TÁMOP D-15/1/KONV

Átírás

1 KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP D-15/1/KONV PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÁS PÁLYAKEZDŐKNEK MÓDSZERTAN

2 TÁMOP D-15/1/KONV PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÁS PÁLYAKEZDŐKNEK MÓDSZERTAN Készítette: IBS Management Nonprofit Kft.... Boncsér Zoltán István ügyvezető igazgató 1

3 Tartalomjegyzék 1. Munkaerőpiaci ismeretek A hazai munkaerő-piacról általában Az önismeret szerepe Pintér Zsolt (karrier-tanácsadó) 3M modellje Asszertivitás, asszertív kommunikáció Képességek, készségek A képességek fogalma, csoportosítása Általános képességek, készségek Társas készségek és kompetenciák Szervezési készségek és kompetenciák Álláskeresési technikák, állásinformációs források Merre keressünk? Networking Tanácsadón keresztül Állásbörzék kezdőknek Az internetes álláskeresésről Az önéletrajz Az önéletrajz követelményei Az állásinterjú A telefonos állásinterjú Személyes állásinterjú... 11

4 1. MUNKAERŐPIACI ISMERETEK 1.1. A hazai munkaerő-piacról általában A középiskolai tanulmányok eredményes befejezése után általában két út áll a fiatalok előtt. Az egyik a továbbtanulás, a másik pedig a munkába állás. Ez utóbbi választása lehet tudatos, mint például a szakiskolát végzettekké, akik már a szakmaválasztáskor eldöntötték, hogy dolgozni szeretnének, vagy az egyéni vállalkozóké, és lehet kényszerű is, például egy sikertelen felsőoktatási felvételi után. A változó-, és egyre nehezedő életkörülmények is befolyással lehetnek a továbbtanulásra. Bármi is legyen az ok, törekednünk kell arra, hogy olyan munkát válasszunk, ami biztosítja a megélhetésünket, és alkalmat ad arra is, hogy önmagunkat megvalósíthassuk. Az iskolapadból a munka világába történő zökkenőmentes átmenet a társadalmi beilleszkedés egyik legfontosabb feltétele. Gyakran hosszú távon meghatározza az egyén társadalmi pozícióját, munkaerő- piaci helyzetét, ezért gazdasági és szociális szempontból egyaránt fontos, hogy az iskolapadból kikerülő fiatalok szakmailag felkészülten jelenjenek meg a munkaerőpiacon, az iskolában elsajátított ismereteik összhangban legyenek a technológiai követelményekkel, a piaci igényeknek megfelelő szintű és szakirányú képzettséggel, konvertálható ismeretekkel rendelkezzenek. Az állástalanul töltött idő, az ennek kapcsán szerzett negatív tapasztalatok nemcsak elbátortalanító hatásúak, de a munkával nem rendelkező fiatalok eltartása komoly terheket is ró az egész társadalomra, és veszteség az elmaradt társadalmi haszon, amit munkaerejük kihasználatlansága jelent. Magyarországon, a többi volt szocialista berendezkedésű országhoz hasonlóan a rendszerváltás a munkaerőpiacon is hatalmas változásokat eredményezett. A tömeges munkanélküliség megjelenése és gyors növekedése a fiatalokat fokozottan érintette. Az állástalanságukra a munkaerőpiac idősebb szereplőivel ellentétben a különböző társadalombiztosítási ellátások korábbinál szélesebb körű igénybevételi lehetősége nem jelentett megoldást. A fiatalabb generációk kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetét kétségtelenül javította az oktatás expanziója, az iskolarendszerű oktatás időtartamának meghosszabbítása. Ennek következtében az állást kereső fiatalok csak későbbi életkorban jelentek meg a munkaerőpiacon magasabb iskolai végzettségű, kvalifikáltabb munkavállalóként, elvileg nagyobb elhelyezkedési esélyekkel. A cél elérése érdekében nem árt az előre-látás, az előre-gondolkodás, hogy ne kerüljünk teljesen váratlan helyzetbe az iskola befejezése után. Az információk beszerzését, a lehetőségek feltérképezését időben el kell kezdeni. Nagyon fontos, hogy a leendő munkahely kiválasztásánál elsősorban ne kizárólagosan csak az anyagi szempontok vezéreljék a pályakezdő álláskeresőket. A távolabbi célok szem előtt tartásával érdemes a leendő fizetést mérlegelni. Sokszor többet nyerhetünk, ha olyan állást fogadunk el, ahol a szakma minden csínját-bínját megismerhetjük, lehetőségünk van cégen, vállalaton belüli tanfolyam elvégzésére, valamint jó szakemberek mellett korszerű gépeken, berendezéseken megszerezni a kellő szakmai gyakorlatot, nyelvismeretet. Mindezeket a szempontokat érdemes mérlegelni, mielőtt feltérképezzük a lakóhelyünktől elérhető távolságban lévő üres álláshelyeket. 1

