Külső konzulens: Maza Gábor /E-ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt./

Átírás

1 Péc Tudoángt Pollack Mhál Műzak é Inoratka Kar Műzak Inoratka é llao Intézt Tudoáno Dákkör Dolgozat Középzültégű zabadvztékk lktroo trénk záítáa a gakorlatban / Practcal calculaton o th lctrc ld trngth o du-voltag ovrhad ln / Blő konzulnk: lr Görg, Ph.D. /gt docn/ Klnck Mhál, Ph.D. /kanddátu/ Külő konzuln: Maza Gábor /-ON Dél-dunántúl Árahálózat Zrt./ Kézíttt: Pap Attla /vllaoérnök hallgató/ Péc, 0...

2 Tartalojgzék Tartalojgzék. Bvzté. A kutatá tárga é körülén. Középzültégű zabadvztékk jllző 4. Térzáítá 0. Ipar rkvncá vllao térrőég záraztatáa 0. Ipar rkvncá vllao térrőég záítáa 7. Értéklé 9. Száítáok értlzé 9. rdénk vzgálata zotvr körnztbn 0 4. Özoglalá 4 5. Tárgutató 5 5. Irodalojgzék 5 5. Mlléklt 5 6. Közöntnlvánítá 6 7. Nlatkozat 6

3 Bvzté. A kutatá tárga é körülén A távvztékk létítékor napjankban azoknak ár g kll llnünk a létíté zabván é a létítéhz kapcolódó rndltk lltt a rájuk vonatkozó gézégüg lőíráoknak. A távvztékk lktroágn trénk lakoág gézégüg hatáara vonatkozó lőíráokat Magarorzágon törvénb oglalva (997. év CLI. törvén 47. paragrau () bkzdé, d) lltv d) pontja) kttték l, a alapján rndltt adtak k. A rndltbn oglaltakat a lakoágnak az lktroo, ágn é lktroágn trk pozícójából - lktroo lltv ágn térnk való ktttég - zárazó káro hatáok lln védlér, lltv annak gézégüg kövtlénr kll alkalazn. Továbbá a lakoág pozícójának várható értékét, a vonatkoztatá határértékk - a gakorlatban végztt pozícó érék rdénből lvont kövtkztték - btartáát a őváro é g koránhvatal népgézégüg zakgazgatá zrvénk Sugár-gézégüg Dcntrua llnőrzk. (6/004 II. 6 SzCM rndlt). zért ndn g ladott zabadvzték létítééről, créjéről zóló trv dokuntácóban az lőíráoknak gllőn kötlég lnn a lakoág pozícó glb vétlévl kvtlzét tljítn. Az Álla Népgézégüg é Tztorvo Szolgálat (ÁNTSZ) a 6/004 (II. 6) SzCM rndlt 4, () bkzdé a) pontjában zrplő lőzt záítáokra hvatkozva lőírja a távvztékk térrőégénk záítáát.

4 . Középzültégű zabadvztékk jllző A vllaonrga átvtlét é loztáát a vllaonrga-rndzr bztoítja, alnk zrv rézét képzk a távvztékk. A vllaonrga jlntő réz távvztékk gítégévl krül továbbítára, lk közül a középzültégű zabadvztékk krülnk a jln dolgozatban vzgálatra. A zabadvztékk ogala az MSZ 5-:000 rőáraú zabadvztékkkl oglalkozó zabván zrnt dnálható, zrnt az rőáraú zabadvztékk a vllao nrga átvtlér, loztáára zolgáló - zabadtérn, tartózrkztkn lhlztt, zgtlőkr zrlt, öld ltt cupaz vag burkolt - vztékk. A zabadvztékk közül a jln dolgozat a középzültégű hároázú zabadvztékkkl oglalkozk, azok lhtég lgnagobb blógáának tatku hlztér vonatkozóan, azonban a zabadvztékk őbb rézt képzk a vztők, zgtlők, a tartózrkzt é a zrlvén, tovább alapozáuk é öldléük. A zabadvztékkt a vllao zpontból történő vzgálat tén tréztn chanka zpontból vzgáln kll, ugan a chanka jllzők, lltv a chanka génbvétl khatáal van a távvzték vllao jllzőr... Szabadvztékk zrkzt A zabadvztékk lggakorbb tbn olan vztékk, alkt vztékodron alkotnak, thát odronvztők. A dolgozat odrono zabadvztékkt vzgál (. ábra). A odron zrkztt hajlékonága é bztonága végtt alkalazzák a zabadvztékk tébn. A odron zrkzt réz: - Blő l zál, al köré 6 huzalból álló rétg van odorva (a nagobb krzttzt tén rr újabb rétg krül az lőző odrá ránnal llntétn, íg a áodk rétg ár huzalból og álln.) 4

