Az előadás kvaternió alapú dárumtranszformációs analitikus megoldást ismertet Bemutatja
|
|
- Dóra Orsósné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2
3
4 A dátumtranszformácó a geodézában alkalmazott számítás módszer számos, különböző algortmuson alauló megoldása smert A megoldások többsége ks szögelfordulásokat feltételez lnearzálás szükséges a transzformácós araméterek meghatározásához Az előadás kvaternó alaú dárumtranszformácós analtkus megoldást smertet Bemutatja a kvaternó számításához szükséges összefüggéseket, a kvaternók alkalmazását forgatás, az eltolás és méretarány araméterek meghatározását a Bursa-Wolf dátum transzformácós modellben
5 Kvaternó alaú dárumtranszformácós analtkus megoldás legnagyobb előnye: tetszőleges nagyságú szögelfordulások esetében s alkalmazható, nncs szükség lnearzálásra és terácóra, a transzformácós araméterek számításához.
6 WGS84 Bemérés hely rendszer A GPS-szel történő szabatos helymeghatározáskor a koordnáták WGS84 rendszerben adottak, amelyeket gyakran át kell transzformáln egy hely geodéza koordnáta rendszerbe. Hely rendszer Ktűzés WGS84 Ktűzéskor hely rendszerbel koordnátákat transzformálunk WGS84 rendszerbe.
7 Dátumtranszformácó esetén hét transzformácós aramétert kell kszámítanunk, három eltolást, három elforgatást és a méretarány aramétert. A forgatás aramétereket általában három forgásszöggel szokás megadn. A forgatás mátrxban klenc smeretlen szereel, amelyekre hat ortogonaltás és normalzálás feltétel teljesül.
8 Hamlton (843) 7 éve fedezte fel a kvaternókat egy 3D vektor ábrázolására. A kvaternó nagyon alkalmas a forgatás egységsugarú gömbön történő leírására. Ezért széleskörben alkalmazzák mozgó objektum helyzetének leírására mnt éldául űrhajó, reülőgé vagy géjármű továbbá a robotok rányításában az anmácóban, fzkában és mechankában A továbbakban megvzsgáljuk a dátumtranszformácó megoldását a kvaternó algebra jelőlésével lletve alkalmazásával és bemutatjuk a kvaternó alaú dátum transzformácós algortmust.
9 Sr Wllam Rowan Hamlton Broome Brdge n Dubln Ireland
10 A Q kvaternó komlex számként a következőkéen defnálható ahol Q 2 j 3k () j k, j j k, jk kj, k k j és a kézetes rész egy 3D vektort jelöl 2 j 3k
11 A megfelelő konjugált kvaternó az alábbak szernt jelölhető Q * j k 2 3 (2) A Q kvaternó oszlovektor formában s kfejezhető az ( j k) egységvektorok felhasználásával ahol Q 2 3 (3) 2 3 egy 3D vektort és a transzonálást jelöl.
12 Egy 3D vektor mndg megadható kvaternókal a következők szernt j k 2 3 (4) A kvaternó hossza Q (5) Ha Q, akkor a Q kvaternót egység kvaternónak nevezzük.
13 A Q kvaternó defnícójának megfelelően könnyen gazolhatók az alább tulajdonságok λp Q P Q (6) PQ (7) CP Q CPCQ (8) CPQ CPQ CPQ (9) ahol egy valós szám, C, P és Q kvaternók, a. és a skalárs és a vektoráls szorzat jele.
14 A Q kvaternó defnícójának megfelelően könnyen gazolhatók az alább tulajdonságok PQ Q P () QQ Q () Q Q Q (2) a Q a Q kvaternó nverzét jelöl
15 Vektorok skalárs és vektoráls szorzata a következőkéen defnálható (3) A kvaternó szorzat (7) egyenlet oszlovektor és mátrx szorzataként kfejezhető (4) Ahol I egy 3 3 egységmátrx. C, C PQ C I C I c C c,, I C C
16 Bevezetve a következő mátrx jelöléseket (5) ahol a + és felsőndex a C(.) mátrx előjelét jelöl Behelyettesítve a (5) egyenletet a (4) egyenletbe, eredményül a szorzat kvaternó vektor és mátrx formáját kajuk: (6) C I C I P, Q P Q Q P C
17 Egyszerűen bzonyítható, hogy a konjugált kvaternó a következő tulajdonságokkal rendelkezk: P P, P P (7)
18 Jól smert módszer egy 3D vektor s vektorba történő forgatására kvaternóval a következő: S QPQ (8) ahol a és s vektorokból kézett kvaternók a P és S, Q edg egység kvaternó, amely az alábbak szernt defnálható Q cos 2 e n sn 2 (9) ahol e és n e e2 j e k e 3 e2 e3 amely egy 3D egység vektor, a forgásszög az egységvektor körül és az e e n n e n
19 Összehasonlítva a (9) egyenletet az () egyenlettel, nylvánvaló, hogy cos, e sn, 2 e2sn, 3 e sn 2 A (6) és (7) egyenletek alaján a (8) egyenlet kfejezhető vektor-mátrx formában S Q P Q (2)
20 Legtöbb dátumtranszformácós modell hétaraméteres, amelyek két különböző geodéza dátumhoz tartozó közös ontok felhasználásával kerülnek kszámításra. A jól smert Bursa-Wolf hasonlóság transzformácós modell, amelyet klasszkus modellnek, hétaraméteres modellnek, vagy térbel Helmert modellnek s neveznek a következők szernt írható fel: s t kr (2) ahol s, (=, n) a két különböző rendszerben adott közös ontok 3D koordnátá t (t X tytz ) jelöl a három eltolás aramétert k a méretarány tényező (ebben a hétaraméteres modellben) és a 33 -as R forgatás mátrx három forgatás aramétert tartalmaz.
21 Nylvánvaló, hogy hét araméter meghatározásához a közös ontok számának s, (=,,n), nagyobbnak vagy egyenlőnek kell lenne, mnt három. Határozzuk meg a súlyontra vonatkozó koordnátákat: (22) ahol s, s s s, n n, s s n n
22 Behelyettesítve a (22) egyenletet a (2) egyenletbe a következőt kajuk s t kr (23) és t t kr - s (24) A (23) egyenlet általában túlhatározott.
