Kompenzátoros szintezőműszer horizontsík ferdeségi vizsgálata
|
|
- Erik Hajdu
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 TDK Konferencia Kompenzátoros szintezőműszer horizontsík ferdeségi vizsgálata Készítette: Zemkó Szonja Konzulens: Kiss Albert (ÁFGT tanszék)
2 A témaválasztás indoklása: az építőiparban széleskörűen használt kompenzátoros (automata) szintezőműszerek működési elvével, hibaforrásaival az egyszerű, hétköznapi felhasználók többsége, sőt, a földmérő végzettségűek egy része sincs kellően tisztában. Ennek egyik oka az, hogy a jelenlegi oktatási rendszer nem tartalmaz külön műszerismerettel foglalkozó tantárgyat. Mivel a technika rohamos fejlődésének köszönhetően a piacon egyre elterjedtebbek az automata működési elvű lézeres és digitális szintezőműszerek, időszerűnek érezzük a kompenzátoros berendezéssel ellátott műszerek (azon belül pedig elsősorban a manapság is sűrűn használt Zeiss Ni 007 típusú felsőrendű szintezőműszer) tulajdonságainak vizsgálatát. Előzmény: eleinte figuránsként, később műszeresként is részt vettem mozgásvizsgálati célú szintezésekben Zeiss Ni 007 tel. Épületek mozgásvizsgálatára gyakran jelentkezik igény, ugyanis gazdasági szempontból igen ésszerű döntés geodéziai felmérést végeztetni egy szerkezetkárosodás veszélyes épület esetében, mivel általa a károkat kiváltó egyenlőtlen elmozdulások már igen korai stádiumban jóval a károsodás megtörténte előtt kimutathatóak. A munkafolyamat elrendelésére sor kerülhet mozgásra érzékeny építmények esetében, talajmechanikailag indokolt esetben, hozzáépítés, stabilitást zavaró körülmények, stb. esetén. Az építményalapok függőleges elmozdulását az építménybe rögzített vizsgálati pontoknak mozgásmentes alappontokhoz való bemérésével kell megállapítani. A bemérést többnyire geometriai szintezéssel kell végrehajtani. Néhány szó a geometriai szintezésről: A geometriai szintezés hibaforrása csökkenthető, amennyiben a szintezőműszert egyenlő távolságban állítjuk fel a kötőpontoktól, illetve a kötőpontokat kell úgy választani, hogy e feltételt kielégítsék. Mind a libellás, mind pedig a kompenzátoros szintezőműszereket el lehet látni optikai mikrométerrel. Az optikai mikrométerrel a leolvasás felbontóképességét 1 2 nagyságrenddel növelni lehet. A geometriai szintezés másik nagyon fontos eszköze a szintezőléc. A szintezés egyes hibáinak kiküszöbölését teszik lehetővé az ún. vonásos szintezőlécek, melyeken két, 5 vagy 10 mm enként vonásközzel ellátott skála található.
3 A pontossági igény általában ±0,5 mm (speciális esetben ±0,2 mm), célszerű tehát az országos felsőrendű szintezési utasításban előírt műszerfelszerelés alkalmazása és törekszünk arra, hogy az előírt módszerek teljes mértékben megvalósításra kerüljenek. Az ÉSZ szerint egyaránt dönthetünk szabatos libellás vagy szabatos kompenzátoros műszer használata mellett. Tudjuk, hogy 1966 ban még szinte kizárólag libellás szintezőműszerekkel dolgoztak, ennek bizonyítéka Dr. Homoródi Lajos azonos évben megjelent Felsőgeodézia című könyve, melyben a kompenzátoros szintezőműszereket csak néhány mondat erejéig említi: Elsőrendű szintezésre ma világszerte a Wild N III. jelű műszert használják, de újabban sikerrel mérnek egyes országokban az ún. automatikus szintezőműszerekkel is, amelyekben az irányvonal vízszintességét megfelelően beálló kompenzátor biztosítja. Ilyen a Zeiss Opton Ni 2, a MOM által gyártott Ni B3, az olasz Filotechnica Salmoiraghi cég 5190 jelű stb. műszer. Régebben mi a Süss gyár által kivitelezett Oltay féle műszerekkel mértünk. Bár ezek megbízható, stabil műszerek, és kiváló eredményeket lehet velük elérni, háttérbe szorultak a modern műszerek könnyebb szállíthatósága, kisebb mérete és súlya és ez ezekkel végzendő mérés kényelmesebb volta miatt. Nagypontosságú (±0,2 mm) szintezés esetén a mérés pontosságát különböző módszerekkel fokozni kell (pl.: leolvasás 0,01 mm becsléssel, a lécleolvasások számának növelésével, rövidebb léctávok alkalmazásával, a mérések többszöri ismétlésével). Ezen módszerekkel megbízhatóan kimutathatóak a mozgások. Vonalszintezés egy egyenesen lévő léc műszer helyzetben
4 Mozgásvizsgálatkor alkalmazott léc műszer elrendezés A mozgásvizsgálat során a szintezési csapok általában nagyon közel vannak egymáshoz, ám ekkor is ajánlatos betartani a vonalszintezésnek azt az elvét, hogy minden vizsgálati pontra történjen hátra és előre lécleolvasás is. Az ÉSZ Alapok függőleges mozgásainak mérésével és értékelésével foglalkozó fejezete is vonalszintezés alkalmazását írja elő: A mérési terv készítésénél ügyelni kell arra, hogy a vizsgálati pontok vonalpontok legyenek, a szintezési vonalak zárt poligonokat alkossanak és az alappontokhoz a legrövidebb úton kapcsolódjanak. Ezt az elvet akkor is be lehet tartani, ha gazdasági okokból több pontot mérünk meg egy egy műszerállásból. A vonalszintezési elv eredményeképp minden vizsgálati pontra elvégzett legalább két leolvasás lehetővé teszi esetleges durva hibák kimutatását, záróhiba számítását. Az egyenlő léc műszer távolság szabály betartására mint az ábrán látható van lehetőség, de azt, hogy a műszer az előre és hátra helyzetű vizsgálati pontokkal közös egyenesen vagy annak közelében legyen, nem lehet biztosítani. Utánanéztünk, hogy ezt a helyzetet a szakirodalom tárgyalja e, de a könyvekben csak vonalszintezésre vonatkozó képleteket találtunk. Dr. Sárdy Andor 1981 ben megjelent Geodéziai alapismeretek című könyvének II. kötetében, melyben 50 oldalon keresztül foglalkozik a kompenzátoros műszerekkel, több helyen is csak a vonalszintezés speciális esetét tárgyalja: A vonalszintezés gyakorlati végrehajtásánál a szintezőműszer a legtöbbször a kötőpontok összekötő egyenesének a közelében áll, tehát a hátrairányzás után a távcsövet közel 180 kal kell az állótengely körül átforgatni az előreirányzás elvégzéséhez. A gyakorlati tapasztalataink azt mutatják, hogy a Zeiss Ni 007 kompenzátoros felsőrendű szintezőműszerrel való munkavégzéskor a kompenzálási irányára
5 merőleges irányokban nem elhanyagolható hibahatásokat tartalmaznak a méréseink. Egyes példányoknál ezen hibaértékek kicsik, némely műszereknél azonban meghaladják a kompenzálási síkban megengedett pontatlanságot. Mivel BSc s TDK szinten nincs lehetőség mélyebben belemerülni a témába és tudományos elméleteket kidolgozni, ezért csak gyakorlat során szerzett tapasztalatokat tudunk közzétenni.
