PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 A GESZTENYÉSKERT ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az egyéni bánásmód és egészséges életmódra nevelés a tevékenységközpontok rendszerében Kis gyermekem, csak nézzél szerteszét, érted van itt minden,ami szép! Várnai Zseni Készítette: A Gesztenyéskert Óvoda Nevelőtestülete

2 TARTALOMJEGYZÉK: I. A GESZTENYÉSKERT ÓVODA BEMUTATÁSA 3.oldal 1. ÓVODÁNK SZEMÉLYI FELTÉTELEI 3. oldal 1/1. ÓVODÁNK TÁRGYI FELTÉTELEI 3. oldal 1/2 PROGRAMVÁLASZTÁSUNK OKAI 4. oldal II. NEVELÉSI PROGRAMUNK CÉLJA, GYERMEKKÉPE,ÓVODAKÉPE, 5. oldal 1. ÓVODÁNK NEVELÉSI CÉLJA 5. oldal 2. GYERMEKKÉPÜNK 5. oldal 3. ÓVODAKÉPÜNK 5. oldal III. A PROGRAM KONCEPCIÓI, SPECIFIKUMAI 6. oldal III/1. INDIVIDUALIZÁLÁS, SZOCIALIZÁLÁS, DIFFERENCIÁLÁS 6. oldal 1.1. INDIVIDUALIZÁLÁS 8. oldal 1.2. SZOCIALIZÁLÁS 8. oldal 1.3. DIFFERENCIÁLÁS III/2. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTOK RENDSZERE. A SZABAD JÁTÉK, ÉS A FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK KERETE 9.oldal 2.1. A 7 TEVÉKENYSÉGKÖZPONT 9.oldal 2.2. A JÁTÉK FELTÉTELEI, IDŐTARTAMA, AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 11.oldal 2.3. A MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK 12.oldal 2.4. ÓVODAPEDAGÓGUS ÁLTAL FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERE 13.oldal 2.5 INTEGRÁLT MŰVELTSÉGTARTALOM FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEKBEN 15.oldal 2.6. A PROGRAM FELADATRENDSZERE 15.oldal 2.7. A TEVÉKENYSÉGEK TARTALMA. 21.oldal 2.8. AZ ÓVODAI ÉLET, A TEVÉKENYSÉGEK SZERVEZETI KERETEI, TERVEZÉS 24.oldal III/3. A CSALÁD BEVONÁSA AZ ÓVODAI ÉLETBE 27.oldal 3.1. A SZÜLŐK BEVONÁSÁNAK PEDAGÓGIAI HATÁSA 27.oldal 3.2. A CSALÁD BEVONÁSÁNAK FONTOS ALAPSZABÁLYAI 27.oldal 3.3. A CSALÁDOK BEVONÁSÁNAK FORMÁI 27.oldal 3.4. INFORMÁLIS LEHETŐSÉGEK AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN 28.oldal 3.5. FORMÁLIS LEHETŐSÉGEK AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN 28.oldal III/4. CSALÁDGONDOZÁS, SZOCIÁLIS MUNKA 29.oldal IV. EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, KÜLSŐ KAPCSOLATOK 29.oldal 1. TEAM-MUNKA AZ ÓVODÁBAN 29.oldal 2. KAPCSOLATAINK SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYEKKEL 29.oldal 3. KAPCSOLATUNK AZ ÖNKORMÁNYZATOKKAL, ISKOLÁKKAL 30.oldal V. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE 30.oldal 2. oldal

3 I. A GESZTENYÉSKERT ÓVODA BEMUTATÁSA: Óvodánk a város szívében, egy régi, patinás épületben található. Három óvodai csoportban, 75 gyermeket tudunk fogadni. 1/1. ÓVODÁNK SZEMÉLYI FELTÉTELEI: Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermekek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára Nagyon fontosnak tartjuk ezért, hogy intézményünkben megfelelő végzettségű, elkötelezett óvodapedagógusok dolgozzanak Óvodánkban minden csoportban biztosított a felsőfokú végzettségű óvodapedagógus és egy dajka. A csoportok elosztásánál és a dolgozók munkabeosztásánál a gyermekek érdekeit vesszük figyelembe. Óvónőink rendelkeznek alapfokú számítógépes ismerettel, melyet alkalmaznak mindennapi munkájuk során (pl.: digitális anyagok a tervezéshez). A nemzetiségi óvodapedagógusok feladatai, hogy megvalósítsák a nemzetiségi óvodai nevelés célkitűzéseit. Pedagógiai munkánkat pedagógiai asszisztens, logopédus és gyógytestnevelő is segíti. Szakmai munkánk színvonalát állandó tovább, és önképzéssel tartjuk szinten. Kollektívánk törekszik a jó munkahelyi légkör biztosítására, fenntartására, megfelelő szakmai együttműködés kialakítására. 1/2. ÓVODÁNK TÁRGYI FELTÉTELEI: Óvodánkhoz 3 tágas csoportszoba, 1 tornaszoba, mosdók, WC, öltözők, folyosók, kiadókonyha, tároló helységek és irodahelyiségek tartoznak. Óvodánk felszereltsége jó, melyet elsősorban a pályázatokból, szülői segítséggel, és a jótékonysági rendezvények bevételéből valósítottunk meg. Csoportszobáinkat is ilyen módon, a programnak megfelelően rendeztük be. Csoportszobáink több funkciót töltenek be; óvodai tevékenységek, játék, étkezés, pihenés színterei. Udvari fajátékaink esztétikusak, korszerűek, biztonságosak, megfelelnek a gyermekek változó testméreteinek. Szemléltető eszköztárunk és könyvtárunk folyamatosan bővítjük. Az óvónők munkáját a számítógép, internet, nyomtató és fénymásoló, CD lejátszó, fényképezőgép segíti, melyek használatát beépítik a tananyagok feldolgozásánál. 1/3. PROGRAMVÁLASZTÁSUNK OKAI: Az óvodai nevelés országos alapprogramját alapul tekintve nevelőtestületünk a Lépésről-lépésre óvodafejlesztő programra építve készítette el a helyi programját. Mivel óvodánkban német nemzetiségi csoport is működik, a program készítésekor testületünk a német nemzetiségi kisebbség óvodai nevelésének irányelveit is figyelembe vette. (Kiegészítő programjuk mellékelve az intézményegység összesített programjában) Helyzetkép: 3. oldal

4 A társadalmunkban végbement változások, folyamatok hatására megváltozott a családok helyzete, ezáltal a gyermekek családban elfoglalt helye is. Kevesebb idő jut a gyermekre, a gyermekkor szépségének, nyugalmának, derűjének megteremtésére. Egyre nagyobb a mi felelősségünk abban, hogy a családdal együtt óvjuk, védjük gyermekeinket. Olyan személyiségjegyeket (kreativitás, ötletgazdagság, önállóság, problémamegoldó képesség) kell kialakítanunk, amelyek segítségével alkalmassá válnak a világban való eligazodásra. Óvodánkban sok a hátrányos helyzetű gyermek, szociális és anyagi hátrány egyaránt jellemző. Szociálisan hátrányosak azok a gyermekeink is, akik a válások nagy száma miatt csonka családban, az egyik szülőjüket nélkülözve nevelkednek. Ugyanolyan hátrányos helyzetűek azok a gyermekeink is, akik jó anyagi körülmények között,de érzelmileg elhanyagoltan, mert szüleik mindent anyagiakkal próbálnak pótolni. Helyzetelemzésünk, eddigi hagyományaink, valamint a tárgyi és személyi feltételeink felülvizsgálása után jutottunk arra az elhatározásra, hogy a LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE alternatív óvodai programot választjuk helyi programunk alapjául. Az évek során több alkalommal felülvizsgáltuk programunkat, és a bevált gyakorlathoz igazítottuk. Programunkon belül az egészséges életmód feladatait hangsúlyosan kezeljük, gyermekeink testilelki fejlődésének javítása, fejlesztése érdekében. Az individualizálást és a differenciálást alkalmazva a gyerekek eltérő képességeit kívánjuk fejleszteni, akár gyenge, akár kiemelkedő képességűek esetében egyaránt. A szabad, gondtalan játéknak, az élmények újbóli átélésének, feldolgozásának a tevékenységek közbeni tanulásnak, a szocializálódásnak színterei a tervszerűen kialakított tevékenységközpontok. A családokkal való közvetlen együttműködésre építve szeretnénk céljainkat megvalósítani. Óvodánk nyitott, a folyamatos kapcsolattartásra adunk így lehetőséget önmagunknak és a szülőknek. Kapcsolatunk az egymás iránti bizalmon alapul, ami fontos eleme a családok segítésének, a családgondozásnak. A gyermekek testi-lelki védelme érdekében együttműködünk a Családsegítő Központ munkatársaival. 4. oldal

