Talajvédelem. 7. modul

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Talajvédelem. 7. modul"

Átírás

1 9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/ , Talajvédelem 7. modul készítette: Törkenczi Arnold 1

2 7. modul Tartalomjegyzék 7. TALAJVÉDELEM... HIBA! A KÖNYVJELZİ NEM LÉTEZIK A TALAJ FOGALMA TALAJALKOTÓK A TALAJKÉPZİDÉS FAKTORAI A GENETIKAI ÉS A TALAJFÖLDRAJZI TALAJOSZTÁLYOZÁS ALAPJAI A TALAJ GLOBÁLIS FUNKCIÓI A TALAJPUSZTULÁS (TALAJROMLÁS, DEGRADÁCIÓ) A TALAJPUSZTULÁS MÉRTÉKE, OKAI, VÉDEKEZÉSI MÓDOK A TALAJ (TALAJVÍZ) SZÉNHIDROGÉN SZENNYEZÉSE A TALAJBAN ELİFORDULÓ POLICIKLUSOS SZÉNHIDROGÉNEK A TALAJ DETERGENS SZENNYEZÉSE A KÁRELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI...11 A TALAJHASZNOSÍTÁS, A TALAJMŐVELÉS HATÁSA HAZÁNK TALAJAINAK FEJLİDÉSÉRE (OLVASMÁNY)...12 A NAGYÜZEMI GAZDÁLKODÁS KORSZAKA ÉS HATÁSA TALAJAINK ÁLLAPOTÁRA (OLVASMÁNY)...13 IRODALOMJEGYZÉK

3 7.1. A talaj fogalma A talajöv (pedoszféra) földtani értelemben az atmoszféra, a hidroszféra és a litoszféra kölcsönhatása, átszövıdése következtében kialakult geoszféra, a földkéreg legfelsı övezete. Talajtani értelmezésben a talaj az élet megjelenését követıen jött létre, a talajöv és a bioszféra összetett kölcsönhatásai révén. Ebben a felfogásban a termıtalaj az élı és az élettelen természet összefonódásának színtere, számos komponens együttes hatására átalakuló, változó képzıdmény, amely termékenységgel rendelkezik, tehát képes a növényeket ellátni vízzel és tápanyagokkal. A szilárd kéreg legfelsı részeként felfogja, összegzi, szőri a földfelszínt érı, a természet erıitıl és az embertıl származó fizikai, kémiai, biológiaihatásokat. Nem egységes, háromfázisú polidiszperz rendszer, benne szilárd, cseppfolyós és légnemő anyagok találhatók diszpergált állapotban. Kis vastagságú (0-2 m), a Föld méreteihez képest hártyavékony, éppen ezért roppant sérülékeny, kiterjedését illetıen inkább foltszerő, nem összefüggı Talajalkotók A talaj bonyolult rendszerét az élıszervezetek alrendszere és az élettelen anyagok összessége építi fel. Az egyes összetevık relatív mennyiségét a következı ábra szemlélteti ábra A feltalaj abiotikus és biotikus komponenseinek relatívmennyisége 3

4 7.3. A talajképzıdés faktorai Természeti tényezıként általában a földtanit, a biológiait, az éghajlatot, a domborzatot, valamint a talajkort nevezik meg. Egymással való kapcsolatuk, valamint az emberi tevékenység határai révén állandóan változnak, többnyire a klímazónák rendje által megszabott határokon belül. A földtani tényezık aktív és passzív csoportra bonthatók. Az aktívak a talajképzıdést folyamatában befolyásolják, a passzívak pedig a talajképzıdés kezdeti feltételei között döntıek. Aktív földtani tényezık a) Kiemelkedés nı a reliefenergia fokozott lejtımeredekség/erózió, sugárzásviszonyok változnak stb. b) Süllyedés feltöltıdés növekvı belvízveszély és talajvíz-hatás c) Talajvíz-viszonyok A felszínhez való közelsége réti, szikes vagy láptalajok kialakulásához vezet, sótartalma pedig szikesedést idézhet elı. d) Felszíni vizek. Az ártereken építı, az oldalazó erózis révén pedig talajromboló hatásúak. Passzív földtani tényezık a) A közet/ásványok fizikai tulajdonságai (tömörség, tagoltság, szemcsézettség, érdesség, fajhı stb.) b) A kızet ásványos/kémiai összetétele a (vegyi) mállás folymatait szabja meg. Biológiai tényezık Fizikai és kémiai jellegőek. Pótolhatatlan és döntı szerepük van a talaj biológiai aktivitásának/termékenységének alakításában. A talajok szerves és szervetlen alkotóival egyaránt kapcsolatban állnak. Kiemelkedı jelentıségő a növényzet, amelynek föld feletti része talajtakaróként szabályozza a nedvesség- és hımérsékletviszonyokat. A növény gyökérzete önmagában lazító-szellızı hatással is bír. Éghajlat Csak a szervesanyag-termelésre gyakorolt hatásukat kiemelve: a bı csapadék és a magasabb hımérséklet általában fokozott növénymennyiséghez, tehát nagyobb arányú szervesanyagképzıdéshez vezet. Ugyanakkor a magas hımérséklet a növényzet pusztulásához, esetleg sivatagosodáshoz vezet, a túlzott csapadék a képzıdött talajt lemossa, még összefüggı növénytakaró esetében is. Domborzat E hatáscsoport következménye a talajoknak a klímazónák rendjéhez igazodó, az Egyenlítıvel párhuzamos és a geodéziai magasság függvényében kialakult zonalitása. A geometriai elemek (tájolás, telítettség, lejtıszög, árnyékzóna stb.) révén szabályozza a felmelegedés-kiszáradás, talajerózió-lerakódás mértékét, helyét. A talajvíz hatása amelyet a földtani és domborzati tényezık közösen szabnak meg akkor domináns, ha a talajvízszintje 4 m-nél nincs mélyebben. A talajok kora Figyelembe vételét a talajok eltérı abszolút és relatív kora indokolja. Az abszolút korban akár évmilliónyi különbség is lehet (pl. a valaha jéggel fedett területeken a talajképzıdés késıbb indulhatott meg). Az ugyanazon idı alatt elért fejlıdési állapot a relatív kor, amelyben szintén döntı különbségek lehetnek. A talajképzıdés természetes folyamatait az emberi tevékenység 4

5 módosítja, a fejlettség fokától függı mértékben. Pl. az szántóföldi mővelés a növénytakaró eróziós értékeit sztyeppék esetén kb. 1-szeresre, (volt) erdıterületeken kb. 100-szorosra növeli A genetikai és a talajföldrajzi talajosztályozás alapjai A talajtípus a környezeti tényezık hatására kifejlıdött (talaj)állapotot jelenti. Mivel a talaj átnedvesedése, vízháztartásának jellege, vonásai alapvetık, többnyire az éghajlat növényzet kettıs faktorát tekintik a talajosztályozás elvének, mint zonális tehát a Föld nagyobb területein közel egyenletes kifejezésre jutó talajképzı tényezıt ( zonális talajok). Az adott éghajlati övön belül kis területen (pl. lokális kızethatás nyomán) kialakult talajt intrazonális talajnak nevezik ábra A genetikai és a talajföldrajzi osztályozás fıtípusainak kapcsolata A vízszintes szelı alatti fıtípusokat képviselı talajok képzıdését/fejlıdését valamilyen tényezı gátolta. Ezek az ún. rom- vagy váztalajok (mint fıtípusok). A függıleges vonaltól balra (és a vízszintes vonal felett) az éghajlat szerepe a döntı, a(z anya) kızet talajfejlıdést irányító hatása pedig a vízszintes szelıtıl fölfelé távolodva gyengül. Jobbra a felszínre hullottat meghaladó mennyiségő nedvességhez (idıszakos vízborítás, közeli talajvíz, elöntés stb.) kapcsolódó talajtípusok vannak a víz hatása a vízszintes szelıtıl fölfelé távolodva csökken. E talajok összességét azonális vagy hidromorf talajoknak hívják. Csernozjom talajok A mezıségek jellegzetes sötétbarna színő talajtípusa, ahol a talajvíz 4 m-nél mélyebben alakul ki, az évi csapadékmennyiség pedig nem több 600 mm-nél. A természetes növényzetet 5

