Szerző: Forrai György

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szerző: Forrai György"

Átírás

1 HATVÁNYÖSSZEGE ELMÉLETE II. TANULMÁNY ALALMAZÁSO: NEWTON BINOM, MINT HATVÁNYÖSSZEG Szerző: Forra György Ez a tanulmány a szerző tulajdona. A tanulmányban foglaltak a szerző jog védelme alatt állnak. Csak a tulajdonossal történt megállaodás alaján hasznosítható. Budaest 004

2 TARTALOM Előzmények A NEWTON bnom felírása A NEWTON bnom felírása araméteres hatványösszeg alakban. A NEWTON bnom felírása kétváltozós, teljes araméterszámú hatványösszegként. A NEWTON bnom háromváltozós, hányos araméterszámú hatványösszegként való felírása. A NEWTON bnom háromváltozós, hányos araméterszámú, módosított hatványösszegként való felírása 4 A hatványösszeg - mnt algortmus 5 Összefoglalás 6 Irodalomjegyzék 7 Utószó

3 Előzmények A jelen ublkácó a hatványktevős egyenletekből kézett hatványösszegek elmélet kérdésevel foglalkozó tanulmánysorozat részét kéez, annak egy alkalmazás lehetőségét - a NEWTON bnommal való kacsolatát mutatva be. A témakör a korább, HATVÁNYÖSSZEGE ELMÉLETE, I. ÖTET [4] tárgyú tanulmányban került felvetésre, amelyben bzonyítást nyertek a gyökváltozókból álló, araméteres alakú hatványösszegek kézésére szolgáló ala és módosított algortmusok. Az alább rövd emlékeztető a hvatkozott tanulmány alatézset déz: I. Az egy (x) smeretlenes, -ed fokú egyenletek gyöke egy =n változószámú hatványösszeg változóval azonosak (továbbakban: gyökváltozók), s így az egyenletek és a hatványösszegek egymásból kfejezhetők. II. A hatványösszeg változó (n) (gyöke) számának és a hatványösszeg fokszámának () bármely értéke esetén léteznek olyan, a hatványktevők növekvő és csökkenő tartományára érvényes ala és azokból kéezhető egyéb algortmusok, amelyekkel az adott fokszámú hatványösszeg n számú, egységny fokszám-különbségű smert hatványösszegből meghatározható. A hatványktevő növekvő tartományára érvényes ala algortmus: Q =q Q - q n n Q n...± q n Q./ n n a hatványktevő csökkenő tartományára érvényes ala algortmus: n Q = ( Q + n - q n n Q + n + q Q +... ± q n- Q + )/q n./ n n n ahol Q β = a β + b β + c β e β β-k fokszámú hatványösszeg, az a,b,c..e n gyökváltozókból kéezve, (- < β < ) q...n n-k (egész) fokszámú araméterek az a;b;c...n gyökváltozókból előállítva (lásd. fejezet) A [4]-ben már jeleztük, hogy a hatványösszegek elméletében szerelő araméterek olyan, a gyökváltozókkal szoros funkconáls kacsolatban álló tényezők, amelyek egyes alkalmazásokban maguk s változók lehetnek. Indexálásuk (alsó ndexük) nem a megszokott módon, a araméter mellett álló smeretlen (x) hatványa alaján, hanem a araméter saját fokszáma szernt történk A jelen ublkácó a hatványösszegeknek a NEWTON bnom helyett történő alkalmazása lehetőséget vzsgálja.

4 Bár ez az alkalmazás terület már a bevezető tanulmányban s [4] felmerült, annak általánosabb jellege matt akkor nem volt lehetőség a roblémakör részletesebb smertetésére, egyebek között a hatványösszegek egy léésben történő felírásához, bnomáls együtthatónak kszámításához szükséges összefüggések meghatározására. A NEWTON bnom vzsgálata a ma matematkának, és a számítástechnkának nem súlyont kérdése. Történet, és oktatás szemontból azonban ma s fontos, és mnden másnál jobb lehetőséget nyújt a hatványösszegek elmélete lehetőségenek bemutatására. Feltételezhető, hogy érdeklődésre tarthat számot egy olyan elmélet, amely az adott témakört teljesen új megvlágításból, szélesebb körben kées vzsgáln. Bár a jelen tanulmányban nem kívánunk smétlődésbe bocsátkozn, a bevezető tanulmány néhány fontosabb összefüggésére és megállaítására emlékeztetn fogunk. A szemléletesség céljából az új összefüggések alkalmazását a szokásosnál több éldával llusztráljuk. Megjegyezhető, hogy valójában ez a tanulmány készült el a legkorábban [], és szolgált alaul a [4]-ben smertetett elvek kdolgozásához. Vsszatekntve, és az újabb eredményekhez gazítva a téma kfejtésében most olyan szerkesztés nehézségek elé kerültem, amelyeket lehetséges, hogy nem skerült jól megoldanom, amért kérem szíves megértésüket. 4

5 A NEWTON bnom felírása A NEWTON bnom szokásos felírása az alább azonossággal történk: c =(a +b)./ ahol a;b;c bármely értékű változók, amelyek összege 0-val egyenlő (a+b+c=0):. A kjelölt műveletet elvégezve nyerhető a NEWTON bnom, vagys az a és b változók különféle varácóból, és N együtthatókból álló összefüggés. c = N 0 a + N a - b N ab - + N b 4./ A kéletben szerelő összeadandó tagok a változók hatványktevő szernt rendezhetők. N Az =f(;) bnomáls együtthatók 0 oszloszámmal és sorszámmal jellemezhetők. Az alsó ndex () a bnom fokszámát, felső ndex () a rendezett sor szernt sorszámukat jelöl. A hatványösszegek elméletének analógájaként észrevehető, hogy a 4./ kélet szntén egyfajta algortmust kéez, amelynek segítségével a c változó valamely smert fokszámú hatványa esetén magasabb fokszámú megoldó-kélete levezethető. Az együtthatók meghatározására szolgáló PASCAL háromszög s erre az egyszerű algortmusra éül, amennyben a nagyobb fokszámú bnom rendezett sorszámú együtthatója az eggyel ksebb fokszámú rendezett sorszámú két együttható összegeként számítható. N = N + N 5./ Ez a módszer szemléletesen mutatható be a PASCAL háromszög alább, táblázatos felírásával: / = kélet!/ (-)!/! (-)!!/! (-)!!/4! (-4)!!/5! (-5)!!/6! (-6)!!/7! (-7)! A jelölés részben a megfelelő szmbólum (..) hánya, részben egyéb, a téma később kfejtését megkönnyítő szemontok matt tér el a szokásostól. 5

6 Bár a fent felírás mód formalag eltér a szokásos, háromszög alakba rendezettől, azonban lényegét tekntve azzal azonos, és ebben a formában a tovább változatok algortmusával jobban összevethető. A NEWTON bnom egy léésben történő felírására alább kfejezés szolgálhat c = = = 0 (+/-) N a- b 6./ és a bnomáls együttható: N =!!( )! 7./ A NEWTON bnommal kacsolatosan az alább tulajdonságok emelhetők k. - Az összeadandó tagok száma + - A tagok mndegykében a két változó hatványktevőjének összege -vel egyenlő. - N 0 = N = - Az és a - helyeken álló együtthatók azonos értékűek. - rímszám esetén valamenny együttható -vel osztható. - a változók előjelétől függően a tagok előjele oztív, vagy tagonként előjelváltó. A tovább összehasonlító vzsgálatokhoz célszerű a NEWTON bnomot hatványösszeg alakra átírn, am az =0 sorszámú (a ) és az = sorszámú (b ) tagoknak az egyenlet bal oldalára történő áthelyezése útján történhet. Q = c - a - b = N a - b N ab - 8./ Ekkor tehát az N 0 = N = együtthatók s az egyenlet jobb oldalára kerülnek át. Példakéen a = 5 fokszámú bnom megoldókélete: 5 Q = c 5 - a 5 -b 5 =5a 4 b+0a b +0a b +5ab 4 =5ab [(a +b )+(ab)(a+b)] 9./ A hatványösszeg alakú felírás tehát már a NEWTON bnom átrendezése útján s lehetséges. Valójában hatványösszeg alakra nemcsak az előbb egyenlet rendezhető, hanem azzal teljesen azonosan tovább két egyenlet, valamenny változó-ár kombnácóra (a b; c b; c a) felírható. Q = N c - b N cb - = N c - a N ca - 0./ Az smertetett egyenletek tehát ugyan már hatványösszegek, azonban még nem araméteres alakúak. A q.. araméterek ezekből az egyenletekből csak bonyolult átrendezések útján lennének kfejezhetők. A hatványösszegek elméletét alkalmazva, annak algortmusa segítségével ez sokkal hatékonyabban elvégezhető. 6

