SI mértékegység rendszer:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SI mértékegység rendszer:"

Átírás

1 S értékgyég rndzr: Fizikai nnyiég S gyég nv S gyég zibólua Kifjzé Salapgyégkkl lktroo tölté (q) coulob lktroo fzültég, (), lktroo potnciálkülönbég volt V J/ kg ára rőég () apr / lktroo llnállá () oh Ω V/ kg raktancia (X) oh Ω ipdancia (Z) oh Ω 4 kapacitá () farad F /V kg induktivitá (L) hnry H V/ kg tljítény, hőáralá (P) watt W J/ kg ddő tljítény (Q) var Vr látzólago tljítény (S) voltapr V frkvncia (f) hrtz Hz / Elktroo térrőég (E) V/ N/ unka (W) joul J

2 S-prfixuok Előtag Jl Szorzó hatvánnyal zánévvl yotta- Y 4 kvadrillió ztta- Z trilliárd xa- E 8 trillió pta- P 5 billiárd tra- T billió giga- G 9 illiárd ga- M 6 illió kilo- k zr hkto- h záz dka- dk tíz gy dci- d tizd cnti- c zázad illi- zrd ikro- µ 6 illiood nano- n 9 illiárdod piko- p billiood fto- f 5 billiárdod atto- a 8 trilliood zpto- z trilliárdod yokto- y 4 qadrilliood

3 5.7 Négy gynlő nagyágú ( µ ), pontzrűnk tkinthtő, tölté hlyzünk l gy 4 c oldalhozúágú négyzt cúcaiban. Két gyáal zbn lévő tölté pozitív lőjlű, íg a áik két tölté ngatív lőjlű. Határozza g az gyik ngatív töltér ható rőt! 6 q q 9 ( ) F F k 9,5N r,4 Mivl az F é az F rők rdőj gy gynb ik a az F 4 rő hatávonalával cak llntét irányú, így flírhatjuk: F F co 45 F co 45 (,5N ), 7N 6 q q 9 ( ) F4 k 9,5N ( r ),4 Thát az rdő rő: F F F4, 7N,5N,47 N é a q 4 flé utató rő. 5.8 Háro µ, µ, 8µ töltét hlyzünk l c oldalhozúágú, gynlő oldalú hározög cúcaiban. Határozza g a áik két tölté által a 8µ töltér ható rőt! 6 6 q q 9 8 F k 9 4,4N r, 6 6 q q 9 8 F k 9,6 N r, Mint látható az rők vonzóak zért a tölté polaritáát a vktor flrajzoláakor ár figylb vttük így a záítába cak az abzolút értékévl kll záolni. z ábrán látható ódon flvév x-y koordináta rndzrt az alábbiakat kapjuk az rdő vktor kizáítáára: F F F 4,4N,6 N co6 5,4N F x y x F y F x y Thát az rdő rő:,6 N in6 8 7, F Fx Fy 5, N 8 7, N N,4 N kozinuz tétlll i záítható: F F F F F co( ),8 N 5.6 Egy µ é gy µ nagyágú pontzrű töltét gy zabályo hározög két cúcába hlyzünk l. zabályo hározög oldalának a hoza 7,. Határozza g az lktroo térrőégt a hározög haradik cúcában! q k 9 r 7, 6 9 E 8,4 kn 6 q kn E k 9 9 8,4 r 7, Mint látható a két rő különböző hatáú, ait a térrőég flrajzoláakor vzünk figylb. z ábrán látható ódon flvév x-y koordináta rndzrt az alábbiakat kapjuk az rdő vktor kizáítáára:

4 kn kn kn Ex Ex E x 8,4 co6 8,4 co6 8,4 kn kn kn Ey Ey E y 8,4 in6 8,4 in6 kn Thát az rdő térrőég: E 8,4 6.7 Háro 4n nagyágú pontzrűnk tkinthtő töltét, gy c oldalhozúágú négyzt háro cúcába hlyzünk l. Határozza g a potnciál értékét a négyzög ngydik cúcában! q q k r r q r V,,8,. z adatok alapján, kérdé a kondnzátor kapacitáa, fzültég, é a tárolt tölté nnyiég., d V E 4. (lktroo térrőég) ε ε ε r 9 (prittivitá zigtlő 4 π 9 V anyagban), Kapacitá: ε d 4 π 9 V Fzültég: E d 4. 4V Tárolt tölté: Q 88,4 9 F 4V 5,4 88,4 pf u ax inωt 9 5,4 n 4

5 . Egy lktron az ábrán látható kondnzátor lz oldaláról zéru kzdőbéggl indul. Mkkora lz az lktronra ható rő? Mkkora az lktron gyoruláa? Mkkora az lktron végbég? Mnnyi idő alatt éri l a B lzt? Mkkora az lktron bég félúton? Ha a lzk d 5 távolágban vannak, é a rákapcolt fzültég V. V F q E q,6 6,4 d 5 5 F 6,4 N 5 a 7, 9, kg W q q v vég 9 5 v vég 9,6 V 9, kg q vvég t E v a d , E d q,9 9 q E d q 5 N 88675,6 9, V kg 9 félút v félút. tlvízió képrnyő é az lktront kibocátó katód közötti távolág. Mnnyi idő alatt éri l a katódról zéru béggl induló lktron az anódot? Mkkora az lktron nrgiája a bcapódá pillanatában? d, nód V nód V Katód anód közti térrőég: E d, z lktronra ható rő: F q q E,6 d 5 F,6 N 5 gyorulá: a, 76 9, kg z lktron által bfutott út: V V,6 9 5 d, d x v t a t a t t 5 a, 76 5,n 9 6 bcapódá nrgiája: W q,6 V, W z nrgia a klaziku ozgágynltk alapján i flírható: W végbég: W V vég v q 9,6 9, vég 9, 6,5 6, 6 W 6, N V vég

6 .4 z ábrán látható E lktroo térbn gy ngatív töltéű lktron, aly aikor a pozitív lzoldaltól távolágra van, az rőtérrl ggyző irányú é értlű v y béggl rndlkzik. z lktroo rőtér F q E rj zt a ozgát fékzni fogja olyan értékbn, hogy a vizgált ponttól h távolágra nullára cökkn, ajd vizafordulva, bégét növlv bcapódik a lzb. Mkkora fékző rő hat az lktronra? Mnnyir távolodik l az lktron a pozitív lztől (h)? vizafordulá után nnyi idő úlva éri l a pozitív lzt? Mkkora az lktron nrgiája a bcapódá pillanatában? 9 q,6 9, kg d 7 7 k v y 45 V V F q E q,6, d 7 z lktron ozgágynlt: v vy a t F, 5 a,59 9, kg z lktron addig távolodik a pozitív lztől, aíg a bég nulla n lz: 5 45.,59 t t, 794, 794 n 5, h vy t a t 45., 794,59 (, 794 ) or az lktron gfordul, bég nulla, távolága a lztől (h): h v t a t h v t a t t ( h ) a v a t,59 ( 4,4 ) 5, ) N n 4,4 ik 6 9, kg ( 5,6 ) W v 7,5 W Má ódon kizáítva: 9 V 7 W q E ( h ), , 5,4,5 W z nrgia a ( W q ) képlttl itt n záítható rt az lktron által gttt út n gynlő a lzk távolágával.

7 k.5 Egy lktron v 45 béggl é α, 6 -o zögl lép b gy íkkondnzátor (hoogénnk tkinttt) lzi közé pont a középvonalat lérv. Mkkora fzültégt kll a lzkr kapcolni, ha azt akarjuk, hogy az lktron a középvonaltól vízzint irányban lépjn ki a lzk közül? 9 q,6 9, kg l d 6 6 k v 45 α, 6 Kizáítjuk v x értékét. Ebből ghatározzuk, hogy az lktron nnyi idig tartózkodik a lzk között: l 9 t 4,5 v x 45 co(,6 ) Ennyi idő alatt kll az y irányú koponnnk -ra cökknni: v v a t kilépő y y v 45 in(,6 ) y 4 a,948 9 t 4,5 Ezk után az nrgia garadát flírva: F a q E q a q d d 4 9, kg,948 6 a d 6,65V 9 q,6 k.6. példa. Egy lktron v béggl é α -o zögl lép b a párhuzao, gyától d távolágra lhlyztt, l hozúágú lz pár közé. lz párra kapcolt fzültég V, az lktron tög 9, kg. Mkkora az lktroo rőtér a lzk között? Mkkora rő hat az lktronra? Mnnyi idig tartózkodik az lktron a lzk között? Mkkora az lktron gyoruláa? középvonaltól ilyn h távolágra lép ki az lktron a lzk közül? Mi történik, ha gfordítjuk a lzk polaritáát? z lktroo térrőég a lzk között: V V E d 7

8 z lktronra ható rő: F q E,6 V,6 9 7 N lz párok között ltöltött idő: l l 8 t,,n v v co( ) x α co( ) z lktron gyoruláa: 7 F,6 N a, 76 9, kg Kilépé távolága a középvonaltól: vy v in( α ) in( ) 4, 76 a 8 8 h vy t t 4 (, ) (, ),9, Ha gfordítjuk a lz párokon a fzültégt, akkor a ngatív töltéű lktront vonzani (gyorítani) fogja az lktroo tér. Így kilépé hlytt a falba fog capódni, zt az időt alábbiak zrint lht záítani:, 76 a t vy t t 5 4 t 5, 76 t 4 t 5 Máodfokú gynlt goldó képlt: a t b t c l t, 76 4 ± 4 4, 76 9 vx t, co( ), t, ( 5 b ±, bcapódá,64 ) b 4ac a,n 7.5 Hány lktron halad krztül áodprcnként gy olyan huzal krzttztén, alybn,7 ára folyik?,7,7 Ezt az értékt loztva az lktron töltéénk nagyágával, gkapjuk az gy áodprc alatt áthaladó lktronok záát. N,7 4,4 9,6 8 db 8

9 7.6 Egy vztőbn 7, 5 rőégű ára folyt 45 -on krztül. Mnnyi a tölté nnyiég? Hány lktron haladt át a vztő gy adott krzttztén nnyi idő alatt? q t 7,5 45 7,5 7,5 q 7,5 N, db 9,6 7.7 Egy huzal adott krzttztén 45 prc alatt,6ol lktron halad krztül. Mnnyi tölté halad át a vztőn özn? Mkkora volt az árarőég? Előként,6ol-ban kll ghatároznunk az lktronok záát: lktron N,6ol 6,,6 lktron ol 9 4 q N,6,6 5, 78 prct S értékgyégb átváltva: t 45 prc 6 7, prc 4 q 5, 78,4 t 7, 7.8 Egy TV kézülékbn található lktronágyú lktronnyalábot lő ki. nyaláb árarőég µ. Hány lktron éri l a TV képrnyőjét áodprcnként? Mnnyi tölté capódik a képrnyőb prcnként? Lgyn n a áodprcnként bcapódó lktronok záa! n, , lktron 6 képrnyőt lérő Q tölté: Q t 6 6µ Mivl lktronról van zó az gzakt végrdény: Q 6µ 7. Egy tipiku vöröréz huzalban c fl, hogy az lktronok, a huzalban,5 béggl (driftbég) haladnak. Hány lktron halad krztül gy áodprc alatt a huzal gy adott krzttztén? Mkkora árarőég folyik a vztőbn? lktronok _ záa _ áodprcnként Q,6 9 6 db zabad lktron található c-nként. Tétlzzük zá bég hoz c c,5 9

10 7. Határozzuk g annak a vztőnk a két vég közötti fzültégt, alynk llnálláa 5 Ω, é prcnként 7 tölté halad krztül rajta! Q 7 Előként kizáítjuk a vztőbn folyó ára nagyágát: t 6 Ezk után az Oh törvény alapján flírhatjuk: 5Ω 6V 7.5 Egy,c átérőjű fépálcában rőégű ára folyik. pálca,5 hozú, a két vég között a fzültég, 4 V. Határozza g az áraűrűégt! Mnnyi a térrőégt a pálcában? Mkkora a pálca fajlago llnálláa, é ilyn anyagból kézült? d π (, ) π 6, Áraűrűég: J 9,55 6 π,4v V Ω E,67 µ Ω d,5 V,67 E E Mivl irt hogy: J 6 ρ,795 Ω,8 ρ J 5 9,55 Ω függvény táblázat alapján: ρ,8 aluíniu a pálca anyaga. 8 Ω 7.7 Egy krzttztű vörörézhuzalon 5 rőégű ára folyik. Határozza g az lktronok haladái bégénk nagyágát (driftbég) a huzalon blül. 5 6 Áraűrűég: J,67 6 kg kg rv a réz adatait: M 6,5, é a ρ 89 kol 6 ato kg 6, 89 8 ato n kol 8,5 kg 6,5 kol 6,67 J driftbég: 5 v (,4 ), 9 n n,6 n 4, 7.9 Száítuk ki gy 8 hozú züthuzal llnálláát, ha a krzttzt,. Fltév, hogy a T az züthuzal fajlago llnálláa ρ,65 8 Ω. z llnállát: L 8 8 ρ,65 Ω 9, 9Ω 6,

11 7. Milyn hozú átérőjű aluíniu drótra van zükég ahhoz, hogy az llnálláa 4 Ω lgyn, ( T az aluíniu fajlago llnálláa ρ,6 8 Ω ). hozúágot kll kifjzni az alábbi képltből: (,5 ) ρ,6 L 8 π 4Ω, Ω L ρ 7. Egy c hozú vöröréz cő blő átérőj,85c, külő átérőj,c Mkkora az llnálláa a két vég között? ( T a réz fajlago llnálláa ρ, Ω ). π (,,85 ) 5 krzttzt nagyága:,8 4 4 L 8, Ezk után az llnállá záítható: ρ, 754 Ω 9, 5µ Ω 5,8 7. Egy,5kg tögű vöröréz többől olyan drótot zrtnénk hngrlni, alynk az kg llnálláa t -on 5 Ω. réz űrűég 8,9. Határozza g, hogy ilyn hozú é ilyn átérőjűvé kll a töböt hngrlni? térfogatból tudunk kiindulni: L,68 áik fltétlt kihaználva flírhatjuk: L,45,45 kg ρ V,5kg ρ L 8,9 L L ρ 5Ω, 754,68 8 Ω 6 4 4,77,77 innn a drót átérőj: d,7 π,45 L,45,45,77 6 L 55,48,55k 7. Egy vörörézdrót hoza, átérőj,54. ( T a réz fajlago llnálláa ρ, Ω ). Száítuk ki az llnálláát! z adatok alapján flírhatjuk: L 8 ρ, 754 Ω 6, 8Ω π,7

