Darupályák ellenőrző mérése

Átírás

1 Darupályák ellenőrző mérése A darupályák építésére, szerelésére érvényes MSz szabvány tartalmazza azokat az előírásokat, melyeket a tervezés, építés, műszak átadás során be kell tartan. A geodéza munkák tervezéséhez, végrehajtásához szntén a szabványban előírtakat kell alapul venn: az alaprajz elmélet középvonalának kígyózás tűrése ±10 mm, a sín középtávolságának tűrése ± 5 mm, a magasság tűrése a darupálya-tartó tengelyének rányában az elmélet sznttől ±0 mm, de a pálya sehol sem lehet 1 ezreléknél nagyobb lejtésű, a szemben ekvő sínek magasságkülönbsége nem lehet a sínközép-távolság 1 ezreléknél nagyobb, sín középvonal külpontossága a darupálya-tartó közepéhez képest: acéltartónál ±l0 mm, vasbetontartónál ±30 mm. A darupályák zavartalan üzemelését elsősorban terv szernt megépítésük bztosítja. Azt, hogy a pálya valóban terv szernt épült, vagy rendeltetésszerű használata során tervezett geometra méretet megtartotta-e, az ellenőrző mérés gazolja. A kvtelezés zavartalan továbbolytatása céljából szntén szükségessé válhat ellenőrző mérés, a kvtelezés őbb szakaszanak lezárása után. Építés hbák elderítéséhez bíróság szakértés műszak dokumentácójának részeként s készülhet ellenőrző mérés. A darupályák tényleges állapotának geometra méretet a mérések alapján számítással adjuk meg. A darupálya tartók és a sínszálak mnd vízszntes mnd magasság értelemben elmélet síkokhoz képest (ezek a síkok, vagy az ezekkel párhuzamos síkok gyakorlatlag kjelölhetők) hullámvonalat írnak le. A síkoktól való eltéréseket vízszntes, lletve magasság kígyózásnak nevezzük. A leggyakorbb eladat a kígyózások meghatározása, de ezen kívül egyes esetekben még az alább ellenőrzéseket s el kell végezn: tartóoszlopok üggőlegesség vzsgálata, a pálya elmélet tengelyének és a daruhíd (daruhdak) elmélet tengelyének merőlegesség vzsgálata, a hídkerekek és a sínszálak méretenek ellenőrzése, a hídkerekek összetartásának ellenőrzése, a pálya végére szerelt ütközők helyes elhelyezésének ellenőrzése. Az parban nagyon sokéle kötött pályán mozgó daru dolgozk. Vízszntes és magasság értelemben a legpontosabb szerelés munkát általában az ún. utódaruk génylk, ezért lyen típusú daru kígyózásának ellenőrző mérését lletve az ezekkel kapcsolatos számításokat mutatjuk be. Természetesen a bemutatott eljárás, vagy ennek részlete az egyszerűbb építésű daruk ellenőrző mérésénél s jó1 használható. A vízszntes kígyózások meghatározása más mérés technológát és más műszerelszerelést gényel mnt a magasság kígyózás meghatározása, ezért a eladat megoldását az alábbak szernt smertetjük: darusínek vízszntes kígyózásának és esztávolságának meghatározása, darupálya-tartók és darusínek tengelye egymáshoz vszonyított helyzetének meghatározása, darusínek magasság kígyózásának meghatározása.

