Turi Attila főépítész. Iskiné Kovács Klára Építéshatósági ügyek. Spanisberger János Településfejlesztési bizottság. Gubán Sándor - főépítész
|
|
- Jenő Tamás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2 : Pilisi és Dunakanyari Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása Dr. Nagy Teodóra Budakalász Önkormányzata Csobánka Önkormányzata Dunabogdány Önkormányzata Kisoroszi Önkormányzata Leányfalu Önkormányzata Pilisszentkereszt Önkormányzata Pilisszentlászló Önkormányzata Pócsmegyer Önkormányzata Pomáz Önkormányzata Szentendre Önkormányzata Szigetmonostor Önkormányzata Tahitótfalu Önkormányzata Visegrád Önkormányzata Harcsa Lajos - polgármester Turi Attila főépítész Török István polgármester Iskiné Kovács Klára Építéshatósági ügyek Schuszter József polgármester Spanisberger János Településfejlesztési bizottság Molnár Csaba polgármester Gubán Sándor - főépítész Szinna Gábor polgármester Berczné Zsigmond Jolán - főépítész Havelka József polgármester B. Nagy Helga - főépítész dr Illés György - polgármester Németh Miklós polgármester Gubán Sándor - főépítész Golub Athanaz polgármester Rózsa Gyöngyvér - főépítész Miakich Gábor - polgármester Alföldiné Petényi Zsuzsa - főépítész Szilágyi Lajos polgármester Gubán Sándor - főépítész Budai Mihály polgármester Gubán Sándor - főépítész Hadházy Sándor polgármester Mártonffy Gábor - főépítész Vezető tervező: Projekt vezető: Munkatársak: Gauder Péter Lelkes Nóra Andrási Ágnes Láposi Roland Rácz Andrea 1 / 47
3 TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK ÉPÍTETT KÖRNYEZET GAZDASÁGI KÖRNYEZET Ipar, építőipar Mezőgazdaság Szolgáltatás TURISZTIKAI KÖRNYEZET ! TÁRSADALMI KÖRNYEZET Népesség Foglalkoztatás INTÉZMÉNYI ELLÁTOTTSÁG Oktatás KÖZLEKEDÉS TÁRSADALMI JELLEGŰ KONFLIKTUSOK GAZDASÁGI JELLEGŰ KONFLIKTUSOK KÖRNYEZETI JELLEGŰ KONFLIKTUSOK INFRASTRUKTURÁLIS KONFLIKTUSOK A TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS KONFLIKTUSAI ÉPÍTŐKÖVEK: A STRUKTURÁLÓ ELEMEK MODELLEK 45 2 / 47
4 1 A Dunakanyar-Pilis Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulásában együttműködő települések helyzetére, fejlődésükre alapvető hatással van fekvésük. A nagyvárosi erőközpont közelsége, a metropolizálódó nagyvárosfővárosban folyó szerkezetváltás jelentősen befolyásolja a kistérségben lévő települések átalakulási folyamatait. A budapesti városrobbanás társadalmi változásokat okozott és okoz a térség településein, és a metropolistérben az egyébként sikeres gazdasági szerkezetváltozás olyan átalakulásokhoz vezet a térségi munkamegosztásban, amely tovább növeli a települések Budapest-függőségét. A települések fejlődését így jobbára azok a külső urbanizáló erők határozzák meg amelyek elsősorban a kiköltözők igényeinek kielégítését tartják szem előtt. Elsősorban a lakóterületek fejlesztése illetve kisebb mértékben az életminőség igények növekedésével összefüggő szolgáltatásminőség, szolgáltatási és szociális infrastruktúra fejlesztés fémjelzi a térség településeinek átalakulását. Mindez azt jelzi, hogy a tér maga a növekedés fázisában van, amit a Budapesti foglalkoztatási és munkaerő piac tartós fejlődése tesz lehetővé. A települések ennek megfelelően kevéssé kellett koncentráljanak a munkahely fejlesztésre, ezt a szomszédos erőközpont készen szolgáltatja. Igaz ez egyben a munkaerő tartós ingázását eredményezi, ami viszont egyéb más szempontokkal együttesen a települések közösségének feloldódását, alvóvárosi jellegűvé alakulását. Különösen, hogy a településeken a beköltözések dinamikájától elmaradt a közösségépítés, társadalomszervezés azaz az Európai Unióban oly divatos és eredményes social engeneering. 3 / 47
5 Hiányoznak a feltételek a települések nagy részénél a közösségi élet kiélésére, a belső kohéziót biztosító települési és regionális identitás újraalkotását. Mindezek újrafogalmazását, nehezíti a lopakodó metropolizáció amely éppen hogy ellentétes a lokalitások identitásának kiélésével megteremtésének lehetőségével, hiszen éppen a globalizálódás irányába hat. A nagy globálismultinacionális áramlások saját logikájuknak megfelelően vájják ki az új gazdaság által igényelt medreket, illetve ilyenek hiányában a globális urbanizáló energiák, áramlatok maguk alá temetik az erre fel nem készült térségeket. Ez a két ellentétes hatás egyidejűleg formálja a kistérséget és annak településeit, amelyben azért a lokális törekvések, energiák kevesebb eszközzel, gyengébb fegyverzettel rendelkeznek mint globális vagy / és nagyvárosi ellenfeleik. Mindehhez járul még, hogy az EU - ámbár hosszú előkészítési időt biztosítva (1996-tól 2006-ig) és időben felhívva a figyelmet - alig egy év múlva meghatározó nagyságú fejlesztési forrást fog beáramoltatni az országba, az arra felkészült térségekbe. Ez a tőkeáramlás építheti de akár rombolhatja is általában a térségeket, előnyös versenyhelyzetbe katapultálhat egyes jól felkészült, előkészült együttműködésre kész térségek ötvöződő településeit. Mindezt akkor, amikor a települések maguk még nem igazán ismerték fel az együttműködésben, térségi munkamegosztásban társadalmi kohézióban rejlő lehetőségeket, az hajtóerők urbanizáló energiák menedzselhetőségének eszközeit nem birtokolják, nincsenek meg azok az intézményi keretek amelyek egy piacgazdasági alapon működtetni kívánt térségfejlesztési rendszert hatékony menedzselésének biztosítanák a szakmai és legitimációs hátterét. Az együttműködés iránt hiányzó elkötelezettség, az intézményi elégtelenségek kérdésessé tehetik jelen dokumentumban megfogalmazásra kerülő feladatok végrehajtását, településszintű visszarendeződés irányába hathat a kistérségi rendszerrel szembeni szkepszis amennyiben az itt folyó megalapozó munkával párhuzamosan nem kerülnek meghatározásra és kiépítésre a hatékony és eredményes együttműködés intézményi keretei. 4 / 47
6 A területfejlesztési-tervezési-statisztikai kistérségek rendszere az egész országot lefedő, földrajzilag összefüggő, a települések közötti valós munka-, lakóhelyi, közlekedési és középfokú ellátási kapcsolatokon alapuló rendszer. 2 A 138 egységből álló statisztikai kistérségi rendszert január 1-jével léptette életbe a KSH, amelyet augusztus 1- jén alakított át 150 kistérségből álló rendszerré. Az Országos Területfejlesztési Tanács decemberi határozata alapján 2002 és 2003 között zajlott le a kistérségek rendszerének legutóbbi felülvizsgálata, amelynek eredményeként 168 területfejlesztési-tervezési-statisztikai kistérség került kialakításra. A kistérségek új rendszerét a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII. 18.) kormányrendelet tette közzé. A felülvizsgálat eredményeként a kistérségek száma 18-al nőtt, a régi 150 kistérség közül 60-ban volt változás; a kiválások, átsorolások miatt csökkent, illetve nőtt településeik száma. Ez a változás érintette a Szentendrei kistérséget is. Pilisszántó, amely korábban területileg ebbe a térségbe tartozott, ám kapcsolatrendszere a Pilisvörösvári kistérséggel is összekötötte, az átszervezés után a Pilisvörösvári kistérségbe került. Pest megye 15 kistérséget foglal magába. A Szentendrei Kistérség a terület 5,1 % át öleli fel, a népességből pedig 6,7 % él ezen a területen. A Szentendrei Kistérség jelenleg 13 településből áll, amelyből 3 (Pomáz, Szentendre és Visegrád) rendelkezik városi ranggal. 5 / 47
7 Forrás: KSH A dinamikusan fejlődő kistérségek elhelyezkedésében jól érzékelhetőek a nyugati országrész dinamikus tengelyei: a Budapest Esztergom Tata Győr Sopron vonal és a Budapest Székesfehérvár Balaton vonal is. A kistérségek fejlettségi típusainak meghatározásához a KSH a gazdaságitársadalmi helyzetüket és fejlődésüket jól jellemző kilenc mutatót alkalmaz. Az alkalmazott jelzőszámok alapján öt összevont fejlettségi térségtípust különböztethetünk meg: dinamikusan fejlődő térségeknek neveztük azokat, ahol a jelzőszámok zöme több mint 10%-kal meghaladja a vidéki átlagot; fejlődő térségek azok, ahol a mutatók zöme a vidéki átlag felett van, de az eltérés mértéke nem haladja meg a 10%-ot; felzárkózó térségek azok, ahol a mutatók zöme közelíti a vidéki átlagot, s a növekedés jeleit is mutatják; stagnáló térségek azok, ahol a vidéki átlagtól való elmaradás a jelzőszámok zöménél eléri, illetve közelíti a 10%-ot; lemaradó térségek estében a jelzőszámok zöménél a vidéki átlagtól való elmaradás legalább 15%. A dinamikusan fejlődő 22 térségből 20 található Közép-Magyarországon és a dunántúli régiókban. A felzárkózó térségek 19-36%-ot képviselnek az említett régiókban. Közép-Magyarországon stagnáló és lemaradó térség nincs. A fejlődő térségek nagyvárosi funkcióik alapján, esetenként külföldi működő tőke telephelyeként, korábbi iparukat továbbfejlesztve, vagy annak munkaerőbázisán, idegenforgalmi adottságaikat kihasználva helyezkednek el. A felzárkózó térségek Közép- Magyarországon elsősorban a mezőgazdasági dominanciájú, alföldi térségek, kivétel a kedvezőtlen elérésű Szobi kistérség..1 1 Forrás: Faluvégi Albert (2004): Kistérségeink helyzete az EU küszöbén. Területi Statisztika 7. (44.) évf. 5. szám 6 / 47