23 Jelölje a maradékvektort v v s t kr (25) Ezek után a transzformácós araméterek a következő otmalzálás feladat megoldásával határozhatók meg mn k,t,r v v mn nt k,t,r t n s kr s kr (26)
24 Mvel a (26) egyenlet jobb oldalán lévő t első tag független a másodktól, ezért t =, vagy am ezzel egyenlő t s kr (27) Ebből következően csak egy rész-otmalzálás feladatot kell megoldanunk, nevezetesen mn k,t,r n s kr s kr (28)
25 Mvel R ortogonáls mátrx, a (28) egyenlet a következő alakban s felírható (29) A (29) egyenlet k szernt arcáls dfferencálhányadosát véve meghatározhatjuk a méretarány aramétert, amelyre az alább összefüggést kajuk (3) n n 2 n, k, k 2k mn R s s s R t n n k R s
26 Behelyettesítve a (3) egyenletet a (29) egyenletbe a következő roblémához jutunk (3) Az egyetlen araméter, amelyre meg kell oldanunk a (3) egyenletet az R forgatás mátrx, továbbá a (3) egyenletben szerelő mnmumkeresés feladat így egyenértékű a (3) egyenlet másodk tagja maxmumának a meghatározásával, nevezetesen (32) n n 2 n - mn R s s s R n max R s R
27 Bevezetve az R forgatás mátrxot kévselő Q, S és P vektor-kvaternókat, a (32) egyenlet megadható kvaternókkal ahol max Q n S Q P Q (33) S, s, P, és Q,
28 A (33) egyenletben szerelő kfejezés átrendezhető a (7) egyenlet alaján, lásd Shan 235. oldal (26). A részletes levezetés nélkül a következő, számításra alkalmas összefüggést kajuk: (34) ahol N egy mátrx (35) n Q P Q S NQ Q Q P Q S n 44 n n n n n n C s C s s C C s s N 4x4
29 n C s C s s C C s s N mátrx
30 Következéskéen a (33) egyenletben szerelő maxmumkeresés feladat az alábbak szernt írható max Q Q NQ (36) Más szavakkal, a (32) egyenletben szerelő maxmumkeresés feladat egyenértékű a Q kvaternó meghatározásával, a (36) egyenlet maxmumkeresés feladatával.
31 Mvel N egy valód szmmetrkus mátrx, amely négy valós sajátértéket, és négy ezekhez tartozó megfelelő valós sajátvektort tartalmaz e Ne λ e, (,..., n) (37) ezért a (36) egyenletben szerelő maxmum meghatározás feladat azonos az N mátrx sajátvektorához tartozó maxmáls sajátértékének a meghatározásával Q e, és λ j max λ (38)
32 A (2) egyenlet a következőkéen alakítható át (39) Az R 3 3 forgatás mátrx (4) ahol a egy 3D vektort jelöl, I egy 3 3 egységmátrx ld. a (4) egyenletet. P C I P R P Q Q P Q Q Q P Q S 2 2 C I R 2 2
33 Ezek után a forgásszögek, az R forgatás mátrx elemeből számíthatók R r r r 2 3 r r r r r r , α X arc tg r r 23 33, β Y arc sn r 2 r 3, γz arc tg r (4) ahol α, β és γ az X, Y és Z tengelyek körül forgásszögeket jelölk.
34 A kavaternó algebra alkalmazásán alauló dátum transzformácós algortmus végezetül az alábbak szernt foglalható össze. A súlyontra vonatkozó s, koordnáták számítása (22) egyenlet 2. Az N mátrx számítása (36) egyenlet 3. Az N mátrx sajátértékenek és sajátvektoranak számítása. Az N mátrx sajátvektorához tartozó maxmáls sajátérték a Q kvaternó megoldása 4. Az R forgatás mátrx számítása (4) egyenlet 5. k méretarány araméter számítása (3) egyenlet 6. t eltolás araméter számítása (27) egyenlet
35 Abból a célból, hogy bemutassuk a (36) (4) (3) és (27) összefüggések érvényességét megsmételtük Grafarend és Avange (23) és Shan Chan Zheng (26) számításat. Az eredmények teljes egyezést mutatnak úgy a transzformácós araméterek mnd edg, a transzformált koordnáták és maradék ellentmondások tekntetében.
36 A érbel Helmert transzformácó megoldására J nyelvű rogramot készítettük NB.============================================================================= NB. érbel HELMER transzformácó kvaternóval J nyelven (J62a) NB. Bursa-Wolf hasonlóság transzformácó NB. Fájlból történő átszámítás NB. Ismert transzformácós araméterek: NB. ranszformácós araméterek közös ontok alaján: FKJ t CKJ NB. Új ontok transzformálása : H KJ NB.============================================================================= Home Page:
37 ======================================================================================= KOORDINÁA JEGYZÉK Soltude Bouch Zel Hohenneuffen Kuehlenberg Ex Mergelaec Ex Hof Aserg Ex Kasersbach n = 7 közös ont =======================================================================================
38 N mátrx _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ sajátértékek, baloldal és jobboldal sajátvektorok _ e_6 _ e_7 _ e_7 _ e_6 _ _ e_ _ e_ _ _ _ _ _ e_6 _ e_7 _ e_7 _ e_6 _ _ e_ _ e_ _ _ maxmáls sajátérték
39 Q kvaternó = a maxmáls sajátértékhez tartozó sajátvektor _ _ e_ e_ e_6 R forgatás mátrx e_6 _ e_6 _ e_ _ e_ e_ e_ k méretarány t eltolás
40 ======================================================================================= ranszformácós araméterek Eltolás Elforgatás Méretarány _ =======================================================================================
41 Q kvaternó = _ = _ = = Q kvaternó _ _ e_ e_ e_6 R forgatás mátrx e_6 _ e_6 _ e_ _ e_ e_ e_
42 ======================================================================================= ranszformácós araméterek Eltolás Elforgatás Méretarány _ ======================================================================================= MARADÉK ELLENMONDÁSOK [mm] PSZ ex ey ez e Soltude Bouch Zel 59 _ Hohenneuffen _4 _88 _8 97 Kuehlenberg 2 _22 _87 92 Ex Mergelaec _92 4 _5 93 Ex Hof Aserg _2 7 _55 56 Ex Kasersbach _ ======================================================================================= Súlyegység közéhbája: m = ======================================================================================= Q kvaternó = _ = _ = = =======================================================================================
