A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK"

Átírás

1 1 A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK Az ember tudatos gazdasági cselekedeteinek fı mozgatórugója a haszonra való törekvés. Ennek a célnak az eléréshez azonban nem hagyhatók figyelmen kívül a konkrét tevékenység jellegzetességei. Ezek a sajátosságok olyan keretfeltételt jelentenek, amelynek a betartása gazdaságossági és egyéb szempontok miatt is szükséges. Különösen igaz ez az erdıgazdálkodás esetében, ahol a természeti folyamatoknak meghatározó szerepük van. A természeti folyamatok a termıhelyet jellemzı tényezıkön (fıleg a klíma, a hidrológiai viszonyok, genetikai talajtípus, fizikai talajféleség és az idıjárás) keresztül éreztetik a hatásukat. Ez a hatásmechanizmus meglehetısen bonyolult és a különbözı tényezık együttes hatása jelenik meg az erdıgazdálkodás szükséges költségeinek változásában és az elérhetı hozamokban. További bonyodalmat okoz, az, hogy a fatermesztés hosszú, több évtizedet felölelı termelési folyamat. Ráadásul az életkor során, a gazdálkodás eredményességét befolyásoló természeti adottságok hatása is változik. A fiatal erdı esetében lényegesen nagyobb a szerepük, mint a végvágás ( aratás ) idıszakában. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az esetek egy részében a gazdaságosságot inkább rontóerdészeti sajátosságok ennek a tevékenységnek a természetes velejárói. Az ésszerő és elvárható törekvés nem ezek megváltoztatására, hanem az alkalmazkodásra, a fenntartásuk melletti hatékony tevékenység megvalósítására irányul. Az erdıgazdálkodás sajátosságai Az erdı egy sokszereplıs életközösség. A benne rejlı bonyolult összefüggések nehezítik az emberi beavatkozások szükséges mennyisége (költsége) és általa az elérhetı hozam közötti logikai kapcsolat feltárását. Az erdı és az erdıgazdálkodás sajátosságainak megismerése azonban érthetıbbé teszi a közgazdasági törvényszerőségek esetenként sajátos érvényesülését. Az erdıgazdálkodásnak (ami tulajdonképpen az erdı mővelése) más gazdasági tevékenységekhez hasonlósan három szempont szerint kell megfelelni az elvárásoknak. - A politika hasznosságuk alapján ítéli meg az egyes tevékenységeket. A haszon élvezıi lehetnek egyes szakemberek, csoportok és a társadalom egésze is. - Gazdálkodási szempontból az a követelmény, hogy kifizetıdjenek (nyereséget adjanak) a ráfordítások. - A technikai feltétel pedig a megvalósíthatóság. Az egyes kérdésekre nem lehet de nem is érdemes külön, egymástól függetlenül válaszolni. A haszon és a gazdaságosság igen szorosan összefügg. A hasznos és gazdaságos tevékenységekkel nincs különösebb gond. Ugyanakkor a hasznos, ám veszteséges esetekben külsı forrás nyújthat segítséget a tevékenység megvalósításához. Ilyen forrás lehet például az állami támogatás. A technikai megvalósíthatóság pedig nyilvánvalóan alapvetı feltétel minden esetben.

2 2 Az erdı és a belıle kikerülı termékek és szolgáltatások jelentıségét ma már a társadalomban mind szélesebb körben elismerik és el is várják. Ezeknek a szolgáltatásoknak a felsorolása bemutatja a társadalom és az egyén (tulajdonos) számára nyújtott hasznokat: Az erdı talaja és faállománya hatalmas mennyiségő szenet köt meg, kivonva azt a légkörbıl. Ezzel jelentékeny mértékben hozzájárul a légkör szén-dioxid (CO 2 ) tartalmának a csökkentéséhez. A beépített szén igen hosszú ideig a fa életén túl lekötött állapotban marad a fa alapanyagú termékekben. Ez azért is fontos, mert ebbıl a környezetkímélı nyersanyagból ugyanazon termék elıállítása nagyságrendekkel kevesebb energiát igényel mintha az fémbıl, vagy mőanyagból készülne. S tudjuk, hogy az energia felhasználás csökkentése a környezetünk állapotát is javítja. Komoly elınye még a fának, hogy azon igen kevés nyersanyagok és energiahordozók egyike, amely újratermelhetı. Így, ha okosan gazdálkodunk vele, nem fenyeget a kimerülés veszélye, mint például az olaj esetében. Az erdı védi a természeti környezet olyan fontos elemeit, mint a talaj és a víz. Ez a védı hatás túlterjed az erdı tényleges területén. A levegıben lévı szennyezıdés egy részét megköti az erdı. Ez a tisztító hatás különösen lakott területek környékén és az iparosodottabb vidékeken fontos. A fa rendkívül sokoldalúan használható termék. A természetes anyagok iránti igény növekedésével a jelentısége egyre nı. Becslések szerint ma már kb féle termék készül fából. Az erdıbıl nyerhetı nem faeredető termékek is számottevı emberi szükségletet elégítenek ki (például vad, gomba, gyümölcs). Az erdı életteret biztosít, és védelmet nyújt számos olyan növény- és állatfajnak, amelyek másutt nem maradnának fenn. Ez igaz még a legintenzívebben kezelt ültetvényszerő erdıkre is, hiszen ez az ökoszisztéma is lényegesen fajgazdagabb, mind például egy szántóterület. Az erdı komoly szerepet játszik az emberi társadalom egészségének megırzésében is. Ez a szolgáltatás érzékelhetı mértékben csökkentheti az állam és az egyes emberek egészségügyi kiadásait. Az erdı egyre növekvı jelentıségre tesz szert a vidék népesség megtartó képességének növelésében úgy is, mint munkaalkalmat és így megélhetést biztosító gazdasági tevékenység, és úgy is, mint a turizmus célterülete. A várhatóan jelentıs mértékő erdıtelepítés a mezıgazdasági területek ésszerőbb hasznosítását jelenti a jövıben. Ha végigtekintünk a felsorolt szolgáltatásokon megállapíthatjuk, hogy a politika igencsak megnyugodhat, hiszen az erdı meglehetısen hasznos jószágnak bizonyul. Így joggal várható el, hogy a jelentıségének megfelelıen kezeljék. Bonyolultabb problémát jelent a gazdaságosság tényének és mértékének a megítélése. Az erdészetben természetes hosszú fatermési ciklus ( év) a gazdaságosság szempontjából több problémát is felvet: A befektetett tıke megtérülése lassú és az elérhetı kamat általában alacsony. Ez igen komoly gazdaságossági problémát vet fel. Nézzünk két egyszerő, de életszerő példát. Az elsı esetben tölgyet telepítünk, aminek a vágáskora 100 év. Ha feltételezzük azt, hogy az erdısítés befejezése utáni összes beavatkozás (a befejezett ápolástól az utolsó növedékfokozó gyérítésig) együttes eredménye éppen 0, akkor az erdısítési költségek kamatos kamattal növelt terheit a véghasználat nyereségével kell szembe állítanunk. Szerény 2 %-os kamatszinttel kalkulálva az 500 ezer Ft