8 3 E törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. 7 / 47
9 Hosszú, hét éves előkészítés után decemberében került az Országgyűlés elé a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvényjavaslat. A hazai jogtörténetben ez a harmadik törvény, amely a területi tervezést törvényben kívánja előírni. Az elkészítését és elfogadását akárcsak a korábbi Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve, valamint az Országos Területrendezési Terv esetén a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. számú törvény írja elő. A területfejlesztési elképzelések térben valósulnak meg. A megvalósítást a területrendezési terv, ennek szabályozási és térképi anyaga adja. A térhasználat különösen városfejlesztés, infrastruktúraépítés gyakorlatilag történelmi távlatokban meghatározó. Ezért előrelátó tervek elkészítésére van szükség, a különböző szintű területrendezési tervek összhangban. 8 / 47
10 Forrás: 4 Budakalász földrajzilag közvetlenül határos Budapesttel. Ez a közelség jelentős szerepet tölt be Budakalász fejlődésében. Mára a nagyközség alvóvárossá vált, lakóit főleg a közeli fővárosba bejárók alkotják. Budakalász történelme a bronzkorig vezethető vissza: egy ivóedénynek használt kocsiformájú tárgyat találtak, amely az egyik legrégebbi kocsiábrázolás Európában. Ez a motívum a település címerében is megjelenik. A későbbi ásatások során avarkori temetőt tártak fel, de a Duna-parton római őrtornyok nyomai is láthatóak. A kabarok, mint kazár-török nemzetség, elsősorban katonai feladatokat láttak el és a rómaiak által épített táborhelyeket, valamint őrtornyokat erődítményként használták. A kabaroknak ezt, a kazároktól elszakadt nemzetségét nevezik izmaelita kálizoknak (kaluzok). A település nevének eredete is ezzel a népnévvel hozható összefüggésbe, vagyis nincs kapcsolata a kézenfekvőbbnek tűnő kalásszal, habár a szóalak módosulásában nyilván szerepet játszik. A török korban elnéptelenedett faluba előbb I. Lipót rendelkezésére a török elől menekülő szerb családok telepedtek le, később pedig jelentős németajkú kisebbség is érkezett a faluba. A német bevándorlás 80 évig tartott, így Budakalász fokozatosan kétnemzetiségű településsé fejlődött. Mindkét nemzetség magával hozta saját kultúráját: a szerbek főleg szőlő- és gyümölcstermesztéssel, a németek szántóföldműveléssel és állattartással foglalkoztak. A II. világháborút követő német lakosság kitelepítésével, valamint a XIX. század végétől folyamatos, nagyszámú beköltözésekkel Budakalász a mai időkre nagyrészt magyar településsé vált. 9 / 47
11 Forrás: Az őskortól lakott település, kelták, rómaiak, avarok is éltek itt. A hajdani Borony nevű falut először 1299-ben említik. A község mindkét nevét, mind az ősibb Boronyt, mind a mai Csobánkát az Alba-nemzetség egy-egy ágáról kapta. A település a török harcokban elpusztult től, I. Lipót rendelete értelmében először szerbek, majd később németek, szlovákok és magyarok költöztek az egykori település helyére. A község ban már Csobánka néven szerepelt az írásos forrásokban. A szerbek zöme az I. és II. világháború után, a németek a II. világháború utáni kitelepítésekkor hagyták el szülővárosukat. Helyükre Szlovákiából és a Jászságból magyar lakosok jöttek.. Az utóbbi évtized változásainak hatására a falu közepén elterülő egykori kenderföldet, a Hanflandot (szerb nevén a Konopljét) többnyire Budapestről kitelepülő középosztálybeliek népesítették be. Forrás: Kisoroszi, akárcsak a Szentendrei-sziget többi települése, az őskor óta lakott. A római korban is fontos elővédszerepe volt. Elnevezését egyesek szerint az Ukrajnából (Könyves Kálmán idején) érkező telepesekről kapta. Annyi bizonyos, hogy az Árpád-házi királyok kapcsolatban álltak a kijevi fejedelemséggel. Védettsége miatt a török uralom alatt is virágzó település maradt. A török világ után ez a terület a visegrádi koronauradalomhoz került. A népesség egyenletesen lassú ütemben fejlődött egészen a II. világháborúig. A téeszesítés bevezetésével sok család állást változtatott és megindult a kitelepedés. Ezzel párhuzamosan az idős parasztcsaládok is kihaltak. A rendszerváltás óta ismét népesedési folyamat indult be. Erős húzóerőt jelent az idegenforgalom, amely idevonzotta az üdülőket kiszolgáló vállalkozókat. 10 / 47
12 A község a szentendrei Duna-ág mentén fekszik. A Visegrádi-hegységek lábánál, kb 6 kilométer hosszan elnyúló falu halmazos szerkezetű, párhuzamos keresztutcás település, amely a rézkor óta folyamatosan lakott. A római kori leleteket Szalay Ákos kutatásai révén kerültek napvilágra. A Római Birodalom keleti védvonala, a limes érintette Dunabogdány mai helyét is. Az ásatások során előkerültek Aesculapius, a gyógyítás és Silvanus, az erdők istene szentélyének maradványai is. A rómaiakat a népvándorlás során különböző népek váltották fel. A magyarok szláv települést találhattak itt, erre utal a falu nevének jelentése: Bogdan = Isten ajándéka. Először a XIII. században említik a krónikák a települést. Amikor Visegrád királyi székhely lett, a faluban királyi erdőőröket telepítettek le. A török időkben lakossága megfogyatkozott, a terület pedig elveszítette függetlenségét. A XVI. században a virágzó szőlőtermesztéséről híres falu a környék egyik legjelentősebb településévé vált. A török adóösszeírók adatai szerint 1546-ban 33 családfőt tartottak nyílván a faluban és 6000 akcse adót szedtek be, amíg Szentendre csak 19 családfővel és 3000 akcse adóval szerepelt. Mivel a hódoltsági terület északi határa nem esett messze a Dunától, nem csak a törökök, hanem a komáromi magyar királyi katonák is dézsmát szedtek a falutól. A kettős adóztatás és a 15 éves háború hatására a falu a XVI. századra teljesen elnéptelenedett. Az 1700-as évek elején németeket telepítettek ide, akik főképpen szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. A szabadságharcot követő filoxeria-járvány azonban kipusztította a szőlőket és a szőlőművelést a cseresznye-, eper- és málnatermelés váltotta fel. Az évi kitelepítések a falu lakosságának egyharmadát, a németajkúak felét érintették. Helyükre a felvidéki magyarok költöztek be. Az elmúlt évtizedben az Áprily Lajosról elnevezett völgyben művésztelep alakult ki. Itt élt és dolgozott az erdélyi költő, itt volt a háza is székely kapujával. Ma szobrászművészek, költők, építészek, színészek egyaránt otthonra leltek itt. 11 / 47
13 Forrás: Leányfalu a Kis-Duna és a Visegrádihegység nyúlványai közt mintegy öt kilométer hosszan húzódó község. Jellegzetes helyzete alapján, a Duna menti keskeny sávban volt csak lehetőség a település kialakulására. Ebből következően a mai napig lényegében egy utcás szalagtelepülés maradt. Legrégibb múltját egy római őrtorony idézi. Leányfalu néven az 1407-ből származó írásos emlékek alapján ismerjük. Leányfalu arra utaló név, hogy a szigeten lévő Pócsmegyerhez tartozó terület tulajdonos családjának férfi ága kihalt, így leányági örökössé vált. Mivel a települést gyéren lakták, így a török időkben sem beszélhetünk elnéptelenedésről. Agrárjellege miatt csak a kiegyezés után kezdett sajátos hangulatú nyaralóteleppé válni. A fővárosi polgárság a XIX. század második felében fedezte fel a Szentendreiszigeti Pócsmegyerhez tartozó Leányfalupusztát. Először színészek, énekesek, írók vásároltak itt telkeket, de Budapest tehetősebb ügyvédei, orvosai, kereskedői is az érdekeltek közé tartoztak. Az első idetelepültek között volt Szendrey Ignác és veje, Gyulai Pál író ( ), aki apósa villájában sok időt töltött. Itt alkotta meg számos művét. Később, 1912-ben leányfalui üdülőtulajdonossá vált - a századelő magyar társadalmát olyan kitűnően ismerő elbeszélő - Móricz Zsigmond is. A két világháború közötti békés évek Leányfalu virágkorát jelentették. Színi előadások, Anna-bálok, hangversenyek, szüreti mulatságok tették változatossá a lakosság és a nyaralók életét ban üdülőhellyé nyilvánították és a háború után, 1949-ben vált önálló községgé az eddig Pócsmegyerhez tartozó település. Az 1960-as évek második felében 40 Cos hévizet találtak Leányfalun, s nem sokkal ezután itt épült meg a pilisi térség legnagyobb medencés strandfürdője. 12 / 47
