2.6. Az ideális gáz fundamentális egyenlete
|
|
- Zita Kozma
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Fejezetek a fzka kéából.6. Az deáls gáz fudaetáls egyelete A legegyszerűbb terodaka redszer az u. deáls gáz. Erre jellező, hogy a részecskék között az egyetle kölcsöhatás a rugalas ütközés, és a részecskék térfogata elhayagolható az általuk ktöltött térhez kéest. A valós gázok csak egközelítk ezt az állaotot, de e érk el, aak elleére, sok valós gázra alkalazzák az deáls gázra felállított állaotegyeleteket. Mt sert, de redszer esetébe a fudaetáls egyeletet az állaot egyeletekből lehet felállíta. É ezért az deáls gáz esetébe az állaot egyeletekből duluk k. Az egyk lye egyelet a Boyle-Marotte egyelet, aely kodja, hogy zoter körüléyeke a yoás és a térfogat szorzata álladó (lásd az.9. ábrát), vagys: kost. (.1).9. ábra. Az zoter állaotú gáz térfogat és yoása között összefüggés..1. ábra. A Boyle-Marotte törvéy zoter gázra. 1 Ha az összefüggést úgy írjuk fel, hogy kost., akkor a Boyle-Marotte tétel grafkus ábrázolása...1/ koordáta redszerbe egy egyeest eredéyez (lásd a.1.ábrát). A ásk összefüggés a Gay-Lussac egyelet, szert álladó yoáso a gáz térfogata egyeese aráyos aak hőérsékletével. kost. (.1) 9
2 Kéa terodaka E törvéy grafkus ábrázolása jól tükröz a /=kostas összefüggést (lásd a.11. ábrát). Látható, hogy a = K hőérséklete a gáz térfogata a legksebb, vagys ulla kelve a otagyságú gázrészecskékek térfogata ulla. A hőérséklet eelkedésével a gáz ktölt a redelkezésére álló térfogatot. Erre a törvéyre alaozva szerkeszthető hőérséklet skála. Ha a érésre egy gázt haszáluk, akkor két egadott körüléye (vízjég olvadásotja, a víz forrotja) eghatározzuk a egfelelő térfogatot, ajd a két hőérsékletek ( 1 és ) egfelelő tervalluot felosztjuk..11. ábra. A Gay-Lussac törvéy grafkus ábrázolása külöböző yoáso [11]..1. ábra. A hőérséklet eghatározása a =kost. összefüggés alajá [11]. Az álladó térfogato ért yoás egyeese aráyos a hőérsékletváltozással. Ez a Gay-Lussac ásodk tétele, elyet ég Charles törvéyekét s tartaak szába [1]. Ez kodja, hogy a P/ aráy zochor körüléyeke álladó. Erre a egállaításra s lehet hőérséklet skálát felállíta, hsz egy zárt edéybe lévő gáz esetébe a hőérsékletváltozásra a yoás egyees aráyba változk (lásd a.1 ábrát). Az álladó térfogatú gázhőérő sokkal raktkusabb, t az álladó yoáso űködő, é ezért ezt haszálják etalokét, ás tíusú hőérő skálák beállítására. A gyakorlatba vaak ás tíusú hőérsékletérésre alkalas ayagok, hsz a léyeg az, hogy a ért tervalluba a közeg tulajdosága egyees aráyba legye a hőérsékletváltozással. A gáztörvéyek közé sorolható ég az Avogadro törvéye s, szert az azoos yoáso és hőérséklete a külöböző gázok óltérfogata egegyező. Egyesítve a Boyle-Marotte és Gay-Lussac törvéyt felírható: 4
3 Fejezetek a fzka kéából (.14) kost. vagy E törvéyek grafkus ábrázolása az.1. ábrá látható. Megtaláljuk rajta a hárodezós általáos összefüggést, és a háro, kétdezós összefüggéseket..1.ábra. Az általáos gáztörvéy grafkus ábrázolása. Alkalazva az általáos törvéyt 1 ol gázra, és fgyelebe véve Avogadro 5 tételét, szert orálállaotba ( 7,15 K, 11, 1 Pa ) egy ól gáz térfogata, ,11,411 7,15 Ie következk:, fel lehet ír: J 8,14 ol K 41
4 Kéa terodaka, ahol 8,14 J/(olK), (.15) aelybe az az általáos gázálladó. udva hogy, fel lehet ír az általáos gáztörvéyt: (.16) Ez az állaotegyelet az u. echakus állaotegyelet, aely a térfogat ukáak egfelelő eergát írja le (a szorzat értékegysége SI-be J). Írjuk fel az egyeletet az etróa fudaetáls egyeletek egfelelőe, vagys: 1 (.17) Iseretes a fzkából az egyatoos gázokra jellező terkus egyelet s: (.18) Felírva az etróa fudaetáls egyelet szert, következk: 1 (.19) Ha a olárs belső eergát és térfogatot vesszük fgyelebe, fel lehet ír: 1 (.1) 1 1 (.11) Ahhoz, hogy eghatározzuk az deáls gáz fudaetáls egyeletét, az előbb fejezetbe eghatározott Euler egyeletből következtetve, szükségük va ég a kéa otecált tartalazó tagra. Ezért alkalazzuk a Gbbs-Duhe egyeletet: d 1 d d 1 Bevezetve a következő jelöléseket: d 1 d d d (.1) d és d d d és az 1/-t, lletve a /-t behelyettesítve az sert alakba, következk: 4
5 Fejezetek a fzka kéából 4 d d d (.1) agys: d d d (.14) Itegráljuk a függvéyt, és egkajuk a keresett tagot: d d d (.15) vagys: l l (.16) Most helyettesítsük be az deáls gázra felrt Euler egyeletbe S 1, az sert eységeket: 1 1, 1, l l és vegyük fgyelebe, hogy:, : l l S (.17) Ez ég felírható: 5 / l 5 S (.18) Bevezetve az etróa referecaállaotú értékét: 5 S (.19) fel lehet ír az deáls gáz fudaetáls egyeletét etróa alakba:
6 Kéa terodaka 5 S S l (.14).7. Ideálsa vselkedő gázkeverékek Legye egy =1,,,...,k kooest tartalazó deálshoz közelálló gázelegy, aelyek ayageysége t, yoáso és hőérséklete térfogatot tölt k. A külöböző kooesek olekuláak száa változó lévé, degyk kooes a saját eységéek egfelelőe járul hozzá a teljes yoáshoz. ehát ha bevezetjük a kooesek arcáls yoását, akkor Dalto törvéyéek egfelelőe felírható: (.141) Alkalazva a gáztörvéyt az összes gázeységre, és az ugyaolya tíusú kooesre, felírható: t (.14) (.14) Ie kfejezve a arcáls yoást: (.144) Behelyettesítve a Dalto összefüggésébe, következk: (.145) t Elosztva a arcáls yoást és az összes yoást, következk: t udva, hogy az x e ás, t a óltört, tehát felírható: t 44 (.146) x x (.147) Ezt az összefüggést, aely Dalto tételéből következk, ég Ladolt féle egyeletek s evezzük [9]. Ez szert a kooes arcáls yoása egyelő
