Értelmezzük az alábbi jól ismert fogalmakat! Legkisebb kényszer elve, egyensúly eltolása, tömeghatás törvénye, Le Chatelier-Brown elv
|
|
- Csenge Nikolett Gáspárné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AZ EGYENSÚLYI REAKCIÓK: ALKALMAZÁSOK Az egyensúly eltolása, megfodítható eakciók Ételmezzük az alábbi jól ismet fogalmakat! Legkisebb kénysze elve, egyensúly eltolása, tömeghatás tövénye, Le Chatelie-Bown elv Tömeghatás tövénye: Adott T és p mellett egy eakció temodinamikai egyensúlyi állandója állandó! Ez nem meglep, igaz? ν B K a = a B, egyensúlyi B vagy észletesebben K a ν P Q = ap, egyensúlyiaq, egyensúlyi... ν A ν B a a.... A, egyensúlyi IV/1 ν B, egyensúlyi A kifejezésben nem maguk az individuális aktivitások, hanem az aktivitások aánya állandó. Bámely aktivitás megváltoztatása magával vonja az összes többi aktivitás megváltozását úgy, hogy az egyensúlyi állandó állandó maad! Az egyensúly eltolása: A tömeghatás tövényének elbb látott illusztációját (az aktivitások adott T és p melletti eltolásával) másképp az egyensúly eltolásának is nevezzük, hiszen megváltoztatjuk legalább az egyik egyensúlyi aktivitást, s ezzel az összes aktivitás (beleétve a megváltoztatottat is) megváltozik, felvéve egy új, az egyensúlyi állandónak megfelel étéket. Mi tolódik el? Az egyensúlyhoz tatozó! Az egyensúlyi aktivitások megváltoztatásának másik módja a hméséklet és/vagy a nyomás megváltoztatása. Ekko megváltozhat az egyensúlyi állandó étéke, s ezáltal temészetesen megváltozhatnak az egyensúlyi aktivitások is! Így úja megváltozik az egyensúlyi! Az egyensúlyhoz tatozó eakcióextenzitás megváltoztatása (ami az egyensúlyi aktivitások megváltozásában jelentkezik) jelenti tehát az egyensúly eltolását.
2 Le Chatelie-elv (más néven legkisebb kénysze elve): Láttuk a példákat az egyensúlyi állandó hméséklet- és nyomásfüggésénél, de az aktivitások megváltoztatása esetén is ugyanezt a hatást láthatjuk állandó T és p mellett. Megfodítható eakciók: G eljele egy adott kémiai eakcióban a eakció köülményeinek megváltoztatásával megváltoztatható. Ezzel megváltoztatható a eakcióextenzitás változásának iánya! Ugyanis, ha G < 0, akko a kémiai eakció önként végbemegy. Ez az egyenlet a eakciók önként lejátszódásának iányát is megmutatja! Ha olyan eakciót vizsgálunk, melye G > 0, akko a vizsgált eakció nem, megfodítottja viszont önként végbemegy! G = 0, akko a temodinamikai endsze, s így a kémiai eakció, egyensúlyban van. Ez az egyenlet a kémiai eakciók egyensúlyának a feltétele! Egy eakció szabadentalpia-változása: 0 B G + RT ln a ν B, pillanatnyi = G B Egyensúlyban: 0 ν B G + RT ln ab, egyensúlyi = 0 B Általában tehát: ν B ν B RT ln ab, egyensúlyi + RT ln ab, pillanatnyi = G, B B vagy tömöített fomában: RT ln K + RT ln I = G, a IV/
3 vagy egy másik fomában G RT ln I K a = eljelét tehát K a és I viszonya szabja meg! Ugyanis, ha I < K a akko a eakció az elehaladás iányában játszódik le, I > K a akko a eakció a eakcióegyenlethez képest fodított iányban játszódik le, I = K a akko temodinamikai egyensúly áll fenn. Ezek szeint a eakció iánya ( G eljele) a két tényez, K a és I, megváltoztatásával éhet el. Vizsgáljunk meg két esetet: 1. I megváltoztatása adott K a mellett. Ez a pillanatnyi aktivitások megváltoztatását jelenti adott T és p mellett. I étékét tehát úgy kell megváltoztatni az aktivitások megváltoztatásával, hogy a eakció a fenti elációk alapján a megkívánt iányban játszódják le. Ha K a = 10 4, akko a eakció elehaladásához az szükséges, hogy I < 10 4 legyen. Tapasztalat szeint azon eakciók iánya változtatható meg eálisan, melyeke 10-4 < K a < , vagy másképp G = kj/mol. Ez azzal a ténnyel van összefüggésben, hogy az aktivitások nem változtathatóak teljesen tetszés szeint.. K a megváltoztatása adott I mellett. Ez T és p megváltoztatását jelenti adott pillanatnyi aktivitások mellett. Ez is az I/K a hányados megváltoztatását jelenti. T változtatása eálisan a K tatományt, p változtatása az Pa nyomástatományt foghatja át. G IV/3
4 ÁBRA: RM. 7.1 ÁBRA: RM IV/4
5 Nem-megfodítható eakciók: Olyan eakciók, melyek esetén az elbb felsoolt két módsze egyike sem kivitelezhet a eakció megfodításáa. Példa: H + O = H O 0 G = -36 kj/mol Egyensúlya vezet eakciók: G étéke kezdetben nem nulla, de a eakció ele haladásával ( növekedésével) nullához tat. Egyensúlyi eakció: G étéke nulla, a eakció (és a visszafelé lejátszódó eakció is) folyamatosan végbemegy ( nem változik). IV/5
