Gyulai Húskombinát felszámolása: hosszú ideje ingatag lábakon ESETTANULMÁNY ÚJ PTK BESZÁMOLÓ DSO. Credit Managerek Etyeken. Nimbusz Kft.

Átírás

1 IV. évfolyam, 2. szám szeptember Gyulai Húskombinát felszámolása: hosszú ideje ingatag lábakon BESZÁMOLÓ ÚJ PTK ESETTANULMÁNY Credit Managerek Etyeken Tulajdonjog fenntartás Credit Management eredmények értékelése Nimbusz Kft. 3. oldal 6-7. oldal 8-8. oldal oldal

2 érdekes témák és finom falatok Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Credit Manager Kollégák! BESZÁMOLÓ KÖSZÖNTÕ Credit Piknik Etyeken: Köszöntõ Nem kell különösebben érdeklõdni a világpolitika,,credit piknik az új PTK árnyékában - Credit a téma. A Szövetség szervezésében 2014 júniusában iránt ahhoz, hogy lássuk, a globális sakktáblán Managerek Etyeken címmel tartotta meg kora Etyeken találkoztak a tagvállalatok képviselõi, elõadók, bizony sok helyen mozgásban vannak a figurák, nyári rendezvényét a Magyar Credit Management meghívott jelentõs változásoknak vagyunk szemtanúi. A Szövetség. Az eseménynek kettõs célja volt: elõadásokat hallhatott a mintegy 80 résztvevõ, majd híradásokat és tudósításokat hallgatva sokszor egyrészt áttekinteni a szakmai szempontból rele- kerekasztal beszélgetésen mondták el véleményüket a távolinak tûnnek ezek az események, amelyek váns jogszabályi változásokat, másrészt pedig kelle- felkért szakemberek. A napot borkóstoló és az etyeki érdemben nem A program elsõ részében életünket, mes környezetben, kötetlen formában, egy pohár Sonka Mester finomságai zárták. munkánkat. A közelmúlt kelet-ukrajnai történései bor mellett lehetõséget teremteni a tapasztalat- Az elsõ elõadás témája az új PTK szerint igényérvényesítés azonban tökéletesen rávilágítanak arra, hogy cserére, beszélgetésre, szakmai ismerkdésre. és biztosítékok alkalmazása volt, amelyet dr. Elek Orsolya, milyen azonnali és közvetlen hatással vannak az ott Az új PTK hatálybalépését számos kérdés és bizonytalanság a Fõvárosi Törvényszék csoportvezetõ helyettesének történtek övezte, így kézenfekvõ volt, hogy a Magyar Credit tolmácsolásában hallhattak a résztvevõk. A nagyon Management Szövetség keretein belül is terítékre kerüljön részletes elõadás fókuszában az alábbi témák álltak: a credit befolyásolják vendégek. managerek mindennapi munkájára, szakmai kihívásaira. Ez a hatás nem csak a közvetlen, Oroszországgal gazdasági kapcsolatban levõ és a jelenlegi Szentirmay Péter, Magyar Credit Management Szövetség szankciók által sújtott vállalatok esetében érhetõ tetten. Nyilván ez a direkt hatás a legerõsebb, hiszen ezen vállalatok credit managerei egyrészt kénytelenek komolyan foglalkozni a politikai kockázat változásával, figyelemmel kísérni az embargó betartását, másrészt az alternatív piacok és vevõk lehetõ leggyorsabb felkutatásában, minõsítésében is fontos szerep hárul rájuk. Ez a feladat magában foglalja a szükséges információk beszerzését, minõsítését, az adott (új) piac fizetési és biztosítéki sztenderdjeinek a megismerését, stb. Ez azonban még csak a közvetlen hatás, az érintett credit managerek köre talán szûkebb. Sokkal több credit manager kollegát érintenek ezek az események és változások, ha a dominóhatást is figyelembe vesszük. Amikor a credit managernek azt kell felmérnie, hogy az adott vevõ, vagy a vevõk egy csoportja mennyire kitett az ukrán helyzetnek, vagy az Oroszország elleni szankcióknak (értelemszerûen itt nem csak a belföldi, hanem legalább annyira az export vevõk is érintettek lehetnek). Hogy fog változni a vevõ helyzete, piaci kilátása, árbevétele, profitja, fizetõképessége? Milyen új piacokra akar belépni és mennyire képes ezt megvalósítani? A hitelbiztosítók meddig és milyen mértékig tudják az érintett vevõkre a szükséges fedezeteket rendelkezésre tartani? Áttételesen tehát sok cég, így sok credit manager szembesül ezekkel a kérdésekkel, amelyeket gyorsan és professzionálisan kell tudni kezelni. Mindezekkel egyetlen dolgot szeretnék hangsúlyozni: credit managerként nem elég a beszámolókat elemezni, a céginformációkat bújni, a lejáró számlákat figyelni. Egyik szemünket / fülünket a nagyvilág eseményein, a híradásokon kell tartanunk, hiszen bármilyen távolinak is tûnnek ezek az események, sokszor új kihívások elé állítanak minket munkánk során. Talán épp ezért ilyen szép ez a szakma Kedves Kollégák, a Credit Management Magazin legfrissebb számához tartalmas idõtöltést kívánok. Szentirmay Péter Magyar Credit Management Szövetség 2 Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu 3

