Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Átírás

1 Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (06 56) Fax: (06 56) Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfő és péntek: 8 12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: kozeptiszavideki@zoldhatosag.hu Ikt.sz.: /2010. Ea: Hegedűsné dr. Körmendi Rita (56/ ) Tárgy: Albertirsa, Dolina Kft. egységes környezethasználati engedélye Vízikönyvi szám: Gerje/874 A Dolina Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2730 Albertirsa, Külterület hrsz. 3763) Albertirsa, külterület 3763 hrsz. alatti, bővítésre tervezett tüzihorganyzó üzem egységes környezethasználati engedélyezési eljárása során az alábbi döntést hoztam: Határozat A Dolina Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2730 Albertirsa, Külterület hrsz. 3763) környezethasználó részére az Albertirsa, Külterület 3763 hrsz. alatti, bővítésre tervezett tüzihorganyzó üzem létesítményre vonatkozóan az egységes környezethasználati engedélyt megadom. Az egységes környezethasználati engedély a jogerőre emelkedés napjától, a következőkben részletezett tevékenységre/létesítményre, a meghatározott feltételek, kötelezettségek teljesítése esetén szeptember 30-ig érvényes: Azonosító adatok: 1. Az engedélyesre vonatkozó adatok: Megnevezés: Dolina Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (rövidített név: Dolina Kft.) Székhely: 2730 Albertirsa, Külterület hrsz KÜJ szám: Cégjegyzékszám: Cg Statisztikai számjel (KSH): A fő gazdasági tevékenység TEÁOR kódja: 2562 Fémmegmunkálás 2. A létesítmény jellemzői: Cím: 2730 Albertirsa Külterület hrsz Helyrajziszám: Albertirsa külterület 3763 Telephely jellemző EOV koordinátái: Telephely bejárat pontja: EOV X=210814; EOV Y= Meglévő veszélyes hulladék gyűjtőhely középpontja: EOV X=210867; EOV Y= Tervezett csarnok középpontja (P002 pontforrás légmosó berendezés kürtője) és egyben a 120m-es védelmi övezet középpontja: EOV X = ,9; EOV Y = KTJ Telephely szám:

2 KTJ Létesítmény szám: Telephely területe: bővítésel együtt m 2 Új tervezett csarnoképület: 1281 m 2 Kiszolgáló és kapcsolódó létesítmények: Parkoló: 1000 m 2 Manipulációs tér: 380 m 2 Új szociális létesítmények: 140,8 m A tevékenység alapadatai: Megnevezés: Fémfelületkezelés az ún. száraz horganyzási eljárással. Az üzemben korszerű, az acéltermékek korrózióvédelmét biztosító eljárást alkalmaznak, amely a termékek hosszú élettartamát biztosítja. A tevékenység folytatásával érintett települések: Albertirsa Termelési kapacitás: tonna/év horganyzott késztermék Kezelőkád összes belső hasznos térfogata: 200,2 m 3 Tervezett üzemóra: 22,5 h/nap, 256 nap/év Alkalmazottak száma: 45 fő (15 fő/műszak) NOSE-P kód: A létesítményben előállított termékek: épületlakatos termékek sorozat termékek egyéb acél szerkezetek I. A létesítményben végzett tevékenységek A Dolina Kft. Albertirsa ipari területén található, Albertirsa külterület 3763 hrsz. alatti tüzihorganyzó telephelyén korszerű tüzihorganyzó technológiát működtet. A felületkezelés az un. száraz horganyzási eljárással történik, mely egy korszerű, az acéltermékek korrózióvédelmét biztosító eljárás, amely a termékek hosszú élettartamát biztosítja. Munkafolyamat: Alapanyag fogadása anyagelőkészítés felfüggesztés Felületkezelés száraz horganyzási eljárás Felület előkészítés: Zsírtalanítás Pácolás cinktelenítés Pácolás vastalanítás Fluxozás Szárítás Horganyzás Fő tevékenységet kiszolgáló folyamatok: Kemencék - hőcserélő Szennyezett levegő elszívó és kezelő berendezések Anyagmozgatás; karbantartás; Raktározás hulladék gyűjtés Irodai tevékenység szociális igények kiszolgálása

3 Alapanyagok fogadása, anyagelőkészítés felfüggesztés A horganyzandó termékek kizárólag közúton, teherautóval, és kamionnal a M3 autópályán és a 4-es számú főközlekedési útvonalon érkeznek. A beérkezett áruk rendszerint kötegelve, raklapokra erősítve, vagy konténerbe rakva kerülnek beszállításra. Ezeket villástargoncával szedik le a teherautóról, kamionról, és rakják le a manipulációs térre, ahol a termékeket az anyag minőség és terjedelem figyelembevételével a dolgozók horganyzó gerendákra függesztik és rögzítik acélhuzal (drót) vagy lánc segítségével (ez a készülékezés művelete). Az egységrakomány beadása a felület-előkészítőbe Az előkészítő (maniplácós) munkaterületen, 1 db talajszintről kézzel vezérelhető híddaru működik. A daru feladata a nehéz és terjedelmes munkadarabok, valamint a megrakott és üres gerendák mozgatása és elvitele a láncpálya elé. A láncpályához vitt szerelt gerendákat a láncpálya a nyitott fogadó ajtón keresztül előbbre viszi a felület-előkészítőben működő második híddaru alá. A felület-előkezelő területén üzemelő híddaru felveszi a rakományt, beemeli az első kezelőkád fölé, majd leteszi. Közben a zsilipkamra ajtaja bezáródik. E műveletek alatt az elszívó ventilátor teljes kapacitással üzemel megakadályozva, hogy a felület-előkészítő légteréből a vegyszer gőzök ki jussanak a csarnok légterébe. Ezzel biztosítják az egészséget nem károsító munkahelyi légteret Felületkezelés A tervezett felületkezelés az un. száraz horganyzási eljárás. A száraz technológia előnyei a nedves eljárással szemben: A felületaktiváló anyag (flux só) vizes oldata egy külön kezelő kádban van elhelyezve, amelybe a pácolást követő öblítések után a termékeket bemártják. Így a horganyzókád teljes térfogata kihasználható a felületkezelésre. A nedves eljárásnál a felületaktiváló szer habosított állapotban a fémolvadék tetején úszik, ezen keresztül történik a munkadarabok bemerítése a horganyolvadékba. A száraz technológiánál a kénsavas pácolás helyett sósavas pácolást alkalmaznak. A pácolási hőmérséklet 50 o C helyett 20 o C Felület előkészítés: Felület-előkezelő kádak műszaki specifikációi: A tervezett kádelosztás: Zsírtalanító kád 1 db Cinktelenítő kád 1 db Vaspác kád 6 db Öblítő kád 2 db Folyósítószeres kád (Flux-kád) 1 db a kádak külső mérete: h x sz x m = 7,0 x 1.8 x 2,25 m = 28,4 m 3 a kádak belső hasznos mérete: h x sz x m = 7,0 x 1.3 x 2,2 m = 18,2 m 3 a felület-előkezelő teljes befoglaló mérete a burkolattal együtt: h x s z x m = 28,0 x 11,5 x 7,5m 2415 m 3 a kádak feletti légtér:1 800 m 3 a kádak acélszerkezetűek, sav-, és lúgálló bevonattal készülnek, feltöltő és leürítő csonkokkal a kármentő mérete: h x s z x m = 27,3 x 10,5 x 3,0 m = 860 m 3 a burkolat alatti légtér szellőztetésére beépített elszívó ventilátor teljesítménye: m 3 /h