6 Szintezőműszerek működési elvei: Libellás szintezőműszer felépítése A libellás szintezőműszerek távcsöve a külpontosan elhelyezett H fekvőtengely körül az alhidádéba ágyazott Sz szintezőcsavarral elforgatható. A távcső belső képállítású geodéziai távcső. A szintezőműszerek osztályozásának igen fontos műszaki paramétere a távcső nagyítása. A korszerű szintezőműszereken a távcsőhöz mereven kötődik az L szintezőlibella. A szintezőlibella segítségével tudjuk a távcső iránysíkját vízszintes helyzetbe állítani. Ha a libella tengelye párhuzamos a távcső irányvonalával, úgy az iránysík vízszintes helyzetét úgy hozzuk létre, hogy a szintezőcsavarral mindaddig mozgatjuk a távcsövet a fekvőtengely körül, míg a libella buborékja középre nem kerül. Igazított libella esetén a buborék középső helyzetéhez vízszintes iránysík tartozik. A kompenzátoros szintezőműszerek külső felépítésükben annyiban különböznek a libellás szintezőműszerektől, hogy nincs fekvőtengelyük és szintezőcsavarjuk, ily módon az alhidádé külsőleg összeépített, merev egység. A libellához hasonlóan a kompenzátorok is a nehézségi erő hatására működnek, míg azonban a libella csak jelzi a nehézségi erőtér irányát, addig a kompenzátorok automatikusan biztosítják a nehézségi erőtér irányára merőleges síkban végzett leolvasást.
7 Kompenzátorok működési elvek szerint csoportosítva A fenti a) ábra alapján azt látjuk, amikor a közel függőleges állótengely következtében a rá merőleges I irányvonal egy kis ε szöget zár be az objektív optikai középpontján áthaladó R vízszintes sugárral, az ún. vízszintes fősugárral. Ha a szintező távcsőbe nem szerelünk kompenzátort, úgy az S0 vízszintes szálon tett leolvasásunk értékkel hibás lesz. A kompenzátor feladata tehát az, hogy ezt az hibát a kompenzálási tartományon belül kiküszöbölje. A kompenzátorok kompenzálási tartománya max. ± 10. Az hiba megszüntetésének első lehetősége, ha a b) ábra szerint a szálkeresztet az pontba visszük. Az ilyen kompenzátorokat, melyek az irányvonal valamelyik alkotóját mozgatják, irányvonal vezérlő kompenzátornak nevezzük. Ha a c) ábra szerint a vízszintes fősugarat kényszerítjük valamely optikai elemmel arra, hogy a mozdulatlan vízszintes szálra essen, úgy fősugárvezérlő kompenzátorról beszélünk. A fősugárvezérlő kompenzátor a d) ábra tanúsága szerint a fősugár párhuzamos eltolásával is megvalósítható. A kompenzálás lineáris mértéke az ε szög függvénye. A kompenzálás során teház az egyenletet kell kielégíteni. Az értéket a kompenzátor nagyításának nevezik.
8 A kompenzálás fizikai elve szerint megkülönböztethetünk ingás, libellás és szabad folyadékfelületű kompenzátorokat, technikai megoldásuk szerint mechanikai és optimechanikai (röviden optikai) kompenzátorokat. A kompenzátoros szintezőműszer igazítási hibája az alábbi két elemből tevődik össze: az alapirányvonal ferdeségi hibája; a horizont ferdeségi hiba. Az alapirányvonal ferdeségi hibája nagyon hasonló a libellás szintezők irányvonal ferdeségi hibájához. Tekintettel azonban arra, hogy a kompenzátoros szintezőműszerek állótengelyét mérés közben csak közel függőleges helyzetbe hozzuk, a hibahatás tiszta formában nem jelentkezik, hanem csak a horizont ferdeségi hibával összegzett formában. Amennyiben a szintezés folyamán betartjuk az állásponton belüli egyenlő léctávolságokat, úgy e hiba hatását a mért magasságkülönbségek nem tartalmazzák. A horizont ferdeségi hiba abból ered, hogy a kompenzátor nem működik helyesen, és az távcsőhajlást értékkel kompenzálja. Ha előjele pozitív, úgy túlkompenzálásról, negatív előjel esetén pedig alulkompenzálásról beszélünk. A érték általában lineáris függvénye. A horizont ferdeségi hiba igen veszélyes, mivel az előre hátra irányzásból azonos műszer léc távolságok esetén sem esik ki. Sárközy szerint a hiba megléte és mértéke csak laboratóriumi vizsgálattal határozható meg, javítását pedig a kompenzátortávcső tengelyirányú parány eltolásával szakműhelyek végzik. A hiba hatásának csökkentése a kompenzátoros szintezőműszer alhidádé libellájának kiigazításával és mérés közbeni gondos középre hozásával lehetséges. Jelen vizsgálatunk során ezen hibának gyakorlatban is kimutatható hatását tapasztaltuk. Az alhidádé libella igazításához az állótengelyt egy külön felszerelt csöves libellával kell gondosan függőlegessé tenni, majd a szelencés alhidádé libella buborékját igazítócsavarjaival középre kell hozni. Az alapirányvonal az irányvonal pontosan függőleges állótengely mellett elfoglalt helyzete. Az alapirányvonal ferdeségének vizsgálata hasonló a libellás szintezőműszer megfelelő vizsgálatához. Az eltérések a következők:
9 az irányvonal ferdeség hatásával terhelt Δm magasságkülönbség értékéből a horizontferdeség hatását úgy küszöböljük ki, hogy a leolvasások előtt az állótengelyt a távcsövön ideiglenesen rögzített csöves libellával gondosan függőlegessé tesszük; az irányvonal ferdeség hatásával nem terhelt Δm magasságkülönbség meghatározásakor nem elegendő a pontoktól egyenlő távolságban felállni, hanem a műszert a két pont egyenesén kell elhelyezni. Egy egy műszerhorizont mellett a magasságkülönbséget kétszer kell meghatározni, az első alkalommal az objektívet a hátra léc felé, a második alkalommal az előre léc felé kell fordítani, mielőtt az alhidádélibella buborékját a talpcsavarokkal középre állítanánk. Ezek a műveletek arra szolgálnak, hogy a horizontferdeség hatása ne terhelje hibával a magasságkülönbséget. az alapirányvonal vízszintessé tétele előtt ellenőrizzük az állótengely függőlegességét, majd a fekvőszálat a szállemez függőleges elmozdításával vagy a kompenzátor megfelelő igazítócsavarjával állítjuk a kiszámított l kell leolvasásra. A kompenzátoros szintezőműszerek alapirányvonal ferdeségi hibáját terepkörülmények között is megvizsgálhatjuk. Közel vízszintes terepen szintezősaruval vagy cövekbe vert gömbölyű fejű szöggel jelöljünk meg egymástól mintegy 50 m távolságra két pontot. Álljunk fel pontosan a két ponttól azonos távolságra a szintezőműszerrel, és határozzuk meg a két pont magasságkülönbségét: (Ha a vizsgálatot kompenzátoros szintezőműszerrel végezzük, úgy a leolvasások előtt külön a távcsőre szerelt libellával tegyük az állótengelyt függőlegessé.) Ezután a szintezőműszert áthelyezzük az A ponttól a műszer legkisebb irányzási távolságára (2~5 m) felvett M pontra, és az állótengelyt korábban ismertetett módon függőlegesség téve leolvasunk a két lécen, majd kiszámítjuk az irányvonal ferdesége miatt hibás
10 magasságkülönbségeket. Az irányvonal ferdesége ezek után: A hiba ismeretében az igazítás is elvileg elvégezhető volna, gyakorlatilag azonban az igazítást célszerű szakműhelyben elvégeztetni. További hibaforrások: refrakció (légrezgés és léglengés jelensége, véletlen és szabályos jellegű hibát okoz) műszer és lécsüllyedés hatása szintezőléc ferdeségi hibája A fent említett hibahatások vizsgálatától jelen esetben eltekintünk.