5 - Külő l zál vag zálak - A rétgk záa lgljbb 4 lht (zültég átvtl gén zrnt, azaz krzttzt zrnt) ndn rétg 6-al több huzalt tartalaz, nt az alatta lévő rétg. Például: - Hogha grétgű a odron, akkor + 6 = 7 lz a odron lnk záa. - Hogha kétrétgű a odron, akkor = 9 lz a odron lnk záa.. ábra. Szabadvzték-odronok A odron zrkztéből kndulva gállapítható, hog a odront alkotó vztők é aga a odron chanka tulajdonága ltérők lznk: - A odron az azono hozúágú odronhuzalokhoz képt últöbblttl rndlkzk, al átlagoan %. - A odron zakítózlárdága a odronhuzalokhoz képt kbb lz. nnk oka a tnglránú húzórő, al a huzalokat húzára é cavarára génb vz. - A többrétgű odron odronhuzala általában n gora hozúágúak, zért génbvétlük rétgnként á lht. - Továbbá a odron rugalaág ténzőj kbb az azt alkotó huzalok h rugalaág ténzőnk özgénél = 0,85 h. 5

6 .. Szabadvztékk anaga A zabadvztékk kontruáláa orán tréztn olan anagokat haználnak l, alkből odron kézíthtő zk odronzrkztű anagok. A zabadvztékk odronzrkzt típua pl. a kövtkzők: - Aluínu vztékodron, alnk jl ASC (Alunu Strandd Conductor). - Ötvözött aluínu vztékodron, alnk jl AASC (Alunu Allo Strandd Conductor). - Aluínu vztékodron acél rőítél, alnk jl ACSR (Alunu Conductor Stl Rnorcd). A vztékodronok bzono krzttzttl kézülnk, égpdg 6, 5, 5, 50, 70, 95, 0, 50, 85, 40, 00, 400, 500, 640, 000. Szabadvzték 5 -nél kbb odronból n létülht. A krzttzt kválaztáakor, pl. g ACSR vzték tén az aluínu é acél güttét kll záítába vnn, vag a krzttzt 40 / 50. A korábbakban lorolt odronok lltt rézodronok létznk, azonban a gakorlatban az átvtl é vag loztóhálózatokban aluínu é acél-aluínu odront haználnak. A tzta acélodront kzárólag védővztőként alkalazzák... Szabadvztékk chanka génbvétl A gakorlatban a zabadvztékkt zgtlőkr építk, thát a zabadvztékkt zgtlőr zrlt odronnak tkntjük, a zgtlőr zrlt zabadvzték - aját pótthrrl rndlkző trhlé lltt - ltérő rdtű trhléknk van ktév. Az ltérő trhlékt az MSZ 5-:000 zabván tartalazza, d zk közül onto kln bzono ogalakat, égpdg: - Pótthr: A zabadvzték zrkzt rézn lrakodó zúzara, jég, hó, óno ő, tapadó hó rőhatáat lképző - záítá céljára lvtt - üggőlg ránú járuléko rő. A pótthr - a vzték hoza ntén - lht gnlt vag gnlőtln lozláú, a zabadvzték tlpíté hlénk üggvénébn a tlpíté orán zrlé pótthr llépht. 6

7 - Szélthr: A zabadvztékk zrkzt rézt érő légáralá, záítá céljára lvtt - a záítáok orán gnltn gozló - vízznt ránú járuléko rő. - Ozlopköz: A zabadvzték két zozédo tartózrkzténk, lltv azok hoztnglénk vízznt távolága. - Blógá: Az g ozlopközbn blógó vztő lrőíté pontjat özkötő húr é vztő valal pontja között üggőlg távolág. - Fzítőköz: A zabadvztékk két gát kövtő zítőozlopa között ozlopközök özg. - Lngőtávolág: A nugal hlztbn lévő zélő vztő üggőlg íkjától való, a kövtkző képlt zrnt záított vízznt távolág. L = b h n α. ahol α a vztő lgnagobb klndülé zög é b h a lngőhoz...4 Szabadvztékk zgtlő A zgtlők ghatározáa az MSZ N 608-:999 vag IC 8-:99 alapján, a vzték tartáára é rögzítéér, - a öldhöz képt ltérő potncálú vztők, lltv öldpotncálon lévő űtárgak, továbbá a lvgő vllao zlárdága által ghatározott - távolágok tartáára zolgálnak. Az MSZ 5- zabván alapján a zgtlők két coportra ozthatóak bltér, lltv kültér zgtlőkr. A zabadvztékk tébn általában kültér zgtlét alkalaznak, a jln dolgozat zkkl oglalkozk. A kültér, avag külő zgtlők két coportra ozthatóak, álló vag üggő zgtlőkr. A zabadvzték lhlzéétől üggőn alkalazzuk a külő zgtlétípuokat. A üggő zgtlőkt nagzültégn alkalazzák, az álló zgtlőkt k é középzültégn. A zgtlők a zabadvztékkt tartó ozlopon a hlzkdnk l...5 Szabadvztékk tartózrkzt A zabadvztékkt ozlopok vag á tartózrkztk tartják. Az ozlopok olan zrkztk, alk a zabadvzték talaj ltt kllő agaágban való lrőítéér zolgálnak. A középzültégű é nagzültégű zabadvzték ozloptípuat az MSZ 5-:000 zabván tartalazza. Ozlop lht: 7

