WOSINSKY MÓR ÓVODA TOLNA

Átírás

1 WOSINSKY MÓR ÓVODA TOLNA OM azonosító:

2 7130 Tolna Bartók Béla utca 41. OM Azonosító: Engem ne emeljen a magasba senki, Ha nem tud addig tartani, míg tényleg megnövök. Hajoljon le hozzám, ha nem csak hallani, De érteni akar, hogy közel legyen a szívdobogásunk. (Bertalan Ferenc) Készítette: Sterczné Asztalos Zsuzsanna intézményvezető o Programbeválás vizsgálata után átdolgozva: 2010-ben o Felülvizsgálva 2013-ban o Intézményi elvárás rendszernek megfeleltetve: 2015-ben 2

3 TARTALOMJEGYZÉK: I. ELŐSZÓ...4.old II. AZ ÓVODA ADATAI old III. SZERVEZETI, VEZETÉSI SZERKEZET old IV. PROGRAMBEVEZETŐ old V. TÁRGYI FELTÉTELEK, ESZKÖZRENDSZER:....9.old VI. AZ ÓVODA SZEMÉLYI FELTÉTELEI old VII. AZ ÓVODA SZAKMAI DOKUMENTUMAI, EGYMÁSRAÉPÜLÉSÜK old A TELEPHELYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJAI: ( Dokumentumokon belül a tartalomjegyzék saját oldalszámozással) o GESZTENYÉSKERT ÖVODA..16.old o ZÖLDKERT ÓVODA..46.old o APRAJAFALVA ÓVODA. 86.old o PITYPANG ÓVODA. 119.old o SELYEM ÓVODA o NÉMET NEMZETISÉGI NEVELÉST FOLYTATÓ KÉTNYELVŰ ÓVODAI CSOPORTOK PROGRAMJA o VÁROSI FEJLESZTŐ CSOPORT NEVELÉSI PROGRAMJA VIII. ÉRVÉNYESSÉG 16.oldal IX. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK old X. MELLÉKLETEK 3

4 I. ELŐSZÓ: Az óvodai pedagógiai program törvényi és jogszabályi háttere: A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény évi LXXIX. törvény a közoktatásról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 32/2012. (X. 8.) EMMI-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelvéről évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatóságról a Nemzetiség óvodai nevelésének irányelve Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a magyar óvodai nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, Magyarország Alaptörvényeinek értékeit, és a Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy A gyermeket - mint fejlődő személyiséget - gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának megerősítésére kell irányulnia az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Az óvodai nevelésben érvényesülhetnek a különböző innovatív pedagógiai törekvések, mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekében, védelmében tartalmaz. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja megteremti azt a módszertani szabadságot, hogy az óvodák átvehetnek és adaptálhatnak egy kész programot, vagy saját programot készítsenek, de annak meg kell felelnie az Alapprogramban foglaltaknak. A Wosinsky Mór Óvoda pedagógiai Programja az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján készült, annak felülvizsgált, mindenkori aktualizált változatának figyelembe vételével. A programkészítés során figyelembe vettük még: az óvodák természeti és társadalmi környezetét, a fenntartó, és a vonzáskörzetünkben élők elvárásait, a népesség alakulását, a gazdasági helyzetet. felmértük óvodáink működési feltételeit, erőforrásainkat, szakmai felkészültségünket, hagyományainkat, eddigi nevelési gyakorlatunkat. Gondos helyzetelemzés után választottunk a rendelkezésünkre álló programok közül, melyeket helyi sajátosságainkhoz, adottságainkhoz, sajátos arculatunkhoz formáltunk. Az évek során több alkalommal felülvizsgáltuk programjainkat, és a bevált gyakorlathoz igazítottuk. Pedagógiai Programunk egyfajta kép rólunk: milyen értékeket közvetítünk, milyenek a feltételeink, hogyan, milyen módon fejlesztjük gyermekeinket. Az intézmény Pedagógiai programja az óvodai nevelőmunka helyi szabályozója, mely alapján az óvodák dolgoznak. 4

5 II. AZ ÓVODA ADATAI: Neve: Wosinsky Mór Óvoda OM azonosító: Címe: 7130 Tolna Bartók Béla utca 41. Fenntartó: Tolna Város Önkormányzatának Képviselőtestülete Címe: 7130 Tolna Hősök tere 1. Az intézményegység székhelye: PITYPANG ÓVODA Címe: 7130 Tolna Bartók Béla utca 41. Székhelyen kívüli telephelyei: 1. SELYEM ÓVODA 7130 Tolna Selyemgyár utca 2. GESZTENYÉSKERT ÓVODA 7130 Tolna Festetics APRAJAFALVA ÓVODA 7130 Tolna Alkotmány utca ZÖLDKERT ÓVOD A7131 Mözs Szent István utca 38 III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI, VEZETÉSI SZERKEZETE: Intézményvezető óvodatitkár Pitypang Óvoda Gesztenyéskert Óvoda Selyem Óvoda Aprajafalva Óvoda Zöldkert Óvoda 5

6 IV. PROGRAMBEVEZETŐ Gyermekkép: Tolna városában élünk és dolgozunk, egy olyan városban, mely igen komoly óvodatörténeti múlttal rendelkezik. Tolnán működött Európában, Magyarországon az első óvóképző Wargha István vezetésével, aki a magyar óvodapedagógia megalapozója volt. Helyi programunk mottójaként választottuk az ő gondolatait, melyet "Az elemi nevelés és oktatás kisdedóvók számára " című könyvében fogalmazott meg: " Az egész gyermek úgy vétetik, amint van, nem mint lennie kell. A jónak magva már a gyermekben benne lévén csak ápoltatik és fejtetik, valamint a korhoz illő ismeretek, azonfelül, hogy testi épségére, erősülésükre, és ügyességükre fő gond fordíttatik, lelki tehetségének bontatlan gombolyagára - szorosan vigyázva, hogy szála ne szakadjon - lassan-lassan fejtetnek le. " Wargha István elévülhetetlen, ma is korszerű gondolatai tartalmazzák azokat a pedagógiai alapelveket, melyeket az intézményünk óvodái magukénak vallanak. Kiindulási pontjaink, nevelési értékeink, alapvető céljaink, feladataink azonosak: Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, a figyelem középpontjában a gyermekek kulcskompetenciáinak fejlesztése áll. Óvodapedagógusaink módszertani kultúrája kiterjed a személyes és szociális képességek fejlesztésére, a fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre, megosztják egymással ez irányú módszertani tudásukat. A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban. A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszünk, minden gyermek számára biztosítva hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön. Biztosítjuk számára fejlődésének optimális feltételeit, hogy esetleges meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem adunk helyet semmiféle előítéletek kibontakozásának. 6

7 Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását. A pedagógiai folyamatok a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt nevelési, tanulási eredmények elérését, a szülők, gyermekek és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják. Kiindulási pontunk maga a gyermeki személyiség, az a tény, hogy a gyermek mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség, és szociális lény. Fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Valljuk, hogy a gyermeki személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek, a pedagógiai tevékenységrendszernek szerepe meghatározó, ezért tudatosan törekszünk ezek minőségi biztosítására. Óvodakép: Gyermekeink nevelésének elsődleges színtere a család. Alapelvünk, hogy a családi nevelést kiegészítve, a családokkal szorosan együttműködve, a városunkban élő különböző szociális háttérrel rendelkező gyermekek fejlődését elősegítjük: Szeretetteljes légkörben, a másság tiszteletben tartásával, figyelembe véve a család szokásait, sajátosságait, a segítségnyújtás megoldásait a családhoz igazítva. Az intézmény a gyermekek együttműködését a stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósításával biztosítja. Valljuk, hogy a gyermekek közötti differenciák megléte természetes, ennek megfelelően a nevelést is az egyes gyermekhez kell igazítani. Célunk, hogy elősegítsük gyermekeink sokoldalú, harmonikus fejlődését, személyiségük kibontakozását, hátrányaik kiegyenlítését. Gyermekeinket életkori és egyéni sajátosságaiknak, képességeiknek, változó, egyéni szükségleteiknek, eltérő fejlődési ütemüknek figyelembe vételével fejlesztjük. Alapelvünk, hogy a gyermeket mindenkor az elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés, és bizalom övezze. Valljuk, hogy a nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében is biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. (lásd: Német nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű óvodai csoportok programja.) Vállaljuk, hogy a kiemelt figyelmet igénylő gyermekeket integráltan, nagyobb mértékű differenciálással, önmagukhoz képest fejlesztjük, biztosítva a tárgyi, és személyi feltételeket. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek mindegyikénél rendelkeznek az érintett pedagógusok megfelelő információkkal, (szociális helyzet, stb.), és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban. Az intézmény, támogató rendszert működtet: (lásd: városi fejlesztő csoport programja) felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez, kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal. Nevelési tanácsadó, Szakértői Bizottság, Családsegítő Központ) Alapelvünk, hogy a gyermek érezze jól magát az óvodában, melyben megbecsülés és szeretet övezi s ahol joga, hogy biztonságos, egészséges környezetben neveljék, gyermeki létéhez méltó körülmények között. Gondoskodunk gyermeki szükségletei kielégítéséről, az érzelmi biztosságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkör megteremtéséről, testi, szociális, és értelmi képességek differenciált alakításáról. Gondoskodunk közösségben végezhető sokszínű tevékenységekről, a gyermekeink életkorának megfelelő műveltségtartalmak, emberi értékek közvetítéséről. 7

8 Valljuk, hogy a szabad játék az óvodáskorú gyermek mással nem helyettesíthető alaptevékenysége, alapvető joga, legfejlesztőbb tevékenysége. A szabad játék az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze, a spontán tanulás színtere, a világ megismerésének leggazdagabb formája. Ebben a hitvallásunkban is megerősít bennünket Wargha István a volt tolnai Óvóképző igazgatója, aki így ír a játékról: " Akit derék emberré akarunk képezni, azt a játék kedves óráiban kell kiskorától fogva arra formálnunk, mert a játék között több rendű hasznos szokások felvételére sokkal fogékonyabb, mint más bármely időpontban " / Elemi nevelés és oktatás kisdedóvók számára/ Az önálló, a spontán tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása és azok bevezetésének megtervezése. Programunk megvalósítása során arra törekszünk, hogy gyermekeink fel legyenek vértezve olyan tapasztalatokkal, ismeretekkel, melyek segítségével biztonságosan eligazodhatnak az őket körülvevő világban. Megteremtődjenek bennük a következő életszakaszba (iskola) való átlépés valamennyi feltételei. Programjainkat az óvodai nevelésért felelősséget érző, elhivatott, óvodapedagógusokkal, pedagógiai asszisztensekkel, dajkákkal, jól szervezett sajátos tevékenységrendszerrel, a tárgyi feltételek folyamatos javításával, a családok nagyobb mértékű bevonásával valósítjuk meg. Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére magas szintű igényesség, hatékonyság jellemző. V. TÁRGYI FELTÉTELEK, ESZKÖZRENDSZER Intézményünk a Wosinsky Mór Óvoda öt óvodája területileg optimálisan helyezkedik el a városban, így arányosan biztosítani tudjuk az óvodáskorú gyermekek ellátását. Óvodáink épületei változó képet mutatnak, folyamatos állagmegóvásuk azonban biztosított. Intézményeinkben általában nagy zöld területek vannak, többségében természetbarát, mozgásfejlesztő játékokkal. Ezeket pályázat útján nyert pénzeken, illetve szülői segítséggel építtettük, és bővítjük. A csoportszobák bútorzata, felszereltsége jó. Célunk, hogy minden lehetőséget megragadva szükség szerint cseréljük az óvodákban a bútorokat, kiegészítő eszközöket, esztétikus, célirányosan megtervezett bútorokra, eszközökre. Olyanokra, melyek helyi programunk kívánalmainak is megfelelnek, jól szolgálják a gyermekek biztonságát, kényelmét, lehetővé teszik a gyermekek játékigényének, és mozgásigényének kielégítését. Az Óvoda helyi programjának megvalósítása valamennyiünk felelőssége. Feltétele egy olyan gazdag eszközkészlet megléte, amit akár váltogatni, cserélgetni lehet, hogy a gyermekek érdeklődését ébren tartsuk, hogy folyamatosan új, és új kihívások elé kerüljenek. Az eszközállomány elemzésekor ki kell emelni az óvónők által készített eszközöket, melyek az egyéni fejlesztés során igen fontos szerepet kapnak. Óvónőink kreatívak, folyamatosan készítik a személyiségfejlesztést, a nevelő- oktató munkát segítő eszközöket. Valljuk, hogy a szegényes eszközkészlet az óvodában gátja a fejlődésnek, ezért valamennyi óvoda törekszik a tárgyi feltételek, az eszközkészlet bővítésére. A tárgyi feltételek hiányos volta nem jelenthet korlátokat az óvodák helyi programjának megvalósításában, ezért célirányosan a korszerű tartalomhoz alakítjuk, fejlesztjük a feltételeket is. Elmondhatjuk tehát, hogy támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az óvodát. 8

9 VI. AZ ÓVODA SZEMÉLYI FELTÉTELEI Helyi nevelési programunk megvalósításában kulcsszereplők az óvodapedagógusok, és minden dolgozó, aki az intézményegységben dolgozik. A Wosinsky Mór Óvoda személyi feltételei megfelelnek a Köznevelési Törvényben előírt feltételeknek, a pedagógusok végzettsége, képzettsége a nevelő-oktató munka feltételeinek, az intézmény céljainak. A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem, az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap. A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira. A feladatellátási helyeken a nevelőmunkát a teljes nyitvatartási időben, a nevelés egész időtartamában óvodapedagógusok végzik, akik modellt, mintát jelentenek a gyermekeink számára. Személyiségük elfogadó, segítő, támogató attitűdön alapszik. Nevelőtestületünk tagjai kivétel nélkül képesített óvodapedagógusok. Valamennyien jól felkészültek, akikre jellemző az optimizmus, a mindig megújulni akarás és tudás, a gyermekek, és a szülők iránti megbecsülés, tisztelet. Belső igényük, hogy szakmai, pedagógiai ismereteiket folyamatosan bővítsék, korszerűsítsék. A nemzetiséghez tartozó és a migráns gyermekeket is nevelő óvodákban nemzetiségi képesítésű óvodapedagógusok dolgoznak. A sajátos nevelési igényű gyermekeink neveléséhez is biztosítjuk a személyi feltételeket gyógypedagógus végzettségű fejlesztő pedagógus alkalmazásával. Helyi nevelési programunk megvalósítása alapos szakmai képzettséget, az ismeretek újabb, és újabb bővítését, szemléletmódunk formálását igényli. Óvodapedagógusaink folyamatosan tanulnak, az évek során nagyon sokan, és sokféle képzésben vettünk, és veszünk részt. Óvodáink törekednek sajátos arculatuk kialakítására, figyelembe véve a helyi sajátosságokat, hagyományokat, az elvárásokat, ezért óvodapedagógusaink ez irányban is képezik magukat. Az Intézményben munkaközösségek működnek. A munkaközösségek feladata: célirányos pedagógiai megfigyelések végzése, feltáró elemző munka, módszertani eljárások kidolgozása, ajánlása a nevelőtestületnek, közös konzultációkkal, tapasztalatcserékkel segíteni a nevelőtestületek munkáját. Programunk eredményes megvalósításában azonban nemcsak az óvodapedagógusok szerepe jelentős, hanem az óvodai pedagógiai munkát segítő pedagógiai asszisztenseké, és a dajkáké is. Ezért kívánatos, hogy a pedagógiai munkát közvetlenül befolyásoló, abban aktívan résztvevő óvodai segítők is korszerű ismeretekkel, szakképesítéssel rendelkezzenek. Az óvodapedagógusok, pedagógiai asszisztensek és a dajkák munkakapcsolata jó, egymás munkáját segítik, kiegészítik. Az Intézmény személyi feltételei jók, dolgozóink magas szintű szakmai tudással rendelkeznek, nyitottak, érdeklődők, vállalkozó kedvűek. Képesek arra, hogy a program által megkívánt szemléletmódot elsajátítsák, a korábban megszerzett szakmai műveltségüket célirányosan bővítsék. Minél többet tud valaki, annál több a tudnivalója. A tudással egyenes arányban nő a nem tudás, vagy inkább: annak tudása, hogy még mi mindent nem tudunk. (Friedrich Schlegel) 9

10 VII. AZ ÓVODÁK SZAKMAI DOKUMENTUMAI, EGYMÁSRAÉPÜLÉSÜK A helyi pedagógiai programoknak megfelelő tervezés, dokumentáció, ellenőrzés Tervezés, dokumentáció: Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását. A stratégiai és operatív dokumentumokban megfogalmazott célok, feladatok a csoport, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek adottságait figyelembe véve megjelennek óvodapedagógusaink tervező munkájában és annak ütemezésében. Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető. Minden nevelési év tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül. Az nevelést, tanítást segítő eszközök és a nevelés tanítási módszerek kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik. A tervek nyilvánossága biztosított. Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Pedagógiai Program (PP) Erőforrások: Tárgyi, Személyi feltételek Éves működési tervek Vezetői tervek Csoportok fejlesztési tervei Csoportnapló A gyermekek differenciált fejlesztése Személyiségnapló Eredmény: Az ellenőrzés, Az értékelés tapasztalatai A szülők, az iskola visszajelzései Visszacsatolás, folyamatos kontroll Az óvodai alapdokumentumok egymásra épülése elengedhetetlen feltétele a jó tervezőmunkának: A tervezés a távlati, egységes célokból indul ki, (távlati terv HPP). Ezt követik a szakaszos tervek, melyek mindig összhangban kell, hogy legyenek. az intézményvezetői, a feladat-ellátási hely vezetői munkaterv, valamint az egyes óvodai csoportok fejlesztési terve, a csoportnaplóban. Ezekben a dokumentumokban, a célok lebontása időintervallumra, életkori, egyéni sajátosságokra, vagyis a közvetlen feladatok tervszerű megoldásai fogalmazódnak meg. (mit, mikor, hogyan, milyen módszerekkel) Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek bevonásával történik, a gyermekek teljesítményének értékelése a törvényi előírások, a pedagógiai programban megfogalmazottak alapján egyedi és fejlesztésközpontú. 10

11 Az intézmény vezetése számon kéri a gyermeki fejlődési ütemét, teljesítmények pontos ismeretét, feldolgozását és nyomon követését is. A fejlesztésben érintett gyermekek esetében az értékelést a szakvélemény előírásainak megfelelően végezzük. A gyermekekre vonatkozó fontos információkat, - az egyes gyermekek személyes és szociális készségeit, képességeit, képességeik fejlődéséről, aktuális állapotukról, - a személyiségnaplóban gyűjtjük egybe, (anamnézis, családlátogatások tapasztalatai, felmérések, jellemző munkák, eseti megfigyelések). Az intézményben e vizsgálatra alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat használunk erre a célra. A csoportnaplóban a tervezés során mindezeket figyelembe kell venni, hiszen az esetleges problémák számunkra feladatot, tennivalót jelentenek. A teljes pedagógiai folyamat követhető a tevékenységi tervekben, a csoportnaplókban, valamint a gyermeki produktumokban. A tervekben jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók. A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak. A tervezésben hangsúlyos, nélkülözhetetlen a nevelőtestületek egységes célképe, a logikus, egységes tervezés érdekében az egy csoportban dolgozók együttműködése. Ellenőrzés, értékelés: Az ellenőrzés, értékelés alapját a pontosan meghatározott célok, feladatok adják. A teljesítést korrigáló lépések megtétele Célok, feladatok felülvizsgálata Célok, feladatok lebontása: Tervezés Szervezés Megvalósítás Változatlan folytatás Nincs szükség korrekcióra Döntés a korrekciós lépések szükségességéről A teljesítés mérése, Ellenőrzés A teljesítés összehasonlítása a célokkal, feladatokkal Értékelés A tervszerű, tudatos ellenőrzés, értékelés célja mindig a pedagógiai munka segítése. Motiváló erejű, és a visszacsatolásra, a munka javítására, a szükséges korrekciókra ad iránymutatást. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása. 11

12 Munkánk kiindulási pontja az óvoda Pedagógiai Programja (PP), az abban megfogalmazott célok, feladatok, hiszen ennek alapján tervezzük az adott időszakra, korcsoportra és egyénre szabott nevelési-szervezési feladatainkat, majd azt a gyakorlatban megvalósítjuk. Ehhez viszonyítva ellenőrizzük, mérjük a teljesítés mértékét, az ellenőrzések során született eredményeket elemezzük, majd értékelünk, összehasonlítjuk a teljesítést a kitűzött célokkal, feladatokkal. Az értékelés tények és adatok alapján tervezetten és objektíven történik. Ha a tervezett feladatok, célok teljesültek, nincs tennivalónk Abban az esetben, ha nem vagyunk elégedettek az eredménnyel, megvizsgáljuk annak okait, és döntünk az esetleges korrekcióról. (célok, feladatok nem megfelelőek, esetenként túl sokat akarunk, nem jók a módszereink, nincsenek meg a feltételeink, eszközeink, szervezési problémák vannak, stb.) A nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgáljuk a stratégiai és operatív terveinket, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátására. A problémák megoldására alkalmas módszereket, jó gyakorlatokat gyűjtjük, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek. Az ellenőrzés, értékelés tehát egy összegzése eddigi munkánknak, ugyanakkor kiindulási alap, iránymutató a továbbiakban. Segítségforrás, megerősítés, vagy újabb korrekcióra ad lehetőséget a célok elérése érdekében. Az ellenőrzés, értékelés kiterjed: o A működési feladatok megvalósítására, o A munkarend, fegyelem, szabályzatok, utasítások betartására, o Az óvodai pedagógiai munka ellenőrzésére. Az óvodai pedagógiai munka legfontosabb ellenőrzési területei: A pedagógiai munka ellenőrzése, elemzése, értékelése. Az óvodák írásos dokumentumainak folyamatos ellenőrzése A nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése Az óvodák pedagógiai munkájáért, annak ellenőrzéséért elsősorban az intézményvezető, valamint a feladat-ellátási helyek vezetői felelősek. Feladataikat Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként szereplő munkaköri leírások tartalmazzák. Az ellenőrzés a tanév folyamán előre tervezetten, ütemezetten történik, (éves terv), az év végén a beszámolókban összegző, elemző értékelés készül, mi valósult meg a tervezetthez képest. Az ellenőrzés folyamán ügyelni kell arra, hogy: az ellenőrzés, értékelés objektív legyen, mely alaposságot, körültekintést igényel az ellenőrzésnél elsődleges a megfogalmazott elvek, célok, feladatok számonkérése az ellenőrzés, értékelés során az önálló munka, a módszertani szabadság biztosítása, megkötéseket, csak a gyermekek érdekében teszünk. az ellenőrzés során nagyon fontos a pozitív megerősítés is. A pedagógiai munka ellenőrzése a pedagógiai gyakorlat szintjén, valamint a rábízott gyermekek fejlettségének ellenőrzésével történik. (felmérések) A nevelési-oktatási munka alapjaként a gyermekek adottságainak, képességeinek megismerésére mérési rendszer működik, mely a személyiségnapló része. (közös alapelvek és követelmények) Az intézményben a gyermeki teljesítményeket folyamatosan követjük, dokumentáljuk, elemezzük, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsoljuk, szükség esetén fejlesztési tervet készítünk. A dokumentumok, elemzések, alapján történik az egyénre szabott értékelés, amely a személyiség naplókban nyomon követhető. 12

13 A gyermekek eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolunk szüleinek/gondviselőjének valamint az életkornak, fejlettségi szintnek megfelelő formában a gyermeknek. (dicséret, buzdítás, stb.) Az óvodák írásos dokumentumainak folyamatos ellenőrzése: A pedagógiai munka tervezése, gyermekeink egyéni megfigyelései, az egyénre szabott, differenciált nevelési, fejlesztési módszerek, eljárások folyamatos, tudatos, tervszerű írásbeliséget feltételeznek. Csak így lehetséges, hogy a folyamatok célirányosan egymásra épüljenek, ugyanakkor csak ilyen módon biztosítható a rugalmas alkalmazkodás a gyermekek fejlődési üteméhez, igazodás a spontán nevelési helyzetekhez. A tervezés nem megmásíthatatlan, hanem az aktuális feladatok, élethelyzetek, a gyermekek egyéni igényei, fejlődési ütemei, tapasztalatai befolyásolhatják, esetleges korrekciókra adnak lehetőséget. Az ellenőrzés arra terjed ki, hogy ezek a tervek mennyire jól szolgálják a célt, a Pedagógiai Programokban megfogalmazott feladatok megvalósulását. Az egyéni képességfejlesztésnek mindenhol, és mindenkor érvényesülnie kell. Minden óvodapedagógusnak tudnia kell, hogy melyik gyermeket, miben, milyen módon kell fejleszteni ahhoz, hogy önmagához képest, a legoptimálisabban fejlődjön. Nagyon fontos tehát a gyermekek folyamatos megismerése, megfigyelése, a csoportnapló mellett a személyiségnaplók naprakész vezetése, mert az abban rögzített információk számunkra a tervező munkánkhoz fontos információval bírnak. Ellenőrző munkánk során azonban mindig vissza kell csatolni a kiindulási ponthoz, az óvodák Pedagógiai Programjához, az abban megfogalmazott célokhoz, feladatokhoz. Fontos, hogy az, és kizárólag az valósuljon meg az óvodák helyi programjából, amit abban megfogalmaztunk, sem több, sem kevesebb. A pedagógiai munka feltételeinek ellenőrzése: A helyi programok megvalósításához alapvetően szükséges tárgyi feltételeket folyamatosan bővítjük, alakítjuk, mely a továbbiakban is feladatunk. Minden ember jogos elvárása igényes munkájának értékelése, ami csak az ellenőrzés útján, és eredményeként valósulhat meg. Csak az ellenőrzés tapasztalatai adnak lehetőséget a jó munka objektív elismerésére, kiemelésére, esetlegesen a szükséges segítségnyújtásra. Az ellenőrző, értékelő munkának azonban mindig tényszerűnek, segítő szándékúnak, igazságosnak, motiváló hatásúnak kel lennie, feladatát így tudja teljesíteni. Az egymás iránti tisztelet, tolerancia, bizalom, megbecsülés elengedhetetlen a közös munka során. Egy intézményben nem elegendő, ha az egyének tevékenykednek benne. Ettől még mozaikra hullhat szét a munka, s bármilyen színesek, csiszoltak is az egyes mozaikok, értékessé úgy válnak, ha egységes képpé illeszkednek. (Kerékgyártó Imre) Tolna, szeptember 1 Sterczné Asztalos Zsuzsanna intézményvezető 13

14 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Egyéni bánásmód és egészséges életmódra nevelés a tevékenységközpontok rendszerében Kis gyermekem, csak nézzél szerteszét, érted van itt minden,ami szép! Várnai Zseni Készítette: A Gesztenyéskert Óvoda Nevelőtestülete Gesztenyéskert Óvodája 14

15 TARTALOMJEGYZÉK: I. A GESZTENYÉSKERT ÓVODA BEMUTATÁSA 3.oldal 1. ÓVODÁNK SZEMÉLYI FELTÉTELEI 3. oldal 1/1. ÓVODÁNK TÁRGYI FELTÉTELEI 3. oldal 1/2 PROGRAMVÁLASZTÁSUNK OKAI 4. oldal II. NEVELÉSI PROGRAMUNK CÉLJA, GYERMEKKÉPE,ÓVODAKÉPE, 5. oldal 1. ÓVODÁNK NEVELÉSI CÉLJA 5. oldal 2. GYERMEKKÉPÜNK 5. oldal 3. ÓVODAKÉPÜNK 5. oldal III. A PROGRAM KONCEPCIÓI, SPECIFIKUMAI 6. oldal III/1. INDIVIDUALIZÁLÁS, SZOCIALIZÁLÁS, DIFFERENCIÁLÁS 6. oldal 1.1. INDIVIDUALIZÁLÁS 8. oldal 1.2. SZOCIALIZÁLÁS 8. oldal 1.3. DIFFERENCIÁLÁS III/2. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTOK RENDSZERE. A SZABAD JÁTÉK, ÉS A FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK KERETE 9.oldal 2.1. A 7 TEVÉKENYSÉGKÖZPONT 9.oldal 2.2. A JÁTÉK FELTÉTELEI, IDŐTARTAMA, AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 11.oldal 2.3. A MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK 12.oldal 2.4. ÓVODAPEDAGÓGUS ÁLTAL FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERE 13.oldal 2.5 INTEGRÁLT MŰVELTSÉGTARTALOM FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEKBEN 15.oldal 2.6. A PROGRAM FELADATRENDSZERE 15.oldal 2.7. A TEVÉKENYSÉGEK TARTALMA. 21.oldal 2.8. AZ ÓVODAI ÉLET, A TEVÉKENYSÉGEK SZERVEZETI KERETEI, TERVEZÉS 24.oldal III/3. A CSALÁD BEVONÁSA AZ ÓVODAI ÉLETBE 27.oldal 3.1. A SZÜLŐK BEVONÁSÁNAK PEDAGÓGIAI HATÁSA 27.oldal 3.2. A CSALÁD BEVONÁSÁNAK FONTOS ALAPSZABÁLYAI 27.oldal 3.3. A CSALÁDOK BEVONÁSÁNAK FORMÁI 27.oldal 3.4. INFORMÁLIS LEHETŐSÉGEK AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN 28.oldal 3.5. FORMÁLIS LEHETŐSÉGEK AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN 28.oldal III/4. CSALÁDGONDOZÁS, SZOCIÁLIS MUNKA 29.oldal IV. EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, KÜLSŐ KAPCSOLATOK 29.oldal 1. TEAM-MUNKA AZ ÓVODÁBAN 29.oldal 2. KAPCSOLATAINK SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYEKKEL 29.oldal 3. KAPCSOLATUNK AZ ÖNKORMÁNYZATOKKAL, ISKOLÁKKAL 30.oldal V. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE 30.oldal 15

16 I. A GESZTENYÉSKERT ÓVODA BEMUTATÁSA: Óvodánk a város szívében, egy régi, patinás épületben található. Három óvodai csoportban, 75 gyermeket tudunk fogadni. 1/1. ÓVODÁNK SZEMÉLYI FELTÉTELEI: Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermekek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára Nagyon fontosnak tartjuk ezért, hogy intézményünkben megfelelő végzettségű, elkötelezett óvodapedagógusok dolgozzanak Óvodánkban minden csoportban biztosított a felsőfokú végzettségű óvodapedagógus és egy dajka. A csoportok elosztásánál és a dolgozók munkabeosztásánál a gyermekek érdekeit vesszük figyelembe. A nemzetiségi óvodapedagógusok feladatai, hogy megvalósítsák a nemzetiségi óvodai nevelés célkitűzéseit. Pedagógiai munkánkat pedagógiai asszisztens, logopédus és gyógytestnevelő is segíti. Szakmai munkánk színvonalát állandó tovább, és önképzéssel tartjuk szinten. Kollektívánk törekszik a jó munkahelyi légkör biztosítására, fenntartására, megfelelő szakmai együttműködés kialakítására. 1/2. ÓVODÁNK TÁRGYI FELTÉTELEI: Óvodánkhoz 3 tágas csoportszoba, 1 tornaszoba, mosdók, WC, öltözők, folyosók, kiadókonyha, tároló helységek és irodahelyiségek tartoznak. Óvodánk felszereltsége jó, melyet elsősorban a pályázatokból, szülői segítséggel, és a jótékonysági rendezvények bevételéből valósítottunk meg. Csoportszobáinkat is ilyen módon, a programnak megfelelően rendeztük be, melyek több funkciót töltenek be; óvodai tevékenységek, játék, étkezés, pihenés színterei. Udvari fajátékaink esztétikusak, korszerűek, biztonságosak, megfelelnek a gyermekek változó testméreteinek. Szemléltető eszköztárunk és könyvtárunk folyamatosan bővítjük. Az óvónők munkáját a számítógép, internet, nyomtató és fénymásoló segíti. 16

17 Gesztenyéskert Óvodája 1/3. PROGRAMVÁLASZTÁSUNK OKAI: Az óvodai nevelés országos alapprogramját alapul tekintve nevelőtestületünk a Lépésről-lépésre óvodafejlesztő programra építve készítette el a helyi programját. Mivel óvodánkban német nemzetiségi csoport is működik, a program készítésekor testületünk a német nemzetiségi kisebbség óvodai nevelésének irányelveit is figyelembe vette. Kiegészítő programjuk mellékelve az intézmény (WMO) összesített programjában Helyzetkép: A társadalmunkban végbement változások, folyamatok hatására megváltozott a családok helyzete, ezáltal a gyermekek családban elfoglalt helye is. Kevesebb idő jut a gyermekre, a gyermekkor szépségének, nyugalmának, derűjének megteremtésére. Egyre nagyobb a mi felelősségünk abban, hogy a családdal együtt óvjuk, védjük gyermekeinket. Olyan személyiségjegyeket (kreativitás, ötletgazdagság, önállóság, problémamegoldó képesség) kell kialakítanunk, amelyek segítségével alkalmassá válnak a világban való eligazodásra. Óvodánkban sok a hátrányos helyzetű gyermek, szociális és anyagi hátrány egyaránt jellemző. Szociálisan hátrányosak azok a gyermekeink is, akik a válások nagy száma miatt csonka családban, az egyik szülőjüket nélkülözve nevelkednek. Ugyanolyan hátrányos helyzetűek azok a gyermekeink is, akik jó anyagi körülmények között, de érzelmileg elhanyagoltan élnek, mert szüleik mindent anyagiakkal próbálnak pótolni. Helyzetelemzésünk, eddigi hagyományaink, valamint a tárgyi és személyi feltételeink felülvizsgálása után jutottunk arra az elhatározásra, hogy a LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE alternatív óvodai programot választjuk helyi programunk alapjául. Programunkon belül az egészséges életmód feladatait hangsúlyosan kezeljük, gyermekeink testilelki fejlődésének javítása, fejlesztése érdekében. Az individualizálást és a differenciálást alkalmazva a gyerekek eltérő képességeit kívánjuk fejleszteni, akár gyenge, akár kiemelkedő képességűek esetében egyaránt. A szabad, gondtalan játéknak, az élmények újbóli átélésének, feldolgozásának a tevékenységek közbeni tanulásnak, a szocializálódásnak színterei a tervszerűen kialakított tevékenységközpontok. A családokkal való közvetlen együttműködésre építve szeretnénk céljainkat megvalósítani. Óvodánk nyitott, a folyamatos kapcsolattartásra adunk így lehetőséget önmagunknak és a szülőknek. Kapcsolatunk az egymás iránti bizalmon alapul, ami fontos eleme a családok segítésének, a családgondozásnak. A gyermekek testi-lelki védelme érdekében együttműködünk a Családsegítő Központ munkatársaival. 17

18 Gesztenyéskert Óvodája II. PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK CÉLJA, GYERMEKKÉPE, ÓVODAKÉPE: Hitvallásunk: Ne kényszerrel oktasd a gyermeket, hanem játszva úgy, hogy előbb fürkészd ki a hajlamaikat! (Platón) 1.ÓVODÁNK NEVELÉSI CÉLJA: Segítjük a ránk bízott gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, személyiségüket egyéni és életkori jellemzőik, fejlődési ütemük figyelembevételével formáljuk. A szeretetteljes, vidám, családias, a másságot elfogadó légkörben lehetőséget adunk minden gyermeknek, hogy önmaga képességeihez mérten fejlődjön, különös tekintettel egészségük megőrzésére, testi, szociális, értelmi képességeik fejlesztésére. 2. GYERMEKKÉPÜNK: Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozására törekszik. Nevelésünk a gyermeki személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az emberi gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség. Olyan gyermekeket kívánunk nevelni, akik érzelmileg gazdagok, nyitottak környezetük felé, pozitív énképpel rendelkeznek, képesek együttműködni a többiekkel, el tudják fogadni társaik másságát. Kreatívak, megvalósítják egyéni elképzeléseiket a játékban. Az egészséges életmód tevékenységei (mozgás, korszerű táplálkozás, egészségügyi szokások) a rendszeres szükségleteik közé tartoznak. Biztosítjuk minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön. Semmiféle előítélet kialakulását nem támogatjuk. 3. ÓVODAKÉPÜNK: Valljuk, hogy gyermekeink nevelésének elsődleges színtere a család. Biztosítjuk az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Óvodánkban óvó-védő, szociális nevelő-személyiségfejlesztő funkciók érvényesülnek. Nevelőmunkánk abból indul ki, hogy gyermekeink különböző szociális helyzetű, más értékrendű és más hagyományokat közvetítő családokból érkeznek. Feladatunknak tartjuk az ebből fakadó hátrányok kiegyenlítését. Óvodánk nyitott, ennek lényege a családokkal való kölcsönös együttműködés, a családok igényeinek figyelembevétele, a családok segítése és közös programok szervezése. Közvetetten segítjük az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A migráns gyermekeink óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. 18

19 III. A PROGRAM KONCEPCIÓI, SPECIFIKUMAI: 1. INDIVIDUALIZÁLÁS, SZOCIALIZÁLÁS, DIFFERENCIÁLÁS Gesztenyéskert Óvodája 1.1. INDIVIDUALIZÁLÁS Az individualizáció több mint gyógyító mód, több mint nevelési eszköz. Minden embernek nélkülözhetetlen segítője az élet harcában, abban a harcban, melyet nem egymás ellen, hanem egymásért vívunk. Az individualizálás a gyermekek szükségleteinek megismerésére, erősségeik, hátrányaik feltárására és optimális fejlesztésükre irányul. Az individualizáló nevelés az egyéniség kibontakoztatását a szocializációval együtt segíti, melyben az alapos gyermekismeret után következhet a gyermekek fejlesztése és a megfelelő követelményszint felállítása. A három fogalom individualizálás, szocializálás, differenciálás-, szoros kapcsolatban áll egymással a. Az individualizálás elvei: o a gyermekek személyiségének megismerése az óvodába lépéstől kezdve o az egyéni fejlesztés elvének érvényesítése (képességek, részképességek elemzése) o jó személyes kapcsolatok kialakítása a gyermekekkel o a gyermekek eltérő testi lelki szükségleteinek figyelembevétele o a terem berendezésével az igény szerinti szeparáció lehetőségeinek biztosítása o az eltérő időpontban jelentkező mozgásigény folyamatos kielégítése o a személyesség biztosítása a gyermekek munkáinak, tárgyainak tárolásában o a gyermekre vonatkozó információk bizalmas kezelése 1.1. b. Az individualizálás megvalósítása: Az individualizálás a szocializálással együtt áthatja az egész óvodai életet. Az óvodai élet kezdő szakaszában, de a későbbiekben is a gyermekek valódi játszótársa sokszor a felnőtt, akit ebben az életkorban a gyermek kritika nélkül elfogad, és akinek személyisége nagy hatással van fejlődésére. Ezért nagyon fontosnak tartjuk a felnőtt-felnőtt, gyermek-felnőtt közötti jó kontaktust, ahol a jó minta, hatással van a társakkal való együttműködésére is c. Az individualizálás megvalósítása a játékban: A szabad játék fejlesztő hatását tekintve is a legfontosabb tevékenysége gyermekeinknek. Ebben a tevékenységben adják a legtöbb információt önmagukról, ezért a gyermek megismerésének is fontos színtere. A játék során alakulhatnak társas kapcsolataik, itt szocializálódnak. Feladatunk: o gyermekeink érdeklődésének megfelelő játékfeltételek megteremtését o az egyéni elképzelések támogatását o a közös szabályalkotást, a konfliktushelyzetek együttes megoldását o az eltérő szociális szükségletekre való odafigyelést, ezek kielégítését o a gyermekek közti baráti kapcsolatok, érzelmi kötődések erősítését, egymás elfogadását o az egyes gyermekkel való gyakoribb kommunikációt o odafigyelést a visszahúzódó gyermekekre 19

20 1.1. d. Az individualizálás megvalósítása a csoportszoba feltételeinek megteremtésében: Gesztenyéskert Óvodája Sokat jelent a gyermekeknek, hogy az óvodában is fontos tagjai legyenek a közösségnek, jelenlétük valamilyen módon tükröződjön a csoportszobában is. Feladatunknak tekintjük: o az egyéni érdeklődés megjelenítését a tevékenységközpontokban, olyan témákkal való foglalkozást, melyek közelről érintik a gyerekeket o annak biztosítása, hogy olyan tárgyakat hozzanak otthonról, melyek nagyon fontosak számukra (beszoktatás idején kiemelten fontos) o jeleik mellett nagybetűs nevük feltüntetését o saját tároló (fiók) biztosítását, mely csak az övék o saját családjuk, egyéni életük megjelenítését tablókban, albumokban o hétvégi családi élmények megbeszélését a beszélgetőkörben, egyéni beszámolókat o családtagok, családok meghívását o a tér tagolását a tevékenységközpontokban, 2-3 gyermek elmélyült tevékenységéhez, az egyes gyermek félrevonulásához 1.1.e. Az individualizálás megvalósítása az óvónő tevékenységeiben: Az óvónő személyisége és minden megnyilvánulása érzelmi biztonságot, szeretetet, megértést, védelmet közvetít a gyermekek felé. Feladatunknak tartjuk: o személyre szóló pedagógiai hatások érjék gyermekeinket, minden gyermeket önmagához képest fejlesszünk o változó testi-lelki szükségleteiknek megfelelően foglalkozzunk velük o minden gyermeket önmagáért szeressünk, találjuk meg bennük a jót o próbáljunk segítséget adni az egyéni problémák megoldásában o fejlesszük társas kapcsolataikat, a másság elfogadására törekedjünk o a szülőkkel szorosan együttműködve próbáljuk a nevelési kérdéseket megoldani o teremtsünk alkalmat az egyes gyermekekkel való beszélgetésre, próbáljuk megérteni kommunikációjukat. 20

21 Gesztenyéskert Óvodája 1.2. SZOCIALIZÁLÁS 1.2.a. A szocializálás elvei, lehetőségei, biztosítása: Gyermekeink a családból kilépve az óvodában újabb szociális térbe kerülnek, ahol megtanulják megismerni önmagukat, az együttélés szabályait, a társas életben elvárt viselkedésmódokat. A fejlődésben meghatározó szerepe van az óvónőnek, aki elsősorban az anyát helyettesíti napközben, akinek mintaadása példaértékű a gyermekek számára. A szocializáció folyamán a gyermekek sokféle tapasztalatot gyűjtenek, s óvodáskor végére jutnak el az önérvényesítéstől az együttműködésig, a társak megértéséig. Feladatunknak tekintjük: o a gyermekek társas kapcsolatainak alakítását o a közös élmények gazdagítását o a csoportélet hagyományainak kialakítását, ápolását a szülők bevonásával (ünnepek, születésnapok, jeles napok stb.) o viselkedéskultúra megalapozását o társas-, szabályjátékok rendszeres biztosítását o erkölcsi tulajdonságok fejlesztését (önzetlenség, tolerancia, együttérzés stb.) o konfliktusok kezelését demokratikus légkörben o a megkezdett tevékenységekre és az akadályok leküzdésére ösztönzést o a gyermekek pozitív értékelését o hazához, kultúrához, tájhoz való kötődés erősítését o a beszélgetőkörökben spontán beszélgetéseket 1.3. DIFFERENCIÁLÁS 1.3.a. A differenciálás elvei, lehetőségei, biztosítása: Differenciálás során a gyermekek közötti különbségekhez való illeszkedést próbáljuk kialakítani. A differenciált fejlesztés nélkül nem valósítható meg az individualizálás, az alapos gyermekismeret nélkül nem tudunk kellőképpen differenciálni. 1.3.b. A differenciálás lehetőségei Óvónőinknek törekedniük kell arra, hogy minden helyzetben több fokozatban tervezzenek, melyekből a gyermekek maguk választhatnak. Ezáltal sikerélményhez jutnak, majd ez ösztönzőleg fog hatni bonyolultabb feladatok vállalására is. Ha bízunk a gyermekben és ő eredményes lesz, önmagát kezdi tovább fejleszteni segítségünkkel. Olyan eszközrendszert biztosítunk, melyből a gyermekek válogathatnak (fejlettségi szintjüknek megfelelően). Többféle technikai megoldást kínálunk számukra, átgondolva a technikák bonyolultságának fokozatait. Különböző szervezeti kereteket ajánlunk fel a választhatóság és a kötelező választhatóság megtervezésével. A munkaformákat is igyekszünk differenciálni, az egyéni és a mikrocsoportos tevékenységek variációival, azoknak arányára, hangsúlyára odafigyelve. Differenciálást végzünk a feldolgozandó anyag tartalmán belül is. A követelményszint felállításánál szintén a differenciálás elvei érvényesülnek. 21

22 2. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTOK RENDSZERE. A SZABAD JÁTÉK, ÉS A FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK KERETE Gesztenyéskert Óvodája Csoportszobáinkat mindig a gyermekekkel együtt, igényeiknek és szükségleteiknek megfelelően alakítjuk, az adott érdeklődési körnek megfelelően. A kuckósított környezet nyugalmat, biztonságot jelent a gyermekeink számára, így lehetőségük van az elmélyült tevékenykedésre, a nyugodt játékra, a spontán, játékos tanulásra. Sokféle anyag, eszköz áll gyermekeink rendelkezésére, amelyek kreativitásukat serkentik. A térben elhelyezett bútorokkal tevékenységközpontokat alakítunk ki. A tevékenységközpontok kialakításánál az alábbi szempontokat kell: figyelembe vennünk: o az egyes tevékenységek jól különüljenek el egymástól o a bútorok biztonságosak legyenek o különüljön el a csendes és a zajos tevékenység o legyenek kényelmes, meleg felületek o a bútorok elérhető tároló felületűek legyenek o a gyermekek munkái mindig szemmagasságban legyenek o legyenek zugok o legyen hely a személyes holmik számára Az egyes központok eszköztára illetve anyagai mindig az adott érdeklődési körnek megfelelően változnak. Csoportszobáinkban mindig jelen vannak az éppen feldolgozandó projekt (téma) jelképei. Az állandóan változó, fejlődő, környezet a téma tartalmának bővítésére, újabb ismeretek szerzésére ad lehetőséget. A gyermekek lelki egészsége érdekében kialakítunk a csoportszobáinkban olyan sarkot, ahová félrevonulhatnak, akik nyugalomra, magányra vágynak TEVÉKENYSÉGKÖZPONT: 2.1.a. Családi- szituációs játékok központja Ez a tevékenységközpont egyben a gyermekek saját szükségleteire tervezett munkajellegű tevékenységek színtere (sütés, salátakészítés) A szituációs drámajáték olyan tevékenység, melyen keresztül gyermekeink felfedezik és újraélik a környező világot. Olyan helyzeteket idéznek fel, melyek számukra ismerősek, utánozzák a felnőttek és társaik viselkedését. A szituációs játék során fejlődik személyiségük, szocializálódnak, viselkedésformákat tanulnak. Ennek a saroknak a mobilitására nagy hangsúlyt fektetünk, hogy gyermekeink bármikor változtathassák játékuk témáját. Legfontosabb része a konyha, amivel kapcsolatosan sok otthoni élményük van. Eszközeink normál méretűek, így ezeket nagyobb biztonsággal tudják használni. Olyan tevékenységeket szervezünk, melyek gyermekeink valós szükségleteit elégítik ki (salátakészítés, pudingfőzés. A babaszobai rész a szeretetteljes anya-gyermek kapcsolat újraélését szolgálja, ezért sok puha anyagot használunk fel (pl.: textilbabák). A játéktémák megválasztásánál a spontaneitás mellett meg kell jelennie a tervszerűségnek, mely gyermekeink sokoldalú fejlődését, tapasztalatszerzését segíti elő. 22

23 2.1.b. Építőjátékok központja Gesztenyéskert Óvodája Gyermekeink egyik legkedveltebb tevékenysége az építés. Legfontosabb elemei a különböző anyagú és méretű kockák, a játék bővítésére szolgáló kiegészítő eszközök (autók, fák, emberek, állatok, nagyméretű dobozok). Négy szintet különböztetünk meg az építőjátékban: o funkcionális játék szállítás, eszközök rakosgatása, a tér bekerítése o áthidalások létrehozása 3 elem felhasználásával áthidalások kialakítása, a tér bekerítése, lefedése o modellek emeletek, tornyok építése o bonyolult építmények célirányos építkezés (bolt, orvosi rendelő) Gyermekeink építményeinek védelmében ezt a tevékenységközpontot 3 oldalról határoljuk körül és nagy szőnyegfelületet igyekszünk biztosítani. 2.1.c. Irodalom, ének-zenei központ Ez a tevékenységközpont egyben a mikrocsoportos mozgásfejlesztő játékok kezdeményezésének központja is. A csoportnak egy nyugalmas sarkában helyezzük el, ahol elegendő helyet tudtunk biztosítani minden gyereknek. Itt zajlanak a mozgásos játékok, az irodalmi, zenei tevékenységek, melyekhez itt biztosítjuk a szükséges eszközöket (mesekönyv, hangszerek, dramatizáláshoz, ének-zenei tevékenységhez szükséges eszközök). Ide szervezzük a beszélgető kört is, ahol mindig az éppen aktuális témát beszéljük meg. Puha szőnyeget, párnákat tettünk ide, ezzel meleg, bensőséges légkört igyekszünk teremteni gyermekeink számára. 2.1.d. Vizuális tevékenységek központja Itt zajlik az ábrázoló tevékenység, kézimunka, és a kézművesség. A nyugodt munka érdekében olyan körülményeket biztosítunk, ahol a gyerekek elmélyülten tevékenykedhetnek. Ebben a tevékenységközpontban zajlik a gyerekek spontán alkotó tevékenysége, illetve az óvónők által felajánlott különböző ábrázoló és kézműves technikák. Sokféle anyag és kiegészítő eszköz áll a gyermekek rendelkezésére, ezek állandó, folyamatos bővítése, újítása már önmagában is differenciál. 2.1.e. Manipulációs központ Ez a tevékenységközpont a társas- és szabályjátékok színtere. A konstrukciós és képességfejlesztős játékokkal sok matematikai ismeretre, tapasztalatra tehetnek szert gyermekeink (párosítás, számolás, sorba-rendezés, stb.). A részképességek tudatos alakítására ez a központ a legalkalmasabb, mert itt a gyerekhez lehet igazítani a játékot. 2.1.f. Mozgásfejlesztés központja Mozgásos játékok és feladatok színtere, ahol óvodapedagógus által irányított mozgástevékenységeket végezhetnek a gyerekek. Változó, cserélődő mozgásos eszközök biztosításával törekszünk a sokoldalú mozgásfejlesztésre. 2.1.g. Természetismereti központ udvar, külső környezet. Gyermekeink egyre kevesebb időt töltenek a természetben, nem ismerik igazán környezetüket, ezért ennek a központnak nagy jelentősége van. Ez a központ alkalmas arra, hogy az élményszerzéseken, kirándulásokon összegyűjtött terméseket, ásványokat, leveleket tároljuk, albumokat készítsünk. Fontos, hogy a tároló felületek a gyerekek magasságához igazodjanak, az üvegek bármikor elérhetőek legyenek. Itt tároljuk a különböző lexikonokat, az évszak, napszak, időjárástáblákat, különböző gyűjteményeket, földgömböt, térképet, nagyítót. Ennek a tevékenységközpontnak szerves része a külső környezet, az óvoda udvara. 23

24 Gesztenyéskert Óvodája 2.2. A JÁTÉK FELTÉTELEI, IDŐTARTAMA, AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI Az óvodáskorú gyermek alapvető szükséglete, spontán, szabad tevékenysége, örömforrása a játék. A kisgyermekkor legfontosabb, legfejlesztőbb tevékenysége, a nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék óvodai életünkben kiemelkedő jelentőségű, a pszichikumot a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, ezért napirendünkben is kiemelt időkeretet biztosítunk számára. A játék szabadságán nem a gyermekek magukra hagyását értjük. Fontosnak tartjuk a szabad játék során az óvónő fejlesztő, feltételteremtő, folyamatokat befolyásoló tudatos tevékenységét. Ahhoz, hogy a játékhoz szükséges feltételeket biztosítani tudjuk, igyekszünk megismerni: o a gyermekek egyéni tapasztalatait o a gyermekek egyéni szükségleteit o a gyermekek érdeklődését o a szülők, a család szokásait o a gyermektől származó információkat, jelzéseket 2.2.a. Megfelelő hely biztosítása: A hely és a tér alakítását az évszak, az életkori összetétel, a gyermekek érdeklődésének, figyelembevételével alakítjuk a gyermekekkel közösen. A mobil bútorok segítségével a gyermekek maguk is formálhatják a tereket, a tevékenységközpontokat átalakíthatják, összekapcsolhatják. Termeinkben a mozgás biztosítására az építőjáték és az ének-zene tevékenységközpontban igyekszünk helyet biztosítani. 2.2.b. Megfelelő eszközök biztosítása A kreatív játékhoz sokféle anyagra, eszközre van szükség, melyhez óvónőink a szülők esetleges segítségével is biztosítják a feltételeket. A játékeszköz-állományt a gyermekek érdeklődésének megfelelően folyamatosan bővítjük, frissítjük. A kiegészítő játékokat a szülőkkel, gyerekekkel együtt gyűjtjük. Figyelembe vesszük a gyermekek technikai érdeklődését, igyekszünk valós tárgyakkal körülvenni a gyermekeket. 2.2.c. Játékidő biztosítása Óvodánkban kiemelt szerepet szánunk a szabad játéknak. A várakozási idő kiküszöbölésével a testápolásra, étkezésre, alvásra szánt idő kivételével szinte az egész nap a szabad játék rendelkezésére áll. 2.2.d. Élmények biztosítása Gyermekeinket az őket ért élmények motiválják a játékban. Ezek az egyéni élmények változatosak, különösen az ingerszegény környezetből jött gyermekek számára nagyon fontos a sok közös óvodai élmény. Ezt biztosítjuk a megtervezett élményszerző sétáink alkalmával. A gyermekekkel megbeszélve olyan élményforrásokat keresünk, melyek számukra fontosak lehetnek, érdeklik őket, melyeket későbbi játékukban tovább tudnak fejleszteni, átélni, újra feldolgozni, melyek kreativitásukat fejleszti, erősíti. Kiemelt szerepet szánunk a játékos tevékenységszervezésnek is. 24

25 2.2.e. Megfelelő csoportlégkör biztosítása Gesztenyéskert Óvodája Az óvónő személye légkörteremtő a csoportszobában. Fontosnak tartjuk, hogy együttműködő, segítő, ösztönző, egyezkedő, támogató stílust közvetítsünk a gyermekek felé nem direkt reakcióval. Tiszteletben tartjuk gyermekeink játékát, ha kell, játszótársak vagyunk, támogatjuk elképzeléseikben. Igyekszünk társas kapcsolataikat, érzelmi kötődéseiket támogatni. Személyes példamutatással az együttműködés szokásait, az udvarias magatartásformákat alakítjuk. Toleráljuk a játékban megjelenő fejlődésbeli különbségeket. A csoportélethez kötődő hagyományok (születésnapok, névnapok) ápolásával igyekszünk a közösséghez tartozás tudatát erősíteni A MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK A munkajellegű tevékenységek szervezésére is játékidőn belül kerül sor, a munka szervesen összefonódik a játékkal és a cselekvő tanulással. A játékban jelenik meg a felnőttek munkáját utánzó tevékenység, mely eredménnyel, produktummal zárul. A játékidőben, az élethelyzetekben, bármely tevékenységben adódik lehetőség munkavégzésre. A gyermekek kezdetben önmagukért, majd később társaikért is szívesen vállalnak munkát. 2.3.a. Leggyakoribb munkafajták o önkiszolgáló munka, mely a gyermekek önállóságát, önfegyelmét, kitartását, feladattudatát fejleszti o önmaguk és társaik szükségleteit kielégítő munkák, önként vállalt alkalmi tevékenységek (tízórai, sütés, salátakészítés) o csoporthagyományokhoz kapcsolódó munkák (ünnepi készülődések, takarítás, díszítés) o az élő környezet rendszeres ápolása (növények, állatok gondozása) o önként vállalt alkalmi megbízatások o önként vállalt barkácsolás, játékeszközök javítása o együttműködés a szülőkkel a csoportokért felvállalt munkában 2.3.b. A munkavégzés feltételei o az eszközök elérhető helyen történő tárolása, az eszközök megfelelő mérete o a gyermek által felvállalt feladatot ne végezzük el helyette, a gyermeket engedni kell próbálkozni, függetlenül attól, hogy a munkát nem végzi el tökéletesen o a munkavégzés időnkénti értékelése, differenciált elvárás és értékelés (nem az eredményen van a hangsúly, hanem a részvételen, aktivitáson) o munkavégzéshez jó hangulat teremtése o választhassanak feladatokat a növények, állatok gondozásában o a munka műveleteinek rajzos regisztrálása 2.3.d. Lehetőségek a szülők bevonására o a szülők munkahelyének megismertetése (műhely, üzlet, kert) o a családok kedvenc időtöltésének bemutatása o barkácsoló szülők bevonása az eszközkészítésbe o a család kedvenc ételének elkészítése o nagyszülők bevonása, régi mesterségek bemutatása (kosárfonás, kenyérsütés kemencében, tojásfestés) o az állatok gondozásának bemutatása 25

26 2.4. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS ÁLTAL FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERE (kötelező, kötelezően választható, választható tevékenységek) Gesztenyéskert Óvodája Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciájának fejlesztése attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. A tanulás az életet végigkísérő folyamat, alapfolyamat, amely az óvodáskorban, az alaptevékenységben, a játékban a leghatékonyabb. A játékban való tanulás történhet: o szabad játékban tanulás spontán o játékban tanulás tervszerű, előkészített és felajánlott formában Programunkban a játéktevékenységek és a felajánlott tevékenységek ugyanabban a tevékenységközpont-rendszerben folynak. Kivételt képez a rendszeres, fokozatosan kötelezővé váló nagycsoportos formában szervezett mozgásfejlesztés, a testnevelés. Fontosnak tartjuk, hogy óvónőink olyan képességekkel rendelkezzenek, melyek alkalmassá teszik őket arra, hogy a legmegfelelőbb időben, helyzetben közeledjenek a gyerekekhez a megtervezett ajánlataikkal. A játék szabadságát tiszteletben tartva, akkor kerülhet sor a felajánlott tevékenységre, amikor már nem tevékenykednek elmélyülten a gyerekek, vagy olyan szituáció alakult ki, amely alkalmas a célirányos továbbfejlesztésre. Elvárásként fogalmazódik meg, hogy a gyerekeket a tevékenységekben megvalósuló tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segítsük. Nagy figyelmet, sokoldalú tudást kívánnak meg ezek a feladatok óvónőinktől. 2.4.a. A felajánlott tevékenységek variációi o Kötelező, nagycsoportos formában szervezett tevékenység: Kötelező tevékenységeket óvodánk osztott és osztatlan csoportjaiban heti 2 alkalommal szervezünk, ahol egyszerre dolgozik az egész csoport differenciáltan. Alkalmanként, havi 1-2 alkalommal kötelező ének-zenei tevékenységet szervezünk nagycsoportosoknak, a heti 1 mese is kötelező, a csoportban használt szimbólummal előkészítve. Meséléssel élményt nyújtunk meghitt, nyugodt, szeretet teli hangulatban, ezáltal a mesék szeretetére, végighallgatására szeretnénk szoktatni gyermekeinket. o Kötelezően választható tevékenységek: Ezek a tevékenységek választhatók, de egyben kötelezőek is. A döntés kötelező, a választás szabad. Több tevékenységközpontban ajánlunk fel lehetőséget a nagyoknak, ebből választhatnak. A kötelezőből lehet indítani a választhatót, például kötelező mesehallgatásból indulhat több választható tevékenység (ábrázolás, várépítés, dramatizálás). A nagycsoportosoknak ilyenkor kötelező a választás, a kisebbek választhatnak, elfogadják-e a tevékenységeket vagy játszanak. Törekszünk arra, hogy a választható tevékenységek egymáshoz kapcsolódjanak, de vigyázunk, hogy a feladathelyzetek ne egyoldalúan fejlesszék a gyermeket. Egy tevékenységközpontban is biztosítható a választás és a kötelezőség, kötelezővé tesszük a gyermek számára a részvételt, választhatóvá a technikát vagy a munkaformát. o Válaszható tevékenységek: A szabad játékban, annak zavarása nélkül, spontán helyzetekből, gyermeki kezdeményezésekből vagy felajánlásra indirekt módon történhet a célirányos továbbfejlesztés. Kiscsoportjainkban és a középső csoportokban minden felajánlott tevékenység csak választható. Alkalmanként felajánljuk a közös mesehallgatás, a közös beszélgetés lehetőségét, a kicsik ezekből a tevékenységekből bármikor szabadon elmehetnek. 26

27 Gesztenyéskert Óvodája Jól át kell gondolnunk, milyen tevékenységeket párosítunk felajánláskor, hol van szükség a közvetlen jelenlétünkre, mikor léphetünk át a másik tevékenységbe. Itt jól segíthetik munkánkat a dajkák, és a szülők előzetes megbeszélések után. A választhatóság többféle módon biztosítható: o egy időben kettő vagy több egymáshoz kapcsolódó (integrálódó) tevékenységgel o egymás után láncszerűen egymáshoz kapcsolódó tevékenységekkel 2.4.b. A felajánlott tevékenységek általános jellemzői röviden A gyermekek szempontjából: feladattartásra nevelnek a műveltségtartalom sok szempontú megközelítésére adnak lehetőséget a tapasztalatok elemi, fogalmi szinten való kifejezését biztosítják a szándékos figyelem és bevésés aktivizálásával játékos tanulásra ösztönöznek Az óvodapedagógus szempontjából: érvényesül a nevelés kultúraközvetítő szerepe a kezdeményezett, felajánlott lehetőségek fejlesztő hatása komplex a tevékenységközpontok között a kötelezően választható helyzetekben is szabad átjárást biztosít az óvodapedagógus személyes mintaadó szerepe a tevékenységek kezdeményezésére alkalmas idő, helyzet helyes megválasztása 2.4.c. A kötelezően választható, felajánlott tevékenységek szervezési feltételei: o ne vonja ki a gyermeket a játékból, ne zavarja a szabad játékot o egy szervezettebb helyzetet követ ez a forma o a felajánlott tevékenységek differenciálása Kötelezően választható tevékenységeket novembertől áprilisig szervezünk az iskolába készülő gyermekek számára. 2.5 INTEGRÁLT MŰVELTSÉGTARTALOM A FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEKBEN Az óvodai nevelésben az integrált ismeretfeldolgozásra a művészeti tevékenységekben került sor először (mese-dramatizálás, énekes betétek, színpadi kellékek készítése). Az integrálás a mozaikszerű, szétparcellázott ismeretszerzés helyett a tevékenységekben komplexen jelen levő problémák különböző oldalról, nézőpontból történő megoldását jelenti. Ez a szemlélet közel áll az óvodáskorú gyermekek világlátásához. Globális észlelés jellemzi őket, könnyen asszociálnak. Az integrálást egy- egy témakörön belül, tevékenységközpontokban és többféle megközelítésből végezzük. Igyekszünk sok színes, gazdag élményt nyújtani, ezeket a tevékenységközpontokban elevenítik fel, élik újra gyermekeink. A gyerekekkel együtt készített eszközöket is fel tudjuk használni tevékenységek összekapcsolására. Projekt rendszerben történik az integráció. A projekt rendszerre a konkrét tapasztalás a jellemző, ahol a gyermek maga képes a megfigyelésre, a felfedezésre, felismerésre. A témakörök munkafolyamatai integrálják a matematikai, a környezetismereti, művészeti tevékenységeket, felajánlott helyzeteket. A felajánlott tevékenységekben a differenciálás elvét érvényesítjük. A gyerekek választhatnak még eszközt, technikát, feladatot és munkaformát. Tekintettel kell lennünk a felajánlott tevékenységeknél a gyermekek egyéni szükségleteire, fejlődési ütemükre és az eltérő érdeklődésükre. 27

28 Gesztenyéskert Óvodája 2.6. A PROGRAM FELADATRENDSZERE 2.6.a. Egészséges életmódra nevelés: Célunk: gyermekeink testi-lelki egészségének megőrzése, fizikai állapotuk védelme, testi fejlődésük elősegítése Feladataink: o a gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése o a harmonikus összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése o testi képességek fejlődésének elősegítése, edzés o a gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet és eszközrendszer biztosítása, pihenés o a gyermekek egészségének védelme, edzése óvása, megőrzése o testápolás, étkezés, öltözködés, betegségmegelőzés, az egészséges életmód szokásainak megalapozása, o megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése: Az életkornak megfelelő helyes életritmus kialakítása az egészséges testi és szellemi fejlődés alapfeltétele, ezért ezt a gondozás központi kérdésének tekintjük. A napi életritmus, a rendszeresen, megszokott időben végzett tevékenységek (étkezés, alvás stb.) a rugalmasság elvét figyelembe véve nyugodttá, kiegyensúlyozottá teszik gyermekeinket. Óvodánkban a helyes életritmust az egyéni és az életkori sajátosságoknak megfelelően a családdal együttműködve próbáljuk kialakítani. Gyermekeink növekedésének és fejlődésének egyik legfontosabb feltétele a helyes táplálkozás. Óvodánk az ételt készen kapja, így az étrend összeállításánál csak véleményezési jogunk van. A szülőkkel együttműködve minden héten egyszer vitaminnapot tartunk, amikor a szülők által behozott sokféle zöldség, gyümölcs kerül elfogyasztásra. Minden évben az ősz folyamán egy egész-ség hetet szervezünk, mely az egészséges táplálkozás, mozgás, testi-lelki egészség jegyében zajlik. A szülőket előre tájékoztatjuk az étlap alakulásáról a faliújságon, így az otthoni táplálkozást ehhez mérten tudják igazítani, az allergiás gyerekek részére külön étrendet tudunk biztosítani. Gyermekeink ízlésében, étvágyában, táplálkozási szokásaiban nagy egyéni eltérések vannak, melyeket igyekszünk tekintetbe venni. A HACCP élelmiszer-biztonsági előírásokat betartva igyekszünk a gyermekeket a számukra eddig ismeretlen ételek ízével, elkészítési módjával megismertetni, közvetve modellt nyújtva ezzel a családoknak is a korszerű táplálkozás kialakításához. Erőltetés nélkül próbáljuk gyermekeinkkel az új ízeket megismertetni, megszerettetni. Mivel gyermekeink különböző időpontban érkeznek, folyamatosan fogyaszthatják el a tízóraijukat, a korán érkező éhes gyermekeknek az étel megérkezésével azonnal étkezési lehetőséget biztosítunk. Tiszteletben tartjuk változó alvásigényüket, a folyamatos délutáni felkelés után folyamatosan fogyaszthatják el az uzsonnájukat. A nap során állandóan (még az udvaron is) ivási lehetőségük van a gyerekeknek. Délelőttönként mindennapos testnevelést szervezünk. A rendszeres testmozgást lehetőség szerint igyekszünk a szabad levegőn lebonyolítani. Gyermekeink öltözködési szokásait a szülőkkel együtt próbáljuk alakítani. Törekszünk a kényelmes, célszerű, könnyen kezelhető ruházat kiválasztására, a többrétegű öltözködésre. 28

29 Gesztenyéskert Óvodája A harmonikus összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése: A gyermekek harmonikus mozgását a szabad mozgással valamint a megtervezett, megszervezett mozgásfejlesztéssel tudjuk biztosítani. Óvónőinkre hárul a napi tevékenységek közben a játékos fejlesztés. Olyan tevékenységeket szervezünk, ahol a különböző képességeket fejlesztünk - egyensúly, szem-kéz, láb-kéz stb.- játékos formában, differenciáltan. Programunkba igyekszünk beépíteni a testtartást javító és lábtorna játékos gyakorlatait preventív céllal. Gyermekeink rendszeres orvosi szűrésen esnek át, orvosi, védőnői vizsgálatok alapján tudják kiszűrni az esetleges problémákat. A kiszűrt, rászoruló gyerekek problémáinak javítását gyógytestnevelő segíti. Testi képességek fejlődésének elősegítése, edzés: OPP kiemelt feladata az egészséges életmódra nevelés. Azon belül is fontosnak tartjuk a testi képességek fejlesztését és a gyerekek edzését. A gyerekek nagy része valamilyen járművel érkezik az óvodába. Otthon sok időt töltenek a televízió és számítógép előtt, így keveset vannak szabad levegőn, idejük nagy részét passzívan töltik el. Az óvodában ennek ellensúlyozására sok időt töltünk a szabad levegőn, rendszeresen szervezünk udvari mozgásokat, ezzel biztosítjuk a gyerekek edzettségét. A mindennapi mozgásszükséglet kielégítésére - a testnevelés foglalkozásokon túl a tornaszobában biztosítunk lehetőséget. Igyekszünk városunk adottságait is kihasználni, kirándulásokat, sétákat, gyalogtúrákat, biciklis túrákat szervezünk a város szélén fekvő Holt- Duna partjára. Télen szánkózunk, csúszkálunk a Holt- Duna jegén. Az egészséges életmódra nevelés program keretén belül Egészség hetet szervezünk az ősz folyamán.(kirándulások, sütés-főzés, előadások, sportnap, mese). Az egészséges életmód szokásainak kialakítása, testápolás: A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres, szükség szerinti tisztálkodásukat és tisztaság igényük kialakítását szolgálja. Óvodánkban törekszünk arra, hogy a családi és óvodai gondozási szokásokat összehangoljuk. Igyekszünk bensőségessé tenni a gyermekekkel való kapcsolatunkat a gondozás terén is, hiszen a testi szükségletek kielégítésénél bizonyos mértékig az anyát pótoljuk. Személyes példamutatással, beszélgetéssel, szükséges segítségnyújtással próbáljuk a tisztálkodás iránti igényüket kialakítani. Élményszerző sétáinkon igyekszünk olyan helyekre is elvinni gyermekeinket, ahol a testápolással foglalkozó emberekkel, (gyermekorvos, fogorvos, védőnő, fodrász, stb.) és tárgyakkal találkozhatnak. Szeretnénk elérni, hogy gyermekeinknek igényükké váljon a szükség szerinti kézmosás. A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges, biztonságos környezet és eszközrendszer biztosítása a környezettudatos magatartás megalapozása Óvodánkban a gyermekek idejük legjelentősebb részét a csoportszobában, az óvoda épületében töltik. Nagyon fontosnak tartjuk ezek biztonságosságát és lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk ezért. Nagyon ügyelünk a csoportszobák, helyiségek tisztaságára, erre gyermekeink figyelmét is felhívjuk. Rendszeres szellőztetéssel, portalanítással, légtisztító készülékkel biztosítjuk a helyiségek tiszta levegőjét. Az udvari játékok karbantartása és a parkosítás folyamatos. A mászókák alatti talajt a gumitéglákkal borítottuk a balesetek elkerülése végett. A homokozókat friss homok elhelyezésével, ennek állandó ásásával, locsolásával igyekszünk fertőtleníteni. 29