11 A TDK keretein belül vizsgálandó Zeiss Ni 007 es műszer bemutatása Zeiss Ni 007 szintezőműszer és sugármenete Párhuzamos sugáreltolás prizmával A műszerben párhuzamos sugáreltolással működő kompenzátor található. A sugárnyaláb (fősugár) párhuzamos eltolásának egyszerű módja a
12 sugármenetbe iktatott, két oldallapján tükröző felülettel ellátott derékszögű prizmának a sugarakra merőleges irányban való elmozdítása. Ha a prizmát értékkel mozdítjuk el, akkor a fénysugarak az eredeti irányukhoz képest értékkel tolódnak el. A prizmának a tükröző felületek metszésvonala körül végzett elforgatása nincs hatással a sugarak irányára. Az ingára felfüggesztett kompenzátorprizma törőéle és az inga tengelye közötti távolság. A műszer hajlása esetén a prizma értékkel, a fősugár pedig értékkel tolódik el. A kompenzálás folytán a műszer irányvonala függőleges lesz, amelyet az objektív fölött elhelyezett pentaprizma tesz vízszintessé. A pentaprizma egyidejűleg optikai mikrométerként működik, s vele az irányvonal magasságon belül eltolható. Az anallatikus pont végtelen tárgytávolság esetén a pentaprizma közepén, a be és kilépő fősugarak metszéspontjában van, és eltolódása a legkisebb irányzási távolságon is csak. A kompenzátor működési tartománya ; a beállási középhiba ; az oda vissza szintezés es középhibája osztású léccel és arretált mikrométerrel, optikai mikrométerrel. Egyéb, párhuzamos sugáreltolással működő műszerek: Opton Ni 1 Zeiss Ni 050
13 Műszervizsgálat méréssel Vizsgálatainkat a BME ELG laboratóriumában végeztük, amely a zavartalanság és a megfelelő méretű terület szempontjából a legelőnyösebbnek bizonyult. A helyszínen állandósított pontok elhelyezkedése A méréseink megkezdése előtt a helyszínen kijelöltünk egy 7 m sugarú kör kerületén egymástól azonos távolságra helyezkedő 12 pontot, amelyeket Hilti szeggel állandósítottunk, a műszert pedig a kör közepén állítottuk fel. Ezzel az elrendezéssel az alapirányvonal ferdeségből adódó hiba hatását kiküszöböltük. A műszer felállításakor ügyeltünk arra, hogy a kompenzálási sík az 1 7 pontok által kijelölt egyenesbe essen. Célszerűen az 1 es kezdő és végpontnak a láthatóság szerint legjobb fényviszonyokkal rendelkező helyet választottuk. A mérési körülmények jó minőségének köszönhetően a méréseink előzetes középhibája ±0,05 mm körüli értéknek adódott.
14 A mérőcsoport és a Zeiss Ni 007 munka közben Összesen hat műszerrel végeztünk méréseket, ebből öt Zeiss Ni 007 típusú műszerrel vizsgálati célokból, egy Wild N3 (szintezőlibellás) műszerrel pedig referenciaérték meghatározás céljából. A Zeiss műszerekről tudtuk, hogy igazított libellával rendelkeznek, tehát középre állított buborékkal valóban az állótengely függőleges helyzete érhető el. Wild N3 műszer munka közben
15 A mérést minden egyes körben úgy végeztük, hogy az 1 es pontról indulva, óramutató járásával egyezően haladva bal lécleolvasásokat tettünk, majd az 1 es ponttal bezárva a sort és azon fordulva, ellentétes haladással a léc jobb oldalán olvastuk le az értékeket. Így minden egyes körben 2 értéksorozatot kaptunk, melyekből átlagot számítottunk. A Wild műszerrel egy oda vissza sorozatot mértünk. Az ebből kapott mm be átszámított értékekből abszolút pontmagasságokat kalkuláltunk, amelyeket hibamentesnek tekintünk. A Zeiss műszerekkel mért értékeket a referenciamagasságokhoz hozzáadva műszerhorizont értékeket számítottunk, mely értékeknek elvileg egy hibahatáron belül azonosnak kellene lenniük. Az 1. pont horizontsíkját vettük 0,00 értékűnek és a szemléltetés kedvéért a többi ponthoz tartozó eltéréseket ehhez viszonyítottuk. Libellamérleg Libellamérleggel meghatároztuk, hogy a műszereink szelencés libellájának ellentétes irányba való döntésével az állótengely szélső helyzetei 500 et, azaz 8 et zárnak be egymással. A libella buborékjának mozgását a talpcsavarok emelésével és süllyesztésével lehet elérni, ami egyúttal a műszer horizontsíkjának mozgását is eredményezi. Az így kapott eltérések mértékét az értéksorozatainkból le kellene vonni, azonban azáltal, hogy az 1. pont horizontsíkját 0,00 nak választjuk és a többit ehhez viszonyítjuk, a horizontsík elmozdulását ismerni nem szükséges. (A tanszéki műszerész urak segítségével meghatároztuk a talpcsavarok mozgatásával járó emelés ill. süllyedés mértékét, de munkánk során ezen adatokat nem használtuk fel.)