8 - Tartóozlop: A vztők tartáára, torológa hatáokból zárazó trhnk é a zrlé trhnk lvétlér zolgáló ozlop. - Saroktartó ozlop: A zabadvztékk rántöré pontjan lhlztt tartóozlop. - Fzítőozlop: gn novonalú zabadvzték tén, a vztők tartáára é az goldalú vztékhúzá rézbn lvétlér zolgáló ozlop. - Sarokzítő ozlop: A zabadvztékk rántöré pontjan a aroktartó ozlop é a zítő ozlop ladatanak gütt llátáára zolgáló ozlop. - égzítő ozlop: A tlj goldalú vztékhúzá lvétlér zolgáló ozlop. - Lágazó ozlop: A tartó - vag - zítő ozlop rndlttéén lül, a lágazó vztők húzáának lvétlér zolgáló ozlop. - Krztző ozlop: A különél brndzék é építénk, novonala létíténk ltt, lltv alatt átnő vztékzakazok vztőnk külön líráok zrnt való tartáára, lltv zítéér zolgáló, a krztzé gk lltv ák oldalán álló ozlop. - Alap (az ozlopok alapozáa): Az MSZ 5-4 zabván értlébn az ozlopnak az - a rndzrnt a öldbn lévő - réz, al az ozlop állékonágát é - a talajjal kapcolato - thrbírá képégét bztoítja. Az alapozá orán az ozlopot hozának - azaz zabváno agaágának - g hatodág az alapozában rögzítn kll. A dolgozat tárgát képző zabadvztékk tartóozlopa a k é középzültégű rndzrkbn lgtöbbzör áttört grncű btonozlopok. Az ozlopokat g háro rézből álló jlölé zrnt különbözttk g, a kövtkzőképpn: - Az lő karaktrk btűk, alk az ozlop anagára é kalakítáára utalnak, pl. BB "B" azaz bton é "B" bakozlop, vag BI "B" bton é "I" krozlop. - A áodk karaktrk záok, alk a zrkzt névlg agaágát jlölk étrbn pl., 4. - A haradk karaktrk záok, alk a zrkzt névlg trhlhtőégét határozzák g, pl. 400 az 4 kn az 00 az pdg kn. A tlj jlölé thát pl. BB--400 vag B-/00. Az ozlopok lő rézén a vztőkt jzrkzt tartja, alk lgjllzőbb kalakítáat az. ábra utatja. Az ozlopok tlpíté orán alkalazunk öldlékt, alk a kövtkzők lhtnk: 8

9 - Függőlg rúdöldlé - ízznt rúdöldlé - Krtöldlé a btonlap körül - Potncál-boláoló öldlő-krt az ozlop lltt b b a b c a c a c. ábra. ztéklrndzék középzültégn..6 Szabadvztékk létíté A zabadvzték létítéét glőzőn, ha két pont között zabadvztékt kívánunk létítn, lő lépébn g kll határozn a vzték tápláláának ódját é hlét. A nagzültégű, lltv a középzültégű grncvztékk általában közvtlnül tranzorátorálloáról ndulnak. Az újonnan létíttt középzültégű vztékk tébn a gakorlatban gakrabban lőordul, hog ár glévő zabadvzték vonalról ágaztatják l az új vonalat. Az új vonal azonban ndulhat alálloáról, é végződht a nélkül. A vzték novonalának kjlölékor az alább zpontokat kll glb vnnünk: - Az átvnn kívánt tljítén - Körnzt éghajlat vzonok - lláláok gakorága - Talajvzonok - Doborzat é vízrajz - Paraétrk - Fzültégé é tljíténvztég - llátábztonág é hozzáérhtőég 9