43 ======================================================================================= érbel HELMER transzformácó Közös ontok PSZ Forrás rendszer [x y z] -> RANSZFORMÁCIÓ -> Cél rendszer [X Y Z] ======================================================================================= KOORDINÁA JEGYZÉK Soltude Bouch Zel Hohenneuffen Kuehlenberg Ex Mergelaec Ex Hof Aserg Ex Kasersbach n = 7 közös ont ======================================================================================= ranszformácós araméterek Eltolás Elforgatás Méretarány _ ======================================================================================= MARADÉK ELLENMONDÁSOK [mm] PSZ ex ey ez e Soltude Bouch Zel 59 _ Hohenneuffen _4 _88 _8 97 Kuehlenberg 2 _22 _87 92 Ex Mergelaec _92 4 _5 93 Ex Hof Aserg _2 7 _55 56 Ex Kasersbach _ ======================================================================================= Súlyegység közéhbája: m = ======================================================================================= Q kvaternó = _ = _ = = =======================================================================================
44 ======================================================================================= PSZ Forrás rendszer [x y z] -> RANSZFORMÁCIÓ -> Cél rendszer [X Y Z] ======================================================================================= KOORDINÁA JEGYZÉK Soltude Bouch Zel Hohenneuffen Kuehlenberg Ex Mergelaec Ex Hof Aserg Ex Kasersbach =======================================================================================
45
46
47 Bemérés ranszformácós araméterek Eltolás Elforgatás Méretarány _ _ _ Súlyegység közéhbája: m = Q kvaternó _ e_7 _ e_ e_6 Ktűzés ranszformácós araméterek Eltolás Elforgatás Méretarány _ _ _ Súlyegység közéhbája: m = Q kvaternó e_7 _ e_ e_6
48
49 Bemérés ranszformácós araméterek Eltolás Elforgatás Méretarány _ _ _ Súlyegység közéhbája: m = Q kvaternó _ e_ e_7 _ e_6 Ktűzés ranszformácós araméterek Eltolás Elforgatás Méretarány _ _ _ Súlyegység közéhbája: m = Q kvaternó _ _ e_ e_7 _ e_6
50
51 Bemérés ranszformácós araméterek Eltolás Elforgatás Méretarány _ _ Súlyegység közéhbája: m = Q kvaternó _ e_ e_ e_6 Ktűzés ranszformácós araméterek Eltolás Elforgatás Méretarány _ _ _ _ Súlyegység közéhbája: m = Q kvaternó e_ e_ e_6
52 érbel Helmert rogram futtatása Közös ontok száma Program futás deje [sec] Eredmények lstája [A4-es laméret] [8-as betűméret] Home Page:
53 A dátumtranszformácó széles körben alkalmazzott a geodézában és a kartográfában. Számos algortmus használata javasolt. Az algortmusok többsége azonban kcsny forgásszögek feltételezésén alaszk, továbbá lnearzálás szükséges a transzformácós araméterek széleskörű gyakorlat felhasználás céljára történő meghatározásához. Az előadás kvaternó algebra alkalmazásán alauló dátumtranszformácós analtkus megoldást mutatott be a araméterek meghatározására.
54 Kvaternó alaú dárumtranszformácós analtkus megoldás legnagyobb előnye: tetszőleges nagyságú szögelfordulások esetében s alkalmazható, nncs szükség lnearzálásra és terácóra, a transzformácós araméterek számításához. Az algortmus alkalmazhatóságát száméldán mutattuk be.
55 Azonban meg kell jegyezzük, hogy analtkus megoldáskor, bzonyos egyszerűsítéseket kellett alkalmazzunk a ontok hbának függetlenségére vonatkozóan. Ezek nélkül nem lehetséges az analtkus megoldás. Ez a fő hátrány ezeknél az algortmusoknál. Mndazonáltal a módszer elfogadható eredményt adott.
56 Grafarend EW, Awange LJ (23): Nonlnear analyss of the threedmensonal datum transformaton [conformal grou C7(3)]. J Geod 77:66 76 HamltonWR (853): Lectures on uaternons: contanng a systematc statement of a Newmathematcal method, Hodges and Smth, Dubln Pa et al. (997): GPS network transformaton nto dfferent datums and rojecton systems. Reorts on Geodes, No.4(27), Pa at al. (22): Hungaran GPS Network ransformaton nto Dfferent Datums and Projecton Systems. Per. Pol. Cv. Eng. (46/2), Pa E - Szűcs L (25): Föld és műholdas hálózatok transzformácója Geomatka Közlemények VIII Vaníˇcek P, Steeves RR (996): ransformaton of coordnates between two horzontal geodetc datums. J Geod 7: Vaníˇcek P, Novák P, Craymer MR, Pagataks S (22): On the correct determnaton of transformaton arameters of a horzontal geodetc datum. Geomatca 56(4): WelschWM(993): A general 7-arameter transformaton for the combnaton, comarson and accuracy control of the terrestral and satellte network observatons. Manuscr Geod 7:2 24 Yang Y (999): Robust estmaton of geodetc datum transformaton. J Geod 73: Y.-Z. Shen Y. Chen D.-H. Zheng (26): A uaternon-based geodetc datum transformaton algorthm J Geod 8:
57
GEODÉZIAI DÁTUMTRANSZFORMÁCIÓ ITERÁCIÓS MEGOLDÁSA KVATERNIÓVAL
GEODÉZIAI DÁUMRANSZFORMÁIÓ IERÁIÓS MEGOLDÁSA KVAERNIÓVAL Sent István Egetem Yl Mklós Éítéstudomán Kar ÖSSZEFOGLALÁS A dátumtransformácó a egk leggakraan előforduló feladat a geodéáan forogrammetráan térnformatkáan
RészletesebbenA Föld alakja TRANSZFORMÁCIÓ. Magyarországon még használatban lévő vetületi rendszerek. Miért kell transzformálni? Főbb transzformációs lehetőségek
TRANSZFORMÁCIÓ A Föld alakja -A föld alakja: geoid (az a felület, amelyen a nehézségi gyorsulás értéke állandó) szabálytalan alak, kezelése nehéz -A geoidot ellipszoiddal közelítjük -A földfelszíni pontokat
RészletesebbenAlapmőveletek koncentrált erıkkel
Alapmőveletek koncentrált erıkkel /a. példa Az.7. ábrán feltüntetett, a,5 [m], b, [m] és c,7 [m] oldalú hasábot a bejelölt erık terhelk. A berajzolt koordnátarendszer fgyelembevételével írjuk fel komponens-alakban
RészletesebbenA KroneckerCapelli-tételb l következik, hogy egy Bx = 0 homogén lineáris egyenletrendszernek
10. gyakorlat Mátrixok sajátértékei és sajátvektorai Azt mondjuk, hogy az A M n mátrixnak a λ IR szám a sajátértéke, ha létezik olyan x IR n, x 0 vektor, amelyre Ax = λx. Ekkor az x vektort az A mátrix
RészletesebbenRobotok direkt geometriája
Robotok drekt geometrája. A gyakorlat célja Drekt geometra feladatot megvalósító osztály mplementálása. A megvalósított függvénycsomag tesztelése egy Stanford kar végberendezése pozícójának meghatározásához.