3 BESZÁMOLÓ Hitelbiztosítéki nyilvántartás szerepe, mûködése Bizalmi vagyonkezelés Kezesség változása, kezesség a csõdeljárásban Zálogjog, annak érvényesítése Változások a csõd és felszámolási ügyekben Fizetési felszólítások tartalma Vezetõi felelõsség, ennek szabályai kényszertörlés és felszámolás esetén Tagok felelõssége A prezentációt nagy érdeklõdés övezte, számos kérdés és észrevétel hangzott el, de látható volt, hogy nem csak a cégek, vállalatok, hanem a jogalkalmazók oldalán is hiányzik a tapasztalat és majd csak a késõbbi bírói gyakorlat fog iránymutatásul szolgálni. Többször elõfordult, hogy az elhangzott kérdésekre az elõadó csak saját véleményét tudta elmondani, hozzátéve, hogy a késõbbi jogalkalmazási gyakorlat eltérõ is lehet. Második elõadóként dr. Harka Ödön lépett a képzeletbeli pódiumra, aki az új PTK-hoz kapcsolódó gyakorlati tennivalókat foglalta össze a résztvevõknek. Elõadásában a kötelmi jog rejtelmeibe vezette be a hallgatóságot, kitérve a szerzõdés létrejöttéhez, az ÁSZF-hez, a szerzõdésszegéshez, az érvénytelenséghez, a szerzõdés átruházásához kapcsolódó legfontosabb tudnivalókra. A prezentáció külön foglalkozott az engedményezéshez kapcsolódó változásokkal, amely miden gyakorló credit manager, sõt minden gazdasági, pénzügyi vezetõ számára különösen hasznos tudnivaló. Az elõadást követõen kerekasztal beszélgetésre került sor dr. Antolik Gyula (Credit Controll Kft), dr. Györfi Attila (Euler Hermes Magyar Követeléskezelõ Kft.), dr. Lovászi Tóth Ádám (Lovászi-Tóth Ádám Ügyvédi Iroda), Magos János (Coface Hungary Credit Management Services Kft.) és Vanek Balázs (Atradius Credit Insurance N.V. Magyarországi Fióktelepe) részvételével. A kerekasztal résztvevõi elsõként röviden összefoglalták véleményüket az új PTK-ról, illetve felhívták a figyelmet azokra a változásokra, amelyekre a mindennapi üzleti életben külön érdemes figyelni, így például az un. fiduciárius biztosítékok (biztosíték célú vételi jog, biztosíték célú engedményezés, illetve biztosítéki célú tulajdon átruházás) megszûnésére. Ezeket az új PTK gyakorlatilag számûzte, helyette a zálogjog alkalmazása került az elõtérbe. A beszélgetés ezt követõ részében a résztvevõk az elhangzott kérdésekre reagáltak. A szakmai programot követõen a vendégek a Rókusfalvi Birtok borait és a méltán híres Sonka Mester finomságait kóstolhatták meg. A rendezvényen elhangzott elõadások letölthetõk a Szövetség weboldaláról: Kiemelt kedvezmény a Credit Management Szövetség tagjainak: 4 kötetes nyomtatott Ptk. kommentár fél áron A Credit Management Szövetség legutóbbi - Ptk. változások kapcsán tartott - konferenciáján több oldalról hallhattuk, milyen fontos, hogy az új Ptk.-t megismerjük, és segítséget kapjunk értelmezéséhez. Bár a piacon már megjelentek kommentárok, ezek még nem számolhattak a év végén megjelent hatályba léptetõ, és az új Ptk. miatt több száz más törvényt módosító jogszabályokkal. Az OPTEN Kft. Osztovits András kúriai bíró szerkesztésében megjelent négykötetes, 4100 oldalas nagykommentárja azonban már ezeket a jogszabályokat is figyelembe veszi. A Polgári Törvénykönyvrõl szóló évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárjának listaára nettó Ft + 5% ÁFA (bruttó Ft), de a Credit Management Szövetség tagjainak a kedvezményes ár nettó Ft + 5% ÁFA (bruttó Ft) - az Opten október 31-ig tartó akciójának keretében. Dolgozzon a legfrissebb nagykommentárból! Kiadványunkat, amelynek szakmai támogatója a Magyar Ügyvédi Kamara, több mint 7000 példányban vásárolták már meg (köztük a Budapesti Ügyvédi Kamara az összes budapesti ügyvéd számára, az Országos Bírósági Hivatal több mint 800 példányban, a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara az összes közjegyzõ számára és több száz nem budapesti ügyvéd is). Jelenleg ez a legfrissebb, legbõvebb és legelterjedtebb új Ptk.-hoz kapcsolódó nyomtatott formátumú nagykommentár. A szerzõi gárda, amely vegyesen áll a Ptk. kodifikátoraiból, bírákból, ügyvédekbõl, egyetemi oktatókból, valamint az adott területhez közel álló intézményeknél dolgozó szakemberekbõl, garancia a színvonalas tartalomra????? Megrendelés: Általános ismertetõ: A kommentár elektronikusan elérhetõ az OptiJUS jogi adatbázisban is. Ismerje meg az OptiJUS online magyar és EU-s jogi adatbázisát valamint az Idegennyelvû modult, Credit Management Szövetség tagoknak kedvezményes elõfizetési lehetõséggel! További információért forduljon értékesítõ kollégáinkhoz az alábbi elérhetõségeken: ertek@opten.hu Opten Informatikai Kft Budapest, Telepes utca 4. Tel.: , Fax: opten@opten.hu 4 Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu 5