4 4 A.) Zsírtalanítás A felületek zsírtalanítása a horganyzandó árukon található, megmunkálásból származó olaj-, zsír-, rozsda és egyéb poros jellegű szennyeződés eltávolítását jelenti, amit az első zsírtalanító kádba történő merítéssel érnek el. a zsírtalanítókád töltési magasság: 1.9 m, kezelési idő (műveleti idő):a szennyeződéstől függően perc, alkalmazott vegyszer: Ridoline kezelési hőmérséklet: C (téli, hideg munkadarabok felmelegítésétől függően állítandó be) az oldat fűtését a kádban elhelyezett melegvízzel üzemeltetett hőcserélő biztosítja, automatikus hőfok ellenőrzéssel és szabályozással, (a hőcserélő a kád homlokfalánál, védőpalánk mögött kerül elhelyezésre) az elhasználódott és a munkadarabokkal kihordott vegyszert valamint az elpároló vizet (vízveszteség) hetente pótolják. Anyagmérleg: Input: zsírtalanító vegyszer: Ridoline 0,14 kg/tonna készáru Friss víz: 4,6 liter/tonna készáru Output: kimerült zsírtalanító oldat: 4,4 l/tonna kész áru Olajos iszap: 0,1 kg/tonna készáru Munkadarabbal kihordott elpárolgott és kihordott oldat: 0,24 kg/tonna készáru B.) Pácolás A munkadarabokon lévő légrozsda, öntési kéreg, meleghengerlési reve eltávolítása céljából a munkadarabokat higított sósavban pácolják. Erre a célra 1 db cinktelenítő kádat, 6 db vaspáckádat különböző savkoncentrációval és 2 db öblítő kádat terveznek. Cinktelenités savas pácolással kezelési idő: változó, perc a felrakódott horganyréteg vastagságától függően. kezelési hőfok: 20 C (környezeti) Vas pácolás pácolási idő: perc, kezelési hőfok: kb. 30 C Az oldat fűtését a kádban elhelyezett melegvízzel üzemeltetett hőcserélő biztosítja, automatikus hőfok ellenőrzéssel és szabályozással. A hőcserélő a kádak homlok oldalánál, védő palánk mögött kerül elhelyezésre. C.) Pácolás utáni öblítés (2 kádban) kezelési idő: 2 perc,20 C -on, (környezeti hőfokon) kád töltet: csapvíz Anyagmérleg: Input: ipari sósav (34%- os) % os oldata 35 kg/tonna készáru Friss víz (oldathoz és öblítéshez): 18,1 liter/tonna készáru Inhibitor: 0,12 kg/tonna készáru Output: kimerült cinkpáclé: 4,7 l/t készáru Kimerült vaspáclé: 23,3 l/t készáru Iszap: 2,87 Sósavgőz: 0,0567kg/tonna készáru Elszívott levegőben lévő FeCl 2 ; és ZnCl 2 : 0,0026 kg/t készáru

5 5 D.) Fluxolás felületaktiválás A fluxolás célja, hogy a folyékony horgany megfelelően be tudja nedvesíteni az acél felületét, ami a tűzihorganyzásnál lejátszódó reakciók alapfeltétele, illetve az ammónium-klorid tartalmú aktiváló szerek a horganyolvadékba történő bemártás során még járulékos pácoló hatást (felülettisztítást) is kifejtenek. kezelési idő: 2 perc, kb. 20 C - on (környezeti hőfok) alkalmazott vegyszer: Desoxon ammónium-klorid - cink-klorid kettős-só % -os, oldata vegyszerigény: 2,6 kg/t készáru Anyagmérleg: Input: Desoxon 20 % os oldata: 2,2 kg/tonna készáru Friss víz: 8.8 liter/tonna készáru Output: kimerült flux oldat 6 l/tonna készáru Iszap: 0,3 kg/tonna készáru Elszívott levegőben lévő fluxbomlástermék: 0,00051 kg/tonna készáru E.) Felület előkészítéshez tartozó kisegítő műveletek Vízleszárítás: A vízleszárítás a felület-előkészítő sor végéhez kapcsolódó, zárt rendszerű, aknás szárító kemencében történik. A falazata hőszigeteléssel és érintésvédelemmel ellátott. Az égési sérülés elkerülésére védőburkolattal van körülvéve. A szárító kemence feladata a nedves munkadarabokon megtapadt víz eltávolítása és a felületaktiváló szer (a Flux-oldat) rászárítása a munkadarabok felületére. Az előkezelőtől elszívott levegő tisztítása, a légmosó berendezés működése A felület-előkezelő légterét m 3 /h teljesítményű ventilátor szívja meg, és a szennyezett levegőt légmosóba nyomja be. A légmosó feladata, hogy az elszívott levegőből a káros anyagot, a sósav gőzt eltávolítsa. A sósavas szennyeződés eltávolítására, kimosására friss vizet használnak, (1 liter/tonna készáru) mivel a sósavgőz és az elszívott levegőben még előforduló egyéb szervetlen eredetű vegyület, ami szol formában lehet jelen, vízben jól oldódik és ezáltal a kibocsátott tisztított levegő káros anyag tartalma a megengedett határérték alá szorítható. A légmosó működtetése teljesen automatikus. Mérőszonda ellenőrzi a mosófolyadék sósavtartalmát és intézkedik annak lecserélésére. A légmosó berendezés két fő részből áll: abszorpciós egység kiszolgáló és vezéregység Az abszorpciós egység központi, hengeres testből áll amelyben a légszennyező anyag a beadagolt folyadékban elnyelődik. A káros anyaggal szennyezett levegő a torony alsó részén lép be és a tisztított levegő a mosótorony tetején, a legmagasabb ponton lép ki. (a kibocsátási magasság 15 m, a kürtő átmérője 1200 mm, a légáram sebessége a kibocsátás helyén 12,3 m/s) (a ventilátor csak akkor működik teljes kapacitással amikor a felület-előkezelő bemenő, vagy a kimenő ajtaja nyitva van, egyéb időszakokban csökkentett teljesítménnyel üzemel, így az átlagos teljesítmény kb m 3 /h és a kibocsátási gázsebesség is 3-4 m/s) Az abszorpciós toronyban foglal helyet a labirint elosztórácsos szerkezet ill. a Raschig gyűrűs töltet a folyadék és a gáz érintkezési idejét megnövelő, az elnyeletési