10 Térzáítá. Ipar rkvncá vllao térrőég záraztatáa A térbn gagában lhlzkdő, végtln hozúágú, gnlt vonal nt töltéűrűéggl rndlkző, gn vonaltölté által a tnglétől adott távolágra létrhozott vllao térrőég érték az lktroztatka Gau-tétl gítégévl határozható g. Az özüggé a lorolt ltétlk tén érvén, d a zabadvztékk, nt hozú, közlítőlg hngr lrndzék tén az özüggé gn jó közlítél zolgáltatja a térrőég-értékkt. A vllao térrőég özüggé vktoroan q ( r) r0, r ahol 0 é r A 0 8,850 a vákuu vllao prttvtáa, r a trt ktöltő közg rlatív vllao prttvtáa, á névn dlktroo állandója, r r 0 a vztő távolága attól a ponttól, ahol a térrőégt vzgáljuk, r ránú gégvktor. A trt a zabadvztékk körül lvgő tölt k, alnk rlatív dlktroo állandója alg tér az értéktől, az ltéré kvbb zrléknél. Mndzk alapján az özüggé alkalazható a záítához. Szabadvztékk trénk záítáakor gnél több tölté határozza g a vllao trt, zért az rdő térrőégt a zuprpozícó lvénk lhaználáával kll ghatározn. A zuprpozícó lv bbn az tbn alkalazható, rt a grjztő nnég q é a grjzttt nnég között lnár a kapcolat. 0

11 A gakorlat záítáok orán a vztékknk n a q tölté, han a zültég rt. A távvzték -dk vztőjénk a től h távolágra lhlzkdő, nulla potncálú öldhöz képt potncálja az R ugarú vztő lültén q h ln, R ahol h a nulla potncálú hl távolága az -dk vztőtől. Szabadvztékk tén z általában a öld, al ölött h agaágban halad a vztő (. ábra). A lgnagobb térrőégű pont a lgnagobb blógához tartozó hln adódk, ahol h érték nál. d R d d h h h. ábra. Általáno hlztű, hároázú vzték A potncál özüggééből kjzv a kövtkzőt q h ln R, at bhlttítv a térrőég özüggééb q. r h r ln R

12 Az a áz zültégénk dőüggvén a vzgált dőpllanatban u( t) ˆ co( t ), ahol ˆ a a vzték ázzültégénk aál érték é a a vzték lgnagobb ktív vonal zültég. zzl az -dk vztő térrőég abzolút értékénk dőbl változáa u ( t) ( t). h r ln r Az a ázvztő térrőég azono R ugarú vztők tén cot a, ha ra ln R b ázvztő térrőég b co( t / ) hb rb ln R é a c ázvztő térrőég c co( t /). hc rc ln R A. ábra általáno hlztű, hároázú vztékrndzrt utat, ahol az a áz nnégnk nd, a b ázé é a c ázé.

13 Az -dk vztő térrőég-öztvőnk ghatározáa A. ábra az -dk vztő térrőég-öztvőt utatja. A vllao térrőég záítáakor lktroztatku tükrözét kll alkalazn, a azt jlnt, hog a öldbn a ölött haladó vztő hatáára bkövtkző goztá révén jln lévő tölték hltt a öld lzínér tükrözött, az rdtvl llntét töltéű, lltv potncálú vztő krül glb vétlr. d R záítá pont = h D - S h - S - D - = = - d h d - - = -h. ábra. Az -dk vztő térrőég Az -dk vztő távolága a záítá ponttól D ( S ) ( S ). Az -dk vztő térrőégénk abzolút érték thát a záítá pontban a zültég ázhlztébn co. h D ln R Az -dk vztő tükörtöltéénk távolága a záítá ponttól D ( S ) ( S )

14 é az -dk vztő tükörtöltéénk térrőég uganakkor co. h D ln R Poztív töltéű/potncálú vzték tén a vllao térrőég ránát é rőlg öztvőt a. ábra utatja a záítá pont különböző hlztbn. Az -dk vztő térrőég vktora által a vízzntl bzárt zög S ar tg, S az -dk vztő térrőég vízznt öztvőjénk érték é a üggőlg ránú öztvőj n co. Az -dk vztő tükörtöltéénk térrőég vktora által a vízzntl bzárt zög S ar tg, S a tükörtölté térrőég vízznt öztvőjénk érték é a üggőlg ránú öztvőj n co. 4

15 R, D h = S S = 0. ábra. A térrőég-öztvők rána a záítá pont különböző hlztébn Az öztvőknk az öz vztőr történő kzáítáát kövtőn a vízznt öztvőkt gllő lőjlll kll özgzn. Az -dk vztő térrőég vízznt öztvőjénk lőjl S S é üggőlg öztvőjénk lőjl S. S 5

16 Az rdő térrőég vktor vízznt öztvőj é üggőlg öztvőj n n égül a krtt rdő vktor abzolút érték a záítá pontban n n. A térrőég vktor g pontban az dő változáával llpz pálát ír l (.4 ábra). A aál térrőég az L áz = 0 ázhlztébn adódk.. = = 0 = 8 = 0.4 ábra. A vllao térrőég vktor végpontja által a vztő alatt lírt llptku pála 6