4 ÚJ PTK A tulajdonjog fenntartás biztosítéki funkciója A tulajdonjog fenntartás régóta ismert, de a múltban nem igazán sikeresen alkalmazott eszköz volt a szállítói hitelezésben. Ennek oka elsõsorban az egyes ügyletek különbözõ bírói megítélése volt. Az új Ptk több ponton is hozzányúlt a tulajdonjog fenntartáshoz, az alábbiakban dr. Lovász-Tóth Ádám foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat. A tulajdonjog fenntartás jogintézménye a vételár megfizetésének biztosítására szolgál az egyéb biztosítékok mellett azzal, hogy a tulajdonjogot a teljes vételár kiegyenlítéséig lehet fenntartani. A vételár halasztva vagy részletekben történõ kiegyenlítése esetén a tulajdonjog fenntartás okán az eladó hitelezõi pozícióba kerül, míg a vevõ a vételárból meg nem fizetett összeg erejéig adóssá válik. Amennyiben a vevõ a tulajdonjog fenntartással történõ eladás írásbeli kikötése mellett nem vagy késedelmesen fizeti meg a vételárat, úgy eladó a szerzõdésszegésre vonatkozó szabályok szerint elállhat a szerzõdéstõl. Az elállás következtében a szerzõdés a megkötésének idõpontjára visszamenõen megszûnik, így az eladó a dolog birtokát magának visszakövetelheti és érvényesítheti a vevõ szerzõdésszegésének egyéb következményeit is. A március 15. napjától hatályban lévõ új Polgári Törvénykönyv a tulajdonjog fenntartás jogintézményét több ponton is megváltoztatta annak biztosítéki funkciója és nyilvánosságának erõsítése mellett. Az új Polgári Törvénykönyv a jogintézmény felek által történõ alkalmazását azzal segíti elõ, hogy a tulajdonjog fenntartás a szerzõdõ felek által nem csak a szerzõdés megkötésekor köthetõ ki, hanem akár késõbb is, egészen a vételár kiegyenlítéséig. Az új szabályozás megváltozott rendelkezései miatt külön kell értelmezni az ingatlanok és az ingó dolgok tulajdonjogának fenntartását. Az ingatlan forgalmazás gyakorlatában már az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépését megelõzõen is gyakran alkalmazott biztosítéki kikötés volt a tulajdonjog fenntartás. Az ingatlanok vonatkozásában a nyilvánosság követelménye már korábban is érvényesült, ugyanakkor az új törvény alapján a tulajdonjog fenntartásának tényén kívül a vevõ személyét is fel kell tüntetni az ingatlannyilvántartásban. Az új törvénykönyv az ingóságokra is kiterjeszti a nyilvántartásba vételi kötelezettséget. Az ingó dologra vonatkozó tulajdonjog fenntartást az eladó köteles a tulajdonjog fenntartás tényének és a vevõ személyének a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, vagy ha az ingó dolog tulajdonjogát közhiteles nyilvántartás tanúsítja, és jogszabály a dolog elzálogosítását a lajstromba való bejegyzéshez köti, a megfelelõ lajstromba bejegyeztetni. A hitelbiztosítéki nyilvántartást a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara vezeti. A nyilvántartás hitelesen tanúsítja, hogy a nyilatkozattevõ a nyilvántartásban rögzített idõpontban és az ott rögzített tartalommal hitelbiztosítéki nyilatkozatot tett. A nyilatkozat valósággal egyezõségéért és az abban szereplõ adatok helyességéért a nyilatkozatot tevõ felel. Ugyanakkor a hitelbiztosítéki nyilvántartásba be nem jegyzett tulajdonjog fenntartás következménye kettõs. A törvény kimondja, hogy nyilvántartásba vétel hiányában a vevõtõl jóhiszemûen és ellenérték fejében szerzõ megszerzi az átruházással az ingó dolog tulajdonjogát. Másrészt a törvény azt is elismeri, hogy a be nem jegyzett tulajdonjog fenntartás esetén a vevõ annak ellenére jogosult a dolgon zálogjogot alapítani, hogy ahhoz a törvény zálogjogi szabályai szerint a zálogkötelezett rendelkezési joga szükséges lenne. A törvény vélhetõen e szabályokkal kíván egyensúlyt biztosítani az eladó, a vevõ és a harmadik személy hitelezõk érdekei között. A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló évi CCXXI. törvény szerint a vagyontárgy megjelölése történhet egyedileg vagy körülírással is. A hitelbiztosítéki nyilvántartás részletes szabályainak megállapításáról szóló 18/2014. (III. 13.) KIM rendelet 24. (1) bekezdése szerint a hitelbiztosítéki bejegyzésre irányuló hitelbiztosítéki nyilatkozat adattartalmát a rendelet 2. számú melléklete határozza meg, melynek tanúsága szerint a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzésre kerülõ vagyontárgy a hitelbiztosítéki nyilatkozatban az ingó vagyontárgy azonosítására körülírással is sor kerülhet. Álláspontom szerint homogén áru esetén ilyen módon fajta és mennyiség szerinti meghatározásával kerülhet sor a hitelbiztosítéki nyilvántartásba történõ bejegyzésre. Például gabona esetén fajta, minõség és mennyiség szerint meghatározva. Amennyiben a tulajdonjog fenntartással eladott dolog feldolgozására, átalakítására, egyesülésére vagy továbbértékesítésre kerül sor, úgy az különleges kötelmi és dologi jogi helyzetet eredményezhet. ÚJ PTK Az új Ptk. rendelkezései szerint, aki idegen dolog feldolgozásával vagy átalakításával a maga számára jóhiszemûen