7 Fejezetek a fzka kéából a teljes yoás és a óltört szorzatával. Ha a kooesek degykére kszáítjuk a és araétereke az -ek egfelelő arcáls térfogatot, fel lehet ír: vagys (.148) Összeadva a térfogatokat, egkajuk az összes eységre felrt gáztörvéyt: (.149) t Osszuk el a arcáls térfogatot és az összes térfogatot, eghatározva a térfogattörtet: (.15) y x t Látható, hogy az deálsa vselkedő gázelegy eseté a térfogattört és a óltört azoos. Iserve, hogy a óleység e ás, t a töeg és óltöeg aráya, határozzuk eg a gázelegy sűrűségét: M M M (.151) Iserve, hogy a e ás, t a óltérfogat fordítottja, fel lehet ír: M (.15) De t s értük a gázelegy óltöegé (M): Fgyelebe véve az összetevőket írjuk fel a sűrűséget: M M M (.15) Behelyettesítve a sűrűséget az előbb összefüggésből: M M M M xm (.154) ehát, a gázelegy óltöege e ás, t a kooesek óltöegéek és óltörtje szorzatáak az összege. 45
8 Kéa terodaka 11.Gy. Száítsuk k a 4 torr yoású és 1 o C hőérsékletű, 6 g/ol óltöegű ayag óltérfogatát, az 5 térfogatba lévő ayag eységét és olekulaszáát [9]. Megoldás: Alkalazva az deáls gáztörvéyt k lehet száol a óltérfogatot: 8,14(1 7),618 / ol 4 5 1,11 76 Iserve a térfogatot k lehet száol az, ayageységet és az töeget: 4 1, ,157 8,149 M 61 ol 8,157,557 A ól-száot serve, k lehet száíta a olekulák száát: N N A 8,1576,1 kg 4,9191 olekula 1.Gy. Száítsuk k a,9 tf% oxgét és 79,1 tf% trogét tartalazó, =1 at yoású, t=5 C hőérsékletű és =8% relatív edvességű levegő sűrűségét és töegszázalékos összetételét, ha a keveréket deáls vselkedésűek tektjük. Adottak: M g/ol, M 8 g/ol, H O 18 g/ol és a 5 C hőérsékletű víz O N M e gőzyoása HO,7 torr. Megoldás: Nedves levegőről lévé szó, először k kell száíta aak összetételét, serve a száraz levegő térfogatszázalékos összetételét és a relatív edvességet. A víz eységét a relatív edvesség függvéyébe száítsuk k. e xho H 1 1 x e HO 1 Most száoljuk k 1 ol deáls gáz térfogatát a egadott hőérséklete és yoáso: 46 8, HO O e HO HO,49 ehát a edves levegőbe lévő vízgőz óltörtje,49. A többt az sert összetételű száraz levegő tesz k, tehát: O,9 x 1 % O x 1,49, 796 HO 1 1 N 79,1 x 1 % N x 1,49, 771 HO 1 1 Iserve a óltörteket k lehet száol a óltöeget: M M x M O x O M H O HO,796 8,77118,49 8,566 N x N M x g/ol
9 A edves levegő sűrűsége tehát: M 1ol Fejezetek a fzka kéából,1498 1, ,561 1,1677 kg/,4457,4457 /ol Iserve a levegő ólszázalékos összetételét, k lehet száíta a töegszázalékos összetételt. Először kszáítjuk a óleységeket, ajd a töegeységet, és végül a töegszázalékot. A száítás eetét a.1. táblázatba rögzítjük. Kooes.1.táblázat. Száított értékek. Móltört Móleység öegeysség x össz x M óegtört Oxgé,79,796 65,147,89 Ntrogé,771 77,1 159,641,7561 ízgőz,49,494 44,87,1569 Összese, , 856,6144,99999 Gyakorló feladatok. 1. Mey yoást gyakorol 5 L űrtartalú alack falára 1 g trogé, ha a gáz hőérséklete 9 K?. Mey gázt tartalaz egy 5 L-es alack, ha a yoás 1 at és a hőérséklet K?. Iserve, hogy g, K hőérsékletű gáz 5 L térfogatot tölt k, határozzuk eg az álladó yoáso felelegített gáz hőérsékletét, ha sűrűsége, akkor,5 kg/. 4. Mlye agaságba lesz a légyoás a tegersztek fele, ha a hőérséklet 7 K? x 47
10 Potecáls eerga Kéa terodaka.8. alós gázok A valós gázok vselkedése eltér az deáls gázokétól. Így az deáls gázállaot egyelete e dg írja le a valós gáz változását. Az eltérés aál agyobb, él agyobb a gáz yoása és alacsoyabb aak hőérséklete. Akor a gáz közel áll a csefolyósítás körüléyekhez, lyekor az eltérés agy. Ez a külöböző vselkedés a gázokat alkotó részecskék kölcsöhatásáak az eredéye. Míg az deáls gázokál cs se kölcsöhatás az alkotók között, a valós gázokál ez jeletős lehet. A taszítóerők a ktágulást, a vozóerők edg az összeyoást segítk. Isert, aszítóerő ozóerő ávolság.14. ábra. A otecáls eerga változása a távolság függvéyébe: Ks távolságoko a taszítóerő, közeese a vozóerő határozza eg a otecáls eerga értékét. A távolság övekedésével a otecáls eerga értéke ullához közelt. 48 hogy a taszítóerők csak egy bzoyos távolságra terjedek k (lásd a.14. ábrát). Mél távolabb va egyástól a két részecske, aál ksebb a kölcsöhatás értéke. Nagy yoáso, akor a térfogategységbe agyo sok részecske va jele, a taszítóerők ár érvadóak. A vozóerők agyobb távolságra s kterjedek, t a taszító erők. Ha a részecskék agyo közel vaak egyáshoz, de ég e értkezek, hatásuk agy. A részecskék közt erők értéke aál agyobb, él ksebb a gáz hőérséklete. Ilyekor a lassú ozgású részecskéket befogják ás részecskék. Ks yoáso a részecskék agyo agy teret járhatak be, aélkül hogy ás részecskékkel ütközéek, így lyekor vselkedésük egközelít az deáls gáz vselkedését. Közees yoáso, ahol a részecskék közt távolság éháy átérő agyságredű, a vozóerők játszaak szereet, így a gáz ár eltér az deáls vselkedéstől. Ilyekor a reáls gázt sokkal köyebb összeyo, t az deálst, hsz utóbbba cs vozóerő. Nagy yoáso a részecskék közt távolság agyo kcs, így tehát a taszítóerő a érvadó. Ilyekor a reáls gázt sokkal ehezebb összeyo, t az deálst.