3 3 erdıtelepítési költség 3 millió 430 eft-ra duzzad 100 év alatt. Ha a véghasználati kitermelt fatérfogat 300 m 3, akkor 1 m 3 -re több, mint 11 ezer Ft erdısítési teher jut. Nem nehéz belátni, hogy ilyen hosszú vágásfordulóval kezelt erdı rendkívül szerény jövedelmet ad már ha egyáltalán pozitív lesz a mérleg. Az elıbbihez hasonló költség 35 éves vágáskor esetén (pl. akác) viszont csak 970 eft-ra növekszik, és így 1 m 3 kitermelt faanyagot valamivel több, mint 3200 Ft-al terhel meg. Ennek a kompenzálására már lényegesen nagyobb az esély. A hosszú fatermési ciklus elenyészı kis részét (1-3 %-át) teszi ki a tényleges munkaráfordítás. Ugyanakkor egy-egy beavatkozás (különösen az elıhasználatok) hosszú távon érezteti a hatását annak ellenére, hogy a faállománynak van bizonyos kiegyenlítıdési (regenerációs) képessége. Az erdészethez legközelebb álló mezıgazdaságban is van lehetıség egy-egy termék mennyiségének a növelésére egyik évrıl a másikra, ha a konjuktúra kihasználása jövedelem növekedéssel kecsegtet. Ez a lehetıség az erdészetben igen korlátozott. A rendelkezésre álló faállománynak van egy optimális vágáskora, ami csak kis határok között változtatható a piaci igényeknek megfelelıen. Minél kisebb egy erdıbirtok, annál kisebb a tulajdonos mozgástere is. Az erdıgazdálkodás rendkívül nagymértékben függ a termıhelyi adottságoktól. A fafajösszetétel csak szők korlátok között változtatható, de ennek felvállalásához is több évtizedre elıre kellene ismerni a piaci változásokat. A meglehetısen kötött termékszerkezet ezért elég stabilan behatárolja a piaci lehetıségeket. Az erdészetnek a természettel való szoros és kivédhetetlen kapcsolata miatt a leggondosabb munkaszervezés mellett is elég széles sávban mozoghatnak az erdıkezelés szükséges költségei. Az emberi munka és a biológiai folyamatok összefonódása és arányuk rugalmas megválasztási lehetısége is növeli a bizonytalanságot. A legtöbb erdészeti beavatkozás idényszerő. Ugyanakkor egy bizonyos idıszakon belül változtatható a munkák kezdésének és befejezésének idıpontja. A döntést a biológiai adottság, a rendelkezésre álló kapacitás és egyéb üzemgazdasági megfontolások egyaránt befolyásolják. A rosszul, rossz idıben hozott döntések hosszú távon éreztetik kedvezıtlen hatásukat és nagyon nehezen korrigálhatók. Jelentıs mértékben csökkenthetik az elérhetı jövedelmet azok a kényszer kitermelések, amelyek különbözı természeti erık károkozása miatt válnak szükségessé (pl. hótörés, széldöntés, rovarkárosítás, stb.). Ezek a nem tervezett munkák szinte mindig a jövıbeni nagyobb érték egy részének elvesztését, a piacon nehezen elhelyezhetı alacsony értékő többletterméket és költségnövekedést okoznak. A gazdasági tisztán látást csökkenti az is, hogy egyes erdészeti beavatkozások igazi eredménye nem a piacon értékesíthetı termék. Az elıhasználatok során kitermelt faanyag pl. árbevételt biztosít, de ennek a tevékenységnek az igazi célja a visszamaradó élıfaállomány értékének a növelése. A fatermesztés idıszaka alatt idıben is változnak a gazdaságosság érdekében megfogalmazható célok. A fiatal erdı esetén a kívánt eredményt biztosító minimális költség felhasználásra kell törekedni. Az erdı korosodásával mind inkább elıtérbe kerül (a költségcsökkentés mellett) az

4 4 árbevétel növelési lehetıségek keresése. Nem könnyő azonban ezeknek a kívánalmaknak eleget tenni. A fa életciklusának korai szakaszához kötıdı tevékenységek esetében a felsorolt problémák szinte mindegyike fellelhetı, s ugye éppen ebben az idıszakban nem jutunk a munkánk eredményeként értékesíthetı termékhez. Az életkor elıre haladtával valamelyest iparibbá, kiszámíthatóbbá és így biztosabban tervezhetıbbé válik az erdıkezelés, s ráadásul még egyre nı a bevétel is. Az eddigiek ismeretében érthetıvé válik, hogy az erdészeti gazdaságossági számítások miért igényelnek sajátos közgazdasági szemléletet. El kell fogadnunk továbbá azt is, hogy az ezen a területen végzett gazdaságossági számítások jelentıs része (valamilyen mértékő) bizonytalansággal terhelt, éppen a hosszú, elıre nehezen látható termesztési idıtartam miatt. Ennek ellenére nem mondhatunk le ezekrıl a kalkulációkról, hiszen összehasonlíthatatlanul jobb egy tudott és vállalt bizonytalanság, mint a teljes tájékozatlanság. A felsorolt nehézségek ellenére felelısséggel állítható, hogy az ültetvényszerő fatermesztés jövedelmezı tevékenység a szükséges feltételek biztosítása esetén. Gazdaságossági megfontolások Mint minden gazdasági tevékenység, úgy az erdıgazdálkodás is közvetlenül vagy közvetve emberi szükségletek kielégítését tőzi ki célul. Az ültetvényszerő fatermesztés esetén a cél az anyagi javak csoportjába tartozó faanyag megtermelése. S mindezt úgy, hogy a lehetı legrövidebb idı alatt, csak a feltétlenül szükséges mértékő költség felhasználással a legnagyobb értéket állítsuk elı. Minél inkább megközelítjük ezt az állapotot, annál eredményesebbek vagyunk. A költségek, az idı és a hozam (az elıállított érték) hármasának optimális kombinációját nem könnyő elérni, de törekedni kell rá. Ebben kiváló segítıre lelünk a hozzáértı erdész szakember személyében. Nem nehéz belátni, hogy a költségek, a fatermesztés idıtartama (az évek száma) és a hozama szorosan összefüggnek egymással. Bármelyiknek a változtatása az esetek többségében kisebbnagyobb mértékben hatással van a másik két összetevıre is. Ha indokolatlan mértékben spórolunk a költségekkel például elhagyunk szükséges beavatkozásokat annak kárát láthatja az erdı, csökkenhet a faanyag értéke. S nagy valószínőséggel hosszabb idı szükséges a célul kitőzött méretek eléréséhez. A felesleges ráfordítások költségei pedig a jövedelmet csökkentik bármiféle jótékony hatás nélkül. A fatermesztési ciklus (vágásforduló) hosszának növelése vagy csökkentése, az optimális helyzethez képest, értékvesztést okozhat, amit általában nem tud ellensúlyozni az esetleges költség megtakarítás sem. Az összefüggések pontosabb megismerése érdekében érdemes megismerkedni kissé bıvebben a költség-idı-hozam összefüggés rendszer gazdasági természetével. A k ö l t s é g e k Költségnek nevezzük a termék elıállítása, a szolgáltatások teljesítése érdekében a termelési folyamatban felhasznált élı- és holtmunka valamint a költségként elszámolandó társadalmi tiszta jövedelem pénzben kifejezett értékét. (Keresztesi-Márkus (szerk.), 1976). Az erdészet területén mőködı vállalkozások is nyilvánvalóan nagy figyelmet fordítanak a költségeikre, mivel minden egyes forint kiadás csökkenti a nyereségüket. Ez a kitüntetett figyelem mindig is a különbözı közgazdasági elemzések egyik legáltalánosabb jellemzıje volt. Talán az értékelemzés költség-felfogása érzékelteti ezt leginkább. Az értékelemzésnek mint a vezetés igen hasznos információszerzési módszerének a kidolgozása L.D. Miles