16 Az 1. Zeiss Ni 007 műszerrel 4 sorozatot végeztünk. Az első két körben külső csöves libellával igazítottuk be az állótengelyt függőleges helyzetbe. Az így eredményül kapott műszerhorizont értékek eltérését mérési középhibának tekintjük, értéke 0,07 mm. A műszert megvizsgáltuk a kompenzátor síkjában döntve először az 1 es majd a 7 es pont felé. A szelencés libella buborékját a karika pereméhez igazítottuk, vagyis a kompenzátor viselkedésére az állótengely szélsőséges helyzeteiben voltunk kíváncsiak. Az 1. Zeiss Ni 007 műszer Wild N3 mal kapott értékekhez viszonyított horizontsík eltérései mm ben
17 A 2. műszer esetében csak az alhidádélibella szélső helyzeteit vizsgáltuk. A 2. Zeiss Ni 007 műszer Wild N3 mal kapott értékekhez viszonyított horizontsík eltérései mm ben
18 A 3.,4. és 5. műszereken azonos jellegű vizsgálatok sorozatát végeztük, vagyis először középre igazított alhidádélibellával, majd az 1 es ill. a 7 es (egymással szemben levő) pontok felé azonos mértékben megdöntött állótengellyel. A 3. Zeiss Ni 007 műszer saját, középre állított buborékkal végzett méréseinek értékeihez viszonyított eltérések mm ben A 3. Zeiss Ni 007 műszer Wild N3 mal kapott értékekhez viszonyított horizontsík eltérései mm ben
19 A 4. Zeiss Ni 007 műszer saját, középre állított buborékkal végzett méréseinek értékeihez viszonyított eltérések mm ben A 4. Zeiss Ni 007 műszer Wild N3 mal kapott értékekhez viszonyított horizontsík eltérései mm ben
20 Az 5. Zeiss Ni 007 műszer saját, középre állított buborékkal végzett méréseinek értékeihez viszonyított eltérések mm ben Az 5. Zeiss Ni 007 műszer Wild N3 mal kapott értékekhez viszonyított horizontsík eltérései mm ben
21 Kíváncsiságból megvizsgáltuk az 1. műszerünket csöves libellával, annak szélső helyzeteiben is, a kapott tendencia hasonló, csak kisebb mértékű. Az 1. Zeiss Ni 007 műszer saját, középre állított buborékkal végzett méréseinek értékeihez viszonyított eltérések mm ben (csöves libellával billentve) Az 1. Zeiss Ni 007 műszer Wild N3 mal kapott értékekhez viszonyított horizontsík eltérései mm ben (csöves libellát alkalmazva)
22 A Zeiss műszerek közül 3 műszer (1., 4., 5.) vizsgálata során feltűnő és hasonló, tükörszimmetrikus tendenciát mutató eredményeket kaptunk, a 2. és 3. műszerek esetében pedig csak alig kétszer akkora eltérések mutatkoztak, mint amekkora érték a mérési eljárás középhibája. Vizsgálataink során a Wild N3 as műszerrel csak egy sorozatot mértünk. A léc jó láthatóságának érdekében mesterséges megvilágítást alkalmaztunk, azonban a szintezőlibella világításához nem tudtunk fényforrást biztosítani, bizonyos pontoknál pedig az épület ablakainak köszönhetően szembefényben mértünk, így a mérés megbízhatóságát több tényező is befolyásolta. A Wild N3 mérésekből számított referenciaértékekhez viszonyított Zeiss Ni 007 műszerhorizont eltérések lefelé púposodását és azt, hogy a görbék minimuma a 7 es pont helyett miért a 10 es pont környékén van, egyelőre nem tudjuk magyarázni. A tendencia feltehetőleg a Ni 007 típushibájából eredhet.
23 Irodalomjegyzék: Dr. Sárközy Ferenc: Geodézia (Tankönyvkiadó, Budapest, 1984) Dr. Fialovszky Lajos: Geodéziai műszerek (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1979) Dr. Krauter András: Geodézia (egyetemi jegyzet, Műegyetemi Kiadó, 2002) Dr. Sárdy Andor: Geodéziai alapismeretek II. kötet (Tankönyvkiadó, Budapest, 1981) Dr. Homoródi Lajos: Felsőgeodézia (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
Geodézia 9. Magasságok meghatározása Tarsoly, Péter
Geodézia 9. Magasságok meghatározása Tarsoly, Péter Geodézia 9.: Magasságok meghatározása Tarsoly, Péter Lektor: Homolya, András Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027 Tananyagfejlesztéssel a GEO-ért
RészletesebbenMérnöki létesítmények alapponthálózatai Vízszintes alapponthálózatok
NYME GEO GEODÉZIA TANSZÉK MÉRNÖKGEODÉZIA TANTÁRGYI KÓD: GBNFMGEOB és GBLFMGEOB Mérnöki létesítmények alapponthálózatai Vízszintes alapponthálózatok Mérnöki létesítmények alapponthálózatai Állami alapponthálózat
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Tarsoly Péter. Geodézia 9. GED9 modul. Magasságok meghatározása
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Tarsoly Péter Geodézia 9. GED9 modul Magasságok meghatározása SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Geodéziai alapismeretek II. 25.lecke Vízszintes szögmérés Teodolit: Az egy pontból
RészletesebbenGeodézia 4. Vízszintes helymeghatározás Gyenes, Róbert
Geodézia 4. Vízszintes helymeghatározás Gyenes, Róbert Geodézia 4.: Vízszintes helymeghatározás Gyenes, Róbert Lektor: Homolya, András Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027 Tananyagfejlesztéssel
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Gyenes Róbert. Geodézia 4. GED4 modul. Vízszintes helymeghatározás
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Gyenes Róbert Geodézia 4. GED4 modul Vízszintes helymeghatározás SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény
RészletesebbenMérnökgeodézia 5. Mérnökgeodéziai kitűzési munkák. Dr. Ágfalvi, Mihály
Mérnökgeodézia 5. Mérnökgeodéziai kitűzési munkák. Dr. Ágfalvi, Mihály Mérnökgeodézia 5.: Mérnökgeodéziai kitűzési munkák. Dr. Ágfalvi, Mihály Lektor: Dr. Ottófi, Rudolf Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027
RészletesebbenI.- V. rendű vízszintes alapponthálózat I.- III. rendű magassági alapponthálózat Állandó- és ideiglenes pontjelölések Őrjelek Végleges pontjelölések
Ismétl tlés I.- V. rendű vízszintes alapponthálózat I.- III. rendű magassági alapponthálózat Állandó- és ideiglenes pontjelölések Őrjelek Végleges pontjelölések (mérőtorony) 2 Egyszerű eszközök Egyszerű
RészletesebbenNavicom-Plusz Bt. E-mail: office@navicom.hu. Navicom Plusz Bt. H-1112 Budapest, Repülőtéri út 2. Tel.: +36 1 248 04 22
2013 TOPCON ATB optiikaii sziintező csallád Navicom-Plusz Bt. Tel.: +36 1 248 04 22 E-mail: office@navicom.hu Topcon AT-B szintezőműszer család A Navicom büszkén mutatja be a japán Topcon legújabb fejlesztésű,
RészletesebbenTeodolit. Alapismeretek - leolvasások
Teodolit Alapismeretek - leolvasások A teodolit elve Szögmérő műszer, amellyel egy adott pontból tetszőleges más pontok felé menő irányok egymással bezárt szögét tudjuk megmérni, ill. egy alapiránytól
RészletesebbenVerzió 2.0 Magyar. Leica NA720/724/ 728/730/730 plus Felhasználói Kézikönyv
Verzió 2.0 Magyar Leica NA720/724/ 728/730/730 plus Felhasználói Kézikönyv NA720/724/728/730/730 plus, Bevezetés Bevezetés 2 Vásárlás Gratulálunk a Leica NA720/724/728/730/730 plus műszer megvásárlásához.