5 II. PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK CÉLJA, GYERMEKKÉPE, ÓVODAKÉPE: Hitvallásunk: Ne kényszerrel oktasd a gyermeket, hanem játszva úgy, hogy előbb fürkészd ki a hajlamaikat! (Platón) 1.ÓVODÁNK NEVELÉSI CÉLJA: Segítjük a ránk bízott gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, személyiségüket egyéni és életkori jellemzőik, fejlődési ütemük figyelembevételével formáljuk. A szeretetteljes, vidám, családias, a másságot elfogadó légkörben lehetőséget adunk minden gyermeknek, hogy önmaga képességeihez mérten fejlődjön, különös tekintettel egészségük megőrzésére, testi, szociális, értelmi képességeik fejlesztésére. 2. GYERMEKKÉPÜNK: Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozására törekszik. Nevelésünk a gyermeki személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az emberi gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség. Olyan gyermekeket kívánunk nevelni, akik érzelmileg gazdagok, nyitottak környezetük felé, pozitív énképpel rendelkeznek, képesek együttműködni a többiekkel, el tudják fogadni társaik másságát. Kreatívak, megvalósítják egyéni elképzeléseiket a játékban. Az egészséges életmód tevékenységei (mozgás, korszerű táplálkozás, egészségügyi szokások) a rendszeres szükségleteik közé tartoznak. Biztosítjuk minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön. Semmiféle előítélet kialakulását nem támogatjuk. 3. ÓVODAKÉPÜNK: Valljuk, hogy gyermekeink nevelésének elsődleges színtere a család. Biztosítjuk az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Óvodánkban óvó-védő, szociális nevelő-személyiségfejlesztő funkciók érvényesülnek. Nevelőmunkánk abból indul ki, hogy gyermekeink különböző szociális helyzetű, más értékrendű és más hagyományokat közvetítő családokból érkeznek. Feladatunknak tartjuk az ebből fakadó hátrányok kiegyenlítését. Óvodánk nyitott, ennek lényege a családokkal való kölcsönös együttműködés, a családok igényeinek figyelembevétele, a családok segítése és közös programok szervezése. Közvetetten segítjük az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A migráns gyermekeink óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. 5. oldal

6 III. A PROGRAM KONCEPCIÓI, SPECIFIKUMAI: 1. INDIVIDUALIZÁLÁS, SZOCIALIZÁLÁS, DIFFERENCIÁLÁS 1.1. INDIVIDUALIZÁLÁS Az individualizáció több mint gyógyító mód, több mint nevelési eszköz. Minden embernek nélkülözhetetlen segítője az élet harcában, abban a harcban, melyet nem egymás ellen, hanem egymásért vívunk. Az individualizálás a gyermekek szükségleteinek megismerésére, erősségeik, hátrányaik feltárására és optimális fejlesztésükre irányul. Az individualizáló nevelés az egyéniség kibontakoztatását a szocializációval együtt segíti, melyben az alapos gyermekismeret után következhet a gyermekek fejlesztése és a megfelelő követelményszint felállítása. A három fogalom individualizálás, szocializálás, differenciálás-, szoros kapcsolatban áll egymással a. Az individualizálás elvei: o a gyermekek személyiségének megismerése az óvodába lépéstől kezdve o az egyéni fejlesztés elvének érvényesítése (képességek, részképességek elemzése) o jó személyes kapcsolatok kialakítása a gyermekekkel o a gyermekek eltérő testi lelki szükségleteinek figyelembevétele o a terem berendezésével az igény szerinti szeparáció lehetőségeinek biztosítása o az eltérő időpontban jelentkező mozgásigény folyamatos kielégítése o a személyesség biztosítása a gyermekek munkáinak, tárgyainak tárolásában o a gyermekre vonatkozó információk bizalmas kezelése 1.1. b. Az individualizálás megvalósítása: Az individualizálás a szocializálással együtt áthatja az egész óvodai életet. Az óvodai élet kezdő szakaszában, de a későbbiekben is a gyermekek valódi játszótársa sokszor a felnőtt, akit ebben az életkorban a gyermek kritika nélkül elfogad, és akinek személyisége nagy hatással van fejlődésére. Ezért nagyon fontosnak tartjuk a felnőtt-felnőtt, gyermek-felnőtt közötti jó kontaktust, ahol a jó minta, hatással van a társakkal való együttműködésére is c. Az individualizálás megvalósítása a játékban: A szabad játék fejlesztő hatását tekintve is a legfontosabb tevékenysége gyermekeinknek. Ebben a tevékenységben adják a legtöbb információt önmagukról, ezért a gyermek megismerésének is fontos színtere. A játék során alakulhatnak társas kapcsolataik, itt szocializálódnak. Feladatunk: o gyermekeink érdeklődésének megfelelő játékfeltételek megteremtését o az egyéni elképzelések támogatását o a közös szabályalkotást, a konfliktushelyzetek együttes megoldását o az eltérő szociális szükségletekre való odafigyelést, ezek kielégítését o a gyermekek közti baráti kapcsolatok, érzelmi kötődések erősítését, egymás elfogadását o az egyes gyermekkel való gyakoribb kommunikációt o odafigyelést a visszahúzódó gyermekekre 6. oldal

7 1.1. d. Az individualizálás megvalósítása a csoportszoba feltételeinek megteremtésében: Sokat jelent a gyermekeknek, hogy az óvodában is fontos tagjai legyenek a közösségnek, jelenlétük valamilyen módon tükröződjön a csoportszobában is. Feladatunknak tekintjük: o az egyéni érdeklődés megjelenítését a tevékenységközpontokban, olyan témákkal való foglalkozást, melyek közelről érintik a gyerekeket o annak biztosítása, hogy olyan tárgyakat hozzanak otthonról, melyek nagyon fontosak számukra (beszoktatás idején kiemelten fontos) o jeleik mellett nagybetűs nevük feltüntetését o saját tároló (fiók) biztosítását, mely csak az övék o saját családjuk, egyéni életük megjelenítését tablókban, albumokban o hétvégi családi élmények megbeszélését a beszélgetőkörben, egyéni beszámolókat o családtagok, családok meghívását o a tér tagolását a tevékenységközpontokban, 2-3 gyermek elmélyült tevékenységéhez, az egyes gyermek félrevonulásához 1.1.e. Az individualizálás megvalósítása az óvónő tevékenységeiben: Az óvónő személyisége és minden megnyilvánulása érzelmi biztonságot, szeretetet, megértést, védelmet közvetít a gyermekek felé. Feladatunknak tartjuk: o személyre szóló pedagógiai hatások érjék gyermekeinket, minden gyermeket önmagához képest fejlesszünk o változó testi-lelki szükségleteiknek megfelelően foglalkozzunk velük o minden gyermeket önmagáért szeressünk, találjuk meg bennük a jót o próbáljunk segítséget adni az egyéni problémák megoldásában o fejlesszük társas kapcsolataikat, a másság elfogadására törekedjünk o a szülőkkel szorosan együttműködve próbáljuk a nevelési kérdéseket megoldani o teremtsünk alkalmat az egyes gyermekekkel való beszélgetésre, próbáljuk megérteni kommunikációjukat o az esélyegyenlőség érdekében figyelemmel kell kísérnünk a HH, HHH gyermekek részvételét az óvodai életben o a megkésett fejlődésű, sajátos nevelésű igényű, beilleszkedési és tanulási nehézségekkel küzdő gyermekeket szakemberhez irányítjuk 7. oldal

8 1.2. SZOCIALIZÁLÁS 1.2.a. A szocializálás elvei, lehetőségei, biztosítása: Gyermekeink a családból kilépve az óvodában újabb szociális térbe kerülnek, ahol megtanulják megismerni önmagukat, az együttélés szabályait, a társas életben elvárt viselkedésmódokat. A fejlődésben meghatározó szerepe van az óvónőnek, aki elsősorban az anyát helyettesíti napközben, akinek mintaadása példaértékű a gyermekek számára. A szocializáció folyamán a gyermekek sokféle tapasztalatot gyűjtenek, s óvodáskor végére jutnak el az önérvényesítéstől az együttműködésig, a társak megértéséig. Feladatunknak tekintjük: o a gyermekek társas kapcsolatainak alakítását o a közös élmények gazdagítását o a csoportélet hagyományainak kialakítását, ápolását a szülők bevonásával (ünnepek, születésnapok, jeles napok stb.) o viselkedéskultúra megalapozását o társas-, szabályjátékok rendszeres biztosítását o erkölcsi tulajdonságok fejlesztését (önzetlenség, tolerancia, együttérzés stb.) o konfliktusok kezelését demokratikus légkörben o a megkezdett tevékenységekre és az akadályok leküzdésére ösztönzést o a gyermekek pozitív értékelését o hazához, kultúrához, tájhoz való kötődés erősítését o a beszélgetőkörökben spontán beszélgetéseket 1.3. DIFFERENCIÁLÁS 1.3.a. A differenciálás elvei, lehetőségei, biztosítása: Differenciálás során a gyermekek közötti különbségekhez való illeszkedést próbáljuk kialakítani. A differenciált fejlesztés nélkül nem valósítható meg az individualizálás, az alapos gyermekismeret nélkül nem tudunk kellőképpen differenciálni. 1.3.b. A differenciálás lehetőségei Óvónőinknek törekedniük kell arra, hogy minden helyzetben több fokozatban tervezzenek, melyekből a gyermekek maguk választhatnak. Ezáltal sikerélményhez jutnak, majd ez ösztönzőleg fog hatni bonyolultabb feladatok vállalására is. Ha bízunk a gyermekben és ő eredményes lesz, önmagát kezdi tovább fejleszteni segítségünkkel. Olyan eszközrendszert biztosítunk, melyből a gyermekek válogathatnak (fejlettségi szintjüknek megfelelően). Többféle technikai megoldást kínálunk számukra, átgondolva a technikák bonyolultságának fokozatait. Különböző szervezeti kereteket ajánlunk fel a választhatóság és a kötelező választhatóság megtervezésével. A munkaformákat is igyekszünk differenciálni, az egyéni és a mikrocsoportos tevékenységek variációival, azoknak arányára, hangsúlyára odafigyelve. Differenciálást végzünk a feldolgozandó anyag tartalmán belül is. A követelményszint felállításánál szintén a differenciálás elvei érvényesülnek. 8. oldal