14 Forrás: Pilisszentkereszt első fénykorát a római korban élte, mert itt ment át a Dobogókőre vezető hadiút. A térség Traianus idején vált Pannónia Inferior néven katonai fennhatósággá. Településre utaló leletet nem találtak, így valószínűsíthető, hogy itt is őrtorony (burgus) lehetett. A település második fénykora az Árpádházi királyok uralkodásának idejére esett. Az Esztergomban székelő uralkodók életében Pilisszentkereszt, mint jelentős egyházi település játszott fontos szerepet. Maga a Pilis szó is latin eredetű (pilus, pilosus = szőrös, csuhás). A jelenlegi kutatások azt valószínűsítik, hogy a település volt a nyugati kultúra és vallás továbbterjesztésének egyik fő centruma ben III. Béla Franciaországból behívott szerzetesekkel alapította meg a pilisi ciszterci apátságot. E helyen épült az első hazai ciszterci kolostor 1184-től, melyet II. Endre idején fejeztek be. Külön nevezetessége, hogy itt következett be 1213-ban Gertrúd királyné tragédiája, melyet Katona József Bánk bán című drámája tett ismertté. A tatárjárás után a ciszterciek helyét a pálosok vették át. A török uralom idején lakóhelyét hátrahagyva menekülő pilisszentkeresztiek helyére a XVIII. században szlovák és kisszámú német család érkezett. A régi kolostor köveit széthordták az építkezésekre. Ma az itt lakók nagyobb arányban szlovák anyanyelvűek. Szomorú történet a helybeliek emlékezetében, hogy több helyi lakos vesztette életét a II. világháború idején a környéken zajlott heves csatában. A községhez tartozik Dobogókó üdülőcentrum is, ahol ismerten jól kiépített síparadicsom található. Dobogókő az egyik szülőhelye és mai napig talán legismertebb központja a magyarországi természetbarát mozgalomnak. Itt épült fel Magyarország egyik első turistaháza ban. A ház ma múzeumként működik. 13 / 47
15 Forrás: A terület régóta lakott hely: területén bronzkori és római-kori emlékek is előkerültek. A legenda szerint Koppány vezér pogány híveit büntetésből telepítették a Pilis területére, mások a honfoglalástól továbbélő szláv lakosságot tartják a középkori falu lakóinak, melynek neve Kékes volt. Az Árpád-házi királyoktól kezdve a környék királyi vadászterület volt. Egykor III. Béla király vadászlaka állt a falu fölötti dombon, amelyet III. Endre 1291-ben az első magyar alapítású szerzetesrendnek, a Pálosoknak adományozott, melynek első monostorai között volt. A Kékes hegy lejtőjén lévő, Szent László tiszteletére felszentelt monostor körül alakult ki a középkori Kékes falu, a templomtól keleti irányban ban a kolostorban kötött egyezséget Csák Mátéval a Károly Róbert király érdekében tárgyaló Gentilis pápai bíboros. A mohácsi vész után a kolostor elpusztult. A lakosság a környező erdőkbe, a Szentendrei szigetre, és a Duna bal partjára, a komáromi vár védelme alá menekülhetett. A pilisi birtokaikat visszakapó pálosok 1686 után hoztak telepeseket a Felvidékről, az őslakosok többsége ma is bírja a szlovák nyelvet ban már biztosan lakott hely, Szent-László néven. A templomot az elpusztult kolostor helyén, annak alapfalain barokk stílusban között építették fel. A templomkapu szemöldökpárkányában a pálosok címere, kitárt szárnyú holló, cipóval a csőrében látható. A barokk kortól a falu mezőgazdaságból és erdőművelésből élt, az erdőtől elhódított irtványföldeken gabonát is termeltek ben a község lakóinak egyharmada települt át Szlovákiába. 14 / 47
16 Forrás: Pócsmegyer a rómaiak alatt vált frekventált hellyé, mert a szemközti Leányfalu őrtornyaiból itt ellenőrizték a betörő barbár hordákat. Az Árpád korban a Rosd nemzetség õsi birtoka, majd a Visegrádtól a Csepelszigetig húzódó királyi felségterület része volt. A honfoglalás körüli időkben a Megyer törzs egyik szálláshelye volt. A települést a tatárjárás pusztításai elkerülték tõl a török hódoltsághoz tartozott és az itt maradt lakosság, akik főleg mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak, szigorúan adózó népesség volt ig a gróf Eszterházy család volt a földesura, utána gróf Breuen Ágoston örökölte, aki 1860 táján itteni birtokát több vállalkozónak adta el ban árvíz pusztította el a községet, de az itt lakók újra felépítették a falut ból fennmaradt feljegyzés szerint pócsmegyeri pék sütötte Kossuth Lajos asztalára a mindennapi kenyeret. A község a XX. századra éri el kiteljesedését, és "fénykora" az 1930-as évekre tehetõ, amikor közigazgatási székhely volt, s a polgárosodás is jelentõs fejlõdésnek indult ig. Leányfalu is Pócsmegyerhez mint anyaközséghez tartozott. Budapest legjelentősebb ivóvízbázisát képezi ma is az az 1930-as években itt telepített, parti szűrésű kutakból nyert vízmennyiség, amely a főváros ellátása szempontjából igen fontos. A községhez tartozó üdülőterület Surány, a Váci-Duna-ág mentén létesült. Ma már - a szigeti út mentén hosszan elnyúló - nagy kiterjedésű nyaralóhely. A község sokat szenvedett a nagy árvizektől. Az 1838-as árvíztől mindössze öt kőház és a paplak menekült meg. Utoljára 1965-ben volt nagy árvíz, s ezt követően építették meg védőtöltését. 15 / 47
17 A rómaiak előtti évezredekben is lakott terület volt. A római kor emlékei közül pénzek, feliratos kövek és egy kőszarkofág maradt fenn. A honfoglaló magyarok a Pomázhoz közeli megyeri réven (Békásmegyer) keltek át a Dunán A honfoglalók lassan áttértek a nomád állattenyésztésről a mezőgazdálkodásra és ehhez a megmaradt római épületeket ill. azok egyes részeit használták fel. Az Árpád-kori falu és környezete a XII. század végén a dömösi apátsághoz tartozott. A Klisszadomb egész környéke egy összefüggő rommező, bizonyítván azt, hogy az Árpádok idején (de korábban és később is) kitüntetett szerepe lehetett e helynek. Birtokosai később többször változtak. A török hódoltság idején lakossága erősen megfogyatkozott ben, a török utáni első összeírás alkalmával Pomázt már ismét lakott helyként vették számításba, 10 évvel később már faluközösség is alakult. Először a régi lakosok szállingóztak vissza, de lassan megjelentek a szerbek, később a szlovákok a németek és a zsidók is ben a meginduló gőzvasúttal vasútállomás is lett, amely gyorsabb összeköttetést biztosított a fővárossal. Ezt a folyamatot töri meg az I. világháború, de Budapest közelsége miatt hamar kiheverik. Gazdasági világválság idején tovább erősödik a település és járási központtá növi ki magát. A II. világháború után innen is sok német anyanyelvű polgárt kitelepítettek és az elhurcolt zsidó családokból is mindössze 24 fő érkezett vissza. 16 / 47
18 Forrás: A város és környéke több tízezer év óta lakott terület. A II. század elején a rómaiak itt alakították ki a környék védelmi rendszerét. Megerősített katonai tábort építettek, amelynek az Ulcisia Castra nevet adták. Az államalapítás idején Szent István a veszprémi püspökségnek adományozta a települést. Szentendre első, helynév nélküli írásos említése, a veszprémi püspökség alapító oklevelében található. Később a várost a középkori plébániatemplom védőszentjéről Szent András (Endre) apostolról nevezték el. Esztergom, Visegrád és Buda közelsége elősegítette fejlődését, ám a török hódoltság időszakában, majd a Buda visszafoglalását megelőző harcokban szinte teljesen elpusztították és a település teljesen elnéptelenedett. A törökök kiűzését követően I. Lipót rendelete alapján opováci, a csiprováci, a pozsareváci és a belgrádi szerbek, valamint a görögök, a katolikus dalmátok, a bosnyák telepesek érkeztek a városba. Külön-külön városrészben telepedtek le és külön-külön fatemplomot építettek maguknak. Ez a magyarázata annak, miért áll 7 templom Szentendrén. Szentendre mai, jellegzetes városképe a XVIII. században alakult ki. A fellendülést döntő mértékben az as években meginduló szőlőtelepítés, majd nemsokára a borforgalmazás és a kézműipar teremtette meg. Az 1880-ban kezdődött nagy filoxérajárvány néhány év alatt kipusztította a Szentendre határában virágzó szőlőkultúrát. Helyükre később gyümölcsfákat telepítettek. Az újabb kori változásoknak már jelentős szereplőivé váltak az egyre nagyobb számban idetelepülő németek és szlovákok. A XX. század fordulójától felgyorsult a szerb gazdálkodó és borkereskedő családok elköltözésének üteme, s helyükre a fővárosból szinte inváziószerűen települtek ki a kispénzű nyugdíjas családok. A II. világháborút követően ismét jelentősebb népesedési hullám volt megfigyelhető, amely a Budapest környéki települések, így Szentendre népességét is ugrásszerűen megnövelték. 17 / 47