RészletesebbenMUNKAANYAG. Szám János. Síkmarás, gépalkatrész befoglaló méreteinek és alakjának kialakítása marógépen. A követelménymodul megnevezése:
Szám János Síkmarás, gépalkatrész befoglaló méreteinek és alakjának kialakítása marógépen A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) A követelménymodul
RészletesebbenFénysugarak visszaverődésének tanulmányozása demonstrációs optikai készlet segítségével
Fénysugarak visszaverődésének tanulmányozása demonstrációs optikai készlet segítségével Demonstrációs optikai készlet lézer fényforrással Az optikai elemeken mágnesfólia található, így azok fémtáblára
RészletesebbenCsomópontok és üzemi létesítmények
Csomópontok és üzemi létesítmények Az utak egyes szakaszain lévő útbecsatlakozásokat, útkereszteződéseket és útelágazásokat csomópontoknak nevezzük. A csomópontok feladata a csatlakozó, keresztező és elágazó
RészletesebbenMUNKAANYAG. Földi László. Szögmérések, külső- és belső kúpos felületek mérése. A követelménymodul megnevezése:
Földi László Szögmérések, külső- és belső kúpos felületek mérése A követelménymodul megnevezése: Általános anyagvizsgálatok és geometriai mérések A követelménymodul száma: 0225-06 A tartalomelem azonosító
RészletesebbenTopográfia 7. Topográfiai felmérési technológiák I. Mélykúti, Gábor
Topográfia 7. Topográfiai felmérési technológiák I. Mélykúti, Gábor Topográfia 7. : Topográfiai felmérési technológiák I. Mélykúti, Gábor Lektor : Alabér, László Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027
RészletesebbenFelügyelet nélküli, távtáplált erősítő állomások tartályainak általánosított tömítettségvizsgálati módszerei
Felügyelet nélküli, távtáplált erősítő állomások tartályainak általánosított tömítettségvizsgálati módszerei A félvezető elemek bevezetése, illetve alkalmazása forradalmi változást idézett elő a vivőfrekvenciás
Részletesebben1. A kutatások elméleti alapjai
1. A kutatások elméleti alapjai A kedvezőbb kapcsolódás érdekében a hipoid fogaskerekek és az ívelt fogú kúpkerekek korrigált fogfelülettel készülnek, aminek eredményeként az elméletileg konjugált fogfelületek
RészletesebbenGeodézia számítási segédlet
Geodézia számítási segédlet Vörös Dániel Konzulens: Dr. Rózsa Szabolcs Szintezés Szintezés lényege, hogy két pont közelében előállítjuk egy szintfelület elemi darabkáit (hidrosztatikai szintezés) vagy
RészletesebbenTető nem állandó hajlású szarufákkal
1 Tető nem állandó hajlású szarufákkal Már korábbi dolgozatainkban is szó volt a címbeli témáról. Most azért vettük újra elő, mert szép és érdekes ábrákat találtunk az interneten, ezzel kapcsolatban, és
Részletesebben1.1 Lemezanyagok tulajdonságai és alakíthatóságuk
1 Lemezanyagok tulajdonságai és alakíthatóságuk 1.1 Lemezanyagok tulajdonságai és alakíthatóságuk A lemezalkatrész-gyártás anyagait részben a szakítóvizsgálatból részben szabványos technológiai próbákból
RészletesebbenHITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS HE 24-2012
HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS GÉPJÁRMŰ-GUMIABRONCSNYOMÁS MÉRŐK HE 24-2012 TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ELŐÍRÁS HATÁLYA... 5 2. MÉRTÉKEGYSÉGEK, JELÖLÉSEK... 6 2.1 Használt mennyiségek... 6 2.2 Jellemző mennyiségi értékek
Részletesebben2010.4.10. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 91/1. (Nem jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK
2010.4.10. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 91/1 II (Nem jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK A BIZOTTSÁG 2010/22/EU IRÁNYELVE (2010. március 15.) a mezőgazdasági és erdészeti traktorok típusjóváhagyására
RészletesebbenKollimáció hiba hatása Távcsőállás fok perc mp perc mp fok perc mp mp 10 I 209 00 00 08 07 208 59 54-14 42 II 28 59
KRITÉRIUM FELDTHOZ Kollimáció Vízszintes körleolvasások Irányérték hiba hatása Távcsőállás fok perc mp perc mp fok perc mp mp 10 I 09 00 00 08 07 08 59 54-14 4 II 8 59 59 41 40 Közepelés: (09-00-10 + 09-00-07)/=09-00-08
RészletesebbenGeodézia. Felosztása:
Geodézia Görög eredetű szó. Geos = föld, geometria = földmérés A geodézia magyarul földméréstan, a Föld felületének, alakjána méreteinek, valamint a Föld felületén levő létesítmények és ponto helymeghatározásával,
RészletesebbenGeodézia 5. Vízszintes mérések alapműveletei
Geodézia 5. Vízszintes mérések alapműveletei Tarsoly, Péter, Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Tóth, Zoltán, Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Geodézia 5.: Vízszintes mérések
RészletesebbenACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS
Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Intézet Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Oktatási segédlet Szerző: Dr. Somosvári Zsolt DSc professzor emeritus Szerkesztette:
RészletesebbenMart gránitfelület-élek minősítése és kitöredezéseinek vizsgálata technológiai optimalizálás céljából
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki kar Gyártástudomány és technológia Tanszék DOKTORI TÉZISFÜZET Mart gránitfelület-élek minősítése és kitöredezéseinek vizsgálata technológiai
RészletesebbenIV. RÉSZ MECHANIKUS KAPCSOLÓK A TRAKTOR ÉS A VONTATMÁNY KÖZÖTT, VALAMINT A KAPCSOLÁSI PONTRA HATÓ FÜGGŐLEGES TERHELÉS 1. MEGHATÁROZÁSOK 1.1.
IV. RÉSZ MECHANIKUS KAPCSOLÓK A TRAKTOR ÉS A VONTATMÁNY KÖZÖTT, VALAMINT A KAPCSOLÁSI PONTRA HATÓ FÜGGŐLEGES TERHELÉS 1. MEGHATÁROZÁSOK 1.1. Mechanikus kapcsoló a traktor és a vontatmány között : olyan
RészletesebbenSZABADALMI LEÍRÁS 771H7. szám.
Megjelent 1 í>1920. évi szeptember hó 18-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 771H7. szám. VII/a. OSZTÁLY. Eljárás és kéazülék rendszerestávlati (torzított)átvitelreoptikai vagyfényképészeti
RészletesebbenElméleti tribológia és méréstechnika Összefüggések felület- és kenőanyag-minőség, súrlódás és kopás között
ÜZEMFENNTARTÁSI TEVÉKENYSÉGEK 3.03 Elméleti tribológia és méréstechnika Összefüggések felület- és kenőanyag-minőség, súrlódás és kopás között Tárgyszavak: tribológia; kenés; kenőanyag; mérés; kenőolaj.
RészletesebbenA szárazmegmunkálás folyamatjellemzőinek és a megmunkált felület minőségének vizsgálata keményesztergálásnál
1 A szárazmegmunkálás folyamatjellemzőinek és a megmunkált felület minőségének vizsgálata keményesztergálásnál A keményesztergálás, amelynél a forgácsolás 55 HRC-nél keményebb acélon, néhány ezred vagy
RészletesebbenFogalom-meghatározások
Egy kis kitérőt szeretnék tenni, hogy szó szerint megvilágosodjunk. Mondhatnám azt is, hogy ez a cikk azért hasznos nekünk, villamos matrózoknak, nehogy a csúnya áltengerészek zátonyra futtassák hajónkat
RészletesebbenSZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja 1970. IX. 22. (CE-781) Nemzetközi osztályozás: G Ot n 1/00, G 01 n 3/00, G 01 n 25/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel
RészletesebbenÚttartozékoknak nevezzük a padkán, a járdán és az út mentén elhelyezett elemeket.
4. tétel Forgalomtechnikai eszközök, úttartozékok Sorolja fel az úttartozékokat (padkán, járdán, út mentén)! Jellemezze a vezetőoszlop és a vezetőkorlát korszerű kialakításának szempontjait! Beszéljen
Részletesebbenebben R a hajó ellenállása, H vontató esetén a kifejtendő kötél-vonóerő, t a hajó szokásos értelmezésű szívási tényezője,
4.3.2.3.1.2.2 Gyűrűben dolgozó (K és K.a) hajócsavar-modell sorozatok A Kort-gyűrű jellemző adatainak megválasztása Korábbi kutatások. A Kort-gyűrű elméletével igen sokan foglalkoztak. Nincs értelme ezen
RészletesebbenMérnökgeodézia 8. Vonalas létesítmények építésének, gépészeti berendezések szerelésének geodéziai feladatai. Ágfalvi, Mihály
Mérnökgeodézia 8. Vonalas létesítmények építésének, gépészeti berendezések szerelésének geodéziai feladatai Ágfalvi, Mihály Mérnökgeodézia 8.: Vonalas létesítmények építésének, gépészeti berendezések szerelésének
RészletesebbenGeodéziai hálózatok 3.