9 2. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTOK RENDSZERE. A SZABAD JÁTÉK, ÉS A FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK KERETE Csoportszobáinkat mindig a gyermekekkel együtt, igényeiknek és szükségleteiknek megfelelően alakítjuk, az adott érdeklődési körnek megfelelően. A kuckósított környezet nyugalmat, biztonságot jelent a gyermekeink számára, így lehetőségük van az elmélyült tevékenykedésre, a nyugodt játékra, a spontán, játékos tanulásra. Sokféle anyag, eszköz áll gyermekeink rendelkezésére, amelyek kreativitásukat serkentik. A térben elhelyezett bútorokkal tevékenységközpontokat alakítunk ki. A tevékenységközpontok kialakításánál az alábbi szempontokat kell: figyelembe vennünk: o az egyes tevékenységek jól különüljenek el egymástól o a bútorok biztonságosak legyenek o különüljön el a csendes és a zajos tevékenység o legyenek kényelmes, meleg felületek o a bútorok elérhető tároló felületűek legyenek o a gyermekek munkái mindig szemmagasságban legyenek o legyenek zugok o legyen hely a személyes holmik számára Az egyes központok eszköztára illetve anyagai mindig az adott érdeklődési körnek megfelelően változnak. Csoportszobáinkban mindig jelen vannak az éppen feldolgozandó projekt (téma) jelképei. Az állandóan változó, fejlődő, környezet a téma tartalmának bővítésére, újabb ismeretek szerzésére ad lehetőséget. A gyermekek lelki egészsége érdekében kialakítunk a csoportszobáinkban olyan sarkot, ahová félrevonulhatnak, akik nyugalomra, magányra vágynak TEVÉKENYSÉGKÖZPONT: 2.1.a. Családi- szituációs játékok központja Ez a tevékenységközpont egyben a gyermekek saját szükségleteire tervezett munkajellegű tevékenységek színtere (sütés, salátakészítés) A szituációs drámajáték olyan tevékenység, melyen keresztül gyermekeink felfedezik és újraélik a környező világot. Olyan helyzeteket idéznek fel, melyek számukra ismerősek, utánozzák a felnőttek és társaik viselkedését. A szituációs játék során fejlődik személyiségük, szocializálódnak, viselkedésformákat tanulnak. Ennek a saroknak a mobilitására nagy hangsúlyt fektetünk, hogy gyermekeink bármikor változtathassák játékuk témáját. Legfontosabb része a konyha, amivel kapcsolatosan sok otthoni élményük van. Eszközeink normál méretűek, így ezeket nagyobb biztonsággal tudják használni. Olyan tevékenységeket szervezünk, melyek gyermekeink valós szükségleteit elégítik ki (salátakészítés, pudingfőzés. A babaszobai rész a szeretetteljes anya-gyermek kapcsolat újraélését szolgálja, ezért sok puha anyagot használunk fel (pl.: textilbabák). A játéktémák megválasztásánál a spontaneitás mellett meg kell jelennie a tervszerűségnek, mely gyermekeink sokoldalú fejlődését, tapasztalatszerzését segíti elő. 9. oldal

10 2.1.b. Építőjátékok központja Gyermekeink egyik legkedveltebb tevékenysége az építés. Legfontosabb elemei a különböző anyagú és méretű kockák, a játék bővítésére szolgáló kiegészítő eszközök (autók, fák, emberek, állatok, nagyméretű dobozok). Négy szintet különböztetünk meg az építőjátékban: o funkcionális játék szállítás, eszközök rakosgatása, a tér bekerítése o modellek emeletek, tornyok építése o bonyolult építmények célirányos építkezés (bolt, orvosi rendelő) Gyermekeink építményeinek védelmében ezt a tevékenységközpontot 3 oldalról határoljuk körül és nagy szőnyegfelületet igyekszünk biztosítani. 2.1.c. Irodalom, ének-zenei központ Ez a tevékenységközpont egyben a mikrocsoportos mozgásfejlesztő játékok kezdeményezésének központja is. A csoportnak egy nyugalmas sarkában helyezzük el, ahol elegendő helyet tudtunk biztosítani minden gyereknek. Itt zajlanak a mozgásos játékok, az irodalmi, zenei tevékenységek, melyekhez itt biztosítjuk a szükséges eszközöket (mesekönyv, hangszerek, dramatizáláshoz, ének-zenei tevékenységhez szükséges eszközök). Ide szervezzük a beszélgető kört is, ahol mindig az éppen aktuális témát beszéljük meg. Puha szőnyeget, párnákat tettünk ide, ezzel meleg, bensőséges légkört igyekszünk teremteni gyermekeink számára. 2.1.d. Vizuális tevékenységek központja Itt zajlik az ábrázoló tevékenység, kézimunka, és a kézművesség. A nyugodt munka érdekében olyan körülményeket biztosítunk, ahol a gyerekek elmélyülten tevékenykedhetnek. Ebben a tevékenységközpontban zajlik a gyerekek spontán alkotó tevékenysége, illetve az óvónők által felajánlott különböző ábrázoló és kézműves technikák. Sokféle anyag és kiegészítő eszköz áll a gyermekek rendelkezésére, ezek állandó, folyamatos bővítése, újítása már önmagában is differenciál. 2.1.e. Manipulációs központ Ez a tevékenységközpont a társas- és szabályjátékok színtere. A konstrukciós és képességfejlesztős játékokkal sok matematikai ismeretre, tapasztalatra tehetnek szert gyermekeink (párosítás, számolás, sorba-rendezés, stb.). A részképességek tudatos alakítására ez a központ a legalkalmasabb, mert itt a gyerekhez lehet igazítani a játékot. 2.1.f. Mozgásfejlesztés központja Mozgásos játékok és feladatok színtere, ahol óvodapedagógus által irányított mozgástevékenységeket végezhetnek a gyerekek. Változó, cserélődő mozgásos eszközök biztosításával törekszünk a sokoldalú mozgásfejlesztésre. 2.1.g. Természetismereti központ udvar, külső környezet Gyermekeink egyre kevesebb időt töltenek a természetben, nem ismerik igazán környezetüket, ezért ennek a központnak nagy jelentősége van. Ez a központ alkalmas arra, hogy az élményszerzéseken, kirándulásokon összegyűjtött terméseket, ásványokat, leveleket tároljuk, albumokat készítsünk. Fontos, hogy a tároló felületek a gyerekek magasságához igazodjanak, az üvegek bármikor elérhetőek legyenek. Itt tároljuk a különböző lexikonokat, az évszak, napszak, időjárástáblákat, különböző gyűjteményeket, földgömböt, térképet, nagyítót. Ennek a tevékenységközpontnak szerves része a külső környezet, az óvoda udvara. 10. oldal