új dolgot állít elõ, a dolog tulajdonosának választása szerint köteles a dolog értékét megtéríteni vagy munkája értékének megtérítése ellenében az új dolog tulajdonjogát átengedni. A tulajdonjog fenntartás esetében tehát a tulajdonjog fenntartással érintett termék feldolgozása esetén a választás joga az eladót, mint tulajdonost illeti meg. Különös jelentõséggel bír a tulajdonjog fenntartás jogintézménye abban az esetben is, ha a kötelezett felszámolás alá kerül, figyelemmel arra, hogy a tulajdonjog fenntartással eladott dolog a hitelezõ vagyonához tartozik, az nem képezi a felszámolási vagyon részét. Az új Ptk. rendelkezéseivel a jogalkotó a forgalom biztonságát kívánta fokozni a nyilvántartásba vételi kötelezettség és ez által a nyilvánosság kiterjesztésével. Figyelemmel arra, hogy a tulajdonjog fenntartás mind ingatlanok, mind ingók esetében egyre gyakoribbá válik, az adásvételi, vagy egyéb tulajdonjog változást eredményezõ szerzõdések megkötésénél a feleknek fokozott figyelemmel kell eljárniuk. 6 Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu 7

5 Credit management eredmények értékelése A teljesítmény értékelése nem csak összvállalati szinten, vagy a jól mérhetõ területeken fontos (gyártás, kereskedelem), hanem a credit managementben is. Jelen cikkünk Ludo Theinissen (prof. Ghent University, Insituut voor Krediet Management) és Joseph Busuttil (Director General Malta Association of Credit Management) "Measuring performance in Credit Management" címû tanulmánya alapján készült. A vállalatok folyamatosan mérik és értékelik az elért eredményeiket, hogy választ kapjanak három alapvetõ kérdésre: hol állunk most?, hogy jutottunk el ide? és hova akarunk eljutni? Ahogy a kérdésekbõl is kiderül, a teljesítményértékelésnek nem csak a múltbeli eseményeket és teljesítményt kell elemeznie, hanem releváns információkkal kell szolgálnia a vállalati célok eléréséhez szükséges jövõbeli lépésekhez. A credit management terület eredményeinek értékelésekor elsõ lépésben definiálni kell, hogy pontosan mit szeretnénk tudni és ezt hogyan lehet a lehetõ legpontosabban mérni. A credit management nem más, mint az "értékesítés pénzügyi lába", vagy másként az "ügyfélkapcsolat pénzügyi managementje". Amikor ennek a területnek az önálló teljesítményét kívánjuk elemezni, azzal a problémával szembesülünk, hogy a credit managementet nehéz elválasztani az ügyfélkapcsolatban érintett más területektõl. Kiindulásként meg kell határozni, hogy milyen eredményeket tekintünk a credit management terület sikerének, illetve milyen lépéseket kell tenni ezen eredmények eléréséhez. Nyilvánvaló, hogy a credit management résztevékenységekre bontható, amelyek akár önállóan, akár együttesen értékelhetõk: megelõzés: a potenciális új ügyfelek kapcsán a hitelképesség megállapítása, illetve a vevõknek kiajánlásra kerülõ kondíciók (fizetési határidõ, hitelkeret, stb) meghatározása; a credit management részérõl javasolt minõsítés és feltételrendszer beépítése az üzleti tárgyalásokba, azaz a javaslatok elfogadtatása az értékesítõkkel és végsõ soron a vevõkkel; a megfelelõ, lehetõleg hibátlan számlák kibocsátása, amelyeket a teljesítést követõen a lehetõ leghamarabb el kell juttatni a vevõhöz, tudva azt, hogy minden hiba lehetõséget (indokot) ad a vevõnek a fizetések lassítására; a fizetési határidõk figyelemmel kísérése és a lejáró tételek behajtása Ahogy a fenti felsorolásból is látszik, a credit management nagyon különbözõ folyamatokból épül fel és számos más szakterület tevékenysége befolyásolja. Ennek megfelelõen a credit management tevékenység értékelése is több szempontból lehetséges: milyen pontosan tudjuk meghatározni az új és meglevõ vevõk kockázatát, mennyire pontosan tudjuk elõre jelezni a kedvezõtlen változásokat? hogyan tudunk a legjobban együttmûködni az értékesítéssel, annak érdekében, hogy a vevõkkel kapcsolatos stratégia kölcsönösen elfogadott legyen? mennyire sikeres a behajtás, amely egyaránt felöleli a már késedelmes tételek mielõbbi behajtását, valamint a fizetési késedelmek megelõzését is. A legfontosabb kérdés persze az, hogy a credit management terület milyen mértékben tud hozzájárulni a vállalati célok és stratégia megvalósulásához. Teljesítményértékelés a credit managementben A vállalati kockázat- és kinnlevõség-kezelés eredményeinek értékelésére számos módszer és mutatószám létezik (, CEI: Collection Effectiveness Index, Days Average Collection Rate, Bad Debt to Sales, Active Customer per Credit Employee, Cost of Collection, stb). Jelen írásunkban a -val foglalkozunk részletesen. A teljesítményértékelésben leggyakrabban alkalmazott, tradicionális mérõszám a (Days Sales Outstanding). A megmutatja, hogy