17 . Ipar rkvncá vllao térrőég záítáa Lgnagobb zültég A Magarorzágon érvén, zabváno, vllao zültégkt az MSZ :00 zabván [5] határozza g. A közcélú loztó-hálózatok névlg zültéggl rndlkznk, al gúttal az adott hálózat gnvzéér zolgál.. táblázat. Középzültégű hálózatok névlg zültégérték. Névlg érték (k) a brndzé lgnagobb zültég (k) gjgzé,6 közcélú alkalazáa tlo 6 7, közcélú alkalazáa tlo,0 4,0 0 6,0 5 40,5. táblázat. Nagzültégű hálózatok névlg zültégérték. Névlg érték (k) a brndzé lgnagobb zültég (k) A 0 k-o zabadvzték alatt térrőég záítáakor thát ktív vonal zültégt kll glb vnn. 4 a k lgnagobb 7

18 A vztő átérőj. táblázat: Szabváno réz, aludur é acélaluínu huzalok é odronok jllző Névlg krzttzt ( ) Réz, aludur, aluínu (huzalok záa átérőj) Acélbél (huzalok záa átérőj) Külő átérő () GMR () 6,8 -,8,09 0,55 -,55,8 0 7,5-4,,49 6 4,5-4,5,75 6 7,7-5,,85 5 7, - 6,,9 5 7,5-7,5,7 50 7,0-9,0,7 70 9, - 0,5,98 70/0 8,75 4,8,6 4,80 80/5 8,9 4,,7 5,7 95 9,5 -,5 4,74 95/5 6,5 4, 4,0 5,76 0/0 6,5 7,9 5,0 6, 0 9,8-4,0 5,0 0/0 6,45 7,0 5,8 6, ,5-5,8 6,06 50/5 6,75 7, 7,6 7, 85 7,5-7,5 6,7 85/60 6,55,55 0,8 8,85 00/5 6, 7,5 9,9 8,5 40 7,85-0,0 7,68 50/40 6,5 7,8,4 9,8 00 6,5 -,5 8,70 00/50 6,8 7,0 4, 9, ,85 -,8 9,8 8

19 .. Száítá körülénk a gakorlatban llao térrőég záítáakor a vztő ténlg ugarát kll glb vnn, azaz például 95 krzttzt tén 6,5 -t. Az alábbakban a kövtkző példa orán a lhaznált típutrv zabadvztékénk térrőég krül kzáítára. A példa orán az T-RŐTR Rt. által kézíttt ÁT-H0 azaz az grndzrű, 0 k-o cupaz zabadvzték hálózat btonozloppal, lnvzéű típutrv gk zabván zrnt lőírt ozloptípua, azaz vztőlrndzé krült lhaználára. A típutrv ozlop kalakítát, alből g B/400-a bogott alapozáú ozlopot válaztottunk védővztő lhlzé nélkül. A példában zrplő záítában a záítá két tartóozlop között aál blógá alá ő rézr vonatkozk. Az MSZ 5-:000 zabván zrnt a középzültégű zabadvztékk aál blógáa kültrültn 6 étr, továbbá bltrültn é úttt ltt 7 étr. A záítá zkkl az adatokkal történt. A napjankban történő kvtlzé trvkbn a KÖF (középzültégű) rndzrkbn, ár cak g bzono típuú jzrkztt alkalaznak az újonnan létítndő ozlopok tébn. Thát a záítá orán g hározög kalakítá krül glb vétlr, ahol a ázvztők védővztő nélkül hlzkdnk l, a két zélő vztő é a lő vztő gnlő oldalú hározögt alkotnak. A záítá orán a középő azaz az gdülálló lő vztő a Dcart koordnáta rndzr "" tnglér krült, a két zélő aló, gától ggző távolágra lévő ázvztő pdg az "" tnglll párhuzaoan ngatív lltv poztív ránban. 9

20 .. Példazáítá Mvl a 0 k-o távvzték zültégérték cak névlg érték é érték a gakorlatban 9 k é 4 k között ngadozhat. A gakorlatban célzrű a lgtrébb körülénkr alapozn, zért a példa orán lhaznált zabadvzték lgnagobb zültég: 4 k, Innn kndulópontként a vzték ázzültégénk aál érték: ˆ 4 a, , 9794 a A záítá pont adata: Távolága az orgótól az tngl ntén Távolága az orgótól az tngl ntén ().. A vztő ozlop zrnt lüggzté agaága a zélő vztők tén 9,65 étr a középő vztő tén pdg 0,45 étr. Azonban, vl a aál blógá tén kll záoln é a zabadvzték a zabván lőíráa alapján zgorított tbn n lóghat ljjbb nt 7 étr zért a vztők tébn a záítáok nnk gllőn történtk. Thát a zélő vztők záítá agaága nu 7 étr, a középő vztőé pdg 7,8 étr. Az a ázvztő térrőég R R 6,5 0, 0065, h 7, d 0, 7 /vl a Dcart koordnáta rndzr ngatív "" tnglr ő vtült. Az a ázvztő távolága a záítá ponttól D ( ) ( ) ( d ) ( h ) ( 0,7 ) ( 7 ) (,) ( 9) 8,69. 0