30 2.6.b. Az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása Gesztenyéskert Óvodája Célunk: Gyermekeink egyéni érdekeinek, képességeinek, tevékenységeinek kibontakoztatása, érzelem gazdag, érzelmi biztonságot nyújtó környezetben. Feladataink: o biztonságos, nyugodt, kiegyensúlyozott szeretetteli légkör biztosítása az óvoda alkalmazottai és a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti pozitív kapcsolat o a társadalmi élet alapvető ismereteinek közvetítése közös élmények, tapasztalatok útján o az erkölcsi és akarati érzelmek megalapozása o az alapvető udvariassági szokások, magatartásmódok fejlesztése o a társas élet szabályaihoz való alkalmazkodás és az önkifejezés és az önérvényesítés erősítése o a szociális technikák megalapozása o a tevékenységekben eredményekre törekvés, akadályok leküzdésére nevelés, akarat fejlesztése o reális, saját értékeit felismerő énkép kialakítása, szükségletek, attitűdök formálása o a személyes és csoportélet hagyományainak ápolása. o a szülőföldhöz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása, az önazonosság megőrzése, átörökítésének biztosítása o az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, hogy az emberek különböznek egymástól o Esélyteremtés a HH, HHH, érzékszervi, értelmi és mozgássérült valamint a kiemelkedő képességű gyerekek számára Az óvodáskorú gyermekek személyiségében az érzelmek dominálnak, magatartásukat, megnyilvánulásaikat érzelmeik irányítják. Ezért a beiratkozástól az óvodáskor végéig szeretetteli környezet megteremtésére, biztosítására törekszünk. Csoportszobáink meleg, nyugalmat árasztó kuckói lehetőséget adnak minden gyereknek arra, hogy az általa választott tevékenységben kibontakoztathassa önmagát és gyakorolja a közösségi élet szabályait. A társadalmi élet alapvető ismereteinek elsajátítására közös élményeket (kirándulások, szereplések, színházlátogatások) szervezünk gyermekeinknek. Az itt szerzett tapasztalatok alapján alakulnak ki erkölcsi érzelmeik (együttműködés, őszinteség, felelősség, nyíltság), udvariassági szokásaik, (tisztelettudó viselkedés, kapcsolatteremtés formái, megszólítás módjai), elsajátítanak magatartásmódokat, (fegyelmezettség, figyelmesség, önzetlenség). Támogatjuk az érzelmeken alapuló barátságokat, az együttműködni képes csoportokat, valamint a különbözőség elfogadására neveljük gyermekeinket. Konfliktusok esetén segítjük a kompromisszumok megtalálását, arra ösztönözzük a gyerekeket, hogy ők találjanak olyan megoldást, amely mindkét fél számára elég jó. Gyermekeink szocializáltsága különböző. Olyan, a közösségre jellemző viselkedésmódokat kell elsajátítaniuk, melyhez a szeretett felnőtt adja a mintát. A természeti és társadalmi környezetben olyan feltételeket biztosítunk, ahol alkalmuk nyílik az egymáshoz való viszonyításra, a pozitív énkép és a helyes értékrend formálására. Segítjük a feladatok végzéséhez szükséges akarati tulajdonságok alakulását gyermekeinkben (kitartás, önfegyelem, feladattudat, szabálytudat). Az óvodánk a gyermekek nyitottságára épít és ahhoz segíti őket, hogy megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjanak csodálkozni az őket körülvevő emberi környezetben és természetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. Hagyományaink ápolása névnapok, születésnapok, télapó, karácsony, farsang, Anyák Napja, egészségnapok - vidám, örömteli színfoltjai mindennapjainknak. Fontosak vagyunk egymásnak, együtt örülünk, ünnepelünk. Óvodáskor végére eljutnak gyermekeink az én-érdektől a társak érdekeinek érvényesítéséhez, szociálisan éretté válnak. 30

31 Gesztenyéskert Óvodája 2.6.c. Az anyanyelv fejlesztése Célunk: Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Bő szókinccsel, fejlett kommunikációs készséggel rendelkező, mindennemű helyzetben megnyilatkozni tudó, élményeit, elképzeléseit bátran megfogalmazó gyermekek nevelése, akik nyelvtanilag helyesen használják a magyar nyelvet. Gyermekeink az óvodáskor végére használják aktívan szókincsüket, beszédük összefüggő legyen. Figyelmesen, nyugodtan tudják végighallgatni mások nyilatkozatát. Tisztán ejtsenek minden beszédhangot. Jól érthetően, megfelelő hangsúlyozással, hangerővel, sebességgel, hanglejtéssel beszéljenek. Feladataink: o tapasztalatok, érzelmek, gondolatok szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése o a kontaktusteremtés, a kommunikációs képesség fejlesztése tevékenységeken keresztül o az írott nyelv iránti érdeklődés felkeltése o az óvónő modell szerepe érvényesüljön az anyanyelvi nevelésben o a beszédtechnikai hibák korrigálása helyes mintaadással és szabályközvetítéssel, a javítgatás elkerülésével o az anyanyelv ismeretére, szeretetére, megbecsülésére nevelés közben a gyermek természetes beszédkedvének és kommunikációjának fenntartása, ösztönzése A beszédfejlesztés leghatékonyabb eszköze az óvónő példamutató beszéde, kommunikatív viselkedése, gyakori szeretetteljes beszédkezdeményezése és beszédkapcsolata. Óvónőink ezeket a feladatokat különösen fontosnak tartják, hiszen ezek átszövik az egész napot, nem lehet elszigetelten kezelni. Olyan lehetőségeket teremtünk, ahol gyermekeink kreatívan rögtönözhetnek, improvizálhatnak, a nyelvvel is játszhatnak. Teljes odafordulással, aktív figyelemmel, kérdésekkel próbáljuk beszédaktivitásukat ébren tartani. A közös társalgások (beszélgetőkör), nyelvi játékok, a mindennapos mesék, versek, dramatikus játékok ösztönzőleg hathatnak a szókincs bővülésére, a beszédminőség alakulására. 2.6.d. Művészeti nevelés Célunk: a művészeti tevékenységek során a gyermek szabad önkifejezését tiszteletben tartva, a gyerekek tudatos, tervszerű fejlesztése. Feladatunk: o a gyermekek önkifejezésének erősítése a különböző tevékenységek (mese, vers, ábrázolás stb.) folyamán o esztétikai, etikai élmény nyújtása, ezekre való fogékonyság kialakítása o az önkifejezés elősegítése a szavak nélküli kommunikációban (mozgás, ábrázolás, kézműves tevékenységek) o esztétikai ismeretek közvetítése (irodalmi, zenei művek tolmácsolása) o az ének-zene, irodalom eszközein a népi hagyományok, a kultúra gyökereinek ápolása o a gyermekek alkotó tevékenységének megszervezése, segítése A mese, vers, ének-zene, ábrázolás tevékenységei átszövik mindennapjainkat. Fontosnak tartjuk, hogy ezek a tevékenységek ne kényszerként, hanem élményként jelenjenek meg, alkotásaikban az önkifejezésük érvényesüljön. A művészeti tevékenységek folyamán olyan élményeket nyújtunk, melyek esztétikai, etikai érzéküket fejlesztik. Folyamatos önképzéssel tudásunkat, ismeretanyagunkat állandóan bővítve igyekszünk a mind tökéletesebb mintaadásra. Gyermekeinket igyekszünk megismertetni tágabb és szűkebb környezetük kultúrájával, hagyományaival az életkoruknak megfelelő szinten. Óvodáskor végére olyan gyermekeket kívánunk nevelni, akik fogékonyak a szépre, a művészeti alkotások befogadására, élvezetére képesek és maguk is alkotóvá válnak. 31

32 Gesztenyéskert Óvodája 2.6.e. A külvilág tevékeny megismerése Célunk: Gyermekeink ismerjék meg a természeti és társadalmi környezetünket, tevékenységek közben szerezzenek sok tapasztalatot, melyek segítségével biztosan tájékozódhatnak a világban. Szeressék a természetet, védjék és őrizzék értékeit. Fedezzék fel e természet formai, mennyiségi és téri viszonyait. Olyan tulajdonságokat igyekszünk kialakítani, melyek megalapozzák a gyermekeink környezettudatos viselkedését. Feladatunk: o a környezet tevékeny megismeréséhez a feltételek megteremtése, elsősorban a természetes környezetben, spontán és szervezett tapasztalatok nyújtása o ismerjék meg a szülőföld az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások, a családi a tárgyi kultúra értékeit, tanulják meg ezek szeretetét, védelmét o a gyermekek matematikai érdeklődésének, gondolkodásának felkeltése, a környezetben található matematikai tapasztalatok és azok tevékenységekben történő alkalmazása. o a természeti környezettel kapcsolatos tapasztalatok és a társadalmi környezet történései o a gyermekek önálló véleményalkotásának segítése, döntési képességeinek fejlesztését a kortárs kapcsolatokban, és a környezet alakításában. A természetismeret legfontosabb színtere maga a természet. Biztonságos, balesetmentes, nyugodt helyet biztosítunk a megfigyelésekre, tapasztalatok szerzésére, kutatásra, felfedezésre. A természeti környezet tartalmának megtervezésénél a gyermekek számára elérhető környezetet keresünk. Ide tartoznak az állatok, növények, a természeti környezet jelenségei, elemei (víz, levegő, talaj, Föld). Minden növényt, állatot, jelenséget a természetes környezetében figyelünk meg. Az állatokat gyermekeink családjánál nézzük meg, de ellátogatunk állatkertbe is és megfigyeljük közvetlen környezetünk (az udvarunk) apró állatait is. Beszélgetünk arról, hogy minden élőlény a saját természetes környezetében érzi magát a legjobban, és, hogy minden élőlényre szükség van a Földön. Élményszerző sétáinkon megfigyeljük az évszakok fáit, virágait, a kertek növényeit, beszélünk az évszak színeiről, szépségeiről. Hagyomány óvodánkban, hogy minden csoportnak van kedvenc fája, amit folyamatosan figyelünk meg az év folyamán. A társadalmi környezet témái: a család, az óvoda és környezete, intézmények (iskola, posta, könyvtár), közlekedés, technika világa, a média, az ünnepek, a hagyományok, az egészséges életmód szokásai. Látogatásokat, élményszerző sétákat szervezünk ezek megismerésére, tapasztalatok gyűjtésére. A külső világ megismerését szolgálja a természetismereti tevékenységközpont és a terepasztal. Ide kiállításokat, megfigyeléseket, kísérleteket tervezünk. Tudományos tárgyakat (mágnes, nagyító, prizma) használunk, és folyamatosan gyűjtjük a természet kincseit, melyekkel közvetlen megfigyeléseket, tapasztalatokat szerezhetnek gyermekeink. A megfigyelések, ismeretek rendezését szolgálják a gyermekek által vagy velük együtt készített tablók, képeskönyvek, tematikus albumok. Az óvodai élet minden területe lehetőséget kínál a gyermekeknek arra, hogy konkrét tárgyakkal műveleteket végezve matematikai viszonyokat tapasztaljanak meg. Mi, óvónők igyekszünk felismerni, megragadni minden olyan helyzetet a játékban, amely alkalmas matematikai ismeretek szerzésére, bővítésére, matematikai gondolkodási készségek fejlesztésére. A környezetvédelemben gyermekeink aktívan részt vesznek, ezért elvárjuk tőlük, hogy vigyázzanak környezetük tisztaságára. Védjék, kíméljék az állatokat és növényeket. Felhívjuk figyelmüket a környezetet károsító jelenségekre. A szülőkkel együtt óvjuk óvodánk tisztaságát. 32

33 Gesztenyéskert Óvodája 2.7. A TEVÉKENYSÉGEK TARTALMA 2.7.a. Irodalmi nevelés Az óvodai nevelésben az irodalmi nevelést a többi tevékenységformához hasonlóan szintén nem lehet elkülönülten kezelni. Az irodalmi nevelést megalapozó mesélés, verselés, mondókázás integráltan jelenik meg más tevékenységformákkal együtt, melyekre a gyermekek kezdeményezéseivel vagy az óvónő ösztönzésére kerül sor. Mesélés, verselés során a gyermekek érzéki, érzelmi élményekhez jutnak, tapasztalatokat gyűjtenek ok-okozati kapcsolatokról, viselkedésformákról. Míg otthonukban a televíziós mesehallgatás közben nincs személyes kontaktusuk a mesélővel, csak képmegjelenítés van jelen, addig az óvónő mesélését közvetlenül hallgatva érzelmi biztonságban érzik magukat, maguk is részeseivé válhatnak a mesének. A mese, vers az anyanyelvi nevelés fontos eszköze is. Mindezen szempontokat figyelembe véve programunkban ezekre a tevékenységekre a hét minden napján fordítunk időt, a nap folyamán bármikor, bármilyen tevékenység közben sor kerülhet rájuk (öltözködés, mozgás, ábrázolás stb. idején). Az irodalmi nevelés tehát nem csak az irodalmi tevékenységközpontban kaphat hangsúlyt. Általában kezdeményezett helyzetben kerül sor, de alkalmanként az egész csoport számára felajánlott tevékenység lehet a mesehallgatás. A kicsiknek szóló irodalmi tevékenység választható, a nagyoknak szóló tündérmeséket választható, felajánlott tevékenységként kezeljük. A nagyoknak lehetőséget biztosítunk arra, hogy az irodalmi élményt más tevékenységgel is összekapcsolják (pl.: ábrázolás). Törekszünk arra, hogy a gyermekek inkább maguk készítsenek illusztrációkat, képeskönyveket, mely önkifejezésük egyik formája lehet. Igyekszünk bevonni a gyerekeket a dramatizálásba is, fejlettségi szintjüknek megfelelően. Ösztönözzük, segítjük őket abban, hogy maguk is alkossanak saját meséket, elbeszéléseket, melyek előadására kitüntető figyelmet fordítunk. Lehetőség szerint bevonjuk a szülőket, nagyszülőket mesék, elbeszélések, történések közvetítésébe. A mesekönyvek vásárlásánál igyekszünk a megfelelő szelektálásra, törekedve azok esztétikájára, értékességére. Mesekönyveinket jól átláthatóan, tematikusan tároljuk. Irodalmi nevelésünk anyagát a magyar gyermekköltészet, a népi mondókák, a külföldi és magyar népmesék, és a kortárs irodalmi művek forrásaiból merítjük. Ismeretanyagunkat állandó önképzéssel bővítjük, törekszünk a kívülről történő mesemondásra. Elvünk, hogy inkább kevesebbet tanítsunk, de az értékes és alaposabb legyen. Gyermekeink nagyon szeretik a már megkedvelt meséket, verseket, így ezek ismétlésére egész évben sort kerítünk. Az irodalmi élménynyújtást alakalomszerűen színházlátogatással és az óvodánkba meghívott előadóművészek közreműködésével biztosítjuk. 33

34 2.7.b. Matematikai nevelés Wosinsky Mór Óvoda Gesztenyéskert Óvodája A matematikai tapasztalások, akár a nyelv, áthatják az ember egész életét. Csoportszobáink berendezése, tárgyai, eszközei alkalmat adnak matematikai tapasztalatok szerzésére, konkrét tárgyakkal való matematikai műveletek végzésére. Gyermekeink a környezetükben végzett tevékenységek során matematikai tudást, nyelvet tanulnak, és logikus gondolkodásra tesznek szert. A szabályjátékokat és társasjátékokat is felhasználjuk matematikai ismeretek bővítésére. A csoport életére jellemző tevékenységek mindegyike matematikai gondolkodásra ad lehetőséget a nap folyamán. a napirend, az óvodába érkezés, a hiányzások, az étkezések, a szabadtéri tevékenységek. Az óra ismeretének elsajátítását játékos módon végezzük, az idő múlásának mérésére is lehetőségeket biztosítunk. Képes naptárakkal (születésnap, névnap, időjárás, hét napjai) segítjük a gyerekeket a napok múlásának megértésében, az időjárási jelenségek megismerésében. Ezeken jelöljük a csoport fontos eseményeit, a gyerekek hiányzását, születés- és névnapját. Ezek mind segítik a gyerekek eligazodását mindennapjaikban és matematikai ismereteket is közvetítenek feléjük. A kirándulások, az áruházakban tett vásárlások gazdag színterei a matematikai tapasztalásoknak, nagy gonddal szervezzük mindkét tevékenységet. A matematikai nevelés tartalma: tájékozódás a térben, téri irányok ismerete, összehasonlítások, válogatások, osztályozás, mérés, számlálás tevékenységekben, spontán helyzetekben (a játék szabadságát biztosítva, direkt beavatkozások kerülésével). A kezdeményezett tevékenységekben óvónők támogatásával tevékenykednek a gyerekek, fejlettségi szintjüket figyelembe véve indirekt módon, egyéni vagy mikrocsoportos formában. A mindennapi élet tárgyain kívül matematikai eszközöket is használunk a matematikai műveletekkel, fogalmakkal való ismerkedéshez. A gyerekek számára elérhetően helyeztük el ezeket az eszközöket (MINIMAT, kockák, dominók, mérő-rudak, mérőszalagok), használhatják a nap folyamán bármikor. Fejlett matematikai gondolkodás, nagyobb biztonságérzetet ad a gyermekeknek a matematikában való eligazodásban. 2.7.c. Vizuális nevelés, rajzolás, festés, mintázás, kézimunka, kézművesség Programunk az ábrázoló-kézműves tevékenységet az önkifejezés, a teljes személyiség fejlesztés fontos eszközének tartja. Sokszínű tevékenység melyet állandóan biztosítunk. A gyermekek számára könnyen hozzáférhető helyen tartjuk az ábrázoláshoz szükséges anyagokat, amelyek egész nap a gyermekek rendelkezésére állnak és ösztönzőleg hatnak rájuk. Hagynunk kell, hogy a számunkra kacatok világából csodát hozzanak létre, felhasználva minden természetes és egyéb anyagot, hulladékot, ezekkel biztosítva a gyermekek belső képének gazdagítását. Az alkotás élményét megélve a gyermekeknek kezdetben nem az eredmény, hanem a tevékenység a fontos. Az eredmény értékelésénél ügyelnünk kell arra, hogy csak a megerősítés, az ösztönzés szándékával tegyük. Alkotás közben a gyermekek gazdagodnak, fejlődnek manuálisan, érzékszerveik funkcióit tekintve, valamint gondolataikban és érzelmeikben is. Fontosnak tartjuk, hogy jó hangulat, kellemes légkör uralkodjon a tevékenységek alatt, mert csak ilyen helyzetben tudnak alkotni, önmagukat kreatívan kifejezni. Segítjük a gyermekeket abban, hogy környezetükben észrevegyék a szépet, példát adunk a rácsodálkozásra, megismertetünk velük különféle technikákat, amelyek segítenek élményeik kifejezésében. A műalkotásokkal való ismerkedésre nagyon jó lehetőség, a városban megrendezett kiállítások, ezekre mindenkor ellátogatunk gyermekeinkkel. 34

35 Gesztenyéskert Óvodája A gyermekekkel együtt rendezzük be közvetlen környezetünket, a mértéktartásra, az ízlésességre törekszünk. Felhasználjuk a gyermek munkáit is, ezeket az ő szemmagasságukban helyezzük el. A gyermekmunkák megbecsülésére szolgálnak a névvel és jellel ellátott tárolók, ahová felnőttek segítségével helyezhetik el munkáikat. Mindenkor törekszünk arra, hogy a csoportszoba külső megjelenésében tükröződjön az évszak, az aktualitás, a gyermekek érdeklődése és a játék tevékenységek témája is. Szívesen fogadjuk a szülőket a környezet alakításánál, elfogadjuk ötleteiket. Kézművességet folytató szülőt meghívunk az óvodába, vagy ellátogatunk műhelyébe, így ismerkedhetünk munkájával alkotásaival. 2.7.d. Mozgásfejlesztés A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató-, és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Mindezek nagymértékben hozzájárulnak a tanulási képességek, kompetenciák kialakulásához, fejlődéséhez. A gyermek természetes mozgásigényére figyelemmel, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeket, az óvodai élet egyéb tevékenységeibe komplexen beépített testmozgást kiegészítik az irányított mozgástevékenységek, amelyek együtt hatnak a gyermek személyiségének fejlődésére (pl. pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás). A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. A spontán, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok a széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására e. Ének, zene, énekes játék, tánc Az óvodai ének-zenei nevelést nem lehet elkülönülten kezelni a többi tevékenységformától, szorosan kapcsolódik azokhoz, gyermekeink mindennapi tevékenységei közé tartozik. Célunknak tartjuk a zene megszerettetését, a zenével való ismerkedést, a gyermekek érdeklődésének felkeltését a mozgás, éneklés iránt. Fontosnak tartjuk, a felnőtt mintát, mert ezek utánzásával válik a gyermek mindennapi tevékenységének részévé az éneklés, zenélés, tánc. Ennek érdekében jó hangulatú légkört igyekszünk teremteni, és minden alkalmat megragadva ének-zene tevékenységeket kezdeményezünk és ajánlunk fel a gyermekek számára. Ezekben az ölbeli játékokra, közös éneklésre, a közös mozgásra fektetünk nagy hangsúlyt. Gyermekeink otthon többnyire gépzenét hallgatnak, ezért sokat énekelünk a csoportban, ezáltal igyekszünk ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat formálni, zenehallgatásra, a zene élvezetére szoktatni őket. Az éneklést, mondókázást mindig mozgással párosítjuk, hangsúlyt fektetünk a zenével azonosult ritmikus mozgásra (egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás). Zenei tevékenységeink bármely tevékenységből kiindulhatnak, legyen az ábrázolás, főzögetés vagy öltözködés. Elsősorban a mikrocsoportos vagy a közös együtt éneklésre törekszünk, melyben a gyermekek nagyobb biztonságban érzik magukat, egymást is segíthetik. 35

36 Gesztenyéskert Óvodája Az individualizálás elvét tehát inkább a differenciált anyagválasztásnál az eltérő hangterjedelmű dalok kiválasztásánál vesszük figyelembe. Igyekszünk az igényességre törekedve a népdalokból, néptáncokból, népi játékokból, mondókákból, és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotásokból zenei anyagunkat kiválasztani. Támogatjuk improvizációikat, mellyel zenei kreativitásukat fejlesztjük. A tervszerűség elvét figyelembe véve, az életkori sajátosságokra odafigyelve történik a zenei anyag kiválasztása, a zenei hallásfejlesztés, a ritmus és formaérzék fejlesztés, a játékos képesség fejlesztés. Megismertetjük és felismertetjük velük környezetük hangjait. A gyermekek életkorának, nemzeti hovatartozásának megfelelően ápoljuk a hagyományokat, gyűjtjük a környék még fellelhető zenei anyagait. A zenei élménynyújtásba igyekszünk bekapcsolni a zenéhez értő, zenét művelő szülőket is. Alkalomszerűen látogatást teszünk a zeneiskolában. Gyermekeink az anyanyelvhez hasonlóan sajátíthatják el a zenei anyanyelvet AZ ÓVODAI ÉLET, A TEVÉKENYSÉGEK SZERVEZETI KERETEI, TERVEZÉS 2.8.a. Óvodai csoportok alakítása Óvodánkban osztott és osztatlan csoportok működnek. Csoportjaink kialakításában az azonos korú gyermekeink létszáma, a már eddig kialakított óvodai szokások, a szülők igényei (német) játszanak szerepet. 2.8.b. A tevékenységek szervezeti keretei Az életkori jellemzők ismeretében és az egyéni eltérésekre építve óvónőink döntésétől függ a szabad játékot kivéve a felajánlott tevékenységek formáinak megválasztása. Ezek háromféle szervezeti keretben folynak: választható tevékenységek (egy időben többféle tevékenységből) kötelezően választható tevékenységek (a felajánlottakból mindenképpen kell választani) kötött foglalkozás 2.8.c. A tevékenységek formái A gyermekek a felajánlott tevékenységeket saját döntésük alapján egyénileg, vagy mikró csoportban végzik. Az életkori jellemzők, az egyéni fejlettség, a tevékenységek jellege határozza meg a formákat. 2.8.d. A tevékenységek időkeretei Napirendünket a rugalmasság és a stabilitás jellemzi. Egyetlen kötött időpontunk az ebédidő. Rugalmasság, folyamatosság jellemzi azonban a tízórai, uzsonna, alvásidő lebonyolítását, melyeknél gyermekeink alapvető biológiai szükségleteit igyekszünk figyelembe venni. A stabil pontokat, a rendszerességet az azonos időpontban visszatérő tevékenységek jellemzik (étkezés, szabad levegőn való tartózkodás stb.). Napirendünket az évszakok is befolyásolhatják, így a tevékenységek időkereteit is rugalmasan kezeljük (pl.: szabad levegőn való tartózkodás - télen hosszabb játékidő a csoportszobában). Napirendünkben a legtöbb időt a gyerekek legfőbb tevékenysége a játék kapja. 36

37 Gesztenyéskert Óvodája NAPIREND az életkori összetételtől függően. TEVÉKENYSÉGEK Időkeretek 3-4 évesek 4-5 évesek 5-6 évesek 3-7 évesek órától: SZABAD JÁTÉK SZABAD JÁTÉK SZABAD JÁTÉK SZABAD JÁTÉK Mozgásfejlesztés (kötelező vagy kezdeményezett) Mozgásfejlesztés (kötelező vagy kezdeményezett) Mozgásfejlesztés (kötelező vagy kezdeményezett) Mozgásfejlesztés (kötelező vagy kezdeményezett) - Felajánlott, választható tevékenységek - Felajánlott, választható tevékenységek - Választható, vagy kötelezően választható felajánlott tevékenységek - Választható, vagy kötelezően választható felajánlott tevékenységek - Folyamatos tízóraizás - Folyamatos tízóraizás - Folyamatos tízóraizás - Folyamatos tízóraizás óráig: JÁTÉK A SZABADBAN JÁTÉK A SZABADBAN JÁTÉK A SZABADBAN JÁTÉK A SZABADBAN órától: Ebéd (kötött formában előtte testápolás) Ebéd (kötött formában előtte testápolás) Ebéd (kötött formában előtte testápolás) Ebéd (kötött formában előtte testápolás) óráig: ig PIHENÉS Foly. ébredés Foly. uzsonna SZABAD JÁTÉK (felajánlott tevékenységek) PIHENÉS SZABAD JÁTÉK (választható, felajánlott tevékenységek) PIHENÉS és (vagy) felajánlott tevékenység SZABAD JÁTÉK (választható, felajánlott tevékenységek) PIHENÉS és (vagy) felajánlott tevékenység a nagyoknak SZABAD JÁTÉK (választható, felajánlott tevékenységek) JÁTÉK A SZABADBAN JÁTÉK A SZABADBAN JÁTÉK A SZABADBAN JÁTÉK A SZABADBAN Az időkeretek az életkortól és egyéb tényezőktől függően rugalmasan változnak. 37

38 Gesztenyéskert Óvodája A Hetirend a játékidőn túl azokat az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységeket tartalmazza, amelyek: választhatók kötelezően választhatók kötelezőek. A Hetirend összeállításánál figyelembe vesszük a következőket: o életkortól függően naponta sor kerül rendszeres mozgásfejlesztésre, o visszatérő tevékenységekre a megszokott napokon kerül sor, o az aktualitásokból fakadó lehetőségeket kihasználjuk, o naponta folyamatosan lehetőséget biztosítunk a művészeti tevékenységekre, amelyek a szabad játék keretein belül szervezhetők, o egy napra élményszerzést tervezünk, melyre alapozhatjuk a következő hét programját, o a Hetirend tevékenységeinek arányai évszakonként is változhatnak. A gyakorlatban az óvodapedagógusok heti váltásban dolgoznak általában. A hetirendben tervezett, felajánlott tevékenységek szervezeti keretei változhatnak. A választható és/vagy kötelezően választható tevékenységek egy-egy napon a személyi feltételektől függően 2-3 féle tevékenységközpontban (integrált feldolgozással) kezdeményezhetők. A Hetirend szerint a heti tervben kerülnek lebontásra a megtervezett témakörök. A heti tervben kerül sor: o feltételek átgondolására, o a témakör felbontására tevékenységközpontokra, o a szervezeti keretek, munkaformák megjelölésére, o a csoportban kialakítandó szokások megjelölésére, o a csoporthagyományok, munkafolyamatok tervezésére, o a szülők bevonásának előkészítésére. Az éves terv: Az év során feldolgozásra váró témakörök megjelölését és az azokhoz tartozó ismeretanyag rögzítését tartalmazza. Nevelési terv: Az éves nevelési tervet negyedévekre bontjuk le. Az értékelésből kiindulva tervezzük meg a következő negyedév feladatait. 2.8.e. A gyermekek fejlődésének, fejlesztésének regisztrálása A gyerekek képességeinek fejlődéséről többféle módszerrel szerezhető információ. Személyiségük fejlődésének megfigyelése hosszú folyamat és minden képességre kiterjed. Ezek rendszeres rögzítését a személyiségnaplóban végezzük el. Minden gyermekről, nevével, jelével, ellátott naplót vezetünk, melyben a hátrányok regisztrálását, fejlesztésük tartalmát, a megfigyeléseket rögzítjük. Itt helyezzük el a gyermekek munkáit, az évenként 1-2 alkalommal végzett felmérések eredményeit, anamnézist, családlátogatások tapasztalatait. A személyiségnapló segíti a szülők könnyebb tájékoztatását, és a hosszabb távú tervezést is. 38

39 Gesztenyéskert Óvodája 3. A CSALÁD BEVONÁSA AZ ÓVODAI ÉLETBE szabályai, formái, hatása Programunk harmadik alappillére a családokkal való szoros kapcsolattartás. Az óvodai nevelésünk a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az együttműködésünk formái változatosak, személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Mindenkor figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait az együttműködés során érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. 3.1 A SZÜLŐK BEVONÁSÁNAK PEDAGÓGIAI HATÁSA: Gyermekeink életének központját a család jelenti, funkcióját csak erősítheti, ha egy szilárd és gondos pedagógiai tapasztalatokkal teli óvodától saját erőforrásait gazdagíthatja. o A szülők betekintést nyernek az óvodában zajló munkáról, bővülhet pedagógiai, pszichológiai tájékozottságuk, sok információt gyűjthetnek gyermekeikről. o Egymástól is bátorítást, segítséget kaphatnak, bekapcsolódva az óvodai életbe. o A szülőkkel együtt belátogató kisebb gyermekek, testvérek számára zökkenő-mentesebb lehet a későbbi beilleszkedés. o Az óvoda számára is fontos a szülőkkel való együttműködés, mely óvónőinket munkájuk során sikerélményekhez, eredményességhez juttatja. o A besegítő szülők megkönnyíthetik a szervezési, gondozási feladatokat, foglalkozásuk, hobbyjuk révén segítségünkre lehetnek egy-egy téma érdekesebb feldolgozásában. o A családokat a nagyszülők is képviselik, akiket igyekszünk bevonni a hagyományápolásba. o A szülőkkel kialakított jó kapcsolat, partneri viszony segíthet abban, hogy jobban megismerhessük gyermekeink egyéni eltéréseit, érdeklődését, a szülők elvárásait. 3.2 A CSALÁD BEVONÁSÁNAK FONTOS ALAPSZABÁLYAI: A családokról szerzett információkat bizalmasan kezeljük. Más szülők, gyerekek jelenlétében nem nyilvánítunk véleményt sem családokról, sem szülőkről. 3.3 A CSALÁDOK BEVONÁSÁNAK FORMÁI: Befogadás idején szívesen látjuk az arra igényt tartó szülőket, akik jelenlétükkel megkönnyítik gyermekeiknek az elválást. A velük való személyes kapcsolatfelvétel kezdetét a családlátogatás jelenti. A későbbiek folyamán is - előzetesen megbeszélve -, lehetőségük van gyermekeik óvodai életébe való betekintésre. A tapasztalatok megbeszélésére is igyekszünk időt fordítani. Előzetesen egyeztetve a szülők belátogathatnak a csoportszobába, vállalkozhatnak a tevékenységek szervezésére, azok lebonyolítására, az esetleges gondozásra. A faliújságon jelezzük azokat a napokat és tevékenységeket, melyeknél szükségünk lehet segítségre. Szívesen fogadjuk a szülők ötleteit is. 39

40 Gesztenyéskert Óvodája 3.4 INFORMÁLIS LEHETŐSÉGEK AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN: 3.4.a. Információ csere Az óvodába érkezés és a hazavitel időpontjában a dajka közreműködésével teremtünk alkalmat a rövidebb információ cserére. 3.4.b. Hirdetőtábla Hirdetőtáblát helyeztünk el az óvoda udvarán, melyet az óvodába járó összes gyerek szülője olvashat. Itt helyezzük el az óvoda életével, a társintézmények rendezvényeivel, a város gyermekprogramjaival kapcsolatos információkat. Hirdetőtábla található az egyes csoportok öltözőiben, ahol a szülők megismerhetik a gyermekek napi- és hetirendjét, szülői értekezletek időpontjait, a gyermekek munkáit, az étrendet, az éppen feldolgozott témát, a szülők bevonásának lehetőségeit. 3.4.c. Honlap Honlapunkon a szülők folyamatosan megtekinthetik óvodáink aktualitásait. 3.5 FORMÁLIS LEHETŐSÉGEK AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN: 3.5.a. Szülői értekezletek Az értekezleteket az óvodában tartjuk, időben értesítve a szülőket ennek időpontjáról, témájáról. A gyermeküket elhelyezni nem tudó szülőknek gyermekfelügyeletet biztosítunk az egyik óvodai csoportban. A szülői értekezletek egy része összevont értekezlet, ahol az egész óvodára vonatkozó információkkal ismerkedhetnek meg a szülők a vezető óvónő tájékoztatásával. A csoportok óvónői saját csoportjukban fogadják a szülőket, barátságos hangvételű értekezleteken. Rétegszülői értekezleteken az iskolaköteles gyermekek szüleinek összejövetelére, vagy ismeretterjesztő értekezletekre kerül sor. 3.5.b. Családlátogatás Az óvodába lépés előtt a családokat, az időpontot előzetesen egyeztetve látogatjuk meg. Ilyenkor igyekszünk megismerni a gyermekek otthoni körülményeit, a család szokásait. A szerzett tapasztalatokat a személyiségnaplóba rögzítjük. Szükség esetén újabb családlátogatásra kerül sor. 3.5.c. Család a csoportban A családokat meghívjuk a csoportszobába, ez a kisebb testvéreknél megkönnyíti a beszoktatást, az iskolás testvérek pedig szívesen jönnek vissza az óvodába. A szülőket szívesen látjuk a csoport rendezvényein. A témakörök feldolgozásánál bevonjuk őket a különböző tevékenységekbe. 40

41 Gesztenyéskert Óvodája 4. CSALÁDGONDOZÁS, SZOCIÁLIS MUNKA A családokkal való kapcsolatépítést már a gyermekek beiratkozásával megkezdjük. Igyekszünk minden családról megszerezni a szükséges információkat, és ezek tudatában próbáljuk meghatározni az együttműködés lehetőségeit. Az esetleges problémákat a szülőkkel közösen megbeszélve igyekszünk ezeket megérteni. Tapintatosan, ítélkezés, kioktatás nélkül törekszünk arra, hogy elnyerjük a család bizalmát, közösen keressük meg a lehetséges megoldásokat. Igyekszünk közelebb hozni a hasonló problémákkal küszködő szülőket is, akik egymás segítségére lehetnek. Valljuk, hogy a segítségre szoruló emberek azokat fogadják bizalmukba, akikről érzik és tudják, hogy valóban érdekli a sorsuk, megértőek, jó szóval és tettel segítenek. Óvodánkban minden kolléganő feladatának tekinti a gyermekvédelmi teendőket. Kapcsolatot tartunk fenn a Családsegítő Központtal, valamint az önkormányzattal. A Családsegítő Központ által rendszeresen szervezett találkozásokon betekintést kapunk a problémás, a veszélyeztetett gyerekek segítését végző szervek munkájába (Gyámhivatal, Rendőrség, Pártfogói Felügyelet). Ezek az információk támpontot adhatnak számunkra a szülők eligazításában. Azon családok problémáival, melyekben mi magunk nem tudunk hatékony segítséget nyújtani a Nevelési Tanácsadóhoz, illetve a Családsegítő Központhoz fordulunk. IV. EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, KÜLSŐ KAPCSOLATOK 1. TEAM-MUNKA AZ ÓVODÁBAN: Óvodánkban a team-munkának több színtere is van. Legfontosabb az egyes csoportokban együtt dolgozó 2 óvónő és a dajka, az ő harmonikus együttműködésük nagyon fontos gyermekeink nevelése szempontjából. Óvónőink heti váltásban dolgoznak ugyan, de a fedési idő rugalmas kezelésével kölcsönösen segítik, kiegészítik egymás tevékenységeit. Nagyon jó partnereink ebben a dajkák, akikkel alkalmanként egymás szerepét is felvállalva segítjük egymást. Külön munkaközösség jött létre specifikumunk, az egészséges életmód programjának megvalósítására (előadások, sportprogramok szervezése, egészséges életmód stb.). Az óvoda különböző rendezvényeinek (bálok) lebonyolításában a szülőkkel nagyon jó az együttműködésünk. 2. KAPCSOLATAINK SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYEKKEL: Évek óta jó a kapcsolatunk a szekszárdi Nevelési Tanácsadó munkatársaival, akik kérésünkre felmérik nagycsoportos gyermekeinket, ellátják az általunk odairányított problémás gyerekeket. Városunkban működő Családsegítő Központtal napi kapcsolatban vagyunk. Célunk továbbra is a közvetlen, személyes kapcsolattartás, a kétoldalú információáramlás. Óvodánk az iskolával együtt speciális szakembert logopédust- is alkalmaz, aki rendszeresen foglalkozik az arra rászoruló gyermekekkel, szakmai tanácsokkal látja el óvónőinket. Rendszeresen látogatjuk a Szabadidő Központ rendezvényeit, kiállításokat, színházi előadásokat. 41

42 3. KAPCSOLATUNK AZ ÖNKORMÁNYZATOKKAL, ISKOLÁKKAL: Gesztenyéskert Óvodája Kapcsolatunk a fenntartónkkal, önkormányzattal jó. Szakmai és anyagi támogatásukra számítunk munkánk eredményessége érdekében. A városunkban működő iskolákkal jó a kapcsolatunk. Fontosnak tartjuk helyi nevelési programunk velük való megismertetését. Így szeretnénk megkönnyíteni gyermekeink számára az óvodából az iskolába való átmenet nehézségeit. Közvetlen kapcsolatunkra jellemző a tanítónők meghívása, tanítónők látogatása a csoportokban, megismertetve velük az ott folyó munkát, a leendő első osztályos gyerekeket. Nagycsoportosainkkal rendszeresen látogatjuk az iskola nyílt napjait, egy-egy tanítási órát. A leendő első osztályos gyermekekről előzetesen konzultálunk a tanító nénikkel. Óvónőink az iskolában meglátogatják volt óvódásaikat. Szívesen veszünk részt az iskolák által szervezett rendezvényeken (kiállítások, színjátszó körök előadásai). V. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A három éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelésünknek célja, feladata az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. Gyermekeink belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelésünk eredményeként többségük az óvodáskor végére (hat- hét éves korra) belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Nevelőtestületünk az iskolakezdéshez az alábbi feltételek meglétét tartja szükségesnek: (ONOAP szerint) a.) testi, b.) lelki c.) szociális érettség, Ezeknek a feltételeknek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. a.) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hat éves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különösen jelentősége van: o a téri észlelés fejlettségének, o a vizuális és az akusztikus differenciációnak, o a téri tájékozottságnak, o a térbeli mozgásfejlettségnek, o a testséma kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél o az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés. o megjelenik a tanulás alapját képző szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele o a cselekvő- szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. 42

43 Gesztenyéskert Óvodája Az egészségesen fejlődő gyermek: érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél, gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és a mássalhangzókat, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri, és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait, ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét, felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, melyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. c.) Óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté vállnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttekkel, gyermektársaival. a szociálisan érett gyermek egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében elvégzésében nyilvánul meg, kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. Az SNI gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érjük el a megfelelő fejlettségi szintet. o Készítette: a Gesztenyéskert Óvoda nevelőtestülete o Programbeválás vizsgálata után átdolgozva: 2010-ben o Felülvizsgálva 2013-ban o Intézményi elvárás rendszernek megfeleltetve: 2015-ben 43

44 Önmagában véve senki sem szép vagy rút, jó vagy rossz, jelentős vagy tompaszellem, Hiszen az ember értéke attól függ HISZNEK VAGY KÉTELKEDNEK BENNE (Robert Musilt) NÉMET NEMZETISÉGI, KÉTTANNYELVŰ PROGRAMJA Készítette: A Zöldkert Óvoda nevelőtestülete 44

45 TARTALOMJEGYZÉK: BEVEZETÉS: Helyzetkép, óvodánk sajátosságai...3. oldal Óvodaképünk, pedagógiai alapelveink oldal 1.) A PROGRAM ERŐFORRÁSAI: 1/1 Személyi feltételek...4. oldal 1/2 Tárgyi feltételek oldal 2. A PROGRAM CÉLFEJEZETE: 2/1 Gyermekképünk oldal 2/2 Alapvető céljaink oldal 2/3 Általános nevelési feladatok:. az erkölcsi, szociális érzelmek alakításának feladatai..6. oldal az esztétikai érzelmek alakításának feladatai oldal 2/4 Alapvető feladataink oldal 2/5 A program rendszerábrája oldal 2/6 Az óvodába lépés feltétele oldal 2/7 Az iskolai alkalmasság oldal 3. A PROGRAM TEVÉKENYSÉGKÖRE: 3/1 Az egészséges életmód oldal az egészséges életmódra nevelésben a nemzetiségi nyelv oldal 3/2 Az érzelmi szocializáció oldal az érzelmi szocializációban a nemzetiségi nyelv oldal óvodánk ünnepei, rendezvényei, hagyományrendszerünk..14. oldal 3/3 Hetirend, napirend oldal 4. A PROGRAM TEVÉKENYSÉGFORMÁI: 4/1 Hagyományőrzés, nemzetiségi kultúra átörökítése..16. oldal nemzetiségi nyelvi nevelés oldal nyelvi feladataink az egyes képességfejlesztési területen. 17. oldal feladataink a nemzetiségi ismeretek köréből oldal 4/2 A játék játékba integrált tanulás oldal 4/3 Motorikus képességek fejlesztése: 4/3 1 Mozgás, testnevelés 22. oldal 4/3 2 Ének zene.24. oldal 4/3 3 Rajzolás, mintázás, kézimunka oldal 4/4 Kommunikációs képességek fejlesztése: 4/4 1 Anyanyelvi nevelés.26. oldal 4/4 2 Mese-vers oldal 4/5 Kognitív képességek fejlesztése oldal 4/5 1 A környezet tevékeny megismerése 28. oldal 4/5 2 Matematika tanulás..30. oldal 4/6 Munka jellegű tevékenységek oldal 5. A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE: 5/1 A család 32. oldal 5/2 Wosinsky Mór Óvoda más intézményei..32. oldal 5/3 Az Óvoda egyéb kapcsolatai 33. oldal 6. SAJÁTOS FELADATAINK, SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAINK: 6/1 Sajátos feladatunk gyermekvédelem oldal 6/2 Speciális szolgáltatásaink oldal 7. ÓVODÁNK ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE: 7/1 Óvodánk írásos dokumentumai 35. oldal 7/2 Egyéni fejlődés, fejlesztés dokumentumai oldal 45

46 BEVEZETÉS: Helyzetkép, óvodánk sajátosságai: Az óvoda Mözs városrészen található, egy 1920-as években épült épületben működik. Az es Községi Elöljáróság által készített kézírásos jegyzék szerint 307 német anyanyelvű család élt a faluban és csak 166 magyar anyanyelvű. A német lakosság száma ettől kezdve fokozatosan csökkent. Az es kitelepítés hosszú időre rányomta bélyegét a nemzetiségi öntudatra. A szülők igyekeztek gyermekeiket a nemzetiségi hagyományoktól, sőt a nyelv használatától is távol tartani. A rendszerváltás óta ez a szemlélet gyökeresen megváltozott. Megnőtt az igény a német nyelv tanulására, a nemzetiségi hagyományok megőrzésére és felelevenítésére. A városrész területén még ma is jelentős számban élnek német nemzetiségi származásúak, akik sajnos a nyelvet már nem beszélik, de nemzetiségekhez kötődő pozitív viszonyuk megvan. Ezen szülők kezdeményezésére indult be óvodánkban 1974-ben a nyelvtanítás, amely akkor még az iskolai órákra hasonlított. Később a mind jobb személyi feltételek megteremtésével, a szemlélet változásával hagyományápoló nyelvi neveléssé alakult. Óvodánk, Tolna város egész területéről fogadja a 3 7 éves gyerekeket. o Befogadóképessége: 50 fő. o Az óvodai csoportok száma: 2 gyermekcsoport o Gyermekcsoportjaink szerkezete osztatlan. Programválasztásunk indokai: Mivel az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja szabad utat adott az óvodai nevelésben a különböző innovatív törekvéseknek, biztosítva az óvodapedagógusok módszertani szabadságát, így óvodánk is elkészítette pedagógiai programját. Az óvoda helyi programjának megalkotását, felelősségteljes előkészítő munkák előzték meg. Felmértük erőforrásainkat, eddigi hagyományainkat, a szociokulturális hátteret, valamint a társadalom, és a szűkebb környezet elvárásait. Eredményeink, felméréseink összesítése alapján készítettük el óvodánk pedagógiai kéttannyelvű német nemzetiségi programját. Elkészítésekor figyelembe vettük: o Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramját, o A Nemzeti, etnikai nemzetiség óvodai nevelésének irányelveit. Törekedtünk arra, hogy az alapprogramra épüljön, szakmailag összehangolt rendszert alkosson. A tervek megvalósításában az intézmény nevelési- oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását. Pedagógiai programunk a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait. 46

47 Óvodaképünk, pedagógiai alapelveink: Óvodánk biztosítja az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit, közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. o A gyermek személyiségéből, legtermészetesebb megnyilvánulásaiból kiindulva olyan szeretetteljes óvodai légkört teremtünk, amelyben a gyermeki személyiséget bizalom, elfogadás, tisztelet, megbecsülés, szeretet övezi. o Óvodánk mindennapjaiban a gyermeki játék elsődlegességét hangsúlyozzuk. o Alapelvünk a különbözőség elfogadása, tiszteletben tartása (nyelvi különbözőségek, fejlődési különbözőségek). Nevelőtestületünk mindig arra törekedett, hogy olyan gyermekeket neveljen, akik érzelmileg gazdagok, kötődnek környezetükhöz, a nemzetiségi kultúrához, értékekhez Igényük az újabb ismeretszerzés, érdeklődőek, együttműködők. 1.) A PROGRAM ERŐFORRÁSAI: 1/1 Személyi feltételek: Óvodánkban a nevelőmunka kulcs szereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára, jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Értékfelfogásuk hat a gyermekekre, éppen ezért nem mindegy, hogy milyen értékeket közvetítünk, s azokat milyen tudatosan képviseljük. Gyakran előfordulnak értékellentétek a szülők és az óvoda között. Ilyen esetekben vállaljuk a tapintatos meggyőzést, ha azzal a gyermekek érdekeit meg tudjuk védeni. Egy gyermekcsoport életet két óvónő irányítja. Az óvónői párok, és az őket segítő nem pedagógus dolgozók tudnak együtt tervezni, tudnak összehangoltan feladatokat megosztva dolgozni. Képesek pedagógiai elveiket, nevelési gyakorlatukat egyeztetni. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, óvodai nevelés célkitűzéseit. Valamennyi alkalmazott óvónő megfelel a képesítési előírásoknak, szükség szerinti létszámban német nemzetiségi másoddiplomával, C kategóriás német nemzetiségi táncoktatói képesítéssel rendelkeznek Az alkalmazott dajkák, dajkaképesítéssel rendelkeznek. Munkánkat pedagógiai asszisztens is segíti.logopédus hetente foglalkozik gyerekeinkkel. A WOSINSKY MÓR ÓVODA technikai alkalmazottja végzi az óvodában a kerti munkát és karbantartást. 1 / 2 Tárgyi feltételek Óvodánk rendelkezik a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Környezetünk esztétikus, szép. Két csoportszobájával, egy tornaszobájával és valamennyi kiszolgáló helységével a gyerekek biztonságát, kényelmét szolgálja, biztosítja egészséges fejlődésüket. A csoportszobák 25 gyermek befogadására alkalmasak. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel helyeztük el. Az óvodai munkatársak munkakörnyezete esztétikus, a szülők fogadására megfelelő körülmények biztosítottak. Udvarunk és kertünk mozgásfejlesztésre, szerepjátékra egyaránt alkalmas. Alapvető játékeszközeink biztosítottak. Óvodánkban nemzetiségi kultúra értékeit őrző és megtartó állandó kiállítás van, valamint rendelkezünk helyi nemzetiségi viselettel, mely 1993-ban Tradíció védjegyet nyert. 47

48 A programunk megvalósításához a következő eszközökkel rendelkezünk: - esztétikus mesesarok: puha párnák, bábok, könyvek, gyertyák, magnó, - hangszerek, - képalakításhoz: különböző méretű rajzlapok, színes papír, festékek, színes ceruzák fonalak, anyagok, - gyermeki munkáknak kialakított polc, és egy tábla, melyre a gyerekek kitűzhetik rajzaikat. - Különböző kézi-szerek a zenés, mozgásos percekhez, (pl. labda, babzsák, karika, szalag, bot, kendő stb.). - Szakkönyvek mindkét nyelven. - Nemzetiségi neveléshez nélkülözhetetlen népviseleti ruhák. - Nemzetiségi állandó kiállítás 2. A PROGRAM CÉLFEJEZETE: 2/1 Gyermekképünk: A gyermek fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, és a környezeti hatások együttesen határozzák meg. A gyermeknek életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Nevelési rendszerünkben a gyermek testi és lelki szükségleteit elégítjük ki. Óvodai nevelésünk középpontjában a gyermek áll. Ezt a: - gyermeket megbecsülő, szerető környezettel; - az óvoda derűs, nyugodt légkörével; - helyiségeink, tereink esztétikus, praktikus elrendezésével kívánjuk elérni. Óvodánk kétnyelvű (magyar- német) óvodatípusban biztosítja a gyermekek testi, érzelmi, értelmi fejlődését. Az érzelmi, értelmi fejlődés a kiegyensúlyozott testi fejlődés függvénye, ezért a gondozás nevelési keretét és a mozgáslehetőségeket fontosnak tartjuk. Az óvodai nevelési folyamat végére célunk, hogy a gyermek egyéni testi szükségleteit felismerje, azok kielégítésére önállóan, mások érdekeinek megsértése nélkül képes legyen. Ezt tapasztalással, a lehetőségek megismertetésével kívánjuk elérni. Érzelmi és erkölcsi fejlődésükben: o Az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. o Tiszteljék és becsüljék környezetüket. o Legyenek együtt érzők, segítőkészek, önzetlenek, figyelmesek. Akarati tulajdonságaik: o fejlődjenek a spontán és tervszerű tanulási helyzetekben. (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat.) 48

49 Értelmi fejlődésükben: o legyenek képesek a nevelési folyamat eredményeként tapasztalataik, ismereteik rendezésére. o Legyen igényük az újabb ismeretszerzés. Tekintettel a kétnyelvű nevelésre: Erősödjenek a gondolkodás, figyelem, asszociációs képességek, melyekkel a gyerekek a kommunikációs helyzetekben a választott szerepkörnek meg tudnak felelni. Minden gyermek vonzódik az élményekhez, a meséhez, zenéhez, alkotó tevékenységekhez. Ha mindezt nemzetiségi kulturális értékek megerősítésével is kapja, kialakul az óvodás tartása, önálló, nyugodt és kiegyensúlyozott gyermekké válik. Tud nevetni, felfedezni, csodálkozni, és kialakul, illetve erősödik az identitása. 2/2 Alapvető céljaink: o Az óvodások nyugodt élmény-gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése a nemzetiség nyelvének és kultúrájának megismertetésével az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. o Szeretetteljes, a gyerekek érdekeit, egyéni igényeit szem előtt tartó óvodai nevelés. o Sikerorientált, színesen kommunikáló, a környezetben jól eligazodó, problémájukra saját megoldást találó, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező gyerekek nevelése. o Mély természet szeretet, környezettudatos magatartás kialakítása. o A német nemzetiség még élő szokásainak megismertetése, nyelvének kultúrájának ápolása az óvodások hétköznapi tevékenységrendszerében, valamint az ünnepeken. o Egyéni sajátosságokat figyelembe véve, különleges bánásmódot igénylő gyermek esetén kiemelt fejlesztendő területeket határozunk meg, számukra hosszabb távú fejlesztési terveket dolgozunk ki, a szakemberek (logopédus, fejlesztőpedagógus) segítségével 2/3 Általános nevelési feladatok: Felmérjük a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát, hatékony gyermek megismerési technikákat alkalmazva, az eredményeket és a tapasztalatokat a személyiségnaplóban rögzítjük Az erkölcsi, szociális érzelmek alakításának feladatai: o Saját nyelvi kulturális közösség hagyományait és szokásait építsük be az óvoda mindennapjaiba. o Teremtsünk érzelmi biztonságot, állandó értékrendet nyújtó, bizalmas, közvetlen, szeretetteljes, nyugodt, családias légkört o Alakítsunk ki olyan óvodai életet, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. A közös együttlétek, a közösen végzett munka öröme, a szimbólumok, jelek olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítenek meg, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, őszinteség, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, felelősségérzet, szabálytartás, önzetlenség, igazságosság, igazmondás, türelmesség mások véleménye iránt. o Az óvoda alkalmazottai és a gyermekek viszonyában segítsük a pozitív érzelmi kötődés kialakulását, a konstruktív, együttműködő társas kapcsolatok, az adott nemzetiséghez kötődő identitás megerősítését. o Segítsük a gyermekek barátkozását, s tegyük lehetővé, hogy minden gyermek megtalálhassa helyét, szerepét a csoportban, és megkülönböztesse mi a jó és mi a rossz, mi helyes és mi helytelen. o A gyermeket neveljük önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére. o A szociális érzékenység kialakításával segítsük a másság elfogadását, a többségi és a nemzetiségi kulturális értékek tiszteletben tartását. 49

50 Az esztétikai érzelmek alakításának feladatai: o A gyermekek egyéni igényeinek figyelembevételével törekedjünk az esztétikus, a higiénikus gondozásra, és az esztétikus megjelenés igényének kialakítására. o Segítsük a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásának, esztétikus, szép o mozdulatainak kialakítását. o Az esztétikus környezettel formáljuk a gyermekek szépérzékét. o A művészeti tevékenységeknél teremtsük meg a rácsodálkozási élményeket, mely által a gyermekekben megerősödik az élmény befogadóképesség, a kultúra értékei iránti érzékenység, nyitottság. o Az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek esztétikai ítéleteinek. o A tárgyi, emberi, természeti környezetben a gyermekek legyenek képesek o megkülönböztetni, mi a szép és mi a csúnya. 2/4 Alapvető feladataink: Játék: A játékot alapvető és legfőbb tevékenységformának tekintjük. Feladatunk, hogy a játék minél sokrétűbb tájékozódó tevékenységgé váljon. A játékhoz szükséges feltételek biztosításával lehetőséget adunk a gyermeki benyomások, tapasztalatok feldolgozására, bővítésére, kiegészítésére. Az óvodáskor játékfajtáinak tartalmi gazdagítása az egyéni fejlődési ütem figyelembevétele. Az óvodában kiemelt a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. A szabad választás, döntés képességének kialakítását, erősítését, a folyamatos megerősítést, mely a pozitív érzelmi töltés megtartását segíti. A gyermek anyanyelvénképes játszani, ezért a nyelvhasználat a játékban az egyéni képességek, egyéni affinitás függvénye. Az óvónő helyzetfelismerő képessége, az egyes gyermekek megismerése szabályozza a nyelvhasználatot. Nemzetiségi nyelvi nevelés: A különböző interakciókban a kommunikációs helyzet felismerését, szerepnek megfelelő nyelvhasználatot segítjük. A nemzetiség szokásainak, hagyományainak megismertetése, a szellemi, tárgyi kultúrából ismeretközvetítés. Motorikus képességfejlesztés: (mozgás, testnevelés) A gyermekek természetes mozgását, a gyermekek testi képességeit fejlesztjük. Rendszeres mozgáslehetőség biztosításával segítjük a kiegyensúlyozott lelki fejlődést. A változatos mozgáslehetőségekkel fontos személyiségjegyeket alakítunk. A mozgásos népi gyermekjátékokkal hagyományt ápolunk. Ének zene: Fontosnak tartjuk a zenei élményhez juttatást. Zenei hallásukat, ritmusérzéküket, zenei emlékezetüket fejlesztjük, zenei alkotókedvüket erősítjük. Az érzelmeken keresztül megszerettetjük az éneklést, az énekes játékokat. Tapasztalással segítjük a felismerést, énekelni minden nyelven jó. Helyi gyűjtésekből nemzetiségi sajátosságokkal ismertetjük meg a gyermekeket. Nemzetiségi nyelven aktív szókincsként alapvető fogalmak ismeretét várjuk el. 50

51 Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka: A térbeli tájékozódó és rendező képességet, komponálási, képolvasási ítélőképességet alakítjuk az esztétikai érzék fejlesztésével. A különböző technikákban nemzetiségi sajátosságokkal ismertetjük meg a gyermekeket. Ezzel a tevékenységformával a passzív másodnyelvi szókincset gyarapítjuk elsősorban. Kommunikációs képességfejlesztés: (vers-mese, anyanyelvi nevelés) A világ megismerését, az önismeret mélyítését segítjük a belső képteremtés képességének alakításával. Rövid történetek, népmesék közvetítésével identitást alapozunk, formálunk. A hasonlóságok, különbségek érzékeltetésével (magyar német) a más kultúrák iránti érdeklődést erősítjük. Dramatizálással, bábozással, önálló mesemondással a beszédkészséget fejlesztjük, a kommunikációs helyzetfelismerést segítjük. Kognitív képességek fejlesztése: (külső világ tevékeny megismerése) Segítjük az önmagukról, környezetükről, a világról való tapasztalatszerzést. A társas magatartás képességét erősítjük közös feladatokban, pozitív érzelmi viszony kialakítására szülőföldjükhöz, a nemzetiség szokásaihoz, hagyományaihoz, kultúrájához. Matematikai jellegű tevékenységeikben segítjük tapasztalatszerzésüket, formáljuk véleményalkotásukat. Ebben a képességkörben lehetséges leginkább a másodnyelvi szókincs bővítése. Tanulás: Valamennyi képességkörben spontán és szervezett tanulási helyzetekben adunk lehetőséget az ismeretek bővítésére, kiegészítésére, amely a teljes személyiség fejlődését támogatja. Az óvodai tanulásunk elsődleges célja az attitűdök erősítése a környezetből,és az óvodai élet során megszerzett ismereteinek, tudásának fejlesztése, mely tevékenységeken keresztül valósul meg. A tanulást támogató környezet megteremtése során építünk a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire A különböző tanulási helyzetekben a szándékos figyelem erősítését segítjük, a figyelem terjedelmének, tartalmának növelésével. Cél a figyelem átvitele, megosztása, a kreativitás erősítése A felismerés mellett a felidézés képességét erősítjük. A szemléletes képi gondolkodás lehetőségeivel az elemi fogalmi gondolkodás kialakítását segítjük. A tanulási folyamat irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segítjük a gyermek személyiségének kibontakozását. Munka jellegű tevékenységek: Célunk hogy ezekben a tevékenységekben olyan készségek és tulajdonságok alakuljanak ki, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatait. Pozitív értékeléssel, megerősítéssel kívánjuk elérni, hogy a gyermekek szívesen vállaljanak feladatokat, egyéni megbízatást. Nemzetiségi nyelvi ismereteik, szókincsük, mondatalkotó készségük az eszközök, munkafázisok megismerésével, önálló nyelvi alkalmazással bővül, megszilárdul. 51

52 2/5 Programunk rendszerábrája: GYERMEKKÉPÜNK CÉL ALAPVETŐ FELADATOK A program tevékenységkerete A program tevékenységformái Az óvoda kapcsolatai Egészséges életmód Érzelmi szocializáció Ünnepek, hagyományok Hagyományőrzés Nemzetiségi kultúra átörökítése Motorikus kép.fejl.: - Mozgás, testnev. - Ének-zene - Rajzolás JÁTÉK: TANULÁS Kommunikációs képességek fejl.: - Anyanyelvi nevelés - Mese-vers Kognitív képességek fejlesztése: - A környezet tevékeny megismerése - Matematikai tapasztalat gyűjtése A Wosinsky Mór Óvoda más intézményei Egyéb kapcsolatok: - Fenntartó - Egészségügyi sz. - Szakmai szerv. - Kisebbségi szerv. Munka jellegű tevékenység EREDMÉNY 52

53 2/6 Az óvodába lépés feltétele: Óvodánk nemzetiségi kétnyelvű intézményként a 3. életévüket betöltött nemzetiségi származású és a nemzetiségi nyelv iránt érdeklődő szülők gyermekeit fogadja. Az óvodai felvételekről minden jelentkező esetében az óvoda vezetője, vitás esetekben az intézményegység vezetője dönt, melynek eredményéről írásban értesítjük az igénylőt. 2/7 Az iskolai alkalmasság Óvodai nevelésünk eredményességét a tanuláshoz szükséges képességek alapvetően meghatározzák. Normál fejlődés esetén a gyermek az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában az óvodából iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: a) testi, b) lelki c) és szociális érettség, E feltételek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. a. A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül teherbíró. Mozgása összerendezettebb harmonikus finommozgásra képes., Mozgását, viselkedését, testi, lelki szükségleteit szándékosan irányítani képes. b. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek érdeklődésével, nyitottságával készen áll az iskolába lépéshez. c. A szociálisan érett gyermek: Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését. Feladattudata kialakulóban van, ez a feladatmegértésben, feladattartásában a feladatok eredményes elvégzésében nyilvánul meg. A nemzetiségi nyelvhez pozitív viszony jellemzi. Sajátos nevelési igényű gyermekek esetében speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. A gyermek tanuláshoz szükséges készségei és képességei folyamatosan fejlődnek, érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. 53

54 3. A PROGRAM TEVÉKENYSÉGKÖRE: 3/1 Az egészséges életmód Célunk a gyermekek testi fejlődésének elősegítése. Ezt a gondozási szokásrendszer kialakításával, a testi szükségletek kielégítésével, mozgásigényük kielégítésével kívánjuk elérni. Fontosnak tartjuk a gyermekek egészségének védelmét, edzettségük biztosítását. A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. Napirendünk igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A napirendben fontos a tevékenységek közötti belső harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A növekedés, fejlődés üteme minden egyes gyermeknél másképpen alakul, folyamatos megfigyeléssel segítjük az egyéni sajátosságok feltárását. Ebben a munkában segítségünkre van a védőnő és a gyermekorvos. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak. kiemelt szerepe van. A gondozási folyamatában is nevelünk, építjük kapcsolatainkat a gyerekekkel, egyúttal segítjük önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal Az óvodába lépés pillanatától biztosítjuk az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét. Feladatunk a beszoktatás ideje alatt személyes példamutatással, együttes tevékenységekben a helyes sorrendek, fogások bemutatása. Erre azért is szükség van, hogy a dajkák pontosan ugyanazokat a szabályokat, mintákat várják el a gyermektől, mint az óvónők. A gyermekek különböző táplálkozási, testápolási, öltözködési szokásokat hoznak a családokból. Ezen a területen ezért különösen fontosnak tartjuk az együttnevelést. Az óvónő feladta: a gyermekek egyéni szokásainak megismerése, annak tiszteletben tartása. a szülőknek megmutatni, az óvoda milyen feltételeket biztosít az egészséges életmód szokásrendszerének kialakításához. a szülők meggyőzése az óvodai szokások elfogadásában, következetes betartásában. A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme óvodai életünknek. A gyermekek a különböző mozgáshelyzetekben szabad választás alapján mozgásfejlesztő eszközök igénybevételével egyénileg gyakorolják a mozgást. Az óvónő feladata a feltételek biztosítása az egyéni tervszerű fejlesztés. Edzési lehetőség télen a szánkózás, csúszkálás, erre alkalmas helyet találunk az óvoda kertjében. A fejlődés jellemzői óvodáskor végén: A gyermekek a szokásrendszernek megfelelően önállóan tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. Vigyáznak a tisztálkodási eszközökre, önállóan használják a papír zsebkendőt tüsszentésnél, köhögésnél. Önállóan döntenek az ételek mennyiségének megválasztásában, készségszinten használják a kanalat, villát, kést. Esztétikusan terítenek. Önállóan öltözködnek, ruhájukat ki begombolják, összehajtják. Környezetükben igyekeznek rendet tartani. 54

55 Az egészséges életmódra nevelésben a nemzetiségi nyelv: Feladataink: Olyan gondozási szokásrendszer kialakítása, melynek során a gyermeknek lehetősége, alkalma van a nemzetiségi nyelv használatára. Már az óvodába lépéstől lehetőséget kell biztosítani az önálló testápolási, öltözködési, étkezési helyzetekben a nemzetiségi nyelv megismerésére, helyes alkalmazására. (személyes példa) A szülők figyelmét is fel kell hívni a gondozással, étkezéssel kapcsolatos kifejezések használatára a családban. Az óvónő vegye figyelembe az egyéni beszédfejlődés ütemét és a gyermek saját kialakult szokásait. Gyermeki tevékenységek: A csoportszobában: bútorok, használati tárgyak, eszközök megnevezése, neveinek gyakorlása étkezéssel kapcsolatos eszközök, ételek nevének megismerése Az öltözőben: tevékenységek megismerése nemzetiségi nyelven testrészek, ruhadarabok neveinek gyakorlása (jobb-bal, fent-lent stb.) Mosdóban: használati tárgyak, tevékenységek megismerése nemzetiségi nyelven (tisztálkodás, fogápolás, stb.) Udvaron: eszközök, berendezési tárgyak megismerése, nevének gyakorlása nemzetiségi nyelven A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: A gyermekek önállóan tisztálkodnak, fogat mosnak, e tevékenységeik során használatos kifejezéseket alkalmazzák nemzetiségi nyelven. Ismerik az étkezés során használatos eszközök, néhány étel nevét nemzetiségi nyelven. Önállóan öltöznek, és használják ruhadarabjaik nevét nemzetiségi nyelven. Környezetük rendben tartása során használják a nemzetiségi nyelvi kifejezéseket, kéréseiket. A különböző tevékenységek során szerzett ismereteiket rövid tőmondatokban közlik nemzetiségi nyelven. Új szavakat, kifejezéseket felismernek. 55

56 3/2 Az érzelmi szocializáció Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak fejlődését, a szokás-és normarendszerének megalapozását. Az óvodáskorú gyermekek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége, ezért nagyon fontos, a derűs, szeretetteljes, kiegyensúlyozott légkör kialakítása. A feltételek biztosításával kívánjuk elérni, hogy az óvodába lépés pillanatától kedvező hatások érjék a gyermekeket. Szociális érzékenységének fejlődését segítjük, ugyanakkor önérvényesítő törekvéseinek is teret engedünk. Segítjük, támogatjuk a társas kapcsolatok kialakulását, a tolerancia képességének, a különbözőségek elfogadásának, tiszteletének fejlesztésével. Fontosnak tartjuk a közös élményekre épülő közös tevékenységeket. Napirendünkben, heti rendünkben a folyamatos életszervezésnek, rugalmasságnak adunk teret. A derűs légkör, a humor segédeszköz a pozitív töltésű viszonyok ápolásában. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja. Tilalmak felállítása helyett választási lehetőséget adunk a gyermekeknek azért, hogy képesek legyenek önállóan dönteni, képesek legyenek változtatásra. A csoportban tudatosan alkalmazzuk a konfliktus-megelőzés módszereit, például a közös szabály-alakítást, pozitív példák megerősítését, a következetességet. Konfliktushelyzetben a gyermekeket a konfliktusok kompromisszumos megoldására ösztönözzük. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: A gyermekek ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, ezt meg is fogalmazzák Igényükké válik a szabályok betartása, megszegésükre egymást figyelmeztetik Kérés nélkül is segítenek egymásnak Érdeklődőek társaik, barátaik iránt Szeretettel fogadják a vendégeket Szívesen dolgoznak a közösségért Igyekeznek legyőzni az akadályokat Szociálisan érettek az iskolába lépéshez Az érzelmi szocializációban a nemzetiségi nyelv: Feladataink: Olyan szeretetteljes, biztonságos, derűs, nyugodt óvodai légkör biztosítása, amelyben a gyermeket már az óvodába lépés pillanatában pozitív hatások érik a nemzetiségi nyelvvel való ismerkedése során. Segítjük a társkapcsolatok kialakulását, amelyek a nemzetiségi nyelv megszerettetéséhez, gyakorlásához vezetnek (pl. jól beszélő gyermek kapcsolata a meg sem szólalóval). A felnőttek egymás közötti kommunikációjával (időnként nemzetiségi nyelven is) pozitív mintaként szolgálnak a gyermekeknek. A gyermekek önértékelése, közösségi érzésük a mindennapok, ünnepek és a közös feladatvégzés során fejlődik. Gyermeki tevékenységek Közös játék, közös ismeretek gyűjtése foglalkozásokon. Közös séták, kirándulások. A csoport érdekében végzett feladatok, megbízások. Közös ünnepek (hagyományőrző és történelmi), Születésnapok, névnapok. Ajándékok készítése (anyák napja, karácsony, húsvét, születésnapok, névnapok, beteg társaknak, stb.). 56