11 Fejezetek a fzka kéából Z 1 ökéletes gáz P, at A valós gázok az deálstól való eltérő vselkedésére az u. koresszbltás téyezőt alkalazzuk: Z (.155) Látható, hogy az deáls gáz eseté a koresszbltás téyező értéke 1 ( 1 ), íg a valós gázokál (lásd a.15. ábrát) külöbözk egytől, értéke lehet agyobb, vagy ksebb egyél..15. ábra. A koresszbltás téyező változása a yoás függvéyébe ráls egyeletek A valós gázok állaotáak vzsgálatakor kaott érés eredéyek feldolgozására vezették be az u. vráls (erőhatás) együtthatókat. Az együttható bevezetése, aak a egállaításak a következéye, hogy a valós gázok esetébe a szorzat eltér az -től. Az eltérés értékét az alább ódo lehet leír: (1 b c...) (.156) ( 1 B C...) (.157) Mt látható, dkét esetbe az összefüggések tartalazzák az deáls gázra jellező esteket s. A (.156) összefüggésbe éldául, ha a yoás tart a ullához, akkor a deáls gázra való állaotegyeletet kajuk. gyaaz az összefüggést kajuk a (.157) egyeletből s, ha a ásodk és a haradk vráls-együtthatók értéke agyo kcs. Ha a yoás tart a ullához a reáls gáz egyelete egközelít az deáls gáz egyeletét, de e szükségszerű, hogy a reáls gáz valaey tulajdosága egybe esse az deáls gázéval. A koresszbltás téyező esetébe éldául az deáls gázokál a (.158) összefüggés, a reáls gázokál edg az (.159) összefüggés írja le a változást:
12 Kéa terodaka dz (.158) dz b c... d deáls d valós Ha e szükségszerűe ulla a dervált, hsz a b e ulla. (.159) A vráls együtthatók függek a hőérséklettől, ezért létezhet olya hőérséklet, akor ks yoás vagy agy esetébe, a koresszbltás együttható ulla eredekséggel közelt az egyhez. Eze a hőérséklete, aelyet Boyle hőérsékletek s evezük, a reáls gáz tulajdosága egybeesek az deáls gáz tulajdoságaval, ha. ehát Boyle hőérséklete ( B ), ha, a dz eredekségű, a azt jelet, hogy a ásodk vráls-együttható, a b d egyelő -val. Ie következk, hogy a Boyle hőérséklete a következő állaotegyeletet írható fel: (.16) B Ez azt jelet, hogy a vráls-egyeletbe a c, d és agasabb redű tagok elhayagolhatók (.16. ábra). Z Magas hőérséklet Boyle hőérséklet 6 C Izotera 1 Ideáls gáz Alacsoy hőérséklet ábra. A koresszbltás téyező változása a yoás függvéyébe külöböző hőérséklete..17. ábra. A reáls gáz külöböző hőérsékletű zoterá és a kodezálás folyaat ábrázolása: C a krtkus ot a krtkus hőérsékletek egfelelő zoterá [9]. Nézzük eg, hogya vselkedk egy reáls gáz, ha álladó hőérséklete csökketjük térfogatát. együk a.17. ábrá egy zoterát, elyek a kduló 5
13 Fejezetek a fzka kéából állaotát jelöljük 1-el. Ha az 1-es otba lévő reáls gázak csökketjük a térfogatát, akkor, t ahogy az zotera s utatja, ő a yoása. Ha a. oto túl s tovább csökketjük a térfogatot, sűrítve a gázt, a -as otak egfelelő állaotba a tökéletes jelleg teljese eltűk aélkül, hogy a yoás övekede, egjelek a csefolyós fázs. A yoás daddg álladó arad, íg az egész gáz át e alakul csefolyós halazállaotúvá (5. ot). ehát eze a vízsztes szakaszo yoáshatásra egvalósul a fázsváltozás. Itt a csefolyós és gáz halazállaotú ayag egyesúlyba vaak. Ezt a yoást evezzük a folyadék gőzyoásáak. Ha ost az 5. otak egfelelő folyadékak tovább akarjuk csökkete a térfogatát, akkor hatalas yoásváltozást kell elődézük. A krtkus állaotak egfelelő hőérséklete (a közéső az ábrá) egy jellegzetes zoterát kauk. Eze az zoterá a két fázsra jellező vízsztes szakasz egy otra zsugorodk, at krtkus otak evezük. Mde alatta lévő zoterá a gáz úgy vselkedk, t ahogy láttuk az előbb. A krtkus otba ért araéterek - a krtkus hőérséklet ( C ), a krtkus yoás ( ) és a krtkus térfogat ( C )- együttese alkotják a krtkus ot állaotjelzőt. A krtkus hőérsékletél agyobb hőérséklete e lehet a gázt csefolyósíta, báreyre s övelék a yoást. A csefolyósításhoz, szükséges a yoás egkezdése előtt a gázt a c alá kell hűte. Azt a gázt, aelyek araétere a c felett zóába helyezk azt, szuerkrtkus gázak evezzük..8.. A reáls gáz va der Waals egyelete Megfgyelve a valós gázok állaotváltozását, va der Waals a következő fzka odellt kézelte el: - de gázrészecske göb alakú, és térfogata e eleyésző az általa bejárható tér térfogatával szebe. É ezért az deáls gázra kfejezett állaotegyelet ( ) a következő alakot ölt:, vagys a b bejárható térfogat az összes térfogat és a olekulák térfogatáak a külöbsége. - a gáz yoása függ a tér falához való ütközés gyakorságától. A falhoz való ütközés gyakorságát csökket a olekulák közt felléő vozóerő, a a C 51
14 Kéa terodaka kocetrácóval ( ) aráyos. A vozóerő hatására felléő yoáscsökkeést kfejezhetjük a a összefüggéssel. Így felírhatjuk a valós gázra jellező teljes yoásváltozást, vagys a va der Waals egyeletet: a (.161) b A va der Waals egyeletet a óltérfogatra s felírhatjuk: a (.16) b Az a-t és b-t va der Waals-álladókak evezzük, elyeket gyakorlatlag határozuk eg. Értékek e függek a hőérséklettől, csak a gáz őségétől (lásd a.. táblázatot)... táblázat. A va der Waals álladók értéke éháy sert gáz esetébe [9] Gáz egevezése atl 1 a, ol, 1 b Lol Hélu,57,7 Argo 1,6,19 Ntrogé 1,48,91 Szé-doxd,64 4,67 1. Gy. Határozzuk eg a szédoxd olárs térfogatát 5 K hőérséklete és 1 at yoáso [9]. Megoldás: Először úgy tektjük a szédoxdot, t egy deáls gáz. Így felírható: 8,145-1,416 Lol 5 11,11 Most alkalazzuk, va der Waals egyeletét: a b a ( b ) ab a b a a b ab 5 b
15 Fejezetek a fzka kéából Behelyettesítve, következk:,85785,64 (,467 ) 1 1,45959,64,155,467,64 1 Alkalazva a többször terácó elvét, értéket aduk a ól-térfogatak, és keressük azt az értéket, elyre a baloldal egközelít a jobboldalt, egkajuk -1,6489 Lol -t. Ha a két eredéyt összehasolítjuk, egkajuk az eltérést, szert ha az deáls gáztörvéyt alkalazzuk, akkor az eltérés a két ódszer között,416, ,46%.,6489 Feltevődk a kérdés, eyre egbízható a va der Waals egyelet, hsz ez s a valóság egyszerűsítésből adódk? Ha egfgyeljük a valós gázok vselkedését, és a va der Waals egyeletből kaott zoterákat, akkor odhatjuk, hogy eltérés va a közöttük. Ez azt jelet, hogy akor otosabb értékekkel akaruk él, akkor jó, ha a vráls egyeleteket alkalazzuk, áskor bárelyk, a.. táblázatba feltütetett egyeletet haszálhatjuk... táblázat. Külöböző állaotegyeletek [,4,5,8,9,1,16]. Megevezése Alakja Ideáls gáz a de Waals Berthelot Beatte-Brdgea b a a' b c 1 b * a * b (1 ) a 1 Kaerlg-Oes B( ) C( )