12 7.5 Egy tkrc llnálláa T hőérékltn 5 Ω, T 5 hőérékltn 5,7 Ω. Határozzuk g az llnállá hőéréklti tényzőjét! [ α (T T )], vagy α T hol, 7Ω é T T T 5 nnn az llnállá hőéréklti tényzőj: α T,7 Ω 4,5 5Ω Egy hozú é átérőjű fé drót llnálláa T hőérékltn,644ω, T 5 hőérékltn,45ω. Határozzuk g α,, ρ értékét, ahol a indx a T -ot jlnti! Továbbá adja g a ρ értékét i! 5 [ α (T T )], vagyi 5,45Ω [ α(5 )],,644 Ω [ α( )],644 α,45ω α 5 Ω zorozva 7,5-l é a két gynltt kivonva gyából. 9,9 6,5,558Ω,644 Ω,558Ω α,9,558ω L 8 ρ,54 Ω ρ innn az rdény: ρ,596 Ω π ( ) Így ρ ρ[ α( )] (,596 )[ (,9 )( )], 7 Ω ai alapján a krtt fé vöröréz lz. 7.9 Egy 75W -o wolfrazála lápa üzi llnálláa 9 Ω, hidg llnálláa 5 Ω. Határozza g a lápa üzi hőérékltét, ha az α 4,5! ak durva bclér vállalkozhatunk zn adatok irtébn, hizn zn hőéréklti tartoány ár túl zél ahhoz, hogy az α állandónak tkinthtő lgyn. [ α T ], vagy T α 9Ω 5Ω innn: T 59 4,5 5Ω

13 7. Egy W -o trhlén,958 árarőég halad krztül, ha V -o fzültégforráról üzlttjük. wolfra izzózál hőéréklt kkor 8. Száíta ki a zál üzi llnálláát! dja g az llnállá közlítő értékét -on! ak durva bclér vállalkozhatunk zn adatok irtébn, hizn zn hőéréklti tartoány ár túl zél ahhoz, hogy az α állandónak tkinthtő lgyn. V Oh törvény alapján: 4Ω,958 [ α T ], thát 4Ω 4,5 78 innn: 6,6 Ω

14 4 Fzültég forrá olyan zköz, aly táplálja a rajta átfolyó árakör áraát. Ellnálláok oro kapcoláa: n... n... n... Két llnállá párhuzao kapcoláa: Ellnálláok párhuzao kapcoláa: n... n... Dlta-cillag átalakítá: B B B illag-dlta átalakítá: B B B

15 5 nduktivitáok oro kapcoláa: n L... L L L Két induktivitá párhuzao kapcoláa: L L L L L L L nduktivitá párhuzao kapcoláa: n L... L L L n L... L L L Kondnzátorok oro kapcoláa: n... n... Két kondnzátor párhuzao kapcoláa: Kondnzátorok párhuzao kapcoláa: n...

16 Oh törvény: vztő két végpontja között érhtő fzültég gynn arányo a rajta átfolyó áraal. Ezt az arányoági tényzőt a vztő llnálláának nvzzük. Tljítény: P (ha co φ ) P Tljítényk flíráa bárilyn tr: S Q S Q inφ [Vr] P coφ [W] * [V] Kirchoff. törvény coóponti törvény: dott t idő alatt gy coópontba bfolyó é onnan lfolyó áraok özg zéru. n k k - Kirchoff. törvény a hurok törvény: Zárt árakörbn a fzültég algbrai özg zéru. n k Fzültég oztó: bővítv ( ) -vl ( ) ( ) ( ) ( ) 44 k 6 - ( )

17 7 Ára oztó: ) ( oztva -l ) ( ) ( 4 4

18 7.9 Egy Whatton-hídat haználunk az X llnállá géréér. Egynúlyban, aikor a G galvanoétrn zéru ára halad krztül, az L, M é N llnálláok értéki rndr: Ω, Ω é Ω. Határozzuk g az X értékét! Whatton-híd olyan nagyon ponto llnálláokat tartalaz, alyknk értékit úgy válaztjuk g, hogy a G galvanoétr zéru értékt utaon. flő ág áraa lgyn, az aló ág áraa lgyn. Ezk flhaználáával X L é N M két gynltt flírhatjuk. Majd az lőt a áodikkal oztva gkapjuk: L Ω X N Ω 5Ω M Ω 7.9 Egy uzká Whatton-hídban lévő G galvanoétr n jlz áraot, ha a cuzka az B gynlt krzttztű huzalt 4 c / 6c az ábrán látható ódon oztja ktté. Határozzuk g az X llnállá értékét! Könnyű blátni hogy z a híd tljn haonló az lőző példában zrplőhöz. Így ugyanazokat a jlölékt haználva flírhatjuk: X L Ω M 4c 6c innn kifjzv X-t: X Ω 7.96,5 apr árarőég Ω -o llnálláon halad krztül. Mkkora a tljítény vztég az llnálláon? Egynáraú körök tén igaz: tljítény P,5 Ω 5W Ez lz a tljítény vztég. Ebbn az tbn indn áodprcbn 5 J nrgia lvéz. 5 Máképpn gfogalazva indn áodprcbn,95cal hő kltkzik. 4,84 8

19 7.97 Egy V, 9W -ra trvztt égőt V -o fzültégforráról űködttünk. Határozza g az égő llnálláát, é az égőn átfolyó ára rőégét! Mkkora tljítényt ad így l az izzó? Mgállapíthatjuk, hogy a névlgtől kibb fzültég tén n fogja ladni az izzó a névlg (lvárt) tljítényt. V P 587 7, & Ω P 9W V, , &Ω z izzó által ladott tljítény: P V 587 7, &Ω 8,44W V P 8,44W 587 7, &Ω P9 % 8,44W % 9,49% Thát a névlg tljítényénk cak a kilncvngy P% 9W zázalékát adja l az llnállá 5% fzültég cökkné tén Mkkora az llnálláa a V -o, W -o knyérpirítónak, é kkora biztoítékkal kll biztoítani az árakörét? V V 5,9Ω 4,4 P W 5,9Ω 7. V -o hálózati árakörbn gy 4W -o, gy 6W -o é gy 75W -o égőt üzlttünk. Határozzuk g zknk a fényforráoknak az rdő llnálláát! P 4 4 P 6 6 P P 4 V 75W P 6 P 75,85Ω P 4 P 6 P 75 4W 6W 75W,85Ω 7. Mkkora tljítény dizipálódik gy 4Ω -o izzó tén, ha V -o, tlpről üzlttjük? Egy Ω -o izzó tén, kkora tljítény dizipálódik l? Mlyik izzó a fénybb? V V P4 6W P 7W 4Ω Ω Mivl az izzó fényrj az általa ladott tljíténytől függ, zért a Ω -o fog fénybbn világítani. 9

20 7.5 Egy izzólápában két izzózál található, alynk két vég é a középő közö pontja van kivztv. Hányfél ódon tudunk V -ot az izzózálakra rákapcolni. Mkkora lht a ladott tljítény az gy tkb, ha 59Ω, é 88Ω? b.,) Egy áik ugyan ilyn fzültégű háro kivzté izzó két lgkibb ladott tljítény 5 W, W. Mkkora a két izzózál llnálláa bbn az égőbn? z ab tbn: bc tbn: z ac tbn: P V 59Ω P V 88Ω P W 6,4W V 59Ω 88Ω 7,5W P4 P P két izzózálat párhuzaoan kapcolva: b.,) lgkibb llnálláon a lgnagyobb a tljítény: V 5,6Ω & P 5W V 59Ω 5,6& Ω 76, & Ω P W 59Ω 5,6& Ω 76, & Ω 6W 7.6 Tiznkét karáconyfa égőt párhuzaoan kapcolunk. z égőkt V -ról üzlttjük, é így indgyik W tljítényt ad l. Mkkora az gy égők llnálláa? Mkkora a tlj égőor rdő llnálláa? Mkkora az égőor öz tljítény? Mkkora az árarőég az a, b, c, d pontokban? b,.) z égők oro kapcoláa tén i válazolja g az lőző négy kérdét! V Mindn égő azono llnálláú: 59Ω P W tlj égőor llnálláa: 44,8& Ω V Öz tljítény: P W 44,8 & vagy Ω P P W W V 44,8 & Ω a c a 4b V,57, b 4,47, 59Ω,477, 4,47 d b b.,) Mindn égő azono llnálláú: 59Ω tlj égőor llnálláa: 6,48kΩ

21 Öz tljítény: P V,6 648Ω Soro kapcolá tén: V,8& W 648Ω a b,6, c d 7. z,, llnálláokat az alábbi ábra alapján lőként oroan ajd párhuzaoan kötjük. dja g indkét tbn az rdő llnállára vonatkozó forulát! ad ab bc cd ivl az árarőég ugyanaz indn llnállára vonatkozóan. -vl oztva: ad vagy, ugyani ad dfiníció zrint a kapcolá rdő llnálláa. áodik tbn: potnciálkülönbég indháro llnálláon azono, így ab ab ab,, Mivl a főág árarőég a llékágak özgként kapható g, így ab ab ab zt loztva ab ab -vl., vagy 7. Határozza g az rdő llnállát az alábbi háro párhuzaoan kapcolt llnállá tén: Ω, Ω, 6Ω! z rdő llnállá 4 Ω Ω 6Ω Ω Ω thát Ω. 4

22 7. Mkkora az rdő llnállá az ábrán látható kapcolá a é b pontja között? Előzör a két párhuzaoan kapcolt llnállá rdőjét záítjuk ki:,6 6 6Ω thát,6 Ω. Ez orba van kötv gy 8Ω -o llnálláal, így Ω 8Ω Ω ab 7.4 Mkkora az rdő llnállá az ábrán látható kapcolá a é b pontja között? Előzör a háro oroan kapcolt Ω -o rdőjét záítjuk ki ab Ω Ω Ω 6Ω Ebből gyfora van aik párhuzaoan hlyzkdnk l. E kttő rdőj: 6 6 Ω ab azaz: ab Ω 7.4 Határozza g az ábrán látható lrndzé rdőjét az a é b pontok között! Jól látható, hogy a Ω -o é a Ω -o llnállá orba van kapcolva, rdőjük 5 Ω. Ez párhuzaoan kapcolódik a 6Ω -o llnálláal, ai lgyn.,69 azaz, 7Ω 5Ω 6Ω Ω Ézrvhtjük, hogy a Ω -o é a 5Ω -o llnálláok párhuzaoan vannak kötv, zn flül az é a 7Ω - o rdőj i párhuzaoan van kötv, thát rdőjük záítható:,86 azaz,6 Ω 5Ω Ω 9, 7Ω Ω Ezzl orba van kötv a 9Ω -o llnállá, thát a kapcolá rdőj,6 Ω

23 7.4 z ábrán látható tlp fzültég V, az llnálláok pdig 5Ω é 5Ω. a., Mkkora a kör rdő llnálláa? b., Mkkora az,, árarőég? párhuzao kapcolá iatt a kör rdőj: 4 azaz: Ω 5Ω 5Ω 5Ω 7,5 b., kör két ágáraa Oh törvény alapján záítható. V V,4,,8 5Ω 5Ω kör rdő áraa az - é az - áraok özgként záítható:,. Ellnőrzé: V, 7,5Ω 7.4 z ábrán látható háro llnállá érték 5Ω, 5Ω, Ω. a., Mkkora az rdő llnállá? b., Mkkora,, érték, ha a tlp fzültég V? Előzör a párhuzaoan kötött, rdőjét érd ghatározni: azaz:,& Ω 5Ω Ω Ω Mivl oroan van kapcolva -l zért a kör llnálláa a kttőjük oro rdőj lz:,& Ω 5Ω 58, & Ω b., kör rdő áraa az - ára.,6 58,Ω & z é az llnálláokra jutó fzültég: Így ' 6,85V ' 6,85V,7,,685 5Ω Ω ' V 5Ω,6 6,85V..

24 7.44 z ábrán látható háro llnállá érték 8Ω, 5Ω, 5 Ω. a., Mkkora az rdő llnállá? b., Mkkora, érték é a tlp fzültég, ha,? orba kapcolt, rdőjét érd ghatározni: 5Ω 5Ω 4Ω. Mivl párhuzaoan van kapcolva -l zért a kör llnálláa a kttőjük párhuzao rdőj lz: 8Ω 4Ω 8Ω Thát 6 7, Ω b., kör rdő fzültég innn ár záítható: 4V 8Ω, 4V,,6 4Ω,9 Ellnőrzé: 4V,9 6,7Ω 7.45 Mkkora, érték az alábbi árakörbn? kapcolá végén a két 4Ω -o llnállá nyugodtan lhagyhatjuk arra n fog ára folyni. Ekkor látható, hogy a háro 4Ω -o orba van kötv, aikkl a 6Ω -o párhuzaoan. Erdőjük: Ω 6Ω 4Ω 8Ω 6V Így ugyanaz a hlyzt int az lőző tbn.,5 Ω V 4 Ω,5 4Ω V,,66& Ω 4

25 7.46 Háro llnállát 5Ω, 5Ω, 5Ω, négy különböző képn kötünk. Száíta ki,, áraok értékit é a tlp áraát, indn tbn. V a), 45Ω,,67 45Ω V V V b),,6,,,, 5Ω 5Ω 5Ω,9 V V c),,,,5 5Ω Ω,,7 d), 8 ' V, 9,75Ω,, 5Ω 5Ω 75Ω 5Ω ' V,9, ',79 4,75Ω 7.47 Tudjuk, hogy az alábbi kapcolá 6Ω -o llnálláán a fzültégé 48V. a., Határozza g a főárakör árarőégét! b., 8Ω -o llnálláon ő fzültég nagyágát! c., É a Ω -o llnálláon lévő fzültégt! d., É a potnciálkülönbégt az ab pontok között! a.,) Mivl a 6Ω -o é a Ω -o llnálláok párhuzaoan vannak kapcolva zért a rájuk kapcolt fzültég i azono. 48V 48V 6 6Ω Ω. b.,) Mivl a 8Ω -o llnálláon ugyan z az ára folyik át így záítható a rajta ő fzültég: 8Ω 96V

26 ' c.,) Lgyn a háro párhuzaoan kapcolt llnállá rdőj : 6 ', 5Ω ' Ω 5Ω Ω Ω Mivl indháro llnállára ugyanaz a fzültég jut, így ghatározható a fzültég é: ' ' 5Ω 6V d), z ab fzültég a háro rézfzültég özg: 48V 6V 96V 4V. ab Határozza g, é értékét az alábbi kapcolában. 9Ω 8Ω 5Ω 9Ω Ω Ω 6Ω Ω 5Ω Ω 6Ω Ω 6V Ezk után az rdő ára:,5 Ω Mivl a 9 Ω é a 8Ω -o rdőj 6 Ω ain ugyancak átfolyik az ára, így itt ik a fél tápfzültég azaz,5 6Ω V. 9,8 V 8Ω 9,8, b Határozza g, é értékét az alábbi kapcolában. 8 V 9 V 8,67,, 8Ω 9Ω Ezk után az rdő ára:,67,,5 Mivl a Ω, 6Ω é a Ω -o rdőj: 6Ω Ω Ω Ω Ω 4Ω 6 6 Ω 6Ω Ω Ω 4Ω 6Ω Ω É zzl orba van kötv az 5Ω -o llnállá. ly llnállá özgén ugyancak V lz a fzültég é. ( ),5 6Ω V Így az fzültég 5, , 6 V V 6V. 6