11 2.2. A JÁTÉK FELTÉTELEI, IDŐTARTAMA, AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI Az óvodáskorú gyermek alapvető szükséglete, spontán, szabad tevékenysége, örömforrása a játék. A kisgyermekkor legfontosabb, legfejlesztőbb tevékenysége, a nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék óvodai életünkben kiemelkedő jelentőségű, a pszichikumot a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, ezért napirendünkben is kiemelt időkeretet biztosítunk számára. A játék szabadságán nem a gyermekek magukra hagyását értjük. Fontosnak tartjuk a szabad játék során az óvónő fejlesztő, feltételteremtő, folyamatokat befolyásoló tudatos tevékenységét. Ahhoz, hogy a játékhoz szükséges feltételeket biztosítani tudjuk, igyekszünk megismerni: o a gyermekek egyéni tapasztalatait o a gyermekek egyéni szükségleteit o a gyermekek érdeklődését o a szülők, a család szokásait o a gyermektől származó információkat, jelzéseket 2.2.a. Megfelelő hely biztosítása: A hely és a tér alakítását az évszak, az életkori összetétel, a gyermekek érdeklődésének, figyelembevételével alakítjuk a gyermekekkel közösen. A mobil bútorok segítségével a gyermekek maguk is formálhatják a tereket, a tevékenységközpontokat átalakíthatják, összekapcsolhatják. Termeinkben a mozgás biztosítására az építőjáték és az ének-zene tevékenységközpontban igyekszünk helyet biztosítani. 2.2.b. Megfelelő eszközök biztosítása A kreatív játékhoz sokféle anyagra, eszközre van szükség, melyhez óvónőink a szülők esetleges segítségével is biztosítják a feltételeket. A játékeszköz-állományt a gyermekek érdeklődésének megfelelően folyamatosan bővítjük, frissítjük. A kiegészítő játékokat a szülőkkel, gyerekekkel együtt gyűjtjük. Figyelembe vesszük a gyermekek technikai érdeklődését, igyekszünk valós tárgyakkal körülvenni a gyermekeket. 2.2.c. Játékidő biztosítása Óvodánkban kiemelt szerepet szánunk a szabad játéknak. A várakozási idő kiküszöbölésével a testápolásra, étkezésre, alvásra szánt idő kivételével szinte az egész nap a szabad játék rendelkezésére áll. 2.2.d. Élmények biztosítása Gyermekeinket az őket ért élmények motiválják a játékban. Ezek az egyéni élmények változatosak, különösen az ingerszegény környezetből jött gyermekek számára nagyon fontos a sok közös óvodai élmény. Ezt biztosítjuk a megtervezett élményszerző sétáink alkalmával. A gyermekekkel megbeszélve olyan élményforrásokat keresünk, melyek számukra fontosak lehetnek, érdeklik őket, melyeket későbbi játékukban tovább tudnak fejleszteni, átélni, újra feldolgozni, melyek kreativitásukat fejleszti, erősíti. Kiemelt szerepet szánunk a játékos tevékenységszervezésnek is. 2.2.e. Megfelelő csoportlégkör biztosítása Az óvónő személye légkörteremtő a csoportszobában. Fontosnak tartjuk, hogy együttműködő, segítő, ösztönző, egyezkedő, támogató stílust közvetítsünk a gyermekek felé nem direkt reakcióval. 11. oldal

12 Tiszteletben tartjuk gyermekeink játékát, ha kell, játszótársak vagyunk, támogatjuk elképzeléseikben. Igyekszünk társas kapcsolataikat, érzelmi kötődéseiket támogatni. Személyes példamutatással az együttműködés szokásait, az udvarias magatartásformákat alakítjuk. Toleráljuk a játékban megjelenő fejlődésbeli különbségeket. A csoportélethez kötődő hagyományok (születésnapok, névnapok) ápolásával igyekszünk a közösséghez tartozás tudatát erősíteni A MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK A munkajellegű tevékenységek szervezésére is játékidőn belül kerül sor, a munka szervesen összefonódik a játékkal és a cselekvő tanulással. A játékban jelenik meg a felnőttek munkáját utánzó tevékenység, mely eredménnyel, produktummal zárul. A játékidőben, az élethelyzetekben, bármely tevékenységben adódik lehetőség munkavégzésre. A gyermekek kezdetben önmagukért, majd később társaikért is szívesen vállalnak munkát. 2.3.a. Leggyakoribb munkafajták o önkiszolgáló munka, mely a gyermekek önállóságát, önfegyelmét, kitartását, feladattudatát fejleszti o önmaguk és társaik szükségleteit kielégítő munkák, önként vállalt alkalmi tevékenységek (tízórai, sütés, salátakészítés) o csoporthagyományokhoz kapcsolódó munkák (ünnepi készülődések, takarítás, díszítés) o az élő környezet rendszeres ápolása (növények, állatok gondozása) o önként vállalt alkalmi megbízatások o önként vállalt barkácsolás, játékeszközök javítása o együttműködés a szülőkkel a csoportokért felvállalt munkában 2.3.b. A munkavégzés feltételei o az eszközök elérhető helyen történő tárolása, az eszközök megfelelő mérete o a gyermek által felvállalt feladatot ne végezzük el helyette, a gyermeket engedni kell próbálkozni, függetlenül attól, hogy a munkát nem végzi el tökéletesen o a munkavégzés időnkénti értékelése, differenciált elvárás és értékelés (nem az eredményen van a hangsúly, hanem a részvételen, aktivitáson) o munkavégzéshez jó hangulat teremtése o választhassanak feladatokat a növények, állatok gondozásában o a munka műveleteinek rajzos regisztrálása 2.3.d. Lehetőségek a szülők bevonására o a szülők munkahelyének megismertetése (műhely, üzlet, kert) o a családok kedvenc időtöltésének bemutatása o barkácsoló szülők bevonása az eszközkészítésbe o a család kedvenc ételének elkészítése o nagyszülők bevonása, régi mesterségek bemutatása (kosárfonás, kenyérsütés kemencében, tojásfestés) o az állatok gondozásának bemutatása 12. oldal

13 2.4. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS ÁLTAL FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERE (kötelező, kötelezően választható, választható tevékenységek) Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciájának fejlesztése attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. A tanulás az életet végigkísérő folyamat, alapfolyamat, amely az óvodáskorban, az alaptevékenységben, a játékban a leghatékonyabb. A játékban való tanulás történhet: o szabad játékban tanulás spontán o játékban tanulás tervszerű, előkészített és felajánlott formában Programunkban a játéktevékenységek és a felajánlott tevékenységek ugyanabban a tevékenységközpont-rendszerben folynak. Kivételt képez a rendszeres, fokozatosan kötelezővé váló nagycsoportos formában szervezett mozgásfejlesztés, a testnevelés. Fontosnak tartjuk, hogy óvónőink olyan képességekkel rendelkezzenek, melyek alkalmassá teszik őket arra, hogy a legmegfelelőbb időben, helyzetben közeledjenek a gyerekekhez a megtervezett ajánlataikkal. A játék szabadságát tiszteletben tartva, akkor kerülhet sor a felajánlott tevékenységre, amikor már nem tevékenykednek elmélyülten a gyerekek, vagy olyan szituáció alakult ki, amely alkalmas a célirányos továbbfejlesztésre. Elvárásként fogalmazódik meg, hogy a gyerekeket a tevékenységekben megvalósuló tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segítsük. Nagy figyelmet, sokoldalú tudást kívánnak meg ezek a feladatok óvónőinktől. 2.4.a. A felajánlott tevékenységek variációi o Kötelező, nagycsoportos formában szervezett tevékenység: Kötelező tevékenységeket óvodánk vegyes csoportjaiban heti 2 alkalommal szervezünk, ahol egyszerre dolgozik az egész csoport differenciáltan. Alkalmanként, havi 1-2 alkalommal kötelező ének-zenei tevékenységet szervezünk nagycsoportosoknak, a heti 1 mese is kötelező, a csoportban használt szimbólummal előkészítve. Meséléssel élményt nyújtunk meghitt, nyugodt, szeretet teli hangulatban, ezáltal a mesék szeretetére, végighallgatására szeretnénk szoktatni gyermekeinket. o Kötelezően választható tevékenységek: Ezek a tevékenységek választhatók, de egyben kötelezőek is. A döntés kötelező, a választás szabad. Több tevékenységközpontban ajánlunk fel lehetőséget a nagyoknak, ebből választhatnak. A kötelezőből lehet indítani a választhatót, például kötelező mesehallgatásból indulhat több választható tevékenység (ábrázolás, várépítés, dramatizálás). A nagycsoportosoknak ilyenkor kötelező a választás, a kisebbek választhatnak, elfogadják-e a tevékenységeket vagy játszanak. Törekszünk arra, hogy a választható tevékenységek egymáshoz kapcsolódjanak, de vigyázunk, hogy a feladathelyzetek ne egyoldalúan fejlesszék a gyermeket. Egy tevékenységközpontban is biztosítható a választás és a kötelezőség, kötelezővé tesszük a gyermek számára a részvételt, választhatóvá a technikát vagy a munkaformát. o Válaszható tevékenységek: A szabad játékban, annak zavarása nélkül, spontán helyzetekből, gyermeki kezdeményezésekből vagy felajánlásra indirekt módon történhet a célirányos továbbfejlesztés. Kis és középső csoportosainknak minden felajánlott tevékenység csak választható. Alkalmanként felajánljuk a közös mesehallgatás, a közös beszélgetés lehetőségét, a kicsik ezekből a tevékenységekből bármikor szabadon elmehetnek. Jól át kell gondolnunk, milyen tevékenységeket párosítunk felajánláskor, hol van szükség a közvetlen jelenlétünkre, mikor léphetünk át a másik tevékenységbe. Itt jól segítheti munkánkat a dajka és a pedagógiai asszisztens. 13. oldal

14 A választhatóság többféle módon biztosítható: o egy időben kettő vagy több egymáshoz kapcsolódó (integrálódó) tevékenységgel o egymás után láncszerűen egymáshoz kapcsolódó tevékenységekkel 2.4.b. A felajánlott tevékenységek általános jellemzői röviden A gyermekek szempontjából: feladattartásra nevelnek a műveltségtartalom sok szempontú megközelítésére adnak lehetőséget a tapasztalatok elemi, fogalmi szinten való kifejezését biztosítják a szándékos figyelem és bevésés aktivizálásával játékos tanulásra ösztönöznek Az óvodapedagógus szempontjából: érvényesül a nevelés kultúraközvetítő szerepe a kezdeményezett, felajánlott lehetőségek fejlesztő hatása komplex a tevékenységközpontok között a kötelezően választható helyzetekben is szabad átjárást biztosít az óvodapedagógus személyes mintaadó szerepe a tevékenységek kezdeményezésére alkalmas idő, helyzet helyes megválasztása 2.4.c. A kötelezően választható, felajánlott tevékenységek szervezési feltételei: o ne vonja ki a gyermeket a játékból, ne zavarja a szabad játékot o egy szervezettebb helyzetet követ ez a forma o a felajánlott tevékenységek differenciálása Kötelezően választható tevékenységeket szeptembertől májusig szervezünk az iskolába készülő gyermekek számára. 2.5 INTEGRÁLT MŰVELTSÉGTARTALOM A FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEKBEN Az óvodai nevelésben az integrált ismeretfeldolgozásra a művészeti tevékenységekben került sor először (mese-dramatizálás, énekes betétek, színpadi kellékek készítése). Az integrálás a mozaikszerű, szétparcellázott ismeretszerzés helyett a tevékenységekben komplexen jelen levő problémák különböző oldalról, nézőpontból történő megoldását jelenti. Ez a szemlélet közel áll az óvodáskorú gyermekek világlátásához. Globális észlelés jellemzi őket, könnyen asszociálnak. Az integrálást egy- egy témakörön belül, tevékenységközpontokban és többféle megközelítésből végezzük. Igyekszünk sok színes, gazdag élményt nyújtani, ezeket a tevékenységközpontokban elevenítik fel, élik újra gyermekeink. A gyerekekkel együtt készített eszközöket is fel tudjuk használni tevékenységek összekapcsolására. Projekt rendszerben történik az integráció. A projekt rendszerre a konkrét tapasztalás a jellemző, ahol a gyermek maga képes a megfigyelésre, a felfedezésre, felismerésre. A témakörök munkafolyamatai integrálják a matematikai, a környezetismereti, művészeti tevékenységeket, felajánlott helyzeteket. A felajánlott tevékenységekben a differenciálás elvét érvényesítjük. A gyerekek választhatnak még eszközt, technikát, feladatot és munkaformát. Tekintettel kell lennünk a felajánlott tevékenységeknél a gyermekek egyéni szükségleteire, fejlődési ütemükre és az eltérő érdeklődésükre. 14. oldal

15 2.6. A PROGRAM FELADATRENDSZERE Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását. 2.6.a. Egészséges életmódra nevelés: Célunk: gyermekeink testi-lelki egészségének megőrzése, fizikai állapotuk védelme, testi fejlődésük elősegítése Feladataink: o a gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése o a harmonikus összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése o testi képességek fejlődésének elősegítése, edzés o a gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet és eszközrendszer biztosítása, pihenés o a gyermekek egészségének védelme, edzése óvása, megőrzése o testápolás, étkezés, öltözködés, betegségmegelőzés, az egészséges életmód szokásainak megalapozása, o megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése: Az életkornak megfelelő helyes életritmus kialakítása az egészséges testi és szellemi fejlődés alapfeltétele, ezért ezt a gondozás központi kérdésének tekintjük. A napi életritmus, a rendszeresen, megszokott időben végzett tevékenységek (étkezés, alvás stb.) a rugalmasság elvét figyelembe véve nyugodttá, kiegyensúlyozottá teszik gyermekeinket. Óvodánkban a helyes életritmust az egyéni és az életkori sajátosságoknak megfelelően a családdal együttműködve próbáljuk kialakítani. Gyermekeink növekedésének és fejlődésének egyik legfontosabb feltétele a helyes táplálkozás. Óvodánk az ételt készen kapja, így az étrend összeállításánál csak véleményezési jogunk van. A szülőkkel és a konyhával együttműködve a hét minden napján vitaminnapokat tartunk, amikor sokféle zöldség, gyümölcs kerül elfogyasztásra. Minden évben az ősz folyamán egy egész-ség hetet szervezünk, mely az egészséges táplálkozás, mozgás, testi-lelki egészség jegyében zajlik. A szülőket előre tájékoztatjuk az étlap alakulásáról a faliújságon, így az otthoni táplálkozást ehhez mérten tudják igazítani, az allergiás gyerekek részére külön étrendet tudunk biztosítani. Gyermekeink ízlésében, étvágyában, táplálkozási szokásaiban nagy egyéni eltérések vannak, melyeket igyekszünk tekintetbe venni. A HACCP élelmiszer-biztonsági előírásokat betartva igyekszünk a gyermekeket a számukra eddig ismeretlen ételek ízével, elkészítési módjával megismertetni, közvetve modellt nyújtva ezzel a családoknak is a korszerű táplálkozás kialakításához. Erőltetés nélkül próbáljuk gyermekeinkkel az új ízeket megismertetni, megszerettetni. Mivel gyermekeink különböző időpontban érkeznek, folyamatosan fogyaszthatják el a tízóraijukat, a korán érkező éhes gyermekeknek az étel megérkezésével azonnal étkezési lehetőséget biztosítunk. Tiszteletben tartjuk változó alvásigényüket, a folyamatos délutáni felkelés után folyamatosan fogyaszthatják el az uzsonnájukat. A nap során állandóan (még az udvaron is) ivási lehetőségük van a gyerekeknek. Délelőttönként mindennapos testnevelést szervezünk. A rendszeres testmozgást lehetőség szerint igyekszünk a szabad levegőn lebonyolítani. Gyermekeink öltözködési szokásait a szülőkkel együtt próbáljuk alakítani. Törekszünk a kényelmes, célszerű, könnyen kezelhető ruházat kiválasztására, a többrétegű öltözködésre. 15. oldal

16 A harmonikus összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése: A gyermekek harmonikus mozgását a szabad mozgással valamint a megtervezett, megszervezett mozgásfejlesztéssel tudjuk biztosítani. Óvónőinkre hárul a napi tevékenységek közben a játékos fejlesztés. Olyan tevékenységeket szervezünk, ahol a különböző képességeket fejlesztünk - egyensúly, szem-kéz, láb-kéz stb.- játékos formában, differenciáltan. Programunkba igyekszünk beépíteni a testtartást javító és lábtorna játékos gyakorlatait preventív céllal. Gyermekeink rendszeres orvosi szűrésen esnek át, orvosi, védőnői vizsgálatok alapján tudják kiszűrni az esetleges problémákat. A kiszűrt, rászoruló gyerekek problémáinak javítását gyógytestnevelő segíti. Testi képességek fejlődésének elősegítése, edzés: OPP kiemelt feladata az egészséges életmódra nevelés. Azon belül is fontosnak tartjuk a testi képességek fejlesztését és a gyerekek edzését. A gyerekek nagy része valamilyen járművel érkezik az óvodába. Otthon sok időt töltenek a televízió és számítógép előtt, így keveset vannak szabad levegőn, idejük nagy részét passzívan töltik el. Az óvodában ennek ellensúlyozására sok időt töltünk a szabad levegőn, rendszeresen szervezünk udvari mozgásokat, ezzel biztosítjuk a gyerekek edzettségét. A mindennapi mozgásszükséglet kielégítésére - a testnevelés foglalkozásokon túl a tornaszobában biztosítunk lehetőséget. Igyekszünk városunk adottságait is kihasználni, kirándulásokat, sétákat, gyalogtúrákat, biciklis túrákat szervezünk a város szélén fekvő Holt- Duna partjára. Télen szánkózunk, csúszkálunk a Holt- Duna jegén. Az egészséges életmódra nevelés program keretén belül Egészség hetet szervezünk az ősz folyamán.(kirándulások, sütés-főzés, előadások, sportnap, mese). Az egészséges életmód szokásainak kialakítása, testápolás: A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres, szükség szerinti tisztálkodásukat és tisztaság igényük kialakítását szolgálja. Óvodánkban törekszünk arra, hogy a családi és óvodai gondozási szokásokat összehangoljuk. Igyekszünk bensőségessé tenni a gyermekekkel való kapcsolatunkat a gondozás terén is, hiszen a testi szükségletek kielégítésénél bizonyos mértékig az anyát pótoljuk. Személyes példamutatással, beszélgetéssel, szükséges segítségnyújtással próbáljuk a tisztálkodás iránti igényüket kialakítani. Élményszerző sétáinkon igyekszünk olyan helyekre is elvinni gyermekeinket, ahol a testápolással foglalkozó emberekkel, (gyermekorvos, fogorvos, védőnő, fodrász, stb.) és tárgyakkal találkozhatnak. Szeretnénk elérni, hogy gyermekeinknek igényükké váljon a szükség szerinti kézmosás. A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges, biztonságos környezet és eszközrendszer biztosítása a környetettudatos magatartás megalapozása Óvodánkban a gyermekek idejük legjelentősebb részét a csoportszobában, az óvoda épületében töltik. Nagyon fontosnak tartjuk ezek biztonságosságát és lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk ezért. Nagyon ügyelünk a csoportszobák, helyiségek tisztaságára, erre gyermekeink figyelmét is felhívjuk. Rendszeres szellőztetéssel, portalanítással, légtisztító készülékkel biztosítjuk a helyiségek tiszta levegőjét. Az udvari játékok karbantartása és a parkosítás folyamatos. A mászókák alatti talajt a gumitéglákkal borítottuk a balesetek elkerülése végett. A homokozókat friss homok elhelyezésével, ennek állandó ásásával, locsolásával igyekszünk fertőtleníteni. 16. oldal

17 2.6.b. Az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása Célunk: Gyermekeink egyéni érdekeinek, képességeinek, tevékenységeinek kibontakoztatása, érzelem gazdag, érzelmi biztonságot nyújtó környezetben. Feladataink: o biztonságos, nyugodt, kiegyensúlyozott szeretetteli légkör biztosítása az óvoda alkalmazottai és a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti pozitív kapcsolat o a társadalmi élet alapvető ismereteinek közvetítése közös élmények, tapasztalatok útján o az erkölcsi és akarati érzelmek megalapozása o az alapvető udvariassági szokások, magatartásmódok fejlesztése o a társas élet szabályaihoz való alkalmazkodás és az önkifejezés és az önérvényesítés erősítése o a szociális technikák megalapozása o a tevékenységekben eredményekre törekvés, akadályok leküzdésére nevelés, akarat fejlesztése o reális, saját értékeit felismerő énkép kialakítása, szükségletek, attitűdök formálása o a személyes és csoportélet hagyományainak ápolása. o a szülőföldhöz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása, az önazonosság megőrzése, átörökítésének biztosítása o az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, hogy az emberek különböznek egymástól o Esélyteremtés a HH, HHH, érzékszervi, értelmi és mozgássérült valamint a kiemelkedő képességű gyerekek számára Az óvodáskorú gyermekek személyiségében az érzelmek dominálnak, magatartásukat, megnyilvánulásaikat érzelmeik irányítják. Ezért a beiratkozástól az óvodáskor végéig szeretetteli környezet megteremtésére, biztosítására törekszünk. Csoportszobáink meleg, nyugalmat árasztó kuckói lehetőséget adnak minden gyereknek arra, hogy az általa választott tevékenységben kibontakoztathassa önmagát és gyakorolja a közösségi élet szabályait. A társadalmi élet alapvető ismereteinek elsajátítására közös élményeket (kirándulások, szereplések, színházlátogatások) szervezünk gyermekeinknek. Az itt szerzett tapasztalatok alapján alakulnak ki erkölcsi érzelmeik (együttműködés, őszinteség, felelősség, nyíltság), udvariassági szokásaik, (tisztelettudó viselkedés, kapcsolatteremtés formái, megszólítás módjai), elsajátítanak magatartásmódokat, (fegyelmezettség, figyelmesség, önzetlenség). Támogatjuk az érzelmeken alapuló barátságokat, az együttműködni képes csoportokat, valamint a különbözőség elfogadására neveljük gyermekeinket. Konfliktusok esetén segítjük a kompromisszumok megtalálását, arra ösztönözzük a gyerekeket, hogy ők találjanak olyan megoldást, amely mindkét fél számára elég jó. Gyermekeink szocializáltsága különböző. Olyan, a közösségre jellemző viselkedésmódokat kell elsajátítaniuk, melyhez a szeretett felnőtt adja a mintát. A természeti és társadalmi környezetben olyan feltételeket biztosítunk, ahol alkalmuk nyílik az egymáshoz való viszonyításra, a pozitív énkép és a helyes értékrend formálására. Segítjük a feladatok végzéséhez szükséges akarati tulajdonságok alakulását gyermekeinkben (kitartás, önfegyelem, feladattudat, szabálytudat). Az óvodánk a gyermekek nyitottságára épít és ahhoz segíti őket, hogy megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjanak csodálkozni az őket körülvevő emberi környezetben és természetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. Hagyományaink ápolása névnapok, születésnapok, Márton nap, télapóvárás, karácsonyváró, farsang, Anyák Napja, egészségnapok, kirándulások, óvodai búcsú - vidám, örömteli színfoltjai mindennapjainknak. Fontosak vagyunk egymásnak, együtt örülünk, ünnepelünk. Óvodáskor végére eljutnak gyermekeink az én-érdektől a társak érdekeinek érvényesítéséhez, szociálisan éretté válnak. 17. oldal

18 2.6.c. Az anyanyelv fejlesztése Célunk: Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Bő szókinccsel, fejlett kommunikációs készséggel rendelkező, mindennemű helyzetben megnyilatkozni tudó, élményeit, elképzeléseit bátran megfogalmazó gyermekek nevelése, akik nyelvtanilag helyesen használják a magyar nyelvet. Gyermekeink az óvodáskor végére használják aktívan szókincsüket, beszédük összefüggő legyen. Figyelmesen, nyugodtan tudják végighallgatni mások nyilatkozatát. Tisztán ejtsenek minden beszédhangot. Jól érthetően, megfelelő hangsúlyozással, hangerővel, sebességgel, hanglejtéssel beszéljenek. Feladataink: o tapasztalatok, érzelmek, gondolatok szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése o a kontaktusteremtés, a kommunikációs képesség fejlesztése tevékenységeken keresztül o az írott nyelv iránti érdeklődés felkeltése o az óvónő modell szerepe érvényesüljön az anyanyelvi nevelésben o a beszédtechnikai hibák korrigálása helyes mintaadással és szabályközvetítéssel, a javítgatás elkerülésével o az anyanyelv ismeretére, szeretetére, megbecsülésére nevelés közben a gyermek természetes beszédkedvének és kommunikációjának fenntartása, ösztönzése A beszédfejlesztés leghatékonyabb eszköze az óvónő példamutató beszéde, kommunikatív viselkedése, gyakori szeretetteljes beszédkezdeményezése és beszédkapcsolata. Óvónőink ezeket a feladatokat különösen fontosnak tartják, hiszen ezek átszövik az egész napot, nem lehet elszigetelten kezelni. Olyan lehetőségeket teremtünk, ahol gyermekeink kreatívan rögtönözhetnek, improvizálhatnak, a nyelvvel is játszhatnak. Teljes odafordulással, aktív figyelemmel, kérdésekkel próbáljuk beszédaktivitásukat ébren tartani. A közös társalgások (beszélgetőkör), nyelvi játékok, a mindennapos mesék, versek, dramatikus játékok ösztönzőleg hathatnak a szókincs bővülésére, a beszédminőség alakulására. 2.6.d. Művészeti nevelés Célunk: a művészeti tevékenységek során a gyermek szabad önkifejezését tiszteletben tartva, a gyerekek tudatos, tervszerű fejlesztése. Feladatunk: o a gyermekek önkifejezésének erősítése a különböző tevékenységek (mese, vers, ábrázolás stb.) folyamán o esztétikai, etikai élmény nyújtása, ezekre való fogékonyság kialakítása o az önkifejezés elősegítése a szavak nélküli kommunikációban (mozgás, ábrázolás, kézműves tevékenységek) o esztétikai ismeretek közvetítése (irodalmi, zenei művek tolmácsolása) o az ének-zene, irodalom eszközein a népi hagyományok, a kultúra gyökereinek ápolása o a gyermekek alkotó tevékenységének megszervezése, segítése A mese, vers, ének-zene, ábrázolás tevékenységei átszövik mindennapjainkat. Fontosnak tartjuk, hogy ezek a tevékenységek ne kényszerként, hanem élményként jelenjenek meg, alkotásaikban az önkifejezésük érvényesüljön. A művészeti tevékenységek folyamán olyan élményeket nyújtunk, melyek esztétikai, etikai érzéküket fejlesztik. Folyamatos önképzéssel tudásunkat, ismeretanyagunkat állandóan bővítve igyekszünk a mind tökéletesebb mintaadásra. Gyermekeinket igyekszünk megismertetni tágabb és szűkebb környezetük kultúrájával, hagyományaival az életkoruknak megfelelő szinten. Óvodáskor végére olyan gyermekeket 18. oldal