6 Heteogén kémiai egyensúlyok A eagáló komponensek több fázisban is jelen vannak, ezét mind a kémiai egyensúly, mind a fázisegyensúly feltételeinek fenn kell állnia. Két példát vizsgálunk, mely szilád-gáz heteogén endszeekben játszódik le. 1. Példa: szén oxidációja A eakcióegyenlet: C + O CO Feltételezéseink: - A endszeben az oxigén és a szén-dioxid csak a gázfázisban van jelen, a szén mindkét fázisban. ÁBRA: RM A gázok ideális gázként viselkednek, ezét a fugacitások használatától eltekinthetünk. - A endszeben fennáll mind a temikus, mind a mechanikai egyensúly. A endszeben fennálló fázisegyensúly feltétele: µ C ( g ) ( T, p) = µ C ( sz) ( T, p) A endszeben fennálló kémiai egyensúly feltétele (a gázfázisban): µ CO ( ) ( T, p) ( ) ( T, p) ( ) ( T, p) = g µ C g µ O g IV/6 0
7 Ez az egyenlet mibl következik? Az egyes komponensek kémiai potenciáljai a következképp íhatók fel: µ O ( g ) T, p) = µ O ( T ( T ) + RT ln po / ( ) p µ CO ( g ) T, p) = µ CO ( g ( T ) + RT ln pco / ( ) p A széne pedig: µ C ( g ) ( T, p) = µ C ( g ) ( T ) + RT ln pc / p, de mivel µ T, p) = ( T, ), C ( g ) ( µ C ( sz) p megmutatható (tehát azét nem teljesen tiviális!), hogy * µ C ( g ) ( T, p) = µ C ( sz) ( T ) (ugyanis a szilád fázis tiszta szén) * µ C ( sz ) ( T ) = µ C ( g ) ( T ) + RT ln pc / p. Az egyenletekbl kétféle egyensúlyi állandó is felíható! 1. eset Ekko az egyensúlyi állandó megadható a nyomásokkal kifejezve: ahol G = µ RT ln K, CO ( g ) ( T ) µ O ( g ) ( T ) µ C ( g ) ( T ) = K ap = ( pco / p ) ( p / p )( p / p ) C O ap Ételmezés: a eakció csak a gázfázisban játszódik le. IV/7
8 Hátány: a gázfázisú szén paciális nyomása nagyon kicsi, nehezen méhet (ha egyáltalán méhet). A pobléma elkeülhet, ha felismejük, hogy a szén gázfázisbeli nyomása egy konstans, amit a fázisegyensúly szab meg.. eset Az egyensúlyi állandó ekko is megadható a nyomásokkal kifejezve: G = µ ( T ) µ ( T ) µ ( T ) = RT ln K ( * CO g ) O ( g ) C ( sz ) ap, ahol K ap ( pco / p ) ( p / p ) =. O Vegyük észe, hogy a szén gázfázisbeli kémiai potenciálja helyett a vele egyenl szilád fázisbeli kémiai potenciált használjuk. Az így definiált egyensúlyi állandó tekinthet egy észleges egyensúlyi állandónak, vagy egy vegyes egyensúlyi állandónak is. Ugyanis: ( pco / p ) ( p / p ) = ap = O O ( pco / p ) K apx ( p / p ) x K = ahol x C =1, a szén móltötje szilád fázisban. Ételmezés: a eakció a fázishatáon játszódik le. K ap és K ap abban különbözik, hogy az utóbbi má nem tatalmazza a szén gázfázisbeli nyomását, ami állandó. A. esetben tehát édektelen, hogy a szén jelen van-e a gázfázisban. Gyakolatban ez utóbbi módon szokás megadni a heteogén (szilád/gáz) eakcióka vonatkozó egyensúlyi állandót. C, IV/8
9 Tekintsünk egy másik példát is! CaCO 3 CaO + CO Ebben a eakcióban a CaCO 3 és a CaO jelen van tiszta szilád fázis fomájában, a CO gázfázisban található. Az elz eakcióban tekintett. eset analízisét felhasználva az egyensúlyi állandó: K ( p / p ) CO x CaO = = ( pco p ). x apx / CaCO 3 Mivel a fenti eakcióa igaz RT ln K a = G, K = G apx exp RT, vagy a szén-dioxid egyensúlyi nyomásával: ( ) G p p = CO / exp RT., vagy ( ) = S H pco / p exp exp RT R Általában fém-kabonátok bomlásáa S > 0. Az egyenlet tovább közelíthet: ( ) H p p = A CO / exp RT Az egyensúlyi nyomás hmésékletfüggését tehát H eljele hatáozza meg. Ha H > 0, akko az egyensúlyi nyomás n a hméséklettel. Azt a IV/9
10 hmésékletet, melyen a szén-dioxid egyensúlyi nyomása eléi a küls nyomást, bomlási hmésékletnek nevezzük. Figyelem! Mind H, mind S függenek a hméséklettl! ÁBRA: RM Édemes összehasonlítani a különböz egyensúlyok paaméteeinek hmésékletfüggését. Ismejük fel az egyenletek alaki hasonlóságát! Lásd táblázat a RM. Jegyzetben, Reakció egyensúly, 7. oldal. IV/10
11 A eakciók lefutásának megítélése: fémek elállítása oxidjaikból Egy eakció spontán lejátszódásának temodinamikai feltételét szabja meg. Mivel G eljele G = H T S, a eakcióh, H, eljele még nem feltétlenül adja meg a eakció iányát (ezt állítja a má túlhaladott Bethelot-Thomson elv), hiszen S is befolyásolja eljelét. G G (s így maga a eakció lejátszódásának kitéiuma is) temészetesen függ a endsze temodinamikai állapotjelzitl. Most csak a hmésékletfüggést vizsgáljuk. Induljunk ki az alábbi jól ismet összefüggésbl: G T p = S. Els lépésben tételezzük fel, hogy S független a hméséklettl. Ekko a eakció szabadentalpia-változása lineáisan változik a hméséklettel! S eljele temészetesen a kiindulási anyagok és a temékek moláis entópiáitól függ. Abban az esetben, ha a temékek endezetlenebbek a kiindulási anyagoknál (például gázképzdéssel jáó eakciók), S eljele pozitív, így G meedeksége a hméséklet függvényében negatív lesz. Ilyen esetekben T növelése növeli a eakció temodinamikai hajtóeejét. Példa: C + O CO Ha a endezetlenség nagyjából azonos, akko nulla lesz: S étéke megközelítleg C + O CO IV/11