5 Az évek óta tartó nyílt munkanélküliség azt eredményezi, hogy általában a munkaadók diktálják a feltételeket. Rendkívül sokrétű igényt támasztanak a leendő munkavállalóikkal szemben a végzettségen, a szakképzettségen, a nyelvtudáson át a külső megjelenésig és a személyes elvárásokig. Magyarországon a gazdaság struktúrája átalakulóban van, a munkaerő-piaci igények gyorsan változnak, amely kihívásokra csak a jól felkészült, rugalmas tudással rendelkező munkavállalók tudnak megfelelő válaszokat adni. Ilyen körülmények között a szakma megválasztásakor nem árt azt is mérlegelni, hogy a kiválasztott szakma biztosítja-e egy hasonló munkakörbe történő átlépés gyors lehetőségét, végső soron mennyire multidiszciplináris a tudás, amit nyújtani képes. A körülöttünk zajló változások állandó megújulásra, tanulásra, új ismeretek, illetve akár teljesen új szakmák elsajátítására is kényszeríthetnek. Azok a munkavállalók számíthatnak kedvezőbb helyzetre a munkaerőpiacon, akiknek olyan a szaktudásuk van, amely konvertálható, (tovább) fejleszthető, legalább társalgási szinten beszélnek egy-, vagy két idegen nyelvet és értenek a számítógép felhasználói szintű használatához. Közülük is azt az álláskeresőt fogja a munkaadó kiválasztani, akinek viselkedését, külső megjelenését elfogadhatónak tartja a személyes találkozás, felvételi interjú alkalmával. Jelen módszertan célja, hogy segítséget nyújtson a felelősségteljes és helyes döntés meghozatalához mindazoknak, akik terveik megvalósításához keresik a megfelelő képzési formákat, intézményeket, legyen szó akár az első diploma megszerzéséről, akár pályamódosításról vagy a további tanulmányok kiválasztásáról. Egy kellően alapos, jól megalapozott pályaválasztás segít a sorozatos kudarcok elkerülésében. Módszertanunk célja továbbá, hogy mindenki az érdeklődésének, képességeinek, és személyes tulajdonságainak, attitűdjének megfelelő szakmát válasszon, hiszen egy önmagával és munkájával elégedett ember teljesítménye és munkájának hozzáadott értéke is sokkal nagyobb, mint a munkába belefásult társaié. 2

6 2. AZ ÖNISMERET SZEREPE Az önismeret számos tulajdonságunk megismerését, illetve bizonyos kérdések megválaszolását jelenti. Az önismeret, önmegismerés egy olyan önmagunkra irányuló lelki folyamat, amely során megismerjük személyiségünk tulajdonságait, képességeit, szándékait, érzelmeinket, gondolatainkat és mindezek együttes működését. Az útkeresésben, karrierépítésben, és általában az életben nagyon fontos tulajdonság az asszertivitás, éppen ezért fontos tudnunk, hogy rendelkezünk-e ezzel a fontos képességgel (az önismereten alapuló életszemlélettel és ezen alapuló kommunikációs képességgel/módszerrel). A számunkra ideális munkakör jellemzőit Pintér Zsolt alábbi 3M modellje szerint mutatjuk be: 2.1 Pintér Zsolt (karrier-tanácsadó) 3M modellje 1. M : Munkatartalom Milyen munkát szeretnénk nap, mint nap végezni, és milyen képességeket, jártasságot, tapasztalatokat óhajtunk felhasználni ennek érdekében? Tehát a munkavégzés tartalmát olyan feladatok alkotják, amelyeket szívesen vállalunk a legvonzóbbnak tartott szakterületen [Pintér, 2011.]. Főbb elemei: Képességek, Személyiségjegyek, Szakismeret, felkészültség. Önismereti kérdések, amelyeket fel kell magunknak tennünk: Mely képességeimet szeretném nap, mint nap használni? Melyek a legfontosabb személyiségjegyeim, amelyek a munkámat is befolyásolják? Szakmai felkészültségem (szakismereteim, jártasságaim), tapasztalataim, amelyeket a munkám során hasznosítani tudnék. 2. M : Munkafeltételek Itt nemcsak a szűkebb értelemben vett munkakörülményekről van szó, hanem valamennyi olyan feltételről, amely elősegíti, hogy a lehető legjobbat hozzuk ki magunkból. Pl.: szervezet jellege és mérete, munkarend, időbeosztás, munkakörülmények, távolság a lakóhelytől, oda-vissza utazás időtartama, munkahely elhelyezkedése, külföldi utazás gyakorisága, munkatársak, ügyfelek, öltözködési szabályok, stb. Főbb elemei: Munkakörülmények Lakóhelytől való távolság Ideális főnök Ideális csapat. 3