57 Fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: Különböző viselkedésformákhoz, szabályokhoz alkalmazkodnak. A gyermekek szeretnek óvodába járni, ragaszkodnak nagyobb kisebb pajtásaikhoz, ezt meg is fogalmazzák nemzetiségi nyelven. Érdeklődőek társaik, a felnőttek iránt. Szeretettel fogadják a vendégeket. Igényükké válik a kialakult szabályok betartása, egymást figyelmeztetik nemzetiségi nyelven is. Kérés nélkül segítenek. Szívesen végeznek a közösségért feladatot. Nyelvi és szociális téren érettek az iskolába lépéshez. Óvodánk ünnepei, rendezvényei, hagyományrendszerünk: Óvodásaink életére a közös tevékenységek jellemzőek. Fontosnak tartjuk nevelőmunkánkban a közös élményekre épülő közös tevékenységeket ezért erre az alapelvre építettünk az óvoda ünnepei, rendezvényei számbavételekor. Több olyan ünnepünk, rendezvényünk van, amely nagyobb közösségek együttlétét kívánja. Ezek az alkalmak lehetőséget teremtenek tágabb környezetben a másság elfogadásának. A gyermekcsoporton belüli ünnepek: Születésnap Névnap Mikulás Karácsony Húsvét A gyermekcsoporton belüli ünnepek tartalma: - Mozgás, mozgásos játékok - Énekes gyermekjátékok, körjátékok, hangszeres drámajátékok - Mesék, versek, mondókák - Agyagozás, szövés, fonás, sütés, főzés, tojásdíszítés, ajándékkészítésben sokféle ábrázolási technika alkalmazása - Találós kérdések, népi jóslások, rigmusok Az óvodai gyermekcsoportok közös ünnepei: Szüreti felvonulás Márton nap Nemzetiségi nap Farsang Anyák napja Tavaszváró majális Tolna Megyei Német Nemzetiségi Óvodai Tánccsoportok Találkozója Gyermeknap Évzáró 57

58 A közös ünnepek tartalmai: - Mozgásos játékok, versenyjátékok - Énekes játékok, körjátékok, nemzetiségi táncok - Versek, mesék, mondókák - Találós kérdések, népi jóslások, csúfolók - Barkácsolás, népi játékok készítése termésből, többféle ábrázolási technika felhasználásával - Mézeskalácssütés, gyertyaöntés - Mesedramatizálás, versek, mondókák, ünnepi köszöntők - Népi kismesterségek megismerése, kipróbálása, különböző versenyjátékok (öltözködés, rajzolás, főzés, sütés, stb.) 3/3. Hetirend, napirend: Napirend: ig összevont gyülekezés tól szabadon választott tevékenységek, kezdeményezések tól folyamatos tízórai JÁTÉK szabadon választott tevékenységek, kezdeményezések: irodalom a mesesarokban ének-zene tanulási tevékenység: környezet v. matematika játék az udvaron től ebéd testápolás mese pihenés tõl folyamatos felkelés JÁTÉK uzsonna ig levegőzés 58

59 Hetirend: Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Vers-mese Vers-mese Vers-mese Ének-zene Rajzolásmintázáskézimunka Rajzolásmintázáskézimunka Ének-zene Testnevelés Matematika Külső világ tevékeny megismerése Külső világ tevékeny megismerése Néptánc Tervezésünk az intézmény programjának megfelelően, éves ütemtervre, negyedéves gondozási tervre és heti-tervre van lebontva, figyelembe véve a gyermekek aktuális fizikai és érzelmi állapotát, ehhez igazítva a tevékenységek tempóját, időtartamát, módszereit. Szükség esetén rugalmasan változtathatunk előzetes terveinken. Minden nevelési év tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek, terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési intézkedési tervekben rögzítésre kerül. A tervekben jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók. Munkánk során az óvodában alkalmazható digitális eszközöket (CD-lejátszó, projektor, vetítő, számítógép, fényképezőgép) rendelkezésünkre álló tanulási és képességfejlesztő segédanyagokat célszerűen használjuk, és követendő mintát mutatunk a szülők számára, az együttműködés elősegítésére. 4. A PROGRAM TEVÉKENYSÉGFORMÁI: 4/1. Hagyományőrzés, nemzetiségi kultúra átörökítése: Matematika Gyümölcsnap Programunk a hagyományőrzést a magyar és német nemzetiségi kultúra ápolását kiemelt feladatának tekinti, ezért a gyermekek nevelésébe beépítjük mindazon értékeket, amelyet a környezet megőrzött, vagy az óvodások számára megőrzésre érdemesnek tart. Az óvodába lépés első pillanatától a nevelés szerves részeként megteremtjük azt a miliőt, amelyben jelen van a hagyományápolás. Ismerjék az adott nemzetiség jellegzetes ruhadarabjait, alkalmanként használhassák fel játékukban (kötény, kalap, bőszoknya ), így a modern világgal ötvöződve tovább él a nemzetiségi gyökér, s a mai gyerekek is megismerhetik szépségét, értékét. A hagyományőrzést úgy tudjuk megvalósítani, ha ragaszkodunk nemzetiségi értékeinkhez. Tudjuk a népszokások eredetét, ismerjük azok lényegét, hiedelemvilágát, jelképeit. A kézművességben jártasak vagyunk, és ismerünk számos népi játékot, népmesét, népdalt. Nagyon fontos, hogy nemzetiségünk hagyománya szerint tervezzük meg e feladatokat. Hagyományaink megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka részét képezi. A hagyomány úgy marad fent, ha családtól családig, gyermektől gyermekig, óvónőtől óvónőig, szájról szájra hagyományozódik. 59

60 Nemzetiségi nyelvi nevelés: A nemzetiségi nyelvi nevelés célja, a gyermekek nyelvi környezetének biztosítása, és felkészítése a nemzetiségi nyelv iskolai tanulására. A nemzetiségi nyelvi nevelés az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a nemzetiség nyelvének megismerését, elsajátítását, fejlesztését szolgálja. Az óvodapedagógus feladatai: a gyermekek nyelvismeretének függvényében minél teljesebb nemzetiségi nyelven folyó kommunikáció kialakítása utánzáson alapuló, rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzetek megteremtése a különböző tevékenységek során a nemzetiségi kultúrkincsből irodalom, zene, népi játékok tudatosan felépített nyelvelsajátítás megszervezése Az óvónő modell szerepéből adódó feladataink: folyamatosan fejlesszük nyelvi kultúránkat (önképzés, továbbképzés) beszédünk a gyermek számára követésre méltó, változatos, szemléletes, kifogástalan legyen Az óvónő- gyermek kapcsolatából adódó feladataink: Pozitív megerősítés, mely motiválja a gyermekek nyelvelsajátítását Figyelemmel kísérjük a gyermekek egyéni beszédsajátosságait, innen indul az egyéni fejlesztés Figyelembe vesszük az egyéni beszédfejlődés ütemét Igyekszünk megérteni az alig beszélő, nehezen megszólaló gyereket, alkalmat keresünk a szóbeli aktivizálásra Figyelünk a nyelvi keveredésre, halmozott előfordulásnál logopédus segítségét kérjük Minél több lehetőséget biztosítunk a gyermekek szókincsének, mondatalkotó készségének, kifejezőkészségének fejlesztésére, a passzív nyelvi ismeretek aktivizálására Nyelvi feladataink az egyes képességfejlesztési területeken: Motorikus képességek: (mozgás, testnevelés, ének-zene, rajzolás, mintázás, kézimunka) Sokféle mozgástevékenységben valósuljon meg a beszéd észlelés és értésen keresztül a nyelvi fejlesztés. Sokféle mozgástevékenységben a megértés szemléletes segítésével elsősorban passzív nyelvi szókincsük gyarapodjon. Változatos tevékenységeken keresztül sajátítsanak el aktív szókincset, nyelvi kifejezéseket a nyakmozgások, finommotorika, testséma, térorientáció területén. Zenei képességfejlesztésben aktív nyelvi szókincsük bővüljön a fogalom párok, zenei hangszínek, hangszerek megnevezésével. Zenei képességfejlesztésben ismerkedjenek meg a nemzetiségi nyelv zenei sajátosságaival (zenei hangsúlyok, mozgásformák, speciális mozgások révén). Zenehallgatásra nevelésben hallgassanak nép és műdalokat, jellemző kórusműveket, zeneműveket. Változatos technikák megismerésében, alkalmazásában az eszközök, műveletek, folyamatok megnevezésével aktív nyelvi szókincsük gyarapodjon. Ábrázoló tevékenységükben szemléltetés segítségével megértik a kéréseket, utasításokat. 60

61 Kommunikációs képességek: (anyanyelvi nevelés, mese-vers) Kommunikációs helyzetekben elsősorban a választandó szerepkör gyakorlására biztosítunk lehetőséget. Változatos gyakorlási lehetőségekben törekszünk a szép, kifejező nyelvi megnyilvánulásra. Beszédészlelési és beszédértési feladatokban ismerkedjenek meg a gyerekek a német nyelv sajátosságaival. A nemzetiségi nyelvi kultúrából is megismernek a gyerekek meséket, verseket, mondókákat, történeteket. Kognitív képességek: (a környezet tevékeny megismerése, matematikai tapasztalatok) Tapasztalati úton gyűjtsenek aktív nyelvi ismereteket az évszakokról, állatokról, növényekről, emberekről, matematikai ismeretekről. A tapasztalás, emlékezés, megértés folyamataiban aktív szókincsük gyarapodjon. Az összefüggések felismerését kísérjék egyszerű nyelvi kifejezésekkel. Feladataink a nemzetiségi ismeretek köréből: Lakóhely, emberek témakörben: Ismerjenek meg nemzetiségi épületeket, intézményeket szűkebb, tágabb lakóhelyükön (templom, múzeum, kiállító terem stb.). Tapasztalati úton szerezzenek ismereteket nemzetiségre jellemző növényekről, virágokról, állatokról (pl. rozmaring, szőlőművelés, disznóölés stb.) Tapasztalás útján ismerjenek meg különböző népi kismesterségeket, pl. a családban való foglalkozások feldolgozásakor. Szellemi kultúrából: Helyi gyűjtésű mondókákkal, versekkel, köszöntőkkel, dalokkal, népi játékokkal. Ezekből ismerjenek meg tájnyelven is. Népi hangszerek, mozgásos játékok, társasjátékok megismerése. Helyi mesék, rövid történetek, nyelvtörők, találós kérdések megismerése nagyszülők, szülők közreműködésével. Tárgyi kultúrából: Ismerkedjenek meg tapasztalás, szemléltetés útján mezőgazdasági munkákkal nemzetiségi vidéken (falusi udvar, jellegzetes gazdálkodás). Ismerjék a népviseletet, egyes darabokat használjanak az óvodai életben (játékban, ünnepen). Tárgyi emlékeket gyűjtsenek szülők, nagyszülők bevonásával, ezeket helyezzék el csoportosítás után a csoportszobában. Népi gyermekjátékokat készítsenek nagyszülők, óvónők segítségével. Óvodai tevékenységeikben alkalmazzanak a nemzetiségre jellemző anyagokat, technikákat (szalma, toll, vessző, agyag, fonal; hímzés, fűzés, szövés, fonás stb.) Identitástudat kialakításához: Ismerjenek meg nemzetiségi hagyományokat, dalokat, táncokat, rigmusokat, játékokat. (búcsú, farsang, lakodalom). Nemzetiségi ünnepekre népviseleti ruhák viselése. Régi konyhaművészet megismerése, összekapcsolása a modern táplálkozással (sütés, gyümölcsök felhasználása, szárítás, lekvárkészítés, ízesítés jellegzetes fűszernövényekkel, rozmaring, kapor). 61

62 Módszertani alapelveink: Követésre méltó beszédmodell az óvónő részéről. Egyéni beszédfejlődés, életkori sajátosságok figyelembevétele. Játékosság érvényesítése. Feltételek biztosítása a kommunikációs helyzetnek megfelelő viselkedéshez a szóbeli kifejezőkészség gyakorlásához. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: Ismerik, megnevezik németül a testrészeket, testsémával kapcsolatos névutókat, irányokat. Életkori sajátosságuknak megfelelő hangmagasságban ismernek nemzetiségi dalokat, körjátékokat, gyermekjátékokat. Felismerik a nemzetiségi zene jellemzőit, alkalmazzák zenei tevékenységükben (jellegzetes mozgások, térformák, zenei hangsúlyok). Nemzetiségi nyelven is felismernek, megneveznek zenei, ritmikai eljárásokat. Ismernek népi nemzetiségi hangszereket (szájharmonika, harmonika, fúvós hangszerek) Rajzolásukban, készségfejlesztő tevékenységeikben nemzetiségi nyelven megneveznek, alkalmaznak tárgyakat, eszközöket, munkafolyamatokat, formákat, színeket. Ehhez kapcsolódó tapasztalataikat, élményeiket, érzéseiket egyszerű mondatban kifejezik. Szívesen alkalmazzák nyelvi ismereteiket. Tudnak a kommunikációs helyzetnek megfelelően viselkedni (egyszerű kérdések, válaszadó szerepkör minden helyzetben). Különbséget tesznek a nyelvhasználatban (német, magyar). Ismernek, önállóan mondanak verseket, mondókákat német nyelven. Aktívan részt vesznek német mesék dramatizálásában. Megneveznek növényeket, állatokat, évszakokat. Matematikai tevékenységekben németül számolnak. 62

63 4/2 A játék játékba integrált tanulás: A játék semmi mással nem helyettesíthető, kiemelt jelentőségű, kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó, önként vállalt gyermeki tevékenység. A játék során fejlődik a megismerő tevékenység, pontosabbá válik a valóságról alkotott kép. Kétnyelvű nevelésünkben a játék azért fontos, mert sok lehetőséget rejt a nyelvi ismeretek önként vállalt reprodukálásához, alkalmazásához. Feladataink: A játéhoz szükséges feltételek biztosítása. A nyugodt, derűs légkör alapfeltétele a játéknak. A gyermekek szabadon dönthetnek arról, hogy a választott játékot kivel, milyen helyen, mennyi ideig és milyen eszközzel játsszák. A megfelelő helyet a csoportszobákban a bútorok praktikus, ésszerű elrendezésével úgy alakítottuk ki, hogy otthonos legyen, variálható játszósarkoknak, kuckóknak, a szabad mozgásnak lehetőséget biztosítson. Az óvoda udvara és kertje is nyújt lehetőséget az állandó játszóhelyeken túl, spontán játékok megszervezéséhez mozgatható kiegészítő játékeszközökkel. A játékhoz szükséges időkeretet rugalmas, részben folyamatos napirendünk biztosítja. Játékeszközeink balesetmentesek, esztétikusak, fejlesztő hatásúak, megfelelnek az életkori és egyéni sajátosságoknak. Az élményszerzés lehetőségét közvetlen tapasztalatszerzés útján biztosítjuk. Figyelünk arra, hogy a gyermekeknek legyenek élményháttereik (piac, bolt, postás, fodrász, orvos, nemzetiségi események stb.). A játékban adunk lehetőséget a gyermeki benyomások feldolgozására, bővítésére, kiegészítésére. Csoportalakító játékokkal, társasjátékokkal, együttműködést fejlesztő játékokkal segítjük a kapcsolatok kiépítését. Szituációs és szimulációs játékokkal segítjük a kapcsolatok, a konkrét megoldások keresését, lehetőséget biztosítunk a beszédkészség fejlesztéséhez. Óvodánkban kiemelt a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. A szabad játék folyamatában tudatos jelenlétünk biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Hagyományos játéklehetőségek biztosításával a klasszikus óvodai játékfajtákban biztosítjuk a játékok gazdagítását az egyéni sajátosságok figyelembevételével: o Gyakorlójátékban: fejlesztjük a szem kéz koordinációt, a dominanciát, a térérzékelést. o Szerepjátékban: alakítjuk a viselkedéskultúrát, alkalmazkodóképességet, aktivitást, segítőkészséget, a kommunikációs szerepnek megfelelő kifejezésmódot. o Dramatizálással: bábozással erősítjük a pozitív magatartásformát, a kifejezőkészséget mindkét nyelven, a nemzetiség nyelvén a folyamatos beszédet. o Szabályjátékban: fejlesztjük a szabályok pontos betartását. o Konstrukciós, építő játékban segítjük az összerakosgatás, szerkesztés örömének kibontakozását, az egyéni ötletek, elképzelések megvalósulását. o Barkácsolásban: minden tevékenységet közös gyűjtőmunka előz meg, melynek kellékei a nemzetiségre jellemző anyagokat is tartalmaznak (fonal, toll, csuhé, csutka, kóró stb.). Szabadban történő játékokban segítjük a társas kapcsolatok kedvező alakulását, együttműködést, a mozgásigény kielégítését. 63

64 Gyermeki tevékenységek: o Változatos tevékenykedés a klasszikus óvodai játékfajtákban o Szituációs szimulációs játékok o Érzékelőjátékok o Énkép- fejlesztő játékok o Csoportalakító játékok o Társas játékok o Nyelvi, didaktikus játékok o Csapatversenyek o A természet, környezet vizsgáló játékok Módszertani alapelveink: Alkalmazkodó képességéből, helyzetfelismerő képességéből következően, szituációtól függően válasszon az óvónő konkrét játéksegítő módszert. Amennyiben a gyermekek problémamegoldóak, az óvónő legyen követője, szemlélője a játéknak, hagyja cselekedni a gyermekeket. Ha szükség van rá, legyen az óvónő játékkezdeményező, modellnyújtó. Akkor avatkozzon be az óvónő, ha a gyermekek durvák, agresszívek. Az óvónő az egyéni sajátosságok figyelembevételével segítsen ötletadásban, témaválasztásban. Fontosnak tartjuk az együttérzést, türelmet, a gyerekek játékba való beleélését. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: Kitartóan, hosszú ideig képesek legyenek egy témában játszani Ismert meséket dramatizálnak Élvezik a szabályjátékokat, képesek a normákat betartani Kialakul az együttjátszás igénye Egymás játékát kiegészítik, segítik Saját ötleteik alapján próbálkoznak játékeszközök készítésével, azokat alkalmazzák Problémahelyzetek megoldására vállalkoznak Játékba integrált tanulás: A gyermekek tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, ezáltal fejlődnek. A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti. Az óvodás gyermek értelmi képessége észlelése, érzékelése, emlékezet, figyelme, képzelete, képszerű szemléletes gondolkodása leginkább a játékon keresztül fejlődik. Ehhez társulnak olyan szervezett tanulási helyzetek, melyekben az óvónő irányítja a tapasztalatszerzést. A spontán és szervezett tanulási helyzetekben segítjük a szándékos figyelem erősítését, a figyelem terjedelmének, tartalmának növelésével. Erősítjük a felismerés képessége mellett a felidézést, a szemléletes, képi gondolkodás erősítésével megalapozzuk az elemi, fogalmi gondolkodást. A játékba integrált tanulás azt jelenti a gyakorlatban, hogy a gyermekek a tevékenységek után visszatérhetnek választott játékukhoz. 64

65 A szervezett tanulás munkaformái: Frontális: Mikrocsoportos: Egyéni: mozgás, mese vers, dramatikus játékok zenés énekes játékok ének zene rajz, mintázás, kézimunka a környezet tevékeny megismertetése matematikai játékok nemzetiségi nyelvi játékok részképességek fejlesztése egyéni igények szerint nemzetiségi nyelvi játékok 4/3 Motorikus képességek fejlesztése: 4/3 1. Mozgás, testnevelés Feladataink: Feltételek megteremtése a biológiai fejlődés elősegítéséhez, a szervezet teherbíró, ellenálló és alkalmazkodó képességének növeléséhez. A gyermek mozgástapasztalatára, játékos kedvére építés. Alkalmak biztosítása tapasztalatok szervezése. Játékok feltételeinek biztosítása. A megfelelő öltözék biztosítása minden gyermek számára, a szülők bevonásával. Az óvodai mozgás, torna feladatainak teljesítéséhez feltételek megteremtése. A spontán, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számár lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. Gyermeki tevékenységek: Szabályjátékok: Játszanak fogójátékot. Ismerkedjenek meg labdajátékokkal. Végezzenek versenyeket, sorversenyeket. Gimnasztika: Végezzenek szabad-, páros-, társas-, kéziszer-gyakorlatot. Végezzenek padgyakorlatokat a következő alapformákban: különböző kartartásokkal tarkóra-mellhez-, vegyes kartartásokkal, különböző fogásmódokkal: alsó-felsőfogás. Végezzenek gyakorlatokat különböző testhelyzetekben guggoló-, lépő-, lebegő-, alapterpeszállásban. térdelésben, törökülésben, zsugor sarokülésben, mellső-, hátsófekvőtámaszban. Végezzenek kar, törzs, lábmozgásokat: karkörzést, lábkörzést, törzsgyakorlatokat. Járás: Járjanak természetes módon különböző alakzatokban, különböző testhelyzetekben. Futás: Fussanak természetes módon, kötetlenül, különböző alakzatokban. Vegyenek részt versenyeken. 65

66 Ugrás: Néhány lépés nekifutással próbálják a távol és magasugrást. Próbáljanak egy lábon és páros lábon ugrálni 4 5 akadályon keresztül. Adjuk meg a lehetőséget a mélyugráshoz. Támasz, függés: Másszanak hely -, helyzetváltoztatással, irányváltoztatással. Teremtsük meg a lehetőséget különböző szerek alatti, bújásnak, kúszásnak, mászásnak. Másszanak át-, fel-, le, különböző szerekre támasz-, fogáskereséssel, tempóváltoztatással. Guruljanak egyenes irányba a test hossztengelye körül. Végezzenek gurulóátfordulást különböző testhelyzetekből. Ismerkedjenek a kézállás technikájával. Egyensúly gyakorlatok: Egyensúlyozzanak természetes módon, padon járással, 360 fokos fordulattal. Egyensúlyozzanak nehezékkel. Próbáljanak egyensúlyozni kézi szerrel. Dobás: Ismerkedjenek a labda fogásával, tartásával. Adjunk lehetőséget a dobásra különböző nagyságú és súlyú labdával. Próbálkozzanak célba-dobással. Labdagyakorlatok: Próbálják vezetni a labdát járás, lassú-, gyorsfutás közben. Igyekezzenek elkapni a labdát. Próbálják a labdaátadást társnak. Módszertani alapelveink: o A gyermekek egyéni képességeihez való alkalmazkodás. o Cselekvéses tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: Elfogadják az óvónő irányítását, önállóan is képesek szabályjátékok, futó-, fogójátékok játszására. Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé megfelelő ritmusúvá válik. Mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban és ugrásban növekednek. Cselekvőképességük gyors, mozgásban kitartóak. Tájékozódó képességük térben és időben fejlődik. Megszeretik és igénylik a mozgást. Egyéni-, csoportos-, sor- és váltóversenyen a szabályokat pontosan betartják és figyelnek társaikra. Megértik az egyszerű vezényszavakat mindkét nyelven. Változtatják a természetes járást az ütemes járással. Ugrásukat talajéréskor fékezni tudják. Célba dobnak egykezes felső dobással. Gurulóátfordulást végeznek hajlított térdű terpeszállásból zsugorülésen át alapállásba. 66

67 4/3 2. Ének zene- néptánc Néptánc: A gyermektáncok, nemzetiségi gyermekjátékok kiemelt szerepet kapnak programunkban, fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek, zenei kreativitásának alakításában. A tánc a mozgásfejlesztés egyik eszköze. Hatására fokozódik a mozgás összerendeződése, céltudatosabb, pontosabb lesz. A mozgástempó gyorsul, a nehezebb táncmozdulatok egy tökéletesebb, koordináltabb mozgást eredményeznek. A gyerekek ügyesebbek, hajlékonyabbak, rugalmasabbak lesznek, javul testtartásuk, egész mozgásuk esztétikusabbá válik. Jelentős az együtttáncolás közösségépítő hatása, hisz a gyerekeknek egymáshoz is alkalmazkodniuk kell. Mivel óvodánk ad otthont és szervezi a Tolna Megyei Német Nemzetiségi Óvodás Tánccsoportok Találkozóját, így a gyerekeknek lehetőségük van kitekintésre, és más települések táncainak, népviseletének megismerésére. Feladataink: A zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése A tudatos, tervszerű és folyamatos fejlesztő hatások megszervezése Az ölbeli játékok, népi gyermekdalok, énekes játékok örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Zenei képességek fejlesztése: o a magasabb és mélyebb hangok felismerése o a halk és hangos közötti különbség megfigyelése, felismerése, alkalmazása o dallam felismerése dúdolásról, hangszerről o különböző hangszínek felismerése (zörejek, hangszerek) o néhány hangszer hangjának és játékmódjának megismerése o az egyenletes lüktetés és dalritmus megkülönböztetése és összekapcsolása o dallambújtatás A zene hallgatására nevelés: o a gyerekek zenei élményhez juttatása o a kóruséneklés, hangszertanulás iránti érdeklődés felkeltése o a gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének fejlesztése Gyermeki tevékenységek: Dalok, dalos játékok, mondókák tanulása anyanyelven és német nyelven egyaránt. A dalokhoz tartozó játékok gyakorlása, szép testtartással, esztétikus kivitelezéssel. Zenei képességfejlesztő játékok játszása: - magas mély hangok megkülönböztetésére, - halk hangos megkülönböztetésére, - dallamfelismerés dúdolásról, hangszerről, - hangszínfelismerés (zörejek, hangszerek), - egyenletes lüktetés és dalritmus alkalmazására, - dallambújtatás A zenehallgatás keretében műdalok, gyermekdalok meghallgatása az óvónő előadásában (hangszeren is), illetve kazettáról. 67

68 Módszertani alapelveink: o Egyéni képességek figyelembe vétele o Tapasztalatszerzési lehetőségek nyújtása o A tárgyi- és hangulati feltételek biztosítása o Az éneklés fejlődésének biztosítása o Játékos cselekvések A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: Mondókákat, hat hang terjedelmű dalokat és 5 6 alkalmi dalt (magyar, és német nyelvűeket egyaránt) tisztán, szép szövegkiejtéssel énekelnek. 10 dalt olyan biztonsággal csoportosan és egyénileg is énekelnek, hogy azokat elkezdeni is képesek. A magas és mély éneklés közti különbséget felismerik, maguk is tudnak magasabban és mélyebben énekelni, dalt elkezdeni. (a magas-mély, halk-hangos kifejezéseket német nyelven is alkalmazzák) Felelgetős játékokat 2 csoportban folyamatosan, az óvónő segítsége nélkül énekelnek. Halkan és hangosan énekelnek, tapsolnak, beszélnek. A dallamot felismerik dúdolásról, hangszerről, hasonló fordulatokból, sajátos kezdő motívumokról. A hangszínek finom eltéréseit felismerik. Az egyenletes lüktetést a dal ritmusáról megkülönböztetik. A dalok, mondókák ritmusát összekapcsolják. Szöveges ritmusmotívumokat tapsolnak vissza. Szép testtartással, kézfogással járnak körbe. Térformákat alakítanak ki az óvónő segítsége nélkül. Ütőhangszerek alkalmazásával képesek a lüktetést, a ritmust és a motívumhangsúlyt kiemelni. A dalokhoz játékos mozdulatokat találnak ki. Dallambújtatást végeznek rövid, majd hosszabb motívumszakaszokkal. 4/3 3. Rajzolás, mintázás, kézimunka A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Feladataink: A gyermekek látáskultúrájának fejlesztése érdekében megfigyelési, tapasztalatszerzési lehetőségek és élmények biztosítása. A gyermeki alkotó, alakító tevékenység feltételeinek megteremtése: megfelelő légkör, hely, idő, megfelelő minőségű mennyiségű eszköz anyag A munkához kellő időtartam biztosítása. Eszközök, anyagok tulajdonságainak és a velük való bánásmódnak a megismertetése. A gyermekek képi-plasztikai nyelvének fejlesztése egyéni érettségi szintjükhöz igazodó differenciált fejlesztéssel. Maga a tevékenység, ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Vizuális képességek fejlesztése: képi gondolkodás, megjelenítő,konstruáló képesség. A kreatív magatartás érvényre jutásának segítése. Az esztétikum iránti vonzódás megalapozása esztétikus környezet biztosításával. 68

69 Gyermeki tevékenységek: Építés: Megjelenik a gyermekek környezetalakításában történő aktív közreműködés. Az építés által létrehozható alakzatokkal, alapvető térbeli tapasztalatokat gyűjtenek. Képalkotás: Megjelennek a többalakos térbeli kompozíciók. A gyerekek önállóan készítik, fejezik be munkáikat. Megnézegethetik egymás munkáit. Szabadon megválaszthatják azokat a színeket, amelyekkel dolgozni szeretnének. Lehetőségük van az élményeken, egyéni tapasztalatokon alapuló egyéni kifejezésre. Készíthetnek játékeszközöket, bábokat, ajándéktárgyakat. Plasztikai munka: Megjelenik a formák tagolása, a formai jellemzők kifejezése a gyermekmunkákon. Módszertani alapelveink o A gyermekek életkori sajátossága az érzelmi dominancia, fontosnak tartjuk ennek érvényesítését a rajzolásban. o A motiváció élvének érvényesítése. o A differenciált bánásmód elvében érvényesítjük az egyéni adottságokat, az egyéni fejlődési ütemet, a választás lehetőségét o A tevékenység elvének érvényesítése. o A tevékenység tárgyi és hangulati feltételeinek biztosítása. o A játékosság elvének érvényesítése. o A játékosság jellemzői a rajzolás területén: o örömszerzést nyújt o teret ad az önállóságnak, kreativitásnak A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: Sokféle tapasztalattal rendelkeznek zárt és nyitott terek kialakításában. Képesek a tárgyak főbb formai jellemzőinek megnevezésére. Színhasználatukban érvényesítik kedvelt színeiket. Formaábrázolásuk változatos, képesek hangsúlyozni a legfontosabb meg-különböztető jegyeket. Próbálkoznak az egyszerű mozgások jelzésével. Önállóan és csoportosan is készítenek játékokat, kellékeket. Önállóan díszítenek tárgyakat. 4/4 Kommunikációs képességek fejlesztése: 4/4 1. Anyanyelvi nevelés megvalósítása óvodánkban Feladataink: Az óvónő modell szerepéből adódó feladataink: Folyamatosan fejlesszük anyanyelvi, nyelvi kultúránkat Beszédünk a gyermek számára követésre méltó, változatos, szemléletes, kifogástalan legyen mindkét nyelven. Az óvónő gyermek kapcsolatából adódó feladataink: az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása Figyelemmel kísérjük a gyermekek egyéni beszédsajátosságait, így kezdjük el az egyéni fejlesztést mindkét nyelven. 69

70 Figyelembe vesszük az egyéni beszédfejlődés ütemének különbségeit. Igyekszünk megérteni az alig, vagy keveset beszélő gyermeket, alkalmat keresünk a szóbeli aktivizálásra. Idejében felismerjük a beszédhibákat, rosszul képzett hangokat, szükség szerint igénybe vesszük a logopédus segítségét. Minél több lehetőséget biztosítunk a gyermekek szókincsének gyarapítására, passzív szókincsük aktivizálására mindkét nyelven. Gyermeki tevékenységek: Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az óvoda a gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít változatos tevékenységet, amelyeken keresztül további élményeket szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Játékban o kialakult társas kapcsolatokkal fejlesztjük a beszédet, o lehetőséget teremtünk párbeszédek kialakulására vagy csoportos beszélgetésbe való bekapcsolódásra mindkét nyelven. Gondozás. o tevékenységeink közben folytatott beszélgetésekkel elősegítjük a pozitív érzelmi kapcsolat kialakulását, elmélyülését, így biztosítjuk a gyermek jó közérzetét. Szerep vagy szituációs, illetve didaktikus játékok. o a gyermek felismeri és gyakorolhatja a különböző beszédhelyzetekhez illő beszédmódokat, nyelvi eszközök használatát mindkét nyelven. Nyelvi játék o közvetlen beszédfejlesztő céljuk van; ezek mozgásra, cselekvésre, érzelmi meghatározottságra építve szolgálják az összefüggő beszéd-párbeszéd fejlesztését. 4/4 2 Mese vers A mesélés a kommunikációs képességfejlesztés legfontosabb eszköze. A mesén való részvétel a gyerekek számára mindig önkéntes. Ők döntik el, hogy mikor akarják csak játék közben távolról hallgatni a mesét, és mikor akarnak közvetlenül részesei lenni ennek a folyamatnak. A mesélés játékidőn belül történik. A gyerekeknek ismerniük kell a mese alatti szokásokat, szokásrendszert, például nem lehet kiabálni, a játékeszközökkel finoman kell bánni. Fontos az elhelyezkedés mesehallgatáskor. Az óvónő és a gyerekek közötti kapcsolat akkor teljes, ha végig szemben ülnek egymással, az óvónő tartja a gyerekekkel a szemkontaktust. Ha színes a mesélés, akkor már az elmondás közben lehet érezni az érzelmi azonosulást, a mesére hangolódást, az együtt lélegzést. A mindennapi mesék hatására nő a gyerekek bábozó, dramatizáló kedve, ennek mozgással és ábrázolással történő kombinálása, mely az önkifejezés egyik módja, mindezt fokozhatja az óvónő bábjátéka is. Feladataink: A vers-mese a nyelvi nevelés legfőbb területe, így a nevelés egész folyamatában, a szocializáció során a beszéd a gondolkodás legfőbb eszközévé válik. A mindennapos meséléssel mely a kisgyermek higiénéjének elmaradhatatlan eleme a gyermek érzelmi, értelmi és etikai fejlődését segítjük elő, így erősítjük a belső képalkotás folyamatát. Igényesen választjuk vers mese anyagunkat, mindkét nyelven merítünk a néphagyomány kincseiből, rövid népmesék közvetítésével identitást alapozunk, ezen keresztül segítjük a világ megismerését, mélyítjük a gyermek önismeretét, erkölcsi tartalmakat közvetítünk. Nyelvhasználatunk is modell értékű, a gyermek számára utánzási minta. 70

71 Gyermeki tevékenységek: A játékukat kísérő mondókázás a mozdulatok egységességével érzelmi élményt nyújt. Képeskönyv nézegetés közben beszélgetést kezdeményeznek, kombinálják saját élményeikkel, így feszültségeiket, érzéseiket, félelmeiket kifejezésre juttatják. Szívesen hallgatják a mesét, verset, történeteket, (önállóan is kitalálnak), kis versikéket költenek, sokat halandzsáznak mindkét nyelven. Bábozás, dramatizálás közben aktívan használják szókincsüket, fantáziájukat, kreativitásuk itt jut igazán kifejezésre. Módszertani alapelveink: o A mese versmondás spontán, játékos jellegének érvényesítése o Mindkét nyelv kultúrkincséből egyéni repertoárt állítunk össze o Dramatizálással bábozással kommunikációs helyzeteket teremtünk, fejlesztjük a gyermekek beszédkészségét. o Esztétikus, figyelemfelkeltő, természetes anyagokból készült eszközöket alkalmazunk, így a nemzetiségi sajátosságokat is kiemeljük A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: A gyermekek igénylik, önként kérik a vers mese ismétlését. Segítenek a mesélés feltételeinek kialakításban. Megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokásaik. Folyamatos művek szálait összekötik. A mesei motívumok bábozása, dramatizálása, képi megjelenítése kedvelt szórakozásuk (ebben anyanyelvi és nemzetiségi nyelvi ismereteiket alkalmazzák) Megjegyzik a mese, vers érdekes szólásait. 4/5 Kognitív képességek fejlesztése: Mind a két tartalom a környező valóság összefüggéseinek, törvényszerűségeinek megismertetését szolgálja. A tanulás fő forrása a gyermek saját tapasztalata, mely összekapcsolandó a konkrét világgal. Programunk épít a gyermekek szükségleteire, kíváncsiságára és igyekszik fenntartani érdeklődésüket. Kihasználjuk a tevékenységekben rejlő lehetőségeket, a megismerő funkciók és önálló felfedezés gyakorlására. Alapelv, hogy tervezetten csak olyan témakörökkel lehet foglalkozni, amelyek helyszínen, természetes környezetben feldolgozhatók, megmutathatók a gyermekeknek. Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakítunk ki, ahol minden gyermek hibázhat, mindenkinek lehetősége van a javításra, próbálkozásra. Az elmélyült tevékenységekhez nyugodt légkört és környezetet biztosítunk. 4/5 1 A Környezet tevékeny megismerése Feladataink: A külső világ tevékeny megismerése a tapasztalatok, ismeretek gyarapításával, feldolgozásával, mely felkelti, illetve ébren tartja a gyerekek kíváncsiságát, érdeklődését, kielégíti megismerési vágyukat. Elősegíti, hogy maguk fedezhessék fel környezetük tárgyait, jelenségeit, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások a családi tárgyi kultúra értékeit, megtanulják ezek szeretetét, védelmét is. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. 71

72 Lehetőséget adni a minél több érzékszervvel való tapasztalásra. A tapasztalatszerzés módja: az alkalmi és folyamatos megfigyelés, a gyűjtés, a szimulációs játékok. Legyen alkalmuk közvetlen módon találkozni a természetvédelemmel. Lehetővé kell tenni a gondolkodási képesség hajlékonyságának alakulását olyan helyzetek teremtésével, amelyekben a gyerekeknek alkalmuk nyílik különböző szempontok felfedezésére, többféle megoldás közötti választásra. A gyerekek képességeinek fejlesztése a következő területeken: Tapasztalás: érzékelés, észlelés, megfigyelés. Emlékezés: képi emlékezés, módszerekre, eljárásokra emlékezés, élmények felidézés. Megértés: azonosítás, megkülönböztetés; összefüggések felismerése; állítások, kérdések, utasítások megértése. Kiemelt feladatunk az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlása (fenntartható nevelés, gyümölcsnap) Természetvédelmi feladat: az indíttatást a természethez kötő pozitív érzelmi viszony adja. Az a gyerek, aki szereti a természetet, az gondoskodik is róla, mert amit szeretünk, azt óvjuk és védjük. Feladatunk ezért a következőkre figyelni: A szemetet a gyermek a tárolókba, tartókba tegye (szelektív hulladékgyűjtés) Óvja, gondozza a virágokat, növényeket. Figyelje meg, védje a bogarakat, állatokat. A természet életünk része, de tönkre is tehetjük, ha nem vigyázunk rá. Gyermeki tevékenységek: Tapasztalás: Szimulációs játékok a családokról, tagjairól, azok szerepéről, feladatairól, a szülők foglalkozásáról. Megjelenítik az általuk ismert foglalkozásokat. Tájékozódnak a környékükön intézmények, középületek, üzletek. Gyakorolják a helyes közlekedést, megfigyelik a közlekedési eszközöket. Megfigyelik a napszakokat, évszakokat, környezetük növényeit, gyümölcseit Megismernek néhány ház körül élő állatot, azok hasznát, életmódját, kicsinyeit, néhány vadon élő állatot. Megismerik az emberi testet, részeit. Megfigyelik az érzékszervek funkcióit. Emlékezés: Felelevenítik közösen végzett tevékenységek részleteit (sütés, lekvár főzés, saláták készítése). Felismernek állatokat képekről (erdők, mezők madarai, állatai, vizek állatai, állatkerti állatok) Módszertani alapelveink: o Cselekvéses, mikrocsoportos tapasztalási lehetőségek biztosítása o Játékos cselekvések o Szervezett megfigyelések o Egyéni fejlődés üteméhez való alkalmazkodás o Problémahelyzetek teremtése o A tevékenység tárgyi és hangulati feltételeinek biztosítása o A folyamatos beszéd, a szóbeli kifejezőkészség fejlődésének biztosítása 72

73 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: Ismerik lakásuk címét, szüleik foglalkozását. Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket. Ismerik a környezetük fontosabb intézményeinek rendeltetését. Felismerik és megnevezik környezetük színeinek sötét és világos változatait. A tárgyak, jelenségek közötti feltűnő összefüggést felismernek. Ismert tárgyakat, jelenségeket külső jegyeik, rendeltetésük szerint összehasonlítanak. A testrészeket felsorolják, igényesek tisztaságukra. Felismerik a napszakokat. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, ismerik jellegzetességeiket. Ismerik a növény szót, tudják, hogy fejlődésük és az időjárás között összefüggés van. Az általuk ismert állatokat csoportosítják életterük szerint. 4/5-2 Matematikai ismeretszerzés Feladataink: Lehetőséget teremteni, hogy tevékenykedések, cselekvések során fejlődjenek a gyermek képességei, mint például: Konstruálás: formák, mennyiségek előállítása, megkeresése Ítélőképesség: annak megítélése, hogy egy tulajdonság igaz-e vagy nem, hogy egy összefüggés fennáll-e, hogy egy állítás igaz-e konkrét helyzetben Alakuljon ki bennük pozitív viszony a későbbi matematikához úgy, hogy közben többször megélheti, átérezheti a felfedezés, rátalálás, felismerés, a tudás örömét. A spontán helyzeteken kívül rendszeresen szervezni kell a matematika tanulást, ahol lehetőség van a hatékony és tudatos egyéni képességfejlesztésre. Gyermeki tevékenységek: Megértés: o Összehasonlítanak tárgyakat, személyeket, halmazokat egy egy tulajdonság szerint. o Szétválogatnak tárgyakat, személyeket, halmazokat, saját szempont szerint. o Sorbarendeznek tárgyakat- személyeket-halmazokat felismert szabályosság szerint. Konstruálás: o Tapasztalatokat szereznek a geometria körében. o Tájékozódnak a térben és síkban ábrázolt világban. Ítélőképesség: o Párosítanak elemeket (több, kevesebb, ugyanannyi fogalma). o Sorozatokat készítenek mennyiségi tulajdonságok szerint. o Összemérnek mennyiségeket hosszúság, tömeg, űrtartalom, terület. o Felismerik a színek világosabb, sötétebb árnyalatait. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Képesek jól ismert tulajdonságok szerint válogatásra, sorba rendezésre. Értik és jól használják a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatos összehasonlítást kifejező szavakat (pl: hosszabb, rövidebb stb.) Hosszúságot, halmazt, mennyiséget tudnak mérni, párosítani. Elő tudnak állítani elrendezéssel, bontással többet, kevesebbet, ugyanannyit. Tárgyakat meg tudnak számlálni 10 ig. Képesek különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni, egyes egyszerű tulajdonságokat megnevezni. A térben tudnak tájékozódni, értik és követik az irányokat, illetve helyeket kifejező névutókat. 73

74 Balázsiné Kemény Judit, Vargáné Szabó Györgyi: Játék és feladatgyűjtemény az epochális rendszerű tanulási folyamat az óvodában, programhoz című kiadvány alapján ajánlott témakörök: I. témakör: tapasztalatszerzés a környezet tárgyairól, azok tulajdonságairól (kisebb, nagyobb, több, kevesebb, szín, forma). II. témakör: téri viszonyok tapasztalása, irányok (testséma, térbeli mozgások), tükörkép, perioditás III. témakör: kiterjedések térben, síkban (alacsony, magas, számlépcső, hosszabb, rövidebb, egyenes, görbe) IV. témakör: tér és síkmértani formák (szabályos, szabálytalan formák, rész egész viszonya), eddig szerzett ismeretek gyakorlása 4/6 Munka jellegű tevékenységek Feladataink: Különböző típusú munkajellegű tevékenységek szervezése, ezek feltételeinek biztosítása. A gyermekek önmagukért és társaikért végezzenek el feladatokat. Az óvónő az egyes munkafajtákhoz ismertesse meg az eszközöket, a munkafázisok sorrendjét. Megerősítéssel, pozitív értékeléssel motiváljuk ismétlésre, vállalásra a gyerekeket. Munkafajták: testápolás, öltözködés, étkezés, önkiszolgálás, környezetgondozás, kerti munka, a rend fenntartásáért végzett munka. Gyermeki tevékenységek: Csoportszoba bútorainak, berendezési tárgyainak átrendezése foglalkozásokhoz, alváshoz, étkezéshez. Az öltözködés során használatos ruhadarabok fel lehúzása, gombolás, kötés stb. Mosdóban önállóan mosnak kezet, használják a WC-t, ügyelnek a helyiség tisztaságára. Esetenként a helyiségeket felsöprik, a bútorokat (asztal, szék, babasarok) kihordják. Az udvar rendjének megőrzésében segítenek (papír, szemét összegyűjtése, locsolás). A kerti növényápolásnál, gondozásnál (vetés, palántázás, gyomtalanítás) segítenek. Önkiszolgálással segítenek az edények, evőeszközök szétosztásában. Egyéni szükségleteiknek megfelelően folyadékot töltenek a kancsóba, kiosztják. Esetenkénti megbízatásokkal teljesítenek. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: A gyermekek szeretnek közösen dolgozni. Munkavégzésükben önállóak, igényesek. Szívesen vállalnak egyéni megbízást. Örömmel segítenek. Szeretnek meglepetést készíteni. 74

75 5. A PROGRAM KAPCSOLARTENDSZERE: 5/1 A család Feladataink: A gyermekek optimális fejlődése érdekében fontosnak tartjuk a szülőkkel való szoros kapcsolat kiépítését. Törekszünk az egyes családok szokásainak, és együttélési szabályainak megismerésére. Az együttműködés során érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Naponta információkkal szolgálunk a szülőknek gyermekükről, ha erre igényt tartanak. Informáljuk a szülőket az óvodai programunkról és próbálkozásokat teszünk a velük való szoros együttműködés megvalósítására. Az együttműködés formái: Felvételi beszélgetés kölcsönös információátadás Családlátogatás mielőtt a gyermek óvodába lép és később is. Beszoktatás az anyával, vagy más családtaggal. Fogadóórák Szülői értekezletek: - fontos információkkal és személyes beszélgetésekkel - a csoportban aktuális problémák megértetésével, megoldásával - szülők érdeklődésének felkeltésével a gyermekük óvodai életére Közös rendezvények szervezése a szülőkkel Szülői közösség: - alátámasztja, és egyben elősegíti az óvoda nevelő oktató munkáját és a szülőkkel való kapcsolatát. 5/2 A Wosinsky Mór Óvoda más intézményei: Kapcsolat a Wosinsky Mór Óvoda tagintézményeivel: A Gesztenyéskert Óvodával, a Selyem Óvodával, az Aprajafalva Óvodával és a Pitypang Óvodával mint a Wosinsky Mór Óvoda tagintézményeivel rendszeres és kölcsönös az együttműködés Az együttműködés formái: Az óvónők kölcsönös látogatásai, hospitálásai. Közös ünnepségek szervezése, illetve egymás ünnepségein való részvétel. Kiállítások, rendezvények kölcsönös látogatása. Közös továbbképzések, munkaközösségek. 75

76 5/3 Az óvoda egyéb kapcsolatai: Kapcsolat az általános iskolával: Az óvoda és az általános iskola közötti megfelelő együttműködés előkészíti a gyermekek iskolakezdését és segít az óvoda-iskola közötti átmenet megkönnyítésében az óvónők ismerkedjenek meg az iskola elvárásaival, nevelési-oktatási módszereivel, az iskolára való optimális előkészítés érdekében Az együttműködés formái: Az óvónők és tanítónők kölcsönös látogatásai, hospitálásai.. Közös ünnepségek szervezése, illetve egymás ünnepségein való részvétel. Kiállítások, rendezvények kölcsönös látogatása. Közös továbbképzések, munkaközösségek. Fenntartóval: Kapcsolatunk részben hivatalos, támogató jellegű, együttműködő. A kapcsolattartás formái kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések beszámolók Óvodába lépés előtt: bölcsőde, nevelőotthon Kapcsolattartás formái: személyes konzultáció az adott bölcsőde dolgozóival a nevelőszülői hálózat szakembereinek látogatásai intézményünkben. Pedagógiai szakszolgálatok (Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság) illetve: közművelődési intézmények Kapcsolattartás formái: probléma esetén vélemény kérése, a szülők tájékoztatása a gyermek fejlesztésének lehetőségeiről. Egészségügyi intézményekkel: (védőnő, orvos, fogorvos), illetve: Családsegítő Központ (gyámhivatal) A kapcsolattartás formái: A gyermekorvos szükség szerint áll rendelkezésünkre, évente egyszer szűrővizsgálatot végez minden csoportban, továbbá a tanköteles gyermekeknél iskola-alkalmassági vizsgálatot végez. Orvossal, védőnővel alkalmanként esetmegbeszélések. Tájékoztató előadások szervezése a szülőknek. Szakmai szervezetekkel: (Továbbképző intézmények, PTE Illyés Gyula Főiskolája, német nemzetiségi óvodák.) A kapcsolattartás formái: A kínált szakmai programokat figyelemmel kísérjük, ezeken részt veszünk. Biztosítjuk a főiskola német nemzetiségi hallgatóinak szakmai gyakorlatát. 76

77 Megyei, helyi nemzetiségi szervezetekkel: Tolna Megyei Nemzetiségi Önkormányzat Szövetsége -Tolna Város Német Nemzetiségi Önkormányzata -Mözsi Német Nemzetiségi Klub és Tánccsoport -Tolnai Német Baráti Kör A kapcsolattartás formái: Kölcsönös tájékoztatás, szakmai segítségnyújtás, pályázati lehetőségek biztosítása, közös programok szervezése 6. SAJÁTOS FELADATAINK, SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAINK: 6/1. Sajátos feladatunk: Gyermekvédelem Óvodásaink eltérő szociokulturális környezetből kerülnek az óvodába. Az eredményes egyéni képességfejlesztés az óvodai nevelés eszközeivel csak úgy lehetséges, ha egyénileg ismerjük a gyerekeket, azt a családi hátteret, amelynek nevelését kiegészítjük. Eddigi működésünk során gyakran figyeltünk fel a gyermekközösségekbe, viselkedészavarra, teljesítményzavarra. Ezek a tünetek arra késztettek bennünket, hogy mentálhigiénés okokra visszavezethető nevelési problémákat kezeljünk. Munkánk során figyelünk arra, hogy a különböző társadalmi rétegekből jövő, különleges bánásmódot igénylő, hátrányos helyzetű gyermekek értékesnek, elfogadottnak érezzék magukat a csoportban. Évenként gyermekenként feltárjuk azokat a körülményeket, amelyek óvodásainkat a családban, az óvodában hátrányosan érintik (egyedül nevelés, érzelmileg sivár családi háttér, túlzott követelmények, krízishelyzetek, válás stb.). Ennek érdekében szoros együttműködést kell kialakítanunk a helyi önkormányzat megfelelő szakembereivel. A gondokat, problémákat a lehetőségeinkhez képest segítjük megoldani.(esetenként szakemberek bevonásával) Feladataink: A gyermeki személyiség megismerése a családi háttér feltárása, a társkapcsolatok elemzése. Ebből következően az óvodai élet megszervezésében, tartalmában a hátrányok kompenzálását segítjük az egyéni bánásmód, a tapintatos irányítás és a családi nevelés gyermek iránti felelősségének erősítésével. Igyekszünk a szülőkkel személyes kapcsolattartást kiépíteni. Az óvodai személyes törődésen kívül pszichológus segítségét is igénybe vesszük. A gyermekvédelmi felelős feladata a kapcsolattartás az óvónőkkel, a szakszolgálati intézményekkel, a gyermekek nyilvántartásba vétele, az esetek feltérképezése, adatszolgáltatás. Az óvónők feladata kompenzálás a nevelőmunkában, a szülőkkel való személyes kapcsolattartás. 6/2 Speciális szolgáltatásaink: Logopédia. Speciális fejlesztés beszédhibás gyermekek részére. Nemzetiségi gyermektánc népi játékok tanítása 6 7 éveseknek. 77

78 7. ÓVODÁNK ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE 7/1 Óvodánk írásos dokumentumai: Óvodai nevelés Országos Alapprogramja Nemzeti, etnikai nemzetiségek Óvodai Irányelve Az óvoda Pedagógiai Programja Az Intézmény éves munkatervei, az intézményvezető éves munkaterve: Éves pedagógiai működési beszámoló, terv: Elemzés, értékelés Aktuális szervezési, tanügyi igazgatási feladatok A helyi program, intézmény kiemelt feladatai. Ellenőrzés, a csoportok látogatásának éves tervezése Munkaközösség éves terve A gyermekcsoport nevelési, tevékenységi programja: (csoportnapló) - Szokás és szabályrendszer tervezése félévenként - Eseményterv, programterv félévenként - A gyermekekkel kapcsolatos dokumentációk, fejlesztési tervek: Személyiségnaplók: (egyéni fejlődési dokumentum: anamnézis, családlátogatások tapasztalatai, felmérések, rajzok, eseti megfigyelések, az abból adódó feladatok) Felvételi mulasztási napló: Pontos adatkezelés naprakész nyilvántartás 7/2 Egyéni fejlődés, fejlesztés dokumentumai Fontos a gyermekek megfigyelése, megismerése, a fejlődési ütem követése, a lemaradások jelzése, az egyénhez kötődő feladattervezés, mindezeket a személyiségnaplóban rögzítjük. A gyermeki teljesítményeket folyamatosan dokumentáljuk, követjük, elemezzük, s szükség esetén fejlesztési tervet készítünk. A személyiségnapló az intézményünkben egységes, központilag kidolgozott, benne található az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként szolgáló mérési rendszer, amely a gyermekek képességeinek megismerésére vonatkozik. A figyelem középpontjában a gyermekek kulcskompetenciáinak fejlesztése áll. A gyermekek egyéni fejlődési lapjai a következőket tartalmazzák: - Értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapota az intézménybe kerülésekor - Testi érettség, egészségi állapot, motoros képesség - Szocializálódás jellemzői - Érzelem, akarat - Nyelvi kommunikációs képesség - Értelmi képesség Pedagógiai programunk a nevelőtestület egyetértésével készült. A közösség tagjaként valamennyien felelősséget vállalunk a közösen kitűzött célok megvalósításáért. A szakmai munkában döntéshozatal előtt őszinte véleménnyel segítjük a gyermekek érdekét legjobban szolgáló megoldás kialakítását. o Készítette: a Zöldkert Óvoda nevelőtestülete o Programbeválás vizsgálata után átdolgozva: 2010-ben o Felülvizsgálva 2013-ban o Intézményi elvárás rendszernek megfeleltetve: 2015-ben Mözs, szeptember 78

79 AZ APRAJAFALVA ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A környezetismeret, a környezetvédelem, az egyéni képességfejlesztés jegyében Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét, eszét, szaporítja tapasztalatait. Ő azt hiszi: csak játszik. De mi már tudjuk, mire megy a játék. Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, Eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle. /Varga Domokos Készítette: az Aprajafalva Óvoda nevelőtestülete 79

80 TARTALOMJEGYZÉK: 1. INTÉZMÉNYÜNK BEMUTATÁSA 1/1 Óvodánk személyi feltételei old 1/2 Óvodánk tárgyi feltételei...6.old 2. BEVEZETŐ, GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 2/1 Gyermekkép. 6.old 2/2Óvodakép.. 6.old 2/3 Óvodai nevelésünkcélja...7.old 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI: 3/1 Az egészséges életmód alakítása...8. old 3/2 Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása... 9.old 3/3 Anyanyelvi és értelmi fejlesztés megvalósítása...10.old 4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI: 4/1 Személyi feltételek.11.old 4/2 Tárgyi feltételek..12.old 4/3 Az óvodai élet megszervezése...12.old 4/4 A rugalmas napirend. 12.old 4/5 Az óvoda kapcsolatai. 14.old 5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI, AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATAI 5/1 Játék.. 15.old 5/2 Vers-mese..17.old 5/3 Ének-zene, énekes játékok old 5/4 Rajzolás, mintázás, kézimunka old 5/5Mozgás...26.old 5/6 A külső világ tevékeny megismerése 27.old 5/7 Munka jellegű tevékenységek...31.old 5/8 Tanulás...32.old 5/9 A fejlődés jellemzői az óvodáskorvégére old 6. HAGYOMÁNYAINK, ÜNNEPEINK. 37.old 7. ELLENŐRZÉS ÉRTÉKELÉS 7/1 Dokumentumok az óvodában 38.old 7/2 Óvodánk ellenőrzési értékelési rendszere.39.old 80

81 Soha ne szégyelld, ha máshogy élsz, amíg érzed, hogy így többet érsz, soha ne szégyelld,legyél önmagad! Ne félj, álmaid nem kell, hogy megtagadd /Mester Tamás/ I. Intézményünk bemutatása Aprajafalva Óvoda. Nevünket a játékosság, a gyermeki mesevilág, a szárnyaló fantázia alapján választottuk. A névválasztásban a szülők, a gyermekek és a nevelőtestület közösen döntött, így mindenki szívesen használja. Óvodánk Tolna város szélén, zöldövezeti, családias településrészen található ben épült az Újtelepi városrészen jelentkező férőhelyiránti igények kielégítésére. Az épület eredetileg is óvodai nevelés céljára épült. Óvodánkban három csoport ideális működtetésére van lehetőség. Csoportszobáink megfelelő méretűek, tágasak, világosak, sok növénnyel, akváriummal. Minden csoportszobához külön öltöző, mosdó tartozik. Rendelkezünk jól felszerelt tornaszobával, logopédiai foglalkoztatónk lehetőséget ad a gyermekek egyéni fejlesztésére. Sajátosságunk, egyéni arculatunk, hogy kiemelt hangsúlyt fektetünk a környezetvédelemre, a környezet szeretetére, szűkebb és tágabb környezetünk megismerésére, a természet tiszteletére, csodálatára. Rendkívül fontosnak tartjuk a természetvédő emberi tulajdonságok megalapozását, az ezzel kapcsolatos viselkedésmód, szemlélet, értékrend kialakítását. Minderre módunk van szépen gondozott, jól felszerelt udvarunkban is, ahol sok lehetőség adódik minden évszakban a növények, bogarak, a természet változásainak megfigyelésére. Udvarunkban egy gyönyörű halastó található, ahol a vízi világ csodáit, a sziklakert növényeit is megfigyelhetik gyermekeink. Az udvarban elhelyezett mászókák, hinták, különböző mozgásos tevékenységre alkalmas eszközök gyermekeink mozgásának fejlesztését, az egészséges életmódra nevelést szolgálják. Ezek legtöbbje fából készült, és a természet közelségét sugallja gyermekeinknek. Sajátos arculatunk érdekében olyan pedagógiai programot alakítottunk ki, ami a környezetismeretre, valamint az egyéni képességfejlesztésre helyezi a hangsúlyt. 81

82 I/1. Óvodánk személyi feltételei: Óvodapedagógusaink jól felkészültek, szakmailag képzettek, munkájukat pedagógiai asszisztens segíti. Folyamatosan képezik magukat, hogy az elvárásoknak mindenkor meg tudjanak felelni. Pedagógiai céljaik összhangban állnak az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával és az óvoda pedagógiai programjának célrendszerével. Értékközvetítő tevékenységük tudatos. Együttműködés, altruizmus, (önzetlenség), nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi őket. A rendelkezésre álló tanulási, képességfejlesztési segédanyagokat, eszközöket, digitális anyagokat és eszközöket (cd-lejátszó, számítógép, hangerősítő berendezés) ismerik, kritikusan, céljainak megfelelően használják. Dajkáink gyermekszeretőek, szakképzettek, tudatosan, nagy törődéssel dolgoznak, az óvodapedagógusokkal összhangban. I/2. Óvodánk tárgyi feltételei: Az óvoda épülete folyamatosan karbantartott. Megtalálható benne minden olyan helyiség, amely szükséges ahhoz, hogy megfeleljen a mai kor elvárásainak. Az épület riasztó berendezéssel van ellátva, mely biztonságot ad számunkra. Felelősek vagyunk környezetünk biztonságáért az épületen belül, az udvarban és óvodánk környékén is. Folyamatosan ellenőrizzük, ha kell, javítjuk vagy cseréljük az esetleges balesetveszélyes játékokat, eszközöket. Foglalkoztató termeink megfelelően felszereltek, bútorzata a gyermekek életkorának megfelelő, melyeket folyamatosan cseréljük, illetve szükség szerint karbantartjuk. Rendelkezünk nevelőtestületi szobával, dolgozói öltözővel, elkülönítő helyiséggel is. Tornaszobánk tágas, jól felszerelt. Az óvoda udvara ideális, kielégíti a gyermekeink mozgás és játékigényét. A szabadban történő tapasztalatszerzést, az egészséges életmódra nevelést, a környezet megismerésére nevelés lehetőségét is folyamatosan biztosítja. A szülőkkel közösen tartott rendezvények bevételéből, pályázatokból, valamint a költségvetésből folyamatosan bővítjük eszközkészletünket az udvaron és a teremben egyaránt. Fontosnak tartjuk a munkához, és a tanuláshoz szükséges eszközök tárának folyamatos bővítését, a különböző fejlesztő játékok beszerzését is. kerti tavunk az óvoda udvarán 82

83 1. BEVEZETŐ Pedagógiai Programunk Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épül, mindenkor szem előtt tartva az ott megfogalmazott elveket és feladatokat, mely szerint: Az óvodai nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira építve meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulnia, hogy: a gyermeket, mint fejlődő személyiséget gondoskodás és különleges védelem illeti meg; a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának megerősítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Az Alapprogram mindemellett biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek,értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekében védelmében tartalmaz. Az óvoda nevelőtestülete mindezek figyelembe vételével készítette el nevelési programját. Gyermekkép, Óvodakép 2/1. Gyermekkép 1. Az Alapprogram szellemiségéből indulunk ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi, és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Ebből következik, hogy a módszereinket az aktuális tevékenységi forma sajátosságainak, céljainak, és a gyermekek fejlettségének megfelelően alkalmazzuk. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, a figyelem középpontjában a gyermekek kulcskompetenciáinak fejlesztése áll. A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a személyes, és szociális képességek fejlesztésére. 2. A kisgyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozására törekszik, biztosítva minden gyermek számára hogy, egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítéletek kibontakozásának. 83

84 2/2. Óvodakép 1. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. 2. Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Pedagógiai tevékenységrendszere, tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Támogató szervezeti, és tanulási kultúra jellemzi, s miközben teljesíti a funkcióit, a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. 3. Az óvodai nevelésünk célja,hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok kiegyenlítését, az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is). Mindezt a gyermekek önálló tapasztalatszerzés-megismerés igényének, a próbálkozás örömének felkeltésével és fenntartásával valósítjuk meg. 4. Az óvodai nevelésben alapelvünk hogy: o a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze o nevelésünk tegye lehetővé, és segítse a gyermek személyiségfejlődését, egyéni készségeinek és képességeinek kibontakozását; o alkalmazott pedagógiai intézkedéseink a gyermek személyiségéhez igazodjanak. o a szabad játék az óvodáskorú gyermek mással nem helyettesíthető alaptevékenysége, alapvető joga, legfejlesztőbb tevékenysége. A szabad játék az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze, a spontán tanulás színtere, a tanulási folyamat az óvodai nevelés szerves része. 5. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodunk: o a gyermeki szükséglet kielégítéséről, o az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; o a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkori-specifikus alakításáról o a gyermeki közösségben végezhető sokszínű, az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra; o e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak,emberi értékek közvetítéséről; o a gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. o az önálló tapasztalatszerzéshez - játék és egyéb tevékenységekhez- az életkornak és a gyermekek egyéni képességeinek megfelelő eszközök biztosításáról. o a nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését a nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségéről. 6. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. 2/3. Óvodai nevelésünk célja: Céljainkat az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg, ezekhez igazítjuk az alkalmazott módszereket, eljárásokat, Fontosnak tartjuk kiemelni: Az egyéni képességfejlesztést, mindig az adott gyermek aktuális fejlettségéből kiindulva, öntevékeny részvétellel szerzett tapasztalatokra építve. A szeretetteljes, a gyermek érdekeit, egyéni igényeit szem előtt tartó óvodai nevelést. Színesen kommunikáló, a környezetben jól eligazodó, problémájukra saját megoldást találó, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező gyerekek nevelését. Mély természetszeretet kialakítását. 84

85 3. Az óvodai nevelés feladatai: Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása, az érzelmi és erkölcsi nevelés és szocializáció biztosítása, az anyanyelv, - értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. 3/1. Az egészséges életmód alakítása: Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata ezen belül: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; a gyermek testi képességei fejlődésének segítése; a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés; a pihenés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; a környezettudatos magatartás megalapozása. megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A nevelési célok megvalósulása érdekében az alábbi feladatokat kell megvalósítanunk: Egészséges életmód alakítása terén óvodai nevelésünk segítse elő, hogy a gyermekek: egészségesek, edzettek, alkalmazkodó képesek legyenek, mozgásuk váljék összerendezetté, sajátítsák el a megfelelő egészségügyi szokásokat, ismerjék fel a legalapvetőbb testi szükségleteiket, szívesen tartózkodjanak, tevékenykedjenek a szabadban. 3/2. Az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása 1. Az óvodás korú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság,állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Az óvónőnek lehetővé kell tenni a helyes viselkedési normák, a mintaként szolgáló cselekvések, a kommunikáció, az együttműködés megismerését. Mindezért szükséges, hogy: a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék, egész nap folyamán harmónia, érzelmi biztonság, elfogadó légkör jellemezze az óvodai életet. az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; Az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én-tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek; Az óvoda nevelje a gyermeket egymás elfogadására, egyéni sajátosságok tiszteletben tartására, annak megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. Az óvoda valamennyi alkalmazottja vegye figyelembe a gyermekek és a gyermekközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi hátteréből adódó sajátosságait. 85

86 2. A szocializáció szempontjából meghatározó: a közös élményeken alapuló közös tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak, mint: például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődése a szokás és normarendszerének megalapozása. 3. Mindezek érdekében az óvodapedagógus: tudatosan alkalmazza a konfliktus megelőzés módszereit, pl. a közös szabályalakítást, az értékelési szempontok tudatosítását, pozitív példák megerősítését, a következetességet. A felmerülő konfliktusokat, azok okait felismeri, helyesen értelmezi, hatékonyan kezeli. Konfliktushelyzetben a gyermekeket a konfliktusok kompromisszumos megoldására ösztönzi. 4. Az óvoda gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja. Úgy neveljük, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. 5. A gyermeki magatartás szempontjából az óvodapedagógus és az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja, viselkedése modell értékű szerepet tölt be. 6. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Feladatunk az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása érdekében: az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit, nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, ennek érdekében az óvoda-pedagógus is alkalmazza a differenciálás elvét. segítse elő, hogy minden tevékenységi formában fejlődjön önuralma, önfegyelme, tűrőképessége, tegye vonzóvá az óvodai közösséget,segítse elő, hogy kialakuljanak a derűs, nyugodt, tevékeny óvodai élethez szükséges szokások, járuljon hozzá az érzelmekre épülő, kapcsolatteremtő képesség igényének kialakulásához. (barátkozás, figyelmesség, segítőkészség, együttérzés, stb. 3/3. Az anyanyelvi, - az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 1. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése, a kommunikáció különböző formáinak alakítása (beszélő környezet, helyes minta és szabályközvetítés)az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Megvalósul a napi tevékenységekben, a játékban: elegendő lehetőség biztosításával a beszélgetésekre, kezdeményező példamutatással az interaktív kommunikációra, az egymásra figyeléssel, a másik fél mondanivalójának meghallgatásának gyakoroltatásával. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. 2. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről 3. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) fejlesztése. 86

87 Anyanyelvi-értelmi fejlesztés megvalósítása terén gyerekeink legyenek képesek: Érzékszerveik útján a valóságot tapasztalati síkon megismerni, az így szerzett ismeretek között az egyszerű összefüggéseket az óvónő irányításával észrevenni, kialakult észlelési képességeiket: látás, hallás, tapintás területén valamint a finommotoros képességek: a szem, kéz, és mozgás-koordináció területén összerendezetten használni, legyenek képesek egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazására, tapasztalat útján szerzett ismeretek emlékezetben tartására, életkoruknak, egyéni fejlettségüknek megfelelő feladatok irányított, majd önálló megoldására, gondolataik, érzelmeik kifejezésére, aktívan törekedjenek környezetük megismerésére, alkotóképességük kibontakoztatására 4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 4/1. Személyi feltételek 1. Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. 2. A nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. 3. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Arra kell törekedni, hogy a gyermekek közötti, valamint a gyermekek, és pedagógusok, a pedagógiai munkát közvetlenül segítők közötti kapcsolatok jók legyenek, ezért gondoskodni kell a folyamatos információ cseréről, és együttműködésről is. 4. Az óvodapedagógus alkalmazza tudatosan a közösségfejlesztés változatos módszereit, a játék, és más élmény gazdag tevékenység, program során. Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál. 5. Ha migráns gyermekeket is vannak az óvodában, a dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni arra, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. 4/2. Tárgyi feltételek Az óvodának rendelkeznie kell a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Tegye lehetővé mozgás-és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket, harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. A gyermek által használt tárgyi felszereléseket, számukra hozzáférhető módon és a biztonságukra figyelemmel kell elhelyezni. Az óvoda egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsenek lehetőséget a szülők fogadására. 87

