45/2015. (III.26.) határozat 1. melléklete. Tiszaújváros egészségterve

Átírás

1 45/2015. (III.26.) határozat 1. melléklete Tiszaújváros egészségterve 2014

2 Tiszaújváros egészségterve 2014 Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar 2014

3 Szerkesztette: Dr. Bíró Éva Lektorálta: Dr. Kósa Karolina Az elemzéseket készítették és írták: Dr. Bíró Éva Erdélyi Zsuzsa A borítón szereplő fotókat a Tiszaújvárosi Önkormányzat és a Tiszaújvárosi Sport-Park Nonprofit Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.

4 TARTALOM VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 1 BEVEZETÉS... 8 TISZAÚJVÁROS LAKOSSÁGÁNAK JELLEMZŐI NÉPESSÉG NÉPMOZGALOM A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA EGÉSZSÉGMAGATARTÁS TÁRSADALMI HELYZET A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK GAZDASÁG KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK INFRASTRUKTÚRA KÖZSZOLGÁLTATÁSOK TÁRSADALMI NORMÁK ÉS ÉRTÉKEK, CIVIL HÁLÓZAT A HELYI ÉRDEKHORDOZÓK VÉLEMÉNYE VÁROSVEZETÉS JAVASLATOK TISZAÚJVÁROS LAKOSSÁGA EGÉSZSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA AZ EGÉSZSÉGTERV ELKÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK ÉS INFORMÁCIÓK... 88

5 ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: Az egészséget meghatározó tényezők becsült hatása a népesség egészségi állapotára ábra: Az egészséget és az egészségi egyenlőtlenségeket meghatározó tényezők elméleti kerete ábra: Az állandó népesség számának változása között Tiszaújvárosban ábra: A férfi és a női lakosság korcsoportos megoszlásának változása Tiszaújvárosban között ábra: Az öregedési index változása Tiszaújvárosban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon között ábra: Az öregedési index változása nemi bontásban Tiszaújvárosban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon között ábra: Tiszaújváros lakosságának megoszlása nem és korcsoport szerint a 2011-es népszámlálás adatai alapján ábra: Évvégi lakónépességszám alakulása között Tiszaújvárosban ábra: Az élveszületési, halálozási és természetes szaporodási arányszám alakulása Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében között ábra: A belföldi vándorlási különbözet alakulása Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében között ábra: A házasságkötések és válások arányszámának alakulása Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj- Zemplén megyében között ábra: A 15 éves és idősebb népesség megoszlása családi állapot szerint Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében, ábra: A 15 éves és idősebb nők megoszlása az élve született gyermekek száma szerint Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében, ábra: A férfiak és a nők haláloki struktúrájának alakulása a Tiszaújvárosi kistérségben 2005 és 2012 között négy éves összevonásban ábra: A férfiak és a nők haláloki struktúrájának alakulása a Tiszaújvárosi kistérségben (TV kistérség), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (BAZ) és Magyarországon (MO) 2009 és 2012 között négy éves összevonásban ábra: A férfiak és a nők haláloki struktúrájának alakulása a Tiszaújvárosi kistérségben 2005 és 2012 között négy éves összevonásban a korai (65 éves kor előtt bekövetkező) halálozásra vonatkozóan ábra: A férfiak és a nők haláloki struktúrájának alakulása a Tiszaújvárosi kistérségben (TV kistérség), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (BAZ) és Magyarországon (MO) 2009 és 2012 között négy éves összevonásban a korai halálozásra vonatkozóan ábra: A háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett 0 18 évesek leggyakoribb betegségei Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében és Tiszaújvárosban, ábra: A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 19 éves és idősebb lakosság leggyakoribb betegségei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2009 és

6 20. ábra: A szerfogyasztás változása között Tiszaújvárosban (TV) az ESPAD vizsgálatból származó országos (MO) és regionális (ÉMR) adatokhoz viszonyítva ábra: A 7 éves és idősebb népesség megoszlása a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (BAZ), ábra: A népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj- Zemplén (BAZ) megyében, ábra: Regisztrált vállalkozások száma Tiszaújvárosban 2006 és 2012 között ábra: Kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma Tiszaújvárosban, ábra: Ezer főre jutó regisztrált vállalkozások, kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ábra: Álláskeresők aránya a munkaképes korosztályból Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ábra: 180 napon túli álláskeresők aránya az összes álláskeresőből Tiszaújvárosban és Borsod- Abaúj-Zemplén megyében, ábra: A Tiszaújvárosi Ipari Park felépítése ábra: Átlagos évi kén-dioxid koncentráció Tiszaújvárosban, ábra: Átlagos évi ülepedő por koncentráció Tiszaújvárosban, ábra: Átlagos évi nitrogén-dioxid koncentráció Tiszaújvárosban, a. ábra: A lakásállomány alakulása Tiszaújvárosban között b. ábra: 100 lakásra jutó lakosok száma Tiszaújvárosban között ábra: Új építésű lakások Tiszaújvárosban között ábra: Új építésű lakások az építtető szerint Tiszaújvárosban, ábra: Az önkormányzati lakások megoszlása a bérlés típusa és a bérlő személye szerint, ábra: Közüzemi szolgáltatások igénybe vétele Tiszaújvárosban, ábra: Ezer lakosra jutó óvodás, általános és középiskolás gyermekek száma Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében 2004 és 2012 között ábra: 100 férőhelyre jutó óvodás gyermekek száma Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében 2004 és 2012 között ábra: Rendszeres szociális segélyben részesülők és a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők aránya Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében, ábra: Ezer főre jutó nyugdíjasok száma Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében, ábra: Száz férőhelyre jutó bölcsődések száma Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ábra: Tiszaújváros Polgármesteri Hivatal organogramja... 77