21 Az a ázvztő térrőégénk abzolút érték thát a záítá pontban a zültég ázhlztébn, hog ha 50 4,59654 é pl. t 5 0 co co( t /) 9595,9794co(4, /) h h D ln ln 7 D 8,69 ln R R 0, , , , Az a ázvztő tükörtöltéénk távolága a záítá ponttól D ( ) ( ) ( d ) ( h ) ( 0,7 ) (7 ), 5 6,69. é az a ázvztő tükörtöltéénk térrőég uganakkor co co( t /) 9595,9794co(4, /) h h D 7 ln D ln 6,69 ln R R 0, , ,86 6, Poztív töltéű/potncálú vzték tén a vllao térrőég ránát é rőlg öztvőt a. ábrából kndulva a kövtkző képn értlzhtjük a záítá pont különböző hlztbn. Az a ázvztő térrőég vktora által a vízzntl bzárt zög artg arctg d arctg h 0,7, arctg arctg 8, 9 7 9

22 az a ázvztő térrőég vízznt öztvőjénk érték n 65,8065n 8,9 7, 9999 é a üggőlg ránú öztvőj co 65,8065co8,9 6, 076. Az a ázvztő tükörtöltéénk térrőég vktora által a vízzntl bzárt zög artg arctg d arctg h 0,7, arctg arctg 4, 574, 7 5 a tükörtölté térrőég vízznt öztvőjénk érték n 467,86n 4,574 7,798 é a üggőlg ránú öztvőj co 467,86 co4,574 45,8074. Az a ázvztő térrőég vízznt öztvőjénk lőjl d 0,7, 0,7, d é üggőlg öztvőjénk lőjl h h Az a ázvztő rdő térrőég vktorának vízznt öztvőj n n I. 7,9999 7,798 79, 7

23 é üggőlg öztvőj n n I. 6,076 45, , 886. A b ázvztő térrőég R R 6,5 0, 0065, h 7, 8 d 0 A b ázvztő távolága a záítá ponttól D ( ) ( ) ( d ) ( h ) (0 ) ( 7,8 ) ( ) ( 9,8) 00,04. A b ázvztő térrőégénk abzolút érték thát a záítá pontban a zültég ázhlztébn, hog ha 50 4,59654 é pl. t 5 0 co co( t /) 9595,9794co(4, /) h h D ln ln 7,8 D 00,04 ln R R 0, ,5675 7,99 7,0766 A b ázvztő tükörtöltéénk távolága a záítá ponttól D ( ) ( ) ( d ) ( h ) (0 ) (7,8 ) 5,8 7,64.

24 é a b ázvztő tükörtöltéénk térrőég uganakkor co co( t /) 9595,9794co(4, /) h h D 7,8 ln D ln 7,64 ln R R 0, , ,997. 4,79 Poztív töltéű/potncálú vzték tén a vllao térrőég ránát é rőlg öztvőt a. ábrából kndulva a kövtkző képn értlzhtjük a záítá pont különböző hlztbn. A b ázvztő térrőég vktora által a vízzntl bzárt zög artg arctg d arctg h 0 arctg arctg, 546 7,8 9,8 a b ázvztő térrőég vízznt öztvőjénk érték n 7,99n,546 47, 5748 é a üggőlg ránú öztvőj co 7,99co,546, 857. A b ázvztő tükörtöltéénk térrőég vktora által a vízzntl bzárt zög artg arctg d arctg h 0 arctg arctg 9, 056, 7,8 5,8 4

25 a tükörtölté térrőég vízznt öztvőjénk érték n 87,997n 9,056 6, 48 é a üggőlg ránú öztvőj co 87,997 co9,056 66, A b ázvztő térrőég vízznt öztvőjénk lőjl d 0 0 d é üggőlg öztvőjénk lőjl h 7,8 9,8 7,8 9,8. h A b ázvztő rdő térrőég vktorának vízznt öztvőj n n II. 47,5748 6,48 78, 9075 é üggőlg öztvőj n n II.,857 66, , A c ázvztő térrőég R R 6,5 0, 0065, h 7, d 0, 7 A c ázvztő távolága a záítá ponttól D ( ) ( ) ( d ) ( h ) (0,7 ) ( 7 ),7 ( 9) 88,9. 5