88 4/3. Az óvodai élet megszervezése 1. A pedagógiai munka tervezése az intézmény programjának megfelelően hosszabb időszakokra tagolva (éves-terv), rövidebb tanulási-tanítási egységekre (tematikus terv), tevékenységekre (játék- és munkatevékenységek) bontva történik. Hangsúlyos a gyermeki tevékenységek, a foglalkozások a céloknak megfelelő, logikus felépítése. 2. Az óvodai nevelés tervezését, a gyermekek megismerését és fejlesztését, fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés csak a pedagógiai program alapján, a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek keretében, az óvodapedagógus jelenlétében és közreműködésével valósulhat meg. 3. A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a Napirend és a Hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség, az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi és heti-rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. 4. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatársakkal. 4/4. A rugalmas napirend Az óvodai életünk keretét a napirend adja. A jól szervezett, de rugalmas keret gyermekeink kiegyensúlyozott életritmusának, biztonságérzetének a záloga. A napirend kialakításánál a következőkre kell figyelnünk: A játékidő védelmére; A rugalmas, esetenként folyamatos étkezés, önkiszolgálás feltételeinek biztosítása; A szokás-szabályrendszert, a szervezési feladatokat a rugalmas napirendnek megfelelően kell kialakítani. A rugalmas napirend zökkenőmentes megvalósítása feltételezi az óvónők által alaposan átgondolt, a gyerekekkel elfogadtatott, megtanított, betartatott szokásrendszert. A gyerekeknek tudniuk kell, hogy mit kell tenniük, hogyan kell viselkedniük, ha egy-egy tevékenységbe be akarnak kapcsolódni, vagy éppen be akarják azt fejezni. Az ésszerű szabályok megkönnyítik a higiéniai, együttélési normák elfogadását, biztonságérzetet ad a gyermekeink számára, mert pontosan tudja milyen helyzetben mit várnak el tőle a felnőttek, a gyerekek egyaránt. Napirendünk lehetővé teszi, hogy egyéni tempó, teljesítőképesség, egyéni igény szerint végezzék a gyerekek a tevékenységet. Magában hordozza az állandóságot és a rugalmasságot, ami a gyerekeknek a biztonságot adja. Nem kell várakozniuk, nem kell sietniük. Pozitívum hogy a gyerekek dönthetik el, - természetesen egy időegységen belül -, hogy mikor kezdenek el, vagy fejeznek be egy tevékenységet. Az elmélyült tevékenységekhez a csoportszoba átgondolt elrendezésével nyugodt légkört és környezetet teremtünk. A párhuzamosan végezhető tevékenységekhez biztosítjuk a megfelelő eszközöket, a szabad választás lehetőségét. A rugalmas napirend lehetővé teszi, hogy megfigyeljük, és pontosan tudjuk, melyik gyermek milyen szinten végzi az önkiszolgáló munkát. Miben, hogy kell őt segíteni önállóságának, az egészséges életmód (testápolás, öltözködés, étkezés) szokásainak megerősítése, fejlődése érdekében, milyen feladatai vannak a gondozási folyamatban. Az önkiszolgáló munkák öntevékeny végzését nem kötjük életkorhoz, mindig az önállósulási törekvéstől függ. Fontos a folyamatban az óvónőink mindenre kiterjedő gondoskodó, óvó szeretete, hisz a gyerekek testi szükségleteinek-mely esetenként önmaga által is megfogalmazhatatlan-kielégítése alapvető feltétele a jó közérzetnek. 88

89 Rugalmas napirend: tól Érkezés Folyamatos tízórai Mese JÁTÉK, Tanulás Játék az udvaron tõl tõl Ebéd Pihenés előtti mese Pihenés Folyamatos felkelés Uzsonna JÁTÉK ig Hazabocsátás A Napirendet és Hetirendet a gyermekcsoportok óvodapedagógusai alakítják ki, tehát csoportonként eltérő lehet. 4/5. Az óvoda kapcsolatai Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését, alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Óvodapedagógusaink figyelembe veszik a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítik az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt(bölcsőde), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi intézmények) és lehetőség szerint az óvodai élet után(iskolák,) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében.a kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. A pedagógusok, és gyermekek részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvoda kapcsolatot tart az érintett nemzetiségi önkormányzatokkal, szervezetekkel. 89

90 Gyermeki, szülői jogok, kötelességek: (részletesen: SZMSZ, Házirend) A szülőnek joga van belátása szerint nevelni gyerekét, dönteni a gyermekét érintő kérdésekben. A szülő köteles betartani az óvoda házirendjét. Óvodapedagógusainknak kötelessége a szülővel együtt őrködni a gyermeki jogok érvényesítése felett. A gyermek jogai: Hogy gyerek lehessen Játsszon, és ebben örömét lelje Legyen ideje Legyen otthona, családja Legyen vele örömmel foglalkozó és szerető óvónője Ne a felnőttkorra készítsék fel, hanem boldog gyermekkort biztosítsanak számára Joga van: Kíváncsinak lenni, kérdezni, választ kapni. Kételkedni, gondolkodni, érvelni, tévedni. Hogy kikérjék a véleményét, és tiszteletben tartsák azt Hogy meghallgassák Joga van az önbecsüléshez, ahhoz hogy sikereiért elismerést kapjon. Joga van ahhoz: Hogy születésétől kezdve folyamatosan tanulhasson Hogy megőrizze egészségét Joga van a minőségi neveléshez Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése. Legfontosabb partnerünk a család, a szülők, együttműködésünk elengedhetetlen az eredményes munka szempontjából. Szülőkkel való együttműködésünk legfontosabb feltételei: Kölcsönös bizalom a család és óvoda között, nyílt őszinte együttműködés Óvodánk tiszteletben tartja a család világnézetét A szülő érezze, hogy gyermekét szeretjük az óvodánkban Óvodánk tiszteletben tartja a szülők nevelési elveit A kapcsolattartás formái: Beíratás, szülői értekezlet, családlátogatás, ünnepségek, kirándulások, kulturális rendezvények, nyílt napok, napi találkozások. A szülőket a Szülői Közösség képviseli, mely kapcsolatot tart az óvoda és a szülők között is. 90

91 5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI, AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 5/1. Játék 1. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat, a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. 2. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt-a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. 3. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, a konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. 4. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, a nem direkt reakcióival éri el. 5. Az óvodában kiemelt a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia. Csak a sokat és jól játszó kisgyermek tud majd jól, és elmélyülten gondolkozni. ( Vekerdy Tamás) A játék és a játék szerepe a tanulási folyamatban: A játékban a gyerekek megtanulják, - sok pozitív példa alapján- önállóan megoldani konfliktusaikat. Ilyen helyzetekben erősödik bennük a feszültségek és kudarcok tűrésének képessége, a megvigasztalódás, és a kibékülés, a kreatív konfliktusmegoldás sémáinak megtanulása. A konfliktusok esetenkénti jelenléte természetes. A szociálisan érettebb gyerekek mintát adnak az együttműködésre, a megegyezésre. A játék a gyerekek közötti együttműködésre épül. Az óvodás korú gyerekek legtöbb játéka közösségi játék. Ez adja az óvodai közösségi nevelés sajátosságát, amit a legjobb család sem tud gyermeke számára nyújtani. A gyerekek játékát gazdagítják az élmények. 91

92 Feladataink: A szabad játék folyamatosságának megteremtése. (napirend) A feltételek (élmény, hely, idő, eszköz) biztosítása mellett elengedhetetlen a nyugodt légkör megteremtése, mely feltétele a magatartási formák, szabályok kialakításának. A gyerekeknek helyzetekhez kell igazítaniuk viselkedésüket, ami az alkalmazkodás magasabb formája. (pl.: mese vagy vers hallgatása alatt kerülni kell a játszóknak az erős zörgést, hangoskodást.) A gyerekeknek szabályokat kell megtanulni, azokhoz alkalmazkodni, önállóan betartani, mert az óvónő indirekt módszerrel tud csak figyelni a játszókra, míg a tanulást irányítja. A párhuzamosan zajló tevékenységek közül a játék az alaptevékenység. A tanulás szervezése, a tanulás maga nem zavarhatja az elmélyülten játszókat, de a játszók sem zavarhatják a nyugodt tanulást. Együttjátszás a gyerekekkel (ha igénylik), nem lehet beavatkozás, nem korlátozhatja a gyermekek önállóságát. Az együttjátszás nagy jelentőségű, mivel az óvónő magatartása, viselkedése, kommunikációs reagálása a gyerekek megnyilvánulására, egész személyisége modell a gyerekek számára. Nem kívülálló, külső, hanem a játék élménybe beépülő belső modell, ami segíti a mintával azonosulást. Az óvónő általában nem irányító szerepet vállal, nem korlátozza a téma és eszközválasztást. Az együttjátszás arra is jobban lehetőséget ad, hogy az óvónő belülről segítse a gyerekek saját elképzeléseinek megvalósítását, megértse a gyerekek viselkedését, megtalálja a mélyen rejtőző okokat, segítsen a feszültségek önmegoldó levezetésében. Az együttjátszás iránti igény fokozottabb kiscsoportban, majd a szabályjátékoknál (nagycsoport) ismét erőteljesebb. Az óvónő irányító, segítő, ötletadó szerepe mindig a játszók igényeihez igazodjon. Az irányítás nem lehet, nem válhat állandó fegyelmezéssé, a gyerekek zaklatásává. A túlirányított csoport kevesebb viselkedési próbálkozásra kap lehetőséget, csökken a szereptanulási esély, a gyermek önállósága. Különböző fejlettségű gyerekek együttjátszásának segítése. Az óvónő vegye észre, ha a gyerekek zavarják egymást. Tegye lehetővé a különböző fejlettségű gyerekek igény szerinti elkülönült játékát is. (pl. a nagyok társasjátékát). Alkalmazza azokat a nevelési eljárásokat, ami a családban különböző korú testvérek esetében természetes. Fogalmazza meg kívánságát: Ne zavard most a nagyobbakat, kisebbeket! A gyerekek megtanulják tisztelni egymás igényeit, megtanulnak alkalmazkodni egymáshoz. a játék és a mese két olyan varázseszköz, amellyel a legtöbb lelki és szellemi táplálékot nyújthatjuk a kisgyermekeinknek, s amellyel a legbiztosabban vértezhetjük fel őket a felnőttkorra! (Vekerdy Tamás) 92

93 5/2. Vers, mese Wosinsky Mór Óvoda 1. A többnyire játékos mozgásokkal összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak. 2. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi-értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese-képi és konkrét formában- feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. 3. A mese alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. 4. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. 5. A gyermek saját vers és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. 6. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. 7. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. Az óvónő feladata, hogy a gyermekek szabad játékához és különböző tevékenységeihez nyugodt kommunikációs teret, ehhez kedvező feltételeket alakítson ki. Az anyanyelv használata szerves része az óvodai élet minden mozzanatának-a nevelés egész folyamatának. Az anyanyelvi nevelés ezért nem kezelhető elszigetelten. Az anyanyelvi nevelés során elsősorban a gyermekek beszélőkedvét kell kialakítanunk, valamint fontos még a beszédhelyzetek, és a változatos kommunikációs helyzetek megteremtése. A beszédfejlődés optimális színtere a játék, - mivel a gyermekek kommunikatív kapcsolatba kerülnek egymással és a felnőttekkel. Az óvónő beszéde legyen követésre méltó, nyelvhasználata a hangok ejtésében is legyen kifogástalan. Mondanivalóját közölje világos, érthető formában. Mondatszerkesztése legyen egyszerű, de változatos. Éreztesse meg a nyelv kifejezőerejét, szépségét. Természetes hangon, a csoport hang és zörejszintjéhez alkalmazkodva beszéljen. Az óvónő kérdéseivel is fejlessze a gyermek gondolkodását, tudatosan ösztönözze a gyermekek egyéni és egymás közötti kommunikációját. Feladataink: a gyermekek kérdéseire mindig válaszoljunk teremtsünk lehetőséget arra, hogy a gyerekek is kérdezhessenek fordítsunk figyelmet a gátlásos gyerekekre empátiával törekedjünk a szóbeli aktivizálásra, alkalmazzunk nyelvi játékokat fejlesszük emlékezetüket, képzeletüket, gondolkodásukat, beszédkészségüket gazdagítsuk érzelemvilágukat, gyarapítsuk szókincsüket 93

94 A mesélés, mint a kommunikációs képességfejlesztés legfontosabb eszköze: Mesét vagy verset a hét bármely napján, igény szerint hallgathatnak a gyerekek. Szemléltető eszközzel, és a nélkül is mesélhetnek az óvónők. A gyűjtemény nagyobb részét a magyar népmesék, a népi mondókák, és a kortárs szerzők művei alkotják. Fontos a mesék, versek helyes arányának megválasztása. A mesék, versek lehetőség szerint komplexen (hangulatban, témakörben) kapcsolódjanak más tevékenység tartalmához. (évszakokhoz, énekanyagokhoz, ünnepekhez, egyéb aktualitásokhoz) A gyermekeknek ismerniük kell a mese alatti szabályokat, szokásrendszert (ne hangoskodjanak, játékeszközökkel csendben bánjanak) A gyermekek az óvónővel lehetőség szerint tartsák a szemkontaktust. Az óvónő előadásmódjára a helyes hangképzés, hangsúlyozás, hanglejtés, hangszín, beszédtempó megválasztása, szabályos mondatszerkesztés, mondatfűzés, a nyelvhelyességi szabályok betartása legyen jellemző. A mesélés hatására nő a gyermekek bábozó, dramatizáló kedve, melyet fokoz az óvónő bábjátéka is. Programunkban a kommunikációhoz szorosan kapcsolódik az illem: A köszönés, a bemutatkozással kapcsolatos illemszabályok Megszólítás, tudakozás, kérés Étkezés, vendégfogadás, vásárlás szabályai Illemszabályok az udvaron A jó megjelenés illemszabályai Óvodán kívüli viselkedés Az ajándékozás illemszabályai A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: A gyerekek aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket. Bátran, szívesen beszéljenek. Gondolataikat érthetően, összefüggően tudják kifejezni. Nyugodtan, figyelmesen tudják végighallgatni az óvónőt, párbeszédben türelmesen hallgassák meg egymást. Helyesen használják a névutókat, névmásokat. Szívesen hallgassák a mesét, verset, élvezettel figyeljék azokat. A gyerekek maguk is szívesen meséljenek, bábozzanak, dramatizáljanak. Legyenek képesek rövidebb meséket vagy egy-egy meserészletet önállóan elmondani. Gondosan bánjanak a könyvekkel, érdeklődéssel forgassák őket. Legyenek képesek képekről felismerni kedvelt meséik szereplőit. Tudjanak természetes hanghordozással, a ritmust érzékeltetve, tiszta kiejtéssel néhány mondókát, valamint néhány verset emlékezetből felidézni. 94

95 Mindenik embernek a lelkében dal van, És a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, Az hallja a mások énekét is szépnek! 5/3. Ének-zene, énekes játék Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyerekdalok felkeltik a gyermek a zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során felidézik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása a gyermeknéptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával. A zenei nevelés hatása a gyermek általános fejlődésére: A zene közvetlenül válthatja ki az érzelmeket. A dalok éneklése, vagy meghallgatása fejleszti a gyermek érzékenységét, fogékonyságát. A szerepvállalás színessé teszi érzelemvilágát. A zenei nevelés a gyermek értelmére is hat. Az összehasonlítás folyamata, a gondolkodás ugyanúgy megy végbe, mint egyéb foglalkozások alkalmával. A dalok, játékok megtanulása a gyermek emlékezetét is fejleszti. A gyermek képzelete is fejlődik a zene hatására. A zenehallgatás közben saját élményei alapján minden gyermeknél más képzettársítás jelenik meg. A belső hallás és képzelet az alapja a gyermek zenei alkotókedvének. Ez fejleszti a problémamegoldó gondolkodást. A zene hat a gyermek akaratának fejlődésére is, nem csak kiváltja az érzelmeket, hanem fékezheti is az indulatokat, sőt gyakran azok megváltoztatására is képes. Az ének-zene megvalósulása programunkban: A hét bármely napján lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek az énekes játékra, ami egy másfajta játéklehetőség a gyermek részére. A zenei anyag témájában kapcsolódhat az aktuális témakörhöz, illetve a gyermekek igényeihez. A csoportszobában állandó megszokott helye van az ének-zenének, amely megfelelő nagyságú a dalos játékok számára. Osztatlan csoportban a kisebb látja, hallja a nagyobban zenei teljesítményét, és az felgyorsítja a zenei érés folyamatát. A dalanyagok, játékok kiválasztásakor egyaránt szem előtt kell tartani a lassabban és gyorsabban fejlődő gyermekek igényeit is. 95

96 Feladatok: Egyenletes lüktetés kifejezése változatos formában, a fokozatosságot betartva. Halk-hangos megfigyelése, kifejezése és megnevezése. Egyenletes járás saját énekükhöz. Tempóérzék fejlesztése: gyors-lassú megfigyelése, megnevezése, kifejezése. Halk-hangos éneklés, járás közben. Járás egyenletes hangszeres zenére. Hangszínérzék fejlesztése: dob, cintányér, ritmusbot hangja, ritmuskészlet, kalapács, diócsörgés, stb. Magas-mély megfigyelése, kifejezése. Egyenletes lüktetés hangszerjáték imitálásával. Dallamfelismerés: előre elénekelt dalból, dúdolásról. Dalritmus kifejezése. Halk-hangos éneklés. Hangszínérzék: egymás hangjának felismerése: pl. ugyanazt a mondókát mondja el 3-4 gyerek. Mérőütés és dalritmus együttes hangoztatása csoport és óvónő között. Váltakozó éneklés motívumonként óvónő-gyerek, gyerek-gyerek között. Szöveges motívumok visszatapsolása. Dalfelismerés több előre megnevezett dalból. A felismert dalok ritmusa széken, talajon kiütve. Ritmuskifejezés a dallambújtatással. Dallamvisszhang: Azonos szöveges motívum, sokféle dallam Ritmusvisszhang: ismeretlen mondóka motívumai. Formaérzék fejlesztése: váltakozó éneklés két csoport között, motívumonkénti váltással. Ütemhangsúly kiemelése: pl. Nincs szebb madár Fűzz Kati Szünet. A szünet is ritmus elem! Akkor kap értelmet, ha ritmust tapsolunk. (pl. Kiugrott a gombóc Fű, Fű, Fű ) Megvalósítandó nevelési feladataink: Érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás fejlesztése. Figyelem, akarat, cselekvési képesség fejlesztése. Önfegyelem, csoportfegyelem alakítása. Formaérzék, improvizációs készség fejlesztése. Mozgások ritmusának, harmonikusságának fejlesztése. Fejlődés jellemzői óvódáskor végére: A gyerekek élvezettel játsszanak énekes játékokat. Gátlások nélkül tudjanak, és szeressenek énekelni, zenét hallgatni. Tudjanak szép testtartással körben járni. Tudjanak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Érezzék az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. Legyenek képesek gyakran hallott zörejeket felismerni. Lehetőség szerint minden gyerek tanulja meg az óvodai hangszereket kezelni, bátran használják azokat. Hallgassák érdeklődéssel az óvónő énekét illetve hangszerjátékát. Tudják megkülönböztetni a zenei fogalompárokat (halk-hangos, gyors-lassú) 96

97 Szükséges, hogy a megismerés mindig az érzékszervekből induljon ki, semmi sincs az értelemben, ami nem volt meg előbb az érzékszervekben! /Comenius Amos János/ 5/4. Rajzolás, mintázás, kézimunka 1. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka, ábrázolás különböző fajtái a műalkotásokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. 2. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret biztosít. Maga a tevékenység s ennek öröme a fontos valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. 3. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi plasztikai kifejezőképesség, komponáló, térbeli tájékozódó és rendező képesség alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek térforma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. 4. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. Lehetőséget adunk arra, hogy a már megismert technikát az új mellett a gyermek kedve szerint alkalmazhassa, gyakorolhassa. Festhessenek, ragaszthassanak, tépkedhessenek, vághassanak, ha kedvet éreznek hozzá. Mindig olyan technikával dolgozhat, amivel sikerélményhez jut, amivel ki tudja fejezni önmagát, ami újabb és újabb ábrázoló tevékenységre ösztönzi. Nagy gondot fordítunk arra, hogy a gyerekeket az ábrázolással kapcsolatos munkákba is bevonjuk. Például: Festék hígítása, vagy keverése vízzel, festékes ecsetek-tálak kimosása, agyag begyúrása, ceruzák hegyezése, kész munkák felrakása, tartóba helyezése. A tevékenység befejezésével a gyermek rendet rak maga után, felsöpör, ha szükséges letörli az asztalt, ezzel figyelve a csoportszoba esztétikumára. Technikák: Rajzolás: ceruza, zsírkréta, porkréta, pálcikával, ujjal homokba, viaszkarc, agyagkarcolás. Festés: ecsettel, ujjal, tenyérrel, gombról, kikevert festékkel, dúcolás, csepegtetés, festés különböző anyagokra: üvegre, papírra, anyagra stb. Tépés- Vágás: díszítőmunka, kollázs, montázs Ragasztás: ragasztóval, csirizzel kasírozás Hajtogatás: különböző papírokkal Mintázás: gyurma, lisztgyurma, agyag, vizes homok, gipsz, dombormű Szövés-hímzés: kartonra, textilre, szövőkerettel. Természetes anyagok használata: falevelek, termények, kavicsok. Vegyes technikák: makett, mozaikkészítésekben 97

98 Nevelési feladataink: Neveljük a gyermekeket az eszközök rendeltetésszerű használatára. Ösztönözzük őket alkotásra, kreativitásra, fejlesszük képzeletüket. Neveljük a gyermekeket kitartó, gondos munkára. Fejlesszük akarati tulajdonságaikat. Ösztönözzük őket helyes testtartásra. Fejlesszük esztétikai érzéküket. Neveljük őket a technikákhoz kapcsolódó higiéniai szokások betartására. Ösztönözzük egymás munkájának értékelésére, megbecsülésére. Példát mutatunk a népművészet hagyományainak ápolásában. Felhívjuk figyelmüket egymás testi épségének megóvására. Felkeltjük igényüket a csoportszoba rendjének megtartására. Önálló munkavégzésre bíztatjuk őket. Elősegítjük, hogy elmélyüljön a természet és ábrázolás iránti pozitív érzelmi kapcsolatuk. Hozzájárulunk az ajándékozás és örömszerzés érzésének elmélyítéséhez. Fejlesztjük koncentrációjukat, kitartásukat. Képességek fejlesztése: Helyes eszközfogás képességének alakítása. Manipulatív képességek fejlesztése (csukló, ujjpercek) Kéz izomzat és ujjpercek mozgásának fejlesztése. Finommotorika fejlesztés. Szem-kéz koordináció fejlesztése. Differenciált mozgásfejlesztés (csukló, ujjak munkája) Szemfixáció fejlesztés. Térlátás, felületen való tájékozódás fejlesztése. Testséma fejlesztés. Formaérzék fejlesztés. Alakállandóság kialakítása. Egyszerű formába való belelátás képességének fejlesztése. Szín és formaérzékelés fejlesztése. Domináns oldal megerősítése. Megfigyelőképesség fejlesztése. Képzelet, fantáziafejlesztés. Díszítőérzék fejlesztés. Emlékezet, és alkotó gondolkodás képességének fejlesztése. Képalakítás, Kompozíciós képesség fejlesztése. Ismerkedés különböző rajzeszközök tulajdonságaival, kezelhetőségével. Az alaptechnikák kombinált alkalmazásának képessége. Feladatunk: hogy Megteremtsük a feltételeket a gyermekek képi-plasztikai kifejező nyelvének, ábrázoló és konstruáló képességének fejlődésének. Fejlesszük képi gondolkodásukat. Vegyük figyelembe a képességekben lévő különbségeket. Keltsük fel a gyermekekben tevékenységvágyukat, biztosítsuk élményeik, fantáziájuk megjelenítésének sokféle lehetőségét, juttassuk a gyermeket az alkotás öröméhez. Teremtsük meg az ábrázolás tárgyi, hangulati feltételeit, a gyermek fejlődését belülről serkentő motiválást. Mindezeket a gyermek aktiválásából fokozatosan bontakoztassuk. 98

99 Serkentsük a kezdeményező, kreatív magatartás érvényre jutását, teremtsük meg ennek hangulati, környezeti és eszközbeli feltételeit. Gyakoroltassuk az esztétikus környezet felismerését, óvását, alakítását. Legyünk igényesek a környezet formálásában. (Természetes, jó minőségű anyagok használata) A gyermekek valamennyi alkotását kezeljük értékként. Ellenőrizzük, hogy a választott technika megfelel-e a választott témának. Igazodjunk a gyermekek fejletségi szintjéhez, mindig önmagához képest fejlesszük A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: A gyermekeink ismereteik, gondolataik, élményei kifejezésére bátran, biztonsággal használják az ábrázolás eszközeit. Örömmel, saját kezdeményezésükre is bátran ábrázoljanak. Ábrázolásukban változatosan alkalmazzák a színeket, ismerjék a gombfesték és a tempera használatát. Tudjanak díszítő, tervező feladatokat megoldani sorakoztatással, és más elrendezéssel, változatos színekkel, rajzolással, festéssel, papírmunkával. Tudjanak egyszerű formákat papírból kivágni, hajtogatni, ragasztani, papírelemekből és más anyagok-termények felhasználásával képet, játékot tervezni és készíteni. Szívesen vegyenek részt közös építésben, téralakításban. Amit hallok-elfelejtem, Amit látok-megismerem, Amit csinálok-megtanulom! /Ősi bölcsesség/ 5/5. Mozgás 1. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszicho-motoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató, és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Mindezek nagymértékben hozzájárulnak a tanulási képességek, kompetenciák kialakulásához, fejlődéséhez. 2. Az óvodai élet egyéb tevékenységeibe komplexen beépített testmozgást kiegészítik az irányított mozgástevékenységek, amelyek együtt hatnak a gyermek személyiségének fejlődésére (pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás). 99

100 3. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. 4. A spontán, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. Legfontosabb, hogy a gyerekek szívesen tornázzanak, fejlődjön önmagukhoz mérten mozgásképességük. Az anyag kiválasztásnál mindenkor figyelembe vesszük az életkori és egyéni sajátosságokat és a gyerekek eltérő fejlődési ütemét. Óvodánkban azirányított testnevelés közös megegyezés alapján csoportonként, azon belül is csoportbontásban történik. A szervezett formában történő mozgásos tevékenységeket a hét meghatározott napján: dr. Tótszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés azóvodában c. könyve alapján tervezzük. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Gyermekeink szeressenek mozogni, legyenek kitartóak a mozgásos játékokban. Legyen kialakult szabálytudatuk, a versenyjátékokban tartsák be a szabályokat. Ismerjék az irányokat, tudjanak a térben tájékozódni. Legyenek képesek tornaszeren, padon egyensúlyozva járni, mozogni. Tudjanak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. Szeressenek futni. Tudjanak helyben labdát pattogtatni, legyenek képesek célba dobni. Tudják az ugrásokat talajra érkezéskor fékezni. 5/6. A külső világ tevékeny megismerése 1. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti emberi - tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. 2. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások, a családi a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. 3. A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek, és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér sík - és mennyiségszemlélete. 4. Az óvodapedagógusaink feladata, hogy lehetővé tegye a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. 100

101 Óvodáskorban kezdi a gyermek igazán megismerni, felfedezni a világot, mindent tudni szeretne, kíváncsisága, felfedezni vágyása révén ismeretei bővülnek. A rácsodálkozás élményétől a megismerésen keresztül segítünk, hogy a gyermek megszeresse és óvja a környezetét. Folyamatosan szem előtt tarjuk, hogy a kiemelt nevelési céljainkhoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő legyen. Fontos számunkra a nevelés és tanítási célrendszerünkhöz kapcsolódó kiemelt eredményesség, ezért az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés témái megjelennek a tervezésünkben, a tevékenységeinkben, és nyomon követhetők a gyermeki dokumentumokban. Az óvodán kívüli tevékenységek (megfigyelések, stb.) alkalmával a gyermekek gyakorlatban, tevékenységhez kötötten alkalmazzák a téma elemeit. A környezeti nevelésünk célja, hogy olyan szokásokat, viselkedési formákat és értékrendet alakítsunk ki a gyermekekben, mely segíti a természetes környezettel való harmonikus kapcsolatuk kialakítását. A gyakorlatban ez az élőlények szeretetét, tiszteletét és az ember által létrehozott értékek megóvását, megbecsülését és az ezekkel kapcsolatos szabályok elfogadását jelenti. Ki kell alakítanunk a gyerekekben a természetközpontú gondolkodásmódot, amelynek egyik fő vonása: minden mindennel összefügg felismerése. A környezeti nevelés feladata a tudatformálás. A gyerekek valódi realisztikus ismereteket kell, hogy szerezzenek, ezért elsősorban olyan témakörökkel foglalkozunk, amelyek helyszínen, természetes környezetben megmutathatóak, majd segítjük a gyermek irányítottan és spontán szerzett tapasztalatainak feldolgozását. Az óvodán belüli, illetve óvodán kívüli tevékenységek során olyan helyzeteket illetve módszereket alkalmazunk, amelyek segítik az együttműködést, a közösségi kapcsolatokat, és erősítik az érzelmeket. Az együttműködés és kommunikáció elősegítése érdekében követendő mintát mutatunk a gyermekek és szülők számára a digitális eszközök funkcionális használata terén is. Feladataink: Fejlesztjük megfigyelőképességüket, gondolkodásukat, képzeletüket, emlékezetüket Elősegítjük az ok-okozati összefüggések megláttatását. A környezettel való ismerkedés közben alakítjuk gyermekeink társas magatartását. Fejlesztjük nyelvi kifejezőképességüket, beszédmegértésüket. Elősegítjük a tárgyi és emberi környezethez fűződő kapcsolatuk alakulását, hogy gyermekeink a természeti és emberi környezetben értékeljék a szépet, a környezet védelmét, a környezethigiénia szerepét. Érzékeltetjük és megláttatjuk a környezet esztétikumát. Megtanítjuk szépnek látni általunk a természetet, s ha szépnek látják és szeretik, vigyáznak rá és gondozni fogják. Tudatosítjuk a család fogalmát, a családhoz tartozó személyeket. Hangsúlyt fektetünk az Én - kép kialakítására. A testünk témakörön belül lehetőséget biztosítunk a testrészek és azok funkcióinak megismerésére. Megismertetjük az évszakok jellemző jegyeit, az évszakok nevét, és ezzel kapcsolatos gyűjtőfogalmakat. Tapasztalatokat biztosítunk gyermekeinknek ahhoz, hogy térben és időben biztonságosan eligazodjanak. Megismertetjük gyermekeinket a helyes közlekedés szabályaival. 101

102 A pedagógiai program környezeti nevelésről szóló fejezetében (sajátos arculatunknak megfelelően) rögzített elvek, és szempontok szerint tervezzük és valósítjuk meg a megfelelő tárgyi környezet kialakítását. A környezetvédelmi szempontok megvalósulását folyamatosan ellenőrizzük. Fontosnak tartjuk, hogy hagyományaink jelenjenek meg az intézményünk alapdokumentumaiban, legyenek tetten érhetők a szervezet működésében, és képezzék a nevelő, oktató munka részét. Az intézményben dolgozók, külső partnerek ismerik, és ápolják az intézmény hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére. A témakörök és a feldolgozásra szánt idő tervezésénél, (melyek a környezetismeret keretét adják), figyelembe vesszük: a települést, azon belül az óvoda szűkebb környezetét. a település természeti környezetét, jellemzőit, állat és növényvilágát. a közlekedést az utazási lehetőségeket (autóbusz, vonat, gépkocsi, kerékpár, gyalogos közlekedő), mert az utazás során gyakorolják a közlekedést, megfigyelik a járműveket, megismerkednek társadalmi környezetükkel. A témakörökhöz szervesen kapcsolódnak a természetvédelmi feladatok, a munka és az illem. A természetvédelmi feladatokról: Az indíttatást a természethez kötődő pozitív érzelmi viszony adja. Az a gyermek, aki szereti a természetet, az gondoskodik is róla, mert amit szeretünk, azt óvjuk és védjük. Mondd, szereted az állatokat? A kutyát, a macskát, csacsit, lovat s a madarakat: a verebeket, rigót, galambot, pintyeket, akik a Földön veled élnek, s bundájuk, tolluk melegében nekik is van szívük, csak éppen nem beszélnek! ( Rónay György: Mondd, szereted az állatokat?) Fontosnak tartjuk a Jeles Napok közül: Állatok világnapja ( október 4.) A Víz Világnapjáról (március 22.) A Föld Napjáról (április 22.) A Madarak és Fák Napjáról (május 10.) való megemlékezést. Kiemelten a Madarak és Fák Napján időjárás függvényében közös kirándulást, gyalogtúrát szervezünk. Környezetvédelmi világnap (június 5) Megláttatjuk az ember környezetalakító hatását, a szépséget, amit alkotni képes, de arra is rádöbbentjük őket, hogy csúfíthatja, sértheti is az ember a természet harmóniáját. Ezért a kisgyermeknek meg kell tanulni: hogy a szemetet a tartókba, tárolókba tegye óvja, gondozza a növényeket, virágokat figyelje meg, védje meg a környezetében fellelhető állatokat, a nyíló virág szépségét, az esőcsepp szivárvány színét a napsugárban, a szikrázó hó, az őszi erdő varázsát. Hallják meg a madár dalát, ne tapossák el eső után a gilisztát. a természetet az ember óvja, hisz életünk része, de tönkre is tehetjük, ha nem vigyázunk rá. 102

103 A hozzá kapcsolódó munka: Az évszakokhoz kötődik, a tevékenységen keresztül történő tapasztalatgyűjtést és a munkára nevelést szolgálja. A gyermekek vegyenek részt a kert és az udvar gondozásában, végezzék az évszakoknak megfelelő tevékenységeket. Tanulják meg a természetes élethelyzetekben való helyes viselkedést, igazodjanak el az őket körülvevő környezetben, pl.: udvariassági szabályok gyakorlása, alkalmazása, segítségkérés, segítségnyújtás felnőttől és egymástól. A tapasztalatszerzést lehetőség szerint természetes környezetben szervezzük, melyet benti feldolgozás követ. Vegyes csoportban nem kell félni a fejletlenebbeknek a kudarctól, ilyen szituációban egy idő után minden gyermek bátrabb lesz, kitárulkozik, megnyilatkozik. A témakörökkel a tapasztalás, megismerés folyamatosságát biztosítjuk, lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermek érdeklődésétől, egyéni képességétől függően újra és újra mindig más mélységben járja végig a témát. A beszélgetés kiemelt módszer. A sok beszédhelyzet növeli a beszédkedvet. Nagyon fontos, hogy a gyermekek megfigyeléseiket, tapasztalataikat, tevékenységeik mozzanatait fogalmazzák meg szóban is. Beszélgessenek egymással, az óvónővel, idegen felnőttel, gyermekkel, ha arra lehetőség nyílik. Jó kérdések segítségével, de önállóan fogalmazzák meg élményeiket, máshol szerzett tapasztalataikat. Kérdezzenek, vitassák meg a felmerülő problémákat. A célirányos megfigyelés-mely maximálisan alkalmazkodik a gyermek érdeklődéséhez-az elmélyülés, az egymásra épülő, folyamatot képező tapasztalatgyűjtés biztosítja a szükséges ismeretek megszerzését. A megismerés folyamata és mélysége, nem követelményrendszerekhez, hanem a gyermek képességéhez és érdeklődéséhez kell, hogy igazodjon. A játékokat úgy tervezzük, hogy bármelyik gyermek játszhasson és megfelelő nehézségű feladata legyen. A játékszituációkban valósuljon meg cselekvés, a beszéd a gondolkodás egysége. A gondolkodási műveletek végzését kísérjék beszéddel, szóban is fogalmazzák meg a szituációban is észlelt és az emlékezettel felidézett tapasztalataikat, a megértett azonosságokat, különbségeket, összefüggéseket. A tanulást segítő játék teljes mértékben alkalmazkodjon a fejlődéslélektan törvényszerűségeihez. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Ismerjék a család fogalmát, a családjukhoz tartozó személyek nevét, ismerjék lakcímüket. Tudják a testrészeiket felsorolni, ismerjék az érzékszerveiket, és azok funkcióit. Ismerjék az évszakokat, tudják emlékezetükből felsorolni az évszakok jellemző jegyeit. Ismerjék a gyűjtőfogalmakat: állatok, növények, emberek, járművek. Tudják megkülönböztetni a házi és vadon élő állatokat. Ismerjék környezetük közlekedésének számukra fontos szabályait. Ismerjék a környezetükhöz tartozó közlekedési eszközöket. Legyenek képesek megnevezni a környezetük színeit. 5/7. Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tanulással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munkajellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusoknak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény-és állatgondozás stb.) 103

104 A gyermek munkajellegű tevékenysége: örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység; a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint pl. a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége; a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. A munka, bár a játékból gyökerezik, olyan fontos akarati tulajdonságokat fejleszt, mint a kitartás, fegyelmezettség, felelősségérzet. Erőfeszítésre késztet, sokoldalúan hat a motoros képességekre is. A munkában gyermekeink sokszínű tapasztalatot szereznek a környezetükről, az anyagok milyenségéről, az eszközök használatáról. A gyermeki munka megszerettetésével pozitívan befolyásolhatjuk a gyermekek közösségi kapcsolatrendszerét is. Fontos: a gyermek tudja, mikor végez hasznos, eredményes munkát, mi a tevékenység célja. Ismerje a munkavégzés pontos menetét, és figyelje, hogy a részmozzanatokat miért nem lehet felcserélni. Becsülje meg mások munkáját, tudjon társaihoz alkalmazkodni a munkavégzésben. Tapasztalja meg, hogy a munka rendszeresen ismétlődő tevékenység, mindig újra és újra el kell végezni. Az elvégzett munkát mindig értékeljük: a gyermekek tevékenységét, a munka minőségét. Munkafajták: Önkiszolgáló munka: önmagukkal kapcsolatos tevékenység. Elvégzését nem kötjük életkorhoz. A mindennapi élettel kapcsolatos munkák: ábrázoló, étkező asztal és környékének rendbetétele, játékok, könyvek javítása, csoportszoba átrendezése. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: A gyerekek szeressenek közösen dolgozni, örüljenek, ha kötelességüket teljesíthetik. Önállóan, igényesen végezzék a munkát. Szívesen vállalkozzanak egyéni megbízatások elvégzésére. Szívesen és aktívan vegyenek részt a növények és állatok gondozásában. Ne erőszakkal oktasd a gyermeket tanulmányokra,.hanem játszva tanuljanak már csak azért is, hogy megfigyelhesd, melyiknek mire van hajlama! /Platon/ 104

105 5/8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak környezetéből hozott, és az óvodai élet során megszerzett ismereteinek, tudásának fejlesztése. Óvodapedagógusaink a tanulást támogató környezet megteremtése során ezért építenek a gyermekek előzetes tapasztalataira, szükségleteire, kíváncsiságára, igyekeznek fenntartani érdeklődésüket. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység. Lehetőséget biztosít a megismerő funkciók, az önálló felfedezés gyakorlására, ezáltal a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg..a tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. Eredményessége érdekében fontos a többféle módszertani megoldásban való gondolkodás, az adott helyzetnek megfelelő módszerek rugalmas alkalmazása, valamint a tevékenység céljainak megfelelő módszerek, eszközök és szervezési módok tudatos tervezése. (Ennek érdekében indokolt esetben az óvodapedagógus használja az IKT eszközöket is.) A tanulás lehetséges formái az óvodában: Utánzásos, minta és modellkövetéses magatartás, viselkedéstanulás, szokások alakítása, a spontán játékos tapasztalatszerzés, a cselekvéses tanulás; a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; a gyakorlati problémamegoldás; Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. Feladataink: A gyermekek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságukra, önkéntelen figyelmükre támaszkodva életkori sajátosságaik figyelembevételével választjuk meg az alkalmazott módszereket, irányítjuk a tapasztalat és ismeretszerzés folyamatát. Jól előkészített tematikával a gyermekeink egyéni fejlettségének és fejlődési ütemének ismeretére alapozunk. Gondoskodunk arról, hogy minden gyermek önmaga lehetőségeihez képest fejlődjék. A gyermekcsoportokat, a különleges bánásmódot igénylőket megfelelő, változatos módszereket alkalmazva, differenciált feladatadással egyéni fejlettségüknek megfelelően késztetjük sokoldalú tevékenységre. Különböző problémahelyzet biztosításával segítjük elő a problémamegoldó, önálló gondolkodásuk fejlődését. Ügyelünk arra, hogy fogalomhasználatunk pontos legyen, igazodjon a három- hét éves korosztály fejlettségéhez, legyen példaértékű. Építünk a gyermekek más forrásból szerzett tudására. Differenciált értékeléssel segítjük elő gyermekeink önértékelésének fejlődését. Az óvodai tanulásunkat a játék motivációs bázisára építjük, és mindvégig megtartjuk. Tudatosan törekszünk a gyermekek motiválására, aktivizálására. Hatékony gyermek-megismerési technikákat alkalmazva felmérjük a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát. A mérési, értékelési eredményeket felhasználjuk a pedagógiai gyakorlatunkban. A személyiségnaplóban dokumentáljuk a gyerekek folyamatos fejlődését, a gyermekekről szerzett információinkat, megfigyeléseinket, az ebből adódó fejlesztési feladatainkat. 105

106 A napi és a heti rendünk tartalmazza, a játék mellett azokat a kötetlen tevékenységeket, illetve tanulási tevékenységeket, melyeket az óvónő felajánl (mesét, verset, éneket) Ezeket a tevékenységeket, azok tartalmát, feladatait a csoportnaplóban dokumentáljuk. A felajánlott tevékenységet játékidőben, naponta, megközelítően azonos időben szervezzük, ehhez megteremtjük a feltételeket: derűs, nyugodt légkör, hely, eszközök, működő, kialakult szokás-szabályrendszer. Komplex módon vesszük figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a gyermekek előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, a nevelési környezet lehetőségeit, korlátait stb. Célunk a pozitív visszajelzésre épülő, bizalommal teli légkör kialakítása, ahol minden gyermek hibázhat, mindenkinek lehetősége van a javításra, próbálkozásra. A gyermekek hibáit, tévesztéseit, a tanulási, fejlődési folyamat részeként kezeljük, az egyéni megértést elősegítő módon reagálunk rájuk. A tanulásban a gátló kudarcok kiküszöbölésére törekszünk, mert a siker öröme önmaga motiválja a gyermeket az újabb örömteli megismerő, tapasztalatszerző tevékenységre, tehát önmaga fejlődésének rugójává válik. Törekvéseink akkor lehetnek sikeresek, ha figyelembe vesszük még a gyermekek aktuális fizikai, érzelmi állapotát, ehhez igazítjuk a tevékenységek tempóját, idejét, módszereit. A nevelést, tanítást segítő eszközök, és a nevelés, tanítási módszerek kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik. Szükség esetén rugalmasan változtatunk előzetes terveinken. Óvónőink mindig meggyőződnek arról, hogy a gyerek érti-e a neki adott feladatot, megoldásra ösztönöznek, kitartásra, újabb próbálkozásra buzdítanak, értékelésükkel erősítik a gyermekekben a reális önbizalmat, ami fokozza biztonságérzetüket, emocionális stabilitást eredményez. A tanulási folyamatban megsokasodik a beszédhelyzetek száma, fokozódik a gyerekek beszédkedve, mert van idő és lehetőség mindenkit meghallgatni. Ilyen légkörben a bátortalanok, a régebben mindig hallgatók is megszólalnak. Az óvónőnek úgy kell irányítania a beszélgetést kiemelt módszernek tekintendő -, hogy a gyermekek kérdezhessenek, mert számunkra kérdéseikkel jelzik, hogy érdeklődésük adott esetben mire irányul. A tanulási tevékenység időtartama nem behatárolt, a gyerekek érdeklődésétől függ. A tanulásban résztvevő gyereket ismerve, az óvónő választja kiszámára azt a feldolgozandó, alkalmazandó műveltségtartalmat magában hordozó játékot, amely szerinte megfelel tudásának, képességeinek. Folyamatosan figyeli a gyermeket, így tudásukból következtet a részképességek fejlettségi szintjére, alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítik. Csoportos tevékenységek esetén is figyel az egyéni szükségletekre, és a gyermekek egyéni igényeinek megfelelő módszerek, eljárások alkalmazására. Bizonytalanság esetén megerősíti a tapasztalati tevékenységben szerzett tudást, hogy az alkalmazó képes legyen. A tanulási folyamatban (matematika, környezet benti feldolgozása) a gyermekek az óvónők által tervezett játékokon, játékos feladatokon keresztül szerzik meg, gyakorolják, alkalmazzák ismereteiket. Az élet alapfolyamata a tanulás. A tanulás jelen van a játékban, munkában, a tanítási-tanulási folyamatban, azaz a gyermekek minden tevékenységében. A játék is jelen kell, hogy legyen a tanulásban, hisz a játék az óvodás gyermek alaptevékenysége. 106

107 A matematikai tapasztalatszerzés: Az óvodáskorú gyermek legfontosabb tevékenysége a játék, mely óvodai értelemben a tanulás színterének tekinthető, ugyanakkor a megismerés eszköze. A kisgyermek érzelmi biztonságban játék által képes fejlődni, érzelmi intelligenciára tesz szert és a későbbiekben képes ezt kibontakoztatni. A korszerű matematikai ismeretszerzés alapja a tevékenység. A gyermek az általa szívesen vállalt tevékenységekben kitartó, próbálkozik a játékhelyzettel együtt járó feladatmegoldással, s örül, ha sikerrel jár. A kötetlenség segít a gyermek teljes személyiségének fejlesztésében, melynek alapeleme, a feltételek, körülmények kialakítása. Ez azt jelenti, hogy a gyermek belső motiváltságától, saját érdeklődésétől vezérelve vesz részt a tevékenységekben, melyekben jártasságok, készségek, képességek alakulnak ki. A gyermekek az óvodai nevelés éveiben különböznek egymástól. Más és más élményekkel, ismeretekkel, érzelemvilággal és fejlődési tempóval rendelkeznek. Fontos, hogy a lassan fejlődő gyerekeket se siettessük, keressük azokat a megnyilvánulásokat, amelyekben a fejlesztésre lehetőséget találunk. Mindig szem előtt kell tartani, hogy a gyermek önmaga lehetőségeihez viszonyítva fejlődjön. A matematikai tapasztalatszerzés váljon folyamattá, az ismereteket összefüggéseikben, kölcsönhatásaikban kapják a gyerekek. A témakör feldolgozásának mélységét a tanulásban résztvevő gyermekek egyéni fejlettsége határozza meg. A folyamatos, ismétlődő tapasztalatszerzés eredményeként fokozottan felfedezik az oksági viszonyokat, összefüggéseket, képesek általános és konkrét fogalmak alkalmazására. A matematikai tartalmú tevékenységet játékidőben, nyugodt helyen megközelítően azonos időben szervezzük. Feladatunk: Az értelmi képességek fejlesztése, mely feltétele a cselekvés és a megismerés folyamatának. Ezáltal fejlődik: érzékelésük, észlelésük azzal, hogy észrevetetjük a tárgyak, dolgok tulajdonságait, az azonosságokat, különbségeket, összefüggéseket. megfigyelőképességüket azzal, hogy figyelmüket igyekszünk a lényeges részekre irányítani, tehát megpróbáljuk megtanítani őket gondolkodva észlelni. mivel óvodáskorban a figyelem még önkéntelen, az óvónő feladata ennek felkeltése, fenntartása, és a szándékos figyelem kialakítása. emlékezetét azzal, hogy érdekes matematikai feladatokkal emlékképek alakulnak ki, rögzítődnek. Emlékezeti képre van szükség ahhoz, hogy a kapott feladatot megjegyezzék, és végrehajtsák. képzeletét, újabb, és újabb próbálkozások, megoldások keresésével. gondolkodását, hiszen a fejlesztés legfőbb eleme a problémaszituáció, amely önálló gondolkodásra ösztönzi a gyereket. 107

108 A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Legyenek képesek a gyerekek több térbeli kiterjedési fokozatot felsorakoztatni, egymással összehasonlítani, és fokozott melléknevekkel vagy határozatlan számnevekkel a fokozatosságot kifejezni. Legyenek képesek két kiterjedést vagy mennyiséget egymással egyenlővé, ugyanannyivá tenni, vagy egy adott kiterjedésnél, mennyiségnél kisebbet vagy kevesebbet, illetőleg nagyobbat vagy többet létrehozni. Tudjanak tárgyakat tulajdonságuk szerint csoportosítani. Tudjanak 10-et vagy 10-en aluli mennyiséget cselekedve két vagy többfelé bontani, és az előttük levő bontott mennyiség részhalmazairól tudják megállapítani, hogy melyik több, kevesebb vagy ugyanannyi. Használjanak helyesen tő, és sorszámneveket. Legyen képzetük pár kifejezésről. Helyesen használják a térbeli viszonyokat jelentő névutókat saját személyük és a tárgyak vonatkozásában. 5/9. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére, eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végére belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. 2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek 6 éves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgás fejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés. Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelem, könnyebbé válik a megosztása és átvitele. A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. 108

109 Az egészségesen fejlődő gyermek: Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél, gondolatai, érzelmei mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán-és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, melyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. d) A szociálisan érett gyermek: Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését. Feladattudata kialakulóban van és ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 3. Az 3 éves kortól kötelező óvodában járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. 4. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. 5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében az általános pedagógiai célrendszer figyelembevételével történik az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célok meghatározása. 6. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. 6. Hagyományaink, ünnepeink Az ünnepek jelentős alkalmak az óvodás gyermek és az óvoda életében. Perspektívát adnak, megerősítik a hagyományokat, a közös élmény erejével fokozzák a gyermek közösséghez tartozását. Közel hozzák a szűkebb és tágabb környezet eseményeit. Az ünnepek kiemelkednek az óvoda mindennapi életéből, de előzményei illeszkednek a gyermek természetes életmenetéhez. Óvodánk közösség építő célból programokat szervez, amelyekben a szülők megfelelő kereteken belül vesznek részt. A stratégiai programokban, és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény. 109

110 Óvodánkban a következő ünnepek vannak: Wosinsky Mór Óvoda Farsang: a szülőkkel közösen szervezett táncos, zenés, jelmezes mulatság. Húsvét: a népi hagyományok szerint locsolkodás, tojásfestés, tojáskeresés. Jeles napok: Állatok Világnapja, A Víz Világnapja, a Föld Világnapja, Madarak és Fák napja, Környezetvédelmi világnap. Anyák napjára köszöntő műsorral készülünk a gyerekekkel. Gyermeknap: a szülőkkel közösen játékos vetélkedőt szervezünk, versenyek, finom falatok színesítik ezt a napot. Évzáró ünnepély. Télapóvárás: a gyerekek kis csomagot kapnak, óvónők bábelőadása Karácsony: közös óvodai ünnep, a gyerekek és a csoportok ajándékot kapnak. Születésnapokat és névnapokat a gyermek kívánságára vers és mesemondással, óvónők bábelőadásával, közös énekléssel ünnepeljük. Az ünnepek fényét emeli az ünnep hangulatának megfelelően feldíszített csoportszoba, óvoda, a gyerekek és a felnőttek ünneplő ruhája. 7.Ellenőrzés, értékelés 7/1.Dokumentumok az óvodában Csoportnapló: Minden csoportban csoportnaplót vezetünk. A naplóban megtervezzük: A csoport szokás és szabályrendszerét, a napirendet, heti-rendet. A tevékenységi formákat, nevelési feladatokat negyedéves lebontásban. A szervezési feladatokat A feldolgozásra szánt témaköröket heti ciklusra lebontva. A tanulás tartalmi eszközeinek éves lebontását. Felvételi és mulasztási napló: Ebben a naplóban szerepelnek a gyermekeink óvodai felvétellel, óvodába járással, (hiányzás, egyéb információk) kapcsolatos személyi adatai. Ide jegyezzük be az esetleges szakvizsgálatokat, - Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság -, annak időpontját, a szakvélemény megtalálhatóságát. Személyiségnaplók: Valamennyi gyermekünkről személyiségnaplót vezetünk. Ez a dokumentum tartalmazza: a gyermekek anamnézisét, a családlátogatások tapasztalatait, egy-egy jellemző munkáját. Itt követhetők a fejlődési folyamatok, esetlegesen a fejlődését elősegítő szakemberek szakvéleménye. (logopédus, pszichológus, Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság, orvosi diagnózisok, stb.) A személyi anyaghoz csatoljuk a gyerekekkel készített felméréseket, annak értékelését. Vezetésünk, és érintett pedagógusaink információkkal rendelkeznek minden gyermek szociális helyzetéről. A gyermekek személyiségének sajátosságait, megfelelő módszerekkel, sokoldalúan, elsősorban a játékukon keresztül tárjuk fel. 110

111 Intézményi éves munkaterv: (az intézmény egészére) Az intézményvezető készíti. Tartalmazza az Intézmény valamennyi óvodájára vonatkozóan: Az óvodák arra a tanévre vonatkozó adatait. A tárgyévi nevelési rendet. Pedagógiai tervet. Ellenőrzési tervet. Éves helyi pedagógiai munkaterv: (az óvodára vonatkozóan) A feladatellátási hely-vezető készíti, az intézmény éves munkatervére épülve. Tartalmazza: A szükséges személyi és tárgyi feltételeket, meglétét s nevelő munkához. Az egyes területek felelőseit, azok feladatait. A nevelési, tevékenységi program célzott területeit. Az éves rendezvényeket. A tervekben jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók. SZMSZ Házirend: Az Intézményvezető készíti, melyek tartalmazzák a szülőkre vonatkozó információkat az óvodáról, valamint a dolgozókra vonatkozó belső szabályokat. Továbbképzési terv: Az Intézményvezető készíti, amelyben rögzítjük a továbbképzésben résztvevőket. Óvodánkban rendszeresen nevelési értekezletet tartunk. melynek során aktuális feladataink értékelését végezzük, ki hogyan látja az időszak nevelési feladatainak megvalósulását. A továbbképzésekről is tájékoztatást adunk egymásnak, (új módszerek, eszközök), megbeszéljük az óvoda működésével, kapcsolattartással (szülők, egyéb intézmények) adódó problémákat. 7/2.Óvodánk ellenőrzési, értékelési rendszere A pedagógiai munka ellenőrzése és értékelése, a Pedagógiai Program beválásának, megvalósulásának nyomon követése, ellenőrzése folyamatos, az intézményvezető, illetve a helyi ellenőrzési terv szerint történik. Célunk, hogy az óvodapedagógusok önellenőrző, önértékelési képességének fejlesztése által a saját nevelési program beválás vizsgálata minőségi igénnyé alakuljon. A megvalósulás eredményességének függvényében felülvizsgáljuk a pedagógiai terveinket. A reális és szakszerű elemzés és értékelés kiterjed a pedagógus gyakorlati munkájában történő egyéni bánásmód megvalósulására is. Fontos, hogy az ellenőrzés, a motiváló értékelés az óvodapedagógusok számára segítse a megújulási képesség megőrzését. Érdekegyeztetés, érdekérvényesítés, érdekvédelem formái Az óvodások jogainak védelmét a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend, és a Nevelési Programunk biztosítja. A szülői érdekérvényesítés szerve az óvoda Szülői Szervezete (SZK). Az óvodai dolgozók érdekérvényesítése a Szervezeti Működési Szabályzatban szabályozott. o Készítette: az Aprajafalva Óvoda nevelőtestülete o Programbeválás vizsgálata után átdolgozva: 2010-ben o Felülvizsgálva 2013-ban o Intézményi elvárás rendszernek megfeleltetve: 2015-ben Tolna, szeptember 111

112 (székhelyóvoda) 112

113 " Minden gyermek Egyedi, és mint ilyen, joga van elvárni személyisége tiszteletben tartását, szüksége van arra, hogy a saját ritmusának megfelelően éljen és pihenjen, joga, hogy ne legyen mindig tiszta és tökéletes joga van hibázni, szüksége van a feltalálásra és alkotásra, szüksége van esztétikai érzelmekre, joga van bármiféle tudás megszerzésére. / Freinet / Készítette: a Pitypang Óvoda nevelőtestülete 113

114 ÓVODAI PROGRAMUNK RENDSZERÁBRÁJA: A PROGRAM CÉLJA, GYERMEKKÉPE, ÓVODAKÉPE: A PROGRAM ALAPKONCEPCIÓI: Környezetbarát emberré nevelés megalapozása (sajátos arculat) I. INDIVIDUALIZÁLÁS, SZOCIALIZÁLÁS, DIFFERENCIÁLÁS II. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTOK RENDSZERE: Családi szituációs,és szerepjáték tev. központ Építőjáték barkácsolás konstruálás tev központ Manipulációs tevékenység központ Terep, gyűjtemény asztali tev. közp Külső világ, a környezet megismerés központja Irodalmi ének-zenei központ Művészeti tevékenységek központja SZABAD JÁTÉK AZ ÓVODAPEDAGÓGUS ÁLTAL FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK: választható kötelezően választható kötelező TERVEZÉS: ( Az óvodai élet megszervezésének elvei, keretei, a nevelés tervezése ) A FEJLESZTÉS TARTALMA: (feladatrendszer) 1. Egészséges életmód, mozgásfejlesztés 2. Érzelmi nevelés és szocializáció 3. Az anyanyelv fejlesztése 4. Művészeti nevelés:ének-zene ábrázolás,mintázás kézimunka 5. Külső környezet tevékeny megismerése, III. A CSALÁD BEVONÁSA AZ ÓVODAI ÉLETBE IV. CSALÁDGONDOZÁS, SZOCIÁLIS MUNKA A fejlődés várható TARTALOMJEGYZÉK: eredménye az óvodáskor végén 114

115 Tartalomjegyzék: I. ÓVODÁNK ÖNMEGHATÁROZÁSA: I/1 Múltunk, jelenünk,jövőnk...4.oldal I/2 Helyi nevelési programunk stratégiái II. PROGRAMUNK CÉLJA, ÓVODAKÉPE, GYERMEKKÉPE: 8.oldal III. A PROGRAM KONCEPCIÓI, SPECIFIKUMAI: III/1. Individualizálás, szocializálás, differenciálás oldal III/2. A tevékenységközpontok rendszere, szabad játék, és a felajánlott tevékenységek kerete: III/2/1 A hét tevékenységközpont oldal III/2/2 A játék feltételei, időtartama,az óvodapedagógus feladatai...22.oldal III/2/3 A munkajellegű tevékenységek...24.oldal III/2/4 A hagyományok ápolása..25.oldal III/2/5 Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek rendszere: oldal (választható, kötelezően választható, kötelező tevékenységek) III/2/6 Integrált műveltségtartalom a felajánlott tevékenységekben oldal III/2/7 A tevékenységek szervezeti keretei, a tervezés: oldal csoportkialakítás, a tevékenységek szervezeti keretei, munkaformái, tevékenységek időkeretei: tervezés hosszú, rövid távra, Hetiterv, napirend a gyermek fejlődésének, fejlesztésének regisztrálása ( személyiségnapló ) III/2/8 A program feladatrendszere, a tevékenységek tartalma:. 32.oldal (mozgásfejlesztés, ének-zenei nevelés, vizuális nevelés, ábrázolás, mintázás, kézimunka, kézművesség, irodalmi nevelés, matematikai nevelés) 1.) egészséges életmódra nevelés...32.oldal 2.) érzelmi és erkölcsi nevelés, szocializáció...35.oldal 3.) anyanyelv fejlesztése...37.oldal 4.) művészeti nevelés.. 38.oldal 5.) külvilág tevékeny megismerése 42.oldal III/3 A család bevonása az óvodai életbe oldal III/4 Családgondozás, szociális munka oldal IV. EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, KÜLSŐ KAPCSOLATOK. 48.oldal 115

116 I. A PITYPANG ÓVODA ÖNMEGHATÁROZÁSA: I/1. Múltunk, jelenünk, jövőnk A "Hatos Óvoda". Óvodánkat városszerte ezen a néven ismerik. A név évtizedekkel ezelőtti örökségünk, amikor még több óvoda működött városunkban, s csak számozással különböztették meg őket egymástól. Ezen kívántunk változtatni, amikor nevet választottunk óvodánknak. Olyat, ami a gyermekekhez is közel áll, és tükrözi sajátos arculatunkat, a természetvédelmet. Ilyen megfontolások után választottuk a Pitypang Óvoda nevet. Óvodánk, városunk zöldövezeti részén, családi házas településrészen fekszik, a város úgynevezett "Újtelepén" ben épült, két foglalkoztató csoporttal, és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségekkel. A városrészen egyre több család telepedett le. Megnövekedett a férőhelyek iránti igény, ezért 1973-ban egy újabb csoportszoba épült, társadalmi összefogással, a közeli üzem segítségével. (akkori: Gép és Műszeripari Szövetkezet) A település terjeszkedésével azonban még ez a három csoport is kevésnek bizonyult ben további foglalkoztató terem építése vált szükségessé, majd 1980-ban újabb két csoporttal bővültünk ben létszámcsökkenés miatt, egy csoportot tornaszobává alakítottunk át, ekkortól 5 csoporttal működött tovább óvodánk ben a DDOP Dél-dunántúli Operatív Program keretében a fenntartó sikeresen pályázott az óvoda bővítésére. A megvalósítás során óvodánk teljes egészében felújításra került és egy csoporttal bővült, a városi gyermeklétszám növekedésének köszönhetően. Múltunk Jelenünk Az óvoda tárgyi feltételei: Az épület állapota a nyertes pályázatnak köszönhetően kiváló. A csoportszobák tágasak, világosak, méretük a gyermeklétszámoknak megfelelő. Sajátos arculatunk, hogy kiemelt hangsúlyt helyezünk a környezetvédelemre, a környezettel kapcsolatos látásmód, viselkedéskultúra, és értékrendszer kialakítására, ezért olyan külső és belső környezetet igyekszünk kialakítani, mely céljaink megvalósítását szolgálja. Udvarunk tágas, változatos felületeivel, tagolásával lehetőséget biztosít a "bogarászó", és a mozogni kívánó gyermekeknek egyaránt. Növényeink jó alkalmat kínálnak a naponkénti, évszakonkénti megfigyelésekre, munkálkodásra. Többségében környezetbarát, fából készült udvari játékaink vannak, melyek esztétikusak, ugyanakkor jól szolgálják a gyermekek változó mozgásigényének kielégítését. Tárgyi feltételeink jók, folyamatosan bővítjük, korszerűsítjük, minden lehetőséget kihasználva. (költségvetés, pályázati lehetőségek, jótékonysági rendezvények, stb.) Bútoraink, a helyi programunknak megfelelőek, (mobilak, esztétikusak, célszerűek). Hogy a programunk megvalósításához az optimális eszközrendszert biztosítani tudjuk, továbbra is élünk minden lehetőséggel. 116

117 Az óvoda személyi feltételei: Személyi feltételeink megfelelnek a Köznevelési Törvény által előírtaknak. Valamennyi csoportban felsőfokú végzettségű óvodapedagógus dolgozik, akik felkészültek, magatartásukat, munkájukat az együttgondolkodás, pedagógiai optimizmus, gyermekszeretet jellemzi. Elkötelezettek, a jövő iránti felelősség vezérli munkájukat, igényességükre jellemző, hogy folyamatosan, célirányosan, a programunknak megfelelően képezik magukat. A továbbképzéseken, szakirányú képzéseken, tanfolyamokon szerzett tapasztalataikat a pedagógiai programunk megvalósításában kamatoztatjuk. Az eredményesebb munkát évek óta működő munkaközösségeink is segítik. Óvodánkban két munkaközösség van, egyik a pedagógiai, tartalmi munkát segíti közös konzultációkkal, a másik az évek óta jól működő báb munkaközösségünk: Báb munkaközösségünk hagyományosan havonta előadást tart a gyermekeinknek. Ünnepek előtt, (karácsony húsvét) "Ünnepváró" címmel tartunk bábelőadást minden érdeklődő számára. Az óvoda helyi pedagógiai programjának megvalósításában jelentős szerepet kapnak az óvodai pedagógiai munkát közvetlenül segítő dajkák, és a pedagógiai asszisztensek. Óvodai dajkáink szakképzettek, így munkájuk szakszerű, mely a nevelőmunka hatékonyságát, eredményességét segíti. Óvodapedagógusainkkal igen jó munkakapcsolatban, összhangban dolgoznak, egymás munkáját kiegészítik, segítik. I / 2. Helyi pedagógiai programunk stratégiái: Programunk megalkotását helyzetelemzés, előkészítő munkák előzték meg. Eredményeink, felméréseink összesítése alapján készítettük el óvodánk helyi pedagógiai programját, ennek stratégiáját az alábbi táblázatban összefoglalt szempontok határozták meg: STRATÉGIA Cél: A helyi pedagógiai program elkészítése. Törvényességi, és egyéb elvárásoknak való megfelelés: - Közoktatási Törvény - Óvodai Nevelés Alapprogramja - Igénybevevők elvárásai (szülők) - Fenntartó elvárásai Saját arculat megteremtése Mit szeretnénk és hogyan Helyzet meghatározás: Mivel foglalkozunk? (a 3-7 éves korú gyermekek nevelésével, fejlesztésével Szociokulturális háttér elemzése Erőforrás elemzés: - tárgyi - személyi - gazdasági - környezeti Milyen adottságaink vannak? Az óvodai nevelőmunkára, nevelési céljaink, feladataink kijelölésére a gazdasági, személyi és tárgyi feltételeken túl jelentős hatást gyakorol az adott szociokulturális háttér, az adott társadalmi, gazdasági környezet. A vonzáskörzetünkben élő családok helyzete jelentősen különbözik: társadalmi helyzetükben, szerkezetükben, (csonka család), anyagi hátterükben, kultúrájukban, értékrendjükben, hagyományaikban, a gyermeknevelésre való felkészültségükben, felelősségérzetükben. Nagyon sok konfliktus forrása a munkanélküliség, a romló anyagi körülmények, melyek következtében kapcsolati és életvezetési gondok keletkeztek. A munkanélkülivé vált szülők közül sokan szem elől tévesztik értelmes céljaikat, funkciózavarok keletkeznek a családban, mert nincs sikerélményük sem a munkában, sem a családban. 117

118 Emelkedik a válások száma, valamint az olyan családok száma, ahol sérült szülővel, ebből következően sérült gyermekekkel állunk kapcsolatban. Változó világunk, az egyre nehezedő életkörülmények a gyermekek fejlődését erőteljesen befolyásolják. Ilyenek: a természettől való elszakadás, korlátozottabb lehetőségek a családon belül, családszerkezetek változása, élményforrások csökkenése. Megélhetési problémák, ebből következően: helytelen életvitel, rossz táplálkozási szokások, mozgásszegény életmód, helytelen beszédstílus, durva, agresszív viselkedés, emberi kapcsolatok, viselkedési normák lazulása jelentkezik. Vonzáskörzetünkre jellemző, hogy nagyon sok a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, akiknél a problémák is halmozottan jelentkeznek. Új feladat számunkra a migráns gyermekek megjelenése a városban, így az óvodában is. (költözés, kínai boltok), akik számára biztosítjuk hagyományaik, az önazonosság megőrzését ápolását, azt, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Természetesen igen változó a családok helyzete, vannak olyan családok is, akik jó, és egyre jobb körülmények között élnek, a gyermekek egyre jobb képességgel rendelkeznek, ezért a tehetséggondozást is kiemelten kezeljük. Programunk megvalósításában a szülői nevelés alapjaira építünk. A szülők a legfőbb támogatóink, csak velük együttműködve képzelhető el az óvodai nevelőmunka. Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait, érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtást a család igényeihez illesztjük. Az együttműködés kívánatos a nevelőmunka hatékonysága szempontjából is. A jó óvoda-szülő kapcsolat erősíti a gyermekek fejlődését, elősegíti a nevelőmunka eredményességét, kontroll az óvodapedagógusok számára, mely optimális esetben sikerélményhez, megerősítéshez juttatja őket. A szülők felől is megfogalmazódott az igény, miszerint jobban részt kívánnak venni az óvoda életében, folyamatos, korrekt tájékoztatást igényelnek, új kötetlenebb találkozási formákat. Mindez egybecsengett a mi elképzeléseinkkel is. Az igények tehát mindkét oldalról megfogalmazódtak, a helyi program megalkotásánál egy nyitott óvoda igénye körvonalazódott. Mit szeretnénk, és hogyan? Nevelési gyakorlatunk alapja a gyermekszeretet, gyermekközpontú, családias, nyugodt, harmonikus, egymásra figyelő, az egyént, annak pozitív tulajdonságait erősítő óvodai élet. Az óvodai nevelés során a gyermek életkori sajátosságai mellett kiemelten kezeljük az egyéni eltéréseket, azt, hogy minden gyermek más és más. A feltételek megteremtésével biztosítjuk számukra, hogy a maguk megfelelő ütemében fejlődhessenek, a folyamatos tapasztalatszerzés, az együttes tevékenységek, a közös élmények során. A játékra, mint a gyermek alapvető tevékenységi formájára alapozva szervezzük a gyermekek egyéni és életkori sajátosságaihoz igazított tevékenységeket, tapasztalatszerzéseket. Hangsúlyozzuk, hogy a játék, a szabad játék az óvodai élet középpontja, ezen keresztül valósul meg óvodai fejlesztésünk, sajátos tevékenységrendszerben. Hangsúlyosan kezeljük a környezeti, és környezetvédelemmel kapcsolatos szemlélet, látásmód és műveltségtartalom kialakítását, a környezethez, a tájhoz, az emberekhez való pozitív érzelmi viszony kialakítását. A családokkal szorosan együttműködve, folyamatos kapcsolattartással kívánjuk céljainkat megvalósítani, hisszük, hogy közös erőfeszítéssel érhetünk el eredményeket. (nyitott óvoda) Változó világunk, a gyermekeinket érintő negatív hatások miatt nagyon fontosnak tartjuk gyermekeink óvását, védését, ehhez minden eszközt igénybe kívánunk venni, és mi magunk is mindent megteszünk gyermekeink egészséges fejlődése érdekében. A korrekt helyzetelemzés, céljaink megfogalmazása után választottuk helyi programunk alapjául a Lépésről-Lépésre óvodafejlesztő programot, melyet saját nevelési gyakorlatunkhoz igazítottuk. Azért választottuk, mert rendszere jól illeszthető eddigi nevelési gyakorlatunkhoz, stratégiánkhoz, megragadott bennünket a program szellemisége, mely közel áll nevelőtestületünkhöz, személyiségünkhöz. 118