7 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat: Tiszaújváros és Borsod-Abaúj-Zemplén megye állandó lakosainak megoszlása nem és korcsoport szerint, táblázat: A férfiak halálozásának eltérései az országos átlagtól (standardizált halálozási hányados) a Tiszaújvárosi kistérségben között (minden korosztály) táblázat: A nők halálozásának eltérései az országos átlagtól (standardizált halálozási hányados) a Tiszaújvárosi kistérségben között (minden korosztály) táblázat: A 0-65 éves férfiak halálozásának eltérései az országos átlagtól (standardizált halálozási hányados) a Tiszaújvárosi kistérségben között (korai halálozás) táblázat: A 0-65 éves nők halálozásának eltérései az országos átlagtól (standardizált halálozási hányados) a Tiszaújvárosi kistérségben között (korai halálozás) táblázat: A háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett 0 18 évesek egyes betegségei, Borsod-Abaúj-Zemplén megye (BAZ) és Tiszaújváros (TV), 2009 és táblázat: A háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett 0 11 hónaposak egyes betegségei, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2009 és táblázat: A háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett 1 4 évesek egyes betegségei, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2009 és táblázat: A háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett 5 14 évesek egyes betegségei, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2009 és táblázat: A háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett évesek egyes betegségei, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2009 és táblázat: A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 19 évesek és idősebbek egyes betegségei, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Tiszaújváros, 2009 és táblázat: A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett évesek egyes betegségei, Borsod-Abaúj- Zemplén megye, 2009 és táblázat: A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 65 évesek és idősebbek egyes betegségei, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2009 és táblázat: Az Észak-Magyarországi Régióra (ÉMR) és Magyarországra (MO) jellemző egészségmagatartási szokások nemenként a éves korosztályban az ELEF 2009 eredményei alapján táblázat: Az Észak-Magyarországi Régióra (ÉMR) és Magyarországra (MO) jellemző egészségmagatartási szokások nemenként és korcsoportonként az ELEF 2009 eredményei alapján táblázat: Az Ipari Park jelentősebb foglalkoztatói táblázat: Vízösszetétel a tiszaújvárosi termálvízben, táblázat: Tiszaújvárosban működő civil szervezetek táblázat: Tiszaújváros lakossága egészségi állapotának javítása érdekében tett javaslatok... 85

8 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ TISZAÚJVÁROS LAKOSSÁGÁNAK JELLEMZŐI A népesség létszáma és társadalmi helyzete A népességcsökkenés mértéke Tiszaújvárosban még nem éri el a megyei szintet, és az elöregedés mértékét vagy a természetes szaporodást vizsgálva is kedvezőbb a kép, azonban tendenciájában már látszik, hogy a következő években az országosan megfigyelhető jelenséggel párhuzamosan itt is emelkedni fog az idősek aránya. Az ezer lakosra jutó házasságkötések száma magasabb, mint a megyében, ugyanakkor a válások aránya is magasabb, és mindkettő csökkenő tendenciát mutat. A Tiszaújvárosban élő népesség a megyei népességhez képest magasabb arányban rendelkezik érettségivel és felsőfokú iskolai végzettséggel; magasabb a foglalkoztatottak, alacsonyabb az inaktívak és eltartottak aránya, és feltűnően alacsonyabb a magukat a roma etnikumhoz tartozónak vallók aránya, mint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében; vagyis, a társadalmi helyzet mint az egészség meghatározója szempontjából a város lakossága előnyösebb helyzetben van a megye egészéhez képest. Egészségi állapot: halálozás és megbetegedések A korai, tehát a 65 év alatti életkorban megfigyelhető halálozás elemzése alapján nincs jelentős eltérés a Tiszaújvárosi kistérség halálozási adatai és az országos adatok között. A férfiak esetében a közlekedési balesetek okozta korai halálozás kedvezőbb, míg a gége, légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú daganata okozta korai halálozás kedvezőtlenebb az országos átlagnál; ugyanakkor a nők körében a rosszindulatú daganatok okozta korai halálozás alacsonyabb szintű. A teljes lakosságra vonatkozó halálozási adatokat vizsgálva a férfiak körében hasonló képet kapunk, míg a nők körében megfigyelhető az emésztőrendszer, ezen belül is kiemelten a krónikus májbetegség és májzsugor, valamint a külső okok miatti halálozás magasabb szintje. A 18 év alatti népesség körében Tiszaújvárosban a leggyakoribb megbetegedések az asztma; elhízás; a szemizmok, a binokuláris szemmozgás, az alkalmazkodás és a fénytörés betegségei; deformáló hátgerinc-elváltozások; és a keringési rendszer veleszületett rendellenességei voltak. Mindezen betegségek előfordulása magasabb a megyei átlagnál: az elhízás esetében ez az arány háromszoros, míg a szemészeti és gerincelváltozások esetében csaknem kétszeres. Ugyanakkor a vérképzőrendszer betegségei esetében megfigyelhető megbetegedési arány fele a megyei értékeknek. 1

9 A 18 év feletti népesség körében a leggyakoribb megbetegedések a magasvérnyomás betegség, a lipoprotein-anyagcsere rendellenességei, a spondylopathiák, szívkoszorúér (ischaemiás szív-) betegségek, és a szívbetegségek egyéb formái; mindegyik gyakoribb a nők körében, a férfiaknál a cukorbetegség az 5. leggyakoribb megbetegedés. A megyei adatokat a regionális és országos adatokkal összevetve, általában a fiatalabb korosztályokban alacsonyabb a betegség előfordulása az országos átlaghoz képest. A megyei és a városi morbiditási adatok közti különbségek okainak felderítése javasolt célzott vizsgálattal. Egészségmagatartás A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) által koordinált helyi felmérések eredményeiből kitűnik, hogy a fiatalok körében a különböző rizikómagatartási formák kipróbálása leggyakrabban a éves korosztályban következik be; a kábítószer-fogyasztás kapcsán előtérbe kerülnek az új típusú, herbál drogok. Regionális szinten jelentős probléma a dohányzók, alkoholfogyasztók és a lerészegedők, valamint a legális szereket fogyasztók magas aránya. A felnőtt populáció magatartására vonatkozóan regionális adatok állnak rendelkezésre, amelyekből az tűnik ki, hogy a éves férfiak körében a dohányzók aránya magasabb az országos átlaghoz képest, a 35 év feletti nők körében pedig alacsony a megfelelő időtartamú testmozgást végzők aránya. A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK Gazdaság A vállalkozások száma Tiszaújvárosban viszonylag állandónak mondható az áttekintett időszakban. Mind a kiskereskedelmi üzletek, mind a vendéglátóhelyek száma 2008-ban jelentősen lecsökkent, majd ezt követően emelkedő trendet mutatva visszatért a 2004-es állapothoz és 2012 között Tiszaújváros gazdasági mutatói kedvezőbbek voltak Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági mutatóinál. A város gazdasági fejlődését nagymértékben javította az Ipari Park megjelenése és az oda letelepülő vállalatok működése. A munkanélküliek száma 2009-ben tetőzött, Tiszaújvárosban a munkaképes korosztály 8%-a, míg a megyében 17%-a keresett munkát. A féléven túli álláskeresők aránya Tiszaújvárosban 4,5%, míg a megyében 10% volt. Környezeti tényezők A levegőszennyezettség egyik vizsgált mutatója esetében sem érte el a szint az egészségügyi határértéket, de a nitrogén-oxid koncentrációban emelkedő trend figyelhető meg, amely hosszútávon kedvezőtlenül befolyásolhatja a városban élők egészségét. Megjegyzendő, hogy 2007 óta a kötelezően vizsgálandó 4 levegőszennyező anyag közül csak egyről érhető el mérési adat. 2

10 Az ivóvíz minőség-ellenőrzése folyamatos, az Országos Környezetegészségügyi Intézet értékelése alapján az ivóvíz jó minőségűnek mondható. A közterületek és a parkok tisztántartása és gondozása rendszeresen történik, a város teljes területén megoldott a kommunális és a veszélyes hulladékgyűjtés, valamint a lomtalanítás. A városban van lehetőség szelektív hulladékgyűjtésre is. A környezeti zajterhelés sem a lakóövezetekben, sem az Ipari Parkban nem éri el a határértéket, valamint a város sugárterhelése is messze elmarad az egészségügyi határértéktől. A Járási Népegészségügyi Intézet eddigi vizsgálatai szerint az Ipari Park tevékenysége környezeti szempontból nem befolyásolja károsan a városban élők egészségét. Infrastruktúra és közszolgáltatások A lakáshelyzet a településen kedvező képet mutat, a lakásállomány 2004 és 2012 között folyamatosan növekedett óta természetes személyek helyett inkább vállalkozások építenek ingatlanokat a városban. Az önkormányzati bérlakások kétharmadát szociálisan rászorulóknak adják bérbe. Figyelemre méltó a közműhálózatba bekapcsolt háztartások arányának csökkenése; ezek közül is kiemelendő, hogy a vezetékes gázfogyasztók aránya két év alatt 5%-kal csökkent. A közműolló nagysága 2004 és 2012 között nem haladta meg az 1,8%-ot és 2012 között az óvodai helyek betöltöttsége több mint 80% volt. A betöltöttség 2006 és 2008 között volt a legalacsonyabb, 83%-ra esett vissza, az óvodai férőhelyek csökkentésére 2004-ben került sor, amelyet a gyermekek számának növekedésével visszaállítottak. A bölcsődei férőhelyek és az azt igénybevevők aránya alapján a bölcsődékre túlterheltség volt jellemző, amely az infrastruktúra bővítésével 2010-ben megszűnt. A gyermekkorúak száma a megyei és az országos trendhez hasonlóan Tiszaújvárosban is csökkenést mutat. Bár a rendszeres szociális segélyben és közgyógyellátásban részesülők száma alacsony a településen, az önkormányzat által nyújtott szociális alap- és kiegészítő szolgáltatásokat igénybevevők száma folyamatosan növekszik. Ezek a szolgáltatások példaértékűen működnek, megoldásokat keresve az szociális területen felmerülő összes problémára. A közintézmények és a civil szervezetek partnerségi viszonyban működnek együtt. A különböző közintézmények összefogása eredményeként jól működő veszélyeztetettségi és krízishelyzet-észlelő és -jelző rendszert is kialakítottak a családok és ezen belül a gyermekek segítésére. A nyugdíjasok száma folyamatosan, egyenletesen csökkent 2005 és 2012 között a városban, míg megyei szinten a nyugdíjasok számának növekedése volt megfigyelhető meg. 3

11 Az egészségügyi alap- és járóbeteg szakellátás is jól szervezett, a város és a környéken élők ellátása jó színvonalon történik, a betegforgalom növelése és a finanszírozás javítása kulcsszerepet játszik a már meglévő infrastruktúra megőrzésében. Társadalmi szervezetek, érdekhordozók véleménye Tiszaújváros Integrált Városfejlesztési Stratégiája szerint a városban működő civil szervezetekkel való kapcsolattartás az Intézményfelügyeleti, Szociális és Sportosztály feladata, mely a civil szervezetekkel és az egyházak helyi képviselőivel is folyamatos jó kapcsolatot tart fenn. A Képviselő-testület igyekszik a civil szervezetek tevékenységét ösztönözni és segíteni. Ennek érdekében létrehozásra került egy önkormányzati forrásból működő pályázati alap, amely az egyesületek és más civil szervezetek támogatását szolgálja. A szervezetek évente pályázhatnak megrendezésre kerülő rendezvényeik és éves működési költségük támogatására. A fentieken túl az önkormányzat egyeztető fórumok ülésein tájékoztatja a civil szervezeteket a döntések előkészítéséről és a megszületett döntésekről. A helyi civil szervezetek aktivitása tevékenységüktől függően változó. Az aktívabb szervezetek közé tartoznak a sporttal foglalkozók, a kulturális és az érdekvédelmi feladatokat felvállalók. 6 egyesület, 28 sportegyesület és 13 alapítvány szolgálja elsődlegesen a város valamely társadalmi csoportjának egészségét. A sport kiemelt szerepet tölt be a város életében, mely az önkormányzat támogatásának és a civil szervezetek aktivitásának egyaránt köszönhető. Közösségi helyiségek biztosítása, a szálláshelyek és étkezési lehetőségek fejlesztése segítené a sportrendezvények kiszolgálását és az egészségturizmus fejlesztését is. A városban több program és rendezvény is zajlik egész évben, ugyanakkor fontos lenne a kínálat korcsoportonkénti célzása. Városvezetés A város élén a települést jól ismerő, hosszú ideje a városvezetésben tevékenykedő polgármester áll. Az önkormányzat összetétele lehetővé teszi az egységes elvek alapján történő döntéshozatalt. Az új önkormányzatra várhatóan az előző Képviselő-testületek által is tanúsított hosszútávú, stratégiai gondolkodás lesz a jellemző. 4

12 JAVASLATOK A Tiszaújváros lakossága egészségi állapotának javítása érdekében tett javaslatok összeállításához az Egészségügyi Világszervezet által megalkotott egészségmodell alapján strukturáltuk az egészséget befolyásoló, az előzőekben összefoglalt adatokkal jellemzett tényezőket. Az egészségterv céljainak meghatározásakor abból indultunk ki, hogy azoknak Tiszaújváros küldetéséhez kell illeszkedniük, amelyet az önkormányzat Képviselő-testülete által 2010-ben elfogadott integrált városfejlesztési stratégia tartalmaz. Figyelembe vettük azt is, hogy az önkormányzatnak az egészséget meghatározó mely tényezők esetében, és milyen tervezési szinteken van lehetősége befolyásolásra. A jelen egészségtervben hosszú-, közép- és rövidtávú (stratégiai, taktikai és műveleti) célokat határoztunk meg. A stratégiai célokat a 2014-es önkormányzati választások után hivatalba lépő, 5 évig működő önkormányzat két működési ciklusára terveztük. Az alábbiakban a fontosabb fejlesztési javaslatokat összegezzük. Gazdaság A Tiszaújvárosban lévő gazdasági környezet kedvezően hat a kis- és nagy vállalkozások alapítására és üzemeltetésére. A munkanélküliség csökkentéséhez és a városban élő családok stabil anyagi helyzetének megőrzéséhez fontosnak tartjuk ennek a struktúrának megőrzését és fejlesztését, új ipari létesítmények betelepülésének, szükség esetén a munkaerő átképzésének támogatását. A város hagyományainak és jelenlegi helyzetének figyelembevételével a sporttal és egészségturizmussal kapcsolatos szolgáltatások fejlesztési lehetőségei kiemelt figyelmet érdemelnek, melyhez a szálláshelyek és az étkeztetési lehetőségek fejlesztése nélkülözhetetlen. A város a természeti adottságai közül a Tisza és a Sajó nyújtotta lehetőségeket alig használja ki. Javasoljuk a városi sport- és szabadidős tevékenységek részévé tenni a folyók adottságaira építő programokat és szolgáltatásokat. Környezeti tényezők Annak biztosítása érdekében, hogy a későbbiekben is alacsony maradjon a levegőszennyezettség, illetve vizsgálható legyen a légszennyezettség és a légúti betegségek összefüggése, szükség van a levegőszennyezettség szempontjából kiemelkedően fontos négy paraméter törvényileg előírt, folyamatos monitorozására. Ehhez szükség van a 2007-ben megszüntetett mérőállomások visszaállítására, elhelyezésük felülvizsgálatára környezet-egészségügyi szakemberek bevonásával. Ezt a törekvést jelzi, hogy 2014 augusztusától mobil mérőállomást telepítettek Tiszaújvárosba. 5

13 Infrastruktúra Az önkormányzati bérlakások fenntartását és üzemeltetését fontosnak tartjuk a hátrányos helyzetben lévő családok támogatására, amely csökkentheti a szociális szolgáltatásokkal való visszaélés jelenségét. További vizsgálatot igényel annak feltárása, hogy miért csökken a közműhálózatba bekapcsolt háztartások aránya. Közszolgáltatások - egészségügy A lakosság egészségi állapotának javítása és a gazdasági növekedés elősegítése érdekében is javasoljuk az egészségügyi szakellátás szolgáltatásainak bővítését a sport- és egészségturizmus irányába, mely a szakrendelői személyzet minimális bővítését, és a Városi Termálfürdővel történő megállapodást igényelné. A szolgáltatások szélesebb körű igénybevételéhez a hotelszolgáltatások kiterjesztése szükséges, amelyet a szálláshelyek és vendéglátóipari (étkeztető) egységek számának növelésén túl esetleg a meglévő szolgáltatások közelében szanatóriumi fekvő részleg kialakításával lehetne megoldani. Ezen fejlesztéseknek alapvető feltétele, hogy a rendelőintézet önkormányzati kezelésben maradjon. A fizikoterápiás részleg forgalmának növelése és a finanszírozás javítása érdekében javasoljuk a már meglévő géppark és szakszemélyzet minél gazdaságosabb kihasználását, melyhez vissza kellene állítani a korábban működött betegszállítási rendszert. A Tiszaújvárosi kistérségben a vezető halálokok számottevő mértékben életmódi tényezők által befolyásoltak. E betegségek csökkentésére javasoljuk az 51/1997. NM rendeletben életkori csoportokra előírt szűrővizsgálatok megszervezését és kivitelezését, illetve az életmódot kedvezően befolyásoló szolgáltatások és programok indítását. A szűrővizsgálatok és egészségfejlesztési programok megvalósításához mindenképpen szükség van az önkormányzat, a rendelőintézet és az ellátást nyújtó orvosok közötti együttműködési tervre. Javasoljuk a város különböző életkori csoportjait megcélzó átfogó egészségfejlesztési programok nagyobb számban és/vagy rendszeresen történő megrendezését, melyek szervezésébe ajánlott a civil szervezeteket bevonni. Közszolgáltatások köznevelés és szociális ellátás Kiemelt figyelmet javaslunk fordítani a 0-6 éves korosztályra, amelynek optimális fejlődése a legújabb kutatások szerint a felnőttkori egészségi állapotot is döntően befolyásolja. Javasoljuk célzott programok szervezését a fokozott gondozást igénylő várandósok körében, elsősorban a dohányzásról való leszoktatást célozva. 6

14 A megyei megbetegedési adatokkal összevetve a városban magasabb a fiatalok körében a legalább részben életmódi tényezőkre, ezen belül is a mozgásszegény életmódra visszavezethető megbetegedések (elhízás és mozgásszervi betegségek) aránya. Ezért az iskolás gyermekek számára a mindennapos testnevelés helyszíneit, illetve az arra rászorulóknak gyógytorna-lehetőséget kell biztosítani. Tekintettel arra, hogy a fiatalok többsége éves kora közt már kapcsolatba kerül a különböző káros szenvedélyekkel, érdemes az általános iskolai oktatásba olyan rendszeres, az önismeretet és a konfliktusmegoldási készségeket javító integrált foglalkozásokat beépíteni, amelyek bizonyítottan csökkentik az élvezeti szerek használatát. Fontos a jelenleg is működő kortárs segítői rendszer fenntartása, és a kortárs segítők bevonása ezekbe az iskolai programokba. Növekvő jelentőségű probléma a lakosság további csökkenése és elöregedése, a nyugdíjasok arányának emelkedése. A probléma elsődleges megoldásaként a szülőképes korú nők és a fiatal családok támogatását tartjuk fontosnak. Gondoskodni kell az idősek megfelelő elhelyezéséről és ellátásáról is, aminek a városra nehezedő terhe akkor csökkenthető, ha az itt élő idősek minél tovább képesek megtartani önellátó képességüket és jó egészségben érik meg az időskort. Ezt szolgálhatná az idősekre irányuló egészségfejlesztési szolgáltatások fenntartása és további bővítése. Országosan úttörő kezdeményezés lehetne egy olyan idősotthon létrehozása, amely az időskori aktivitás megőrzésére, sőt javítására teszi a hangsúlyt, a városi sportlétesítmények és a rendelőintézet által biztosítható komplex szolgáltatások kihasználásával. Civil hálózat A civil szervezetek kiemelt önkormányzati támogatása fenntartandó, és javasolt e szervezeteknek az egészségfejlesztési tevékenységekbe való intenzívebb bevonása. E szervezetek működéséhez fontos megfelelő helyiségek biztosítása, például egy olyan Civil Ház formájában, ahol a különböző tevékenységeket folytató, de máshol nem elhelyezhető civil szervezetek lehetőséget kapnának foglalkozások és rendezvények megtartására. Városvezetés Javasoljuk a városfejlesztési terv kiterjesztését hosszabb időtávra; valamint a sport- és egészségturizmus irányába történő nyitás lehetőségeinek áttekintését, és kistérségi fejlesztési terv készítését a kistérség más településeivel együtt. Javasoljuk a civil szervezetek támogatásának bővítését, a lakosság minél szélesebb körű bevonását közvetetten a civil szervezetek révén, illetve közvetlenül is a város jövőjének tervezésébe. 7

15 BEVEZETÉS Az egészség a magyar társadalomban folyamatosan tárgya a közbeszédnek, sajnálatos módon többnyire negatív megvilágításban. Ennek oka az, hogy a népesség egészségi állapota alapján hazánk nemzetközi összehasonlításban rendre a kedvezőtlenebb helyzetű országok közé kerül. A kedvezőtlen helyzetet jól illusztrálja, hogy 2012-ben a Magyarországon született fiúcsecsemők által várhatóan megélt életévek száma az Európai Unió 28 tagállama közül a 24. legalacsonyabb, a lánycsecsemők által várhatóan megélt életévek száma a 25. legalacsonyabb volt 1. Ismert az is, hogy az ország lakosságának egészségét jellemző kedvezőtlen átlagok nagyon jelentős területi különbségeket rejtenek: az országon belül a legrosszabbak az egészség-mutatók az északkeleti (Borsod-Abaúj- Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg) és a délnyugati (Somogy, Baranya) megyék lakossága körében 2. A rossz egészségi állapot szorosan összefügg az ugyanezen területeket jellemző deprivált társadalmigazdasági helyzettel 3,4, ami hazánkban különösen erősen befolyásolja a férfiak 25 éves korban még várhatóan megélt éveinek számát 5. A leginkább deprivált hazai térségekben (amelyekben az ott élők alacsony jövedelműek és iskolázottságúak, magas a munkanélküliség, magas az egyszülős és/vagy sokgyermekes családok aránya, és zsúfoltak a lakások) a férfiak körében az országos átlaghoz képest 37, nők körében 55%-kal magasabb a 65 éves kor előtt bekövetkező halálozás 2. A népesség kedvezőtlen egészségi állapota nem tükrözi sem az ország gazdasági fejlettségét 3, sem azt, hogy a lakosság magasra értékeli az egészség fontosságát megkérdezés esetén. Egy közelmúltban lebonyolított felmérés 6 válaszadói 1-10 közötti skálán 7 8,64-es átlagra értékelték az egészség fontosságát, de csak 5,99 pontra értékelték mindazt, amit az egészségük érdekében tesznek. Az egészség fontosságának a legmagasabb pontszámot a nem dolgozó (gyes-en, gyed-en lévő, nyugdíjas, stb.) válaszolók adták. (Megjegyzendő, hogy a megkérdezettek városlakó, legalább középfokú végzettségű, internetet használó felnőttek voltak, vagyis viszonylag jobb helyzetű társadalmi rétegekhez tartoztak. Egy olyan felmérés, amelynek válaszadói tükrözték volna a magyar 1 Life expectancy at birth, by sex, Eurostat. lekérve október Juhász A., Nagy Cs., Páldy A., Beale L.: Development of a Deprivation Index and its relation to premature mortality due to diseases of the circulatory system in Hungary, Social Science & Medicine 2010;70(9): lekérve október Mészáros J., Harcsa I. (szerk.): Helyzetkép a népesség egészségi állapotáról. Barankovics István Alapítvány, Budapest Nagy Cs., Juhász A., Beale L., Páldy A.: Mortality amenable to health care and its relation to socio-economic status in Hungary, European Journal of Public Health 2012; 22(5): lekérve október Health inequalities in the EU Final report of a consortium. Consortium lead: Sir Michael Marmot. EU lekérve október Egészségmagatartás kutatás Béres Egészség Hungarikum Program lekérve október : legrosszabb (legkevésbé fontos), 10: legjobb (legfontosabb) 8

16 népesség demográfiai összetételét, vélhetően még nagyobb szakadékot jelenített volna meg az egészség elvi fontossága és az egészség érdekében végzett cselekvések közt.) Ugyanezen vizsgálatban az egészséges életmódra törekvés legnagyobb akadályaként a válaszadók több mint fele az anyagi korlátokat, több mint harmada az idő hiányát, egyharmada az elhatározás hiányát, illetve a kényelmet jelölte meg a legnagyobb jelentőségű korlátnak. Felmerül a kérdés, hogy ha a népesség fontosnak tartja az egészség kérdését, de különféle okok miatt mégis a kívántnál kevesebbet tud azzal foglalkozni, hogyan lehet ezen változtatni? Beszéljünk és írjunk többet az egészségről? Adjunk még több információt arról, hogyan kell helyesen táplálkozni, mennyit és mit kell mozogni, milyen szűrővizsgálatokat mikor érdemes igénybe venni? Létesítsünk még több kórházat és rendelőintézetet? Manapság már számos, tudományos kutatásokból származó bizonyítékkal rendelkezünk arról, hogy a népesség egészségi állapotát nem elsősorban az határozza meg, hogy szavakban mennyire gondolják azt fontosnak az emberek; sőt mi több, az egészségügyi ellátórendszer helyzete is korlátozott jelentőségű. Sokkal nagyobb hatással vannak a népesség egészségére azok a láthatatlan strukturális tényezők, amelyek a társadalom működését, szerkezetét, gazdaságát, az épített és természeti környezetet, az oktatási, az egészségügyi, és a szociális intézmények minőségét és működésük feltételeit is megszabják politikai, gazdasági, jogi és pénzügyi döntések sorozatával. Ezt a felismerést tükrözte az az ábra, amely 1999-ben jelent meg a New Yorki Tudományos Akadémia kiadványában, amely a fejlett országok társadalmi-gazdasági tényezőinek az egészségre gyakorolt hatását bizonyító kutatásokat összegezte 8 (1.a. ábra). A Kanadai Interdiszciplináris Kutatóintézet 9 ehhez képest kategóriánként és számszerűen is némileg eltérően határozta meg az egészségre hatást gyakorló legfontosabb tényezők jelentőségét (1.b. ábra). Ez utóbbi ábra az ún. Kirby-jelentésben látott napvilágot 10, amely a kanadai szövetségi kormánynak a kanadai egészségügyi rendszerre és a népesség egészségi állapotára gyakorolt hatásáról készült, s amelyet az ország parlamentje 2002-ben tárgyalt meg. Mindkét ábra megegyezik azonban abban, hogy a népesség egészségi állapotának alakulásában az egészségügy jelentőségét legfeljebb 25%-ra becslik; a társadalmi, gazdasági és ökológiai tényezők jelentőségét viszont legalább 50%-ban határozzák meg. Az Európai Unióban ban, Finnország EU-elnöksége alatt, annak egyik jelentős eseményeként jelent meg az a könyv, amely az előzőekhez hasonlóan amellett érvelt, hogy az emberek egészségi állapotának nemzeti és nemzetközi szintű javítása legnagyobb mértékben nem az egészségügy / betegellátás révén 8 A. R. Tarlov: Public policy frameworks for improving population health. Annals of the New York Academy of Sciences, 1999; 896: doi: /j tb08123.x 9 Canadian Institute for Advanced Research, CIAR 10 The Health of Canadians - The Federal Role. Interim Report on the state of health care system in Canada. Chair: The Honourable Michael J. L. Kirby. March lekérve október 23. 9

17 fejleszthető, hanem a mindennapi életkörülmények, az oktatás, a munkahelyek biztosítása, stb. révén, tehát olyan döntésekkel, amelyek az egészség társadalmi meghatározó tényezőit javítják ábra: Az egészséget meghatározó tényezők becsült hatása a népesség egészségi állapotára a. a New Yorki Tudományos Akadémia szerint 5% 20% gének és biológiai tényezők egészségmatatartás 57% 18% egészségügyi rendszer társadalmi és ökológiai tényezők Forrás: Tarlov: Public policy frameworks for improving population health. Ann N Y Acad Sci, b. a Kirby-jelentés szerint 15% 10% biológiai és öröklött tényezők fizikai környezet 50% egészségügyi rendszer 25% társadalmi és gazdasági környezet Forrás: The Health of Canadians - The Federal Role. Interim Report on the state of health care system in Canada, Ma már számos tudományos bizonyítékon alapuló megállapításnak tekinthető, hogy az egészséget nem elsősorban egészségügyi, hanem az egészségre hatást gyakorló minden tényezőt befolyásoló átfogó politikai döntésekkel lehet fejleszteni. Ezen tényezők összességét jeleníti meg az az ábra, 11 Ståhl T, Wismar M, Ollila E, Lahtinen E, Leppo K (eds). Health in All Policies. Prospects and potentials. Ministry of Social Affairs and Health and European Observatory on Health Systems and Policies, Helsinki lekérve október

18 amelyet az Egészségügyi Világszervezet (EVSz, az ENSZ szakosított, népegészségüggyel foglalkozó intézménye) tett közzé, egy olyan bizottság munkájának eredményeként, amelynek feladata a népesség egészségi állapotát meghatározó társadalmi tényezők teljes körű feltérképezése volt 2005 és 2008 között 12 (2. ábra). 2. ábra: Az egészséget és az egészségi egyenlőtlenségeket meghatározó tényezők elméleti kerete Forrrás: Closing the gap in a generation: health equity through action on the social determinants of health. WHO, Az ábra bal oldalán láthatók azok a strukturális tényezők, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolják a populáció egészségi állapotára; ettől jobbra láthatók a társadalmi csoportok, illetve az egyén szintjén erős hatást gyakorló, de a strukturális tényezők által befolyásolt egészség-determinánsok. Az egészségügyi ellátás jelentősége hangsúlyos, de korlátozott. Az ábra alapján az is érthető, hogy mivel a populációk egészségi állapotának mutatói a legjobb és legrosszabb helyzetűek adatait is tartalmazzák, az átlag legnagyobb mértékű javítása főleg a legrosszabb helyzetű rétegek egészségi állapotának fejlesztésével, vagyis az egészségi állapotban fennálló egyenlőtlenségek csökkentésével érhető el, ami összhangban van a társadalmi igazságosság elvével is. A fentiekre való tekintettel nagy jelentőséggel bír az, ha az ország egy lakosra jutó bruttó hazai termék szerint legkevésbé fejlett régiójának 13 egyik települési önkormányzata egészségtervet készíttet, hangsúlyt adva a településen lakók egészsége iránti elkötelezettségének, megértve a 12 Closing the gap in a generation: health equity through action on the social determinants of health. Final Report of the Commission on Social Determinants of Health. World Health Organization, lekérve október Az egy főre jutó bruttó hazai termék régiónként, Központi Statisztikai Hivatal lekérve október

19 fejlesztéshez szükséges hosszútávú és átfogó politikai tervezés szükségességét. A tudományos kutatások elmúlt évtizedekben felhalmozott, fentebb leírt bizonyítékait figyelembe véve Tiszaújváros egészségtervét és a helyzetleírás alapján megfogalmazott javaslatokat az Egészségügyi Világszervezet elméleti kerete alapján készítettük el, figyelembe véve azokat a lehetőségeket, amelyekkel egy hazai városi önkormányzat rendelkezik az egészséget befolyásoló társadalmi és gazdasági tényezők alakításában. Az EVSz ajánlásának megfelelően 12 először a város lakossága létszámának és egészségi állapotának jellemzőit írjuk le a megye és a régió, valamint az ország lakosságának jellemzőivel összehasonlítva. Ezt követően vizsgáljuk az egészségmagatartás jellemzőit, ugyancsak megyei és országos kitekintésben, majd a lakosság társadalmi helyzetét mutatjuk be, amelyet döntően az iskolázottság, foglalkozás és jövedelem határoz meg. E tényezőket azonban a helyi önkormányzat közvetlenül nem, csak politikai döntésekkel, a gazdaság és a közszolgáltatások révén tudja alakítani. Ugyanez igaz azon köztes tényezőkre, mint anyagi körülmények, társas összetartozás, kockázati és egészségmagatartás, stb., amelyek közvetlenül befolyásolják az egészségi állapotot, de amelyeket áttételesen szintén a helyi gazdasági, társadalmi és politikai viszonyok alakítanak. Ezért a továbbiakban röviden ismertetjük a helyi gazdaságot, amely a foglalkoztatás és azon keresztül a jövedelemszerzés legnagyobb volumenű lehetőségeit megteremti és fenntartja. Az infrastruktúra és a közszolgáltatások részei a gazdaságnak, munkalehetőségeket teremtenek, de közvetlen hatásuk is van a lakosság mindennapi életkörülményeinek minőségére, a település vonzerejére. Alapvető fontosságúnak gondoljuk a társadalmi normák és értékek rövid leírását az egészségtervben, hiszen ezek olyan strukturális tényezők, amelyek minden más egészségdeterminánsra hatnak, ezért bár figyelembe vételük tudomásunk szerint először történik meg hazai egészségterv kapcsán a stratégiai tervezésben szempontként kell szerepelniük. Végül a települési szintű irányítás (városvezetés), vagyis a helyi önkormányzat jellemzőit összegezzük, tekintettel annak kulcsjelentőségére az Egészségügyi Világszervezet egészségmodellje szerint a populáció egészségét és annak lakosságcsoportok közti eloszlását közel kétharmadnyi súllyal befolyásoló társadalmi és gazdasági, valamint fizikai környezeti tényezők alakításában. Tudomásunk szerint a hazai egészségtervek közül a tiszaújvárosi az első, amelyben az Egészségügyi Világszervezet egészségmodellje szolgál a helyzetleírás és a tervezés alapjául. Reméljük, hogy az ezen alapra épített egészségterv beteljesíti küldetését, és megfelelő támpontot jelent olyan önkormányzati döntésekhez, amelyekkel Tiszaújváros lakosságának viszonylag kedvező egészségi állapota és életminősége tovább javítható. 12

20 fő TISZAÚJVÁROS LAKOSSÁGÁNAK JELLEMZŐI 1. NÉPESSÉG A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint az állandó népesség az adott településen állandó bejelentett lakcímmel rendelkezők összessége, a lakónépességbe az életvitelszerűen az adott településen élők tartoznak ben Tiszaújvárosban főnek volt állandó bejelentett lakcíme, ebből 9531 fő (53,6%) volt nő. A nemek arányát tekintve nincs számottevő eltérés a Borsod-Abaúj- Zemplén megyére jellemző értéktől, ahol 52,4% a nők aránya. Az állandó népesség száma között 131 fővel (0,7%) csökkent, mely messze alatta marad a megyei szinten tapasztalt 5,5%-os népességcsökkenésnek (3. ábra). 3. ábra: Az állandó népesség számának változása között Tiszaújvárosban Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis (Statinfo) Területi statisztika A 2012-es adatokat nemenként és korcsoportonként bontva (1. táblázat) megállapítható, hogy a legidősebb korosztályt leszámítva a férfiak aránya minden korcsoportban magasabb, mint a nőké. A 15 év alatti férfiak aránya meghaladja a 65 év felettiek arányát, és a populáció csaknem háromnegyede tartozik a éves korcsoportba. A nők esetében ezzel szemben a 65 év felettiek aránya magasabb, mint a gyermekek aránya, és közel 71%-uk tartozik az aktív lakossághoz. Borsod- Abaúj-Zemplén megyében is hasonló mintázat állapítható meg, mind a nemek egymáshoz viszonyított arányát, mind a nemeken belül az egyes korcsoportok arányát tekintve. A férfiak települési, megyei, és országos adatait összevetve nincs lényeges eltérés a korcsoportok arányát tekintve, a nők esetében azonban Tiszaújvárosban magasabb a évesek, és alacsonyabb a 65 év felettiek aránya. 13

21 1. táblázat: Tiszaújváros és Borsod-Abaúj-Zemplén megye állandó lakosainak megoszlása nem és korcsoport szerint, 2012 Korcsoport Férfiak Nők fő % fő % Tiszaújváros 0-14 év , , év , ,71 65-x év , ,27 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 0-14 év , , év , ,84 65-x év , ,53 Magyarország 0-14 év , , év , ,56 65-x év , ,11 Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis (Statinfo) Területi statisztika A korcsoportok arányának változása látható külön a két nemben 2005 és 2012 között a 4. ábrán, melyből egyértelműen leolvasható az idős népesség arányának emelkedése és a fiatalok arányának csökkenése az elmúlt években. 4. ábra: A férfi és a női lakosság korcsoportos megoszlásának változása Tiszaújvárosban között 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0-14 éves nők aránya éves nők aránya 65-X éves nők aránya 0-14 éves férfiak aránya éves férfiak aránya 65-X éves férfiak aránya 0% Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis (Statinfo) Területi statisztika Az öregedési index az idős (65 év feletti) népesség arányát mutatja meg a gyermeknépességhez (15 év alattiak) viszonyítva. Az 5. ábrából egyértelműen látszik az arány emelkedése az elmúlt években, azonban Tiszaújvárosban, B.-A.-Z. megyéhez hasonlóan és az ország egészétől eltérően, még nem haladta meg az értéke az 1-et, ami azt jelenti, hogy a legidősebbek aránya alatta marad a 14

22 öregedési index öregedési index legfiatalabbak arányának, azaz az elöregedés mértéke ezeken a területeken még nem éri el az országos szintet. 5. ábra: Az öregedési index változása Tiszaújvárosban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon között 1,15 1,05 0,95 Tiszaújváros 0,85 0,75 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 0,65 0, Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis (Statinfo) Területi statisztika Ha azonban nemenként külön vizsgáljuk az öregedési index alakulását (6. ábra), szembeötlő az eltérés az adatok között. A megyei és az országos adatokhoz viszonyítva mindkét nemben Tiszaújváros van a legkedvezőbb helyzetben, ugyanakkor a nők esetében 2010 óta 1-nél magasabb az öregedési index értéke, míg a férfiak esetében 2012-ben is csak 0,67 volt. Az adatokból látható, hogy az elöregedési folyamat lassabb a településen, mint akár a megyében, vagy az országban. 6. ábra: Az öregedési index változása nemi bontásban Tiszaújvárosban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon között 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 Tiszaújváros nők Borsod-Abaúj-Zemplén megye nők Magyarország nők Tiszaújváros férfiak Borsod-Abaúj-Zemplén megye férfiak Magyarország férfiak 0, Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis (Statinfo) Területi statisztika 15

