hungay [15] Lipóth, A.: Megmunkáló központ konstukciós változatok módszees előállítása és étékelése, Kandidátusi étekezés, Budapest, [16] Bohez E.L.J.: Five-axis milling machine tool kinematic chain design and analysis, Intenational Jounal of Machine Tools and Manufactue Vol. 42, pp, [17] Takács, Gy.: Szeszámgépek stuktuális tevezése gafikus adatbázisokkal, Egyetemi doktoi étekezés, Miskolc, 1996.