12 Ha gázfázis tnik el, és kondenzált fázis jön léte, akko S eljele negatív, így G meedeksége a hméséklet függvényében pozitív lesz. Ilyen esetekben T növelése csökkenti a eakció temodinamikai hajtóeejét. Ilyenek a fémoxidációs eakciók. Kvantitatív következtetések levonásához az azonos típusú eakciók összehasonlítását azonos köülmények között kell vizsgálni. Ezét G hmésékletfüggése helyett G hmésékletfüggését szokás megvizsgálni. A G -T diagamokat Ellingham diagamoknak nevezzük. ÁBRA: RM Az ábán tehát G Fontos észevenni: -t ábázoljuk a hméséklet függvényében. - az itt feltüntetett összes fém oxidációs eakciójának csökken a temodinamikai hajtóeeje (pontosabban?) T növelésével. IV/1
13 - Mint azt jósoltuk, a C + O CO eakció temodinamikai hajtóeeje gyakolatilag független a hméséklettl. - Mint azt jósoltuk, a C + O CO eakció temodinamikai hajtóeeje n T növelésével. Az ába segítségével következtetések vonhatók le a fém-oxidok edukálhatóságáól. ÁBRA: RM MeO + C Me + CO eakció felíható, mint az ábán feltüntetett két eakció különbsége! Tehát: G ( edukció) = G ( CO) G ( MeO). Ez a kifejezés csak akko lesz negatív, ha. G ( CO) < G ( MeO) Az ába alapján az is megjósolható, hogy a edukció soán inkább CO, vagy CO keletkezik. IV/13
14 A eakciók lefutásának megítélése: két másik példa Szénhidogének elemeikbl való képzdési eakciójának szabadentalpiaváltozása: - az entópia változása S < 0 a képzdési eakció soán, ezét a meedekségek pozitívak - T növelésével a szénhidogének bomlása temodinamikailag lehetségessé válik - Kisebb T-n a paaffinok, nagyobb T-n az olefinek stabilabbak. - Kolaj nagy hmésékleten vezetett desztillációja (kakklepálás) ÁBRA: RM IV/14
15 Fém-kabonátok képzdési szabadentalpia-változásai fém-oxid és széndioxid eakciójából: - A képzdési eakció fodítottja a bomlási eakció Milyen kapcsolatban van egymással a képzdési és a bomlási eakció egyensúlyi állandója és standad szabadentalpia-változása? - Az a kabonát a stabilisabb, melynek képzdési szabadentalpia-változása negatívabb. Vigyázat! Az ábán lemaadt a negatív eljel! - A legkevésbé stabilis ZnCO 3 bomlásako a CO egyensúlyi nyomása a felsoolt kabonátok közül a legalacsonyabb hmésékleten éi el a bomlási nyomást! ÁBRA: RM IV/15
16 Biokémiai enegiatemel eakciók temodinamikája Az anyagcsee egyik központi enegiaaktáozó vegyülete az adenozintifoszfát (ATP). ÁBRA: Albets-Johnson-Lewis-Raff-Robets-Walte: The biology of the cell Hatásának lényege, hogy enegia felszabadulása mellett hidolízis soán képes teminális foszfát csopotjának leadásáa. Az ATP ekko ADP-vé alakul. A felszabadult enegia enzimek segítségével enegia befektetésével lejátszódó folyamatok enegiaigényének fedezésée fodítódhat az él szevezetekben. ÁBRA: Albets-Johnson-Lewis-Raff-Robets-Walte: The biology of the cell IV/16
17 A hidolízis egyenlete: ATP(aq) + H O(l) ADP(aq) + P - (aq) + H + (aq) Temodinamikai pontosítás: - a hidolízis standad szabadentalpia-változásáa vagyunk kíváncsiak például az embei szevezet hmésékletén, 37 C-on. - Mi legyen a standad állapot? Standad állapotban az aktivitás egységnyi. (Ezt honnan tudjuk?) - A H + (aq) standad állapota ph=0-t jelentene! Nem paktikus. Legyen a biológiai standadállapotban ph=7. - A temodinamikai és a biológiai standadállapot között egysze kapcsolat található: ( db H + (aq) keletkezésével jáó hidolízis esetén) G = G + 7ν RT ln10 - Az ATP hidolízisée 37 C-on: G =-30 kj/mol, H =-0 kj/mol, S =+34 J/mol K, - A eakció végbemenetének temodinamikai hajtóeeje nagy. - A eakció hméséklete ézékeny (lásd az entópia nagy étékét). - ATP képzdése aeob vagy anaeob köülmények között. IV/17
18 - Aeob anyagcsee: Glükóz pioszlsava mitokondiumban Acetyl-CoAcitátkö, teminális oxidáció (CO és H O képzdésével)38 ATP molekula képzdik 1 glükóz molekulából! Mivel a glükz égésée G =-880 kj/mol, ez a hozzáféhet enegia köülbelül 40 %-a. Ennyi enegia aktáozódik el a sejt céljaia! Mitokondium: sejtbe integálódott si baktéium, speciális sejtoganellum, melyben ATP szintetizálása mellett a sejtlégzés játszódik le. AcetylCoA: acetil-koenzim-a ÁBRA: Gombköt-Sajgó: Biokémia IV/18
19 - Anaeob anyagcsee: a belélegzett oxigén nem játszik szeepet benne (oxigénhiányos könyezet). Például: a szülés soán a magzatban, vagy nagy intenzitású izommunkánál, de a kokodil hitelen mozdulatai soán is! A folyamat neve glikolízis. A eakció soán molekula tejsav, vagy molekula etanol keletkezik ATP mellett. Például: Glükóz + ADP + P - tejsav + ATP + H O A folyamata: G =-18 kj/mol, így önként lejátszódik. Ez a glükóz lebontásának egy si útvonala, ugyanis minden sejt képes á, azok amelyekben nincs mitokondium (pl. vöösvésejtek) csak így juthatnak glükózból enegiához. IV/19
Kémiai egyensúly. Fizikai kémia előadások 6. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet. ν j sztöchiometriai együttható