19 A település a Szentendrei-szigeten, a Duna két ága által védett helyen található. Az őskor óta lakott hely, már a római korban is fontos erődrendszer volt itt, amelyet a honfoglalás idején Kurszán fejedelem szállt meg. A falu eredetileg a Nagy-Duna mellett terült el, a Szent Szalvator monostor körül, amelyet Tiburc ispán alapított 1217-ben. A kolostor először a bencéseké volt, később a ciszterek, a premontreiek, majd a pálosok vették át. A település a rég volt kolostorról kapta a nevét. Az itteni lakosok katolikusok voltak, majd elég korán megismerték a reformáció tanait. A falu lakói Buda bevételének idején költöztek a község jelenlegi helyére, a törökök elől menekülve. Ezt követően a Zichy család tulajdonába került a terület, majd az óbudai koronauradalom, illetve Horányi Gábor Pest megyei alispán birtoka volt. A II. világháborút viszonylagos károk nélkül vészelte át a település A háború és a rendszerváltozás után megindult az infrastruktúra javulása is, így Szigetmonostor nem vált sorvadó településsé. 18 / 47
20 Forrás: A Váci-Duna ezen része már a IV. században is létfontosságú átkelőhely volt. Ma is láthatók a római őrtorony és hídfőállás maradványai. A rév melletti Pokolcsárda az elpusztult régi falvak egyikének, Vácrévének utolsó megmaradt épülete. A honfoglalás időszaka Tahitótfalu történetének egyik legjelentősebb korszaka volt. Az egész sziget a Rosd nemzetség birtokába került, a túlsó part pedig később a Thah nemzetség tulajdona lett. Tótfalu első okleveles említése a XV. századból ismert. Tahi már akkor pusztaként szerepel. A török időket egyedül Tótfalu vészelte át, Pest megye egyik legnépesebb településeként. A helységnevek általános rendezésekor 1900-ban toldották meg Tótfalu nevét "pusztája" nevével, és így lett Tahitótfalu Tahitótfalu hét középkori település helyén fekszik. A település a török uralom alatt sem néptelenedett el, így az újratelepítések időszakában jelentős településsé vált. A falu lakóinak fő megélhetési forrása, szinte napjainkig a mezőgazdaság. Évszázadokig nagy hírű szőlőültetvények voltak Tahi domboldalain, majd a filoxéra pusztítása után a földieper lett a község fő terménye, és az ma is. A gyáripar hiánya, a sík, homokbuckás sziget, a két Duna, a parthoz közelnyúló m magas hegyek festői látványt és kellemes környezetet biztosítanak. Ezt fölfedezve a XIX. század elejétől (Pollack Mihály), majd a két háború között (Gombaszögi Frida) egyre többen, az 1960-as évektől pedig tömegesen építettek itt nyaralókat. 19 / 47
21 Ősidők óta lakott település, ezt számos feltárt régészeti lelet bizonyít. Jelentősége a rómaiak uralma idején meg növekedett. Az Esztergomba vezető hadiút mentén A honfoglaláskor Árpád fejedelem fivérének, Kurszánnak volt a szállásbirtoka. Ekkor már Visegrádnak nevezték. A tatárjárás után IV. Béla és felesége, Mária királyné - a Visegrád fölé meredeken emelkedő 328 m magas hegyre biztonsággal védhető fellegvárat építtettek ( ). Visegrád az Anjouk idején, a XIV. században, emelkedett országos, illetve nemzetközi jelentőségűvé. Károly Róbert a Duna-parton 1320 körül királyi palota építésébe kezdett, amely néhány év múlva már az udvartartás székhelyévé vált ben Visegrádon zajlott le a híres királytalálkozó. Károly Róbert vendégeként itt találkozott János cseh; Kázmér lengyel király; valamint Károly morva őrgróf; Wittelsbach Henrik bajor és Rudolf szász hercegek. Ezt követően Visegrád gyors ütemben fejlődött. Második fénykora Mátyás király uralkodása idején jött el. Nagyszabású építkezések, átalakítások jellemezték ezt a kort. Kialakult, a késő gótikus részletekkel gazdagított palotaegyüttes, amelynek maradványai ma is láthatóak. A török pusztítás után a császári hadvezetőség sem kegyelmezett a városnak. A még megmaradt fellegvárat - számos magyar várhoz hasonlóan - a XVIII. század elején Lipót császár parancsára felrobbantották. A község a XIX. század elején kezdett ébredezni. A dunai gőzhajózás megindítása után vált kedvelt kirándulóhellyé, s egyre több turista, kereste fel. A XIX. század utolsó évtizedeiben már kialakult településképe van. A XX. század elején épültek az első nyaraló villák. Mára Visegrád elhanyagolt belső, parti sávja megszépült, felújult. A lepencei strand közelében nagy kiterjedésű zárt, sportöböl alakult ki. A millennium évében, 2000-ben lett ismét város Visegrád. 20 / 47
22 21 / 47
23 22 / 47
24 5 A dunakanyari tájtól elválaszthatatlan a Pilis és a Visegrádi-hegység. A természetjárók szívesen indulnak Dömösről, a "Pilis kapujából" hegyi túráikra. A Vadállókövek vagy a vadregényes Rám-szakadék a hegység legszebb részei közé tartozik A Pilis a Dunántúli-középhegység legmagasabb része, szinte "záróköve" annak a dolomit- és mészkővonulatnak, amely északkelet-délnyugati irányban átszeli a Dunántúl területét. Gerince bércekkel tagolt (Kevélyek, Kétágú-hegy stb.), valamint számos barlang található itt. Legmagasabb pontja a névadó Pilis (756 m). Összefüggő tölgyesei, föntebb a bükkösök, a mészkőlejtőkön kialakult pusztafüves sztyepprétek, a sajátos mikroklímájú sötét szurdokvölgyek együtt teszik az ország egyik legkedveltebb kirándulóhelyévé. Ez a környezet ad otthont a különlegesen gazdag állatvilágnak, amelyből - közkedveltségük okán is -kiemelkednek a madarak. Mátyás király címermadara, a holló a Pilisi Parkerdő emblémáján is feltűnik. Egyedszáma az utóbbi években a védelemnek köszönhetően növekedésnek indult. Gazdag a vadállomány. Bár az egykori királyi vadászatok nagy vadjai, medve vagy hiúz nem élnek itt, de szarvassal, vaddisznóval, a Korzikáról betelepített muflonnal gyakorta találkozhatunk erdőjáró sétáink közben. A csöndesebb erdőkben a nyuszt és a vadmacska is meghúzódik..a Visegrádi-hegység vulkáni alakzatai, vadregényes szurdokvölgyei különböznek a Pilis dolomitból és mészkőből felépített formáitól. A Visegrádi-hegység Esztergomtól a Duna medrétől emelkedik, déli-délnyugati oldalán a Szentlélekipatakig húzódik - ettől délre a Kétágú- és a Fekete-hegy már mészkő alapú -; keletre Dömöstől a Szőkeforrás-völgye majd a Bükkös-patak határolja egészen Szentendréig. Három hegycsoportra különül el: a Marótihegyek, a Dobogókő és a Csikóvár. A hegység legmagasabb pontja a híres, szép kilátást nyújtó Dobogókő (700 m). 23 / 47
25 Az elmúlt évtizedek fejlődési trendjei eredményeképp a Dunakanyar kistérségeinek épített környezete jelentősen megváltozott. Jellemzően lakóterület növekedés ment végbe, a belterületbe vont mai definícióval beépítésre nem szánt - területek, és az üdülő területek nagy részének átsorolásával. A Budapest irányából kiinduló kiköltözésekre reagáló, ugrásszerű lakóterületbővülés éppúgy, mint a megjelenő gazdasági területfejlődés egyenetlenül oszlik el a kistérségben a fő tranzit-csatornák mentén. Az eredmény: - markáns lakóterületi túlsúly, - városközpontok (belváros, kereskedelem, szolgáltatás) kialakulásának hiánya, - minimális gazdasági fejlődés (ipari, gazdasági területek). 24 / 47