6 szárazságtőrı füvek jellemzik, a humusztartalom nagy, ezért a talajszerkezet morzsalékos. A talajoldat többnyire Ca-mal telített, ennek jele a talajszelvényben cm között kialakuló, a talajmorzsákat a penészhez hasonlóan bevonó mészlepedék (B-szint). Mezıgazdasági szempontból a legjobbak egyike. Barna erdıtalajok Hazánk területének kb. 30%-át fedik, olyan helyeken, ahol a csapadékmennyiség elég nagy. A párolgást a növényzet (lombos erdı) szélmérséklı hatása és az avartakaró egyaránt csökkenti. A ph kevésbé savanyú (kivétel a fenyıerdı). Jellegzetes típus az agyagbemosódásos barna erdıtalaj, amelyben a kilúgozási szintbıl az agyagrészek is a felhalmozódási szintbe vándorolnak, így vörösesbarna agyagos szint alakul ki. Szikes talajok A Na-sók szerepe lényeges. Két alaptípusa közül a szoloncsáktalajokra az A-szintben, ill. a felszínen történı Na-só felhalmozódás/kiválás a jellemzı, a szolonyecekre pedig az, hogy a kicserélhetı Na-ionok a felszín alatti genetikai szintekben dúsulnak föl. A szoloncsákok erısem lúgosak, a talajszerkezet tömött, szárazon repedezı (akár sókivirágzással), nedvesen folyósodik. A feltalaj szárazon világosszürke, mélyebben sötétebb. A szolonyecek A-szintje többnyire a 15 cm-es vastagságot sem éri el, világosszürke, a sókat és az agyagféleségeket a B-szint tartalmazza. Keletkezése pl. a talajvíz szintjének csökkenéséhez kötıdik. Réti talajok A kialakulás területét a felszíni és a talajvíz bısége jellemzi. Nyirkos, levegıtlen viszonyok uralják, a humuszos réteg fekete. A mozgékonyabb vasvegyületek glej, vasborsó és rozsdafolt formájában vannak jelen. Mővelése igen nehéz, agyagosodásra hajlamos talajfajta. Láptalajok Jellemzıjük a vízzel való telítettség (akár tartós vízfedettség is). Ezért az elsısorban vízi növényzet (nád, sás, káka) levegıtlen viszonyok között humifikálódik, többnyire tızegesedéssel párosulva. Az egymásra települı tızegmoha-generációk elbomlása (a domború morfológiai részeken) a hazánkban ritka mohaláp kialakulásához vezet. Kiszáradásuk során jelentısen zsugorodnak, tızegtartalmuk kiég, a megbontott felszínt a szélerózió könnyen rombolja tovább. Kızethatású talajok A vékony termıréteget erıs humuszosodás jellemzi. Hazánk ún. rendzinatalajai mészkövön, márgán és dolomiton alakultak ki, többnyire kövesek, szerkezetük morzsás, kémhatásuk gyengén lúgos vagy gyengén savas. A talajképzı kızettulajdonságai szerint fekete, barna és vörösagyagos rendzinákat különböztetnek meg. Váztalajok Képzıdésükben a biológiai feltételek csak kis mértékben és/vagy rövid ideig adottak. E korlátok a talajképzı kızet tulajdonságaiból és a felszín állandó, gyors változásaiból (víz- és szélerózió) adódnak. Közös jellemzıik a talajképzıdés termékeinek elszállítódása (így ismételten az eredeti kızet kerül felszínre), és a talajszemcsék állandó mozgása száraz talajfelszín és erıs szél mellett. Típusaik: köves-sziklás, kavicsos, földes kopár, futóhomok (és jellegtelen homoktalajok), valamint humuszos homoktalajok. 6

7 7.3. ábra A fıbb talajtípusok elterjedése hazánkban 1- barna erdıtalajok, 2- csernozjomok, 3- szikesek, 4- réti talajok, 5- láptalajok, 6- rendzinák, 7- homokos váztalajok, 8- öntéstalajok 7.5. A talaj globális funkciói A környezet az élı szervezeteket körülvevı fizikai, kémiai és biológiai tehát külsı tényezık/körülmények összessége. A szerves és szervetlen természetnek e külsı tényezıi a hazánkban szokásos felosztás szerint: talaj víz levegı élıvilág táj és az épített környezet. Következésképpen: A talaj(öv) a környezet egyik (alap)eleme. A természetes (és mesterséges) biológiai és geológiai körforgás egyik eleme/színtere. Az élı szervezetek élettere. A technoszféra színtere a helyhez kötött emberi létesítmények gyakorisági maximuma jelenleg még a pedoszférát érinti. Az élelmiszertermeléshez pótolhatatlanul szükséges természeti erıforrás. A mezıgazdasához/talajmőveléshez kapcsolódó tevékenység révén: szociális funkció. Esztétikai szerep: többnyire a létesítmények természeti környezete révén jelentıs. Energiaátalakítás növények nélkül. A Napból érkezı fényenergia jórészt hıvé alakul részben a pedoszféra révén. A hıenergia egy része visszasugárzással a levegıt főti, a másik része kémiai energiaként a mállástermékekben raktározódik el. Energiaátalakítás növényzettel. Bázisfolyamata a fotoszintézis, amelynek lényege a fotoszintetizáló növényekben végbemenı, a jelenlegi földi élet alapját képezı elvi folyamat: H 2 O + CO 2 + napenergia szerves anyag + O 2. Klíma és eróziószabályozás. Anyagmegkötés és raktározás, ezzel kapcsolatban kiegyenlítı-csillapító hatások. 7

8 7.6. A talajpusztulás (talajromlás, degradáció) A víz, a szél, a gravitációs erı, az emberi tevékenység és ezek kombinációinak talajrombolása, amely a talajok természetes termékenységének a csökkenését, szélsıséges esetben a talajtakaró teljes fizikai megsemmisülését vált(hat)ja ki. Természetes növénytakaró stb. mellett a talajok keletkezése és természetes (!) pusztulása globális egyensúlyban van, számszerő értékük 1.1 t/ha körüli. Két legfontosabb formája a talajerózió (vízhatás) és a defláció (szélhatás). Újabban ide sorolják a talaj termékenységét csökkentı egyéb folyamatokat (másodlagos szikesedés, elsavanyosodás, talajmővelés okozta szerkezetrombolás stb.) is. A kiváltó okok szerint geológiai, és az emberi beavatkozás által elıidézett gyorsított talajpusztulást különböztetnek meg. A talajerózió A talajerózió a csapadék vízfelszíni ritkábban felszín alatti talajpusztító tevékenysége. Csak ott léphet föl, ahol felületi lefolyás alakul ki, tehát a csapadékintenzitásnak az idı(tartam) szerinti integrálja nagyobb (kell legyen), mint a talaj(felület) víznyelı képességének és a párolgásnak az összege. Általában, ha a napi csapadékmennyiség nagyobb 20 mm-nél, erózió alakul ki. A szélhatás A szél sebessége a felszíntıl mért 0 < h < 2 mm-es tartományban gyakorlatilag zérus. Fölötte igen vékony rétegben az áramlás általában lamináris, feljebb örvénylı turbulens. A legmozgékonyabb, 0,1 mm-es átmérı körüli szemcsék általában akkor indulnak meg, ha a szél sebessége 30 cm-rel a talaj fölött km/h, a függıleges irányú sebességkomponens pedig 3-4 km/h. A defláció jelentıs károkat okoz a lepusztult talajból fakadó termékenységcsökkenés, valamint a mozgó részecskék ütıhatása következtében fellépı fizikai növénykárosodás (homokverés) és a kifúvás (támaszvesztés, gyökérkiszáradás) révén A talajpusztulás mértéke, okai, védekezési módok A természetes módok között globális értelemben dinamikusan állandó talajmennyiség fogyása egyértelmően az emberi tevékenység következménye. A természeti környezetet megváltoztató egyik ısi módszer az 5000 évre visszanyúló földmővelés, amelynek a kívánt kultúrnövények termesztése a célja. Ennek érdekében az eredeti vegetáció többnyire megsemmisül az erdıirtás, zárt gyepek feltörése stb. során. A beavatkozás mértékét, jellegét és ezek folytán a kialakuló vagy kialakult, a természetes ütemnek mintegy szorosára fokozott ( gyorsított ) erózió összetett mechanizmusát a szabályozott növénytermesztés mőveletsora önmagában is érzékelteti: lazítás porhanyítás tömörítés forgatás keverés felszínegyengetés érdes felszín kialakítása gyomirtás. A súlyos, helyenként (Etiópia, India, Brazília) katasztrofális talajveszteségek okai természeti és társadalmi jellegőek, amelyek általában összefonódnak. Kiemelkedı jelentıségő a talajmővelés kapcsán már említetteken kívül az erdıirtás (nemcsak az ún. trópusi esıerdık területén), az öntözött területeken az ún. másodlagos szikesedés, a túllegeltetés (és tiprás erózió/defláció), a földhasználat-váltás (erdı szántó) és az antropogén kéregmozgások (víztározók többletterhe, földcsuszamlások stb.). Természetszerőleg a talajjellemzık negatív változását generálják a környezet egyéb elemeiben bekövetkezı változások (üvegházhatás sivatagosodás, savas esık, kemizáció, motorizáció stb.) is. 8