hány napig áll fenn a követelés a vevõk felé, azaz mennyi idõ után fizetnek a vevõk. A mutatószám kalkulálásához tehát a fennálló követelés összegét át kell váltani napokra. Ez egyszerû: ha a napi értékesítés volumene 1 millió Ft és a fennálló követelésállomány összege 35 millió Ft, akkor ez megegyezik 35 napnyi értékesítéssel, azaz a 35 nap. Minél alacsonyabb a, annál kevesebb ideig áll kinn a szállító pénze a vevõknél, tehát annál kevesebb ideig kell finanszírozni a vevõket. Általános megítélés szerint ezért minél alacsonyabb a, annál hatékonyabb / sikeresebb a credit management. A egyszerû, egyértelmû és könnyen alkalmazható mérõszám, ám alkalmazásakor tudni kell, hogy vannak korlátai is: Lássuk számokban: szezonális, vagy folyamatosan növekvõ értékesítés esetén félrevezetõ lehet; fizetési határidõk / feltételek és a vevõk tényleges fizetési hajlandósága ágazatonként, szektoronként, tevékenységi körönként, földrajzi relációnkként különbözõek lehetnek; vitatott követelések torzítják az eredményét; nem ad információt a változás okáról, hátterérõl, csak a változás mértéke látható; nem tükrözi az adott ügyfélreláció profitabilitását. A fenti korlátok, különösen a szezonalitás hatásának értelmezésében az alábbi, leegyszerûsített példa lesz segítségünkre: Képzeljünk el egy vállalatot, amelynek szezonális az értékesítése, májustól növekednek az eladások, majd októberre csökken vissza a normális havi szintre. Tételezzük fel továbbá, hogy az adott havi értékesítésnek 40%-át még az értékesítést követõ hónapban kifizetik a vevõk, míg a fennmaradó 60%-ot az azt követõ hónapban. Az egyszerûség kedvéért: a számlák 40%-át 30 napra, míg 60%-át 60 napra, pontosan fizetik a vevõk. Így tehát minden hónap végén a fennálló követelésállomány megegyezik az adott havi értékesítéssel, plusz az elõzõ havi értékesítés 60%-a. Hóvégi Nyitott követelés A júliusi követelésállomány összege tehát úgy jön ki, hogy tartalmazza a teljes júliusi értékesítést és a júniusi eladások 60%-át ( *60%=1220). Tradicionális A kalkulációja egyszerû: a nyitott követelésállomány értékét elosztjuk az adott idõszak átlagos napi értékesítésének értékével. Ennek eredménye megmutatja, hogy hány napi értékesítést tartalmaz a nyitott követelésállomány. Hóvégi Nyitott követelés (nap) 48,00 45,00 45,43 45,75 50,57 51,00 51,60 Megjegyzés: az egyszerûség kedvéért egységes 30 napos hónapokkal számolunk 8 Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu 9

6 Ahogy a táblázatból látszik, változatlan fizetési feltételek és a vevõk változatlan fizetési magatartása mellett a jelentõsen változott a vizsgált idõszakban (ne felejtsük el, hogy 2-3 napos változás már jelentõsnek tekinthetõ!). A tényleges fizetési határidõ 30*40%+60*60%=48 nap, amelyet a standard forgalmú hónapokban (a táblázatban április) helyesen mutat a. Felmerülhet továbbá a kérdés, hogy az átlagos napi értékesítést milyen idõszakra vonatkozóan érdemes kiszámítani? 30 napra, 60 napra, negyedévre, vagy akár egy teljes évre? Példánkat egészítsük ki az utolsó 2 hónap értékesítése (60), valamint az utolsó 3 hónap értékesítése (90) alapján számolt -val: Tételezzük fel továbbá, hogy júliustól romlik a helyzet és még lassabban fizetnek a vevõk: Így júliustól a kalkulált 64,5 napra nõ (0,3*30+0,4*60+0,15*90+0,15*120= %-ot 30 napra +13,5+18=64,5 nap). 40%-ot 60 napra Ezekkel az értékekkel kell a kalkulált 15%-ot 90 napra eredményeket az alábbiakban összevetni. 15%-ot 120 napra. Nézzük meg ezt követõen, hogyan változik a, illetve milyen értékeket mutat a count back Hóvégi Nyitott követelés ,43 45,75 50,57 51,00 51, ,09 48,92 48,80 47,20 47,08 46, ,63 53,00 52,29 48,27 43,71 43,00 Ahogy a táblázatból látható, a különbözõ vetítési idõszakok alapján számolt eltérõ eredményre vezet abban az esetben is, ha a vevõk konstans módon mindig ugyanúgy fizetnek. Ennek oka a fenti példában nyilvánvalóan a hónapról hónapra változó értékesítés. A legpontosabb képet az a kalkuláció adja, amelynek a vetítési alapja a legközelebb van a ténylegesen alkalmazott fizetési határidõkhöz (példánkban a 2 hónapnyi értékesítés alapján kalkulált ). Hóvégi Nyitott követelés ,38 65, , ,2 64,62 68, , ,14 62, ,5 Count back ,86 61,29 63,75 66,43 Count Back Milyen lehetõségek vannak arra, hogy a mutatószám elõzõekben bemutatott anomáliáit részben kezelni lehessen? Az egyik lehetõség az úgynevezett count back alkalmazása. Ezt a mutatószámot úgy kalkuláljuk, hogy a nyitott követelésállományból lépésrõl lépésre levonjuk az egymást megelõzõ hónapok értékesítését, egészen addig, míg 0-t kapunk. A gyakorlatban ez úgy történik, hogy a követelésállományból elõször levonjuk a legutolsó hónap árbevételét, majd ha az egyenleg