23 A 2011-es népszámlálás adatai alapján mutatja a város lakosságának nem szerinti megoszlását 5 éves életkori csoportonként a 7. ábrán látható korfa, amely az öregedő népességű társadalmakra jellemző urna alakú. A 45 év alatti korcsoportokban kismértékű férfitöbblet figyelhető meg, amely 45 év felett átfordul női többletté; ennek mértéke emelkedik a kor előrehaladtával, a nők magasabb várható élettartamát szemléltetve. Az aktív korúak esetében megfigyelhető az és a éves korcsoportok kiugró aránya, mely az 1950-es évek eleji Ratkó-korszak abortusz-tilalma miatt megnövekedett születésszám évtizedekkel későbbi, két generációt érintő következménye. 7. ábra: Tiszaújváros lakosságának megoszlása nem és korcsoport szerint a 2011-es népszámlálás adatai alapján Nő Férfi 10% 5% % 5% 10% Forrás: KSH Népszámlálási adatok, 2011 A lakónépességet tekintve 2012-ben fő élt életvitelszerűen a városban, a 2004-es adatokhoz képest 2,9%-os csökkenést mutatva (szemben a megyei szinten tapasztalható 6,8%-os csökkenéssel). A női lakosok száma 2012-ben 8927 fő (53,6%) volt. A lakónépesség számának változását nemi bontásban szemlélteti a 8. ábra 2004 és 2012 között. 16

24 fő 8. ábra: Az év végi lakónépesség számának alakulása között Tiszaújvárosban év nők férfiak Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis (Statinfo) Területi statisztika 2. NÉPMOZGALOM A népmozgalom a népesség létszámában és összetételében végbemenő változásokat vizsgálja. A népesedési folyamatokat alapvetően az élveszületés, a halálozás és a vándorlás határozza meg. A természetes népmozgalom leírása a vándorlást (migrációt) figyelmen kívül hagyva csak az élveszületés és a halálozás folyamatait vizsgálja, amelyek az élveszületési és halálozási arányszámokkal jellemezhetők. Ezen mutatók az élveszületések és a halálozások számát az évközepi lakosságszámhoz viszonyítják; e két arányszám különbsége adja a természetes szaporodási arányszámot. Nő a népesség, ha a természetes szaporodási arányszám értéke pozitív; a lakosság fogyását jelzi, ha a mutató negatív. A természetes népmozgalmat 2004 és 2012 között vizsgálva megfigyelhető, hogy az élveszületési arányszám értéke 9,33/1000 fő és 10,01/1000 fő között ingadozott, ami nem maradt el jelentősen a megyei értékektől, amely viszont 2008 óta folyamatosan csökken (9. ábra). A halálozási arányszám a vizsgált periódusban 7,07/1000 fő és 7,84/1000 fő között ingadozva összességében enyhe emelkedést mutatott. Fontos azonban kiemelni, hogy míg az élveszületési arányszám B.-A.-Z. megyében és Tiszaújvárosban nem különbözik számottevően, ezzel szemben a város halálozási arányszáma jelentősen alatta maradt a megyei értékeknek. Mindezekből következik, hogy a megyei szinten nyilvánvaló természetes fogyás a városban még nem jelentkezett, bár a csökkenő tendencia már látszik. 17

25 ezrelék ezrelék 9. ábra: Az élveszületési, halálozási és természetes szaporodási arányszám alakulása Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében között Élveszületési arányszám Tiszaújváros Élveszületési arányszám Borsod-Abaúj-Zemplén megye Halálozási arányszám Tiszaújváros Halálozási arányszám Borsod- Abaúj-Zemplén megye Természetes szaporodási arányszám Tiszaújváros Természetes szaporodási arányszám Borsod-Abaúj- Zemplén megye Az ábrán az egyes adatsorokra illesztett lineáris trendvonalak láthatóak. Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis (Statinfo) Területi statisztika A migrációról az 1000 főre jutó belföldi vándorlási különbözet tájékoztat, ami a Tiszaújvárosba állandó vagy ideiglenes jelleggel bejelentkezők, valamint visszavándorlók és az onnan más közigazgatási egységbe állandó vagy ideiglenes jelleggel bejelentkezők és visszavándorlók számának különbözete. Ez a mutató 2004 óta folyamatosan negatív a 2011-es évet leszámítva, azaz többen vándorolnak el, mint amennyien beköltöznek. Ez a tendencia egyébként jellemző a megye, sőt az Észak-Magyarországi Régió egészére is (10. ábra). Ugyanakkor az elmúlt években a különbség mértéke csökkent az el- és bevándorlók száma között. 10. ábra: A belföldi vándorlási különbözet alakulása Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében között 0, ,005-0,01-0,015 Belföldi vándorlási különbözet 1000 főre Tiszaújváros Belföldi vándorlási különbözet 1000 főre Borsod-Abaúj-Zempl én megye -0,02 Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis (Statinfo) Területi statisztika 18

26 ezrelék A népmozgalmi eseményekhez sorolhatók a családokkal kapcsolatos jelenségek is. A 11. ábrán látható a házasságkötések és válások számának alakulása 1000 lakosra vonatkozóan 2004 és 2012 között Tiszaújvárosban és B.-A.-Z. megyében. A házasságkötések esetében mind megyei, mind városi szinten csökkenő tendencia látszik. Míg 2004-ben Tiszaújvárosban 5,67 házasságkötés jutott 1000 főre, addig 2012-re ez az arány már csak 4,01/1000 fő volt. A válások esetében is megfigyelhető a negatív tendencia, ennek mértéke viszont kisebb (2004-ben 3,42 válás jutott 1000 főre, 2012-ben pedig 3,06). 11. ábra: A házasságkötések és válások arányszámának alakulása Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében között 7 6,5 6 5,5 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 Házasságkötési arányszám Tiszaújváros Válási arányszám Tiszaújváros Házasságkötési arányszám Borsod- Abaúj-Zemplén megye Válási arányszám Borsod-Abaúj-Zemplén megye Az ábrán az egyes adatsorokra illesztett lineáris trendvonalak láthatóak. Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis (Statinfo) Területi statisztika A városban élők családi állapotát illetően a 2011-es népszámlálás adatai alapján a 14 év feletti lakosság 32%-a nőtlen vagy hajadon, 44%-a házas; 13% az özvegyek és 11% az elváltak aránya. A nem házasok 11%-a él élettársi kapcsolatban. A férfiak körében másfélszer magasabb az egyedülállók, nők körében ötször magasabb az özvegyek aránya a másik nemhez viszonyítva. A megyei adatokkal összevetve az eredményeket, csak az özvegyek és elváltak esetében látható említésre méltó különbség, amennyiben a tiszaújvárosi nők körében alacsonyabb az elváltak, és magasabb az özvegyek aránya (12. ábra). 19