7 Önismereti kérdések, amelyeket szükséges feltennünk magunknak: Milyen tényezők biztosítják, hogy munkám során folyamatosan motiválva érezzem magam? Melyek azok a körülmények, amelyek között szeretnék dolgozni? Milyen a számomra ideális munkatársi csapat? Milyen számomra az ideális főnök? Milyen emberekkel (megbízókkal, ügyfelekkel, stb.) szeretnék napi kapcsolatba kerülni? Milyen tevékenységet folytató szervezetben szeretnék dolgozni? 3. M : Munkabér Mennyit szeretnénk keresni, ami a megélhetés mellett saját magunk értékítéletét, önbecsülését is kifejezi? Nemcsak a fizetés tartozik ide, hanem az egyéb juttatások is. Főbb elemei: Minimum (ami alatt nem vagyunk hajlandóak elvállalni egy munkát) Reális közép (amennyiért megéri) Álom. Önismereti kérdések, amelyeket fel kell magunknak tennünk: Mennyit szeretnék keresni, milyen juttatásokra tartok igényt? 2.2 Asszertivitás, asszertív kommunikáció Olyan kommunikációs módszer megnevezése, amely ötvözi az önérvényesítést és a mások érdekeinek figyelembe vételét, ezáltal elősegíti az erőszakmentes kommunikációt és hosszú távon a szociális hatékonyságot. Az asszertivitás tanulható, fejleszthető, s elsajátítása elősegíti és megkönnyíti a konfliktushelyzetek megoldását. Az asszertivitás inkább reális önismereten alapuló életszemlélet (azaz, aki bír ezzel, az képes ilyen módon kommunikálni). Az asszertivitás megnyilvánulásai a verbális kommunikációban: a szándék, a cél határozott megfogalmazása, az érzések nyílt kifejezése, egyenes, világos állítások, tárgyszerű szavak, kifejezések használata, nincs kertelés, mellébeszélés. Az asszertivitás megnyilvánulásai a nonverbális kommunikációban: magabiztosságot sugalló testbeszéd, a hang határozott, meleg, nyugodt, szemkontaktus, nyílt, őszinte szemek, egyenes, kihúzott, nyugodt testtartás. 4

8 Az asszertív egyén meggyőző, jó beszédű, céltudatos, határozott, elszánt, következetes, miközben tiszteletben tartja a másik egyén nézőpontjait és véleményét, annak személyiségét. Mindemellett azonban nagy szociális hatékonysággal rendelkezik, vagyis hatni tud más emberekre, könnyen el tudja fogadtatni saját álláspontját úgy, hogy a partnere közben valóban elhiszi, hogy nem neki van igaza. Az asszertív ember nem vonakodik kényes ügyeket intézni, magas pozícióban lévőkkel tárgyalni, eredeti célkitűzését nehézségek árán is véghez vinni. A fent említett tulajdonságok mind-mind hozzájárulnak a sikeres munkakereséséhez, és a sikeres munkavégzéshez. Az asszertív viselkedés az arany középút a behódoló (szubmisszív), alárendelt magatartásforma és a fenyegető (aggresszív) magatartásforma között. Lényeges kelléke az asszertív személyiségnek, hogy tudja, hogy mit akar (elérni), és tisztában van a másik igényeivel is. Ennek alapján jogos önbizalom fogja el és magabiztos a fellépése. A magabiztos fellépés alapja minden esetben az önbecsülés, amely jótékonyan hat az önbizalmunkra, ezen keresztül a viselkedésünkre. Viselkedésünkből a kommunikáció az, amelyen keresztül le tudjuk mérni hatékonyságunkat, azaz, hogy elérjük-e célunkat. A kommunikáció négy lépéséből (közlő kódol és küld, vevő üzenetet veszi, megfejti, válaszol, mindkét fél ellenőrzi, hogy a megértés megtörtént-e) nem felejti el, hogy akár ad, akár vesz, ellenőriznie kell a megértést, így alakul ki az együttműködés. Fontos hangsúlyozni, hogy az asszertivitás képessége egy olyan tulajdonság, amely ma már szinte minden jelentősebb munkakörben elvárt és divatos is, éppen ezért a sikeres munkavállalás egyik jelentős faktora. Az asszertivitás megmutatja, hogy ki mennyire képes saját szándékait, elképzeléseit, meggyőződését érvényre juttatni másokkal szemben, mennyire képes másokat saját véleménye irányba befolyásolni, miközben azért tiszteletben tartja a másik embert. Az asszertivitás a saját szükségletek, kívánságok, akarat, célok érvényre juttatására való törekvés pozitív és negatív formát is ölthet. Pozitív esetben a célelérésre, teljesítményre való törekvéssel, mások megbántás nélküli meggyőzésével, határozottsággal párosul. Főleg olyan esetekben, ahol kiemelkedően fontos bizonyos feladatok következetes véghezvitele, ez a sajátosság nélkülözhetetlen lehet. Sok vezető beosztású egyén érvényesülése esetében meghatározó tulajdonság. 5