7 A NEWTON bnom felírása araméteres hatványösszeg alakban ;./ ala algortmusok segítségével - amennyben az összes változót tartalmazzák (teljes változószámúak) - a hatványösszegek mndg felírhatók araméteres alakban s. Ez azt jelent, hogy bármely fok és változószámú hatványösszeg csuán q n araméterek és bnomáls együtthatók varácóból álló összeggel kfejezhető. Az ala algortmusokkal kézett hatványösszegeken kívül létezhetnek még módosított algortmusokkal és araméterekkel kézett hatványösszegek s. A NEWTON bnom kndulás feltétele (a+b+c=0) a hatványösszegek előállítása szemontjából két alahelyzetnek felel meg.. Változat Az ala algortmusokkal kéezhetők olyan, kétváltozós, teljes araméterszámú hatványösszegek, amelyek a 9;0 kéletekkel analóg módon, háromféle változó ár kombnácóban s felírhatók (q =a+b=-c; c+b=-a;c+a=-b; q = ab;ac;bc).. Változat Az ala algortmusokkal kéezhető olyan, háromváltozós (a;b;c), hányos araméterszámú (q =0, q =ab+bc+ac; q=abc) hatványösszeg, amely csak egyféle alakban írható fel.... Változatok Az ala algortmusokkal kéezhetők módosított alakú (araméterű) hatványösszegek s. A továbbakban ezeket a változatokat smertetjük.. A NEWTON bnom felírása kétváltozós, teljes araméterszámú hatványösszegként ét változó (l. a,b) esetén a q, q araméterek léteznek csak. A c változó tulajdonkéen a q araméterrel azonos. q =a +b=-c./ q =ab./ és az ala algortmus növekvő fokszám esetén Q =a +b = q Q - q Q./ csökkenő fokszám esetén Q =a - +b - = ( Q + - q Q + )/q 4./ Ezt a jelölést a hatványösszeg-bnomáls együtthatóknak a PASCAL bnomáls együtthatóktól való eltérése khangsúlyozása céljából vezettük be. 7

8 Az ala algortmusokból adódk a következő, negatív hatványon ndítható araméteres hatványösszeg sor: Q = ( q -5 q +5 5 q q q )/ q 5./ Q = ( q -4q q + q )/ q 6./ Q = ( q - q q ) / q 7./ Q = ( q - q )/ q 8./ Q = q / q 9./ 0 Q = 0./ Q = q./ Q = q -q./ Q = q - q q./ 4 4 Q = q -4 q q +q 4./ 5 5 Q = q -5 q q +5 q q 5./... A kétváltozós hatványösszegek egy léésben történő felírására szolgálhat az alább általános összefüggés: Q = = m = 0 (-) q α q α 6./ ahol =f(;) - az 0 m oszloszámmal és sorszámmal jellemezhető, a PASCAL háromszögétől eltérő bnomáls együtthatók. áratlan esetén m = (-)/ α áratlan szám áros esetén m = / α / áros szám 8

9 A fent összefüggésben szerelő araméterek fokszáma különböző (; ). övetkezéskéen a 5./ kéletben szerelő, szorzótényezőként k nem emelhető araméterek kombnácóból olyan, a fokszámuk szernt legksebb közös többszörös értékének (;=) megfelelő elemek különíthetők el, amelyek bármely fokszámú megoldókéletben smétlődően előfordulhatnak. A araméterek fokszáma szernt legksebb közös többszörös értékének megfelelő aramétervarácókat célszerű külön jelöléssel ellátn, mnt l. az adott esetben: A = q ; B= q A hatványösszegek felírása ezáltal átteknthetőbbé válk. Q = q r q k = m = 0 (-) Am- B 7./ A fent kéletben szerelő tényezők értéke az alább táblázat szernt vehetők fel: = oztív oztív negatív negatív áros áratlan áros áratlan = +n = n+ = -n = -n- r 0 0 m / (-)/ -/ (--)/ k A bnomáls együtthatók meghatározása ebben az esetben és fokszámmal ksebb, sorba rendezett együtthatók összegeként számítható: A növekvő fokszám tartományában: = - 8./ A csökkenő fokszám tartományában: = / + Ez a módszer s bemutatható a PASCAL háromszöghöz hasonló, táblázatos formában, amelynek kézése és értékkészlete az első oztív és negatív hatványok vonatkozásában a továbbakban látható. 9

10 / / = = = kélet! (-) (-) /! - (-) (-) (-4) /! - (-4) /! (-) (-4) (-5) (-6) /4! - (-5) (-6) /! (-4) (-5) (-6) (-7) (-8) /5! - (-6) (-7) (-8) /! (-5) (-6) (-7) (-8) (-9) (-0) /6! - (-7) (-8) (-9) (-0) /4! (-6) (-7) (-8) (-9) (-0) (-) (-) /7! - (-8) (-9) (-0) (-) (-) /5! Az együtthatók egy léésben történő felírásához a 8./ kélet átrendezett formában használható: j= = j= 0 0./ j vagys, hogy bármely együttható az eggyel ksebb oszloszámú, és kettővel ksebb fokszámú összes együttható összegével egyenlő. 0

11 Ebből a feltételből adódnak az alább, általános összefüggések: Ha 0, akkor =.(--)!/(-)!./ l. = ; =5 esetén: = (-5-)!/(-0)!5!=9 Ha < 0, akkor <0 =0 Fent összefüggésekben = 0 esetére fgyelembe vettük a faktorált általánosító Γ (x) funkcót, amelynek értéke Γ (0)=; és Γ (-x) =+/- A NEWTON bnomból kézett hatványösszeget helyettesítő, háromváltozós hatványösszeg a fent, kétváltozósból úgy állítható elő, ha annak mndkét oldalához hozzáadjuk a c = tagot: Q = Q + ( q) q./ 0 ( ) A kegészítés következtében a hatványösszegek jobb oldalán, a 0 helyen álló az alábbak szernt módosulnak: együtthatók áros fokszám esetén : 0 = áratlan fokszám esetén : 0 =0 A több együttható értéke változatlan marad. Az együtthatók smeretében a hatványösszegek felírhatók, és tovább egyszerűsítések végezhetők, l. a = fokszámú hatványösszeg Q =q B (-A 5 +65A 4 B-56A B +8A B -9AB 4 +B 5 )./ amelynek araméteret a c = a+b azonosság fgyelembevételével változóra átírva kajuk : Q = abc [-c 0 +65c 8 ab-56c 6 (ab) +8c 4 (ab) -9c (ab) 4 +(ab) 5 ] 4./ Azonos összefüggések vezethetők le a araméter-árok másk két kombnácója vonatkozásában s. Bár a nyert összefüggés a NEWTON bnommal azonos elemekre vezethető vssza (ab; a+b) formalag azonban attól teljesen eltérő. A NEWTON bnomból kézett hatványösszeget helyettesítő kétváltozós, araméteres hatványösszeggel kacsolatosan az alább strukturáls tulajdonságok emelhetők k. - A bnom oztív és negatív egész fokszámokra s érvényes. - Az összeadandó tagok száma közelítőleg a fele (m=/; lletve (-)/) - A araméterekből kézett új A;B araméterek olnom fokszáma szntén ksebb, mnt /- - együtthatók táblázatos és kombnatorka módszerekkel kéezhetők.

12 0 =; =, ha a ktevő áratlan; =, ha a ktevő 0, vagy áros szám - A táblázat a oztív és a negatív hatványösszegek tekntetében tükörszmmetrkus, vagys m = m 5./ amből következk Q / Q = q 6./ - rímszám esetén valamenny együttható -vel osztható. - a változók előjelétől függően a tagok előjele oztív, vagy tagonként előjelváltó.. A NEWTON bnom háromváltozós, hányos araméterszámú hatványösszegként való felírása Három változó (a,b,c) esetén a q =0, és csak a q,q araméterek léteznek: q = ab+ac+bc 7./ q = abc 8./ Az ala algortmus növekvő fokszám esetén Q = a + b = -q Q +q Q 9./ csökkenő fokszám esetén Q = a - + b - == ( Q + + q Q + )/q 40./ A három változós hatványösszegek sorozatának első megoldókélete a következők: Q = ( q +5q q )/ q 4./ Q = ( q + 4q q )/ q 4./ Q = ( q + q )/ q 4./ Q = + q / q 44./ Q = + q / q 45./ 0 Q = 46./ Q = 0 47./ Q = -q 48./ Q = + q 49./ 4 Q = +q 50./