26 A viszonylag rövid időtartam alatt megjelenő lakóterületi fejlődés ellepte a településeket hasonlatosan, ahogy Pompeit a Vezúv kitörése. A települések hirtelen területi növekedése közben a városközpontok körüli területek beépültek, konzerválva a jóval kisebb sűrűség és lakónépesség kívánalmainak megfelelően kialakult településközpontokat. E folyamat eredményeképpen a belvárosok, városmagok maximális besűrűsödésével, beállásával, illetve új városközpontok - pólusok kialakítása nélkül jött létre a mai településszerkezet, mely a kistérség településeinek arculatát meghatározza. Legnagyobb mértékben a kistérség délkeleti, 11-s autóút mellett fekvő településeit jellemzi az ilyen jellegű változás. Budakalász, Pomáz, Szentendre, Leányfalu és Tahitótfalu lakófunkciót ellátó részei nagymértékben megnövekedtek, kihasználva a domborzat adta lehetőségeket. A lakóterület felkúszott a völgyekben, illetve végig a Duna parton, ezáltal majdhogynem összefüggő zónát alkotva. A lakóterületek közötti üres foltokat (Budakalász Pomáz Szentendre háromszög) a települések kereskedelmi, gazdasági-ipari területek kijelölésével töltötték ki, mely megvalósulása esetén még teljesebb módon alakul ki az összenövés. 25 / 47
27 A hirtelen népességnövekedést, a lakóterületek expanzióját nem követte a gazdaság számára helyet adni képes, reális gazdasági területnövelés, esetlegesen a meglévők átstrukturálódása. Jobbára az átmenő főút jelentette - átmenetileg pozitív hatású potenciál kihasználására törekvő filozófia mentén történt az épített környezet befolyásolása. A beépített terület növekedésével párhuzamosan szorult vissza a természeti környezet, jelentős terhelés és a belterületbevonás hatására. 26 / 47
28 A magyar gazdaság fejlődése az 1990 és 2004 közötti időszakban jelentősen ingadozott. Az 1990-es évtized első éveiben a teljesítmény nagymértékben visszaesett, a korábban is meglévő strukturális és hatékonysági problémákat a keleti piacok összeomlása még jobban felerősítette. A privatizációs folyamattal együtt járó szervezeti és működési bizonytalanságokhoz később likviditási problémák is társultak után kezdődött a fejlődés, amely több tényező együttes hatásának köszönhetően az évtized végén jelentősen felgyorsult. A fejlődéssel párhuzamosan a gazdaság szerkezete átalakult és ezen változások a GDP összetételében is nyomon követhetők. A mezőgazdaság hányada a bruttó hozzáadott értéken belül 3,3%-ra csökkent, míg a szolgáltatásoké folyamatosan növekedett, az ipar szerepe pedig számottevően nem változott. A szolgáltatások adták a megtermelt GDP mintegy kétharmadát, több mint negyedét az ipar tevékenysége eredményezte. A strukturális változás a nemzetgazdasági ágak eltérő fejlődésének eredménye. A bruttó hazai termék legnagyobb hányadát adó szolgáltatások teljesítménye az átlagot meghaladó mértékben növekedett, amely hozzájárult a szektor szerepének erősödéséhez. Az elmúlt másfél évtizedben a mezőgazdaságban a kül- és a belpiacon történt keresletcsökkenés, a technikai felszereltség elavulása, az ilyen irányú beruházások pénzügyi forrás hiánya miatti elmaradása jelentős visszaeséshez vezetett, teljesítménye még ma sem éri el az évit 27 / 47
29 1990 és 2003 között az ipari termelés és annak szerkezete is gyökeresen megváltozott. A termelés az 1990-es évtized elején jelentősen visszaesett, majd előbb mérsékelten, 1997-től pedig dinamikusan növekedett. Az új évezred elején a növekedés üteme csökkent. Az építőipart jellemző visszaesés már az 1980-as évtizedben megfigyelhető volt, 1990 és 1993 között pedig folytatódott a korábbi negatív tendencia. Tartós növekedés 1996-ban kezdődött, amely 2002-ben érte el a legnagyobb mértéket. A termelés növekedéséhez különösen években a lakásépítés fellendülése és szerkezetének változása is hozzájárult. A lakosság ma már ritkábban választja a házilagos kivitelezést és egyre gyakrabban építőipari tevékenységet folytató vállalkozásra bízza azt, valamint a gazdasági szervezetek lakásépítési tevékenysége is nagyobb súlyt képvisel a korábbinál. A települési önkormányzatok fontosnak tartották az ipari tevékenységek megtelepedéséhez szükséges területek biztosítását a rendezési terv keretein belül. Ezeken azonban a települések lakóterületi dominanciája miatt elsősorban a csendes, környezetkímélő iparágakat juttatták előnyhöz. Az ipari beruházások logikája alapján a térségben további, nagyobb léptékű ipari fejlesztés nem várható(?), amit az úthálózat jelenlegi minõsége és terheltsége, valamint a közelben kialakított versenyképesebb területek indokolnak. Ezt erősíti, hogy a települések többségében sem szorgalmazzák a nagyobb forgalmat generáló, termelő tevékenységek megtelepedését ben az ország földterületének több mint felét az egyéni gazdaságok hasznosították, a gazdasági szervezetek a földterület 44%-án gazdálkodtak. Bár az egyéni gazdálkodók által használt földterület csökkent, e gazdálkodók mégis ban a földterület 45%-át művelték, mert az ország termőterülete több mint 300 ezer hektárral csökkent. A gazdasági szervezetek részesedése a földhasználatból 2003-ra 41%-ra mérséklődött, ami jórészt a szövetkezeti földhasználat nagyarányú csökkenésének a következménye. A táji adottságokat, a foglalkoztatást és a termelési volument tekintve az agrártermelés térségi szempontból kevésbé meghatározó. Az egykori termelőszövetkezetek mára megszűntek ill. utódcégekre bomlottak. A megszűnt tevékenységek üzemi területei legtöbb esetben pusztulnak, rehabilitációjuk az ágazat problémái miatt többnyire lassú, egyesek más célokra lettek elkülönítve (pl. ipari parkként). A legújabb mezőgazdasági vállalkozások, pl. a lótenyésztéssel és lótartással foglalkozó gazdaságok már nem a termelési, hanem inkább a szolgáltatásiturisztikai tevékenység felé mozdultak el. Ez jelenleg Nyugat-Európában már nem csak a ló esetében működik. A legtöbb mezőgazdasági üzem, farm számára az első vagy a második helyre kerültek az agroturizmusból befolyó jövedelmek. A közeljövőben valószínűsíthető a bemutató jellegű, termelő-szolgáltató tanyák, farmok nagyobb arányú elterjedése Magyarországon is, hiszen a mezőgazdasági tevékenységek kockázatos és alacsony rentábilitása miatt minden termelő rákényszerül a több lábon állás ilyen típusú lehetőségeinek megfontolására is. Az elmúlt évtizedben különösen a szolgáltatási szektor dinamikus bővülése figyelhető meg a térségben. Ma már a lakosság ellátását többnyire a településen megjelenő egyéni és kisvállalkozások biztosítják, ily módon a helyi szolgáltatások és kiskereskedelmi kínálat bővüléséhez a szuburbanizációs folyamatok is hozzájárultak. A további lakossági betelepülés és az életmód program speciális karaktere miatt a tercier ágazatok folytatódó térnyerése prognosztizálható, amely a helyi kis és közepes, valamint egyéni vállalkozásoknak is piacot biztosít. Bár a helyi vásárlóerő erősödik, a fogyasztási-bevásárlási szokások, a főváros közelsége, valamint a helyi ellátási színvonal miatt ez csak részben realizálódik a kistérségben. Különösen igaz ez a ruházati és a tartós fogyasztási cikkek esetében, de a főváros környéki hypermarketek megjelenése óta (Pl. Budakalász: Metro, Cora) egyre inkább igaz ez az élelmiszerekre is. 28 / 47
30 A Dunakanyar, akár csak Pest megye egésze a főváros kirándulómegyéje. A térségnek az az előnye, ami a hátránya is egyben: közel van Budapesthez. Ez egyfelől annyit jelent, hogy a térségnek van egy potenciális 2 milliós piaca. Másrészről viszont a Dunakanyar Budapest mellett csak másodlagos szerepet játszik. A klasszikus Dunakanyar-programban Esztergom és Visegrád szerepel egy egész napos városnézés keretében, illetve Szentendre fél nappal. A térség többi Pilisszentkereszt-Dobogókőt leszámítva noha megvannak az adottságok például az aktív turizmus bizonyos formáira, számottevően nincs jelen sem a belföldi, sem a külföldi turisztikai piacon. Ez részben abból is adódik, hogy az egyes kínálati elemek nem együttesen jelennek meg a piacon, hanem külön-külön, mozaikszerűen. Ebből az elszigeteltségből fakadóan nem alakult ki a térnek egy egységes arculata, nincs hatékony marketingkommunikáció és nincs minőségi turizmus. A Dunakanyar térség jelen pillanatban 3, egymástól viszonylag jól elkülöníthető arculattal rendelkezik. Az egyik a amely építészeti emlékeivel, történelmi múltjával elsősorban a klasszikus városlátogatásokra épít. A zöld térség tulajdonképpen a Pilist (és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot) foglalja magában, ahol a hátizsákos-bakancsos kirándulóturizmus hódít. Ennek a területnek a turisztikai központja Dobogókő A térség harmadik arcát a Szentendreisziget adja a maga elzártságával, érintetlenségével. Itt a Duna, mint központi elem ötvöződik a természeti adottságokkal. 29 / 47