pozitív, akkor levonjuk az azt megelõzõ hónapot (vagy annak arányos részét napokban kifejezve). Konkrét példaként vegyük a fenti táblázatból szeptember hónapot, amikor a nyitott követelésállomány millió Ft volt. Elsõ lépésben vonjuk le az utolsó hónap értékesítését (600), így a fennmaradó összeg 420. Ha ezt összevetjük a megelõzõ hónap értékesítésével (700), akkor az adott hónap értékesítésének 420/700-ad részét, azaz 60%-át teszi ki, amely napokban kifejezve a 30 napos hónap 60%-a, tehát 18 nap. Így tehát a count back értéke: 30+18=48 nap. Ahogy a példából kiderül, a count back jól tükrözi a tényleges (valós) vevõforgást változó vagy szezonális értékesítés esetén is. Abban az esetben azonban, amikor a vevõk fizetési késedelembe esnek és a késedelem mértéke az idõ során változik, a count back sem mutat egészen pontos képet. Ennek bemutatásához egy - a valós élethez közelebb álló esetet érdemes megvizsgálni. Tegyük fel, hogy a vevõk nem pontosan fizetnek, hanem késnek a számlák kiegyenlítésével. Tételezzük fel, hogy a követeléseket az alábbiak szerint egyenlítik ki a vevõk: 40%-ot 30 napra 30%-ot 60 napra 20%-ot 90 napra 10%-ot 120 napra. Ebben az esetben a kalkulált súlyozott átlag számítás alapján: 0,4*30+0,3*60+0,2*90+0,1*120= =60 nap 10 Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu 11

7 A kalkuláció azt mutatja, hogy az egy havi adatok alapján számolt nagyon jelentõs változást mutat, egyértelmûen torzítva a tényleges helyzetet. Szegény credit manager ezt látva biztosan elégedetlen lesz az eredménnyel. A count back értéke viszonylag közel van a tényleges értékhez, ám októberre itt is kb. 2 napos eltérés mutatkozik. Felmerül a kérdés, hogy létezik-e pontosabb kalkuláció. Sales weighted A megoldást a sales weihgted (értékesítéssel súlyozott ) alkalmazása jelentheti, amelyet ugyan valamivel bonyolultabb kiszámítani, ám eredménye sokkal közelebb van a vevõk tényleg fizetési viselkedéséhez. Kiszámításához a teljes fennálló követelésállományt az egyes hónapok értékesítésének megfelelõ részekre kell Táblázatunk pedig az alábbiak szerint alakul: A SW értéke tehát 60 napról 64,5 napra változik, pontosan mutatva a kiinduló példánk értékeit, ahol a kalkulált 60 napról 64,5 napra nõtt. A változás nyilvánvalóan nem egy lépésben, azonnal júliusban történt, hanem fokozatosan, hiszen a hóvégi követelésállomány több havi értékesítést tartalmaz, így a lassuló fizetés folyamatosan gyûrûzik be és érezteti hatását. Kiegészítések Fontos kiemelni, hogy a fenti kalkulációba csak a halasztott fizetéssel eladott ügyleteket vonjuk be, az azonnali fizetéses (elõrefizetés, készpénz) eladásokat ki kell szûrni. A kalkulációs séma kialakításakor el kell bontani. Ez lehetõvé teszi, hogy minden hónapra vonatkozóan meghatározzuk az adott havi értékesítés még be nem folyt részét, ezek napokban kifejezve és összeadva kapjuk meg a sales weighted értékét. A konkrét példánkat alapul véve: a júliusban fennálló 1450 követelésállomány az alábbi részekre bontható: 800 az adott havi értékesítés, tehát 30 nap 420 a júniusi értékesítésbõl áll fenn (hiszen ahogy a példában írtuk, 40%-ot fizettek ki a vevõk 30 napra, így 60% maradt fenn júliusra), ebbõl adódóan 0,6*30=18 nap 180 a májusi értékesítésbõl, ami a májusi értékesítés 30%-a, 0,3*30=9 nap végül 50 az április értékesítésbõl, ami épp 10%, tehát 0,1*30= 3 nap Ezek alapján a SW értéke: =60 nap. Hóvégi Nyitott követelés SW ,5 továbbá dönteni, hogy a vitatott tételeket hogyan akarjuk kezelni. Ezen szabályok meghatározásában is fontos szerepe van a credit managernek, hiszen a vitatás mögött sokszor a fizetés késleltetésének szándéka áll. Összefoglalóan megállapíthatjuk tehát, hogy a tradicionális kalkuláció sok esetben helytelen képet mutat a credit management által elért eredményekrõl, létezik azonban olyan számítási mód, amely nagymértékben közelíti a tényleges helyzetet akkor is, amikor az értékesítési volumen és a vevõk fizetési morálja is változik. Megjegyezzük azonban, hogy önmagában az a tény, hogy egy vállalat értékeli a credit management eredményeket - még ha hagyományos kalkuláció alapján is - ez már önmagában jó jel és fejlettebb credit managementre utal. Nimbusz Kft. Mostani magazinunkba egy olyan - ritkán látható - esetet választottunk, melyben - kivételesen - a felszámolás legnagyobb vesztesei a finanszírozó bankok voltak. A számok alapján ráadásul alig maradt a cégnek szállítói tartozása. A magyar épületgépészeti piac egyik ismert szereplõje, a 20 éves múlttal rendelkezõ NIMBUSZ Kft. több vállalathoz hasonlóan szintén a gazdasági válság és az ennek nyomán jelentkezõ iparági problémák áldozatává vált. A NIMBUSZ Kft. rövid bemutatása A NIMBUSZ Kft.