13 5 Q = -5 q 6 Q = -q + 7 Q = +7q 8 4 Q = +q -8 q q 5./ q 5./ q 5./ q 54./... A háromváltozós hatványösszegek egy léésben történő felírására szntén a 9./-hez hasonló kélet szolgálhat, azonban a benne szerelő araméterek fokszáma lletve. övetkezéskéen a szorzótényezőként k nem emelhető araméterek kombnácóból kéezhető, a megoldó kéletekben smétlődően előforduló elemek fokszáma 6-tal egyenlő. A tovább vzsgálatok szemontjából ezúttal s célszerű a legksebb közös többszörös értékének megfelelő araméter-varácókat külön jelöléssel ellátn: B= q ; C = q ; 55./ Q = q r q k = m = 0 (-) ρ Bm- C 56./ A fent kéletben szerelő tényezők értéke az alább táblázat szernt vehetők fel: = oztív oztív negatív negatív áros áratlan áros áratlan = +n = +n+ = -n = -n- r 0 ρ / (+)/ m (-k)/6 (--k)/6 (--k)/ (--k)/ (a lehetséges együtthatók száma) 0 mod() = +/-n akkor k=0 mod() = +/-n akkor k= mod() = +/-n akkor k= =f(;) 0 m oszloszámmal és sorszámmal jellemezhető bnomáls együtthatók. A nagyobb fokszámú bnom rendezett sorszámú együtthatója ebben az esetben és fokszámmal ksebb, sorba rendezett együtthatók összegeként, lletve azokból kézett más együttható-kombnácók segítségével számítható

14 A növekvő fokszám tartományában: Ha "" oztív áros egész = + 57./ lletőleg j= = j= j Ha "" oztív áratlan egész = + 58./ lletőleg j= = j= j Ha "" negatív egész = / lletőleg j= + = j= j Az együtthatók kézése és értékkészlete az első oztív és negatív hatványok vonatkozásában a következő táblázatban látható. r k m = =75 (negatív áros) = (negatív áratlan)

15 =5 (oztív áros) = =00 (oztív 0 0 Páratlan) =95 (oztív Páros mód.) =046 (oztív Páratlan mód.) Az együtthatók kszámítására általánosságban az alább kéletek szolgálhatnak: Ha "" oztív, áratlan egész 55 = [(--)/]!/ [(--6)/]! (+)! 60./ 5

16 ahol: 0 m =(--k)/6 6./ Példakéen a javasolt kélettel történő számításoknál =, = esetén a bnomáls együttható az alábbak szernt határozható meg: A lehetséges együtthatók száma: m = (--.)/6 =4 = = [(--.)/]!/ [(--6.)/]! (.+)! =046 Ha "" oztív áros egész, akkor: = [(--)/]! /()![(-6)/]! ahol: 0 m =(-k)/6 6./ éldául =8; = 8 = 8[(8--.)/]! /(.)![(-6.)/]!=55 Ha "" negatív egész = (---)!/!(---)! +( ---)!/(--)!(-)! 6./ 0 m =(--k)/ 64./ Például, ha = -, =, akkor δ= -x - = Ismerve = (-.-)!/!(--.-)! +( --.-)!/(--.)!(-)!=65 értékét, az 54./ kélet segítségével bármely hatványösszeg kfejezhető. A NEWTON bnomból kézett hatványösszeget helyettesítő háromváltozós, araméteres hatványösszeggel kacsolatosan az alább strukturáls tulajdonságok emelhetők k. - A bnom oztív és negatív egész fokszámokra s érvényes. - Az összeadandó tagok száma közelítőleg a hatodrésze (m=-;;;4,5/6) A araméterekből kézett új B;C araméterekből kézett olnom fokszáma szntén kb. 6- szor ksebb, mnt - bnomáls együtthatók táblázatos és kombnatorka módszerekkel kéezhetők. - A táblázat a oztív és a negatív hatványösszegek tekntetében nem tükörszmmetrkus, amből következk - rímszám esetén valamenny együttható -vel osztható. - a változók előjelének bármely kombnácójában q ; B negatív, q ; C edg oztív előjelűek. Ennek következtében a megoldókéletben szerelő előjelváltó tagok mndegyke a aramétereket előjelhelyesen behelyettesítve oztív fokszám esetén oztív előjelűvé, negatív hatvány esetén előjelváltóvá válk. 6

17 . A NEWTON bnom háromváltozós, hányos araméterszámú, módosított hatványösszegként való felírása Bevezetve q =abc helyett az F= q q -q harmadfokú új aramétert, q =0 esetén csak a q,f araméterek léteznek: q =ab+ac+bc 65./ F=(a+b)(a+c)(b+c) 66./ A módosított algortmus, növekvő fokszám esetén: Q = -q Q -F Q 67./ Csökkenő fokszám esetén az algortmus: Q =( Q +q Q )/ (-F) 68./ A három változós hatványösszegek sorozatának első megoldáskélete a következők:... Q = 0 69./ Q = -q 70./ Q = F 7./ 4 Q =+q 7./ 5 Q =+5 q F 7./ 6 Q = + F -q 74./ 7 Q = -7 q F 75./ 8 Q = -8q F 4 + q 76./ Ez a hatványsor az adott esetben teljesen azonos az ala algortmus szernt a. fejezetben vzsgálttal, mvel érvényesül az alább azonosság: q=abc=f=(a+b)(a+c)(b+c) 77./ Így az általános megoldókélet és a bnomáls együtthatók meghatározására szolgáló összefüggések s azonosak. 7

18 4 A hatványösszeg - mnt algortmus Bár a témakör a számítástechnka szemontjából talán fontosabb, a tanulmánynak nem volt célja, hogy vzsgálja. Néhány gondolat azonban kínálkozott. A PASCAL háromszög talán az első algortmus, amt megsmerünk, a PASCAL az első rogramozás leírások egyke. A tanulmány ugyanazon feladat - a NEWTON bnom-kfejtésére több, a PASCAL-háromszöggel egyenértékű, sőt annál szélesebb körben használható, egymástól teljesen eltérő formájú algortmust smertet. Mndegykük közös jellemzője, hogy a művelet értékkészletük: bnomáls együtthatók előzetes meghatározásához két művelet jelzőszám (ktevő és sorszám) szükséges. A PASCAL háromszög táblázatként rendezett formája mutatja közülük a legegyszerűbb geometra struktúrát: két felső együttható összege megadja az alsó harmadkat. Hogy ugyanazon feladatra találhatók bonyolultabb rajzolatú, más kétdmenzós (kétjelzőszámos) síkbel struktúrák (a táblázatokban látható kötésmnták ) s, amelyek ráadásul összességében leegyszerűsíthetk a számítást - talán mégs csak érdekes? Szembetűnő a bemutatott algortmusok kötésmntának sakkjátékkal való forma hasonlósága s. Egydmenzós, lneárs algortmusra talán éldaként szolgálhat a Taylor sor s, amely egyetlen, egy sorba rendezhető, végtelen számú adatkészlettel kfejezhető algortmusnak teknthető. Az a célja ugyans, hogy egy kndulóhalmazból, valamely előre megadott szabályok szernt művelethalmaz segítségével - eredményhalmazt nyerjünk. De mlyenek lehetnének a nem síkbel, hanem többdmenzós algortmusok, l. trnomáls együtthatókkal? Mközben a kndulóhalmaz értékkészlete általában szabadabban megválasztható, az eredményhalmazé a mndenkor knduló és a művelethalmazok értékkészletének a függvénye. zárólag a művelethalmaz értékkészlete kötődk elsősorban magához a művelethez - az algortmushoz. Mndeddg csak olyan egyszerűbb műveletekről volt szó, amelyek művelet értékkészlete eléréséhez elegendő volt egy, legfeljebb két művelet jelzőszámot megadn, vagys legfeljebb bnomáls együtthatók használatára volt szükségünk. Ha egy olyan, összetettebb függvény vzsgálatára kerülne sor, amelyben több, művelet értékkészlettel rendelkező függvény s szereel, megjelenhet a multnomáls együtthatók alkalmazásának génye. Az algortmus jellegű tevékenységeknek (l. játékoknak) valószínűsíthetően többfunkcós kndulóhalmaza van, s így eredményhalmazuk s multnomáls művelethalmazzal érhető el. Példát lyenre most még nem tudok felhozn. 8

19 5 Összefoglalás A jelen ublkácóban egy, a hatványktevős egyenletekből kézett hatványösszegek elmélet kérdésevel foglalkozó tanulmánysorozat részeként a NEWTON bnom helyettesítésére rányuló vzsgálatokat végeztünk. Elsőként a jelenleg smereteket elemezve kmutattuk, hogy a NEWTON bnom lényegében szntén hatványösszeg, amely az smert algortmusokkal, és általános kéletek segítségével írható fel. A korább, HATVÁNYÖSSZEGE ELMÉLETE [4] tárgyú tanulmányban bzonyított ala és módosított algortmusok alaján többféle, a NEWTON bnommal egyenértékű, lletőleg annál általánosabban alkalmazható összefüggés került levezetésre. I. változat : a NEWTON bnom kétváltozós, teljes araméterszámú hatványösszegként, (változó-áronként három kélet), II. változat : a NEWTON bnom háromváltozós, hányos araméterszámú hatványösszegként való felírása, (egy kélet), III. változat: a NEWTON bnom háromváltozós, hányos araméterszámú, módosított hatványösszegként való felírása, emelendő, hogy ezek a kéletek, éen úgy, ahogy a Newton bnom, szntén rendelkeznek a bnomáls együtthatók meghatározására szolgáló módszerekkel. Jelzett kéletek még az alább eltérő sajátságokkal bírnak: - A knduló változók összevonása következtében az összeget kéező tagok száma kevesebb, mnt a NEWTON olnomé, - a megoldó kélet negatív -hatványokra s érvényes. Az eljárás a NEWTON kélettel azonos, lletve annál szélesebb területeken alkalmazható. Gyakorlat szemontból előnye, hogy az smétlődő elemenek nagyobb fokszáma matt bzonyos számítás eljárások (függvények közelítése, komlex számokkal való műveletek végzése) általa felgyorsítható. Nylvánvaló, hogy a vzsgálat kterjeszthető háromnál több gyökváltozóra s. A négyváltozós hatványösszeg, ha q =0, legfeljebb csak 6 db smétlődő, -ed fokú közös többszörös aramétervarácóból (A,B,C,D,E,F) állhat. Így valamely négyváltozós, =4 fokú hatványösszeg a hagyományos formulához kéest mndössze db összeadandóval leírható. A tárgy kacsolódk a DIOPHANTIUS egyenletek, és mnden bzonnyal, az ALGORIT- MUSO témaköréhez s. Az utóbb vszont valahol már számítástechnka, s így aktuáls. Mndezek külön tanulmányokban lennének bemutathatók. Forra György 004. júlus 9

20 6 Irodalomjegyzék: N Szerző Megnevezés adás G.H. Hardy, E.M. AN INTRODUCTION TO THE THEORY OF 97 WRIGHT NUMBERS (angol nyelvű), OXFORD, kadás Gyarmat Edt SZÁMELMÉLET 980 (Turán Pál előadásanak felhasználásával) Forra György VÜCSISZLENYIE SZTYEPENNÜX SZUM 99 Számítástechnka és Matematka Módszerek Alkalmazása a Tudományos és Ekonoma vzsgálatokban" Műszak-tudományos konferenca előadás gyűjteményében jelent meg. (A konferenca rendező voltak: az Ukrán SzSzR "ZNÁNYIE" özgazdaság és Műszak-Tudományos egyesülete, a Lvov Állam, és a ev Poltechnka Egyetem 4 Forra György HATVÁNYÖSSZEGE ELMÉLETE Hatványösszegek meghatározása és kacsolatuk a hatványktevős egyenletekkel ME (Magyar Elektronkus önyvtár)

21 7 Utószó A Hatványösszegek Elmélete tanulmány-sorozat egy 98-ben ndult vzsgálódás eredménye, amelynek ublkálására különböző okokból mndeddg nem nyílt módom. A tárgy szerteágazó, és eltérő dőszakokban különböző témaköreben merültem el - azok eredménye a [4]-ben lettek összefoglalva. Érzékelem azonban, hogy annak összefoglaló jellege matt az nem kées kellőkéen szemléltetn a tárgyban rejlő lehetőségeket. Ezért bocsátanám közre a jelen tanulmányt, amely tulajdonkéen a legelső volt, és amelyről úgy gondolom, hogy ha nem s alkalmazásra, de érdeklődésre számot tarthat. Még nagyon sok témaköre vonatkozásában gondolom úgy, hogy ublkálásra méltó, de azok csak félg-kész állaotúak, és nem tudom, hogy módom lesz-e befejezn őket? Mndez év alatt játszódott le. Döntse el bárk, hogy ez sok, vagy kevés. - öszönetet kell mondjak a Magyar Elektronkus önyvtár szonzoranak és munkatársanak, hogy a ublkálás lehetőséget számomra, vagy bárk számára megteremtették. - öszönetet kell, hogy mondjak mndazoknak szntén, akk a számítástechnka eszközet számomra s elérhetővé tették - anélkül nem tudtam volna gondolatamat kfejten. - öszönetet kell mondjak mndazoknak, akk segítséget nyújtottak, bztattak. - Végül Önnek, Tsztelt Olvasó, hogy a Tanulmányt a fgyelmére méltatta. Magam s érzékelem, hogy a tárgy kfejtését, rendszerbe foglalását nem úgy oldottam meg, ahogyan szerettem volna. Azonban eleve csak az egész ks részének a bemutatására gondolhattam, és abban bíztam, hogy a bemutatott éldák kárótolnak majd a hányosságokért. Meg abban, hogy Ön Tsztelt Olvasó, észrevételevel segít majd a tárgy kdolgozását, lletve külön folytatja azt tovább.

Az elektromos kölcsönhatás

Az elektromos kölcsönhatás TÓTH.: lektrosztatka/ (kbővített óravázlat) z elektromos kölcsönhatás Rég tapasztalat, hogy megdörzsölt testek különös erőket tudnak kfejten. Így pl. megdörzsölt műanyagok (fésű), megdörzsölt üveg- vagy

Részletesebben

Egy negyedrendű rekurzív sorozatcsaládról

Egy negyedrendű rekurzív sorozatcsaládról Egy negyedrendű rekurzív sorozatcsaládról Pethő Attla Emlékül Kss Péternek, a rekurzív sorozatok fáradhatatlan kutatójának. 1. Bevezetés Legyenek a, b Z és {1, 1} olyanok, hogy a 2 4b 2) 0, b 2 és ha 1,

Részletesebben

BUDAPESTI MŰ SZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR VASÚTI JÁRMŰVEK ÉS JÁRMŰRENDSZERANALÍZIS TANSZÉK

BUDAPESTI MŰ SZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR VASÚTI JÁRMŰVEK ÉS JÁRMŰRENDSZERANALÍZIS TANSZÉK BUDAPESTI MŰ SZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR VASÚTI JÁRMŰVEK ÉS JÁRMŰRENDSZERANALÍZIS TANSZÉK MÉRNÖKI MATAMATIKA Segédlet a Bessel-függvények témaköréhez a Közlekedésmérnök

Részletesebben

Az entrópia statisztikus értelmezése

Az entrópia statisztikus értelmezése Az entrópa statsztkus értelmezése A tapasztalat azt mutatja hogy annak ellenére hogy egy gáz molekulá egyed mozgást végeznek vselkedésükben mégs szabályszerűségek vannak. Statsztka jellegű vselkedés szabályok

Részletesebben

KOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatlan matematika tanár hallgatók számára. Szita formula

KOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatlan matematika tanár hallgatók számára. Szita formula KOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatlan matematka tanár hallgatók számára Szta formula Előadó: Hajnal Péter 2015. 1. Bevezető példák 1. Feladat. Hány olyan sorbaállítása van a a, b, c, d, e} halmaznak, amelyben

Részletesebben

Szárítás során kialakuló hővezetés számítása Excel VBA makróval

Szárítás során kialakuló hővezetés számítása Excel VBA makróval Szárítás során kalakuló hővezetés számítása Excel VBA makróval Rajkó Róbert 1 Eszes Ferenc 2 Szabó Gábor 1 1 Szeged Tudományegyetem, Szeged Élelmszerpar Főskola Kar Élelmszerpar Műveletek és Környezettechnka

Részletesebben

Statisztikai próbák. Ugyanazon problémára sokszor megvan mindkét eljárás.

Statisztikai próbák. Ugyanazon problémára sokszor megvan mindkét eljárás. Statsztka próbák Paraméteres. A populácó paraméteret becsüljük, ezekkel számolunk.. Az alapsokaság eloszlására van kkötés. Nem paraméteres Nncs lyen becslés Nncs kkötés Ugyanazon problémára sokszor megvan

Részletesebben

Méréselmélet: 5. előadás,

Méréselmélet: 5. előadás, 5. Modellllesztés (folyt.) Méréselmélet: 5. előadás, 03.03.3. Út az adaptív elárásokhoz: (85) és (88) alapán: W P, ( ( P). Ez utóbb mndkét oldalát megszorozva az mátrxszal: W W ( ( n ). (9) Feltételezve,

Részletesebben

Békefi Zoltán. Közlekedési létesítmények élettartamra vonatkozó hatékonyság vizsgálati módszereinek fejlesztése. PhD Disszertáció

Békefi Zoltán. Közlekedési létesítmények élettartamra vonatkozó hatékonyság vizsgálati módszereinek fejlesztése. PhD Disszertáció Közlekedés létesítmények élettartamra vonatkozó hatékonyság vzsgálat módszerenek fejlesztése PhD Dsszertácó Budapest, 2006 Alulírott kjelentem, hogy ezt a doktor értekezést magam készítettem, és abban

Részletesebben

Egyenletek, egyenlőtlenségek VII.

Egyenletek, egyenlőtlenségek VII. Egyenletek, egyenlőtlenségek VII. Magasabbfokú egyenletek: A 3, vagy annál nagyobb fokú egyenleteket magasabb fokú egyenleteknek nevezzük. Megjegyzés: Egy n - ed fokú egyenletnek legfeljebb n darab valós

Részletesebben

Magasabbfokú egyenletek

Magasabbfokú egyenletek 86 Magasabbfokú egyenletek Magasabbfokú egyenletek 5 90 a) =! ; b) =! ; c) = 5, 9 a) Legyen = y Új egyenletünk: y - 5y+ = 0 Ennek gyökei: y=, y= Tehát egyenletünk gyökei:, =!,, =! b) Új egyenletünk: y

Részletesebben

d(f(x), f(y)) q d(x, y), ahol 0 q < 1.

d(f(x), f(y)) q d(x, y), ahol 0 q < 1. Fxponttétel Már a hétköznap életben s gyakran tapasztaltuk, hogy két pont között a távolságot nem feltétlenül a " kettő között egyenes szakasz hossza" adja Pl két település között a távolságot közlekedés

Részletesebben

1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás)

1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás) Matematika A2c gyakorlat Vegyészmérnöki, Biomérnöki, Környezetmérnöki szakok, 2017/18 ősz 1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás) 1. Valós vektorterek-e a következő

Részletesebben

A sokaság/minta eloszlásának jellemzése

A sokaság/minta eloszlásának jellemzése 3. előadás A sokaság/mnta eloszlásának jellemzése tpkus értékek meghatározása; az adatok különbözőségének vzsgálata, a sokaság/mnta eloszlásgörbéjének elemzése. Eloszlásjellemzők Középértékek helyzet (Me,

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Számelmélet

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Számelmélet MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Számelmélet A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek

Részletesebben

Utak és környezetük tervezése

Utak és környezetük tervezése Dr. Fi István Utak és környezetük tervezése 3A előadás: Vonalvezetési elvek Vonalvezetési elvek Vonalvezetés az útvonalat alkotó egyenesek és ívek elrendezése. A vonalvezetés ismérve az ívesség (I) (lásd

Részletesebben

egyenlőtlenségnek kell teljesülnie.

egyenlőtlenségnek kell teljesülnie. MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Abszolútértékes és gyökös kifejezések A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval

Részletesebben

Regresszió. Fő cél: jóslás Történhet:

Regresszió. Fő cél: jóslás Történhet: Fő cél: jóslás Történhet: Regresszó 1 változó több változó segítségével Lépések: Létezk-e valamlyen kapcsolat a 2 változó között? Kapcsolat természetének leírása (mat. egy.) A regresszós egyenlet alapján

Részletesebben

11. előadás PIACI KERESLET (2)

11. előadás PIACI KERESLET (2) . előadás PIACI KERESLET (2) Kertes Gábor Varan 5. feezete erősen átdolgozva . Állandó rugalmasságú kereslet görbe Olyan kereslet görbe, amt technkalag könnyű kezeln. Ezért szeretk a közgazdászok. Hogyan

Részletesebben

Hatványozás. A hatványozás azonosságai

Hatványozás. A hatványozás azonosságai Hatványozás Definíció: a 0 = 1, ahol a R, azaz bármely szám nulladik hatványa mindig 1. a 1 = a, ahol a R, azaz bármely szám első hatványa önmaga a n = a a a, ahol a R, n N + n darab 3 4 = 3 3 3 3 = 84

Részletesebben

Elemi algebrai eszközökkel megoldható versenyfeladatok Ábrahám Gábor, Szeged

Elemi algebrai eszközökkel megoldható versenyfeladatok Ábrahám Gábor, Szeged Magas szintű matematikai tehetséggondozás Elemi algebrai eszközökkel megoldható versenyfeladatok Ábrahám Gábor, Szeged Ahhoz, hogy egy diák kimagasló eredményeket érhessen el matematika versenyeken, elengedhetetlenül

Részletesebben

ALGORITMUSOK, ALGORITMUS-LEÍRÓ ESZKÖZÖK

ALGORITMUSOK, ALGORITMUS-LEÍRÓ ESZKÖZÖK ALGORITMUSOK, ALGORITMUS-LEÍRÓ ESZKÖZÖK 1. ALGORITMUS FOGALMA ÉS JELLEMZŐI Az algortmus egyértelműen végreajtató tevékenység-, vagy utasítássorozat, amely véges sok lépés után befejeződk. 1.1 Fajtá: -

Részletesebben

Általános esetben az atomok (vagy molekulák) nem függetlenek, közöttük erős

Általános esetben az atomok (vagy molekulák) nem függetlenek, közöttük erős I. BEVEZETÉS A STATISZTIKUS MÓDSZEREKBE Ebben a fejezetben konkrét példán vzsgáljuk meg, hogy mlyen jellegzetes tulajdonsága vannak a makroszkopkus testeknek statsztkus fzka szempontból. A megoldás során

Részletesebben

Dr. Ratkó István. Matematikai módszerek orvosi alkalmazásai. 2010.11.08. Magyar Tudomány Napja. Gábor Dénes Főiskola

Dr. Ratkó István. Matematikai módszerek orvosi alkalmazásai. 2010.11.08. Magyar Tudomány Napja. Gábor Dénes Főiskola Dr. Ratkó István Matematka módszerek orvos alkalmazása 200..08. Magyar Tudomány Napja Gábor Dénes Főskola A valószínűségszámítás és matematka statsztka főskola oktatásakor a hallgatók néha megkérdezk egy-egy

Részletesebben

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Algebra

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Algebra Algebra Műveletek tulajdonságai: kommutativitás (felcserélhetőség): a b = b a; a b = b a asszociativitás (átcsoportosíthatóság): (a b) c = a (b c); a (b c) = (a b) c disztributivitás (széttagolhatóság):

Részletesebben

Egészrészes feladatok

Egészrészes feladatok Kitűzött feladatok Egészrészes feladatok Győry Ákos Miskolc, Földes Ferenc Gimnázium 1. feladat. Oldjuk meg a valós számok halmazán a { } 3x 1 x+1 7 egyenletet!. feladat. Bizonyítsuk be, hogy tetszőleges

Részletesebben

Egész számok. pozitív egész számok: 1; 2; 3; 4;... negatív egész számok: 1; 2; 3; 4;...

Egész számok. pozitív egész számok: 1; 2; 3; 4;... negatív egész számok: 1; 2; 3; 4;... Egész számok természetes számok ( ) pozitív egész számok: 1; 2; 3; 4;... 0 negatív egész számok: 1; 2; 3; 4;... egész számok ( ) 1. Írd a következõ számokat a halmazábra megfelelõ helyére! 3; 7; +6 ; (

Részletesebben

Lineáris algebra numerikus módszerei

Lineáris algebra numerikus módszerei Hermite interpoláció Tegyük fel, hogy az x 0, x 1,..., x k [a, b] különböző alappontok (k n), továbbá m 0, m 1,..., m k N multiplicitások úgy, hogy Legyenek adottak k m i = n + 1. i=0 f (j) (x i ) = y

Részletesebben

2010. október 12. Dr. Vincze Szilvia

2010. október 12. Dr. Vincze Szilvia 2010. október 12. Dr. Vincze Szilvia Tartalomjegyzék 1.) Sorozat definíciója 2.) Sorozat megadása 3.) Sorozatok szemléltetése 4.) Műveletek sorozatokkal 5.) A sorozatok tulajdonságai 6.) A sorozatok határértékének

Részletesebben

Matematika III előadás

Matematika III előadás Matematika III. - 2. előadás Vinczéné Varga Adrienn Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Előadáskövető fóliák Vinczéné Varga Adrienn (DE-MK) Matematika III. 2016/2017/I 1 / 23 paramétervonalak,

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 6 VI KOmPLEX SZÁmOk 1 A komplex SZÁmOk HALmAZA A komplex számok olyan halmazt alkotnak amelyekben elvégezhető az összeadás és a szorzás azaz két komplex szám összege és szorzata

Részletesebben

w u R. x 2 x w w u 2 u y y l ; x d y r ; x 2 x d d y r ; l 2 r 2 2 x w 2 x d w 2 u 2 d 2 2 u y ; x w u y l ; l r 2 x w 2 x d R d 2 u y ;

w u R. x 2 x w w u 2 u y y l ; x d y r ; x 2 x d d y r ; l 2 r 2 2 x w 2 x d w 2 u 2 d 2 2 u y ; x w u y l ; l r 2 x w 2 x d R d 2 u y ; A négysuklós mehanizmus alapfeladata másképpen Előző dolgozatunkban melynek íme: A négysuklós mehanizmus alapfeladatáról egy általunk legegyszerűbbnek gondolt megoldási módot ismertettünk. Ott megemlítet

Részletesebben

2012. október 2 és 4. Dr. Vincze Szilvia

2012. október 2 és 4. Dr. Vincze Szilvia 2012. október 2 és 4. Dr. Vincze Szilvia Tartalomjegyzék 1.) Az egyváltozós valós függvény fogalma, műveletek 2.) Zérushely, polinomok zérushelye 3.) Korlátosság 4.) Monotonitás 5.) Szélsőérték 6.) Konvex

Részletesebben

MATE-INFO UBB verseny, március 25. MATEMATIKA írásbeli vizsga

MATE-INFO UBB verseny, március 25. MATEMATIKA írásbeli vizsga BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, KOLOZSVÁR MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA KAR MATE-INFO UBB verseny, 218. március 25. MATEMATIKA írásbeli vizsga FONTOS TUDNIVALÓK: 1 A feleletválasztós feladatok,,a rész esetén

Részletesebben

Németh László Matematikaverseny április 16. A osztályosok feladatainak javítókulcsa

Németh László Matematikaverseny április 16. A osztályosok feladatainak javítókulcsa Németh László Matematikaverseny 007. április 16. A 9-10. osztályosok feladatainak javítókulcsa Feladatok csak 9. osztályosoknak 1. feladat a) Vegyük észre, hogy 7 + 5 felírható 1 + 3 + 6 + alakban, így

Részletesebben

OSZTHATÓSÁG. Osztók és többszörösök : a 3 többszörösei : a 4 többszörösei Ahol mindkét jel megtalálható a 12 többszöröseit találjuk.