27 7.49 Mkkora, érték az alábbi árakörbn? kapcolá végén a két 4Ω -o llnállá nyugodtan lhagyhatjuk arra n fog ára folyni. Ekkor látható, hogy a háro 4Ω -o orba van kötv, aikkl a 4Ω -o párhuzaoan. Erdőjük: Ω 4Ω Ω 4Ω Ω, ajd,9& Ω.. rdőj: 6Ω 5Ω,9& Ω 4Ω,9857Ω 4Ω,9857 Ω 4,9&. 4.: 4,98Ω Ω 4,9857Ω Így ugyanaz a hlyzt int az lőző tbn. 6V 4Ω,95V,49, 4 Ω 6V,95V,98Ω,9&,,5488 Ω 4Ω.7 Határozzuk g az ábrán látható árakörbn folyó áraokat, ha irtk: V, V, 8V, 7Ω, Ω, Ω!. fladatot a Kirchhoff törvényk gítégévl oldjuk g! Mivl az ábrán bjlölt ára irtln zért gynltt kll flírnunk a ghatározáukra. z ábrán bjlölt pozitív irányok lltt, illtv az.-. hurokra flvtt körüljárái irányokkal, flírható az alábbi gynltrndzr:... z gynltkt rndzzük az irtlnk zrint.... Bhlyttítv az értékkt.. 7Ω Ω V. Ω Ω V. fladat lktrotchnikai rézét zzl goldottuk. továbbiakban kövtkzik az gynltrndzr goldáa. 7

28 haradik gynltből kifjzv:. kövtkzőkt kapjuk:. Ω 7Ω V z. gynltt -l oztva,. Ω Ω V. gynltt -al oztva kapjuk: Elhagyva az Ω é a V értékgyégkt tudjuk, hogy az rdényt -bn fogjuk gkapni kifjzv, é viza hlyttítv:. 7( 4 ) innn könnyn ghatározható: 7 8 végül: 4 végül: 4 végül:. dtrinánok ódzrévl goldva a példát: Elhagyva az Ω é a V értékgyégkt tudjuk, hogy az rdényt -bn fogjuk gkapni. z lő gynltt -l a áodikat -al oztva: z gynltrndzr dtrinána: 7 D 7( ) ( ) ( ) 7 z gy irtlnkhz tartozó dtrinánok: D 4 ( ) ( 4 ) 4 D ( 4 ) ( ) 7 D 4 7( 4 ) ( 4 ) ( ) 8 5 krtt áraok: D 4 D 7 D 5,, D 7 D 7 D 7. hurokáraok ódzrévl goldva a példát: flírható függtln gynltk záa: n ágak coóponok H. ( ) H. ( ) Bhlyttítv az gadott értékkt é lhagyva az Ω é a V értékgyégkt tudjuk, hogy az rdényt -bn fogjuk gkapni. H. H gynltt oztva -vl é az lőhöz adva: 8

29 H. 5 6 H.-b ( 5 ) 6 hurokáraot az gynltéb viza hlyttítv kaphatjuk g: H.-b 5 6 Végül a középő ág áraát a két hurokára különbégként tudjuk ghatározni..8 Határozzuk g értékét! V, 75V,, 9Ω, 9Ω, 8MΩ! Fizikailag krük értékét úgy, hogy a haradik ágban n folyjék ára. fladatot a Kirchhoff gynltrndzr flíráával tudjuk forálian goldani:... z irt értékkt bhlyttítv é rndzv a kövtkzőkt kapjuk: z lő gynltb vizahlyttítv: ,94 áodik gynltből ár érték záítható:. 75 9,V flvtt pozitív irányba utató. fladatnak gyzrűbb goldáa i van. Mivl a haradik ágon n folyik ára az. körbn fnnálló vizonyokat n bfolyáolja.. É tudjuk, hogy ,94 pozitív irányába vttük fl értékét, így zzl llntét értlű így fordított polaritáal kll figylb vnnünk. B, B,94 9Ω 75V,V 9

30 .9 Határozzuk g az ábrán látható fzültég forrá trhlő áraát! 5,V, 7,6Ω,,9Ω, 7,6Ω!,9Ω 7,6 Ω 7,6 Ω 7,6 Ω 4,6 Ω, Ω,9Ω 7,6 Ω krtt ára thát: 5,V,Ω, 786. Egy villao otor forgóréz llnálláa:,8 Ω, zzl orba kötött llnálláok özg,6 Ω. Ezkkl párhuzaoan kötött grjztő tkrc llnálláa 8 7, Ω. p Mkkora llnállát kll a forgórézl orba kötni, hogy indítákor V-ra kapcolva az indítái ára n lgyn nagyobb 5-nél? flrajzolt kapcolá alapján a grjztő ára záítható: V g 6,47 8 7, Ω z aló ág áraa: aló g 47,56 z aló ágban zükég rdő llnállá: V,4856Ω aló 47,56 Márézt: f p x bállítandó érték: x,4856 -,4,457Ω f g

31 . Határozza g az ábrán látható kapcolában é 4 értékét a kövtkző fltétlk zrint. K kapcoló nyitott állapotában 6V tén 8Ω é áraa 5 lgyn. K kapcoló zárt állapotában az ' 4V tén áraa é Ω. z lő fltétl zrint: 6V, é,5 6V Thát az Oh törvény alapján: 4Ω,5 4 Ω 8Ω 6Ω áodik fltétl zrint: ' 4V, ', z -n létrjövő fzültégé: z -n létrjövő fzültégé: nnn az -n folyó ára záítható: ' ', 8Ω ' ' ' 4V 8V ' 4V 6Ω ',4 ' z pontra flírt coóponti törvény alapján áik az a áik két kapcolódó ára rdőj: ' ' ' ' ' k, k,4. Thát: k, kapcoló zárt álláa tén az é a B pontok azono potnciálon vannak, így: ' 4V ' 4 nnn záítható Ebből a kapcoló flé ' érték: 8V 4V ' ' ' ' 48V 7V 4 48V,,4. Ω folyik, é a aradék folyik át az 4 - llnálláon. ' ' ' ' 4 4V 4 k,4,,, 4 4Ω ', 4

32 . Hány kwh villao nrgia nyrhtő gy 5k x k x5 - vízgyűjtőből, ha a közp vízé 45, é az nrgia átalakítá hatáfoka 5 %. 8 dnc köbtartala: V 5 5,5 víz hlyzti nrgiája: W G h, é G,5 8 kp é h a víz közp é. W h,5 kp 45, kp int irt: kp 9,8N 9,8W thát: Wh 9,95 W Hány kwh trlht az rőű? 6 7 kwh,6 W,6 W é így W, 76 kwh.6 Mkkora llnálláal trhlhtünk gy V-o,,Ω -o blő llnálláú fzültégforrát, ha a kapocfzültégénk lgalább 5V -nak kll lnni? gngdtt fzültégé: V 5V 5V 5V gngdtt ára: 5, árézt.,ω Ezk alapján a gngdhtő trhlő llnállá: b h b V b,ω 4, Ω 5.7 Egy fzültégforrá arkain változtatjuk a trhlét. 5 tén a kapocfzültég 49 V, 8 tén pdig 475 V. Határozza g az ürjárái fzültégt, é a blő llnállát! zövg alapján flírhatjuk: k, illtv k b két gynltb bhlyttítv é gyából kivonva kapjuk: b, innn: b,5ω Ezt vizahlyttítv az gyik gynltb: 49V 5,5Ω, 55V b b b.8 Egy fzültégforrá ürjárái fzültég ü,5v. Kapcait 7,Ω -o llnálláal zárva 7% -o hatáfokkal dolgozik. Mkkora a blő llnálláa? z ürjárái fzültég a blő llnálláon é a trhlő llnálláon létrjövő fzültégkkl tart gynúlyt:. ü Szorozva az gynltt -vl: b ü b hatáfok: η. Százrűn:, 7 b 7,, 7, b b 7,,8Ω b

33 Szuprpozíció tétl: Ha gy hálózat több gnrátort tartalaz, akkor indgyik gnrátor a hálózat bárly ágában a többitől függtlnül hozza létr a aga rézáraát. Mindn gnrátor hatáát külön-külön vizgáljuk, ajd zkt lőjln özgzzük. rézáraok záítáánál a többi gnrátort blő llnálláával hlyttítjük (áragnrátorokat gzakítjuk, fzültég gnrátorokat rövidrzárjuk)..9 Száítuk ki az alábbi árakör ágáraait a zuprpozíció tétlénk gítégévl! V, 5V, Ω, Ω, 5Ω zuprpozíció lvét alkalazva a fladatot két lépébn oldjuk g. Előzör cak az fzültégt vzük figylb. V V, , 75 Ω Ω Ω B V,6956V,44V B,44V,448 Ω,6956,448,68 Máodik lépébn cak az fzültég forrát vzük figylb. 5V 5V, 8, 8, Ω Ω Ω B 5V,9V,V B,V, Ω,,, Így végül az ágáraok (az lő lépébn flvtt irányokat vév pozitívnak):,6956,,444 4,44,,448,,875 87,5,,68,,478 47,8

34 . zuprpozíció tétlénk flhaználáával határozza g az ábrán bjlölt áraot, ha 4Ω, 8Ω, Ω! a.,) ak a fzültég gnrátor hatáát záolva: 8Ω 4Ω Ω,6& Ω 8Ω 4Ω V, 789,6 & Ω ', 789,6 b.,) ak az ára gnrátor hatáát záolva: 4 Ω '' Ω 8Ω 4,57 z rdény a két rézára lőjl özgként adódik: ' '',6,57,5788 4

35 . Száíta ki hurokáraok ódzrévl az alábbi ábrán látható krzt-tagot tartalazó árakör ágáraait! V, Ω, Ω, 4 5 Ω, 6 5Ω függtln hurkok záa: ágak coópontok 6 4 ) ( ( 6 ) ( 4 6 ) /: 8 5 /: /: 5 8 a áodik gynltből: 8 5, a haradik gynltből:,5 4,5 8 5,5 4 9,5 Ezn rdénykt vizaírva az lő gynltb: (,5 4 ) 9 546, , ( ), ,4685,5, ,5 4,8748 háro hurokára alapján záíthatók az ágáraok: llnálláon:, , 79 llnálláon:, , 79 llnálláon:,4685 4, llnálláon: 4,468 4,68 llnálláon:, ,48 llnálláon: 6 5 6,4685,469799,674 67, 5

36 Thvnin - tétl: ttzőlg bonyolultágú hálózatot hlyttíthtjük gy idáli fzgnrátorral, lynk forráfzültég az rdti kétpólu ürjárái fzültégévl gynlő, é gy oro blő llnálláal, lynk érték a kétpólu kapcai közt érhtő llnálláal gyzik g, ha a fzültéggnrátorokat rövidzárnak, az áragnrátorokat zakadának vzük...7. Hlyttítük az ábrán adott hálózat -B pontjai között lévő özttt kétpólut gy olyan lggyzrűbb kétpólual, aly az t külő trhlé zpontjából gynértékű az özttt kétpólual! z t llnállá áraát a Thvnin tétlévl záolva: z ürjárái fzültég az -B pontok között (a hálózat lgkülő ágaiban özgzv a rézfzültégkt): flírához zükég van a Ω llnállá áraára. Ezt hurok törvény gítégévl határozhatjuk g: 8V Ω Ω Ω 4V B hálózat blő llnálláa az -B pontok között: Ω Ω B ( Ω ) 4Ω Ω Ω z trhlő llnállá áraa Thvnin képltévl: t B t B t..8. Hlyttítük az ábrán adott hálózat -B pontjai között lévő özttt kétpólut gy olyan lggyzrűbb kétpólual, aly az t külő trhlé zpontjából gynértékű az özttt kétpólual (Thvnin é Norton tétl alapján)! z t llnállá áraát a Thvnin tétlévl záolva: z ürjárái fzültég az -B pontok között (a hálózat lgkülő ágaiban özgzv a rézfzültégkt): flírához zükég van a Ω llnállá áraára. Ezt hurok törvény gítégévl határozhatjuk V 5V g: 5V V Ω Ω Ω Ω 6

37 V 5V B V Ω 5V V Ω 5V,V ( ) Ω hálózat blő llnálláa az -B pontok között: Ω Ω B ( 5Ω ) ( 5Ω,Ω ) 6, Ω Ω Ω z trhlő llnállá áraa Thvnin képltévl: t B t B t Norton - tétl: ttzőlg bonyolultágú hálózatot hlyttíthtjük gy idáli áragnrátorral, ly forrááraa gynlő a kétpólu rövidzárái áraával, é gy párhuzaoan kapcolódó vztél, ly érték ggyzik a kétpólu kapcai közt érhtő vztél, ha a fzültéggnrátorokat rövidzárnak, az áragnrátorokat zakadának vzük. z t llnállá fzültégét Norton tétlévl záolva: rövidzárái ára az -B pontok között hurok áraok ódzrévl záolva: ( ) Ω ( ) Ω ( 5V V ) V ( ) Ω ( 5 ) Ω V V 5 5 D 4 9, D 6, 8 D 6,96 Z B B D hálózat blő adittanciája az -B pontok között: YB,6S 6,Ω B z Y t trhléi adittancia fzültég Norton képltévl: Z t Y Y t B Máképpn: Z B,V 6,Ω B,958 7

38 .. Mkkora áraok folynak az ábrán adott hurok gy ágaiban? Próbaképpn tgyük fl, hogy * 5 Ez alapján a coóponti gynltkt flhaználáával: * 5 5 * * 45 5 * 5 4 z így kizáolt ágáraok hlyégénk llnőrzéér írjuk fl Kirchhoff huroktörvényét: * * * * * (5, 5,4,,, )V 7,6V Ez azonban a valóágban lhttln, rt kll, hogy V lgyn. z utóbbi fltétlt cak úgy tljíthtjük, ha a fntbb válaztott körüljárái értll zbn a fnti ágáraokra 7,6V kör 69, köráraot zuprponálunk.,ω valódi ágáraok így: * 5 69, kör 5 69, 9, , 6,9 5 8,9 69, 89, 69, 49, 8

39 6.6 Határozza g t értékét úgy, hogy rajta a hatáo tljítény érték axiáli lgyn! Száíta ki a Norton hlyttítő kapcolá odlljét! 6Ω Ω B ( 4Ω ) 5, 5Ω 6Ω Ω ( 4Ω ) V th B 6Ω V 4V V 8V 6Ω Ω B 6V Így flrajzolhatjuk a Thvnin hlyttítő képt: Ebből látható hogy, a oroan kapcolt llnállá gyikén kll a hatáo tljíténynk a axiáli értékűnk lnni. Ez akkor lz axiáli ha: 5,5Ω t B 6V t th V axiáli tljítény ghatározáa Norton é Thvnin ódzr alapján i ghatározható: P t ax ( V ) t N t t t,66w t 5,5Ω Norton hlyttítő kép ghatározáa: B th N 5,5Ω Szuprpozíció tétlét alkalazva. z B ára irányát pontból a B pontba folyónak fltétlzzük. Előként a fz gnrátor arad é az áragnrátort gzakítjuk: 4V 6Ω ' B ( röv ),7 6Ω 4Ω Ω 6Ω 4Ω 6Ω 4Ω Máodikként a fz gnrátort rövidr zárjuk: 4Ω '' B( röv ),8 Ω 6Ω 4Ω Ω 6Ω ' '' Özgzv:,7,8,9 N B( röv ) B( röv ) Ellnőrzé képn: 6V N,9 5,5Ω 9