9 3. KÉPESSÉGEK, KÉSZSÉGEK 3.1.A képességek fogalma, csoportosítása A képességek velünk született adottságainkból gyakorlás segítségével alakulnak ki, és cselekvéseink feltételeit biztosítják, fejleszthetők. A képességeket három nagy csoportba soroljuk: 3.2.Általános képességek, készségek A munka világához kapcsolódó képességek: az alább felsorolt képességek, és annak készségszintű megléte jobbára minden munkatevékenység ellátásához szükséges, legfeljebb különböző szinten (alap-, közép-, vagy magas). általános tanulási képesség, készség (iskola, számítógép kezelés, jogosítvány, nyelvtudás, egyéb), nyelvi kifejezőképesség, készség, munkatapasztalatok 3.3.Társas készségek és kompetenciák A munkavégzés elengedhetetlen része, hiszen a munkahelyek nagy többsége csoportos munkavégzést, a munkatársakkal való kooperatív együttműködést követel meg (az önálló munkavégzésre való képesség mellett). Néhány példa a társas készségekre: csapatszellem, kiváló alkalmazkodó és kommunikációs készség, motiváció és irányító képesség, nyitottság az együttműködésre, felelősségvállalás a saját és mások teljesítményéért 3.4.Szervezési készségek és kompetenciák A szervezés olyan alkotó tevékenység, amely meghatározott cél érdekében, az adott kor ismeretanyagának, tudományos eredményeinek és eszközeinek intézményes felhasználásával munkafolyamatok és azok ellátására hivatott szervezetek létrehozására, fejlesztésére, működésük rendjének tartalmi és formai előírásra, a személyi és tárgyi tényezők célszerű összehangolására irányul. 6

10 4. ÁLLÁSKERESÉSI TECHNIKÁK, ÁLLÁSINFORMÁCIÓS FORRÁSOK Abban az esetben, ha valaki állást keres, akkor van a legnagyobb esélye, ha egyszerre több módszerrel is próbálkozik. Az sem árt persze, ha pontosan tudja, mit akar, és reálisan mire számíthat. Célszerű az álláskeresést miként a pályaválasztást is azzal kezdeni, hogy tisztázzuk elképzeléseinket és lehetőségeinket; azt tehát, hogy milyen tapasztalattal és képességekkel rendelkezünk, mit várunk jövőbeni munkahelyünktől és munkakörünktől. Ha ezekre a kérdésekre megtaláltuk a választ, könnyebben indul az álláskeresés, mert már tudjuk, hogy milyen cégekhez és milyen pozíciókra érdemes jelentkezni Merre keressünk? Az induláshoz legkézenfekvőbbnek az újságban, az interneten vagy egyéb fórumokon például állásbörzéken megjelent álláshirdetések tűnnek. Piaci tapasztalatok szerint azonban Magyarországon a vállalatok az üres állásoknak mindössze 25 százalékát töltik be hirdetések útján, a maradék 75 százalék ismerősökön keresztül kel el". Ha az állást kereső a hirdetések mellett dönt, számolnia kell azzal, hogy akár több száz pályázóval kell megküzdenie. Ők mind konkurenciát jelentenek számára, hiszen vélhetően mindannyian hasonló kvalitásokkal rendelkeznek. A hirdetésekre beadott jelentkezéseknek csupán kis hányada vezet sikerre, ezért érdemes kampányszerűen több álláshirdetésre is pályázni. Gyakori, hogy a hirdető cégek akár maguk a vállalatok, akár ügynökségek magasabb követelményeket támasztanak a jelentkezőkkel szemben, mint amit a munkakör megkövetel, ezért akkor is érdemes jelentkezni a váltani szándékozónak, vagy a pályakezdőnek, ha nem felel meg az állás valamennyi követelményének Networking A munkaerő-piaci trendek azt mutatják, hogy a legtöbb lehetőség az úgynevezett rejtett álláspiacon, azaz a meg sem hirdetett állások piacán van. Az egyik leghatékonyabban működő módszer a networking azaz az ismerősökre és azok ismerőseire épített kapcsolati rendszer. Minél nagyobb kapcsolati hálót épít ki valaki, annál nagyobb esélye van az elhelyezkedésre. Mindez nem meglepő, elég csak az előbb említett számokra és arra gondolni, hogy a megüresedett állások nagy részét meg sem hirdetik, hanem ismerőssel töltik be. Ha ismerős révén szerez tudomást a pályakezdő egy álláslehetőségről, máris nagyobb eséllyel indul, hiszen rengeteg információt tudhat meg magáról a cégről, a személyzeti vezetőről, a cég kultúrájáról vagy akár az ellenfelekről Tanácsadón keresztül Egy másik lehetséges és divatos módszer személyzeti tanácsadó és fejvadász cégnél pályázni, vagy adatbázisukba jelentkezni. Az általuk nyújtott szolgáltatások ingyenesek a munkát keresők számára, hiszen a fejvadász cégek díjukat általában a megbízó cégtől kapják, a közvetített személy jövedelmének függvényében. A hozzájuk jelentkező először egy 7