RészletesebbenMátrixok 2017 Mátrixok
2017 számtáblázatok" : számok rendezett halmaza, melyben a számok helye két paraméterrel van meghatározva. Például lineáris egyenletrendszer együtthatómátrixa 2 x 1 + 4 x 2 = 8 1 x 1 + 3 x 2 = 1 ( 2 4
RészletesebbenMéréselmélet: 5. előadás,
5. Modellllesztés (folyt.) Méréselmélet: 5. előadás, 03.03.3. Út az adaptív elárásokhoz: (85) és (88) alapán: W P, ( ( P). Ez utóbb mndkét oldalát megszorozva az mátrxszal: W W ( ( n ). (9) Feltételezve,
RészletesebbenMatematika (mesterképzés)
Matematika (mesterképzés) Környezet- és Településmérnököknek Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Vinczéné Varga A. Környezet- és Településmérnököknek 2016/2017/I 1 / 29 Lineáris tér,
RészletesebbenPéldák ekvivalencia relációra (TÉTELként kell tudni ezeket zárthelyin, vizsgán):
F NIK INÁRIS RLÁIÓK INÁRIS RLÁIÓK (és hasonló mátrxok s tt!) Defnícó: z R bnárs relácó, ha R {( a, b) a, b } nárs relácók lehetséges tuladonsága:. Reflexív ha ( x,.(a). Szmmetrkus ha ( x, y) ( y,.(b).
RészletesebbenKeresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása
BUDAPEST MŰSZAK ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNY EGYETEM Keresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása Segédlet a Szilárdságtan c tárgy házi feladatához Készítette: Lehotzky Dávid Budapest, 205 február 28 ábra
RészletesebbenSaj at ert ek-probl em ak febru ar 26.
Sajátérték-problémák 2018. február 26. Az alapfeladat Adott a következő egyenlet: Av = λv, (1) ahol A egy ismert mátrix v ismeretlen, nem zérus vektor λ ismeretlen szám Azok a v, λ kombinációk, amikre
RészletesebbenMETROLÓGIA ÉS HIBASZÁMíTÁS
METROLÓGIA ÉS HIBASZÁMíTÁS Metrológa alapfogalmak A metrológa a mérések tudománya, a mérésekkel kapcsolatos smereteket fogja össze. Méréssel egy objektum valamlyen tulajdonságáról számszerű értéket kapunk.
Részletesebben6. gyakorlat. Gelle Kitti. Csendes Tibor Somogyi Viktor. London András. jegyzetei alapján
Közelítő és szimbolikus számítások 6. gyakorlat Sajátérték, Gersgorin körök Készítette: Gelle Kitti Csendes Tibor Somogyi Viktor Vinkó Tamás London András Deák Gábor jegyzetei alapján . Mátrixok sajátértékei
RészletesebbenMegoldások. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
Megoldások 1. Határozd meg az a és b vektor skaláris szorzatát, ha a = 5, b = 4 és a közbezárt szög φ = 55! Alkalmazzuk a megfelelő képletet: a b = a b cos φ = 5 4 cos 55 11,47. 2. Határozd meg a következő
RészletesebbenAz entrópia statisztikus értelmezése
Az entrópa statsztkus értelmezése A tapasztalat azt mutatja hogy annak ellenére hogy egy gáz molekulá egyed mozgást végeznek vselkedésükben mégs szabályszerűségek vannak. Statsztka jellegű vselkedés szabályok
RészletesebbenAz elektromos kölcsönhatás
TÓTH.: lektrosztatka/ (kbővített óravázlat) z elektromos kölcsönhatás Rég tapasztalat, hogy megdörzsölt testek különös erőket tudnak kfejten. Így pl. megdörzsölt műanyagok (fésű), megdörzsölt üveg- vagy
Részletesebben1.1. Vektorok és operátorok mátrix formában
1. Reprezentáció elmélet 1.1. Vektorok és operátorok mátrix formában A vektorok és az operátorok mátrixok formájában is felírhatók. A végtelen dimenziós ket vektoroknak végtelen sok sort tartalmazó oszlopmátrix
RészletesebbenBudapesti Műszaki Főiskola, Neumann János Informatikai Kar. Vektorok. Fodor János
Budapesti Műszaki Főiskola, Neumann János Informatikai Kar Lineáris algebra 1. témakör Vektorok Fodor János Copyright c Fodor@bmf.hu Last Revision Date: 2006. szeptember 11. Version 1.1 Table of Contents
RészletesebbenDarupályák ellenőrző mérése
Darupályák ellenőrző mérése A darupályák építésére, szerelésére érvényes 15030-58 MSz szabvány tartalmazza azokat az előírásokat, melyeket a tervezés, építés, műszak átadás során be kell tartan. A geodéza
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 10.
Matematikai geodéziai számítások 10. Hibaellipszis, talpponti görbe és közepes ponthiba Dr. Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások 10.: Hibaellipszis, talpponti görbe és Dr. Bácsatyai, László
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Trigonometria II.
Trigonometria II. A tetszőleges nagyságú szögek szögfüggvényeit koordináta rendszerben egységhosszúságú forgásvektor segítségével definiáljuk. DEFINÍCIÓ: (Vektor irányszöge) Egy vektor irányszögén értjük
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások
Megoldások 1. Határozd meg a szakasz hosszát, ha a végpontok koordinátái: A ( 1; ) és B (5; )! A szakasz hosszához számítsuk ki a két pont távolságát: d AB = AB = (5 ( 1)) + ( ) = 6 + 1 = 7 6,08.. Határozd
RészletesebbenVektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek
a Matematika mérnököknek I. című tárgyhoz Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek Vektorok A rendezett valós számpárokat kétdimenziós valós vektoroknak nevezzük. Jelölésükre latin kisbetűket használunk.