2 Darusínek vízszntes kígyózásának és esztávolságának meghatározása Az ellenőrző mérések megkezdése előtt az e megengedett építés lletve szerelés méreteltérésből az M.1. Mérnökgeodéza Szabályzat előírásanak megelelően k kell számítan az n megengedett szerkezet mérés eltérést: n = ±z Az MSz szabvány előírásat alapul véve z = 0. 4 szokásos értékkel számolva: n = ± = ± mm. Mvel ezt a megengedett szerkezet mérés eltérést a darupálya egyetlen vzsgálat pontjánál sem szabad túllépn, ezért a méréshez másodperc teodoltot, nvárszalagot és szabatos mm osztású mérőlécet kell használn. A darusínek vízszntes kígyózását közvetlen egyenesre méréssel határozzuk meg, és amennyben a esztávolságokat nem közvetlenül mérjük, akkor az egyenesre mérés ordnáta értéket elhasználjuk a esztávolságok kszámításához s. A mérés előkészítésének első mozzanata vízszntes alappont-hálózat létesítése. Természetesen ha a darupálya építése dején létesített alappont-hálózat vagy mérés vonalrendszer megvan és elhasználható, akkor nncs szükség új hálózat létesítésére. Alappont-hálózatként rendszernt derékszögű négyszöghálózatot (esetleg láncolatot) kell ktűzn, de a hálózat két oldalának mndenképpen közel párhuzamosnak kell lenn a sínszálakkal. Az alappontokat térbel helyzetük szernt ktűzhetjük: a padlósznten, a darupályák magasságának közelében, esetleg különböző magasság sznteken. A darusínekhez képest az alappontokat ktűzhetjük: a darusíneken kívül, a darusínek között, részben a darusíneken kívül, részben a darusínek között. Bármlyen térbel elhelyezésűek legyenek s az alappontok, mndenképpen bztosítottnak kell lenn, hogy az egyenesre mérést mnd a darusínek, mnd a darupálya-tartók esetleg a tartóoszlopok vonatkozásában el lehessen végezn. Tovább követelmény, hogy legalább két alappont között (ezek lehetőleg a hálózat valamelyk hosszant oldalának végpontja legyenek) szabatos hosszmérést lehessen végezn. Az 1. ábrán olyan négy pontból á1ló derékszögű négyszöghálózatot mutatunk be, melynek alappontja a sínszálak között helyezkednek el. A vízszntes kígyózás meghatározásához az 1, és a 3, 4 alappontokról kell egyenesre mérést végezn két távcsőállásban a sínszálak tengelyére vonatkozóan. Amennyben az ordnáta mérések ( e, e ) nem közvetlenül a síntengelyre vonatkoznak (darupálya sínek mérésekor nagyon rtkán lehet a mérőlécet pontosan a sín tengelyvonalához lleszten), hanem valamely segédpontra, akkor ezeknek a pontoknak a síntengelytől való távolságát a vzsgált szelvényben kegészítő méréssel meg kell határozn és a vízszntes kígyózás számításakor gyelembe kell venn. Természetesen mnd a vízszntes kígyózás, mnd a esztávolságok meghatározásához a vzsgálat pontok szelvényét (az 1. ábrán látható b abszcssza értékeket) rögzíten kell. A sínszálak vízszntes kígyózásának meghatározásához első lépésként rögzíten kell annak a üggőleges síknak a helyzetét, amelyhez képest a kígyózást megadjuk. Nylvánvaló, e

3 ha a darupálya építésének koordnáta-rendszere (a tervezés, vagy a ktűzés koordnátarendszer) nem smeretes, akkor végtelen sok vszonyítás sík képzelhető el. A vszonyítás sík helyzete a vízszntes kígyózás értékek számítása után s változtatható. Az optmáls vszonyítás síkot a MSz szabvány előírásanak gyelembevételével kell megválasztan. Olyan síkot kell keresn, melyhez képest a vízszntes kígyózás értékeknek mnmuma van, és ugyanakkor mnmuma van a síntengelyek és a hozzájuk tartozó darupálya-tartók gernclemezének tengelye között távolságoknak s. Az egzakt matematka megoldást a legksebb négyzetek módszere bztosítja, azonban a gyakorlatban általában, elegendő közelítő megoldást alkalmazn. 1. ábra Tételezzük el, hogy az 1. ábrán bemutatott hálózat 1- és 3-4 oldalat a sínszálakkal közel párhuzamosan tűztük k, és ezek az oldalak egymással párhuzamosak. (Ha az oldalak ks mértékben összetartanak, akkor valamely egyenesre mérés eredménysorát egyszerű módon redukáln lehet egy olyan egyenesre vonatkoztatva, mely párhuzamos az alapponthálózat másk egyenesével.) Ezek után a vzsgálat pontok vízszntes kígyózását egy olyan vszonyítás síkhoz lehet számítan, melyre vonatkoztatva mnd az "A", mnd a "B" sínszál kígyózásának értéke mnmálsak.. ábra