-t 1992 januárjában alapították magyar magánszemélyek. Kezdetben épületgépészeti termékek A fizetésképtelenséget megelõzõ fõbb mérföldköveket az alábbi ábra segítségével szemléltetjük: 2009-es év: fióktelepet vezetnek be és törölnek egy újabb ügyvezetõt jegyeznek be évi beszámoló: csökkenõ forgalom, adózott veszteség, romló hatékonyság, növekvõ hitelállomány, eszközfejlesztés, saját üzletrész évi beszámoló: tovább mérséklõdõ forgalom, üzemi veszteség, létszámcsökkentés évi beszámoló: jelentõs árbevételcsökkenés, veszteséges gazdálkodás, további eszköznövelés évi beszámoló: csökkenõ árbevétel, jelentõs veszteség, kritikus fizetõképesség, alultõkésítettség, értékvesztések elszámolása, sikertelen hiteltárgyalás : APEH végrehajtás indul a vállalat ellen : elindul a végelszámolás, fióktelepeket jegyeznek be és törölnek. ESETTANULMÁNY kereskedelmével foglalkoztak, majd a tevékenységi kör a késõbbiekben szórakoztató elektronikai eszközök és háztartási gépek értékesítésével bõvült. Az évek során a társaság folyamatosan fejlõdött, több leányvállalatot is alapítottak belföldön és külföldön egyaránt. Forgalma azonban 2007-tõl kezdõdõen évrõl évre folyamatosan csökkent, 2008-tól minden üzleti évben veszteséges volt a tevékenység. Ez jelentõs problémát jelentett a komoly hitelállománnyal mûködõ vállalat számára. A 2012-es évben megjelent információ alapján a vállalat hiteleinek egy része lejárt, finanszírozó bankjai nem hosszabbították meg a hitelszerzõdéseket és egyéb forrásból sem tudták megoldani a finanszírozást. A tulajdonosok ezért a végelszámolás mellett döntöttek, amely július 16-án indult el, január 30-án viszont végül felszámolásba fordult. 12 Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu 13

8 E-SZÁMLÁZÁS Az elsõ veszteséges év A 2008-as év során a NIMBUSZ Kft. forgalma 7,4%-kal 3 Mrd Ft-ra mérséklõdött, elsõsorban az árbevétel nagyobb részét kitevõ belföldi értékesítés csökkenése miatt. A cég bruttó fedezete még kismértékû javulást is mutatott, csupán az élõmunkahatékonysága romlott picivel több, mint 1%-ot. A pénzügyi veszteség azonban jelentõsen - 43,6 Mio Ft-ról 264 Mio Ft-ra - emelkedett, melynek fõ oka az egyéb ráfordítások (208,7 Mio Ft) emelkedése volt. Ez a év végi Forint árfolyam alakulásának ismeretében feltehetõen elszámolt árfolyamvesztést jelentett. Jelentõsen nyomta a pénzügyi sort a több mint 20 Mio Ft-tal emelkedõ fizetett kamat is (111,3 Mio Ft). A vállalat a 2008-as évet végül 87,3 Mio Ft veszteséggel zárta. A cég likviditása némi romlás után 135%-ot mutatott, azonban a vállalat magas (1,5 Mrd Ft-os) készletállománnyal rendelkezett, melynek forgási ideje jelentõsen romlott és 188 napra emelkedett. A csökkenõ forgalom, az épp akkor berobbant válság és az ingatlanpiac drasztikus visszaesésének ismeretében ez rendkívül magas érték! Ki kell emelni továbbá, hogy a cégbõl ebben az évben vált ki 2 tulajdonos. A tõlük visszavásárolt üzletrészt (343 Mio Ft) a forgóeszközök között mutatta ki a cég, de még véletlen sem tekintenénk likvid eszköznek! A vevõ-szállítói kapcsolatok ezek mellett rendezettnek tûntek, a vevõforgás 43 nap, a szállítóforgás pedig 36 nap volt. A tõkeellátottság is romlott, bár értéke 38%-kal még megfelelõ értéket mutatott. Megjegyzendõ, hogy a lekötött tartalékba épp a visszavárásolt saját üzletrész értéke látható viszont (azt nem tudjuk biztosan, hogy ez van-e ez között összefüggés). A mérlegszerkezet átalakulása sejtette a legrosszabbat ebben az évben: A cég eszközállománya ugyanis a csökkenõ árbevétel és a veszteség ellenére közel 800 Mio Ft-tal emelkedett, ráadásul a növekedés az ingatlanok, a készletek, a kapcsolt követelések és a jelentõs visszavásárolt üzletrész soron jelentkezett. A tárgyi eszközök értéke egyébként évrõl évre nõtt, 2008-ban 1,7 Mrd Ft volt, melybõl közel 1,5 Mrd Ft-ot az ingatlanok jelentettek. Ennek forrása a csökkenõ saját tõke mellett közel 900 Mio kötelezettség emelkedés (1,9 Mrd Ft-ról 2,7 Mrd Ft-ra). A beruházási hitelek 530 Mio Ft-ról 850 Mio Ftra nõttek (ennek egy része a visszavásárolt üzletrészt finanszírozta!), a rövid lejáratú hitelek pedig 500 Mio Ft-tal 1,57 Mrd Ft-ra emelkedtek. Talán nem véletlen, hogy a finanszírozó ebben az évben zálogjogot jegyzett be a cég üzletrészeire. E mellett a szállítók állománya változatlan és bár forgási idejük emelkedett, 36 nappal jónak mondható. Jelentõs visszaesés 2009-ben A NIMBUSZ Kft. forgalma a válság elsõ évében több mint 20%-kal 2,3 Mrd Ft-ra esett vissza és a jövedelmezõsége is tovább gyengült. Ezt az évet végül 58,6 Mio Ft adózott veszteséggel zárták. A likviditási ráta értéke 135,53%-ról 121,69%-ra romlott, mely a továbbra is magas készletállomány (1,2 Mrd