16 Kéa terodaka A va der Waals egyeletre jellező, hogy a száított zoterá elég jól egközelítk a érések segítségével szerkesztetteket, főleg a krtkus állaottól távol eső tervalluba. gyaakkor, az zoterákra jellező az u. vsszafordulás (lásd a.18. ábrát), a azt sugallja, hogy bzoyos körüléyek között a yoás övelése a térfogat övelését okozza. Mvel ez rreáls, Maxwel javaslatára a szerkesztéskor egy olya vízsztes egyeessel helyettesítk a hurkot, aely esetbe a görbe és az egyees által kalakított két felület (egyees alatt, egyees felett) területe azoos. Z ábra. A va der Waals hurok ábrázolása (AKINS utá [9]).19.ábra. Háro gáz redukált állaotjelzőkkel kfejezett koresszbltás téyezőjéek változása a redukált yoás függvéyébe. gyacsak jellezőek az egyeletre: a) agy hőérséklete és agy óltérfogato az egyelet köye átalakítható az deáls gáz egyeletévé. Nagy hőérséklete a va der Waals egyelet első tagja olyayra túlszáryalja a ásodk tagot, hogy az elhayagolható lesz, továbbá, ha a óltérfogat s agy, akkor a b - el, így a va der Waals egyelet az deáls gázegyeletre redukálódk: a. (.16) b b) A va der Waals hurok akkor jelek eg, akor a olekulák taszító és vozóereje egegyezk, vagys az egyelet két tagja egyelővé válk. c) A va der Waals krtkus zoterájáak a krtkus otba egy vízsztes flexója va. Ez azt jelet, hogy úgy az első, t a ásodk dervált s ulla. r 54
17 d d ( b) d d ( b) a 6a 4 Fejezetek a fzka kéából (.164a,b) Ie: c b, a 8a c, c 7b 7b (.165 a,b,c) Ie kajuk, hogy a koresszbltás téyező értéke: a b cc 7 Z b,75 8a C 8 7b (.166) A külöböző gázok állaotjelzőek összehasolítására a fzka kéa az u. redukált változókat alkalazza. Legye a redukált yoás ( r ), a redukált térfogat ( r ) és a redukált hőérséklet ( r ) a következő összefüggésekkel aghatározva: r, r, r (.167a,b,c) c C c Ha sert a redukált állaotjelző, akkor az aktuálsat úgy határozzuk eg, hogy a krtkus állaotjelzőt egszorozzuk a redukálttal. a der Waals alkalazva ezt a ódszert azt taasztalta, hogy azok a gázok, aelyekek azoos a redukált hőérsékletük és azoos redukált térfogatba vaak, azoos yoást fejteek k. Ezt a egfgyelést evezzük egfelelő állaot tételek. E tétel gazolására helyettesítsük be a va der Waals egyeletbe a redukált állaotjelzőket: cr 1 r c a (.168) b c r r c Behelyettesítve a (.175) összefüggéseket, következk: ar 8ar a 7b 7b(br b) 9b r (.169) Ie: 55
18 Kéa terodaka r 8r (.17) 1 r r Az összefüggés alakja ugyaaz, t a va der Waals egyeleté, de abba külöbözk attól, hogy e tartalazza a gázra jellező a és b együtthatókat. Ez e jelet ást, t azt, hogy az összefüggés általáos érvéyű. Erre jó élda a.19. ábrá beutatott, háro külöböző gázra jellező otok egy görbe utá elhelyezkedése [9]. Gyakorló feladatok Határozzuk eg a szé-doxd gáz krtkus sűrűségét, serve k =4 K, k =4 at. Ha 8,8 kg szé-doxd gáz 7 K hőérsékletű, határozzuk eg: a) a térfogatát, ha a yoása egfelel a va der Waals egyeletből száítottak, b) a va der Waals egyeletből száított yoás és az deáls gázyoás aráyát, ha térfogata,84. 56
2.10. Az elegyek termodinamikája
Kéma termodamka.1. z elegyek termodamkája fzka kéma több féle elegyekkel foglakozk, kezdve az deáls elegyektől a reáls elegyekg. Ha az deáls elegyek esetébe az alkotók közt kölcsöhatásokat elhayagoljuk,
RészletesebbenEgyszerő kémiai számítások
Egyszerő kéiai száítások z egyes fizikai, illetve kéiai eyiségek közötti összefüggéseket éréssel állapítjuk eg. hhoz, hogy egy eyiséget éri tudjuk, a eyiségek valaely rögzített értékét (értékegység) kell
RészletesebbenÁltalános Kémia. Dr. Csonka Gábor 1. Gázok. Gázok. 2-1 Gáznyomás. Barométer. 6-2 Egyszerű gáztörvények. Manométer
Gázok -1 Gáznyoás - Egyszerű gáztörvények -3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet -4 tökéletes gáz egyenlet alkalazása -5 Gáz halazállapotú reakciók -6 Gázkeverékek
RészletesebbenAzonos névleges értékű, hitelesített súlyokból alkotott csoportok együttes mérési bizonytalansága
Azoos évleges értékű, htelesített súlyokból alkotott csoportok együttes mérés bzoytalasága Zeleka Zoltá* Több mérés feladatál alkalmazak súlyokat. Sokszor ezek em egyekét, haem külöböző társításba kombácókba
RészletesebbenA pályázat címe: Rugalmas-képlékeny tartószerkezetek topológiai optimalizálásának néhány különleges feladata
6. év OTKA zárójeletés: Vezető kutató:kalszky Sádor OTKA ylvátartás szám T 4993 A pályázat címe: Rugalmas-képlékey tartószerkezetek topológa optmalzálásáak éháy külöleges feladata (Részletes jeletés) Az
RészletesebbenEGY FÁZISÚ TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK: AZ ELEGYEK KÉPZDÉSE
EG FÁZISÚ ÖBBOMPONENS RENDSZERE: AZ ELEGE ÉPZDÉSE AZ ELEGÉPZDÉS ERMODINAMIÁJA: GÁZO Általáos megfotolások ülöböz kéma mség komoesek keveredésekor változás törték a molekulárs kölcsöhatásokba és a molekulák
RészletesebbenMegoldás a, A sebességből és a hullámhosszból számított periódusidőket T a táblázat
Fzka feladatok: F.1. Cuam A cuam hullám formájáak változása, ahogy a sekélyebb víz felé mozog (OAA) (https://www.wdowsuverse.org/?page=/earth/tsuam1.html) Az ábra, táblázat a cuam egyes jellemzőt tartalmazza.
RészletesebbenFluidizált halmaz jellemzőinek mérése
1. Gyakorlat célja Fluidizált halaz jellezőinek érése A szecsés halaz tulajdonságainak eghatározása, a légsebesség-nyoásesés görbe és a luidizációs határsebesseg eghatározása. A érésekböl eghatározott
Részletesebben2. LOGIKAI FÜGGVÉNYEK MEGADÁSI MÓDSZEREI. A tananyag célja: a többváltozós logikai függvények megadási módszereinek gyakorlása.
. LOGIKI ÜGGVÉNYEK EGÁSI ÓSZEREI taayag célja: a többváltozós logikai függvéyek egadási ódszereiek gyakorlása. Eléleti iseretayag: r. jtoyi Istvá: igitális redszerek I.... pot. Eléleti áttekités.. i jellezi
RészletesebbenMágneses momentum, mágneses szuszceptibilitás
Mágneses oentu, ágneses szuszceptibilitás A olekuláknak (atooknak, ionoknak) elektronszerkezetüktől függően lehet állandóan eglévő, azaz peranens ágneses oentua (ha van bennük párosítatlan elektron, azaz
RészletesebbenVolumetrikus elven működő gépek, hidraulikus hajtások (17. és 18. fejezet)
oluetriku elve űködő gépek hidrauliku hajtáok (17 é 18 fejezet) 1 Függőlege tegelyű ukaheger dugattyúja 700 kg töegű terhet tart aelyet legfeljebb 6 / ebeéggel zabad üllyeztei A heger belő átérője 50 a
Részletesebben= λ valós megoldása van.
Másodredű álladó együtthatós lieáris differeciálegyelet. Általáos alakja: y + a y + by= q Ha q = 0 Ha q 0 akkor homogé lieárisak evezzük. akkor ihomogé lieárisak evezzük. A jobb oldalo lévő q függvéyt
RészletesebbenKényszereknek alávetett rendszerek
Kéyszerekek alávetett redszerek A koordátákak és sebességekek előírt egyeleteket kell kelégítee a mozgás olyamá. (Ezeket a eltételeket, egyeleteket s ayag kölcsöhatások bztosítják, de ezek a kölcsöhatások
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenVASBETON ÉPÜLETEK MEREVÍTÉSE
BUDAPET MŰZAK É GAZDAÁGTUDOMÁY EGYETEM Építőmérök Kar Hdak és zerkezetek Taszéke VABETO ÉPÜLETEK MEREVÍTÉE Oktatás segédlet v. Összeállította: Dr. Bód stvá - Dr. Farkas György Dr. Kors Kálmá Budapest,.