19 kívánunk nevelni, akik fogékonyak a szépre, a művészeti alkotások befogadására, élvezetére képesek és maguk is alkotóvá válnak. 2.6.e. A külvilág tevékeny megismerése Célunk: Gyermekeink ismerjék meg a természeti és társadalmi környezetünket, tevékenységek közben szerezzenek sok tapasztalatot, melyek segítségével biztosan tájékozódhatnak a világban. Szeressék a természetet, védjék és őrizzék értékeit. Fedezzék fel e természet formai, mennyiségi és téri viszonyait. Olyan tulajdonságokat igyekszünk kialakítani, melyek megalapozzák a gyermekeink környezettudatos viselkedését. Feladatunk: o a környezet tevékeny megismeréséhez a feltételek megteremtése, elsősorban a természetes környezetben, spontán és szervezett tapasztalatok nyújtása o ismerjék meg a szülőföld az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások, a családi a tárgyi kultúra értékeit, tanulják meg ezek szeretetét, védelmét o a gyermekek matematikai érdeklődésének, gondolkodásának felkeltése, a környezetben található matematikai tapasztalatok és azok tevékenységekben történő alkalmazása. o a természeti környezettel kapcsolatos tapasztalatok és a társadalmi környezet történései o a gyermekek önálló véleményalkotásának segítése, döntési képességeinek fejlesztését a kortárs kapcsolatokban, és a környezet alakításában. A természetismeret legfontosabb színtere maga a természet. Biztonságos, balesetmentes, nyugodt helyet biztosítunk a megfigyelésekre, tapasztalatok szerzésére, kutatásra, felfedezésre. A természeti környezet tartalmának megtervezésénél a gyermekek számára elérhető környezetet keresünk. Ide tartoznak az állatok, növények, a természeti környezet jelenségei, elemei (víz, levegő, talaj, Föld). Minden növényt, állatot, jelenséget a természetes környezetében figyelünk meg. Az állatokat gyermekeink családjánál nézzük meg, de ellátogatunk állatkertbe is és megfigyeljük közvetlen környezetünk (az udvarunk) apró állatait is. Beszélgetünk arról, hogy minden élőlény a saját természetes környezetében érzi magát a legjobban, és, hogy minden élőlényre szükség van a Földön. Élményszerző sétáinkon megfigyeljük az évszakok fáit, virágait, a kertek növényeit, beszélünk az évszak színeiről, szépségeiről. Hagyomány óvodánkban, hogy minden csoportnak van kedvenc fája, amit folyamatosan figyelünk meg az év folyamán. A társadalmi környezet témái: a család, az óvoda és környezete, intézmények (iskola, posta, könyvtár), közlekedés, technika világa, a média, az ünnepek, a hagyományok, az egészséges életmód szokásai. Látogatásokat, élményszerző sétákat szervezünk ezek megismerésére, tapasztalatok gyűjtésére. A külső világ megismerését szolgálja a természetismereti tevékenységközpont és a terepasztal. Ide kiállításokat, megfigyeléseket, kísérleteket tervezünk. Tudományos tárgyakat (mágnes, nagyító, prizma) használunk, és folyamatosan gyűjtjük a természet kincseit, melyekkel közvetlen megfigyeléseket, tapasztalatokat szerezhetnek gyermekeink. A megfigyelések, ismeretek rendezését szolgálják a gyermekek által vagy velük együtt készített tablók, képeskönyvek, tematikus albumok. Az óvodai élet minden területe lehetőséget kínál a gyermekeknek arra, hogy konkrét tárgyakkal műveleteket végezve matematikai viszonyokat tapasztaljanak meg. Mi, óvónők igyekszünk felismerni, megragadni minden olyan helyzetet a játékban, amely alkalmas matematikai ismeretek szerzésére, bővítésére, matematikai gondolkodási készségek fejlesztésére. 19. oldal

20 A környezetvédelemben gyermekeink aktívan részt vesznek, ezért elvárjuk tőlük, hogy vigyázzanak környezetük tisztaságára. Védjék, kíméljék az állatokat és növényeket. Felhívjuk figyelmüket a környezetet károsító jelenségekre. A szülőkkel együtt óvjuk óvodánk tisztaságát. (szelektív hulladékgyűjtés) 2.7. A TEVÉKENYSÉGEK TARTALMA 2.7.a. Irodalmi nevelés Az óvodai nevelésben az irodalmi nevelést a többi tevékenységformához hasonlóan szintén nem lehet elkülönülten kezelni. Az irodalmi nevelést megalapozó mesélés, verselés, mondókázás integráltan jelenik meg más tevékenységformákkal együtt, melyekre a gyermekek kezdeményezéseivel vagy az óvónő ösztönzésére kerül sor. Mesélés, verselés során a gyermekek érzéki, érzelmi élményekhez jutnak, tapasztalatokat gyűjtenek ok-okozati kapcsolatokról, viselkedésformákról. Míg otthonukban a televíziós mesehallgatás közben nincs személyes kontaktusuk a mesélővel, csak képmegjelenítés van jelen, addig az óvónő mesélését közvetlenül hallgatva érzelmi biztonságban érzik magukat, maguk is részeseivé válhatnak a mesének. A mese, vers az anyanyelvi nevelés fontos eszköze is. Mindezen szempontokat figyelembe véve programunkban ezekre a tevékenységekre a hét minden napján fordítunk időt, a nap folyamán bármikor, bármilyen tevékenység közben sor kerülhet rájuk (öltözködés, mozgás, ábrázolás stb. idején). Az irodalmi nevelés tehát nem csak az irodalmi tevékenységközpontban kaphat hangsúlyt. Általában kezdeményezett helyzetben kerül sor, de alkalmanként az egész csoport számára felajánlott tevékenység lehet a mesehallgatás. A kicsiknek szóló irodalmi tevékenység választható, a nagyoknak szóló tündérmeséket választható, felajánlott tevékenységként kezeljük. A nagyoknak lehetőséget biztosítunk arra, hogy az irodalmi élményt más tevékenységgel is összekapcsolják (pl.: ábrázolás). Törekszünk arra, hogy a gyermekek inkább maguk készítsenek illusztrációkat, képeskönyveket, mely önkifejezésük egyik formája lehet. Igyekszünk bevonni a gyerekeket a dramatizálásba is, fejlettségi szintjüknek megfelelően. Ösztönözzük, segítjük őket abban, hogy maguk is alkossanak saját meséket, elbeszéléseket, melyek előadására kitüntető figyelmet fordítunk. Lehetőség szerint bevonjuk a szülőket, nagyszülőket mesék, elbeszélések, történések közvetítésébe. A mesekönyvek vásárlásánál igyekszünk a megfelelő szelektálásra, törekedve azok esztétikájára, értékességére. Mesekönyveinket jól átláthatóan, tematikusan tároljuk. Irodalmi nevelésünk anyagát a magyar gyermekköltészet, a népi mondókák, a külföldi és magyar népmesék, és a kortárs irodalmi művek forrásaiból merítjük. Ismeretanyagunkat állandó önképzéssel bővítjük, törekszünk a kívülről történő mesemondásra. Elvünk, hogy inkább kevesebbet tanítsunk, de az értékes és alaposabb legyen. Gyermekeink nagyon szeretik a már megkedvelt meséket, verseket, így ezek ismétlésére egész évben sort kerítünk. Az irodalmi élménynyújtást alakalomszerűen színházlátogatással és az óvodánkba meghívott előadóművészek közreműködésével biztosítjuk. 20. oldal