6 6 hatásfokot javító egység valamint a beadagolt folyadékot elporlasztó fúvókákkal ellátott csőrendszer. A mosótorony belső terében két szinten helyezkedik el a porlasztó fúvóka rendszer. A fúvókákból kilépő permetkúp finom részecskéi nagy felületet képeznek, amelyben a levegő gáz halmazállapotú káros anyag tartalma a folyadékban elnyelődik. A mosóoldat ezután a nehézségi erő következtében visszakerül a mosótorony aljába, a folyadéktárolóba. A torony felső terében foglal helyet a labirint rendszerű cseppleválasztó egység, ami az áramló levegő magával ragadott folyadék cseppeket leválasztja, és visszajuttatja a mosórendszerbe. Kiszolgáló egység: A kiszolgáló egység feladata a mosófolyadékban (frissvízben) elnyeletett káros anyagot (sósavat) folyadék fázisban tartani, és telítődés után a mosótoronyból eltávolítani. A mosóoldatot egy szivattyú folyamatosan juttatja a szóró fúvókákra, a levegővel való érintkezés alatt a folyadékban a sósav koncentráció idővel emelkedik, amit szabályszerű időközönként a torony aljából el kell távolítani, amit a keringtető szivattyú nyomó ágába épített mágnes-szelep nyitásával lehet végrehajtani. Az elnyelető oldatban a sósav koncentráció felső határa mérések alapján állítható be. Az oldat koncentrációját beépített műszer ellenőrzi, és vezérli a szivattyú funkció váltását. Amint a koncentráció elérte a beállított koncentráció értéket, a szivattyú egy mágnes szelep kinyitásával a folyadék egy részét a pácoló kádba nyomja át és helyette friss vizet enged be a rendszerbe. Ellátó egység: Az elnyeletéshez szükséges frissvíz ellátás, folyadék szint szabályozás segítségével teljesen automatikus. A szintjelző egy rúdszonda, melyre mágneses érzékelő van felszerelve. A rúdon 5 pozíciójú érzékelő van beépítve, melyek a mágnes elhaladásakor jelt adnak. A szintvezérlések a következők: 1.a folyadék minimum szintjénél vészjelzést ad és a szivattyút leállítja, 2.feltöltést jelző szonda, a szivattyút bekapcsolja, 3.feltöltési folyamatot kijelző 4.normál állapotot jelző szonda 5.maximumot jelző szonda a víz betáplálást leállítja, Műszaki adatok: - a berendezés befoglaló mérete: átmérő : mm magasság: mm kidobó csonkig - a kidobókürtő magassága : 15,0 m - a kürtő átmérője: mm - a kidobott tisztított levegő átlagos mennyisége: m 3 /h - a légáram sebessége: 3 m/s - garantált maradék HCl tartalom: < 5 mg/m 3 - szükséges frissvíz felhasználás: 1liter/tonna készáru - keletkező savas mosófolyadék: 0,5 kg/tonna készáru

7 Horganyzás A szárító kemencében megszárított rakományt a horganyzó daru kiemeli a szárítóból, és a zártterű horganyzókád terébe szállítja. A bemerítés időtartama alatt a felületaktiváló folyósítószer (az ammónium-klorid - cink-klorid kettős só) ezen a hőmérsékleten reakcióba lép az acél felülettel, elősegítve a horganyolvadék jó tapadását az acélfelületre. Minden bemerítés alkalmával a"horgany hamut" horganyolvadék felszínéről eltávolítják, és mint értékesítendő hulladékot ennek megfelelően kezelik és tárolják. A kemény horgany a horganyzókád fenekére leülepszik, és onnan csak hetenként egyszer szedik ki erre a célra készített speciális szerszámmal és mint fémes hulladékot értékesítik. Műszaki adatok: a horganyzó kemence és tartozékainak külső befoglaló mérete: hosszúság: kb mm szélesség: kb mm magasság: kb mm (a burkolattal együtt) a kemencébe beépített horganyzó kád mérete: 7,0 x 1,8 x 3,0 m, feltöltési magasság: 2,8 m, (a horganyzó kád falvastagsága 50 mm, speciális minőségű, ötvözetlen szénacélból készül) a horganyolvadék tömege: 245 t cink beépített fűtő teljesítmény: 1400 kw a horganyolvadék hőfoka (üzemi hőfok) : C kezelési idő: 6-10 perc az óránkénti merítések száma átlag 4-6 alkalom a munkadarabok falvastagságától, tömegétől és alakiságától függően, Vizes hűtőkád: A forró horganyzott termékek optimális lehűtésére, beépített hőcserélővel, mely az előkezelő kádak fűtését segíti elő. Belső méretei: 7,0 x 2,0 x 3,0 m. Töltési magasság: 2,8 m. A kád vize nem cserélődik csak az elpárolgott víz utánpótlása szükséges. (1 liter/ t készáru) Anyagmérleg: Input: fémcink 80 kg/ tonna készáru Output:horgany hamu: 7,33/tonna készáru Keményhorgany (salak) 8,6 l/tonna készáru Munkadarab felületén bevonat: g/m 2 (acélminőség, tárgyak falvastagsága, horgany olvadékban való tartózkodás függvénye) 1.3. A létesítmény vízgazdálkodása Az üzem a kommunális és technológiai vízszükségletét a 18 m-es fúrtkútról elégíti ki. A telep technológiai frissvíz igénye 335 m 3 /év, szociális frissvíz igénye 120 m 3 /év, az üzem összes vízigénye: 455 m 3 /év A kút műszaki adatai: Helye: Albertirsa, 3768 hrsz. EOV koordináták: X= Y= Mélysége: 18 m

8 8 Csövezés: 0,0 18,0 m-ig 2 -os hg. acél cső Szűrőzés: belógós kút Nyugalmi szint: -3,0 m Vízhozam: 40 l/perc (üzemben kitermelhető) Maximálisan kitermelhető vízhozam: 40 l/p, 57,6 m 3 /d Üzemben kitermelhető vízhozam: 40 l/p, 57,6 m 3 /d Vízminősítése: magas vas és mangántartalom miatt egyedi kutas vízellátásra jobb híján elfogadható víz. Vízellátó berendezés adatai: A 18 m-es kútból centrifugálszivattyúval kitermelt vizet 25 l-es hidroforon keresztül juttatják a felhasználó helyekre. Vízkészletjárulék fizetési kötelezettség szempontjából besorolása: Technológiai vízigény a vízkészlet jellege: II. osztályú rétegvíz a vízhasználat jellege: gazdasági célú egyéb vízmérés módja: vízórával mért engedélyezett vízmennyiség: 335 m 3 /év a gazdasági szorzó (g) értéke: 4,0 Szociális vízigény a vízkészlet jellege: II. osztályú rétegvíz a vízhasználat jellege: gazdasági célú ivó vízmérés módja: vízórával mért engedélyezett vízmennyiség: 120 m 3 /év a gazdasági szorzó (g) értéke: 2,0 Vízügyi felügyeleti besorolás: IV. kategória 1.4 Hulladékgazdálkodás: Veszélyes hulladékok A felületkezelésből nagy mennyiségben keletkező folyadékok és iszapok a kezelőkádakból közbenső tárolás nélkül- közvetlenül kerülnek átadásra az arra engedéllyel rendelkező átvevőnek. A többi veszélyes hulladékot 200 l-es hordóban gyűjtik a veszélyes hulladék gyűjtőhelyen, majd arra engedéllyel rendelkező átvevőnek adják át. A csomagolási hulladék nem képződik, mivel azokat a forgalmazó újratölti. Nem veszélyes hulladékok A keletkező kommunális szilárd hulladékot konténerben gyűjtik, majd a közszolgáltató szállítja el heti rendszerességgel. A keletkező kommunális folyékony hulladékot zárt szigetelt szennyvíztárolóban gyűjtik, majd a közszolgáltató az albertirsai szennyvíztelepre szállítja be. 1.5 Zajvédelem Tárgyi létesítmény lakott területtől 800 m-re épül, a zajkibocsátás szempontjából domináns zajforrásai nem kerülnek zajvédelmi szempontból védendő ingatlan közelébe. Az üzem működésével együtt járó közlekedési forgalomnövekedés sem jelentős, a 40-es sz. út által létrehozott közlekedési zajterhelést minimális mértékben növeli.