5 5 nevéhez főzıdik. A kiváló amerikai mérnök-szakírónál az érték: költségfogalom, hiszen minden költség funkciót szolgál (Miles, 1973). Vagyis az értékelemzés abból az egyébként természetes ténybıl indul ki, hogy a költségek az elıállított termékek, szolgáltatások valamilyen funkciójához és az ezt jellemzı tulajdonságokhoz tapadnak. A költség tehát nem egyéb, mint az alkalmazott mőszaki megoldás pénzegységben kifejezett vetülete és így a legfontosabb mőszaki információ hordozója. (Lenkey, 1975). Az értékelemzés egyik legnagyobb vívmányának sokan éppen azt tekintik, hogy a mőszaki döntések szerves részévé tette a költségeket. A költségek kellı részletességő és az ok-okozati összefüggések logikája alapján azonosítható ismerete más megfontolásból is fontos. A vállalkozások a piacgazdaságban elvileg az adott jószág árától és költségétıl függıen döntik el, hogy mennyit termeljenek. Vagyis a kínálat (termelés) a költségnövekménytıl a határköltségtıl függ (Samuelson Nordhaus, 1987). A határköltség a kibocsátás újabb egységének elıállításához szükséges többlet-, vagyis pótlólagos költség. Ennek ismerete nélkülözhetetlen minden felelıs vállalkozás legfontosabb döntéseihez. Esetünkben az ilyen megfontolások kell, hogy vezessenek bennünket például akkor, amikor újabb földterületet kívánunk fatermesztéssel hasznosítani. Az eltérı termıképességő talajokon elérhetı hozamok és a szükséges költségek változnak. Egy bizonyos határnál gyengébb termıhelyen nincs értelme erdészeti hasznosításban gondolkodni, mivel a ráfordítások nem hozzák meg a kívánt hozamot. A költségek már a tervezési folyamatnak is igen fontos részét képezik. A tervezett költségeket az jellemzi, hogy csak úgy kapjuk meg ıket, ha rendszeresen végiggondoljuk az egyes feladatok valamennyi munkamenetét és ennek megfelelıen kiküszöböljük a nem gazdaságos tényezıket. A tervezett költségek olyan egyedileg felmerülı költségek, amelyek a racionális üzemvezetésnél keletkeznek (Speidel, 1967). Az eddigiekbıl egyértelmően következik, hogy a költségszámítás mőszaki (mérnöki) feladat, ami feltételezi a termelési folyamatok pontos ismeretét. Szükséges újra felhívni a figyelmet arra, hogy valós következtetések, értékelések és azoknak a gyakorlatba történı átvitele csak akkor lehetséges, ha az erdészeti üzem sajátosságairól, folyamatairól és különleges befolyásoló tényezıirıl megalapozott ismeretek állnak rendelkezésre (Jöbstl, 1984). Az erdıgazdálkodás, de különösen az erdımővelés sajátossága, hogy a költségekkel kapcsolatos döntések legalább két idıtávlatot fognak át (Illyés, 1978, in: Keresztesi szerk.). Egyrészt az éves gazdálkodás keretében a bevételek és a költségek összevetése szolgáltatja az eredményt. Az erdımővelési beavatkozások nagy részénél a felmerülı költségek területileg elkülönülnek az árbevételektıl. Másrészt a fatermesztés korszaki jövedelmének meghatározásakor az erdımővelés költségei idıben szakadnak el a segítségükkel elért árbevételektıl. Az egy döntés, amely két idıtávra szól komoly konfliktus veszélyét is rejtheti magában. A ma megspórolt költség növeli az éves eredményt, ám néhány év (évtized) múlva a növedék kiesés és/vagy a minıségromlás miatt komoly veszteséget okozhat.

6 6 A z i dı Az erdıgazdálkodás sajátosságaiból adódóan az idınek fontos, kitüntetett szerepe van az ökonómiai elemzések során. A költségekre és a hozamokra gyakorolt hatását a kamat jeleníti meg. A kamatláb nagysága sem függetleníthetı az erdészet speciális adottságaitól. A kalkulációk során mi magunk meghatározhatjuk (viszonylag szők határok között) a kamat mértékét, amit elvárt vagy megkövetelt kamatlábnak nevezünk (Márkus-Mészáros, 1997). Ez az úgynevezett erdészeti kamatláb az esetek jelentıs részében nem éri el a pénzpiaci mőveleteknél megszokott mértéket. Az eltérés többé-kevésbé indokolható a hosszú idıszakkal, a viszonylag kis kockázattal, valamint a faanyag- egy bizonyos életkoron túli- könnyő értékesíthetıségével. A megkövetelt kamatláb tulajdonképpen egy jövedelmezıségi célkitőzést fogalmaz meg. A tényleges kamatláb a költségek és a hozamok függvényében adódik. Nagysága függ a fafajtól, a terület fatermıképességétıl, ez utóbbival szoros kapcsolatban lévı hozamoktól, a költségektıl és nem utolsó sorban a termelési ciklus hosszától. A tényleges kamatláb gyakorlatilag megegyezik a beruházás-gazdaságossági számításoknál alkalmazott belsı kamatlábbal. Mi ez utóbbi néven alkalmazzuk majd a korszaki jövedelem meghatározása során. A belsı kamatláb igen érzékenyen reagál az idıre. A befektetésünk értéke 5 % kamat mellett 22 év alatt növekszik a háromszorosára. Ugyanerre az értékre 3 % esetén 38 évet, 2 %-nál 56 évet, 1 %-nál pedig már 110 évet kell várnunk. A h o z a m o k A fatermesztés eredményeként keletkezı fatermék mennyiségét nevezzük hozamnak. Amennyiben ezt természetes egységben (m 3, tonna) vesszük számba, akkor naturális hozamról beszélünk. A naturális hozam megfelelı árral történı szorzása adja az értékben (Ft) mért hozamot. A gazdaságossági számítások során nyilván ez utóbbi formát alkalmazzuk. A faállományok értékét a fatermesztés költségeihez hasonlóan számos tényezı befolyásolja (Márkus-Mészáros, 1997). Közülük a következık a legfontosabbak. A termıhely minısége, amit a fatermési osztály mutat. Ugyanazon fafajnál a termıhely minısége jelentıs mértékben meghatározza a fatermés mennyiségét, minıségét és ezek következtében természetesen az értékét is. Minél értékesebb egy fafaj, a termıhelytıl függı értékváltozás annál nagyobb mértékő. S általában az is elmondható, hogy az értékbeni hozamok csökkenése felülmúlja a naturális egységben mért változást. Példaként bemutatjuk a nemes és az ıshonos nyárra vonatkozó konkrét adatokat (1. és 2. ábra). Az I. fatermési osztályt 100 %-nak véve a nemes nyár esetén a IV. fatermési osztály fatérfogatban 31 %-ot, értékben pedig 24 %-ot ér el. Ugyanezen adatok az ıshonos nyárnál 52 % és 50 %.

7 7 1. ábra. A nemes nyár hozamainak változása I. II. III IV. Összes fatermés az I. FTO %-ában Összes pénzbeli hozam az I. FTO %-ában 2. ábra. Az ıshonos nyár hozamainak változása I. II. III IV. V. VI. Összes fatermés az I. FTO %-ában Összes pénzbeli hozam az I. FTO %-ában

8 8 Az összefüggések ismeretében levonhatók azok a következtetések, hogy az ültetvényszerő fatermesztés céljától függıen is változhat a felhasználható földterületek köre. Ha a mennyiség (fatérfogat) áll a figyelem középpontjában akkor egy viszonylag szélesebb sávban lehet gazdaságos a fatermesztés. Amennyiben viszont értéktermelésre (pl. lemezipari rönk) törekszünk, a termıhely minıségétıl függı határok leszőkülnek. Hasonló a helyzet a fafaj választás során is. Az értékesebb fafajok esetén nagyobb mértékben csökken a jövedelmezıség a termıhely romlásával, mint a kevésbé értékeseknél. A különbözı faállomány jellemzık (minıség, átlagos átmérı, famagasság) bizonyos határok között alakíthatók az erdı kezelése során. Ennek azért van jelentısége, mert a kitermelhetı faanyag választékszerkezete és ezen keresztül az elérhetı árbevétel szorosan kötıdik ezekhez a jellemzıkhöz. A faegyedek minıségét a fafajra jellemzı sajátosságok mellett leginkább a fiatal korban elvégzett nyesésekkel tudjuk javítani. A faállomány vágáskorának második felében az ágtiszta-törzshossz árnyalása segít megakadályozni a nem kívánt oldalágak kialakulását. Erre minden esetben célszerő törekedni, mivel azonos méretekkel jellemezhetı kiváló és gyenge minıségő faállomány fajlagos (az 1m 3 -re jutó) árbevételében igen nagy különbség is elıfordul. A kitermelhetı faanyagon belül az értékesebb választékok részaránya a minıség mellett az átmérıtıl (vastagság) és a famagasságtól (hossz) is függ. Ezeket jobbára a termıhely jósága határozza meg, de az erdıkezelési beavatkozásokkal is alakítani tudjuk a szükséges növıteret. A faállomány átlagos átmérıjének növekedésével egyre nagyobb lesz az értékesebb választékok aránya és így természetesen az árbevétel is. A táblázat a jó minıségő állományokban mutatja az átmérı és az árbevétel közötti összefüggést. A fajlagos árbevétel változása az átmérı függvényében Fajlagos mellmagassági átmérı Fafaj 20 cm 30 cm 40 cm A HNY % NNY Látható, hogy az 1 m 3 -re jutó árbevétel nagymértékben függ (ugyanazon minıség mellett) a faállomány mellmagassági átmérıjétıl. Amennyiben az értéktermelés a fatermesztés elsıdleges célja, akkor ezt mindig célszerő szem elıtt tartani. A famagasság fıleg a fatérfogat mennyiségén keresztül fejti ki a hatását az értékhozamra. A teljes famagasságon belül viszont az ágtiszta törzshányadnak igen nagy a jelentısége, hiszen ez a fa legértékesebb része. A famagasság feléig esı alsó törzsrész adja a teljes fatérfogat kb. 70 %-át, viszont értékben ez az arány elérheti a 90 %-ot is. (Márkus-Mészáros, 1997). Ezért nagyon fontos a fiatalabb korban a nyesés, késıbb pedig a törzs szükségszerő árnyalása. Az erdı életkori sajátosságaiból adódón három jellemzı idıszakra oszthatjuk a teljes vágáskort. A teljes periódus elsı harmadában (erdısítés és ápolás) szinte kizárólag csak költségek merülnek fel. A középsı harmadban az erdınevelési beavatkozások (gyérítések) révén már hozamok is megjelennek, amelyek a kitermelt faanyag eladásából származnak. Az