31 Forrás: 2003 KSH Budapest közelsége, valamint a fővárosi letelepedést évekig gátló létszámstop miatt a Pilis-Dunakanyar térség népessége az 1970-es évektől folyamatosan növekszik. Ezt a folyamatot a nyolcvanas évektől felerősödő szuburbanizációs folyamatok tovább erősítették között a térség lakónépessége. Kimagaslanak a szentendrei-szigeti települések, amelyek mindegyikében legalább 37%-os népességgyarapodást regisztráltak. Az egyetlen település Visegrád, ahol az elmúlt 13 évben csökkent a népesség. Ez a szintű gyarapodás köszönhető egyrészről a természetes szaporodásnak, amely az elmúlt években egyre kedvezőbb mutatókat produkált. A másik tényező a pozitív vándorlási különbözet óta a térség minden településén a beköltözők száma meghaladta a kiköltözők számát! Természetesen minden időszakban voltak divatos települések a térségben (Szentendre, Leányfalu, Budakalász, stb), amelyek vonzották a városi, legfőképpen budapesti lakosokat. A pszichológiai határ Szentendre és Leányfalu határában húzódik meg. Az ezen kívül eső területeken a településen belüli vándorlás a jellemző. A népességszámot tovább növelik azok az üdülőövezetben lakó nyaralótulajdonosok is, akik az év nagy részét valamely dunakanyari településen töltik, esetleg már teljesen ki is költöztek, ám bejelentett lakhelyük nem a térségben van. A népességszám gyarapodásának üteme előreláthatólag csökkenni fog. A térség, mint lakóhely továbbra is vonzó lesz a társadalom közepes vagy magas jövedelemmel rendelkező rétegei számára, ám a nyolcvanas évekre jellemző kiköltözési boom már végérvényesen a múlté. 30 / 47
32 Forrás: 2001 KSH Helyben dolgozók és ingázók, Helyben Ingázó Összesen Ingázók a foglalkozatottakon belül Budakalász ,7% Csobánka ,4% Dunabogdány ,3% Kisoroszi ,4% Leányfalu ,3% Pilisszántó ,1% Pilisszentkereszt ,5% Pilisszentlászló ,7% Pócsmegyer ,1% Pomáz ,6% Szentendre ,8% Szigetmonostor ,8% Tahitótfalu ,3% Visegrád ,9% Kistérség összesen ,2% Mára leginkább az üdülőnépesség lakónépességgé történő átalakulása figyelhető meg, amivel párhuzamosan az üdülőtelepüléseken is egyre növekvő urbanizációs igények jelennek meg. Ezen igények következtében a városvezetés ezeket a zártkerti településeket vagy fokozatosan lakóterületté minősíti vagy ellenáll a követeléseknek. A népesség korösszetételét illetően a kistérség csökkenő mértékben fiatalodó népességű. A 40 évesnél idősebb korosztály a KSH adatok szerint elsősorban Kisorosziban és Pócsmegyeren van jelen, míg Pilisszentkereszten a legnagyobb a 14 évesnél fiatalabbak aránya. A korösszetételben megmutatkozó csökkenő fiatalodási tendencia köszönhető egyrészről a csökkenő gyermekvállalási kedvnek, amely a fejlett országokban általános probléma. Ehhez járul még az is, hogy az 1950-es évek elején született nagy létszámú korosztályok (Ratkógeneráció) mostanra érték el a éves kort, s ők nagymértékben gyarapítják az idősebb felnőttek létszámát. E korosztály gyermekei zömmel a éves generáció, ezért ebben a korosztályban is jelentős gyarapodás tapasztalható A fiatalodó népesség csökkenésének másik oka pedig az, hogy amíg korábban bizonyos településekre elsősorban a fiatal, egzisztenciával és kellő vagyonnal rendelkező réteg költözött ki, mára ez a tendencia populárissá vált: az idősebb korosztály, a közepes anyagi háttérrel rendelkezők is megtehetik ugyanezt. A kistérségben történelmi hátterének köszönhetően - több nemzetiség is képviselteti magát. Említést érdemelnek a szerb, német és szlovák nemzetiségek, amelyek jó néhány településen a mai napig őrzik hagyományaikat. 31 / 47
33 Forrás: 2001 KSH A kistérségben a foglalkoztatottak létszáma folyamatosan emelkedik, a teljes népességen belüli arányuk viszont csökkenő tendenciát mutat. A munkaerőpiac rendszerváltozás óta történő átrendeződése a kistérségben is magával hozta a munkanélküliség megjelenését. A térségben a munkanélküliségi ráta 2001-ben 2,9 volt Budapesten ugyan ez az arány 4,05. Az inaktív keresők aránya az utóbbi 20 évben dinamikus növekedést mutatott, ami egyrészt a népesség fiatalos korösszetételével ezáltal a gyesen, gyeden lévők és a kisgyerekek relatív magas számával másrészt az iskolás kor kitolódásával magyarázható. A Budapesthez közeli, kedvező közlekedési adottságokkal jellemezhető agglomerációs településeken általában jelentős az ingázók aránya. A kistérségben a munkavállalók 58,2 %-a jár más településre, elsősorban Budapestre dolgozni. Ez az arány Szentendrén 47,8%, Visegrádon pedig 32,9%-os. Az eltérés azt mutatja, hogy a két potenciális térségközpont jelentősebb saját munkahelybázissal bír. A foglalkoztatottak képzettségi színvonala a Szentendrei Kistérségben jóval a megyei átlag felett van. A térségben a foglalkoztatottak 59,8%-a rendelkezik főiskolai, egyetemi diplomával vagy érettségivel, míg a megyében ez az arány csak 48,9 %-ot képvisel. Ezzel függ össze, hogy a kistérségben az összes foglalkoztatotton belül 28,2 %-ot tesz ki a vezető értelmiségiek aránya. Ez a szám a megyében csak 19 %. A három gazdasági szektorban foglalkoztatottak aránya a szolgáltatási ágazatok irányába jelentős eltolódást mutat. Ennek oka a mezőgazdaság és, az ipari ágazatok 90-es évek során bekövetkezett szerkezetváltása, amely a térséget sem hagyta változatlanul. 32 / 47
34 Forrás: 2001KSH 33 / 47
35 Budakalász Forrás: KSH Budakalász 23 Csobánka Csobánka Forrás: KSH Óvodai férőhely Óvodás korú gyermek Dunabogdány Kisoroszi Leányfalu Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pócsmegyer Pomáz!" #$%&%'$ "&$%(! '&%!/*%/0)#12334!)*)+*),-!.!"#-.'%(+"" Dunabogdány Kisoroszi 13 Leányfalu 23 Pilisszentkereszt 21 Pilisszentlászló 11 Pócsmegyer 0 Szentendre 22 Pomáz Szentendre Szigetmonostor 24 Szigetmonostor Tahitótfalu Tahitótfalu Visegrád Visegrád 15 Kistérségi szinten az oktatási intézményi ellátottság elfogadhatónak mondható között átlagosan 10%-al nőtt az óvodai férőhelyek, ugyanakkor 9%-al csökkent az általános iskolai tantermek száma. A statisztikai adatok szerint az óvodai férőhelyek tekintetében a legszembetűnőbb változás Leányfalun (160%-os bővülés) és Szigetmonostoron (50%-os bővülés) következett be között az óvodás gyermekek száma kistérségi szinten 4,3%-al esett. Ezt a változást a férőhelybővülések, illetve - csökkenések nem minden településen követték. A legszembetűnőbb Csobánka, ahol 2003-ban 77 férőhelyen 97 gyereknek kellett osztoznia. Az osztálytermek száma csak Dunabogdányban és Tahitótfalun növekedett, annak ellenére, hogy a iskolás korú gyerekek létszáma a kistérség összes településén gyarapodott. Ez együtt jár azzal, hogy a települések többségében nőtt az egy osztályteremben tanuló gyermekek száma. Részben az általános iskolai tanulók létszámának növekedésével függ össze, hogy a kistérségben 20 %-al több pedagógust foglalkoztattak ban, mint 1998-ban. 34 / 47
36 35 / 47
37 A kistérség településeinek elérhetősége az elsődleges és másodlagos erőközpontokon keresztül valósul meg. Ez a probléma egyrészről a terület morfológiájából adódik, másrészről viszont abból, hogy a főváros északi részének kapcsolódó infrastruktúrája szervezetlenül, strukturálatlanul van jelen. A területet észak-déli irányban szeli át a 11-es út. A főútvonal keresztülhalad Szentendrén, Leányfalun, Tahitótfalun, Dunabogdányon és Visegrád Duna-part felöli részén. Ebből kifolyólag az érintett települések főutcája túlterhelt. A problémát tovább súlyosbítja, hogy néhány települést csak az erőközpontokon keresztül lehet megközelíteni. Ilyen erőközpontok Pomáz, Szentendre és Tahitótfalu. Tahitótfalu helyzete azért is speciális, mert a Szentendrei-szigettel jelen pillanatban a falun átívelő híd jelenti az egyetlen szárazföldi összeköttetést. Szóba került már még egy híd megépítése Szentendrénél, de tényleges megállapodás egyelőre nem született ez ügyben. A túlterheltségen segítene valamelyest az M0-ás körgyűrű kiépítése, amely egyrészről Budapestet, másrészről a térség deli településeit is tehermentesítené. Tömegközlekedés tekintetében a HÉV az elsődleges közlekedési eszköz, amely Budakalászt, Pomázt valamint Szentendrét köti össze Budapesttel. Ezen a vonalon fog megvalósulni a tervezett 5-ös metro, amely az érintett települések számára még intenzívebb összeköttetést jelentene a fővárossal. A távolsági buszok egyrészről észak-déli irányban Szentendrét Visegráddal, másrészről pedig dél-kelet-észak-nyugat irányban kötik össze Budakalászt és a pilisi településeket. A Szentendrei-szigetre vagy szentendrei vagy leányfalui vagy tahitótfalui átszállással lehet eljutni. 36 / 47