9 9 1.6 Az elérhető legjobb technika érdekében bevezetett intézkedések: A tervezett felületkezelés az un. száraz horganyzási eljárás. A száraz technológia előnyei a nedves eljárással szemben: A felületaktiváló anyag (flux só) vizes oldata egy külön kezelő kádban van elhelyezve, amelybe a pácolást követő öblítések után a termékeket bemártják. Így a horganyzókád teljes térfogata kihasználható a felületkezelésre. A nedves eljárásnál a felületaktiváló szer habosított állapotban a fémolvadék tetején úszik, ezen keresztül történik a munkadarabok bemerítése a horganyolvadékba. A száraz technológiánál a kénsavas pácolás helyett sósavas pácolást alkalmaznak. A pácolási hőmérséklet 50 o C helyett 20 o C. A tervezett előkezelő egység teljesen zárt rendszerű, azaz a csarnok légterétől teljesen leválasztott, önálló teherhordó szerkezettel rendelkezik. Az előkezelő kádak kármentő tálcában állnak. A tervezett előkészítőn egy fogadó és egy kilépő kapu van. A kapuk zsilipként működnek és légmentesen zárnak. A kapuk nyitása előtt az elszívó berendezés automatikusan működésbe lép így a kapuk csak akkor nyílnak ki amennyiben az előkészítőben lévő sósav gőzök elszívásra kerültek és kialakul egy a műhelyből a kádak felé irányuló légmozgás. Az előkezelőben a kádak pereme közti tereket (réseket), valamint a teljes kármentő felülete, saválló fedőlemezzel burkolt. A kádak peremén, a tömítést biztosító lemezelés, a kádak felé lejt, ezáltal az alkatrészről lecsöpögő folyadékok visszakerülnek a saját kádjukba, az áthordási veszteségek csökkenthetők. Ezzel a megoldással a kármentő száraz marad, kizárólag kádlyukadás esetére szolgál. Az előírások szerint a kármentőnek egy kád teljes tartalmát, vagy az összes kád tartalmának a 10 %-át tudnia kell felfogni. Ez teljes mértékben biztosított. A kármentő saválló burkolattal készül. Az előkezelő sor kádjainál elszívott levegő légmosón keresztül hagyja el a kibocsátó kürtőt. A horganyzókád meghibásodásakor (lyukadás, repedés, hegesztési varrat szakadása) esetén a horgany olvadék a kádból kifolyik ezt az olvadékot a kád alsó részénél kialakított kármentő területen fogják fel, majd újra beolvasztják. A kád kilyukadásának jelzésére az olvadék elvezető csatornába épített érzékelő szonda és riasztó kürt szolgál. A horganyzó kád fűtése: a kádat körülvevő kemencetérben, a kád két hosszanti oldalán elhelyezett 1400 kw összteljesítményű örvényáramú földgázégőkkel, melyek a horganyzási teljesítményhez igazodva automatikusan, fokozatmentesen szabályozhatók. A gázégők teljesítmény-kihasználása kb. 66 %. Az égés levegőt a gázégő ventilátora biztosítja. A levegő-gáz mennyiség arányszabályozása is automatikus. A gázfogyasztást a primer gázvezetékbe épített mennyiség-mérő méri és a mért adatokat a számítógép regisztrálja. (a teljes automatizálás a túlfűtés elkerülése és a gázfelhasználás mérséklését, azaz takarékos energia-gazdálkodást szolgája. A fémolvadékba merítéskor keletkező szennyezőanyag finom por elvezetése és leválasztása egy m 3 /h teljesítményű ventilátorral és finom porok leválasztására alkalmas zsákos porszűrővel valósul meg. A nagyteljesítményű elszívással biztosítják a megfelelő munkahelyi levegőt, a porszűrővel pedig a határérték alatti környezeti emissziót. Az üzem működéséhez veszélyes vegyi anyagokat fognak felhasználni. Az üzem vezetés célja, hogy a telephelyen alapanyagként a vegyi anyagokat nem raktározzák. A széleskörű anyagbeszerzés ezt lehetővé teszi. A kimerült kezelő oldatok mint veszélyes hulladék elszállítására olyan szerződést köt a cégvezetés, hogy az elszállítást a fürdő csere idejére időzítik, a hulladék közvetlenül a hulladék begyűjtő, elszállító cég tartányos gépjárművébe vagy az általuk biztosított IBC tartályba kerül szivattyúzásra. Elkerülve ezzel a többszöri átfejtés során felmerülő veszélyes anyag elfolyás kockázatát.

10 A tervezett kibocsátások mértéke: Fajlagos BAT érték Tervezett fajlagos értékek Zsírtalanítás Zsírtalanító vegyszer 0-4 kg/tonna 0,14 kg/tonna Víz 0-20 l/tonna 4,6 liter/tonna Kimerült oldat 1-2 kg/tonna 4,4 kg/tonna Olajos iszap 0,16 kg/tonna Pácolás Sósav 9,2 40 kg/tonna 35 kg/tonna Inhibitor 0-0,2 kg/tonna 0,12 kg/tonna Víz 0-35 liter/tonna 18,1 liter/tonna Sósavgőz kibocsátás 0,1 5 mg/m 3 1,22 mg/m 3 Kimerült páclé és iszap liter/tonna 28liter/tonna Fluxolás Flux vegyszer 0-3 kg/tonna 2,2 kg/tonna Víz 0-20 liter/tonna 8,8 liter/tonna Elhasznál flux 1-6 kg/tonna 6 kg/tonna Horganyzás Horgany kg/tonna 80 kg/tonna Horgany hamu 4-25 kg/tonna 7,33 kg/tonna Kemény horgany - salak 5-30 kg/tonna 8,6 kg/tonna Filter por 0,1 0,6 kg/tonna 0,67 kg/tonna A Referencia dokumentum az elérhető legjobb technikáról Vasfém feldolgozás; Szakaszos tűzihorganyzás jelenlegi kibocsátási és fogyasztási értékei című fejezetében (BAT hivatkozás) foglaltak alapján az egyes technológiai lépések BAT nak való megfelelése: 1. Zsírtalanítás BAT hivatkozás: A zsírtalanító oldatot zsíroldó vegyszer és víz keverékéből állítják elő. A kádak üzemi hőmérsékletre történő felmelegítéséhez szükséges energiát olaj- vagy gázfűtéssel, ill. villamos energiával biztosítják, az egyes üzemek helyi adottságaitól függően. Számos esetben a visszanyert hulladék- hőt használják fel hőcserélőn keresztül a zsírtalanító rendszerekhez.