11 adatbázisba kerül, és amennyiben olyan megbízás érkezik a céghez, amelyet végzettsége és tapasztalata alapján meg tud pályázni, az ügynökség tanácsadója megkeresi és tájékoztatja a pozícióval kapcsolatos tudnivalókról. Ha a jelöltet érdekli az állás, a tanácsadó továbbítja életrajzát a cégnek. Ezeknek a cégeknek jelentős adatbázisuk és sok állandó megbízásuk van ugyan, mégis ritkán akad olyan megkeresés, amelyet épp egy konkrét pályázóra szabtak ráadásul itt is számolni kell a konkurens jelentkezők magas számával Állásbörzék kezdőknek Pályakezdők esetén kiváló lehetőséget jelentenek a diákszervezetek által szervezett állásbörzék, ahol a friss diplomások személyesen és minden tét nélkül ismerkedhetnek a cégek álláskínálatával, HR szakembereivel. Érdemes beszerezni a helyszíneken megjelenő Állásbörze Kalauzokat is, amelyek minden adatot tartalmaznak a kiállítókról és a hirdetőkről, valamint azok ajánlatairól. 4.5 Az internetes álláskeresésről Az online álláskeresés az álláskeresés azon formája, amikor is nem újságok apróhirdetései által, lokális állásbörzéken, avagy a helyi munkaügyi központok segítségével keres munkát magának az álláskereső, hanem az internet lehetőségeinek valamelyikét használva. Az álláskeresőket segítő honlapok különböző önéletrajz formákat mutatnak be, országos szintű állásajánlatokat sorakoztatnak fel, esetleg személyre szabott lehetőségeket is ajánlanak. Az internet megreformálta az álláskeresési szokásokat. Az álláskereső portálok számtalan ajánlattal várják a jelentkezőket, az álláskeresés fogalma már egybeforrt magával az internettel. Szokásossá vált az ben történő jelentkezés az online meghirdetett állásokra. A nagyobb cégek, a munkaközvetítők és az állásgyűjtő portálok oldalain szinte minden esetben a konkrét munkára történő jelentkezésen kívül az adatbázisba történő regisztrációra is. Ilyenkor egy online űrlapot kell kitölteni a jelentkezőnek, ahol a személyes adatokon és elérhetőségeken kívül a képzésekre, szakmai tapasztalatra, speciális tudásra, és akár személyiségvonásokra is kíváncsiak. A folyamat végén lehetőség van a magyar és idegen nyelvű önéletrajz, valamint motivációs levél feltöltésére. Ennek nyomán a jelentkező adatai bekerülnek egy adatbázisba. A legismertebb hazai online álláskeresési portálok:

12 5. AZ ÖNÉLETRAJZ A pályázat alapelemei az önéletrajz és a kísérőlevél. (A referenciákat is ide sorolják, de nem szükséges minden esetben levélben elküldeni. Főleg, ha az nyomtatásban van csak meg, a pályázatot pedig ben küldjük.) Az önéletrajz többnyire tartalmazza a tanulmányok és a munkahelyek idejének és helyének fordított sorrendű kronológikus felsorolását. Rendszerint fotóval egészítik ki a dokumentumot. Magyarországon többnyire a munkavállalók először önéletrajzukat adják be a munkaadókhoz, és csak ezt követi a felvételi elbeszélgetés. Az önéletrajz többnyire nem tartalmaz bővebb leírást a pályázott pozícióval kapcsolatban, csupán röviden összefoglalhatja a célokat. Melléklete lehet a publikációk jegyzéke vagy a motivációs levél. Hogyan írjunk jó önéletrajzot? Az alábbi szempontokat mindenképpen figyelembe kell vennünk: Átláthatóság: Rendkívül fontos, hogy a kívánt munkáltató könnyen és gyorsan nyomon tudja követni az önéletrajzot és a kísérőlevelet, s abban megtaláljon minden lényeges részletet. Tömörség: A munkáltatók általában nem szeretnek hosszú és terjedelmes önéletrajzokat olvasni, hacsak az nem részletezi az Ön, a megpályázott pozícióhoz kapcsolódó szakmai tapasztalatát. Pontosság: Rendkívül fontos kiemelni a főbb pontokat és hangsúlyozni a tényeket. Gépelt változat: Önéletrajzát és kísérőlevelét mindig gépelve küldje el. (A legtöbb vállalat ilyen formában, precízen és elegánsan kéri a pályázati anyagokat.) Hibátlan: Lényeges, hogy pályázata ne tartalmazzon sem gépelési, sem helyesírási hibákat (beleértve a személy-, és tulajdonneveket is). Mindenképp ellenőrizze önéletrajzát és kísérőlevelét, mielőtt elküldi azokat egy vállalathoz. 5.1 Az önéletrajz követelményei Az önéletrajznak tartalmaznia kell a következőket (a sorrend is fontos): Személyes adatok: név, születési dátum, lakcím, telefonszám, cím, családi állapot, fénykép Betölteni kívánt pozíció: a megpályázott pozíció megnevezése Tanulmányok: A felsorolást kezdje mindig a legutolsó adattal Tüntesse fel a dátumokat (kezdés, végzés vagy a befejezés várható ideje) Használja az iskolák hivatalos nevét, a szakok és képzések pontos megnevezését Ha ez nem áll rendelkezésére, akkor a végzettség pontos megnevezését használja Különleges képzések és tudományos munkák: Sorolja fel azokat az elvégzett tanfolyamokat és képzéseket, amelyek a megpályázni kívánt pozícióhoz kapcsolódnak. Munkatapasztalat: munkahelyek / szakmai tapasztalatok / gyakorlatok: 9

13 A munkahelyek sorrendjét is a legutóbbi / jelenlegi munkahelyével kezdje Lényeges az egyes munkahelyek és betöltött pozíciók helyes megnevezését használni Bizonyosodjon meg arról, hogy a pontos kezdési és befejezési dátumokat tüntette fel Sorolja fel a pozíciókhoz kapcsolódó főbb felelősségi területeit és feladatait. (Az egyes pozíciók nevei nem feltétlenül takarják ugyanazt a feladatkört a különböző vállalatoknál.) Nyelvismeret: Sorolja fel idegen nyelvi ismereteit és a tudásszintjét. (Kiegészítheti ezt a megszerzett nyelvvizsgák típusaival is.) Számítógépes ismeretek: Sorolja fel azokat a szoftverprogramokat, amelyeket magabiztosan tud használni. Vezetői engedély: Ismertesse a kategóriát és azt, hogy mennyire gyakorlott a vezetésben. Egyéb: Bármely egyéb ismeret, képesség vagy tudás ismertetése. (például: gépírás, hobbik, stb.) Napjainkban külön típusnak tekinthetjük az európai önéletrajzot, amely jelenleg a legelterjedtebb önéletrajzi forma mind a jelentkezők, mind pedig a vállalatok oldaláról. Az Europass önéletrajz (CV) által tudását, képességeit, végzettségeit könnyedén áttekinthetővé és láthatóvá teheti, akár azáltal, hogy más Europass dokumentumot csatol hozzá. Célja, hogy megkönnyítse a pályázók CV írását az online szerkesztőfelület használatával. Az Europass önéletrajz a megszokott önéletrajznál nagyobb hangsúlyt fektet a munkatapasztalat tartalmának, az iskolában szerzett tudásnak, valamint az egyéni készségek konkrét bemutatásának. Az európai önéletrajz sablon letölthető a weboldalról. Végezetül tekintsük át milyen önéletrajzi hibák ismertek, amelyeket fontos kerülnünk: Túl hosszú Túl részletes Lényegtelen információkat tartalmaz Szükséges dokumentumokat nem csatolják (vagy kérésre a fényképet) Helyesírási hibák találhatók benne Komolytalan cím Csatolt fájl neve komolytalan (ha -ben küldjük pályázatunkat) A megadott számon elérhetetlen a pályázó Komolytalan hangposta/üzenetrögzítő hang 10