9 7.4. ábra A kontinensekrıl lepusztult talaj viszonylagos mennyisége (ld. A nyilak vastagságát) Megyék Erısen Közepesen Gyengén Összesen erodált talaj (ezer ha) Vas Zala Somogy Baranya Veszprém Gyır-Moson-Sopron Komárom-Esztergom Fejér Tolna Nógrád Pest Heves Borsod-Abaúj-Zemplén Mindösszesen: táblázat Az erózió által károsított talajok területi elterjedése megyénként (Forrás: Stefanovits P. 1992) Óriási területeket von el a közlekedéshez (út, vasút, repülés) és az urbanizációhoz kapcsolódó létesítmények, a bányászat (elsısorban a külszíni, de a meddıhányók révén a felszín alatti is) és a szintén növekvı hulladékmennyiség helyigénye. 9

10 A természetes mértéket meghaladó talajpusztulás áttekintett okaiból következik, hogy a védekezés elvi lehetıségei szintén sokrétőek. Itt most röviden az erózió elleni védekezés módjairól lesz szó. A kiváltó tényezık közül a csapadék közvetlenül nem befolyásolható, a lejtı (hossz és meredekség) viszont a mőszaki talajvédelem eszközeivel módosítható (sánc, terasz, övárok). Megoldás lehet a mővelési ág változtatása, talajvédı fasorok és erdısávok stb. A hatékony talajvédelem nem egy-egy, többnyire elszigetelten alkalmazott módszerhez kötött, hanem azoknak a pozitív társadalmi és környezetpolitikai szemlélettel ötvözött kombinációiban rejlik A talaj (talajvíz) szénhidrogén szennyezése A kıolaj és származékai nemcsak energiahordozóként, hanem az ipari tevékenység csaknem teljes körét (gépek, gépgyártás, motorizáció stb.) érintı kenıanyagként is az egyik legjelentısebb veszélyforrás a talaj és a talajvíz szempontjából - világméretekben ugyanúgy, mint hazánkban. (Becslések szerint nálunk az ebbıl fakadó, felszín alatti tárolók, tartályok formájában létezı potenciális szennyezıforrások száma körüli). Alapvetı szempont a robbanásveszélyességük (benzin, nyersolaj, turbinaolaj, kerozin, toluol, xilol stb.). Jellemzı, hogy az úszó olajréteg szemmel érzékelhetı legkisebb vastagsága kb. 4x10-5 mm - ezt akár mindössze 40 l olaj is okozhatja, egy km 2 felületen). Vízben oldódva - részben a kellemetlen szaghatás folytán - egy liter olaj egymillió liter vizet tesz ihatatlanná. A talaj a CH-származékok - továbbiakban olajok - egy részét is képes visszatartani, lekötni. A felszíni szennyezıdés után - ha van utánpótlás és a réteg áteresztı - az olaj beszivárogva eléri a kapilláris zóna vagy a talajvíz szintjét, amelyen szétterülve ("úszva/lebegve") az esés irányában megindul a vízzel nem elegyedı fázis szivárgása (oldalirányban). Ha a talaj visszatartó képességénél kevesebb olaj(származék) szivárog le, az csak a beszivárgó vízzel közvetítve jut(hat) a talajvízbe, fázisban szivárogva nem. Ellenkezı esetben eléri a talajvíztestet. A szivárgó folyadéktest geometriája az adott olajszármazék viszkozitásának (így a hımérsékletviszonyoknak), az utánpótlás mértékének / jellegének (felszíni, felszínalatti stb.) és a talajjellemzıknek (szemcseátmérık és azok arányai, áteresztıképesség, hidrogeológiai viszonyok stb.) egyaránt függvénye. A természetes (pl. évi vízjárás) vagy mesterséges (pl. szivattyúzás) úton bekövetkezı vízszintingadozás az olajlencsét "széthúzza", elteríti - az ingadozási tartományban az olajtelítettség általában az olajvisszatartó képességgel azonos. A vízben oldott CH általában gyorsan lebomlik, ugyanez nem mondható el a fázisban lévı olajlencsére. Tapasztalatok szerint esetenként több mint három évtized sem elegendı a teljes lebontáshoz (feltételezve, hogy egyéb módszereket - pl. lefölözés - nem alkalmaznak) A talajban elıforduló policiklusos szénhidrogének A policiklikus aromás szénhidrogének (külföldi eredető rövidítésük PAH, PAK) a fa, szén, főtıolaj és benzin elégetésekor, valamint sütéskor, grillezéskor, füstöléskor szabadulnak fel. A talajszennyezést okozó PAH-ok több forrásból származhatnak. Erdei talajban, emberi településtıl távoli helyen 0,1 mg benzpirén/kg mennyiség fordul elı, feltételezhetıen az erdıégések eredményeként. Ipari üzemek, gázgyárak, kıolajfinomítók, forgalmas közúti csomópontok és nagyvárosok környékén többszörös értékben találhatók. A szennyezı forrásokból a levegıben jelentkezı aeroszollal ülepednek le a talajra, és innen vagy a szennyvizekbıl a talajvízbe szivároghatnak. 10

11 A talaj PAH-jai jó öntisztuló képességő talajban nem jelentenek nagyobb veszélyt, mint a baktériumok, vagy másfajta szennyezıdések. Rossz öntisztuló képességő talajban károsodást okozhatnak, és az ivóvízben megjelenve az ember számára is veszélyt jelenthetnek A talaj detergens szennyezése Vizes oldataik habzanak, mivel már csekély mennyiségük csökkenti a felületi feszültséget. A talaj mélyebb rétegeibe behatolva megjelennek a talajvízben, és a talajvízzel áramlanak ( m/év). Ezért a talajvíz szennyvíz-szennyezettségi kémiai indikátorának tekinthetık. Veszélyességük abban áll, hogy a talajvizet elszennyezve annak minıségét jelentısen lerontják (íz-, szaghatás, habzás). Ennél is súlyosabb, hogy vívıanyagként elısegítik, fokozzák más veszélyesebb szennyezıanyagok vízben való terjedését A kárelhárítás módszerei Kárelhárítás célja lehet: A szennyezıanyag terjedésének megakadályozása: lokalizáció. Részleges mentesítés: vagy csak egy kisebb területetet mentesítenek, vagy csak egy bizonyos szennyezıanyagot. Teljes ártalmatlanítás. A szennyezıdött (kontaminált) talaj kármentesítési/kárelhárítási technológiájának kiválasztásának, tervezésének a részfeladatai a következık: a jövıbeni hasznosítás tisztázása a szennyezés okozta kockázat becslése, a megtőrt maradék-szennyezés nagyságának (határértékének) a meghatározása, a kármentesítési technológia kiválasztása, a végrehajtás. Száz százalékos hatékonyságú, egyetemes - vagyis mindenütt és mindenkor sikerrel alkalmazható - talaj/talajvíztisztítási módszer (jelenleg) nincs. Ezért az elérendı cél a mindenkori technikai/jogi/gazdaságossági szempontok mérlegelésével határozandó meg, figyelembe véve a terület tervezett hasznosítását és megszerezve az illetékes hatóság (pl. Környezetvédelmi Felügyelıség) elızetes hozzájárulását is. Vizsgálandók: a szennyezés anyaga, mennyiségi-minıségi jellemzıi, a területi adottságok, a kármentesítés célja, a munkavédelmi körülmények, a jogi szabályozás, a közvélemény reagálása, a rendelkezésre álló eljárások, az egyes eljárások technológiai (elı)feltételei, a visszamaradó anyag ártalmatlanítása, az idıigény és a gazdaságosság. 11