RészletesebbenPélda: Háromszög síkidom másodrendű nyomatékainak számítása
Példa: Háromszög síkidom másodrendű nyomatékainak számítása Készítette: Dr. Kossa Attila kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék. február 6. Határozzuk meg az alábbi ábrán látható derékszögű háromszög
Részletesebbenv i = v i V. (1) m i m i (v i V) = i P = i m i V = m i v i i A V = P M
Mképpen függ egy pontrendszer mpulzusa a vonatkoztatás rendszertől? K-ban legyenek a részecskék sebessége v. K -ben mely K-hoz képest V sebességgel halad v = v V. (1) P = m v = m (v V) = m v m V = = P
RészletesebbenAz R forgató mátrix [ 1 ] - beli képleteinek levezetése: I. rész
Az R forgató mátri [ ] - beli képleteinek levezetése: I rész Az [ ] forrás kötetében a ( 49 ), ( 50 ) képletek nyilván mint közismertek nem lettek levezetve Minthogy az ottani további számítások miatt
RészletesebbenHely és elmozdulás - meghatározás távolságméréssel
Hely és elmozdulás - meghatározás távolságméréssel Bevezetés A repülő szerkezetek repülőgépek, rakéták, stb. helyének ( koordnátának ) meghatározása nem új feladat. Ezt a szakrodalom részletesen taglalja
Részletesebben7. Regisztráció. Kató Zoltán. Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika tanszék SZTE (
Kató Zoltán: Ipar Képfeldolgozás 7. Regsztrácó Kató Zoltán Képfeldolgozás és Számítógépes Grafka tanszék SZE (http://www.nf.u-szeged.hu/~kato/teachng/ Kató Zoltán: Ipar Képfeldolgozás Kép mozak agyobb
Részletesebben,...,q 3N és 3N impulzuskoordinátával: p 1,
Louvlle tétele Egy tetszőleges klasszkus mechanka rendszer állapotát mnden t dőpllanatban megadja a kanónkus koordnáták összessége. Legyen a rendszerünk N anyag pontot tartalmazó. Ilyen esetben a rendszer
RészletesebbenElektrokémia 03. Cellareakció potenciálja, elektródreakció potenciálja, Nernst-egyenlet. Láng Győző
lektrokéma 03. Cellareakcó potencálja, elektródreakcó potencálja, Nernst-egyenlet Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék ötvös Loránd Tudományegyetem Budapest Cellareakcó Közvetlenül nem mérhető (
Részletesebbend(f(x), f(y)) q d(x, y), ahol 0 q < 1.
Fxponttétel Már a hétköznap életben s gyakran tapasztaltuk, hogy két pont között a távolságot nem feltétlenül a " kettő között egyenes szakasz hossza" adja Pl két település között a távolságot közlekedés
RészletesebbenSupport Vector Machines
Support Vector Machnes Ormánd Róbert MA-SZE Mest. Int. Kutatócsoport 2009. február 17. Előadás vázlata Rövd bevezetés a gép tanulásba Bevezetés az SVM tanuló módszerbe Alapötlet Nem szeparálható eset Kernel
RészletesebbenSzárítás során kialakuló hővezetés számítása Excel VBA makróval
Szárítás során kalakuló hővezetés számítása Excel VBA makróval Rajkó Róbert 1 Eszes Ferenc 2 Szabó Gábor 1 1 Szeged Tudományegyetem, Szeged Élelmszerpar Főskola Kar Élelmszerpar Műveletek és Környezettechnka
RészletesebbenUtak és környezetük tervezése
Dr. Fi István Utak és környezetük tervezése 3A előadás: Vonalvezetési elvek Vonalvezetési elvek Vonalvezetés az útvonalat alkotó egyenesek és ívek elrendezése. A vonalvezetés ismérve az ívesség (I) (lásd
RészletesebbenVektorterek. =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott
Vektorterek =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott 40. Alteret alkotnak-e a valós R 5 vektortérben a megadott részhalmazok? Ha igen, akkor hány dimenziósak? (a) L = { (x 1, x 2, x 3, x 4, x 5 ) x 1 = x 5,
RészletesebbenFuzzy rendszerek. A fuzzy halmaz és a fuzzy logika
Fuzzy rendszerek A fuzzy halmaz és a fuzzy logka A hagyományos kétértékű logka, melyet évezredek óta alkalmazunk a tudományban, és amelyet George Boole (1815-1864) fogalmazott meg matematkalag, azon a
RészletesebbenLineáris leképezések. 2. Lineáris-e az f : R 2 R 2 f(x, y) = (x + y, x 2 )
Lineáris leképezések 1 Lineáris-e az f : R 2 R 2 f(x, y = (3x + 2y, x y leképezés? A linearitáshoz ellen riznünk kell, hogy a leképzés additív és homogén Legyen x = (x 1, R 2, y = (y 1, y 2 R 2, c R Ekkor
Részletesebben8. Programozási tételek felsoroló típusokra
8. Programozás tételek felsoroló típusokra Ha egy adatot elem értékek csoportja reprezentál, akkor az adat feldolgozása ezen értékek feldolgozásából áll. Az lyen adat típusának lényeges jellemzője, hogy
RészletesebbenEgyenes és sík. Wettl Ferenc szeptember 29. Wettl Ferenc () Egyenes és sík szeptember / 15
Egyenes és sík Wettl Ferenc 2006. szeptember 29. Wettl Ferenc () Egyenes és sík 2006. szeptember 29. 1 / 15 Tartalom 1 Egyenes és szakasz Egyenes Szakasz Egyenesvonalú egyenletes mozgás Egyenes és pont
RészletesebbenA végeselem programrendszer általános felépítése (ismétlés)
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK 1. MECHANIKA-VÉGESELEM MÓDSZER ELŐADÁS (kdolgozta: Szüle Veronka eg. ts.) IX. előadás A végeselem rogramrendszer általános feléítése (smétlés) A végeselem
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 5.
Matematikai geodéziai számítások 5 Hibaterjedési feladatok Dr Bácsatyai László Matematikai geodéziai számítások 5: Hibaterjedési feladatok Dr Bácsatyai László Lektor: Dr Benedek Judit Ez a modul a TÁMOP
RészletesebbenA KLT (Kanade Lucas Tomasi) Feature Tracker Működése (jellegzetes pontok választása és követése)
A KL (Kanade Lucas omasi) Feature racker Működése (jellegzetes pontok választása és követése) Készítette: Hajder Levente 008.11.18. 1. Feladat A rendelkezésre álló videó egy adott képkockájából minél több
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.
KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA II 6 VI TÉRGÖRbÉk 1 Alapvető ÖSSZEFÜGGÉSEk A térgörbe (1) alakú egyenletével írható le Ez a vektoregyenlet egyenértékű az (2) skaláris egyenletrendszerrel A térgörbe három nevezetes
RészletesebbenVadas Norbert Robotkarok problémája
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudomány Kar Vadas Norbert Robotkarok problémája matematka BSc szakdolgozat alkalmazott matematkus szakrány Témavezetõ: Szeghy Dávd Geometra Tanszék Budapest, 2013
RészletesebbenMechanizmusok vegyes dinamikájának elemzése
echanzmuso vegyes dnamáána elemzése ntonya Csaba ranslvana Egyetem, nyagsmeret Kar, Brassó. Bevezetés Komple mechanzmuso nemata és dnama mozgásvszonyana elemzése nélülözhetetlen a termétervezés első szaaszaban.