4 A. ábra jelölésenek megelelően kszámítható a darupálya elmélet tengelyének helyzete. A sínszálak vízszntes kígyózását az elmélet tengelyen áthaladó üggőleges síkkal párhuzamos síkokhoz vszonyíthatjuk. Az elmélet tengely pontjanak koordnátája egy olyan koordnáta-rendszerben, melynek abszcssza tengelye az 1- egyenes: n n 1 s = e + + ( T e ). n = 1 = 1 Az elmélet tengely ordnáta értékének smeretében az "A" sínszál vízszntes kígyózása már egyszerűen számítható: k = s A e a "B" sínszál pontjanak vízszntes kígyózása pedg: kb = T + e s. A vzsgált pontok vízszntes kígyózásának értéke előjeles mennységek. értékük poztív, ha a vzsgált síntengely-pont az elmélet síntengelytől kelé helyezkedk el, ellenkező esetben negatív. A vízszntes kígyózások számítására szolgáló képletekben a tervezett esztávolság, T pedg az egyenesre mérés alapvonala között vízszntes távolság. A T-nek számszerű értékét vagy közvetlen távolságméréssel, vagy a hálózatmérés mérés eredményeből számítással határozhatjuk meg. A hálózat kegyenlítését a már smert elvek alapján végezhetjük. Mnd a közvetett mérések, mnd a közvetlen mérések kegyenlítésének módszerét alkalmazhatjuk, de gyakran megelégszünk csak a szögzáró hbák elosztásával, és a hbátlannak tekntett mért távolságok alapján kszámítjuk a nem mért távolságokat. Darupálya-tartók és darusínek tengelye egymáshoz vszonyított helyzetének meghatározása A darupálya szabvány előírja a darupálya-tartók és darusín tengelyek egymáshoz vszonyított külpontosság mértékét. A tengelyek kígyózásának mértékét azonos vonatkozás síkhoz kell vszonyítan. Az eddg elvek gyelembevételével megmutatjuk hogyan kell számítan a darupálya-tartók vízszntes kígyózását abban az esetben, ha az egyenesre mérés alapvonala a darupálya-tartók között helyezkednek el. Az alapvonalak elhelyezkedését a 3. ábrán láthatjuk. A vízszntes kígyózás meghatározásához először az elmélet tengely pontjanak ordnáta értékét számítjuk k az alapvonalakkal párhuzamos abszcsszájú koordnátarendszerben. Tételezzük el, hogy az abszcssza tengely azon a darupálya-tartó tengelyponton halad át, amelyhez tartozó egyenesre mérés leolvasás e max. Az elmélet tengely pontjanak ordnáta értékét a 3. ábra jelölése alapján az n n 1 s = ( e max e ) ( T e e ) n = 1 = 1 képlettel számíthatjuk. A vzsgálat pontok vízszntes kígyózásának értéke,

5 k A = e emax + s, k B = e + T + emax s. képletekkel számíthatók. Ha az egyenesre mérés során a mérőlécet nem lehet közvetlenül a darupálya-tartó tengelyéhez lleszten, akkor a mérőléc llesztések tengelyvonaltól mért távolságát a számítás képletekben gyelembe kell venn. 3. ábra Darusínek magasság kígyózásának meghatározása A darupálya szabvány előírásanak megelelően a darusínek magasság értelmű eltéréset s meg kell határozn. A relatív magasságkülönbségek meghatározását két üggetlenül végzett szntezés alapján kell végezn. A szntezést vagy a sínkorona első síkjához llesztett mérőléc elhasználásával, vagy a sínkorona első síkjához alkalmasan llesztett üggesztett mérőszalag alkalmazásával végezzük. Az abszolút magasság meghatározásához s leggyakrabban üggesztett szalagot kell használn. A szntezéshez mnd kompenzátoros, mnd lbellás szntezőműszer alkalmazható. Általánosságban elmondható, hogy a mérések helyszínén nehéz rezgésmentes helyet találn a műszerállások részére, ezért lyen esetekben a lbellás szntezőműszereket kell előnyben részesíten. Az ellenőrző mérés előtt a szntezőműszert meg kell vzsgáln az smert műszervzsgálat szernt. Az ellenőrző méréskor a műszer-léc távolságok egyenlőségét csak nagyon rtkán lehet bztosítan ezét a szntezőműszernek gazítottnak kell lenn. Ha a szntezőműszer nncs kgazítva, akkor a műszervzsgálat során meghatározott ránysík erdeséget a leolvasásoknál javításként gyelembe kell venn.