émiai egyensúly Fizikai kémia előadások 6. Tuányi Tamás ELTE émiai Intézet Sztöchiometiai együttható ν sztöchiometiai együttható általános kémiai eakció: (a temokémiában használtuk előszö) ν A 0 ν A eaktánsa
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 10-1 Dinamikus egyensúly 10-2 Az egyensúlyi állandó 10-3 Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések 10-4 Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége 10-5 A reakció hányados, Q:
RészletesebbenSpontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 6-1 Spontán folyamat 6-2 Entrópia 6-3 Az entrópia kiszámítása 6-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 6-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG 6-6 Szabadentalpia változás
RészletesebbenKémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
RészletesebbenKémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
RészletesebbenBevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak
Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 14. hét METABOLIZMUS III. LIPIDEK, ZSÍRSAVAK β-oxidációja Szerkesztette: Jakus Péter Név: Csoport: Dátum: Labor dolgozat kérdések 1.) ATP mennyiségének
RészletesebbenSpontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 11-1 Spontán és nem spontán folyamat 11-2 Entrópia 11-3 Az entrópia kiszámítása 11-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 11-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG
RészletesebbenA metabolizmus energetikája
A metabolizmus energetikája Dr. Bódis Emőke 2015. október 7. JJ9 Miért tanulunk bonyolult termodinamikát? Miért tanulunk bonyolult termodinamikát? Mert a biokémiai rendszerek anyag- és energiaáramlásának
RészletesebbenElektrokémia 03. (Biologia BSc )
lektokéma 03. (Bologa BSc ) Cellaeakcó potencálja, elektódeakcó potencálja, Nenst-egyenlet Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék ötvös Loánd Tudományegyetem Budapest Cellaeakcó Közvetlenül nem méhető
RészletesebbenBiofizika (molekuláris biofizika és biológiai anyagtan) 2014, tavaszi szemeszter
A biofizika a biológia és fizika hatátudománya, mely fizikai és fizikai-kémiai módszeeket használ az élő endszeek tanulmányozásáa. Biofizika (molekuláis biofizika és biológiai anyagtan) 014, tavaszi szemeszte
RészletesebbenIII. Differenciálszámítás
III. Diffeenciálszámítás A diffeenciálszámítás számunka elsősoban aa való hogy megállaítsuk hogyan változnak a (fizikai) kémiában nagy számban előfoló (többváltozós) függvények. A diffeenciálszámítás megadja
RészletesebbenRugalmas hullámok terjedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai
Rugalmas hullámok tejedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai Milyen hullámok alakulhatnak ki ugalmas közegben? Gázokban és folyadékokban csak longitudinális hullámok tejedhetnek. Szilád közegben
RészletesebbenKémiai reakciók sebessége
Kémiai reakciók sebessége reakciósebesség (v) = koncentrációváltozás változáshoz szükséges idő A változás nem egyenletes!!!!!!!!!!!!!!!!!! v= ± dc dt a A + b B cc + dd. Melyik reagens koncentrációváltozását
RészletesebbenHETEROGÉN ELEKTROKÉMIAI RENDSZEREK EGYENSÚLYAI II. ELEKTRÓDOK
HETEROGÉN ELEKTROKÉMIAI RENDSZEREK EGYENSÚLYAI II. ELEKTRÓDOK Elektódok Elektód: olyan heteogén elektokémiai endsze, amelyben legalább két fázis éintkezik, s ezek közül az egyik elekton- vagy félvezet,
Részletesebben1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont
1. feladat Összesen: 8 pont 150 gramm vízmentes nátrium-karbonátból 30 dm 3 standard nyomású, és 25 C hőmérsékletű szén-dioxid gáz fejlődött 1800 cm 3 sósav hatására. A) Írja fel a lejátszódó folyamat
RészletesebbenTÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI II. Ismerjük fel, hogy többkomponens fázisegyensúlyokban a folyadék fázisnak kitüntetett szerepe van!
TÖKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYI II Ismerjük fel hogy többkomonens fázisegyensúlyokban a folyadék fázisnak kitüntetett szeree van! Eddig: egymásban korátlanul oldódó folyadékok folyadék-gz egyensúlyai
RészletesebbenAz előadás vázlata:
Az előadás vázlata: I. emokémiai egyenletek. A eakcióhő temodinamikai definíciója. II. A standad állapot. Standad képződési entalpia. III. Hess-tétel. IV. Reakcióentalpia számítása képződési entalpia (képződéshő)
Részletesebbenq=h(termékek) H(Kiindulási anyagok) (állandó p-n) q=u(termékek) U(Kiindulási anyagok) (állandó V-n)
ERMOKÉMIA A vzsgált általános folyaatok és teodnaka jellezésük agyjuk egy pllanata az egysze D- endszeeket, s tekntsük azokat a változásokat, elyeket kísé entalpa- (ll. bels enega-) változásokkal á koább
RészletesebbenTermokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Termokémia Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A reakcióhő fogalma A reakcióhő tehát a kémiai változásokat kísérő energiaváltozást jelenti.