14 6. AZ ÁLLÁSINTERJÚ Ezek a beszélgetések lehetnek négyszemköztiek, de lehet, hogy két vagy akár több felvételiztetővel találja szemben magát az álláskereső. Egyre ritkábban dől el egy beszélgetés után, hogy megkapja-e az állást, sokszor többlépcsős eljárásra, stressz- interjúra, vagy az értékelő központra (AC) is fel kell készülni. Az első interjú általában csak előzetes vizsgálódás, mégis ez a legfontosabb esemény a felvétel folyamatában. Legtöbbször a személyzeti-, vagy HR-osztály egy munkatársa rögzíti a beszélgetés eredményeit, majd a pályázókat azokhoz a vezetőkhöz irányítja, akik meghozzák a végső döntést. Az első interjú lényegében szűrőként is működik. A második interjú technikailag ugyanúgy zajlik, mint az első, nem igényel eltérő felkészülést. Ezen azonban már elképzelhetőek speciális kérdések is, amelyek sokkal mélyebben boncolgatják az állás betöltéséhez szükséges készségeket, képességeket, ismereteket A telefonos állásinterjú Egyre gyakoribb a telefonos interjúztatás, mert gyors, és főleg költséghatékony a munkáltatók számára. Alapvetően két csoportra oszthatók az ily módon lebonyolított felvételi beszélgetések: Szűrő interjú Általában rövid, 3-8 kérdést tesz fel a felvételiztető, amelyek alapján eldönti, hogy vane értelme a személyes találkozásnak és a felvételi folyamat folytatásának. Teljes interjú Olyan, mint a személyes állásinterjú, de technikai vagy költségkímélési okokból (pl. földrajzi távolság vagy több résztvevője van egymástól távol) telefonon lebonyolítva. Általában háromnegyed-egy órás, de előfordulhat, hogy olykor hosszabbra nyúlik: nem ritka a három órás telefonos interjú sem. A telefonos felvételi beszélgetést a hagyományos interjúhoz hasonlóan jó előre egyeztetni szokták, és ugyanúgy kell felkészülni rá, mintha személyes beszélgetésre mennénk. (A sikeres telefonos állásinterjúhoz válaszolj az alábbi kérdésekre.) 6.2. Személyes állásinterjú Az állásinterjúra igenis mindenkinek készülni kell, hacsak nem rutinos felvételiző már az illető. Mindenképpen egy kiemelten fontos eseményeként szükséges kezelni ezt az eseményt és kellő figyelmedet kell irányítani rá. Az alábbi tíz pontos lista betartása segít felkészülni és eredményesen venni az állásinterjút: 1. Ápolt külső, 2. Határozott viselkedés, 3. Határozott kézfogás, 4. Nézz a másik szemébe, 5. Ne légy rámenős, 6. Egyértelműen fogalmazz, 7. Gondold át, mit fogsz mondani, 11

15 8. Ne játszd meg magad, 9. Ne bizalmaskodj, 10. Mosolyogj sokat. Sokat elárul a jelölt érdeklődéséről az, hogy mennyire ismeri a céget, amelynél megpályázta az állást. A legcélszerűbb a felkészülésre a cég saját honlapja. Ha jobban ismered a céget, az mindenképpen csak előnyödre válik. Például segít dönteni abban is, hogy valóban ott akarsz-e dolgozni. Még az is kiderülhet az ismerkedés folyamán, hogy a cég nem nyújt megfelelő karrier-, vagy képzési lehetőségeket, vagy nem olyan a szervezeti kultúrája, amit hosszú távon el tudnál fogadni. Pszichológusok szerint környezetünk érzéseinkre, magatartásunkra vonatkozó véleményét 7 %-ban az elmondottak, 38 %-ban hangunk és 55 (!) %-ban arckifejezésünk alapján alakítja ki. A felvételiztető első benyomása már járása, kézfogása, vagy éppen öltözködése alapján kialakul, ezekre különösen figyelmet kell fordítania. Kerülje a túlzott gesztikulációt, de ne kerülje a kérdező tekintetét (ez azt az érzést keltheti benne, hogy Ön nem őszinte). Az öltözködésre vonatkozó általános szabály az ápoltság, a tiszta, vasalt ruházat és a gondozott cipő. Figyeljen oda a ruha hosszára, a nyakkivágásra inkább elegáns legyen, mint kihívó. Hölgyeknek a nappali, visszafogott smink ajánlott, műköröm semmiképp! Próbáljon meg úgy öltözködni, mint leendő munkatársai, vagy a megpályázott munkakör betöltője mindennapi munkájuk során. Ahogy, már korábban is említésre került, rendkívül fontos, hogy a jelölt kellő önbizalommal rendelkezzen, ezért az alábbiakban segítséget nyújtunk ahhoz, hogy önbizalommal telve érkezzünk az állásinterjúra: 1. Gondoljuk át alaposan, kik is vagyunk, milyen erősségekkel és gyengeségekkel bírunk, és hogy az adott állásinterjún ezeket milyen példákkal, megfogalmazásokkal tudjuk átadni! 2. Tudatosítsuk, hogy nem vagyunk azonosak a munkánkkal. Vagyis ne úgy fogalmazzuk meg, hogy értékesítési vezető vagyok, hanem mondjuk helyette, hogy az az ember vagyok, aki egy értékesítési osztály munkáját fogja össze. Ha ugyanis a képességeinkre, tudásunkra és tapasztalatainkra fókuszálunk, nyitva hagyjuk magunk előtt a lehetőséget a karriermódosításra is. 3. Amikor önvizsgálatot végzünk, arra összpontosítsunk, mit csináltunk jól, és ne arra, hogy mit nem. Nagyon lényeges különbség! 4. Azokra a tevékenységeinkre koncentráljunk, amelyeket örömmel végeztünk, és most ne foglalkozzunk azzal, hogy melyik a leginkább piacképes. Amit nagyon szeretünk, abban minden bizonnyal jók is vagyunk. Ez sokat ér. 5. Írjuk le egy papírra, hogy milyen képességeinket és készségeinket szeretnénk leginkább hasznosítani a munkánk során! 6. Írjuk azt is le, hogy milyen munkahelyi környezetben képzeljük el mindezt. Gondoljuk végig, hogy milyen az íróasztalunk, milyen hangulat uralkodik a csapatban, és azt is vetítsük le magunk előtt, hogy a főnökünkkel milyen a kapcsolatunk. 7. Ha ezekkel megvagyunk, jöhet egy következő kulcstényező:hogyan fogjuk ezt megvalósítani! Adott ugyanis az állásinterjú, amelyre készülünk, de mindenképpen nézzünk távolabbra is. Eredményesebb irány az, ha a saját fejlődésünkre és karrierünkre koncentrálunk, és nem azon görcsölünk, hogy mondjuk a harmadik körben már alá is 12