OSZTHATÓSÁG. Osztók és többszörösök : a 3 többszörösei : a 4 többszörösei Ahol mindkét jel megtalálható a 12 többszöröseit találjuk. Osztók és többszörösök 1783. A megadott számok elsõ tíz többszöröse: 3: 3 6 9 12 15 18 21 24 27 30 4: 4 8 12 16 20 24 28 32 36 40 5: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 6: 6 12 18 24 30 36 42 48 54 60 1784. :

Részletesebben

,...,q 3N és 3N impulzuskoordinátával: p 1,

,...,q 3N és 3N impulzuskoordinátával: p 1, Louvlle tétele Egy tetszőleges klasszkus mechanka rendszer állapotát mnden t dőpllanatban megadja a kanónkus koordnáták összessége. Legyen a rendszerünk N anyag pontot tartalmazó. Ilyen esetben a rendszer

Részletesebben

SHk rövidítéssel fogunk hivatkozni.

SHk rövidítéssel fogunk hivatkozni. Nevezetes függvény-határértékek Az alábbiakban a k sorszámú függvény-határértékek)re az FHk rövidítéssel, a kompozíció határértékéről szóló első, illetve második tételre a KL1, illetve a KL rövidítéssel,

Részletesebben

VARIANCIAANALÍZIS (szóráselemzés, ANOVA)

VARIANCIAANALÍZIS (szóráselemzés, ANOVA) VARIANCIAANAÍZIS (szóráselemzés, ANOVA) Varancaanalízs. Varancaanalízs (szóráselemzés, ANOVA) Adott: egy vagy több tetszőleges skálájú független változó és egy legalább ntervallum skálájú függő változó.

Részletesebben

MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR DOKTORI ISKOLA VEZETŐ: MTA rendes tagja TÉMACSOPORT VEZETŐ: MTA rendes tagja TÉMAVEZETŐ: egyetemi docens

MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR DOKTORI ISKOLA VEZETŐ: MTA rendes tagja TÉMACSOPORT VEZETŐ: MTA rendes tagja TÉMAVEZETŐ: egyetemi docens MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR ÚJ ELJÁRÁS AUTOKLÁV GÉPCSOPORTOK EXPOZÍCIÓJÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRA PhD értekezés KÉSZÍTETTE: Szees L. Gábor okleveles géészmérnök SÁLYI ISTVÁN GÉPÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

Hely és elmozdulás - meghatározás távolságméréssel

Hely és elmozdulás - meghatározás távolságméréssel Hely és elmozdulás - meghatározás távolságméréssel Bevezetés A repülő szerkezetek repülőgépek, rakéták, stb. helyének ( koordnátának ) meghatározása nem új feladat. Ezt a szakrodalom részletesen taglalja

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) 2. forduló feladatainak megoldása

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) 2. forduló feladatainak megoldása Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny / Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) 2. forduló feladatainak megoldása. Oldja meg a valós számok legbővebb részhalmazán a egyenlőtlenséget!

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Abszolútértékes és gyökös kifejezések

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Abszolútértékes és gyökös kifejezések MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Abszolútértékes és gyökös kifejezések A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval

Részletesebben

4 2 lapultsági együttható =

4 2 lapultsági együttható = Leíró statsztka Egy kísérlet végeztével általában tetemes mennységű adat szokott összegyűln. Állandó probléma, hogy mt s kezdjünk - lletve mt tudunk kezden az adatokkal. A statsztka ebben segít mnket.

Részletesebben

Oktatási Hivatal. 1 pont. A feltételek alapján felírhatók az. összevonás után az. 1 pont

Oktatási Hivatal. 1 pont. A feltételek alapján felírhatók az. összevonás után az. 1 pont Oktatási Hivatal Öt pozitív egész szám egy számtani sorozat első öt eleme A sorozatnak a különbsége prímszám Tudjuk hogy az első négy szám köbének összege megegyezik az ezen öt tag közül vett páros sorszámú

Részletesebben

A mágneses tér energiája, állandó mágnesek, erőhatások, veszteségek

A mágneses tér energiája, állandó mágnesek, erőhatások, veszteségek A mágneses tér energája, állandó mágnesek, erőhatások, veszteségek A mágneses tér energája Egy koncentrált paraméterű, ellenállással és nduktvtással jellemzett tekercs Uáll feszültségre kapcsolásakor az

Részletesebben

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit Valós függvények (2) (Határérték) 1. A a R szám δ > 0 sugarú környezete az (a δ, a + δ) nyílt intervallum. Ezután a valós számokat, a számegyenesen való ábrázolhatóságuk miatt, pontoknak is fogjuk hívni.

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Trigonometria

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Trigonometria MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Trigonometria A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek

Részletesebben

METROLÓGIA ÉS HIBASZÁMíTÁS

METROLÓGIA ÉS HIBASZÁMíTÁS METROLÓGIA ÉS HIBASZÁMíTÁS Metrológa alapfogalmak A metrológa a mérések tudománya, a mérésekkel kapcsolatos smereteket fogja össze. Méréssel egy objektum valamlyen tulajdonságáról számszerű értéket kapunk.

Részletesebben

Párhuzamos algoritmusok

Párhuzamos algoritmusok Párhuzamos algortmusok. Hatékonyság mértékek A árhuzamos algortmusok esetében fontos jellemző az m ( n, P, ) munka, amt a futás dő és a rocesszorszám szorzatával defnálunk. A P árhuzamos algortmus az A

Részletesebben

Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 2008/2009-es tanév első (iskolai) forduló haladók II. kategória

Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 2008/2009-es tanév első (iskolai) forduló haladók II. kategória Bolyai János Matematikai Társulat Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága támogatásával Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 00/009-es tanév első (iskolai) forduló haladók II.

Részletesebben

PTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak

PTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak PTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak MATEMATIKA (A tantárgy tartalma és a tananyag elsajátításának időterve.) Összeállította: Kis Miklós adjunktus Tankönyvek Megegyeznek az 1. és 2. félévben

Részletesebben

Differenciálegyenletek. Vajda István március 4.

Differenciálegyenletek. Vajda István március 4. Analízis előadások Vajda István 2009. március 4. Függvényegyenletek Definíció: Az olyan egyenleteket, amelyekben a meghatározandó ismeretlen függvény, függvényegyenletnek nevezzük. Függvényegyenletek Definíció:

Részletesebben

Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2006-2007. tanévi első fordulójának feladatmegoldásai

Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2006-2007. tanévi első fordulójának feladatmegoldásai Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 006-007. tanévi első fordulójának feladatmegoldásai matematikából, a II. kategória számára 1. Melyek azok a pozitív egészek, amelyeknek pontosan négy pozitív

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Exponenciális és Logaritmikus kifejezések

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Exponenciális és Logaritmikus kifejezések MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Eponenciális és Logaritmikus kifejezések A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos

Részletesebben

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny MATEMATIKA II. KATEGÓRIA (GIMNÁZIUM)

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny MATEMATIKA II. KATEGÓRIA (GIMNÁZIUM) A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló MATEMATIKA II. KATEGÓRIA (GIMNÁZIUM) Javítási értékelési útmutató 1. Melyek azok a pozitív p és q prímek, amelyekre a számok mindegyike

Részletesebben

9. Trigonometria. I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Tegye nagyság szerint növekvő sorrendbe az alábbi értékeket! Megoldás:

9. Trigonometria. I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Tegye nagyság szerint növekvő sorrendbe az alábbi értékeket! Megoldás: 9. Trigonometria I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Tegye nagyság szerint növekvő sorrendbe az alábbi értékeket! x = cos 150 ; y = sin 5 ; z = tg ( 60 ) (A) z < x < y (B) x < y < z (C) y < x < z (D) z < y

Részletesebben

ALGEBRAI KIFEJEZÉSEK, EGYENLETEK

ALGEBRAI KIFEJEZÉSEK, EGYENLETEK ALGEBRAI KIFEJEZÉSEK, EGYENLETEK AZ ALGEBRAI KIFEJEZÉS FOGALMÁNAK KIALAKÍTÁSA (7-9. OSZTÁLY) Racionális algebrai kifejezés (betűs kifejezés): betűket és számokat a négy alapművelet véges sokszori alkalmazásával

Részletesebben

Support Vector Machines

Support Vector Machines Support Vector Machnes Ormánd Róbert MA-SZE Mest. Int. Kutatócsoport 2009. február 17. Előadás vázlata Rövd bevezetés a gép tanulásba Bevezetés az SVM tanuló módszerbe Alapötlet Nem szeparálható eset Kernel

Részletesebben

Indexszámítás során megválaszolandó kérdések. Hogyan változott a termelés értéke, az értékesítés árbevétele, az értékesítési forgalom?