21 2.7.b. Matematikai nevelés A matematikai tapasztalások, akár a nyelv, áthatják az ember egész életét. Csoportszobáink berendezése, tárgyai, eszközei alkalmat adnak matematikai tapasztalatok szerzésére, konkrét tárgyakkal való matematikai műveletek végzésére. Gyermekeink a környezetükben végzett tevékenységek során matematikai tudást, nyelvet tanulnak, és logikus gondolkodásra tesznek szert. A szabályjátékokat és társasjátékokat is felhasználjuk matematikai ismeretek bővítésére. A csoport életére jellemző tevékenységek mindegyike matematikai gondolkodásra ad lehetőséget az egész nap folyamán: a napirend, az óvodába érkezés, a hiányzások, az étkezések, a szabadtéri tevékenységek. Az óra ismeretének elsajátítását játékos módon végezzük, az idő múlásának mérésére is lehetőségeket biztosítunk. Képes naptárakkal (születésnap, névnap, időjárás, hét napjai) segítjük a gyerekeket a napok múlásának megértésében, az időjárási jelenségek megismerésében. Ezeken jelöljük a csoport fontos eseményeit, a gyerekek hiányzását, születés- és névnapját. Ezek mind segítik a gyerekek eligazodását mindennapjaikban és matematikai ismereteket is közvetítenek feléjük. A kirándulások, az áruházakban tett vásárlások gazdag színterei a matematikai tapasztalásoknak, nagy gonddal szervezzük mindkét tevékenységet. A matematikai nevelés tartalma: tájékozódás a térben, téri irányok ismerete, összehasonlítások, válogatások, osztályozás, mérés, számlálás tevékenységekben, spontán helyzetekben (a játék szabadságát biztosítva, direkt beavatkozások kerülésével). A kezdeményezett tevékenységekben óvónők támogatásával tevékenykednek a gyerekek, fejlettségi szintjüket figyelembe véve indirekt módon, egyéni vagy mikrocsoportos formában. A mindennapi élet tárgyain kívül matematikai eszközöket is használunk a matematikai műveletekkel, fogalmakkal való ismerkedéshez.(minimat, kockák, dominók, mérő-rudak, mérőszalagok) Fejlett matematikai gondolkodás, nagyobb biztonságérzetet ad a gyermekeknek a matematikában való eligazodásban. 2.7.c. Vizuális nevelés, rajzolás, festés, mintázás, kézimunka, kézművesség Programunk az ábrázoló-kézműves tevékenységet az önkifejezés, a teljes személyiség fejlesztés fontos eszközének tartja. Sokszínű tevékenység melyet állandóan biztosítunk. A gyermekek számára könnyen hozzáférhető helyen tartjuk az ábrázoláshoz szükséges anyagokat, amelyek egész nap a gyermekek rendelkezésére állnak és ösztönzőleg hatnak rájuk. Hagynunk kell, hogy a számunkra kacatok világából csodát hozzanak létre, felhasználva minden természetes és egyéb anyagot, hulladékot, ezekkel biztosítva a gyermekek belső képének gazdagítását. Az alkotás élményét megélve a gyermekeknek kezdetben nem az eredmény, hanem a tevékenység a fontos. Az eredmény értékelésénél ügyelnünk kell arra, hogy csak a megerősítés, az ösztönzés szándékával tegyük. Alkotás közben a gyermekek gazdagodnak, fejlődnek manuálisan, érzékszerveik funkcióit tekintve, valamint gondolataikban és érzelmeikben is. Fontosnak tartjuk, hogy jó hangulat, kellemes légkör uralkodjon a tevékenységek alatt, mert csak ilyen helyzetben tudnak alkotni, önmagukat kreatívan kifejezni. Segítjük a gyermekeket abban, hogy környezetükben észrevegyék a szépet, példát adunk a rácsodálkozásra, megismertetünk velük különféle technikákat, amelyek segítenek élményeik 21. oldal

22 kifejezésében. A műalkotásokkal való ismerkedésre nagyon jó lehetőség, a városban megrendezett kiállítások, ezekre mindenkor ellátogatunk gyermekeinkkel. A gyermekekkel együtt rendezzük be közvetlen környezetünket, a mértéktartásra, az ízlésességre törekszünk. Felhasználjuk a gyermek munkáit is, ezeket az ő szemmagasságukban helyezzük el. A gyermekmunkák megbecsülésére szolgálnak a névvel és jellel ellátott tárolók, ahová felnőttek segítségével helyezhetik el munkáikat. Mindenkor törekszünk arra, hogy a csoportszoba külső megjelenésében tükröződjön az évszak, az aktualitás, a gyermekek érdeklődése és a játék tevékenységek témája is. Szívesen fogadjuk a szülőket a környezet alakításánál, elfogadjuk ötleteiket. Kézművességet folytató szülőt meghívunk az óvodába, vagy ellátogatunk műhelyébe, így ismerkedhetünk munkájával alkotásaival. 2.7.d. Mozgásfejlesztés A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató-, és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Mindezek nagymértékben hozzájárulnak a tanulási képességek, kompetenciák kialakulásához, fejlődéséhez. A gyermek természetes mozgásigényére figyelemmel, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeket, az óvodai élet egyéb tevékenységeibe komplexen beépített testmozgást kiegészítik az irányított mozgástevékenységek, amelyek együtt hatnak a gyermek személyiségének fejlődésére (pl. pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás). A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. A spontán, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Ennek legfőbb helyszíne a csoportszobában a mozgásos tevékenység központ. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok a széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására e. Ének, zene, énekes játék, tánc Az óvodai ének-zenei nevelést nem lehet elkülönülten kezelni a többi tevékenységformától, szorosan kapcsolódik azokhoz, gyermekeink mindennapi tevékenységei közé tartozik. Célunknak tartjuk a zene megszerettetését, a zenével való ismerkedést, a gyermekek érdeklődésének felkeltését a mozgás, éneklés iránt. Fontosnak tartjuk, a felnőtt mintát, mert ezek utánzásával válik a gyermek mindennapi tevékenységének részévé az éneklés, zenélés, tánc. Ennek érdekében jó hangulatú légkört igyekszünk teremteni, és minden alkalmat megragadva ének-zene tevékenységeket kezdeményezünk és ajánlunk fel a gyermekek számára. Ezekben az ölbeli játékokra, közös éneklésre, a közös mozgásra fektetünk nagy hangsúlyt. Gyermekeink otthon többnyire gépzenét hallgatnak, ezért sokat énekelünk a csoportban, ezáltal igyekszünk ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat formálni, zenehallgatásra, a zene élvezetére szoktatni őket. Az éneklést, mondókázást mindig mozgással párosítjuk, hangsúlyt fektetünk a zenével azonosult ritmikus mozgásra (egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás). Zenei tevékenységeink 22. oldal

23 bármely tevékenységből kiindulhatnak, legyen az ábrázolás, főzögetés vagy öltözködés. Elsősorban a mikrocsoportos vagy a közös együtt éneklésre törekszünk, melyben a gyermekek nagyobb biztonságban érzik magukat, egymást is segíthetik. Az individualizálás elvét tehát inkább a differenciált anyagválasztásnál az eltérő hangterjedelmű dalok kiválasztásánál vesszük figyelembe. Igyekszünk az igényességre törekedve a népdalokból, néptáncokból, népi játékokból, mondókákból, és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotásokból zenei anyagunkat kiválasztani. Támogatjuk improvizációikat, mellyel zenei kreativitásukat fejlesztjük. A tervszerűség elvét figyelembe véve, az életkori sajátosságokra odafigyelve történik a zenei anyag kiválasztása, a zenei hallásfejlesztés, a ritmus és formaérzék fejlesztés, a játékos képesség fejlesztés. Megismertetjük és felismertetjük velük környezetük hangjait. A gyermekek életkorának, nemzeti hovatartozásának megfelelően ápoljuk a hagyományokat, gyűjtjük a környék még fellelhető zenei anyagait. A zenei élménynyújtásba igyekszünk bekapcsolni a zenéhez értő, zenét művelő szülőket is. Alkalomszerűen látogatást teszünk a zeneiskolában. Gyermekeink az anyanyelvhez hasonlóan sajátíthatják el a zenei anyanyelvet AZ ÓVODAI ÉLET, A TEVÉKENYSÉGEK SZERVEZETI KERETEI, TERVEZÉS 2.8.a. Óvodai csoportok alakítása Óvodánkban vegyes csoportok működnek. Csoportjaink kialakításában az azonos korú gyermekeink létszáma, a már eddig kialakított óvodai szokások, a szülők igényei (német) játszanak szerepet. 2.8.b. A tevékenységek szervezeti keretei Az életkori jellemzők ismeretében és az egyéni eltérésekre építve óvónőink döntésétől függ a szabad játékot kivéve a felajánlott tevékenységek formáinak megválasztása. Ezek háromféle szervezeti keretben folynak: választható tevékenységek (egy időben többféle tevékenységből) kötelezően választható tevékenységek (a felajánlottakból mindenképpen kell választani) kötött foglalkozás 2.8.c. A tevékenységek formái A gyermekek a felajánlott tevékenységeket saját döntésük alapján egyénileg, vagy mikró csoportban végzik. Az életkori jellemzők, az egyéni fejlettség, a tevékenységek jellege határozza meg a formákat. 2.8.d. A tevékenységek időkeretei Napirendünket a rugalmasság és a stabilitás jellemzi. Egyetlen kötött időpontunk az ebédidő. Rugalmasság, folyamatosság jellemzi azonban a tízórai, uzsonna, alvásidő lebonyolítását, melyeknél gyermekeink alapvető biológiai szükségleteit igyekszünk figyelembe venni. A stabil pontokat, a rendszerességet az azonos időpontban visszatérő tevékenységek jellemzik (étkezés, szabad levegőn való tartózkodás stb.). Napirendünket az évszakok is befolyásolhatják, így a tevékenységek időkereteit is rugalmasan kezeljük (pl.: szabad levegőn való tartózkodás - télen hosszabb játékidő a csoportszobában). Napirendünkben a legtöbb időt a gyerekek legfőbb tevékenysége a játék kapja. 23. oldal

24 WMO GESZTENYÉSKERT ÓVODÁJÁNAK PEDAGÓIAI PROGRAMJA 24. oldal