Teljes molekulaszínképek variációs alapú számítása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Teljes molekulaszínképek variációs alapú számítása"

Átírás

1 Szakdogozat ees oekuaszíképek varácós aapú száítása írta: Szdarovszky aás éavezetők: Dr. Császár Atta egyete taár EE éa Itézet Dr. Czakó Gábor posztdoktor ösztödías Eory Uversty Eötvös orád udoáyegyete erészettudoáy ar Vegyész Szak Budapest 9

2 artaoegyzék I. Bevezetés II. Eéet háttér II.. Hato-operátor II.. eprezetácók II... D 3 OPI II... ED 3 OPI.. 8 II..3. D FOPI.. 9 II..4. ED FOPI II.3. Bázsfüggvéyek... II.3.. Haítás bázsfüggvéyek.. II.3.. adás bázsfüggvéyek... II.3.3. Potecá-optát (PO) bázsfüggvéyek.. 4 III. D vzsgáatok.. 7 IV. Száítás eredéyek... IV.. A H 3 oekuao tees rezgés szíképe..... IV... A kvadratúra közeítés akaazhatósága határfetéte kérdések. IV... A PO-DV vzsgáata... 4 IV..3. A H 3 oekuao dsszocácó köze rezgés eergaszte 5 IV.. A He 3 kötött áapota. 6 V. átások VI. Összefogaás... 8 VII. öszöetyváítás. 3 VIII. Függeék VIII..Függeék. DV reprezetácó.. 3 VIII..Függeék. ezgés Hato-operátor IX. Egsh suary

3 I. Bevezetés apakba háro egközeítésébe etérő ódszercsaád haszáatos agozgások varácós aapú száítására adott potecás eerga feüete (PES t poteta eergy surface ). Az eső (bár e a egkorább) ódszer eőre evezetett egyed görbevoaú koordátákba feírt Hato-operátort akaaz eatt küö prograkód írását géy a küöböző éretű etve kötésvszoyú redszerekre [ - 5]. Ez a egközeítés egyedsége att redkívü effektív ehet esősorba háro- esetekét égyatoos oekuákra akaazzák és ár többször aapát szogáta tees (az eső dsszocácós határg teredő) rezgés-forgás oekuaszíképek száításáak [ 6 ]. Csoportukba ezt a ódszert a DOPI [ 4 7] progracsoag képvse. A ásodk ár átaáosabb ódszer [ 8] e géy küö kód írását a küöböző éretű vagy kosttúcóú redszerekre és aapát az EckartWatso Hato-operátor [ 9] haszáata képez. agy eőye hogy orákoordátákba a ketkus eerga operátora de redszerre azoos aakú á éppe ez az átaáos aak vezethet uerkus probéákhoz a ketkus eerga operátorába feépő a agkoordátákba szguárs tagok att. Ez az eárás aboratóruuk kerete beü a DEWE [ 8 ] progracsoaghoz kötött. A haradk és egybe egátaáosabb uerkus eárás [ ] a fehaszáó áta defát beső koordátákat haszá és egyarát ehetőséget kíá tees etve redukát dezóú száításokra tetszőeges beső koordátaredszer tetszőeges beágyazása eett egyazo progra kereté beü. Iye a csoportuk áta feesztett GEIUSH [ ] progracsoag eyek redkívü eőye átaáos fehaszáhatósága. Ugyaakkor egegyze hogy a teese átaáos eírásód ks értékbe korátozza a száítások hatékoyságáak öveését. A szguartások okozta ehézségek egodása vaat az akaazott agortus robosztussága és effektvtása dháro eárástípusba aapvető fotosságú. Az aábbakba következő tárgyaásba korátozzuk érdekődésüket egy köye átáthatóak tűő esetre az eső varácós ódszer hároatoos oekuákra törtéő akaazására és fektessük a hagsúyt a feépő uerkus egodás ehetőségek és a kapcsoódó ehézségek vzsgáatára. A beső koordátákba feírt Hato-operátorok dg tartaazak a koordátákba vagy a koordáták függvéyebe szguárs tagokat [ ]. Aeybe a száíta kívát rezgés-forgás spektru tartoáya oya hogy az adott PES-e 3

4 egeged oya agkofgurácókat eyek a ketkus eerga operátoráak vaaey tagába szguársak száo ke az ebbő adódó ehetséges uerkus vagy határfetéte probéákka. Ezek pédáu az X 3 eegű redszereké eeteek godot aeybe a tees rezgés(-forgás) spektru rát érdekődük. Ez a heyzet a H 3 oekuao agozgásaak vzsgáata sorá s feép és tovább kopkácót eet az áapotok kteredt dffúz eege. Hasoó okbó eet khívást a He 3 oekua ugyacsak redkívü dffúz ásodk kötött rezgés áapotáak eírása (a He 3 oekuáak csupá két kötött rezgés áapota va). Mdkét redszert kooy érdekődés övez a H 3 keekedő asztrokéa eetőségű íg a He 3 ásodk kötött áapotáak koverges száítása száos fzka odefeesztésse fogakozó kutatócsoportak okoz régóta fetörést [ 3 ]. A H 3 dsszocácó köze rezgés eergaszteek kszáítása többszáz processzoros szuperszáítógép akaazását géyete eddg [ 4 5 ]. Érdekes ódo a szguartás következtébe feépő uerkus probéák a a apg e teese tsztázottak az rodaoba küöböző ááspotokat és egodás avasatokat taáhatuk ezek korátozó hatásaak kküszöböésére. ektsük át éháy de tartozó feezetet a szguartás probéák kezeésérő. Az eső ehetséges avasat a koordáta redszer egvátoztatása. Ez törtéhet akár eortogoás vegyértékkoordátákra s á ezek kevésbé eszkedek a PES-hez s az ortogoatás háya tovább kopkácókat okoz. Watso [ 6] hperszférkus koordáták segítségéve kerüte e a radás szguartás ehézséget. Egy ásk egközeítés ortogoás koordáták haszáata eett keze a szguartást. Eze beü két út eítedő. Az eső út egfeeő határfetéteű drektszorzat bázs segítségéve aatkusa száoa a átreeeket így kerü e a kvadratúra közeítés haszáatát. Ezze ét Hederso eyso és Sutcffe (HS) a göb oszcátor függvéybázs és többépcsős bázskotrakcós dagoazáó techka akaazásáva [ 7 ]. Hasoó egodást követett Braey és Carrgto [ 8] s a H 3 rezgés eergaszteek száítása sorá de ők teratív áczos dagoazáót haszátak. A ásodk út a probéa uerkus fetéteehez eszkedő edrekt-szorzat bázs akaazásá aapu. Fotos egegyez hogy a radás szguartás gyakra csatot a haítás szguartássa ert pédáu hároatoos oekuáká ha egy yútás koordáta uáva egyeő a haítás koordáta e érteezhető (ásd () egyeet). Így az 4

5 optás bázs egy e-drekt szorzat bázs aey a csatot koordáták függvéyebő á. Eek eeére egobb tudoáso szert csak két e-drekt szorzat bázst akaazó techka étezk. Az egyk Braey [ 9] evéhez fűződk ak a kétdezós göb oszcátor saátfüggvéyeket haszáta fe. A ásk téavezető és ukatársak evéhez kapcsoódk akk a tteoh és Cargo áta kfeesztett Besse- DV függvéyeket [ ] (DV t dscrete varabe represetato ásd. VIII.. Függeék) csatoták egedre-poookka ad akaazták rezgés [ ] etve rezgés-forgás [ 3] eergasztek száítására. A e-drekt szorzat bázsok akaazásaak szűk paettáa a drekt-szorzat bázsok kedvező tuadoságava agyarázható: bár a huáfüggvéyt ehezebb sorbafete ratuk a potecás eerga átráak eee köyebbe száíthatóak s a Hato átr szerkezete s egyszerűbb egköyítve egy hatékoy átr-vektor szorzás evégzését a éküözhetete teratív dagoazáók akaazása sorá. Végü tegyük rövd ktérőt a H 3 egy ág kevéssé tsztázott feezetébe ba HS [ 7] feüvzsgáták a H 3 -ra Jacob koordátákba DV reprezetácóba végzett háro-dezós rezgés száításakat utá eredéyek evarácós vsekedésére Carter és Meyer [ 4 ] (CM) fehívta a fgyeet (egegyzedő hogy a DV forazus e varácós így részbe egepő a krtka de kétségkívü HS eredéye potataok votak). Az ákoverges eredéyek adott szetráú rezgéshez tartoztak CM szert a hbaforrás a rossz határfetéteű bázskészet haszáata vot. HS a probéát a Hato-operátorba egeeő radás szguárs tagok tegráaak kvadratúra közeítésse vaó száítására vezette vssza. Szakdogozat uká céktűzése köré tartozott a szguartás következtébe feépő uerkus ehézségek aapos vzsgáata eze probéákat hatékoya kezeő továbbá dffúz redszerek eírására s akaas száítás eárás eőáítása s a ódszer akaazása az eített kooy khívást eető redszerek (H 3 és He 3 ) esetébe. Muká sorá a korábba aapvetőe Czakó Gábor áta Fortra yeve írt [ 5 6 ] hároatoos oekuák rezgés szíképéek száítására haszáatos prograot feesztette tovább. ovább feadato vot a kfeesztett ódszer kteresztése rezgésforgás szíképek etve rezoacaáapotok száítására s. 5

6 II. Eéet háttér II.. Hato-operátor Száos eárás étezk arra hogy egszerkesszük hároatoos oekuák rezgés Hato-operátoráak egy átrreprezetácóát (ásd [679478]). Az eút két évtzedbe dötőe az ortogoás koordátaredszerek (O) haszáata teredt e ert ezek haszáatakor a ketkus eerga operátorába cseek vegyes dervát tagok így azok egyszerűbb aakúak köyebbe kezehetőek. A Sutcffeeyso-fée hároatoos átaáos rezgés Hato-operátor [ ] ortogoás koordátákba (p. Jacob vagy adau koordáták) ato egységbe a következő aakot öt ( Θ V Θ Θ Θ H ˆ ctg ˆ ) } () aho { Θ} a háro beső koordáta V a potecás eerga operátora ˆ és egfeeő redukát töegek [ ]. és két yútás Θ pedg haítás koordáta az tegráás térfogatee. Megegyzedő hogy íg a vzsgát redszer eerga saátértéke az () operátor saátértéke addg eerga saátfüggvéye aakúak aho dθ d Θd s Ψ {... Ψ az () operátor saátfüggvéyet eö (ásd. VIII.. Függeék). Ez fgyeebe veedő az akaazott bázsfüggvéyek határfetéte tuadoságaak vzsgáatáá. Varácós egközeítésbe az () operátor átrreprezetácóáak eőáításához a egkézefekvőbb ódszer drektszorzat típusú bázskészet (P t product ) haszáata. Vegyük a hárodezós rezgés probéa kezeéséhez egy átaáos hárodezós ortoorát drektszorzat bázst { } cos Φ Θ aakba aho az - - és Θ-függő bázsfüggvéyek száa és. Eek segítségéve eőáíthatuk az eeű V I I I I I I H Θ Θ Θ Θ () Hato-átrot aho 6

7 ( ) ( ) vagy (3) ( ) ( ) vagy (4) Φ ( Θ) ctg( Θ) Φ ( cosθ) Θ cos Θ Θ (5) az I I és I átrok - - és -dezós egységátrok Θ íg az -dezós potecás eerga átr eee egadhatók t ( ) ( ) Φ ( Θ) V ( cosθ) ( ) ( ) ( cosθ) cos Φ V. (6) A ketkus eerga operátoráak drekt szorzatok összegekét eőáó átrába egeeő egységátrok att (továbbá egy rtka szetráva redekező potecás eerga átrot fetéteezve) egy specás struktúráú rtka Hato-átrhoz utuk aey a saátértékek eghatározásáá ehetőséget kíá hatékoy teratív (I) dagoazáók akaazására. Az eddg sertetett eárást aeyet eőször taá a [3] refereca szerző akaaztak a bevezetett rövdítések segítségéve OPI-va eöhetük. Az OPI techkák dötő többségébe a Hato-átr eőáításáak kötsége ehayagohatóa kcs a tees száítás géyhez képest az dőeghatározó téyező a saátpárok keresése aey száos átr-vektor szorzáso keresztü törték. Az teratív dagoazáók hatékoysága a dagoazáadó átr rtkaságátó és szerkezetétő függ íg a H Hato-átr struktúráa a fehaszát bázsfüggvéyektő. ektsük át éháy ehetőséget a szorzat bázs egváasztására. II.. eprezetácók II... D 3 OPI Mdháro koordátára a DV reprezetácóak egfeeő bázsfüggvéyeket akaazva a [4] refereca áta DOPI-ak eevezett eáráshoz utuk eybe a D betű uta a DV techka akaazására. A későbbek kedvéért eöük ezt ost D 3 OPIva aho a 3-as arra uta hogy dháro dezóba DV techkáva éük. A D 3 OPI eárás sorá a és átrok eee (egfeeő bázs eseté) Θ 7

8 aatkus foruákka száíthatók [ 3 ] íg az és átrok eeere a kvadratúra közeítésse éük dagoás átrokat kapva eredéyü. A D 3 OPI khaszáa a DV techkák esődeges eőyét hogy V a potecás eerga átra dagoás. Ugyaakkor H dagoáso kívü ee között va e-ua ee így ez a agyértékű egyszerűsödés e haszáható k tees értékbe. A végeges D 3 OPI Hato-átr redkívü rtka átr csupá ( ) e-ua eee eyek heye eőre eghatározható (ásd.. ábra eső sorát). Míg az ˆ és ˆ operátorok dagoás átrreprezetácóa garatáa a e-ua eeek csekéy száát a kvadratúra közeítés haszáata radás szguartás feépése sorá korátozhata a ódszer akaazás ehetőséget. Ahogy errő a bevezetőbe ár szó esett átaáosa efogadottá vát hogy a kvadratúra közeítés e haszáható a (4) egyeetbe szerepő tegráok száítására ha a szguartás éyeg. II... ED 3 OPI Most vátoztassuk eg a D 3 OPI eárást ayba hogy egfeeő határfetéteű (az () operátor haszátakor ( ) és ( ) ) bázs váasztásáva a (4) egyeette defát átreeeket aatkusa száouk és a DV reprezetácót a traszforácós techkáva yerük (ásd. VIII.. Függeék). Eek eöésére szogáo ED 3 OPI aho E eö az egzakt-dv akaazását a szguárs operátorok átraak eőáításakor. ektve hogy yekor és te átr esz H óva kevésbé esz rtka e-ua eeeek a száa ( ) (ásd.. ábra ásodk sorát). HS [ 7] ezt a techkát akaazta göb oszcátor bázs fehaszáása eett ugyaakkor a saátpárokat teratív dagoazáó heyett többépcsős bázskotrakcós dagoazácóva yerték. Ez az eárás terészetese óva agyobb száításgéyű t a dagoás és átrokra épüő eárások. Feerü tehát a kérdés hogy ehet-e a e-ua átreeek szááak öveése ékü keze a szguartást. Ehhez a D 3 OPI eárás oya ódosításat ke egfoto aeyek cseek hatássa H rtkaságára. 8

9 II..3. D FOPI Egy haszosak tűő ehetőség hogy DV reprezetácóva csak a két radás koordáta eseté éük íg a haítás koordátáá egaraduk FB ( fte bass represetato ) reprezetácóba. Jeöük ezt D FOPI-va aho F uta az egydezóba haszát FB reprezetácóra. Ha a haítás ozgás eírására orazát egedre-poo bázst akaazuk agy eőyt eet hogy a egedre-függvéyek a ketkus eerga operátor Θ-függő részéek saátfüggvéye. Így és ebbő következőe I Θ és s dagoás átr. erészetese a vegyes DV-FB reprezetácó eseté a potecás eerga átra e esz dagoás. Ugyaakkor a kétdezóba haszát DV att az bokkdagoás aakú. E bokkok érete (ásd.. ábra haradk sorát). V eeet Gauss egedre kvadratúráva száohatuk (cosθ) P I Θ ( ) w k P qk V r r q k P qk δ δ k V (7) Θ aho w k az adott q k kvadratúra pothoz tartozó Gauss egedre kvadratúra súy. Az r és r potok az - és -függő DV bázshoz tartozó kvadratúra potok. Ahogy az. ábrábó átható e vezettük be ú e-ua eeeket a D 3 OPI és D FOPI agortusokba H szerkezete azoos. II..4. ED FOPI Végezetü godouk eg hogy törték ha e haszáuk kvadratúra közeítést és eeeek száítására a D FOPI agortuso beü. Ekkor utuk az ED FOPI-ve eöt ódszerhez eyek kerete között a (4) egyeetbe defát átreeeket egzakt-dv-re áítuk eő és FB-t haszáuk a haítás koordátára. Itt a egedre-poook tuadosága bztosíták hogy a I IΘ és I IΘ átrok szerkezete egegyezk a I Θ és I Θ átrok szerkezetéve. Eek következéyeképpe az ED FOPI- beü se épek fe ú e-ua eeek H-ba. 9

10 Összefogava a szguartás kezeése eett s ugyaoya szerkezetű ( ) e-ua eeű Hato-átrot kapuk t a D D FOPI agortusok sorá (ásd. ábra egyedk sorát). 3 OPI és D 3D OPI ED 3D OPI D D F D OPI ED D F D OPI I I I I Θ Θ I I Θ Θ V H. ábra A () egyeetbe szerepő átrok szerkezete küöböző (D 3 OPI ED 3 OPI D FOPI és ED FOPI) reprezetácókba a e ua eeek fetütetéséve (az átáthatóság kedvéért 3 és 4).

11 II.3. Bázsfüggvéyek II.3.. Haítás bázsfüggvéyek Az eőző feezetbe ehagzott eőyök att száítása sorá a haítás koordátára orazát egedre-poookat haszáta bázskét azaz a { ( ) ( ) Φ ( cosθ) } ( ) ( ) P ( Θ) { } egodássa cos éte. Itt eítedő hogy AX típusú redszerek eseté (terészetese az átaa vzsgát X 3 típusú redszerek s de tartozak) a D FOPI és az ED FOPI reprezetácókba e váasztás ehetővé tesz a száítások két bokkra osztását. Eek oka hogy ua de oya átree eyek eőáításába páros és párata egedre-poo egyarát részt vesz. Ez köye beátható hsze a () egyeetbe csupá a V átr e dagoás a egedre-bázs szert eek eeet vszot a (6) tegrá ada aho a potecá cos( Θ) -ak páros függvéye eyet szorozva egy párata és egy páros egedre-pooa párata szorzatfüggvéyt kapuk eyek tegráa a szetrkus [-] tervauba ua. A továbbakba a két bokkot páros etve párata bokkak evezzük a résztvevő egedre-poook partásáak egfeeőe. II.3.. Prtív radás bázsfüggvéyek A II.. feezetbe a átreeeket tetszőeges ortoorát bázssa írtuk fe. Az aábbakba az átaa haszát háro radás bázskészetet utato be (a továbbakba a VB eöés uta a spektrás bázsfüggvéyekre etve az azokka aatkusa száot átrreprezetácókra). Az eső a Herte-DV bázs [ 3 ] ahez tartozó spektrás függvéyek VB ( ) / ( ) H ( ( )) e () aakúak aho oráás faktor H az! π -edk Herte / poo q és a ( )/ aho q a a Q koordáta átr (ásd aább) -hez tartozó egagyobb saátértéke (egagyobb

12 egfeeő Gauss kvadratúra pot) a és szabad paraéterek. A Herte-DV-t a függeékbe sertetett traszforácós ódszerre yerhetük. A koordáta átr defícóa VB VB ( ) ( ) Q vagy. () Q saátértéke adák a radás kvadratúra potokat íg a saátvektorat tartaazó átr esz a traszforácós átr at fehaszáuk a küöböző operátorok FB reprezetácóáak DV-be vaó traszforáására. és defícóa garatáa hogy az összes kvadratúrapot az [ a ] tervauba heyezkedk e. Ez a bázs e teesít a ( ) határfetétet a (4) egyeet tegráa dvergesek így a egfeeő átreeek e száíthatóak aatkusa. A ásodk bázs aapát a göb oszcátor függvéyek képezk VB / / / 4 / e / ( ) / () / aho / egy asszocát aguerre-poo az / oráa és Q () / a Q aho () a Q (ásd aább) -hez tartozó egagyobb saátértéke (közeítőe a egagyobb egfeeő Gauss kvadratúra pot égyzete) végü a szabad paraéter. A DV-t a Herte-DV-hez hasoóa áítuk eő csak ekkor a koordáta égyzetéek a átrát haszáuk (ehhez vaak aatkus foruák) () VB VB ( ) ( ) Q vagy (3) () így a kvadratúra potok Q saátértékeek égyzetgyöke. defícóa garatáa hogy a kvadratúrapotok a [a] tervauba heyezkedek e. Ez a bázs keégít a egkívát határfetétet így a szguárs operátor átra egzakt-dv-re s eőáítható. A (3) és (4) egyeette defát átreeek aatkusa száohatóak [ 3][ 7 ] : VB ( ) / / Γ( 3 / ) Γ( 3/ ) Γ( 3 / ) ( 3 / ) δ δ δ!!! (4)

13 Γ Γ ) 3/ (! ) 3/ (! VB (5) A (3) egyeet eeere az átaa evezetett forua segítségéve: Γ Γ Γ Γ / / () )! ( ) 3/ (! ) 5/ ( )! ( ) 3/ (! ) 5/ ( δ δ δ Q (6) A (3) és (4) egyeetek egzakt-dv reprezetácóba és aakúak aho a traszforácós átr oszopa saátvektora. () VB () ) ( () VB () ) ( ) ( () Q A haradk bázs Besse-DV [ ] függvéyekbő á eyek aaka J / π π (4) aho J / Besse függvéyek és. A Besse kvadratúrapotok heye így az összes kvadratúra pot a tervauba va aho szabad paraéter a eghatározza az a / π r / ) ( π a < r a koordáta tartoáyát. Besse-DV bázsba a (3) és (4) egyeetekbe defát átreeek aatkus foruá (fotos fehív a fgyeet hogy az aábbak ár DV foruák eetétbe a korább VB foruákka): [ ] π δ π δ (5) δ π ) )( ( ) (. (6) Megegyzedő hogy kvadratúra közeítés haszáatakor az ] ) /[( ) /( δ π kfeezést kapák íg a fet írt 3

14 összefüggés edagoás átrhoz vezet. A Besse-DV függvéybázs a göboszcátor-dv függvéyekhez hasoóa egfeeő határfetétee redekezk a szguárs operátor átrreprezetácóát aatkus foruákka yerhetük. II.3.3. Potecá-optát bázsfüggvéyek étrehozhatuk ge kopakt á H szerkezetét e ódosító reprezetácót ha az ú. potecá-optát (PO) DV [ 33-35] reprezetácót áítuk eő. Eek éyege hogy egydezós bázsfüggvéyekek egy egydezós ode redszer saátfüggvéyet váasztuk eyeket az eredet ú. prtív bázsuko fetük sorba. A radás koordátákra akaazott PO-DV rövde az aábbak szert fogaható össze. Oduk eg a következő egydezós Hato-operátor saátértékegyeetét agyszáú bázsfüggvéy fehaszáásáva; Hˆ d d ( ) Vˆ ( ; Θ D ) vagy (7) aho a páros partású és párata partású esetbe. Vzsgáata sorá kétfata effektív Vˆ ( ; Θ) potecás eerga függvéyt haszáta. Egyk esetbe és Θ f paraéterek (az egyesúy geoetráak egfeeő értékek) íg a ásodk esetbe reaát potecát száota azaz az adott DV reprezetácóba odotta eg) Vˆ ( ; Θ) kvadratúra potokba (az D probéát -ek és Θ szert uát vette. A kétfée effektív potecát a H3 esetébe a. ábra utata. A PO-DV spektrás bázsfüggvéyeket tehát a D ˆ H operátor eső éháy saátfüggvéye képez. ézzük eg hogya á eő a PO-DV reprezetácó a traszforácós ódszerre: () () Göb-oszcátor-DV és Besse-DV prtív bázs eseté átrát -t ˆ D D áítuk eő H eső éháy saátfüggvéyé (ve H saátfüggvéye a prtív bázsfüggvéyek eárs kobácóa a átreeek egyszerű aatkus ˆ Q képetekke száohatóak). A PO kvadratúrapotok a () Q átr saátértékeek () () égyzetgyöke a traszforácós átr aey saátvektorat tartaazza. Q 4

15 Herte-DV eseté átrát Q -t áítuk eő a kvadratúrapotok Q saátértéke a traszforácós átr Q saátvektorabó á. () A koordáta átrokhoz hasoóa a ketkus eerga operátoráak átreee D ˆ H saátfüggvéyeek bázsá egyszerű aatkus képetekke száohatóak. (3) A ketkus eerga operátor tagaak átrat DV-be traszforáuk a korábba yert vagy () átrok segítségéve. (4) Végü a potecás eerga átráak eeet a PO-DV kvadratúrapotokba száouk. 5

16 . Ábra Egydezós effektív potecáok f paraéteres (fekete égyzetek) és reaát (pros csagok) esetbe a H 3 oekuaora 6

17 III. D vzsgáatok Aak érdekébe hogy obba egértsük a kvadratúra közeítés etve az egzakt-dv akaazhatóságáak fetéteet vaat az akaazott bázsfüggvéyek határfetéte tuadoságaak következéyet cészerű egvzsgá ezeket egy egyszerű egydezós ode probéá. ektsük a következő egydezós dőfüggete Schrödger-egyeetet ( ) d d d d [ ) E ψ ψ (8) aho és az tegráás térfogatee d. A szguartás az kötődk. A (8) egyeetek étezk aatkus egodása de { 3... } edk saátérték 3/ E { 3... }. A ψ -ba ua kvéve az esetet (ekkor e ép fe az öye beátható hogy a ( ) d d E taghoz -ra az - saátfüggvéyek aptúdóa szguárs tag). (9) Schrödger-egyeetek d tegráás térfogatee eett egegyezek a saátértéke a (8) egyeet saátértékeve ugyaakkor saátfüggvéye az (8) egyeet saátfüggvéye szorozva az vátozóva azaz ψ. Így a (9) egyeetbe szerepő Hato-operátor adott bázssa eőáított átrreprezetácóa ekvvaes a (8) egyeet Hato-operátoráak átrreprezetácóáva azoos de az koordátáva eosztott bázso. A vzsgáatok sorá a (9) egyeet átrreprezetácóát áította eő a háro II.3..-be sertetett bázs segítségéve d kvadratúra közeítés d (aho étezk ye) egzakt-dv-t haszáva az tagra. Megegyzedő hogy bár a Herte-DV bázsfüggvéyek az ( ) koordátatérbe érteezettek (és ortoorátak) egfeeő a és váasztássa uerkusa uák -ba így a ráuk voatkozó ( ) tegráás tartoáyok heyettesíthetőek a egodásakor. [ ) tartoáya azaz akaazhatóak eze odeprobéa 7

18 A korábbakak egfeeőe a II.3..-ba defát bázsfüggvéyeket eosztva az koordátáva egkapuk a (8) egyeet ekvvaes átrreprezetácóát képező bázsfüggvéyet. Az eosztott göb-oszcátor és a Besse-DV függvéyek értéke véges -ba íg az eosztott Herte-DV függvéykészet szguárs -ba azaz e teesít a egfeeő határfetéteeket. erészetese a közeítő saátfüggvéyek eyek a bázsfüggvéyek eárs kobácóakét áak eő örökk a bázs határfetéte tuadoságat. A száot eredéyeket az I. tábázat fogaa össze. Ebbő ó átszk hogy egfeeő határfetéteű bázs akaazásakor a saátértékek kovergáak az összes esetbe akár kvadratúra közeítést akár egzakt-dv-t haszáuk az tag reprezetáására. Ugyaakkor e egfeeő határfetéteű bázs eseté csak az saátértékek kovergáak ekkor a szguárs tag DV átreeet csak a kvadratúra közeítésse száohatuk ert az FB átreee dvergáak. Összefogava bár a szguárs tag átreeet eőáíthatuk d a két (egzakt és kvadratúra közeítést akaazó) DV reprezetácóba rossz határfetéteű bázsfüggvéyek akaazásakor e kapuk koverges eredéyeket ha a saátfüggvéy egtaáás vaószíűsége e ua a határo ( ). A kvadratúra közeítés haszáhatósága eetodásba va azza az átaáosa eteredt ézette [ 7 ] szert a közeítés e űködk tartaú tagok eseté. Érdekes és átaáos eredéy hogy ég rossz határfetéteű bázsok haszáata eseté s (aeyekke ehetete a saátfüggvéyt heyese közeíte) koverges saátértékekhez uthatuk ha a saátfüggvéy aptúdóa ua a határo ( eset). Ez azt utata hogy a bázsfüggvéyekek e ke fetéte az egész koordátatérbe eíruk heyese a saátfüggvéyt eég csak a fzkaag reevás régókba. 8

19 I. tábázat A (9) egydezós Schrödger-egyeet saátértéke küöböző bázsok [Herte-DV göb-oszcátor-dv és Besse-DV] és DV reprezetácók [kvadratúra közeítés (v.öz.) vagy egzakt-dv-t (E-DV)] eseté 5 4 Egzakt Herte Göb Besse Herte Göb Besse v.öz. v.öz. E-DV v.öz. E-DV v.öz. v.öz. E-DV v.öz. E-DV

20 IV. Száítás eredéyek IV.. A H 3 oekuao tees rezgés szíképe eyso és ukatársa [ 3 4] 6-ba kszáoták a H 3 oekuao összes az eektro aapáapothoz tartozó rezgés eergasztét. Ez vot az eső oya eredéy eybe az akaazott PES egfeeőe írta e az o eső dsszocácóát s. A 3 H H boásak egfeeő eső dsszocácós eerga (D) 3496 c - -gye H heyezkedk e a rezgés zéruspot eerga föött [ 4 ]. A egadott PES akaazása eseté az eső dsszocácós határg összese 687 páros és 599 párata partású rezgés szt taáható eyeket eyso és ukatársa éháy kvétee c -es kovergecáva kszáítottak. Ehhez azoba az akaazott agortus att egy szuperszáítógépre vot szükség. Eek tükrébe a H 3 oekuao rezgés szteek eső dsszocácós határg törtéő száítása egy aszta száítógépe küööse akaas tesztek tűt a korábba sertetett agortusak vzsgáatára. ovábbá érdekes és e tsztázott kérdés a bevezetőbe eített a H 3 kapcsá feerüő száítás probéák köre: a kvadratúra közeítés akaazhatósága a váasztott bázs határfetéte tuadosága. Száításaat Jacob-koordátaredszerbe végezte és terészetese a [4] referecábó vett PES-t és töegeket akaazta ehetővé téve az eredéyek drekt összehasoítását. IV.. A kvadratúra közeítés akaazhatósága határfetéte kérdések A küöböző bázsokka etve DV reprezetácókka végzett száítások eredéyet a II. tábázat fogaa össze. A egobbak tűő eárás az egzakt-dv és a reaát PO haszáata göb-oszcátor-dv vagy Besse-DV prtív bázs eett (azoos határfetéteek és a PO D probéák koverges eírása eseté a prtv bázs foráa eéeteg rreevás) egy aszta száítógépe körübeü 5 apos futás utá az átauk akaazott egagyobb bázso az összese 687 (páros) 599 (párata) 86 rezgés sztre c -re koverges saátértékeket produkát. Ez aó kvéte ehet 6 szt aeyekre az c -e beü kovergeca e áítható bztosa azoba a degeerát sztek fehasadásábó az vaószíűsíthető (a degeerát sztek két kopoese a két küöböző partású bokkba taáható). Megegyzedő hogy bár HS eredéye s körübeü c -re kovergesek a dsszocácó közeébe a degeerát

21 sztek átagos fehasadásábó átszk (ásd. 3. ábra) hogy HS eredéye egy áryaatta potosabbak. Ugyaakkor egegyzedő hogy azok eőáítása több száz processzor géybevéteét kíváta eg így az optásak taát eárásuk redkívü ígéretes. A száítás eredéyekbő az s átható hogy HS [ 7] azo egáapítása szert a kvadratúra közeítés e akaazható szguárs tagokra e teese heytáó hsze a páros partású sztekre a közeítés eredéye szte tökéetese egegyezek az egzakt-dv eredéyeve. Ugyaakkor a párata partású sztek eseté kooy hbát eredéyez a kvadratúra közeítés erre agyarázatot egyeőre e tudok ad. CM [ 4] azo egáapítása szert a párata szetráú sztek száítására az sertetett göb-oszcátor bázs (at HS s haszát) tuadosága e egfeeőek a határo (tt e a korább ( ) határfetéterő va szó) bee az asszocát aguerre-poook asszocácófokát agasabbra keee ve öagába ugyacsak e heytáó hsze skerüt a göb-oszcátor bázso s c -re koverges saátértékeket száíta. ét tovább érdekes eredéy fűződk a Herte-DV bázshoz. Az egyk várható és korábba s tapasztat [ ] eeség azaz a páros rezgés szteké átható ugrásszerű hbaövekedés a eárs oekuaszerkezetek egfeeő gátagasság föött. Ez érthető hsze az adott eergatartoáyba a huáfüggvéy e tűk e - ba így az ott dverges Herte-poookbó képzett bázs rossz eredéyt ad. A ásk érdekesség a párata rezgés szteké tapasztaható: a határfetéte probéák tt e átszaak érvéyesü. Megepő az s hogy a várt kvadratúra közeítés okozta god óva ksebb értékűek átszk t a két egyéb bázs eseté ugyaakkor a bázs éretéek öveéséve egyre agyobb hbáva terhetek az eredéyek.

22 II. tábázat A H 3 oekuao küöböző rezgés eergatartoáyara száot a [4] referecára voatkoztatott reatív hbák abszoút értékéek átaga c -be küöböző bázsok etve DV reprezetácók [egzakt-dv (ED) és kvadratúra közeítés ()] haszáatakor a artoáy P b (85 8 3) ( ) (5 38) Her. Göb Besse Her. Göb Besse Her. Göb Besse ED ED ED ED ED ED - p ps - p ps p ps p ps p ps a Az összes száítás a 765 bohr ( ; ) és (H) 785 u eett készüt. A PO sorá 5 prtív bázsfüggvéyt haszáta fe dkét yútás koordátára. b P a rezgés sztek partására uta páros (ps) és párata (p).

23 3. árba A H 3 degeerát rezgés eergaszteek fehasadása eárs és ogartkus skáá az átaa haszát egagyobb PO-Besse-DV bázs (fekete körök) és a [4] refereca (pros csagok) eredéyeek fehaszáásáva 3

24 IV.. A PO-DV vzsgáata Egy optás száítás eárás kdogozásáak éküözhetete részét képez az optás bázsfüggvéyek keresése. E cébó összehasoító vzsgáatot tette a prtív f paraéteres PO és a reaát PO bázsok között. Ahogy azt a III. tábázat tükröz a reaát PO bázssa yert eredéyek bzoyuak a egegfeeőbbek. Megegyzedő hogy a PO bázskészetek a ( ;) paraétere a reaát PO haszáata eett ettek optáva így a paraéterek úraoptáása f paraéteres PO esetre vaószíűeg avíta aak hbáát. Ez a közeövőbe kerü evégzésre deesetre eddg erre a redszerre optásak a reaát PO bázskészet utatkozk. III. tábázat A H 3 oekuao küöböző rezgés eergatartoáyara száot a [4] referecára voatkoztatott reatív hbák abszoutértékeek átaga c -be prtív Besse-DV és PO-Besse-DV (d reaát d rögzített paraéteres) bázsok haszáatakor egzakt-dv-t akaazva a artoáy Partás (85 8 3) ( ) Prt\v PO(f) PO(rea) Prt\v PO(f) PO(rea) pta páros pta páros pta páros pta páros pta páros a A PO száítások a 765 bohr ( ; ) a prtív bázssa végzett száítások a 4 bohr a 8 bohr eett készütek. Mde esetbe (H) 785 u. A PO sorá 5 prtív bázsfüggvéyt haszáta fe dkét yútás koordátára. A rögzített paraéteres PO száítások aatt a f értékek: bohr 4893 bohr és cos(θ). 4

25 IV..3 A H 3 oekuao dsszocácó köze rezgés eergaszte A IV. tábázat tartaazza az átaa optásak taát eárássa száova a H 3 utosó éháy kötött páros partású rezgés eergasztét és ezek etérését a referecátó. IV. tábázat A H 3 oekuao éháy (8) dsszocácóköze páros partású rezgés eergaszte és a [4] referecára voatkoztatott hbáuk c -be reaát PO-Besse- DV haszáatáva száova abc Szá (85 8 3) ΔE ( ) ΔE (5 38) ΔE ef. [4] ( 4) 3466 ( 57) (4) ( ) ( ) ( 4) ( 83) ( 6) ( 83) ( ) ( 8) ( 8) ( 68) ( 58) ( 76) ( 66) ( 38) ( 7) ( 75) () (47) ( ) ( 44) ( 6) (5) ( 47) ( 46) (8) ( 7) ( 83) ( 68) ( 6) ( 8) ( 6) ( 65) ( 55) ( 38) ( 43) ( 8) ( 5) ( 45) ( ) ( 9) ( ) ( 5) ( 96) ( 59) ( 46) ( ) ( 95) ( 3) ( 5) ( 35) 3483 ( 4) ( 5) 3483 ( 75) ( 49) ( ) ( 53) ( 7) ( 65) ( 53) ( 8) ( 8) ( 9) ( 39) ( 4) ( 54) ( 96) ( 5) ( 5) ( 45) ( 35) ( 45) ( 4) ( 577) ( 7) ( 8) ( 4) ( 46) ( 78) ( 34) 349 () 349 ( 9) 349 a Md a PES d az (H) 785 u atotöeg egegyezk a [4] áta haszátakéva. b Az összes száítás a 765 bohr ( ; ) eett készüt. A PO sorá 5 prtív bázsfüggvéyt haszáta fe dkét yútás koordátára. c Az összes rezgés szt c -re koverges az akaazott egagyobb bázso. 5

26 IV.. A He 3 oekua kötött áapota A He 3 régóta eet khívást a ódszerfeesztésse fogakozó szakeberek száára. edkívü dffúz redszer eyek csupá két kötött J forgás kvatuszához tartozó rezgés áapota étezk. Eek oka a redszer sekéy csupá 875 c éységű potecás eerga feüete. A ásodk kötött áapot eergáa csak c -gye aacsoyabb a dsszocácós határá. eesgáz trerekre végzett száítások eseté a potecát párpotecáok egyszerű összegéve szokták közeíte [ ] aga s így árta e. Ehhez az MM [ 37] potecát haszáta. Eddg eredéyeet az V. tábázat tartaazza. Jó átható hogy a H 3 eseté optásak tapasztat reaát PO techka ee esetbe e reeke. Eek okat vaószíűeg a redkívü sekéy D PO effektív potecáok képezk aeyek att az D probéákba s csak éháy kötött áapot eek eg így a PO bázsba csupá ez a éháy kötött áapothoz tartozó függvéy va íg a több PO bázsfüggvéy e kötött áapotok közeítése. A He 3 ásodk kötött áapotáak potos koverges eírásába eddg e érte e haszos eőreépéseket következtetések evoásához. V. tábázat A He 3 eső kötött áapotáak eergáa és aak hbáa c -be a [37] referecához vszoyítva göb-oszcátor-dv bázssa száítva prtív bázs és reaát PO bázs eseté a Bázséret Partás Prtív ΔE reaát PO ΔE ef.[37] ( ) páros 787 ().77 ( 7) (85 8 3) páros 784 ( 3) 757 ( 3) (75 7 3) páros 79 (5) 79 ( 58) (65 6 5) páros 774 ( 3) 683 ( 4) 787 a Az összes száítás a bohr ( ; ) és (He) u eett készüt. A PO sorá 5 prtív bázsfüggvéyt haszáta fe dkét yútás koordátára. 6

27 V. átások A korábbakba beutatott rezgés szíkép száítás eárások kapcsá két fő ráy kíákozk a továbbépésre. Az eső a ódszer kteresztése rezgés-forgás eergasztek és huáfüggvéyek száítására. Erre ár sor s kerüt de eek részetebe tt e bocsátkozo ukába aapvetőe a [7] és [3] referecákra táaszkodta. A kteresztést két gyakorat akaazás s otváta. Az egyk a rezgés-forgás eergasztek asszgácóa at az adott rezgés-forgás eergaszthez tartozó huáfüggvéy küöböző rezgés huáfüggvéyekke vaó tt e részetezett techkáva száított átfedéseek eghatározásáva tehetük eg. Ez keekedő fotosságú (kíséreteg pedg agyo eheze egodható) probéa az eéet oekuaspektroszkópa száára küöösképp az üvegházhatású gázok kapcsá. A ásk akaazás a H 3 dsszocácó köze rezgés-forgás eergaszteek és azo tú pedg rezoacaáapotaak száítása. Ez agy khívást eető feadat több okbó pédáu a regeteg (több ezer) rezgés-forgás eergaszt (száítás korátok att) oya progra fehaszáását kíváa eg ey képes a fehaszáó áta egadott spektrutartoáybe saátpárok kszáítására. Az eredéyek potosságáak öveése érdekébe deképpe szükséges egy ú potos és gobás PES kfeesztése egfotoadó akaasabb koordátaredszer beágyazás [ 38] váasztása etve a küöböző rezgés- forgás töegek hatásáak fgyeebe vétee [ 39 ]. erészetese aapfetéte a dsszocácóköze rezgés sztek potos eírása s ave eérkeztük ásodk továbbépés ehetőségükre a tszta rezgés száítások eárásaak továbbfoítására. Eek érdekébe tette s kíséreteket pédáu adaukoordáta redszerre vaó áttérésse vagy az D PO potecá ódosításáva á ezek eddg e szogátak az eddgeké obb eredéyekke. 7

28 VI. Összefogaás Bár a oekuák rezgés-forgás szíképéek varácós száítása sorá feerüő szguartás és határfetéte probéák kérdése a a apg e tsztázott tees értékbe a szakrodaoba száos eárás avasat étezk ezek kküszöböésére. Dogozatoba a Sutcffe eyso-fée hároatoos átaáos rezgés Hatooperátor fehaszáásáva sertette a D 3 OPI ED 3 OPI D FOPI és ED FOPI reprezetácókat és utatta be az utóbb kettő akaazását a H 3 és He 3 redszereke. Háro bázskészette (Herte-DV göb-oszcátor-dv és Besse-DV) végezte száításokat d prtív d potecá-optát bázsfüggvéyeket fehaszáva. A szguartás és határfetéte probéák obb egértése végett egydezós vzsgáatokat s végezte. Száítása gazoák a kvadratúra közeítés akaataságát szguárs operátorok átreeeek eőáítására de csak bzoyos szetráú rezgések eseté. Az eredéyek aapá úgy tűk hogy haszáhatuk a határfetéteeket e teesítő bázst s aeybe a száíta kívát spektru tartoáyába e fordu eő oya áapot eybe a huáfüggvéy e tűk e az adott probéás határo. Az sertetett ED FOPI reprezetácó aatkusa száot átreeekke (ehhez egfeeő határfetéteű bázs váasztása szükséges) hatékoya keze a szguartás probéát továbbá redkívü rtka és sert szerkezetű H átrot eredéyez. Ez ehetővé tesz teratív dagoazáók akaazását így egy hatékoy kód kdogozását a ehetőséget kíá akár tees spektruok reatíve ocsó száítására. Ezt táaszták aá a H 3 oekuao eső dsszocácós határág végzett száítása eyekbe az összese 86 rezgés eergasztet skerüt a [4] refereca több száz processzoros szuperszáítógépet géyő eredéyeve köze azoos potosságra kovergátat egy aszta száítógépe. A vzsgát eárások közü egakaasabbak az egzakt-dv (ED FOPI) haszáata bzoyut reaát PO-Besse-DV vagy reaát POgöb-oszcátor-DV bázs akaazásáva. Ugyaakkor ahogy azt a He 3 eseté áttuk a agyo ígéretesek bzoyuó PO bázs akaazása eővgyázatosságot géye haszáhatóságáak korátot szabhatak a vzsgát redszer PES-éek tuadosága 8

29 pédáu ge sekéy vota. A He 3 redkívü etré redszer koverges eredéyeket csak az eső kötött áapotára skerüt eddg száítao. Végü sertette uká tovább ehetséges ráyvoaat: a rezgés probéa kezeéséek tovább foítását etve a ódszer rezgés-forgás probéákra vaó kteresztését. Mdkét terüete aktíva dogozo. A rezgés eredéyek avítása érdekébe száota ás (adau) koordátaredszerbe vzsgáo az D PO potecá ódosításáak hatásat továbbá bázsparaéter optáásokat végzek. A progra rezgés-forgás kteresztését evégezte esősorba a [7] és [3] referecák aapá. A dsszocácóköze rezgés-forgás áapotok etve rezoaca áapotok száítása ég száos tovább khívást eet t pédáu akaasabb koordátaredszer beágyazás váasztása [ 38 ] hatékoyabb a fehaszáó áta egadott spektrutartoáyt száító teratív dagoazáó haszáata [ ] vagy az optás rezgés-forgás töegek kezeéséek kérdése [ 39 ]. 9

30 VII. öszöetyváítás Ezúto szereté egköszö a téa ötetét a tárgyat ódszerekke vaó részetes egsertetést a regeteg szakértő segítséget és a ktartó táogatásukka yútott otvácót téavezetőek Dr. Császár Attáak és Dr. Czakó Gáborak. öszöet et Mátyus Edtet segítőkészségéért és eredéyes taácsaért továbbá Fábr Csabát a száos haszos dszkusszóért és szakdogozato godos átézéséért. Végü de e utosósorba köszöetet odok édesayáak Szép Gabreáak csaádoak kedveseek Urbá Aeadráak zeekaroak és barátaak a dogozat ekészüésébe yútott táogatásért. 3

31 VIII. Függeék VIII..Függeék. Dszkrét vátozóú reprezetácó (DV) Egy adott Hato-operátor DV reprezetácóa oya átrreprezetácót eet eybe a koordátafüggvéyek (koordáta operátoráak függvéye) átra dagoásak közeíthető. Az egyszerűség kedvéért serkedük eg a DV-re egydezós esetbe ad kteresztését többdezós esetre ezutá tegyük eg. Az aábbakba a traszforácós DV techkáró esz szó errő részetesebb és egyéb DV techkákba vaó betektést yút a [35] refereca. Vegyük a következő egyszerű Hato operátort H V (F.) aho a ketkus eerga operátora V a potecás eerga operátora továbbá fetesszük hogy a potecá V C aakba írható. Vegyük az egyeet egy adott véges { )} k k ( ortoorát bázssa képzett átrreprezetácóát (evbe azaz a bázs teessé tehető az áapottére). Ekkor ( ) H V C. (F.) Ha bázsuk köze tees akkor khaszáva I k ( ) ( ) aho I az egységfebotás. Ezt 3

32 k k k k C C C C C k k C C I C C C C C V H (F.3) A közeítés a bázs éretéek öveéséve egyre kább heytáó. Oduk eg az adott bázsreprezetácóba a koordáta átr saátértékegyeetét (F.4) aho a atr adugátát eö ( öadugát így a saátvektorat oszopokkét tároó átr utér) q δ. A saátértékeket kvadratúra potokak hívuk. A teroóga uta a DV reprezetácó és a Gauss-kvadratúra szoros kapcsoatára eyet Dckso és Certa utatott eg q [ ] 4. Vaós bázsfüggvéyekre szorítkozva azaz. Heyettesítsük ezt (F.3)-ba ad szorozzuk az egyeetet baró -ta obbró -ve. Ekkor (F.5) V H H DV C C C ehát DV q C q C ) V( H δ δ (F.6) Így eutottuk a DV reprezetácó végeges foráához eyek agy eőye hogy a potecás eerga átra dagoás eee a potecá értéke a egfeeő kvadratúrapotokba. átható hogy a DV reprezetácó az akaazott közeítéseke 3

33 tú e ás t egy bázstraszforácó. A bázst eybő a traszforácó segítségéve az adott DV reprezetácót yerük az adott DV bázshoz tartozó spektrás bázsak evezzük. Összefogava a koordáta függvéyeek átrat kvadratúra közeítésbe egkaphatuk t dagoás átrokat (e-egzakt-dv) vagy eőáíthatuk a traszforácós ódszerre azaz az FB ( fte bass reprezetato ) reprezetácót traszforáuk a fet bevezetett átrsza. Ha az FB reprezetácóba a átreeeket aatkusa száouk (VB t varatoa bass reprezetato ) akkor egzakt-dv-rő beszéük. A potecás eerga átrát redszert kvadratúra közeítésbe száouk íg egyéb koordáta függvéyek átrara (a bevezetőbe ehagzottak att küöösképp a koordáta egatív hatváyaak átrara) az egzakt- DV-t s érdees fotoóra ve. A többdezós esetbe korátozóduk drektszorzat bázs haszáatára. Ekkor az egydezós esette aaóg ódo vezethetőek be a DV foruák. Egy r koordátátó függő ( r ) f r { ( ) ( ) ( )}... r r... r operátor DV átrreprezetácóáak eeet aakú spektrás drektszorzat bázso a ( f (... r )) ( ) f q q q... r δ δ r r r r δ (F.7) aakba írhatuk fe aho q... q q r az adott egydezós bázsfüggvéyekhez tartozó egfeeő DV kvadratúra potok. Megtehetük hogy vaaey koordáták eseté e akaazuk DV bázsfüggvéyeket ekkor az eőáított átr azokba a koordátákba e esz dagoás. A egértést köyít a II.. feezetbe beutatott reprezetácók kokrét átraaka aket az. ábrá ehet egtekte. 33

34 VIII..Függeék. ezgés Hato-operátor Az ortogoás yútás és Θ haítás beső koordátákba feírt Hatooperátor () ˆ ctg ˆ V H (F.8) aakú [ ] 4 az tegráás térfogatee d d d s. ássuk be hogy d d d s tegráás térfogat ee eett a ( ˆ ctg ˆ V H ) (F.9) operátor saátértéke egyezek Ĥ saátértékeve és hogy () Ĥ saátfüggvéye aakúak ha Ψ {... } Ψ Ĥ saátfüggvéyet eö. Ehhez gazouk a két operátor akaasa váasztott ortoorát drektszorzat bázsokka képzett átreeeek egyeőségét potosabba a H H ˆ ˆ (F.) () ˆ ˆ H H (F.) reácót (fotos fehív a fgyeet hogy a két skaárs szorzatba ás az tegráás térfogatee). Ekkor az operátorok átra a két szorzóba etérő bázso azoosak azaz saátértékek és saátvektorak (a drektszorzat bázsfüggvéyek koeffcese a saátfüggvéyekbe) egegyezek. Mve a saátfüggvéyek a drektszorzat bázsok eárs kobácó a drektszorzat bázsok között szorzóbe küöbség a saátfüggvéyekre s teesü azaz áításakat gazotuk. Meőtt (F.)-et beátuk ézzük az aább haszos összefüggést: 34

35 d f d f d f d f f d f d f d f ϕ ϕ ϕ ϕ ϕ ϕ ϕ ϕ ϕ ϕ ϕ (F.) Most fetsük k (F.)-et: () () π π π π π π π d d d V d d d d d d d d d d d d d d d V d d d H H s ˆ s ctg s ctg s s s ˆ ctg s ˆ ˆ Θ Θ Θ Θ Θ Θ Θ ad fehaszáva (F.)-t írhatuk hogy 35

36 (). ˆ s ˆ s cot s cot s s ˆ H d d d V d d d d d d d d d d d d H Θ Θ Θ Θ Θ π π π π π Ezze áításakat gazotuk. 36

37 IX. Egsh suary After a bref troducto the thess provdes a hstorca overvew of the coputatoa dffcutes arsg fro sguartes ecessary preset oecuar (ro)vbratoa Hatoas whch s foowed by a short suary of the souto strateges foud the terature. Based o the Sutcffe eyso three-desoa vbratoa Hatoas I troduce the D 3 OPI ED 3 OPI D FOPI ad ED FOPI represetatos ad gve coputatoa resuts wth the atter two represetatos for the H 3 ad He 3 oecues. hree rada bass sets Herte-DV spherca-oscator-dv ad Besse-DV are epoyed usg ether prtve or poteta optzed (PO) bass fuctos. he effect of bass set boudary codtos ad the utty of the quadrature approato were vestgated deta. For a better uderstadg oe-desoa tests were aso carred out. he resuts obtaed suggest that for vbratos wth specfc syetry the quadrature approato for costructg atr represetato of sguar operators faes. he resuts aso show that oe ca use bass fuctos wth proper boudary codtos f oe wshes to descrbe vbratoa states wth a wavefucto havg zero aptude at the boudary. he ED FOPI represetato wth aaytc atr eeets ad wth bass fuctos wth proper boudary codtos treats effectvey the sguartes preset the Sutcffe eyso vbratoa Hatoa ad resuts a very sparse H atr gvg the opportuty to use a tartve egesover for fdg the requred egepars of H. It was foud that usg ED FOPI wth reaed PO bass s a very effectve ad robust agorth wth whch oe ca effcety copute fu spectra of three atoc oecues as show the case of H 3. he coverged cacuato of the 86 vbratoa states of H 3 beow the frst dssocato t was carred out o a sge PC whch so far requred a supercoputer wth a few hudred processors. Cacuatos o He 3 show however that usg PO bass sets requres certa cauto. he attrbutes of the apped poteta eergy surfaces (PES) such as the etree shaowess of the He 3 PES ay resut a PO bass that s effectve. 37

38 Fay I descrbe opportutes for further proveet of the agorths dscussed: the deveopet of eve ore effcet agorths for vbratoa cacuatos ad the eteso of the procedure for rovbratoa otos. Both proposas are currety uder vestgato. For the vbratoa cacuatos chage the coordate syste (fro Jacob to adau) the odfcato of the oe-desoa PO poteta ad further bass paraeter optzatos are beg carred out. he code has bee eteded for rovbratoa cacuatos based o refereces [7] ad [3]; however for eardssocato t rovbratoa cacuatos a few chaeges rea. Such are the usage of a opta coordate ebeddg [ 38] the choce of proper rovbratoa asses [ 39] ad the epoyet of a speca egesover whch eabes oe to cacuate chose regos of rovbratoa spectra [ ]. 38

39 eferecák Sutcffe B.. és eyso J. It. J. Quat. Che (99). (a) Schweke D. W. Cop. Phys. Co. 7 (99). (b) epes. E. East A... Császár A. G. Ae W. D. ee. J. és Schweke D. W. J. Che. Phys (993). 3 (a) Hederso J.. és eyso J. Cop. Phys. Co (993). (b) eyso J. Hederso J.. és Futo. G. Cop. Phys. Co (995). 4 Czakó G. Furtebacher. Császár A. G. és Szaay V. Mo. Phys. 4 (4). 5 Madeovc M. Spectroch. Acta 58A 795 (). 6 Poyasky O.. és eyso J. J. Che. Phys 556 (999). 7 Furtebacher. Czakó G. Sutcffe B.. Császár A. G. és Szaay V. J. Mo. Struct (6). 8 Mátyus E. Czakó G. Sutcffe B.. és Császár A. G. J. Che. Phys (7). 9 Watso J.. G. Mo. Phys (968). Mátyus E. Šuek J. és Császár A. G. J. Che. Phys. beküdve (9). Mátyus E. Czakó G. és Császár A. G. J. Che. Phys (9). Sutcffe B.. J. Che. Soc. Faraday ras (993). 3 Motovov A.. Sadhas W. Sofaos S. A. és ogaova E. A. Eur. Phys. J. D 3 33 (). 4 eyso J. Baretta P. Muro J. J. és Sva B. C. Ph. ras.. Soc. A (6). 5 Muro J. J. aaa J. eyso J. és Mussa H. Y. Mo. Phys. 4 5 (6). 6 Watso J.. G. Che. Phys. 9 9 (995). 7 Hederso J.. eyso J. és Sutcffe B.. J. Che. Phys (993). 8 Braey M. J. és Carrgto. J. Che. Phys (993). 9 Braey M. J. rop J. W. Carrgto. és Corey G. C. J. Che. Phys. 675 (994). tteoh. G. és Cargo M. J. Che. Phys. 7 7 (). 39

40 Czakó G. Szaay V. Császár A. G. és Furtebacher. J. Che. Phys. 4 (5). Czakó G. Szaay V. és Császár A. G. J. Che. Phys. 4 4 (6). 3 Czakó G. Furtebacher. Baretta P. Császár A. G. Szaay V. és Sutcffe B.. Phys. Che. Che. Phys (7). 4 Carter S. és Meyer W. J. Che. Phys (99). 5 Czakó G. PHD dogozat (7). 6 Czakó G. Szdarovszky. és Császár A. G. eőkészüetbe (9). 7 Carter S. és Hady. C. Cop. Phys. ep. 5 5 (986). 8 Johso B.. J. Che. Phys (98). 9 Carey G. D. és Porter.. J. Che. Phys (976). 3 Braey M. J. és Carrgto. J. Che. Phys (993). 3 Szaay V. J. Che. Phys (993). 3 eyso J. és Sutcffe B.. J. Mo. Spec. 7 (983). 33 Echave J. és Cary D. C. Che. Phys. ett. 9 5 (99). 34 We H. és Carrgto. J. Che. Phys (99). 35 Szaay V. Czakó G. agy Á. Furtebacher. és Császár A. G. J. Che. Phys. 9 5 (3). 36 Sac M. ev S. B. Eader. és Yarevsky E. J. Che. Phys (8). 37 Baretta P. és evsky A. Phys. evew A (). 38 ost M. A. Poyasky O.. és eyso J. J. Che. Phys (). 39 Poyasky O.. és eyso J. J. Che. Phys 556 (999). 4 Dckso A. S. és Certa P.. J. Che. Phys (968). 4 eyso J. és Sutcffe B.. J. Che. Phys (98). 4

Lineáris algebrai alapok *

Lineáris algebrai alapok * Lieáris geri po * dieziós átri: z soró és oszopó áó ós szátáázt. Jeöés: dieziós etor z soró és oszopó áó átri. Jeöés:, ho i z i-edi oordiát., ho i z i-edi sor -edi eee. dieziós etor z z dieziós etor, eye

Részletesebben

Multinomiális és feltételes logit modellek alkalmazásai Mikroökonometria, 10. hét Bíró Anikó Véletlen együtthatójú modell

Multinomiális és feltételes logit modellek alkalmazásai Mikroökonometria, 10. hét Bíró Anikó Véletlen együtthatójú modell Mutnoás és fetétees ogt odeek akaazása Mkroökonoetra,. hét Bíró Ankó Véeten együtthatóú ode Aggregát kereset becsése véeten együtthatóú MNL odee: Berry, Levnsohn, Pakes (BLP, 995 Econoetrca) Lényeg: rugaas

Részletesebben

IFFK 2013 Budapest, augusztus Közúti hálózatok elméleti kutatása és alkalmazási lehetőségei Győr város forgalmi modellezésénél

IFFK 2013 Budapest, augusztus Közúti hálózatok elméleti kutatása és alkalmazási lehetőségei Győr város forgalmi modellezésénél IFF 203 Budapest, 203. augusztus 28-30. özút háózatok eéet kutatása és akaazás ehetősége Győr város forga odeezéséé BME özekedés- és Járűráyítás Taszék, Budapest, Stoczek u. 2. (e-a: peter.taas@a.be.hu)

Részletesebben

Tengely kritikus fordulatszáma

Tengely kritikus fordulatszáma Mode függőeges ege eseé Tege kus forduaszáa Tegük fe, hog a vége csapágazo egee öegű árókerék heezkedk e, eek öegközéppoa e esk a forgásegebe, hae e excercássa eér aó. Eek haására az szögsebességge forgó

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 4.3 Alkalmazás: sorozatgyártású tűgörgő átmérőjének jellemzése

Tartalomjegyzék. 4.3 Alkalmazás: sorozatgyártású tűgörgő átmérőjének jellemzése 3 4 Tartalomegyzék. BEVEZETÉS 5. A MÉRÉS 8. A mérés mt folyamat, fogalmak 8. Fotosabb mérés- és műszertechka fogalmak 4.3 Mérés hbák 8.3. Mérés hbák csoportosítása eredetük szert 8.3. A hbák megeleítés

Részletesebben

Két példa lineárisan változó keresztmetszetű rúd húzása

Két példa lineárisan változó keresztmetszetű rúd húzása Két péda ineárisan vátozó keresztmetszetű rúd húzása Eőző dogozatnkban meynek címe: Hámos rúd húzása szintén egy vátozó keresztmetszetű, egyenes tengeyű, végein P nagyságú erőve húzott rúd esetét vizs

Részletesebben

+ - kondenzátor. Elektromos áram

+ - kondenzátor. Elektromos áram Tóth : Eektromos áram/1 1 Eektromos áram tapasztaat szernt az eektromos tötések az anyagokban ksebb vagy nagyobb mértékben hosszú távú mozgásra képesek tötések egyrányú, hosszútávú mozgását eektromos áramnak

Részletesebben

Harmonikus rezgőmozgás

Harmonikus rezgőmozgás Haronikus rezgőozgás (Vázat). A rezgőozgás fogaa. Rezgőozgás eírását segítő ennyiségek 3. Kapcsoat az egyenetes körozgás és a haronikus rezgőozgás között 4. A haronikus rezgőozgás kineatikai egyenetei

Részletesebben

SÍKBELI KERINGŐMOZGÁS SÍKBELI KERINGŐMOZGÁS

SÍKBELI KERINGŐMOZGÁS SÍKBELI KERINGŐMOZGÁS SÍKBELI KERINGŐMOZGÁS Időtő függeten Schrödinger-egyenet két dimenziós körmozgásra: h V E 8π m x y R V x ha x y R ha x y R Poárkoordináták: SÍKBELI KERINGŐMOZGÁS x y rcos r sin r x x r x r y y r y r x

Részletesebben

MEREV TEST FORGÁSA RÖGZÍTETT TENGELY KÖRÜL

MEREV TEST FORGÁSA RÖGZÍTETT TENGELY KÖRÜL MRV TST FORGÁSA RÖGZÍTTT TGLY KÖRÜL Merev es: a öegeosás foyoos, pook köö ávoság a ogás sorá e váok. A THTTLSÉGI YOMATÉK ÉS A FORGÁSMYISÉG Z Ipuusoeu ée a erev es Z egey körü forgására: v d d M A öegpo

Részletesebben

Alkalmazás: hatásvizsgálatok

Alkalmazás: hatásvizsgálatok Kétértékű függő vátozók mamum kehood becsés Mkroökoometra 7. hét Bíró Akó Kétértékű magarázó vátozók ásd: Bevezetés az ökoometrába Kvatatív formácók OS becsés haszáható Értemezés más: Etérő csoportátagok

Részletesebben

Molekulák elektronszerkezete - kv2n1p07/1 vázlat

Molekulák elektronszerkezete - kv2n1p07/1 vázlat Molekulák elektroszerkezete - kvp07/ vázlat Szalay Péter Eötvös Lorád Tudomáyegyetem, Kéma Itézet 0. szeptember 8. Tematka A Bor-Oppehemer közelítés. Az elektro-hullámfüggvéy közelítése; az eerga kfeezése

Részletesebben

á é é é é é é é é á é é é é á ú ó é ő á ő á é ű é á ó é é ő é ú ő á é é őá é é é é é é é á ő ö ő ö é á é ő é éé é é é á ő á é ő é á ó á ú á á é á é őí

á é é é é é é é é á é é é é á ú ó é ő á ő á é ű é á ó é é ő é ú ő á é é őá é é é é é é é á ő ö ő ö é á é ő é éé é é é á ő á é ő é á ó á ú á á é á é őí é é í á é é á é ő é ú ó ő é é í ő á é ő ő é ö á á ó í ú á á á é é á é é í é é é ő á á á é ö é é é á é é í é á á é á é á á í é é á á é á é ö é é é é é ü é á é é ö á á á é é é é ő é é á ú ű é á é ő é é ü

Részletesebben

n m dimenziós mátrix: egy n sorból és m oszlopból álló számtáblázat. n dimenziós (oszlop)vektor egy n sorból és 1 oszlopból álló mátrix.

n m dimenziós mátrix: egy n sorból és m oszlopból álló számtáblázat. n dimenziós (oszlop)vektor egy n sorból és 1 oszlopból álló mátrix. Vektorok, átrok dezós átr: egy soról és oszlopól álló szátálázt. L L Jelölés: A A, L hol z -edk sor -edk elee. dezós (oszlop)vektor egy soról és oszlopól álló átr. Jelölés: u u,...,, hol z -edk koordát.

Részletesebben

Számítások. *Előadásanyagban nem szerepel. Kamat idővel egyenesen arányos. 1.3. Példa - Kamatos kamat egész évekre éven belül egyszerű kamat

Számítások. *Előadásanyagban nem szerepel. Kamat idővel egyenesen arányos. 1.3. Példa - Kamatos kamat egész évekre éven belül egyszerű kamat Számítások.Kamatszámítás..Péda - Kamatos kamat Számítsuk ki a visszafizetedő összeget az aábbi kostrukció eseté (kamatos kamatta számova), ha 2005.0.0-é köcsö adtuk 200.000 Ft- ot, 205.2.3-é kapjuk vissza

Részletesebben

Azonos névleges értékű, hitelesített súlyokból alkotott csoportok együttes mérési bizonytalansága

Azonos névleges értékű, hitelesített súlyokból alkotott csoportok együttes mérési bizonytalansága Azoos évleges értékű, htelesített súlyokból alkotott csoportok együttes mérés bzoytalasága Zeleka Zoltá* Több mérés feladatál alkalmazak súlyokat. Sokszor ezek em egyekét, haem külöböző társításba kombácókba

Részletesebben

Kérelmezök vállalják a helyiségrész teljes felújítását, amennyiben azt kedvezményes 4 OOO Ft/m2/év bérleti díj megállapításával vehetik igénybe.

Kérelmezök vállalják a helyiségrész teljes felújítását, amennyiben azt kedvezményes 4 OOO Ft/m2/év bérleti díj megállapításával vehetik igénybe. Budapest Főváros X. kerüet Kőbányai Önkormányzat Apogármestere y. ',. sz. napirendi pont Tárgy: Javasat a Budapest X. kerüet Újhegyi sétány 12. szám aatti heyiség egy részének bérbeadására Tisztet Gazdasági

Részletesebben

2. Közelítő megoldások, energiaelvek:

2. Közelítő megoldások, energiaelvek: SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK 4. MECHANIKA-VÉGESELEM MÓDSZER ELŐADÁS (kidogozta: Szüe Veronika, eg. ts.) IV. eőadás. Közeítő megodások, energiaevek:.4. Ritz-módszer,.4.. Lineáris

Részletesebben

PANNON EGYETEM VESZPRÉM GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. Kiss Károly Miklós

PANNON EGYETEM VESZPRÉM GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. Kiss Károly Miklós PANNON EGYETEM VESZPRÉM GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Kss Károy Mkós HOZZÁFÉRÉSI ÉS ÖSSZEKAPCSOLÁSI DÍJ SZABÁLYOZÁSA A TÁVKÖZLÉSBEN PD értekezés TÉMAVEZETŐ: Dr. Major Ivá D.Sc. ab.

Részletesebben

--'-'--1 számú előterjesztés

--'-'--1 számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerüet Kőbányai Önkormányzat Apogármestere 'Í, ( - --'-'--1_ _ számú eőterjesztés Eőterjesztés a Képviseő-testüet részére a "Kőbányai Komposztáási Program- 2015" enevezéső páyázat kiírásáró

Részletesebben

a Képviselő-testület részére a kerületi mérési koncepció átalakításáról

a Képviselő-testület részére a kerületi mérési koncepció átalakításáról --i1ó. száú eőterjesztés Budapest Főváros X. kerüet Kőbányai Önkorányzat Apogárestere Eőterjeszt és a Képviseő-testüet részére a kerüeti érési koncepció átaakításáró I. Tartai összefogaó A Kuturáis, Oktatási

Részletesebben

2. MECHANIKA-VÉGESELEM MÓDSZER ELŐADÁS (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. ts.) II. előadás

2. MECHANIKA-VÉGESELEM MÓDSZER ELŐADÁS (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. ts.) II. előadás SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK. MECHANIKA-VÉGESELEM MÓDSZER ELŐADÁS (kiogozta: Szüe Veronika egy. ts.) II. eőaás. Közeítő megoások energiaevek: Összetett rugamas peremérték feaat

Részletesebben

Á É ő é ü ö á á ö é á é ö á á é ő á á ő á á á ő á ő é á é ő ö ó é ő é é á ó á á á á ó á á ö ö é á é Ó É á á ő á á ú ü ö á á á á é á á á á é é ő á á á á é ü á á ő ú á é á á ü ö á á á á é é á á á á ő á ő

Részletesebben

TARTÓSZERKEZETEK II készítette: Halvax Katalin. Széchenyi István Egyetem

TARTÓSZERKEZETEK II készítette: Halvax Katalin. Széchenyi István Egyetem TARTÓSZERKEZETEK II. 013.03.14. készítette: Hava Katain Szécheni István Egete Fééves tervezési feadat: Födéeez részetes statikai száítása A-A etszet Statikai váz eghatározása L G1 A L L1 A L1 G1 O1 z O1

Részletesebben

M M b tg c tg, Mókuslesen

M M b tg c tg, Mókuslesen Mókusesen A két egyforma magas fiú Ottó és András a sík terepen áó fenyőfa törzsén fefeé mászó mókust figyei oyan messzirő ahonnan nézve a mókus már csak egy pontnak átszik ára ára Amikor a mókus az M

Részletesebben

ű ü Á

ű ü Á ű ü Á ó é ó ö é é Á é ó í ú Á ő íö ü ö üó é ü ü ú ö ó ü ó ü ó ü ü é í ü Ó ú íí Ó é é Ó ü ó ó ü ó ü ü ü ö ó óü ó ó ó í ü ö ü í ó ü ü É ú ú ü É í É ó ü ó ó ü ü é Á ó Á ó ó é ü ó Á é ü í é ó ö üé ó ó ó ü

Részletesebben

Mágneses jelenségek. 1. A mágneses tér fogalma, jellemzői

Mágneses jelenségek. 1. A mágneses tér fogalma, jellemzői . mágneses tér fogama, jeemző Mágneses jeenségek mágneses tér jeenségenek vzsgáatakor a mozgó vamos tötések okozta jeenségekke fogakozunk mozgó vamos tötések (áram) a körüöttük évő teret küöneges áapotba

Részletesebben

2. Közelítő megoldások, energiaelvek:

2. Közelítő megoldások, energiaelvek: SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK 3. MECHANIKA-VÉGESELEM MÓDSZER ELŐADÁS (kidogozta: Szüe Veronika, egy. ts.) III. eőadás. Közeítő megodások, energiaevek:.. A tejes otenciáis energia

Részletesebben

A befogott tartóvég erőtani vizsgálatához III. rész

A befogott tartóvég erőtani vizsgálatához III. rész A befogott tartóvég erőtani vizsgáatához III. rész Az I. részben a befogott gerendavéget merevnek, a tehereoszást ineáris függvény szerintinek vettük. A II. részben a befogott gerendavéget rugamasan deformáhatónak,

Részletesebben

KOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatlan matematikatanár hallgatók számára. Szita formula J = S \R,

KOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatlan matematikatanár hallgatók számára. Szita formula J = S \R, KOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatla matematkataár hallgatók számára Szta formula Előadó: Hajal Péter 2018 1. Bevezető példák 1. Feladat. Háy olya sorbaállítása va a {a,b,c,d,e} halmazak, amelybe a és b em kerül

Részletesebben

VASBETON ÉPÜLETEK MEREVÍTÉSE

VASBETON ÉPÜLETEK MEREVÍTÉSE BUDAPET MŰZAK É GAZDAÁGTUDOMÁY EGYETEM Építőmérök Kar Hdak és zerkezetek Taszéke VABETO ÉPÜLETEK MEREVÍTÉE Oktatás segédlet v. Összeállította: Dr. Bód stvá - Dr. Farkas György Dr. Kors Kálmá Budapest,.

Részletesebben

SZEZONÁLIS HŐTÁROLÓ FELTÖLTÉSE ÉS KIMERÍTÉSE DINAMIKUS FOLYAMATÁNAK MATEMATIKAI MODELLEZÉSE

SZEZONÁLIS HŐTÁROLÓ FELTÖLTÉSE ÉS KIMERÍTÉSE DINAMIKUS FOLYAMATÁNAK MATEMATIKAI MODELLEZÉSE 17 th Budg Serves, Mehaa ad Budg Idustry days Iteratoa Coferee, 13-14 Otober 2011, Debree, Hugary SZEZONÁLIS HŐTÁROLÓ FELTÖLTÉSE ÉS KIMERÍTÉSE DINAMIKUS FOLYAMATÁNAK MATEMATIKAI MODELLEZÉSE BÖSZÖRMÉNYI

Részletesebben

Molnár Károly. Világítási hálózatok

Molnár Károly. Világítási hálózatok Moár Károy Viágítási háózatok Budapest, 004 Tartaomjegyzék. A viamos háózatok feosztása és csoportosítása 3. Redetetés szeriti feosztás: 3. Kiaakítás szeriti feosztás: 4.3 A feszütség jeaakja szeriti megküöböztetük:

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Telefon: 345-6000

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Telefon: 345-6000 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Teef: 345-6 Iteret: www.s.u Adtyűtése Letötető érdőíve, útuttó Az dtszáttás sttsztáró szóó 993. XLVI. törvéy (Stt.) 8. () eezdése á öteező. Nyvátrtás szá: 76 JELENTÉS A KERESKEDELMI

Részletesebben

é á ó ó é é ó é é é á é é é á ó á á á é á ó é í é ó é á ó é é é é é é ó ó é ó é á ó á á é é á ó á ó é ó é á é é é á óé é é á ó á é é é í é ééé ó á áé é é é é á á á ó á á ó é á á í á ó é á ó é í é á ó é

Részletesebben

1.9. Feladatok megoldásai

1.9. Feladatok megoldásai Eektotechnikai aapiseetek Mágneses té 1.9. Feadatok egodásai 1. feadat: Mennyive vátozik eg a ágneses téeősség, az indukció és a ágneses fuxus, ha egy 1 beső átéőjű, 1 enetbő áó, 75 hosszú tekecstestbe

Részletesebben

különbözõ alappontok, y, y,..., y értékek. : függvény.) ( x)

különbözõ alappontok, y, y,..., y értékek. : függvény.) ( x) 7 Iterpoácó poomo Legee [ ] (Átá ho [ ] IR üöözõ ppoto IR értée : üggvé ( O Ρ (egee -edoú poomot eresü mere ( ( 7 Téte! Ρ mere Bzoítás meghtározás és z egértemûség zoítás htározt egütthtó módszeréve törté

Részletesebben

Feladatok és megoldások a 11. heti gyakorlathoz

Feladatok és megoldások a 11. heti gyakorlathoz Feladatok és megoldások a. het gyakorlathoz dszkrét várható érték Építőkar Matematka A. Egy verseye öt ő és öt férf verseyző dul. Tegyük fel, hogy cs két azoos eredméy, és md a 0! sorred egyformá valószíű.

Részletesebben

Az egyszeres függesztőmű erőjátékáról

Az egyszeres függesztőmű erőjátékáról Az eyszeres üesztőmű erőjátékáró A címbei szerkezet az 1 ábrán szeméhető részeteive is 1 ábra orrása: [ 1 ] A szerkezet működésének jeemzése: ~ a vízszintes kötőerenda a két véén szabadon eekszik a közepén

Részletesebben

Bibliaismereti alapok

Bibliaismereti alapok Bbasmeret aapok Bbasmeret aapok 1 Isten 2 Jézus Krsztus 3 Szent Szeem Szentháromság 4 A Bba 5 Az Ember 6 Bűn megvátás 7 Újjászüetés, megszenteődés 8 Betötekezés Szent Szeemme 9 Kegyeem 10 Ht 11 Krsztus

Részletesebben

és vágánykapcsolás geometriai terve és kitűzési adatai

és vágánykapcsolás geometriai terve és kitűzési adatai Módosított összetett koszinusz átenetiíves kitérő és vágánykapcsoás geoetriai terve és kitűzési adatai iegner Nándor egyetei tanársegéd Budapesti Műszaki és Gazdaságtudoányi Egyete Út és Vasútépítési Tanszék.

Részletesebben

között 2008. december 16. napján kötött Támogatási Szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről

között 2008. december 16. napján kötött Támogatási Szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről Budapest Főváros X. kerüet Kőbányai Önkormányzat Pogármestere,, c,,.:_j,j számú eőterjesztés Eőterjesztés a Képviseő-testüet részére a Budapest Főváros X. kerüet Kőbányai Önkormányzat és a Budapesti Rendőrfőkapitányság

Részletesebben

ű ó Ó é é é é ó ő ü é é ü ú é é é é Ú ő ú é é é ú é é é ő Ö é ó é Ö ó é ő é é ü ő é ú é é ő é ü é é é é ó é ü ű é ó é ű é é Ö é ű é ó é é ű é é ó ő é

ű ó Ó é é é é ó ő ü é é ü ú é é é é Ú ő ú é é é ú é é é ő Ö é ó é Ö ó é ő é é ü ő é ú é é ő é ü é é é é ó é ü ű é ó é ű é é Ö é ű é ó é é ű é é ó ő é é ú é ú é ő ő é ú é é ú ő ő ó ú é é é ű é é é é é ó é ú é ő ő é ó é é é é é é é Ó é é Ó ó ő é ó ó é ő ő é é ü ú é é ő é ó é é Ó é ú é ú é é ú é ő é é é ó é é é ú é é é é é ó ű ó Ó é é é é ó ő ü é é ü ú

Részletesebben

Rudas Tamás: A hibahatár a becsült mennyiség függvényében a mért pártpreferenciák téves értelmezésének egyik forrása

Rudas Tamás: A hibahatár a becsült mennyiség függvényében a mért pártpreferenciák téves értelmezésének egyik forrása Rudas Tamás: A hibahatár a becsült meyiség függvéyébe a mért ártrefereciák téves értelmezéséek egyik forrása Megjelet: Agelusz Róbert és Tardos Róbert szerk.: Mérésről mérésre. A választáskutatás módszertai

Részletesebben

V. GYAKORLATOK ÉS FELADATOK ALGEBRÁBÓL

V. GYAKORLATOK ÉS FELADATOK ALGEBRÁBÓL 86 Összefoglaló gyaorlato és feladato V GYAKORLATOK ÉS FELADATOK ALGEBRÁBÓL 5 Halmazo, relácó, függvéye Bzoyítsd be, hogy ha A és B ét tetszőleges halmaz, aor a) P( A) P( B) P( A B) ; b) P( A) P ( B )

Részletesebben

Horizontális fúziók. Kovács Norbert SZE GT. Mi mozgatja a fúziókat? Szolgáltatások javulása

Horizontális fúziók. Kovács Norbert SZE GT. Mi mozgatja a fúziókat? Szolgáltatások javulása 0. eõdás Horzontás úzók Kovás orert SZE GT úzók 990-es évek Enron Tyo Heth South Wordo 00. szept.. után USA: Ore 6, rd USD eenséges kvásárás jánt eopesot In.-re; An In. 3,9 rd USD jánt ehney SA-ért Európ:

Részletesebben

É É É é é é é é í ű ó é É ö á ó é ő ő í ó á ö ő é ö ö é ó í í ú í é é í íú ó í ó é ő é ö é í é é ó é á á é á á ó ő ű é é ő ő ő í ó é é é í é é ó á Ű é

É É É é é é é é í ű ó é É ö á ó é ő ő í ó á ö ő é ö ö é ó í í ú í é é í íú ó í ó é ő é ö é í é é ó é á á é á á ó ő ű é é ő ő ő í ó é é é í é é ó á Ű é É É É ű É ö á ő ő á ö ő ö ö ú ú ő ö á á á á ő ű ő ő ő á Ű á á á ű ö á á á Ű Á á áú ű á ú ő ü á á ő á á ü ő á á ú ö Á ő á á ő ő á ö á á ű á ü á á ö á á ü ő ü á ö á ö ű á á á ő ű ü á ö á ő á ü á ö ő á ő

Részletesebben

ε v ε c Sávszerkezet EMLÉKEZTETŐ Teljesen betöltött sáv: félvezető Hol van a kémiai potenciál? Fermi-Dirac statisztika exponenciális lecsengés

ε v ε c Sávszerkezet EMLÉKEZTETŐ Teljesen betöltött sáv: félvezető Hol van a kémiai potenciál? Fermi-Dirac statisztika exponenciális lecsengés Sászeezet iltott sáo a gejesztési setuba: MLÉKZŐ egatí eetí töeg: lyu t 3-iezió: eetí töeg tezo Cu t s egegeett eegiaállaoto π a eleto π a Si eljese betöltött sá: élezető állaotsűűség g iszeziós eláió

Részletesebben

GEOFIZIKA / 4. GRAVITÁCIÓS ANOMÁLIÁK PREDIKCIÓJA, ANALITIKAI FOLYTATÁSOK MÓDSZERE, GRAVITÁCIÓS ANOMÁLIATEREK SZŰRÉSE

GEOFIZIKA / 4. GRAVITÁCIÓS ANOMÁLIÁK PREDIKCIÓJA, ANALITIKAI FOLYTATÁSOK MÓDSZERE, GRAVITÁCIÓS ANOMÁLIATEREK SZŰRÉSE MSc GEOFIZIKA / 4. BMEEOAFMFT3 GRAVITÁCIÓS ANOMÁLIÁK REDIKCIÓJA, ANALITIKAI FOLYTATÁSOK MÓDSZERE, GRAVITÁCIÓS ANOMÁLIATEREK SZŰRÉSE A gravtácós aomálák predkcója Külöböző feladatok megoldása sorá - elsősorba

Részletesebben

+ 6 P( E l BAL)+ 6 P( E l K ZEJ>);

+ 6 P( E l BAL)+ 6 P( E l K ZEJ>); \ Lássátok be, hogy a következő két összefüggés is heyes! ~ 2 P(EIJOBB) = 6P(EIKEZDO)+ 6P(EIJOBB)+ 6 0 + ö, + 6 P( E BAL)+ 6 P( E K ZEJ>);.., P( E KOZEP) = 6 + 6 P( E BAL)+ 6 P( E JOBB) + 6 O+ + ~P( E

Részletesebben

REZGÉSTAN GYAKORLAT Kidolgozta: Dr. Nagy Zoltán egyetemi adjunktus

REZGÉSTAN GYAKORLAT Kidolgozta: Dr. Nagy Zoltán egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK REZGÉSTAN GYAKORLAT Kdogozt: r. Ngy Zotán egyetem djunktus 4. fedt: Mndkét végén efzott rúd ongtudnás rezgése (kontnuum mode) A, ρ, E Adott: mndkét

Részletesebben

A pályázat címe: Rugalmas-képlékeny tartószerkezetek topológiai optimalizálásának néhány különleges feladata

A pályázat címe: Rugalmas-képlékeny tartószerkezetek topológiai optimalizálásának néhány különleges feladata 6. év OTKA zárójeletés: Vezető kutató:kalszky Sádor OTKA ylvátartás szám T 4993 A pályázat címe: Rugalmas-képlékey tartószerkezetek topológa optmalzálásáak éháy külöleges feladata (Részletes jeletés) Az

Részletesebben

13. Tárcsák számítása. 1. A felületszerkezetek. A felületszerkezetek típusai

13. Tárcsák számítása. 1. A felületszerkezetek. A felületszerkezetek típusai Tárcsák számítása A felületszerkezetek A felületszerkezetek típusa A tartószerkezeteket geometra méretek alapjá osztálozzuk Az eddg taulmáakba szereplı rúdszerkezetek rúdjara az a jellemzı hog a hosszuk

Részletesebben

i 0 egyébként ábra. Negyedfokú és ötödfokú Bernstein polinomok a [0,1] intervallumon.

i 0 egyébként ábra. Negyedfokú és ötödfokú Bernstein polinomok a [0,1] intervallumon. 3. Bézer görbék 3.1. A Berste polomok 3.1. Defícó. Legye emegatív egész, tetszőleges egész. A ( ) B (u) = u (1 u) polomot Berste polomak evezzük, ahol ( ) = {!!( )! 0, 0 egyébkét. A defícóból közvetleül

Részletesebben

Problémamegoldás a fizikában

Problémamegoldás a fizikában Dr. Wiedema Lászó Probémamegodás a fizikába (kiegészítő ayag) Probémamegodás a fizikába Módszertai bevezető A következő taumáy céja kettős: egy kokrét fizikai probéma bemutatása és eemzése, másrészt ismert

Részletesebben

Nagy megbízhatóságú elektronikus közlekedési alrendszerek RAMS paramétereinek kezelése

Nagy megbízhatóságú elektronikus közlekedési alrendszerek RAMS paramétereinek kezelése agy megbízhatóságú eektroikus közekedési aredszerek RMS paramétereiek kezeése h. értekezés Szabó Géza okevees viamosmérök témavezető: r. Bokor József taszékvezető egyetemi taár BME Közekedésautomatikai

Részletesebben

í ű í Ü ő ö ö Á Á Á

í ű í Ü ő ö ö Á Á Á ő ő í ö ú í ű ő Í ő ö í ű í Ü ő ö ö Á Á Á ö Ö Á Á Á ű í ö ö í ő ő ő ő í ö Ö Á Ö Ö Ü ö Ö Ö ö Ö Ő Á Á ö ö Áö ö Ö Á Á Á ű í í ő ő ő ő í Ó Ó Ö Ö ö Á Ö Ú Á Ú Ö ö Á Ú ö Á Á Á Á ö ö Á Á Á í Á ö ö Á ő ő Á Á í

Részletesebben

É É É Á Ő É Ű ÖÉ í ö ű ü ö í ö í ö ü ö ö Á Á Í É Ű ö É Á ö í ű ö ü ö ü ű ö ű ö ű ö í ö í ö í í Á Á ö ú ö ö ö ö ü ö ö ű í í ü ö ü í ö í í í ö ö ú ű í í í í Á Á ö ö ö ú ü í í í üü ö í í ü í ö í í í ö ö í

Részletesebben

Castigliano- és Betti-tételek összefoglalása, kidolgozott példa

Castigliano- és Betti-tételek összefoglalása, kidolgozott példa Castigiano- és Betti-téteek összefogaása, kidogozott péda Készítette: Dr. Kossa Attia kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék Frissítve: 15. január 8. Az aakvátozási energiasűrűség számítása egy

Részletesebben

NUMERIKUS SOROK II. Ebben a részben kizárólag a konvergencia vizsgálatával foglalkozunk.

NUMERIKUS SOROK II. Ebben a részben kizárólag a konvergencia vizsgálatával foglalkozunk. NUMERIKUS SOROK II. Ebbe a részbe kizárólag a kovergecia vizsgálatával foglalkozuk. SZÜKSÉGES FELTÉTEL Ha pozitív (vagy em egatív) tagú umerikus sor, akkor a kovergecia szükséges feltétele, hogy lim a

Részletesebben

R E D U K C I Ó AA. Fürstand Júlia 2013.

R E D U K C I Ó AA. Fürstand Júlia 2013. R E D U K C I Ó AA A edukcó a űíé eköe, céa a ényeg megőée, a feeeg eáoíáa A eneeé an eedeű; ó en eenée ahúá, cökkené Sámo eüeen akamaák: edukí bo 1 a eegő káááa ée bo, a gaonómában a mááok feeege foyadék

Részletesebben

2. LOGIKAI FÜGGVÉNYEK MEGADÁSI MÓDSZEREI. A tananyag célja: a többváltozós logikai függvények megadási módszereinek gyakorlása.

2. LOGIKAI FÜGGVÉNYEK MEGADÁSI MÓDSZEREI. A tananyag célja: a többváltozós logikai függvények megadási módszereinek gyakorlása. . LOGIKI ÜGGVÉNYEK EGÁSI ÓSZEREI taayag célja: a többváltozós logikai függvéyek egadási ódszereiek gyakorlása. Eléleti iseretayag: r. jtoyi Istvá: igitális redszerek I.... pot. Eléleti áttekités.. i jellezi

Részletesebben

Megjegyzés: Amint már előbb is említettük, a komplex számok

Megjegyzés: Amint már előbb is említettük, a komplex számok 1 Komplex sámok 1 A komplex sámok algeba alakja 11 Defícó: A komplex sám algeba alakja: em más, mt x y, ahol x, y R és 1 A x -et soktuk a komplex sám valós éséek eve, míg y -t a komplex sám képetes (vagy

Részletesebben

Megoldási útmutató. Elektrosztatika

Megoldási útmutató. Elektrosztatika Megoás útutató Eektosztatka. Meghatáozzuk az E és E téeősség-ektook nagyságát küön-küön (függetenség e) az E = k képet aapján, és beajzojuk a egaott pontokba. Me nkét pontban két eentétes ányú ekto an,

Részletesebben

Kvantummechanika gyakorlo feladatok 1 - Megoldások. 1. feladat: Az eltolás operátorának megtalálásával teljesen analóg módon fejtsük Taylor-sorba

Kvantummechanika gyakorlo feladatok 1 - Megoldások. 1. feladat: Az eltolás operátorának megtalálásával teljesen analóg módon fejtsük Taylor-sorba Kvatummechaika gyakorlo felaatok - Megolások felaat: z eltolás operátoráak megtalálásával teljese aalóg móo fejtsük Taylor-sorba a hullámfüggvéyt a változójába: ψr θ ϕ + ϕ ψr θ ϕ + ψr θ ϕ ϕ + ψr θ ϕ ϕ

Részletesebben

Nagyteljesítményű elektrolízis berendezések www.prominent.com

Nagyteljesítményű elektrolízis berendezések www.prominent.com Biztonságos és hatékony vízfertőtenítés konyhasóva Nagytejesítményű eektroízis berendezések www.prominent.com Környezetbarát vízfertőtenítés Az eektroízis gazdaságiag böcs, műszakiag érett aternatíva a

Részletesebben

Diszkrét matematika II., 3. előadás. Komplex számok

Diszkrét matematika II., 3. előadás. Komplex számok 1 Diszkrét matematika II., 3. előadás Komplex számok Dr. Takách Géza NyME FMK Iformatikai Itézet takach@if.yme.hu http://if.yme.hu/ takach/ 2007. február 22. Komplex számok Szereték kibővítei a valós számtestet,

Részletesebben

3. SOROZATOK. ( n N) a n+1 < a n. Egy sorozatot (szigorúan) monotonnak mondunk, ha (szigorúan) monoton növekvő vagy csökkenő.

3. SOROZATOK. ( n N) a n+1 < a n. Egy sorozatot (szigorúan) monotonnak mondunk, ha (szigorúan) monoton növekvő vagy csökkenő. 3. SOROZATOK 3. Sorozatok korlátossága, mootoitása, kovergeciája Defiíció. Egy f : N R függvéyt valós szám)sorozatak evezük. Ha A egy adott halmaz és f : N A, akkor f-et A-beli értékű) sorozatak evezzük.

Részletesebben

:J számú előterjesztés

:J számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerüet Kőbánya Önkormányzat Apogármestere :J számú eőterjesztés --""----- Eőterjesztés a Képvseő-testüet részére 2012. januártó új kérdőív hasznáatáró és a közétkeztetés színvonaának

Részletesebben

Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü

Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü ú ú ú ú Ö ú ű ú Á ú ú ű ű ú ű ú ú Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü Ó Á Á Á ú ú Ő Ö Ü ú Ü Á ú ú Á Ú ú ú ú É ú Ó Ö É Á ű ú É Ó ű ú ú ű ű ú ű ú ű ű ú ű ű

Részletesebben

Ú Á Ü É ő ö ó ó ő Ü ö Ó ő ú ó ö ő ú ű ű ö ú ö ó ü ö ő öü ő Ú ö Ü ű ó ü ű ő ö ő óü ó ó ő Á Á ó ó Ü ó ó ü Ü ö Á ő ő ó ö ó ü ő ö ó ö ő ó ú ú ó ő ó ó ú ü Ú Á Á É Ü É Ú ü Á É ő ü ÉÉ É Ü ó Ö ó ó ö ö ő óü ó ü

Részletesebben

EUKLIDESZI TÉR. Euklideszi tér, metrikus tér, normált tér, magasabb dimenziós terek vektorainak szöge, ezek következményei

EUKLIDESZI TÉR. Euklideszi tér, metrikus tér, normált tér, magasabb dimenziós terek vektorainak szöge, ezek következményei Eukldes tér, metrkus tér, ormált tér, magasabb dmeós terek vektoraak söge, eek követkemée Metrkus tér Defícó. A H halmat metrkus térek eveük, ha va ola, metrkáak eveett m: H H R {0} függvé, amelre a követkeők

Részletesebben

2015. október 10-től 2015. november 17-ig

2015. október 10-től 2015. november 17-ig Értesítü Tsztet Utst, hogy 2015. otóber 10-tő 2015. oveber 17-g Ká-Kápo Füzesboy áoáso özött végzett páyrbtrtás uá tt Budpest Htv Msoc Szerecs Sátorúhey vsútvoo z ább ódosított eetred szert özeede voto.

Részletesebben

A szerkezetszintézis matematikai módszerei

A szerkezetszintézis matematikai módszerei 5 A szerkezetsztézs matematka módszere.4 Derváltat em haszáló elárások Azo optmáló elárások, melyek a keresés sorá csak a célfüggvéy értéket haszálák, derváltakat em, azokat derváltat em haszáló elárásak

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm estere. Javaslat stratégiai együttműködési megállapodás megkötésére

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm estere. Javaslat stratégiai együttműködési megállapodás megkötésére Sagótarján Megyei Jogú Város Pogárm estere Szám:12382/2014. Javasat stratégiai együttműködési megáapodás megkötésére A szabad váakozási zónák kedvező fetéteeket és kedvezményeket biztosítanak a gazdasági

Részletesebben

2. Hatványsorok. A végtelen soroknál tanultuk, hogy az. végtelen sort adja: 1 + x + x x n +...

2. Hatványsorok. A végtelen soroknál tanultuk, hogy az. végtelen sort adja: 1 + x + x x n +... . Függvéysorok. Bevezetés és defiíciók A végtele sorokál taultuk, hogy az + x + x + + x +... végtele összeg x < eseté koverges. A feti végtele összegre úgy is godolhatuk, hogy végtele sok függvéyt aduk

Részletesebben

Csapágyak üzem közbeni vizsgálata a csavarhúzótól a REBAM 1 -ig 2

Csapágyak üzem közbeni vizsgálata a csavarhúzótól a REBAM 1 -ig 2 ÜZEMFENNTARTÁSI TEVÉKENYSÉGEK 3.9 Csapágyak üzem közbei vizsgálata a csavarhúzótól a REBAM 1 -ig 2 Gergely Mihály okl. gépészmérök, Acceleratio Bt. Budapest Tóbis Zsolt doktoradusz, Miskolci Egyetem Gépelemek

Részletesebben

5. SZABAD PONTRENDSZEREK MECHANIKAI ALAPELVEI, N-TESTPROBLÉMA, GALILEI-

5. SZABAD PONTRENDSZEREK MECHANIKAI ALAPELVEI, N-TESTPROBLÉMA, GALILEI- 5. SZABAD PONTRENDSZEREK MECHANIKAI ALAPELVEI, N-TESTPROBLÉMA, GALILEI- FÉLE RELATIVITÁSI ELV m, m,,m r, r,,r r, r,, r 6 db oordáta és sebességompoes 5.. Dama Mozgásegyelete: m r = F F, ahol F jelöl a

Részletesebben

é é ö í Ü ö é ő é é Í Í é é é ű é ő é é ő í ő Ű é é é é ö í é ö ö é ö é é é é ő é ű ő é é Úé é ö ö é Ü ö é ő é éü Ú í í ő ö é é é é é í é é ő é é őé é

é é ö í Ü ö é ő é é Í Í é é é ű é ő é é ő í ő Ű é é é é ö í é ö ö é ö é é é é ő é ű ő é é Úé é ö ö é Ü ö é ő é éü Ú í í ő ö é é é é é í é é ő é é őé é é é ö ő é é é ö é é é é ö ö ö Í Í é Í é ö é Í ö é é é é é ö é ü í é ű é é ö é ö é Í ö ö é é é ú ö ö Ú ö í é í é é í é ö é é é é é é ö í ű ű é é ű Í ö é é é éé é í é é í ö í é é Ü é ő é í é é é é ö í Ü

Részletesebben

ó ó é é é ó ü é é Í ő ő ó ó é ö é ó é ő ü é é ó í é é é ű ő ő ő é é ő í é í é é é ú é é é ó í é ö é ő ö é é é ö ü í é é ő é é ü é é í Ú ő ó ö é ő ö ö

ó ó é é é ó ü é é Í ő ő ó ó é ö é ó é ő ü é é ó í é é é ű ő ő ő é é ő í é í é é é ú é é é ó í é ö é ő ö é é é ö ü í é é ő é é ü é é í Ú ő ó ö é ő ö ö Á Á É é ö ö é ő ő ő é ö é é ő é é é é ő í é é é ó é é é ü ő ő ó é ő é ű ö ö ú é ü ö é é é é ó é é ü ő ö é ő é ő ü ő ő ö ö í é ő ó ó ő é ő é ó é é ő é ó é ű é é ü ö é Í ö é í é ő ó ö é ő é ú í ö é é é ö

Részletesebben

Ü Á Á ó Ü É É Ó Á É ó ó á ó á É á é é ö é é ó é é á á á úé í ú é ö é ó á á á í é ö í á á Ö é é á é ó é é é é ó é ü í í á á á ö é á é é é é é ó é Ü ő á é í ó ó ö ü í á á í ü á á ó á íí ó á ó ő á é é ö ö

Részletesebben

ö ö ö ö ö ű É ö ö Ú ö ö ö É É É ű ö É ö É Ú Ú É ű ö ö ű Ú É Ü ö Ü ö ű ű ö ö ö ö ö ö ö ö É Ö ű Ú ö ÉÉ ö Ü É ö ű Ú ű ö Üö

ö ö ö ö ö ű É ö ö Ú ö ö ö É É É ű ö É ö É Ú Ú É ű ö ö ű Ú É Ü ö Ü ö ű ű ö ö ö ö ö ö ö ö É Ö ű Ú ö ÉÉ ö Ü É ö ű Ú ű ö Üö Ü É Ü Ú ö É ö ö É ö Ú ű ö Ö É ű É ö ö ö ö ö ö ö ö ű É ö ö Ú ö ö ö É É É ű ö É ö É Ú Ú É ű ö ö ű Ú É Ü ö Ü ö ű ű ö ö ö ö ö ö ö ö É Ö ű Ú ö ÉÉ ö Ü É ö ű Ú ű ö Üö Ó Ú É ö ű ö ű ű Ú ö ű ö ű Ú ö ö ű ö Ú ű ö

Részletesebben

N - edik gyökvonás. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

N - edik gyökvonás. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Brósch Zoltá (Debrecei Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimáziuma) N - edik gyökvoás DEFINÍCIÓ: (Négyzetgyökvoás) Egy em egatív x valós szám égyzetgyöké azt a em egatív valós számot értjük, amelyek égyzete

Részletesebben

Éves Energetikai Szakreferens Jelentés havi bontással. Baár-Madas Református Gimnázium Budapest, Lórántffy Zsuzsa u. 3. CÉG.

Éves Energetikai Szakreferens Jelentés havi bontással. Baár-Madas Református Gimnázium Budapest, Lórántffy Zsuzsa u. 3. CÉG. Éves Energetikai Szakreferens Jeentés havi bontássa CÉG Baár-Madas Református Gimnázium Jeentési időszak 2017 TELEPHELY 1022. Budapest, Lórántffy Zsuzsa u. 3. SZAKREFJEL_FEDLAP Page 1 Energetikai Szakreferensi

Részletesebben

2.6. Az ideális gáz fundamentális egyenlete

2.6. Az ideális gáz fundamentális egyenlete Fejezetek a fzka kéából.6. Az deáls gáz fudaetáls egyelete A legegyszerűbb terodaka redszer az u. deáls gáz. Erre jellező, hogy a részecskék között az egyetle kölcsöhatás a rugalas ütközés, és a részecskék

Részletesebben

é ó é é é ő é é é é é ö í ó ó é í é é é é é é ö é í é é é í é ú é é é é é é ö é í í ó őí ü ü é é ó é ó é ü é é ó ő é é í é í ó í é ő ő ő ü ő é ó é í é

é ó é é é ő é é é é é ö í ó ó é í é é é é é é ö é í é é é í é ú é é é é é é ö é í í ó őí ü ü é é ó é ó é ü é é ó ő é é í é í ó í é ő ő ő ü ő é ó é í é ó ü É Í É Á ú Ü Ü é ó é ö ú óé ü é í é éü Á í é ű é í óé é ú ó ü ó é í é é ú ö é é í í ú ő é í ű ó ó é é í é é é í é ű é í é é é é ü ö ú ó ű é é ó é ö ö ő í őí é é ö ó é í é É é őí é í é ű ő é é í óé ű

Részletesebben

G~. számú előterjesztés

G~. számú előterjesztés G~. számú eőterjesztés Budapest Főváros X. kerüet Kőbányai Önkormányzat Apogármestere Eőterjesztés a Gazdasági Bizottság részére a PGY &PGY Kft. részére játékterem üzemetetéséhez szükséges tuajdonosi hozzájáruásró

Részletesebben

ö Ą ě Ę ő ń ŕ ö ű ö Á ű ö ű ö ú ó ű ö ü ö úá Ö ű ö ú ń úá úá ü ö ö úá ę ö ú ö ü ó ó ó ű ö ú ö ő ó ű ö ú ö ü ó Ö ű ö ú ö ŕ ű ö ó ó ó ű ó ó ó ô ö ó ó ý ö ó ö ö ó ő ó ź ó ô ó ó ö ó Á ö ó ó ö ę Ĺ ę ę ó ű ö

Részletesebben

A késdobálásról. Bevezetés

A késdobálásról. Bevezetés A késdobáásró Beezetés Már sok ée annak, hogy kést dobátunk, több - keesebb sikerre. Ez tisztán tapasztaati úton működött. Femerütek bizonyos kérdések, ameyekre nem kaptunk áaszt sehon - nan. Ezek pédáu

Részletesebben

A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje a merev testek kinematikájának elméleti alapjait.

A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje a merev testek kinematikájának elméleti alapjait. 0 odu: Kineatika, Kinetika 03 ecke: Merev test kinetikája ecke céja: tananag fehasnáója egiserje a erev testek kineatikájának eéeti aapjait Követeének: Ön akkor sajátította e egfeeően a tananagot, ha:

Részletesebben

A Sturm-módszer és alkalmazása

A Sturm-módszer és alkalmazása A turm-módszer és alalmazása Tuzso Zoltá, zéelyudvarhely zámtala szélsőérté probléma megoldása, vagy egyelőtleség bzoyítása agyo gyara, már a matemata aalízs eszözere szorítoz, mt például a Jese-, Hölderféle

Részletesebben

Diszkrét Matematika 1. óra Fokszámsorozatok

Diszkrét Matematika 1. óra Fokszámsorozatok Dszkrét Matematka. óra 29.9.7. A köetkezı fogalmakat smertek tektük: gráf, egyszerő gráf, hurokél, párhuzamos élek, fa, ághatás operácó. Fokszámsorozatok Def.: G gráf fokszámsorozata fokaak reezett öekı

Részletesebben

AZ OPTIMÁLIS MINTANAGYSÁG A KAPCSOLÓDÓ KÖLTSÉGEK ÉS BEVÉTELEK RELÁCIÓJÁBAN

AZ OPTIMÁLIS MINTANAGYSÁG A KAPCSOLÓDÓ KÖLTSÉGEK ÉS BEVÉTELEK RELÁCIÓJÁBAN AZ OPTIMÁLIS MINTANAGYSÁG A KAPCSOLÓDÓ KÖLTSÉGEK ÉS BEVÉTELEK RELÁCIÓJÁBAN Molár László Ph.D. hallgató Mskolc Egyetem, Gazdaságelmélet Itézet 1. A MINTANAGYSÁG MEGHATÁROZÁSA EGYSZERŐ VÉLETLEN (EV) MINTA

Részletesebben

Számsorozatok. 1. Alapfeladatok december 22. sorozat határértékét, ha. 1. Feladat: Határozzuk meg az a n = 3n2 + 7n 5n létezik.

Számsorozatok. 1. Alapfeladatok december 22. sorozat határértékét, ha. 1. Feladat: Határozzuk meg az a n = 3n2 + 7n 5n létezik. Számsorozatok 2015. december 22. 1. Alapfeladatok 1. Feladat: Határozzuk meg az a 2 + 7 5 2 + 4 létezik. sorozat határértékét, ha Megoldás: Mivel egy tört határértéke a kérdés, ezért vizsgáljuk meg el

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Telefon:

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Telefon: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Teef: 45-6 Iteret: www.s.u Adtyűtése Letötető érdőíve, uttó Az dtszáttás sttsztáró szóó 99. XLVI. törvéy (Stt.) 8. () eezdése á öteező. Nyvátrtás szá: 76 JELENTÉS A KERESKEDELMI

Részletesebben

Széki Hírek A Magyarszékért Egyesület kiadványa

Széki Hírek A Magyarszékért Egyesület kiadványa Szék Hírek A Magyarszékért Egyesület kadáya X. éfolyam, 1. szám Karácsoy a árakozással tel szeretet üepe December 17-é fatalok adtak hagerseyt a templomba. K kegyetleül süöltött a hdeg szél, míg be melegséggel

Részletesebben

VII. A határozatlan esetek kiküszöbölése

VII. A határozatlan esetek kiküszöbölése A határozatla esetek kiküszöbölése 9 VII A határozatla esetek kiküszöbölése 7 A l Hospital szabály A véges övekedések tétele alapjá egy függvéy értékét egy potba közelíthetjük az köryezetébe felvett valamely

Részletesebben

Hőtágulás (Vázlat) 1. Szilárd halmazállapotú anyagok hőtágulása a) Lineáris hőtágulás b) Térfogati hőtágulás c) Felületi hőtágulás

Hőtágulás (Vázlat) 1. Szilárd halmazállapotú anyagok hőtágulása a) Lineáris hőtágulás b) Térfogati hőtágulás c) Felületi hőtágulás Hőáguás (Váza). Sziárd hamazáapoú anyagok hőáguása a) Lineáris hőáguás b) érfogai hőáguás c) Feüei hőáguás 2. Foyékony hamazáapoú anyagok hőáguása. A víz rendeenes visekedése hőáguáskor 4. Gázok hőáguása

Részletesebben

MÉRÉSTECHNIKA. DR. HUBA ANTAL c. egy. tanár BME Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék 2011

MÉRÉSTECHNIKA. DR. HUBA ANTAL c. egy. tanár BME Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék 2011 MÉRÉSTECHNIKA DR. HUBA ANTAL c. egy. taár BME Mechatroka, Optka és Gépészet Iformatka Taszék 0 Rövde a tárgyprogramról Előadások tematkája: Metrológa és műszertechka alapok Mérés adatok kértékelése Időbe

Részletesebben

= M T. M max. q T T =

= M T. M max. q T T = artók statikája II. SZIE-YMM BSc Építőmérnöki szak IV. évfoyam 3. eőadás: Határozatan tartók képékeny számítása Mechanika II M R rugamas határnyomték M K képékeny határnyomaték másképp: M törőnyomaték

Részletesebben