40 6.7 Határozza g az alábbi hálózat Norton hlyttítő odlljét! t 5Ω -o trhlé tén kkora a rajta ő fzültég nagyága? Mkkora trhlé tén a axiáli a hatáo tljítény érték? Ω Ω N (Ω ) Ω Ω 5Ω N th z B pontokat rövidr zárva: ' Ω B( rövidzár ) Ω Ω ' z áraot bhlyttítv: 5V Ω 45Ω ( röv ) N Ω Ω Ω 4Ω 86Ω 9Ω Ω Ω B Így flrajzolhatjuk a Norton hlyttítő képt a trhlél:,6 5Ω t t N 5Ω 5Ω 5Ω 5,6 5Ω,75V 4 Mgjgyzndő, hogy a Thévnin fzültég a Norton gnrátor áraának é blő llnálláának zorzataként adódik:,6 5Ω th B N N z utoló kérdé a axiáli tljítényr kérdz rá. it akkor kapunk, ha a blő llnálláal ggyző nagyágú trhlő llnállá értékévl: 5Ω N (,6 ) Pt ax ( t ) t N 5,8W Ω 4 t N th 9V 4

41 6.8 Thvnin - Norton átalakítáal határozza g az B pontokon axiálian átvihtő tljítény értékét! B pontok flől nézv a bal oldali rézt gyzrűítv: 4Ω Ω B 8Ω 4Ω Ω 4Ω ' th 4V 6V 4Ω Ω B 6Ω 8Ω 4Ω Hurok törvény alapján: ',5 th B B B 6V B,5 8Ω 6V 8 Ω,5 4V N N th B P t(ax) th 4V,6& 4Ω th th B ( ) th 4 th B th ( 4V ),6W & 4 4Ω 6.9 Határozza g a hálózat Thvnin hlyttítő képét az B pontok flöl nézv! B pontok flől nézv a bal oldali rézt gyzrűítv: Ω ( 5Ω Ω ) th,5ω 5Ω Ω 5Ω Ω z áragnrátort átalakítva fzültég gnrátorrá é zt bhlyttítv a ' kövtkzők írhatók fl az hurokárara áodik ábra alapján: V 5V ',8 & Ω 5Ω Ω Mivl az B pontok zabadon hagyjuk a,5ω -o llnálláon n folyik ára. 5V th B B Ω 5V Ω,8 & 7,5V kapott rdény alapján fölírhatjuk a Thvnin hlyttítő kép é a trhlé rdőjként adódó özáraot. a 4

42 z alábbi pozitív irányokat fltétlzv kapjuk, hogy az llntét irányú fzültég llntét irányú áraot i hajt krztül a körön: th 7,5V, th t 5Ω Ω b.,) Határozza g az rdti hálózat Thvnin hlyttítő képét áragnrátoro átalakítáokkal! V 5V 5V V, 5 V 5Ω Ω 5Ω V 5V két áragnrátor párhuzao rdőj: párhuzao 5Ω 5Ω 5Ω Ω,5Ω th,5ω 5Ω, B,5 5Ω Ω 5Ω th 5Ω B,5, 5Ω Ω th t.5 Mkkora az 5Ω -o é a Ω -o llnállá áraa, é a tljítény flvétl? fladat goldáát dlta-cillag átalakítáal tudjuk nagyértébn gyzrűítni. Ω Ω Ω Ω Ω Ω z gyzrűíté után kapott árakör rdő llnálláa: ( 5 ) ( ) ( Ω 5Ω) ( Ω Ω) Ω Ω 5Ω Ω Ω 6V Ω 5 Ω 4

43 két kérdé llnállá áraa: Ω 5 9Ω 5 8 nnn tudjuk a krtt llnálláokon a fzültég é értékét i. 8 Ω 6V é Ω V huroktörvény alapján flírhatjuk a függőlg Ω -o llnállá fzültégét: V 6V 4V 5 5 Továbbá ivl az 6V zért a flő Ω -o llnállá fzültég: 6V gyanígy az aló Ω -o llnállá fzültég: a V kör tljítény flvétl: f a V 6V 4V 6V P 5Ω Ω Ω Ω 4 ( ) ( ) ( ) ( ) ( V ) f Mkkorák a vonali áraok, ha P,kW, P,6kW é P 9,6 kw? P W V P 6W V P 96W 4V 4 5 N B 7,, Ω 4W.9 Mkkora fzültégt kll az B pontok közé kapcolni, hogy az B lgyn?,8ω (Ω Ω ) 6Ω, 4Ω 4V 4Ω 6 6Ω 6,67 6Ω Ω 6 B,8Ω Ω 6, , V 4

44 Millan - tétl: Két coópont közt érhtő fzültégt úgy kapunk g, hogy az gy ágak vztéink é a vlük orba kapcolt gnrátorok fzültégink zorzatát özgzzük, ajd oztjuk valannyi ág vztéénk az özgévl. ab(gg Gnn)/(GG Gn)..5. Határozzuk g a kapcolá áraát é az gy fzültég forráokon átfolyó áraokat a Millan tétl gítégévl! V, 9V, t 6Ω két ágára kizáítáához határozzuk g a é pont közötti fzültégt. Millan tétlévl: V ( 9V ) Y Y 4 ' Ω Ω 7,V & Y Y Y 4Ω Ω 6Ω 7,V & ', Így a képn látható árairánnyal ggyző irányút kapunk. 6Ω t ' 4Ω V 7,V & 4Ω 6,65 é 4Ω 44 9V 7,V & Ω ' 5, Határozzuk g Millan tétlévl az ábrán adott hálózat gy ágainak áraát, ha a fzültégforráok blő llnálláa lhanyagolhatóan kici é a háro fzültégforrá érték: 5V, V, 4 4V z -4 ág áraa Oh törvényévl közvtlnül záítható: 4 V 4 Ω Ω többi ágára kizáítáához határozzuk g a é pont közötti fzültégt. Millan tétlévl: Y Y 4 Y4 Y Y Y Y 4 5V, é V é V 4V 8V 4 4 Y S, Y 4 S, Y 5 S, Y4,5 S 5Ω 5Ω Ω 4Ω 5V S V 5 S 8V,5 S Bhlyttítv: 5,8V ( 4 5,5 ) S z gy ágak áraai Oh törvényévl: 5,8V 5,8V 5V,8V 7,,,4, 5Ω 5Ω 5Ω 5,8V V Ω 6,8V Ω 5,8V V 4V 4Ω 4,,,8V 4Ω (,4 7, 4, 7,6 ) 7,6,6

45 6. Határozza g a Millan tétl gítégévl a trhlér jutó fzültég é ára nagyágát. Y Y Y 4 Y4 Y Y Y Y 8V V V V V,5 4Ω 6Ω Ω Ω Ω,5 4Ω 6Ω Ω Ω Ω B 4 Vagy akár az alábbiak alapján i gkaphatjuk ugyan azt az rdényt: B,8Ω Y Y Y Y4 4Ω 6Ω Ω Ω 4 8V V V V B,5 4 4Ω 6Ω Ω Ω z B pontokra jutó fzültég ürjárákor:,5,8ω,v B B B B,V,8Ω,Ω t t B t t t,4,ω,88v,4,v 45

46 4.7 Határozza g X é X, Y, Z értékét, coóponti potnciálok ódzrévl! Érd az ára gnrátorokat átváltani fzültég gnrátorokká: - coópontra flírva a coóponti potnciálok ódzrét: 4 V X 4V X V X 4 X 66 X V Hurokgynlttl gkaphatjuk az áraot: 4Ω X V V X 5 4Ω Ω X V X V Ω oóponti gynltkt flírva az rdti árakörb kapjuk g a kívánt áraok értékit. 5 X 5 X X Y Y 5 V Z Z 8 Ω 4 4Ω 8V 4 5 Ω V P 5 Z 8V 5 V V ( 8 ) 44W 5 46

47 4. Határozza g az B pont áraát ( )! B pontok flöl hlyttítv az árakört gy Thvnin gnrátorral, könnyn gkaphatjuk a krtt áraot. ( 8Ω 8Ω 4Ω ) 8Ω 6Ω th B 8Ω 8Ω 4Ω 8Ω 8Ω 8Ω 6Ω Ω 8Ω 8Ω 4Ω 8Ω 8Ω 8Ω z 5 -ö llnállát lválaztjuk. Mivl ürjárában kll vizgálnunk a fzültég nagyágát, blátható, hogy a 6 -o llnálláon folyik ára. Így flírható a gnrátort trhlő rdő Ω 8Ω llnállá: ( 8Ω 4Ω ) 8Ω 8Ω 8Ω, 8Ω Ω 8Ω 9V nnn a gnrátort trlő ára: 7,,8Ω z B pontok közti fzültég ürjárában ggyzik a 8Ω -o llnálláon ő fzültég nagyágával. Ehhz zükég van a 8Ω -o llnállá áraára, aly áraoztóval flírható: 8 8Ω 8 7,,8 8Ω 4Ω 8Ω Ezk alapján: 8 8 8,8 8Ω,5V B kérdé trhlő ára thát: th,5v t,5 Ω 5Ω th 5. goldá, hurokáraok ódzrévl goldva ( ) (6 5 8 ) D 5 8( ) 4( 8 ) D kérdé trhlő ára, gynlő a haradik kör hurokáraával: D 7 D 48 t,5 47

48 4.9 Határozza g értékét úgy, hogy a két gnrátor tljítény gyfora lgyn! fladatot coóponti potnciálok ódzrévl érd goldani. Előként írjuk fl az - coópont áraait:.) 5 V 5 Ω - coópontra flírva:.) 4 V V 4 5 Ω Ω Két függtln gynltt írtunk fél d irtln tartalaz. Ezért ég gy gynltt fl kll írnunk ait a prfltétl alapján tudunk gtnni, a gnrátorok tljítény gynlőégét kihaználva. 5.) V V.) gynltből: 5.) gynltből: Bhlyttítv az 4 értékét: V értékét az. gynltb viza hlyttítv kaphatjuk g. 5 5 Ω 5 48

49 4.4 Határozza g Ω -o llnállá áraát! Ézr lht vnni, hogy az áragnrátor fzültég gnrátorrá történő átalakítáa után lgyzrűödik az rdti árakör..) 5V.) V 8 két gynltt özadva: 5 5. z - hurokára pontoan ggyzik a Ω -o llnálláon átfolyó ára nagyágával. P ( 5 ) ( 5V ) Ω W ( 4) Ω W 4,& W. goldá coóponti potnciálok gítégévl: ; 5 ; 5 5V 5V. coópont: / Ω Ω 5V. coópont: 5 Ω Ω. coópont: 5 / Ω Ω / - é -a coóponti gynlt gítégévl kapjuk: ( ) 4 6 6V 5 5V 6V Ω Ω V 6 ( ) 8V Határozza g a két gnrátor által zolgáltatott tljítényt (ngatív): 5V P ( P P ) 5V 8V 5 5V 8V 5 4,W & Ω Ennk g kll gyzni a fogyaztókon l dizipálódott tljítényk özgévl. P ( 5V ) Ω ( ) Ω ( V ) ( 8V ) Ω 4,W & Ω 49

50 4.44 Mkkora a Ω -o llnállá áraa é tljítény? coóponti potnciálok gítégévl oldva g a példát, érd átalakítani a fzültég gnrátort áragnrátorrá:. coópont: 4 / Ω 4Ω Ω 5 8. coópont: Ω 8Ω 8 8 / 6 kapott két coóponti gynltt kivonva gyából: 7,V Bhlyttítv az - gynltb gkaphatjuk -t i:, (,V ),6 Ω Ω,6 Ω 7,46 P ( ) W 8 4. Határozza g az - é - coópontban a potnciál nagyágát. coóponti potnciálok gítégévl oldva g a példát:. coópont aját konduktanciája: 5 8 é - coópont közö konduktanciája: 8 - coópontba dolgozó gnrátorok özég: 48 ( bfolyó ) 6 ( bfolyó ) 84 coóponti gynlt: coópont fzültég: 5V 44V 8 ( 5V ) 84,8V Ω,V 5

51 4. Mkkora a Ω -o llnállá áraa é tljítény? coóponti potnciálok gítégévl oldva g a példát:. coópont aját konduktanciája: 6 4 é - coópont közö konduktanciája: 6 - coópontba dolgozó gnrátorok özég: 57 ( bfolyó ) 5( lfolyó ) 4 coóponti gynlt: 6 4. coópont aját konduktanciája: é - coópont közö konduktanciája: 6 - coópontba dolgozó gnrátorok özég: 5 ( bfolyó ) 9 ( bfolyó ) 54 coóponti gynlt: z lő gynltt -al zorozva a áodikat 5-l zorozva é a két gynltt özadva kapjuk a végrdényt: ,6V Vizahlyttítv kaphatjuk g a áik pont fzültégét: 6 7,6 4 8, 77V. goldái ódzr: N thát függtln gynlt írható fl az árakörr. Ennk a átrixa: D D 9 D , 77V 54 4 D 4 4 D D , D 4 V 5

52 4. Mkkora a -a pont fzültég? Érd a fzültég gnrátort áragnrátorrá alakítani, é a coóponti potnciálok gítégévl goldani a példát:. coópont aját: 6 4 é - coópont közö: 5. coópont aját: coópontba dolgozó gnrátorok: 75 ( bfolyó ) 65( lfolyó ) - coópontba dolgozó gnrátorok özég: 65 ( bfolyó ) ( lfolyó ) 5 kapott gynltrndzr: D D D D 7 5V D 74 D 58 7V D 74 Végül a krtt pont fzültég: V 6V 5

53 4.5 Mkkora a -, - é -a coópont fzültég? háro coóponti gynlt: D ( 5 6 ) 4( 5 ) D (5 6 ) 4( D ( ) 67( 5 ) D ( ) 4( 4 74 ) D 455 5V D 95 D 74 8V D 95 D 8 V D 95 5

54 4.6 Határozza g kkora, 7, értékét! háro coóponti gynlt: D (8 8 6 ) 5( ) 4( 4 8 ) D 5 6 ( ) 4( ) 4( ) D 99 4V é a krtt ára: 7 G7 4V 7 8 D 478 haradik kérdé goldáához ki kll záolni az fzültég értékét i: D 8 6 4(8 8 6 ) 5( ) 4( ) D 4956 V é a krtt ára: G V 6 D 478 Pluz kérdé lht az - coópont indn áraának ghatározáa: 5 4 D ( ) 5(6 5 4 ) 4( 4 8 ) D 9 5V D 478 V 4V 6V é az ág áraa: G 6V 5 4V 5V ( ) 9V ( ) G4 V 4 é a flő ág áraa: Thát az - coópont áraa: Így a záítáunk hlynk bizonyult. 54