119 II. NEVELÉSI PROGRAMUNK CÉLJA, GYERMEKKÉPE, ÓVODAKÉPE: Óvodai nevelésünk célja, gyermekképe: Pedagógiai Programunk az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. A vonzáskörzetünkben élő, különböző szociális háttérrel rendelkező 3-7 éves korú gyermekek sokoldalú fejlődésének és személyiségük kibontakoztatásának támogatása, az eltérő egyéni szükségletek, különbségek és életkori jellemzők figyelembevételével, a feltételrendszer és a tevékenységek tudatos befolyásolásával. Derűs, élménygazdag környezetben, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok biztosításával segítjük elő a személyiségdimenziók harmonikus fejlesztését, elfogadva az egyedit, a másságot, a különbözőséget. Kiemelten alapozzuk meg a következő személyiségértékeket, tulajdonságokat: o gyermekek kulcskompetenciáinak fejlesztését o a személyiség autonómiáját, pozitív énképét, o saját szükségletek kifejezésének képességét, o érzelmi gazdagságot, a művészetek, a természeti, társadalmi környezetük iránti érzékenységüket, o a kulturált magatartás szokásait, o a különbözőségek tiszteletét, tolerálását, a társakkal való együttműködést, o tudatosan kerüljük a nemi sztereotípiák erősítését, elősegítjük a nemek társadalmi o egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását, o a migráns gyermekek nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, o erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, o a döntés, a választás, a rugalmas gondolkodás, a kreativitás képességét A szocializáció szempontjából a következő szokások, magatartásmódok kialakítását: kompromisszumok, konszenzusok stratégiáinak megtanulását, a kommunikálás, az alapvető emberi normáknak megfelelő beszéd, társalgás technikájának elsajátítását, konfliktusokban önállóbb megoldáskeresést, önszabályozás, önkontroll kialakítását Az értelmi fejlődésben: o a cselekvés, tevékenység, a beszéd és gondolkodás egységét biztosítva, az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, utánzásra épülő tanulást, a felfedezéseket, a tevékenységekben történő felismeréseket. o rendelkezzenek az ismeretek elsajátításához, és az alkalmazóképes tudáshoz szükséges készségekkel: (önálló, probléma-érzékeny gondolkodás, a megismeréshez szükséges logikai műveletek végzésének képessége, a pszichikus funkciók megfelelő működése.) A gyermekek egészséges testi és lelki fejlődése érdekében: o az egészséges életvitel igényeinek kialakítását, o a szükségletek és a mozgásigény kielégítését, o az egészség óvását és védését, megőrzését, o testápolás, étkezés, öltözködés, betegség megelőzés, szokásainak alakítását, 119

120 Óvodai programunkban kiemelt hangsúlyt helyezünk a környezetvédelemre, a gyermek környezettudatos magatartásának alakítására, az élővilág megismerésére, megszerettetésére. A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára építve olyan környezettel kapcsolatos látásmód és viselkedéskultúra, értékrendszer kialakítására törekszünk, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben, és az emberi környezetben megmutatkozó jóra, szépre, tisztelje, becsülje azt. Programunk megvalósítása során törekszünk arra, hogy gyermekeink fel legyenek vértezve olyan tapasztalatokkal, ismeretekkel, melyek birtokában biztonságosan eligazodhatnak az őket körülvevő világban, testi,- szociális,- értelmi fejlődésükben képessé váljanak az iskolai közösségbe történő beilleszkedésre. Nevelési programunk óvodaképe: A NYITOTT ÓVODA Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit s miközben az teljesíti a funkcióit, a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskoláskorba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvodai nevelés célja, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok kiegyenlítését. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család, így mi a családi nevelés kiegészítésére törekszünk. Ezért: o Bevonjuk őket az óvoda életébe, szakmai támogatást adunk a családi neveléshez. o Folyamatosan tájékozódunk a szülők esetleges igényeiről, véleményükről az óvodai neveléssel, az óvodai élettel kapcsolatban. o Az aktív szülők segítségével az eddig távolmaradó szülőket is igyekszünk megnyerni. o Közvetítő szerepet vállalunk a családok és a speciális szolgáltató intézmények között. (Családsegítő Központ, Nevelési Tanácsadó) o A családokkal közösen gazdagítjuk a gyermekek tapasztalatait, élményeit, valamint az óvoda feltételrendszerét. o Közreműködünk a nemzetiségünkhöz tartozó és migráns gyermekek kulturális értékeinek megőrzésében, ápolásában és társadalmi integrálásában. o A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében hangsúlyosan kezeljük a családi háttérből adódó családi nevelés kiegészítését, a hátrányok csökkentése érdekében. Óvodánk óvó-védő funkciójának megőrzésében is igyekszünk mindent megtenni, lehetőségeinkhez képest. Ebben az életkorban nagyon fontosnak tartjuk a prevenció szerepét, ezért rendszeresen megszervezzük a szakszolgáltatásokat. (logopédus, igény szerint pszichológus, Nevelési Tanácsadó) Óvodánkban a szociális, ellátó funkciót a gyermek gondozásával, ellátásával alapozzuk meg. Fontosnak tartjuk az egészséges napirendet, a gyermekek életkorához igazodó étkeztetést, a balesetmentes, megfelelő tárgyi környezetet. 120

121 Óvodánk mással nem pótolható funkciója a nevelő, fejlesztő, teljes személyiséget formáló feladatköre: A személyiségfejlesztő folyamat bipolaritásából eredően egyszerre: individualizáló és szocializáló. Másságot, az egyéni különbségeket toleráló fejlesztés, mely nem zárja ki az együttélésre, együttes tevékenységekre, együttműködésre való felkészítést, melyet a legjobban működő család sem tud biztosítani. E két folyamat egyensúlyának megteremtésére törekszünk, mert az egyén fejlődése nem választható szét az őt körülvevő társak fejlődésétől, hiszen óvodai csoportban él. Programunkban a személyiségfejlesztés alapelve: individuálizálva szocializálás, a fejlesztési stratégia metodikája: a differenciálás. A nevelés során a differenciálás megfelelő módját és formáját választjuk, a tanultak gyakorlati alkalmazásához folyamatos teret biztosítunk. A különleges bánásmódot igénylő gyerekek fejlesztéséhez megfelelő és változatos módszereket alkalmazunk. Elfogadjuk, hogy a gyermekek hibázhatnak, téveszthetnek, ezeket a fejlődési folyamat részeként kezeljük, és az egyéni megértést segítő módon reagáljuk le. A társas együttélés, a közös tevékenységek megkívánják a következő személyiségtulajdonságok hangsúlyosabb megalapozását: - másokat toleráló magatartás, - együttérzés, segítőkészség, - megértés, azonosulás, - alkalmazkodás - az egyéni szükségletek felismerése és az érvényesítését - szolgáló megegyezések stratégiájának elsajátítása. Óvodai nevelésünkben sajátos tevékenységrendszeren keresztül közvetítjük az életkornak, az aktualitásoknak a környezetnek megfelelő műveltségtartalmakat, mely nem tagolódik a hagyományos foglalkozási ágakra, a feldolgozás módja az integráció, komplexitás. Az integráció egy vezérfonal mentén, sokoldalú megközelítéssel és sokirányú képességfejlesztéssel történő feldolgozást jelent. A fejlesztendő képességek egymáshoz kapcsolódóan jelennek meg, a változatos eszközök, és tevékenységformák, témák, az óvodapedagógus és a gyermekek által kezdeményezett cselekvések biztosításával. Óvodapedagógusaink feladata átgondoltan, tervszerűen megszervezni a gyermekek környezetét, amelyben a legkülönfélébb tapasztalatokat szerezhetik meg. A műveltségtartalom nagyobb blokkjai: - A testi fejlődést elősegítő mozgásformák, makró és mikro-mozgások, és az egészséges életmód szokásainak kialakítása. - A beszélt nyelv fejlesztését szolgáló irodalom, nyelvi fejlesztés, és az írott nyelv iránti érdeklődés megalapozása - A természetismeret, környezetvédelem alapjai, (egyéni arculatunk), környezetünk, az anyagi világ megismerése, a környezetkultúra megszerettetése - a társadalmi és kulturális értékek megismerése, a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek, hazához való viszony, humanista magatartás, a munkához való viszony, az én-érték, énkép alakítása - matematikai, logikai műveletek végzésének megalapozása: számolás, mérés, összehasonlítás, felsorolás, sorbarendezés, osztályozás stb. - A művészetek köre: ének-zene, vizuális, tárgykultúra elemei. 121

122 Óvodánk tanulásértelmezése: Óvodánkra a támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemző. Munkánk során a tanulási folyamatot a nevelés szerves részeként kezeljük. Tanulásra akkor kerül sor, amikor a gyermeket az a törekvés vezérli, hogy az őt körülvevő világot megértse, a fejlettségi szintjének megfelelő konkrét cselekvések, tevékenységeken keresztül. A gyermek felfedez, vagy mi fedeztetjük fel vele a dolgokat, így tanul. Mindehhez nekünk felnőtteknek kell biztosítani az élményt, tapasztalatokat, eszközöket. Feladatunk: - a feltételek biztosítása, - a felismerések, próbálkozások és a mintakövetés támogatása, - a tapasztalatok rendezése, kiegészítése, - az érdeklődés ébrentartása. - különböző problémahelyzetek biztosításával a problémamegoldó önálló gondolkodás fejlődésének elősegítése - az alkalmazott módszereinkkel a tanulás-tanítás eredményességének segítése Nagyon fontos, hogy a fejlesztő tevékenységformák megfeleljenek a gyermekek aktuális szükségleteinek, ezért ismernünk kell az életkori sajátosságokat, érdeklődésbeli, tapasztalatbeli, tudásbeli eltéréseiket. A spontán tapasztalatszerzés, tevékenység legfontosabb színterének a játékot tartjuk, melynek naponta biztosítjuk a zavartalan lehetőségét. Szabad játékot, melyben korlátokat azok a szabályok jelentenek, amiket a gyermekek kulturált magatartása, a szocializáció érdekében alakítunk ki, a nagyobb gyermekekkel közösen. A játékot a megismerés természetes tevékenységformájának tekintjük, mely ebben az életkorban a leghatékonyabban fejleszti a személyiséget. A játék maga is spontán tanulási folyamat, a tanulás maga is spontán játék. Programunkban a sajátos tevékenységközpont-rendszer integrálja a spontán és célirányos tanulást. Óvodaképünkre jellemző a szeretetteljes légkör, a gyermekek óvása, az okos szeretet, együttérzés, segítőkészség, toleráns magatartás, élményekkel teli mindennapok. Ezek támogatását kívánja meg az óvoda dolgozóitól. Mindez nem zárja ki a pontos egyértelmű követelményeket, a szabadság és a korlátok ésszerű rendszerének működtetését. Óvodánk sajátos arculata a környezetvédelem, a környezettel kapcsolatos pozitív szemlélet kialakítása, természetbarát óvoda megteremtése, mert valljuk, hogy természetbarát gyermek, csak természetbarát környezetben nevelődhet. 122

123 III. A PROGRAM KONCEPCIÓI, SPECIFIKUMAI: III/1. Individualizálás, szocializálás, differenciálás Óvodai programunkban a család és az óvoda szocializáló szerepét egyéniség megalapozását, kialakulását támogatjuk. Az óvodáskor végére jutnak el gyermekeink az önérvényesítéstől az együttműködésig. Az individualizáló nevelésnél figyelembe vesszük mindazt, amit a gyermekek egyéni különbségként hoznak magukkal. A gyermekek hozzák magukkal genetikus múltjukat, ami még nincs teljesen beprogramozva, a környezetén keresztül válik azzá, ami. A fejlődés tehát részben a természet munkája, másrészt a nevelés, a fejlesztés eredménye. Gyermekeink általános emberi képességeinek kialakulásához is megfelelő környezeti hatásokra van szükség: együttlétekre, személyközi kapcsolatokra melyek közben szocializálnak. Az individualizáló neveléssel, amely az egyén erősségeire épít, egyszerre erősítjük az egyediséget, és ösztönözünk az együttműködésre, támogatva a gyermekek szocializációját. E két dimenzió egymástól elválaszthatatlan. (individualizálva szocializál) Az individualizálás áthatja az egész óvodai életet, annak minden tevékenységét. Az azonos korú gyermekek között is jelentős fejlődésbeli különbségek vannak. Ez megnyilvánulhat: - eltérő biológiai szükségleteikben, - a mozgásigényükben - adottságaikban, tapasztalataikban - a szociabilitásban - az érdeklődésben, - egyéni élményeikben, - az énképben, a tanulás stílusában, - a kontaktuskeresésben, stb. Programunk megvalósítása során az individualizálás, elveit a következőképpen alkalmazzuk: - Pedagógiai, módszertani kultúránk kiterjed a személyes és a szociális képességek fejlesztésre - Az óvodába lépéstől kezdve elkezdődik a folyamat, melynek során feltárjuk a gyermek személyiségének sajátosságait, erősségeit, gyenge pontjait, megfigyeléseinket regisztráljuk a személyiségnaplókban, majd a tapasztalatok számbavétele alapján következik az egyéni fejlesztés érvényesítése. - Mindenkor figyelembe vesszük a gyermekek eltérő testi, lelki szükségleteit. - Nagyon fontosnak tartjuk a személyi kontaktust az egész óvodai élet során, a tevékenységekben, a gyermekekkel való beszélgetésekben egyaránt. - A terem elrendezésével biztosítjuk a szeparáció lehetőségeit. (esetleges félrevonulás igénye) - Megfelelő tárolókkal biztosítjuk a személyességet, a gyermekek munkáinak, személyes tárgyainak, játékainak tárolását. (" ez az enyém ") - A gyermekeinkkel kapcsolatos információkat mindig bizalmasan kezeljük. Az individualizálás lehetőségeit a játékban is kihasználjuk: Az óvodai élet kezdeti szakaszában gyermekeink játszótársa a felnőtt, aki igény szerint segítheti az esetlegesen elakadó játékot. Nagyon fontos a személyes kontaktus, mely serkenti a gyermeket a felnőtt utánzására, a társakkal való együttműködésre. A szabad játékban tudjuk a legjobban megfigyelni gyermekeinket. Ebben a tevékenységformában adják a legtöbb jelzést személyiségükről, valamint ez az a szocializációs tér, melyben a kortárskapcsolatok alakulnak. 123

124 Feladatunk tehát: - Hogy gyermekeinknek naponta biztosítsuk a szabad játékhoz szükséges időt. - Folyamatosan figyeljük a gyermekek jelzéseit, viselkedését, az információkat értékeljük. - Megteremtjük az egyéni érdeklődésüknek megfelelő játékfeltételeket, támogatjuk az egyéni elképzeléseket. - A játékhelyzetekben adódó konfliktusok esetében bevonjuk őket a megoldásba, a szabályok megalkotásába. - A játék során lehetőségünk nyílik az egyénekre irányuló kommunikációra, a gyermekek érzelmi kötődésének erősítésére, formálására. - A társtalan, nehezen beilleszkedő gyermekeknek közvetlen segítséget adunk együttjátszással, a neki megfelelő játék biztosításával. A csoportszobai feltételek megteremtésében is érvényesítjük a személyiségközpontú szemléletünket. Gyermekeink társas kapcsolatainak kialakulásához, az érzelmi kötődéshez időre van szükségük. Kezdetben nagyon fontosak számára azok a tárgyak, amelyek otthonához kötik. A későbbiekben is tiszteletben tartjuk szuverenitásukat, személyiségüket. - A tevékenységközpontokban megjelenhetnek egyéni érdeklődésüknek megfelelő személyes tárgyaik, eszközeik. - Nemcsak a jeleikkel különböztetjük meg őket, hanem nevüknek kezdőbetűivel is, nyomtatott nagybetűvel. (nekem ez a nevem.) - Úgy tagoljuk a csoportszobai teret, hogy a tevékenységközpontokban lehetősége legyen akár 2-3 gyermeknek az elmélyült, együttes tevékenységre. Az individualizálásra törekvő pedagógiai szemléletünk nagyobb teret enged meg a gyermekek önállóságának, de természetesen nem hagyjuk magukra őket. Az együttműködésre kész, személyre szóló pedagógiai hatásokat támogató figyelem, és segítségnyújtás biztonságát jelenti az óvodapedagógus személye, attitűdje, készenléti állapota. Valljuk, hogy a szabályokat közösen alkotó, meleg-korlátozó óvodapedagógus az igazi nevelő. - Óvodapedagógusaink személyisége, minden megnyilvánulása érzelmi biztonságot, szeretetet, megértést sugároz a gyermekeink felé. - Olyan mintát adunk a gyermekeinknek az eltérések tolerálásában is, hogy ők is fogadják el a nehezen beilleszkedő, szocializálódó, vagy nagyobb hátrányokat hordozó gyermekeket. - Óvodapedagógusaink személyisége, mintája, erős érzelmi kötődés alapján jelentős szerepet tölt be az énkép formálásában, melyet befolyásolnak még a társak megnyilvánulásai, jelzései is. - A szeretetteljes légkörben nemcsak pozitív énképe erősödik, hanem nyitottabb lesz társai iránt is, könnyebben beilleszkedik. - Nagyon fontosnak tarjuk még mindezen túl a pedagógiai optimizmust a kommunikációban, metakommunikációban, a személyes élményeket, érzéseket, gondolatokat feltáró beszélgetéseket. Óvodáskorban a gyermekeink magatartásában, megnyilvánulásaikban, tevékenységeikben meghatározó szerepet töltenek be az érzelmek, átszövik életüket, és sajátos motivációs tényezőként alakítják viselkedésüket. A magasabb rendű érzelmek tapasztalataik során alakulnak ki. Meghatározó fejlődésükben a szülők szerepe, és az óvodapedagógusaink mintája, akik hangsúlyaikkal, gesztusaikkal, mimikájukkal is kifejezik érzelmeiket. 124

125 Programunkban a sajátos tevékenységközpont-rendszer az a szintér, ahol a gyermekek kapcsolatba kerülhetnek egymással. A szocializáció biztosítását, az érzelmi biztonságot, a pozitív érzelmek fejlődését a következő elvek érvényesítésével valósítjuk meg: - Élethelyzetekben, szituációkban érzelmeket kiváltó hatásokkal, a minden gyermek felé áradó szeretetteljes elfogadással és megértéssel. - Az érzelmeket kifejező gyermeki megnyilvánulások támogatásával, az érzelmeket átélő empatikus felnőtt magatartás-mintájával. - A művészetek eszközeivel. A szocializáció szempontjából nagy jelentősége van a szabad játéktevékenységnek, melyben a feltételeket, szabályokat, normákat a gyermekeink, és az óvodapedagógusaink közösen alakítják. Kulcskérdés programunk megvalósításában, hogy mennyire tudjuk engedni, és elfogadni a gyermekek önálló törekvéseit, hol vannak az ésszerű korlátok, amin túl már a gyermekek nem teljesedhetnek ki határok nélkül, mert alapvetően sértik a mellette élő többiek, a csoport érdekeit. Az óvodapedagógusaink attitűdjei ebben a kérdésben is mintát jelentenek számukra, amelyeket átvesznek, utánoznak. Ha azt látják, hogy a felnőtt érzékeny a tiszteletre, udvariasságra, a másokkal való érintkezés módjára, akkor ezeket a magatartásformákat tudattalanul átveszik. Az óvodai nevelésben ezért fontosnak tartjuk szabályok felállítását, hiszen valamennyien bizonyos normák, szabályok, korlátok között élünk mindennapjainkban is. Gyermekeink az óvodába lépéskor olyan elvárásokkal találkoznak, amelyek teljesítése elengedhetetlen a közösségben élés, tevékenykedés szempontjából, és ezek bizony eltérnek az eddig számukra megszokottaktól. A mi feladatunk ezeket a gyermekekkel elfogadtatni, megszerettetni. Ha a gyermekeink tudják mi a jó, mi a helyes, mit várhatnak el a többiektől, ezek tudatosulása növeli a komfortérzetüket, biztonságukat. Feladatunk, bevonni a nagyobb gyermekeket a szabályok kialakításába, ha kell, velük együtt újabb szabályok megfogalmazásába. E szabályokat nem öncélúan alkotjuk, hanem azért, hogy gyermekeink fokozatosan eljussanak odáig, hogy tudatosan bánjanak az önfegyelem eszközével. A szabályok kialakításakor mindig a megoldandó problémát helyezzük a középpontba, nem a problémát okozó gyermeket. Hogyan alkalmazzuk ezeket a szabályokat? - Arra törekszünk, hogy mindig legyen világos a gyermekek előtt, mi az, ami megengedhető, mi az, ami nemkívánatos a csoportközösségben. - Tudatosan alkalmazzuk a konfliktus megelőzés módszereit, például a pozitív példák megerősítését, közös szabályalakítást, következetességet - A szabályokat mindig megindokoljuk, utalva a várható reakcióra a szabályszegővel szemben. - A megkövetelt, és elfogadható magatartást illetően mindig következetesek vagyunk. - A felmerülő konfliktusokat, azok okait felismerjük, értelmezzük és hatékonyan kezeljük. - A gyermekeket a kompromisszumos megoldásra neveljük. - A követelmények növekedésével fokozatosan (életkori és egyéni sajátosságokat figyelembe véve) bővítjük a szabályok körét, melyet mindig megindokolunk. - Ha már megtanulják, megértik és betartják a szabályokat, hagyjuk ezek működését, egymás szabályozását. - Keressük azon tulajdonságait, amik alapján szeretetre méltó, segítsük, és ne megtoroljuk a magatartását. - Lehetőleg pozitív módon közvetítsük a szabályokat, éljük át a gyermek helyzetét. Programunk megvalósításában, a szocializáció támogatásában fontos feladataink még: - Gyermekeink társas kapcsolatait folyamatosan megfigyelése, és alakítása. (magányos gyermekek felé a páros kapcsolat erősítése) - Közös élményeink forrásainak gazdagítása, a társadalmi tapasztalatok körének bővítése. - Csoportélet hagyományainak alakítása, ápolása a szülők, gyermekek elképzelései alapján. - Mikrocsoportos tevékenységek körének bővítése, a felajánlott, és szervezett keretekben. 125

126 - Társas, és szabályjátékok körének bővítése a gyermekeink közreműködésével. - Környezethez, tájhoz, kultúrához való kötődés, az általános emberi értékek megbecsülése. - A gyermekek személyes vonatkozású ünnepeinek megszervezése, a családdal, a társakkal közösen, (születésnap). Figyelemmel kísérjük a gyermekeinket érintő családi eseményeket is. - A jeles napok, szimbolikus, nemzeti ünnepeink hagyományait is megteremtjük az óvodában. - Ügyelünk arra, hogy a mindennapi tevékenységekben a gyermekek erkölcsi tulajdonságait is fejlesszük: együttérzés, önzetlenség, tolerancia. - A konfliktusokat, azok megbeszélését demokratikus légkörben tesszük. - A gyermekek által elvállalt feladatokban az akadályok leküzdésére motiválunk, ösztönözzük őket a megkezdett tevékenységek befejezésére. - Pozitívan értékelünk egyéni igényekhez, szükségletekhez, a fejlettségükhöz igazodva. A szocializációt, a csoportélet kohézióját jól szolgálják programunkban azok az eszközök, felszerelések, tablók, táblák, melyeken láthatóvá, szemléletessé tesszük a gyermekeink és a társak, félé irányuló törődés jeleit, egymás iránti érdeklődés, empátia és tolerancia ébrentartását. - Információs tábla minden gyermekről, amelyen megjelentetjük fényképét, jelét, nevének kezdőbetűit, életkorát, családképét, melyet ő maga készít, stb. - Felelősök táblája, mely a mások iránti felelősséget, a kötelességtudatot erősíti - Évszakok, napszakok, időjárás, születésnapos és még más egyéb funkciótáblák. Hasonló szerepet töltenek be a gyakori spontán beszélgetések, és a rendszeresen szervezett "beszélgetőkörök", melyek a gyermeki élmények, az aktuális események, hangulatok, érzések, gondolatok egymással való megosztását, az összetartozás érzését, és tudatát szolgálják. Programunkban tehát a személyiségfejlesztés alapelve az individuálva szocializálás, a fejlesztés stratégiai metodikája a mindezt megvalósító differenciálás, mely egyfajta szemléletmód, metodikai eljárás, szervezeti keretek variációja, a tevékenységek munkaformáinak variációja, a tartalom feldolgozásának módja (mélysége, terjedelme) A gyermekek egy-egy területen észlelt eltéréseinek, fejlődésbeli különbségeinek átgondolásával, minden folyamatban, minden helyzetben, minden tevékenységben biztosítjuk a differenciálást. Mindehhez azonban fontosnak tartjuk a következő feltételek teljesülését: o Gyermekeink egyénenkénti megismerését, mikre képes, mik a gyenge pontjai, erősségei. o Mindezeket a személyiségnaplóban rögzítjük, mely a fejlettség, és a fejlesztési feladatok regisztrálására szolgál. o A gyermekek folyamatos megfigyelését a tevékenységekben is. o A gyermekek produktumainak elemzését, (gyermekmunkák stb.), verbális megnyilvánulások megfigyelését, (mesedramatizálás, társalgás). o A gyermekek élményvilágának, tapasztalati körének és információinak megismerését o A gyermekek érdeklődési körének, temperamentumának megismerését. o A kedvenc időtöltését, játékának megismerését. o Mindezek ismeretében szervezzük a közös élményeket, tervezzük, szervezzük az eszközök bővítését, gazdagítását, alakítjuk a teret a játékban, a tevékenységközpontokban. o Megismerve a gyermekek eltérő érdeklődését célzottan biztosítjuk az eszközöket. o A családi szerepjátékokban az eszközökkel, szerepekkel differenciálunk. o Az építőtevékenységekben az eszközök méretével, szín, formagazdagságával differenciálunk o A manipulációs tevékenységek központjában az egyéni fejlesztést szolgáló eszközökkel, játékokkal differenciálunk. (érzékelésfejlesztő, figyelemkoncentrációt, finommotorikát fejlesztő eszközök, egyéb társasjátékok stb.) o A természetismereti központban, mely helyet ad a sokféle gyűjteménynek, anyagnak, kísérletnek - kiegészülve a természetben végzett megfigyelésekkel - a megfigyelés mélységével, módjával, a megbeszélés minőségével differenciálunk. A differenciálás tehát az óvodapedagógusaink szakszerű, pontos gyermekismeretét, tudatos munkáját feltételezi! 126

127 III/2. A tevékenységközpontok rendszere A szabad játék, és a felajánlott tevékenységek kerete. III/2/1. A hét tevékenységközpont: Programunk tevékenységközpontú szemléletének legfőbb megnyilvánulása az a sajátos tevékenységközpont-rendszer, amely egységbe foglalja, integrálja a személyiségfejlődésben meghatározó tevékenységformákat, azaz a játékot, a tanulást, a munkajellegű tevékenységeket. Itt biztosítjuk a mikrocsoportokra tagolódást, a kisebb létszámú csoportok létrejöttét. A tevékenységközpontok rendszere: 1. Családi, szituációs és szerepjáték központ 2. Építőjáték, barkácsolás, konstruálás központja 3. Manipulációs tevékenységközpont 4. Terepasztali játékok, gyűjtemények, modellezések központja 5. A külső világ, a környezet megismerésének központja 6. Irodalmi, ének-zenei tevékenységek központja 7. Művészeti tevékenységek központja (rajzolás, mintázás, kézimunka) A tevékenységközpontok helye viszonylag állandó, nagysága, berendezése, felszerelése mindig a benne folyó tevékenység jellegétől függ. A munkasarkok kialakításánál, a tér berendezésénél figyelembe vesszük a következőket: o Mindig legyen elegendő hely a szabad játékhoz, a különböző játékfajtákhoz, egyéb tevékenységekhez, (mozgásos szabályjátékok, énekes játékok), a spontán szabad mozgáshoz, az étkezéshez, és az esetleges elkülönüléshez. Mindezt mobil bútorokkal, könnyen mozgatható térelválasztókkal tesszük meg, így a terem igény szerint átalakítható. o Ügyelünk arra, hogy legyen lehetőség a csoportban a változó szükségletek kielégítésére, életkori összetételtől, érdeklődéstől, fejlettségtől, aktuális élményektől függően. o A fejlettebb gyermekeknek legyen lehetőségük képességeiknek megfelelően tevékenykedni: " A madarak nem járnak lépcsőn " ( Freinet ) o A lassabban haladóknak is lehetőségük legyen arra, hogy önmagukhoz, mérten fejlődjenek. o A tevékenységközpontok kialakításánál fontosnak tartjuk, hogy a tevékenységek világosan különüljenek el egymástól, a bútorzat segítse a biztonságos mozgást, tájékozódást, legyen lehetőség az egyéni, a mikró és a nagycsoportos tevékenységek végzésére is. o Fontosnak tarjuk, hogy a matematikai, természettudományos ismeretekhez szükséges eszközök rendelkezésre álljanak, az anyagok, az eszközök csoportosítása logikus legyen. o A csendes, és zajos tevékenységi központokat elkülönítjük. o Az elkülönítéshez alacsony bútorokat használunk, melyek rendelkeznek tároló felülettel, de lehetővé teszik az átláthatóságot. o Mivel a gyermekek hosszú órákat töltenek az óvodában, a csoportokban biztosítunk számukra nyugodt, meleg kis kuckókat. o Biztosítjuk a gyermekek személyes tárgyainak tárolási lehetőségét, kosarakkal, fiókokkal. (elkészült, vagy folytatandó munka, otthonról hozott dolgok, stb.) o A használatban lévő anyagokat elkészült munkákat, funkciótáblákat, dekorációkat mindig szemmagasságban helyezzük el. o A tevékenységközpontokban olyan anyagokat, eszközöket használunk, ami megfelel a gyermekek fejlettségi szintjének, a mennyiséget fokozatosan bővítjük. o Célunk, hogy az egyes központokban látni lehessen, éppen milyen témával foglalkozunk. o Mindig olyan témát dolgozunk fel, ami a gyermekeinket tevékenységre motiválja. o Lehetővé tesszük az önálló alkotómunkát, saját belső vágyuk, és az együtt alkotott korlátok szabályozzák önkifejezési formájukat. 127

128 1. Családi, szituációs és szerepjáték központ: Ez a tevékenységközpont, mely helyet ad gyermekeink családi, és egyéb szerepjátékainak, a munkajellegű tevékenységeknek. (sütés, befőzés, salátakészítés stb.) Ez az a központ, ahol a gyermekeink kipróbálhatják, felfedezhetik, újraélik a valóságot, utánozzák a felnőttek, és egymás tevékenységeit, viselkedését. Együttműködnek, átélik a többiekkel együtt a közös tevékenység, a közös munka örömeit. Ez a tevékenységközpont a teljes személyiség fejlődését biztosítja: - fejleszti szociális kapcsolataikat, - viselkedésformáikat, - biztosítja a tapasztalatszerzést, - bővíti ismereteiket, - hozzájárul értelmi fejlődésükhöz, - fejlődik mozgásuk összerendezettsége, - szárnyalhat képzeletük, - fejlődik kreativitásuk. Bizonyosfajta tanulási helyzetet él meg,"mintha igazából lenne" alapon, eszközöket helyettesít be, szituációkat old meg. Fontos, hogy ez a központ családias, az otthonukhoz hasonló legyen, ezért része a babakonyha, babaszoba, melyben normálméretű eszközöket is elhelyezünk. (nagyobb biztonsággal használják, mint a miniatűr babakészleteket.) A konyhában szervezett munkajellegű tevékenységek (sütés, főzés, salátakészítés) során nagyon sok ismeretre, az eszközök használatára vonatkozó jártasságokra, készségekre tesznek szert gyermekeink. A sikerhez odafigyelünk a felszerelésre is, tudatos válogatással rendezzük be, praktikus, jól funkcionáló, balesetmentes, könnyen tisztítható eszközökkel, és edényekkel. A babaszoba is ebben a tevékenységközpontban kap helyet, mely meghitt zúg, s többek között az anya-gyermek kapcsolat újraélését is elősegíti. (a falon családrajzok fokozhatják a családias légkört.) Az együttjátszás szocializál (fiúk-lányok egymás mellett), mely a gyengéd, türelmes, empatikus tulajdonságok, viselkedésformák megalapozását segíti elő. Ebben a központban kapnak helyet az ünnepi köszöntés kellékei (személyes ünnepek, évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, vendégeskedés stb.), melyeket a gyermekek a szülőkkel és az óvónőkkel együtt készítenek. Mindezek a tevékenységi lehetőségek formálják gyermekeink értékrendjét is, hiszen más szemmel nézik a felnőttek munkáját, ha részük lehet benne. Ebben a tevékenységközpontban játszhatnak a gyermekeink szituációs és szerepjátékokat is. Óvodapedagógusaink a játék minőségi és mennyiségi kereteit határozzák meg, valamint megteremtik a feltételeket: élményt, helyet, eszközöket, teret engedve az egyéni élményeknek, elképzeléseknek. (ruhák jelmezek, fejdíszek, stb.) A játék közben gyarapodik szókincsük, beszédkészségük, egymáshoz való alkalmazkodásuk (szerepek elosztása), empátiás készségük. Ezek a szerepjátékok jól tükrözik azt, hogy gyermekeink hogyan fogják fel a felnőtt világot, az általuk választott szerepekből óvónőink következtetéseket vonhatnak le megfigyeléseik során. A szerepjáték igen sokféle lehet, a felnőttek, gyermekek életének minden területéről meríthetünk ötleteket. A spontaneitás mellett azonban meg kell hogy jelenjen a témaválasztásban a tervszerűség, a tudatos óvónői munka, mely a gyermekeink sokoldalú fejlődését szolgálja. Gazdagíthatjuk a témákat érdekes, színes könyvekkel, intézmények, létesítmények látogatásával az ismeretek bővítése céljából. (áruház, piac, pékség, tűzoltóság, orvos, gyógyszertár stb.) Érdekes embereket hívhatunk meg azzal a céllal, hogy gyermekeink a beszélgetés, során megismerhessék egy szakma, egy foglalkozás lényegét, hogy meghallgathassák különleges élményeiket. Óvodapedagógusaink támogatásával, a helyes módszerek alkalmazásával a szituációs és szerepjáték eredményeként fejlődik gyermekeink gondolatvilága, nyelvi kifejezésmódja, önbizalma, együttműködési készsége, és önfegyelme. 128

129 2. Építőjáték, barkácsolás, konstruálás központja: Az építőjáték szinte minden gyermekünk számára vonzó, főleg a fiúknak, de a lányokat is ösztönözzük erre a tevékenységi formára, mert nagyon alkalmas gyermekeink ötleteinek megvalósítására, kreativitásuk fejlesztésére, fizikai megtapasztalásokra. Az építőelemekkel való tevékenység során gyermekeink számtalan ismeretre tehetnek szert, megismerhetik a fa fizikai tulajdonságait, statikai tapasztalatokhoz jutnak, fejlődik formaérzékük. Az együttes játék segíti a szocializációt, a rakosgatással fejlődik motoros képessége, s miközben elképzeléseit, gondolatait a társakkal megbeszéli, gazdagodik szókincse, fejlődik akarata. Óvodapedagógusaink feladata megteremteni mindehhez az optimális feltételeket: o legyen elegendő hely, olyan felület, amire stabilan építeni lehet. (ha kicsi a hely, nagyobb az összeütközés lehetősége, nő az agresszív megnyilvánulások száma) o a tevékenységközpont három oldalról körülhatárolt legyen, hogy saját kis építményeik védettségét biztosítani tudjuk. (több napon keresztül bővíteni lehessen, kiegészíteni újabb ötletek megvalósításával) o Az eszközök elhelyezése külön polcokon, tárolókban történjen. Természetesen ez a tevékenységi központ is mobilizálható, az igényeknek megfelelően átalakítható. 3. Manipulációs tevékenységközpont: Ebben a tevékenységközpontban biztosítunk helyet a társasjátékoknak, és az értelemfejlesztő szabályjátékoknak. Elrendezésénél ügyelünk arra, hogy jól körülhatárolt legyen, sok polccal, tároló felülettel, valamint megállapítunk egy ésszerű létszámot a konfliktusok elkerülése miatt. Az egyéni fejlesztés hatékony eszközeként alkalmazzuk a szabályjátékokat, térbeli eszközöket, (társasjáték). A kész játékok is alkalmasak a matematikai és logikai készségek fejlesztésére, de saját magunk is készítünk eszközöket, fejlesztő játékokat a gyermekekkel együtt. (dominók, puzzle, társasjáték, stb.) A játékokat az egyéni fejlettséghez igazítjuk, ezért jól szolgálja a részképességek fejlesztését. A játékok, az eszközök köre igény szerint bővíthető, alakítható, aktualizálható. 4. Terepasztali játékok, gyűjtemények, modellezések központja Ezt a tevékenységközpontot úgy helyezzük el, hogy a gyermekek egymást váltva, nyugodt körülmények között tevékenykedhessenek. Ügyelünk arra, hogy jól látható legyen a terembe lépve, mert a terepasztal tükrözi, modellezi a csoportban feldolgozásra kerülő projektet. Ezen a helyen, mely lehet egy asztal, illetve nagyobb tároló felület, polc, kerülnek elhelyezésre: o az aktuális témakörhöz kapcsolódó eszközök, tárgyak, o a gyermekek által otthonról hozott képek, könyvek. o Itt alakíthatunk ki a témához kapcsolódó terepet, pl. állatkertet, erdőt, kertet stb. o Ide kerülnek kiállításra a gyerekek barkácsolt munkái, ünnepi alkalmakra készített ajándékai, az évszakokra, ünnepekre jellemző tárgyak. A terepasztal berendezésébe, bővítésébe, bevonjuk a gyerekeket, figyelembe vesszük ötleteiket, elképzeléseiket. Teljes átalakítását mindig a témakör megbeszélése, ötletek, anyagok gyűjtése előzi meg. 129

130 A terepasztalon való tevékenykedés, illetve annak megfigyelése során lehetőségük van a gyerekeknek élményeiket reprodukálni, ismereteiket bővíteni. A konfrontáció elkerülése érdekében ebben a központban kis létszámot tartunk optimálisnak. Ez a tevékenységi lehetőség örömforrás, különböző anyagokkal, esetenként homokkal, vízzel, kavicsokkal, növényekkel, termésekkel, makettekkel, állat és emberfigurákkal való ismerkedés és játék. Ez a tevékenységközpont is sokféle tapasztalatszerzésre és képességfejlesztésre alkalmas. Az itt folyó tevékenységek a gyermekeink teljes fejlesztését szolgálják, mindamellett, hogy érdekesek a számukra. Együtt jelenik meg: o az egyéni megtapasztalás, o a kommunikálás, o a gondolkodás, o a finommotorika fejlődése, o a választás lehetősége, o vagyis az együttműködés és az önérvényesítés is. A tevékenységek a szabad játékban a gyermekek elképzelései szerint alakulnak, de lehet színtere az óvodapedagógusaink által felajánlott tevékenységeknek is. Rendszeres rendben tartására nagy gondot fordítunk, melyben a gyermekek is segédkezhetnek. A konfrontáció elkerülése érdekében ebben a központban kis létszámot tartunk optimálisnak. 5. A külső világ, a környezet megismerésének központja: Ennek a tevékenységi központnak kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk, több okból is: Mint megfogalmaztuk az előzőekben, óvodánk nevelési gyakorlatában nagy hangsúlyt kap a természetvédelem, a természet tevékeny megismerése, a természeti környezetben való tájékozódás, a természettel való harmonikus együttélés, a természetvédő magatartás megalapozása és gyakorlása. Gyermekeinknek a természetet, az élet csodáit gyakran, és sokféle módon kell szemléltetnünk, mert az érzelemmel teli felismerések, az egyéni és együttes élmények segítik a kapcsolatok alakulását, az emberi lét, a természet csodáinak felismerését. Céljaink megvalósulása érdekében: - Környezetismereti témáinkat, azok feldolgozásának módját kibővítjük az egyéni és csoportos élmények, gyermekeink érdeklődésének, kíváncsiságának figyelembe vételével. (Földünk, természeti jelenségek magyarázata stb.) - Amit csak lehet, azt a maga természetes környezetében, folyamatosan, a változások figyelemmel kísérésével mutatunk be (kirándulások távolabbi és közeli helyekre). A közvetlen tapasztalatszerzési alkalmakat (pl.: időjárás, öltözködés, a természet változása) naponta kihasználjuk mikrokörnyezetünkben. - A természettudományos sarokban is nagyon fontos, hogy biztosítsuk a megfelelő feltételeket a tapasztalatszerzésekre, megfigyelésekre, kísérletezésekre, ismereteink rendszerezésére. Mindehhez megfelelő tárolóhelyek kellenek, polcok, edények, táblák, olyan elhelyezésben, hogy az a gyermekek számára mindenkor elérhető legyen. - A folyamatos megfigyelések regisztrálására táblákat használunk (időjárás, évszak, napszak, hőmérséklet, stb.), melyeket a gyermekeink működtetnek óvónőink közreműködésével. - Itt kapnak helyet növényeink, gyűjteményeink, "kincseink" (levelek, termések, kavicsok, gally, fakéreg stb.), az úgynevezett tematikus tablók, albumok, amit a feldogozott témák alapján a gyermekek készítenek el az óvodapedagógusaink segítségével. - Ebben a tevékenységközpontban helyezzük el azokat az eszközöket, melyek a természettel kapcsolatos ismeretszerzést megkönnyítik, (könyvek, lexikonok, folyóiratok a feldolgozandó témakörnek megfelelően), nagyítókat, földgömböt, térképet, maketteket, modelleket. Az eszközök bővítésénél mindenkor figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait. 130

131 A természettel kapcsolatos ismeretek bővítésére, tapasztalatok szerzésére mikrokörnyezetünkben is alkalmunk van. Udvarunk tágas, sok zöld felülettel, gazdag növényzettel ellátott, gondozott, igazi kis "zöld sziget, élet közeliségével naponta alkalmat ad az évszakonkénti megfigyelésre, munkálkodásra, bogarászásra, gyűjtögetésre. A természet, az időjárás, kulcseleme a szabadtéri tevékenységeknek, minden évszak, minden időjárás izgalmas, hiszen rengeteg jelenséget figyelhetünk meg, mely érzékszerveik fejlődését is elősegíti. (hideg, meleg, párás, fagyos, stb.) A madáretető folyamatos feltöltése, a gondoskodás a madarakról a gyermekek érzelmi fejlődéséhez járul hozzá, a virágok megcsodálása esztétikai érzékük, érzékszerveik fejlődését segíti elő. Hagyományosan a Föld napján óvodánk udvarát, virágágyást, virágládákat ültetünk be. Az időjárási jelenségek megfigyeléséhez óvodánk udvarára hőmérőt, szélkakast, szélforgót, szélirányjelzőt és csapadékmérőt helyeztünk el. A környezetvédelem szempontjából fontosnak tartjuk a szelektív hulladékgyűjtést, a gyerekekkel együtt, a szülők bevonásával rendszeresen a kijelölt tárolókban helyezzük el. Az udvar félreeső részén komposztálót helyeztünk el, ahová a gyermekek a gyümölcsnapi hulladékot, a kertészkedés során összegyűlt anyagokat (fűnyesedék, gallyak, falevelek) teszik. A csoportszobában zajló tevékenységek és a szabadban folytatott megfigyelések összefonódnak, a szabadtéri tapasztalatokat a tevékenységközpontban elemezzük, rendszerezzük. Mindez hozzájárul gyermekeink intellektuális fejlődéséhez, a természeti jelenségek közötti összefüggések megértéséhez, és tudatosulásához, majd annak felismeréséhez, hogy a természetet óvni, védeni kell. 6. Irodalmi, ének-zenei tevékenységközpont Ezt a tevékenységközpontot a csoportszobának olyan részén helyezzük el, ahol elegendő tér áll rendelkezésre. Bensőséges, nyugalmas légkört teremtünk puha meleg felületekkel, szőnyeggel, párnákkal. A mozgástérre az énekes körjátékokhoz is szükség van. Ebben a tevékenységközpontban is a gyermekek számára hozzáférhető magasságban, tárlópolcokon biztosítjuk az eszközök elhelyezését: - Meséskönyvek (kész, és a gyermekek által készített, vagy hozott könyvek), melyeket úgy helyezünk el, hogy a fedőlapról a gyermekek azonnal fel tudják ismerni. Az "én meséskönyvem". - A bábok és a bábozás kellékei, a dramatizáláshoz eszközök, paraván, díszletek, jelmezek is ebben a tevékenységközpontban kapnak helyet. - Itt helyezzük el a gépi zenehallgatás kellékeit: cd lejátszót, cd-ket, DVD-et, és az óvoda életéről készült videó felvételeket. - Ebben a térben tároljuk és használjuk hangszereinket. - Mivel ez a tevékenységközpont a népi dalos játékok színtere is, a szükséges tárgyi kellékeket is itt helyezzük el, hogy bármikor használható legyen. (keszkenők, párta, kalap, egyéb kiegészítők) - Szükségesnek tartjuk a mesehallgatás, a beszélgetések intimitásához a puha, meleg ülőpárnák biztosítását. Ebben a tevékenységközpontban a legfontosabbnak tartjuk a tevékenységek érzelemre ható élményét, örömét, intimitásánál, otthonosságánál fogva alkalmas az időnkénti beszélgetésekre, az úgynevezett "beszélgetőkör" helyének biztosítására. A beszélgetőkör helye azonban nemcsak a csoportszobában lehet. Lényege, hogy ezek a közös, kötetlen beszélgetés percei az óvodában, amikor mindenki elmondhatja a számára fontos élményeket, információkat. Alkalmas hétvégi események megbeszélésére, egy-egy ünnepnap, születésnap, karácsony stb. közös előkészítésére, önálló mese kitalálására és elmondására, közös élmények felelevenítésére, és még megannyi feladat megoldására. 131

132 Ügyelünk arra, hogy lehetőleg mindenki szót kapjon, bátorítjuk a félénkebbeket, kicsit türelemre intjük a mások rovására beszélni akarókat. (türelem, tolerancia, önfegyelem kialakítása). A hosszabb, fordulatosabb szabad szövegek, mesék, képmagyarázatok, élménybeszámolók azonban nem születnek maguktól. Kitartó óvodapedagógusi munkával, nagy odafigyeléssel, lépésről-lépésre érhetők el. 7. Művészeti tevékenységek központja Ennek a tevékenységközpontnak olyan helyet teremtünk a csoportszobában, hogy távolabb legyen a mozgásos, hangosabb terektől, nyugodt körülményeket biztosítunk az " alkotáshoz". Vonzó, önkifejezésre ösztönző gazdag eszközkészletet biztosítunk, melyek a nap bármely szakában elérhetőek. Itt helyezzük el a gyermekek munkáit, művészeti albumokat. Az asztalokat úgy helyezzük el, hogy kisebb csoportok kialakulását segítse elő, így nyugodt körülmények között alkothatnak. Természetesen itt kaphat helyet a festőállvány, mely a térirányok érzékelését, kar-csukló mozgások fejlődését segíti elő. A tapasztalatszerzést, az érzékelést, az anyagokkal való közvetlen érintkezést segítik a festékkel, különböző anyagokkal való munkálkodások eszközökkel, de akár ujjal való festéssel, nyomatok készítésével. Ez a tevékenységi lehetőség alkalmas arra, hogy gyermekeink kreativitása, alkotókészsége kibontakozzon, fejlődjön. - Támogatjuk tehát a gyermekek spontán alkotó tevékenységeit a nap bármely szakában. - Biztosítjuk a rajzoláshoz, festéshez, nyomdázáshoz, hajtogatáshoz, nyirkáláshoz, ragasztáshoz stb. a megfelelő anyagokat, és eszközöket. - Arra törekszünk, hogy gyermekeinknek minél többféle anyag álljon rendelkezésére, ezek felhasználásával különböző technikákat ismertetünk meg velük. - Megismertetjük velük a különböző kézműves tevékenységeket. - Ebben a tevékenységközpontban kiegészítő játékokat is készítünk, maketteket, társas és szabályjátékokat, bábokat, álarcokat, jelmezeket, különféle technikával. Óvodapedagógusaink átgondoltan, a gyermekek alapos ismeretében készítik elő a tevékenységekhez szükséges eszközöket, mert azok már önmagukban is differenciálnak. A tevékenységi lehetőségeik közül mindig azt választhatják gyermekeink, amelyik megfelel képességeiknek, amelyik a legalkalmasabb érzéseik, gondolataik megvalósítására. Az önkéntes tevékenység segítségével fejlődik ábrázolóképességük, képalkotásuk, díszítő munkájuk egyre tökéletesebbé, esztétikusabbá válik. Egyénre szabott módon és ütemben fejlődik finommotorikájuk is. A tevékenységközpontok kialakítása a csoportokban növeli munkánk hatékonyságát. A tér tagolása, a kisebb létszámú csoportok, elmélyültebb tevékenységeket eredményeznek, s ezért jobb a kooperáció, kevesebb a konfliktus. Eszközei, anyagai folyamatosan változnak az aktualitásnak, a feldolgozandó témának, a gyermekek érdeklődésének és fejlettségének megfelelően. Az önálló tevékenység gyermekeink életszükséglete és tapasztalatforrása, minél több a választási lehetősége, annál könnyebben megtalálja a neki legjobban megfelelőt. Óvodapedagógusaink feladata: ésszerű korlátok között, inspiráló fejlesztő szándékkal teret adni az ötletek megvalósításához gyermekeink fejlődése, fejlesztése érdekében, mely ugyanakkor nagyon tudatos, pedagógiailag megalapozott munkát igényel. "Mennél jobban hisszük és akarjuk, hogy a gyermekek önállóan és alkotó módon dolgozzanak, annál jobban meg kell terveznünk, és szerveznünk ezt a tevékenységet" ( Cohen és Rudolf paradoxonja ) 132

133 III/2/2 A játék feltételei, időtartama, az óvodapedagógus feladatai "A játék gyermekeink számára olyan, mint a felnőtt számára az álom. Szabad asszociáció, teljes szabadságban tud kalandozni, ezáltal történik meg a tagolása a felvett fogalmaknak, az összeforrasztása azzal, amit látott, és átélt. Integrálja a külső és belső világot," híd" képzelete és a valóság között." ( dr Vekerdy Tamás) Gyermekközpontú programunkban valljuk, hogy a játék az óvodáskorú gyermek alapvető, elemi pszichikus szükséglete és joga, szabad tevékenysége, örömforrása, a spontán tanulás színtere, melynek mindennap visszatérő módon hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. - A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s mint ilyen, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. - A kisgyermek életérzése akkor van kielégítve, ha szabadon, sokat és jól játszik. - A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt, a szülő és az óvodapedagógus. - Az olyan gyerekek, akiknek nemigen van lehetőségük a családban együtt, és jót játszani, akikkel ritkán játszanak, komoly hátrányt, érzelmi és intellektuális károsodást szenvednek. Programunk megvalósításában ezért igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy ezt a hátrányt a tőlünk telhető módon pótolni tudjuk, hiszen a játék az ember életében megőrzendő örömforrás, meghatározó élmény. Minden emberi tapasztalatnak, tevékenységnek megvan a maga optimális ideje, így a játéknak is. Akkor segítjük legjobban gyermekeink fejlődését, ha itt és most biztosítjuk a számukra legmegfelelőbb tevékenységet, a játékot, mert később már soha nem lesz olyan konstruktív hatása személyiségükre, mint ebben az életkorban. Óvodáskorú gyermekeink játékát a következők jellemzik: - Spontán tevékenység, saját szükségletéből, akaratából ered, fontos indítéka a kíváncsiság, a tevékenységvágy. - Szabadságfokkal rendelkezik, megéli a döntés szabadságát, (eldöntheti milyen szerepet, milyen eszközökkel, kikkel játszik, milyen tartalommal). - A játék szabadsága azonban nem jelenti a gyermekek magukra hagyását, a szabadság nem korlátlan. Az együttélés szabályai, a humanisztikus viselkedés szokásai jelentik az ésszerű korlátokat, mely szabályok alakíthatók, közös megegyezéssel változtathatók. - Emocionális, lelki felszabadultság jellemzi, fokozott érzelmi állapotban tevékenykedik, az öröm, a siker magából a tevékenységből fakad, ezért képes a gyermek a hosszantartó, sokszor ismétlődő tevékenységekre. - Utánzásra épülő tevékenység, az utánzás forrása a felnőtt mintája, a mintaválasztását az érzelmei befolyásolják. (kötődés) - Szervezett és ugyanakkor önérvényesítő tevékenység, a szervezettség az együttműködésekben érvényesül, az önérvényesítés az egyéni elképzelésekben. - Felfedező tevékenység, a gyermek a játéka során kipróbál, megismer, felfedez, megtanul műveleteket, cselekvéseket, szerepeket, viselkedésmódokat. A játékban, a játékon keresztül gyakorolják a tevékenységeket, a nyelvet, a gondolkodást, a másokkal való kommunikálást és együttműködést, kitartást, önuralmat, a felnőttek által közvetített attitűdöket, érzelmeket. Alakulnak társas kapcsolatai gazdagodnak szociális érzelmei, a világról szerzett tapasztalatai, ismeretei. Ez a tevékenység és a kommunikáció összekötő fonal a gyermek és társai, a gyermek és az óvodapedagógusaink között. 133

134 A nyugodt játék feltételeinek biztosítása: o Megfelelő hely, eszközök biztosítása: A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű alakítható a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Feladatunk, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítsunk a különböző játékformákhoz. A csoportszobákban a mozgalmasabb és a csendesebb tevékenységeket elkülönítjük, törekszünk a tevékenységközpontok optimális elhelyezésére, a mozgásigény kielégítésére is. A megfelelő játékeszköz-állományt folyamatosan bővítjük, felnőttekkel, gyermekekkel közösen gyűjtünk az aktualitásnak megfelelően a kiegészítő eszközöket. o A játékidő biztosítása: A szabad játék védelmét napirendünkben megfelelő időtartam biztosítja. A testápolásra, öltözködésre, étkezésekre, alvásra, pihenésre szánt idő kivételével az egész nap a szabad játék rendelkezésére áll. A játék folyamatában tudatos jelenlétünk biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Fontosnak tartjuk a szabad játék túlsúlyának érvényesülését. o Az élmények biztosítása: Gyermekeink játékának motiváló ereje az élmény, amely igen sokféle lehet a családi háttér különbségeiből adódóan. Az ingerszegény környezetben élő gyermekek egészséges személyiségfejlődése érdekében, de a többi gyermek fejlesztése érdekében is igen fontosnak tartjuk a sok közös óvodai élményforrás biztosítását. Olyan élményforrásokat igyekszünk biztosítani, melyek a gyermekeinket játékra inspirálják, számukra fontosak, érdekesek. Előzetesen ezért megbeszéljük hova mennének szívesen, mert a gyermekek tájékozottsága, érdeklődése, tapasztalatai befolyásolják azoknak a témáknak a számbavételét, amelyekkel kapcsolatban közös élmény szervezhető. Óvodai programunkban a projekt-rendszerű műveltségtartalom feldolgozása a felajánlott tevékenységekben a játékot is befolyásolja, indukáló szerepet tölt be. A sok közös élmény, a gyűjtőmunka, a gyermekek által készített eszközök, a témák több szempontú megközelítése és a tevékenységekhez kapcsolása gazdagítja a játékfajtákat. Óvodapedagógusaink feladatai: Az óvodai programunk sajátos tevékenységközpont-rendszerben biztosítja a játék feltételeit, óvodapedagógusaink felelőssége, fejlesztő tevékenysége azonban meghatározó jelentőségű. o Folyamatosan figyelemmel kísérjük gyermekeink jelzéseit a játék során személyiségük mélyebb megismerése érdekében. o Mindig törekszünk a személyes kontaktus naponkénti kialakítására, a gyermekek személyes problémáinak, egyéni élményeinek meghallgatására. o Megszervezzük a csoportos, közös élményeket, támogatjuk gyermekeink elképzeléseit. o Elősegítjük a játékfolyamatot a gyermekek fejlettségétől függően, igényeiknek megfelelően, mindig tolerálva a játékban megjelenő fejlődésbeli különbségeket. o Támogatjuk a játéktevékenységben az együttműködés szokásainak, az udvarias magatartás formáinak alakítását, a társas kapcsolatok, érzelmi kötődések kialakulását. o A személyes mintát, az együttműködő, támogató, segítő, ösztönző nevelési stílust fontosnak tartjuk gyermekeink személyiségének fejlesztése érdekében. 134

135 III/2/3 A munkajellegű tevékenységek Programunkban, játékidőben kerül sor a munkajellegű tevékenységek szervezésére is. A játékban jelentkező, és az attól elkülönülő munka indítékai gyakran megegyeznek: - érdeklődés, - kíváncsiság, - a tevékenység lehetősége, - maga az eszköz, - a műveletek vonzereje motivál. Gyermekeink kezdetben saját szükségleteik kielégítéséért dolgoznak, később szívesen végeznek munkát a társaikért is. A munkajellegű tevékenység során fejlődik gyermekeink kitartása, felelősségérzete, feladattudata. A munka a tapasztalatszerzésnek, önállóságnak, önfegyelemnek is alakítója, számtalan ismeretet közvetít, ugyanakkor fejleszti gyermekeink mozgását, kontaktusteremtő készségét. A közösen végzett tevékenység szocializál, a gyermekek közti társas kapcsolatot színesebbé, bensőségesebbé teszi. Az egyedül felvállalt munka elmélyült tevékenységre ad lehetőséget, az újrakezdés lehetősége, a próbálkozás edzi az akaratot. Leggyakoribb munkafajták óvodánkban: o A gyermekeink óvodai életét végigkísérő önkiszolgáló munkák, a saját személyével kapcsolatos tevékenységek. o A játékban megjelenő, örömmel végzett alkalmi tevékenységek, melyeket a gyermekek önmaguk és társaik szükségleteinek kielégítéséért végeznek. o Óvodai és csoporthagyományokhoz kapcsolódó munkák: ünnepélyek, rendezvények alkalmával a terem átrendezése, díszítése. o Az élő környezet, a csoportokban, az udvaron található növények folyamatos gondozása, rendszeres ápolása, mely óvodánk sajátos arculatából adódóan kiemelt jelentőségű. (természetismereti központban elhelyezett növények öntözése, az udvarban virágok, fák ültetése, gondozása, madáretető feltöltése stb.) o Önként vállalt, kisebb csoportokban végezhető alkalmi munkák. (a tevékenységközpontok rendjéért vállalt feladatok: a terek átrendezése igény szerint, eszközök előkészítése, majd rendbetétele, elmosása, az udvarban söprögetés, gyepsöprés, hólapátolás stb.) o Játékfajtákkal egybeeső munkák. (barkácsolás, játékeszközök készítése, javítása, stb.) o Együttmunkálkodás a szülőkkel, a csoportokért, az óvodáért felvállalt munkákban. Óvodapedagógusaink feladatai: Biztosítjuk a munkavégzés feltételeit, megfelelő méretű eszközöket, melyeknek állandó helyük van, olyanokat, melyek a gyermekeink testi épségét nem veszélyeztetik. Támogatjuk a gyermekeink önálló, szükségletükből fakadó munkavégzését. Az egyéni fejlettséget figyelembe véve pozitívan értékelünk, ösztönzünk, differenciált feladatok adásával sikerélményhez juttatjuk őket. Lehetőségek a szülők bevonására a munkajellegű tevékenységekbe: - Szívesen barkácsoló szülőknek segítségét kérjük a különböző kiegészítő eszközök készítéséhez, javításához. (madáretető készítése, babaruhavarrás, stb.) - Együtt készítjük el gyermekeink kedvenc ételeit. (palacsintasütés, stb.) - Salátáinkhoz nyersanyagokat folyamatosan a szülők biztosítják, gyakran együtt készítjük el. - Ellátogatunk gyermekeink otthonába élményszerzés céljából. - A nagyszülők is részt vállalhatnak az óvoda életéből, segédkezhetnek a munkajellegű tevékenységekben. A lehetőségek tárháza kimeríthetetlen, csak jó kapcsolat kialakítása szükséges hozzá. 135

136 III/2/4 A hagyományok ápolása "... Szertartásra szükség van,... A szertartás teszi, hogy egyik nap különbözik a másiktól, az egyik óra a többitől." ( Saint-Exupéry: A kis herceg ) Programunkban, játékidőben kerül sor az ünnepekre való készülődésre, az óvodai és a csoporthagyományok ápolására, esetleges újabbak kialakítására. Az individualizáló, az egyéni eltéréseket toleráló pedagógiánk megbecsüli, és ápolja a közösségi lét értékeit is. Hagyományaink közös ápolása kohéziós erő, amely egyszerre biztosítja gyermekeink számára az önérvényesítés, a kiemelkedés lehetőségét, a társakhoz való kötődés, az együvé tartozás, a mások iránti tolerancia, és odafigyelés élményét. Óvodánk intézményi szinten kialakította visszatérő, hagyományos rendezvényeinek körét: - Mikulás, - Karácsony ünnepe, - "Ünnepváró" címmel óvónői munkaközösség bábelőadásai (karácsony, húsvét előtt ) - Farsangi bál - Anyák napja - Gyermeknapi Majális - Nagycsoportosok búcsúztatása A csoportokban hagyomány a gyermekek születésnapjának megünneplése, a hosszú ideig beteg gyermekek meglátogatása, számukra ajándék készítése. Sajátos arculatunkból adódóan hagyományosan ünnepeljük a környezeti nevelés jeles napjait: - Állatok világnapja (október 4.) - Egészség hét (november) - Madarak élete télen (február ) - Víz világnapja ( március 23.) - Föld napja (április 22.) - Madarak és fák napja (május 29.) A hagyományos ünnepekre való készülődés sokféle tevékenységet integrálva gazdag tapasztalatokhoz juttatja a gyermekeinket. A közös élményt a várakozás izgalma, a gyermekek ötletei, az ünneplés módjának megbeszélése, a másoknak való örömszerzés, a dekoráció készítése, esetlegesen kiállítások megrendezése jelentik. Az ünnepre való készülődés izgalmára, örömére, az összetartozás, a közös élmények átélésére minden gyermeknek szüksége van 136

137 III/2/5. Az óvodapedagógusok által felajánlott tevékenységek rendszere (választható, kötelezően választható, kötelező tevékenységek) Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, mely minden óvodára nézve kötelező érvényű megfogalmazza, hogy a gyermek érdeklődésére, és kíváncsiságára támaszkodjon az óvoda a tanulási folyamat értelmezésekor, s nem szűkülhet le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán valósuljon meg. A gyermek életkori hangsúlyainak érvényesülésében nagyobb szerepet szán a spontán szerzett ismereteknek, azok rendszerezésének Ez természetes módon növeli a játék, és a játékos tevékenységek jelentőségét. Programunkban ennek megfelelően valljuk, hogy a tanulás az óvodáskorban, a játékban a leghatékonyabb. A tanulás az életkori jellemzőktől befolyásolva, az óvodapedagógusaink által felajánlott tervszerűen előkészített játékos formában is megvalósulhat. Programunkban a játéknak van spontán formája szervezettebb, tervszerű formája, (óvodapedagógus oldaláról irányítottabb) Ugyanezen tevékenységeket a tanulás szempontjából vizsgálva beszélünk: szabad játékban tanulásról játékban tanulásról (tervszerűen előkészített, felajánlott) Mindkettő ugyanazon rendszerben folyik, a sajátos tevékenységközpont-rendszer integrálja a spontán, és célirányos tanulást. A játékban tanulás a tevékenységközpontokban: Gyermekeink születésüktől fogva "aktív kutatók", állandó interakcióban állnak környezetükkel. Játékukban kísérleteznek, felfedezik, megismerik környezetüket, tanulnak. Sajátos tevékenységközpont-rendszerünk megteremti számukra a játékban tanulás lehetőségét, érzelmi klímáját. Biztosítja számukra a spontán, aktív felfedező játékot, melyet örömmel, izgalommal, jókedvvel végeznek, s az önmagában is élményt jelentő játék megalapozza a tanulást. Programunk olyan, hogy lehetőség szerint minden gyermekünkben, akár tehetséges, akár átlagos, akár lassan tanuló típus, kialakítja azokat a képességeket, amelyekre építve később is örömmel tanul. Mindehhez azonban olyan játékos helyzeteket, felajánlott tevékenységeket tanulási alkalmakat kell teremtenünk, hogy az "gyermekeinkre szabott" legyen. - Kösse le érdeklődésüket, aktív szellem, testi energiáikat, építsen kíváncsiságukra, felfedező és kísérletező kedvükre. - A felajánlott tevékenységek során minél többfajta élményszerzési lehetőséget kell biztosítanunk. Feladatunk olyan bensőséges légkör létrehozása, amelyben kialakulhat az a motivációs töltés, amely kedvet ébreszt az örömteli tanuláshoz. Így válik a tanulás élménnyé, és teljes személyiséget aktivizáló folyamattá. Programunk szellemiségétől távol áll a direkt, kényszerítő megoldás. A megtervezett, óvónők által felajánlott tevékenységekre akkor kerül sor, amikor a gyermekeink a szabad játékban már nem tevékenykednek elmélyülten, vagy olyan szituáció alakul ki valamelyik tevékenységközpontban, amelyik alkalmas a célirányos továbbfejlesztésre. Természetesen mindez átgondolt, tervszerű, gyermekismeretre alapuló munkát kíván valamennyinktől. 137

138 Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek variánsai: a.) Választható tevékenységek: A szabad játék keretén belül, spontán helyzetekből, gyermeki indíttatásra, vagy felajánlással kezdeményezzük az ismeretszerzési lehetőségeket. Formája hasonlít a hagyományos kezdeményezésekre, mégsem ugyanarról van szó, mert az integrált témafeldolgozás keretében, akár több tevékenységi lehetőséget is felajánlhatunk. Ezt a tevékenységformát dominánsan alkalmazzuk. A kisebb gyermekeink számára minden tevékenység csak választható. Ők a felajánlott tevékenységekből bármikor szabadon átmehetnek más tevékenységekbe, vagy kezdeményezhetnek szabad játékot is. A választható tevékenységek felajánlásánál át kell gondolnunk azt is, milyen tevékenységeket párosítunk, hol van szükség a közvetlen jelenlétünkre, mikor léphetünk át a másik tevékenységkörbe. A választhatóság többféle módon biztosítható: - egy időben két, vagy akár több egymáshoz kapcsolódó tevékenységgel - egymás után, láncszerűen egymáshoz kapcsolódó tevékenységekkel Az egy időben, több központban biztosított választásoknál jó munkabeosztással az óvónőpár, s a szakmai kompetenciák betartásával a dajka, s a szülők is segítségünkre lehetnek. b.) Kötelezően választható, felajánlott tevékenységek: Ebben a formában több tevékenységközpontban ajánlunk fel lehetőséget a nagyoknak, amelyekből választhatnak. A döntés kötelező, a választás szabad. A választást követően a gyermekek a tevékenységeket alakíthatják, majd a megkezdett tevékenység befejezése után válthatnak. Célszerű a választhatóságot egy szervezett együttlétből indítani. (például mesehallgatás után két-három választható tevékenység ajánlható, megépíthetik a király várát, dramatizálhatnak, vagy akár festhetnek, kiegészítő eszközöket készíthetnek stb.) Indítható beszélgető körből, közös mozgásfejlesztés után, ugyanilyen metodikával. A választható tevékenységek tehát egymáshoz kapcsolódnak, de ügyelünk arra, hogy sokoldalúan fejlesszék a gyermekeinket. Egy tevékenységközpontban is biztosítható a választás és kötelezőség. Kötelező a tevékenységben való részvétel és az adott téma, de választható a megoldás technikája, munkaformája. Ezt a fajta tevékenységformát akkor szervezzük, ha a csoport már fejlettebb játékkultúrával rendelkezik. Önállóságuk foka, az együttműködés szokásainak, magatartásformáinak fejlettsége, a megfelelő csoportlégkör, feltétele a nyugodt, elmélyült tevékenységeknek. c.) Kötelező tevékenységek: Kötelező tevékenységek alatt azt értjük, amelyek egyszerre, az egész csoport számára szerveződnek. Programunkban ezek a gyermekek aktuális fejlesztési feladataihoz kapcsolódnak. Figyelembe véve az életkori terhelhetőséget, szervezhetünk ilyen jellegű tevékenységet. Egyetlen területen a mozgásfejlesztésben alkalmazzuk rendszeresen, máshol csak alkalmanként. Az alkalmankénti lehetőség az alábbiakat jelenti: - megfelelő ráhangolással (például szabályjáték kezdeményezése), előkészíthetjük a kötelező tevékenységet, a beszélgető-kört. - az ének-zenei, matematikai tevékenység is szervezhető ily módon alkalmanként - mese is tehető kötelezővé időnként, ha azt fejlesztési feladataink indokolják. 138

139 III/2/6 Integrált műveltségtartalom a felajánlott tevékenységekben (az integráció lehetősége, a projekt rendszer) Az analitikus látásmóddal szemben az integráló szemlélet az, amely közel áll az óvodáskorú gyermekeink világlátásához. Integrálás: A mozaikszerű, foglalkozási ágakra szétparcellázott ismeretek helyett, a tevékenységekben komplexen jelen lévő problémák különböző oldalról való megközelítését, jelenti. Gyermekeink globális észleléséből adódóan egy helyzetben könnyedén asszociálnak, egy dolgot képesek különböző aspektusokból megközelíteni. Programunkban az integrálás lehetőségét a projekt rendszer biztosítja. "A projekt egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása, vagy megválaszolása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásának, és összefüggésének a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik." (Hortobágyi Katalin) A projekt rendszer a fejlesztés két síkjának egységes rendszerét foglalja magában, s a kivitelezés hogyanja a projekt módszer. A projekt módszer azért hatékony az óvodai nevelésünkben, mert az ismeretek nem verbális, absztrakt síkon jelennek meg, hanem a konkrétság, a tapasztalás szintjén, ahol a gyermekeink maguk is képesek megfigyelésekre, felfedezésekre, felismerésekre. A projekt rendszer két síkja, mely a tervezésünkben is megjelenik: 1. Komplex témakörök, amelyek a különböző aspektusú ismeretek feldolgozásának lehetőségeit tartalmazzák. 2. A lebontott témák s azok feldolgozását jelentő tevékenységeket a különböző tevékenységi központokban. 3. A témakörök kiválasztásában, a több szempontú feldolgozásban segítségünkre vannak gyermekeink is ötleteikkel, élményeikkel, tapasztalataikkal, családi hátterükkel (hobbik, foglalkozások, stb.), hozzájárulnak az izgalmas, kreatív tervezéshez. 4. A lebontott témák tevékenységekhez kapcsolódnak. A tevékenységekben különböző integráló szálak szolgálják a személyiségfejlődést, a különböző tartalmakat a tevékenységközpontokban sokféle vezérfonal mentén dolgozzuk fel. Integráló szálak, projektek, lehetnek: közös élményeink, amelyek a tevékenységközpontokban reprodukálhatók, (Duna parti séta, kirándulás, színház, könyvtárlátogatás, farsangi bál stb.) elkészített eszközök, (bábok, állatfigurák, albumok, lexikonok, stb.) kiemelt képességkörök (részképességek, műveletek gyakoroltatása), munkafolyamatok, (készülődés hagyományos ünnepeinkre, vendégvárásra) egy tartalom, mely több tevékenységi központban is feldolgozható. (például virágok témaprojekt, virágok a mesében, a művészeti központban, stb.) gyermekeink egyéni élményei, (sokszínűbbé tehetik a témaprojekteket.) Óvodapedagógusaink feladatai: - Feladatunk a témaköröket, az integrációs lehetőségeket, tudatosan, megtervezni. - Át kell gondolnunk, milyen tevékenységeket kezdeményezünk: a választható, a kötelezően választható, kötelező helyzetekben, és melyek azok a tevékenységek, melyekhez a szabad játékban teremtjük meg a feltételeket. - A kiválasztott módszereket az aktuális tevékenységi forma sajátosságainak, céljainak és a gyermekek fejlettségének megfelelően alkalmazzuk. - A tevékenységeink során együttműködés, altruzimus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemezze a pedagógusainkat. 139