Indexszámítás során megválaszolandó kérdések. Hogyan változott a termelés értéke, az értékesítés árbevétele, az értékesítési forgalom? Index-számítás Indexszámítás során megálaszolandó kérdések Hogyan áltozott a termelés értéke, az értékesítés árbeétele, az értékesítés forgalom? Hogyan áltozott a termelés, értékesítés mennysége? Hogyan

Részletesebben

Darupályák ellenőrző mérése

Darupályák ellenőrző mérése Darupályák ellenőrző mérése A darupályák építésére, szerelésére érvényes 15030-58 MSz szabvány tartalmazza azokat az előírásokat, melyeket a tervezés, építés, műszak átadás során be kell tartan. A geodéza

Részletesebben

MISKOLCI EgyETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR PÉNZÜGYI TANSZÉK. Pénzügyi menedzsment. feladatgyűjtemény

MISKOLCI EgyETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR PÉNZÜGYI TANSZÉK. Pénzügyi menedzsment. feladatgyűjtemény ISKOLCI gyt GZSÁGTUOÁNYI KR PÉNZÜGYI TNSZÉK Pénzügy menedzsment eladatgyűjtemény 005 ISKOLCI GYT GZSÁGTUOÁNYI KR PÉNZÜGYI TNSZÉK Összeállította: Galbács Péter demonstrátor 1. eladat gy ortoló kockázatos,

Részletesebben

Acta Acad. Paed. Agriensis, Sectio Mathematicae 29 (2002) PARTÍCIÓK PÁRATLAN SZÁMOKKAL. Orosz Gyuláné (Eger, Hungary)

Acta Acad. Paed. Agriensis, Sectio Mathematicae 29 (2002) PARTÍCIÓK PÁRATLAN SZÁMOKKAL. Orosz Gyuláné (Eger, Hungary) Acta Acad. Paed. Agriensis, Sectio Mathematicae 9 (00) 07 4 PARTÍCIÓK PÁRATLAN SZÁMOKKAL Orosz Gyuláné (Eger, Hungary) Kiss Péter professzor emlékére Abstract. In this article, we characterize the odd-summing

Részletesebben

Sorozatok I. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

Sorozatok I. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Sorozatok I. DEFINÍCIÓ: (Számsorozat) A számsorozat olyan függvény, amelynek értelmezési tartománya a pozitív egész számok halmaza, értékkészlete a valós számok egy részhalmaza. Jelölés: (a n ), {a n }.

Részletesebben

FELVÉTELI VIZSGA, szeptember 12.

FELVÉTELI VIZSGA, szeptember 12. BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, KOLOZSVÁR MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA KAR FELVÉTELI VIZSGA, 08. szeptember. Írásbeli vizsga MATEMATIKÁBÓL FONTOS TUDNIVALÓK: A feleletválasztós feladatok,,a rész esetén egy

Részletesebben

1.Tartalomjegyzék 1. 1.Tartalomjegyzék

1.Tartalomjegyzék 1. 1.Tartalomjegyzék 1.Tartalomjegyzék 1 1.Tartalomjegyzék 1.Tartalomjegyzék...1.Beezetés... 3.A matematka modell kálasztása...5 4.A ékony lap modell...7 5.Egy más módszer a matematka modell kálasztására...10 6.A felületet

Részletesebben

Hódmezővásárhelyi Városi Matematikaverseny április 14. A osztályosok feladatainak javítókulcsa

Hódmezővásárhelyi Városi Matematikaverseny április 14. A osztályosok feladatainak javítókulcsa Hódmezővásárhelyi Városi Matematikaverseny 2003. április 14. A 11-12. osztályosok feladatainak javítókulcsa 1. feladat Egy számtani sorozatot az első eleme és különbsége egyértelműen meghatározza, azt

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék Valós változós valós értékű függvények... 2

Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék Valós változós valós értékű függvények... 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... Valós változós valós értékű függvények... Hatványfüggvények:... Páratlan gyökfüggvények:... Páros gyökfüggvények... Törtkitevős függvények (gyökfüggvények hatványai)...

Részletesebben

Fuzzy rendszerek. A fuzzy halmaz és a fuzzy logika

Fuzzy rendszerek. A fuzzy halmaz és a fuzzy logika Fuzzy rendszerek A fuzzy halmaz és a fuzzy logka A hagyományos kétértékű logka, melyet évezredek óta alkalmazunk a tudományban, és amelyet George Boole (1815-1864) fogalmazott meg matematkalag, azon a

Részletesebben

1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes

1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes 1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes indukció Szabó Szilárd Halmazok Halmaz: alapfogalom, bizonyos elemek (matematikai objektumok) összessége. Egy halmaz akkor adott, ha minden objektumról eldönthető,

Részletesebben

Példák ekvivalencia relációra (TÉTELként kell tudni ezeket zárthelyin, vizsgán):

Példák ekvivalencia relációra (TÉTELként kell tudni ezeket zárthelyin, vizsgán): F NIK INÁRIS RLÁIÓK INÁRIS RLÁIÓK (és hasonló mátrxok s tt!) Defnícó: z R bnárs relácó, ha R {( a, b) a, b } nárs relácók lehetséges tuladonsága:. Reflexív ha ( x,.(a). Szmmetrkus ha ( x, y) ( y,.(b).

Részletesebben

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások Megoldások 1. Oldd meg a következő egyenleteket! (Alaphalmaz: Z) a) (x 1) (x + 1) 7x + 1 = x (4 + x) + 2 b) 1 2 [5 (x 1) (1 + 2x) 2 4x] = (7 x) x c) 2 (x + 5) (x 2) 2 + (x + 1) 2 = 6 (2x + 1) d) 6 (x 8)

Részletesebben

A -Y és a Y- átalakítás bemutatása. Kiss László április havában

A -Y és a Y- átalakítás bemutatása. Kiss László április havában A -Y és a Y- átalakítás bemutatása Kiss László 2011. április havában -Y átalakítás ohmos ellenállásokra Mint ismeretes, az elektrotechnikai gyakorlatban többször előfordul olyan kapcsolási kép, ami a megszokott

Részletesebben

Függvény fogalma, jelölések 15

Függvény fogalma, jelölések 15 DOLGO[Z]ZATOK 9.. 1. Függvény fogalma, jelölések 1 1. Az alábbi hozzárendelések közül melyek függvények? a) A magyarországi megyékhez hozzárendeljük a székhelyüket. b) Az egész számokhoz hozzárendeljük

Részletesebben

8. Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek II.

8. Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek II. 8 Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek II Elméleti összefoglaló Az a + b+ c, a egyenletet másodfokú egyenletnek nevezzük A D b ac kifejezést az egyenlet diszkriminánsának nevezzük Ha D >, az

Részletesebben

4. A kézfogások száma pont Összesen: 2 pont

4. A kézfogások száma pont Összesen: 2 pont I. 1. A páros számokat tartalmazó részhalmazok: 6 ; 8 ; 6 ; 8. { } { } { }. 5 ( a ) 17 Összesen: t = = a a Összesen: ot kaphat a vizsgázó, ha csak két helyes részhalmazt ír fel. Szintén jár, ha a helyes

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Számelmélet

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Számelmélet MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Számelmélet A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Exponenciális és Logaritmikus kifejezések

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Exponenciális és Logaritmikus kifejezések MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Eponenciális és Logaritmikus kifejezések A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szoálhatnak fontos információval

Részletesebben

Sorozatok határértéke SOROZAT FOGALMA, MEGADÁSA, ÁBRÁZOLÁSA; KORLÁTOS ÉS MONOTON SOROZATOK

Sorozatok határértéke SOROZAT FOGALMA, MEGADÁSA, ÁBRÁZOLÁSA; KORLÁTOS ÉS MONOTON SOROZATOK Sorozatok határértéke SOROZAT FOGALMA, MEGADÁSA, ÁBRÁZOLÁSA; KORLÁTOS ÉS MONOTON SOROZATOK Sorozat fogalma Definíció: Számsorozaton olyan függvényt értünk, amelynek értelmezési tartománya a pozitív egész

Részletesebben

IDA ELŐADÁS I. Bolgár Bence október 17.