11 11 Megvalósítandó technika: A zsírtalanító oldat összetétele: Ridoline HDG 21 zsírtalanító vegyszer és víz. A Ridoline HDG 21 zsírtalanító vegyszer veszélyes anyag összetétele: Foszforsav 2,5 10% Sósav: 2,5 10% 2-butoxi-etanol 1-5% Zsíralkohol 2,5 10% Zsíralkohol etoxilált 10-25% Alkilbenzol-szulfonsav (C ) <2,5% A készítmény veszélyessége: irritatív. (Xi) Ökotoxicitási jellemző: Könnyen, gyorsan bomló Szállításra vonatkozó előírások: Nemzetközi szállítási szabályokban nincs veszélyességi osztályba sorolva. A kádak üzemi hőmérsékletre történő felmelegítését a kádban elhelyezett melegvízzel üzemeltetett hőcserélő biztosítja, automatikus hőfok ellenőrzéssel és szabályozással hulladékhő hasznosítás. Bevitel / fogyasztási szint Zsírtalanító vegyszer 0,14kg/tonna Friss víz 4,6 liter/tonna Energia hulladékhő Kibocsátási / szennyezési szint Lúgos oldat és iszapja 4,4 kg/tonna Olajos iszap 0,1 kg/tonna Használatból kivont zsírtalanító oldat Lásd lúgos oldat és iszapja 2. Pácolás BAT hivatkozás: A páclét HCl hígításával állítják elő, amelyet rendszerint súly% (vagy kb g/l HCl) töménységben szállítanak. Az üzemi töménység szokásos értéke 15 súly% (vagy kb. 160 g/l HCl). Egyes esetekben még pácolási inhibitort is adagolnak hozzá. A sav átlagos fogyasztási mennyisége kb. 20 kg/t termék de ez függ a bevitt acél minőségétől is: míg a tiszta felületű gyártmányoknál a fogyasztás elég alacsony (pl. kevesebb, mint 10 kg/t), addig a rozsdás alkatrészeknél ez elég magas (elmegy egészen 40 kg/t-ig). A pácoló fürdőket rendszerint környezeti hőmérsékleten működtetik, tehát nem igényelnek fűtést. A zárt előkezeléssel rendelkező pácolásnál az oldat hőmérsékletét megemelhetik kb. 40 C o -ig. Ebben az esetben már a pácoló kádat fűteni kell. További energia-fogyasztás is felmerül még a pácolásnál az üzemi segédberendezések, úm. szivattyúk és daruk, stb. működtetése folytán, bár ez elhanyagolható [EGGA5/98], [Com2 EGGA]. A pácoló kádakból különböző mennyiségű HCl távozik el a pácoldat hőmérsékletétől és töménységétől függően. Ezek a savtermékek gőzdiffúzió útján távoznak. Itt elszívást vagy a füstgáz mosós tisztítását általában nem alkalmazzák, mivel az üzem szellőző berendezése képes a HCl koncentrációt a munkahelyeken a megengedett határérték alatt tartani [ABAG]. Különleges esetekben az üzemet zárt előkezelő szakaszként alakítják ki, amely magasabb sav hőmérséklettel üzemel. Itt már a lezárt védőburkolatot elszívó berendezéssel egészítik ki, és a szennyezett levegőt azután többnyire gázmosón vezetik keresztül. A pácolásnál felmerülő szennyező anyag kibocsátásokat az elhasznált páclé és iszap képezi. Az elhasznált páclé szabad savból és ( g Fe/t értékig terjedő) vaskloridból, cinkkloridból, a pácolt acél ötvöző elemeiből, továbbá néha pácolási inhibitorokból tevődik össze. Ahol a lemaratást és a pácolást ugyanabban a pácoló kádban végzik, ott kevert páclé keletkezik, magas Zn és Fe tartalommal. Ha a zsírtalanítást is a pácoló kádban végzik, akkor még szabad és emulgeálódott olaj és zsír is jelen van benne.

12 12 Az elhasznált páclé átlagos összetétele: Megvalósítandó technika: Páclékészítéshez használatos anyag: ipari sósav. Üzemi töménysége: 15-20%. Átlagos fajlagos fogyasztás: 35kg/tonna. Friss víz felhasználás: 18,1 liter/tonna. Sósav összetétel: 30-34% sósav A készítmény veszélyessége: Maró ( C) Ökotoxicitási jellemző: vízminőségi veszélyességi osztály: 1. Szállításra vonatkozó előírások: ADR 8.II. UN: 1789 Vas páckádak fűtése: a kádban elhelyezett melegvízzel üzemeltetett hőcserélő biztosítja, automatikus hőfok ellenőrzéssel és szabályozással hulladékhő hasznosítás. Sósavgőz elszívás, kibocsátás légmosó berendezésen keresztül.

13 13 Páclé összetétele: (Pácolás maratással együtt) FeCl 2 Horgany HCl Pácolási inhibitor Olaj, zsír felületaktív szerek Sósav Inhibitor Friss víz Energia <140 g/liter 20-40g/liter 30 50g/liter 50 ppm 0 g/liter Bevitel / fogyasztási szint 35 kg/tonna 34%-os; 39kg/tonna 30%-os 0,12 kg/tonna 18,0 liter/tonna hulladékhő Kibocsátási / szennyezési szint Kibocsátás levegőbe Sósavgőz 1,2 mg/m 3 Por 0 mg/m 3 Kimerült páclé cinkpáclé 4,7 liter/tonna Vaspáclé 23,3 liter/tonna Iszap 2,87 kg/tonna 3. Felület-aktiválás (fluxolás) BAT hivatkozás: A felület-aktiváló oldatot aktiváló, ill. folyósító (rendszerint ZnCl 2 x NH 4 Cl összetételű) vegyszerből készítik, a megfelelő töménységet biztosító víz hozzáadásával. A folyósító vegyszer készítésénél az NH 4 Cl alkotó egy részét vagy egészét KCl vegyszerrel helyettesítik. A legtöbb esetben energiára van szükség a felület-aktiváló oldatok melegítéséhez is, amelyre egyes pácoló üzemekben visszanyert hőt alkalmaznak. A felület-aktiváló fürdőből származó légszennyezőket elhanyagolhatónak tekintik, mivel az oldat nem tartalmaz illó összetevőket, s a kibocsátott gőz nagy része vízgőz. A felület aktiválás során keletkező szennyeződések a használatból kivont felület-aktiváló oldatot és iszapot tartalmaznak [DK-EPA-93]. Megvalósítandó technika: A felületaktiváló oldat ammónium-klorid - cink-klorid kettős-só % -os, oldata. Cinkklorid jellemzői: A készítmény veszélyessége: Maró ( C) Ökotoxicitási jellemző: vízminőségi veszélyességi osztály: 1.

14 Szállításra vonatkozó előírások: ADR 8. UN: 2331 (hivatkozás: Biztonsági adatlap csatolva az eredeti dokumentációhoz) Ammónium-klorid jellemzői: A készítmény veszélyessége: ártalmas Xn Ökotoxicitási jellemző: vízminőségi veszélyességi osztály: 1. Szállításra vonatkozó előírások: ADR 8. UN: Bevitel / fogyasztási szint Felületaktiváló vegyszer 2,2 kg/tonna Friss víz 8,8 liter/tonna Energia Környezeti hőmérséklet Kibocsátási / szennyezési szint Kibocsátás levegőbe Elhasznált felületaktiváló vegyszer 6 kg/tonna Szennyvíz és iszap 0 kg/tonna Vashidroxid iszap 0 kg/tonna 4. Öblítés BAT hivatkozás: I. + II. öblítés A tűzihorganyzó üzemek általában 0-20 l/t horganyzott termékre számított öblítővizet használnak fel, ami ugyanilyen mennyiségű szennyvíznek és iszapnak felelnek meg. Megvalósítandó technika: Nincs öblítés. A nedves munkadarabokon megtapadt víz eltávolítása és a felületaktiváló szer (a Flux-oldat) rászárítása a munkadarabok felületére földgáz üzemű szárítókemencékben történik. 5. Tűzi mártó horganyzás BAT hivatkozás: Itt a légszennyezés egyik fő forrása maga a horganyzó kád. A bemártás során ugyanis gőz, gáz és szennyező részecskék keveréke száll fel a horgany fürdőből, ami fehér felhőként látható is. Az alkalmazott felület-aktiváló vegyszertől függően a kibocsátott szennyezések rendkívül finoman szublimált és elgőzölögtetett termékekből állnak, amelyek klór, ammónia és Zn ionokat, valamint ZnO, ZnCl és ammóniumklorid vegyületeket tartalmaznak. A kibocsátott szennyezések fajtája és mennyisége függ a felület aktiváló vegyszer fogyasztási mennyiségétől, annak összetételétől, valamint a horganyzandó alkatrészek által meghatározott tényezőktől (úm. anyag fajtája, munkadarabok száma, a felület nagysága/minősége) és azok előkezelésétől (úm. zsírtalanítás, pácolás, öblítés, szárítás). Egyes források szerint a higroszkópos részecskék mérete igen kicsi, többnyire < 1 mikron. Míg ugyanakkor mások szerint a részecskék átlagos mérete 30 mikron volt és azoknak csak kb. 5 %-a < 1 mikron alatti [Com2 FIN].