140 A feldolgozás hosszú folyamat, egy-egy témaprojekt akár több héten keresztül is foglalkoztathatja gyermekeinket, akik ötleteikkel, gyűjtéseikkel, otthonról hozott eszközökkel, információkkal tovább bővíthetik a témát. A sokféle tapasztalat sokkal gazdagabb ismeretekhez juttatja a gyermekeinket. A projekt minden képességkör fejlesztődését támogatja, integrálja a szabad játékot és a játékban tanulás tevékenységeit A közös játékban egyszerre biztosítjuk az individualizálás, és szocializálás lehetőségét. A helyzetekben éppúgy van közös tervezés, közös munka, összehangolt együttműködés, mint egyéni élmények, tapasztalatok, ambíciók kiélésének lehetősége. Mindez fokozza az érdeklődést, aktivitást, motiváltságot. A differenciálást nemcsak életkorukhoz igazítjuk, hanem az adott csoportban az egyes gyermekekhez, szükségleteikhez, fejlődési szintjükhöz. A szabad téma, tevékenység, technika, eszközválasztással a játék indítékait aktivizáljuk, ezért gyermekeink a tudást saját élményként élik meg. A sokféleség, a komplexitás rugalmassá teszi a feldolgozás időkeretét, élet közelivé a témák feldolgozását. III/2/7 Az óvodai élet, a tevékenységek szervezeti keretei, a tervezés (csoportkialakítás, a tevékenységek szervezeti keretei, formái, időkeretei, a gyermekek fejlődésének, fejlesztésének regisztrálása, a személyiségnapló) Csoportkialakítás: Pedagógia programunk vegyes életkorú, részben osztott, és osztott csoportokban egyaránt megvalósítható. Az összetétel az igények, adottságok, a mindenkori gyermeklétszám függvénye. A tevékenységek szervezeti keretei: Az óvodapedagógusok által felajánlott tevékenységek rendszere, (III/2/5) fejezetében részletesen foglalkoztunk a tevékenységek szervezeti kereteivel. Mindezek alapján tehát a felajánlott tevékenységek háromféle szervezeti keretben folynak: - választható tevékenységek, (domináns a programban) - kötelezően választható tevékenységek, (döntés kötelező, a választás szabad) - kötelező tevékenységek, (testnevelés, máshol csak alkalmanként) A felajánlott tevékenységek formái, munkaformák: A tevékenységi formákat, munkaformákat, gyermekeink életkori jellemzői, egyéni fejlettségük, a szocializációjuk minősége, a tevékenységek jellege befolyásolja. A differenciálás, mint alapelv, tehát minden munkaformában érvényesítendő. Óvodapedagógusaink átgondolt felajánlásai alapján gyermekeink a tevékenységeket: a) egyéni munkaformában, b) mikrocsoportos munkaformában, c) együttes, nagycsoportban folyó munkaformában végzik. a.) Egyéni munkaforma: Ez az a tevékenységi forma, amely áthatja a különböző munkaformákat, mindegyikben jelen van, a differenciált fejlesztés alapjaként. Az egyéni tevékenység során olyan kapcsolatba kerülünk a gyermekeinkkel, ahol a személyiség ismerete alapján célirányosan tudjunk fejleszteni. b. )Mikrocsoportos munkaforma: A mikrocsoportos munkaformában is jelen van az egyéni tevékenység, de ebben a keretben kevesebb lehetőségünk van a csak egy gyermekre irányuló hatásokra. Jelen van a gyermek a saját tevékenységével, és fejlettségével, de már egymáshoz is alkalmazkodniuk kell, megjelennek az egyéneket összerendező hatások. Gyermekeink között szoros, személyes kapcsolat jön létre, ami együttműködésre ösztönöz. A különböző ötletek, tapasztalatok mintát jelentenek, kiegészítik egymás tapasztalatait, ismereteit, a társak is motiválhatnak. Az együttes tevékenység, élmény fokozza gyermekeink biztonságérzetét: együtt nézhetnek szembe a váratlan helyzetekkel, nehézségekkel, a megoldás, a felfedezés örömét hatványozottabban élik meg. 140

141 Kialakul egyfajta munkamegosztás, mely választási lehetőséget biztosít a részfeladatok megoldására, arra, hogy mindenki a fejlettségének megfelelő feladatot kapjon. Mikro-csoportok kialakulhatnak: - a gyermekek érdeklődése alapján, spontán módon, - a gyermekek baráti kötődései, választása alapján, - valamint óvodapedagógusaink javaslata alapján. A mikrocsoportos munkaformákban a tevékenységek során támogatunk, segítünk. Több csoport együttes tevékenységénél ügyelünk a figyelem és munkamegosztásra, ott vagyunk jelen, ahol szükség van mintaadásra, vagy eltértek az a gyermekek az értelmes tevékenységtől. c.) Együttes, nagycsoportban folyó munkaforma: A frontális munkaforma értendő alatta, de nem a hagyományos értelemben vett klasszikus formája, itt a gyermekek maguk is tevékenykednek. Kötelezően ilyen munkaformában szervezzük a mozgásos tevékenységeket, valamint alkalmanként aktuális fejlesztési, felmérési, tájékozódási célzattal, megfelelő ráhangolással szervezhető más alkalommal is. (zenei fejlesztés, matematika, beszélgetőkör stb.) A mozgás, fejlesztés ebben a munkaformában is individualizálható, az eszközök, a feladatok képességszintekhez való igazításával. A szervezeti keret, munkaforma nem cél, hanem eszköz, amely tudatosan, jól megválasztva segíti a céljaink elérését, a személyiségfejlesztés hatékonyságát. A tevékenységek időkeretei: tervezés hosszú távra, rövid-távra: Tervezésünk alapja a projekt rendszer, mely a fejlesztés két síkjának egységes rendszerét foglalja magában, amely tervezésünkben is megjelenik: a.) b.) Tervezés hosszabb távra: Komplex témakörök, tematikus projektrendszer, mely az ismeretek feldolgozásának lehetőségeit is tartalmazzák: Tervezés rövid távra: A lebontott témakörök, azok feldolgozását jelentő tevékenységek a tevékenységi központokban, mely a napirendben, a hetirendben, és a hetitervben realizálódik. a.) A hosszabb távú tervezés: A helyi pedagógiai programunk egy szintje, mely alatt az adott csoportra vonatkozó nevelési terv elkészítése értendő. A hosszabb távú terv: a célkitűzések, a feldolgozandó komplex témakörök, a feltételek, a közös élmények átgondolását, megtervezését jelenti. A hosszabb távú program maga is komplex, a blokkok köré rendezzük a különböző: matematikai, irodalmi, zenei, művészeti, stb. tartalmakat, és fejlesztendő képességeket. Része az anyaggyűjtés, a projektek lebontása különféle tevékenységekre, valamint kiterjed a csoportbeli szokások, magatartásformálás, és hagyományápolás átgondolására is. Jellemzője, hogy nem szűkül le a hagyományos évszakrendszerre, és témákra, sok egyéb téma feldolgozása lehetséges, sokféle eljárást, módszert, sokféle tevékenységet integrál, sokféle helyzetben találkoznak gyermekeink a témával. Hosszabbtávú pedagógiai terveinket a megvalósítás eredményességének függvényében felül vizsgájuk. A tematikus projektrendszer kialakításánál átgondoltan tervezünk, figyelembe vesszük: - a gyermekek életkori sajátosságait, ismereteit, érdeklődését, - óvodánk sajátos arculatát (természetvédelem), - kihasználjuk a környezetünkből adódó lehetőségeket, városunk helyi sajátosságait, - a témakörök kiválasztásában, és a témák több szempontú feldolgozásában a gyermekeink aktív partnerek, élményeikkel, ötleteikkel bővülnek a projektek. - többféle módszertani megoldásban gondolkodunk, az adott helyzetnek megfelelően rugalmasan alkalmazzuk módszereinket 141

142 A terv biztosítja a folyamatok átgondolását, a zavartalan és konfliktusmentes együttműködést. A hosszú távú terv mobil terv, mert folyamatosan alakítható a gyermekek fejlődésétől, az esetleges élményeiktől, aktualitástól függően. A hosszabb távú terveinket folyamatosan kiegészíthetjük bejegyzéseinkkel, melyek a gyermekeink reakcióit, ötleteit rögzítik, s melyek a későbbiek során beépülhetnek tervezésünkbe. b.) A rövid távú tervezés: A témák tevékenységekhez kapcsolódnak. Programunkban a tevékenységek jellegét tekintve, a különböző központokban, a szabad játékban, és a játékban szervezett tanulás helyzeteiben dolgozzuk fel a tartalmakat. A rövid távú tervezés során a lebontott témaköröket, azok feldolgozását jelentő tevékenységeket, a tartalmak feldolgozását tervezzük meg. Rövid távú tervezésünk három formái: Napirend Hetirend Hetiterv Napirend, hetirend: Napirendünket, hetirendünket a stabilitás, és a rugalmasság jellemzi. A stabilitást az azonos időpontokban, napokban visszatérő tevékenységek jelentik, a rugalmasság az egész napirend, hetirend kialakítására vonatkozik. Napirendünk, hetirendünk kialakításánál figyelembe vesszük: - gyermekeink eltérő biológiai szükségleteinek rugalmas kielégítését, - a csoportba járó gyermekeink életkorát, az óvodában eltöltött órák számát, - a gyermekek reggeli gyülekezésének időtartamát, (csoportonként eltérő) - a játékidő védelmét, biztosítását, évszakok befolyásoló szerepét, (a szabadban tölthető idő) Napirendünkben, hetirendünkben kerüljük a rohanást, a feszültségeket, az értelmetlen várakozást, a tétlenséget. Az egész nap, az egész hét a személyiségfejlesztés színtere, nem korlátozódik csak a felajánlott tevékenységekre. Hetiterv: Komplex, pedagógiai program, amelyben a tevékenységközpontokban szervezendő játékot, és játékos tanulást biztosító folyamatokat tervezzük meg. A heti-tervben kerül sor: - a témakörök felbontására, tevékenységközpontokra - a szervezeti keretek, munkaformák megjelölésére - a csoportban kialakítandó szokások megjelölésére - a hagyományok, munkafolyamatok tervezésére - a szülők bevonásának megtervezésére A heti-terv tartalmazza a tervezett játékidőn túl azokat az általunk felajánlott tevékenységeket, amelyek választhatók, kötelezően választhatók, kötelezőek, a hét napjaira lebontva. A hetiterv összeállításánál a következő szempontokat tartjuk szem előtt: - legyen viszonylag stabil, (visszatérő tevékenységek a megszokott napokon.) - legyen lehetőség ugyanakkor a pedagógus döntése alapján a rugalmasságra: (A gyermekek életkorától, városunk, az óvoda, a családok sajátosságaitól, az évszak befolyásoló szerepétől, aktualitástól, a személyi feltételektől és a gyermekeink fejlődési ütemétől függően a heti tervben, a szabad játék időtartamának biztosításával, a tevékenységek sokszínű variációja lehetséges). - hetente többször kerüljön sor mozgásfejlesztésre. - egy napra élményszerzést tervezünk, melyre a következő hét programját alapozhatjuk. - minden napra tervezünk több tevékenységközpontban felajánlott integrált tevékenységet. (nagyobb átfedési idő szükséges) - tervezésünk során átgondoljuk a szabad játék projektekhez kapcsolható feltételrendszerét A heti-rendben tervezett tevékenységek szervezeti keretei tehát változhatnak, ezért a heti-rend egy keret, melyet tartalommal a heti tervben töltünk meg. 142

143 A gyermekek fejlődésének, és fejlesztésének regisztrálása: személyiségnapló Minden gyermekünkről nevével, jelével, ha mód van rá, fényképével ellátott naplót vezetünk, ez a személyiségnapló. Óvodába lépéskor egy kérdőívet töltetünk ki a szülőkkel (nem kötelező), mely tartalmazza a gyermek anamnézisét. Gyermekeink értelmi érzelmi szociális és erkölcsi állapotáról többféle hatékony módszerrel szerzünk információkat, mely folyamat, és minden képességkörre kiterjed. Ezeket a mérési és értékelési eredményeket, a gyerekek erősségeit, gyengeségeit a személyiség naplóba rögzítjük. Ezek alapján a gyermek célirányos, intenzívebb, differenciáltabb fejlesztése válik lehetővé, melyet a pedagógiai gyakorlatainkban felhasználunk. A gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével tudatosan választjuk ki a megfelelő értékelési eszközt. Értékeléseink világosak, egyértelműek, konkrét cselekvésre, teljesítményre irányulnak. Felhasználjuk a mérési és értékelési eredményeket a saját gyakorlatunkban és szakszerűen elemezzük és értékeljük az egyéni bánásmód megvalósulását. A különleges bánásmódot igénylő gyermekek (SNI-s) számára a hosszabbtávú fejlesztési terveket a fejlesztő pedagógus dolgozza ki és ezt hatékonyan meg is valósítja. Ezeket a célokat az általános pedagógiai célrendszer figyelembevételével határozza meg. Itt kapnak helyet a családlátogatások tapasztalatai, a gyermekek jellemző munkái, az évenként egy alkalommal végzett "felmérés" eredményei, és elemzései. A személyiségnapló segítségünkre van, amikor a szülővel gyermeke fejlődéséről konzultálunk, valamint segíti a tervező munkánkat. Tervezésünk során a gyermeki személyiséget maximálisan tiszteletben tartó, a fejlődést legjobban biztosító, alkotó légkörű, érzelmi biztonságot nyújtó, a szociális együttélés normáihoz alkalmazkodó óvodai nevelés feltételeit teremtjük meg. Mindezt jó tervezéssel, szervezéssel, és mindenekelőtt, a munkájukat hozzáértéssel, lelkesedéssel végző óvónőinkkel. Az óvoda már valóságos, véres élet. Ami sebet ott kap valaki, gyakran holtáig sem heveri ki. S, ha jó magot ültetünk bele, egész életében virágzik. (Kodály Zoltán) III/ 2/8. Programunk feladatrendszere, a tevékenységek tartalma 1.) Egészséges életmódra nevelés: 1. Egészséges életmódra nevelés 2. Érzelmi nevelés és szocializáció 3. Az anyanyelv, az értelmi fejlesztés és nevelés fejlesztése 4. Művészeti nevelés 5. A külső környezet tevékeny megismerése Az egészséges életmódra nevelés az óvodai nevelés funkciói közül az egyik legfontosabb feladatkört érvényesíti, az egészség, a testi fejlődés, a fizikai állapot védelmét, és fejlesztését. Feladataink: a.) az egészséges életmód feltételeinek biztosítása b.) az egészséges életmód szokásainak kialakítása c.) az egészség védelme, óvása, megőrzése, edzése, prevenció d.) az érzékszervek egészséges működésének segítése e.) a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése 143

144 a.) Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása: Gyermekeink testi-lelki jó közérzetét nyugodt, sürgetésmentes, barátságos, meleg, elfogadó légkörrel biztosítjuk, napirendünket is ennek megfelelően alakítjuk. Fontosnak tartjuk a hosszú, nyugodt, szabad játékidőt, a közös, és magányos tevékenységre egyaránt lehetőséget adó játékhelyeket, a nyugodt, életkornak és egyéni szükségleteiknek megfelelő alvás, pihenés biztosítását. Körültekintően választjuk meg a csoportszobák berendezési tárgyait, a kiegészítő eszközöket. Figyelünk a bútorok, a kiegészítők, berendezési tárgyak színben, formában harmonizáló, nyugalmat sugárzó voltára. A helyes testtartás kialakításához elengedhetetlennek tartjuk a megfelelő magasságú székek, és asztalok meglétét. A bútorokat, kiegészítő eszközöket, játékokat rendszeresen fertőtlenítjük, járványok idején gyakrabban. Gyakori szellőztetéssel biztosítjuk a csoportszobák tiszta levegőjét. A csoportokban lehetőleg könnyen tisztítható, portalanítható felületeket alakítunk ki, olyanokat, melyeket gyermekeink is tudnak kezelni. Bevonjuk őket is a takarításba, rendrakásba, a dekorálásba, szépítésbe, a terem átrendezésébe, természetesen mindenkor szem előtt tartva életkori sajátosságaikat. A csoportokban a tudatosan alakított esztétikus környezet, az élő virágok, a természet szépsége, gyermekeink testi-lelki harmóniáját is érintik. Segítik az esztétikai nevelést, melynek feltételeit, lehetőségeit az udvarunkban is igyekszünk biztosítani. Sokat tartózkodunk a gyermekekkel a szabad levegőn, ezért arra törekszünk, hogy a játszóterület mindig ápolt, tiszta, hulladékmentes legyen. Igyekszünk alkalmassá tenni a különféle tevékenységekre, munkákra, változatos játékra, és a gyermekek nagyfokú mozgásigényének kielégítésére. Többfunkciós, javarészt természetbarát anyagból készült udvari játékokkal, mászókákkal rendelkezünk, melyek bővítése folyamatosan célunk. Sövénysor telepítésével biztosítottuk az udvarunk pormentességét, melyet az országút közelsége miatt nagyon fontosnak tartottunk gyermekeink egészségének érdekében. Elöregedett fáinkat pótoltuk, újakat telepítettünk a nap káros hatásainak kivédésére. Homokozóinkat állandóan karbantartjuk, fellapátolással, locsolással, valamint friss homok biztosításával igyekszünk fertőtleníteni. Udvarunkon rendelkezünk ivókúttal, amiből a gyermekek igényeik szerint bármikor szomjukat olthatják. b.) Az egészséges életmód szokásainak kialakítása: Óvodánkban törekszünk arra, hogy a családi, és óvodai szokásrendszert lehetőség szerint összehangoljuk. A gondozás, a gyermekeink testi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységeink során fontos szokásrendszert alapozunk meg. (személyes higiénia, testápolás, táplálkozási, étkezési szokások, megfelelő öltözködés, életmód) Célunk, hogy ezek a szokások az állandó és folyamatos példamutatás mellett a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő szinten valósuljanak meg. Bensőséges kapcsolatot alakítunk ki gyermekeinkkel, bátran szóljanak, ha segítségre van szükségük. A testi szükségletek civilizált kielégítésének lehetőségét minden gyermeknek biztosítjuk. Mosdóinkban igen korszerű tisztálkodási rendszerrel rendelkezünk, mely zárt tartályos folyékony szappannal, valamint szintén zárt tartályos WC papír adagolóval biztosítja a higiénikus testápolást. A személyiség intimitásának védelmében függönnyel szeparáljuk le a vécéket. Nagyon fontosnak tartjuk a mindennapi ebéd utáni fogmosást, évente egyszeri fogorvosi ellenőrzést. Védőnőnk, gyermekorvosunk is rendszeresen segíti egészségvédő munkánkat. Az egészséges életmód szokásainak kialakításában jelentős szerepet kap az egészséges táplálkozás, a kulturált étkezési szokások megalapozása. Az egészséges táplálkozás gyermekeink növekedésének, fejlődésének elengedhetetlen feltétele, ezért lehetőségeinkhez mérten próbáljuk az óvodai étkezést ehhez alakítani. A családokkal megbeszélve hetente egy gyümölcsnapot tartunk. Mindenki, akinek lehetőségei megengedik, hoz aznapra vagy gyümölcsöt, vagy zöldségfélét, melyekből a gyermekekkel együtt salátát készítünk. E hagyománynak az egészséges táplálkozás szempontjain túlmenően közösségformáló ereje is van, valamint több olyan gyermekünk is vitaminokhoz jut, aki egyébként otthon ezt nem kapná meg. 144

145 Alapelvünk, hogy az óvodában éhesen nem lehet gyermek. Az étkezésekkor mindig figyelembe vesszük gyermekeink egyéni ízlését, étvágyát, étkezési ütemét. (nem erőltetünk semmit, az új ízeket is csak kóstoltatjuk. A kulturált étkezési szokások kialakítását igen fontosnak tartjuk, s ehhez az elengedhetetlen esztétikus eszközrendszert is biztosítjuk. Az öltözködéssel kapcsolatos szokásrendszer kialakításánál is folyamatosan konzultálunk a családokkal. Felhívjuk a figyelmüket a kényelmes, egészséges ruhák, cipők fontosságára, valamint arra, hogy engedjék gyermekeik önálló próbálkozásait. Öltözködéskor is ügyelünk gyermekeink egyéni, és életkori sajátosságaira, differenciáltan segítünk, folyamatosan dicsérünk, buzdítunk, egymás segítésére nevelünk, a teljes önállóság elérése a célunk. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás: Gyermekeink egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszicho motoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató-, és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal segítünk elő. A gyermekek természetes mozgásigényére figyelemmel, a játékba, azon belül a szabad játékba is beágyazzuk a mozgástevékenységeket. A spontán, játékba ágyazott mozgástevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk. Az óvodai élet egyéb tevékenységeibe komplexen beépített testmozgást kiegészítjük az irányított mozgástevékenységekkel, amelyek együtt hatnak a gyermek személyiségének fejlődésére (pl.: pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás) A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hat a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermekeink szervezetének teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatásait. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. c.) Az egészség védelme, óvása megőrzése, edzése, prevenció: Az egészség megőrzésében fontos, hogy gyermekeink szervezete képes legyen alkalmazkodni az időjárás viszontagságaihoz. A rendszeres szabad levegőn való tartózkodás növeli az ellenálló képességet, ezért évszaktól, időjárástól függetlenül a lehető legtöbb időt töltünk gyermekeinkkel a szabadban. Sokat sétálunk (élményszerzés is), az életkortól függően egyre nagyobb és nagyobb utakat teszünk meg. A nagyobbakkal gyakran látogatjuk a Duna partot. A szabad mozgást, gyakori kirándulásokat nagyon fontosnak tartjuk a családok zöménél kialakult egészségtelen életmód, életvitel miatt is. Tudjuk, hogy gyermekeink a legtöbb tapasztalatot, a legmaradandóbb élményeket, változásokat életüknek ebben a szakaszában szerzik meg, ezért nagy hangsúlyt fektetünk a megelőzésre, a prevencióra is, fokozottan odafigyelnünk arra, hogy: - Gyermekeinknek sokféle, szabadban is végezhető, mozgásos játékokat biztosítsunk - Olyan mozgásokat iktatunk be, amelyek bizonyos izomcsoportokat célzottan erősítenek. - Lábstatikai elváltozások javítása érdekében gyakran tornázunk mezítláb, nyáron engedjük ugyanezt az udvaron is. (különböző felületek) - Kerüljük a versenyhelyzeteket. (szorongásmentes, feszültségmentes légkör) - Biztosítjuk az elvonulást, az agresszió, túlmozgás levezetését. d.) Az érzékszervek egészséges működésének segítése: Az érzékek közötti asszociatív kapcsolatok meghatározóak, erre épülnek a magasabb rendű integrációs folyamatok, a gondolkodás, emlékezés. Ahhoz, hogy gyermekeinknél ez a folyamat megfelelően működjön, biztosítanunk kell az érzékszervek egészséges működését. 145

146 A mindennapi mozgásfejlesztés, a sokféle tevékenységi lehetőség, a rendelkezésünkre álló eszközök, alkalmat adnak a fejlesztésre: - egyensúlyi reakciók fejlesztésére, - szem-kéz koordináció fejlesztésére, - a test két oldalának integrálására. Sokféle érzékszervekkel kapcsolatos játékokat alkalmazunk, amik beépülnek mindennapi életünkbe. (tapintással tárgyak felismerése, bekötött szemmel hangok felismerése, követése, hangforrás megtalálása, ízek, illatok felismerése stb.) A megszerzett képességek és készségek pozitív módon hatnak egymásra, és lehetővé teszik gyermekeink magasabb szintű érzékelését, észlelését. Az esetleges rendellenességeket az évenkénti látás, hallásvizsgálat során a védőnő szűri ki, s javasolja annak orvoslását. Ha mi észlelünk ilyet, azonnal jelezzük, hogy megakadályozzuk az ebből eredő esetleges hátrányok kialakulását. e.) A harmonikus összerendezett mozgás, a testi képességek, a mozgáskultúra fejlesztése: Az egészséges életmódra nevelés, a testi fejlődés, a mozgáskultúra fejlődésének elősegítése érdekében a legfontosabb terület a gyermekek mozgásigényének kielégítése a mozgás fejlesztése, mely programunkban különböző formában valósul meg: - Tervszerű mozgásfejlesztés: (nagyoknak kötelező, kicsiknek választható) - Szabad mozgás Tervszerű mozgásfejlesztés: Naponta szervezünk kezdeményezett mozgásfejlesztést. Heti egy alkalommal kötelező testnevelést, "testnevelés foglalkozást" tartunk, mely a tornateremben, de az időjárás függvényében a szabadban is szervezhető. (Tervezés: Dr. Tótszöllősyné Varga Tünde Mozgásfejlesztés az óvodában című könyve alapján.) A testnevelés foglalkozások megtervezésénél ügyelünk a gyermekeink életkori sajátosságaira, optimális terhelhetőségükre, a játékosságra. A foglalkozások időtartamában, a mozgásanyag kiválasztásában, mennyiségében és minőségében a differenciálás elvét érvényesítjük. A mozgás megszerettetése a célunk, ezért biztosítjuk a sokszori gyakorlás lehetőségét. Óvodánkban heti egy alkalommal gyógytestnevelő foglalkozik azokkal a gyermekekkel, akiket a gyermekorvos javasol. Szabad mozgás: A harmonikus, összerendezett mozgás elsősorban a szabad mozgással fejleszthető, melynek legfontosabb színtere az udvar. A szabad mozgásra naponta, minden évszakban biztosítunk időt és helyet, mert a természetes mozgások játékos gyakorlására a tér, az eszközök, a talaj alkalmasak. Az udvarunkban sok mászóka, hinta, csúszda, és közlekedési eszköz (kerékpár, roller, motor) biztosítja a helyes testtartás és mozgásigény kielégítését. 2.) Érzelmi és-erkölcsi nevelés és szocializáció: Arra törekszünk, hogy már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket, az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Óvodáskorú gyermekeink jellemző sajátossága magatartásuk, tevékenységeik érzelmi vezéreltsége. Személyiségükön belül az érzelmek dominálnak, átszövik a gyermekek életét, és alakítják viselkedésüket. A magasabb rendű, érzelmek tapasztalatok során alakulnak, így az erkölcsi, szociális érzelmek is, mint például egymás segítése, együttérzés, örömszerzés, felelelősségérzet, büszkeség. Az érzelem kontrollja csak lassan alakul ki. Fejlődésükben meghatározó szerepe van a családnak, és óvodapedagógusaink mintájának. Gyermekeinket az óvodában érzelmi biztonság, szeretetteljes légkör, állandó értékrend otthonosság veszi körül, a beiratkozástól, az óvodáskor végéig. A gyermekek édesanyjukkal együtt ismerkednek az óvoda életével, hozhatják magukkal kedvenc, biztonságot adó otthoni tárgyaikat, nyugodt, türelmes, szeretetteljes magatartásunkkal igyekszünk a beszoktatás nehéz időszakát megkönnyíteni. 146

147 A családból bekerülve az óvodai életbe, gyermekeink számára kibővül a szocializációs tér, hiszen kapcsolatba kerülnek más gyermekekkel, felnőttekkel, akik magatartásukkal, értékeléseikkel hozzájárulnak a gyermekeink énképének alakulásához, ezáltal jobban megismeri önmagát, a közösségi élet szabályait, a társas életben szükséges viselkedési módokat. Óvodai nevelésünk alapvető keretei, biztosítják gyermekeink testi-lelki harmóniáját. Tevékenységközpontjaink, barátságos, meleg kuckójaink alkalmat teremtenek a közös együttlétekre, érzelmi kötődésekre. A választott tevékenységekben kibontakoztathatja önmagát, eredményességre törekszik, fejlődik akarata, önállósága, önfegyelme, kitartása, feladattudata, szabálytudata, és gyakorolhatja a közösségi élet szabályait is. Óvodapedagógusaink és az óvoda más dolgozóinak viselkedése, bánásmódja a gyermeki magatartás alakulása szempontjából minta értékű. A sok közös élmény, közös tevékenységek segítik gyermekeink erkölcsi tulajdonságainak fejlődését, mint például együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség. Természetesen mindez támogató, mintaadó közreműködésünk nélkül nem lehetséges, hiszen a szocializáció, és a polarizált érzelmek is mintakövetés, utánzás során alakulnak. A gyermekek felé nyitottak vagyunk, segítjük a barátságok kialakulását, a különbözőség elfogadását, az érzelmileg átélt közös feladatok sikeres megvalósulását. Az érzelmi hatások sokféleségét engedjük érvényesülni, szem előtt tartva azt, hogy a pozitív érzelmeket erősítjük, a negatívakat fékezzük. Gyermekeink viselkedéskultúráját, (alapvető udvariassági szokások, magatartásmódok, tolerancia), fejleszti a felnőttek jó példája, bátorítása, türelme, bizalma, szeretete, ezért cselekedeteinkben, szavainkban mindig éreztetjük, mit, és miért tartunk helyesnek. Gyermekeink kezdetben érzelmileg, később a belátás alapján azonosulnak azokkal az értékrendekkel, melyet óvodai életünk során közvetítünk. Összességében elmondhatjuk, hogy gyermekeink érzelmi fejlődése, mentális egészsége, legalább olyan fontos, mint a teljesítményük. Az intellektus, és a mentális állapot szorosan összefüggenek. Ha a gyermekeink és az óvodapedagógusaink között rendben van az érzelmi kapcsolat, akkor a gyermekeink igyekeznek megtanulni a legcélravezetőbb viselkedést. Gyermekközpontú óvodai nevelésünk megkívánja, hogy a műveltségtartalmak (ismeretek) feldolgozásának folyamatából ne zárjuk ki az érzelmek formálását, a gyermekek érzelmeit. Az egyénre szóló nevelést elsősorban az egyes gyermek felé áradó érzelmeinkkel, empátiánkkal tudjuk megvalósítani. Programunkban minden tevékenységben ott rejlik az érzelmek kifejezésének, az érzelmekre hatásnak a lehetőségei. Az egyes központokban zajló tevékenységek bármelyike alkalmas arra, hogy erősítsük a szeretet, a kötődés szálait, formáljuk az együttérzést, az empátiát, a segítőkészséget, a szülők, a kortársak, a település, a haza szeretetét, az erkölcsi érzelmeket feltételező humanista magatartást. Célunk, hogy elősegítsük az óvodások sokoldalú harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok kiegyenlítését. A gyermek nyitottságára építünk, és ahhoz segítjük a gyermekeket, hogy megismerjék szűkebb és tágabb környezetünket, mely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja. Arra neveljük őket, hogy rá tudjanak csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus és az óvodánk valamennyi alkalmazottjának, bánásmódja, viselkedése és kommunikációja modell értékű. (a pedagógiai céljainak megfelelő, a három hétéves korosztály fejlettségéhez igazodó érzelemgazdagság, pontos kommunikáció, fogalomhasználat, A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében (szükség szerint) különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. 147

148 Feladataink az érzelmi nevelés, és szocializáció biztosításában: o Már az óvodába lépéstől kezdve, pozitív érzelmi hatások érjék gyermekeinket, óvodapedagógus és gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatában. o Biztonságos, nyugodt, szeretetteljes légkör folyamatos biztosítása. o A társadalmi élet alapvető ismereteinek közvetítése közös élmények, tapasztalatok útján, az erkölcsi érzelmek, tulajdonságok megalapozása. o Az együttműködést, közösségi kapcsolatokat és érzelmeket erősítő helyzetek megteremtése az óvodai és az óvodán kívüli tevékenységek során. o Az alapvető udvariassági szokások, magatartásmódok fejlesztése, a különbözőségek elfogadására, tolerálására való nevelés. o A társas élet szabályaihoz való alkalmazkodás, és az önérvényesítés erősítése és az önkifejezés lehetősége. o A tevékenységekben az eredményre törekvés, akadályok leküzdésére nevelés, az akarat fejlesztése. o A nehezen szocializálódó, lassabban fejlődő, érzékszervi, vagy enyhén mozgássérült, hátrányos helyzetű gyermekekkel sajátos törődés. o A személyes, és csoportélet hagyományainak ápolása. 3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés: Az anyanyelv fejlesztése külön jelenik meg a programunkban, egy nevelési területként, bár elválaszthatatlan bármely tevékenységünktől, és nevelési feladatunktól. A kontaktusteremtés és tartás legfontosabb eszköze a nyelv, mely az óvodáskorban összefonódik a tevékenységekkel. Feladataink: - a tapasztalatok, érzelmek, gondolatok szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése, - a kontaktusteremtés, a kommunikációs készség, önkifejezés eszközeinek fejlesztése, - az írott nyelv iránti érdeklődés támogatása. Óvodás kisgyermekeink legelőször a tevékenységek, cselekvések, mozgás útján kerülnek kapcsolatba társaikkal, és ezek kísérője a beszéd. E feladatkör kiemelését gyermekeink életkora, a beszédfejlődés intenzitása, felgyorsult világunkban a beszédkapcsolatok beszűkülése indokolja. Programunkban valljuk, hogy gyermekeink azokban a helyzetekben tudnak gátlások nélkül kommunikálni, ahol közvetlen kapcsolat jön létre, ahol módja van az élmények, cselekvések nyelvi kifejezésére. Az óvodai életünkben az anyanyelv fejlesztésének három alaphelyzete van: - a spontán helyzetekben, és tevékenységekben, - az irodalmi nevelés fejlesztő hatásában, - az általunk kezdeményezett, felajánlott tevékenységekben, beszélgető körben. A beszédfejlődés természetes színtere a játék, ahol a gyermekeink élethelyzetekben kerülnek egymással kontaktusba. A felvállalt szerepekhez hozzátartoznak a felnőttek beszédmintáinak utánzásai, reprodukálásai. Arra szoktatjuk gyermekeinket, hogy szabadon mondják el érzéseiket, gondolataikat. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a nyelvvel is játszhassanak, kreatívan rögtönözhessenek, improvizálhassanak. A gyermekek beszédaktivitását teljes odafordulással, aktív figyelemmel, és a gondolataikhoz kapcsolódó kérdéseinkkel tartjuk ébren. A tevékenységeinket kísérő jóízű beszélgetések, a közös társalgások (beszélgető kör), a nyelvi játékok, szabályjátékok, társasjátékok, a szabad önkifejezés a dramatizálások, bábozások során, az ösztönző, valóban odafigyelő felnőtt mintája, magatartása segíti gyermekeink szókincsének bővülését, a beszédminőségük alakulását. Ehhez nyugodt kommunikációs teret biztosítunk és tudatosan ösztönözzük a gyerekeket az egymás közötti kommunikációra. 148

149 A beszédkészség alapja a hallószerv épsége, a hallás, a hangképzés minősége. Az esetleges problémákat, a gyermekek egyénenkénti fejlettségének elemzésével, speciális szakember (logopédus) segítségével kiszűrjük, aki külön foglalkozik ezekkel a gyermekeinkkel, hogy a nagyobb hátrányok kialakulását időben megelőzhessük. Az írott nyelv iránti érdeklődést támogatjuk. Gyermekeink kíváncsiságát felébresztik a környezetükben levő ábrák, írások, amelyekből a felnőttek különböző jelentéseket olvasnak ki, ezért utánozzák azokat. (sokszori mesélés után már a könyvből ő is "tud olvasni") Az írás és olvasás technikáját direkten nem tanítjuk, de hagyjuk, hogy a gyermekeink egyéni megfigyeléseik alapján próbálkozhassanak. Az ismerkedések a betűk világával, jó előkészítői lehetnek az írásnak, olvasásnak. Programunk fontosnak tartja, hogy a gyermekek dicsérendő értékként élhessék meg a betűk iránti érdeklődésüket. Ez a garancia arra, hogy az első osztályba kerülve nem éri őket váratlanul a váltás, az írásbeliség elsődlegessége. 4. A művészeti nevelés: Programunkban a művészeti nevelés magában foglalja a művészeti alkotások befogadására, élvezetére nevelést, (irodalmi, zenei, képzőművészeti), a művészetek által, gyermekeink alkotó tevékenységre nevelését. A művészeti nevelésben hangsúlyt fektetünk a koplex élményekre, a globális élmények, benyomások elsődlegességére. A globális élmények, mese, zene, mozgás, az önkifejezés együttessége, gyermekeink teljes személyiségét érintik. Feladataink biztosítani: - az érzelmek átélését, az empátia érzését, az önkifejezés erősítését, - (mese, vers, zene, mozgás, ábrázolás) - az esztétikai élmények nyújtásával, (ami élmény legyen és ne kényszer), az esztétikai fogékonyság formálását, az esztétikai ismeretek közvetítését, - a mozgás fejlődését, (szem-kéz koordinációját, az észlelést, a vizuális tapasztalást, a megfigyelőképességet,) - a szociális fejlődést, (közös munka, egyéni önkifejezés lehetőségét. - az intellektuális fejlődést, (szín-formaismeret, a kreativitást, a kommunikáció sajátos formáit) - a gyermekek alkotó tevékenységeinek megszervezésével, feltételeinek biztosításával az alkotás, az esztétikum létrehozásának ösztönzését, - az irodalom, az ének-zenei nevelés tartalmával, a népi hagyományok, a kultúra gyökereinek ápolását. Az irodalmi, az ének-zenei, az ábrázoló, kézműves tevékenységek átszövik mindennapjainkat. A tevékenységek színtereit jelentő tevékenységközpontok ugyan elkülönülnek egymástól, de egy-egy szintér alkalmas arra, hogy a gyermekeink egy másik tevékenységre asszociálva kezdeményezhessék azt. Például az ábrázoló tevékenység közben eszükbe juthat egy mondóka, az irodalmi élmény indukálhat ábrázoló tevékenységet, és így tovább. A tevékenységek közös jellemzője, a szabad önkifejezés. Egyszerre spontán megnyilvánulás, és fejlődési lehetőség, ahol kellő körültekintéssel, kell megadnunk a szabadságot, és tudatosan fejleszteni gyermekeinket. 149

150 Irodalmi nevelés: Programunkban az irodalmi nevelést megalapozó mesélésnek, verselésnek, mondókázásnak, dramatizálásnak, bábozásnak is megvan a sajátos tevékenységközpontja, melyben biztosítjuk gyermekeink számára a bensőséges, nyugodt légkört, valamint mozgásteret, eszközöket, tehát a feltételeket, de a többi műveltségtartalomhoz hasonlóan nem kezeljük külön, sokféle tevékenységformához kapcsoljuk, integráljuk. Mindennapi tevékenységeinket átszövik, bármikor sor kerülhet rájuk a gyermekeink kezdeményezéseire, spontán kezdeményezéseinkre, vagy az általunk felkínált fejlesztési céllal a csoport számára szervezett tevékenységekben. (mesehallgatás) A mindennapos, játékos mozgásokkal összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek az érzelmi biztonság megadásának, az anyanyelvi fejlesztésnek, de az önkifejezésnek is fontos eszközei. Gyermekeinket ezek ritmusával, a mozdulatok, a szavak egységével, érzékiérzelmi élményekhez juttatjuk, melyekhez jó alapot szolgáltatnak a magyar népköltészet, a népi hagyományok, a gyermekekhez szóló irodalmi művek. A mese gyermekeink érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének, és fejlesztésének egyik legfőbb segítője, kiválóan alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Életkorilag megfelel gyermekink szemléletmódjának és világképének, fogékonyak, ideális befogadói a mesének. A mesélés, a mesehallgatás során gyermekeink tapasztalatokat gyűjtenek a külvilágról, érzelmi viszonylatokról, lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. Az élmény erejével juttatja gyermekeinket ismeretekhez, az összefüggések meglátásához, az igazságok felismeréséhez, visszaigazolja szorongásaikat, de egyben megoldást, feloldást kínál. (győz a gyengébb, a gonosz elbukik, stb.) A mesét általában csak televízión, videón keresztül megismerő gyermekeinknek különösen fontos a mesélő óvodapedagógusainkkal való szoros, személyes kapcsolat, mert e személyes kapcsolatban biztonságban érzik magukat, ebben az elengedett állapotukban belső képvilágot jelenítenek meg, részévé válnak a mesének. A belső képalakítás lehetőségét fontos feladatunk biztosítani, mert ez gyermekeink élményfeldolgozásának egyik legfontosabb formája. Valljuk, hogy a mindennapi mesélés tehát gyermekeink mentális fejlődésének elmaradhatatlan eleme, egészséges testi-lelki fejlődésük egyik biztosítéka. A nagyobb gyermekeinknél megjelenik a személyes történetek, elbeszélések iránti érdeklődés, és a saját mese létrehozásának igénye, mely igényekre való odafigyelést nagyon fontosnak tartjuk, ösztönözzük. Programunkban fontos szerepet töltenek be a gyermekek által alkotott mesék, elbeszélések, egyéni és közös mesekönyvek (beszélgetőkör), akár önállóan készített mesekönyvek létrehozását is támogatjuk. Saját ismeretanyagunkat önképzéssel bővítjük, lehetőleg "kívülről", könyv nélkül mesélünk. Törekszünk arra, hogy gyermekeink a meséket sokszor ismételve hallhassák, ez ösztönzi őket az improvizálásra, a mesék dramatizálására, mely komplex tevékenység, integrálja a művészeti ágakat. A dramatizáláshoz együtt készülhetnek a kellékek, ezek elkészítésén túl tervezési, szervezési feladatokat is végeznek gyermekeink, (terem átrendezése, jegyek kiosztása, szerepek kiosztása stb.), nagyszerű lehetőség a közös élményszerzésre, az együttműködés készségeinek kialakítására. Gyermekeink megtanulnak egymásra figyelni, türelmesen végighallgatni, nézni egymást, mások eredményeit megbecsülni, sikerének örülni. Természetessé válik a bátor kiállás, a mások előtt való megszólalás, produkálás. Természetesen, mindezt önkéntesen, a jóízű játék során, érzelmi biztonságban tehetik meg. Így a dramatizálás nemcsak a szabad önkifejezés, önmegvalósítás, hanem az önmegismerés egyik formája is, egy jól működő közösség tükrében. Hasonlóan fontos tevékenységi lehetőség a bábozás, a bábszínház, mely a gyermekek "színháza". Óvodánkban a báb munkaközösségünk gyakran tart előadásokat gyermekeink számára, melyek amellett, hogy különleges élményben részesítik gyermekeinket, példa értékűek is számukra. 150

151 A bábozást már a kiscsoportosok is hallatlanul élvezik. Fontosnak tartjuk a testközeli, kezdetben paraván nélküli ismerkedést a bábokkal. A kisgyermek azonosulni tud vele, játéka során megnyilvánulnak érzelmei, bátran megnyilatkozik. Az általunk a csoportban előadott sok mozgással, kezdetben kevés szöveggel kísért előadás csakhamar követésre talál. Igénylik az ismétlést, amely az élmények újraélését teszik lehetővé, melynek eredményeképpen gyermekeink is képesek lesznek a darab eljátszására. A nagyobbak, ha bíztatjuk, inspiráljuk őket, először csak társaik előtt, majd idegenek előtt is bátran báboznak el meséket, sőt improvizálnak is. Előadásainkhoz készen vásárolt és magunk készített bábokat használunk, mely utóbbinak különösen fontos jelentősége van. Alkotás az előkészület, és alkotás a bábelőadás is. Mindkettőt igen fontosnak tartjuk, amelyek során a gyermekeink értelmi és manuális képességei mellett fejlődnek erkölcsi, szociális, esztétikai érzelmeik is. Fejlődik beszédkészségük is, a pozitív óvónői minta, és a gyakorlás hatására. Ének-zenei nevelés, tánc: Gyermekeink már a születésük előtt az anyaméhben is hallanak hangokat, zörejeket. Születésük után hamar meg tudják különböztetni a hozzájuk érzelmileg közel állók hangját más zajoktól. A felnőttek ringatókat, altatókat, höccögtetőket, simogatókat játszanak a csecsemőkkel, ezzel is közelebb kerülnek érzelmileg gyermekükhöz. Már a családban is elkezdődik tehát a zenei nevelés, melynek alapjaira építkezünk a későbbiek során az óvodában. A család zenei érdeklődése, kultúrája meghatározó élmény a kisgyermekeink számára. A felnőttek példája, zenei ízlése, a szűkebb és tágabb környezet zenei hatásai befolyásolják gyermekeink zenéhez való viszonyát. Az óvodai életünkben a zene, a dal, a ritmus az egész napot áthatja. Célunk, a zene megszerettetése, a mozgás, az éneklés élményének nyújtása, mely élményt jó hangulatban, szabad légkörben biztosítjuk. Óvodánk elsősorban a közös, együttes dalok, játékok színtere. Olyan játékoké, ahol a mozgás, a ritmus, az egyenletes lüktetés, a dallam, a szöveg globális élményt nyújt. A gyermekek adottságbeli különbségei e téren is igen nagyok, minden olyan törekvés árthat, amely idő előtt akar képesességeket fejleszteni. Ezért nagyon fontosnak tartjuk ebben a tevékenységben is az individualizálást, melyet a differenciált anyagkiválasztásban, az eltérő képességszintekhez való alkalmazkodásban érvényesítünk. A játékok tartalmát, az egyéni, és társas játékok arányát a csoport életkorához, és fejlettségi szintjükhöz igazítjuk. Programunkban hetente többször is felajánlunk ének-zenei tevékenységet, valamint ösztönözzük, és támogatjuk a gyermekek spontán kezdeményezéseit, általában mikrocsoportos, gyermekeink számára biztonságot adó formában. (az egyéni szerepeltetés sok esetben gátlásokat válthat ki.) A ritmusérzék, a hallásfejlesztés minta alapján eredményes, melyben óvodapedagógusaink mintaadását kiemelten fontosnak tartjuk, valamint azt, hogy minél több társ szolgáltat mintát, annál nagyobb biztonságban érzi magát a gyermek, annál felszabadultabb. Arra törekszünk, hogy gyermekeink a zenei tevékenységet mozgásukkal kísérhessék, kifejezhessék érzelmeiket, megélhessék az együttjátszás önkéntességét, az együttjátszás örömét. A sokszori gyakorlás lehetőségét kínálják a párválasztásos játékok, a hamis éneklést játékos, élvezetes gyakorlásokkal, jó hangú gyermekekkel való együtténekléssel korrigáljuk. A mondókás, énekes, szökdelő mozgással kísért társas játékok komplexen fejlesztik gyermekeink személyiségét. Nyugodt, kiegyensúlyozott óvodai életünkkel időt hagyunk a zeneélmény, a zeneszeretet kialakulására. 151

152 Programunkban a zenei nevelésben hangsúlyosan kezeljük a következőket: A zene elsősorban érzelmeket aktivizáló művészeti tevékenység, melyhez biztosítjuk a megfelelő meghitt, nyugodt hangulatot. Támogatjuk a gyermekek önfeledt improvizációit, mi magunk is sokat énekelünk A gépi zenét megfelelő gondos válogatással és ízléssel, használjuk. Az eszközök fontos szerepet töltenek be a megtapasztalásban, (ritmus, hangzás, stb.) Óvodai nevelésünk nem szakadhat el a való élettől, természetes, hogy "kis és nagy ünnepeink" hangulata, előkészületei megkívánják az ezzel kapcsolatos zenehallgatást, a daltanulást, az énekes játékok élvezetét. A mi életünkből sem maradhatnak ki a karácsonyi, a Mikulásváró, az Anyák napjához, születésnapokhoz kapcsolódó dalok, ugyanúgy az évszakokhoz kötődő, esőváró naphívogató, szüretelős, állathívogató, és csúfoló, termésekről, gyümölcsökről szóló dalok sem. A sokféle érzelem fejlesztésére alkalmas zenei nevelés hozzájárulhat a hagyományokhoz, a generációkhoz, a tájhoz, a természethez, a hazához való kötődés formálásához. A zenehallgatás, a zenei élmény kifejezésére ösztönözheti gyermekeinket, akár bábozásra, dramatizálásra, mesébe való beépítésbe vagy más módon történő megjelenítésre, például ábrázolásra. A művészeti tevékenységeket ezért sem tartottuk célszerűnek programunkban különválasztani A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. Ábrázoló, kézműves tevékenységek: A művészeti tevékenységek, így az ábrázolás is, elsősorban a teljes szabadság élményét, nyújtja gyermekeinknek. Miközben szabadjára engedik érzelmeiket, utat engednek vágyaiknak, elképzeléseiknek, jelzéseket adnak önmagukról, kommunikálnak környezetükkel, szocializálódnak az együttes tevékenységekben, gyarapszik ismeretük, különféle technikákat tanulnak meg, más művészetekre asszociálnak. Programunk ezért az ábrázoló, kézműves tevékenységet is az önkifejezés, a teljes személyiségfejlesztés fontos eszközének tartja, melyet a mindennapi óvodai életünkben folyamatosan biztosítani szeretnénk. A művészeti tevékenységek központjában elegendő helyet, teret, adunk az alkotó tevékenységéhez. Gazdag eszközkészletet biztosítunk, melyek könnyen hozzáférhetőek. A rendelkezésre álló anyagok látványa, a velük való tevékenykedés lehetősége, a felidézhető képek indítják el gyermekeink alkotó fantáziáját, munkakedvét. Az anyagokkal való játék örömében, az alkotás élményében gyermekeink számára a tevékenység lehetősége a fontos, ezért életkori, és egyéni sajátosságait figyelembe véve, természetes érdeklődésükre alapozva biztosítjuk számukra a többféle tevékenységi lehetőséget, változatos anyagokat, technikákat. Gyermekeink a műhelymunka lehetőségeit az egész nap folyamán megkapják, az ábrázoló és kézműves tevékenység következő területeit művelhetik: - az önkifejezést, a spontán, kötetlen alkotást, - különböző technikák ismereteivel létrehozott alkotásokat, (batikolás, kollázs, festés stb.) - a kézimunkával, kézművességgel létrehozott alkotásokat, - felhasználható eszközöket, kellékeket készíthetnek saját ötlet, modell alapján. Mindezekhez azonban szükséges, hogy megismertessük velük azokat a speciális tartalmakat, melyek a művészeti tevékenységekhez szorosan hozzátartoznak: - a színvilágot, a formavilágot, a téri ábrázolás világát, - az anyagok különböző természetét, a különböző technikákat, kézműves tevékenységeket, melyekkel kifejezhetik elképzeléseiket, gondolataikat, érzelmeiket. A tevékenységekben a folyamatra, az ötletességre, az önállóságra, az eredetiségre helyezzük a hangsúlyt. Az értékelést csak a megerősítés, a buzdítás szándékával tesszük. 152

153 Feladatunk: o a feltételek biztosítása, (élmények, megfigyelések, anyagok, eszközök, megfelelő kellemes, oldott, nyugodt légkör, jó hangulat, rend és tisztaság) o a térbeli tájékozódás, a képi-plasztikai kifejezőkészség fejlesztése, o a komponálás, rendezés képességének fejlesztése, o a gyermekeink tér-forma és színképzetének fejlesztése, o az egyszerűbb művészeti alkotások megismertetése a gyermekeinkkel, o a gyermekek munkáinak megbecsülése, megfigyelése, elemzése, o a képi megjelenítés, és a verbális megfogalmazás összekapcsolása, o a tevékenységekkel gyermekeink teljes személyiségének integrált fejlesztése. Az ábrázoló tevékenység összefonódik a játékkal, a konstruálással, a barkácsolással, és más művészeti, és egyéb tevékenységekkel. Az állandó cselekvési lehetőségek, tapasztalatok fejlesztik a gyermekeink finommotorikáját, segítik az összerendezett mozgások kialakulását. Alkotás közben gazdagodnak, fejlődnek manuálisan, érzékszerveik funkcióit tekintve, valamint gondolataikban, és érzelmeikben is. Edződik kitartásuk, akaratuk. Tervezésünk során mellőzzük a hagyományosan felépített didaktikai folyamatokat, a kényszert, mert csak oldott légkörben, jó hangulatban lehet kreatívan alkotni. 5. A külső környezet tevékeny megismerése: Ez a feladat programunkban két, egymástól elválaszthatatlan tapasztalati kört foglal magában. a) Első kör: a tárgyi természeti környezettel, jelenségekkel, folyamatokkal, anyagokkal kapcsolatos tapasztalatoktól, a társadalmi környezet történéseinek megismerésétől, a környezetvédelemig terjed. b) Második kör: a környezetben, a tevékenységekben, az élethelyzetekben szerezhető matematikai tapasztalatokat integrálja. a) Első kör: A környezettel való harmonikus együttélés, életmód, gondolkodás és viselkedésmód, szokás, és értékrendszer gyermekeink életének már nagyon korai életszakaszában kezdenek kialakulni. A családban a környezettel kapcsolatos értékek igen korán megfogalmazódnak, az alapok lerakása már megkezdődik. Megkezdődik, de még igen rugalmas, alakulhat, finomulhat, ezért a környezettel kapcsolatos látásmód, viselkedéskultúra, és értékrendszer kialakítása szempontjából az óvodáskor ideális, és fontos szakasza gyermekeink életének, természetesen az előbbiekből következően szorosan együttműködve a családokkal. (közös kirándulások, a csoportszoba közös célirányos alakítása, a család esetenkénti bevonása a közös tevékenységekbe). Fontos feladatunknak tartjuk, a környezethez, a hazai tájhoz, az emberekhez, a hazához, a helyi hagyományok, néphagyományok és a családi, tárgyi kultúra értékeihez való pozitív érzelmi viszony kialakítását is. A természetismeretet, környezetismeretet úgy is meghatározhatjuk, mint a megfigyelések, kísérletezések, minták útján történő ismeretek feldolgozását. Gyermekeink természetes érdeklődésük által vezérelve, tevékenységeiken keresztül kerülnek közvetlen kapcsolatba a fizikai, és élővilággal. Felfedezésre, (mi ez?), és oknyomozásra (miért?) törekednek, természetes kíváncsiságuktól hajtva. Magatartásunk, reakcióink erősíthetik, vagy gyengíthetik ezt a világ iránti érdeklődésüket, ezért nagyon fontos, minta értékű viselkedésünk. A környezetismeret tágabb fogalom, mint a természetismeret. Magában foglalja: a) természetismeretet, b) társadalomismeretet, c) környezetvédő szemléletet és magatartást. 153

154 a.) Természetismeret: A természetismeret legfontosabb, elsődleges forrása maga a természet. Az aprólékos megfigyelésekhez, kísérletekhez azonban a csoportszobában is megteremtjük a feltételeket a természetismereti tevékenységközpontban, ahol a gyermekek gyűjteményei, a folyamatok, a különféle anyagok, jelenségek közvetlenül is megfigyelhetők, rögzíthetők. A tevékenységközpontok bemutatásánál már részleteztük, hogyan válhat a csoportszoba a folyamatos, rendszeres és módszeres tapasztalatszerzés színterévé, ezért most inkább a természetben szervezhető tapasztalatszerzési lehetőségeket taglaljuk. Óriási ösztönző erő a természet, amelynek gyermekeink személyiségére gyakorolt hatását vétek lenne figyelmen kívül hagyni. Az élet csodáit, a növekedést, és fejlődést, sokféle módon szemléltetjük, ügyelve arra, hogy amit lehet, azt a maga valóságában, élethelyzetében figyelhessék meg gyermekeink. Az állatokat igyekszünk természetes élőhelyükön bemutatni. (pl. madáretetés) A tőlünk távol élő állatokat állatkertben vagy audiovizuális adathordozón keresztül ismertetjük meg. Ilyenkor természetesen szót ejtünk gondozásuk, védelmük szükségességéről, hasznosságukról. A növények életének megfigyelésére nagyon sok lehetőségünk adódik, séták, kirándulások alkalmával, valamint célszerűen kialakított udvarunkban, amely komplex tapasztalatszerzési, tevékenységi, megfigyelési lehetőséget biztosít. Gyermekeink kapcsolata az élettelen környezetükkel hasonlóan sokrétű. Nagyfokú kíváncsiság, olykor félelem, máskor vonzódás hajtja őket az "őselemekkel" való ismerkedésre. Tűz, víz levegő jelen van játékukban, így témaköreinkben is. Az anyagok tulajdonságaival való ismerkedésekre, az önálló kísérletezésekre mind-mind lehetőséget biztosítunk. A természeti környezet gazdagsága kifogyhatatlan tárháza a megfigyeléseknek, tapasztalatok szerzésének, az ismeretek folyamatos bővítésének. A mi dolgunk, hogy ezeket a lehetőségeket tervszerűen, folyamatosan, a gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembe vételével biztosítsuk számukra. Abban hiszünk, hogy a természetvédelemhez, a természet megismerésén és megszerettetésén keresztül vezet az út, ezért nyitott szemmel, füllel, és szívvel kell szemléltetnünk és felfedeztetnünk környező világunkat, mellyel gyermekeink, a majdani felnőtt felelősségérzetét alapozzuk meg. b.) Társadalomismeret: Az óvodásgyermekeink számára kitágul a világ, ezért alapvető feladatunk, hogy a tágabb környezet mellett, legalább ennyi ismerettel rendelkezzenek a szűkebb környezetükről, lakóhelyükről, családjukról, a város nevezetességeiről, szüleik foglalkozásáról, munkahelyükről, és még sok mindenről. A változások iránti érdeklődésük is felébreszthető, ha egy-egy élményszerző séta alkalmával azt is bemutatjuk, hogyan szépül környezetünk, esetleg milyen építkezés folyik környékünkön. Ezek a tapasztalatok, a róluk szóló beszélgetések, alapozzák meg a szülőföldhöz, a városhoz, az itt élő emberekhez, a tájhoz való kötődéseiket, erkölcsi érzelmeiket. Gyermekeink az egyik intézményből a másikba átkerülve (óvodából iskolába), gyakran elbizonytalanodnak, ennek az okok közül az egyike az új intézmény ismeretének hiánya. Ezért rendszeres ismerkedést biztosítunk az iskolával, a közlekedéssel, mely nem korlátozódhat egyszeri alkalomra. A családokkal való kapcsolattartás sokféle formája is gazdagíthatja gyermekeink társadalmi tapasztalatait. Az előre megtervezett, átgondolt látogatások, találkozások a családokkal, munkahelyükön, otthonukban, kertjükben, vagy bevonásuk az óvoda életébe, munkájába, igen fontosak élményszerzés céljából is, de az érintett gyermek elfogadtatását is segítik. (nehezen beilleszkedő gyermek esetében növelheti népszerűségét, erősíti szociális státuszát) Fontos, hogy az iskolába készülő gyermekeink rendelkezzenek az önállóságukhoz szükséges alapvető élettapasztalatokkal. Feladatunk: hogy elősegítsük a gyerekek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. Tudjanak tájékozódni a számukra fontos középületek környékén, legyen irányérzékük, gyalogos, és közlekedési ismeretük. Kerüljenek kapcsolatba a felnőttek világával. 154

155 c.) Környezetvédő szemlélet, és magatartás: Az óvodáskorú gyermekeink még aktívan nem vesznek részt a tágabb környezetünk védelmében, de azt már elvárjuk tőlük, hogy vigyázzanak a tisztaságra, védjék a növényeket, állatokat, gondozzák az élőlényeket, legyenek kíméletesek az állatokkal szemben. Ismerkedjenek meg a szelektív hulladékgyűjtéssel és alkalmazzák a mindennapokban. A környezetvédő szemlélet és magatartás kialakítása érdekében évente négy jeles napról emlékezünk meg: o Állatok világnapja (okt. 4.) o Víz világnapja (márc. 22.) o Föld napja (ápr. 22.) o Madarak és fák napja (május.) Intézményünkben az évek folyamán több program vált hagyománnyá. Ezek megrendezését minden évben fontosnak tartjuk. A programok nevelő oktató munkák részét képezik, mind a tervezésben, mind a gyakorlatban. o Tök jó nap az óvodában o Egészséghét o Télapó várás o Karácsonyváró bábelőadás o Farsang o Tavaszköszöntő o Gyereknap Ezen kívül, a mindennapokban formáljuk szemléletüket, alakítjuk érzékenységüket azokkal a tapasztalatokkal, amelyeket a környezetet károsító jelenségekkel kapcsolatosan szerezhetnek: o autók kipufogógázának, a dohányzásnak káros hatása, o a szemetes környezet, a lég és vízszennyezések, zajártalmak, o a vegyi anyagok, és műanyagok károsító hatása, o vandalizmus, növényeken, épületeken, közlekedési eszközökön Természetesen a szemléletformálás módjainak, eszközeinek megválasztásában igazodunk életkori sajátosságaikhoz, érdeklődésükhöz, tapasztalataikhoz. b.) Második kör:. A környezetben, a tevékenységekben, az élethelyzetekben szerezhető matematikai tapasztalatok integrációja, a matematikai nevelés: A matematikai tapasztalatok, akár a nyelv áthatják az ember egész életét. Kisgyermekeink gondolkodása azonban nagyon konkrét, a mennyiség, és rendszerezés fogalma a számtalan megszámlálandó és rendezgethető tárgy nélkül semmitmondó számukra. Ezért gyermekeinknek sok lehetőséget kell biztosítanunk arra, hogy konkrét tárgyakkal való műveleteken keresztül tapasztalhassák meg a matematikai viszonyokat, műveltségtartalmakat. A matematikai nevelés tartalma: Tájékozódás a térben, téri irányok ismerete, személyek, tárgyak összehasonlítása, válogatása, osztályozása, összemérése, sorba rendezése és számlálása a tevékenységekben, spontán helyzetekben. (a játék szabadságát biztosítva, direkt beavatkozások kerülésével) Programunkban, az óvodában minden szituációban, tevékenységben adottak a lehetőségek a matematikai tapasztalatok megszerzésére. A tervszerűen elrendezett csoportszoba, a felfedezési, gyűjtési, szervezési, építési lehetőségek, tevékenységközpontjaink bármelyikében elhelyezett eszközök, tárgyak, berendezések, a spontán, és felajánlott tevékenységek alkalmasak matematikai műveletek végzésére, matematikai tapasztalatok szerzésére. A csoport életének valamennyi pillanatában benne rejlik a matematika. 155

156 Az idő múlásának érzékelését lehetővé teszi a kirándulásokra, ünnepekre való készülődés (hányat kell még aludni addig), de ezt képes tablókkal is segítjük. (naptárakkal, hét napjai, évszakok születésnap, névnap, stb.) Egy eltévesztett gombolás felvetheti a több, kevesebb ugyanannyi problémáját, a sál lehet hosszú, vagy rövid, keskeny és széles, vagy a leghosszabb a csoportban. Egy bolti, piaci bevásárlás, szinte kínálja a matematikai ismeretszerzés lehetőségét. (az áruk formája, mérete, súlya, ára) A műveltségtartalom integrált megközelítéséből eredően a matematikai tapasztalatokat bármely tevékenységben bővíteni lehet. A sorba rendezés műveletét a gyermekeink naponta gyakorolhatják a játékeszközök kártyák alapján történő elhelyezésével. A tevékenységközpontok bármelyikében van mód a spontán és felajánlott tevékenységben matematikai tapasztalatokra. A szabályjátékokban, társasjátékokban kimeríthetetlenek a lehetőségek. A manipulációs központban a gyermekek rendelkezésére állnak azok az eszközök, amelyekkel egyénileg tevékenykedhetnek, illetve közreműködésünkkel részképességeik célirányosan fejleszthetők. Folytathatnánk még hosszasan, de az eddigiekből is látható, hogy az így szerzett ismeretek messze túlnőnek egy hagyományos matematikai foglalkozás értékén, élethelyzetekben, tevékenységekben, maradandó matematikai tapasztalatokat biztosítanak. IKT eszközök alkalmazása az egyes tevékenységek során A rendelkezésre álló tanulási képességfejlesztési segédanyagokat és eszközöket, digitális anyagokat és eszközöket ismerjük és kritikusan a kitűzött céloknak megfelelően használjuk Igyekszünk felkelteni és fenntartani a gyermekekben az önálló tapasztalatszerzés, próbálkozás örömét, ennek érdekében megfelelően használja az IKT eszközöket. Az óvodai élet mindennapjai és a tevékenységek során követendő példát mutatunk a gyermekek és a szülők számára a digitális eszközös funkcionális használata terén, az együttműködés a kommunikáció érdekében. III/ 3. A család bevonása az óvodai életbe (szabályai, formái, hatása) Pedagógiai programunk harmadik alappillére, a családok bevonása az óvoda életébe. Óvodánk már ez idáig is hagyományosan jól működő kapcsolatot alakított ki a családokkal, melyeket mindig új szemlélettel, új formákkal igyekszünk gyarapítani. Az óvodai nevelésünk elsősorban a családi nevelés kiegészítésére vállalkozik. A gyermekeink személyiségének alakulására azonban hatással van minden olyan esemény, amely a családi életben zajlik, ezért gyermekeinket a családjuk egészével kell figyelembe vennünk. Előfordulhat, hogy az óvodának át kell vállalnia a család által meg nem oldott feladatokat a gyermekeink érdekében, hiszen ilyen esetben az óvoda jelenti a gyermek számára a biztonságot, a családi fészek melegét. A jól működő családok szokásainak, értékrendjének megismerése legalább olyan fontos, mint a krízishelyzetben levőké, kellő tapintattal és körültekintéssel őket is segíthetjük abban, hogy gyermekeiket minél eredményesebben nevelhessék. Nagyon lényeges munkánk során a családokhoz való közeledés módja, figyelembe kell venni a családok sajátosságait, szokásait. Az együttműködés során érvényesíteni kell az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. A szülő a számára legfontosabbat, a gyermekét bízza ránk, és joggal várja el tőlünk, hogy a legjobb tudásunk szerint gondozzuk, neveljük. Nem lehetünk kioktatók, mindentudók, hanem megértéssel, kellő tapintattal közeledünk minden szülőhöz. Az óvoda képes elsősorban arra, hogy az együttműködés feltételeit megteremtse, hogy a család, és az óvoda közötti hidat kiépítse, melynek legfontosabb tartópillére a gyermekszeretet. 156

157 A családok bevonásának szabályai: Az óvoda és a család együttműködése során nagyon sok bizalmas információhoz jutunk a család életével kapcsolatos dolgokról, eseményekről. Ezeket az információkat bizalmasan kezeljük. Nem bízhatjuk szülőre a gyermekek önálló felügyeletét, nevelési helyzetek megoldását. A családok bevonásának formái: A személyes kapcsolatfelvétel első állomása a beiratkozás, majd az óvodába lépés első évében a családlátogatás, amelyek során a személyesség, a gyermek felé megnyilvánuló figyelmességünk (egy báb, egy képecske, stb.) segítik az érzelmi kötődés erősítését. A beszoktatás idején is szívesen fogadjuk a szülők segítő jelenlétét a leválás megkönnyítése érdekében. Nyitott óvodánk a továbbiakban is lehetőséget biztosít a szülőknek arra, hogy gyermekük óvodai életébe betekinthessenek. A hirdetőtáblánkon előre jelezzük azokat a napokat, tevékenységeket, melyekben a szülők segítségére számítunk, a feladatok megjelölésével segítjük a szülőket a döntésben. Nevelőtestületünk kötelességeinek kritikus pontja a családok, a szülők tájékoztatása a gyermekükről. Minden család érzékeny arra, ami a gyermekével történik, és nyilvánvalóan tudni akarják, hogyan halad, fejlődik a gyermekük. Feladatunk a gyermek erős, és gyengébb oldalainak, a családot foglalkoztató, (és ránk is tartozó) problémáknak a megismerése, és megbeszélése olymódon, hogy a fejlesztő, jó szándékunk a szülők részéről is megerősítést nyerjen. A jó kapcsolat kialakítása, a szülők bevonása az óvodai nevelés programjába a programunk minőségi megvalósítása érdekében igen fontos feladatunk. A családok sokféleségéből következően szükségleteik, szokásaik a kapcsolatfelvétel szempontjából is eltérőek lehetnek, a szabadidejük is igen változó. A család megismerését követően tudjuk eldönteni, hogy milyen stratégiával tudjuk együttműködésre hangolni őket. A kapcsolattartás stratégiájának vannak: o informális, o formális lehetőségei. Informális kapcsolattartási lehetőségek az együttműködésben: o Az óvodába érkezés, és a délutáni hazavitelkor történő beszélgetések, mely idő nem alkalmas elmélyült beszélgetésre, ezért más formákat is biztosítunk. o Hirdetőtábla, mely a szülőket érintő információkat tartalmazza. (folyosón, minden csoport előtt) Ezen kapnak helyet a csoportok életével kapcsolatos információk. o Az információkat folyamatosan cseréljük. Formális kapcsolattartási lehetőségek: o Szülői értekezletek, (tanévnyitó, általános tájékoztató, tanévzáró), o Egy szülői réteg számára szervezett értekezletek (leendő kiscsoportosok, iskolaköteles gyermekeink szüleinek), o Értekezletek, klubfoglalkozások, munkadélutánok, melyek megszervezésekor ügyelünk a bensőséges, nyugodt légkör biztosítására (kényelmes elhelyezkedés, hangulatkeltés zenével, aromalámpák elhelyezésével stb.) o Családlátogatás, melynek során alapvető cél a gyermekek és hozzátartozóik családi körben való felkeresése, megismerése. A családlátogatásokat mindig egyeztetett időpontban, váltótársunkkal együtt tesszük meg. o Szülői Munkaközösség, a szülők érdekképviseleti szerve. Amellett, hogy nevelőmunkánkat, programunk megvalósítását a szülők körében való népszerűsítéssel, építő kritikájukkal segítik, sok segítséget adnak rendezvényeink szervezésében, lebonyolításában. o Formális kapcsolattartás lehetőségei még a különböző kérdőívek 157