RészletesebbenFAIPARI ALAPISMERETEK
Faipari alapiseretek középszit 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 213. ájus 23. FAIPARI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIMA Fotos tudivalók
RészletesebbenÜTKÖZÉSEK. v Ütközési normális:az ütközés
ÜTKÖZÉSK A egaradási tételek alkalazásáak legjobb példái Defiíciók ütközési sík Ütközési orális:az ütközés síkjára erőleges Töegközéppoti sebességek Cetrális ütközés: az ütközési orális átegy a két golyó
RészletesebbenEGY FÁZISÚ TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK: BEVEZETÉS
EGY FÁZIÚ ÖBBOMPONEN RENDZERE: BEEZEÉ ERMODINMII ÁLOZÓ Eg: egy komoes egy fázs (olt egy komoes több fázs s Általáos eset: több komoes több fázs öztes eset: több komoes egy fázs Ezek az elegyek szta fázs
RészletesebbenIzolált rendszer falai: sem munkavégzés, sem a rendszer állapotának munkavégzés nélküli megváltoztatása nem lehetséges.
ERMODINMIK I. FÉELE els eergia: megmaraó meyiség egy izolált reszerbe (eergiamegmaraás törvéye) mikroszkóikus kifejezését láttuk Izolált reszer falai: sem mukavégzés sem a reszer állaotáak mukavégzés élküli
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
RészletesebbenStatisztika. Eloszlásjellemzők
Statsztka Eloszlásjellemzők Statsztka adatok elemzése A sokaság jellemzése középértékekkel A sokaság jellemzéséek szempotja A sokaság jellemzéséek szempotja: A sokaság tpkus értékéek meghatározása. Az
RészletesebbenVEGYIPARI ALAPISMERETEK
Vegyipari alapiseretek eelt szint 08 ÉRETTSÉGI VIZSGA 008. ájus 6. VEGYIPARI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Fontos
Részletesebben2.9. Az egyszerű, tiszta anyagok fázisátalakulásai
Kéiai potenciál Fejezetek a fizikai kéiából 2.9. Az egyszerű, tiszta anyagok fázisátalakulásai A indennapi életben találkozunk olyan kifejezésekkel, int fagyás, forrás, párolgás, stb. Mint a kifejezésekből
RészletesebbenGáztörvények. (vázlat)
. Gázhalazállaot jellezése. Ideális gázok odellje. Állaotjelzők Nyoás érfogat Hőérséklet Anyagennyiség öeg 4. Hőérséklet kinetikai értelezése 5. Nyoás kinetikai értelezése 6. Állaotegyenlet Gáztörények
RészletesebbenA Sturm-módszer és alkalmazása
A turm-módszer és alalmazása Tuzso Zoltá, zéelyudvarhely zámtala szélsőérté probléma megoldása, vagy egyelőtleség bzoyítása agyo gyara, már a matemata aalízs eszözere szorítoz, mt például a Jese-, Hölderféle
RészletesebbenTiszta anyagok fázisátmenetei
Tiszta anyagok fázisátenetei Fizikai kéia előadások 4. Turányi Taás ELTE Kéiai Intézet Fázisok DEF egy rendszer hoogén, ha () nincsenek benne akroszkoikus határfelülettel elválasztott részek és () az intenzív
RészletesebbenMivel foglalkozik a hőtan?
Hőtan Gáztörvények Mivel foglalkozik a hőtan? A hőtan a rendszerek hőmérsékletével, munkavégzésével, és energiájával foglalkozik. A rendszerek stabilitása áll a fókuszpontjában. Képes megválaszolni a kérdést:
RészletesebbenMÉRÉSTECHNIKA. DR. HUBA ANTAL c. egy. tanár BME Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék 2011
MÉRÉSTECHNIKA DR. HUBA ANTAL c. egy. taár BME Mechatroka, Optka és Gépészet Iformatka Taszék 0 Rövde a tárgyprogramról Előadások tematkája: Metrológa és műszertechka alapok Mérés adatok kértékelése Időbe
RészletesebbenORVOSI STATISZTIKA. Az orvosi statisztika helye. Egyéb példák. Példa: test hőmérséklet. Lehet kérdés? Statisztika. Élettan Anatómia Kémia. Kérdések!
ORVOSI STATISZTIKA Az orvos statsztka helye Életta Aatóma Kéma Lehet kérdés?? Statsztka! Az orvos dötéseket hoz! Mkor jó egy dötés? Meyre helyes egy dötés? Mekkora a tévedés lehetősége? Példa: test hőmérséklet
RészletesebbenSzemcsés szilárd anyag porozitásának mérése. A sűrűség ismert definíciója szerint meghatározásához az anyag tömegét és térfogatát kell ismernünk:
Szecsés szilárd anyag porozitásának érése. Eléleti háttér A vegyipar alapanyagainak és terékeinek több int fele szilárd szecsés, ún. ölesztett anyag. Alapanyag pl. a szén, szilikonok, szees terények stb.,
RészletesebbenHŐTAN Oktatási segédanyag
Eergeikai Géek és Redszerek aszék HŐAN Okaási segédayag Kézira Szerkeszee: dr. Zsebik Albi Faluskai Norber Budaes, 003. jauár Hoa_.do.do Eergeikai Géek és Redszerek aszék aralojegyzék. Alafogalak.....
RészletesebbenHasználati-melegvíz készítő napkollektoros rendszer méretezése
Használati-elegvíz készítő nakollektoros rendszer éretezése Kiindulási adatok: A éretezendő létesítény jellege: Családi ház Melegvíz felhasználók száa: n 6 fő Szeélyenkénti elegvíz fogyasztás: 1 50 liter/fő.na
RészletesebbenSzámsorozatok. 1. Alapfeladatok december 22. sorozat határértékét, ha. 1. Feladat: Határozzuk meg az a n = 3n2 + 7n 5n létezik.
Számsorozatok 2015. december 22. 1. Alapfeladatok 1. Feladat: Határozzuk meg az a 2 + 7 5 2 + 4 létezik. sorozat határértékét, ha Megoldás: Mivel egy tört határértéke a kérdés, ezért vizsgáljuk meg el
RészletesebbenA KÉMIAI POTENCIÁL A KÉMIAI POTENCIÁL A KÉMIAI POTENCIÁL A KÉMIAI POTENCIÁL I. A TÖKÉLETES GÁZ KÉMIAI POTENCIÁLJA
kémiai oteciál fogalma és számítása egy- és többkomoesű redszerekbe. I. tökéletes gázok kémiai oteciálja II. reális gázok kémiai oteciálja. Fugacitás. III. Folyadékok kémiai oteciálja. IV. kémiai oteciál
RészletesebbenA SOKASÁGI ARÁNY MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ STATISZTIKAI ELJÁRÁSOK VÉGES SOKASÁG ÉS KIS MINTÁK ESETÉN LOLBERT TAMÁS 1
ÓDSZERTAI TAULÁYOK A SOKASÁGI ARÁY EGHATÁROZÁSÁRA IRÁYULÓ STATISZTIKAI ELJÁRÁSOK VÉGES SOKASÁG ÉS KIS ITÁK ESETÉ LOLBERT TAÁS 1 A ckk ő célja aak vzsgálata, hogy az elleőrzés gyakorlatba széles körbe haszált
RészletesebbenMegállapítható változók elemzése Függetlenségvizsgálat, illeszkedésvizsgálat, homogenitásvizsgálat
Megállapítható változók elemzése Függetleségvzsgálat, lleszkedésvzsgálat, homogetásvzsgálat Ordáls, omáls esetre s alkalmazhatóak a következő χ próbá alapuló vzsgálatok: 1) Függetleségvzsgálat: két valószíűség
RészletesebbenKalkulus II., második házi feladat
Uger Tamás Istvá FTDYJ Név: Uger Tamás Istvá Neptu: FTDYJ Web: http://maxwellszehu/~ugert Kalkulus II, második házi feladat pot) Koverges? Abszolút koverges? ) l A feladat teljese yilvávalóa arra kívácsi,
RészletesebbenA figurális számokról (IV.)