26 A c ázvztő térrőégénk abzolút érték thát a záítá pontban a zültég ázhlztébn, hogha é pl. t 50 4, co cot 9595,9794co(4, ) h h 7 D ln D ln 88,9 ln R R 0, , A c ázvztő tükörtöltéénk távolága a záítá ponttól D ( ) ( ) ( d ) ( h ) (0,7 ) (7 ),7 5,9 é az c ázvztő tükörtöltéénk térrőég uganakkor co co( t) 9595,9794co(4, ) h h 7 D ln D ln,9 ln R R 0, , Poztív töltéű/potncálú vzték tén a vllao térrőég ránát é rőlg öztvőt a. ábrából kndulva a kövtkző képn értlzhtjük a záítá pont különböző hlztbn. A c ázvztő térrőég vktora által a vízzntl bzárt zög artg arctg d arctg h 0,7,7 arctg arctg 6,

27 7 az c ázvztő térrőég vízznt öztvőjénk érték 0 6,699 n 0 n é a üggőlg ránú öztvőj 0 co 6,699 0 co. Az c ázvztő tükörtöltéénk térrőég vktora által a vízzntl bzárt zög S S h d arctg arctg artg 69 8, 5,7 7 0,7 arctg arctg, a tükörtölté térrőég vízznt öztvőjénk érték 0 8,69 n 0 n é a üggőlg ránú öztvőj 0 8,69 co 0 co. Az c ázvztő térrőég vízznt öztvőjénk lőjl,7,7 0,7 0,7 d d é üggőlg öztvőjénk lőjl h h. Az c ázvztő rdő térrőég vktorának vízznt öztvőj n n III é üggőlg öztvőj n n III

28 A ázvztők térrőégénk özg Az öztvőknk az öz vztőr történő kzáítáát kövtőn a vízznt öztvőkt gllő lőjlll kll özgzn. Az özgzét kövtőn gkaphatjuk a krtt rdő vktor abzolút értékét a záítá pontban! Az rdő térrőég vktor rdő ránú öztvőj I. II. III. 79,7 78, , 85. Az rdő térrőég vktor rdő ránú öztvőj I. II. III. 75, , , 78. égül a krtt rdő vktor abzolút érték a záítá pontban (0,85) (5,78) 78,4 5,. 8

29 Értéklé. Száítáok értlzé A vllao térrőég 5, / lgnagobb érték változáakor kbb a 6/004. (II. 6.) SzCM rndlt által gadott 5000 / értékű, lakótrültr érvén vonatkoztatá határértéknél. A záítá alapján azt ondhatjuk, hog a létítndő vag ár létíttt légvzték annbn tartan tudja az MSZ 5-:000 zabván által lőírt lgzgorúbb - lüggzté agaágot lakoág vzélt n jlnt. Azonban z a gakorlatban n ndn tbn tartható vl, annbn a ázvztőt, vag az ozlopot károodá ér, valaln rdtű hbából kolólag haználat alá krül vag karbantartá alatt áll, az lőírt üzltté paraétrknk n ll g, íg aktuál paraétr káro hatáal lhtnk körnztér. A trvztt tatku hlztt tkntv a lüggzté agaág változhat íg vl gütt a aál blógá érték. Annbn a zabadvzték blógáa lér g bzono értékt - adott lüggzté agaágot - jlnlét lakoág vzélt jlnt! Ahhoz, hog a lakott trültkt n tgük k az pozícó káro hatáanak, onto tudnunk kzáoln a ázvztők térrőégét a rrnca ponthoz - g átlago zél agaága - vzonítva. Az adott zabadvzték záítá ljárá atatka progra prograozáa gítégévl autoatzálható, íg az adott zabadvzték típu ttzőlg - tréztn zabván btartáa lltt - paraétrnk gadáával záítható annak térrőég. 9

30 . rdénk vzgálata zotvr körnztbn Az lktroo térrőég záítá ljáráa a korább jztk alkalával rézltn vzgálható. Abban z tbn, hogha zt a térrőégt g á tartó ozloptípura vonatkozóan akarjuk záoln a záítá paraétrnk gváltoznak. A záítá paraétrk gadáát n lht a záítá ljárának gllőn végzn, ugan a atatka progra záítá ljáráa ltérő. A záítához tartozó paraétrkt a Dcart koordnáta rndzr pontjaként dnálhatjuk, ahol a ázvztők é a rrnca pont vzonát vzgálva záolhatjuk a hozzájuk tartozó térrőégt, íg a rrnca pontra vonatkozó rdő térrőégt.. ábra: A rrnca pont é a ázvztők hl 0

31 A ázvztők hlénk rtébn ár lvégzhtjük a az rdő térrőég záítáára vonatkozó algortut. Azt ondhato, hog a záítá cak az adott korább paraétrk gadáa lltt kép gadn g bzono rdő térrőég értékt. Azonban vl a atatka ábrázolá orán gadhatjuk az ábrázolára vonatkozó étlődő paraétrkt, alk lltt ghatározhatjuk az géb paraétrk változáát g tudjuk rajzoln a norál é tükörkép paraétrkr vonatkozó rdő térrőég vktor ntnztáát a ázvztők körnztébn.. ábra: Térrőég ntnztá a ázvztők körnztébn