158 Egyéb lehetőségek a családokkal való kapcsolattartásra: A családok óvodai részvételébe való bevonásának sokféle egyéb lehetőségei vannak. Közös kirándulásokat, szabadidős programokat szervezünk, Jótékonysági bált szervezünk. A szülőket alkalmanként bevonjuk udvarunk szépítésébe, egyéb munkákba. Az ünnepekre való készülődésben is megosztjuk a feladatokat, és az ünnepvárás örömét is. A szülők óvodai életbe való bevonásának pedagógiai hatásai: A legtöbb, amit elvárhatunk az az, hogy a családból talán először kilépő gyermek a szülővel együtt élhesse meg az óvodai élet szépségeit, az óvodai tevékenységekben átélt közös élményeket. A szülők óvodánk iránti érdeklődése, az óvodapedagógusainkkal kialakított jó kapcsolata, az alkalmankénti részvétele az óvodai életünkben, a fokozott védettség és törődés érzése, a szociális kapcsolatok sokszínűsége feloldhatja gyermekeink félelmeit, szorongásait, és a jó közérzetük optimális személyiségfejlődést eredményezhet. A szülők felelősségérzete is megnő azáltal, hogy közvetlenül is megélhetik az óvodai nevelésünk tervszerűségét, az óvodapedagógusaink szakmai felkészültségét, hozzáértését, a gyermekeink fejlesztésére tett erőfeszítéseinket. Bővül pedagógiai pszichológiai tájékozottságuk, mintát láthatnak nevelési helyzetek megoldására, elsajátíthatják óvónőink attitűdjeit. Az óvodai életünk tárgyi környezetének gazdagításában, a közös élményekben aktívan részt vállaló szüleink fontosnak érezhetik magukat az óvodában. A gyermekével együtt tevékenykedő szüleink sok információt szerezhetnek gyermekükről, és azt is megtanulhatják, hogyan lehet otthon is érdekes tevékenységeket szervezni. Az együttes tevékenységek során mi is sok információhoz juthatunk a családokról, melyek segítségünkre lehetnek a gyermekek fejlesztésében. A hasonló problémákkal küszködő szüleink társakra találhatnak, bátorítást és segítséget kaphatnak az óvodai ismeretségek kapcsán. A szülőkkel kialakított jó kapcsolatunk, segít bennünket abban, hogy jobban megismerhessük gyermekeink egyéni eltéréseit, adottságait, érdeklődését, erősségeit, a szülők gyermekeik iránti elvárásait. Csak a jó kapcsolat teszi lehetővé a szüleink befolyásolását, a gyermekeink összehangolt optimális fejlesztését. III/ 4. Családgondozás, szociális munka (az óvodapedagógus lehetőségei a családsegítésben) Pedagógiai programunk negyedik pillére a hazai társadalmi folyamatok családokat érintő kedvezőtlen hatása következtében alakult ki. Környezetünkben megnőtt a munkanélküli szülők aránya, a megélhetési gondok mentális problémákat idéznek elő, mások családi kapcsolatai romlottak meg. Bizonyos társadalmi rétegek életfelfogásukból, életvitelük következtében kerülnek konfliktusba, amelyeket önerőből feloldani képtelenek, ezért egyre inkább felerősödik az igény az óvodában is a családgondozásra, a szociális munkára. 158

159 Városunkban működik Családsegítő Központ, akik ez irányú tevékenységükkel segítik munkánkat, mi pedig az általunk tapasztalt krízishelyzetek jelzésével, a szülők körében létük propagálásával, munkájuk ismertetésével támogatjuk őket. Mit tehetünk mi, mik a lehetőségeink a családsegítésben: Az óvodapedagógusaink szerepe ebben a munkában nem nélkülözhető, hiszen mi vagyunk azok, akik közvetlenebb kapcsolatba kerülünk a családokkal, sok információt szerzünk életükről, így eleve nem tudunk kívül maradni a problémáikon. Tapasztaljuk, hogy a családok gondjai gyakran negatívan érintik gyermekeinket, viselkedési, és egyéb problémái a szülők megoldatlan gondjaiból erednek, ezért esetenként felvállaljuk a segítő munkát, szigorúan betartva a kompetenciánk határait. Segítő kapcsolatunk alapfeltétele a családok megismerése, gondjaik megértő kezelése. Igyekszünk nagyobb érzelmi biztonságot és mentális támogatást nyújtani a krízishelyzetekben lévő családoknak és gyermekeiknek. Tájékoztatást adunk a Családsegítő Központ munkájáról, megszervezzük a velük való találkozások lehetőségét, akik informálják a szülőket családjogi kérdésekben, bemutatják a szociális támogatások rendszerét. A velük való folyamatos kapcsolattartást gyermekvédelmi felelősünk koordinálja. Támogatjuk a segítő kapcsolatok keresését a bajba jutott családjaink érdekében. Ha a családok igénylik, ellátjuk érdekeik képviseletét a szakszolgáltató intézmények megkeresésével. (Családsegítő Központ, Gyámhivatal, Nevelési Tanácsadó) Olyan kontaktust alakítunk ki a szülőkkel, hogy őszinték legyenek, bátran forduljanak hozzánk gondjaikkal. IV. EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, KÜLSŐ KAPCSOLATOK Az óvodánk szakmailag önálló intézményként működik. A nevelés városi rendszerének, a különböző intézménytípus rendszereknek egy mikro-rendszere, helyi nevelési rendszer, mely egymásra ható tényezőkből tevődik össze. Ezek a tényezők a következők: o a rendszerünk magja a gyermek, akiért az egész rendszer működik, o a gyermekek csoportban fejlődnek, a kortársak hatása is befolyásoló tényező, o a gyermekeink fejlődése nagymértékben függ a csoportban dolgozók személyiségétől, felkészültségétől, együttműködésétől, a team munkától, o a nevelőtestület összetételétől, ambícióitól, szükségleteiktől, elképzeléseiktől, o a rendszer működtetésétől, az óvoda menedzselésétől, o önértékelésünktől, mely az óvodánk belső erőtartalékainak feltérképezését jelenti, o önfejlesztés, mely a külső és belső erőforrások aktivizálását jelenti. o Ahhoz, hogy óvodánk a funkcióinak megfelelően, zavartalanul tudjon működni, a gyermekeink érdekében minden tényező működését össze kell hangolnunk. Mint az előzőekből kiderült, a team munka több szinten is jelen van óvodánkban. A legfontosabb szintér, az egyes csoportjainkban dolgozók munkájának összehangolása. Óvónőink váltásban dolgoznak, összehangoltan, partneri kapcsolatban, az átfedési idő rugalmas kezelésével. (akkor nagyobb az átfedési idő, amikor azt a napi tevékenység indokolja.) Szakképzett dajkáink nagy segítségünkre vannak az óvodai élet minden tevékenységében. A munkatársaink kölcsönösen kiegészítik egymás tevékenységeit, tehát mindenki fontos a maga területén. Természetesen vannak eltérések: életkorban, tapasztalatokban, egyéniségeinkben, de csak hasonló szemlélettel, a gyermekeink felé megnyilvánuló hatások összhangjával működhet hatékonyan óvodánk, ezért ennek megteremtésére folyamatosan törekszünk. Felkészültségünket, tudásunkat permanens önképzéssel tartjuk szinten. Mindig keressük a kihasználatlan erőforrásokat, a továbblépés lehetőségeit, a külső támogatókat, szűkebb környezetünk tanulmányozásával, a pályázati lehetőségek kiaknázásával. A szülők a legfőbb erőforrásaink, támogatóink, ezért az ő megnyerésük programunk minőségi megvalósításának alapfeltétele. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. 159

160 Kapcsolataink speciális szolgáltató intézményekkel: A Családsegítő központtal, valamint a megyeszékhelyen működő Nevelési Tanácsadóval, Szakértői Bizottsággal kapcsolatunk folyamatos, kétoldalú információáramlással, személyes kontaktustartással támogatjuk egymás munkáját. Óvodánkban logopédus dolgozik, aki folyamatosan foglalkozik az arra rászoruló gyermekeinkkel, és szakmai tanácsokkal is segíti munkánkat. Kapcsolatunk az iskolákkal, az önkormányzattal: A városunkban működő iskolákkal jó a kapcsolatunk, kiemelt figyelmet fordítunk arra az iskolára, ahová jellemzően gyermekeink kerülnek. Rendszeresen látogatjuk leendő iskolájukat, megnézünk egy-egy tanítási órát, a tanítónők is ellátogatnak hozzánk. Az iskolák valamennyi tanítójával szeretnénk programunkat, annak specifikumait megismertetni, mert véleményük, szemléletük akadályozhatja, vagy segítheti óvodai nevelő munkánkat. Kapcsolattartási formáinkat szeretnénk kibővíteni a törésmentes átmenet érdekében, mert programunk akkor lesz igazán vonzó, ha az első osztályban is megvan a folyamatosság reménye. Fenntartónkkal, az Önkormányzattal kapcsolatunk jó, lehetőségeikhez képest támogatják az óvodában folyó korszerű szakmai munkát. Mivel német nemzetiségi csoport is működik óvodánkban, ezért kapcsolatban állunk az érintett nemzetiségi önkormányzattal is. A kapcsolatok elmélyítése érdekében a pedagógusok és a gyermekek részt vesznek különböző helyi rendezvényeken. Az óvodai programunk népszerűsítése több irányban is fontos feladatunk. Óvodáink összehangolt működése, a szülők rendszeres tájékoztatása, a fenntartó megnyerése, nélkülözhetetlen a hatékony, és sokféle értékeket képviselő óvodai nevelésünk elfogadásában. Végezetül álljon itt egy idézet programunk koncepcióit megerősítendő célzattal Wagha Istvántól, aki a tolnai Óvóképző igazgatója volt Terv a kisdedóvó-intézetek terjesztése iránt a két magyar hazában, című könyvéből: " Ismereteket mással - szoros értelemben szólva közölni nem lehet. Lehet azokat mások elébe tennünk, elébe terjesztenünk, de annak magának öncselekvőségével kell ezeket hatalmába szednie, s szellemével elsajátítania. Mi tehát nem teszünk egyebet, mint a gyermek öncselekvőségét ingereljük. Mert amit az ember nem öncselekvésével tett sajátjává, azzal nem bír, az nem az övé: amire nem önerejével míveli magát, az benne nincs, az rajta kívül van. A nevelés és mívelés minden mestersége se több, se kevesebb, mint ébresztés, és képesítés" o Készítette: a Pitypang Óvoda nevelőtestülete o Programbeválás vizsgálata után átdolgozva: 2010-ben o Felülvizsgálva 2013-ban o Intézményi elvárás rendszernek megfeleltetve: 2015-ben Tolna, október 160

161 ÓVODAI PROGRAMJA Néphagyományőrző óvodai program Készítette: A Selyem Óvoda nevelőtestülete 161

162 Tartalom: I. MÚLTUNK, JELENÜNK, JÖVŐNK 4 oldal II. III. VI. ÓVODÁNK ÉRTÉKRENDJE 6 oldal NEVELÉSI KONCEPCIÓ, FELFOGÁS 7 oldal A NÉPHAGYOMÁNYŐRZŐ ÓVODAI PROGRAM GYERMEKKÉPE, CÉLJA, FELADATAI oldal ALAPFELADATOK: oldal 1. Az érzelmi és erkölcsi nevelés helye a programban.10.oldal 2. Az egészséges életmód alakításának helye a programban. 12.oldal 3. A szocializálódást biztosító nevelés a programban.15.oldal 4. Értelmi nevelés helye a programban..18.oldal 5. Anyanyelvi nevelés helye a programban 19.oldal 6. A német nemzetiségi nevelés helye a programban...20.oldal V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI: 24. oldal 1. Néphagyományőrzés a nevelés folyamatában...24.oldal 2. Játék...27.oldal 3. Mozgás.31.oldal 4. Az esztétikai neveléshez tartozó tevékenységek:...32.oldal a.) Irodalom: vers, mese..33.oldal b.) Zene: Ének-zene, énekes játékok,tánc..35.oldal c.) Vizuális tevékenységek: rajzolás,mintázás,kézimunka,festés...38.oldal 5. Külső világ tevékeny megismerésére nevelés:.40.oldal a.) Környezeti nevelés, néphagyomány-ápolás..41.oldal b.) Környezetvédelem 42.oldal c.) Környezetalakítás..42.oldal d.) Munka jellegű tevékenységek...43.oldal 6. A tevékenységekben megvalósuló tanulás 45.oldal 7. Eltérő képességű gyermekek nevelése...46.oldal VII. KAPCSOLATRENDSZER, ÉS SZEREPE A PROGRAMBAN 47.oldal VIII. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI oldal 1. Az óvodánk működését meghatározó dokumentumok oldal 2. A szervezési, működési rend oldal 3. A hagyományőrző szemléletű tervezés 49. oldal 4. Ellenőrzés értékelés..49. oldal 162

163 Hitvallásunk: A jellemet két elem alkotja: az erő, amely arra képesít, hogy az ember hajlíthatatlanul elvei, meggyőződése szerint cselekedjék, és a szeretet, amely gyöngédséget, érzést, kedvességet ad. "Szilárd, mint a gyémánt és gyöngéd, mint egy anya" - így állítja elénk az eszményt a múlt időnek egy kiváló embere." Sík Sándor 163

164 Selyem Óvodája I. MÚLTUNK, JELENÜNK, JÖVŐNK: Óvodánk a város központjához közel, a holt Duna partjához 500 méternyire, csendes, jó levegőjű, családi házas és társas házas települési környezetben helyezkedik el. Parkok, szántóföldek, kis erdők adnak lehetőséget az évszakok változásainak megfigyelésére, közvetlen tapasztalatok megszerzésére. Óvodánkat 1972-ben a Tolnai Selyemgyár építtette, nevét is a gyárról, illetve Tolna város akkoriban jellegzetes iparágáról kapta ben a Polgármesteri Hivatal megvásárolta, jelenleg is tulajdonában van. Tárgyi feltételek: Óvodánk rendelkezik a helyi pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel, melyek biztosítják a gyermekek egészséges, folyamatos, fejlődését. Épületünk jól karbantartott, komfortos. A tornaszoba és a három csoportszoba mellett két öltöző, két mosdó, tágas folyosó szolgálja a gyermekek nyugodt, harmonikus óvodai életét. A melegítő konyha lehetőséget ad a gyermekekkel való sütésre, főzésre is. Udvarunk hangulatos, változatos játéklehetőséget kínál. A fából, kötélből készült mászókák, hinták, bordásfal segítik a nagymozgások fejlődését. A nagy füves udvar, futásra, futballozásra, labdázásra ad lehetőséget. A szánkózó domb, a szánkók, bobok, a téli örömteli mozgáshoz járulnak hozzá. A KRESZ pályán kerékpárok, rollerek, gokartok segítenek a biztonságos közlekedés megtanulásában. A sziklakert, örökzöldek, lombos fák, a homokozó, a nyitott teraszok színt hoznak az udvari életbe, lehetőséget adnak a természet tevékeny megismerésére, a nyugodt elvonulásra, szerepjátékra. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak számukra hozzáférhető módon és gyermekek biztonságára figyelemmel helyezzük el. Az óvoda egyidejűleg megfelelő munkakörnyezetet biztosít az óvodai munkatársaknak, valamint lehetőséget teremt a szülők fogadására. Mindezek az óvodapedagógusok és a dajkák összehangolt munkájának, a szülők önzetlen segítségének, a jól működő SZK-nak, és a fenntartó lehetőségeihez mért támogatásának köszönhető. Az óvodai játékkészletet folyamatosan bővítjük. Pályázatok és adományok útján fejlesztjük és bővítjük a mozgásfejlesztéshez szükséges eszközöket. Személyi feltételek: Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus, akinek elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Óvodánkban 3 csoport működik, ahol 6 főiskolát végzett óvodapedagógus és 1 pedagógiai asszisztens foglalkozik a gyermekekkel, 3 szakképzett dajkával és egy konyhai alkalmazottal. Az összegyűjtött tapasztalatok, a közös élmények, a munkával kapcsolatos erőfeszítések, szakmai sikerek, eredményes munkára törekvő közösséget formáltak. Érdeklődésünket, beállítódásunkat tekintve jól kiegészítjük egymást. A nevelőmunkát segítő dajkák stabil tagjai a testületnek. Társak a nevelőmunkában, megbízható, figyelmes, gyermekszerető emberek. Munkánkat szakképzett logopédus segíti. Elveink: Gyermekszeretet, empátia, pedagógiai optimizmus, együttműködés. Nevelőmunka iránti elkötelezettség, a jövő iránti felelősségtudat 164

165 Selyem Óvodája A kollektíva minden tagja folyamatosan gyarapítja szakmai tudását és hagyományőrzéssel kapcsolatos ismereteit. Az óvoda minden dolgozója e témában szakmai konferencián és gyakorlati tapasztalatcserén vett, s vesz részt. Tisztában vannak szakmai felkészültségükkel, személyiségük sajátosságaival, és képesek alkalmazkodni a szerepvállaláshoz. Közreműködnek intézményi innovációban, pályázatokban, munkájukban új módszereket, tudományos elméleteket alkalmaznak. Tudatosan fejlesztik pedagógiai kommunikációjukat. A különböző tanfolyamok elvégzésével a helyi programunk szakmai megalapozottsását kívántuk elérni, amelyet a továbbiakban is folytatni szeretnénk, biztosítva az Alapprogram által meghatározott innovatív pedagógiai törekvések magas szintű érvényesülését. A nemzetiségekhez tartozó, a migráns gyermekeket is nevelő óvodában feladat, hogy megvalósítsuk a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit. Ezekhez a feladatokhoz is rendelkezünk a megfelelően képzett szakembergárdával, és folyamatosan képezzük magunkat. Óvodánk szociális környezete: Az óvodánkba kerülő gyermekek szüleinek iskolai végzettsége és szociális környezete között igen nagyok az eltérések. Az alacsonyabb végzettségűek között több a munkanélküli, kevés az egy főre jutó jövedelem, rosszak a lakáskörülmények. A családok egy részénél, a gyermekek igényeihez képest kevés a közös tevékenységgel töltött idő. Az időhiány miatt a családi modellből hiányzik az élmény, illetve fellelhető a kommunikáció hiánya. Egyre nagyobb tehát a mi felelősségünk, hogy gyermekeink számára nyugodt, derűs, élménygazdag óvodai életet biztosítsunk, a családi nevelést is kiegészítve. Mindezeket figyelembe véve az Alapprogrammal összehangolva, annak megfelelően készült a helyi néphagyományőrző programunk. Figyelembe vettük a helyi adottságokat, hagyományokat, a szülők és az óvodai kollektíva véleményét és ennek megfelelően alakítottuk ki a program sajátos arculatát. Azért választottuk a néphagyományőrző programot, mert gazdag az élményforrása, jól szocializál, külön anyagi ráfordítás nélkül. A családdal való olyan együttműködést feltételez, mely generációkon át jó mintát ad ahhoz, hogyan lehet mindennapi közös tevékenységben, szeretettel fejleszteni és tanítani a gyermekeket. Arra törekszünk, hogy a családnak segítőkész partnerei lehessünk, a nevelés közös öröm és eredmény legyen valamennyiünk számára. Óvodánkban a helyi, néphagyomány őrző program eszköztárával fejlesztjük gyermekeinket, messzemenően biztosítjuk a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartását, a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatását, valamint azt, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek minden gyermeknek. Biztosítjuk a gyermeket megillető gondoskodást és a különleges védelmet. 165

166 II. ÓVODÁNK ÉRTEKRENDJE, ÓVODAKÉP Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. A néphagyományőrző szemléletű nevelés nem csak a népművészet értékeinek megőrzésére vállalkozik. A népi kultúra más területein, a népi életmód mindennapjaiban is fellelhetőek olyan értékek, melyeket az óvodai élet gazdagításában felhasználunk. Mindezt egy olyan komplex nevelési rendszerben valósítjuk meg, amelynek feltétele a gyermekek életkori sajátosságának megfelelő optimális környezet. ÉLETRENDÜNK: INTEGRÁCIÓ DIFFERENCIÁLT BÁNÁSMÓD RUGALMAS NAPIREND ALKOTÓ EMPÁTIÁS ÓVÓNŐI TESTÜLET GYERMEK GYERMEK- CSOPORT EGYÜTTMŰKÖDŐ CSALÁD Életrendünkben a gyermek központi tevékenységformája a játék. A gyermek a játék által fejlődik, fejleszthető, amit a néphagyományőrző programunk gazdag eszköz- és hatásrendszere teljesít ki. Nevelési alapelvünk egy olyan egészséges gyermeki személyiség kialakítása, amely egymás elfogadásán, szeretetén, tiszteletén, megbecsülésén és bizalmán alapszik, ami egy egészséges társadalmi környezetbe való beilleszkedéshez nélkülözhetetlen. Óvodai életrendünk segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiség vonások fejlődését is.. " A hagyomány minden embernek visszaadja önmagát." (Hamvai) 166

167 Selyem Óvodája III. NEVELÉSI KONCEPCIÓ A néphagyományőrző pedagógiai program a gyermek személyiségéhez igazodva elkötelezettséget vállal a magyar óvodai nevelés időtálló értékeiért és hagyományáért. Szemléletmódunkat befolyásoló egyetemes emberi értékek: Eszmei értékek Erkölcsi és interperszonális magatartás értékek: Kulturális értékek: Humanizmus Demokratizmus az én tisztelete a különbözőség elfogadása nyitottság, őszinteség szeretet az udvariasság a család, a haza szeretete felelősségtudat bizalom egymás megbecsülése a kultúra iránti érzékenység a hagyomány tisztelete a természetes környezet védelme környezettudatos magatartás az élet tisztelete Óvodás gyermekeinknek joga van ahhoz, hogy a nemzetét éltető különböző hagyományokat megismerje, ezekről pozitív élményeket szerezzen és ezáltal hiteles, követendő mintákat kapjon. Gyermekeink, családtagjaikkal, társaikkal olyan külsőségekben, tartalmukban visszatérő élményeket élnek át, amelyek otthonukhoz, szülőföldjükhez kötik, életre szóló útravalót kapnak. Hiszünk abban, hogy a 3-7 éves életkor érzelmileg és értelmileg fogékony időszak, kiemelkedően fontos az ÉN alakulása szempontjából. Programunk az óvodáskorra egyedülállóan jellemző érzelmi fogékonyságra és sajátos aktivitásra alapoz. A gyermek játéka, ami örömet és boldogságérzetet ad, jól ötvözhető a néphagyomány ápolással, a természetszeretettel. Mindez kiegészül a család aktív közreműködésével. Munkánk segíti a gyermek önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek megvalósulását. Meggyőződésünk, hogy a kisgyermekkorban a cselekvéssel szerzett tapasztalatok, énelem-dús élmények hatnak a felnövekvő egyén cselekedeteire. Hitvallásunk fontos eleme az is, hogy az "ünnepelni tudás" képességének alakítását a hagyományápolás, a természet és a társak szeretetére nevelés elősegíti. 167

168 IV. A NÉPHAGYOMÁNYŐRZŐ ÓVODAI PROGRAM GYERMEKKÉPE, CÉLJA, FELADATAI Gyermekkép: Vidám, kiegyensúlyozott gyermek, aki szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség. Korának megfelelő önállósággal, ismerettel rendelkezik, melyet képes anyanyelvén szépen, helyesen kifejezni. Őszinte, társai iránt nyitott, viselkedése toleráns. Szereti és védi környezetét. Tiszteli szűkebb környezete kulturális és hagyományos értékeit, a hagyományok továbbéltetésének aktív részese. Korának megfelelő felelősségtudattal rendelkezik. Magatartására jellemző az udvariasság, a család és a szülőföldjének szeretete. Környezetének alakításában igényli a környezet és az ember harmonikus kapcsolatát. A program célja: A gyermekek harmonikus fejlesztése a hagyományápolás, a természetóvás gazdag eszközrendszerével A gyermekben a hagyományok és a természet iránti fogékonyság megalapozása A néphagyomány-ápolás és a természetszeretet átörökítése a gyermek érzelmein át a családok aktív együttműködésével. A közös tevékenységek folyamatában a gyermekben alapozódjanak meg azok a jártasságok, készségek, képességek és gyermeki személyiség vonások, amelyek közvetetten segítik az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez. Programunkban biztosítjuk a nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, valamint a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A program feladata: Alapfeladatnak tekintjük gyermekeink testi, lelki, értelmi, képességeinek fejlesztését: Ennek összetevői: az egészséges életmód alakítása érzelmi nevelés a szocializáció biztosítása anyanyelvi nevelés az értelmi nevelés Programunk fontos kiindulópontja, hogy a hagyományőrzés érzelmeket kiváltó hatásából fakadóan az érzelmi és erkölcsi nevelés minden területet áthat. A gyermek testi, lelki, értelmi szükségleteinek kielégítése az anyanyelvi neveléstől szintén elválaszthatatlan a hagyományőrzés érzelmi hatástöbblete áthatja az egész nevelési rendszert. 168

169 A hagyományőrzésbe ágyazódó gyermeki tevékenységformák: játék mozgás a külső világ tevékeny megismerése az esztétikai tevékenységek A gyermek a tevékenységek gyakorlása során tanul. A népi hagyományok gazdag tárházából a gyermekek korának megfelelő, számukra örömteli ingereket, élményeket adó és cselekvésre késztető elemek kiválogatása és azoknak a nevelés folyamatába illesztése kulcsfontosságú feladat. Óvodai nevelésünkben a néphagyományőrzés folyamatosságát, a mindennapok hagyományőrző tevékenységei és a jeles napok tevékenységei adják. o A jeles napok közül azok kerülnek a programba, amelyek eddig is jelen voltak és vannak az óvodai nevelésben (Mikulás, karácsony, farsang, húsvét, stb.) csak itt új tartalommal bővülnek ki, továbbá azok, amelyek a hétköznapok népszokásőrző tevékenységeit visszatérő jelképekkel, cselekvésekkel ünnepivé emelik. o A népi kultúra szellemi, tárgyi alkotásai közül az esztétikai élményeket fokozó alkotások kiválogatása, és ezeknek a programba fűzése képez fontos feladatot. A program a sajátos tartalom- és eszközrendszerével az óvoda óvó-védő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő funkcióját szolgálja, felvállalva a népi kultúra átörökítését. 169

170 V. ALAPFELADATOK A hagyományőrző program az alapprogramban megjelölt általános feladatokat a következők szerint tagolja: 1. érzelmi és erkölcsi nevelés biztosítása 2. egészséges életmód alakítása 3. szocializáció biztosítása 4. értelmi nevelés, fejlesztés 5. anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 6. idegen nyelvi nevelés, mint nemzetiségi nevelés megvalósítása 1. Az érzelmi és erkölcsi nevelés biztosítása: Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. A hagyományőrző szemléletű nevelés, az óvodáskorú gyermek érzelmi, értelmi fogékonyságára alapoz. A program összetett tevékenység rendszeréből fakadó motivációk, az érdekes élményekkel a gyermek érzelmi életében meghatározó változásokat idéznek elő. A népi mondókák ritmusa, az énekes játékok mozgáselemei, a hangulatőrző népdalok, a népmesék varázslatos világa is sajátos érzelmi hatást hordoznak A néphagyományőrzés az érzelmi nevelés hatékony eszközeként vonul végig a programon. Mindez az óvoda és a családok együttműködésében és kölcsönhatásában valósul meg. Az érzelmi nevelés célja: A gyermekek biztonságérzetének megalapozásával, az önbizalom erősítése, a szocializáció biztosítása. Az aktív érzékenység alapozása az emberi és természeti környezet hatására. A hagyományőrzés és természetóvás motiváló hatásának folyamatos éltetése. Óvónő a folyamatban: A családi háttér ismeretében törekszik megismerni, megérteni a gyermek érzelmi megnyilvánulásait. Alkalmat és lehetősége teremt a gyermek gyermek, óvodapedagógus gyermek és dajka gyermek pozitív attitűdjének érzelmi töltésének kiváltására: testi szükséglet kielégítésének biztosításával derűs, biztonságos környezet létrehozásával a "kötődés" - szükséglet kielégítésével megerősítő elfogadó magatartásával értékek, élmények nyújtásával Az óvónő a kisgyermek természetes igényét, a gondoskodás vágyát, a szabadság vágyát rugalmas viselkedéssel és kiegyensúlyozott életmód nyújtásával elégíti ki. Tudjuk, hogy a gyermek akkor fejlődik, fejleszthető ha "szeretve érzi magát" mert elfogadjuk olyannak amilyen. (Gordon 1994/) Számára fontos az állandó, megbízható személyes kapcsolat, amelyet a pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemez. Esztétikai érzelmek alakításában a harmonikus környezet a rendezettség, a népművészeti alkotások nyújtotta élményekre épít. 170

171 Az óvónő fokozza szülőkben az igényt, hogy felelősséggel vegyenek részt gyermekük testi, érzelmi, értelmi fejlesztésében, felhasználva az óvoda nyújtotta lehetőségeket. o A gyermekek óvodába lépése előtt előzetes szülői értekezleten ismerkedünk meg a szülőkkel, valamint a szülők is megismerhetik az óvodai dolgozókat, az óvoda épületét, az óvoda programját, választhatnak óvodai jelet gyermeküknek. o Alkalmanként ellátogathatnak gyermekükkel az óvodába, ahol érzelmi biztonságot nyújtó, kiegyensúlyozott, szeretetteljes, családias, gondoskodó légkör fogadja őket. o A befogadására külön gondot fordítunk. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szülő jelenlétével segítse a gyermek közösségbe való beilleszkedését, így az együttlét, az új személyek és környezet elfogadása biztonságosabb. o Betekintést nyer a szülő is a gyermekek napirendjébe, szokásokba, mintát lát a gyermekével való foglalkozásra. (A mesélést követően simogatással, altatódallal segítjük az érzelmi biztonságot, a nyugodt pihenést.) o Biztosítjuk a lehetőséget, hogy a kistestvér az óvodába érkezés első napjaiban a nagyobb testvér közelségében legyen. o Elfogadjuk az otthonról hozott, számukra megnyugvást adó játékaikat. Csoportszobáink otthonosak, kuckósak, méreteik elrendezése igazodik a gyermekek életkorához. Figyelembe vesszük a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, eltérő szokásait. A természeti és társadalmi környezetben olyan feltételeket biztosítunk, amelyben alkalom nyílik a szokás és normarendszer megalapozására, az egymáshoz viszonyításra, hogy ezáltal, reális énkép, pozitív értékrend, helyes viselkedés alakuljon ki. Célunk, hogy ismerje meg szűkebb és tágabb környezetét, amely szülőföldhöz való kötődés alapja. A gyermekek felé nyitottak vagyunk, segítjük és tiszteletben tartjuk a barátságok kialakulását, a különbözőségek elfogadását, tiszteletét, az érzelmileg átélt közös feladatok megvalósulását. Az érzelmi hatások sokféleségét engedjük érvényesülni, szem előtt tartva, hogy a pozitív értékeket megerősítsük, a negatívokat visszatartsuk, fékezzük. Mindezek fejlesztik a közösség "lelki egészséget" és harmóniáját. Gyermekek viselkedéskultúráját fejleszti óvodapedagógusaink és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, jó példája, bátorítása, türelme, bizalma, szeretete. A gyermekek érzik, hogy az óvónőink cselekedeteikben mit és miért tartanak helyesnek, mit és miért utasítanak el és mit várnak el tőlük. A gyermekek kezdetben érzelmileg, majd később belátás alapján azonosulnak azzal az értékrenddel, amelyet közvetítünk. Az azonosulás elősegíti a csoport közösséggé formálódását. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén, hat hét éves korban: érzelmileg nyitottá válnak a néphagyományok és a természet szépségei iránt szívesen járnak óvodába, szívesen játszanak együtt, képessé vállnak más csoportokba járókkal együttműködésre a gyermekeknek igényükké válik a helyes viselkedés és helyes cselekvés szokásszabályainak betartása, egymást figyelmeztetik a szabály betartására észreveszik, ha valakinek segítségre van szüksége, segítenek, együttérzésre képesek igényükké válik a környezet rendje és védelme a megkezdett tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik, képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit a közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben konfliktushelyzetekben képesek egyezkedni törekednek érzelmeik kezelésére igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat, eredményre törekednek szociálisan éretté vállnak az iskolába lépésre 171

172 2. Az egészséges életmód alakítása: Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodáskorú gyermek testi fejlődésének elősegítése minden óvodai program kiemelt nevelési feladata. Az egészséges életmódra nevelés célja és feladata a gyermek testi szükségleteinek kielégítése során a gyermekben alapozódjanak meg azok az egészség és testkulturális magatartási készségek, szokások, amelyek az egészséges életvitelhez szükségesek a családok egészséges életvitelének segítése életmódbeli szokásainak befolyásolása az egészséges nemzedék felnevelése érdekében az életmód formálás egyik lényeges célja a megelőzés fontosságának felismertetése - a gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása A megvalósítás feladatai a. egészséges óvodai környezet kialakítása, környezettudatos magatartás megalapozása b. egészségre nevelés, gondozás, egészség óvása, megőrzése a. Az egészséges óvodai környezet kialakítása, környezettudatos magatartás megalapozása: Cél: Egészséges, barátságos környezet kialakítása, amely lehetőségeket nyújt a gyermek testi lelki szükségleteinek kielégítésére Azonos szemléletmód szabályozza óvodánk helységeinek, udvarának berendezését, kialakításában a program szellemisége, az esztétikum, a szülők egyetértése és aktív közreműködése is meghatározó szerepet játszik. Nagyon fontosnak tartjuk az óvodai környezetben az összhang megteremtését, amely tükrözi a hagyományőrzésből adódó sajátságos arculatunkat. Az egészséges élettér így szolgálja a program célkitűzéseinek megvalósítását, benne a gyermekek egészséges testi fejlődésének lehetőségét. b. Egészségre nevelés, gondozás egészség óvása, megőrzése: Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelkedő szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. A néphagyományőrző szemléletű nevelésünk olyan értékrendet kínál a gyermekeknek, amely figyelembe veszi fejlődésének egyéni ütemét és az életrendi tevékenységeket a népi hagyományok eszköztárával gazdagítja. Cél: Az egészség gondozásához szükséges készségek alapozása, a gondozottság igényének kialakítása. A helyes életritmus megteremtése folyamatossággal, amelyet a napirend rugalmassága és kötetlensége jellemez. A folyamatos játéktevékenységben azonos időhatárok között ismétlődik az étkezés, a mindennapos testnevelés, a mese, levegőzés, séta, az udvari játék, pihenés. Az óvónő figyelemmel kíséri a gyermekek testi szükségleteinek igényeit is. A gyermekek hangulatváltozásai jelzésül szolgálnak közérzetükre. A gyermek egészséges fejlődésének fontos feltétele az életkori sajátosságoknak megfelelő egészséges táplálkozás, a gyermekek egyéni ízlésének ismerete, formálása. 172

173 A hetente visszatérő zöldség- és gyümölcs feldolgozó tevékenységek, a közös csemegézés formálják a gyermekek szemléletét, a szülők figyelmét ráirányítják a nyers zöldség és gyümölcsfogyasztás, a rágás fontosságára. Az étkezés óvodai feltételei önkiszolgálással és naposi tevékenységgel valósulnak meg. Fontos az esztétikus terítés és a kultúrált étkezési szokások betartása. A megjelölt időkereten belül a gyermek az étkezés időpontját a tízórainál és uzsonnánál maga választja meg, a déli étkezést az egyéni tempójában fejezi be. Testápolás: A testápolás szolgálja a gyermek tisztaságigényének, egészségügyi szokásainak megalapozását. A szükséges készségek elsajátítását a felnőtt és a gyermek közötti meghitt kapcsolat segíti. Testápolás közben az utánzási hajlam lerövidíti a szokás tanulási folyamatát. Fontos a felnőtt állandó, segítőkész felügyelete. Öltözködés: A rétegességet hangsúlyozzuk, a szülők körében is. Fontosnak tartjuk, hogy ruházatuk tiszta, ízléses és praktikus legyen, s ezt önmaguk is igényeljék. Egészségügyi szempontból szükséges a gyermeknek cserecipő, pizsama, tornacipő, tornaruha és a kirándulásokhoz gumicsizma, esőkabát. A jó cipő erősíti, védi a lábat és megakadályozza a lúdtalp kialakulását. Mozgás: Belső igény, élmény a gyermek számára. A mindennapi mozgásigényüket változatos udvari játékkal, sokféle sokirányú mozgásos szabályjátékkal, népi dalos játékokkal, körjátékokkal, Duna-parti sétákkal, labdajátékokkal elégítjük ki. A hagyományápolás által a mozgásanyagban helyet kapnak a népi sportjátékok is. (Id. a mozgás című fejezetben ) Edzés: Az edzés folyamatában a gyermek ellenálló képessége fokozódik, szervezete alkalmazkodik az évszakok változásaihoz. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek minden évszakban minél többet mozogjanak a szabadban. Nyáron napozzanak, pancsoló medencében ismerkedjenek a vízzel. Télen szánkózzanak, hógolyózzanak, csúszkáljanak a Duna jegén. Az óvónő bánásmódját mindig meghatározza a gyermekek egyéni érzékenysége és az időjárás sajátossága. Pihenés: A pihenés, az alvás az óvodás gyermek testi-idegrendszeri fejlődését szolgálja. A nyugodt pihenés, alvás légkörének megteremtése minden óvodai dolgozó feladata: a szoba levegőjének cseréje, párologtatás, külső zavaró ingerek megszüntetése, kellemes, nyugodt hangulat megteremtése. A gyermekek a pihenést az étkezés utáni egészségügyi teendők végeztével kezdik meg, melynek időtartama egyéni igényektől és életkortól függően rövidül. Óvónő a folyamatban A gyermekek testi fejlesztése érdekében fontos, hogy ismerje a gyermekek otthoni életritmusát, étkezési és egyéb egészségügyi szokásait. Az egészséges életrend érdekében megkeresi a családokkal az együttműködési formákat. Egyénileg segíti a gyermek táplálkozási, tisztálkodási és öltözködési készségeink alakulását. Öltözékével, megjelenésével és segítségnyújtásával mintát ad a gyermeknek. A gyermekekkel, a családdal gyűjtő utat szervez. (Közösen gyűjtenek bodzát, hársfavirágot, kamillát stb., amit frissen fogyasztanak, vagy üdítő tea formájában készítenek el. A tartósítás, tárolás lehetővé teszi a gyűjtött termékek későbbi fogyasztását.) Kirándulások során a gyermekeket gyalogláshoz is szoktatjuk. Figyelemmel kísérjük a gyermek egyéni adottságait és egészségi állapotát. Együttműködünk a szülővel, az egészségügyi szakemberrel a betegségek megelőzése, indokolt esetben speciális fejlesztés céljából. 173

174 Selyem Óvodája A fejlődés jellemzői óvodáskor végén, hat hét éves korban: tudnak önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodni, fogat mosni, fésülködni, amikor ezt szükségesnek érzik a tisztálkodási eszközöket rendbe teszik, vigyáznak rá, zsebkendőjüket önállóan használják köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, mernek az ételből, töltenek a kancsóból esztétikusan terítenek, vigyáznak az asztal rendjére, tisztaságára. Ismerik és tudják az evőeszközök rendjét és használatát önállóan öltöznek, vetkőznek, ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik ruhájukat esztétikusan, összehajtva a polcukra helyezik ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre való törekvés ügyelnek a környezetük rendjére 3. A szocializálódást biztosító nevelés: Hagyományápoló nevelésünk visszatérő tevékenységei, hagyományai megteremtik az együttélés egyedi kommunikációs kapcsolatrendszerét. Hagyományőrzésünk saját teret nyújt a gyermekek szocializálódásához, így a játékban megjelenő hagyományápoló tevékenységekben gyakorolja az önkifejezési formát, társas érintkezés mintáit. A közös élmények hatására megérezheti a közösség ősi összetartó erejét. A szocializálódást biztosító nevelés célja, feladata: hogy a gyerekek elfogadják és megértsék azt, hogy az emberek különbözőek az együttéléshez szükséges készségek, jártasságok formálása, melyek által alapozódnak a szocializálódáshoz szükséges erkölcsi, akarati tulajdonságjegyek hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek, nevelése, szocializációja kiegyensúlyozott, boldog gyermekállapot létrehozása 174

175 A szocializálódás alakulásának színterei: a. a befogadás időszaka b. együttlét a mindennapokban c. óvodai ünnepnapok a. A befogadás időszaka A gyermek az új környezetben minél rövidebb idő alatt szerezzen olyan biztonságérzetet, mely meghatározza a további szociális viselkedésének alakulását Az óvónő a folyamatban Az óvónők és az óvoda valamennyi dolgozója szeretetteljes magatartással az egyes szülőhöz, gyermekhez elfogadó odafordulással segítenek az átállás nehéz folyamatában. Az óvónők az érzelmi kötődések mielőbbi létrejöttéhez hitelesen alkalmazzák a megerősítés, a dicséret személyre szóló formáit. Ez a régebben járó gyermekekre is ösztönzőleg hat, az új társakkal való törődést utánzással gyakorolják. Az óvónő az évközben érkező gyerekek fogadásában ugyanilyen körültekintő. A program a befogadási időszakot tekinti a családdal való együttnevelés kiinduló pontjának. b. Együttlét a mindennapokban A befogadás időszakában szerzett pozitív érzelmi benyomások segítik a gyermeket a szociális tanulás folyamatába. Az egyes gyermek szociális viselkedési készségének szintjét nagyban meghatározzák a gyermek addigi tapasztalatai és a kommunikációs fejlettsége. A gyermek az egymás mellett játszástól, tevékenykedéstől az együttjátszásig, majd az együttjátszás és tevékenykedés során a "mintha" helyzetekben viselkedést gyakorol, tapasztalatokat szerez, alakul szociális készsége. A viselkedést megerősítő jelzések segítik a gyermeket a kommunikációban és abban, hogy megtanulja értékelni saját és mások cselekedeteit, megtalálja helyét a csoportban. A beszéd mellett a metakommunikációs hatások erősítik meg. A közösen átélt élmények a gyermekben az újra meg újra átélés vágyát erősítik meg. Az együttműködés reményében alkalmazkodásra serkentik. A néphagyományok ápolásában számtalan lehetőség nyílik a viselkedéskultúra fejlesztésére. Ez egy olyan spirál, amely a szociális viselkedéskészség egyre magasabb szintjén jelenik meg. Az óvónő a folyamatban Az óvónő elengedhetetlennek tartja a gyermekekkel a reggeli örömteli odaforduló kapcsolatot. A gyermekről szerzett benyomások, szülőtől kapott jelzések segítik az egyéni bánásmódjának megválasztásában. A különleges gondozást, bánásmódot igénylő gyermekeket elfogadó szeretettel, példát mutató figyelemmel segíti. Lehetőséget ad arra, hogy a gyermek gyakorolja azokat a viselkedési, udvariassági formákat, amely az emberi kapcsolatokhoz, az együttéléshez nélkülözhetetlenek. A közös élmények az összetartozás érzését erősítik. A csoportban kialakult szokásrenddel segíti elfogadtatni a helyes viselkedés szabályait. Az óvónő hangneme, szeretetteljes kapcsolat teremető stílusa, minta a gyermekek és a szülők számára, a gyermeket utánzásra ösztönzi. 175

176 c. Óvodai ünnepnapok: A program tartalmából fakad, hogy a néphagyományőrzés erősíti az óvodai élet hagyományait, és népszokásőrző, természetóvó jeles napokkal gazdagítja azt. Egy-egy eseményt mindig izgalmas készülődés előz meg. Ez az ünnepre hangoló, örömteli közös tevékenykedés a gyermek szociális viselkedésére maradandó hatást gyakorol. A mindennapokhoz kapcsolódó gyermeki élet ünnepei: Programunkban hagyománya van a gyermekek születésnapi köszöntésének, számukra ez várva várt esemény. A gyermek központba kerül, társai ráfigyelnek, vele törődnek, őt "ünneplik", és ebből senki sem maradhat ki. A szülőkkel közösen elfogadott köszöntési mód, a vidám ünneplés az érzelmi szükségletek kielégítését szolgálja. A gyermek, a család számára fontos az Édesanyák ünnepnapja. Az anya köszöntésére a gyermekek érzelmi aktivitással készülnek. Ez az ünnep gazdag tárháza az érzelmek gazdagításának, a szocializáció sokszínű árnyalatainak fontos színtere. Óvónőink az érzelmi kötődés mélyítését szorgalmazzák, az ajándék készítés segítésére koncentrálnak, segítik a gyermekeket az örömet szerezni akarásában". Az anyákban erősíti az anyai érzelmeket. Az óvodában megjelenő felnőttek világához kapcsolódó ünnepek a gyermekben érzelmi benyomásokat keltenek. Az ünnep értelmét később szerzett ismeretek világítják meg. A március 15.-e vonulós, zászlós játékai közös énekléssel, huszárkapitány választással főleg a fiúkban nagyon mély élményt hagy. A mindennapokhoz kapcsolódó hagyományőrző életmód szokásőrző napjai: Az évről - évre visszatérő időjárás változásaiból fakadó tevékenységek, a családoknál, illetve a családokkal együtt történő szüretelések, tavaszi "ibolyázás", udvartisztogatás, stb. ünnepnapokká válnak a gyerekeink életében. A közös élmények a gyermekek szociális kapcsolatrendszerét bővítik, erősítik. A "barátom", az "apukám", az "anyukám", a "dajka nénim", az"óvónénim", ők "mind engem szeretnek" érzése, a közösen megélt élményekkel a gyermek magabiztosságát növelik. Tudja a helyét a kortárs csoportban és a családban. Jeles napok, ünnepnapok: a) a népszokásőrző jeles napok b) a természetóvó jeles napok. 176

177 Selyem Óvodája a. népszokásőrző jeles napok: Cselekményeit meghatározott rituálék szabályozzák. Nagyon fontos, hogy az óvónő ebből mennyit vesz át, mivel a gyermekek érzelmein át a közösséghez tartozás életérzését kívánja alapozni. Ebben a folyamatban a lényeg: mindennek eljön az ideje, amire minden évben ugyanakkor és ugyanúgy illik készülni. Az újra átélés motivál cselekvésre, a nagyobbak már a készülődés során felidézik emlékeiket, tudják, mire készülnek és várnak. A kisebbek érzik növekedésük távlatát "ha nagy leszek én is". Erősödik a nagyobb társak tisztelete, a kisebbek megerősítése. Az évről évre visszatérő hagyományok biztonságot, megnyugtató eligazodást jelentenek a gyermekek életében, erősödik a valahová tartozás érzése. b. A természetóvó jeles napok az utóbbi években bekövetkezett természeti és társadalmi változások kapcsán szükségszerűen kerültek be a közgondolkodásba. A gyermek érzelmein át ismerkedik az élővilággal, a madarak, a fák, a föld számára "társ". A folyamatos gondozáson, törődésen túl az ünneplésük is fontos. pld: Madarak és fák napja (A jeles napok, és a természetóvó jeles napok felsorolását lásd az évkörben ) Az óvónő a folyamatban A mindennapok együttélésében gyakorolt szociális viselkedést a jeles napok szokásai, viselkedésmintái gazdagítják. Az ünnepi készülődések élményeit a felnőttek bensőséges, hittel teli ünnepelni tudása maradandóvá teszi. Ezt a hitelességet erősíti az óvónő, (óvodai dolgozók) öltözéke, és az ünnepnapok mássága. Az ünnepi készülődésben az érzelemfokozó hangulati elemeket helyezi előtérbe, hogy az ünnepnap a gyermeknek a kiteljesedést adja. Az egyes ünnepek előkészítésébe bevonja a szülőket. Alkalmat teremt a néphagyományokhoz kapcsolódó szokások megismerésére. A fejlődés jellemzői az óvódáskor végén, hat hét éves korban: a gyermek teljes személyisége fejlődik, belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben óvodásból iskolássá érik, testileg, lelkileg és szociálisan éretté válik a sikeres iskolai munkára rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre képes önmagát kipróbálni, az új helyzethez igazítani viselkedését kapcsolatteremtésben kezdeményezővé válik el tudja fogadni és tiszteli a különbözőségeket jártasság szintjén ismeri a vendégfogadás, udvarias viselkedés és a mással való, a máshol való illemtudó magatartás szabályait a gyermekek magabiztosak, derűsek, jóindulatúak 4. Értelmi nevelés helye a programban A program játékba ágyazott hagyományőrző tevékenységeivel ad lehetőséget a gyermekeknek a változatos cselekvésen alapuló tapasztalatszerzésre. A gyermekek folyamatos tevékenykedésének alapja az állandó érdeklődési vágy. A cselekvések során a gyermekben kellemes testi érzés, jóleső belső érzelem támad. Értelmi nevelés célja: A gyermek értelmi képességének alapozása, fejlesztése. Aktív cselekedtetéssel, az érzelmi hatások felerősítésével eljuttatni a gyermeket a szimbolikus egocentrikus gondolkodástól a tapasztalaton alapuló gondolkodásig, fogalomalkotásig. 177

178 Az óvónő a folyamatban Megteremti a gyermek értelmi fejlesztéséhez szükséges optimális feltételrendszert. Használja a modern információfeldolgozási eszközöket, példát mutat az infokommunikácoós eszközök óvodai alkalmazására. Pedagógiai munkájában célszerűen használja a digitális eszközöket (fényképezőgép, számítógép, CD-lejátszó, projektor). A néphagyományőrzés tevékenységeinek szervezése, beillesztése nagy körültekintést kíván, mert az ingerekkel elárasztott gyermek könnyen passzivitásba vonul. A játéktevékenységen keresztül megismeri a rábízott gyermekek egyéni sajátosságait. Megfigyeli, melyek személyiségének pozitív elemei, mi kíván külön megerősítést, fejlesztést. Követi, fejteszti képzeleteiket, gyakoroltatja a megismerési funkciókat. Élményt nyújt, s olyan érzelmi hatást kelt, mely megerősíti a cselekvésen keresztül szerzett ismereteket. Megfigyelése során tapasztalatokat gyűjt a gyermek mozgásfejlettségéről: hogyan végzi az egyszerű mozgássorokat, nagymozgásokat, milyen a szem - kéz, szem - láb koordinációja, a finom - motorikus mozgások szintje, testséma ismerete, térészlelése. A megfigyelések az egyes gyermek értelmi képességszintjének megállapításához szolgálnak adalékul, ez az egyéni fejlesztés kiindulópontja. Az óvónő a megfigyelések során számon tartja azokat a gyermekeket, akiknél nem tapasztalható belső szükségletből fakadó érdeklődés, nem fejtenek ki alkotó tevékenységet, a társas kapcsolatban nem kezdeményezők. A családdal együttműködve alakítja ki az egyes gyermekhez igazodó módszereket, amellyel az érintett gyermeket elindítja a fejlődés útján. A program tartalma jó lehetőséget nyújt az olyan helyzetekre is, amikor a gyermekek maguk vizsgálódhatnak, megbeszélhetik a jelenségeket. Az óvónő magyarázat keresésre, elgondolkodásra indítja őket, fedezzék fel a világot, éljék át az "aha" élmény örömét. Mindezt a meglévő tapasztalatokra, élményekre és ismeretekre építve teszi, ezáltal további élmények birtokába jutnak az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről, amiket különböző tevékenységekben és élethelyzetekben gyakorolhatnak. Fontos a motivációs helyzet átgondolása és a gyermek értékelése. A pozitív megerősítés hatására megtanul bízni önmagában. A fejlődés jellemzői az óvódáskor végén, hat hét éves korban: érzékszerveik fejlődnek, szem-kéz koordinálttá válik képessé válnak tapasztalataik alapján ismereteket szerezni képes önmagát kifejezni egyszerűbb problémákat megoldani minden gyermek önmagához képest eljut a saját értelmi képességeinek egy magasabb szintjére. 5. Anyanyelvi nevelés megvalósításának helye a programban Az anyanyelvi nevelés áthatja az élet minden mozzanatát, óvodai nevelésünk teljes folyamatában jelen van, annak szerves része, valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére figyelmet kell fordítanunk. Hagyományőrző szemléletű nevelésünk tudatosan irányítja a figyelmet az anyanyelv szépségeire. A beszélő környezettel való kapcsolat, gyakori mondókázás, a mindennapos mesélés, az éneklés, a hagyományápoló tevékenységek gyakorlása és szabályközvetítése által a gyermek intenzívebben részesül az anyanyelv élményében. Az anyanyelv jelrendszerét játékos tevékenységek, társas érintkezések során, utánzás alapján sajátítja el. A beszédtanulást befolyásolja a gyermekek idegrendszere, a családi, a bölcsődei és az óvodai környezet. A gyermekek óvodába lépésekor különböző szintű anyanyelvismerettel rendelkeznek. 178

179 Az anyanyelvi nevelés célja és feladatai A gyermekek beszédkészségének gondozása, fejlesztése. Alakuljon a gyermek természetes közlési vágya, kapcsolatteremtő beszéd készsége. Az óvónő a folyamatban: Az óvónő a családokkal való kapcsolattartása során gondot fordít a családok anyanyelvi kulturáltságának megismerésére, mely a gyermek nyelvi fejlesztéséhez nélkülözhetetlen. Az óvónő a kapcsolattartás során ha szükséges, segítséget nyújt a megfelelő szakirányú ellátáshoz, ha a gyermek megkésett beszéde, vagy súlyos beszédhibája mögött egészségügyi problémák húzódnak meg (lenőtt nyelv, gyenge hallás, nagy orrmandulák, stb.) Meggyőzi a szülőket az otthoni anyanyelvi élmények fontosságáról: a szülői szó, az esti közös mesélések, verselések, beszélgetések mintát adnak a gyereknek, további nyelvi fejlődésben, szocializálódásban meghatározó a szerepük. Tudatosan törekszik saját és környezete beszédkultúrájának csiszolására. Érzi felelősségét, hogy beszédpéldája hat a gyermekre, szülőre, munkatársaira. A metakommunikációval együtt gondot fordít beszédének hangszínére, erősségére és tempójára. Nyitott légkört teremt, amelyben könnyen létrejön a kommunikációs helyzet: a gyermek szóra nyílik. Nyugodt, természetes helyzetet teremt, teret enged a gyermek közlési vágyának, ahol a gyermek nyíltan, őszintén beszélhet arról, ami őt foglalkoztatja. A beszéd öröm, a gyerekre ösztönzően hat. Kultúrált, rövid, pontos megfogalmazással segíti a gyermek beszédértésének alakulását. A játék, a hagyományőrző és természetszerető tevékenységeket kísérő kommunikációs helyzetek lehetőséget nyújtanak az óvónőnek a gyermek differenciált fejlesztésére. A szerep vagy a "mintha" játékok párbeszédei, a társas játékok, a mozgásos játékok szabálymegfogalmazásai mellett a népszokásőrző tevékenységek is gazdagítják a gyermek szókincsét. Az óvónő által szervezett nyelvi játékok a szavak játékából fakadó örömérzésen túl sikerélményhez juttatják a gyermeket. Az óvónő figyelemmel kíséri az egyes gyermekek beszédértési, beszédtechnikai szintjét. Az óvónő a gátlások oldására a báb "varázslatos erejét" is kihasználja. Az anyanyelvi nevelés szerves része a képeskönyvek nézegetésén keresztül a könyvek szeretetére, megbecsülésére, az "olvasásra" nevelés. A könyvek az irodalmi élménynyújtáson túl hozzájárulnak a gyerekek esztétikai ízlésformálásához, és lehetőséget nyújtanak az anyanyelvi szókincsük gyarapodásához. Szorgalmazza, és segítséget nyújt a családoknak a könyvvásárláshoz. A fejlődés jellemzői óvodáskor végén, hat hét éves korban: A gyermekek bátran, tisztán és szívesen beszélnek Gondolataikat, érzelmeiket mások számára érthető formában tudják kifejezni A magyar nyelv beszéddallamának, ritmusának megfelelően beszélnek A néphagyományőrzés kapcsán megismert szavak, kifejezések beszédükben aktivizálódnak Szabadon tudják magukat kifejezni. Helyesen használják a nyelvi kifejezésmódokat. 179

180 6. A német nemzetiségi nevelés helye a programban Európa soknyelvű földrész, s a bővülő nemzetközi kapcsolatok következtében a felnövekvő fiatalság számára egyre inkább fontos stratégiai és gazdasági tényezővé válik a többnyelvűség kérdése, valamint a kultúrák és nyelvek közötti kommunikációs képesség. Társadalmi szinten is megjelent a korai nyelvtanulás iránti igény, a megfelelő nyelvi kultúrával rendelkező szülők gyermeküket kétnyelvűvé nevelik. A gyermek szocializációja és identitásának kialakulása ugyanis általában meghatározó nyelvi és szociális közegben zajlik. A társas interakciók elsajátítása révén fontos kulturális mintákat tesz magáévá, függetlenül attól, hogy homogén vagy heterogén nyelvi- kulturális közegben történik a szocializáció. Szerencsés esetben ilyen heterogén nyelvi- kulturális közeg maga a lakóhely is, mely intézményi szinten is biztosítani tudja a gyermek családon kívüli nyelvi fejlődését. Erre törekszik Tolna városa is. Lakosságának jelentős hányadát ugyanis a történelem során betelepített német származású hajósok és iparosok alkották. Az idővel megindult asszimilálódási folyamatnak köszönhetően ugyan beolvadtak az itt élő magyar lakosság közé, szokásaik és nyelvük keveredett, de leszármazottaik a mai napig őrzik identitásukat, mesterségüket, ápolják hagyományaikat. A városban működik Német Nemzetiségi Önkormányzat, Nemzetiségi Hagyományőrző Bizottság, valamint Német Gyermektánccsoport. Az óvodákban és az iskolákban is nagy múltra tekint vissza a nemzetiségi oktatás és nevelés. Óvodánkban már több éve folyik nemzetiségi nevelés. Csoportjaink kétnyelvűek (magyar- német), biztosítják a gyermekek testi- értelmiérzelmi fejlődését. A német és magyar nyelvű kommunikációban törekszünk természetes élethelyzetek kialakítására, amelyekben az idegen nyelv elsajátítása az anyanyelv elsajátításához hasonlóan történik. Kiemelten fontos szerepet tulajdonítunk a játékosságnak és az utánzásnak. A nemzetiségi nevelés céljai: A korai iskolai nyelvtanulás megkönnyítése a kezdeti kudarcok elkerülésével A kisebbségi kultúra ápolása, önazonosság megőrzése, erősítése a nemzetiségi nyelvhez való pozitív viszony kialakítása és a hagyományok továbbörökítése Az óvónő a folyamatban: Az egészséges életmódra nevelés behálózza a gyermek egész napját, lehetőséget biztosítva a folyamatos nyelvhasználatra. A különböző gondozási tevékenységek közbeni kommunikációban a két nyelv használatának aránya függ a gyermek életkorától és nyelvi szintjétől. A nemzetiségi nevelés során figyelembe kell venni az egyéni beszédfejlődés ütemét, valamint a gyermek saját kialakult szokásrendszerét. Az óvónő törekszik olyan gondozási szokásrendszer kialakítására, melynek során a gyermeknek alkalma adódik a kisebbségi nyelv használatára. Olyan szeretetteljes, biztonságos, derűs, nyugodt légkört biztosít, amelyben a gyermeket már az óvodába lépés pillanatában pozitív hatások érik a kisebbségi nyelvvel való ismerkedése során. A nap folyamán kialakult játékszituációkat használja fel a nyelvi kommunikációra, tárgyak megnevezésére. Szerepjátékokban a mindennapi beszédet gyakorolja a gyerekekkel, bábozással segíti a nemzetiségi nyelv bátrabb használatát. Segíti a szókincs és fogalomkörök bővítését, a mondatalkotó készség kialakulását. A nemzetiségi identitástudat kialakítása céljából korábbi népviseletekkel, tárgyi emlékekkel ismerteti meg a gyerekeket, melyeket a játékban vagy ünnepeinkben felhasználhatnak. Az óvónő beszéde és magatartása legyen példaértékű, a gyermekek számára követésre méltó. 180

181 A fejlődés jellemzői óvodáskor végén, hat - hét éves korban: Nyelvhasználatuk szituatív, szívesen használják a német nyelvet A gondozási tevékenységek, öltözködés, és étkezés során használt szavakat és kifejezéseket alkalmazzák kisebbségi nyelven Ismerik és megnevezik németül testrészeiket Ismernek dalokat, körjátékokat, gyermekjátékokat Önállóan mondanak verseket és mondókákat német nyelven Aktívan vesznek részt német mesék dramatizálásában Megneveznek tárgyakat, dolgokat, eseményeket németül Megnevezik az évszakokat, a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket és jellemzőket Megneveznek növényeket, állatokat Ismernek nemzetiségi hagyományokat 181

182 FOLYAMATÁBRA: NÉPHAGYOMÁNYŐRZÉS CÉL ALAPFELADATOK Egészséges, harmonikus gyermek FELADATOK: Egészség Szocializáció Értelmi nevelés nevelés Tanulás Tanulás Mozgás Külső világ Esztétikai nevelés TEVÉKENYSÉGEK: ÉRZELMI NEVELÉS NÉPHAGYOMÁNYŐRZÉS 182

183 VI. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 1. Néphagyományőrzés a nevelés folyamatában Selyem Óvodája Az óvodában folyó nevelést olyan szemléletmód szabályozza, amely tekintettel van a gyermekek egyéni fejlettségére és alkalmas arra, hogy kialakítsa az együttéléshez szükséges szokásokat. Ennek keretét alkotja a népi hagyományok ápolása. Az óvodai nevelésben a néphagyományok - mondókák, mesék gyermekjáték - anyagából bizonyos válogatás eddig is érvényesült. A néphagyományőrző program az eddigieknél bővebb lehetőséget kínál. Nemcsak a népművészet és a szokásőrző jeles napok elemeit öleli fel, hanem a mindennapi élethez kapcsolódó tevékenységeket is. A program a néphagyományőrző tevékenységeket tartalmilag és időrendileg rendszerbe foglalja. Ennek összefoglaló keretét évszakonkénti rendszerben az "ÉVKÖR" adja. (lásd: 3. ábra) Néphagyományőrzés célja, feladata Az óvodai nevelésben a múlt értékeinek, kultúrájának bemutatása Az óvodai nevelés során a múlt értékeinek átörökítése, éltetése Néphagyományőrző tevékenységek tartalma: Játékidőben a természetes anyagok közelsége alkotásra motiválja a gyermeket. A gyermek kíváncsiságból nyúl a természetes anyagokhoz: agyaghoz, csuhéhoz, csutához, vesszőhöz, gyapjú fonalhoz, bőrhöz, fához. Az anyagok állandó jelenléte cselekvésre késztet, fejleszti az alkotókészséget, kreativitást. Az elkészült tárgyak, népi játékszerek tovább motiválják a tevékenységét, gazdagítják a játékát, alkotókész emberré teszik. A mindennapok tevékenységébe jól beleilleszkedik a játékeszközök készítése. Együttmunkálkodás közben jó alkalom nyílik a beszélgetésre, a népmesék, mondókák, dalok, népi szólások, közmondások felelevenítésére. A népszokásokhoz fűzött, az óvónő által elmesélt történetek hatást gyakorolnak erkölcsi ítéletük alakulására, magatartáskultúrájukra, viselkedésmódjukra. Az udvari játékok a hagyományápoló tevékenységekkel bővülnek. A természetes anyagokkal való foglalatosság a műveletek mellett (koszorú, karkötő fonás, fűzés stb.) a dalos játékok, a népi sportjátékok játszására is sor kerül. A dalos játékok a zenei fejlesztésben és az érzelmi nevelésben, a népi sportjátékok az állóképesség, kitartás, akarat, népi humor, az egészséges küzdőszellem alakításában kapnak fontos szerepet. Az óvoda udvara, környéke, a Duna-parti séták, kirándulások jó lehetőséget adnak a természet, a környezet megszerettetésére, az évszakok változásaiból fakadó népi időjóslások felfedezésére. A gyermekeket a közösen átélt élmények a környezetükhöz kötik, amelynek védelmezőivé válhatnak. A szülőföld szépségeinek, kultúrájának megláttatása, a környezet alakítása, amelyben a gyermek közvetlenül részt vesz, alakítja vizuális látásmódját. Ez az alap, melyre a gyermekek művészetre nevelése épül. A népi kultúra tárgyai, a népköltészet alkotásai a gyermek érzelmein át hatva épülnek be a gyermek ízlésvilágába. Zenei, irodalmi és vizuális nevelés is a "gyökerekből" táplálkozik, amelynek anyaga a népművészet értékes és szép alkotásai. A mindennapi élet tevékenységei és a jeles napok a néphagyományokban szorosan összetartoznak. Az óvodában megünnepelt jeles napokkal színesebbek lesznek a hétköznapok, és fel lehet kelteni a gyermekek érdeklődését az egyházi és az úgynevezett "zászlós ünnepek " iránt is. A névnapok közül elsősorban azok váltak jeles napokká, amelyekhez történelmi események, természeti megfigyelések és bizonyos munkafolyamatok kapcsolódnak. 183

184 Az óvónő a folyamatban: Az óvónő a néprajzi ismereteit folyamatosan bővíti. Összegyűjti szűkebb környezete hagyományait. Gyűjtőmunkájában számít a szülők és a nagyszülők segítségére is. A tárgyalkotás, a környezet alakítás technikai fogásait elsajátítja. A néphagyományőrzés elemeit mértéktartóan jeleníti meg az óvodai környezetben. Az óvónő az óvodai nevelés folyamatában megteremti a hagyományőrző tapasztalatszerzés feltételeit és lehetőségeit, ezáltal a gyermekek és a szülők a természethez, a hagyományokhoz való kötődést egyénileg és együttesen is átélhetik és azokat önmaguk számára újrateremtik. Az óvónő egyrészt a folyamatos napirendben, a játéktevékenységbe ágyazottan tervezi és szervezi a hagyományőrző cselekvési formákat, másrészt a munkadélutánokon, a családdal közös programokon a családok együttműködő részvételével teremt megfelelő alkalmat. A helyi lehetőségekhez és igényekhez igazodóan alkalmazza az évkörös rendezési elvet. Kiválasztja a jeles napokat, a mindennapos hagyományőrző tevékenységeket és a kapcsolódó irodalmi és zenei alkotásokat, népművészetőrző technikákat. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén, hat hét éves korban: a néphagyományőrző szellemben nevelkedett gyermek kölcsönhatásban él a természettel tudja, hogy a környezetét képes alakítani képes a közös alkotás örömét átérezni megalapozottá válik a haza és a környezet iránti szeretete ismeri szűkebb környezete múltjának értékeit védi a természetes környezetét érzelmileg nyitott a szépre, a múlt értékeire a család és a gyermeket nevelő óvodapedagógusok közötti együttműködés kiteljesedik 184

185 185

186 2. Játék A játék és a hagyományőrzés kapcsolata: Egy családias légkörű, rugalmas életrend alkalmas arra, hogy a hagyományőrzést az óvodai nevelés keretein belül folytassa. A program erre vállalkozik. A régen feledésbe merült, vagy éppen a mai generációk számára már ismeretlen játékok, népszokások, néphagyományok, hagyományőrző tevékenységek, játékeszköz készítések felelevenítésre kerülnek. Ezzel színesedik, gazdagodik a gyerekek élete, bővül, a nevelés eszköztára. Ez a komplex hatásrendszer nyugodt játéklégkörben, kiegyensúlyozott, derűs óvónői viszonyulással érhető el. A program megvalósítása azonos gondolkodást kíván a játékról, ami meghatározza az óvónő szerepét a folyamatban. A szempontok a következők: a) a játék az óvodáskorú gyermek életében b) a játék feltételrendszere c) az óvónői viszonyulás a gyermek játékához. a. A játék az óvodáskorú gyermek életében: A gyermek, játék közben ismerkedik a világgal, megismeri a véletlen és a valószínű törvényszerűségeket. Összeköttetést jelent élő és élettelen környezetével, ismerkedik, tapasztalatokat szerez, reagál. Kíváncsisága belső indíttatású, előhívott "tapogatózások" láncolata, amely ismeretszerzés is egyben. Sokféle mozgást kipróbál, megtapasztalja erejét, ügyességét, a térben egyre biztonságosabban tájékozódik. A játék állandó erőforrás, az érzelmek megjelenésének domináns tere. Az élményeknek meghatározó szerepük van a játékban. A gyermek élményeit a játékban sokszor rejtett formában, néha szelídített feszültséggel éli át. Ez segíti élményei, tapasztalatai feldolgozásában, a maga kedve szerint alakítja át a megfigyelt valóságot. A gyermek állandó belső késztetést, hajlandóságot mutat a játékra. A játék vágymegjelenítés is. A gyermek kívánsága, óhaja a játékban mindig beteljesülhet, nem ütközik akadályba. Keresi a helyét a felnőtt világban. (Pl.: önállósodási-, megismerési-, tevékenységi-, szereplési-, magamutogatási-, mássá változási-, mozgási vágy, stb. ) A társigény az ötletek elfogadására ösztönzi, az együttjátszás kreatív együttműködést alakít ki, alakulnak a jó játék hagyományai. A választás és vállalás önkéntessége, az utánzó beleéléssel, fantáziával játszás képessége önkifejezésre késztet. A játéktevékenység folyamán a konfliktus természetes jelenség. A játékban gyakorolható ezeknek a problematikus helyzeteknek az önálló megoldása. (egyezkedés, rábeszélés, kompromisszumkötés) Az ÉN-tudat erős dominanciája mellett megjelenik a TE és a MI fogalma. A közös játékot áthatja az összetartozás érzése is. Ez az a motiváló erő, amelynek hatására a gyermek képessé válik a játékhoz szükséges szabályok betartására. A játéktevékenység a későbbi tevékenységformákat is megalapozza, így a munkát és a tanulást. b. A játék feltételrendszere: A hagyományőrző tevékenységek beiktatásának a tartalmas, elmélyült játék az alapja, ezért szükséges a feltételrendszer biztosítása. Légkör: Nyugodt és biztonságérzetet keltő, melyben a gyermekek szabadon szervezik meg játékukat, önállóan választják meg hozzá a társat, helyet, eszközt. Szeretetteljes légkörben könnyebb egymás elfogadása. 186

187 Selyem Óvodája Hely: A gyermek szabad mozgását, biztonságát, térbeni kibontakozását szolgálja. A játék színtere a csoportszoba. Az óvónő a gyermekek közreműködésével állandó és ideiglenes játszóhelyeket, kuckókat alakíthat ki. Irodalmi és zenei élmények befogadására alkalmas hely a csoportszoba nyugalmas része. (mesesarok, meseszőnyeg) A mindennapok hagyományőrző tevékenységének gyakorlására kialakított kézműves sarok, a közösen gyűjtött, illetve vásárolt természetes anyagok, kellékek játékgazdagító lehetőségeket nyújtanak. Az építő játéknak állandó helye van, az építkezés több napon át is tarthat. A gyermekek a csoportszoba kisebb bútorait, a térelválasztó elemeket is saját elgondolásaik alapján variálhatják játékaikban. A játék helye még az udvar. Jól tagolt változatos tevékenységnek ad teret. (kuckók kialakítása, a csoportszobában megkezdett tevékenység az udvaron folytatódhat) Az óvodán kívül is adódhat hely játékra. (pld a Duna partján, családi házaknál, kirándulások alkalmával) Játékidő: A napirend sajátosságából fakadóan folyamatos. A gyermekek a délelőtt elkezdődő játéktémát nem csak délután, hanem akár több napon és héten keresztül is játszhatják. Addig folytatódhat a kedvelt tevékenység, amíg a gyermek számára érdekes, élményt és örömet adó. A napirendben szereplő egyéb tevékenységek belesimulnak a játék folyamatába. Időlegesen megszakítják ugyan, de nem tördelik szét. Körültekintő szervezéssel a hagyományőrző kezdeményezések, foglalkozások helyének és idejének megválasztása az elmélyült játékot nem borítja fel. A konkrét szervezést igénylő kötött időpontú foglalkozások kivételt képeznek (testnevelés, gyermekszínház, kirándulások, gyermeknapi program, stb.) A játék eszközei: Megválasztásában tükröződik az óvónői egyéniség. A játékok legyenek esztétikusak, igazodjanak a gyermekek életkorához, ha lehet, készüljön természetes anyagból, segítsék elő a gyermek sokoldalú fejlődését. Fontos, hogy megmozgassa a gyermekek fantáziáját, képzeletét, gondolkodásra, problémamegoldásra serkentsen. A mai játékeszközöket egészítse ki. (rongy-, csuhé babák, vesszőparipa, stb. Értékük az alábbiakban rejlik: o természetes anyagból készültek, o kapcsolódnak a természeti környezethez, o hordozói egy sajátos ízlésvilágnak, ízlésformáló hatásúak, o fellelhetők a felnőttek munkaeszközeinek, használati tárgyainak kicsinyített másai, o ezekben az eszközökben megjelenik az egyszerű ember találékonysága, furfangossága: (búgócsiga, diópergettyű, nádsíp) Játékeszközök lehetnek még a környezetben fellelhető dolgok is, (kavics, termések, vessző) amelyek a különböző játékformák során ösztönzik a gyermekeket fantáziájuk szárnyalására. Az esztétikus textíliák, a színes leplek, az ízlésesen elkészített fejdíszek, palást, tarisznya, mindmind elindítói lehetnek egy-egy szimbolikus - szerepjátéknak, a spontán "mintha" játéknak. Ezek az anyagok a konstruáló játékokban is új színfoltként jelennek meg. A játék tartalma: A hagyományőrző életmódban is a gyermekek saját elhatározásuk és kedvük szerint játszanak. A játék klasszikus tartalma kiegészül a népi játékokkal, melyek új tartalommal töltik meg a játékot. Ezek közé sorolhatók: o az énekes - táncos játékok (szembekötősdi, gyűrűsdi, fogyó-gyarapodó játékok, lánykérő, lakodalmas, vásáros, furfangos és szórakoztató játékok) o a mozgásos és küzdő játékok (versengők, váltást tartalmazó sorjátékok, hidasjátékok, stb) o a népszokásőrző dramatikus játékok (a jeles napokhoz kötődő játékok) o a népi játékszer készítések (bábuk, csutkából készült játékok) 187

188 Selyem Óvodája Óvónő a folyamatban: Az óvónőt, a fantáziát serkentő és kíváncsiságot ébresztő derű jellemzi, tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Lehetőséget ad a különböző játékformákra, a gyakorlójátékra, szimbolikus játékra, a konstruáló játékra és a szabályjátékra. Az óvónő a gyermeki személyiség megismerésére törekszik. A gyermek játékának követése intenzív együttélést kíván az óvónőtől. A "játékból való olvasni tudás" empátiát, tapintatot, megfelelő szintű intelligenciát követel. Az óvónő ráérez a gyermek lelkiállapotára. Magatartásával képes feloldani a feszültséget. Megerősítő viselkedésével alakítja a csoportban a toleranciát, elfogadtatja a magányos vagy eltérő viselkedésű gyermeket. A felnőtt beavatkozása csak mintaadás, megoldási lehetőségek felkínálása, választhatóság, valamint a testi épség megőrzése szempontjából indokolt. Az óvónő elemzőképessége ad eligazodást abban, hogy az adott gyermeki játék igényli -e egy újabb ötlet, vagy eszköz adását. Mérlegeli, jelent-e továbblépést, ha a felnőtt bekapcsolódik (nem irányít!), és egy-egy apró cselekvéssel, mozzanattal új lendületet ad, perspektívát kínál. Az óvónő a hagyományos játékeszközök motiváló hatása mellett gondoskodik a dramatikus népszokások játékaihoz szükséges kellékekről, hangulati elemekről. Viselkedésével közös játékra inspirál. A színvonalas óvónői bábjáték hatására a gyermekek kedvelt tevékenységévé válik a bábozás. Élmények nyújtásával gazdagítja a játékot. Az együttes játékban az óvónő lehet egyenrangú játszótárs, alárendelt irányított, vagy mintaadó modell is. A gyermeket az utánzás mellett a szabályok is segítik az eligazodásban. A szabályok a játékeszközökkel való bánásmódban, magában a játékban vagy a szokásrend alakításában is megjelennek. A gyermeki önállóság a szabad játék túlsúlyának köszönhetően teljesedik ki, az óvónő tiszteletben tartja a gyermek által vállalt szabályokkal együtt. A játékszabadság nélkülözhetetlen elemei a szabályok. Szokássá válásukkal megteremtik a játéktevékenység nyugalmát a teremben és az udvaron. Az óvónő személyes példájával ösztönzi a szülőket a lakókörnyezetben fellelhető népi játékok gyűjtésére. Alkalmat teremt a játékok megtanulására, ami feltételezi a felnőtt és a gyermek közös tevékenységét. Fejlődés jellemzői az óvódáskor végén, hat hét éves korban: A gyermekek képesek kitartóan, több napon keresztül egyazon játéktémában, együttesen részt venni Játékukban dominánsan jelentkezik a szimbolikus - szerepjáték Bonyolult építményeket képesek létrehozni Ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák Képesek a szerepeket egymás közt megosztani Változatos szituációkat hoznak létre, ami által fejlődik képzeletük, fantáziájuk, emlékezetük. Élvezik a szabályjátékokat, betartják és betartatják a szabályokat Képesek elfogadni a veszteséget, mással együtt örülni a győzelmének Társas viselkedésükben megjelenik az óvoda által kívánt helyes viselkedési szabály Képesek egyszerűbb játékeszközöket létrehozni (barkácsolni), ezzel gazdagítani játéktevékenységüket (kóró, gesztenye állatkák, hajpánt, karkötő körmöcskézve, stb.) A hagyományőrző játéktevékenységek jó hangulata érzelmi gazdagodást, sokszínű élményt tükröz. 188

189 3. Mozgás A mozgás az érés folyamatában a fejlődő gyermek természetes szükséglete. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás,a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató-, és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Mindezek nagymértékben hozzájárulnak a tanulási képességek, kompetenciák kialakulásához, fejlődéséhez. A gyermek természetes mozgásigényére figyelemmel, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeket, az óvodai élet egyéb tevékenységeibe komplexen beépített testmozgást kiegészítik az irányított mozgástevékenységek, amelyek együtt hatnak a gyermek személyiségének fejlődésére (pl. pozitív énkép, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás). A néphagyományőrző program sokrétűen elégíti ki a gyermekek mozgásigényét. Tudatosan segíti a mozgás és az észlelési funkciók összerendezését. Nagy hangsúlyt fektet az egyensúlyérzék, a ritmusérzék és a testséma fejlesztésére. A mozgás nem szűkül le a testnevelési foglalkozások, énekes játékok körére, jelen van az óvodai élet minden területén. A mozgásfejlesztés célja, feladatai: A természetes mozgáskészségek fejlesztése, stabilizálása, társra figyelés A mozgáselemek beépülésének segítése a természetes mozgások sorába Az egészséges testi fejlesztés, ami a következők szerint tovább tagolható: a testi képességek, és az ellenálló képesség alakítása, a szervezet erősítése, differenciált terheléssel az egyensúlyérzék, a ritmusérzék, a motorikus képességek fejlesztése, a testséma és a helyes testtartás alakítása, a térbeli, időbeli tájékozódás fejlesztése, a mozgásműveltség, a mozgáskoordináció fejlesztése, különösen a népi mozgások és egyéb játékok által. a finommotorika fejlesztése a népi mesterségek gyakorlati alkalmazásával (szövés, gyöngyfűzés, csuhézás, stb.) a rendszeres, aktív mozgáshoz szoktatás, mozgásszükséglet fenntartása, az egészséges életmódra való készségek, jártasságok alapozása, a családi szemléletformálás egészségóvás, megelőzés. A mozgás tartalma: A szabad, spontán mozgás Szervezett testnevelés Szabad, spontán mozgás A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatásait. A spontán, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. 189

190 Az óvoda udvara lehetőséget nyújt a változatos mozgásformák gyakorlására. A nagymozgások széleskörű tárházát biztosítja, ami által a gyermek természetes mozgásigénye sokrétűen kielégül. (Pld: szembekötősdi, labda-cica, árok-cica, ugróiskola, kötélhúzás, hidas játék, stb.) A gyermekek különböző terepeken gyakorolják a természetes és egyéb mozgásokat. A téli időszakban játszhatnak jeges játékokat, csúszkálást, szánkózást, hóemberépítést, hógolyózást. A mozgásos játékok során is a gyermek választhatja meg a játékot és a társát is. Fontos az egymás testi épségének megóvása, a balesetmentes helyszínek, eszközök megválasztása. Szervezett testnevelés: A szervezett testnevelés tartalmát a természetes emberi mozgások, mint a járás, futás, ugrás, dobás, mászás, kúszás, emelések, hordások, egyensúlyozások, a mozgásos játékok alkotják. A testnevelés szervezetten két formában van jelen az óvodában: o a mindennapos 5-10 perces, sok játékkal, pergő ritmusú, frissítő mozgással, kötelező jelleggel. o testnevelés foglalkozáson, amit az óvónő egy-két alkalommal kötelező jelleggel szervez, azonos napokon. Az óvónő a folyamatban: Tapasztalatot szerez a gyermekek mozgásfejlettségi szintjéről. A mozgásszükséglet kielégítéséhez olyan feltéteket teremt, amelyben a gyermek mozgásöröme, aktivitása kiteljesedik. Mozgásos játékokat kezdeményez, vagy a gyermekek spontán kezdeményezését segíti. Céltudatosan szervezi a népi mozgásos játékokat a teremben, a tornaszobában, és a szabadban. Figyelembe veszi a fiúk küzdőszellemének fejlesztését, a testséma fejlesztésére külön hangsúlyt fektet. Figyelembe veszi a gyermek egészségi állapotát, állóképességüket, az egyes gyermekek terhelhetőségének határát, az egyéni szükségleteket, képességeket és minden gyermek számára biztosítja a mozgás lehetőségét. Az óvónő a "gyermek - család" együttlétek szervezésével a szabadidő hasznos eltöltésére ösztönöz. A szervezett testnevelés fejlesztő hatását tudatosan tervezi. A tornaeszközök egy része folyamatosan bent lehet a teremben "Body Roll henger", foglalkozások szervezése a szabadban és tornaszobában szervezhető. A jó hangulatú szervezett testnevelés feltételei: körültekintő szervezés játékos hangvétel rövid, érthető utasítás kevés várakozási idő a foglalkozás vezetés pergő üteme pozitív megerősítés szükség esetén tevőleges segítség / kézfogás stb. / óvónői mozgásminta bemutatás Fejlődés jellemzői óvodáskor végén, hat hét éves korban: A gyermekek képessé válnak tartós, összerendezett mozgásra. Tudnak a végrehajtandó feladatra koncentrálni. Kitartóan képesek a mozgásos feladatot megoldani. Képesek a szabályok betartására. Képesek mozgásuk, viselkedésük, testi szükségleteik kielégítését szándékosan irányítani Versengésben önuralommal képesek elfogadni a veszteséget. Ismerik az irányokat, jól tudnak a térben tájékozódni. Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. Képesek labdával egyszerűbb gyakorlatokat végezni. 190

191 4. Az esztétikai neveléshez tartozó tevékenységek Az esztétikum és a néphagyományőrzés: A program sajátosságából fakad, hogy az esztétikai nevelésben fontos szerepet kap a népművészet. Egyes területei áthatják a gyermeki tevékenységformákat, gazdagítják a cselekvési lehetőségeket: o népköltészet: mondóka, népmese, szólások, közmondások, találós kérdések, rigmusok. o népi díszítőművészet: fonás, szövés, agyagkerámiák, bőrmunkák, gyöngyfűzés, tojásfestés, hímzés. o népzene, népi gyermekjátékdalok. o népi színjátszás, dramatikus népi játékok: pl. karácsonyi pásztorjáték, pünkösdölő-, vásáros játék, stb. Az esztétikai nevelés célja és feladatai: A szép, a harmonikus felfogásához, átérzéséhez szükséges képességek alapozása. Megláttatni a szépet a környezetben, a természetben, a művészetben. ízlésformálás, önálló alkotásra késztetés, tehetségfejlesztés. Az óvónő a folyamatban. Személyes példával a művészetek, a környezet nyújtotta szépségek felismerésére nevelés. A környezetében lévő népi mesterségek bemutatásának megszervezésére törekszik. igyekszik kulturált, ízléses környezetet kialakítani a gyermekek és maga számára. Fejlődés jellemzői az óvodáskor végén, hat hét éves korban: A gyermekek a természeti és a társadalmi környezet nyújtotta szépségeket képesek meglátni és felismerni. Fogékonnyá váltak a művészetek iránt. Jellemző rájuk a nyitottság, alkotási vágy a problémamegoldó készség. Életkoruknak megfelelő szinten alkotásra képesek. Az óvodai esztétikai nevelés területei: a) irodalom: mese, vers b) zene: ének, zene, énekes játékok, tánc c) vizuális: rajzolás, mintázás, kézimunka, festés a. Irodalom: mese, vers, Az irodalom és a néphagyományőrzés: A mondókákat, a meséket régen szájhagyomány éltette. A kisgyermeket születésétől "irodalmi környezet" vette körül. Az altatók, a dúdolók, az ölbe-vevők érzelmi biztonságát erősítették. A természettel, az emberi környezettel kapcsolatos népköltészeti alkotások végigkísérték a gyermekkort. A program ezt az irodalmi hatást kívánja őrizni. A néphagyományt ápoló óvodai programban a mese, vers, mondóka anyaga zömmel a népköltészet tárházából származik. A gyermek érzelmein át épülnek be ízlésvilágába, alapozzák meg "kulturális anyanyelvét". 191

192 Az irodalmi nevelés célja, feladata: A gyermekek szívesen hallgassanak mondókát, verset, mesét, váljanak az irodalmi élmény érzékeny, aktív befogadójává. A változatos irodalmi élmények nyújtásával a vágy felébresztése a könyv, a színház, a múzeum értékei iránt. A későbbiekben így válik a gyermekbál lelkes olvasó, színház- és múzeumlátogató, az esztétikai élményekre érzékeny, művelt ember. A gyermek könyvet megbecsülő, és értékelni tudóvá váljon. Az irodalmi anyag tartalma: o A népi mondókák, amelynek nagy része mozgással kísérhető. Ezen mozgásos játékok nagy segítséget nyújtanak a mozgáskoordináció, az egyensúlyérzék, a térészlelés fejlesztésében. Jelentős szerepe van az egymásra figyelés, testünk, érzékszerveink megismerésében, a ritmusérzék alakításában. o A mese a gyermekek lelki szükséglete, indokolttá teszi a mindennapi mesélést. Életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének, varázslatos és egyben reális gondolatokat is közöl a gyermekkel. Közli a gyermekkel, hogy a világban jelen van a jó és rossz is. Általa a gyermek erkölcsi világképet kap. A mesék lehetnek népmesék, klasszikus és kortársművek. o Versek, elbeszélések: a mai magyar költőink gyermekeknek szánt irodalmi alkotásai szintén helyet kapnak az irodalmi anyagban. o A néphagyomány ápoló irodalmi nevelésben nagy szerep jut a mindennapi élet hagyományainak, szokásainak, a jeles napokhoz, ünnepekhez, a természet jelenségeihez, változásaihoz kapcsolódó mondókáknak, meséknek, találós kérdéseknek, szólásoknak, közmondásoknak és dramatikus népszokásoknak. o A versek, mesék ismétlése dramatizálással, bábozással is történhet. A bábozás szerepe fontos, mert a báb szóra késztet. A mese vagy a dramatikus népszokás élménye, játékra ösztönző, a gyermeket spontán dramatikus játékra készteti. Az óvónő a folyamatban: Az óvónő információkat szerez a család irodalmi, művészeti érdeklődéséről, és megismeri az egyes gyermek otthonról hozott irodalmi élményeit és beszédértésének fokát. Biztonságos légkört teremt, ahol a gyermek bátran kezdeményezi a hallott irodalmi élmény átadását, és mozgással vagy ábrázolással kombinált saját vers mese-alkotást. Az óvónő előadását hiteles metakommunikációval kíséri. Segíti a gyermek önálló dramatikus és bábos kezdeményezéseit. A mese cselekményének eljátszásán van a hangsúly, kerüli a szöveg szerinti betanítását, hagyja a gyermeket játszani élménye, fantáziája szerint. Az óvónő az irodalmi foglalkozásokat kötelezően felajánlja a gyermeknek a nap egy állandó időszakában, ugyanakkor épít a gyermek által kialakított spontán helyzetekre is. A foglalkozásokat átgondolt anyagválasztás, az irodalmi anyag tudatos időrendi ütemezése előzi meg. Az irodalmi élmény nyújtásnak állandó helye van, ahol a bábok, dramatikus kellékeknek, könyveknek a helye van. Az óvónő határozza meg a mindennapos mesélés időpontját. Az óvónő megteremti a meséléshez szükséges családias, szeretetteljes légkört, így a gyermekek önként vállalt "kötelező" foglalkozásává vált mesélés igénnyé válik. 192

193 Fejlődés jellemzői az óvódáskor végén, hat hét éves korban: A gyermekek kiejtése csiszolódik, gyarapszik szókincsük. Szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. Várják, igénylik a mesehallgatást Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak. Megjegyeznek 10 - l4mondókát, 6-8 verset, mesét. Tudnak meséket kitalálni, folytatni, s ezt mozgással és/vagy ábrázolással megjeleníteni. Kialakul konfliktuskezelési módjuk, problémamegoldó készségük. Fejlődik erkölcsi ítéletalkotásuk, humorérzékük, optimizmusuk. b. Zene: Ének, zene, énekes játékok, tánc A néphagyományőrzés és a zene: A mondókák, népi játékok, a népdalok, hozzátartoznak az emberek mindennapjához, fennmaradniuk is ezért sikerült. Munkájuk egyhangúságát énekléssel oldották fel, sokszor érzelmeiket, örömüket, bánatukat is ekképpen fejezték ki. Minden alkalommal megvolt a saját dal és szokásrendszer. A program erre a néphagyományra építkezve alakítja ki zenei nevelését, juttatja a gyermekeket sajátos élményekhez, teszi gazdagabbá érzelmi, zenei, esztétikai világukat. A zenei nevelés célja: Az énekes népi játékok, a kortárs művészeti alkotások a zene megszerettetése, a szép tiszta éneklésre szoktatás. A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének fejlesztése. Játékos zenei alkotókedv, kreativitás ösztönzése Az esztétikai, zenei ízlés és mozgáskultúra formálása. A zenei nevelés tartalma: a népi mondókák ölbeli játékok népi gyermekdalok énekes játékok a pentaton, 6 hangterjedelmű népi dalos-játékok a zenehallgatás dalanyaga / népdalok, melyek hangulatokat, érzelmeket közvetítenek az énekes népszokások a készségfejlesztés zenei elemei A hangszerekkel való ismerkedés különleges élményt jelent a gyermekeknek. Lehetőség nyílik a népi hangszerek megismerésére, készítésére. Ilyenek: csörgők, csattogtatók, köcsögduda, furulya, lopótök duda, különböző sípok, dob, citera, doromb. A néptánc a gyermekjátékokban előforduló egyszerű táncos mozgások, változatos játékmozdulatok és térformák kényszer nélkül fejlesztik a gyermek ritmusérzékét, mozgását. Előkészítik a későbbi néptánc tanulást. A zenehallgatás anyaga az óvónő igényes válogatását tükrözi. Anyagát többségében népdalok adják, de a műdalok is helyet kapnak élő előadásban. Az anyag megválasztásánál figyelembe veszi a gyermekek nemzetiségi, etnikai, kisebbségi hovatartozását is. Az óvodában játszható énekes népszokások: Olyan népszokások fordulnak elő, amelyek megfelelnek a gyermekek életkori sajátosságainak, kapcsolódnak az évszakok változásaihoz, az évente visszatérő naptári ünnepekhez. 193

194 A játék öröme az, ami indokolja ezeknek az énekes népszokásoknak az éltetését. Ilyenek: Szüreti mulatság: a szüret befejeztével, szőlőkoronát hagyományos ruhában (csőszlány, csőszlegény, bíró, bíróné, jegyző, jegyzőné) körbe hordanak a városon. Zeneszóval dalolva, tréfás rigmusokat mondanak. A felvonulás végén a gyümölccsel, szőlővel feldíszített kerthelyiségben táncmulatság zárja a felvonulást. Márton nap: A hagyományoknak megfelelően libás játékokkal, mondókákkal és énekekkel ismerkednek a gyerekek. Különböző technikákkal lámpásokat készítünk, amelyekkel, az est beálltával felvonulunk. Lehetőséget adunk arra, hogy megismerjék az ünnephez tartozó népi időjóslást és a hozzá kapcsolódó hagyományokat. Lucázás: a gyermekek kis tányérkákban búzát vetnek, hogy hazavihessék a család karácsonyi asztalára. A gyermekek szobáról szobára járnak, szalmaszórással "kotyolnak", mondják mondókáikat, jókívánságaikat, énekelnek. A kapott luca - pogácsákat jóízűen fogyasztják el. Pásztorjáték: a nagyobb gyermekek pásztorjátéka része lehet az ünnepre való készülődésnek, fokozva, ezáltal, a várakozás örömét. Karácsonykor a csoportokat meghívva énekkel köszöntik az óvoda gyermekeit, felnőtteit. Farsang: az előkészülethez hozzátartoznak a télcsúfoló dalok, tréfás mondókák énekelgetése, mondogatása, ami a farsangon folytatódik. Elkészül a "kiszebábu" is, amit a farsangi mulatság végén virágvasárnap a Duna partján elégetnek. A gyermekek a farsang napján jelmezbe öltöznek, az óvónőkkel, szülőkkel együtt táncolva elbúcsúztatják a telet. Nemzetiségi nap: Lehetőséget biztosítunk a német kisebbség hagyományainak, zenei kultúrájának, mindennapi életének, ruházkodási és étkezési szokásainak megismerésére. Kézműves foglalkozások keretében az egykori kis mesterségek alapfogásait is kipróbálhatják. Pünkösdölés: Az óvoda udvarában állított májusfát ekkor táncoljuk ki. A játék egy, vagy több csoport részvételével lovas versenyes pünkösdi királyválasztásból, vagy a lányok pünkösdjárásából áll. Fiúknál a győztest pünkösdi királlyá választják. A lányok közül a legkisebb a pünkösdi királyné, akinek feje fölé sátorként kendőt tartanak, eléje rózsaszirmot hintenek. Csoportról - csoportra vonulva, a köszöntésért ajándékot kapnak. Lakodalmas: a játékra általában nyáron kerül sor, de bármikor játszható a gyermek élménye is aktualitást adhat. A gyermekek az igazi lakodalom eseményeit utánozzák. A készségfejlesztés zenei elemei: a tiszta, csengő hangképzés az egyenletes lüktetés dallam- és ritmusmotívum visszaadása a tempó (gyors lassú) a dinamika (halk hangos) a hangmagasság (magas mély) érzékelése, éneklése a zenei hangsúlyok kiemelése a zörejek közül megfigyelhetők a természet hangjai, emberi, állati hangok, hangszerek hangjai Óvónő a folyamatban: Az óvónő szeressen, és tisztán tudjon énekelni. A mindennapos éneklés az óvónő belső igényéből fakadjon. Kapcsolódhat spontán kialakult játékhelyzethez, hangulathoz, kezdeményezhetik gyermekek vagy az óvónő. Fontos az óvónő módszertani kulturáltsága és naprakészsége, a dalanyag igényes válogatása. Az óvónő teret, lehetőséget teremt a gyermekek zenei önkifejezésére, annak gyakorlására. Segíti a gyermeki improvizációt szövegben, dalban, ritmusos mozgásban. Az óvónő megnyeri a szülőket az éneklés létjogosultságának. 194

195 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén, hat hét éves korban: A gyermekek szívesen énekelnek önmaguk és mások örömén. A gyermekek élvezettel tudnak figyelni a zenehallgatásra. Tudnak ritmust, dallamot, mozgást utánozni, rögtönözni. A gyermekek mozgása ritmikussá, harmonikussá válik. A gyermekek gátlás nélkül, önállóan is tudnak énekelni. Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. A gyermekek örömmel játszanak énekes játékot, azt megszervezik a maguk számára. c. Vizuális tevékenységek: rajzolás, mintázás, kézimunka, festés A hagyományőrzésben az értékek újrafelhasználásával létrejön a folyamatosság. A vizuális nevelés lehetőségei a hagyományőrző tevékenységek, a népi kismesterségek, a növényi játékeszközök készítése, gyakorlása által gazdagodnak. A vizuális nevelés célja, feladatai: A gyermekben formálódjanak a vizuális alkotáshoz, a befogadáshoz szükséges készségek. A gyermekek élmény- és fantáziavilágának belső képi szabad önkifejezése. A gyermek tér, forma és szín képzetének gazdagítása. A szép iránti nyitottság, igényesség alakítása. A gyermeki alkotó - alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. A tevékenység szervezeti formájának biztosítása. A gyermekek hagyományos óvodai ábrázolási eszközei és technikái mellett ismerjék meg és használják a régi gyermekkor játékkészítő és a népi kismesterségeket őrző technikáit, eszközeit. A vizuális tevékenység tartalma: Az óvodában ismert technikák és tevékenységi formák a hagyományőrző díszítő művészet formáival bővülnek. A rajz, a festés, a kézimunka mellett megjelennek a népi kismesterségeket őrző elemek is. Hagyományőrző elemek: o a népi kismesterségek technikái o a jeles napok "jelkép - készítő" technikái 195

196 Kézimunka: o kézi szövés alapelemei - sodrások, fonások, szövések, körmöcskézés. o nemezelés - többféle technikát kíván. o méhviasz - felhasználás a tojás írókázás mellett batikolásra, gyertyakészítésre is alkalmas. o varrás - a különböző öltögetések o agyagozás - a kerámiakészítés legegyszerűbb technikájának (formázás, mintázás) gyakorlására ad lehetőséget. o játékeszköz- készítés technikáit a gyermekek utánzás útján képesek elsajátítani: (rongybaba, csutkababa, termés állatkák, sátrak, kunyhók.) Jelesnapi készülődések: a gyermekek részt vesznek az ünnepekhez kapcsolódó jelképek közös készítésében. Például adventi koszorú készítése, mézeskalácsgyúrás, gyertyakészítés, Luca búzavetés, farsang álarc készítése, tojásfestés, májusfa szalagozása, pünkösdi koszorú készítése, stb. Felhasználható természetes anyagok: o termések: kukorica, makk, gesztenye, csuhé, zöldségek, napraforgó o növények: nád, sás, gyékény, szalma, vessző o állati eredetű: gyapjú, toll, méhviasz, bőr o textíliák: fonalak, spárga, kongré, vászon, gyapjú o agyag, homok, kavics Óvónő a folyamatban: Az óvónő bevonja a családokat az óvodai készülődésekbe. Épít a gyermekek kíváncsiságára, választási lehetőséget ad anyagban, témában, technikában, kialakítja igényüket az alkotásra az önkifejezésre a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Megismerteti a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, a mintázás a kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. Egyéni segítséget nyújt a gyermekek továbbfejlesztése érdekében. Figyelemmel kíséri a gyermeki rajzok jelzéseit. Mozgásfantáziájukat hagyja kibontakozni, és segíti fejlődni. A népi kismesterségek, a tájházak, a népviseletek, a környezet megfigyelésével gazdagítja a hagyományos élményanyagot. Gyűjtési alkalmakat szervez a természetes anyagok, termések, termények, állati eredetű anyagok beszerzésére. A nyugodt vizuális alkotás szempontjából fontos kézműves sarkot alakít ki, ahol az eszközöket, a használatos anyagokat a gyermek számára könnyen hozzáférhető módon tárolja. Kezdetben megmutatja, majd javasolja, illetve hagyja a gyermekeket, hogy a kézműves anyagokból játéktevékenységét gazdagító tárgyakat készítsen, anyagokat használjon fel. Az épületen kívül az udvar, a parkok, a Duna partja adta lehetőségeket is kihasználja a gyermekek vizuális tevékenységének gazdagításához. Virágszövés: karkötő, koszorúfonás, stb. Az óvónő a foglalkozásokat kötetlen formában szervezi, kezdeményez, de épít a gyermekek természetes érdeklődésére, tevékenységvágyára. A vizuális tevékenységek lehetőségét egész nap biztosítja a gyermekek számára. Az óvónő által kezdeményezett egy egy tevékenységi forma legalább egy héten keresztül gyakorolható. Ügyel arra, hogy minden gyermek részt vehessen a számára megfelelő, illetve szükséges foglalkozáson. A gyermekek vizuális tevékenységet már érkezéskor választhatnak, s délutáni hazamenetelig gyakorolhatják, folytathatják. A hagyományőrző tevékenységformák időrendben kapcsolódnak az "Évkör"-ben bemutatottakhoz, de a gyakorlásra az óvónő ezen időszakon kívül is lehetőséget nyújt. Az óvónői tervszerűség és rugalmasság megteremti az egyensúlyt a játék és a hagyományőrző tevékenységek között. 196

197 Fejlődés jellemzői az óvodáskor végén, hat hét éves korban: a gyermekek képessé válnak önkifejezésre, amit öröm és sikerélmény kísér sokrétűen fejlődik manuális tevékenységük, a természetes anyagok változatos felhasználása kapcsán képalkotásukban egyéni módon jelennek meg élményeik, elképzeléseik. plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak alkotásaikról téralkotásban, építésben bátrak, együttműködők, ötletesek képessé válnak megfigyeléseiket átértelmezni, azokat új kombinációban alkalmazni átalakul képi gondolkodásuk formálódik esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük 5. Külső világ tevékeny megismerésére nevelés: A külső világ megismerésére nevelés célja és feladata: A természeti és szűkebb lakókörnyezethez, a családi kultúra értékeihez való érzelmi viszonyulás alapozása. Az élő és élettelen világ megismerése, megszerettetése. A gyerekben alapozódjanak a környezet-harmonikus viselkedéséhez szükséges készségek, jártasságok. Érzelemgazdagítás a természethez kapcsolódó hagyományőrző tevékenységekkel. Az óvodáskorban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása. A gyermek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során. A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi és alaki, nagyságbeli, téri és síkbeli szemléletének alakítása 197

198 A külső világ megismerésének tartalma: Az óvodai gyakorlatban általában feldolgozásra kerülő témák mellett a néphagyomány ápolás mindennapos, természethez kapcsolódó tevékenységei is megjelennek. a. Környezeti nevelés, néphagyomány ápolás b. Környezetvédelem, a környezettudatos magatartás megalapozása c. Környezetalakítás, a környezettel való aktív ismerkedés: d. Munkajellegű tevékenységek a. Környezeti nevelés, néphagyomány ápolás Az emberiség régebben szinte még együtt létezett környezetével, a legfontosabb törvényszerűségeket a természetből merítette. Tudása nem elvont tények, hanem gyakorlati tapasztalatok és a hozzájuk tapadt szokások formájában őrződött meg. A következő generációk jövője, léte függ attól, hogy milyen szemlélettel, értékrenddel, viselkedés kultúrával rendelkeznek, hogyan viszonyulnak természeti és társadalmi környezetükhöz. Ennek alakítása, megalapozása már kisgyermekkorban megkezdődhet. A program tudatosan épít a gyermekek életkori jellemzőjére, a természetben gyökerező tevékenységek és a néphagyomány - ápoló tevékenységek érzelemfokozó hatására. A gyermekek a hagyományos óvodai ismeretanyagot: például: a család, az emberi test, a napszakok, az évszakok, az állatok, a növények, stb., egy sajátos hatásrendszerben szerzik meg. Az ember, a természet, a hagyomány szoros kapcsolatban vannak. Ezt a kapcsolatot a következő tevékenységek őrzik, erősítik: az évszakok változásából fakadó időjárás megfigyelő tapasztalatszerzések, egy-egy jeles névnaphoz kapcsolódó természeti jelenségek szokásaival színesítve, az időjárás változásából fakadó, a hagyományos népi életmódot utánzó környezet alakító munkálatok ( virágültetés, faültetés, növénygondozás ), termések-, gyógynövények gyűjtése, az óvoda udvarán és környékén, szüretelések családoknál, befőzések, gyümölcsaszalások, állatok gondozása a teremben / ékszerteknős, aranyhal /, télen madarak etetése, jeles napok előtti készülődések, a rendszeres környezetmegismerő séták, tájmegismerő kirándulások A környező valósággal való ismerkedés során a gyermekek tapasztalatokat szereznek az őket körülvevő tárgyak, jelenségek formai és mennyiségi jellemzőiről és azokat a tevékenységeikben alkalmazzák. Minden tevékenységben megjelenik a matematika, pl. párosítás, halmaz, relációk, stb. Ismerkednek a mennyiséggel, összehasonlítanak, sorba rendeznek. A geometriai világból tapasztalatokat szereznek, síkbeli, térbeli alakzatokról. A tükörrel való játék során figyelik tükörképük mozgását, mozgásának irányát. Gyakorolják a térben és síkban történő tájékozódást. b. Környezetvédelem, a környezettudatos magatartás megalapozása: A gyermekek érzelmi kötődésükön keresztül jutnak el környezetük megbecsüléséhez és védelméhez. A sokrétű tevékenységek során megtapasztalják munkájuk eredményét, környezetre való hatását. Séták, kirándulások alkalmával sor kerül a természet védelmének megőrzésére, a helyes hulladékgyűjtésre, növények, állatok óvására, gyógynövény hasznosságára való felfigyelésre, az erdő életközösségének és egyszerűbb életközösségének megismertetése. Az óvónő az élővilág sokoldalú megfigyeltetésével, az óvó-védő tevékenység eredményeként a gyermekek érzelmi alapokon jutnak el annak belátásához, hogy az élőlényeket óvni, védeni kell. Ismeretet kapnak arról, hogy a természetben található élőlények jelentós része védett hazánkban! 198

199 Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető. A téma megjelenik a tervezésben és a tevékenységekben, nyomon követhető a gyermeki dokumentumokban is. c. Környezetalakítás, a környezettel való aktív ismerkedés: Az óvodai környezet alakítása, óvása folyamatos tevékenységet jelent, amely figyelembe veszi és folyamatosan ellenőrzi a környezetvédelmi szempontok megvalósulását. Az óvónő vagy dajka által megkezdett munka látványa a gyermeket követésre készteti. A teremben, udvaron, virágos kertben segítenek, a nagyobbak már önállóan is részt vesznek a különböző tevékenységekben. Óvónő a folyamatban: Az óvónő környezethez, természethez fűződő viszonya, beállítottsága, értékrendje minta a szülők számára. Igyekszik a szülőket bevonni az óvoda udvarának, kertjének rendezésébe, ennek kapcsán kialakítja a tiszta környezet iránti belső igényt. Az óvónő megteremti és ötvözi a környezeti nevelés és a néphagyomány ápolás olyan feltétel és tevékenységrendszerét, amelyben a gyermek egyénileg és közösen éli át a saját környezetének újrateremtését. Elősegíti a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezete alakításában. Törekszik az élővilág sokoldalú megismertetésére. Az óvónő kezdeményezője minden olyan családokkal együtt történő munkálkodásnak: amely alakítja, növeli a környezet iránti érzékenységet (udvar, erdőgondozás), amely a harmonikus környezet létrehozására ösztönző (sziklakert, virágok) amely erősíti a hovatartozás érzését (jeles napok, környék, városunk nevezetességei, régi kismesterségeket űző kisiparosok), közös családi - óvodai kirándulások. Fejlődés jellemzői az óvodáskor végén, hat hét éves korban: A gyermekek ismerik közvetlen társadalmi környezetüket, az óvoda környékét, város nevezetes épületeit. A gyermekek ismerik a környezetükben élő állatvilágot, a növényeket, azoknak elemi gondozását. Jól tájékozódnak környezetükben. Ismerik a növények ápolásának, fejlődésének létfeltételeit. Felelősséget éreznek az élőlények gondozásáért. Ismerik a környezettudatos szemléletmód elemeit. 199

200 d.) Munkajellegű tevékenységek A cselekvő tanulás a személyiségfejlesztés fontos eszköze. A néphagyományőrző életmód tevékenységei gazdagítják a gyermekek cselekvési lehetőségeit. A gyermek utánzási vágyából fakad, hogy a környezetében látott felnőtti munkacselekvéseket játékban utánozza. Ez a fajta cselekvés, ha rendszerességgel tér vissza és az egyén, a környezet, a közösség javát szolgálja, munkajellegű tevékenységgé válik. Mozgatója a gyermek aktivitási vágya és konkrét, reális, saját magához mérten fejlesztő értékelése. Célok, feladatok: A gyermek sajátítsa el azokat a készségeket, jártasságokat, amelyek a társas együttélés fenntartását szolgálják. A hagyományőrző tevékenységek gyakorlásán keresztül a munka jellegű tevékenységek megszerettetése, az elvégzett munka megbecsülésére, saját és mások elismerésére nevelnek. A munkaerkölcs, felelősségérzet alapozása, kitartásra nevelés: a gyermeket eljuttatni a célirányos kötelezettségvállalás befejező mozzanatáig. A gyermeki kipróbálási vágy sokrétű kielégítése, kezdeményező készségének formálása. Különböző munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételeinek biztosítása. Munka jellegű tevékenységek tartalma: o önkiszolgálás (lásd.: Az egészségre nevelés, gondozás ) o közösségért végzett tevékenységek Munka jellegű, közősségért végzett tevékenységformák: a) a naposi munka, b) a mindennapokkal kapcsolatos állandó és alkalomszerű munkák, c) növény, és kisállat gondozás. a. a naposi munka: A naposság önkéntes vállaláson alapszik. Jelképe a kötény, ami a megbízást feladatvállalást jelzi, és egyben vonzóvá teszi ezt a tevékenységet. b. A mindennapi élettel kapcsolatos állandó és alkalomszerű munkák: o az udvar és a terem rendezése, o játékjavítás, tisztítás, készítés, o ábrázoló eszközök rendbe rakása, o üzenetek átadása, o ünnepi készülődéskor díszítés, ajándékkészítés, o házi munkák, étkezés utáni seprés, sütés, főzés, nagyobb takarítás c. A növény- és kisállat gondozás munkálatai: o ültetés, vetés, locsolás, kapálás, gyomlálás, o akváriumtakarítás, növénypótlás, folyamatos etetés 200

201 Az óvónő a folyamatban: Megismeri az óvodába lépő gyermek önállósági szintjét. Ösztönzi a szülőket, hogy a gyermek otthon is gyakorolja az önkiszolgálás és a családért végezhető munka jellegű tevékenységeket. Az óvónő munkához való viszonyában példát mutat a gyermeknek, munkatársainak, a szülőknek (igényesség, szervezettség, jókedv). Figyelembe veszi a gyermek fejlettségi szintjét, teherbírását. Megmutatja a munkafogásokat. A tevékenység során az adott szituációnak megfelelő beszélgetés ösztönzi a gyermeket a felnőttekkel való közös munkálkodásra, az önállóságra. A kisiparosok, a tájház látogatása során a gyermekekkel megismerteti elődeink munkaeszközeit. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén, hat hét éves korban: Gyermekek szeretnek közösen dolgozni. Örülnek, ha kötelezettségüket teljesítik. Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát. Megbecsülik saját és mások munkáját. Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére. Kialakul bennük a segítségnyújtás igénye. Szívesen közreműködnek a növények és az állatok gondozásában. Szeretnek meglepetést készíteni mások örömére. A gyermekeknek van feladattudatuk, felelősségérzetük. 6. A tevékenységekben megvalósuló tanulás A tanulás a teljes gyermeki személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak a környezetéből és az óvodai élet során megszerzett ismereteinek, tudásának fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Csoportos tevékenységek esetén is figyel az egyéni szükségletekre, és a gyermekek egyéni igényeinek megfelelő módszerek, eljárások alkalmazására. Az általános pedagógiai célrendszer figyelembevételével határozza meg az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat. A nevelés koncepciójából fakad, hogy a program gyakorlatában a tanulás nem önálló tevékenységi formaként jelenik meg. A gyermek a játékba ágyazott, változatos tevékenységek gyakorlása során tanul. Ebben a folyamatban az óvónő az egyes gyermek tanulási képességeinek alakítását követi és segíti. A gyermeki tanulás az óvodai élet összetett tevékenység-rendszerében jön létre. A program a hagyományos tevékenységformákat a hagyományőrzésből, a természetvédelemből, a családokkal való együttműködésből fakadó tevékenységekkel gazdagítja. A tanulás célja, feladatai Ismeretek elsajátítása, attitűdök erősítése, készségek jártasságok kialakítása, képességek fejlesztése a tevékenységeken keresztül. Tudásgyarapítás. Az óvodáskorú gyermek kompetenciáinak fejlesztése. A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki tapasztalatok feldolgozásának biztosítása, a játékba integrált tanulás során. 201

202 Óvónő a folyamatban: Elfogadó, megerősítő, bizalommal teli légkört teremt, amelyben a gyermekek számára az önkéntelen tanulás lehetősége az egész nap folyamán adott, épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Olyan pozitív, segítő kapcsolatot épít a gyermekekkel, amelyben minden gyermek hibázhat, mindenkinek lehetősége van a javításra, próbálkozásra. A gyermekek hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási, fejlődési folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk. Figyelembe veszi a gyermekek aktuális fizikai és érzelmi állapotát, ehhez igazítja a tevékenységek tempóját, időtartamát, módszereit. Szükség esetén rugalmasan változtat előzetes tervén. Személyre szabott megerősítéssel, dicsérettel ösztönzi a gyermeket a kívánt viselkedés elsajátítására. Sikerélményhez juttatja, amelynek motiváló hatására tudatosan épít. A játékos tapasztalatszerzés és felfedezések lehetőségeit, a kezdeményezett foglalkozásokat a gyermek önkéntelen tanulási sajátosságainak figyelembe vételével szervezi. A hagyományőrzés, a természetvédelem változatos tevékenységeit tudatosan használja a spontán, a szervezett és az utánzásos tanulásra. Az óvodai csoportokban a foglalkozásokat szükség szerint kezdeményezi. Az elmélyült tevékenységekhez nyugodt légkört és környezetet teremt, például a csoportszoba elrendezésével. A párhuzamosan végezhető tevékenységekhez biztosítja a megfelelő eszközöket és a szabad választás lehetőségét. A családokkal való együttműködés során a szülőkkel elfogadtatja a gyermeki tanulás sajátosságait. Ismeri a rendelkezésre álló tanulási, képességfejlesztési segédanyagokat és eszközöket, azokat kritikusan, a céljainak megfelelően használja. Gazdag értékelési eszköztárral rendelkezik, amelyből a gyermek életkori sajátosságának megfelelően választja ki a megfelelőt. Visszajelzései, értékelései világosak, ösztönzőek, a gyermek fejlődését segítik. Fejlődés jellemzői az óvodáskor végén, hat hét éves korban: A gyermekek képesek egyszerű összefüggések felfedezésére, tapasztalataik szóban való megfogalmazására, kérdéseikre keresik a választ. Megjelenik a szándékos figyelem képessége. Képessé válnak problémamegoldásra, interakciójuk gazdag, kulturált, érthető. 7. Eltérő képességű gyermekek nevelése Óvodánk helyi programjában vállaljuk a sajátos nevelési igényű gyermekek többi gyermekkel együtt integráltan történő nevelését. o Testi fogyatékos gyermekek közül az enyhén mozgáskorlátozott gyermekeket. o Látás fogyatékosok közül a szemüveges, esetleg 50%-ban látássérült, o Hallássérült gyermekek közül a nagyothalló, és a hallókészülékkel halló gyermekeket. o Akadályozott beszédfejlődésű gyermekek közül a megkésett beszédű, erősen orrhangzós, dadogós gyermekeket. o Enyhén értelmi fogyatékos gyermekeket. Cél: A gyermekek önmaguk lehetőségeihez képest minél jobban megközelítsék a fejlettség életkoruk szerinti optimális szintjét. Fejlesztés tartalma: a megfelelő szakember segítségével megegyezik a többi gyermek fejlesztésének tartalmával. 202

203 Óvónő a folyamatban: Az óvónő folyamatosan szem előtt tartja a fogyatékosság jellegét, súlyosságát, ennek megfelelően terheli, fejleszti a gyermeket. A különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő változatos módszereket alkalmaz. Hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja. Segítő megértéssel veszi körül, ügyel arra, hogy a gyermek tevékenységeit úgy szervezze meg, hogy az a gyermek számára örömteli legyen. A gyermek önmagához viszonyított önállóságát, együttműködő képességét segítsége, mértéke mindig mindenben az önálló cselekvést mozdítsa elő. Fejlesztésükhöz gondoskodik a differenciált bánásmódról, őket segítő, szerető egyenrangú társként barátságos csoport légkörről. Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósulását. A gyermek személyiségét nem statikusan, hanem önmagukhoz viszonyított fejlődésében szemléli. A gyermekek teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájuk kibontakoztatására törekszik. Külön segítségként a fogyatékosság mértékének megfelelően megszervezi számára a fejlesztő pedagógiai, logopédiai ellátást. (városi fejlesztő csoport) Segíti a családot gyermekeik értékeinek megláttatásában és a még szükséges szakirányú segítséghez juttatásban. Fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén, hat hét éves korban: A gyermek önmagához mérten fejlődik, törekedve arra, hogy minél jobban elérje a sikeres iskolakezdéshez szükséges fejlettségi szintet. VII. KAPCSOLATRENDSZER, ÉS SZEREPE A PROGRAMBAN A néphagyományőrző program lényegi sajátossága, hogy újszerű kapcsolatrendszer alakul ki a az óvodán belül, a nevelőtestület és a többi munkatárs között. Ugyancsak újszerű és közvetlen kapcsolat valósul meg az óvoda és a családok között. Ez a belső és külső kapcsolatrendszer is a program egyik éltetője. Nevelőtestület és a többi munkatárs: A program többször hangsúlyosan érinti az óvónői minta szerepét és utal a többi óvodai dolgozó hozzáállására is. A szemléletmód-váltás hatására, a hagyományőrzés létrehozza az óvodai testület sajátos arculatát. Az együttműködés folyamatában az egymásra figyelés és a nevelőmunkához váló viszonyulás minőségi változáson megy át. Az óvodai dolgozók egy folyamat részévé válnak, ahol mindenkinek megvan a maga szerepe. Az óvodai tevékenységek során kapott feladatot, problémát mindenki önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli. A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejtik szakmai álláspontjukat, a vitákban képesek másokat meggyőzni és ők is meggyőzhetők. Az évről évre visszatérő szokások, jeles napok a gyermekeket körülvevő felnőttekben is elindítja a várakozás örömét, izgalmát, ami a gyermekek érzelmi kielégítésére motivál. A gördülékeny, hiteles együttélés képes sugározni a hagyományok és a természet szeretetét. Óvoda és a család: Az óvoda és a család kapcsolatrendszerében a program új lehetőséget tár fel. Figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. 203

204 Az óvoda a néphagyományőrzés és az értékteremtés kezdeményezőjeként újraéleszti a nép, az adott közösség hagyományait, egyben új megvilágításba helyezi a család biztonságot adó szerepét. Igyekszik megteremteni az egyensúlyt a családi és az intézményes nevelés között úgy, hogy kiegészíti, gazdagítja azt. A gyermek az együttlétekből a családi, óvodai egymáshoz tartozás, az együvé tartozás örömét kapja örökül. A családok aktív részvétele során kiderül, minden emberben él a derűs együttlétek, a közös játékok iránti igény. A múlt felkutatásával és közös éltetésével, az óvoda és a család az alkotás részeseivé válik. Az óvoda és család kapcsolatát átgondoltság, szervezettség, tervszerűség jellemzi. Az együtt nevelés célja, feladatai: Óvó, védő, segítő kezet nyújtani a gyermeknek, a családnak, létrehozni egy olyan emberi kapcsolatrendszert, amelyből merít a gyermek, család és az óvodai testület Alapelvek: Bizalomteljes, őszinte légkör Egyenrangú partnerkapcsolat Különbözőség tisztelete, elfogadása Nyitott, segítőkész testület A program hiteles közvetítése Egyenletes kapcsolattartás Pedagógus etika Óvónő a folyamatban: Megteremti az oldott kapcsolatteremtés lehetőségét. A kapcsolatot a családdal a gyermek érdekeinek rendeli alá. Közös célokat tűz ki. Az egyes családok nevelési felfogását tudomásul veszi, tapintatosan segíti a családi nevelést. A szülők a gyermek személyiségjogait tiszteletben tartja. Munkájában figyelembe veszi a gyermekek és a gyermekközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi hátteréből adódó sajátosságait. Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi. Mintaadással és felkészültséggel építi be a hagyományőrzés elemeit az együttműködés rendszerébe. Gondoskodik a folyamatos információcseréről és a rendszeres közös programokról. A hagyományőrző szemlélet, a kapcsolatteremtés és tartás hagyományos formáit megtartja és gazdagítja. Az új szülőkkel, az első, tájékoztató szülői értekezleten megismertetik az óvodai környezetet, az óvoda hagyományőrző nevelési programját. Az ismerkedést az óvodában folyó munkáról, a családokkal közös élményekről, a gyermek, játékba ágyazott tevékenységeiről készült fényképalbum és videofilm összeállítás is segíti. A szülők a számukra készített és egyénileg átvett írásos tájékoztatóból megismerik az óvoda belső rendjét. Fontos a bizalomkeltő, együttműködésre késztető stílus. A kapcsolattartás formái: Az évnyitó csoport szülői értekezlet: A hagyományos óvodai szokásrend, a nevelési célok bemutatása mellett hangsúlyos szerepet kap az óvoda családdal együttnevelő hagyományainak bemutatása. Fontos az értekezlet légköre, ami közvetlenséget, egymásra figyelést áraszt. A speciális témájú szülői értekezletek: Segítő szándékkal szerveződnek. A szakemberek ismeretnyújtó tájékoztatója, (logopédus, gyógytestnevelő, pszichológus, gyermekorvos, első osztályos tanítónő) gyermekközpontúak és az egyéni fejlesztést szolgálják. Az év folyamán, főleg a téli, tavaszi ünnepkörben a népszokásokkal kapcsolatos tájékoztató értekezleteket, kézműves délutánokkal egybekötve lehet igazán hangulatossá tenni. 204

205 Szülői Közösség (SZK): A szülők közösségét képviselő, összefogó szervezet elnevezése: Hatékony szerepe van az óvoda és az óvónők folyamatos kapcsolattartásának. Az éves munkatervben közösen megfogalmazott, rögzített feladatok megvalósítása által válik élővé a kapcsolat. Az együttműködés tartalmi formáit sajátossá teszik a közösen végzett néphagyomány ápoló tevékenységek. Az együttműködést gazdagító tevékenységek: o Családokkal közös tájmegismerő, hagyományápoló ismereteket nyújtó és erdei termésgyűjtő kirándulások. o Alkotó kézműves és játszódélutánok, ahol megismerkedhetnek a népi kismesterségek technikájával, népi mozgásos játékokkal. o Apák és nagyfiúk májusfa állítása az óvoda udvarán. o Családi ünnepnapok. o Tájház, múzeumlátogatás. Egyéb partnerkapcsolatok: Az óvónő aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek, élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is. A bölcsődével és egyéb szociális intézményekkel való kapcsolat, a gondozónővel folytatott tapasztalatcsere, az érkező gyermekek befogadását megkönnyíti. Az iskolával a kapcsolattartás folyamatossága az együttműködés nélkülözhetetlen eleme. A zeneiskolával való kapcsolattartás műveltséggazdagító lehetőségeket rejt magában. Segíti a gyermekek zenei előképzését. Tavaszi - őszi koncertek a zenei ízlésvilágot formálják. Művelődési intézmények: A kapcsolattarás az óvodában folyó programokhoz, rendezvényekhez segítséget nyújt pl. Gyermek - Bábszínházi előadásokkal. Nagyobb rendezvényekbe bevonja az óvodai dolgozókat, szülőket, ahol gyakorlati tapasztalatokat szerez szülő, óvónő. Bevételes rendezvényekhez helyet biztosít. Egészségügyi és nevelési szakemberek: A kapcsolatok a gyermekek egészséges testi, lelki fejlődésének követése, segítése érdekében jönnek létre, folyamatosan működnek. Szakmai szolgáltató szervek: A kapcsolatot a helyi aktualitások, kínálatok, lehetőségeink határozzák meg. Fontos azonban a testület folyamatos szakmai képzése. A gyermekjóléti szolgálat, gyermekotthonok: A veszélyeztetett, nehéz körülmények között élő gyermekek érdekében folyamatos a kapcsolat, a helyzetük könnyítése, segítése érdekében. Fenntartó: Kapcsolatunk Tolna város Önkormányzatával jó, munkánkat a lehetőségeikhez mérten támogatják. Kisebbségi önkormányzatok: A nemzeti, etnikai kisebbséghez tarozó gyermekek nevelése érdekében kapcsolatunk jó. 205

206 VIII. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI: 1. Az óvodánk működését meghatározó dokumentumok a) Alap dokumentumok b) Kötelező dokumentumok c) Feljegyzések 2. A szervezési, működési rend. 3. Hagyományőrző szemléletű tervezés. 4. Folyamatos ellenőrzés, értékelés. a. Alap dokumentumok: Közoktatási Törvény Alapító Okirat Alapprogram Helyi nevelési program SZMSZ Házirend b. Kötelező dokumentumok: Munkaköri leírás Az intézményegység vezető éves munkaterve Az épületfelelős éves munkaterve A munkaközösség éves terve Gyermekvédelmi éves munkaterv Csoportnapló Felvételi és mulasztási napló Óvodai felvételi előjegyzési napló c. Feljegyzések: Személyiségnapló 2. A szervezési, működési rend o Nyitvatartási idő: 6-17 óráig. o A csoportok szervezési módja: osztott, osztatlan, vagy részben osztott csoport. o A napirend: a gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A Napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. Fontosnak tartjuk a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítását, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. o A heti rendben állandó napot igényelnek: - a testnevelési foglalkozások. - a környezet megismerő túrák. - a nyers zöldségfélék, a gyümölcsök feldolgozása. 206

207 3.A hagyományőrző szemléletű tervezés A program sajátossága, hogy a tervezés igényli a közös gondolkodást, a tevékenységek összehangolását. A pedagógiai munkában nyomon követhető a ciklusosság. A nevelési évben végigvonuló hagyományőrző tevékenységrendszer egyeztetett tervezést kíván. Az Évkör az éves tervezést áttekinthetővé teszi. Az évszakonkénti lebontás már részletesebb rendszerezést nyújt, amely az óvónő tematikus terveiben jelenik meg. Csoportonként tervezett évszakonként a műveltségi anyag, játék és munkatevékenység, melyet az óvónői módszertani szabadság figyelembevételével heti ütemtervben tervez meg. Tudatosan tervezi a tevékenység céljainak megfelelő módszereket, eszközöket, szervezési módokat, többféle módszertani megoldásban gondolkodik, amelyeket az adott helyzetnek megfelelően alkalmaz. Képes önállóan, a gyermekek tevékenységének megfigyeléséből kapott adatokat reálisan elemezni-értékelni, és belőlük kiindulva a fejlesztésre vonatkozó tervét elkészíteni. Terveit a megvalósítás eredményességének függvényében felülvizsgálja. Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek alkalmasak az önellenőrzésre, önértékelésre. 4. Ellenőrzés, értékelés: Vonatkozik óvodánkra az Intézményegység általános ellenőrzési, értékelési programja (lásd ott.), másrészt a helyi, és központi dokumentumok által meghatározott ellenőrzési, értékelési feladatok. Helyi nevelési programunk a nevelőtestület egyetértésével készült. A közösség tagjaként valamennyien felelősséget vállalunk a közösen kitűzött célok megvalósításáért. o Készítette: a Selyem Óvoda nevelőtestülete o Programbeválás vizsgálata után átdolgozva: 2010-ben o Felülvizsgálva 2013-ban o Intézményi elvárás rendszernek megfeleltetve: 2015-ben Tolna, október 207

208 NÉMET NEMZETISÉGI NEVELÉST FOLYTATÓ kétnyelvű óvodai csoportok Pedagógiai programja AMIT ŐSEIDTŐL ÖRÖKÖLTÉL, SZEREZD IS MEG, HOGY IGAZI BIRTOKODDÁ LEGYEN. WAS DU ERERBT VON DEINEN VATERN HAST, ERWIRF ES, UM ES ZU BESITZEN. GOETHE: FAUST KÉSZÍTETTE: A VÁROSI NÉMET MUNKAKÖZÖSSÉG 208

209 1. HELYZETKÉP A fejlődő magyar demokrácia Európai Uniós tagságának elengedhetetlen feltétele a nyelvtudás. Az egységes Európa kialakulásához és kialakításához vezető folyamat részben összeolvasztja, részben azonban tudatosítja és igyekszik megőrizni a különböző kultúrákat és természetesen a nemzeti öntudat legjellemzőbb megnyilvánulását, a nyelveket. A társadalmi érintkezéshez és az egyén szocializálódásához elengedhetetlen a kommunikáció elsődleges eszköze a nyelv, így társadalmi szinten is megjelent a korai nyelvtanulás igénye. Ez az igény Tolna városában is jelen van, különösképpen azért is, mert lakosságának jelentős hányadát a történelem során betelepített német származású hajósok és iparosok alkották. Az évek során ugyan beolvadtak az itt élő magyar lakosság közé, szokásaik és nyelvük keveredett, de leszármazottaik a mai napig őrzik identitásukat, mesterségüket, ápolják hagyományaikat. A városban működik Német Nemzetiségi Önkormányzat is. Az óvodákban a nemzetiségi nevelés igen nagy múltra tekint vissza. Intézményünkben évtizedek óta folyik nemzetiségi nyelvi nevelés az igényektől függően több csoportban is ismerkedhetnek az érdeklődő gyerekek a német nyelvvel és az itt élők hagyományaival. Manapság egyre több és több szülő ismeri fel, hogy milyen jelentősége és előnyei vannak a korai, kisgyermekkorban elkezdett idegennyelv-tanulásnak. A kiejtés pontos utánzása az óvodában még játék csupán, ami viszont kiváló alkalom arra, hogy a gyermek fülét hozzá szoktassuk az idegen nyelv hallgatásához. Milyen előnyei vannak, ha a kicsik már egész korán találkoznak másik nyelvvel? A gyerekek nem is tudnak róla, hogy rendszert tanulnak, felszedik a nyelvet. Ez nem tudatos tanulás, hasonló az anyanyelv elsajátításához, spontán motiváció és érdeklődés jellemzi. A szabályokra a kicsik "ráéreznek", nem tudatosan tanulják meg. sokkal természetesebben fogadják el, hogy egy tárgyat, cselekvést, tartalmat többféle módon, több nyelven is meg lehet nevezni. Kicsi korban még görcsök, szorongások nélküli a nyelvtanulás: a gyerekek számára nem gond, hogy meg kell szólalni idegen nyelven, a hiányosságokat mimikával, gesztusokkal pótolják. Segíthetünk a nyelvtanulás iránti fogékonyság, érzékenység kialakulásában mindezt a velük született egészséges kíváncsiság kihasználásával. A könnyedség megőrzésével jó alapot adhatunk a későbbi iskolai nyelvtanuláshoz is. Bevezető Mindaz, amit intézményünk óvodái, a saját programjukban meghatároztak, vonatkozik a német nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű óvodai csoportjaikra is. Szükségesnek tartjuk azonban egy saját, kiegészítő program kidolgozását, melyet a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja Óvodájának kétnyelvű óvodai programjának felhasználásával készítettünk. Alapelveink: A különbözőségek elfogadása, tiszteletben tartása Az óvónő azonosulási minta a gyermekek számára, kötődése a nemzetiségekhez, elfogadó nevelői attitűdje kívánalom. A partnerkapcsolaton alapuló nevelési stílust valljuk elfogadhatónak, hiszen a gyermekekkel foglalkozó valamennyi felnőtt nevelő magatartásában közvetíti az identitást. Arra törekszünk, hogy olyan gyermekeket neveljünk, akik érzelmileg gazdagok, nemzetiséghez való tartozásukban képesek a nemzeti. etnikai különbözőségeket elfogadni, tolerálni, tiszteletben tartani. Kötődnek környezetükhöz, a nemzetiségi léthez, kultúrához, értékekhez. Legyenek érdeklődőek, együttműködőek igényeljék az újabb, minél több ismeretszerzést. 209

210 Személyi feltételek: Intézményegységünkben jelenleg minden német nemzetiségi csoportban legalább 1 óvónő rendelkezik német nemzetiségi szakirányú végzettséggel. A csoportok tárgyi feltételei: Alapvető játékeszközeink biztosítottak. Az évek során német nyelvterületről sok mese- és képeskönyvet, fejlesztő játékot, hangszerkészletet kaptunk. Pályázatokon való részvétellel, szponzorok keresésével igyekszünk a jövőben is a tárgyi eszközeink bővítését megoldani. Folyamatosan törekszünk a nemzetiségi hagyományőrzés, a tárgyi emlékek megőrzésére, a nemzetiségi jelleg óvodai megjelenítésének céljából megfelelő bútorzat, szekrények, polcok, székek, tároló helyek kialakítására. Nemzetiségi nyelvi nevelésünk célja, feladatrendszere Gyermekképünk: Nevelési rendszerünkben a gyermek testi, lelki szükségleteit elégítjük ki. Csoportjaink kétnyelvűen (magyar német) biztosítják a gyermekek testi értelmi érzelmi fejlődését. E fejlődésben azon erkölcsi tulajdonságoknak tulajdonítunk kiemelt szerepet, mellyel a különbözőséget (kisebbségi nyelv, kultúra) képesek elfogadni, tolerálni. Tekintettel a kétnyelvű nevelésre, erősödjenek a gondolkodás, figyelem, asszociációs képességek. Célunk az olyan gyermek, aki tele van élményekkel, kötődik a nemzetiség nyelvéhez, kultúrkincséhez. Aki önálló és látszik rajta a kiegyensúlyozottság. Tud nevetni, felfedezni, csodálkozni. Céljaink: Gyermekeink egészséges életvitele, biztonságos, harmonikus fejlődése biztosított legyen az egyéni és eltérő ütemük figyelembevételével. A különbözőség tiszteletének és elfogadásának eredményeképpen a kölcsönös együttműködés kibontakoztatása a játékon és a különböző érzelemgazdag, életkornak megfelelő hagyományokat ápoló tevékenységeken keresztül. A nemzetiségi kultúra ápolása, a nemzetiségi nyelvhez való pozitív viszony kialakítása és a hagyományok továbbörökítése az egyenlő hozzáférés biztosításával. A korai iskolai nyelvtanulás megkönnyítése a kezdeti kudarcok elkerülésével. 210

211 Feladataink: A gyermekek nevelésében, gondozásában részt vevő felnőttek (óvónők és dajkák) minél többet használják a nemzetiségi nyelvet. Gyermekeinket a különbözőségek elfogadására neveljük, igyekszünk kialakítani bennük olyan erkölcsi tulajdonságokat, mint az együttérzés, figyelmesség, őszinteség, segítőkészség, tolerancia stb. A gyermekek érdeklődését, kíváncsiságát felkeltsük a kétnyelvű nevelésünk adta gazdag tevékenységekkel. A német és magyar nyelvű kommunikációban törekszünk természetes nyelv elsajátítási eljárásokat alkalmazni, ezen belül kiemeljük az utánzáson alapuló nyelvi ismeretszerzést. Nemzetiségi nyelvi nevelésünk keretei: Az egészséges életmódra nevelésben a nemzetiségi nyelv: Az egészséges életmódra nevelés behálózza a gyermek egész napját, lehetőséget biztosítva a folyamatos nyelvhasználatra. A gondozási tevékenységek közbeni kommunikációban a két nyelv használatának aránya függ a gyermek életkorától és nyelvi szintjétől. Feladataink: Olyan gondozási szokásrendszer kialakítása, melynek során a gyermeknek lehetősége, alkalma van a nemzetiségi nyelv használatára, testi szükségleteinek és mozgásigényének kielégítésére. Önálló testápolási, öltözködési, étkezési helyzetekben lehetőség biztosítása a nemzetiségi nyelv megismerésére, helyes alkalmazására - már az óvodába lépéskor. Az egyéni beszédfejlődés ütemének és a gyermek saját kialakult szokásrendszerének figyelembe vétele nyelvi nevelésünk során. Gyermeki tevékenységek: A csoportszobában: bútorok, használati tárgyak, eszközök megnevezése, neveik gyakorlása. Étkezéssel kapcsolatos eszközök, ételek nevének megismerése. Az öltözőben: Tevékenységek megismerése nemzetiségi nyelven. Testrészek, ruhadarabok neveinek gyakorlása. Mosdóban: Használati tárgyak, tevékenységek megismerése nemzetiségi nyelven (tisztálkodás, fogápolás, fésülködés). Udvaron: Játékok, berendezési tárgyak nevének megismerése, gyakorlása nemzetiségi nyelven. Az érzelmi szocializációban a nemzetiségi nyelv: Feladataink: Olyan szeretetteljes, biztonságos, derűs, nyugodt óvodai légkör biztosítása, amelyben a gyermeket már az óvodába lépés pillanatában pozitív hatások érik a nemzetiségi nyelvvel való ismerkedése során. Segítjük az olyan társkapcsolatok kialakulását, amelyek a nemzetiségi nyelv megszerettetéséhez, gyakorlásához vezetnek (pl. jól beszélő gyermek kapcsolata a meg sem szólalóval). Figyelünk az egyes gyermek jelzéseire (öröm, bánat, visszahúzódás), ami a közösségi magatartás mellett jelzés is lehet a gyermek és a nyelv kapcsolatára. A gyermekek önértékelése, közösségi érzésük a mindennapok, az ünnepek és a feladatvégzések során fejlődik. 211

212 Gyermeki tevékenységek: Fontosnak tartunk minden közösen végzett tevékenységet: közös játékot, a különböző tevékenységek által (választható, kötelezően választható, illetve kötelező) közösen gyűjtött ismereteket, közös sétákat, kirándulásokat, ünnepeket és az ajándékkészítéseket (születésnapra, karácsonyra, húsvétra, anyák napjára). Nemzetiségi ünnepeink, hagyományrendszerünk: Évszakhoz kapcsolódó jeles napjaink: Terményünnep Márton nap Mikulás Advent Farsang Húsvét Anyák napja Gyermeknap Születésnap Minden évben, áprilisban kerül megrendezésre a Német Nemzetiségi Nap. Szervezeti keretek: Hetirend - Napirend: Megegyezik az alapprogramok napirendjével, miközben tudatosan arra törekszünk, hogy a nemzetiségi nyelvet minél gyakrabban és minél több tevékenység közben használjuk a nap folyamán Programunk tartalma, tevékenységformák: Játék, játékba integrált tanulás: A nap folyamán kialakult játékszituációkat használjuk fel a nyelvi kommunikációra, tárgyak megnevezésére. A szimbolikus szerepjátékokban a mindennapi kommunikálást gyakoroljuk, a konstruktív játékban, manipulatív tevékenységekben kihasználjuk a lehetőségeket mondatmodellek, nyelvi fordulatok gyakorlására. Ezáltal a nemzetiségi nyelv bátrabb használatát a nemzetiség nyelvén a folyamatos beszédet, kifejezőkészséget erősítjük. Német nemzetiségi nevelés: A nemzetiségi nevelésben kiemelkedően fontosnak tartjuk az óvónő modell szerepét. Beszédünk, magatartásunk példaértékű, a gyermekek számára követésre méltó legyen. Mindezek érdekében továbbképzéseken veszünk részt, folyamatosan fejlesztjük nyelvi kultúránkat. A különböző nyelvi helyzetekben segítjük a helyzetfelismerést és a tevékenységhez kapcsolódó megfelelő nyelvhasználatot. 212