55 55

56 .7 z ábrán látható lzlt vatt blő ugara 7c a külő ugara 9c. Határozza g a Φ fluxu értékét, ha a vztőbn irjük grjzté (ágn fzültég) értékét Θ 5! Mivl tudjuk, hogy: B r dl r µ k µ Θ r r H dl H l Θ l Mágn indukció: r r r B µ H µ µ H, N Θ Φ Mágn térrőég: H, l l l l Φ H µ Θ Fluxu: Φ B, Grjzté: Θ H l N Mágn llnállá: Mágn oh törvény: l l, µ µ µ N Φ r r l Φ, µ közp rővonal hoz érték: l π,8,5 5 Így ár záítható a ágn térrőég: H Θ 995 l,5 H irtébn a gadott B H diagra alapján lolvaható a B érték: B,4T Φ B,4T (, ) (,9,7 ),6Wb.8 z alábbi ábrán látható a kövtkző ágn kör, aink alkotól van. z. gy alakú lzlt acél tt, a. réz gy alakú lzlt va tt. Határozza g a 5 ntű tkrcbn folyó ára nagyágát ha a B,45T Előként az krzttztkt kll kizáítanunk: 4,, 4 4,8,,6 közp rővonal hoz érték a l tén: l,,,,4 közp rővonal hoz érték a l tén: l,,9,9,8 B irtébn a B H diagra alapján lolvaható a H érték: 4 4 Fluxu: Φ B,45T,6,6 Wb, H 7 56

57 Így a ágn indukció ár záítható, ivl a két va rézbn a fluxu érték állandó: 4 Φ,6 Wb B,4T, 4 4 B irtébn a B H diagra alapján lolvaható a H érték: Így ár fl írhatjuk a ágn kör hlyttítő kapcoláát: Θ Θ n i N H H l i i l H l 5,4 7,8 7, H.9 z alábbi ábrán látható a kövtkző ágn kör, alynk lzlt vatténk közp rővonalhoza l,44 é az átérőj négyzt krzttzt:,,. légré hoza l lég é a vattn lévő tkrc 4 -ntt tartalaz. Határozza g az ára értékét, ha a légré fluxua Φ,4 lég Wb. légré fluxua ggyzik a vatt fluxuával. Φ,4 Wb Bva,5T 4 4 va va B irtébn a B H diagra alapján lolvaható a H va érték: H va 85 Majd: ( v ) H va lav 85,44 74 légré tén gy bizonyo rővonal zóródáal i kll záolnunk, zt gy pluz tényzővl 4 vhtjük figylb. (,, ) 4,84 Ezkből: lég Φ,4 Wb H lég llég llég 7 4 µ 4 π 4,84 lég 464 Özgzv a két ágn fzültégt: Θ H va lva Hlég llég Thát a krtt ára:,9 alynél a fluxu a gadott értékű. N 4. Határozza g a légré ágn llnálláát, gy gynáraú gép tén. Ha a légré flült 4,6, é a ré hoza l lég 5,6! lég l 5,6 7 4 π 4,6 lég µ lég,5 5 H 57

58 . lzlt vaból flépíttt ágn kör a képn látható rővonalhoza blértv lég l va,48. légré hoza l lég 4,84c va 4c, é a közp, é a légré flült a zóródát i k kontan innn vizazáolható bbn tbn. k lég va az grjzténk bbn az tbn öztvőj van ai tudjuk hogy. Θ H l H l va va lég lég Mivl tudjuk, hogy a lzlt va n a lgjobb ágn tulajdonágokkal bíró anyag zért fltétlzhtjük, hogy a légrébn lz nagyobb a H l zorzat érték. Mivl ilyn á adatunk ninc az arányuk kizáítáára, zért fltétlzünk gy értékt! H l 6 lég lég Φ H lég llég llég Φ záítható: µ lég 7 4 Hlég llég µ lég 6 4 π 4,84 4 Φ,8 Wb l lég 4 Φ,8 Wb 4 4 Bva va,46t B va irtébn a B H diagra alapján lolvaható a H va érték: H va lav 4, H l H l va va lég lég 87, d z axiu lht! H va 4 fltétlzéünk oknak bizonyult, így a vaban az indukció kvbb, int B va,46t. ágn körök tén a Φ állandó, analógia fdzhtő fl az áraal oro körök tén. r r B µ µ r H -ből kifjzv a µ µ r értékét. Bva,4T 4 H µ µ r,8 H va 7 l,48 va 6 va, µ µ,8 4 H Θ l r va 7 4 π 4,84 lég lég 4 µ lég Φ( va lég ) Φ,86 6,9 4,6 Wb 6,9 H H 6 H 58

59 H lég llég Hlég llég µ lég 45 4 π 4,84 4 Φ,64 Wb l lég 4 Φ,64 Wb 4 4 Bva va,4t B va irtébn a B H diagra alapján lolvaható a H va érték: H va lav 7,48 546, H l H l 546, ,. va va lég lég H va 7. Egy légago zolnoid tkrc érti: a hoza lc, az átérőj D5c, a ntzá N5. Mkkora a tkrc bljébn a ágn térrőég, az indukció é a fluxu, ha a tkrcbn folyó ára? N 5 H 5 l, 7 H B µ H 4 π 5 4,5 π Φ B,4 4 va,4t 6,7 µ Wb.4 éz huzalból ntt cévélünk gy n ágnzhtő anyagból kézült toroid alakú 7 H gyűrűr. Gyűrű közp átérőj 5c, krzttzt 5 c ( µ 4 π ) Mkkora a fluxu a gyűrűbn, ha a tkrcb 4- áraot vztünk? Mkkora a tkrc induktivitáa? l r π 5, µ 7 H µ 4 π 5 Θ N 4 Φ 6µ Wb 9 5 H N L 4H 9 5 H H 59

60 Váltakozó fzültégű példák. Határozza g a u 7 in( 4 π t )[V ] függvény pillanatértékét t -nál. (rad) (fokban) 8 u 7 in( 4 π ) 7 in(, π ) 7 in(, π ) π 7 in( 6 ) 4,V u 4,V rad. Egy zinuzo ára cúcérték î 58. körfrkvncia radiánban: ω 9. Határozza g az ára függvény pillanatértékét t -nál. gadott ára időfüggvény: i 58 in( 9 t )[ ] 8 i 58 in( 9 ) 58 in(,7 ) 58 in(,7 ) π 58 in( 8,6 ) 5 7, i 5 7, Elékzttő trigonotriából: co x in x co x co x in x in( x y ) in x co y in y co x in x in x co x 6

61 .8 Határozza g az alábbi függvényk priódu idjét: a.,) f 7 4 co( 4t ), b.,) c.,) f in 4t, 4 co t int. f a.,) prióduidőb az gyn öztvő n zól bl. Így cak a függvény áodik rézét kll vizgálnunk 4 co( 4t ). Mivl tudjuk, hogy: ω π f é a priódu idő T f, thát: π π T 5 7, ω 4 co x b.,) flhaználva az irt trigonotriku özfüggét: in x co( 4t ) in 4t,5( co( 4t ),5,5 co 8t π π Így ár olyan alakot kaptunk, aiből jól látható körfrkvncia érték: T, 785 ω 8 c.,) z alábbi trigonotriku özfüggéből: in x in x co x továbbá in x co x in x in t 4 co t in t 4 in6t π π nnn ár jól látható körfrkvncia érték: T,5 ω 6. Határozza g a két ára közötti zögltéré értékét, ha i, in(754 t )[ ] é hozzá képt it i,4 co(754 t )[ ]. áodik függvényt i in alapúra kll hoznunk, hogy láuk tiztán a zögltérét a kttő között: Tudjuk, hogy: co x co( x ± 8 ) továbbá co x in( x 9 ) i,4 co(754 t ),4 co(754 t ),4 in(754 t )[ ] 5 6 Így ár jól látható az áraok közötti zög ltéré: ( ) ( 6 ) 4 6

62 . Egy gyzrű áraköri ln a kövtkző értékkt értük i 4, in( 4 t )[ ] é u 4 in( 4 t )[V ]. Mi z az l? két függvény jól látható ódon azono fáziban van. z ára é a fzültég között a fázi ltéré nulla fok, thát a ért l gy llnállá. 4V z értéka pdig:,7kω 4,.6 Egy Ω -o llnálláon a fzültég függvény a kövtkző u 7 in( 77 t )[V ]. Mkkora átlago tljítény dizipálódik zn az ln? Mivl zn az ln az ára é a fzültég azono fáziban van. tljítényt az alábbi képlttl záíthatjuk. P 7V Ω Átlag 48W.7 Mkkora gy 7, Ω -o llnállá átlag tljítény, ha áraa i, in( 77 t )? Mivl zn az ln az ára é a fzültég azono fáziban van. tljítényt az alábbi képlttl záíthatjuk. P, 7, Átlag Ω,94W 6

63 .8 Egy induktivitára kapcolt fzültég u in( π t )[V ] alynk raktanciája 6Ω -o. Határozza g az induktivitá áraának időfüggvényét! z induktivitá áraa kéik 9 -ot a fzültégéhz képt. X L 6Ω V i,484 6Ω i,484 in( π t 9 ),484 in( π t 6 )[ ] π π T ω π t : u in( ) 5V,,484 in( 6 ),49 8 t,5 : u,5 in( π,5 ) 5,98V, π 8 i,5,484 in( π,5 6 ),4 π 8 t 5 : u5 in( π 5 ) 5V, π 8 i5,484 in( π 5 6 ),49 π i 6

64 . Soro -L- kört táplálunk 6V fzültéggl f 5Hz - zinuzo fzültégforráról.,5kω, L H,,5 µ F. Határozza g a forrából flvtt áraot é a tljíténytényzőt! ajzoljon inőégilg hly fazorábrát. Száíta ki az árakör rzonancia frkvnciáját é a rzonanciában folyó áraot. körfrkvncia érték: rad ω π f 4,5 z induktív raktancia: rad X L ω L 4,5 H 68, Ω kapacitív raktancia: X 7,77Ω ω rad 6 4,5,5 F Mivl oro körről van zó az gy tagokat cak öz kll adni. Z jx jx 5Ω j68,ω j7,77ω ( 5 j644,977 ) Ω L 6, 78,6 Ω 6V 6V (,758 j,45),67,6 Z (5 j644,977 ) Ω 6, 78,6 Ω Mivl a fzültéghz vizonyítunk (thát az º-o), é a tljíténytényző a kapocfzültég é a trhlő ára közti zög értékként fogjuk gkapni. co(,6 ),99 fazorábra ponto grajzoláához zükég van az gy fzültégék értékér. (,76 j,45) 5Ω ( 56,77 j7, 7 )V 55,,6 V L jx L (,76 j,45) j68,ω ( 9, j,)v,6,6 ( jx ) (,76 j,45) ( j7,77 ) Ω (7,9 j498, 7 ) Ω 467,9 66, 74 V V kör akkor rzonál, ha a kapacitá é az induktivitá fzültég gyfora abzolút értékű (cak llntét értlű). Ebbn az tbn a kör cak tiztán oho jllgű lz. Ez alapján záítható a krtt frkvncia: X L X π f L π f 64

65 f 6 4 π L 4 π H,5 F kör áraa cak oho rzonancia tén: 6V,4 Z 5Ω 7,76 Hz. Mkkora fzültégt kll az alábbi hálózatra kapcolni, hogy az, lgyn. Z 5Ω Z ( Z 5Ω j5 )Ω z gy ág áraa áraoztóval záítható: Z, Z Z,( Z Z ), ( 5 j5 ) (,6 j,4 ),4 7, Z 5 Ha kizáítjuk a kör rdő ipdanciáját gzorozva a kizáított áraal gkapjuk a krtt fzültégt. Z Z ( j5 ) 5 5 j875 5 j5 Z Z Z j5 5 5 j5 5 j5 85 j875 j (76,9 j,5)ω Z 5Ω (76,9 j,5) Ω (6,9 j,5 ) Ω Z (,6 j,4 ) (6,9 j,5) Ω 45,69 j,58 j,465 7,9 ( 8,4 vktorábra grajzoláához az alábbi vktorokra van ég zükég: Z,5 7, V Z 6 56,,88 56, V j4,999 )V 56,9 47,55 V 65

66 . z alábbi háro párhuzao ágat tartalazó árakörr a kövtkző fzültégt kapcoljuk: u( t ) 5 in( 4 t )V. kapcolában zrplő lk a kövtkzők: Ω, Ω, L,H, 9µ F. Határozza g, az árakör i ( t ), i ( t ), i ( t ), i ( t ) ágáraainak időfüggvényit! fzültég időfüggvényéből látható a körfrkvncia é a fzültég ffktív érték. rad ω ω π f 4, thát a frkvncia: f 5Hz π ) 5 ff V,4 rad X L ω L 4,H, 4Ω X 5,8Ω ω rad F z áraok ghatározáához az oh törvényt haználhatjuk. V Ω V ( j,4) (,58 j6,5) 6,76 75 jx ( j,4) Ω ( j,4) L V j5,8 j6,5 6,5 9 jx j5,8ω j5,8 6, ,5 9,6, 8 66

67 4. Egy hárofáziú cillag kapcoláú otor tljíténytábláján a kövtkző adatok találhatóak: 8V,, co ϕ, 75, η 85%. Mkkora a otor hazno tljítény, fázi fzültég é fázi áraa? otor hazno tljítény záítható a vonali vagy a fázi értékk alapján gyaránt: P coϕ η coϕ η 8V, 75,85 8W f f f v v Tudjuk, hogy cillag kapcolá tén a fázi é vonali áraok ggyznk: v 8V fázi fzültég pdig -a a vonali értéknk: f V v f 4. Egy hárofáziú dlta kapcoláú otor tljíténytábláján a kövtkző adatok találhatóak: V,, co ϕ, 8, P,5kW. Mkkora a otor fázi fzültég é fázi áraa, é a hatáfoka? Tudjuk, hogy dlta kapcolá tén a fázi é vonali fzültégk azonoak: v f V v fázi ára pdig -a a vonali értéknk: f 6,5 otor hazno tljítényénk képltéből tudjuk a hatáfokot kifjzni: P f P f 5W η,894 % % coϕ coϕ V,8 η 89,4 f f v v 67

68 4. Egy hárofáziú dlta kapcoláú zitriku fogyaztó flvtt tljítény 9 kw. vonali fzültég 8V, a fogyaztó tljítény tényzőj co ϕ, 8. Mkkora a vonaliára, fáziára, fázifzültég, fázitljítény é az gy fáziban lévő ipdancia (annak llnálláa é raktanciája oro kapcolá tén)? Tudjuk, hogy dlta kapcolá tén a fázi é vonali fzültégk azonoak: v f otor hazno tljítényéből tudjuk a vonali áraot kifjzni: P f coϕ v 9W v 8V,8 7, 8V P f v v coϕ v 7, fázi ára pdig -a a vonali értéknk: f 9,868 otor hazno tljítény záítható a vonali vagy a fázi értékk alapján gyaránt: P f 9W P f W kw z ipdancia hározög haonló a tljítény hározöghöz: P coϕ,8 ϕ 6, 86 S f 8V Z 8,5Ω 9,868 f Z coϕ 8,5Ω,8, 88Ω é X L Z inϕ 8,5Ω,6, Ω 68

69 4.4 Egy hárofáziú zitriku cillag kapcoláú fogyaztó flvtt látzólago tljítény 9 kv. vonali fzültég 8V, a fogyaztó tljítény tényzőj co ϕ, 8. Mkkora a fázifzültég, fáziára, fázitljítény (hatáo) é a vonaliára. Mghatározandó, azaz llnállá é raktancia érték, alykt párhuzaoan kapcolva, rdőként a kérdé ipdanciát kapjuk! Tudjuk, hogy cillag kapcolá tén a fázi é vonali áraok azonoak: v 8V fázi fzültég pdig -a a vonali értéknk: f V otor hazno tljítény záítható a vonali vagy a fázi értékk alapján gyaránt: S f f f v v S f 9V V f f,66 P f S f coϕ 9V,8 P f,66 v f,4kw fázi ipdancia abzolút érték a fázi fzültég é ára hányadoakén záítható. f V Z f 6,Ω,64 f Ez a ipdancia vktor abzolút érték alynk a két koponnét a tljítény hározöghöz való haonlóág alapján záíthatjuk. Z coϕ 6,Ω,8, 94Ω oro f X L,oro Z f inϕ 6,Ω,6 9, 678Ω Mivl a fladat párhuzaoan kapcolt lkt kér zért a rciprok értékkkl kll záolnunk: Y (,4 j,7 ) Z (,9 j9,678 ) Ω X p L,p Ezk alapján a párhuzao rdők érték: p,6 Ω, é X L, p 6,88Ω,4,7 v f 69

70 4.5 Egy hárofáziú, 8V vonali fzültégű, négyvztő hálózatra a az ábra zrinti fogyaztókat kapcolunk. Állapítuk g a vktorábra gítégévl, hogy kkora tljítényt utat a wattérő! Tudjuk, hogy cillag kapcolá tén a fázi é vonali áraok azonoak: 8V f V V f f f V V v f f Z f f V j9ω V, Ω f Z f f V j9ω V, Ω f V f Z Ω f N f f f,578 9,578, 7

71 4.6 ábrán látható hárofáziú fogyaztó rndzr adatai: 4V, Ω, X L Ω, X Ω. Mkkorák a fáziáraok? ajzoljon léptékhly vktorábrát, é z alapján határozza g a vonali áraok nagyágát! Tudjuk, hogy dlta kapcolá tén a fázi é vonali fzültégk azonoak: v f f 4 V f 7,9 Z Ω f f 4 V f Z 9 Ω f f 4 V f Z 9 Ω f f f 7,9 9 7,9 9 f f f f 9 7

72 4.7 ábrán látható árakör adatai: 8V, 4Ω, X L 4Ω, X 4Ω. Mkkorák a vonaliáraok? Mkkora a hárofáziú ddő tljítény? Mnnyit utat az ábra zrint brajzolt wattérő? Tudjuk, hogy dlta kapcolá tén a fázi é vonali fzültégk azonoak: 8 V 8 V 6, 7 45 ( 4, 75 Z ( 4 j4 ) Ω 56, Ω j4, 75 ) 8 V 8 V 6, 7 75 (, 76 j6,48 ) Z ( 4 j4 ) Ω 56, Ω 8 V 8 V 6, 7 65 ( 6,48 j, 76 ) Z ( 4 j4 ) Ω 56, Ω ( 6,48 j, 76 ) (, 76 j6,48 ) ( 8,6 j8,6 ),6 5 * S 8 6, 7 45 (8 j8 )V * S 8 6, 7 75 ( 8 j8 )V * S 8 6, 7 65 ( 8 j8 )V ( 4, 75 j4, 75 ) ( 6,48 j, 76 ) (, j6,486 ),96 (, 76 j6,48 ) ( 4, 75 j4, 75 ) (,47 co j,47 in ),47 5 wattérő fzültég tkrcér az llnálláon ő fzültég jut. 4Ω 6, ,4 45 V W P W W coϕ W 68,4V 6, 7 co(75 45 ) Q Q Q Vr Q 56, 74W v f 7

SI mértékegység rendszer:

SI mértékegység rendszer: S értékgyég rndzr: Fizikai nnyiég S gyég nv S gyég zibólua Kifjzé Salapgyégkkl lktroo tölté (q) coulob lktroo fzültég, (), lktroo potnciálkülönbég volt V J/ kg ára rőég () apr / lktroo llnállá () oh Ω

Részletesebben

csomópontba befolyó és onnan kifolyó áramok algebrai (előjeles) összege zérus. Az előjelezés az alábbiak szerint történik: I > 0 ha J da> I 5 I 3 I 4

csomópontba befolyó és onnan kifolyó áramok algebrai (előjeles) összege zérus. Az előjelezés az alábbiak szerint történik: I > 0 ha J da> I 5 I 3 I 4 4. Kirchoff törvéyk. Joul-törvéy itgráli alakja. Kirchoff törvéyk alkalazáa. llállá-ok oro é párhuzao kapcoláa. Whatto-híd kapcolá. Mérőűzrk éréhatáráak kitrjzté. Özttt árakörök (voala hálózatok): Tkitük

Részletesebben

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, I. forduló, 2003/2004. Megoldások 1/9., t L = 9,86 s. = 104,46 m.

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, I. forduló, 2003/2004. Megoldások 1/9., t L = 9,86 s. = 104,46 m. Szakác enő Megyei Fizika Vereny, I. forduló, 00/004. Megoldáok /9. 00, v O 4,9 k/h 4,9, t L 9,86.,6 a)?, b)?, t t L t O a) A futók t L 9,86 ideig futnak, így fennáll: + t L v O. Az adott előny: 4,9 t L

Részletesebben

Az I. forduló megoldásai

Az I. forduló megoldásai Szakác Jnő Mgyi Fizika Vrny 005/006 Az I. foruló goláai. 500 5 k 5 000 α 0 ÉK x? y? z?. z Az ábra alapján z 500 x + y + z + z z 4 99 ( 5000) x inα 7 496 (500) 4 pon 7 pon x K. Θ α y É y coα 98 4 pon. 400

Részletesebben

Országos Szilárd Leó fizikaverseny feladatai

Országos Szilárd Leó fizikaverseny feladatai Országos Szilárd Ló fizikavrsny fladatai I katgória döntő, 5 április 9 Paks A fladatok mgoldásáoz 8 prc áll rndlkzésr Mindn sgédszköz asználató Mindn fladatot külön lapra írjon, s mindn lapon lgyn rajta

Részletesebben

2006/2007. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 10. MEGOLDÁSOK

2006/2007. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 10. MEGOLDÁSOK 006/007. tanév Szakác Jenő Megyei Fizika Vereny I. forduló 006. noveber 0. MEGOLDÁSOK Szakác Jenő Megyei Fizika Vereny I. forduló 006..0. Megoldáok /0. h = 0 = 0 a = 45 b = 4 = 0 = 600 kg/ g = 98 / a)

Részletesebben

A 32. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntı - Gimnázium 10. osztály Pécs 2013. 1 pont

A 32. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntı - Gimnázium 10. osztály Pécs 2013. 1 pont A Mikola Sándor Fizikavereny feladatainak egoldáa Döntı - Gináziu oztály Péc feladat: a) Az elı eetben a koci é a ágne azono a lauláát a dinaika alaegyenlete felhaználáával záolhatjuk: Ma Dy Dy a 6 M ont

Részletesebben

Mágneses momentum, mágneses szuszceptibilitás

Mágneses momentum, mágneses szuszceptibilitás Mágnss ontu, ágnss szuszcptibilitás A olkuláknak (atooknak, ionoknak) lktronszrkztüktől függőn lht pranns (állandóan glévő) ágnss ontua. Ha ágnss térb krülnk, a tér hatására indig ágnss ontu jön létr az

Részletesebben

Külső konzulens: Maza Gábor /E-ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt./

Külső konzulens: Maza Gábor /E-ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt./ Péc Tudoángt Pollack Mhál Műzak é Inoratka Kar Műzak Inoratka é llao Intézt Tudoáno Dákkör Dolgozat Középzültégű zabadvztékk lktroo trénk záítáa a gakorlatban / Practcal calculaton o th lctrc ld trngth

Részletesebben

8.19 Határozza meg szinuszos váltakozó feszültség esetén a hányadosát az effektív értéknek és az átlag értéknek. eff. átl

8.19 Határozza meg szinuszos váltakozó feszültség esetén a hányadosát az effektív értéknek és az átlag értéknek. eff. átl 8.9 Határozza meg zinuzo váltakozó fezültég eetén a hányadoát az effektív értéknek é az átlag értéknek. m m eff átl π m eff K f, átl m π 8. z ábrán látható áram jelalakjának határozza meg az effektív értékét

Részletesebben

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, II. forduló, Megoldások. F f + K m 1 g + K F f = 0 és m 2 g K F f = 0. kg m

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, II. forduló, Megoldások. F f + K m 1 g + K F f = 0 és m 2 g K F f = 0. kg m Szakác Jenő Megyei Fizika Vereny, II. forduló, Megoldáok. oldal. ρ v 0 kg/, ρ o 8 0 kg/, kg, ρ 5 0 kg/, d 8 c, 0,8 kg, ρ Al,7 0 kg/. a) x? b) M? x olaj F f g K a) A dezka é a golyó egyenúlyban van, így

Részletesebben

Volumetrikus elven működő gépek, hidraulikus hajtások (17. és 18. fejezet)

Volumetrikus elven működő gépek, hidraulikus hajtások (17. és 18. fejezet) oluetriku elve űködő gépek hidrauliku hajtáok (17 é 18 fejezet) 1 Függőlege tegelyű ukaheger dugattyúja 700 kg töegű terhet tart aelyet legfeljebb 6 / ebeéggel zabad üllyeztei A heger belő átérője 50 a

Részletesebben

5. MECHANIKA STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár)

5. MECHANIKA STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár) SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETE ALKALAZOTT ECHANIKA TANSZÉK. ECHANIKA STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Trisz Pétr, g. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár) Síkbli rőrndszr rdő vktorkttős, vonal mntén mgoszló rőrndszrk..

Részletesebben

A 2006/2007. tanévi Országos középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és azok megoldásai f i z i k á b ó l III.

A 2006/2007. tanévi Országos középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és azok megoldásai f i z i k á b ó l III. 006/007. tanévi Orzágo középikolai Tanulányi Vereny áodik fordulójának feladatai é azok egoldáai f i z i k á b ó l III. kategória. feladat. Vízzinte, ia aztallapon töegű, elhanyagolható éretű tet nyugzik,

Részletesebben

13. gyakorlat Visszacsatolt műveletierősítők. A0=10 6 ; ω1=5r/s, ω2 =1Mr/s R 1. Kérdések: uki/ube=?, ha a ME ideális!

13. gyakorlat Visszacsatolt műveletierősítők. A0=10 6 ; ω1=5r/s, ω2 =1Mr/s R 1. Kérdések: uki/ube=?, ha a ME ideális! . gyakorlat Visszacsatolt művltirősítők.) Példa b (s) 6 ; r/s, Mr/s kω, 9 kω, kω, ( s )( s ) Kérdésk: /b?, ha a ME ális! Mkkora lgyn érték ahhoz, hogy az /b rősítés maximális lapos lgyn ( ξ ). Mkkora a

Részletesebben

= 30 MW; b) P össz = 3000 MW a) P átl. = 600 Ω; b) DP = 0,3 W a) R 1. U R b) ΔP 4 = 01, A, I a) I ny.

= 30 MW; b) P össz = 3000 MW a) P átl. = 600 Ω; b) DP = 0,3 W a) R 1. U R b) ΔP 4 = 01, A, I a) I ny. 34 a) R 600 Ω; b) DP 0,3 W 35 a) I ny 0, A, I z U 05, A; R b) ΔP 4 0,5 W; c) W ny 900 J, W z 350 J 36 a) I 0,5 A; b) A axiáli hő a axiáli teljeítényű 5 Ωo ellenálláon fejlődik; c) W ax 50 J 37 a) n eredeti

Részletesebben

1. A mozgásokról általában

1. A mozgásokról általában 1. A ozgáokról általában A világegyeteben inden ozog. Az anyag é a ozgá egyától elválazthatatlan. A ozgá időben é térben egy végbe. Néhány ozgáfora: táradali, tudati, kéiai, biológiai, echanikai. Mechanikai

Részletesebben

Villamos érintésvédelem

Villamos érintésvédelem Villamos érintésvédlm A villamos nrgia ipari mértű flhasználása a század ljén kzdtt gyr nagyobb mértékbn ltrjdni és zzl gyidőbn jlntkztk az áramütésből rdő balstk is. Ennk kövtkztébn nagyarányú kutatás

Részletesebben

Egyenáram (Vázlat) 1. Az áram fogalma. 2. Az egyenáram hatásai. 3. Az áramkör elemei

Egyenáram (Vázlat) 1. Az áram fogalma. 2. Az egyenáram hatásai. 3. Az áramkör elemei Egynára (Vázlat) 1. Az ára fogala 2. Az gynára hatásai 3. Az árakör li 4. Vztők llnállása a) Oh-törvény b) fajlagos llnállás c) az llnállás hőérsékltfüggés 5. Az llnállások kapcsolása a) soros kapcsolás

Részletesebben

A mi kísérletünk azt mutatja, hogy a negatív töltésű elektroszkópról elektronok folytak, áramlottak át a pozitív töltésű elektroszkópra.