16 írjuk a munkaszerződést. Természetesen van, akinek ez az utóbbi módszer jobban beválik, egy próbát lehet ezzel is tenni. 8. Ha nehezünkre esik pozitívan gondolkodni saját magunkról, kérjük mások segítségét, és hallgassuk őket végig figyelmesen. Még akkor is, ha többször félbeszakítanánk az illetőt egy mentegetőzéssel, hogy mondjuk "nem is vagyunk mi ennyire jók." ( Az állásinterjúra sokan hajlamosak úgy tekinteni, hogy ez egy megmérettetés, amikor a munkaadó eldönti, "elég jók" vagyunk-e számára. Természetesen a rátermettségünket valóban be kell bizonyítanunk, de ne felejtsük el, hogy az interjún a vállalat is vizsgázik! A felvételi elbeszélgetésen nekünk is jogunkban áll kérdéseket feltenni, melyek alapján eldönthetjük, hogy egyáltalán szeretnénk-e azon a helyen dolgozni, és mik lesznek a lehetőségek a jövőben. Ilyen kérdés lehet például: Támogatni fognak a kapcsolatrendszerem fejlesztésében? Milyen lehetőségek vannak a fejlődésre? Milyen a közösség? Mennyire rugalmas a vállalat? Ne essünk abba a hibába, hogy az új munka miatt érzett eufória eltereli a figyelmünket arról, hogy feltegyünk alapvető, fontos kérdéseket, mint pl. a túlóra kifizetése vagy az otthoni munkavégzés lehetősége. Az előléptetési lehetőségek és a juttatások szintén fontosak lehetnek később, hiszen ezektől érezzük magunkat motiváltnak a munkahelyen. Abban az esetben sincsen semmi gond, ha hibázunk az első álláskeresés során. Rengeteg időnk lesz még, hogy korrigáljuk a tévedésünket. A legtöbb munkavállaló akár 3-5 különböző pályát is kipróbál, ráadásul több munkahelyen keresztül. Nagyon fontos, hogy élvezzük a karriertervezési folyamatot, amennyire csak tudjuk! Minél jobban belemélyedünk a keresésbe, annál biztosabbak lehetünk abban, hogy jó döntést fogunk hozni és helyes irányba tartunk. Gondoljuk át a fentieket, és teszteljük, hogyan működik a saját életünkre, döntéseinkre nézve. 13

17 Felhasznált irodalom: Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. Pályaválasztási, pályaorientációs tevékenység fejlesztése Pályaválasztási, pályaorientációs tananyag, Szöllősi és Társai Bt., 2011 Pintér Zsolt: Hogyan csináljunk karriert. Az álláskeresés enciklopédiája, Budapest, 2011 Munkavállaláshoz Szükséges Képességek Fejlesztése Tréning Összefoglaló módszertan a TÁMOP /A kódszámú kiemelt projekthez, Konett TEAM, október Jámbori Szilvia: Hogyan tervezik a serdülők a jövőjüket? Szeged, SZEK Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó Szilágyi Klára: A fiatalok és felnőttek pályaorientációs és karrierépítési készségének szintjei, fejlesztésének lehetőségei. Budapest, NFI Felhasznált internetes hivatkozások: 8 lépés, hogy önbizalommal telve érkezzünk az állásinterjúra!, yeinket 14