15 15 Megvalósítandó technika: A horganyzó kád felületéről, a zárt térből elszívott levegőben lévő szilárd anyag mennyisége a SIRIO IMPIANTI INDUSTRIAL gyártó cég nyilatkozata a légnemű anyagok garantált kibocsátásai alapján m szilárd = 2,5 mg/m 3. Ez szervetlen eredetű por: FeO, ZnO, NH 4 C1 tartalommal. A horganyzókád felületéről, a zárt térből maximálisan elszívott szennyezett levegő mennyisége: Qmax = m 3 /h a ventilátor kihasználási tényezője: ή = 80 % azaz Q átl. = x 0,80 = m 3 /h a porleválasztó berendezés szűrési hatásfoka:= %. Bevitel / fogyasztási szint Horgany 80 kg/tonna Visszanyert horgany 0 kg/tonna Energia 806 kwh/tonna Kibocsátási / szennyezési szint Elszívott gáz a horganyzó kádtól m 3 /tonna Kibocsátás a levegőbe a horgany kádtól Fajlagos kibocsátás koncentráció

16 Por Horgany Sósav Ólom Horgany hamu Salak Égési gáz Porleválasztói por (filter por) 16 2,764 g/tonna 0 g/tonna(lásd por) 0 g/tonna(lásd por) 0 g/tonna(lásd por) 7,33 kg/tonna 8,6 kg/tonna 1002,24 m 3 /tonna 0,67 kg/tonna 0,2 mg/m 3 0 mg/m 3 (lásd por) 0 mg/m 3 (lásd por) 0 mg/m 3 (lásd por) Tűzi mártó horganyzás A tűzihorganyzó kádak kibocsátási koncentráció adatai BAT hivatkozás C.4-3 táblázat: A tűzihorganyzó kádak kibocsátási koncentráció adatai (Verzinkerei Rhein- Main GmbH, Groß-Rohrheim, Germany) C.4-4 táblázat: A tűzihorganyzó kádak kibocsátási koncentráció adatai (Verzinkerei Rhein- Main GmbH) Megvalósítandó technika: összetevő Kibocsátás tisztítás nélkül mg/m 3 Kibocsátás gázmosóval mg/m 3 Kibocsátás zsákos mg/m 3 Por Nem jellemző Nem jellemző 0,2 Horgany Nem jellemző Nem jellemző Nem jellemző ZnCl Nem jellemző Nem jellemző Nem jellemző NH 4 Cl Nem jellemző Nem jellemző Nem jellemző NH 3 Nem jellemző Nem jellemző Nem jellemző HCl Nem jellemző 1,22 Nem jellemző porlev. szűrővel

17 II. Potenciális szennyezőforrások, kibocsátások 2.1. A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok megnevezés EWC kódszám 17 mennyiség t/év kimerült zsírtalanító oldat * 44 zsírtalanítás iszapja * 1 kimerült páclé * 280 pácoló kádak iszapja * 28 elhasználódott flux oldat * 60 flux kádak iszapja * 3 légmosó savas folyadékok * 5 filterpor * 7 olajos rongy * 0,05 tonerek * 0,01 fénycsövek, izzók * 0,01 filterpor * A tevékenység során keletkező nem veszélyes hulladékok megnevezés EWC kódszám mennyiség t/év horganyhamu keményhorgany vasdrót hulladék A tevékenység során keletkező kommunális hulladékok megnevezés EWC kódszám mennyiség m 3 /év szilárd kommunális hulladék települési folyékony hulladék Légszennyező pontforrások, kibocsátott szennyező anyagok Légszennyező pontforrások Kibocsátott szennyező anyagok P1 Horganyzókád fűtés kéménye CO 0,605 NOx 0,131 HCL 0,022 P2 Előkezelő légmosó kéménye CO 0,189 Tömegáram (kg/h) NOx 0,416 P3 Horganyzókád porleválasztó kéménye szilárd 0,0048 Hatásterület Az elvégzett modell számítások alapján a pontforrások által kibocsátott szén-monoxid, nitrogén-oxidok, sósav és szilárd légszennyező anyagok hatástávolsága a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 5. (5) bekezdés a) pontja alapján kb. 100 m-nek adódott Felszín alatti víz-, talaj-, földtani közeg védelme A fémfelület kezelő technológiában szennyvízkezelést nem vezetnek be. A kimerült fürdőket veszélyes hulladékként szállítják el. A telephelyen kizárólag kommunális szennyvíz keletkezik, amelyet egy 5m 3 -es aknában gyűjtenek, majd naponta az Albertirsa Városi Szennyvíztisztító Telepre szállítják.

18 18 A telephelyen folyékony vegyszereket, és hulladékokat nem raktároznak. A kimerült oldatokat elhasználódásuk után a kádakból szivattyúzzák az elszállító tartálygépjárműbe vagy IBC tartályba. A karbantartás olajos hulladékainak gyűjtésére kialakításra került veszélyes hulladék gyűjtőhely zárt, szigetelt amelyben tárolt anyagok nem szennyezhetik a csapadékvizet. A telephely teljes területe burkolt, a területről összegyűlő csapadékvíz a telephely ÉK-i határán húzódó csapadékvíz elvezető árokba folyik. Az előzetes vizsgálat elkészítéséhez alapállapot felmérés céljából a telephelyen három ponton talaj és talajvíz mintavételezés történt. A vizsgálati eredmények alapján a talajvíz minták egyikében kimutatott nitrátion koncentráció meghaladta a (B) szennyezettségi határértéket (a mért érték 127 mg/l) Zajkibocsátás A létesítés hatása Az építési munkák végzése során jelentkezik zajterhelés (munkagépek, szállítás okozta környezeti hatások), de mivel ez a hatás átmeneti, csak az építkezés időszakára jellemző, valamint a beruházás lakott területtől távol létesül, nem tekinthetők jelentősnek. Az üzemelés várható hatása A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM- EüM. együttes rendelet 1. számú melléklete szerint az üzemelésből származó zaj határértéke, az adott területen (lakóterület, falusias, telepszerű beépítéssel) nappal 50 db, éjjel 40 db. A tanulmány szerint ezek az értékek tarthatóak. A működéshez kapcsolódó forgalom növekedés zajterhelése nem jelentős. III. Az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó rendelkezések, intézkedési terv, teljesítési határidők Az elérhető legjobb technika elérése érdekében az engedélyes által bevezetett intézkedéseket az I. fejezet tartalmazza. Az elérhető legjobb technika elérése érdekében - fentieken túl - szükséges még a következő intézkedések megtétele: 3.1. A hulladékgazdálkodás kapcsán az elérhető legjobb technológia érdekében: A Hgt-ben rögzített hulladékgazdálkodási alapelveknek és szabályoknak, kötelezettségeknek megfelelően a tevékenység végzése során törekedni kell a hulladékképződés megelőzésére, a keletkező hulladék mennyiségének és környezeti veszélyességének csökkentésére, a hulladék hasznosítására, környezetkímélő ártalmatlanítására. Ezek figyelembe vételével a gazdasági racionalitás keretein belül az alábbiak megoldására törekedni kell: A hulladékok hasznosítására, ártalmatlanítására vonatkozóan a hulladékkezelő szervezetekkel kötött szállítási-szolgáltatási szerződéseket a telephelyre vonatkozóan szükség szerint aktualizálni kell. Amennyiben a termelési technológiából nagy mennyiségben keletkezik hasznosítható nem veszélyes hulladék (pl. egyéb csomagolóanyagok), a hasznosítás elősegítése érdekében meg kell oldani a szelektív gyűjtést, és fel kell kutatni a hasznosításukat végző begyűjtő szervezeteket. A megvalósuló üzemben alkalmazott technológiák vízvédelmi, vízgazdálkodási, valamint levegőtisztaság-védelmi szempontból megfelelnek az elérhető legjobb technikának.

19 19 IV. Próbaüzemre vonatkozó rendelkezések 4.1. A próbaüzem kezdetéről és befejezéséről az üzemeltetőnek tájékoztatnia kell a Felügyelőséget A próbaüzem ideje maximum 6 hónap lehet Engedélyes köteles a próbaüzem során, a telephelyen létesített pontforrások légszennyező anyag kibocsátását az alábbiak szerint méréssel ellenőriztetni, és igazolni, hogy légszenynyező anyag kibocsátásuk az engedélyben megállapított határértékeket nem éri el. Forrás Szennyező anyag P1 Horganyzókád fűtés kéménye szén-monoxid nitrogén-oxidok (mint NO 2 ) P2 Előkezelő légmosó kéménye Klórvegyületek (HCL-ben kifejezve) szén-monoxid nitrogén-oxidok (mint NO 2 ) P3 Horganyzókád porleválasztó Szilárd anyag kéménye cink és vegyületei Zn-ként 4.4. Mérést csak olyan mérőszervezet végezhet, amely megfelel a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet 19. (1) bekezdésében foglalt minőségügyi követelményeknek, valamint rendelkezik olyan mérőeszközzel, amely megfelel a 20 (2) bekezdésében foglalt típusalkalmassági felülvizsgálatnak A mérési jegyzőkönyvet a használatba vételi engedélyezés / üzembe helyezési eljárás során meg kell küldeni a Felügyelőségnek Üzemeltető köteles a használatba vételi (üzembe helyezési) eljárás során a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló, módosított 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet R ában meghatározottak szerint - a létesített légszennyező pontforrásokról adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára az arra rendszeresített nyomtatványon (Levegőtisztaság-védelmi alapbejelentés/változásjelentés) A próbaüzem lejárta után, 15 napon belül a környezethasználó köteles bizonyítani, és a Felügyelőség köteles ellenőrizni, hogy a létesítmény működtetése során teljesülnek-e az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak. A környezethasználónak a bizonyításhoz megvalósulási dokumentációt kell benyújtania, amely tartalmazza, hogy a létesítmény milyen berendezésekkel valósult meg, valamint annak bizonyítását, hogy a megvalósult létesítmény megfelel az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. V. Az üzemeltetés feltételrendszere 5.1. Határértékek A létesítendő légszennyező pontforrásokra az alábbi technológiai kibocsátási határértékeket állapítom meg: Kibocsátási határérték Forrás Szennyező anyag Légszennyező anyag tömegárama (kg/h) P1 Horganyzókád fűtés kéménye szén-monoxid nitrogén-oxidok (mint NO2) - - Légszennyező anyag koncentráció (mg/m 3 )

20 20 P2 Előkezelő légmosó kéménye P3 Horganyzókád porleválasztó kéménye Klórvegyületek (HCL-ben kifejezve) szén-monoxid nitrogén-oxidok (mint NO2) Szilárd anyag cink és vegyületei Zn-ként , A P1 pontforrásra megállapított kibocsátási határértékek a száraz véggáz 3 tf%-os O 2 tartalmára, 273 K hőmérsékletre és 101,3 kpa nyomásra vonatkoznak. Tömegárammal szabályozott technológiai kibocsátási határértékek esetében, ha a légszenynyezőanyag kibocsátása a tömegáram alsó határa (küszöbértéke) alá esik, a kibocsátási határérték a tömegáram alsó határához hozzárendelt, mg/m3-ben megadott légszennyező anyag koncentráció, amelyet a küszöbérték alatt nem kell alkalmazni. A megállapított határértékek mindaddig érvényesek, amíg az I. fokú környezetvédelmi hatóság ismételt eljárásban újabb határértéket nem állapít meg A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet a szerint, a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM. együttes rendelet 2. sz. mellékletében építési munka időtartama szerint meghatározott zajterhelési határértékek teljesülését a létesítés teljes időtartama alatt folyamatosan biztosítani kell A szennyvízkibocsátás vonatkozásban a 220/2004. (VII. 21) Korm. rendelet, valamint a kapcsolódó 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet vonatkozó szabályozásait kell betartani Az egyes környezeti elemekre, valamint a hulladékkezelésre vonatkozó előírások Felszíni vizek A telephely teljes felülete burkolt kivitelű, ezért a módosított csapadékvíz elvezető rendszerre vízjogi üzemeltetési engedéllyel kell rendelkeznie az üzem használatbavételéig. A csapadékvíz elvezető rendszer ellenőrzésére fokozott gondot kell fordítani annak érdekében, hogy szennyeződés felszíni vízbe anyagmozgatás ill. esetleges káresemény során se kerüljön Felszín alatti vizek, talaj A szennyezőanyag elhelyezésével érintett terület a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet alapján érzékeny területi kategóriába tartozik. A telephelyen folytatott tevékenységet (szennyezőanyagok tárolása, anyagmozgatás, stb.) úgy kell végezni, hogy szennyező anyag talajba, talajvízbe ne kerüljön. A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében (nitrát vonatkozásában) a tevékenység nem járhat a jelenlegi szennyezettségi állapot romlásával. Egyéb szennyező anyag tekintetében a felszín alatti víz és földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotot meg kell őrizni Levegőtisztaság-védelem A tervezett létesítmény légszennyező forrásai körül az 52-25/2007. iktatószámú határozatban védelmi övezetet állapított meg a felügyelőség. A védelmi övezet nagysága

21 21 a P2 savas mosótorony kürtője légszennyező forrás a védelmi övezet középpontja köré írható 120 m sugarú kör. Jelen eljárás keretében a létesítendő P1 Horganyzókád fűtés kéménye (EOV x=210931,42 y=695019,81), P2 Előkezelő légmosó kéménye (EOV: x=210930,68 y=695033,9) és P3 Horganyzókád porleválasztó kéménye (EOV: x=210931,00 y=695024,74) légszennyező pontforrások körül 120 m sugarú védelmi övezetet jelölök ki. A védelmi övezettel érintett területek helyrajzi száma a következő: 3750; 3752, 3753; 3758; 3759; 3770; 3771; 3772; 3773; 3774; 3775; 3776; 3777; 3778; 3785; 3786; 3787; 3788; 3791; 3754/1; 3754/2; 3755/1; 3755/2; 3755/2/A; 3755/3, 3760/1; 3760/2; 3761/1; 3761/2; 3767/2; 3782/1; 3782/2; 3789/1; 3789/2; 3789/3 A 3783 és 030 helyrajzi számú területek közutat jelölnek. A kijelölt védelmi övezetben nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszennyező források működésével összefüggő építményt. A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek a légszennyezőt terhelik. Amennyiben a védelmi övezet a légszennyező tulajdonában van, akkor annak a védelmi övezetként való fenntartásával kapcsolatos költségek a légszennyezőt terhelik. Amennyiben a védelmi övezet nem a légszennyező tulajdonában van, és azt más hasznosítja, akkor a védelmi övezetként való fenntartási költségek a hasznosított terület tekintetében a hasznosítót, hasznosítás hiányában a légszennyezőt terhelik. Tevékenységükkel nem terhelhetik a környezeti levegőt olyan mértékben, amely a levegő védelmével kapcsolatos 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet értelmében légszenynyezést okoz, illetve bűzhatást kelt. Ennek érdekében a műszaki előírások és a technológiai fegyelem betartásával kell az esetleges levegőterhelést megelőzni, vagy a legkisebb mértékűre csökkenteni, a lakossági panaszt kizáró módon. Az előzőekben megállapított határérték(ek) a technológia légszennyező anyag kibocsátása során nem léphetők túl. A tisztítóberendezéseket a technológiai előírásoknak megfelelően gondosan és folyamatosan üzemeltetni kell, valamint gondoskodni kell karbantartásukról. A telephely használója a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni köteles. A légszennyező források üzemeltetését az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazásával kell végezni. Üzemeltető köteles a részére megállapított levegővédelmi követelmények megtartását rendszeresen ellenőrizni Zajvédelem A vélelmezett hatásterületen belül zajvédelmi szempontból védendő terület, épület, helyiség nincs, ezért a 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet 10. (3) bekezdése a., pontja alapján zajkibocsátási határérték megállapítását nem kell kérni. A létesítményt úgy kell üzemeltetni, hogy a használatából származó környezetterhelés, igénybevétel a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet - és a külön jogszabály szerinti - a zaj- és rezgés-