IDA ELŐADÁS I. Bolgár Bence október 17. IDA ELŐADÁS I. Bolgár Bence 2014. október 17. I. Generatív és dszkrmnatív modellek Korábban megsmerkedtünk a felügyelt tanulással (supervsed learnng). Legyen adott a D = {, y } P =1 tanító halmaz, ahol

Részletesebben

2017/2018. Matematika 9.K

2017/2018. Matematika 9.K 2017/2018. Matematika 9.K Egész éves dolgozat szükséges felszerelés: toll, ceruza, radír, vonalzó, körző, számológép 2 órás, 4 jegyet ér 2018. május 28. hétfő 1-2. óra A312 terem Aki hiányzik, a következő

Részletesebben

Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 2016/2017-es tanév Kezdők III. kategória I. forduló

Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 2016/2017-es tanév Kezdők III. kategória I. forduló Bolyai János Matematikai Társulat Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 016/017-es tanév Kezdők I II. kategória II. forduló Kezdők III. kategória I. forduló Megoldások és javítási útmutató 1. Egy kört

Részletesebben

Az előadás kvaternió alapú dárumtranszformációs analitikus megoldást ismertet Bemutatja

Az előadás kvaternió alapú dárumtranszformációs analitikus megoldást ismertet Bemutatja A dátumtranszformácó a geodézában alkalmazott számítás módszer számos, különböző algortmuson alauló megoldása smert A megoldások többsége ks szögelfordulásokat feltételez lnearzálás szükséges a transzformácós

Részletesebben

Egy forgáskúp metszéséről. Egy forgáskúpot az 1. ábra szerint helyeztünk el egy ( OXYZ ) derékszögű koordináta - rendszerben.

Egy forgáskúp metszéséről. Egy forgáskúpot az 1. ábra szerint helyeztünk el egy ( OXYZ ) derékszögű koordináta - rendszerben. Egy forgáskúp metszéséről Egy forgáskúpot az 1. ábra szerint helyeztünk el egy ( OXYZ ) derékszögű koordináta - rendszerben. Az O csúcsú, O tengelyű, γ félnyílásszögű kúpot az ( XY ) sík itt két alkotóban

Részletesebben

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének 6. Függvények I. Elméleti összefoglaló A függvény fogalma, értelmezési tartomány, képhalmaz, értékkészlet Legyen az A és B halmaz egyike sem üreshalmaz. Ha az A halmaz minden egyes eleméhez hozzárendeljük

Részletesebben

Halmazelméleti alapfogalmak

Halmazelméleti alapfogalmak Halmazelméleti alapfogalmak halmaz (sokaság) jól meghatározott, megkülönböztetett dolgok (tárgyak, fogalmak, stb.) összessége. - halmaz alapfogalom. z azt jelenti, hogy csak példákon keresztül magyarázzuk,

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Trigonometria

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Trigonometria MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Trigonometria A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett

Részletesebben

Összegzés a 92/2011.(XII.30.) NFM rendelet 9. melléklete alapján

Összegzés a 92/2011.(XII.30.) NFM rendelet 9. melléklete alapján NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT GAZDASÁGI VEZETŐ 1399 Budapest 62. Pf.: 710/4-2. Ikt.sz.: 30700/21293- /2015. 1. számú példány Összegzés a 92/2011.(XII.30.) NFM rendelet 9. melléklete alapján 1. Az ajánlatkérő

Részletesebben

8. Programozási tételek felsoroló típusokra

8. Programozási tételek felsoroló típusokra 8. Programozás tételek felsoroló típusokra Ha egy adatot elem értékek csoportja reprezentál, akkor az adat feldolgozása ezen értékek feldolgozásából áll. Az lyen adat típusának lényeges jellemzője, hogy

Részletesebben

Analízis I. beugró vizsgakérdések

Analízis I. beugró vizsgakérdések Analízis I. beugró vizsgakérdések Programtervező Informatikus szak 2008-2009. 2. félév Készítette: Szabó Zoltán SZZNACI.ELTE zotyo@bolyaimk.hu v1.7 Forrás: Dr. Weisz Ferenc: Prog. Mat. 2006-2007 definíciók

Részletesebben

konvergensek-e. Amennyiben igen, számítsa ki határértéküket!

konvergensek-e. Amennyiben igen, számítsa ki határértéküket! 1. Határértékek 1. Állapítsa meg az alábbi sorozatokról, hogy van-e határértékük, konvergensek-e. Amennyiben igen, számítsa ki határértéküket! 2 2...2 2 (n db gyökjel), lim a) lim n b) lim n (sin(1)) n,

Részletesebben

Nagy András. Feladatok a logaritmus témaköréhez 11. osztály 2010.

Nagy András. Feladatok a logaritmus témaköréhez 11. osztály 2010. Nagy András Feladatok a logaritmus témaköréhez. osztály 00. Feladatok a logaritmus témaköréhez. osztály ) Írd fel a következő egyenlőségeket hatványalakban! a) log 9 = b) log 4 = - c) log 7 = d) lg 0 =

Részletesebben

Paraméteres és összetett egyenlôtlenségek

Paraméteres és összetett egyenlôtlenségek araméteres és összetett egyenlôtlenségek 79 6 a) Minden valós szám b) Nincs ilyen valós szám c) c < vagy c > ; d) d # vagy d $ 6 a) Az elsô egyenlôtlenségbôl: m < - vagy m > A második egyenlôtlenségbôl:

Részletesebben

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató Oktatási Hivatal 04/0 tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló MTEMTIK I KTEGÓRI (SZKKÖZÉPISKOL) Javítási-értékelési útmutató Határozza meg a tízes számrendszerbeli x = abba és y =

Részletesebben

Elektrokémia 03. Cellareakció potenciálja, elektródreakció potenciálja, Nernst-egyenlet. Láng Győző

Elektrokémia 03. Cellareakció potenciálja, elektródreakció potenciálja, Nernst-egyenlet. Láng Győző lektrokéma 03. Cellareakcó potencálja, elektródreakcó potencálja, Nernst-egyenlet Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék ötvös Loránd Tudományegyetem Budapest Cellareakcó Közvetlenül nem mérhető (

Részletesebben

Matematika A2 vizsga mgeoldása június 4.

Matematika A2 vizsga mgeoldása június 4. Matematika A vizsga mgeoldása 03. június.. (a (3 pont Definiálja az f(x, y függvény határértékét az (x 0, y 0 helyen! Megoldás: Legyen D R, f : D R. Legyen az f(x, y függvény értelmezve az (x 0, y 0 pont

Részletesebben

Függvény határérték összefoglalás

Függvény határérték összefoglalás Függvény határérték összefoglalás Függvény határértéke: Def: Függvény: egyértékű reláció. (Vagyis minden értelmezési tartománybeli elemhez, egyértelműen rendelünk hozzá egy elemet az értékkészletből. Vagyis

Részletesebben

4 = 0 egyenlet csak. 4 = 0 egyenletből behelyettesítés és egyszerűsítés után. adódik, ennek az egyenletnek két valós megoldása van, mégpedig

4 = 0 egyenlet csak. 4 = 0 egyenletből behelyettesítés és egyszerűsítés után. adódik, ennek az egyenletnek két valós megoldása van, mégpedig Oktatási Hivatal Az forduló feladatainak megoldása (Szakközépiskola) Melyek azok az m Z számok, amelyekre az ( m ) x mx = 0 egyenletnek legfeljebb egy, az m x + 3mx 4 = 0 egyenletnek legalább egy valós

Részletesebben

1.1. Alapfeladatok. hogy F 1 = 1, F 2 = 1 és általában F n+2 = F n+1 + F n (mert a jobboldali ág egy szinttel lennebb van, mint a baloldali).

1.1. Alapfeladatok. hogy F 1 = 1, F 2 = 1 és általában F n+2 = F n+1 + F n (mert a jobboldali ág egy szinttel lennebb van, mint a baloldali). 1.1. Alapfeladatok 1.1.1. Megoldás. Jelöljük F n -el az n-ed rendű nagyapák számát. Az ábra alapján látható, hogy F 1 = 1, F = 1 és általában F n+ = F n+1 + F n mert a jobboldali ág egy szinttel lennebb

Részletesebben

Kisérettségi feladatsorok matematikából

Kisérettségi feladatsorok matematikából Kisérettségi feladatsorok matematikából. feladatsor I. rész. Döntse el, hogy a következő állítások közül melyik igaz és melyik hamis! a) Ha két egész szám összege páratlan, akkor a szorzatuk páros. b)

Részletesebben