A mi kísérletünk azt mutatja, hogy a negatív töltésű elektroszkópról elektronok folytak, áramlottak át a pozitív töltésű elektroszkópra. .. ölékigynlíődé gyoran végbgy.2. víz ááralik a agaabb (ponciáli nrgiájú) hlyről az alaconyabbra.3. farúd ébn a ölék ozgaáához jlnő fzülég zükég.4. z áranak hő-, kéiai é ágn haáa i van Köük öz a ké, azono

Részletesebben

53. sz. mérés. Hurokszabályozás vizsgálata

53. sz. mérés. Hurokszabályozás vizsgálata 53. sz. mérés Hurokszaályozás vizsgálata nagyszültségű alap- illtv losztóhálózat (4,, kv a hálózatok unkcióáól kövtkzőn hurkolt (töszörösn hurkolt kialakítású. sok csomóponttal, tö táplálási illtv ogyasztási

Részletesebben

Mágneses anyagok elektronmikroszkópos vizsgálata

Mágneses anyagok elektronmikroszkópos vizsgálata Mágnss anyagok lktronmikroszkópos vizsgálata 1. Transzmissziós lktronmikroszkóp 1.1. A mágnss kontraszt rdt a TEM-bn Az lktronmikroszkópban 100-200 kv-os (stlg 1 MV-os) gyorsítófszültséggl gyorsított lktronok

Részletesebben

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész Középzinű éreégi feladaor Fizika Elő réz 1. Egy cónak vízhez vizonyío ebeége 12. A cónakban egy labda gurul 4 ebeéggel a cónak haladái irányával ellenéeen. A labda vízhez vizonyío ebeége: A) 8 B) 12 C)

Részletesebben

Gondolkozzon nagyban rendszerekre összpontosítva

Gondolkozzon nagyban rendszerekre összpontosítva Gondolkozzon nagyban rndzrkr özpontoítva Mi a lgjobb? Egy bzállító vagy több? Egy intgrált rndzr, amly mindn funkciót gybn kínál, vagy több gymáal özkötttébn lévő rndzr lm. Mindöz gy partnr a trvzél, bépítél,

Részletesebben

= 450 kg. b) A hó 4500 N erővel nyomja a tetőt. c) A víz tömege m víz = m = 450 kg, V víz = 450 dm 3 = 0,45 m 3. = 0,009 m = 9 mm = 1 14

= 450 kg. b) A hó 4500 N erővel nyomja a tetőt. c) A víz tömege m víz = m = 450 kg, V víz = 450 dm 3 = 0,45 m 3. = 0,009 m = 9 mm = 1 14 . kategória... Adatok: h = 5 cm = 0,5 m, A = 50 m, ρ = 60 kg m 3 a) kg A hó tömege m = ρ V = ρ A h m = 0,5 m 50 m 60 3 = 450 kg. b) A hó 4500 N erővel nyomja a tetőt. c) A víz tömege m víz = m = 450 kg,

Részletesebben

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, az I. forduló feladatainak megoldása 1

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, az I. forduló feladatainak megoldása 1 Szakác enő Megyei Fizika Vereny, az I. forduló feladatainak megoldáa. t perc, az A fiú ebeége, a B fiú ebeége, b 6 a buz ebeége. t? A rajz alapján: t + t + b t t t + t + 6 t t 7 t t t 7t 4 perc. Így A

Részletesebben

Néhány pontban a függvény értéke: x -4-2 -1-0.5 0.5 1 2 4 f (x) -0.2343-0.375 0 6-6 0 0.375 0.2343

Néhány pontban a függvény értéke: x -4-2 -1-0.5 0.5 1 2 4 f (x) -0.2343-0.375 0 6-6 0 0.375 0.2343 Házi ladatok mgoldása 0. nov.. HF. Elmzz az ( ) = üggvényt (értlmzési tartomány, olytonosság, határérték az értlmzési tartomány véginél és a szakadási pontokban, zérushly, y-tnglymtszt, monotonitás, lokális

Részletesebben

TARTALMAZÓ TECHNIKAI RENDSZEREK DINAMIKAI MODELLEZÉSE

TARTALMAZÓ TECHNIKAI RENDSZEREK DINAMIKAI MODELLEZÉSE GIÁTOT TTLMZÓ TEHNIKI ENDSZEEK DINMIKI MODELLEZÉSE IEZOELEKTOMOS GYOSULÁSÉZ ZÉKELŐ LÉGUGÓ HIDULIKUS ÉS S NEUMTIKUS MUNKHENGE KIEGÉSZÍTÉS MEHTONIK I. T NYGHOZ ENEGI ÁTLKÍTÓ ODÍTÓ ÁLTÓ (GIÁTO) IEZOELEKTOMOS

Részletesebben

A szelepre ható érintkezési erő meghatározása

A szelepre ható érintkezési erő meghatározása A szlpr ható érintkzési rő mghatározása Az [ 1 ] műbn az alábbi fladatot találtuk. A fladat: Adott az ábra szrinti szlpmlő szrkzt. Az a xcntricitással szrlt R sugarú bütyök / körtárcsa ω 1 állandó szögsbsséggl

Részletesebben

Forgó mágneses tér létrehozása

Forgó mágneses tér létrehozása Forgó mágnee tér létrehozáa 3 f-ú tekercelé, pólupárok záma: p=1 A póluoztá: U X kivezetéekre i=io egyenáram Az indukció kerület menti elozláa: U X kivezetéekre Im=Io amplitúdójú váltakozó áram Az indukció

Részletesebben

A 2006/2007. tanévi Országos középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és azok megoldásai f i z i k á b ó l. I.

A 2006/2007. tanévi Országos középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és azok megoldásai f i z i k á b ó l. I. 006/007. tanévi Orzágo középikolai Tanulmányi Vereny máodik fordulójának feladatai é azok megoldáai f i z i k á b ó l I. kategória. feladat. Egy m maga 30 hajlázögű lejtő lapjának elő é máodik fele különböző

Részletesebben

KOD: B377137. 0, egyébként

KOD: B377137. 0, egyébként KOD: 777. Egy csomagológép kilogrammos zacskókat tölt. A zacskóba töltött cukor mnnyiség normális loszlású valószínûségi változó kg várható értékkl és.8 kg szórással. A zacskó súlyra nézv lsõ osztályú,

Részletesebben

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn Modrn piaclmélt ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Sli Adrinn A tananyag a Gazdasági Vrsnyhiatal Vrsnykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítány támogatásáal készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi

Részletesebben

BIATORBÁGYI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

BIATORBÁGYI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA A Biaorbágyi Álaláno Ikola Minőégirányíái Programja 2009. Kézí: Bnkő C. Gyuláné BIATORBÁGYI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Kézí: Bnkő C. Gyuláné igazgaó A minőégirányíái munkacopor közrműködéévl

Részletesebben

A kötéstávolság éppen R, tehát:

A kötéstávolság éppen R, tehát: Forgás és rzgés spktroszkópa:. Határozzuk mg a kövtkző részcskék rdukált tömgét: H H, H 35 Cl, H 37 Cl, H 35 Cl, H 7 I Egy m és m tömgű atomból álló kétatomos molkula rdukált tömg () dfnícó szrnt: mm vagy

Részletesebben

Dinamika. F = 8 N m 1 = 2 kg m 2 = 3 kg

Dinamika. F = 8 N m 1 = 2 kg m 2 = 3 kg Dinamika 1. Vízzinte irányú 8 N nagyágú erővel hatunk az m 1 2 kg tömegű tetre, amely egy fonállal az m 2 3 kg tömegű tethez van kötve, az ábrán látható elrendezében. Mekkora erő fezíti a fonalat, ha a

Részletesebben

Egyenletes mozgás. Alapfeladatok: Nehezebb feladatok:

Egyenletes mozgás. Alapfeladatok: Nehezebb feladatok: Alapfeladatok: Egyenlete ozgá 1. Egy hajó 18 k-t halad ézakra 36 k/h állandó ebeéggel, ajd 4 k-t nyugatra 54 k/h állandó ebeéggel. Mekkora az elozdulá, a egtett út, é az egéz útra záított átlagebeég? (30k,

Részletesebben

Az aszinkron (indukciós) gép.

Az aszinkron (indukciós) gép. 33 Az azinkron (indukció) gép. Az azinkron gép forgóréz tekercelée kalická, vagy cúzógyűrű. A kalická tekercelé általában a (hornyokban) zigeteletlen vezetőrudakból é a rudakat a forgóréz vatet két homlokfelületén

Részletesebben

FOGYASZTÓI FIZETÉSI JELENTÉS 2014 MAGYARORSZÁG

FOGYASZTÓI FIZETÉSI JELENTÉS 2014 MAGYARORSZÁG FOGYASZTÓI FIZETÉSI JELENTÉS 0 MAGYARORSZÁG Magyarorzág A lgfontoabb mgállapítáo: A magyaro nagy többég időbn bfizti zámláit. Mintgy 0%-na azonban nagy nhézégt oozna a havi bfizté. A magyaro zrint a pénzügyi

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem. Alkalmazott Mechanika Tanszék

Széchenyi István Egyetem. Alkalmazott Mechanika Tanszék Széchnyi István Egytm Alkalmazott Mchanika Tanszék Végslm analízis Elmélti kérdésk gytmi mstrképzésbn (MSc) résztvv járm mérnöki, mchatronikai mérnök és logisztikai mérnök szakos hallgatók számára 0. októbr

Részletesebben

Orosz Gyula: Markov-láncok. További feladatok

Orosz Gyula: Markov-láncok. További feladatok Oroz Gyula: Markov-lánok További flaatok.6. flaat: Két játéko y zabályo érmét többzör flob ymá után. Az A játéko akkor yőz ha a fjk záma hárommal több lz mint az íráok záma; mí B akkor yőz ha az íráok

Részletesebben

eredő ellenállása. A második esetben: A potenciálkülönbség mindhárom ellenálláson azonos, így U

eredő ellenállása. A második esetben: A potenciálkülönbség mindhárom ellenálláson azonos, így U . z,, llnállásokat az alábbi ábra alaján lsőként sorosan majd árhuzamosan kötjük. dja mg dkét stbn az rdő llnállásra onatkozó ormulát! ad ab + bc + cd + + mil az áramrősség ugyanaz dn llnállásra onatkozóan.

Részletesebben

Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék SERVO - BOARD

Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék SERVO - BOARD catrona, Opta é Gépézt Inforata Tanzé SEVO - OAD S I. Elélt alapo a flézüléz. Hlyztzaályozá gvalóítáa HPS- rndzrrl A éré tárgya a HPS- rndzrrl www.p-yttcn.co lépztő zrzágép lyztzaályozáána a zulácója.

Részletesebben

Az egyenletes körmozgás

Az egyenletes körmozgás Az egyenlete körozgá A gépeknek é a otoroknak ok forgó alkatréze an, ezért a körozgáoknak i fonto zerepe an az életünkben. Figyeljük eg egy odellonat ozgáát a körpályán. A tápegyéget ne babráld! A onat

Részletesebben

A pontszerű test mozgásának kinematikai leírása

A pontszerű test mozgásának kinematikai leírása Fizikakönyv ifj. Zátonyi Sándor, 07. 07. 3. Tartalo Fogalak Törvények Képletek Lexikon Fogalak A pontzerű tet ozgáának kineatikai leíráa Pontzerű tet. Vonatkoztatái rendzer. Pálya pontzerű tet A pontzerű

Részletesebben

MUNKA, ENERGIA. Fizikai értelemben munkavégzésről akkor beszélünk, ha egy test erő hatására elmozdul.

MUNKA, ENERGIA. Fizikai értelemben munkavégzésről akkor beszélünk, ha egy test erő hatására elmozdul. MUNKA, NRGIA izikai érteleben unkavégzéről akkor bezélünk, ha egy tet erő hatáára elozdul. Munkavégzé történik ha: feleelek egy könyvet kihúzo az expandert gyorítok egy otort húzok egy zánkót özenyoo az

Részletesebben

Budó Ágoston Fizikai Feladatmegoldó Verseny január 19. MEGOLDÓKULCS

Budó Ágoston Fizikai Feladatmegoldó Verseny január 19. MEGOLDÓKULCS Budó Ágoton Fizikai Feladategoldó Vereny. január 9. MEGOLDÓKULCS Általáno egjegyzéek: A egoldókulc elkézítéével egítéget kívánunk nyújtani a javítához. Igyekeztünk inél több rézpontzáot egjelölni, hogy

Részletesebben

Aktív lengéscsillapítás. Másodfokú lengrendszer tesztelése.

Aktív lengéscsillapítás. Másodfokú lengrendszer tesztelése. Aktív lgécillapítá. Máodfokú lgrdzr tztlé.. A gyakorlat célja Jármvk aktív lgé cillapítááak modllzé máodfokú lgrdzrkét. Szoftvrfjlzté a rdzr való idj tztléér, a tztrdméyk kiértéklé.. Elmélti bvzt. A máodfokú

Részletesebben

MÁTRAI MEGOLDÁSOK. 9. évfolyam

MÁTRAI MEGOLDÁSOK. 9. évfolyam MÁTRAI 016. MEGOLDÁSOK 9. évfolyam 1. Körpályán mozgó kiautó ebeége a körpálya egy pontján 1, m. A körpálya háromnegyed rézét befutva a ebeégvektor megváltozáának nagyága 1,3 m lez. a) Mekkora ebben a

Részletesebben

Atomfizika zh megoldások

Atomfizika zh megoldások Atomfizika zh megoldáok 008.04.. 1. Hány hidrogénatomot tartalmaz 6 g víz? m M = 6 g = 18 g H O, perióduo rendzerből: (1 + 1 + 16) g N = m M N A = 6 g 18 g 6 10 3 1 = 103 vízekula van 6 g vízben. Mivel

Részletesebben

A MEGTAKARÍTÁSÉRT. A MINŐSÉGÉRT. A KÖRNYEZETÉRT. A HOCO-TÓL.

A MEGTAKARÍTÁSÉRT. A MINŐSÉGÉRT. A KÖRNYEZETÉRT. A HOCO-TÓL. Épít b. Élvzz lőnyit. 10 Alumínium bjárati ajtók A MEGTAKARÍTÁSÉRT. A MINŐSÉGÉRT. A KÖRNYEZETÉRT. A HOCO-TÓL. HOCO ALUMÍNIUM BEJÁRATI AJTÓK. Mggyőző érvk a takarékoág é igényég mlltt! A jövőr trvzv! Bizto

Részletesebben

O k t a t á si Hivatal

O k t a t á si Hivatal O k t a t á i Hivatal A 01/013. Tanévi FIZIKA Orzágo Középikolai Tanulányi Vereny elő fordulójának feladatai é egoldáai II. kategória A dolgozatok elkézítééhez inden egédezköz haználható. Megoldandó az

Részletesebben

2010 február 8-19 Feladatok az 1-2 hét anyagából

2010 február 8-19 Feladatok az 1-2 hét anyagából Mechanika III. richlik@zit.be.hu 00 február 8-9 zolko@ke.be.hu Feladatok az - hét anyagából.) Egy anyagi pont ozgátörvénye: r( t) r0 er co( bt), ahol r 0 i 3j, e 0.8i 0.6j, R 4, (a) Határozza eg az anyagi

Részletesebben

4. A háromfázisú hálózatok

4. A háromfázisú hálózatok 4. hármázisú hálózatk többázisú hálózatk lyan több grjsztést (gnrátrt) tartalmazó hálózatk, amlykbn a gnrátrk szültség azns rkvnciájú, d ltérő ázishlyztű. többázisú szültség-rndszr szimmtrikus, ha a szültségk

Részletesebben

adott egy nemnegatív c(u, v) kapacitás. A gráfnak kitüntetjük két pontját: az s termelőt és a t fogyasztót. Ekkor a (G; c; s; t) négyest hálózatnak

adott egy nemnegatív c(u, v) kapacitás. A gráfnak kitüntetjük két pontját: az s termelőt és a t fogyasztót. Ekkor a (G; c; s; t) négyest hálózatnak 1. Hálózi olymok Diníció: Lgyn G = (V, E) gy irányío grá, mlynk minn (u, v) élén o gy nmngív c(u, v) kpciá. A gránk kiünjük ké ponjá: z rmlő é ogyzó. Ekkor (G; c; ; ) négy hálóznk nvzzük. Szmléléképpn