Veresegyházi kistérség
Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70
RészletesebbenSZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Budapest, 2008. április 30. Szécsény IVS I. Szécsény szerepe a településhálózatban... 4 II. Szécsény társadalmi-gazdasági adottságainak értékelése...
Részletesebben11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK
11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak
RészletesebbenIII. kötet Környezeti Vizsgálat és Értékelés
PILISSZENTKERESZT - DOBOGÓKŐ KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS 1 PILISSZENTKERESZT - DOBOGÓKŐ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV SZABÁLYOZÁSI TERV III. kötet Környezeti Vizsgálat és Értékelés Megbízó: Pilisszentkereszt
RészletesebbenOROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE
OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,
RészletesebbenKÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!
2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési
RészletesebbenBudapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Végsı változat 2007. július 1 Jelen szakértıi anyag a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából készült Szakértıi
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére
ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés
Részletesebbenterületi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros
területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása
RészletesebbenÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési
RészletesebbenNÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN
Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea
RészletesebbenSÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG. várossá nyilvánításának kezdeményezése
SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG várossá nyilvánításának kezdeményezése Sülysáp, 2008 TARTALOMJEGYZÉK 1. SÜLYSÁP FÖLDRAJZI KÖRNYEZETE ÉS ÁLTALÁNOS JELLEMVONÁSAI...6 1. SÜLYSÁP FÖLDRAJZI KÖRNYEZETE ÉS ÁLTALÁNOS JELLEMVONÁSAI...6
RészletesebbenAz egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban
532 GAZDÁLKODÁS 57. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2013 Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban HARANGI-RÁKOS MÓNIKA SZABÓ GÁBOR POPP JÓZSEF Kulcsszavak: bruttó kibocsátás,
RészletesebbenTATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS
TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI, FEJLESZTÉSI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2010-2018. Tatabánya, 2010. augusztus TARTALOMJEGYZÉK 1. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI
RészletesebbenSásdi kistérség SÁSDI KISTÉRSÉG
Sásdi kistérség Régió: Dél-Dunántúl Megye: Baranya A Sásdi kistérség az Észak-Zselic, Baranyai-hegyhát, a Völgység természetföldrajzi kistájak találkozásánál fekszik. A kiválasztott települések a Baranyai-hegyháton
RészletesebbenTartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre
Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú Munkaerő-piaci Prognózis 2008. év BUDAPEST Összeállította Statisztikai és Elemzési Osztály Budapest, 2008. február I. Általános ismertető... 4
RészletesebbenNYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az
RészletesebbenA szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán
A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány Készítette a Kopint-Datorg Zrt. munkacsoportja
RészletesebbenRövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról
A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Molnár István Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról 2014
RészletesebbenKészült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft
A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a
RészletesebbenEpöl Község Önkormányzatának 2010.
Epöl Község Önkormányzatának ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA ÉS TERVE 2010. Megtanultam, hogy egy embernek Csak akkor van joga A másikra felülrıl lenézni, Amikor annak Talpra állni nyújt segítı kezet. (Gabriel
RészletesebbenSOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.
SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenKERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018
KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi
RészletesebbenHAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK
HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó
RészletesebbenOROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014.
OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. Készült: 2010. január 31. Készítette: Oroszlány Város Önkormányzatának Polgármesteri
RészletesebbenJ/55. B E S Z Á M O L Ó
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január
RészletesebbenLEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
RészletesebbenPüspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea
Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea Előterjesztés Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatának elfogadására Tisztelt Képviselő-testület!
Részletesebben[Erdélyi Magyar Adatbank] Imreh István: Változó valóság A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉS A VÁROSIASODÁSI FOLYAMAT AZ UDVARHELYI-MEDENCÉBEN
VOFKORI LÁSZLÓ A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉS A VÁROSIASODÁSI FOLYAMAT AZ UDVARHELYI-MEDENCÉBEN Az urbanizáció hatását az Udvarhelyi-medence falvainak szerkezeti átalakulásaira a szociálgeográfiai módszer segítségével
RészletesebbenÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!
ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3
RészletesebbenFEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA
Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,
RészletesebbenHajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék
Részletesebben3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére
3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 2. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Gazdasági, Pénzügyi és
Részletesebben2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS
Az új tagállamok konvergencia-indexe 2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 I. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK ÖSSZESÍTETT KONVERGENCIAINDEXE 3 II. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK NOMINÁLIS KONVERGENCIÁJA
RészletesebbenSzécsény Város Önkormányzata. A település bemutatása. Nógrád megye leghangulatosabb határmenti kisvárosa
Szécsény Város Önkormányzata A település bemutatása Nógrád megye leghangulatosabb határmenti kisvárosa 2 A TELEPÜLÉS TÖRTÉNETE AZ İSKORTÓL NAPJAINKIG Az Ipoly völgye, különösen annak Szécsény körüli része
RészletesebbenÓzdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén
Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,
RészletesebbenTársadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek
Tanulmányok Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Dr. Fazekas Rozália, a KSH főtanácsosa E-mail: r.fazekas@citromail.hu Tokaji Károlyné, a KSH főosztályvezetője E-mail: karolyne.tokaji@ksh.hu
Részletesebben2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK
3 2. 2.1. RÖJTÖKMUZSAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE LEÍRÁSA A 49/2005.(VI.21.) SZÁMÚ HATÁROZAT MELLÉKLETE 2.1.1. Az adottságok értékelése, a magasabbrendű tervfajták és a településfejlesztési koncepció
RészletesebbenGödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013)
Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008 2013) 1 Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013) A dokumentumot Gödöllő Város Önkormányzata megbízásából készítették: Értéktérkép
RészletesebbenALÁÍRÓLAP. Felelős tervező: Németh Géza. TT-1 08/0065/2006. Tervezők: Leitner Attila.. É3-08-0386/2005. Szabó Roland Településmérnök
ALÁÍRÓLAP Felelős tervező: Németh Géza. TT-1 08/0065/2006 Tervezők: Leitner Attila.. É3-08-0386/2005 Szabó Roland Településmérnök.. Közlekedéstervező: Bogár Zsolt.. K-1-1/08-0014 Közműtervező: Kazó Pál..
RészletesebbenEGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.
EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai
RészletesebbenKUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK
KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK 2005. ÉVI JELENTÉSE Jel2005.rtf A kiadványt összeállította
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
HÉVÍZ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. május TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. HELYZETELEMZÉS... 10 3.1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2 0 0 8 III. VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE 2008. június Aktualizálva: 2009. szeptember 1 A fejezet tartalma 3.1. VÁROSRÉSZEK
RészletesebbenRÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2009. december
RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2009. december Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS 6 I.1. Integrált városfejlesztési stratégia 6 I.2. A város története 7 II. ILLESZKEDÉS A FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKHOZ
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye
Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a
Részletesebben2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK
SZENTGOTTHÁRD VÁROS 4 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 2015 2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK../2016.(..) önkormányzati határozat Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szentgotthárd Város
RészletesebbenFejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...
RészletesebbenJ/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről
J/19392 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség 2005. évi tevékenységéről 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet 6 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 8 A) A
RészletesebbenAz Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos
SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen
RészletesebbenKULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3
KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,
RészletesebbenSzabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg
RészletesebbenPongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása
Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A
RészletesebbenBIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK
BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető
RészletesebbenIntegrált Városfejlesztési Stratégiája
Szikszó város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Készítette: Inforce Kft. Szikszó, 2008. május 1 Tartalomjegyzék 1. Szikszó város szerepe és helye a városhálózatban... 6 1.1. A város elhelyezkedése,
RészletesebbenHELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM
IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi
RészletesebbenLEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA
LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület előzetesen elismert LEADER Helyi Akciócsoport 2016. február 1 Tartalom Tartalom...2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia
RészletesebbenCSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE
CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE - különös tekintettel a társadalmi környezetre gyakorolt hatásokra A tanulmány a MaHill Mérnökiroda megbízásából készült. Az alábbi
RészletesebbenNagyszentjános Településrendezési terv
Nagyszentjános Településrendezési terv Örökségvédelmi hatástanulmány Vágner Zsolt régész 2009. június 12. I. Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Nagyszentjános település Szerkezeti és Szabályozási
RészletesebbenÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY
ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...
RészletesebbenGAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester
BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester 2008. november 1. Bevezetés, áttekintés A helyi
RészletesebbenZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S
Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság
RészletesebbenPEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE
PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat
RészletesebbenBudapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata
, Soroksár Önkormányzata Településfejlesztési Koncepció Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A dokumentáció a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés
RészletesebbenA GYİRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS
A GYİRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA KÉSZÍTETTE: Széles Imre, pedagógiai elıadó 2010 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETİ 3 II. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS BEMUTATÁSA
RészletesebbenBátonyterenyei kistérség
Bátonyterenyei kistérség Régió: Észak-Magyarország Megye: Nógrád megye A 14 települést magába foglaló kistérség Nógrád megye keleti részén, a Cserhát és a Mátra találkozásánál fekszik. Két, egymástól jól
RészletesebbenKészült: a Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzatának megbízásából. Készítette: a Net Global Bt. és a Ganz-Danubius Fejlesztési Kft.
Integrált Városfejlesztési Stratégia Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat Készült: a Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzatának megbízásából. Készítette: a Net Global Bt. és a Ganz-Danubius Fejlesztési
RészletesebbenEducatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.
Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen
RészletesebbenA kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről
A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet
RészletesebbenIngatlanvagyon-értékelı és Közvetítı Szakképzés SZAKMAI DOLGOZAT
Ingatlanvagyon-értékelı és Közvetítı Szakképzés SZAKMAI DOLGOZAT.... I N G A T L A N V A G Y O N É R T É K E L É S fénykép 1..Budapest,. hrsz:. Készítette:..... Tel.:.. Az értékelés kelte: 2007...! 2 Tartalomjegyzék
RészletesebbenMunkaerő-piaci elemző tanulmány
Munkaerő-piaci elemző tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány
Részletesebbenkozma.miklos@alsonem edi.hu gyorgy.balazs@alsonem edi.hu jozan.menyhert@alsone medi.hu szabo.kalman@alsonem edi.hu medi.hu torok.
Az SZMSZ 1. melléklete A Képviselő-testület tagjai: Név Lakcím E-mail-cím Fogadóóra ideje, helye Alsónémedi Vincze József Kápolna u. 71. polgarmester@alsoneme Minden hónap első szerda polgármester di.hu
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1
Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6
RészletesebbenVÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA
VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ
RészletesebbenÖtven év felettiek helyzete Magyarországon
LEONARDO PARTNERSHIP PLAS PROJECT Promotions of life long learning as an active strategy sharing experiences for European solution (No. 2011-1-CZ1-LEO04-07096 3) Ötven év felettiek helyzete Magyarországon
RészletesebbenMunkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV
Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház
RészletesebbenA reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon
A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció gyors elterjedésének az okai Az egyház elvilágiasodása Mátyás király uralkodása alatt a király az ország irányításában alkalmazott nagy
RészletesebbenA szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete
A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A hazai szántóföldi növénytermelés vetésszerkezete viszonylag egységes képet mutat az elmúlt években. A KSH 2 adatai szerint a vetésterület több mint
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
RészletesebbenTér-Háló Építésziroda Veszprémvarsány Településrendezési terv 2004 9024 Gyõr, Babits M. u 17/A ALÁÍRÓLAP. www.ter-halo.hu
ALÁÍRÓLAP 1 TARTALOMJEGYZÉK I. KIINDULÁSI ADATOK 5 1. ELÕZMÉNYEK...5 1.1. A rendezési terv céljai...5 1.2. A település eddigi fejlõdését befolyásoló legfontosabb tényezõk...5 1.3. A települést érintõ
RészletesebbenT P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.
T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11.; Tel: 96 418 373; Fax: 96 418699; email: talent_plan@arrabonet.hu; www.talent plan.hu Győr Rendezési terv
RészletesebbenElıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére
6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Hajdúdorog 2010 1 KÉSZÍTETTE: Koncept 2000 Bt. Dr. Szabó Attila Közgazdász IVS Hajdúdorog Város részéről projektvezető: Csige Tamás Polgármester Az IVS készítésében
RészletesebbenTisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t
tar é vít!és Hi u. :k' t Baráth Zsolt Országgyűlési képviselő Iro iac', S g2ám : 1 dc ' Érkezzit : "013 0KT 3 Módosító javaslat! Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr!
RészletesebbenNAGYKŐRÖS VÁROS részére
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM NAGYKŐRÖS VÁROS részére III. kötet STRATÉGIAI PROGRAM Az Önkormányzattal együttműködve készítette: MEGRENDELŐ Nagykőrös Város Önkormányzata TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos PROGRAMFELELŐS
RészletesebbenI.kötet: Megalapozó vizsgálat
Terra Studió Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. BARCSINTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I.kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program
RészletesebbenSárbogárd Város. Helyi Esélyegyenlőségi Programja
Sárbogárd Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 1 Mottó: Mindjárt születésünk pillanatában szüleink jóságára, gondoskodására szorulunk. Később, amikor betegségek gyötörnek minket és megöregszünk,
RészletesebbenSzabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján
Dömötör Gábor Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján Európa nagy építészei közül valaki azt mondta: Ahol a homlokzatokról hullik a vakolat, az utcák pedig elhanyagoltak,
RészletesebbenDemográfia. Lakónépesség, 2005
Demográfia Lakónépesség, 2005 Szlovákia délkeleti részén elterülõ Felsõ-Bodrogközt gyakran nevezik Szlovákia alföldjének. Ezen a területen 28 település található, amelyek a Bodrog, Latorca és Tisza folyók,
RészletesebbenAZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. 2005. november 2. AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ
RészletesebbenJELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5
RészletesebbenTELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV
VISEGRÁD VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Melléklet Visegrád Város Önkormányzat Képviselõ-testületének 185/2004. (VI.30.) sz. határozatához M-TEAMPANNON KFT. 2004. JÚNIUS VISEGRÁD
Részletesebben1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása
RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Fodor Rita Előterjesztő: Hegedűs Ferenc
RészletesebbenNógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)
Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.
RészletesebbenFADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
1 1 FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs,
RészletesebbenBUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK
BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 3 I.Társadalmi, gazdasági, környezeti helyzet elemzése 4 1.1. Külső környezet vizsgálata 4 1.1.1.
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL BUDAPESTI ÉS PEST MEGYEI IGAZGATÓSÁGA A NAGYVÁROSOK BELSŐ TAGOZÓDÁSA BUDAPEST
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL BUDAPESTI ÉS PEST MEGYEI IGAZGATÓSÁGA A NAGYVÁROSOK BELSŐ TAGOZÓDÁSA BUDAPEST Budapest, 2003 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Területi és koordinációs főosztálya Területi
RészletesebbenHH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.
Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint
RészletesebbenVéménd község Önkormányzata Képviselő - testületének. 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása
Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása Véménd község a Dunántúli-dombság nagytáj, Mecsek és Tolna-Baranyai-domvidék
Részletesebben