9 9 utolsó harmadban a hozamok általában jelentısen meghaladják az aktuális költségeket. Különösen igaz ez a végvágásra. Erdısítés és ápolás Az erdısítés és ápolás fogalomkörébe tartozónak vettük az erdıtelepítést a terület (talaj) elıkészítéstıl egészen a tisztításokkal bezárólag. A természet és az ember közös munkájának eredményeként létrejövı fiatal erdı a fatermési ciklus igen jelentıs idıszaka. Az ebben a korban felmerülı költségeket: a./ természeti tényezık (termıhely, idıjárás), b./ természeti-gazdasági tényezık (pl. talajállapot), c./ és gazdasági tényezık (alkalmazott munkamódszer) befolyásolják. Amíg az a./ esetben az ember szerepe a tudomásulvétel és az alkalmazkodás lehet, addig a c./ körben lényegesen nagyobb a tudatos tevékenység költségekre gyakorolt hatása. A nehézségek ellenére a költségszámítás célja itt is az önköltség megállapítása. Ennek a célnak az elérését azonban még egyéb indokok is nehezítik: - A termıhelyi adottságoktól, az aktuális idıjárástól, a kivitelezés minıségétıl nagyban függ a pótlás mennyisége és így az erdısítés költsége is. - Az ápolások módját és mértékét hasonló tényezık határozzák meg. Ezen túl az egyes mőveletek közötti kölcsönhatás a teljes erdımővelési cikluson végigkövethetı változatosságot okoz. A talajelıkészítés módjának változásától függhet az ápolás gyakorisága. Az ültetvényszerő fatermesztés velejárója a jó minıségő szaporítóanyag, a gondos ültetés és ápolás. Az elıírások betartásának eredményeként jelentıs mértékben csökken (egyes esetekben el is maradhat) a pótlás. A szaporítóanyag formája (mag vagy csemete) szintén kihat a pótlás és az elsı egy-két év ápolási költségeire. Az erdısítésünk céljára történı szaporítóanyag vásárlás során célszerő mindig szem elıtt tartani azt, hogy a minıség alapvetıen meghatározza a leendı erdı fahozamát. Ezért különösen a magas értékő faanyag elérését célul kitőzı ültetvényszerő fatermesztés esetén fontos, hogy a minıség rovására ne spóroljunk a szaporítóanyag beszerzésénél. Az elıbbiek miatt az erdısítés folyamatát és így a költségeit is csak együtt lehet megítélni. Célszerő ezeket a beavatkozásokat erdısítési modellben összefoglalni. Az Erdészeti Tudományos Intézetben az 1960-as évek második felétıl folynak kutatások ezen a területen. Ezen idı alatt felhalmozódott adattömeg és tapasztalat alapján összeállíthatók az egyes fafajok (faállományok) erdıfelújítási, erdıtelepítési munkarendszerei. Ezekben a kalkulációkban csak a közvetlen költségek (anyag, energia, élımunka vállalkozói díja) jelennek meg. Ennek oka: - A már ismert megfontolás, miszerint ezek a költségek köthetık egyértelmően a tevékenységhez.

10 10 - Tulajdonformától és gazdálkodói szervezettıl viszonylag függetlenül a valóban szükséges ráfordításokat mutatják. A korábbi kutatási tapasztalatokat egészítették ki és aktualizálták a jelen program 4. és a 8. feladata keretében elvégzett elemzések. Ezek összesített eredményeként állnak rendelkezésre az erdısítési (erdıtelepítési) munkarendszerek a termesztési cél szerinti bontásban.

11 11 Minıségi faanyagtermesztés telepítési munkarendszerei Erdı állomány típus Minıségi fatermesztés Tölgy İshonos nyár Nemes nyár Akác Költség (eft) Tervezés (talajvizsgálat, tervdokumentáció összeállítása) Díjak, illetékek Mélyszántás cm mélyen Terület elıkészítés (tárcsázás) Szaporítóanyag Szaporítóanyag szállítása, vermelése (csem. ár 15%-a) Sorkitőzés és ültetés (20 Ft/db) Elsı kivitel összesen: Kézi sorápolás (kapálás) Gépi sorközápolás Erdıvédelmi költségek (vadriasztás, növényvédelem) Pótlás, 20 % (ültetés - 22 Ft/db) Összes költség befejezésig Befejezett ápolás, Tisztítás: Mindösszesen:

12 12 Mennyiségi faanyagtermesztés telepítési munkarendszerei Erdı állomány típus Mennyiségi fatermesztés Tölgy İshonos nyár Nemes nyár Akác Költség (eft) Tervezés (talajvizsgálat, tervdokumentáció összeállítása) Díjak, illetékek Mélyszántás cm mélyen Terület elıkészítés (tárcsázás) Szaporítóanyag Szaporítóanyag szállítása, vermelése (csem. ár 15%-a) Sorkitőzés és ültetés (20 Ft/db) Elsı kivitel összesen: Kézi sorápolás (kapálás) Gépi sorközápolás Erdıvédelmi költségek (vadriasztás, növényvédelem) Pótlás, 20 % (ültetés - 22 Ft/db) Összes költség befejezésig Befejezett ápolás, Tisztítás: Mindösszesen:

13 13 Energetikai célú faültetvények telepítési munkarendszere Erdı állomány típus Energetikai célú faültetvények Akác Akác ikersoros Nemes nyár Nemes nyár ikersoros Költség (eft) Tervezés (talajvizsgálat, tervdokumentáció összeállítása) Díjak, illetékek Mélyszántás cm mélyen Terület elıkészítés (tárcsázás) Szaporítóanyag Szaporítóanyag szállítása, vermelése (csem. ár 15%-a) Sorkitőzés és ültetés (20 Ft/db) Elsı kivitel összesen: Kézi sorápolás (kapálás) Gépi sorközápolás Erdıvédelmi költségek (vadriasztás, növényvédelem) Pótlás, 20 % (ültetés - 22 Ft/db) Összes költség befejezésig Befejezett ápolás, Tisztítás: Mindösszesen:

14 14 Az erdınevelés (Faállomány-nevelés) A gyérítéseknek (elıhasználat) nevezett erdınevelési beavatkozásoknak a legfontosabb célja a lábon maradó faállomány életfeltételeinek a javítása. Ezért az elıhasználatok során elvégzett fakitermelések gazdaságossági vizsgálatát két egymástól eltérı szempont alapján lehet elvégezni. Az egyik esetben, a tevékenység céljából kiindulva, azt látjuk, hogy az igazi hozam a faállomány értéknövekedésében testesül meg. Ehhez azonban csak évek esetleg évtizedek múlva jutunk hozzá. A megfelelı idıben és szakszerően elvégzett gyérítés az esetek döntı többségében a kamattal növelt költségeket meghaladó értéknövekedést eredményez a faállományban. Egyértelmő tehát, hogy ökonómiai szempontból is célszerő elvégezni ezt a beavatkozást. Természetesen vizsgálhatjuk az elıhasználatoknak a faállomány értékére gyakorolt azonnali hatását is. Az élıfa készlet értéke a faállomány mennyiségi és minıségi jellemzıitıl függ. Az elıbbiek közül az átlagos átmérı (a fák vastagsága) és természetesen a fatérfogat mutatja a legszorosabb összefüggést az értékkel. A minıség-érték kapcsolatot sem kell különösebben bizonygatni. Az elıhasználati fakitermelés során általában nı a visszamaradó állomány átlagos átmérıje. Ennek hatására emelkedik az 1 m 3 élıfa készlet értéke. Hasonló irányú elmozdulás történik a minıség terén is. A fajlagos (1 m 3 -re jutó) értékváltozás azonban nem tudja kompenzálni a kitermelt faanyagban megtestesülı mennyiségi változáshoz köthetı pillanatnyi értékcsökkenést. Ez azonban csak átmeneti. Az elıhasználat után a jobb minıségnek és az egyes fák nagyobb életterének köszönhetıen felgyorsul a mennyiségi és az értéknövekedés is. Néhány év után a faállomány kiheveri a beavatkozást és értéke magasabb lesz, mintha nem történt volna meg a fakitermelési beavatkozás. A gyérítések gazdaságossági megítélésének másik szempontja az elvégzett tevékenység eredményeként elérhetı árbevétel és a felmerült költségek összevetése. Ez alig különbözik bármely más, éves termelési folyamat értékelésétıl. Egyértelmő, hogy a költségek csökkentése kedvezıen befolyásolja az eredményt. Fontos szempont azonban, hogy ez az egyébként természetes törekvés nem mehet a lábon maradó faállomány kárára. Ilyen eset akkor fordul elı, ha pl. a nem kíméletes döntés és közelítés tısérüléseket okoz, ami különbözı károsítók támadási felülete lehet. Jelentısen csökkentheti a fatermesztés jövedelmét az is, ha a szükségesnél több fát vágunk ki a gyérítés során. Az így nyert minimális többlet eredmény jelentıs mértékben eltörpül az okozott kár mellett. A túlgyérített faállomány egyedeinek minısége romlik (erıs ágasodás) és a mennyiségi és értéknövekedés az optimálisnál kisebb fatérfogatra rakódik a véghasználatig hátra lévı idıben. Az árbevétel javítása a kitermelt faanyagnak, az aktuális piaci igényeknek megfelelı választékolásával és felkészítésével képzelhetı el. Tehát a kivágandó fák kijelölésénél nem az árbevételi szempontok döntenek. Végeredményben tehát a gyérítések gazdaságossági megítélésének két szempontja úgy kapcsolódik össze, hogy az alapvetı cél érdekében elvégzett beavatkozás keretfeltételt (és így korlátot) jelent az éves szemlélető ökonómiai törekvések számára.

15 15 Mindezek ellenére mindenképpen érdemes a biológiai szempontból indokolt elıhasználatokat elvégezni, hiszen a hosszú távú kedvezı hatáson túl hozzájuthatunk a fatermelés hozamának egy részéhez még a véghasználati kor elıtt. Így ezt az elınyt ökonómiai megfontolásokból is célszerő kihasználni. A véghasználati fakitermelés A fatermesztés utolsó, a leginkább várt mozzanata a véghasználat. Az erdıtelepítéssel létesített erdıkben az elsı ciklusban ez döntı többségében ültetvényszerő fatermesztésnél tarvágással történik, tehát egy idıben termeljük ki az összes fát. A véghasználat ökonómiai vizsgálata ezért a rövid távú elemzések kategóriájába tartozik. Az általános közgazdasági szemlélet itt alkalmazható a leginkább, hiszen a költségeket és a hozamokat kell összevetni különösebb egyéb szempontok figyelembe vétele nélkül. A fahasználat költségeit a terepi adottságok, a faállomány méreti, minıségi és egészségi jellemzıi, a használat módja (gyérítés vagy véghasználat), valamint az alkalmazott munkarendszer határozza meg. A fakitermeléssel érintett terület járhatósága hatással van a költségek alakulására. Nyilvánvaló, hogy a sík, nem szabdalt, gyér aljövényzető, cserjeszint nélküli erdırészletben a legkisebb a fakitermelés és az anyagmozgatás idıszükséglete és így a költsége is. Ha bármelyik jellemzı eltér ettıl, az növeli a ráfordításokat. A fák méreti, minıségi jellemzıi és az egészségi állapot a lehetséges választékok részarányát határozzák meg, és ezen keresztül hatnak a költségekre. Fontos összefüggésre mutat rá az úgynevezett tömeg/darab törvény, amely szerint minél nagyobb a bármilyen munka tárgyát képezı faanyag (1 db) térfogata (m 3 ) és így a tömege, annál kisebbek a fajlagos költségek. A minıség és az egészségi állapot romlásával nı az úgynevezett sarangolt választékok (papírfa, rostfa, tüzifa) részaránya. Ezek növelik a felkészítés és az anyagmozgatás költségeit. A fahasználati módok közül a tarvágás estén alacsonyabb a fajlagos (1 m 3 -re jutó) költség. Ez nemcsak abból adódik, hogy ennél a beavatkozásnál általában vastagabb az állomány és könnyebben kialakítható az ésszerő térbeli rend. A gyérítés fajlagos költségeit az is növeli, hogy a kivágásra jelölt fák felkeresése, a gondos, irányított döntés, a tı melletti elkészítés és az anyagmozgatás is több idıt és pénzt igényel. Jelentıs mértékben függ a fakitermelés költsége az alkalmazott munkarendszertıl is. Általában igaz, hogy a gépesítettség növelése kedvezıen hat a költségekre. Azonban a fák átlagos átmérıjéhez igazodva célszerő bizonyos kategóriákban gondolkodni. A gazdaságosan és általánosan alkalmazható munkarendszerek a következık lehetnek (Gólya J. nyomán): - fogatos, rövidfás, d 1.3. < 25 cm - mezıgazdasági traktoros, hosszúfás; d 1.3. = 25 cm 40 cm - csuklós traktoros, szálfás, d 1.3. > 40 cm Az Erdészeti Tudományos Intézet és a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdıhasználati Tanszéke több évtizedes, közös munkái alapján leszőrhetı az a tapasztalat, hogy a fahasználat költségeit legnagyobb mértékben a faállomány átlagos átmérıje és a minıség határozza meg. Az ültetvényszerően kezelt erdık esetében egy-egy konkrét erdıterületen mindkét jellemzı viszonylag nagy egyöntetőséget mutat, és ezért jó támpont a tervezés idıszakában.

16 16 Bármennyire is igaz azonban az a megállapításunk, hogy a faállomány átlagátmérıjétıl jelentıs mértékben függenek a szükséges fahasználati költségek, a gyakorlati tapasztalatok ezt nem igazolják vissza ilyen egyértelmően. Az átmérınek a költség differenciáló hatása ugyanis kisebb, mint az elvárható lenne. Ez azt jelenti, hogy a kisebb átmérıjő állományokban a fakitermelésért kifizetett költségek elmaradnak a szükséges mértéktıl, a vastag állományok esetén pedig fordított a helyzet. Reálisan kell azonban azt is látnunk, hogy a fahasználatban elérhetı jövedelmet a költségeknél lényegesen nagyobb mértékben határozza meg az árbevétel. A nemes nyár árbevételi és költség görbéi Árbevétel Fakitermelés költsége Ft/nm mellmagassági átmérı (cm) A hozamok a fajlagos (1 m 3 -re jutó) árbevételtıl és a fatermés mennyiségétıl függnek. Az elıbbit döntı mértékben a fák vastagsága, alaki jellemzıi és az egészségi állapot határozzák meg. Az összefüggés teljesen egyértelmő. Az átmérı növekedésével emelkedik az értékes választékok (rönk féleségek) részaránya és ezen keresztül az 1 m 3 -re jutó árbevétel is, feltéve, hogy ezt valamilyen fahiba (görbeség, göcs, sebhely, stb) nem módosítja. Eltér ettıl az a helyzet, amikor a fatermesztés célja a tömeg választékok termelése. Ebben az esetben a szükséges átmérı határok elérése elegendı az eredményességhez (pl. papírfa termelés). Még kevesebb követelményt támasztunk az energetikai erdık esetében. Itt a fatermés (dendromassza) mennyiségétıl függ csak az elérhetı árbevétel. Az összes fatermés növelése természetesen minden helyzetben kedvezıen hat a hozamokra. A fahasználati költség-hozam összefüggések hatása érzékletesen jelenik meg egy-egy fafajon belül a fatermési osztályok változásánál. Az egyre romló fatermıképesség (az I. FTO-tól a VI. FTO felé haladva) együtt jár az átmérı és a teljes fatermés csökkenésével. Ha eltekintünk a minıség hatásától, akkor is egyértelmő, hogy a gyengébb termıhely lényegesen alacsonyabb árbevételt biztosít. Az összefüggéseket szemlélteti a táblázat, amely az egyik alföldi állami erdıgazdaság adatai alapján készült zömében nem ültetvényszerően kezelt erdıkre, ezért az adatok csak

17 17 tájékoztató jellegőek. Az átmérıtıl függı tendencia viszont egyértelmően látható és igaz minden erdıre. A fahasználat költségei és hozamai (Forrás: Rumpf-Gólya 2002). Fafaj Nemes nyár Átmérı Hozam Költség Eredmény cm Ft/nm 3 Ft/nm 3 Ft/nm Magyarázat: nm 3 = nettó m 3 a fakitermelés után felkészített primer (az értékesíthetı, piacképes) választékok összes térfogata. A törvényszerőségek ismerete hasznos információ a fatermesztési cél meghatározásához, és nélkülözhetetlen a megbízható, megalapozott tervezéshez. Az üzemtervi adatok és/vagy a következı évi fakitermelési terv elıkészítése során elvégzett fatérfogat becslések szolgáltatják a tervezéshez a naturális alapokat. Az átmérıhöz kötött költség-hozam értékek ismeretében elfogadható biztonsággal megadható a várható fahasználati eredmény. Kármegelızés és kárelhárítás hatása az eredményességre Az erdıt különbözı hatások érik a környezet részérıl. Ezeknek a hatásoknak egy része ökonómiai szempontból is érzékelhetı változást okoz. Az ellenük való védekezés vagy nem lehetséges, vagy meglehetısen költséges. Ezzel a helyzettel azért kell tisztában lennünk, mert ez növeli a fatermesztés kockázatát. Az élettelen környezeti tényezık, mint károkozók kiiktatása lehetetlen. A hımérsékleti szélsıségek, a csapadék különbözı formái (hó, ónos esı, jég, zúzmara), a víztöbblet és hiány, az erıs szél, az imisszió (káros anyag elnyelés) és tőz elleni védekezés lehetıségei igen korlátozottak. Valamelyest csökkenti a veszélyt a tőzpászták készítése és tisztántartása, csemetekorban a védıvetés (rozs) alkalmazása, erdıszegély kialakítása, a gépjármővel (tőzoltó autó) való megközelítés biztosítása. Ezek természetesen mind növelik a fatermesztés költségeit. Ha már bekövetkezett a kár, a lehetı leggyorsabb kármentés (pl. idı elıtti kitermelés) az egyetlen lehetıség, még akkor is, ha ez eredmény kiesést okoz. Az élıvilág kártételei elleni védekezés terén már nagyobbak a lehetıségek. A gomba- és rovarkárok vegyszeres védekezéssel többnyire elkerülhetık, vagy jelentısen csökkenthetık. Persze mindez többlet költséget okoz. A vadászható vadfajok által okozott erdei vadkár viszont lényegesen nagyobb és nehezebben megoldható probléma. A mai magyarországi vadlétszám mellett egyetlen lehetıség a fák egyedi vagy területi védelme. A különbözı eszközök alkalmazása több tíz százalékkal is növelheti az erdıfelújítás költségeit. A bekövetkezett vadkár 95 %-a elvileg áthárítható az adott területen vadászatra jogosult szervezetre. Az elvi lehetıség viszont csak akkor válik gyakorlattá, ha a kár reális nagyságát szakértı számszerősíti. Erre lehetıséget ad az a

18 18 módszer, amelyet a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdıvagyon-gazdálkodási Intézete fejlesztett ki az ERTI-vel közösen. A FATERMESZTÉSI MODELLEK A fatermesztés gazdaságosságának a megítéléséhez a legpontosabb és leginkább használható információt, a fatermesztés ökonómiai modelljei nyújtják. Ezek a modellek egy meghatározott idıszak ár- és költség szintjén bemutatják egy-egy fafaj termesztésének költségeit és hozamait, az erdısítés megkezdésétıl egészen a véghasználati fakitermelésig. A fatermesztés ökonómiai modelljének a felépítése A teljes termelési ciklust magába foglaló komplex ökonómiai modellek három rész összeépítésébıl adódnak. Az idırendbe szedett erdımővelési, erdınevelési beavatkozások jelentik az elsı részt. A második a fatermés modellje, amely az egyes használatokból nyerhetı fatérfogatot és annak jellemzı paramétereit (átmérı, minıség, választék-szerkezet) tartalmazza. A harmadik teszi teljessé a modellt azzal, hogy megadja az elızı kettıhöz köthetı költség- és pénzben kifejezett hozam adatokat. Az akác minıségi fatermesztés példáján mutatjuk be a komplex fatermesztési modell összeállításának folyamatát. Az erdımővelési tevékenységet és költségeit a korábban már tárgyalt módon vehetjük figyelembe. Az ökonómiai modell összeállítása során általában nem differenciáljuk ezeket a költségeket a fatermési osztályok szerint. A gyakorlatban ugyanis számos tényezı következményeként szinte területenként eltérı a szükséges ráfordítások nagysága. Az erdıtelepítés költségei: Fatermési osztály I. II. III. IV. V. VI. eft/ha Ezek az értékek kerülnek a komplex fatermesztési modellbe. A fatermesztési osztályonként összeállított modellek kummuláltan mutatják a termıhelyi jellemzık hatását az elérhetı hozamokra és költségekre. Az erdınevelési és véghasználati fakitermelések naturális adatait (mennyiség és vastagság, valamint a faállomány kora a beavatkozás idején) az erdınevelési modellekbıl és a fatermési táblákból kapjuk meg. Az utóbbiak elegyetlen, azonos eredető, egykorú faállományok fatérfogatát mutatják az állomány életkorának és a fatermési osztályának (FTO) a függvényében. Ezért jól használhatók az ültetvényszerő fatermesztés modellezésére.

19 19 A nevelési modellek és fatermési táblák alapján az akác fatermése a következıképp alakul: FTO A beavatkozás A kitermelt fatérfogat módja ideje átlagos átmérıje mennyisége év cm brm 3 I. TKGY TKGY NFGY VH Összesen: 542 II. III. IV. TKGY NFGY VH Összesen: 425 TKGY NFGY VH Összesen: 350 TKGY VH Összesen: 265 V. VH VI. VH Forrás: Rédei: Akácosok fatermesztési modellje Megjegyzés: TKGY NFGY VH = törzskiválasztó gyérítés = növedékfokozó gyérítés = véghasználat A kitermelt fatérfogat átlagos átmérıjére azért van szükségünk, mert alapvetıen ez határozza meg az 1 bruttó m 3 -re jutó hozamot és a költséget. A fakitermelés költség-hozam számítás módszerét részletesen nem ismertetjük. A legfontosabb jellemzıje ennek az, hogy a faállomány átlagos átmérıjéhez köthetı egy választék szerkezet, amely alapvetıen meghatározza az elérhetı pénzügyi hozam és a fahasználati költségek nagyságát. A 2007-ben végzett országos adatgyőjtés (állami erdıgazdálkodás) adataira építve végeztük el az értékelést. Az elızı táblázatot ennek alapján kiegészíthetjük. Részletesen az I. FTO példáján mutatjuk be a módszert:

20 20 I. FTO Idı Átmérı Mennyiség Árbevétel Költség Jövedelem beavatkozás év cm brm 3 Ft/brm 3 eft/ha Ft/brm 3 eft/ha eft/ha TKGY TKGY NFGY VH Összesen: A többi fatermési osztályra is hasonló számítás készült. Ezek alapján a fakitermelés költségei és hozamai az alábbiak szerint alakulnak: FTO I. II. III. IV. V. VI. Hozam (eft/ha) Költség (eft/ha) Megismerve a fatermesztés összes költségét és hozamát, összeállíthatjuk a célul kitőzött komplex modellt.