RészletesebbenMolekuláris dinamika: elméleti potenciálfelületek
Molekulárs dnamka: elmélet potencálfelületek éhány szó a potencál felület meghatározásáról Szemempírkus és ab nto potencál felületek a teles felület meghatározása (pontos nem megy részletek: mndárt éhány
RészletesebbenNagy András. Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 2010.
Nagy András Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 010. Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 1) Döntsd el, hogy a P pont illeszkedik-e az e egyenesre
Részletesebben1. Homogén lineáris egyenletrendszer megoldástere
X HOMOGÉN LINEÁRIS EGYENLET- RENDSZEREK 1 Homogén lineáris egyenletrendszer megoldástere Homogén lineáris egyenletrendszer definíciója már szerepelt Olyan lineáris egyenletrendszert nevezünk homogénnek,
RészletesebbenLineáris algebra I. Vektorok és szorzataik
Lineáris algebra I. Vektorok és szorzataik Ismert fogalmak Témák Vektortér Lineáris kombináció Lineáris függőség, függetlenség Generátorrendszer, bázis, dimenzió Lineáris leképezések Szabadvektorok vektortere
RészletesebbenSzélsőérték feladatok megoldása
Szélsőérték feladatok megoldása A z = f (x,y) függvény lokális szélsőértékének meghatározása: A. Szükséges feltétel: f x (x,y) = 0 f y (x,y) = 0 egyenletrendszer megoldása, amire a továbbiakban az x =
RészletesebbenFeladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály, középszint
TÁMOP-.1.4-08/2-2009-0011 A kompetencia alapú oktatás feltételeinek megteremtése Vas megye közoktatási intézményeiben Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály, középszint Vasvár,
RészletesebbenAlgoritmusok és adatszerkezetek I. 10. előadás
Algortmusok és adatszerkezetek I. 10. előadás Dnamkus programozás Feladat: Adott P 1,P 2, P n pénzjegyekkel kfzethető-e F fornt? Megoldás: Tegyük fel, hogy F P P... P... m! 1 2 m 1 Ekkor F P P P P......,
RészletesebbenBUDAPESTI MŰ SZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR VASÚTI JÁRMŰVEK ÉS JÁRMŰRENDSZERANALÍZIS TANSZÉK
BUDAPESTI MŰ SZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR VASÚTI JÁRMŰVEK ÉS JÁRMŰRENDSZERANALÍZIS TANSZÉK MÉRNÖKI MATAMATIKA Segédlet a Bessel-függvények témaköréhez a Közlekedésmérnök
RészletesebbenLINEÁRIS ALGEBRA. matematika alapszak. Euklideszi terek. SZTE Bolyai Intézet, őszi félév. Euklideszi terek LINEÁRIS ALGEBRA 1 / 40
LINEÁRIS ALGEBRA matematika alapszak SZTE Bolyai Intézet, 2016-17. őszi félév Euklideszi terek Euklideszi terek LINEÁRIS ALGEBRA 1 / 40 Euklideszi tér Emlékeztető: A standard belső szorzás és standard
RészletesebbenKvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla
Kvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, 0. október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla Az előadáshoz ajánlott jegyzet: Szabó László: Bevezetés a lineáris algebrába, Polygon Kiadó, Szeged,
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 4.
Matematikai geodéziai számítások 4. Vetületi átszámítások Dr. Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások 4.: Vetületi átszámítások Dr. Bácsatyai, László Lektor: Dr. Benedek, Judit Ez a modul a
RészletesebbenFizika II. (Termosztatika, termodinamika)
Fzka II. (Termosztatka, termodnamka) előadás jegyzet Élelmszermérnök, Szőlész-borász mérnök és omérnök hallgatóknak Dr. Frtha Ferenc. árls 4. Tartalom evezetés.... Hőmérséklet, I. főtétel. Ideáls gázok...3
RészletesebbenBiostatisztika e-book Dr. Dinya Elek
TÁMOP-4../A/-/-0-005 Egészségügy Ügyvtelszervező Szakrány: Tartalomfejlesztés és Elektronkus Tananyagfejlesztés a BSc képzés keretében Bostatsztka e-book Dr. Dnya Elek Tartalomjegyzék. Bevezetés a mátrok
RészletesebbenDenavit-Hartenberg konvenció alkalmazása térbeli 3DoF nyílt kinematikai láncú hengerkoordinátás és gömbi koordinátás robotra
Budapesti M szaki És Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar M szaki Mechanikai Tanszék Denavit-Hartenberg konvenció alkalmazása térbeli 3DoF nyílt kinematikai láncú hengerkoordinátás és gömbi koordinátás
Részletesebben1.Tartalomjegyzék 1. 1.Tartalomjegyzék
1.Tartalomjegyzék 1 1.Tartalomjegyzék 1.Tartalomjegyzék...1.Beezetés... 3.A matematka modell kálasztása...5 4.A ékony lap modell...7 5.Egy más módszer a matematka modell kálasztására...10 6.A felületet
Részletesebben2. Koordináta-transzformációk
Koordnáta-transformácók. Koordnáta-transformácók Geometra, sámítógép graka feladatok során gakran van arra sükség, hog eg alakatot eg ú koordnáta-rendserben, vag a elenleg koordnáta rendserben, de elmogatva,
RészletesebbenVégeselem analízis. 1. el adás
Végeselem analízis 1. el adás Pere Balázs Széchenyi István Egyetem, Alkalmazott Mechanika Tanszék 2016. szeptember 7. Mi az a VégesElem Analízis (VEA)? Parciális dierenciálegyenletek (egyenletrendszerek)
RészletesebbenMŰSZAKI TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. Napkollektorok üzemi jellemzőinek modellezése
MŰSZAKI TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Napkollektorok üzem jellemzőnek modellezése Doktor (PhD) értekezés tézse Péter Szabó István Gödöllő 015 A doktor skola megnevezése: Műszak Tudomány Doktor Iskola tudományága:
RészletesebbenVektorgeometria (1) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit
Vektorgeometria (1) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. A térbeli irányított szakaszokat vektoroknak hívjuk. Két vektort egyenlőnek tekintünk, ha párhuzamos eltolással fedésbe hozhatók.
