Az előadás vázlata:
|
|
- Márk Szőke
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az előadás vázlata: I. emokémiai egyenletek. A eakcióhő temodinamikai definíciója. II. A standad állapot. Standad képződési entalpia. III. Hess-tétel. IV. Reakcióentalpia számítása képződési entalpia (képződéshő) és az égési entalpia (égéshő) étékekből. V. A eakcióhő kíséleti meghatáozása, kaloimetia. VI. Hőkapacitás, moláis hőkapacitás és fajtái. VII. A eakcióentalpia hőmésékletfüggése: Kichhoff-tétel. VIII. A Bon Habe-köfolyamat. 1 A temokémia a eakcióhők égi tudománya: a eakciókban, folyamatokban keletkező vagy elnyelt q hő méése, alkalmazása számításokban és a gyakolatban. A temokémiát ma az I. főtétel alkalmazásának tekintjük. emokémiai egyenlet: a kémiai változás (, ) mellett tatalmazza a vele jáó q hőváltozást is. A q (endszecentikus) előjele szeint: exotem a folyamat, ha hő szabadul fel (q < ). endotem a folyamat, ha hő nyelődik el (q > ). A q eakcióhő kifejezése temodinamikai fogalmakkal: állandó téfogaton: q V = ΔU, állandó nyomáson: q p = ΔH. A H és U abszolút étékei nem ismetek és étékei(k) függenek a köülményektől. Ezét megállapodásoka volt szükség: A standad állapot: Egy anyag standad állapota bámely hőmésékleten maga a tiszta anyag p θ = 1 ba (11 5 Pa) nyomáson (definíció). Egy vegyület Δ H θ standad képződési entalpiája az adott vegyület standad állapotú elemeiből való képződését kíséő moláis entalpiaváltozás. Az elemek standad képződési entalpiája nulla: H mθ = J minden hőmésékleten! 3 Folyamatok ΔH θ standadentalpia-változásai: a fizikai változásokat és kémiai eakciókat kíséő entalpiaváltozás úgy, hogy (a nem összekevet) a folyamat kezdetén (i) és a (nem összekevet) a folyamat végén (f) egyaánt standad állapotban vannak. ΔH θ = Hm, f Hm, i A ΔH θ étékek n = 1 mol-a vonatkoznak (intenzívek) A sokféle változás nevét (övidített ában) alsó indexben szokás megadni: Δ név H θ A kémiai folyamatok eakcióentalpiái (eakcióhői) közül a gyakolatban a képződéshőnek és az égéshőnek kiemelt szeepe van, de temészetesen más folyamatok entalpiái (pl. semlegesítési hők) is fontosak. 4 A folyamat neve A folyamat lényege Jelölés Fázisátmenet α-fázis β-fázis ts H Olvadás s l fus H Páolgás l g vap H Szublimáció s g sub H Folyadékok elegyedése tiszta anyag elegy mix H Oldódás oldandó anyag oldat sol H Hidatáció X (g) X (aq) hyd H Atomizáció (s,l,g) atomok(g) at H Ionizáció X(g) X + (g) + e (g) i H Elektonfelvétel X(g) + e (g) X (g) eg H Reakció H Égés vegyület(s,l,g) + O (g) CO (g) + H O (l) comb H Vegyületképződés elemek vegyület H Aktiválás aktivált komplex H # A folyamat neve A folyamat lényege Jelölés Fázisátmenet α-fázis β-fázis ts H Olvadás s l fus H Páolgás l g vap H Szublimáció s g sub H Folyadékok elegyedése tiszta anyag elegy mix H Oldódás oldandó anyag oldat sol H Hidatáció X (g) X (aq) hyd H Atomizáció (s,l,g) atomok(g) at H Ionizáció X(g) X + (g) + e (g) i H Elektonfelvétel X(g) + e (g) X (g) eg H Reakció H Égés vegyület(s,l,g) + O (g) CO (g) + H O (l) comb H Vegyületképződés elemek vegyület H Aktiválás aktivált komplex H # 5 fizikai változások és kémiai változások 6 1
2 A temodinamikában a fázis az anyag csak fizikai tulajdonságaiban különböző állapota: g, l, s. Szilád fázisban egyes anyagoknak több módosulata (fázisa) is ismet [pl. fehé, vöös P; gafit, gyémánt, fulleén C; ombos, monoklin S stb.] Az ilyen fizikai változások neve fázisátalakulás, ill. fázisátmenet, kíséőjük (jellemzőjük) a Δ ts H θ standad fázisátmeneti entalpia. Ismet példák: olvadás fagyás ml/jokai14.htm páolgás kondenzálás szublimáció kondenzálás fázisátmenet (ombos monoklin S) 7 A fázisátalakulás hőmésékletéhez tatozó standad olvadási és páolgási entalpiák: f /K Δ fus H θ /(kj mol 1 ) b /K Δ vap H θ /(kj mol 1 ) He 3,5, 4,,84 A 84 1, 87 6,5 C 6 H , H O 73 6, 373 4,7 Mind pozitív éték, met az olvadás és páolgás endotem! Viszont fagyásko és kondenzálásko hő szabadul fel (exotem), ezét ee a két folyamata Δ ts H θ az előzőkkel azonos, csak előjelük negatív. [Az étékek viszonya molekuláis szemléletben ételmezhető.] 8 A eakcióhő csak a kezdeti- és végállapottól függ, de független a köztes úttól, annak közbülső állomásaitól. [A eakcióhő, azaz az entalpia állapotfüggvény. Nyilván több ilyen köztes út is van.] Az eedő (buttó) eakció standadentalpiája bámely olyan egyedi eakciók standadentalpiájának összege, amelyeke a buttó eakció felosztható. Egy köfolyamat buttó entalpiaváltozása =. [Ez az I. főtételnek (az enegiamegmaadásnak) az évényesülése a temokémiában. Ennek alapján egy (kíséletesen nem megvalósítható) észlépés Δ H θ -ja kiszámítható. Ezt alkalmazzuk majd a Bon Habe-köfolyamatban is.] 9 A Δ H θ eakcióentalpia meghatáozásának közvetlen módja a kaloimetiás méés. Ez gyos folyamatoknál egyszeű, lassú folyamatoknál köülményes. H + Cl = HCl egyszeű C 3 H 6 + H = C 3 H 8 nehézkes A Δ H θ eakcióentalpia pontosan és kényelmesen számítható a és Δ H θ képződési entalpiáiból (képződéshőiből). [Sem a C 3 H 6, sem a C 3 H 8 képződéshője nem méhető közvetlenül.] A Δ H θ képződési entalpiák itkán méhetők jól, viszont a Hess-tétel alkalmazásával számíthatók a jól méhető Δ comb H θ égési entalpiákból (égéshőkből). C 3 H 6 (g) + 4,5 O (g) 3 CO (g) + 3 H O(l) égéshője és a C 3 H 8 (g) + 5 O (g) 3 CO (g) + 4 H O(l) égéshője is jól méhető. 