Ft), valamint az üzlettrész mellett nem mutat valós képet. A kötelezettség-állomány 2009-ben 2,7 Mrd Ft-ról 2,5 Mrd Ft-ra mérséklõdött, de így is meghaladta már az árbevétel nagyságát. Elsõsorban a hosszú lejáratú hitelállomány csökkent, az éven belüli hitelek nagysága továbbra is 1,5 Mrd Ft volt. A nem változott (42 nap), a szállítóforgás 33 napra csökkent. Láthatóan a szállítók folyamatosan figyelemmel kísérték a cég pénzügyi helyzetében látható romlást, és szintentartották, vagy talán csökkentették is a kitettségüket. A mûködési nehézségek ellenére tovább folytatódtak a fejlesztések: a tárgyi eszközök értéke 1,9 Mrd Ft-ra növekedett Folytatódó nehézségek A társaság évi forgalma már csupán 1,9 Mrd Ft volt, amely közel fele volt a évi árbevételének. Nagyobb létszámleépítést a tulajdonosok ebben az évben hajtottak végre elõször: az átlagos statisztikai létszám 85 fõrõl 70 fõre csökkent. Az üzemi szintû eredményesség viszont ennek ellenére is alacsony veszteségbe (22,8 Mio Ft) fordult. A pénzügyi veszteség az elõzõ évi csökkenést követõen 2,5-szeresére, 313,7 Mio Ft-ra nõtt, így az árbevételarányos adózott eredmény jelentõsen romlott. Az eredményesség romlásában jelentõs szerepet játszott még a követelésekre, részesedésekre elszámolt értékvesztés is. A likviditás továbbra is feszített (102,12%). A csökkenõ készletszint ellenére a hitelek alig csökkentek (részben veszteséget finanszíroztak), a szállítók viszont már csak 77 Mio Ft-ot tartottak a közel 2 Mrd forgalmú cégben! A szállítóforgás 18 napra csökkent A végelszámolást megelõzõ év Az utolsó teljes lezárt üzleti évben a realizált forgalom tovább esett (1,6 Mrd Ft). Az üzemi szinten elszenvedett veszteség viszont drasztikusan emelkedett és már 549,1 Mio Ft volt, az adózott veszteség pedig megközelítette a 929 Mio Ft-ot. A vállalatnál 2011-ben jelentõs értékvesztéseket számoltak el, többek közt részesedésre, a leányvállalatokkal szembeni követelésekre és a saját üzletrészre. A fizetõképesség kritikussá vált, a likviditási ráta értéke csupán 61,27% volt a minimálisan elvárható 100%-kal szemben. A tõkeellátottság 12,79%-ra csökkent. A könyvvizsgáló jelentésében olvashatóak szerint a vállalat hiteleinek egy része lejárt, mérlegkészítésig pedig még nem sikerült az újratárgyalás, amely kétségessé tette a további mûködést. ESETTANULMÁNY A évek fõbb eseményei : APEH végrehajtás indul a NIMBUSZ Kft. ellen : megindul a NIMBUSZ Kft. végelszámolása : végelszámolás indul az egyik leányvállalat ("DELTA-NES" Kft.) ellen : a "DELTA-NES" Kft. végelszámolása felszámolásba fordul " : a NIMBUSZ Kft. végelszámolása felszámolásba fordul : megszüntetik a május 14-én indított APEH végrehajtást Összességében véve megállapítható, hogy a NIMBUSZ Kft. a válság kirobbanása óta évrõl évre egyre nehezebb gazdasági helyzetbe került, amely részben belsõ, részben pedig külsõ okokra vezethetõ vissza. A mûködését jellemzõen hitelbõl finanszírozó vállalat a csökkenõ forgalom és a veszteség ellenére is folytatta a fejlesztéseket, fióktelepeket jegyzett be és helyezett át. A bankok azonban végül nem hosszabbították meg a lejárt hiteleket, amely így a NIMBUSZ Kft. végelszámolásához, majd felszámolásához vezetett. Mindeközben a szállítói tartozások - vélhetõen a szigorú monitoringnak köszönhetõen - folyamatosan csökkentek, a végelszámolás kezdetén mindössze 4,6 Mio Ft-ot tettek ki. A következõ táblázatok a NIMBUSZ Kft. beszámolóinak fõbb adatait tartalmazza: (adatok e Ft, ill. %) Árbevétel Üzemi eredmény Adózott eredmény Befektetett eszközök Forgóeszközök Eszközök összesen Saját tõke Kötelezettség-állomány Források összesen ROS% -2,91% -2,50% -17,05% -59,57% -60,34% Likviditás % 135,53% 121,69% 102,12% 61,27% 36,11% Saját tõke arány % 37,71% 39,25% 35,71% 12,79% 2,07% Információforrás: cégtörténet, sajtó 14 Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu 15

9 Legyen az Ön vállalata is a Magyar Credit Management Szövetség tagja és legyen részese a hazai credit management szakma vérkeringésének! Szövetségünk független és önálló platformot kínál a vállalati credit managereknek a közvetlen tapasztalatcserére, a hazai és nemzetközi best practice megismerésére. A Szövetség által szervezett elõadásokon, konferenciákon Ön is találkozhat és konzultálhat saját iparágának és más ágazatok credit management szakembereivel, hírleveleinkbõl pedig folyamatosan értesülhet a credit management szakma legfrissebb újdonságairól. A Magyar Credit Management Szövetséggel és a szövetségbe való belépéssel kapcsolatos bõvebb információkért kérjük, keresse fel honlapunkat: MAGYAR CREDIT MANAGEMENT SZÖVETSÉG Cím: 1118 Budapest, Rétköz u. 5. Telefon: +36 (1) info@creditmanagementszovetseg.hu Web: