EURÓPA ALAPÍTVÁNY KÖZPONTI INTÉZET SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIA PROGRAM

Átírás

1 EURÓPA ALAPÍTVÁNY KÖZPONTI INTÉZET SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA JA 1

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ISKOLA ADATAI AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA AZ ISKOLARENDSZERŰ KÉPZÉSBEN Az iskolában folyó oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai Általános célok Az oktató nevelő munkával kapcsolatos pedagógiai feladatok rendszere A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A drog és bűnmegelőzési programok Pályakorrekciós tevékenység Szociális támogatások Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere Ellenőrzés, mérés Az értékelés SZAKKÉPZÉS A képzés szabályozásának jogi háttere A részszakképzések és az elágazások OKJ-ban szereplő és egyéb adatai Személyi feltételek Tárgyi feltételek A tanulók felvételének feltételei Az elágazások munkaterülete A képzés célja A szakképesítés szakmai követelményei A SZAKMAI KÖVETELMÉNYMODULOK FELSOROLÁSA Az azonosító számú, Rádióműsor-vezető, konferanszié megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek Az azonosító számú, Televízióműsor-vezető, konferanszié megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

3 4.3. Az azonosító számú, Újságíró I. megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A médiaszerkesztőségekben újságírói tevékenység ellátása Gépírás és levelezés Az újságírói tevékenység ellátása az írott sajtó különféle orgánumaiban A rádióműsor-szerkesztőt segítő tevékenységek ellátása A televízióműsor-szerkesztőt segítő tevékenységek ellátása Az újságíráshoz, lapkészítéshez illeszkedő fotóriporteri tevékenység ellátása A lapkiadói újságíró-szerkesztőt segítő tevékenységek ellátása A rádióműsor-vezetői tevékenység ellátása A televízióműsor-vezetői tevékenység ellátása Az írott sajtó különféle orgánumaiban végzett újságírói, szakújságírói tevékenység ellátása AZ EAKI ÚJSÁGÍRÓ, KONFERANSZIÉ KÉPZÉS TANTÁRGYI HÁLÓJA Szakmacsoportok óraeloszlásának térképe Nyomtatott sajtó Elektronikus sajtó Ügyvitel adatkezelés Kommunikációs és médiaismeretek VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK A szakmai vizsga részei

4 1. AZ ISKOLA ADATAI Az iskola hivatalos elnevezése: Európa Alapítvány Központi Intézet Szakközépiskola és Szakiskola Az iskola alapítója és fenntartója: XXI. sz. Művelődési és Oktatási Komple Alapítvány Budapest, Csombor u. 19. Az iskola felügyeleti szerve: - szakmai, törvényességi felügyelet: Alapítvány Kuratóriuma - a fenntartói tevékenység törvényességi felügyelete: Budapest Főváros Főjegyzője Az iskola működési területe: nincs korlátozás Az iskola jogállása: Alapítványi szakközépiskola. Az iskola önálló jogi személy, amely szakmai és igazgatási önállósággal rendelkezik. Az intézmény vezetője az igazgató, aki képviseli az intézményt. Az iskola székhelye: Budapest, Kresz Géza u. 33. Az iskolai tevékenységek azonosító száma: OM azonosító szám: Az iskola igazgatója és a program benyújtója: Alapítás éve: Tóth András igazgató 1998 Alapvető céljaink: Iskolarendszerű nappali, esti, felnőttoktatás képzés. Érettségire és 10-dik évfolyamra, vagy 16 életévet betöltött tanulók számara épülő szakképesítés megszerzésére való felkészítés és szakmai vizsgáztatás. TEÁOR 8532 A tanárok új feladatai: a tanulási környezet fejlesztése és a tanulási folyamat szervezése a tanulási környezet megváltoztatásával meg kell tanítania a diákokkal, hol és hogyan találják meg az előrehaladásukhoz szükséges információkat megértetni a diákokkal, hogy ők is felelősek a saját tanulásuk eredményességéért a tanuló számára szükséges segítség, motiváció és megerősítés biztosítása. Az átadott tudás egy dinamikus, folyamatosan változó világban való eredményes tevékenységre kell, hogy felkészítse a tanulókat. Iskolánk erősségei: Képzés tudományos ösztönzése továbbfejlesztése, publikációk támogatása Külföldi és hazai oktatási intézményekkel való együttműködés Hazai és külföldi átképzés honosítás továbbképzés és egyéb speciális tanfolyamok továbbfejlesztése, bevezetése Távoktatási, távmunka előkészítése koordinálása és végzése Nemzetközi szervezetekkel történő együttműködés 4

5 Célirányos szakképzés, új OKJ pedagógiai programok létrehozása, oktatása Hátrányos helyzetű tanulók megsegítése Az EU oktatási programjához történő csatlakozás megteremtése és végzése Szakmai hatóságokkal történő hazai és nemzetközi kapcsolattartás Programjaink továbbfejlesztése, pályázatokon való részvétel Nyelvvizsgára történő felkészítés, akkreditált intézmény és oktatási program elősegítése 5

6 2. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA AZ ISKOLARENDSZERŰ KÉPZÉSBEN 2.1. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai Általános célok Az iskola célja, hogy a munkaerőpiaci követelményeknek megfelelő teljesítő képes tanulókat bocsásson ki, akik képesek az ön és tovább képzésre a munkavégzés során, illetve az eredményes továbbtanulásra a szakirányú felsőoktatásban. Ennek érdekében hatékony szakmai képzést folytat, amit összekapcsol az életkori sajátosságoknak megfelelő személyiségfejlődést támogató tevékenységgel. Ezzel szoros összefüggésben törekszünk az egészséges vállalkozói szellem kialakítására diákjaink között, mindezt együttesen a tisztességgel végzett munka elsődleges erkölcsi értékként való megjelenítésével és magabiztos elsajátíttatásával Az oktató nevelő munkával kapcsolatos pedagógiai feladatok rendszere Az általánosan megfogalmazott személyiségfejlesztési célok és az alapjukat képező értékek az általános emberi normákból és a fejlődő társadalom elvárásaiból lettek levezetve. Az általános célkitűzéseket az alábbi érték-cél-feladat rendszerben kívánjuk megvalósítani. A szakmai program bevezető szakaszában meghatározzuk azokat a további, a fenntartó intézményműködtetési- és fejlesztési tervében elvárt célokat, amik elsősorban a szakmai képzés eredményességével kapcsolatosak. Érték Cél Feladat Eszköz/eljárás Következetes nevelő és Feladatunk minden Erkölcsi elismerésben személyiségfejlesztő tanórai és órán kívüli kell részesíteni minden munkával el kívánjuk érni, tevékenységben az kiemelkedő hogy a tanulók már az igényességre való teljesítményt. A tanári iskolában majd azt ösztönzés. A feladat munka minőségében is követően is a munkát választásoknál, főleg a folyamatosan példát kell tartsák a siker, az gyakorlati képzésben, mutatni. érvényesülés és a építeni kell a tanulói helytállás alapjának. aktivitásra Ismerjék fel, hogy a minőség az élet általános jellemzője és értéke. Fogadják el, hogy az önmagukkal szemben támasztott követelmények jelentik a társadalommal szembeni elvárások alapját. Munka és minőség Kommunikációs készség Az emberi és szakmai együttműködés nem valósítható meg nyelvi és más kommunikációs készségek nélkül. Ezért célunk az anyanyelvi, az idegen nyelvi és szimbolikus nyelvi kultúra értékeinek közvetítése. A nyelvi kommunikáció Elsajátíttatjuk és megköveteljük a szép magyar beszédet és a szakmai nyelv igényes használatát. Biztosítjuk a könyvtárhasználatot a média elemekkel együtt. Biztosítjuk az Internet hozzáférést a tanulók számára. A szociális kommunikáció kialakítását helyzetelemzésekkel és helyzetgyakorlatokkal 6

7 Állampolgári aktivitás kialakítása mellett biztosítjuk a formalizált nyelvek elsajátítását, a technikai kommunikációs készség kialakítása érdekében. Célunk az iskolai közélet feltételeinek biztosítása és formálása annak érdekében, hogy erre támaszkodva a tanulók szívesen vállalják állampolgári jogaik gyakorlását és felkészülhessenek döntéseik vállalására. Ezt segíti az állampolgári ismeretek életszerű tanítása a tanórákon. segítjük a tanítási órákon és azon kívül is. Segítjük a szociális kommunikáció elemeinek elsajátítását is. Minden szaktanár feladata, hogy órán kívüli munkájával és személyes példamutatásával ösztönözze az iskolai közösségi élet fejlődését, mert ez a közösségi élet az állampolgári aktivitás alapja. 2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az általánosan megfogalmazott személyiségfejlesztési célok és az alapjukat képező értékek az általános emberi normákból és a fejlődő társadalom elvárásaiból lettek levezetve. Az általános célkitűzéseket az alábbi érték-cél-feladat rendszerben kívánjuk megvalósítani. Érték Cél Feladat Eszköz/eljárás Erkölcsi alapok Fogadják el a tanulók, hogy van az emberi együttélésnek általános követelmény- és szabályrendszere. Ez az erkölcs. A szakember személyiségének legfontosabb alkotóeleme. Erre, mint alapra támaszkodik az általános műveltség. Csak ezek birtokában rendelkezhet a szakember teljesítő-képes szaktudással. Meg kell tanítanunk a lelkiismeret és a szakmai lelkiismeret szerepét. Célunk a másság elfogadtatása és a szabadság helyes elvi és gyakorlati alkalmazása. A tanárok minősítési- és követelmény-rendszerét is erkölcsi és szakmai alapon állítottuk össze. Figyelembe vettük, hogy a szakmaiság nem valósul meg erkölcsi alapok nélkül. A tanulókkal szemben támasztott követelményeket, a belső szabályokat ugyanilyen alapon határoztuk meg. Alapvetőnek és elsődlegesnek tekintjük a személyes példamutatást. A tanulók világnézeti és információs szabadságának megtartásával mérsékeljük az információs nyomást, és szűrjük a felhívásokat. Rá kell mutatnunk a társadalmi szolidaritás és együttműködés nélkülözhetetlenségére Pályaérettség A képzés során tegyék magukévá a tanulók azt Karrier-tanácsadással felkészítjük a tanulókat a Alapos pályaismeret nyújtása mellett 7

8 az elvet, hogy a pályaválasztás nem egyszeri esemény volt. Azt a pályán való fejlődés fogalmával és tevékenységi körével kell helyettesíteni. Ismerjék fel, hogy csak az önképzésre, továbbképzésre és szükség esetén átképzésre kész szakember érvényesül a munka világában. A pályaérettségen belül részcélnak tekintjük a pályatervezési készség, az aktivitás, az információs készség, a döntési képesség fejlesztését és stabilázását. munkaerőpiacon való helytállásra. Célunk megismertetni a munka világában preferált értékeket, így a aktivitást, kreativitást, kooperativitást, kitartást, megbízhatóságot, motiváltságot, stb. munkaerő-piaci ismeretek és technikák tanításával biztosítjuk a pályaérettség megszerzését. Ezt részben osztályfőnöki munkával, részben pedig, a járulékos órakeret terhére biztosított számítógéppel támogatott tanácsadással segítjük. A tanulói igények és az aktuális munkaerőpiaci helyzetnek megfelelően külső szakemberek által tartott előadásokat szervezünk. Testi-lelki egészség Tegyék magukévá és életelvvé a tanulók, hogy a jó egyéni és társas közérzet alapja a személyiség működésének alapfeltétele, a testi és lelki egészség. Ismerjék fel, hogy ez az egyéni fejlődés alapja is. Fogadják el az életmód tudatos meghatározásának fontosságát. Legyenek fogékonyak a szépség és a művészet iránt. A mindennapos testmozgásra való ösztönzés része a személyiségfejlesztésre irányuló általános tanári tevékenységnek. Támogatjuk a sportegyesületekben való szereplést. Támogatjuk az iskolai versenyek öntevékeny szervezését és a kirándulásokat. 8

9 Alkotóképesség Az eredmény érdekében való tervszerű és kitartó munka vonzóvá tétele is fontos nevelési cél. El kívánjuk érni, hogy a tanulás is alkotó jellegű és ne reproduktív legyen. Fejleszteni kell a tanulók problémamegoldó képességét. Fokozni kell az absztrakciós képességet. Növelni kell az alkotómunka iránti vágyat és a jogos elismerés iránti reális igényt. Az egyes tantárgyak oktatása magában foglalja a tárgy sajátos tanulási módszereinek megtanítását is. Az elméleti és a gyakorlati képzésben fokozzuk a problémaorientált projektek arányát. Ösztönözzük a tanulmányi és alkotóversenyeken való részvételt. Fokozottan kell támogatni a részvételt vállaló tanulókat. Teret biztosítunk az egyéni törekvéseknek és példaként kezeljük az eredményes eseteket és személyeket A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a képzés eredményességét és munkahelyi környezetbe való beilleszkedést szolgálják. A közösségfejlesztés nem külön feladat, hanem része a szakmai képzésnek, annak során valósul meg. Elsősorban azáltal, hogy a karrier tervezési képesség kialakításának szolgálatában kiemelt jelentőséget kap a tanulók foglalkoztatása során a munkáltatók által elvárt összetett követelményrendszer, az aktivitás, a kooperativitás, és a kreativitás kialakításának szakmai feladatok megoldásával való támogatása A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek ifjúságvédelmi felelős foglalkoztatása a törvény szerint a vele való állandó konzultáció az igazgató és az osztályfőnökök részéről az osztályfőnöki egyéni beszélgetések családdal való kapcsolattartás az osztályfőnök és szükség szerint az igazgató részéről szakemberrel való konzultációs lehetőség kihasználása ifjúságvédelmi szervekkel, szociális szervekkel való kapcsolattartás osztályfőnökök és tantestületi érdeklődő tagok állandó továbbképzése ebben a témában Etnikai és kisebbségi ügyek kezelése. 2.5 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Folyamatos tanári megfigyelés alapján tanórai munkában valósul meg Járulékos órák terhére szervezett szakkörökben, diákkörökben, fakultációs órákban történik Tanulmányi verseny előtti időre koncentrálva a tanítási időn kívüli órákban folyamatos felkészítés folyik A második idegen nyelv tanulása fakultáció keretén belül lehetséges A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek Egyéni tanácsadás Tájékoztató előadások szervezése 9

10 Kapcsolatfelvétel támogatása segítő szervezetekkel Kortársi segítők képzésének támogatása A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Önismereti és kommunikációs tréning szervezése Tanulási technikák tanítása csoportfoglalkozásokon belül 2.8. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Tankönyv támogatás biztosítása Ösztöndíj adásának lehetősége A drog és bűnmegelőzési programok Előadások tájékoztatók szervezése az aktuális környezeti hatásokból meghatározott igények szerint, vagy tanulói igény alapján Kortársi segítő szolgálat szervezése, különös tekintettel az életkorból adódó kompetenciákra és személyes képességekre Pályakorrekciós tevékenység Az iskola a tanulók megtartása és egyéni életútjuk támogatása érdekében egyéni vagy csoportos pályakorrekciós tanácsadást szervez Szociális támogatások Az iskola biztosítja: A rászorulók egyéni segítésének eseti szervezését Az országos, regionális és helyi támogatási lehetőségek megismertetését, és segíti a pályázatokon való eredményes részvételt. Az osztálykirándulások keretén kívül szervezett a teljes diákságot érintő tanulmányi kirándulásokat, sport megmozdulásokat az iskola alapítványa ösztönzi és támogatja Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere Alapelvek Egy iskola a tapasztalatok és a tudományos feldolgozások szerint mintegy ezer értéket közvetít. Ennek megfelelően a tanár nemcsak az órákon, hanem minden lépésével, életvitelével példát mutat, nevel. Tanítványaival bárhol találkozhat, figyelő tekintetek kísérik még egy vásári forgatagban is. Ha magánemberként nem valósítja meg az iskolában képviselt értékrendet, könnyen elveszítheti hitelét Ellenőrzés, mérés Az alapelvek alapján az ellenőrzésnek két területét különböztetjük meg. Ezek mindegyike iskolai kompetencia. 10

11 1. Az iskolahasználók véleménye alapján megvalósuló ellenőrzés 2. Adminisztratív ellenőrzés. Az 1. pont szerint módot és lehetőséget kell adni az iskolahasználóknak véleményük kifejtésére. Meg kell vizsgálni a kollégáknak problémákat okozó eseteket. Esetkezelő utasításokat módszertani és pedagógiai programban érintett témákban elemzés nélkül nem lehet kiadni. Minden érintettnek az itt rögzített elvek és eljárási módok szerint kell eljárni, ezeket a programon kívül is ismertetni kell. Az eseti ellenőrzések módjai: Magánbeszélgetések (igazgató-szaktanár) Munkaközösségen belüli megbeszélések Óralátogatások (igazgató, munkaközösség-vezető). Az adminisztratív ellenőrzés követelményei: Tényszerű és objektív legyen Folyamatos és tervszerű legyen. A felsorolt elvek alapján kell információt nyerni: A pontos órakezdésről A naplók és egyéb dokumentumok vezetéséről A tanulók értékelésének folyamatosságáról A fogadóórák megtartásáról A szülői értekezletek megtartásáról A továbbképzéseken való részvétel eredményességéről és hasznosságáról A kezdő kollegák szakmai és módszertani támogatásáról. A felsorolt feladatok megszervezését az igazgató végzi az egyenlő terhelés és a szakmai kompetenciák figyelembevételével. A kiadott feladatokról a felelősöket az igazgató a tanév elején értesíti és ők folyamatosan neki számolnak be a teljesítésről Az értékelés Az ellenőrzés és az értékelés a szakmai és emberi bizalmon alapuló irányítási tevékenység. Ennek azáltal kívánunk érvényt szerezni, hogy a kollégák értékelését, az osztályfőnökök és a kapcsolódó tárgyakat tanító kollégák jelzéseit figyelembe véve alapvetően a munkaközösségek végzik. Az értékelésnél az igazgató figyelembe veszi a szaktanár véleményét. A végső minősítést az igazgatóhelyettessel és a gyakorlati oktatásvezetővel együtt alakítja ki. A Közoktatási Törvény figyelembevételével külső szakértőt is alkalmazhat az értékeléshez. Az értékelést az alábbi témákban az iskola vezetése végzi: A tanórán végzett munka A pontos órakezdés A naplók és egyéb dokumentumok kezelése A tanulók értékelésének folyamatossága A napi oktató-nevelő munka öntevékeny segítése, a feltételek öntevékeny javítása. 11

12 3. SZAKKÉPZÉS Az Európa Alapítvány Központi Intézet Szakközépiskola és Szakiskola 2009 szeptemberétől az alábbi szakképzésekre várja a jelentkezőket: Idegenvezető OKJ / 2 év Protokoll ügyintéző Utazás ügyintéző PR ügyintéző Gazdasági informatikus OKJ / 1 év OKJ / 1 év OKJ / 1 év OKJ / 2 év Számítógép-kezelő(-használó) OKJ Jelen képzési programunkban az Újságíró, konferanszié szakképzés feltételrendszerét, struktúráját foglaljuk össze 3.1. A képzés szabályozásának jogi háttere A központi program a közoktatásról szóló, többször módosított évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló, többször módosított évi LXXVI. törvény, a gazdasági kamarákról szóló évi CXXI. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló, többször módosított 1/2006. (II. 17.) OM rendelet, a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet, a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló módosított 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet, az oktatási és kulturális miniszter ágazatába tartozó Újságíró, konferanszié szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 20/2008. (VII. 29.) OKM rendelet alapján készült. A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe vettük a szakképző intézményt fenntartó helyi rendelkezéseit, és a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezetek igényeit. A képzés megszervezéséhez a szakképzést folytató intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a központi programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját és a meghatározott képzési időre vonatkozó megállapodást a gazdálkodó szervezettel. Ezen dokumentumokat a szakképző intézmény fenntartója hagyja jóvá. 12

13 A részszakképzések és az elágazások OKJ-ban szereplő és egyéb adatai A szakképesítés azonosító száma: A szakképesítés megnevezése: Újságíró, konferanszié Szakképesítések köre: Rész-szakképesítések Azonosítószám: Megnevezés: Fotóriporter Hozzárendelt FEOR szám: 2616 Szakképzési évfolyamok száma: 1 Elmélet aránya: 40 % Gyakorlat aránya: 60 % Azonosítószám: Megnevezés: Lapkiadói újságíró-szerkesztő munkatársa Hozzárendelt FEOR szám: 2616 Szakképzési évfolyamok száma: 1 Elmélet aránya: 50 % Gyakorlat aránya: 50 % Azonosítószám: Megnevezés: Rádióműsor-szerkesztő munkatársa Hozzárendelt FEOR szám: 2616 Szakképzési évfolyamok száma: 1 Elmélet aránya: 40 % Gyakorlat aránya: 60 % Azonosítószám: Megnevezés: Televízióműsor-szerkesztő munkatársa Hozzárendelt FEOR szám: 2616 Szakképzési évfolyamok száma: 1 Elmélet aránya: 40 % Gyakorlat aránya: 60 % Azonosítószám: Megnevezés: Újságíró II. Hozzárendelt FEOR szám: 2616 Szakképzési évfolyamok száma: 1 Elmélet aránya: 50 % Gyakorlat aránya: 50 % Elágazások: Azonosítószám: Megnevezés: Rádióműsor-vezető, konferanszié Hozzárendelt FEOR szám: 2616 Szakképzési évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 % 13

14 Azonosítószám: Megnevezés: Televízióműsor-vezető, konferanszié Hozzárendelt FEOR szám: 2616 Szakképzési évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 % Azonosítószám: Megnevezés: Újságíró I. Hozzárendelt FEOR szám: 2616 Szakképzési évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 % 3.2. Személyi feltételek Az EAKI pedagógusai mellett ismert és elismert szakemberek vesznek részt a speciális tárgyak oktatásában. Szakmai együttműködő partnereink: Magyar Hírlap Kiadó Kft. (Magyar Hírlap szerkesztősége), Hír TV szerkesztősége, stop.hu internetes portál szerkesztősége, Szabad Föld hetilap szerkesztősége, Lőrincz Gábor fotóriporter, Bohanek Miklós fotóriporter, Szentesi Zöldi László újságírószerkesztő, Dulai Sándor újságíró-szerkesztő. A képzés szakmai szervezését és irányítását Szeredi Pál, az Általános Vállalkozási Főiskola Marketing és Kommunikáció tanszék mestertanára látja el. (szakmai önéletrajz mellékelve) 3.3. Tárgyi feltételek szaktanterem könyvtár tanterem taniroda gyakorlóterem számítógépterem demonstrációs terem természeti környezet utcai környezet A szakmai gyakorlatok helyszíneként az együttműködő szakmai szervezetek szerkesztőségei szolgálnak. A képzést segíti az EAKI tanulmányi internetes háttértára ( ahol a szükséges tanulmányi segédletekkel, a tematikai renddel kapcsolatos anyagokat, a számonkérés konkrét adatit találják meg a hallgatók. A háttértár lehetőséget biztosít a tanár-diák és a diák-diák közötti elektronikus konzultációra is A tanulók felvételének feltételei 14

15 A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Elérhető kreditek mennyisége: Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges 3.5. Az elágazások munkaterülete A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: A munkakör, foglalkozás FEOR száma FEOR megnevezése 2616 Újságíró A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Témát választ, előkészít Utómunkálatokat végez Adatbeviteli feladatot végez Iratokat készít, szerkeszt, kezel Forgatókönyvet/cikket ír Speciális újságírói feladatokat végez Átveszi a részanyagokat Összeállítja a rögzített műsort/a rovatot és/vagy koordinálja az élőadást a rádiófelvétel során Összeállítja a rögzített műsort/a rovatot és/vagy koordinálja az élőadást a televíziófelvétel során A fotózással kapcsolatos feladatokat végez A lapkiadással kapcsolatos speciális feladatokat végez Előkészíti a rádióműsor anyagát Fellép az élőadásban Elvégzi a rádióműsor utómunkálatait Előkészíti a televízióműsor anyagát Fellép a televíziós élőadásban Elvégzi a televízió-műsor utómunkálatait Cikket és szakcikket ír Szakújságírói feladatokat végez 15

16 3.6. A képzés célja A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása A szakképesítés szakmai követelményei Ezek olyan szakmai alapkövetelmények, amelyek teljesítése a tömegkommunikáció területén dolgozó valamennyi szakember számára elengedhetetlen. A sajtó területén dolgozó munkatársnak széles körű és megbízható, hiteles információk megszerzéséhez jó kommunikációs készséggel, kreativitással és empátiával, gyors helyzetfelismerő-képességgel kell rendelkeznie. Legyen képes véleményét kulturált, jó magyarsággal (az MTA helyesírási szabályait és ajánlásait alkalmazva) megfogalmazni, és azt szakszerűen, logikus érvrendszerrel alátámasztani. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten, ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a piac tényezőit és folyamatait, összefüggéseit. Ismerje a tömegkommunikáció struktúrájának és működésének alapelveit, legyen tisztában a médiapiac jellemzőivel. Legyen tisztában a sajtójog alapelveivel (pl. a hatályos sajtótörvény, a médiatörvény, etikai kódeek, személyiségi jogok, informatikai törvény, szerzői jogok, adatvédelmi előírások). Ismerje a közérdekű információk nyilvánosságával kapcsolatos meglévő és készülő törvényeket. A hatékony sajtómunkához hozzátartozik a nyilvános sajtódokumentációk, információs és sajtóadatbázisok működésének és használatának, valamint a saját dokumentációs, illetve adatbázis felépítési alapelveinek és használatának ismerete. Mint megrendelőnek, vagy mint szerzőnek nyomdai alapismeretekkel is kell rendelkeznie, valamint az elektronikus sajtó technikai lehetőségeit, korlátait is ismernie kell. A szakmai identitástudat különösen fontos az újságírók esetében, ezért kell, hogy ismerje a szakma hazai és nemzetközi érdekképviseleti szerveit, s legyen tisztában az ezek által elfogadott szakmai normatívákkal és etikai kódeekkel, valamint magatartási szabályokkal. Tisztában kell lennie a saját, valamint a lap, kiadvány vagy műsor elkészítésében részt vevő, más munkakörben dolgozók feladatkörével és funkciójával a kiadó, szerkesztőség vagy intézmény szervezetén belül. Ismernie kell a szerkesztőségek és a kiadó szervezeti, gazdasági kapcsolatának formáit és tartalmát, ismernie kell a szerkesztőségi munka stílusát, ütemezését, szervezési elveit és gyakorlatát. Rendelkezzen alapvető munkaszervezési és ügyviteli, gazdaságossági alapismeretekkel (költségek és tarifák, gazdasági elemzési szempontok stb.). 16

17 Mint munkavállalóknak, esetleg vállalkozónak tisztában kell lennie munkajog, a polgári és büntetőjog bizonyos részeivel. Legyenek alapvető ismeretei a munkajogról és a szerzői jogról, a szerződésekre vonatkozó és az alapvető államigazgatási szabályokról. A szakirodalom tanulmányozásához, illetve adott esetben a szakmai (üzleti) tárgyalásokhoz szükséges egy idegen nyelv ismerete. Az újságírónak a közvélemény tájékoztatása érdekében biztonsággal kell eligazodnia a társadalmi struktúrákban, képesnek kell lennie összefüggésében látni az aktuális társadalmi, gazdasági, politikai folyamatokat, és képesnek kell lennie ezek szabatos és hatásos megjelenítésére, ezzel kapcsolatos gondolatainak kifejtésére. Rendelkeznie kell a szerkesztőségekben megkövetelhető általános és szakismeretekkel, valamint ismernie kell a szerkesztőségi munka jellegét, a szerkesztőségi struktúrát és a munkamegosztást. Ismernie kell a sajtóban alkalmazott műfajok természetét és azok alkalmazásának szakmai technikáját. A műfaji sajátosságok és követelmények ismeretében tudnia kell hírt írni, híreket szerkeszteni, tudósításokat, riportokat, interjúkat és publicisztikai jellegű írásokat készíteni. Neveltetése és tanulmányai révén rendelkezzék az általánosan elvárható sajtóetikai morális ismeretekkel, tulajdonságokkal. Elméleti ismeretek: A politikai rendszerek és struktúrák ismerete, történelmi szemlélet. Az újságírói tevékenység intézményei, érték- és érdekstruktúrája, a hazai tömegkommunikáció rendszere, hatásmechanizmusának fő tényezői, fejlődési tendenciák, tulajdonviszonyok, területi és eszközstruktúrák. A magyar társadalom szociológiai szerkezete, a jelentősebb társadalmi csoportok, pártok és szervezetek fő jellemzői, a közönség rétegződésének fő okai, a tömegkommunikációs üzenet befogadásának körülményei és a hatás feltételei. A szociálpszichológia alapjai, a szociálpszichológiai kutatások főbb eredményei, a személyközi kommunikáció pszichológiai vonatkozásai, a sikeres kommunikátor személyiségjegyei, a tömegkommunikáció speciális pszichológiai vonatkozásai. A sajtónyelv tanulmányozása során a hallgatónak meg kell ismerkednie nyelvünk mai állapotával, a belső nyelvváltozatokkal, a nyelvművelés alapjaival. Stílus, stílusrétegek alaktani és mondatszerkesztési problémák, nyelvi pragmatika, frazeológiai kapcsolatok, közéleti zsargon, ifjúsági nyelv, idegen szavak és közhelyek, szabványok és ajánlások az újságírásban. A retorika és beszédtechnika alapjai. Gyakorlati ismeretek: Az újságírónak különbséget kell tennie az objektíven tájékoztató informatív és a meggyőzésre irányuló kommunikáció között. Ismernie kell a tényszerű, informatív tájékoztatás, a véleményező, az interpretációs és a fikciós műfajok sajátosságait és információkezelési követelményeit, technikáit. Ismernie kell a különbözőorgánumok stílusjegyeit, képesnek kell lennie az egyéni stílus és az őt alkalmazó média speciális szakmai követelményeinek összeegyeztetésére. 17

18 Az újságírónak ismernie kell a különböző publicisztikai műfajok természetét, jellegét, kifejezési lehetőségeit, fejleszteni kell íráskészségét, hogy a megcélzott közönség számára érthető és érdekes formában, tömör és világos stílusban fejezze ki mondanivalóját. El kell igazodnia egy-egy lap vagy stúdió struktúrájában, a lapkészítés munkafázisaiban, ismeretekre van szüksége a lapok vizuális arculata kialakításának lehetőségeit illetően, az elektronikus laptervezés és -tördelés terén. Az újságírói munka mindennapi gyakorlásához hozzátartozik az elektronikus kommunikációs eszközök használata, a személyi számítógép kezelésének, a szövegszerkesztés legalább egy módjának, az információs adatbázisok működési alapelveinek és használatának ismerete. Fontos, hogy az elméleti képzéshez minimum négyhetes, lapnál vagy hírügynökségnél eltöltendő szerkesztőségi gyakorlat kapcsolódjon, amelynek keretében a hallgatók valódi munkakörülmények között gyakorolhatják a lapkészítés, illetve a hírügynökségi munka egyes fázisait. A rádiós/televíziós riporternek, illetve műsorszerkesztőnek rendelkeznie kell mindazon, az elektronikus műsorkészítés technológiájával (azaz a műsorkészítés folyamatával) kapcsolatos ismeretekkel, amelyek képessé teszik a műsorszerkesztői, segédszerkesztői munkakör betöltésére. Ismernie kell a rádiózás/televíziózás elméleti kérdéseit (közszolgálati és kereskedelmi működés, a rádiózás/televíziózás szociológiája és szociálpszichológiája, közönségkutatás, jogi és etikai kérdések stb.). Szükségesek a rádiózás/televíziózás műszaki és technikai adottságaival és lehetőségeivel kapcsolatos ismeretek. Tisztában kell lennie a különböző típusú műsorok szerkesztési sajátosságaival (különös tekintettel a civil társadalom szerveződését elősegítő műsortípusokra). Rendelkezzen a legszükségesebb gyártási, produceri ismeretekkel (költségvetés készítése, szponzorálás, akvizíció, a finanszírozás nemzetközi vonatkozásai stb.). Fontos, hogy az elméleti képzéshez minimum négyhetes szakosodás, stúdiógyakorlat és szerkesztőségi gyakorlat tartozik, amelynek keretében a hallgatók megismerkednek a stúdiótechnikával és kapcsolatba kerülnek különböző rádiós/televíziós és információszolgáltató szerkesztőségi műhelyekkel, könyvtárakkal, dokumentációs gyűjteményekkel stb. 4. A SZAKMAI KÖVETELMÉNYMODULOK FELSOROLÁSA Az azonosító számú, Rádióműsor-vezető, konferanszié megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése A médiaszerkesztőségekben újságírói tevékenység ellátása Gépírás és levelezés A rádióműsor-szerkesztőt segítő tevékenységek ellátása 18

19 A rádióműsor-vezetői tevékenység ellátása Az azonosító számú, Televízióműsor-vezető, konferanszié megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése A médiaszerkesztőségekben újságírói tevékenység ellátása Gépírás és levelezés A televízióműsor-szerkesztőt segítő tevékenységek ellátása A televízióműsor-vezetői tevékenység ellátása Az azonosító számú, Újságíró I. megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése A médiaszerkesztőségekben újságírói tevékenység ellátása Gépírás és levelezés Az újságíráshoz, lapkészítéshez illeszkedő fotóriporteri tevékenység ellátása Az újságírói tevékenység ellátása az írott sajtó különféle orgánumaiban A lapkiadói újságíró-szerkesztőt segítő tevékenységek ellátása Az írott sajtó különféle orgánumaiban végzett újságírói, szakújságírói tevékenység ellátása 4.1. Az azonosító számú, Rádióműsor-vezető, konferanszié megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek Tananyagegység Sorszám Azonosító Megnevezés Óraszám Elméleti Gyakorlati Összes 1 078/1.0/ Információs források kezelése /2.0/ Külső és belső kommunikáció /3.0/ Általános újságírói tevékenység /1.0/ Gépírás /2.0/ Iratkészítés /3.0/ Az iratkezelés ügyviteli munkafolyamata /1.0/ Előkészítő tevékenység a rádióstúdióban /2.0/ Szerkesztőségi háttérmunka a rádióstúdióban /3.0/ Közreműködés rádióműsorokban /1.0/ Felkészülés a műsorvezetői tevékenységre /2.0/ A műsorvezetői tevékenység elmélete /3.0/ A műsorvezetői tevékenység gyakorlata /4.0/ Utómunkálatok Mindösszesen óra:

20 4.2. Az azonosító számú, Televízióműsor-vezető, konferanszié megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek Tananyagegység Sorszám Azonosító Megnevezés Óraszám Elméleti Gyakorlati Összes /1.0/ Információs források kezelése /2.0/ Külső és belső kommunikáció /3.0/ Általános újságírói tevékenység /1.0/ Gépírás /2.0/ Iratkészítés /3.0/ Az iratkezelés ügyviteli munkafolyamata /1.0/ Előkészítő tevékenység a tévéstúdióban /2.0/ Szerkesztőségi háttérmunka a tévéstúdióban /3.0/ Közreműködés tévéműsorokban /1.0/ Felkészülés a műsorvezetői tevékenységre /2.0/ A műsorvezetői tevékenység elmélete /3.0/ A műsorvezetői tevékenység gyakorlata /4.0/ Utómunkálatok Mindösszesen óra: Az azonosító számú, Újságíró I. megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek Tananyagegység Sorszám Azonosító Megnevezés Óraszám Elméleti Gyakorlati Összes /1.0/ Információs források kezelése /2.0/ Külső és belső kommunikáció /3.0/ Általános újságírói tevékenység /1.0/ Gépírás /2.0/ Iratkészítés /3.0/ Az iratkezelés ügyviteli munkafolyamata /1.0/ Fotóriporteri előkészítő tevékenység /2.0/ Fotóriporteri tevékenység /3.0/ Utómunkálatok a fotózásban /1.0/ Előkészítő tevékenység /2.0/ Újságírás a nyomtatott sajtóban /3.0/ Utómunkálatok /4.0/ Lapkiadással kapcsolatos kommunikációs tevékenység /4.0/ Lapkiadással kapcsolatos dokumentációs tevékenység /4.0/ Lapkiadással kapcsolatos gazdasági tevékenység /4.0/ Előkészítő tevékenység /4.0/ Szakújságírás és rovatvezetés

21 44 078/4.0/ Szakújságírói utómunkálatok Mindösszesen óra: A médiaszerkesztőségekben újságírói tevékenység ellátása A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Betartja a munka-, baleset-, biztonság-, tűz- és környezetvédelmi szabályokat Újságot olvas Rádiót hallgat Tv-t néz Tájékozódik az aktualitásokról, információt gyűjt Kutatómunkát végez (könyvtár, internet, sajtó, film, fotóarchívum) Értékeli a közönségtől érkezett leveleket Szelektálja a nézői, hallgatói, olvasói témajavaslatokat, maga is témajavaslatokkal, ötletekkel áll elő Részt vesz a szerkesztőségi egyeztetésen, munkaértekezleten Megszervezi a napi munkát Megfogalmazza a műsor/média célját, meghatározza a célközönséget Meghatározza a munkavégzés helyszínét (belső/külső) Terepszemlét tart, kiválasztja a lehetséges interjúalanyokat, helyszíneket Időpontot egyeztet a műsor/riport/interjú készítőivel Időpontot egyeztet a műsor/riport/interjú alanyaival Felkészíti a munkatársakat a feladat elvégzésére Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Munka-, baleset-, biztonság-, tűz- és környezetvédelmi szabályok B A 20. századi magyar történelem korszakai B A 20. századi magyar irodalom és publicisztika jellemzői C Művészettörténet B Politológia A Tömegkommunikáció, kommunikációelmélet B Szociálpszichológia, médiapszichológia A Médiajog és etika C Sajtótörténet C Médiagazdaságtan C Reklám- és marketingelmélet A Az írott műfajok A A szövegalkotás módjai A A riport- és interjúkészítés szabályai B Lapkészítési, rovatszerkesztési alapismeretek A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 1. m. IT alapismeretek 2 CDL 2. m. Operációs rendszerek 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 21