32 A térrőég vktor ntnztáából látható, hog a ázvztők körnztébn a térrőég ntnztáa rőbb, thát a ázvztőhöz közldv g bzono dőpllanatban az aradandó károodát okozó lktroo trt bocát k agából. Thát kövtkzttéként lvonhatjuk, hog az ln típuú vztők a lüggzté pontjakban é az lőírt aál blógá pontjukban közvtln vzélt n jlntnk, azonban a.. ábra alapján azt ondhatjuk, hog közvtln körnztükbn gértlű vzélt jlntnk.. ábra: Térrőég ntnztá az g ázvztők közvtln körnztébn /A térrőég üggvén zntvonalanak ábrázoláával/

33 Láthatjuk, hog az általunk gadott paraétrkr vonatkozóan a butatott példában zrplő lrndzér vonatkozóan ln térrőég lozlá jött létr. Azonban abban az tbn ha az dő nt paraétr n tknthtő kontannak a térrőég olaatoan változn og, íg a aál blógá pontra vonatkozó tatku agaág érték lltt g változó térrőégt kapok (..4 ábra). Az dőt g dzkrét tartoánra vonatkozólag ado g, íg az lozlá változn og..4 ábra Térrőég ntnztá a ázvztők körnztébn dőtartoánban

34 4 Özoglalá A kapott rdénk zrnt a zokáoan alkalazott 0 k-o zabadvztékk ég a lgnagobb zültégű tbn hoznak létr a vzték alatt lgnagobb térrőégű pontban é dőpllanatban a rndlt zrnt gézégüg határérték közléb ő vllao térrőégt. zont abban az tbn kor a zabadvztékk tartózrkzt, vag aga a zabadvzték ghbáodk akkor körnzténk élttan hatáát boláolhatja. A kjlzttt ódzrrl azonban a noráltól ltérő üzállapotok é nagobb zültégű zabadvztékk gzrűn é goran záíthatók, az rdénk pdg zléltn gjlníthtők. A kutatá tovább trült a kövtkzők lhtnk. - llao térrőég záítáa 0 k-o zabadvzték alatt a vzték gázú öldzárlata tén, akor a többnr kopnzáltan, azaz a tranzorátor 0 k-o zkundr oldal cllagpontja é a öld közé kapcolt ívoltó tkrccl üzlő vzték ép áza vonal zültégn, azaz a lgkdvzőtlnbb tbn 4 k-on vannak. - llao térrőég záítáa a nagvaút vllao vontatá 5 k-o gázú vzték alatt, ahol nnc több áz, alk térrőég-öztvőj cökkntné az rdő térrőégt. - llao térrőég záítáa 0 k-o grndzrű zabadvztékk alatt. - A ódzr továbbjlztéévl 0 k-o é annál nagobb zültégű, kötglt vztőjű é vllávédl vztővl rndlkző g- vag több-rndzrű zabadvztékk alatt. 4

35 5 Tárgutató 5. Flhaznált rodalo év CLI. törvén - MSZ N 5060:008 - MSZ 5-:000 - MSZ :00 - ÁT-H0-6/004 II. 6 SzCM rndlt - Jlnté: lktrozog éré é Powrln kounkácó áttknté é vzgálata PT-PMMK, Farka - lr - llao nrgtka, 00 - Dr. lr Görg - lktroágn trk, Mlléklt - pap_attla_tdk_0_zata.w (Mappl Clac ájl) 5

36 6 Közöntnlvánítá Szrtnénk közöntt ondan, a llao hálózatok tanzékn Dr. lr Görg tanár úrnak aért a kutatá unkáat ötltvl táogatta é ndvégg lltt állt. Közöntt zrtnénk továbbá ondan Dr. Klnck Mhál tanár úrnak a Matatka tanzékn, unká gíté é a atatka gjlníté kdolgozáa végtt. Közönttl tartozo Maza Gábor érnök úrnak a létíté lőíráok é körülénk é a zabván által lőíráok btartatáa végtt. Továbbá közöntt zrtnék ondan a lhtőégért, hog rézt vhtk a tudoáno dákkör konrncán. 7 Nlatkozat Aláíráoal tanúíto, hog a Tudoáno Dákkör dolgozato az általa ladott téát tárgalja é általa - a 0. őz Tudoáno Dákkör konrncára - kézült. A téát érntő zakrodalat körültkntél kzlt, a téát érntő jogzabálokat a dolgozat tartalában n ért g. Pap Attla Péc,