Részletesebben13 Elektrokémia. Elektrokémia Dia 1 /52
13 Elektrokémia 13-1 Elektródpotenciálok mérése 13-2 Standard elektródpotenciálok 13-3 E cella, ΔG és K eq 13-4 E cella koncentráció függése 13-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal 13-6 Korrózió:
RészletesebbenA METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2014.10.01. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag
RészletesebbenA METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2013.10.02. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag
RészletesebbenA vas-oxidok redukciós folyamatainak termodinamikája
BUDAESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék Anyag- és gyártástechnológia (hd) féléves házi feladat A vas-oxidok redukciós folyamatainak termodinamikája Thiele Ádám WTOSJ Budapest, 11
RészletesebbenElektrokémia 04. Cellareakció potenciálja, elektródreakció potenciálja, termodinamikai paraméterek meghatározása példa. Láng Győző
Elektokémi 04. Cellekció potenciálj, elektódekció potenciálj, temodinmiki pméteek meghtáozás péld Láng Győző Kémii Intézet, Fiziki Kémii Tnszék Eötvös Loánd Tudományegyetem Budpest Az elmélet lklmzás konkét
RészletesebbenArany Dániel Matematikai Tanulóverseny 2017/2018-as tanév 1. forduló Haladók III. kategória
Bolyai János Matematikai Tásulat Aany Dániel Matematikai Tanulóveseny 017/018-as tanév 1. foduló Haladók III. kategóia Megoldások és javítási útmutató 1. Anna matematika házi feladatáa áfolyt a tinta.
Részletesebben462 Trigonometrikus egyenetek II. rész
Tigonometikus egyenetek II ész - cosx N cosx Alakítsuk át az egyenletet a következô alakúa: + + N p O O Ebbôl kapjuk, hogy cos x $ p- Ennek az egyenletnek akko és csak akko van valós megoldása, ha 0 #
Részletesebben2012.05.02. 1 tema09_20120426
9. Elektokémia kísélet: vasszög éz-szulfát oldatban cink eszelék éz-szulfát oldatban buttó eakció: + = + oxidációs folyamat: = + 2e edukciós folyamat: + 2e = Tegyünk egy ézlemezt éz-szulfát oldatba! Rövid
RészletesebbenA bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA I. 1. kulcsszó cím: Energia A termodinamika első főtétele kimondja, hogy a különböző energiafajták átalakulhatnak egymásba ez az energia megmaradásának
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 54 524 03 Vegyész technikus Tájékoztató
RészletesebbenMire költi a szervezet energiáját?
Glükóz lebontás Lebontó folyamatok A szénhidrátok és zsírok lebontása során széndioxid és víz keletkezése közben energia keletkezik (a széndioxidot kilélegezzük, a vizet pedig szervezetünkben felhasználjuk).
RészletesebbenTÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV.
TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV. TÖBBFÁZISÚ, TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK Kétkomponens szilárd-folyadék egyensúlyok Néhány fogalom: - olvadék - ötvözetek - amorf anyagok Állapotok feltüntetése:
RészletesebbenElektrokémia 02. (Biologia BSc )
Elektokéma 02. (Bologa BSc ) Elektokéma cella, Kapocsfeszültség, Elektódpotencál, Elektomotoos eő Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék Eötvös Loánd Tudományegyetem Budapest Temodnamka paaméteek TERMODINAMIKAI
Részletesebben1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1
1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy
RészletesebbenReakciókinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53
Reakciókinetika 9-1 A reakciók sebessége 9-2 A reakciósebesség mérése 9-3 A koncentráció hatása: a sebességtörvény 9-4 Nulladrendű reakció 9-5 Elsőrendű reakció 9-6 Másodrendű reakció 9-7 A reakciókinetika
RészletesebbenFizikai kémia 2 Reakciókinetika házi feladatok 2016 ősz
Fizikai kémia 2 Reakciókinetika házi feladatok 2016 ősz A házi feladatok beadhatóak vagy papír alapon (ez a preferált), vagy e-mail formájában is az rkinhazi@gmail.com címre. E-mail esetén ügyeljetek a
RészletesebbenÁltalános Kémia, 2008 tavasz
9 Elektrokémia 9-1 Elektródpotenciálok mérése 9-1 Elektródpotenciálok mérése 9-2 Standard elektródpotenciálok 9-3 E cell, ΔG, és K eq 9-4 E cell koncentráció függése 9-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása
Oktatási Hivatal I. FELADATSOR Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása 1. B 6. E 11. A 16. E 2. A 7. D 12. A 17. C 3. B 8. A 13. A 18. C
RészletesebbenA termodinamika I. főtétele
A temodinamika I. főtétele Fizikai kémia előadások biológusoknak 1. uányi amás ELE Kémiai Intézet A temodinamika tanulása elé: A temodinamika Ó-Egyiptom: közéthető módszeek téglalap és kö alakú földek
RészletesebbenKémiai egyensúlyok [CH 3 COOC 2 H 5 ].[H 2 O] [CH3 COOH].[C 2 H 5 OH] K = k1/ k2 = K: egyensúlyi állandó. Tömeghatás törvénye
Kémiai egyensúlyok CH 3 COOH + C 2 H 5 OH CH 3 COOC 2 H 5 + H 2 O v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 2 = k 2 [CH 3 COOC 2 H 5 ]. [H 2 O] Egyensúlyban: v 1 = v 2 azaz k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] = k
Részletesebben7 Elektrokémia. 7-1 Elektródpotenciálok mérése
7 Elektrokémia 7-1 Elektródpotenciálok mérése 7-2 Standard elektródpotenciálok 7-3 E cell, ΔG, és K eq 7-4 E cell koncentráció függése 7-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal 7-6 Korrózió: nem kívánt
RészletesebbenTermodinamikai bevezető
Termodinamikai bevezető Alapfogalmak Termodinamikai rendszer: Az univerzumnak az a részhalmaza, amit egy termodinamikai vizsgálat során vizsgálunk. Termodinamikai környezet: Az univerzumnak a rendszeren
Részletesebben6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.
6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen
RészletesebbenTiszta anyagok fázisátmenetei
Tiszta anyagok fázisátenetei Fizikai kéia előadások 4. Turányi Taás ELTE Kéiai Intézet Fázisok DEF egy rendszer hoogén, ha () nincsenek benne akroszkoikus határfelülettel elválasztott részek és () az intenzív
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997
1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenSavak bázisok. Csonka Gábor Általános Kémia: 7. Savak és bázisok Dia 1 /43
Savak bázisok 12-1 Az Arrhenius elmélet röviden 12-2 Brønsted-Lowry elmélet 12-3 A víz ionizációja és a p skála 12-4 Erős savak és bázisok 12-5 Gyenge savak és bázisok 12-6 Több bázisú savak 12-7 Ionok
RészletesebbenA feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!
1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket
RészletesebbenO k t a t á si Hivatal
k t a t á si Hivatal I. FELADATSR 2013/2014. tanévi rszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA I. KATEGÓRIA Javítási-értékelési útmutató A következő kérdésekre az egyetlen helyes választ
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
Részletesebben1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.
1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
Részletesebben7. Kémia egyenletek rendezése, sztöchiometria
7. Kémia egyenletek rendezése, sztöchiometria A kémiai egyenletírás szabályai (ajánlott irodalom: Villányi Attila: Ötösöm lesz kémiából, Példatár) 1.tömegmegmaradás, elemek átalakíthatatlansága az egyenlet
RészletesebbenReakció kinetika és katalízis
Reakció kinetika és katalízis 1. előadás: Alapelvek, a kinetikai eredmények analízise Felezési idők 1/22 2/22 : A koncentráció ( ) időbeli változása, jele: mol M v, mértékegysége: dm 3. s s Legyen 5H 2
RészletesebbenÁltalános Kémia Gyakorlat II. zárthelyi október 10. A1
2008. október 10. A1 Rendezze az alábbi egyenleteket! (5 2p) 3 H 3 PO 3 + 2 HNO 3 = 3 H 3 PO 4 + 2 NO + 1 H 2 O 2 MnO 4 + 5 H 2 O 2 + 6 H + = 2 Mn 2+ + 5 O 2 + 8 H 2 O 1 Hg + 4 HNO 3 = 1 Hg(NO 3 ) 2 +
RészletesebbenAZ ELEKTROKÉMIA VÁLOGATOTT ALKALMAZÁSI TERÜLETEI
AZ ELEKTROKÉMIA VÁLOGATOTT ALKALMAZÁSI TERÜLETEI Elektrokémiai áramforrások Csoportosításuk: - primer elemek: nem tölthetk újra - szekunder elemek: újabb kisütési-feltöltési ciklus lehetséges - tüzelanyag
RészletesebbenÁltalános Kémia. Sav-bázis egyensúlyok. Ecetsav és sósav elegye. Gyenge sav és erős sav keveréke. Példa8-1. Példa 8-1
Sav-bázis egyensúlyok 8-1 A közös ion effektus 8-1 A közös ion effektus 8-2 ek 8-3 Indikátorok 8- Semlegesítési reakció, titrálási görbe 8-5 Poliprotikus savak oldatai 8-6 Sav-bázis egyensúlyi számítások,
RészletesebbenRedox reakciók. azok a reakciók, melyekben valamely atom oxidációs száma megváltozik.
Redox reakciók azok a reakciók, melyekben valamely atom oxidációs száma megváltozik. Az oxidációs szám megadja, hogy egy atomnak mennyi lenne a töltése, ha gondolatban a kötő elektronpárokat teljes mértékben
RészletesebbenFluidum-kőzet kölcsönhatás: megváltozik a kőzet és a fluidum összetétele és új egyensúlyi ásványparagenezis jön létre Székyné Fux V k álimetaszo
Hidrotermális képződmények genetikai célú vizsgálata Bevezetés a fluidum-kőzet kölcsönhatás, és a hidrotermális ásványképződési környezet termodinamikai modellezésébe Dr Molnár Ferenc ELTE TTK Ásványtani
RészletesebbenFázisok. Fizikai kémia előadások 3. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet. Fázisok
Fázisok Fizikai kéia előadások 3. Turányi Taás ELTE Kéiai Intézet Fázisok DEF egy rendszer hoogén, ha () nincsenek benne akroszkoikus határfelülettel elválasztott részek és () az intenzív állaotjelzők
RészletesebbenREDOXI REAKCIÓK GYAKORLÁSA. Készítette: V.Baráth Csilla
REDOXI REAKCIÓK GYAKORLÁSA Készítette: V.Baráth Csilla Milyen kapcsolat van köztük és a redoxi reakció között? 1.NEVEZD MEG A KÉPEN LÁTHATÓ RAJZFILM FIGURÁKAT! 1.NEVEZD MEG A KÉPEN LÁTHATÓ RAJZFILM FIGURÁKAT!
RészletesebbenReakciókinetika és katalízis
Reakciókinetika és katalízis 2. előadás: 1/18 Kinetika: Kísérletekkel megállapított sebességi egyenlet(ek). A kémiai reakció makroszkópikus, fenomenológikus jellemzése. 1 Mechanizmus: Az elemi lépések
RészletesebbenReakciókinetika. aktiválási energia. felszabaduló energia. kiindulási állapot. energia nyereség. végállapot
Reakiókinetika aktiválási energia kiindulási állapot energia nyereség felszabaduló energia végállapot Reakiókinetika kinetika: mozgástan reakiókinetika (kémiai kinetika): - reakiók időbeli leírása - reakiómehanizmusok
Részletesebben9. ábra. A 25B-7 feladathoz
. gyakolat.1. Feladat: (HN 5B-7) Egy d vastagságú lemezben egyenletes ρ téfogatmenti töltés van. A lemez a ±y és ±z iányokban gyakolatilag végtelen (9. ába); az x tengely zéuspontját úgy választottuk meg,
RészletesebbenK=1, tiszta anyagokról van szó. Példa: víz, széndioxid. Jelöljük a komponenst A-val.
EGYKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYA FÁZISOK STABILITÁSA: A FÁZISDIAGRAMOK K1, tiszta anyagokról van szó Példa: víz, széndioxid Jelöljük a komonenst A-val Legyen jelen egy ázis Hogyan változik az A
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia I. kategória 2. forduló Megoldások
Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia I. kategória 2. forduló Megoldások I. FELADATSOR 1. C 6. C 11. E 16. C 2. D 7. B 12. E 17. C 3. B 8. C 13. D 18. C 4. D
RészletesebbenA TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA. Egyszerű rendszerek egyensúlya. Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk.
A TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA Egyszerű rendszerek egyensúlya Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk. Második észrevétel: egyensúlyban lévő egyszerű rendszerekről beszélünk. Mi is tehát az egyensúly?
RészletesebbenKÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Kémia középszint 1512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 20. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Az írásbeli feladatok értékelésének alapelvei
RészletesebbenA termodinamika I. főtétele
A temodinamika I. főtétele Fizikai kémia előadások. uányi amás ELE Kémiai Intézet A temodinamika A temodinamika egy fucsa tudomány. Amiko az embe előszö tanula, egyáltalán nem éti. Amiko második alkalommal
RészletesebbenSzervetlen kémia I. kollokvium, (DEMO) , , K/2. Írják fel a nevüket, a Neptun kódjukat és a dátumot minden lapra!
Szervetlen kémia I. kollokvium, (DEMO) 16. 05. 17., 00-12 00, K/2 Írják fel a nevüket, a Neptun kódjukat és a dátumot minden lapra! TESZT KÉRDÉSEK Kérdésenként 60 s áll rendelkezésre a válaszadásra. Csak
RészletesebbenBé ni. Barna 5. Benc e. Boton d
Egy asztalon háom halomban 009 db kavics van Egyet eldobok belőle, és a többit két kupacba osztom Ezután megint eldobok egyet az egyik halomból (amelyikben egynél több kavics van) és az egyik halmot ismét
RészletesebbenKinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53
Kinetika 15-1 A reakciók sebessége 15-2 Reakciósebesség mérése 15-3 A koncentráció hatása: a sebességtörvény 15-4 Nulladrendű reakció 15-5 Elsőrendű reakció 15-6 Másodrendű reakció 15-7 A reakció kinetika
RészletesebbenKémiai alapismeretek 6. hét
Kémiai alapismeretek 6. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék biner 2013. október 7-11. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c Egyensúly:
RészletesebbenKÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Kémia középszint 1412 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 14. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Az írásbeli feladatok értékelésének alapelvei
Részletesebbenc A Kiindulási anyag koncentrációja c A0 idő t 1/2 A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
c A Kiindulási anyag koncentrációja c A0 c A0 2 t 1/2 idő A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A reakciókinetika tárgya A reakciókinetika a fizikai kémia egyik részterülete.