21 21 Az Akác korszaki jövedelme Erdıtelepítés, minıségi fatermesztés Fatermési osztályok I. II. III IV. V. VI. Véghasználati kor év Összes fatermés (tisztítás nélkül) Hozam: Fahasználati árbevétel brm 3 /ha eft/ha Erdıtelepítési költségek Fahasználati költségek eft/ha Összes költség Korszaki jövedelem eft/ha Éves átlagos jövedelem eft/ha/év 67,2 56,9 53,1 33,6 18,0-3,7 A táblázatban a korszaki jövedelem értelemszerően a hozam és az összes költség különbözetét jelenti. Az éves átlagos jövedelem az elıbbinek a véghasználati korral jellemzett idıszak egy évére számított átlagos értékét mutatja. A korábbiakban már szó volt arról, hogy a különbözı vágáskorral kezelt faállomány jövedelmezıségét a belsı kamatláb segítségével hasonlíthatjuk össze. A számítást az I. FTO alapján mutatjuk be. A különbözı idıpontban felmerült és az erdısítés kezdetére diszkontált fahasználati jövedelmek és erdımővelési költségek éppen a belsı kamatláb (mint diszkont tényezı) mellett adnak azonos értéket, így az összevetés eredménye: 0 1,0x ,0 x ,0x ,0x ,0x ,0x = 0 Az egyenlet megoldása az x-re (ami a belsı kamatláb) = 6,87 %. A többi fatermési osztályra is hasonló számítás készült. Ezek után az akác teljes komplex fatermési modellje az alábbi:

22 22 Az Akác korszaki jövedelme Erdıtelepítés, minıségi fatermesztés Fatermési osztályok I. II. III IV. V. VI. Véghasználati kor év Összes fatermés (tisztítás nélkül) Hozam: Fahasználati árbevétel brm 3 /ha eft/ha Erdıtelepítési költségek Fahasználati költségek eft/ha Összes költség Korszaki jövedelem eft/ha Éves átlagos jövedelem eft/ha/év 67,2 56,9 53,1 33,6 18,0-3,7 Belsı kamatláb % 6,87 6,55 6,71 5,01 3,49-1,21 A modellbıl egyértelmően kitőnik, hogy a fatermési osztály romlásával elég jelentısen csökken az elérhetı jövedelem. Az elsı három fatermési osztállyal jellemezhetı termıhelyeken a kedvezı termıhelyi tényezıknek köszönhetıen egyértelmően gazdaságos az akác minıségi faanyag termesztés. Amint korábban már szó volt róla, az aktuális idıjárás különösen fiatal korban jelentıs mértékben befolyásolhatja a költségeket, és a hozamokat is. E miatt már az V. fatermési osztályú területeken is közelíthet a 0-hoz a korszaki jövedelem. A IV. fatermési osztály határeset. A gazdaságossági számítások tehát alátámasztották azt a korábban is megfogalmazott véleményünket, hogy minıségi fatermesztést csak a jó (I-III FTO) termıhelyeken érdemes célul kitőzni. A hasonló elvek alapján összeállított többi modell számítás végeredménye a táblázatokban láthatók:

23 23 Akác korszaki jövedelme Erdıtelepítés, mennyiségi fatermesztés Fatermési osztályok I. II. III IV. V. VI. Véghasználati kor év Összes fatermés (tisztítás nélkül) Hozam: Fahasználati árbevétel brm 3 /ha eft/ha Erdıtelepítési költségek Fahasználati költségek eft/ha Összes költség Korszaki jövedelem eft/ha Éves átlagos jövedelem eft/ha/év 61,5 47,7 37,8 26,8 17,1-05 Belsı kamatláb % 6,69 6,24 5,62 4,64 3,74-0,13 Az akác mennyiségi fatermesztés csak a leggyengébb (V, VI, FTO) termıhelyeken gazdaságossabb, a minıséginél. A negatív belsı kamatláb mindkét esetben az akác fatermesztés elkerülésére figyelmeztet. A jó termıhelyen (I-III FTO) a minıségi fatermesztés stabil jövedelmezıséget mutat. A szigorúan monoton csökkenı jövedelem ellenére ez a rövidülı fatermesztési idıszakoknak köszönhetı.

24 24 Kocsányos tölgy korszaki jövedelme Erdıtelepítés, minıségi fatermesztés Fatermési osztályok I. II. III IV. V. VI. Véghasználati kor év Összes fatermés (tisztítás nélkül) Hozam: Fahasználati árbevétel brm 3 /ha eft/ha Erdıtelepítési költségek Fahasználati költségek eft/ha Összes költség Korszaki jövedelem eft/ha Éves átlagos jövedelem eft/ha/év 66,6 44,2 32,8 16,8 8,1-4,0 Belsı kamatláb % 2,45 2,03 1,77 1,23 0,75-0,61 Az akácnál lényegesen magasabb korszaki jövedelem ellenére a jövedelmezıséget jellemzı belsı kamatláb igen alacsony. Ez egyértelmően a hosszú vágásforduló rovására írható. Tisztán gazdasági megfontolásokból tehát kocsányos tölggyel csak abban az esetben éri meg erdıt létesíteni, ha hosszú ideig (legalább év) tudjuk nélkülözni a befektetett tıkét. További feltétel az, hogy elegendı erdısítendı terület áll rendelkezésre ( ha) egy késıbbi kedvezı korosztály szerkezet kialakítására.

25 25 Kocsányos tölgy korszaki jövedelme Erdıtelepítés, mennyiségi fatermesztés Fatermési osztályok I. II. III IV. V. VI. Véghasználati kor év Összes fatermés (tisztítás nélkül) Hozam: Fahasználati árbevétel brm 3 /ha eft/ha Erdıtelepítési költségek Fahasználati költségek eft/ha Összes költség Korszaki jövedelem eft/ha Éves átlagos jövedelem eft/ha/év 28,9 18,0 12,5 10,6 6,5 1,9 Belsı kamatláb % 2,14 1,53 1,17 1,06 0,68 0,23 Az alacsony jövedelmezıség miatt a kocsányos tölgy alkalmatlan a mennyiségi fatermesztésre.

26 26 Nemes nyár korszaki jövedelme Erdıtelepítés (4m x 4m ültetési hálózat), minıségi faanyagtermesztés Fatermési osztályok I. II. III IV. Véghasználati kor év Összes fatermés (tisztítás nélkül) Hozam: Fahasználati árbevétel brm 3 /ha eft/ha Erdıtelepítési költségek Fahasználati költségek eft/ha Összes költség Korszaki jövedelem eft/ha Éves átlagos jövedelem eft/ha/év 83,5 46,5 38,6 7,6 Belsı kamatláb % 11,34 8,45 8,06 2,51 Látható, hogy csak a jó, jó-közepes termıhelyeken van értelme felhasználni a minıségi fatermesztés magasabb költségeit.

27 27 Nemes nyár korszaki jövedelme Erdıtelepítés (4m x 4m ültetési hálózat), mennyiségi faanyagtermesztés Fatermési osztályok I. II. III IV. Véghasználati kor év Összes fatermés (tisztítás nélkül) Hozam: Fahasználati árbevétel brm 3 /ha eft/ha Erdıtelepítési költségek Fahasználati költségek eft/ha Összes költség Korszaki jövedelem eft/ha Éves átlagos jövedelem eft/ha/év 28,3 16,4 6,3 1,4 Belsı kamatláb % 7,59 5,27 2,69 0,66 Egyértelmő, hogy a nemes nyárral mennyiségi faanyagtermesztés tisztán gazdasági megfontolásokból nem ajánlható. Közel azonos vágásfordulóval a minıségi fatermesztés lényegesen nagyobb jövedelmet biztosít.

Divatos termék-e a kondenzációs kazán?

Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Mai valóságunkat egyre inkább áthatja az internet. Nem csak a hírvilág, a politika, az általános mőveltség szerzésének része, hanem szakmai-tudományos területeken

Részletesebben

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat

Részletesebben

A termıföld és mezıgazdasági területek értékelése

A termıföld és mezıgazdasági területek értékelése A termıföld és mezıgazdasági területek értékelése EUFIM minısítésre felkészítı továbbképzés elıadása Dr. Berdár Béla A termıföld jellemzıi A föld alapvetı funkciói: A nemzet létezésének alapja, benne ölt

Részletesebben

A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Pályázati felhívása

A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Pályázati felhívása A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Pályázati felhívása Az erdık közjóléti célú védelmét és bıvítését szolgáló feladatok ellátásának csekély összegő (de minimis) támogatásáról szóló 112/2008.