22 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2 ECDL 6. m. Prezentáció 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 5 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 5 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4 Kézírás 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 5 Köznyelvi beszédkészség Személyes kompetenciák: Megbízhatóság Felelősségtudat Önállóság Kitartás Rugalmasság Pontosság Precizitás Döntésképesség Szervezőkészség Fejlődőképesség, önfejlesztés Elhivatottság, elkötelezettség Külső megjelenés Társas kompetenciák: Kapcsolatteremtő készség Konszenzuskészség Kompromisszumkészség Konfliktusmegoldó készség Határozottság Empatikus készség Konfliktuskerülő készség Interperszonális rugalmasság Meggyőzőkészség Kezdeményezőkészség Tolerancia Módszerkompetenciák: Figyelem-összpontosítás Új ötletek, megoldások kipróbálása Kreativitás, ötletgazdagság Áttekintő képesség Tervezési képesség Logikus gondolkodás Információgyűjtés Eredményorientáltság Módszeres munkavégzés 22

23 Gyakorlatias feladatértelmezés Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés) Nyitott hozzáállás Hibakeresés (diagnosztizálás) Gépírás és levelezés A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Nyomtatott szövegről tízujjas vakírással másol Kéziratról, javított, felülírt dokumentumot helyesbítve, módosítva másol tízujjas vakírással Hallás, diktálás utáni szöveget ír az írástechnika magasabb szintjén Táblázatot, adatbázist adatokkal tölt fel, frissít a tízujjas vakírás technikájának alkalmazásával Alkalmazza az elektronikus (gépi) adatbevitel írásszabályait Betartja az elektronikus írástechnika biztonsági és munka-egészségügyi követelményeit Egyszerű iratot, hivatalos levelet gépel, formáz a levelezési szabályoknak megfelelően Belső szervezeti ügyiratot készít (feljegyzés, emlékeztető, igazolás, nyilatkozat, jegyzőkönyv stb.) sablon alapján Hivatalos iratokat, leveleket (pl. kapcsolattartást segítő, információközlő, -kérő, tájékoztató stb.) szerkeszt utasítások szerint Iratokat, dokumentumokat a helyi szabályozásnak megfelelően saját hatáskörében kezel (pl. sokszorosít, iktat, továbbít, tárol) Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Az elektronikus adatrögzítés (tízujjas vakírás) szabályai B A helyes és biztonságos elektronikus írás szabályai (nyelvi-helyesírási szabályok,munka-egészségügyi szabályok) A Az iratkészítés nyelvi-formai-tartalmi szabályai A A hivatalos iratok, levelek fajtái A Az irat- és levélszerkesztés írástechnikai és formai szabályai (nyomtatott vagy javított kéziratról másolt, illetőleg hallás után írott levél esetén) C Az iratok, levelek, dokumentumok kezelésének szabályai A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 IT alapismeretek 2 Operációs rendszerek 2 Szövegszerkesztés 2 Információ és kommunikáció 5 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 3 Olvasott szakmai szöveg megértése 3 Szakmai hallott szöveg megértése 4 Gépírás tízujjas vakírással (150 leütés/perc) 4 Látás, hallás és ujjmozgás összehangolása 23

24 5 Beszédészlelés és írás összehangolása Személyes kompetenciák: Látás Megbízhatóság Pontosság Monotónia tűrés Fejlődőképesség, önfejlesztés Hallás Kézügyesség Társas kompetenciák: Irányíthatóság Módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Intenzív munkavégzés Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés) Kontroll (ellenőrzőképesség) Figyelem-összpontosítás Módszeres munkavégzés 24

25 Az újságírói tevékenység ellátása az írott sajtó különféle orgánumaiban A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Címet, témát, műfajt meghatároz; vázlatot készít Képaláírást ír vagy rendel Megírja a cikket Figyelembe veszi a médiajogi és -etikai szempontokat Munkájában igényes köznyelvi normához igazodik Szinopszist készít Az írásos anyaghoz fotót, képet, ábrát rendel Együttműködik a fotóriporterrel, képszerkesztővel, tördelővel Szükség esetén korrigál, javít a korrektor, olvasószerkesztő bevonásával Vág, korrigál, javít Szükség esetén szelektál, válogat, átszerkeszt a szerkesztő bevonásával Megtervezi a megírandó cikkek műfaját, formáját Átdolgozza a cikket új szempontok esetén (terjedelem, oldalterv) Nyomon követi a korrektúrafordulókat Törekszik irodalomesztétikai hatás létrehozására is Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B A 20. századi magyar történelem korszakai B A 20. századi magyar irodalom és publicisztika jellemzői C Művészettörténet B Politológia A Tömegkommunikáció, kommunikációelmélet B Szociálpszichológia, médiapszichológia A Médiajog és etika C Sajtótörténet C Médiagazdaságtan C Reklám- és marketingelmélet A Írott műfajok ismerete C Helyesírás, korrektori alapismeretek A Sajtónyelv és stilisztika C Retorika és szövegtan A Szövegalkotás A A riport- és interjúkészítés szabályai B Lapkészítés, rovatszerkesztés C Minőségcélok C A fotóarchívum, könyvtár használata B A képzőművészet, kortárs művészet jellemzői B Képaláírás, címadás A Az összekötő, felvezető szövegek alkotásának jellemzői A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 1. m. IT alapismeretek 25

26 2 ECDL 2. m. Operációs rendszerek 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2 ECDL 6. m. Prezentáció 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 3 ECDL AM3 modul Szövegszerkesztés 3 ECDL AM4 modul Táblázatkezelés 5 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 5 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 5 Köznyelvi beszédkészség 5 Olvasott szakmai szöveg megértése 5 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 3 Idegen nyelvű olvasott szöveg megértése 4 Gépírás 5 Információforrások kezelése 4 Korrektúrajelek értelmezése 4 Betűtípusok értelmezése, alapvető ismerete 2 Nyomdai jelek ismerete 4 Komple jelzésrendszerek 4 Mennyiségérzék Személyes kompetenciák: Felelősségtudat Önállóság Szorgalom, igyekezet Precizitás Stressztűrő képesség Szervezőkészség Kockázatvállalás Társas kompetenciák: Kapcsolatteremtő készség Visszacsatolási készség Kompromisszumkészség Konfliktusmegoldó készség Határozottság Empatikus készség Kapcsolatfenntartó készség Udvariasság Interperszonális rugalmasság Irányítási készség Meggyőzőkészség Kezdeményezőkészség Tolerancia 26

27 Módszerkompetenciák: Figyelem-összpontosítás Új ötletek, megoldások kipróbálása Kreativitás, ötletgazdagság Áttekintő képesség Tervezési képesség Logikus gondolkodás Információgyűjtés Eredményorientáltság Módszeres munkavégzés Gyakorlatias feladatértelmezés Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés) Nyitott hozzáállás Kontroll (ellenőrzőképesség) Rendszerezőképesség Rendszerben való gondolkodás Helyzetfelismerés Problémaelemzés, -feltárás 27

28 A rádióműsor-szerkesztőt segítő tevékenységek ellátása A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Meghallgatja/megnézi/átnézi a nyersanyagokat Ellenőrzi a felvételek minőségét Ellenőrzi az információtartalmat Elkészíti a műsorelőzetest és ajánlót Szükség esetén felvezetőt ír Összeállítja a rögzített műsort/a rovatot és/vagy koordinálja az élőadást a rádiófelvétel során Kiválasztja a felhasználandó részanyagokat Kialakítja a célnak megfelelő logikai sorrendet/megszerkeszti a rovatot, a képanyagot Konzultál a zenei szerkesztővel Elvégzi szükséges adminisztrációt Összeállítja az élő műsor/az oldalak elemeit Reagál az azonnali jelzésekre, telefonokra, sms-ekre, észrevételekre Fogadja a stúdióvendéget és tájékoztatja a műsor menetéről Műszaki hiba esetén értesíti a főszerkesztőt vagy a műszaki felügyeletet Válaszol a közönség leveleire, kritikájára Riportot, interjút készít a lap számára On-line kapcsolatot tart a közönséggel Érvényesíti a rádiófelvétellel kapcsolatos előírásokat Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B A 20. századi magyar történelem korszakai B A 20. századi magyar irodalom és publicisztika kapcsolata C Művészettörténet B A politológiai alapismeretek A A tömegkommunikáció, kommunikációelmélet B A szociálpszichológiai, médiapszichológiai alapismeretek A A médiajogi és -etikai alapismeretek C Sajtótörténet C Média-gazdaságtan C A reklám- és marketingelmélet A A szövegalkotás A A riport- és interjúkészítés szabályai C A könyvtári, archiválási alapismeretek C Az adminisztráció C Minőségcélok B A képzőművészet, kortárs művészet korszakai B A konzerv anyagok kezelése C A zenei szerkesztői alapismeretek B Az interaktivitás, visszacsatolás (telefon, sms, on-line) B A szinopszis készítésének gyakorlata 28

29 A Az összekötő, felvezető szövegek alkotása A Az élő interjúkészítés szabályai B A retorikai alapismeretek B A szerkesztői-rendezői alapismeretek C A vezetői-logisztikai alapismeretek C A hangmérnöki munka C A rögtönzés A A rádiós műfajok B Az ajánlók elkészítése A A viselkedés, protokoll előírásai A A beszédkészség, beszédtechnika A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 1. m. IT alapismeretek 2 ECDL 2. m. Operációs rendszerek 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2 ECDL 6. m. Prezentáció 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 5 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 5 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4 Kézírás 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 5 Köznyelvi beszédkészség 5 Olvasott szakmai szöveg megértése 5 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 3 Idegen nyelvű olvasott szöveg megértése 4 Gépírás 5 Információforrások kezelése 3 Színpadi rendezői vázlat (helyszínrajz) olvasása, értelmezése 2 Színpadi rendezői vázlat (helyszínrajz) készítése 4 Képolvasás készsége 3 Szabadkézi rajzolás 4 Komple jelzésrendszerek Személyes kompetenciák: Megbízhatóság Felelősségtudat Önállóság Pontosság Döntésképesség Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság Stressztűrő képesség Szervezőkészség Tűrőképesség 29

30 Társas kompetenciák: Kapcsolatteremtő készség Visszacsatolási készség Konszenzuskészség Kompromisszumkészség Konfliktusmegoldó készség Határozottság Kapcsolatfenntartó készség Udvariasság Interperszonális rugalmasság Irányítási készség Meggyőzőkészség Kezdeményezőkészség Módszerkompetenciák: Figyelem-összpontosítás Új ötletek, megoldások kipróbálása Kreativitás, ötletgazdagság Áttekintő képesség Tervezési képesség Információgyűjtés Intenzív munkavégzés Eredményorientáltság Gyakorlatias feladatértelmezés Figyelemmegosztás Rendszerezőképesség Helyzetfelismerés 30

31 A televízióműsor-szerkesztőt segítő tevékenységek ellátása A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Meghallgatja/megnézi/átnézi a nyersanyagokat Ellenőrzi a felvételek, fotók minőségét Ellenőrzi az információtartalmat Elkészíti a műsorelőzetest és ajánlót Szükség esetén képaláírást, felvezetőt, keretest ír Összeállítja a rögzített műsort/a rovatot és/vagy koordinálja az élőadást a televíziófelvétel során Kiválasztja a felhasználandó részanyagokat Kialakítja a célnak megfelelő logikai sorrendet/megszerkeszti a rovatot, a képanyagot Konzultál a zenei szerkesztővel Konzultál a képszerkesztővel Elvégzi szükséges adminisztrációt Összeállítja az élő műsor/az oldalak elemeit Reagál az azonnali jelzésekre, telefonokra, sms-ekre, észrevételekre Fogadja a stúdióvendéget és tájékoztatja a műsor menetéről Műszaki hiba esetén értesíti a főszerkesztőt vagy a műszaki felügyeletet Válaszol a közönség leveleire, kritikájára Riportot, interjút készít a lap számára On-line kapcsolatot tart a közönséggel Érvényesíti a televízió-felvétellel kapcsolatos előírásokat Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B A 20. századi magyar történelem korszakai B A 20. századi magyar irodalom és publicisztika kapcsolata C Művészettörténet B A politológiai alapismeretek A A tömegkommunikáció, kommunikációelmélet B A szociálpszichológiai, médiapszichológiai alapismeretek A A médiajogi és -etikai alapismeretek C Sajtótörténet C A média-gazdaságtani alapismeretek C A reklám- és marketingelmélet A A szövegalkotás A A riport- és interjúkészítés szabályai C A könyvtári, archiválási alapismeretek C Az adminisztráció C Minőségcélok B A képzőművészet, kortárs művészet korszakai B A vizuális műfajok B A képolvasás B A képaláírás, címadás gyakorlata 31