12 A fentieken túlmenıen gondolni kell a vállalkozó (mentesítést végzı) referenciáira, az alkalmazandó módzser(ek) várható környezeti hatásaira, a munkafázisok (eredmények) megbízható dokumentálására, azok ellenırizhetıségére (pl. reprezentatív mintavételre), az esetleges további ellenırzı mérésekre (monitoring) és ezek anyagi ráfordításaira egyaránt. Elvileg négy lehetıség van: A kontaminált talaj helyszínen hagyása a használat valamiféle korlátozásával. Lefedni, ill. "bedobozolni" (kapszulázni) a szennyezett tömböt (vízzáró módon), akár termıtalajjal letakarva. A kiemelt - szennyezett - tömböt (pl. veszélyes) hulladéklerakóba szállítani és ırizni ismert / szabályozott feltételek között. Megtisztítani (dekontaminálni) a szennyezett térrészt "in situ" (tehát az eredeti helyen /fekvésben) vagy "off site" módon (azaz egy másik helyen lévı technológiával). A tisztítás során a káros anyagkoncentráció(ka)t a megkívánt, elıírt határérték alá kell csökkenteni adott idıtartamon belül. Az "on site" és "off site" eljárások az ún. "ex-situ" módszerek - az elıbbi során a szennyezett talajt ugyan kitermelik, de a kármentesítés a helyszínen történik. A "bedobozolás" és az átrakás módszerei - közös elnevezéssel - a biztosítási módszerek. A kezelt talajra ható beavatkozás mértéke az alábbi sorrend szerint nı: biológiai módszerek mosási eljárások termikus talajkezelés Nyilvánvaló, hogy elsısorban az (eredeti) talaj fizikai jellemzıi mondhatnak változatlanok, leginkább a biológiai adottságok érzékenyek (változékonyak) és erısen variábilisek a kémiai tulajdonságok is. A tisztított talaj biológiai regenerációjának foka és idıtartama igen széles sávban mozog. Az elıreláthatóan mezıgazdasági / kertészeti hasznosítású területeken a legegyszerőbb megoldás általában a "kultúrtalajjal" ("virágfölddel", elıregyártott gyeptakaróval stb.) való befedés. A kérdéskör a technogén területek rekultivációjáig vezet. A talajhasznosítás, a talajmővelés hatása hazánk talajainak fejlıdésére (olvasmány) *** Talajaink évezredek alatt kialakult természetes termékenységét, azaz a származásuk, képzıdésviszonyaik által meghatározott víz- és tápanyag-szolgáltató képességét az emberi társadalom évszázadok óta igyekszik hasznosítani, illetve kedvezıtlen tulajdonságaikat a hasznosíthatóság érdekében megváltoztatni. E tevékenység különbözı formái kezdetben csekély, késıbb egyre növekvı mértékő és mind nagyobb területre kiterjedı hatást gyakoroltak a talajok eredeti tulajdonságaira és termékenységére. A talajok termıképességének növelését célzó beavatkozások részben közvetve, azaz bizonyos talajképzı tényezık megváltoztatásával (pl. erdıirtás, a talajvízszint lesüllyesztése), részben közvetlenül, azaz a talajok fizikai, kémiai és biológiai állapotának esetenkénti gyökeres átalakítása révén (lazítás, tömörítés, mőtrágyázás, meszezés stb.) történhetnek. Magyarországon a talajok hasznosítása és mővelése több mint tíz évszázadot ível át: nyelvünk szláv kölcsönszavaiból arra lehet következtetni, hogy a honfoglaló magyarság a Kárpát-medencében már viszonylag fejlett állattenyésztést és ekés földmővelést talált. (Még távolabbi múltra tekint vissza a viszonylag kis területekre kiterjedı, ám az egykori talajtakaró teljes megsemmisítésével járó szılıtermesztés, amit jóval a honfoglalás {II-60.} elıtt a rómaiak honosítottak meg a Dunántúlon, az egykori Pannonia provincia területén. A magyar tájak arculatát, s bennük a talajok természetes állapotát ıseink legeltetı állattenyésztése (nomád pásztorkodása) még csak kevéssé befolyásolta. E tevékenység terjeszkedésének, kártételének (rágás, tiprás) következményei kezdetben csak a pusztákkal szomszédos erdıségek leromlásában, megritkulásában, visszaszorulásában és a talajok gyenge szárazodásában, illetve lepusztulásában mutatkoztak meg. A nomád pásztorkodást fokozatosan felváltó és Magyarországon a 12. századtól egyre nagyobb ütemben tért hódító földmővelés viszont a talajtakarót érı közvetlen, drasztikus fizikai beavatkozásával minden addiginál hatásosabb talajképzı-módosító tényezıvé lépett elı. Földmőveseink elıször értelemszerően az alföldek sík, 12

13 ármentes, füves térségeinek legjobb termékenységő csernozjom és réti talajait vonták mővelésbe. Ezek kimerülése után nem ismervén a tápanyag-utánpótlást az alföldi erdıfoltok, majd a szomszédos hegylábidombsági lejtık erdeinek kiirtása révén jutottak újabb és újabb ám felfelé haladva mővelésre egyre kevésbé alkalmas erdıtalajokkal fedett mezıgazdasági területekhez. A növekvı földterületigény a 19. századtól a hidromorf talajok költségesebb és fejlettebb mőszaki-technikai színvonalat megkívánó mővelésbe vonására irányította a társadalom figyelmét: alföldjeink egykor hatalmas kiterjedéső vizenyıs területeit a mocsarak kiszárításával, a lápok lecsapolásával, de fıként a folyószabályozásokkal fokozatosan alkalmassá tették a mezıgazdasági mővelésre. A századfordulót átlépı magyar mezıgazdaság számára mővelésbe vonható szabad földterületek már csak igen korlátozott mértékben álltak rendelkezésre és a 20. század közepére az országban a mezıgazdasági célú területszerzı tevékenység több évszázados idıszaka lényegében lezárult, sıt, ellentétes irányú változások (a szántó-, a rét- és a legelıterületek csökkenése) indultak meg. A mővelés alól kivett területek egy részét erdısítették, más részüket gyakran pazarló módon egyéb nem mezıgazdasági célokra (ipartelepek, utak, vasutak stb. építésére) vették igénybe. Ezzel egyidejőleg a mezıgazdasági területeken olyan gazdálkodástípus általános elterjedése vette kezdetét (nagyüzemi mezıgazdaság), aminek következményei (az ipari, bányászati, közlekedési és egyéb emberi antropogén tevékenység hatásaival kiegészülve) a hazai talajok és a jelenkori fejlıdésüket meghatározóbefolyásoló tényezık sajátosságaiban még nagyon hosszú ideig érzékelhetık lesznek. Az említett talajhasznosítási tevékenységformák az idık folyamán Magyarország minden nagy (zonális, illetve azonális) talajcsoportját érintették, bennük kedvezı és kedvezıtlen változásokat egyaránt elıidéztek. Csaknem kizárólag kedvezıtlen irányú minıségváltozást szenvedtek el a fizikai beavatkozásokra legérzékenyebb csernozjomok. Elsıként a zárt főtakarójától megfosztott és rendszeresen fellazított sík vidéki talajok kitőnı, morzsás szerkezete esett áldozatul a mővelıeszközök mechanikai aprító hatásának, ami számos további következménnyel járt: a keletkezett porszemcséket a száraz, növényborítás nélküli idıszakokban a szél sok helyütt kifújta és elszállította; a finom anyagnak a barázdafenékbe mosódása és beiszapolódása alföldjeink nagy területein a jellegzetes, erısen tömıdött, a víz, a levegı és a gyökerek számára szinte átjárhatatlan antropogén talajszint, az ún. eketalpréteg képzıdéséhez járult hozzá. Dombságaink lejtıs térszínein mindezt az erózió súlyosbította: az eketalpréteg {II-61.} miatt a talaj mélyebb rétegeibe beszivárogni nem képes csapadékvíz teljes mennyisége az elporosodott szántott réteg gyors lepusztítására koncentrálódhatott. E folyamatok következményeként csernozjom talajaink jelentıs része többékevésbé elvékonyodott, illetve vízgazdálkodási tulajdonságainak leromlása miatt vált csökkent termékenységővé; a teljes degradáció (minıségromlás) helyein a talajképzı kızet felszíni kibukkanásain pedig a termıtalaj kritériumainak alig megfelelı földes kopár váztalajok keletkeztek. Ezzel szemben erdı- és hidromorf talajaink mővelésbe vonása általában termékenységük, mővelhetıségük (összességében: hasznosíthatóságuk) határozott javulását eredményezte. Mindez a bennük antropogén hatásra (erdıirtás, illetve lecsapolás-víztelenítés) fellépı, hasonló következményekkel járó folyamategyüttesnek, a talajklimatikus szárazodásnak (azaz mezıségiesedésnek, sztyeppesedésnek) köszönhetı, ami mindkét talajcsoport fejlıdését a csernozjomképzıdés irányába fordította. Az erdıtalajok sztyeppesedésének két fontos sajátossága van: egyfelıl az erdıirtások nyomán, a több szintbıl álló növényzet párolgáscsökkentı hatásának megszőnése következtében a talajoldat immár felfelé is mozog, s a korábban éppen általa leszállított és az altalajban felhalmozódott szénsavas meszet újra a szelvénybe emeli (visszameszezıdés), másfelıl a lágyszárú kultúrnövényzet holt szerves anyagának bakteriális lebontása nyomán keletkezett sötét, állékony, neutrális humuszanyagok a morzsás talajszerkezet kialakulásának (következésképpen a víz-, levegı- és tápanyag-gazdálkodás javulásának) feltételeit teremtették meg. A hidromorf talajok víztelenítését követı talajklíma-változás mindenekelıtt a mállási folyamatok lefékezıdésében, a levegızöttség javulásában és az ugyancsak csernozjom jellegő humuszképzıdésben nyilvánult meg. Mindeme közvetett folyamatok hatásának eredményeként alakultak ki mindkét talajcsoport átmeneti jellegő és termékenyebb talajféleségei: hegységszegélyeink {II-62.} barnaföldjeibıl csernozjom barna erdıtalajok, a réti talajokból réti csernozjomok vagy a láptalajok kiszárítása (csatornákkal való lecsapolása) nyomán az ún. telkesített rétláptalajok stb. A nagyüzemi gazdálkodás korszaka és hatása talajaink állapotára (olvasmány) A talajok fizikai és kémiai tulajdonságaira a legnagyobb mértékő s gyakran regionális kiterjedéső befolyást a háborút követı évtizedek nagyüzemi mezıgazdasága gyakorolta. Alig van az országnak olyan mezıgazdasági területe, ahol a nagy gépek talajszerkezet-romboló, talajtömörítı a lejtıkön intenzív talajeróziót indukáló hatása ne lenne észlelhetı. Számos agrártérségünkben tapasztalhatók az ésszerőtlen öntözés vagy a luxusmőtrágyázás (azaz a szükségesnél lényegesen több hatóanyag kiszórása) kedvezıtlen fizikai, kémiai, sıt a környezet más tényezıire is kiható negatív következményei (összeiszapolódás, vizenyısödés, másodlagos szikesedés, a nyílt vizek eutrofizációja, azaz tápanyagokkal való túltáplálása, a talajvizek nitrátosodása stb.). 13

14 Az 1980-as és 1990-es évek talajgazdálkodási gondjainak eredete a második világháborút követı idıszakra vezethetı vissza. A háborús cselekmények a mezıgazdaságban fıként az állatállományban okoztak igen nagy károkat. Az elpusztult állomány jelentıs volumene miatt minimálisra csökkent a keletkezı istállótrágya mennyisége és így a talaj tápanyag-visszapótlásának mértéke. (Mőtrágyázásról megfelelı gyártókapacitás hiányában ekkor még nem lehet beszélni.) A földosztást követıen meginduló egyéni parasztgazdálkodás a nehézségek (pl. munkagép- és vetımaghiány) ellenére még nem károsította alapvetıen talajaink termékenységét. Az 1950-es évek kollektivizálási hullámai és az állami gazdaságok létrejötte viszont már jelezte a nagyüzemi mezıgazdaság mennyiségorientált szemléletének elterjedését és a talajgazdálkodás állapotmegóvó szerepének leértékelıdését. Az 1960-as években a mőtrágya-felhasználás gyors növekedésnek indult, a 1970-es években pedig a nagyüzemi növénytermesztés elérte azt a szintet, amikor a továbblépésre azaz a fajlagos termékmennyiség növelésére már csak nagy teljesítményő munkagépek alkalmazásával nyílt lehetıség. Az óriási gépek (elsısorban kombájnok és vetıgépek) hatékony üzemeltetéséhez nagy táblákra volt szükség, ami azzal a következménnyel járt, hogy kivágták a széleróziót gátló, a talajok kiszáradását akadályozó mezıvédı erdısávokat. Emiatt jelentısen megnıtt a szél pusztító erejének kitett termıföldrıl a szél által elhordott talajmennyiség. A rendszeresen mővelt táblákon a hatalmas munkagépek talajtömörítı és talajporlasztó hatása egyre erısebben érvényesült. Ezt a káros folyamatot gyorsította {II-66.} az itt alkalmazott monokultúrás (azaz egyetlen növényfajtát elıállító) gabonatermesztés, továbbá az a gyakorlat, hogy fokozatosan megszőnt az istállótrágya felhasználása. A mőtrágyázás elterjedése után ugyanis nem fordítottak figyelmet a keletkezı istállótrágya szakszerő nagyüzemi kezelésére, szállítására és a földekre való kijuttatására. Az 1970-es évek üzemanyagár-emelkedései is arra ösztönözték a termelıszövetkezeteket, hogy a viszonylag nagy tömegő és súlyú istállótrágya szállításának és kiszórásának költségeit megtakarítsák. (Ezekben az években gyakran lehetett látni felgyújtott vagy mélyutakba öntött istállótrágya-halmokat az állattartó telepek környékén.) Rontotta a talajállapot-megóvás gyakorlatának esélyeit az a szemlélet is, amely a mőtrágyaárak jelentıs állami támogatásának köszönhetıen fokozott mértékő mőtrágyázással megoldhatónak vélte az ország növénytermesztésének minden gondját (pl. óriási terméseredményeket lehet majd elérni, nem kell felhasználni a melléktermékeket szalmát, kukoricaszárat a talaj tápanyagpótlására). Ez a szemlélet hozta magával a learatott búza- és kukoricaföldek rendszeres felgyújtását, a tarlóégetést, ami lényegében tápanyag-megsemmisítést jelentett. A szerves trágyák felhasználásának mellızése és a kizárólagos mőtrágyázás már az 1970-es évek végére a hazai termıtalajok termékenységének fokozatos csökkenéséhez vezetett. A domborzati viszonyokhoz való alkalmazkodás gyakori hiánya (pl. nagy kukoricatáblák kialakítása hegy- és domboldalakon) az ilyen felszíni adottságoknak legmegfelelıbb, szintvonalas vagy sávos talajmővelést tette lehetetlenné, ami jelentısen megnövelte a dombsági területeken egyébként is jelentkezı, a gyorsan lefolyó csapadékvíz okozta talajerózió mértékét. Az olajárrobbanás negatív gazdasági hatásainak begyőrőzése az 1970-es évek második felében oda vezetett, hogy még tovább nıtt az egyébként is csökkenı mezıgazdaságilag mővelt területekre nehezedı terhelés. A fokozódó és komoly mennyiségő devizát hozó gabonaexport kényszerő kielégítéséhez mind nagyobb terméshozamokra volt szükség, amit ismét csak a talajok erısödı kizsigerelésével (fokozott mértékő mőtrágyázás, mind szélesebb körő vegyszeres növényvédelem) kívántak elérni. Talajaink termıképességét az ország mezıgazdaságának más ágazataiban bekövetkezett kedvezıtlen változások is rontották. A nagyüzemi állattartó telepeken megszüntették a nagy tömegő állatállomány szalmával történı almozását, az istállókat mosással tartották tisztán. A hagyományos istállótrágya helyett így nagy mennyiségő hígtrágya képzıdött, amit eleinte az állattartó telepek környékére, majd a környezı szántóföldekre vezettek el, végül a trágyalé a közeli patakokon keresztül a folyókba (Közép-Dunántúlon pedig a Balatonba) folyt. A termıföldek számára oly nélkülözhetetlen tápanyagok így nem a talajok termékenységét növelték, hanem környezetszennyezı mezıgazdasági hulladékká váltak. Csak az 1980-as évek közepétıl vált nyilvánvalóvá, hogy a túlzott mőtrágyázásnak és növényvédıszerhasználatnak káros (néha kimondottan veszélyes) mellékhatásai vannak (romlik a termék minısége, egészségre káros anyagok halmozódnak fel a növényekben, majd bekerülnek az állati és emberi táplálékláncba, a felszín alatti vizek elnitrátosodnak, a felszíni vizekben foszfor- és nitrátfelhamozódás lesz észlelhetı stb.), amelyek fokozzák a talajoknak a savas esık hatására bekövetkezı károsodását. A káros folyamatok megakadályozására az 1980-as évek közepétıl hazánkban is egyre többen kezdték támogatni a külföldön {II-67.} már teret hódító vegyszermentes növénytermesztést. A biogazdálkodás iránti érdeklıdés növekedése nyomán az 1980-as évek második felében szerény fellendülés volt tapasztalható a mezıgazdasági növényi melléktermékek újrahasznosításában (komposztálás) és a gilisztatrágya-gyártásban. Az így keletkezett tápanyagoknak a talajba való visszajuttatása számos helyen megkezdıdött. Talajaink további savanyodásának megakadályozására 1986-tól állami támogatást kaptak a mezıgazdasági nagyüzemek, mivel az korábbi évtizedekben általános volt a savanyodásgátló talajmeszezés elhanyagolása. Az 1980-as évek közepére kiépülı talajvizsgáló laboratóriumhálózat elısegítette az ésszerőbb nitrogén- 14

15 mőtrágyázási gyakorlat elterjesztését is. Az 1990-es évek elején, a mezıgazdasági tulajdonviszonyok átalakulása idején nyilvánvalóvá vált, hogy már nem rekordtermések elérése, hanem jó minıségő lehetıleg vegyszermentes és így exportképes növényi és állati termékek elıállítására van szükség, ami termıtalajaink minıségének védelmét még inkább megköveteli. Változatlanul védekezni kell végül a talajok állapotát veszélyeztetı olyan, évtizedek óta tapasztalható jelenségek ellen, mint a városi szemét mezıgazdasági területeken való lerakása, továbbá a jó termıképességő földek nem mezıgazdasági (ipartelepítési, közlekedési stb.) célú felhasználása. Talajaink hosszú távú megóvását csak környezetkímélı mezı- és erdıgazdálkodás megvalósulása biztosíthatja. 15

16 Irodalomjegyzék Kötelezı irodalom: évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól évi LV. törvény a termıföldrıl /2004. (VII.21.) Kormányrendelet a felszín alatti vizek védelmérıl 4. 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg minıségi védelméhez szükséges határértékekrıl Ajánlott irodalom irodalom: 1. Dr. Papp Zoltán: A talaj és védelme. Gyır, Dr. Koren Edit: Környezetismeret. Gyır, Faragó Lajos: Környezetvédelem-környezetgazdálkodás. Mőszaki Könyvkiadó, Budapest,

Talaj - talajvédelem

Talaj - talajvédelem Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,

Részletesebben

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.

Részletesebben

A talaj fogalma, funkciói

A talaj fogalma, funkciói A talaj fogalma, funkciói Bioszféra az ember fizikai környezete A bioszféra elemei: az atmoszféra a hidroszféra a litoszféra A bioszféra a biológiai szervezıdés legmagasabb szintje; kb. 3,5 milliárd évvel

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7 Akác Andrea 1 Bányai Dóra 2 Dr. Centeri Csaba 3 TÁJVÁLTOZÁS MÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA A FELSİ-TARNA-VIDÉKEN BEVEZETÉS A Tarna vidéken már az elızı évszázad elején felismerték a felelıtlen erdıirtások okozta

Részletesebben

2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL

2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Földmővek, földmunkák II.

Földmővek, földmunkák II. Földmővek, földmunkák II. Földanyagok tervezése, kiválasztása Földmővek anyagának minısítése A földmőanyagok általános osztályozása A talajok (új) szabványos osztályozása A talajok minısítése a fölmőanyagként

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális

Részletesebben

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv

Részletesebben

RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS

RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZİ KFT. 9022 GYİR, APÁCA U. 44. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS

Részletesebben

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3.

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. 1 2. 1. 4. JELENLEGI HELYZET A települési szennyvíziszap Magyarországi mennyisége évente megközelítıen 700.000 tonna Ennek 25-30%-a szárazanyag

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 Borsod-Tender Kft. Tartalom I. HELYZETELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ RÉSZ... 8 1. A település helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések...

Részletesebben

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ 17. évfolyam 1. szám 2010.augusztus VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa A Vííz Kerrettiirrányellv 2009..

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Pályázati felhívása

A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Pályázati felhívása A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Pályázati felhívása Az erdık közjóléti célú védelmét és bıvítését szolgáló feladatok ellátásának csekély összegő (de minimis) támogatásáról szóló 112/2008.

Részletesebben

VÍZKEZLÉS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS

VÍZKEZLÉS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS VÍZKEZLÉS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS 2008. A környezetgazdálkodási mérnöki, illetve a természetvédelmi és vadgazda mérnöki alapképzési (BSc) szakok képesítési követelményeinek kidolgozása, a szakok beindítása

Részletesebben

A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK

A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK 1 A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK Az ember tudatos gazdasági cselekedeteinek fı mozgatórugója a haszonra való törekvés. Ennek a célnak az eléréshez azonban nem hagyhatók

Részletesebben

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE LÁPTALAJOK Olyan talajok, melyekben a lebontási folyamatok az év nagyobb részében korlátozottak, és így nagymennyiségű

Részletesebben

7. Az éghajlat és a természeti zónák

7. Az éghajlat és a természeti zónák 7. Az éghajlat és a természeti zónák A környezeti tényezık közül az éghajlati tényezık azok, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolják a talajok, a növényzet és a növényi produktivitás földrajzi eloszlására.

Részletesebben

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám 432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS HATÁROZATAI száma 166/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 167/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 168/2010.

Részletesebben

GÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató. Gyurkócza Csaba

GÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató. Gyurkócza Csaba GÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba BME NTI 1997 2 Tartalom 1. BEVEZETÉS... 3 2. ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÁS... 3 2.1. Töltéshordozók keletkezése (ionizáció) töltött részecskéknél...

Részletesebben

A víz. Szerkesztette: Vizkievicz András

A víz. Szerkesztette: Vizkievicz András A víz Szerkesztette: Vizkievicz András 1. A talajban, mint talajoldat, ami lehet: kapillárisvíz (növények által felvehetı víz), abszorbciós víz (talajkolloidok felületén megkötött víz, növények számára

Részletesebben

Szikes talajok javítása. Dr. Blaskó Lajos

Szikes talajok javítása. Dr. Blaskó Lajos Szikes talajok javítása Dr. Blaskó Lajos A talajjavítás fogalma Talajjavításon, azoknak az eljárásoknak az összességét értjük, amelyek a talaj termékenységét tartósan növelik valamely talajhiba kiküszöbölésével,

Részletesebben

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk

Részletesebben

víz elvezetésére, vagy felfogására szolgáló létesítményekben, árkokban, gátakban, öntözıberendezésekben, vízügyi

víz elvezetésére, vagy felfogására szolgáló létesítményekben, árkokban, gátakban, öntözıberendezésekben, vízügyi IB98 TŐZBIZTOSÍTÁS - ZÁRADÉKOK 001 ELEKTROMOS ÁRAM OKOZTA TŐZ 2 002 FÖLDRENGÉS 2 003 FÖLDCSUSZAMLÁS, Kİ- ÉS FÖLDOMLÁS, ISMERETLEN ÜREG BEOMLÁSA 2 004 ÁRVÍZ, BELVÍZ 3 005 FELHİSZAKADÁS 3 006 VIHAR 4 007

Részletesebben

Technológiai módszeregyüttes, az optimális biotechnológiához tartozó paraméterek: KABA, Kutricamajor

Technológiai módszeregyüttes, az optimális biotechnológiához tartozó paraméterek: KABA, Kutricamajor Technológiai módszeregyüttes, az optimális biotechnológiához tartozó paraméterek: KABA, Kutricamajor TECHNOLÓGIAI MÓDSZEREGYÜTTES, AZ OPTIMÁLIS BIOTECHNOLÓGIÁHOZ TARTOZÓ PARAMÉTEREK: KABA, KUTRICAMAJOR...

Részletesebben

3. ábra. A Szegedi kistérség elhelyezkedése és áttekintı térképe (Firbás Térképstúdió)

3. ábra. A Szegedi kistérség elhelyezkedése és áttekintı térképe (Firbás Térképstúdió) 2. A KISTÉRSÉG RÖVID BEMUTATÁSA A Szegedi kistérség Csongrád megye déli felének középsı harmadán, az Alsó-Tisza, illetve a déli országhatár mentén helyezkedik el. Mintegy 753 km 2 -es kiterjedése az ország

Részletesebben

TERMOELEM-HİMÉRİK (Elméleti összefoglaló)

TERMOELEM-HİMÉRİK (Elméleti összefoglaló) Alapfogalmak, meghatározások TERMOELEM-HİMÉRİK (Elméleti összefoglaló) A termoelektromos átalakítók hımérsékletkülönbség hatására villamos feszültséget szolgáltatnak. Ezért a termoelektromos jelátalakítók

Részletesebben

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István (1990):

Részletesebben

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV Iktatószám: 1035-6/2011. Tárgy: Balatonboglár, Jankovich telepi és Bólyaközi strandok fürdıvízprofil megállapítása Elıadó: Szanyi Attiláné Hivatkozási szám: Melléklet:

Részletesebben

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1. 1. T e l e p ü l é s h á l ó z a t i ö s s z e f ü g g é s e k, a t e l e p ü l é s h e l y e a t e l e p ü l é s h á l ó z a t b a n, t é r s é g

Részletesebben

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e Tárgy: Elıterjesztı: Elıadó: Beszámoló a megyei területrendezési terv követelményeinek

Részletesebben

Sárvíz melléki ökológiai program. Sáregrestõl Tácig. Készült: Sárvíz Térségfejlesztõ Egyesület. Aba, Béke tér 1.

Sárvíz melléki ökológiai program. Sáregrestõl Tácig. Készült: Sárvíz Térségfejlesztõ Egyesület. Aba, Béke tér 1. Sárvíz melléki ökológiai program Sáregrestõl Tácig Készült: Sárvíz Térségfejlesztõ Egyesület Aba, Béke tér 1. 1 ÁLTALÁNOS BEVEZETÕ A Sárvíz Kistérség valójában tájegységi alapon, valamint már mûködõ infrastrukturális,

Részletesebben

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,

Részletesebben

Gyepgazdálkodás. Sáringer-Kenyeres Tamás

Gyepgazdálkodás. Sáringer-Kenyeres Tamás Gyepgazdálkodás Sáringer-Kenyeres Tamás Bevezetés A telepítés (felújítás) elıkészítése táblásítás. A táblák méreteit a természetes határok, a hasznosítási, továbbá az üzemelési igények figyelembevételével

Részletesebben

Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012.

Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. -2012. április - Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 A FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓT KÉSZÍTETTE:... 4 A FELÜLVIZSGÁLAT JOGSZABÁLYI

Részletesebben

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának

Részletesebben

Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék. Emisszió mérés berendezései

Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék. Emisszió mérés berendezései Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Emisszió mérés berendezései 2009 Az emisszió mérés célja A tüzeléstechnikában folyamatszabályozás, illetve környezetszennyezés megállapítása érdekében gyakran elıforduló

Részletesebben

DU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT.

DU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT. DU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT. 8000 Székesfehérvár Gyümölcs u.4-6. Telefon: 06 22/512-620; Telefax: 06 22/512-622 E-mail: du-plan@du-plan.hu Statikai szakvélemény Balatonföldvár, Kemping utca végén lévı lépcsısor

Részletesebben

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezetgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC A sztratoszférikus ózonnal kapcsolatos probléma és

Részletesebben

SZAKMAI (NON PAPER) ANYAG

SZAKMAI (NON PAPER) ANYAG SZAKMAI (NON PAPER) ANYAG Magyarország 2002. évi csatlakozási szerzıdésben a mezıgazdasági földingatlanok szerzésére megállapított átmeneti rendelkezések meghosszabbításának indokai A külföldiek termıföldszerzésére

Részletesebben

H U LLADÉKGAZD Á L K O D Á S I TERV SZANK

H U LLADÉKGAZD Á L K O D Á S I TERV SZANK H ELYI H U LLADÉKGAZD Á L K O D Á S I TERV SZANK 2010-2016 1 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 1. A tervkészítés általános adatai... 9 1.1.Általános bevezetı... 9 1.1.1. A tervezési szint bemutatása... 9

Részletesebben

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. 2 HELYZETELEMZÉS: A Körös-Maros Nemzeti Park mozaikos felépítéső, 5 tájegységben, 13 területi egységbıl áll. Teljes területe 50 956 hektár,

Részletesebben

Öko-turizmus fejlesztése az Alsó-Duna-völgy határon átnyúló, négy régiót összefogó térségben

Öko-turizmus fejlesztése az Alsó-Duna-völgy határon átnyúló, négy régiót összefogó térségben Öko-turizmus fejlesztése az Alsó-Duna-völgy határon átnyúló, négy régiót összefogó térségben Elızetes Megvalósíthatósági Készítette: 2005. október T A R T A L O M J E G Y Z É K Bevezetés 3 Elızmények 3

Részletesebben

A MEZİGAZDAS GAZDASÁGI GI EREDETŐ KÖRNYEZETTERHELÉS CSÖKKENT

A MEZİGAZDAS GAZDASÁGI GI EREDETŐ KÖRNYEZETTERHELÉS CSÖKKENT A MEZİGAZDAS GAZDASÁGI GI EREDETŐ KÖRNYEZETTERHELÉS CSÖKKENT KKENTÉSÉNEK NEK LEHETİSÉGEI Az erózi ziós s károk k csökkent kkentésének nek koncepciója: talajvédı gazdálkod lkodás Conservation Agriculture

Részletesebben

In: (szerk.: Szabó J. Dávid L.) Antropogén geomorfológia. Debreceni Egyetem, Kossuth Egyetemi Kiadó. pp. 78-90.

In: (szerk.: Szabó J. Dávid L.) Antropogén geomorfológia. Debreceni Egyetem, Kossuth Egyetemi Kiadó. pp. 78-90. Tóth Cs. (2006): A legelı és gyepterületek antropogén geomorfológiai problémái In: (szerk.: Szabó J. Dávid L.) Antropogén geomorfológia. Debreceni Egyetem, Kossuth Egyetemi Kiadó. pp. 78-90. Általánosságban

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1128-1139. Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1128-1139. Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE BEVEZETÉS Az idıjárási szélsıségek okozta problémák rendszeresen visszatérı lehetıséget adnak a kutatóknak, hogy keressék az okokat,

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 147-154. Darabos Enikı 1 Lénárt László

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 147-154. Darabos Enikı 1 Lénárt László Darabos Enikı 1 Lénárt László A 2006-OS ÉS A 2010-ES BÜKKI KARSZTÁRVIZET OKOZÓ KARSZTVÍZSZINT VÁLTOZÁSOK A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELİ RENDSZER (BKÉR) MÉRİHELYEIN 2 BEVEZETÉS A Bükki Karsztvízszint Észlelı

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben)

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése a hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET PÁROLGÁS A párolgás halmazállapot-változás, amelyhez az energiát a felszín által elnyelt napsugárzási

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet. A rendelet hatálya

10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet. A rendelet hatálya A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet az 50 MW th és annál nagyobb névleges bemenı hıteljesítményő tüzelıberendezések mőködési feltételeirıl és légszennyezı

Részletesebben

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban ( A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerısítése, közös kezdeményezések támogatása címő TÁMOP 2.5.2. program, FSZH) III/III. rész Primárius

Részletesebben

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Pécs, 2003. február 14. Dr. Iványi Ildikó igazgató Tartalomjegyzék I. A JELENTÉS ÉRTÉKELİ TÁBLÁZATAI II. EGYES TÁBLÁZATOKHOZ FŐZÖTT

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 II. Stratégiai program TARTALOMJEGYZÉK 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 2.1 ERİSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...3 2.1.1 FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS TÉRSZERKEZETI KAPCSOLATRENDSZER,

Részletesebben

Fejér Megyei Kormányhivatal

Fejér Megyei Kormányhivatal Fejér Megyei Kormányhivatal Ügyszám: KTF-17409/2015., 38824 /2016. Ügyintézı: Várdai Enikı, Bálint Zsuzsánna Telefon: (22) 514-300, (22) 514-310 Tárgy: Lovászpatona, Pölöskei major 07/7 hrsz.-ú ingatlanon

Részletesebben

3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet. a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeirıl

3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet. a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeirıl A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeirıl A közúti közlekedésrıl szóló 1988.

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...

Részletesebben

Háztartásunk hulladékai

Háztartásunk hulladékai Háztartásunk hulladékai Tanulói feladatlap Csoport:. Elérhetı szám:.. Elért szám:. Ssz. Feladat Pont Szám Idı Perc 1. A hulladék egyidıs az élettel. Minden élılény termel valamiféle hulladékot élete során,

Részletesebben

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft.

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft. Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány FECSKEVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN İszi fecskegyülekezés (Fotó: Losonczi Lajos) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány

Részletesebben

A HASZNÁLT HÉVÍZ SZIKKADÁS HATÁSAI

A HASZNÁLT HÉVÍZ SZIKKADÁS HATÁSAI SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék A HASZNÁLT HÉVÍZ SZIKKADÁS HATÁSAI A TALAJ-TALAJVÍZ RENDSZERRE,

Részletesebben

Általános elıírások. Az elıírások hatálya 1..

Általános elıírások. Az elıírások hatálya 1.. Bakonyoszlop Községi Önkormányzat Képviselıtestületének 6/2005. (V.28.) számú rendelete Bakonyoszlop község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról Bakonyoszlop Község

Részletesebben

A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer

A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása OTKA Posztdoktori (D 048592) zárójelentés Bevezetés A talajsavanyodás stádiuma a talaj

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A LEGALAPVETİBB ÉGHAJLAT-MEGHATÁROZÓ TÉNYEZİ: A FÖLDRAJZI FEKVÉS. A Kárpát-medence az északi félgömbi mérsékelt övezet középsı sávjában, a valódi mérsékelt

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

Divatos termék-e a kondenzációs kazán?

Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Mai valóságunkat egyre inkább áthatja az internet. Nem csak a hírvilág, a politika, az általános mőveltség szerzésének része, hanem szakmai-tudományos területeken

Részletesebben

Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez KVVM FI

Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez KVVM FI Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 0 KVVM FI Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez Változatelemzés,

Részletesebben

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2009 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 4 A Szociális Koncepció célja, törvényi háttere 4 1.2. Elvi alapok 4 1.2.1. Jövıkép (vízió) 5

Részletesebben

Szabályozási irányok 2. változat a szélsıséges idıjárás hatásának kezelésére a Garantált szolgáltatás keretében

Szabályozási irányok 2. változat a szélsıséges idıjárás hatásának kezelésére a Garantált szolgáltatás keretében Magyar Energia Hivatal Tervezet 091020 Szabályozási irányok 2. változat a szélsıséges idıjárás hatásának kezelésére a Garantált szolgáltatás keretében A Hivatal hozzászólás céljából 2009. szeptember 21-i

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László

Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Megújuló energiatermelés hazai lehetőségei Kiváló biomassza- és földhőtermelés

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

Szent István Egyetem Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Szent István Egyetem Gödöllı Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS JÖVEDELMEZİSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZİK VIZSGÁLATA Doktori (PhD) értekezés Kis Sándor Gödöllı 2008.

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

Készítette: Varga Mátyás Holtág rehabilitációs szakreferens. 2010. december 6.

Készítette: Varga Mátyás Holtág rehabilitációs szakreferens. 2010. december 6. A Cibakházi-Holt-Tisza jó vízminıségének, és jó ökológiai állapotának szükségessége az intézkedésekkel, és cselekvésekkel megvalósítható beavatkozások szükséges feladatai valamint a holtág komplex hasznosításra

Részletesebben

GEO-FIFIKA. Földtudományi ismeretterjesztõ füzet 10. Talaj. A Föld élõ bõre

GEO-FIFIKA. Földtudományi ismeretterjesztõ füzet 10. Talaj. A Föld élõ bõre 10 GEO-FIFIKA Földtudományi ismeretterjesztõ füzet MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet 9400 Sopron Csatkai E. u. 6 8. Tel.: 99/508-340 www.ggki.hu www.foldev.hu www.yearofplanetearth.org www.foldev.hu

Részletesebben

8. Hazánk éghajlatának fıbb jellemzıi

8. Hazánk éghajlatának fıbb jellemzıi 8. Hazánk éghajlatának fıbb jellemzıi Hazánk éghajlatának tanulmányozása elıtt elemeznünk kell, hogy az éghajlatalakító tényezık hogyan érvényesülnek az ország adott földrajzi viszonyai között. 8.1 Hazánk

Részletesebben

Statisztikai módszerek

Statisztikai módszerek Statisztikai módszerek A hibaelemzı módszereknél azt néztük, vannak-e kiugró, kritikus hibák, amelyek a szabályozás kivételei. Ezekkel foglalkozni kell; minıségavító szabályozásra van szükség. A statisztikai

Részletesebben

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 Fleischer Tamás 1. BEVEZETÉS A hetvenes évek derekán az addigi "tanyakérdést" követıen átterelıdött a figyelem a kistelepülésekre: mondhatnánk - már ami a közleményeket

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS...

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS... 1/67. oldal TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES... 5 I. A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŐVEK ZRT. TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA, A TEVÉKENYSÉGI TELJESÍTMÉNYEK ÖSSZEGZİ ÉRTÉKELÉSE...

Részletesebben

s z o l g á l t a t á s i i r o d a

s z o l g á l t a t á s i i r o d a s z o l g á l t a t á s i i r o d a Ügyszám: Vj-162/2006/006. A Gazdasági Versenyhivatal a Dr. Kézdi Ügyvédi Iroda (ügyintézı: dr. K. A.) által képviselt Fıvárosi Közterületi Parkolási Társulás eljárás

Részletesebben

Biztonsági adatlap Azonosító: 0657 az 1907/2006/EK rendelet szerint

Biztonsági adatlap Azonosító: 0657 az 1907/2006/EK rendelet szerint Felülvizsgált változat kiadása: 2010. 05. 21. Oldalszám: 1/8 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító: HIPPOLIT színtelen cipıápoló krém bırcipıkhöz 1.2.A

Részletesebben