A figurális számokról (IV.) Tuzso Zoltá, Székelyudvarhely A továbbiakba külöféle számkombiációk és összefüggések reprezetálásáról, és bizoyos összegek kiszámolásáról íruk. Sajátos összefüggések Az elekbe
RészletesebbenMegint egy keverési feladat
Megnt egy keveré feladat Az alább feladatot [ 1 ] - ben találtuk nylván egoldá nélkül Itt azért vezetjük elő ert a egoldáa orán előálló özefüggéek egybecengenek egy korább dolgozatunkéval elynek cíe: Ragaztóanyag
RészletesebbenTartalomjegyzék. 4.3 Alkalmazás: sorozatgyártású tűgörgő átmérőjének jellemzése
3 4 Tartalomegyzék. BEVEZETÉS 5. A MÉRÉS 8. A mérés mt folyamat, fogalmak 8. Fotosabb mérés- és műszertechka fogalmak 4.3 Mérés hbák 8.3. Mérés hbák csoportosítása eredetük szert 8.3. A hbák megeleítés
RészletesebbenInformációs rendszerek elméleti alapjai. Információelmélet
Iformácós redszerek elmélet alapja Iformácóelmélet Glbert-Moore Szemléltetése hasoló a Shao kódhoz A felezőpotokra a felezős kódolás A felezőpot értéke bttel hosszabb kfejtést géyel /2 0 x x x p p 2 p
Részletesebben5. Pontrendszerek mechanikája. A kontinuumok Euler-féle leírása. Tömegmérleg. Bernoulli-egyenlet. Hidrosztatika. Felhajtóerő és Arhimédesz törvénye.
5 Pontrenszerek echankája kontnuuok Euler-féle leírása Töegérleg Bernoull-egyenlet Hrosztatka Felhajtóerő és rhéesz törvénye Töegpontrenszerek Töegpontok eghatározott halaza, ng ugyanazok a pontok tartoznak
Részletesebben1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:
1. előadás Gáztörvények Kapcsolódó irodalom: Fizikai-kémia I: Kémiai Termodinamika(24-26 old) Chemical principles: The quest for insight (Atkins-Jones) 6. fejezet Kapcsolódó multimédiás anyag: Youtube:
RészletesebbenIsmérvek közötti kapcsolatok szorosságának vizsgálata. 1. Egy kis ismétlés: mérési skálák (Hunyadi-Vita: Statisztika I. 25-26. o)
Ismérvek között kapcsolatok szorosságáak vzsgálata 1. Egy ks smétlés: mérés skálák (Huyad-Vta: Statsztka I. 5-6. o) A külöböző smérveket, eltérő mérés sztekkel (skálákkal) ellemezhetük. a. évleges (omáls)
RészletesebbenIdeális gáz és reális gázok
Ideális gáz és reális gázok Fizikai kémia előadások 1. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet Állaotjelzők állaotjelző: egy fizikai rendszer makroszkoikus állaotát meghatározó mennyiség egykomonensű gázok állaotjelzői:
RészletesebbenBacktrack módszer (1.49)
Backtrack módszer A backtrack módszer kombatorkus programozás eljárás, mely emleárs függvéy mmumát keres feltételek mellett, szsztematkus kereséssel. A módszer előye, hogy csak dszkrét változókat kezel,
RészletesebbenEgyenáramú motor kaszkád szabályozása
Egyeáramú motor kazkád zabályozáa. gyakorlat élja z egyeáramú motor modellje alajá kazkád zabályozó terezée. zabályozá kör feléítée Smulk köryezetbe. zmuláó eredméyek feldolgozáa.. Elmélet beezet a az
RészletesebbenA paramétereket kísérletileg meghatározott yi értékekre támaszkodva becsülik. Ha n darab kisérletet (megfigyelést, mérést) végeznek, n darab
öbbváltozós regresszók Paraméterbecslés-. A paraméterbecslés.. A probléma megfogalmazása A paramétereket kísérletleg meghatározott y értékekre támaszkodva becsülk. Ha darab ksérletet (megfgyelést, mérést
Részletesebben? közgazdasági statisztika
Valószíűségszámítás és a statsztka Valószíűség számítás Matematka statsztka Alkalmazott statsztka? közgazdaság statsztka épesség statsztka orvos statsztka Stb. Példa: vércsoportok Az eloszlás A AB B Elem
Részletesebben10.M ALGEBRA < <
0.M ALGEBRA GYÖKÖS KIFEJEZÉSEK. Mutassuk meg, hogy < + +... + < + + 008 009 + 009 008 5. Mutassuk meg, hogy va olya pozitív egész szám, amelyre 99 < + + +... + < 995. Igazoljuk, hogy bármely pozitív egész
RészletesebbenFüggvénygörbe alatti terület a határozott integrál
Függvéygörbe alatt terület a határozott tegrál Tektsük az üggvéyt a ; tervallumo. Adjuk becslést a görbe az tegely és az egyees között síkdom területére! Jelöljük ezt a területet I-vel! A becslést legegyszerűbbe
RészletesebbenFejezetek a fizikai kémiából. 1. Bevezetés
Fejezetek a fzka kéából. Bevezetés fzka kéa lévén a technka haladás szülötte t. a XIX. század nagyon sok gyakorlat egvalósításának az elélet egalaozást tűzte célul sok ndenben az elélet agyarázatok ellett
RészletesebbenTranszportfolyamatok
Traszportfolyaatok F64. Egy duplafalú ablak üvegeiek távolsága 5, c. ekkora a hőátadás sebessége vetés útjá egy 5, C hőérsékletű, eleg szobából a C-os köryetbe az ablak, felületé keresztül? A levegőre
Részletesebben2. Az együttműködő villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlya
II RÉZ 2 EJEZE 2 Az együttműködő vllamoseerga-redszer teljesítméy-egyesúlya 2 A frekveca és a hatásos teljesítméy között összefüggés A fogyasztó alredszerbe a fogyasztók hatásos wattos teljesítméyt lletve
Részletesebben2 x. Ez pedig nem lehetséges, mert ilyen x racionális szám nincs. Tehát f +g nem veszi fel a 0-t.
Ászpóke csapat Kalló Beát, Nagy Baló Adás Nagy Jáos, éges Máto Fazekas tábo 008. Igaz-e, hogy ha az f, g: Q Q függvéyek szigoúa ooto őek és étékkészletük a teljes Q, akko az f g függvéy étékkészlete is
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Fizika középszint 08 ÉRESÉGI VIZSGA 008. ájus 4. FIZIKA KÖZÉPSZINŰ ÍRÁSBELI ÉRESÉGI VIZSGA JAVÍÁSI-ÉRÉKELÉSI ÚMUAÓ OKAÁSI ÉS KULURÁLIS MINISZÉRIUM A dolgozatokat az útutató utasításai szerint, jól követhetően
RészletesebbenValószínűségszámítás. Ketskeméty László
Valószíűségszámítás Ketskeméty László Budapest, 996 Tartalomjegyzék I. fejezet VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS 3. Kombatorka alapfogalmak 4 Elleőrző kérdések és gyakorló feladatok 6. A valószíűségszámítás alapfogalma
Részletesebben9.1. ábra. Két részecske kölcsönhatási energiája a távolságuk függvényében
9. Reális gázok * A tökéletes gáztörvényt egyszerűsége folytán széles körben alkalazzuk. Légköri nyoáson, alatta és ne túl sokkal felette a legtöbb gázra jól használható, a száításokban ne követünk el
RészletesebbenVII. A határozatlan esetek kiküszöbölése
A határozatla esetek kiküszöbölése 9 VII A határozatla esetek kiküszöbölése 7 A l Hospital szabály A véges övekedések tétele alapjá egy függvéy értékét egy potba közelíthetjük az köryezetébe felvett valamely
RészletesebbenRugalmas megtámasztású merev test támaszreakcióinak meghatározása I. rész
Rugalas egtáasztású erev test táaszreakióinak eghatározása I. rész Bevezetés A következő, több dolgozatban beutatott vizsgálataink tárgya a statikai / szilárdságtani szakirodalo egyik kedvene. Ugyanis
RészletesebbenALGEBRA. egyenlet megoldásait, ha tudjuk, hogy egész számok, továbbá p + q = 198.