RészletesebbenKémiai energia - elektromos energia
Általános és szervetlen kémia 12. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a redoxi reakciók lejátszódásának milyen feltételei vannak a galvánelemek hogyan mőködnek Mai témakörök az elektrolízis és alkalmazása
RészletesebbenAz edzés és energiaforgalom. Rácz Katalin
Az edzés és energiaforgalom Rácz Katalin katalinracz@gmail.com Homeosztázis Az élő szervezet belső állandóságra törekszik. Homeosztázis: az élő szervezet a változó külső és belső körülményekhez való alkalmazkodó
RészletesebbenKémia OKTV I. kategória II. forduló A feladatok megoldása
ktatási ivatal Kémia KTV I. kategória 2008-2009. II. forduló A feladatok megoldása I. FELADATSR 1. A 6. E 11. A 16. C 2. A 7. C 12. D 17. B 3. E 8. D 13. A 18. C 4. D 9. C 14. B 19. C 5. B 10. E 15. E
Részletesebben1. feladat Összesen 15 pont. 2. feladat Összesen 6 pont. 3. feladat Összesen 6 pont. 4. feladat Összesen 7 pont
1. feladat Összesen 15 pont Egy lombikba 60 g jégecetet és 46 g abszolút etanolt öntöttünk. A) Számítsa ki a kiindulási anyagmennyiségeket! B) Határozza meg az egyensúlyi elegy összetételét móltörtben
Részletesebben1. ábra. r v. 2. ábra A soros RL-kör fázorábrái (feszültség-, impedancia- és teljesítmény-) =tg ϕ. Ez a meredekség. r
A VAÓÁO TEKE É A VAÓÁO KONDENÁTO A JÓÁ A soos -modell vizsgálata A veszteséges tekecs egy tiszta induktivitással, valamint a veszteségi teljesítményből számaztatható ellenállással modellezhető. Ez utóbbi
RészletesebbenGlikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g
Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Kémia középszint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 15. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Az írásbeli feladatok értékelésének alapelvei
Részletesebben2011/2012 tavaszi félév 3. óra
2011/2012 tavaszi félév 3. óra Redoxegyenletek rendezése (diszproporció, szinproporció, stb.); Sztöchiometria Vegyületek sztöchiometriai együtthatóinak meghatározása elemösszetétel alapján Adott rendezendő
Részletesebben6. Termodinamikai egyensúlyok és a folyamatok iránya
6. ermodinamikai egyensúlyok és a folyamatok iránya A természetben végbemenő folyamatok kizárólagos termodinamikai hajtóereje az entróia növekedése. Minden makroszkoikusan észlelhető folyamatban a rendszer
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
Részletesebbent 2 Hőcsere folyamatok ( Műv-I. 248-284.o. ) Minden hővel kapcsolatos művelet veszteséges - nincs tökéletes hőszigetelő anyag,
Hősee folyamaok ( Műv-I. 48-84.o. ) A ménöki gyakola endkívül gyakoi feladaa: - a közegek ( folyadékok, gázok ) Minden hővel kapsolaos művele veszeséges - nins ökélees hőszigeelő anyag, hűése melegíése
RészletesebbenAlkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz
Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,
RészletesebbenGlikolízis. Csala Miklós
Glikolízis Csala Miklós Szubsztrát szintű (SZF) és oxidatív foszforiláció (OF) katabolizmus Redukált tápanyag-molekulák Szállító ADP + P i ATP ADP + P i ATP SZF SZF Szállító-H 2 Szállító ATP Szállító-H
RészletesebbenR R C X C X R R X + C H R CH CH R H + BH 2 + Eliminációs reakciók
Eliminációs reakciók Amennyiben egy szénatomhoz távozó csoport kapcsolódik és ugyanazon a szénatomon egy (az ábrákon vel jelölt) bázis által protonként leszakítható hidrogén is található, a nukleofil szubsztitúció
RészletesebbenKÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Kémia középszint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 31. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Az írásbeli feladatok értékelésének
Részletesebben9. évfolyam II. félév 2. dolgozat B csoport. a. Arrheneus szerint bázisok azok a vegyületek, amelyek... b. Arrheneus szerint a sók...
9. évfolyam II. félév 2. dolgozat B csoport 1. Egészítsd ki az alábbi mondatokat! a. Arrheneus szerint bázisok azok a vegyületek, amelyek... b. Arrheneus szerint a sók.... c. Az erős savak vízben........
RészletesebbenA L Hospital-szabály, elaszticitás, monotonitás, konvexitás
A L Hospital-szabály, elaszticitás, monotonitás, konvexitás 9. előadás Farkas István DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék A L Hospital-szabály, elaszticitás, monotonitás, konvexitás p. / A L
RészletesebbenTermodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet.
Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet. Biológiai membránok passzív elektromos tulajdonságai. A sejtmembrán kondenzátorként viselkedik
RészletesebbenKatalízis. Tungler Antal Emeritus professzor 2017
Katalízis Tungler Antal Emeritus professzor 2017 Fontosabb időpontok: sósav oxidáció, Deacon process 1860 kéndioxid oxidáció 1875 ammónia oxidáció 1902 ammónia szintézis 1905-1912 metanol szintézis 1923
RészletesebbenSavak bázisok. Csonka Gábor Általános Kémia: 7. Savak és bázisok Dia 1 /43
Savak bázisok 121 Az Arrhenius elmélet röviden 122 BrønstedLowry elmélet 123 A víz ionizációja és a p skála 124 Erős savak és bázisok 125 Gyenge savak és bázisok 126 Több bázisú savak 127 Ionok mint savak
Részletesebben1. feladat Maximális pontszám: 5. 2. feladat Maximális pontszám: 8. 3. feladat Maximális pontszám: 7. 4. feladat Maximális pontszám: 9
1. feladat Maximális pontszám: 5 Mennyi az egyes komponensek parciális nyomása a földből feltörő 202 000 Pa össznyomású földgázban, ha annak térfogatszázalékos összetétele a következő: φ(ch 4 ) = 94,7;
RészletesebbenHOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA
HOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA I. Az elektrokémia áttekintése. II. Elektrolitok termodinamikája. A. Elektrolitok jellemzése B. Ionok termodinamikai képződési függvényei C.
RészletesebbenÉgés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)
Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) 1. "Az olyan rendszereket, amelyek határfelülete a tömegáramokat megakadályozza,... rendszernek nevezzük" (1) 2. "Az olyan rendszereket,
RészletesebbenKépletek és összefüggések a 3. és 4. szemináriumra Hosszú távú modell
Képletek és összefüggések a 3. és 4. szemináriumra Hosszú távú modell 1. Termelési függvény Y = f(k, L) konstans skálahozadék: n Y = f(n K, n L) Cobb-Douglas termelési függvény: Y = ak α L 1 α α és (1
RészletesebbenSZÁMOLÁSI FELADATOK. 2. Mekkora egy klíma teljesítménytényező maximális értéke, ha a szobában 20 C-ot akarunk elérni és kint 35 C van?
SZÁMOLÁSI FELADATOK 1. Egy fehérje kcsapásához tartozó standard reakcóentalpa 512 kj/mol és standard reakcóentrópa 1,60 kj/k/mol. Határozza meg, hogy mlyen hőmérséklettartományban játszódk le önként a
Részletesebben