Geodéziai hálózatok 3. A vízszintes pontmeghatározás Dr. Busics, György Geodéziai hálózatok 3.: A vízszintes pontmeghatározás Dr. Busics, György Lektor: Dr. Németh, Gyula Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027
RészletesebbenHa vasalják a szinusz-görbét
A dolgozat szerzőjének neve: Szabó Szilárd, Lorenzovici Zsombor Intézmény megnevezése: Bolyai Farkas Elméleti Líceum Témavezető tanár neve: Szász Ágota Beosztása: Fizika Ha vasalják a szinusz-görbét Tartalomjegyzék
RészletesebbenVasúti szállítás és infrastruktúra I.
Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Közlekedési Tanszék Arató Károly Vasúti szállítás és infrastruktúra I. Győr, 2009. Tartalomjegyzék A./ VASÚTI TEHERKOCSIK IDŐFELHASZNÁLÁSAI 7 1. Kereskedelmi
Részletesebben2.3.2.2.1.2.1 Visszatérítő nyomaték és visszatérítő kar
2.3.2.2.1.2 Keresztirányú stabilitás nagy dőlésszögeknél A keresztirányú stabilitás számszerűsítésénél, amint korábban láttuk, korlátozott a metacentrikus magasságra való támaszkodás lehetősége. Csak olyankor
RészletesebbenKorszerű raktározási rendszerek. Szakdolgozat
Gépészmérnöki és Informatikai Kar Mérnök Informatikus szak Logisztikai Rendszerek szakirány Korszerű raktározási rendszerek Szakdolgozat Készítette: Buczkó Balázs KOKIOC 3770 Sajószentpéter, Ady Endre
RészletesebbenBMEEOHSASA4 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése
EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPOK S Z E R K E Z E T E K M E G E R Ő S Í T É S E BMEEOHSASA4 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi
RészletesebbenA Megyeri híd terhelésvizsgálatának támogatása földi lézerszkenneléssel
A Megyeri híd terhelésvizsgálatának támogatása földi lézerszkenneléssel Dr. Lovas Tamás 1 Berényi Attila 1,3 dr. Barsi Árpád 1 dr. Dunai László 2 1 Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék, BME 2 Hidak
Részletesebben32X AUTOMATIC LEVEL SL SI BUL 1-77-238/241 AL32 FATMAX A A
KITL32 32X UTOMTI LEVEL 32X UTOMTI LEVEL 5 SL SI UL 1-77-238/241 L32 FTMX 5 6 7 Fig. 1 3 2 1 8 9 11 12 13 10 4 Fig. 2 114 L32 FTMX JELLEMZŐK (1. ábra) 1 Talplemez 2 Vízszintes gyűrű 3 Vízszintes gyűrű
RészletesebbenMérnökgeodézia 6. A lézertechnika, és mérnökgeodéziai alkalmazása Dr. Ágfalvi, Mihály
Mérnökgeodézia 6. A lézertechnika, és mérnökgeodéziai Dr. Ágfalvi, Mihály Mérnökgeodézia 6.: A lézertechnika, és mérnökgeodéziai Dr. Ágfalvi, Mihály Lektor: Dr. Ottófi, Rudolf Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027
RészletesebbenTermészetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása
Zárójelentés Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása A kutatás időtartama: 22 25. A jelen pályázat keretében végzendő kutatás célja: A természetközeli erdőnevelési eljárások
RészletesebbenTerra Kombi Kombinátor. Gépkönyv
Terra Kombi Kombinátor Gépkönyv l./ ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS 1.1 Munkagépek-felhasználási-területe Tavaszi és őszi vetésű növények magágykészítése Kelőfélben lévő gyomok szántóföldi irtása Mütrágyák, vegyszerek
RészletesebbenGépjármű Diagnosztika. Szabó József Zoltán Főiskolai adjunktus BMF Mechatronika és Autótechnika Intézet
Gépjármű Diagnosztika Szabó József Zoltán Főiskolai adjunktus BMF Mechatronika és Autótechnika Intézet 14. Előadás Gépjármű kerekek kiegyensúlyozása Kiegyensúlyozatlannak nevezzük azt a járműkereket, illetve
RészletesebbenPOL10/15. Käyttöohje Használati utasítás Instrukcja obsługi Návod k obsluze Návod na obsluhu Lietošanas pamācība Instrukcija Kasutusjuhend
POL10/15 Bedienungsanleitung Operating instructions Mode d emploi Istruzioni d uso Manual de instrucciones Manual de instruções Gebruiksaanwijzing Brugsanvisning Bruksanvisning Bruksanvisning Käyttöohje
RészletesebbenSCHERMANN ZSOLT TDK DOLGOZAT
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÜLETGÉPÉSZETI ÉS GÉPÉSZETI ELJÁRÁSTECHNIKA TANSZÉK SCHERMANN ZSOLT TDK DOLGOZAT Egy- és kétutú szelepek összehasonlítása, alkalmazása
RészletesebbenA.14. Oldalirányban megtámasztott gerendák
A.14. Oldalirányban megtámasztott gerendák A.14.1. Bevezetés A gerendák talán a legalapvetőbb szerkezeti elemek. A gerendák különböző típusúak lehetnek és sokféle alakú keresztmetszettel rendelkezhetnek
RészletesebbenFotogrammetria 5. Az információszerzés eszközei Dr. Engler, Péter
Fotogrammetria 5. Az információszerzés eszközei Dr. Engler, Péter Fotogrammetria 5. : Az információszerzés eszközei Dr. Engler, Péter Lektor : Dr. Barsi, Árpád Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem. Szegmentált tükrű digitális csillagászati távcső tervezése
Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Szegmentált tükrű digitális csillagászati távcső tervezése TDK dolgozat Készítette Szőke András mérnök informatikus hallgató Konzulens: Háber István PTE-PMMK-MIT
RészletesebbenGyártástechnológia alapjai Metrológia Tárgyfelelıs oktató: Dr. Zentay Péter
1 Gyártástechnológia alapjai Metrológia Tárgyfelelıs oktató: Dr. Zentay Péter Dr. Drégelyi-Kiss Ágota, adjunktus e-mail: dregelyi.agota@bgk.uni-obuda.hu http://uni-obuda.hu/users/dregelyia 2 3 Metrológia
Részletesebbenσhúzó,n/mm 2 εny A FA HAJLÍTÁSA
A FA HAJLÍTÁSA A fa hajlítása a fa megmunkálásának egyik igen fontos módja. A hajlítás legfıbb elınye az anyagmegtakarítás, mivel az íves alkatrészek elıállításánál a kisebb keresztmetszeti méretek mellett
Részletesebben(összevont laboratóriumi tananyag I.) Szerzők: az ELTE Természettudományi Kar oktatói. Szerkesztette: Havancsák Károly
FIZIKAI MÉRÉSEK (összevont laboratóriumi tananyag I.) Szerzők: az ELTE Természettudományi Kar oktatói Szerkesztette: Havancsák Károly Lektorálta: Kemény Tamás ELTE 2013 Tartalomjegyzék 1. Amit már az elején
RészletesebbenBARTHA GÁbOR, HAVASI ISTVÁN, TÉRINFORMATIKAI ALAPISMERETEK
BARTHA GÁbOR, HAVASI ISTVÁN, TÉRINFORMATIKAI ALAPISMERETEK 3 III. MÉRÉSI ELJÁRÁSOK 1. RÉSZLETES FELMÉRÉS A részletes felmérés a térképezést megelőző munkafázis, amelynek alapját az érintett területen meglévő
RészletesebbenMBD50R és MBD100R Reflexiós infravörös sugaras füstjelző
Tulajdonságok: MBD50R és MBD100R Reflexiós infravörös sugaras füstjelző Mikroprocesszorvezérelt Hatótávolság: 5 50 méter Hatótávolság: 50 100 méter Egyszerű beüzemelés A táplálás a tűzjelző központról
RészletesebbenInfrakamerás mérések alkalmazásának alapjai
Dr. Kováts László Dezső Infrakamerás mérések alkalmazásának alapjai BME 2008. Írta: Dr. Kováts László Dezső Műszaki szerkesztő: Fritzné Tószeczki Mária A kiadvány teljes terjedelmében megtalálható a www.gmf.bme.hu
RészletesebbenFAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA
FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA 7 VII. A földművek, lejtők ÁLLÉkONYSÁgA 1. Földművek, lejtők ÁLLÉkONYSÁgA Valamely földművet, feltöltést vagy bevágást építve, annak határoló felületei nem
RészletesebbenFizikai geodézia és gravimetria / 2. NEHÉZSÉGI ERŐTÉR ABSZOLÚT ÉS RELATÍV MÉRÉSE, A MŰSZEREK KALIBRÁCIÓJA
MSc Fizikai geodézia és gravimetria /. BMEEOAFML01 NEHÉZSÉGI ERŐTÉR ABSZOLÚT ÉS RELATÍV MÉRÉSE, A MŰSZEREK KALIBRÁCIÓJA A nehézségi erőtér mérésével kapcsolatos mérési módszerek és mérőműszerek három csoportba
RészletesebbenDr. Göndöcs Balázs, BME Közlekedésmérnöki Kar. Tárgyszavak: szerelés; javíthatóság; cserélhetőség; karbantartás.
JELLEGZETES ÜZEMFENNTARTÁS-TECHNOLÓGIAI ELJÁRÁSOK 4.06 Javításhelyes szerelés 1 Dr. Göndöcs Balázs, BME Közlekedésmérnöki Kar Tárgyszavak: szerelés; javíthatóság; cserélhetőség; karbantartás. A mai termékek
RészletesebbenTERMELÉSMENEDZSMENT. Gyakorlati segédlet a műszaki menedzser szak hallgatói számára. Összeállította: Dr. Vermes Pál főiskolai tanár 2006.
Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Mezőtúr TERMELÉSMENEDZSMENT Gyakorlati segédlet a műszaki menedzser szak hallgatói számára Összeállította: Dr. Vermes Pál főiskolai tanár Mezőtúr 6.
RészletesebbenHITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS VÍZMÉRŐ HITELESÍTŐ BERENDEZÉS HE 111-2003
1/oldal HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS VÍZMÉRŐ HITELESÍTŐ BERENDEZÉS HE 111-2003 FIGYELEM! Az előírás kinyomtatott formája tájékoztató jellegű. Érvényes változata Az OMH minőségirányítási rendszerének elektronikus
RészletesebbenTűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Tudományos Diákköri Konferencia Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I. Szöghézag és a beépítésből adódó szöghiba vizsgálata
RészletesebbenTevékenység: Gyűjtse ki és tanulja meg a kötőcsavarok szilárdsági tulajdonságainak jelölési módját!
Csavarkötés egy külső ( orsó ) és egy belső ( anya ) csavarmenet kapcsolódását jelenti. A következő képek a motor forgattyúsházában a főcsapágycsavarokat és a hajtókarcsavarokat mutatják. 1. Kötőcsavarok
RészletesebbenVerzió 1.3 Magyar. Leica Jogger 20/24/28/32 Felhasználói Kézikönyv
Verzió 1.3 Magyar Leica Jogger 20/24/28/32 Felhasználói Kézikönyv Jogger 20/24/28/32, Bevezetés Bevezetés 2 Vásárlás Gratulálunk a Leica Jogger 20/24/28/32 műszer megvásárlásához. Ez a Kézikönyv éppen
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Engler Péter. Fotogrammetria 2. FOT2 modul. A fotogrammetria geometriai és matematikai alapjai
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Engler Péter Fotogrammetria 2. FOT2 modul A fotogrammetria geometriai és matematikai alapjai SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői
RészletesebbenVastagréteg hangfrekvenciás oszcillátorok
Vastagréteg hangfrekvenciás oszcillátorok HORVÁTH LAJOS REMDC Összefoglalás A cikk egy konkrét vastagréteg áramköri típus kifejlesztése kapcsán bemutatja annak fontosságát, hogy már a kapcsolási elrendezés
RészletesebbenA pontosság mércéje: Bosch méréstechnika. Mérés PLR 50 és PMB 300 L. Szintezés PCL 10, PCL 20, PLT 2 és PLL 5. Helymeghatározás PDO Multi és PDO 6.
A pontosság mércéje: Bosch méréstechnika Mérés PLR 50 és PMB 300 L. Szintezés PCL 10, PCL 20, PLT 2 és PLL 5. Helymeghatározás PDO Multi és PDO 6. 1619GU3437 H Németországban nyomtatva A műszaki változtatások
RészletesebbenTolómotor SZERELÉSI ÚTMUTATÓ
Tolómotor SZERELÉSI ÚTMUTATÓ ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ Gratulálulnk Önnek a kitűnő választásához
RészletesebbenMUNKAANYAG. Dzúró Zoltán. Tengelyszerű munkadarab készítése XY típusú. esztergagépen, a munkafolyamat, a méret-, alakpontosság
Dzúró Zoltán Tengelyszerű munkadarab készítése XY típusú esztergagépen, a munkafolyamat, a méret-, alakpontosság és felületminőség ellenőrzése, dokumentálása A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti
Részletesebben4. A FORGÁCSOLÁS ELMÉLETE. Az anyagleválasztás a munkadarab és szerszám viszonylagos elmozdulása révén valósul meg. A forgácsolási folyamat
4. A FORGÁCSOLÁS ELMÉLETE Az anyagleválasztás a munkadarab és szerszám viszonylagos elmozdulása révén valósul meg. A forgácsolási folyamat M(W) - a munka tárgya, u. n. munkadarab, E - a munkaeszközök,
RészletesebbenIX. Az emberi szem és a látás biofizikája
IX. Az emberi szem és a látás biofizikája IX.1. Az emberi szem felépítése A szem az emberi szervezet legfontosabb érzékelő szerve, mivel a szem és a központi idegrendszer közreműködésével az elektromágneses
Részletesebben2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika
2. OPTIKA 2.1. Elmélet Az optika tudománya a látás élményéből fejlődött ki. A tárgyakat azért látjuk, mert fényt bocsátanak ki, vagy a rájuk eső fényt visszaverik, és ezt a fényt a szemünk érzékeli. A
Részletesebben9. Jelzőlámpás csomópontok forgalomszabályozása
9. JELZŐLÁMPÁS CSOMÓPONTOK FORGALOMSZABÁLYOZÁSA...1 9.1. ALAPFOGALMAK...1 9.1.1. Elnevezések...1 9.1.2. A forgalomirányítással összefüggő alapfogalmak...2 9.1.3. Működtetési módok...3 9.2. JELZŐLÁMPÁS
RészletesebbenNC technológia és programozás I.
NC technológia és programozás I. Történeti áttekintés Hagyományos szerszámgépek (egyetemes szerszámgépek) Gépészmérnök szak Dr. Sipos Jenő főiskolai tanár 2 Történeti áttekintés Másoló gépek Gépészmérnök
RészletesebbenMérés és irányítástechnika Dr. Halmai, Attila
Mérés és irányítástechnika Dr. Halmai, Attila Mérés és irányítástechnika Dr. Halmai, Attila Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Dr. Halmai Attila Kézirat lezárva: 2011. január 31. Készült a TAMOP-4.1.2.A/2-10/1
RészletesebbenA melegen hengerelt acélszalagok tulajdonságainak javítása a szalaghűtő-rendszer optimalizálásával
Ph.D. értekezés tézisei A melegen hengerelt acélszalagok tulajdonságainak javítása a szalaghűtő-rendszer optimalizálásával Sebő Sándor okl. kohómérnök Témavezető: Dr. Voith Márton egyetemi tanár A doktori
RészletesebbenNagyméretarányú térképezés 7.
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Vincze László Nagyméretarányú térképezés 7. NMT7 modul Digitális fotogrammetriai módszerek és dokumentálása DAT készítéséhez SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen
RészletesebbenMUNKAANYAG. Szám János. Furatesztergálás technológiai tervezése, szerszámok, készülékek megválasztása, paraméterek meghatározása
Szám János Furatesztergálás technológiai tervezése, szerszámok, készülékek megválasztása, paraméterek meghatározása A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló)
RészletesebbenPasszív optikai hálózat csillapításának mérése optikai adó-vevővel Összeállította: Békefi Ádám hallgató Mészáros István tanszéki mérnök
Passzív optikai hálózat csillapításának mérése optikai adó-vevővel Összeállította: Békefi Ádám hallgató Mészáros István tanszéki mérnök Szálparaméterek Az optikai szálak tulajdonságainak három alaptípusa
Részletesebben#Bevezetés Beállítások NA 3000 # 1.1.
Bevezetés A szinthal1 program szintezéssel mért magassági hálózatok kiegyenlítésére alkalmas program. Lehetőségünk van mind beillesztett, mind önálló hálózat számítására. Önálló hálózat kiegyenlítésekor
RészletesebbenIII/1. Kisfeszültségű vezetékméretezés általános szempontjai (feszültségesés, teljesítményveszteség fogalma, méretezésben szokásos értékei.
III/1. Kisfeszültségű vezetékméretezés általános szempontjai (feszültségesés, teljesítményveszteség fogalma, méretezésben szokásos értékei. A vezetékméretezés során, mint minden műszaki berendezés tervezésénél
Részletesebbend) Az a pont, ahova a homorú tükör az optikai tengely adott pontjából kiinduló sugarakat összegyőjti.
Optika tesztek 1. Melyik állítás nem helyes? a) A Hold másodlagos fényforrás. b) A foszforeszkáló jel másodlagos fényforrás. c) A gyertya lángja elsıdleges fényforrás. d) A szentjánosbogár megfelelı potrohszelvénye
RészletesebbenMikrohullámok vizsgálata. x o
Mikrohullámok vizsgálata Elméleti alapok: Hullámjelenségen valamilyen rezgésállapot (zavar) térbeli tovaterjedését értjük. A hullám c terjedési sebességét a hullámhossz és a T rezgésido, illetve az f frekvencia
RészletesebbenHosszú élettartamú fényforrások megbízhatóságának vizsgálata Tóth Zoltán. 1. Bevezetés
Tóth Zoltán A cikk bemutatja, hogy tipikusan milyen formában adják meg a gyártók az élettartamgörbéket, ezek különböző fajtáit, hogyan kell értelmezni őket. Kitér néhány felhasználási területetre, például
RészletesebbenHárom dimenziós barlangtérkép elkészítésének matematikai problémái
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Bolyai Intézet Geometria Tanszék Három dimenziós barlangtérkép elkészítésének matematikai problémái Szakdolgozat Írta: Pásztor Péter Matematika
RészletesebbenFIZIKA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete
A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete FIZIKA munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 8. osztálya számára 8. o s z t ály CSODÁLATOS TERMÉSZET TARTALOM 1. Elektrosztatika
RészletesebbenMUNKAANYAG. Tóth György. Gyalugépek ellenőrzése, beállítása. A követelménymodul megnevezése: A biztonságos munkavégzés feladatai
Tóth György Gyalugépek ellenőrzése, beállítása A követelménymodul megnevezése: A biztonságos munkavégzés feladatai A követelménymodul száma: 2273-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-011-30
RészletesebbenTARTÓK STATIKÁJA I. Statikai modell felvétele és megoldása a ConSteel szoftver segítségével (alkalmazási segédlet)
Statikai modell felvétele és megoldása a ConSteel szoftver segítségével (alkalmazási segédlet) 1. A program telepítése A ConSteel program telepítő fájlja a www.consteelsoftware.com oldalról tölthető le
RészletesebbenCsavarkötés mérése ), (5) μ m a menetes kapcsolat súrlódási tényezője, β a menet élszöge. 1. Elméleti alapok
GEGE-AGG labormérések Csavarkötés mérése. Elméleti alapok Csavarkötéseknél az összekapcsolt alkatrészek terhelés alatti elmozdulásának megakadályozása céljából előfeszítést kell alkalmazni, amelynek nagyságát
RészletesebbenÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK
Építészeti és építési alapismeretek középszint 1521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK
Részletesebben2.3. A rendez pályaudvarok és rendez állomások vonat-összeállítási tervének kidolgozása...35 2.3.1. A vonatközlekedési terv modellje...37 2.3.2.
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...5 1. ÁRU ÉS KOCSIÁRAMLATOK TERVEZÉSE...6 1.1. A vonatközlekedési terv fogalma, jelent sége és kidolgozásának fontosabb elvei...6 1.2. A kocsiáramlatok és osztályozásuk...7 1.2.1.
RészletesebbenA fény útjába kerülő akadályok és rések mérete. Sokkal nagyobb. összemérhető. A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával
Optika Fénytan A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete Sokkal nagyobb összemérhető A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával rádióhullám infravörös látható ultraibolya röntgen gamma sugárzás
RészletesebbenÁltalános gépészeti technológiai feladatok. Géprajzi alapismeretek Gépészeti szakszámítások
Általános gépészeti technológiai feladatok Géprajzi alapismeretek Gépészeti szakszámítások A géprajzi feladata A gépalkatrészek gyártását és szerelését műszaki rajzok alapján végzik. A műszaki rajz valamely
RészletesebbenTartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés
6.2. fejezet 483 FEJEZET BEVEZETŐ 6.2. fejezet: Síkalapozás (vb. lemezalapozás) Az irodaház szerkezete, geometriája, a helyszín és a geotechnikai adottságok is megegyeznek az előző (6.1-es) fejezetben
Részletesebben21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet. a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról. Általános rendelkezések
21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. -ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján
Részletesebben- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés
6. tétel Földművek szerkezeti kialakítása, építés előkészítése Ismertesse a földmunkákat kiterjedésük szerint! Osztályozza a talajokat fejthetőség, tömöríthetőség, beépíthetőség szerint! Mutassa be az
Részletesebben