ALGEBRA MÁSODFOKÚ POLINOMOK. Határozzuk meg az + p + q = 0 egyelet megoldásait, ha tudjuk, hogy egész számok, továbbá p + q = 98.. Határozzuk meg az összes olya pozitív egész p és q számot, amelyre az
Részletesebben8.1. A rezgések szétcsatolása harmonikus közelítésben. Normálrezgések. = =q n és legyen itt a potenciál nulla. q i j. szimmetrikus. q k.
8. KIS REZGÉSEK STABIL EGYENSÚLYI HELYZET KÖRÜL 8.. A rezgések szétcsatolása harmoikus közelítésbe. Normálrezgések Egyesúlyi helyzet: olya helyzet, amelybe belehelyezve a redszert (ulla kezdősebességgel),
Részletesebbenezek alapján kívánunk dönteni. Ez formálisan azt jelenti, hogy ellenőrizni akarjuk,
A deceber -i gyakorlat téája A hipotézisvizsgálat fotos probléája a következő két kérdés vizsgálata. a) Egy véletle eyiség várható értékéek agyságáról va bízoyos feltevésük. Elleőrizi akarjuk e feltevés
RészletesebbenAdatfeldolgozás, adatértékelés. Dr. Szűcs Péter, Dr. Madarász Tamás Miskolci Egyetem, Hidrogeológiai Mérnökgeológiai Tanszék
Adatfeldolgozás, adatértékelés Dr. Szűcs Péter, Dr. Madarász Tamás Mskolc Egyetem, Hdrogeológa Mérökgeológa Taszék A vzsgált köryezet elemek, lletve a felszí alatt közeg megsmerése céljából számtala külöböző
Részletesebben3. Számelmélet. 1-nek pedig pontosan három. Hány pozitív osztója van az n számnak? OKTV 2012/2013; I. kategória, 1. forduló
. Számelmélet I. Feladatok 1. Háy égyzetszám osztója va a 7 5 5 7 számak?. Az pozitív egész számak potosa két pozitív osztója va, az + 1-ek pedig potosa három. Háy pozitív osztója va az + 01 számak? OKTV
RészletesebbenVÁLASZOK A FIZKÉM I ALAPKÉRDÉSEKRE, KERESZTÉVFOLYAM 2006
ÁLASZOK A FIZKÉM I ALAPKÉRDÉSEKRE, KERESZÉFOLYAM 6. Az elszgetelt rendszer határfelületén át nem áramlk sem energa, sem anyag. A zárt rendszer határfelületén energa léhet át, anyag nem. A nytott rendszer
RészletesebbenAtomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek
Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok
RészletesebbenFeladatok és megoldások a 11. heti gyakorlathoz
Feladatok és megoldások a. het gyakorlathoz dszkrét várható érték Építőkar Matematka A. Egy verseye öt ő és öt férf verseyző dul. Tegyük fel, hogy cs két azoos eredméy, és md a 0! sorred egyformá valószíű.
RészletesebbenMATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA)
O k t a t á s i H i v a t a l A 5/6 taévi Országos Középiskolai Taulmáyi Versey első forduló MATEMATIKA I KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató A 5 olya égyjegyű szám, amelyek számjegyei
RészletesebbenMatematika I. 9. előadás
Matematika I. 9. előadás Valós számsorozat kovergeciája +-hez ill. --hez divergáló sorozatok A határérték és a műveletek kapcsolata Valós számsorozatok mootoitása, korlátossága Komplex számsorozatok kovergeciája
RészletesebbenHűtés és fagyasztás 2014 108-001_Ost_HU.indd 1 108-001_Ost_HU.indd 1 16.12.13 12:41 16.12.13 12:41
Hűtés és fagyasztás 0 0 alapos ok arra, hogy Liebherr teréket vásároljo 6 A tapasztalat, ai száít BioFresh bizoyíthatóa egészségesebb A Liebherr, it a hűtő- és fagyasztó készülékek szakértője, ár több
Részletesebben(A TÁMOP /2/A/KMR számú projekt keretében írt egyetemi jegyzetrészlet):
A umerikus sorozatok fogalma, határértéke (A TÁMOP-4-8//A/KMR-9-8 számú projekt keretébe írt egyetemi jegyzetrészlet): Koverges és diverges sorozatok Defiíció: A természetes számoko értelmezett N R sorozatokak
RészletesebbenRUGÓTERHELÉSŰ BIZTONSÁGI SZELEP MŰKÖDÉSÉNEK ELMÉLETI ÉS KÍSÉRLETI VIZSGÁLATA
MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR RUGÓTERHELÉSŰ BIZTONSÁGI SZELEP MŰKÖDÉSÉNEK ELMÉLETI ÉS KÍSÉRLETI VIZSGÁLATA PhD ÉRTEKEZÉS KÉSZÍTETTE: SIMÉNFALVI ZOLTÁN OKLEVELES GÉPÉSZMÉRNÖK GÉPÉSZMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK
Részletesebben10 A TRANSZPORTFOLYAMATOK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE
0 A TRANSZPORTFOLYAMATOK ÁLTALÁNOS JLLMZÉS gy termodamka redszer állapota lehet dőbe álladó, vagy változó. Az dőbe álladó redszereket két agy csoportra oszthatuk: egyesúlyba lévő redszerekre és stacoárus
RészletesebbenLaboratóriumi mérések
Laboratórum mérések. Bevezetı Bármlye mérés ayt jelet, mt meghatároz, háyszor va meg a méredı meységbe egy másk, a méredıvel egyemő, ökéyese egységek választott meység. Egy mérés eredméyét tehát két adat
RészletesebbenIII. Áramkör számítási módszerek, egyenáramú körök
. Árakör száítás ódszerek, egyenáraú körök A vllaos ára a vllaos töltések rendezett áralása (ozgása) a fellépő erők hatására. Az áralás ránya a poztív töltéshordozók áralásának ránya, aelyek a nagyobb
RészletesebbenAZ OPTIMÁLIS MINTANAGYSÁG A KAPCSOLÓDÓ KÖLTSÉGEK ÉS BEVÉTELEK RELÁCIÓJÁBAN
AZ OPTIMÁLIS MINTANAGYSÁG A KAPCSOLÓDÓ KÖLTSÉGEK ÉS BEVÉTELEK RELÁCIÓJÁBAN Molár László Ph.D. hallgató Mskolc Egyetem, Gazdaságelmélet Itézet 1. A MINTANAGYSÁG MEGHATÁROZÁSA EGYSZERŐ VÉLETLEN (EV) MINTA
RészletesebbenV. GYAKORLATOK ÉS FELADATOK ALGEBRÁBÓL
86 Összefoglaló gyaorlato és feladato V GYAKORLATOK ÉS FELADATOK ALGEBRÁBÓL 5 Halmazo, relácó, függvéye Bzoyítsd be, hogy ha A és B ét tetszőleges halmaz, aor a) P( A) P( B) P( A B) ; b) P( A) P ( B )
RészletesebbenFtéstechnika I. Példatár
éecha I. Példaár 8 BME Épülegépéze azé éecha I. példaár aralojegyzé. Ha özeoglaló... 3.. Hvezeé...3.. Háadá....3. Hugárzá...6.. Háoáá....5. Szgeel axál hleadáához arozó ül áér....6. Bordázo vezeé.... Sugárzá...5.
RészletesebbenKOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatlan matematikatanár hallgatók számára. Szita formula J = S \R,
KOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatla matematkataár hallgatók számára Szta formula Előadó: Hajal Péter 2018 1. Bevezető példák 1. Feladat. Háy olya sorbaállítása va a {a,b,c,d,e} halmazak, amelybe a és b em kerül
RészletesebbenMiért érdekes? Magsugárzások. Az atommag felépítése. Az atom felépítése
Miért érdekes? Magsugárzások Dr Smeller László egyetemi taár Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Itézet Radioaktív izotóok ill. sugárzások orvosi felhaszálása: - diagosztika (izotódiagosztika)
Részletesebbenspecific (assignable) cause: azonosítható, tettenérhető (veszélyes) hiba megváltozott a folyamat
ELLENŐRZŐ KÁRTYÁK méréses mősítéses commo cause: véletle gadozás secfc (assgable) cause: azoosítható, tetteérhető (veszélyes) hba megváltozott a folyamat Mősítéses elleőrző kártyák 41 Mősítéses elleőrző
RészletesebbenKomplex számok. d) Re(z 4 ) = 0, Im(z 4 ) = 1 e) Re(z 5 ) = 0, Im(z 5 ) = 2 f) Re(z 6 ) = 1, Im(z 6 ) = 0
Komplex számok 1 Adjuk meg az alábbi komplex számok valós, illetve képzetes részét: a + i b i c z d z i e z 5 i f z 1 A z a + bi komplex szám valós része: Rez a, képzetes része Imz b Ez alapjá a megoldások
RészletesebbenA gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően
RészletesebbenA szórások vizsgálata. Az F-próba. A döntés. Az F-próba szabadsági fokai
05..04. szórások vizsgálata z F-próba Hogya foguk hozzá? Nullhipotézis: a két szórás azoos, az eltérés véletle (mitavétel). ullhipotézishez tartozik egy ú. F-eloszlás. Szabadsági fokok: számláló: - evező:
RészletesebbenInformációs rendszerek elméleti alapjai. Információelmélet
Iformácós redszerek elmélet alaja Iformácóelmélet A forrás kódolása csatora jelekké 6.4.5. Molár Bált Beczúr Adrás NMMMNNMNfffyyxxfNNNNxxMNN verzazazthatóvsszaálímdeveszteségcsaakkorfüggvéykódolásaakódsorozat:eredméyekódolássorozatváltozó:forás
Részletesebben9. HAMILTON-FÉLE MECHANIKA
9. HAMILTON-FÉLE MECHANIKA 9.. Legedre-éle traszormáció x x h x, p= p x x Milye x-él maximális? pl.= x alulról kovex h x =0: d p= dx x=x p a példába: p=x ; h= p x x Mekkora a maximuma? g p= p x p x p g=
Részletesebben3. SOROZATOK. ( n N) a n+1 < a n. Egy sorozatot (szigorúan) monotonnak mondunk, ha (szigorúan) monoton növekvő vagy csökkenő.
3. SOROZATOK 3. Sorozatok korlátossága, mootoitása, kovergeciája Defiíció. Egy f : N R függvéyt valós szám)sorozatak evezük. Ha A egy adott halmaz és f : N A, akkor f-et A-beli értékű) sorozatak evezzük.
RészletesebbenMatematika B4 I. gyakorlat
Matematika B4 I. gyakorlat 2006. február 16. 1. Egy-dimeziós adatredszerek Va valamilye adatredszer (számsorozat), amelyről szereték kiszámoli bizoyos dolgokat. Az egyes értékeket jelöljük z i -vel, a
RészletesebbenMiért érdekes? Magsugárzások. Az atommag felépítése. Az atom felépítése
Miért érdekes? Magsugárzások Dr Smeller László egyetemi doces Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Itézet Radioaktív izotóok ill. sugárzások orvosi felhaszálása: - diagosztika (izotódiagosztika)
RészletesebbenLOGO. Kvantum-tömörítés. Gyöngyösi László BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar
LOGO Kvatum-tömörítés Gyögyösi László BME Villamosméröki és Iformatikai Kar Iformációelméleti alaok összefoglalása A kódolási eljárás Az iformáció átadás hűsége és gazdaságossága a kódolástól függ Az iformáció
RészletesebbenÉpület: Megrendelő: Tervező: Dátum: Megjegyzés: CHM-BAU kéményméretező program 2.66 ( ) Copyright Bausoft Pécsvárad Kft.
1 Épület: Megredelő: Tervező: Dá: Megjegyzés: Szigeosr Község Ökoráyzata Szigeosr Község Ökoráyzata 2015 Szigeosr, Fő utca 26. Kardos Mihály Mksz:01-8723 2016.09.hó A érezés a egredelő adatszolgáltatása
Részletesebben5. SZABAD PONTRENDSZEREK MECHANIKAI ALAPELVEI, N-TESTPROBLÉMA, GALILEI-
5. SZABAD PONTRENDSZEREK MECHANIKAI ALAPELVEI, N-TESTPROBLÉMA, GALILEI- FÉLE RELATIVITÁSI ELV m, m,,m r, r,,r r, r,, r 6 db oordáta és sebességompoes 5.. Dama Mozgásegyelete: m r = F F, ahol F jelöl a
Részletesebben1.0. BEVEZETÉS, ALAPFOGALMAK
.0. BEVEZEÉS, ALAPFOGALAK A agyéreű (aroszous) ese helyzeálozásáa, azaz echaa ozgásáa öréye ár a 7. századba felseré. A Newo-axóába összegze öréye a ozgásjeleségee agyo oosa írjá le. Segíségüel a esre
Részletesebben1. Írd fel hatványalakban a következõ szorzatokat!
Számok és mûveletek Hatváyozás aaaa a a darab téyezõ a a 0 0 a,ha a 0. Írd fel hatváyalakba a következõ szorzatokat! a) b),,,, c) (0,6) (0,6) d) () () () e) f) g) b b b b b b b b h) (y) (y) (y) (y) (y)
RészletesebbenBruttó kereslet Nettó kereslet (1) 5. elıadás: Vétel és eladás indulókészlettel; Intertemporális választások. Indulókészlet
(C http://kgt.be.hu/ 5. elıadás: Vétel és eladás idulókészlettel; Itetepoális választások uttó keeslet ettó keeslet ( uttó keeslet: ait a fogyasztó téylegese elfogyaszt (hazavisz a piacól ( ( Jele:, vagy,
RészletesebbenSíkbeli csuklós szerkezetek kiegyensúlyozásának néhány kérdése
íbel culó zeezete egyeúlyozáá éáy édée íbel culó zeezete egyeúlyozáá éáy édée DR BENKŐJÁNO gátudoáy Egyete Gödöllő Mg Gépt Itézet gyoozgáú gépzeezete tevezéée foto lépée z egyelete, ezgéete üzeet bztoító
RészletesebbenA hajlított fagerenda törőnyomatékának számításáról II. rész
A ajlított fagerenda törőoatékának száításáról II. rész Bevezetés Az I. részben egbeszéltük a úzásra ideálisan rugalas, oásra ideálisan rugalas - tökéletesen képléke aag - odell alapján álló törőoaték
Részletesebben? közgazdasági statisztika
... Valószíűségszámítás és a statsztka Valószíűség számítás Matematka statsztka Alkalmazott statsztka? közgazdaság statsztka épesség statsztka orvos statsztka Stb. Példa: vércsoportok Az eloszlás A AB
RészletesebbenGázellátás. 1. Bevezetés. 2. A gázellátás fejlődése
Gázellátás. Bevezetés A gázellátás az éghető és gazdaságosa felhaszálható gázo termelésével, szállításával, tárolásával és elosztásával foglalozó szolgáltatás jellegű műsza tevéeység. Az éghető és gazdaságosa
Részletesebben