1 A standad eakcióentalpia számítása standad képződési entalpia étékekből. Az I. főtétel alkalmazásával: minden eakció standad entalpiája a és a képződési standad entalpiájának különbsége: Elegánsabb, de bukoltabb íásmódban: J J Ekko a sztöchiometiai számoknak (ν J ) előjele van és ezek figyelembevételével összegzünk. 11 Példa a standad eakcióentalpia számításáa standad képződéshőkből: A HN 3 (l) + NO(g) H O (l) + 4 N (g) eakció standad eakcióentalpiájának számítása: H H O,l 4 H N,g H HN 3,l H NO,g kj mol 4 kj mol 1 64 kj mol 9 kj mol kj mol 1 1
3 Standad eakcióentalpia számítása standad égéshőkből: Az előző számítási elv égéshőke is alapozható. J comb H J 13 Példa a standad eakcióentalpia számításáa standad égéshőkből: Mennyi a C 3 H 6 + H C 3 H 8 eakció Δ H θ -je? Kaloiméteben elégethető mindháom anyag: C 3 H 6 + 4,5 O 3 CO + 3 H O Δ comb H θ (C 3 H 6 )= -58 kj mol 1 H +,5 O H O Δ comb H θ (H )= -86 kj mol 1 C 3 H O 3 CO + 4 H O Δ comb H θ (C 3 H 6 )= - kj mol 1 A hidogénezés eakcióhője (standad eakcióentalpiája): C3H6,g H,g C3H8,g kjmol - 86 kjmol - kjmol -14 kjmol 1 14 Példa a standad eakcióentalpia számításáa standad égéshőkből: Mennyi a C 3 H 6 + H C 3 H 8 eakció Δ H θ -je? Kaloiméteben elégethető mindháom anyag: C 3 H 6 + 4,5 O 3 CO + 3 H O Δ comb H θ (C 3 H 6 )= -58 kj mol 1 H +,5 O H O Δ comb H θ (H )= -86 kj mol 1 3 CO + 4 H O C 3 H O -Δ comb H θ (C 3 H 6 )= kj mol 1 A hidogénezés eakcióhője (standad eakcióentalpiája): C3H6,g H,g C3H 8,g kj mol - 86 kj mol - kj mol -14 kj mol 1 15 Az oxidáció a (legtöbb szeves) anyag elégetése nagy (nyomású) oxigénfeleslegben (kaloiméte-bombában) teljes és gyos folyamat, ezét a Δ f H θ képződéshő számításának alapja célszeűen a jól méhető Δ comb H θ égéshő meghatáozása. Mennyi a metán képződéshője? A C + H CH 4 folyamat meg sem valósítható! Kaloiméteben elégethető a C, a H és a CH 4 is: C + O CO Δ comb H θ (C,s) H + O H O Δ comb H θ (H,g) CH 4 + O CO + H O Δ comb H θ (CH 4,g) Az oxidáció a (legtöbb szeves) anyag elégetése nagy (nyomású) oxigénfeleslegben (kaloiméte-bombában) teljes és gyos folyamat, ezét a Δ f H θ képződéshő számításának alapja célszeűen a jól méhető Δ comb H θ égéshő meghatáozása. Mennyi a metán képződéshője? A C + H CH 4 folyamat meg sem valósítható! Kaloiméteben elégethető a C, a H és a CH 4 is: C + O CO Δ comb H θ (C,s) H + O H O Δ comb H θ (H,g) CO + H O CH 4 + O -Δ comb H θ (CH 4,g) egyszeű kaloiméte (pl. hígítási vagy semlegesítési hő méése) bombakaloiméte (C V, ill. U) lángkaloiméte (, ill. H) Az égéshő technikai és élettani jelentősége. 18 3
4 Ezek koábban má észletesen előkeültek (múlt heti előadás): Az állandó téfogaton vagy állandó nyomáson vett hőkapacitás változatai : C V, : hőkapacitás (tetszőleges n-e); extenzív; J K 1 C V, : moláis hőkapacitás (1 mol-a); intenzív; J mol 1 K 1 c V, c p : fajlagos hőkapacitás (fajhő) (1 kg-a); intenzív; J kg 1 K 1 U CV V H Cp p 19 Ezek koábban má észben előkeültek (múlt heti előadás): A hőkapacitás molekuláis ételmezése: egyatomos gázoka: C V = 3/ R = [1,47 J K -1 mol -1 ] kétatomos molekuláka: C V = 5/ R = [,785 J K -1 mol -1 ] nemlineáis sokatomos molekuláka: C V = 3R = [4,94 J K -1 mol -1 ] Moláis hőkapacitás-étékek használata eakcióentalpiák számításában. A Δ H θ étékek függenek -től, és ennek ismeete fontos. A meghatáozás lehetséges módjai: a Δ H θ étékek közvetlen méése több -n, a vegyületek H m entalpiájának -függéséből (azaz -ből): = ( H/ ) p. Ebből dh = d. (múlt heti) = ( H m / ) p. Ebből dh m = d. Ha ismejük az entalpiát valamely 1 hőmésékleten, akko H( 1 )-ből hatáozott integálással megkapjuk a H( )-t [feltéve, hogy nincs fázisátalakulás 1 és között]. Moláis hőkapacitás-étékek használata eakcióentalpiák számításában. A Δ H θ étékek függenek -től, és ennek ismeete fontos. A meghatáozás lehetséges módjai: a Δ H θ étékek közvetlen méése több -n, a vegyületek H m entalpiájának -függéséből (azaz -ből): = ( H/ ) p. Ebből dh = d. (múlt heti) = ( H m / ) p. Ebből dh m = d. Ha ismejük az entalpiát valamely 1 hőmésékleten, akko H( 1 )-ből hatáozott integálással megkapjuk a H( )-t [feltéve, hogy nincs fázisátalakulás 1 és között]. 1 Ezek koábban má előkeültek (múlt heti): A hőkapacitás ismeetében számítható egy adott endsze H entalpiája egy újabb hőmésékleten: H 1 H A gyakolatban ennél fontosabb egy folyamat (egy kémiai eakció) Δ H entalpiaváltozásának változása a hőméséklettel. Ez a változásban észt vevő anyagok hőkapacitásának felhasználásával, azok előjellel vett (algebai) összegéből számítható: H 1 A temokémiában ez a Kichhoff-tétel. d d 3 n = 1 mol-a: A hőkapacitás ismeetében számítható egy adott endsze H m entalpiája egy újabb hőmésékleten: H m Hm 1 A gyakolatban ennél fontosabb egy folyamat (egy kémiai eakció) Δ H entalpiaváltozásának változása a hőméséklettel. Ez a változásban észt vevő anyagok hőkapacitásának felhasználásával, azok előjellel vett (algebai) összegéből számítható: 1 A temokémiában ez a Kichhoff-tétel. d d 4 4
5 A hatáozott integálás: Hm Hm 1 d Ezt valamennyi anyaga összegezzük. Ez a (temodinamikai) Kichhoff-tétel: A standad eakcióentalpia -n számítható Δ H θ ( 1 )-ből és a eakciókomponensek moláis hőkapacitásának hőmésékletfüggéséből: H H d 1 C p C p C p 5 Az I. főtétel gyakolati alkalmazása kistályok Δ lat H θ ácsentalpiájának (ácsenegiájának) vagy Δ hyd H θ hidatációs entalpiájának meghatáozásáa, esetleg Δ ea H θ elektonaffinitások kiszámításáa a köfolyamat többi észlépésének kíséletesen megmét temodinamikai adataiból. A köfolyamatban a buttó entalpiaváltozás =! ½ Δ diss H θ (Cl ) + Δ sub H θ (Na) + Δ i H θ (Na) + Δ ea H θ (Cl) + Δ hyd H θ (NaCl) Δ f H θ (NaCl,aq) = ½ Δ diss H θ (Cl ) + Δ sub H θ (Na) + Δ i H θ (Na) + Δ ea H θ (Cl) Δ lat H θ (NaCl) Δ f H θ (NaCl,s) = 6 Rácsentalpia meghatáozása Rácsentalpia meghatáozása Na(g) Na + (g) + e 498 kj/mol Cl(g) + e Cl (g) -351 kj/mol Na(g) Na + (g) + e 498 kj/mol Cl(g) + e Cl (g) -351 kj/mol Na(s) Na(g) 17 kj/mol ½ Cl (g) Cl(g) 1 kj/mol NaCl(s) Na + (g) + Cl (g) 787 kj/mol Na(s) Na(g) 17 kj/mol ½ Cl (g) Cl(g) 1 kj/mol NaCl(s) Na + (g) + Cl (g) 787 kj/mol Na(s) + ½ Cl (g) NaCl(s) -411 kj/mol Na(s) + ½ Cl (g) NaCl(s) -411 kj/mol ½ Δ diss H θ (Cl ) + Δ sub H θ (Na) + Δ i H θ (Na) + Δ ea H θ (Cl) Δ lat H θ (NaCl) Δ f H θ (NaCl,s) = ½ Δ diss H θ (Cl ) + Δ sub H θ (Na) + Δ i H θ (Na) + Δ ea H θ (Cl) Δ lat H θ (NaCl) Δ f H θ (NaCl,s) = Hidatációs entalpia meghatáozása Na(g) Na + (g) + e 498 kj/mol Na(s) Na(g) 17 kj/mol ½ Cl (g) Cl(g) 1 kj/mol Na(s) + ½ Cl (g) NaCl(aq) -47 kj/mol Cl(g) + e Cl (g) -351 kj/mol Na + (g) + Cl (g) NaCl(aq) -783 kj/mol ½ Δ diss H θ (Cl ) + Δ sub H θ (Na) + Δ i H θ (Na) + Δ ea H θ (Cl) + Δ hyd H θ (NaCl) Δ f H θ (NaCl,aq) = A temokémia a kémiai eakciókat kíséő hőváltozásokat (hőeffektusokat) méi, elemzi és használja. A Hess-tétel az I. főtétel konketizálása az állandó nyomású folyamatok entalpiaváltozásaia. Minden anyagnak van meghatáozott H entalpiája (ami állapotfüggvény, abszolút étéke nem ismet). A számításokhoz szükséges megállapodások: a standad állapot fogalma: 1 ba és adott ; az elemek képződési entalpiája: H mθ = ; a vegyületek H mθ entalpiája: elemeikből töténő képződésük eakcióentalpiája = Δ H θ. 3 5
6 H Ha egy (bonyolult) vegyület elemeiből közvetlenül nem szintetizálható, akko a Δ H éték, azaz a vegyület (képződési) entalpiája a Hess-tétellel az elemek és a vegyület jól méhető Δ comb H égéshőiből kiszámítható. A fizikai változásokat és a kémiai eakciókat kíséő Δ H entalpiaváltozás vagy a eakciót lejátszatva közvetlenül kiméhető, vagy a eakciópatneek H mθ standad moláis entalpiáiból, vagy Δ H θ képződési, vagy Δ comb H θ égési entalpiáiból számítható: H H H H m m comb 31 Mind az egyes anyagok entalpiája, mind a eakcióka jellemző eakcióentalpia függ a hőméséklettől. Valamely anyag entalpiájának hőmésékletfüggése a moláis hőkapacitás: ( H m / ) p =. Ez konketizálva egy adott hőmésékletpáa: Hm Hm 1 d Sajnos a is függ a hőméséklettől: = a + b+c/ Ezt a -függést ki kell méni, de jól méhető. A eakcióhő (entalpiaváltozás) -függését is -ke alapozva kapjuk: 1 d 3 c p, c V fajlagos hőkapacitások (fajhők),, C V moláis hőkapacitások és más temodinamikai jellemzők (π, α, μ, κ ) méése,* égéshők méése bomba- és gázkaloiméteekben, egyensúlyok, egyensúlyi állandó meghatáozása (koncentációk sokféle méésével)* [l. később], galvánelemek cellapotenciáljának (elektomotoos eejének) méése* [l. később]. A *-gal jelölt eljáásokkal a temodinamikai adatok hőmésékletfüggése is jól és pontosan méhető. 33 6
Az előadás vázlata:
18..19. Az előadás vázlata: I. eokéiai egyenletek. A eakcióhő teodinaikai definíciója. II. A standad állapot. Standad képződési entalpia. III. ess-tétel. IV. Reakcióentalpia száítása képződési entalpia
RészletesebbenA termodinamika I. főtétele
A temodinamika I. főtétele Fizikai kémia előadások. uányi amás ELE Kémiai Intézet A temodinamika A temodinamika egy fucsa tudomány. Amiko az embe előszö tanula, egyáltalán nem éti. Amiko második alkalommal
RészletesebbenA termodinamika I. főtétele
A temodinamika I. főtétele Fizikai kémia előadások biológusoknak 1. uányi amás ELE Kémiai Intézet A temodinamika tanulása elé: A temodinamika Ó-Egyiptom: közéthető módszeek téglalap és kö alakú földek
RészletesebbenKémiai egyensúly. Fizikai kémia előadások 6. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet. ν j sztöchiometriai együttható
émiai egyensúly Fizikai kémia előadások 6. Tuányi Tamás ELTE émiai Intézet Sztöchiometiai együttható ν sztöchiometiai együttható általános kémiai eakció: (a temokémiában használtuk előszö) ν A 0 ν A eaktánsa
RészletesebbenA termodinamikai rendszer energiája. E = E pot + E kin + U E pot =m g h E kin =½m v². U = U 0 + U trans + U rot + U vibr + U khat + U gerj
A termodinamikai rendszer energiája E = E pot + E kin + U E pot =m g h E kin =½m v² U = U 0 + U trans + U rot + U vibr + U khat + U gerj belső energia abszolút értéke nem ismert, csak a változása 0:kémiai
RészletesebbenTermokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Termokémia Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A reakcióhő fogalma A reakcióhő tehát a kémiai változásokat kísérő energiaváltozást jelenti.
RészletesebbenEnergia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia
Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia Potenciális (helyzeti) energia: a részecskék kölcsönhatásából származó energia. Energiamegmaradás
RészletesebbenTermokémia, termodinamika
Termokémia, termodinamika Szalai István ELTE Kémiai Intézet 1/46 Termodinamika A termodinamika a természetben végbemenő folyamatok energetikai leírásával foglalkozik.,,van egy tény ha úgy tetszik törvény,
RészletesebbenEnergia. Energiamegmaradás törvénye: Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul.
Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Energiamegmaradás törvénye: Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul. A világegyetem energiája állandó. Energia
Részletesebbenq=h(termékek) H(Kiindulási anyagok) (állandó p-n) q=u(termékek) U(Kiindulási anyagok) (állandó V-n)
ERMOKÉMIA A vzsgált általános folyaatok és teodnaka jellezésük agyjuk egy pllanata az egysze D- endszeeket, s tekntsük azokat a változásokat, elyeket kísé entalpa- (ll. bels enega-) változásokkal á koább
RészletesebbenTermokémia. Termokémia Dia 1 /55
Termokémia 6-1 Terminológia 6-2 Hő 6-3 Reakcióhő, kalorimetria 6-4 Munka 6-5 A termodinamika első főtétele 6-6 Reakcióhő: U és H 6-7 H indirekt meghatározása: Hess-tétel 6-8 Standard képződési entalpia
RészletesebbenÁltalános Kémia GY 4.tantermi gyakorlat
Általános Kémia GY 4.tantermi gyakorlat Csapadékképződési egyensúlyok, oldhatósági szorzat Termokémiai számítások Hess tétel Közömbösítési hő meghatározása kísérlet (példaszámítás: 4. labor leírásánál)
RészletesebbenKémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
RészletesebbenAz energia. Energia : munkavégző képesség (vagy hőközlő képesség)
Az energia Energia : munkavégző képesség (vagy hőközlő képesség) Megjelenési formái: Munka: irányított energiaközlés (W=Fs) Sugárzás (fényrészecskék energiája) Termikus energia: atomok, molekulák véletlenszerű
RészletesebbenÁltalános Kémia, 2008 tavasz
Termokémia 5-1 Terminológia 5-2 Hő 5-3 Reakcióhő, Kalorimetria 5-4 Munka 5-5 A termodinamika első főtétele 5-6 Reakcióhő: U és H 5-7 H indirekt meghatározása: Hess-tétele Termokémia 5-8 Standard képződési
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:
RészletesebbenSpontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 11-1 Spontán és nem spontán folyamat 11-2 Entrópia 11-3 Az entrópia kiszámítása 11-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 11-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG
RészletesebbenElektrokémia 03. (Biologia BSc )
lektokéma 03. (Bologa BSc ) Cellaeakcó potencálja, elektódeakcó potencálja, Nenst-egyenlet Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék ötvös Loánd Tudományegyetem Budapest Cellaeakcó Közvetlenül nem méhető
RészletesebbenSpontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 6-1 Spontán folyamat 6-2 Entrópia 6-3 Az entrópia kiszámítása 6-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 6-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG 6-6 Szabadentalpia változás
Részletesebben1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont
1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó
Részletesebben4. Termokémia. 4.1 A standard reakcióhő
4. Termokémia A világ energiaszükségletének túlnyomó hányadát jelenleg is kémiai úton (szén, fa, kőolajszármazékok és földgáz elégetésével) nyerjük. A kémiai reakciókat kísérő energiaváltozásokkal a termokémia
RészletesebbenElektrokémia 04. Cellareakció potenciálja, elektródreakció potenciálja, termodinamikai paraméterek meghatározása példa. Láng Győző
Elektokémi 04. Cellekció potenciálj, elektódekció potenciálj, temodinmiki pméteek meghtáozás péld Láng Győző Kémii Intézet, Fiziki Kémii Tnszék Eötvös Loánd Tudományegyetem Budpest Az elmélet lklmzás konkét
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 10-1 Dinamikus egyensúly 10-2 Az egyensúlyi állandó 10-3 Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések 10-4 Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége 10-5 A reakció hányados, Q:
RészletesebbenFIZIKAI MODELL AZ OLDASHŐ KONCENTRACIÓ-FÜGGÉSÉRE
FIZIKAI MODELL AZ OLDASHŐ KOCETRACIÓ-FÜGGÉSÉRE Wiedemann László Főváosi Pedagógiai Intézet Szoítkozzunk olyan anyagoka, melyek vizes oldata eős elektolitot képez, mikois tehát az oldott anyag teljesen
RészletesebbenHOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA
HOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA I. Az elektrokémia áttekintése. II. Elektrolitok termodinamikája. A. Elektrolitok jellemzése B. Ionok termodinamikai képződési függvényei C.
Részletesebbenrendszer: a világ általunk vizsgált, valamilyen fallal (részben) elhatárolt része környezet: a világ rendszert körülvevő része
I. A munka fogalma, térfogati és egyéb (hasznos) munka. II. A hő fogalma. molekuláris értelmezése. I. A termodinamika első főtételének néhány megfogalmazása.. Az entalpia fogalma, bevezetésének indoklása.
RészletesebbenHősugárzás. 2. Milyen kölcsönhatások lépnek fel sugárzás és anyag között?
Hősugázás. Milyen hőtejedési fomát nevezünk hőmésékleti sugázásnak? Minden test bocsát ki elektomágneses hullámok fomájában enegiát a hőméséklete által meghatáozott intenzitással ( az anyag a molekulái
RészletesebbenFolyadékok és szilárd anyagok
Folyadékok és szilárd anyagok 7-1 Intermolekuláris erők, folyadékok tulajdonságai 7-2 Folyadékok gőztenziója 7-3 Szilárd anyagok néhány tulajdonsága 7-4 Fázisdiagram 7-5 Van der Waals kölcsönhatások 7-6
RészletesebbenÖsszesen: 20 pont. 1,120 mol gázelegy anyagmennyisége: 0,560 mol H 2 és 0,560 mol Cl 2 tömege: 1,120 g 39,76 g (2)
I. FELADATSOR (KÖZÖS) 1. B 6. C 11. D 16. A 2. B 7. E 12. C 17. E 3. A 8. A 13. D 18. C 4. E 9. A 14. B 19. B 5. B (E is) 10. C 15. C 20. D 20 pont II. FELADATSOR 1. feladat (közös) 1,120 mol gázelegy
RészletesebbenKémia OKTV 2006/2007. II. forduló. A feladatok megoldása
Kémia OKTV 2006/2007. II. forduló A feladatok megoldása Az értékelés szempontjai Csak a hibátlan megoldásokért adható a teljes pontszám. Részlegesen jó megoldásokat a részpontok alapján kell pontozni.
RészletesebbenÁltalános Kémia Gyakorlat II. zárthelyi október 10. A1
2008. október 10. A1 Rendezze az alábbi egyenleteket! (5 2p) 3 H 3 PO 3 + 2 HNO 3 = 3 H 3 PO 4 + 2 NO + 1 H 2 O 2 MnO 4 + 5 H 2 O 2 + 6 H + = 2 Mn 2+ + 5 O 2 + 8 H 2 O 1 Hg + 4 HNO 3 = 1 Hg(NO 3 ) 2 +
RészletesebbenKémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
RészletesebbenCurie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 9. évfolyam
A feladatokat írta: Kódszám: Pócsiné Erdei Irén, Debrecen... Lektorálta: Kálnay Istvánné, Nyíregyháza 2019. május 11. Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 9. évfolyam A feladatok megoldásához
RészletesebbenAltalános Kémia BMEVESAA101 tavasz 2008
Folyadékok és szilárd anayagok 3-1 Intermolekuláris erők, folyadékok tulajdonságai 3-2 Folyadékok gőztenziója 3-3 Szilárd anyagok néhány tulajdonsága 3-4 Fázisdiagram 3-5 Van der Waals kölcsönhatások 3-6
RészletesebbenReakció kinetika és katalízis
Reakció kinetika és katalízis 1. előadás: Alapelvek, a kinetikai eredmények analízise Felezési idők 1/22 2/22 : A koncentráció ( ) időbeli változása, jele: mol M v, mértékegysége: dm 3. s s Legyen 5H 2
RészletesebbenElméleti összefoglaló a IV. éves vegyészhallgatók Poláris molekula dipólusmomentumának meghatározása című méréséhez
lméleti összefoglaló a I. éves vegyészhallgatók oláis molekula dipólusmomentumának meghatáozása című mééséhez 1.1 ipólusmomentum Sok molekula endelkezik pemanens dipólus-momentummal, ugyanis ha a molekulát
RészletesebbenVII. A KÉMIAI REAKCIÓK JELLEMZŐI ÉS CSOPORTOSÍTÁSUK
VII. A KÉMIAI REAKCIÓK JELLEMZŐI ÉS CSOPORTOSÍTÁSUK VII. 1. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 4 5 6 7 8 9 0 C C C E D C C B D 1 B A C D B E E C A D E B C E A B D D C C D D A D C D VII.. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS
Részletesebbentema09_
9. Elektokémia kísélet: vas szög éz-szulfát oldatban cink lemez éz-szulfát oldatban buttó eakció: + 2+ = 2+ + oxidációs folyamat: = 2+ + 2e edukciós folyamat: 2+ + 2e = Ha ézlemezt teszünk éz-szulfát oldatba,
RészletesebbenIII. Termodinamikai alapok: a változások energetikája; a folyamatok iránya, egyensúlyok.
III. Termodinamikai alapok: a változások energetikája; a folyamatok iránya, egyensúlyok. III.1. Termokémia Alapfogalmak. U és H, reakcióhő, Hess-tétel, képződéshő Hőmennyiség, hőkapacitás: Q = C ΔT C -
Részletesebben2011/2012 tavaszi félév 3. óra
2011/2012 tavaszi félév 3. óra Redoxegyenletek rendezése (diszproporció, szinproporció, stb.); Sztöchiometria Vegyületek sztöchiometriai együtthatóinak meghatározása elemösszetétel alapján Adott rendezendő
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
Részletesebben5. előadás 12-09-16 1
5. előadás 12-09-16 1 H = U + PV; U=Q-PV H = U + (PV); P= áll H = U + P V; U=Q-P V; U=Q-P V H = Q U= Q V= áll P= áll H = G + T S Munkává nem alakítható Hátalakulás = G + T S 2 3 4 5 6 7 Szilárd halmazállapot
RészletesebbenKÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Kémia emelt szint 0812 É RETTSÉGI VIZSGA 2008. október 29. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Az írásbeli feladatok értékelésének
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia II. kategória 2. forduló Megoldások
ktatási Hivatal rszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia II. kategória 2. forduló Megoldások I. FELADATSR 1. C 6. C 11. E 16. C 2. D 7. B 12. E 17. C 3. B 8. C 13. D 18. C 4. D 9.
RészletesebbenKinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53
Kinetika 15-1 A reakciók sebessége 15-2 Reakciósebesség mérése 15-3 A koncentráció hatása: a sebességtörvény 15-4 Nulladrendű reakció 15-5 Elsőrendű reakció 15-6 Másodrendű reakció 15-7 A reakció kinetika
RészletesebbenTermodinamika (Hőtan)
Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi
Részletesebben1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1
1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenElektrokémia 02. (Biologia BSc )
Elektokéma 02. (Bologa BSc ) Elektokéma cella, Kapocsfeszültség, Elektódpotencál, Elektomotoos eő Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék Eötvös Loánd Tudományegyetem Budapest Temodnamka paaméteek TERMODINAMIKAI
RészletesebbenKémiai reakciók sebessége
Kémiai reakciók sebessége reakciósebesség (v) = koncentrációváltozás változáshoz szükséges idő A változás nem egyenletes!!!!!!!!!!!!!!!!!! v= ± dc dt a A + b B cc + dd. Melyik reagens koncentrációváltozását
RészletesebbenJavítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)
Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. A katalizátorok a kémiai reakciót gyorsítják azáltal, hogy az aktiválási energiát csökkentik, a reakció végén változatlanul megmaradnak. 2. Biológiai
RészletesebbenÁltalános Kémia. Sav-bázis egyensúlyok. Ecetsav és sósav elegye. Gyenge sav és erős sav keveréke. Példa8-1. Példa 8-1
Sav-bázis egyensúlyok 8-1 A közös ion effektus 8-1 A közös ion effektus 8-2 ek 8-3 Indikátorok 8- Semlegesítési reakció, titrálási görbe 8-5 Poliprotikus savak oldatai 8-6 Sav-bázis egyensúlyi számítások,
Részletesebbenfeladatmegoldásai K É M I Á B Ó L
A 2006/2007. tanévi ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYI VERSENY első (iskolai) fordulójának Az értékelés szempontjai feladatmegoldásai K É M I Á B Ó L Egy-egy feladat összes pontszáma a részpontokból tevődik
RészletesebbenTermodinamikai bevezető
Termodinamikai bevezető Alapfogalmak Termodinamikai rendszer: Az univerzumnak az a részhalmaza, amit egy termodinamikai vizsgálat során vizsgálunk. Termodinamikai környezet: Az univerzumnak a rendszeren
RészletesebbenAnyagtudomány. Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák)
Anyagtudomány Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák) Kétkomponensű fémtani rendszerek fázisai és szövetelemei Folyékony, olvadék fázis Színfém (A, B) Szilárd oldat (α, β) (szubsztitúciós, interstíciós)
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997
1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten
RészletesebbenSzent-Györgyi Albert kémiavetélkedő Kód
9. osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe a verseny lebonyolításáért felelős személy írja be a kódot a feladatlap minden oldalára a verseny végén. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon
RészletesebbenA feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!
1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket
Részletesebben5. Sók oldáshőjének meghatározása kalorimetriás módszerrel. Előkészítő előadás
5. Sók oldáshőjének meghatározása kalorimetriás módszerrel Előkészítő előadás 2019.02.04. Célja: hő mérése A kalorimetriás mérések Használatával meghatározható: átalakulási hő reakcióhő oldáshő hidratációs
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia I. kategória 2. forduló Megoldások
Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia I. kategória 2. forduló Megoldások I. FELADATSOR 1. C 6. C 11. E 16. C 2. D 7. B 12. E 17. C 3. B 8. C 13. D 18. C 4. D
Részletesebben6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás
SZÉHENYI ISTVÁN EGYETE GÉPSZERKEZETTN ÉS EHNIK TNSZÉK 6. EHNIK-STTIK GYKORLT Kidolgozta: Tiesz Péte egy. ts. Négy eő egyensúlya ulmann-szekesztés Ritte-számítás 6.. Példa Egy létát egy veembe letámasztunk
RészletesebbenVíz. Az élő anyag szerkezeti egységei. A vízmolekula szerkezete. Olyan mindennapi, hogy fel sem tűnik, milyen különleges
Az élő anyag szerkezeti egységei víz nukleinsavak fehérjék membránok Olyan mindennapi, hogy fel sem tűnik, milyen különleges A Föld felszínének 2/3-át borítja Előfordulása az emberi szövetek felépítésében
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I.
Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Halmazállapotok, fázisok Fizikai állapotváltozások (fázisátmenetek), a Gibbs-féle fázisszabály Fizikai módszerek anyagok tisztítására - Szublimáció
RészletesebbenKövetelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv
Fizikai kémia és radiokémia B.Sc. László Krisztina 18-93 klaszlo@mail.bme.hu F ép. I. lépcsőház 1. emelet 135 http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/fizkem/kornymern Követelmények: 2+0+1 f - részvétel
RészletesebbenMakroszkópos tulajdonságok, jelenségek, közvetlenül mérhető mennyiségek leírásával foglalkozik (például: P, V, T, összetétel).
Mire kell? A mindennapi gyakorlatban előforduló jelenségek (például fázisátalakulások, olvadás, dermedés, párolgás) értelmezéséhez, kvantitatív leírásához. Szerkezeti anyagok tulajdonságainak változása
RészletesebbenReakciókinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53
Reakciókinetika 9-1 A reakciók sebessége 9-2 A reakciósebesség mérése 9-3 A koncentráció hatása: a sebességtörvény 9-4 Nulladrendű reakció 9-5 Elsőrendű reakció 9-6 Másodrendű reakció 9-7 A reakciókinetika
RészletesebbenXXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint)
XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint) XXIII. 1 2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 E D D A A D B D B 1 D D D C C D C D A D 2 C B D B D D B D C A A XXIII.. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Az etanol és az
Részletesebben1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont
1. feladat Összesen: 8 pont 150 gramm vízmentes nátrium-karbonátból 30 dm 3 standard nyomású, és 25 C hőmérsékletű szén-dioxid gáz fejlődött 1800 cm 3 sósav hatására. A) Írja fel a lejátszódó folyamat
RészletesebbenSok helyes megoldás érkezett, a pontátlag 9,3 pont. (Kramarics Áron)
H106. a) Jelöljük a [H -t x-szel. Ekkor felírva a savi disszociációs állandót K s = [H [CN /[HCN, azaz 4,93 10 10 = x /(1x), ezt megoldva x=, 10 5 mol/dm 3, ebből ph= 4,65. Látható, hogy a víz autoprotolíziséből
RészletesebbenO k t a t á si Hivatal
O k t a t á si Hivatal 0/0. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Kémia II. kategória. forduló I. FELADATSOR Megoldások. A helyes válasz(ok) betűjele: B, D, E. A legnagyobb elektromotoros erejű
RészletesebbenFizikai kémia 2 Reakciókinetika házi feladatok 2016 ősz
Fizikai kémia 2 Reakciókinetika házi feladatok 2016 ősz A házi feladatok beadhatóak vagy papír alapon (ez a preferált), vagy e-mail formájában is az rkinhazi@gmail.com címre. E-mail esetén ügyeljetek a
RészletesebbenAtomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok
Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer A kémiai kötés Kémiai
RészletesebbenKémiai rendszerek állapot és összetétel szerinti leírása
Kémiai rendszerek állapot és összetétel szerinti leírása komponens olyan kémiai anyagfajta, mely fizikai módszerekkel nem bontható összetevőire. fázis makroszkopikus határfelületekkel elválasztott homogén
RészletesebbenElegyek. Csonka Gábor 2008 Általános Kémia: oldatok 1 dia
Elegyek 7-1 Elegyek fajtái 7-2 Koncentrációk 7-3 Intermolekuláris erők, az elegyedés folyamata 7-4 Elegyek keletkezése, egyensúly 7-5 Gázok oldhatósága 7-6 Elegyek gőznyomása 7-7 Ozmózis nyomás 7-8 Fagyáspont
Részletesebben2012.05.02. 1 tema09_20120426
9. Elektokémia kísélet: vasszög éz-szulfát oldatban cink eszelék éz-szulfát oldatban buttó eakció: + = + oxidációs folyamat: = + 2e edukciós folyamat: + 2e = Tegyünk egy ézlemezt éz-szulfát oldatba! Rövid
RészletesebbenKörnyezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly
Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Bányai István DE TTK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék 2013.01.11. Környezeti fizikai kémia 1 A fizikai-kémia és környezeti kémia I. A
RészletesebbenÁltalános Kémia GY, 2. tantermi gyakorlat
Általános Kémia GY, 2. tantermi gyakorlat Sztöchiometriai számítások -titrálás: ld. : a 2. laborgyakorlat leírásánál Gáztörvények A kémhatás fogalma -ld.: a 2. laborgyakorlat leírásánál Honlap: http://harmatv.web.elte.hu
RészletesebbenÁltalános kémia gyakorlat biomérnököknek
Általános kémia gyakorlat biomérnököknek Zárthelyi követelmények A zárthelyik időtartama 90 perc. Mindkét zárthelyin legalább 50%-ot kell teljesíteni az elégséges jegyért. Akinek nincs meg az 50%-os eredménye,
RészletesebbenKÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Kémia középszint 1412 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 14. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Az írásbeli feladatok értékelésének alapelvei
RészletesebbenÉrtelmezzük az alábbi jól ismert fogalmakat! Legkisebb kényszer elve, egyensúly eltolása, tömeghatás törvénye, Le Chatelier-Brown elv
AZ EGYENSÚLYI REAKCIÓK: ALKALMAZÁSOK Az egyensúly eltolása, megfodítható eakciók Ételmezzük az alábbi jól ismet fogalmakat! Legkisebb kénysze elve, egyensúly eltolása, tömeghatás tövénye, Le Chatelie-Bown
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 (pótfeladatsor)
1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 (pótfeladatsor) JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 1. Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése
Részletesebben1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont
1. feladat Összesen: 18 pont Különböző anyagok vízzel való kölcsönhatását vizsgáljuk. Töltse ki a táblázatot! második oszlopba írja, hogy oldódik-e vagy nem oldódik vízben az anyag, illetve ha reagál,
RészletesebbenKémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Slide 1 /39
Kémiai kötés 4-1 Lewis elmélet 4-2 Kovalens kötés: bevezetés 4-3 Poláros kovalens kötés 4-4 Lewis szerkezetek 4-5 A molekulák alakja 4-6 Kötésrend, kötéstávolság 4-7 Kötésenergiák Általános Kémia, szerkezet
RészletesebbenKÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Kémia középszint 1512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 20. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Az írásbeli feladatok értékelésének alapelvei
RészletesebbenXV. A NITROGÉN, A FOSZFOR ÉS VEGYÜLETEIK
XV. A NITROGÉN, A FOSZFOR ÉS VEGYÜLETEIK XV. 1. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 4 5 6 7 8 9 0 D C C D D A B D D 1 D B E B D D D A A A A B C A D A (C) A C A B XV.. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Az ammónia és a salétromsav
RészletesebbenÁltalános kémia vizsgakérdések
Általános kémia vizsgakérdések 1. Mutassa be egy atom felépítését! 2. Mivel magyarázza egy atom semlegességét? 3. Adja meg a rendszám és a tömegszám fogalmát! 4. Mit nevezünk elemnek és vegyületnek? 5.
RészletesebbenIII. Differenciálszámítás
III. Diffeenciálszámítás A diffeenciálszámítás számunka elsősoban aa való hogy megállaítsuk hogyan változnak a (fizikai) kémiában nagy számban előfoló (többváltozós) függvények. A diffeenciálszámítás megadja
RészletesebbenMekkora az égés utáni elegy térfogatszázalékos összetétele
1) PB-gázelegy levegőre 1 vonatkoztatott sűrűsége: 1,77. Hányszoros térfogatú levegőben égessük, ha 1.1. sztöchiometrikus mennyiségben adjuk a levegőt? 1.2. 100 % levegőfelesleget alkalmazunk? Mekkora
RészletesebbenKözös elektronpár létrehozása
Kémiai reakciók 10. hét a reagáló részecskék között közös elektronpár létrehozása valósul meg sav-bázis reakciók komplexképződés elektronátadás és átvétel történik redoxi reakciók Közös elektronpár létrehozása
Részletesebben1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 6 pont. 3. feladat Összesen: 18 pont
1. feladat Összesen: 10 pont Etil-acetátot állítunk elő 1 mol ecetsav és 1 mol etil-alkohol felhasználásával. Az egyensúlyi helyzet beálltakor a reakciót leállítjuk, és az elegyet 1 dm 3 -re töltjük fel.
RészletesebbenÁltalános kémia gyakorlat vegyészmérnököknek. 2015/2016. őszi félév
Általános kémia gyakorlat vegyészmérnököknek 2015/2016. őszi félév Zárthelyik A zárthelyik időpontja az kari zh-időpont: 17 00 19 00. A zárthelyik időtartama 90 perc. Mindkét zárthelyin legalább 50%-ot
Részletesebben2.) Melyik sor tartalmaz kizárólag endoterm folyamatokat? május. 1. Melyik állítás helytelen a fluorral kapcsolatban? okt.
Bemelegítő tesztek (a szükséges fogalmak mozgósítására): 2.) Melyik sor tartalmaz kizárólag endoterm folyamatokat? 2013. május A) atomokból ionok képződése, kötésfelszakítás molekulákban B) szublimáció,
RészletesebbenXVI. A SZÉNCSOPORT ELEMEI ÉS VEGYÜLETEIK
XVI. A SZÉNCSOPORT ELEMEI ÉS VEGYÜLETEIK XVI. 1 2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 B E C A D C C B C 1 A A C D C E A C B A 2 B A D B A XVI.. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS A szén oxidjai Szigma- és
Részletesebben3. A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás
3. A kémiai kötés Kémiai kölcsönhatás ELSŐDLEGES MÁSODLAGOS OVALENS IONOS FÉMES HIDROGÉN- KÖTÉS DIPÓL- DIPÓL, ION- DIPÓL, VAN DER WAALS v. DISZPERZIÓS Kémiai kötések Na Ionos kötés Kovalens kötés Fémes
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása
Oktatási Hivatal I. FELADATSOR Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása 1. B 6. E 11. A 16. E 2. A 7. D 12. A 17. C 3. B 8. A 13. A 18. C
RészletesebbenFIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István
Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003.
KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATK 2003. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt
Részletesebben2. A termodinamika I. főtétele
. A termodinamika I. főtétele.1 A belső energia, a termodinamika I. főtétele A mechanikában egy test mozgását felbontjuk a tömegközéppont mozgására, amelyet egy külső vonatkoztatási rendszerhez képest
RészletesebbenPHYWE Fizikai kémia és az anyagok tulajdonságai
PHYWE Fizikai kémia és az anyagok tulajdonságai Témakörök: Gázok és gáztörvények Felületi feszültség Viszkozitás Sűrűség és hőtágulás Olvadáspont, forráspont, lobbanáspont Hőtan és kalorimetria Mágneses
RészletesebbenCurie Kémia Emlékverseny 9. évfolyam III. forduló 2018/2019.
A feladatokat írta: Név: Pócsiné Erdei Irén, Debrecen... Lektorálta: Iskola: Kálnay Istvánné, Nyíregyháza... Beküldési határidő: 2019. január 07. Curie Kémia Emlékverseny 9. évfolyam III. forduló 2018/2019.
Részletesebben