Részletesebben

Kisbodaki Harangláb Kisbodak Község Önkormányzatának lapja 2012. február hó V. évfolyam 1. szám

Kisbodaki Harangláb Kisbodak Község Önkormányzatának lapja 2012. február hó V. évfolyam 1. szám Kibodaki Haangláb Kibodak Közég Önkományzatának lapja 2012. fbuá hó V. évfolyam 1. zám hatályát vzttt a kataztófák llni védkzé iányítááól, zvztéől é a vzély anyagokkal kapcolato úlyo baltk llni védkzéől

Részletesebben

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű É É É Ó Á É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű ü ű ö ö ú ö ú ö ö ö ö ö ü ú ü ö ö ö ö ö ü

Részletesebben

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő ű É ű ű É Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő É Ó Ó É ű Ö ű Ö ű ű ű Ú Ú Ö ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű Ú É É É É Ö Ö Ú Ö É ű ű ű ű ű ű ű Ó ű Ö Ö ű ű ű É ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ö ű ű ű Ü ű ű ű ű Ö ű

Részletesebben

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü ő É ő ő ő ő É Ü Ö Ö Ö Í Ö Ö Ö ő Ó Ó Ö Ö Á É É É ő Á É Á Á Ú Á Ú Ö Ö Á Ú Ö Á ű Á ú ő ő ü ü Ó ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü ő ő ő ő Á ü ú ú

Részletesebben

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü Ü ú ű ű ú ű ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü ö ö ö ö ö ö ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ü ü Ú ú ü ű ü ú ű ö ű ú ö ö ö ö Á ú ú ű Á ú Á Á Á ü ö ö Á ö ö ü Á ú Á ú Á Á Ö Á Á ö ű ö ö ü ú ü ú ö ú ű ú ú ü ü ü ü ű ű Ő ú ö ű ú ú ű

Részletesebben

Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö

Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö ö ú ö ö ú ö ú Ü ő ú ő ö ő ő ő ö ö Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö Ú ő ö ő ő ő ö ú ú ú ő ö ő ö ő ő ő ö ö ö ö ő ő ö ő ú ő ö ú ö

Részletesebben

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é é ű ö Ö é é ö ú é é é é ö ö é ö é é é ö ö é é é ö ö é ű é é ö é é é é é é é é é é ö é ö é é é ű ö ű ö é é é Ö Ú Í é ö é é Ő ö ö ú é é é é é é é é é é ű é é é ú é é é ű ú é é é é é ö é ö é ö é é ö é é é

Részletesebben

É Ö Á Í Á Ó Ö ü

É Ö Á Í Á Ó Ö ü Ö ű Ö ő ü ő ő ő ű Ö Ö ü Á Á É Ö Á Í Á Ó Ö ü Ö ű ű Ö ű ű ú ű ű ú ú ő ő ü ű ű É Ö ú ű ő ű ű ú ő ü Ö ú ú ő ő ú ű ü ő ü ű ú ú ű Ü ő ő Ó ü É Ó Ö Ö ú ü ü ü ü Ű ú Ö Á ü É Ó ű Á Ö Á ű ü ú Ö ű ű ű ü ő ő ő Á ő ő

Részletesebben

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü ü ü ü ú ú ü ű ü ű ü ü ű ü ü ü Í ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü ú ü ü Á ű ü ü ü ü ü ü ü ú ü ü Í ú ü É Ö Ö ú Ö Ö Ö ú ú ü ú Á Ö Á ú É ü ú ú É ú ú ú Ü ü ű ú ű É ú ű ü ü Á ú É ü ű ü ú Á É É ú ü Ö Ö Ö ú ú Á Ö

Részletesebben

Megoldás: 2 év elteltével az eredeti anyag kétszer feleződik, tehát m/4 tömeg marad belőle. Ehhez helyezünk hozzá m tömeget. Lesz 5/4 m izotópunk.

Megoldás: 2 év elteltével az eredeti anyag kétszer feleződik, tehát m/4 tömeg marad belőle. Ehhez helyezünk hozzá m tömeget. Lesz 5/4 m izotópunk. Országos Szilárd Ló Fizikarsny Döntő 6 I +II(Junior) katgória Mindn fladat hlys goldása 5 pontot ér A fladatokat ttszőlgs sorrndbn, fladatonként külön lapon kll goldani A goldáshoz bárilyn offlin sgédszköz

Részletesebben

ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő

ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ő ű ú ő ü ü ü ü ü ő ő ü ü ü ü ü ü ü ü ü ő Ö ő ő ő ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ű ő ú ü ú ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü ű ő ü Á ő ú ű ű ő ő ő É ü ű ő ő ő ű ú ü ú ő ő ő

Részletesebben

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű É Á É É Ó Á ű Á ű ú ú ű ű ú ű ű ú Á ú ű ú ű ú ű ú ű Á ű ú ű ű Ö Ú Á ű ű Á ű ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű ű ú ű ű ű ű ű ú ű ű ű ű ű ű Á ú ű ű ú ú ű ű ű ű ű ú ű Á ű ű ű ű ű ű ú ű ú ű ú ű Ö ú ű Ö

Részletesebben

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö Í Á Ö Ú Á Á Ó Á ö ú ú ö ú ú ö ü ü ű ü ű ö ö ü ű ö ü ö ú ö ü ú ö ö ü ü ö ü ű ö ö ü ű ö ö ú ö ö ú ú ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ú ö ü ű ö ü

Részletesebben

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó ö ú Á ő ű ü ő ó ö ö ú ö ú ü ó ó ű ö ú ó ó ó ő ö ö ő ú ó ö ö ő ő ő ő ö ű ü ü ü ő ü ü ő ő ü ó ő ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó ó ü ű

Részletesebben

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó Ü Ű Ö É Á Á ö É É Ö Ú Ü ö ü ő ő ö ő Á ő ó ő ü ü ö ö ú É ű ó ü ű ö ú ü ö ó ö ö ü ű ö ó ó ö ö ö ö ü ű ö ő ö ö ó ö ö ő ó ő ü ő ó ő ö ö ő ü ü ö ő ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó

Részletesebben

É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű

É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű ő ő ű ú Á ő ű ő ő ő ő Ö Ö Í Á É Á ő Ö Ö Í ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű ő ű ő ú Á ő ű ő ő ő ő ő ő Ö ő ú ú Ö ő ő ű ú Á ő ú Ó ű Ó ú ú ú ő ő ú ú ő ő ú ő Ú ú

Részletesebben

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü Á Ó ö ü ü ü ú ú ü ü ö ü Ő ö ö ö ü ú ü Á ö ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü ö ö ü ü ö ü ö Ó ö ö ü ü ö ü ö ú ö ú ü ö ü É É Á ü ű Ö ű ú ö ö ú ö ú ö ú ö ű ü Ö ö ű ü ú ö ü ú ű ö ű ú

Részletesebben

í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é

í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é ű ű ö é ő ó í ö ő ü é ő é ü ő ö ő ö é é í ö ő ö ó ő é ó í ö ő ü é é é é é ő é é é é í ő ö é é ő ű ő ö í ö é é é Ö ű ú ő é é ű ő í ü ö é é ő ó ö ö ő é é é é é é é é é é ő ü í í é ú í í í Ú í é ú é ő ó ó

Részletesebben

É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő

É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő ő Ü É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő ő ő ú ő ő ő ú ő ü ú ű ő ű É Í ő É Ü Í ő ü ő ő ő ő ő ő ú ü ű ő ú ő ű ő ő ő ű ő ű ő É Í Ú Ö Á Á É Á Á Á Ő Á É Á Ö Á Ö É É É ü ő Á ő ú ü ő

Részletesebben

é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü

é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü é í ü é ö é é ő ü é é é ú é ó Í é é ő Í é ó ö í é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü é ö ő

Részletesebben

Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö

Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö Ö É Ö Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö Ü Ü Á É Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ú Í É Ó Á Ü Á É Á Ü Í Í Í Í Ü Í Í Í Í Í É Ö Á Í Á Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Í Í É Í Í É É Í Í Í É Í Ü Í Ü Á Ü Ü

Részletesebben

Ü ű ö Á Ü ü ö ö

Ü ű ö Á Ü ü ö ö Í Í Ü Ú ö ú Ö Ü ű ö Á Ü ü ö ö ú ü ü ö ü ö ö ö ö Ü Ü ö ö ö ö ö ü ü ö ü Ü ö ú ü ö ü ö ű ö ű Ü ü ö É ö ü ü ö ö ö ö ö ö ö ö Ó ö Ü ü Ü ü ü ö ö ö ö ö ö ö ú ü ö ű ü ö ú ű Ü ö ö ö ü Ü Ü Ü ú ö ö ü ű ö ű ö Á Á Í

Részletesebben

í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó

í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó í Ú Á Í í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó í Ó Ó í ő ó Í í í í Ó í ó í í Ő É Ú Ű Í É Á ó Á É É ó ó í É Ü Í ő í ó í ó í Ő Ő Á Ó Ó Á É É Á Á É É Ő Á Ú É í ó Á í Á í í ő í í Ő Ő É Ú Ű Í É Á ó Á É Ö Í Í É ó ó í Ú

Részletesebben

ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö

ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö Ü É ű ü ü ö Í ü ö ö ü ű Í Í ü ű ö Ö ö ö ö Í ü ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö ü ü ü Í ü ö ö ö ö ö ö ö ü Í Í ű ö ö ö ü ü ö ü ö ö ö ü ö ö ö ö ü ü ű ü ö ö ö ü ö ü ű ö ü ö ö ű Í ü ü ű Í ö ü ö

Részletesebben

ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á

ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á ü ű ü ú ű í ú í ű í ú ú ú ú ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á ű í í í Á ü É í í Ö Ö Á í Á É Á ú ú ú í ű í ú ű í í í É í í É í ű í ü í ú ű í ű í É í Ú í í í ű í ú ű í í í ü í í ú í ú í Ö ű í í í ü ü Ő í í

Részletesebben

Ü

Ü Ó Á ú Á É Ü Ö Ö Ö É É É Ö É Ü Ö É É É É É Ó Ö Ó Í Ö Ö Ö Ö Í Ö Ö É É É Í Ö Ö É Ö Í Á Ó Í Á É É Ó É Ú Á Í É É É Ö Ö Ó Ö Ö Ö Ö Ó Ó Ó Í Ü Ö É É Ö Ó Ö Ó ö Ö Ö Ö Ö Ö Ó Ü Ö Ó É ű É É É É É É É É Í Ö Ó Ö É Ö Ö

Részletesebben

ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő

ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő ő ü ő ő ű ü ő ű ő ő ő ő ü ő ő ő ü ő ű ő ő ő ü ő ü ő ő ü ű ő ő ü ü Á ő Á ű ű ü Á ő ű ű ő ű ű ü ű ő ő ő ü ő ű Ó ü Í Á ő ű ő ő ő ő ü

Részletesebben

Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü

Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü Í Í ö ú ö ö ö ö ű ö ö ö ö Í ű ű ö ü ú ö ú ú ű Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü ö ú ü ü ö ú ö ű ö Í ű ú ú ö ú ú ű Á É Á ö ű ú Í ö ö ü Í ú ö ú ö ö Í ű ö Í ú ö ö ö Í ö ö ö ö ö Í ö ö ö Í ö ö ö ö Í ű ö Í ú ö Í ö ö ű

Részletesebben

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í Í É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í É Á É Í Í É É Í Í Í Á Í Á Á ö ó ö ö ő ő ő ö ö ó ő ű ö ö ö ö ü ö ö ö ü ü ó ö Á ó ó ö ö ő ő ő ő ö ó ü ó ó ó ó ó ó ö ü ü ó ö Ó Í Í É É

Részletesebben

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö Í Í Ő Ó Ü Ö Ő ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö ő ö ő Í ó ö ó ú Í Ö Í ÍÍ É Ó Ü Ü Ó Ó Ö É Ö ő ö ő ű ó ö ú Í Ö Í Ö Í Ö Ó Ó Ó Ó Ü Ö Ü Ü É Ú Ö Ó Ó Í Í ő ö ő ű ó ö ó ú É Ö Í Í ÍÍ Í Í Í É Í

Részletesebben

Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü

Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü É Á í É Á Á ü Ú ű í Í Í Ü ü ú ü Í ü ü ü ü Í ü Í í ü ü ü ü ü ü ü ü ü í Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü Í Ó Í Ó ü ü ü Í ü ü É ü ü ü ü ü É ü ü Í ü ü ü Í Ó Í Ó í Á í É ü í Í ü í Í í í ü ü É ü ü

Részletesebben

ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó

ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó ü ö ö Ö ü ü ö ö Ö ö ó ö ú ó ü ö ö ö Ö í ó ü í í ü ö í í ó ó ü ö ü ö ö ü í ó ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó ö ö Ö ü í ö Ö ö ö ó ü í ö ó ó ü ö ó í ü ü ü ö ö ü í ü

Részletesebben

ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü

ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü ű ü ü ú ü ú ú ű ü ú ú ü ü Ó Ö Í ü ú ú ű Ö ú ú ú ü ü ú ÍÍ ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü ü Ü ü ü ú ü ű ü ü ü Ü ú ú ü ü ü ü Í ü ü ú ű ü ü ü ü ü ü Í Í ü

Részletesebben

í ö Á ö ö ö Á í ö ű ü í í ű ö ú ü íí ö ű ö ü ú ü ö í ü ű í ö ö ü ü í ö ü ö ű ö í ű ü í ö í í ü í Á Á í í ü ö ö ü ű í í ö ö ü í ű ü ö í ö ű ü í í ű ö í í í ö ö í ö ö ö ö ö ö í í ű Á Á Á Á Á í í ú í ö ö

Részletesebben

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö ö ö Ő Ö ü ö Ö ü ü ü ó ö ö ö ü ö ú ü ü ö ö ú ú ö ú ó ú ó ü ú ú ú ú ó ú ö ú Á ö ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö

Részletesebben

ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó

ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó ö Ö ó ü Ú ú ű ó ú ü ö Ö ü ó ü ü ó ó ö ö ó ó ö Ú ö í ó ö ö ö í í ú ü ó ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó ó ó Ó Ú ö ú ó í í ú ó ö ü ü Ö ó ü ü í Ö Ö ú

Részletesebben

ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó

ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó ü ű ú ü ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó ü í í í í ó ü ó Ö ó ü Ö í ó ű ó ó ó Ö Ö ó ó í í Ö Ö ó ó í Ö ó ű í í ü

Részletesebben

Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú

Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú ű É Í Á Á Á Ó É Á Á Ó Í Ö Á Á Á Ö ü Í Ó Í ű ű ü ú Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú ü Í ú Ü Ű Ó Ó Í ú Í ú Ö Ó ü Ü ü ű Ó ú Í ü É Í Í Á Á Ó Í Á ú Ö Í Ó ú ú ú Í ú ú ű ú Ü ü ü Í Á ü ú Í ú

Részletesebben