RészletesebbenGAMMA-SPEKTRUMOK KIÉRTÉKELÉSÉNEK MATEMATIKAI MÓDSZEREI II. REGULARIZÁCIÓS MÓDSZEREK
GAMMA-SPEKTRUMOK KIÉRTÉKELÉSÉNEK MATEMATIKAI MÓDSZEREI II MATHEMATICAL METHODS OF GAMMA-SPECTRUM S EVALUATION II REGULATING METHODS HANKA LÁSZLÓ GAMMA-SPEKTRUMOK KIÉRTÉKELÉSÉNEK MATEMATIKAI MÓDSZEREI II
Részletesebben1. tétel. 1. Egy derékszögű háromszög egyik szöge 50, a szög melletti befogója 7 cm. Mekkora a háromszög átfogója? (4 pont)
1. tétel 1. Egy derékszögű háromszög egyik szöge 50, a szög melletti befogója cm. Mekkora a háromszög átfogója? (4 pont). Adott az ábrán két vektor. Rajzolja meg a b, a b és az a b vektorokat! (6 pont)
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Koordináta-geometria
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Koordináta-geometria A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett
RészletesebbenKomplex számok. 2014. szeptember 4. 1. Feladat: Legyen z 1 = 2 3i és z 2 = 4i 1. Határozza meg az alábbi kifejezés értékét!
Komplex számok 014. szeptember 4. 1. Feladat: Legyen z 1 i és z 4i 1. (z 1 z ) (z 1 z ) (( i) (4i 1)) (6 9i 8i + ) 8 17i 8 + 17i. Feladat: Legyen z 1 i és z 4i 1. Határozza meg az alábbi kifejezés értékét!
RészletesebbenMűszaki folyamatok közgazdasági elemzése. Kevert stratégiák és evolúciós játékok
Műszak folyamatok közgazdaság elemzése Kevert stratégák és evolúcós átékok Fogalmak: Példa: 1 szta stratéga Vegyes stratéga Ha m tszta stratéga létezk és a 1 m annak valószínűsége hogy az - edk átékos
RészletesebbenMatematika III előadás
Matematika III. - 2. előadás Vinczéné Varga Adrienn Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Előadáskövető fóliák Vinczéné Varga Adrienn (DE-MK) Matematika III. 2016/2017/I 1 / 23 paramétervonalak,
RészletesebbenA pályázat címe: Új elméleti és numerikus módszerek tartószerkezetek topológiaoptimálására
00. év OKA zárójelentés: Vezetı kutató:lóó János A pályázat címe: Új elmélet és numerkus módszerek tartószerkezetek topolóaoptmálására determnsztkus és sztochasztkus feladatok esetén. (Részletes jelentés)
Részletesebbenλ 1 u 1 + λ 2 v 1 + λ 3 w 1 = 0 λ 1 u 2 + λ 2 v 2 + λ 3 w 2 = 0 λ 1 u 3 + λ 2 v 3 + λ 3 w 3 = 0
Vektorok a térben Egy (v 1,v 2,v 3 ) valós számokból álló hármast vektornak nevezzünk a térben (R 3 -ban). Használni fogjuk a v = (v 1,v 2,v 3 ) jelölést. A v 1,v 2,v 3 -at a v vektor komponenseinek nevezzük.
RészletesebbenVillamosságtan. Dr. Radács László főiskolai docens A3 épület, II. emelet, 7. ajtó Telefon: 12-13 elkrad@uni-miskolc.hu www.uni-miskolc.
Vllamosságtan Dr. adács László főskola docens A3 épület,. emelet, 7. ajtó Telefon: -3 e-mal: Honlap: elkrad@un-mskolc.hu www.un-mskolc.hu/~elkrad Ajánlott rodalom Demeter Károlyné - Dén Gábor Szekér Károly
RészletesebbenVetületi számítások a HungaPro v5.12 programmal
Vetület számítások a HungaPro v5.12 programmal Bácsatya László Nyugat-magyarország Egyetem, Geonormatka Kar Geomatka Intézet, Geodéza Tanszék OpenGIS, Székesehérvár, 2012. márcus 12-14. Cél Az összes,
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 5.
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr Bácsatyai László Matematikai geodéziai számítások 5 MGS5 modul Hibaterjedési feladatok SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Koordináta-geometria
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Koordináta-geometria A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett
RészletesebbenNumerikus módszerek 1.
Numerikus módszerek 1. 6. előadás: Vektor- és mátrixnormák Lócsi Levente ELTE IK 2013. október 14. Tartalomjegyzék 1 Vektornormák 2 Mátrixnormák 3 Természetes mátrixnormák, avagy indukált normák 4 Mátrixnormák
RészletesebbenKét körhenger általánosabban ( Alkalmazzuk a vektoralgebrát! ) 1. ábra
Két körhenger általánosabban ( Alkalmazzuk a vektoralgebrát! ) Egy korábbi dolgozatunkban címe: Két egyenes körhenger a merőlegesen metsződő tengelyű körhengerek áthatási feladatával foglalkoztunk. Most
RészletesebbenFILMHANG RESTAURÁLÁS: A NEMLINEÁRIS KOMPENZÁLÁS
FILMHANG RESTAURÁLÁS: A NEMLINEÁRIS KOMPENZÁLÁS EGY GYAKORLATI ALKALMAZÁSA Bakó Tamás, dr. Dabócz Tamás Budapest Mszak és gazdaságtudomány Egyetem, Méréstechnka és Informácós Rendszerek Tanszék e-mal:
Részletesebben3D - geometriai modellezés, alakzatrekonstrukció, nyomtatás
3D - geometra modellezés, alakzatrekonstrukcó, nyomtatás 17. 3D Szegmentálás http://cg.t.bme.hu/portal/node/312 https://www.vk.bme.hu/kepzes/targyak/viiiav54 Dr. Várady Tamás, Dr. Salv Péter BME, Vllamosmérnök
RészletesebbenPélda keresztmetszet másodrendű nyomatékainak számítására
Példa keresztmetszet másodrendű nyomatékainak számítására Készítette: Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 2011. február 22. Tekintsük az alábbi keresztmetszetet. 1. ábra. A vizsgált
RészletesebbenAz impulzusnyomatékok általános elmélete
Az impulzusnyomatékok általános elmélete November 27, 2006 Az elemi kvantummechanika keretében tárgyaltuk már az impulzusnyomatékot. A továbbiakban általánosítjuk az impulzusnyomaték fogalmát a kvantummechanikában
Részletesebben9. Előadás. (9. előadás) Lineáris egyr.(3.), Sajátérték április / 35
9. Előadás (9. előadás) Lineáris egyr.(3.), Sajátérték 2019. április 24. 1 / 35 Portfólió-analízis Tegyük fel, hogy egy bank 4 különböző eszközbe fektet be (réz, búza, arany és kakaó). Az ügyfeleinek ezen
Részletesebben9. Trigonometria. I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Tegye nagyság szerint növekvő sorrendbe az alábbi értékeket! Megoldás:
9. Trigonometria I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Tegye nagyság szerint növekvő sorrendbe az alábbi értékeket! x = cos 150 ; y = sin 5 ; z = tg ( 60 ) (A) z < x < y (B) x < y < z (C) y < x < z (D) z < y
RészletesebbenKörnyezetvédelmi analitika
Az anyag a TÁMOP-4...A/- /--89 téma keretében készült a Pannon Egyetemen. Környezetmérnök Tudástár Sorozat szerkesztő: Dr. Domokos Endre XXXIV. kötet Környezetvédelm analtka Rezgés spektroszkópa Blles
RészletesebbenPere Balázs október 20.
Végeselem anaĺızis 1. előadás Széchenyi István Egyetem, Alkalmazott Mechanika Tanszék 2014. október 20. Mi az a VégesElem Anaĺızis (VEA)? Mi az a VégesElem Anaĺızis (VEA)? Mi az a VégesElem Anaĺızis (VEA)?
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT. Koordináta-geometria
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT 1) Adott két pont: A 4; 1 felezőpontjának koordinátáit! AB felezőpontja legyen F. Koordináta-geometria és B 3 1; Írja fel az AB szakasz 1 3 4
RészletesebbenSzögfüggvények értékei megoldás
Szögfüggvények értékei megoldás 1. Számítsd ki az alábbi szögfüggvények értékeit! (a) cos 585 (f) cos ( 00 ) (k) sin ( 50 ) (p) sin (u) cos 11 (b) cos 00 (g) cos 90 (l) sin 510 (q) sin 8 (v) cos 9 (c)
RészletesebbenSajátértékek és sajátvektorok. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István
Sajátértékek és sajátvektorok A fizika numerikus módszerei I. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István Lineáris transzformáció Vektorok lineáris transzformációja: általános esetben az x vektor iránya és nagysága
Részletesebben3D - geometriai modellezés, alakzatrekonstrukció, nyomtatás
3D - geometra modellezés, alakzatrekonstrukcó, nyomtatás b Háromszöghálók - algortmusok http://cgtbmehu/portal/node/3 https://wwwvkbmehu/kepzes/targyak/viiiav54 Dr Várady Tamás, Dr Salv Péter BME, Vllamosmérnök
RészletesebbenSzerző: Forrai György
HATVÁNYÖSSZEGE ELMÉLETE II. TANULMÁNY ALALMAZÁSO: NEWTON BINOM, MINT HATVÁNYÖSSZEG Szerző: Forra György Ez a tanulmány a szerző tulajdona. A tanulmányban foglaltak a szerző jog védelme alatt állnak. Csak
RészletesebbenEgyenletek, egyenlőtlenségek VII.
Egyenletek, egyenlőtlenségek VII. Magasabbfokú egyenletek: A 3, vagy annál nagyobb fokú egyenleteket magasabb fokú egyenleteknek nevezzük. Megjegyzés: Egy n - ed fokú egyenletnek legfeljebb n darab valós
RészletesebbenÉrettségi feladatok: Egyenletek, egyenlőtlenségek 1 / 6. 2005. május 29. 13. a) Melyik (x; y) valós számpár megoldása az alábbi egyenletrendszernek?
Érettségi feladatok: Egyenletek, egyenlőtlenségek 1 / 6 Elsőfokú 2005. május 28. 1. Mely x valós számokra igaz, hogy x 7? 13. a) Oldja meg az alábbi egyenletet a valós számok halmazán! x 1 2x 4 2 5 2005.
RészletesebbenGauss-Jordan módszer Legkisebb négyzetek módszere, egyenes LNM, polinom LNM, függvény. Lineáris algebra numerikus módszerei
A Gauss-Jordan elimináció, mátrixinvertálás Gauss-Jordan módszer Ugyanazzal a technikával, mint ahogy a k-adik oszlopban az a kk alatti elemeket kinulláztuk, a fölötte lévő elemeket is zérussá lehet tenni.
RészletesebbenALAKOS KÖRKÉS PONTOSSÁGI VIZSGÁLATA EXCEL ALAPÚ SZOFTVERREL OKTATÁSI SEGÉDLET. Összeállította: Dr. Szabó Sándor
MISKOLCI EGYETEM Gépgyártástechnológa Tanszék Mskolc - Egyetemváros ALAKOS KÖRKÉS PONTOSSÁGI VIZSGÁLATA EXCEL ALAPÚ SZOFTVERREL OKTATÁSI SEGÉDLET Összeállította: Dr. Szabó Sándor A orgácsoló megmunkálásokhoz
RészletesebbenKoordinátageometria Megoldások
005-0XX Középszint Koordinátageometria Megoldások 1) Adott két pont: A 4; 1 felezőpontjának koordinátáit! AB felezőpontja legyen F. és B 3 1; Írja fel az AB szakasz 1 3 + 4 + 1 3 F ; = F ;1 ) Egy kör sugarának
RészletesebbenPermutációk véges halmazon (el adásvázlat, február 12.)
Permutációk véges halmazon el adásvázlat 2008 február 12 Maróti Miklós Ennek az el adásnak a megértéséhez a következ fogalmakat kell tudni: ismétlés nélküli variáció leképezés indulási és érkezési halmaz
Részletesebben15. LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK
15 LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK 151 Lineáris egyenletrendszer, Gauss elimináció 1 Definíció Lineáris egyenletrendszernek nevezzük az (1) a 11 x 1 + a 12 x 2 + + a 1n x n = b 1 a 21 x 1 + a 22 x 2 + + a
RészletesebbenVARIANCIAANALÍZIS (szóráselemzés, ANOVA)
VARIANCIAANAÍZIS (szóráselemzés, ANOVA) Varancaanalízs. Varancaanalízs (szóráselemzés, ANOVA) Adott: egy vagy több tetszőleges skálájú független változó és egy legalább ntervallum skálájú függő változó.
Részletesebbendifferenciálegyenletek
Állandó együtthatójú lineáris homogén differenciálegyenletek L[y] = y (n) + a 1y (n 1) + + a ny = 0 a i R (1) a valós, állandó együtthatójú lineáris homogén n-ed rendű differenciálegyenlet Megoldását y
Részletesebben