22 22 terhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM. együttes rendelet 1. számú mellékletében meghatározott határértéken belül maradjon. A gépjárművek, technológiai berendezések rendszeres karbantartásával meg kell akadályozni az üzemzavarokat, a rendkívüli zajszennyezést. A tevékenységhez kapcsolódó többletszállításból eredő zajkibocsátás nem növelheti jelentős mértékben a szállítási útvonalak melletti védett területek zajterheltségét. A szállítást úgy kell végezni, hogy lakossági panaszra okot zajszennyezés ne következzen be Hulladékgazdálkodás A tevékenység során keletkező hulladékokkal kapcsolatos a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvényben (Hgt.), valamint a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban előírt kötelezettségeknek maradéktalanul eleget kell tenni. A technológiai változtatásoknál, módosításoknál, valamint a technológiai folyamatokból képződő hulladékokkal kapcsolatban külön figyelemmel kell lenni a Hgt ban foglalt előírások maradéktalan teljesítésére. A technológiai folyamatok és a veszélyes hulladékok kezelése során a környezetszenynyezés/károsítás lehetőségét is ki kell zárni. A keletkező veszélyes hulladékokat a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (Vhr.) vonatkozó előírásainak megfelelően kell gyűjteni, és ártalmatlanításukról gondoskodni. A veszélyes hulladékokat szükség szerint de évente legalább egyszer az adott hulladék kezelésére környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hasznosító és/vagy ártalmatlanító hulladékkezelő szervezetnek kell átadni, megfelelően kitöltött SZ - kísérőjegy alkalmazása mellett Energiagazdálkodás A tevékenység folytatása során törekedni kell az energia hatékony felhasználására, az energiafelhasználás csökkentésére. A tevékenység folytatásához szükséges, levegőterhelést okozó anyagok felhasználását minimalizálni kell. Az eljáráshoz szükséges anyagokat és az energiát hatékonyan kell felhasználni Mérés-ellenőrzés (monitoring), nyilvántartás, adatszolgáltatás: Légszennyező pontforrások 1. Az üzemeltető köteles a telephelyén működő tüzi horganyzás technológiához tartozó és az azt kiszolgáló pontforrások P1, P2, P3 légszennyező anyag kibocsátását ötévente időszakos mérésekkel ellenőriztetni, a megállapított határértékeknek való megfelelés céljából. A mérési jegyzőkönyvet a tárgyévet követő év március hó 31. napjáig a légszennyezés mértéke éves jelentéssel egyidejűleg kell megküldeni a Felügyelőségnek,. 2. A szükséges mérési időtartam: a) Folyamatosan működő technológiáknál, időben gyakorlatilag egyenletes kibocsátások esetén: - folyamatos üzemű mérőműszerrel történő, zavartalan, állandósult üzemállapot melletti mérésnél üzemállapotonként, legalább háromszor félórás mintavétel - szakaszos mintavétellel történő mérésnél legalább 3 db értékelhető minta, legalább 30 perc mintavételi idővel, amennyiben azt a technológia lehetővé teszi. Amennyiben a vizsgált légszennyező anyag koncentrációja nagyságrendileg azonos a kimutatási határral, akkor a mintavételi időt úgy kell megnövelni, hogy a vonatkozó határérték betartása a mérési hiba figyelembe vétele esetén is egyértelműen eldönthető legyen.

23 23 b) Időben ciklikusan változó kibocsátású technológiáknál: - a mérések időtartamát, a mintavételek számát a ciklusok időtartamától függően úgy kell megválasztani, hogy a mérési eredmények reprezentatívak legyenek, de legalább három ciklus kibocsátása kerüljön meghatározásra. c) Időben rendszertelenül változó kibocsátások esetén: - a mérés időtartama legalább 6 óra, az üzemviteli körülmények pontos rögzítése mellett. 3. A mérések során alkalmazandó mérőhelyet úgy kell kialakítani, hogy a szabványos és biztonságos mérés lehetősége biztosítva legyen. 4. A mérések során a pontforrásokhoz csatlakozó valamennyi berendezésnél átlagos üzemviteli körülményeket kell biztosítani. 5. Mérést csak olyan mérőszervezet végezhet, amely megfelel a 17/2001. (VIII.3.) KöM rendelet 19. (1) bekezdésében foglalt minőségügyi követelményeknek, valamint rendelkezik olyan mérőeszközzel, amely megfelel a 20 (2) bekezdésében foglalt típusalkalmassági felülvizsgálatnak Hulladékgazdálkodás A Hgt a szerint, a külön jogszabályban, a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendeletben meghatározott módon és tartalommal köteles a tevékenysége során keletkező vagy másnak átadott hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani és bejelentést tenni. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos adminisztratív kötelezettségeknek a Vhr a a) és b) pontjában meghatározottak szerint kell eleget tenni. A kiszállításokról veszélyes hulladékok esetében Sz kísérőjegyet, nem veszélyes hulladékok esetében pedig olyan szállítójegyet kell kitölteni, melyen szerepel a hulladék neve, EWC száma, mennyisége, a kiszállítás időpontja, az átvevő neve, címe és a hatósági engedélyének a száma is. Ezen dokumentumok másolatait a nyilvántartáshoz kell lefűzni, s a környezetvédelmi hatóság kérésére azokat be kell mutatni. A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 12. (5) bekezdése alapján, amennyiben a gazdálkodó szervezet tárgyévi gazdálkodása során a keletkező hulladék mennyisége meghaladja a R. 12. (1) bekezdésben meghatározott tárgyévi mennyiséget, úgy a tárgyévet követő 6 hónapon belül egyedi hulladékgazdálkodási tervet kell készítenie és azt meg kell küldenie a telephely szerint illetékes felügyelőségnek Felszín alatti vizek A telep vízellátó kútjából kitermelt víz gáztartalmának vizsgálatát, a termel és szolgáltatott vizek gázmentesítésről szóló 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet 1. sz. mellékletében leírtaknak megfelelően az üzem használatbavételéig kérjük elvégezni, és a vizsgálatról készült jegyzőkönyvet megküldeni Felügyelőségünk részére. A telep vízellátó kútjára a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 9. -a szerint összeállított üzemeltetési szabályzatot az üzem használatbavételéig kérjük elkészíteni, és megküldeni Felügyelőségünk részére. Az engedélyes KÖTELEZETT a kitermelt víz helyszíni dokumentálására, mérési naplóban, üzemnapló gépüzemnaplóban történő rögzítésére. A vízkivétel mérésére felszerelt vízóra esedékes hitelesítését el kell végezni. A hitelesítésről a tanúsítványt kérjük az üzemnapló mellékleteként megőrizni.