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

Talaj - talajvédelem

Talaj - talajvédelem Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma:

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

Fehérnyárak vizsgálata Tompa város központi közparkjában

Fehérnyárak vizsgálata Tompa város központi közparkjában Szakvélemény Fehérnyárak vizsgálata Tompa város központi közparkjában Készült Tompa Város Polgármesteri Hivatal megbízásából 2009. június Készült 2 eredeti példányban. Ez a számú példány. Tartalom 1. Elızmények

Részletesebben

I. A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ

I. A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ Az Eötvös Károly Intézet véleménye az elektronikus közszolgáltatásról szóló T/6767. számú törvényjavaslatról és az ahhoz benyújtott módosító javaslatokról Az alábbi szakvélemény a vizsgált rendelkezéseket

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális

Részletesebben

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának

Részletesebben

egységes szerkezetbe foglalt RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓJA Alapkezelı: QUAESTOR Befektetési Alapkezelı ZRt. 1132 Budapest, Váci út 30.

egységes szerkezetbe foglalt RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓJA Alapkezelı: QUAESTOR Befektetési Alapkezelı ZRt. 1132 Budapest, Váci út 30. A Aranytallér Vegyes Nyíltvégő Értékpapír Befektetési Alap Borostyán Kötvény Nyíltvégő Értékpapír Befektetési Alap Deviza Nyíltvégő Értékpapír Befektetési Alap Kurázsi Pénzpiaci Nyíltvégő Értékpapír Befektetési

Részletesebben

Ingatlanfinanszírozás és befektetés

Ingatlanfinanszírozás és befektetés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanmenedzser 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanfinanszírozás és befektetés 5. Befektetések értékelése, ingatlanbefektetések

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

ALTERNATÍVÁJA-E MA A NÖVÉNYI BIOMASSZA A SZÉNNEK A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSÉBEN?

ALTERNATÍVÁJA-E MA A NÖVÉNYI BIOMASSZA A SZÉNNEK A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSÉBEN? ALTERNATÍVÁJA-E MA A NÖVÉNYI BIOMASSZA A SZÉNNEK A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSÉBEN? Molnár József Dr. egyetemi docens Miskolci Egyetem, Bányászati és Geotechnikai Intézet e-mail: bgtmj@uni-miskolc.hu A magyarországi,

Részletesebben

Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu

Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 2013. december 31. A Hitelintézetek nyilvánosságra

Részletesebben

Ingatlanvagyon-értékelırtékel. és közvetítı szakképzés. Számviteli alapismeretek 1.

Ingatlanvagyon-értékelırtékel. és közvetítı szakképzés. Számviteli alapismeretek 1. Ingatlanvagyon-értékelırtékel és közvetítı szakképzés Számviteli alapismeretek 1. Számvitel feladatai 1) Tájékoztatás Belsı felhasználók tájékoztatása:» Menedzser tájékoztatása,» Dolgozók tájékoztatása,

Részletesebben

a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról Budapest, 2009. szeptember

a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról Budapest, 2009. szeptember FÖLDMŐVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER Ügyiratszám: 29422/4/2009. ELİTERJESZTÉS a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó

T á j é k o z t a t ó Közoktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata Salgótarján, Kassai Sor 2. Tel.: 32/423-227, 423-228 Fax: 32/423-238 E-mail: oigsz@mail.globonet.hu T á j é k o z t a t ó a közoktatási intézmények takarítási,

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

GYAKORLÓ PÉLDÁK A KÖZBESZERZÉSI REFERENS KÉPZÉSHEZ

GYAKORLÓ PÉLDÁK A KÖZBESZERZÉSI REFERENS KÉPZÉSHEZ 1. Közgazdaságtan teszt kérdések: GYAKORLÓ PÉLDÁK A KÖZBESZERZÉSI REFERENS KÉPZÉSHEZ 1. Szükséglet a. azt jelenti, hogy a gazdasági szereplık igényei végtelenek b. hiányérzet, amely cselekvést vált ki

Részletesebben

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója 2013. november Alapadatok a Társaságról A Társaság cégneve: VISONKA Takarmánykeverı Szolgáltató

Részletesebben

ALAPTÁJÉKOZTATÓ. QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó

ALAPTÁJÉKOZTATÓ. QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó ALAPTÁJÉKOZTATÓ QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó 50 milliárd forint keretösszegő 2008-2009. évi Kötvényprogramjáról Forgalmazó: QUAESTOR

Részletesebben

1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet ALAPELVEK

1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet ALAPELVEK Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok közterhekhez való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségébıl kiindulva az Országgyőlés a következı törvényt alkotja: ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 80 Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez 1 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez Változatelemzés, pénzügyi elemzés, közgazdasági költség-haszon

Részletesebben

6/K/2007. számú HATÁROZATA

6/K/2007. számú HATÁROZATA Tartalom: A Kép- 6/K/2007. számú HATÁROZATA 1 Az Egyesület közgyőlése az Egyesület 2006. évi közhasznúsági beszámolóját az alábbi tartalommal, egyhangú igen szavazatokkal elfogadja: A Kép- 2006. évre vonatkozó

Részletesebben

σhúzó,n/mm 2 εny A FA HAJLÍTÁSA

σhúzó,n/mm 2 εny A FA HAJLÍTÁSA A FA HAJLÍTÁSA A fa hajlítása a fa megmunkálásának egyik igen fontos módja. A hajlítás legfıbb elınye az anyagmegtakarítás, mivel az íves alkatrészek elıállításánál a kisebb keresztmetszeti méretek mellett

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET A Primor Audit Kft. 2013. évi BESZÁMOLÓJÁHOZ

KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET A Primor Audit Kft. 2013. évi BESZÁMOLÓJÁHOZ KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET A Primor Audit Kft. 2013. évi BESZÁMOLÓJÁHOZ I. Általános rész I/1. A vállalkozás bemutatása 1. A cég elnevezése: Primor Audit Könyvelı és Könyvvizsgáló Korlátolt Felelısségő Társaság

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET PÁROLGÁS A párolgás halmazállapot-változás, amelyhez az energiát a felszín által elnyelt napsugárzási

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági

Részletesebben

Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez KVVM FI

Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez KVVM FI Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 0 KVVM FI Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez Változatelemzés,

Részletesebben

II. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési és Stratégiai Terv (2007-2013) által támogatott fejlesztési irányok... 194 A horizontális politikák:...

II. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési és Stratégiai Terv (2007-2013) által támogatott fejlesztési irányok... 194 A horizontális politikák:... Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 BEVEZETÉS... 7 A TERÜLETI ALAPON SZERVEZETT GAZDASÁG STRUKTÚRÁJA... 15 1. Bevezetés... 15 2. A területi rendszerő gazdaság irányításának alapjai... 16 3. A területi

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes

Részletesebben

MIT FIZET A RÉVÉSZ? Bizalmas! Készítette: Dr. Nagy Miklós, ügyvezetı igazgató. 2008. május. Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ

MIT FIZET A RÉVÉSZ? Bizalmas! Készítette: Dr. Nagy Miklós, ügyvezetı igazgató. 2008. május. Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ MIT FIZET A RÉVÉSZ? Bizalmas! Készítette: Dr. Nagy Miklós, ügyvezetı igazgató 2008. május 1072 Budapest VII., Rákóczi út 18. Levélcím: 1364 Budapest 4. Pf. 226.

Részletesebben

Kutatási Összefoglaló Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megyei munkaügyi központjainak és helyi kirendeltségeinek kapacitás felmérése

Kutatási Összefoglaló Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megyei munkaügyi központjainak és helyi kirendeltségeinek kapacitás felmérése Kutatási Összefoglaló Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megyei munkaügyi központjainak és helyi kirendeltségeinek kapacitás felmérése Verzió: 3.0 Készítette: Vialto Consulting Dátum: 2011. 05. 25. Tartalomjegyzék

Részletesebben

REGIONÁLIS- ÉS VÁROSGAZDASÁGTAN

REGIONÁLIS- ÉS VÁROSGAZDASÁGTAN SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS GAZDASÁGTANI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI INTÉZET REGIONÁLIS- ÉS VÁROSGAZDASÁGTAN (AJÁNLOTT SZAKIRODALOM MSC HALLGATÓK SZÁMÁRA) SZERKESZTETTE:

Részletesebben

A pályázat: Tanyagondnoki Szolgálat fejlesztése

A pályázat: Tanyagondnoki Szolgálat fejlesztése Szentes Város Önkormányzat Polgármestere 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Pf.: 58. C-15038-7/2012. Témafelelıs: Lencséné Szalontai Mária Korom Pál Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testülete Tárgy: A Vidékfejlesztési

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Rab Henriett: 1 A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Bevezetés A piacgazdaság viszonyai között a munkaerı-kereslet és-kínálat viszonyai általában nincsenek összhangban

Részletesebben

HATÁROZATOT: a Techcon Kft. (továbbiakban: Engedélyes) Polgár Regionális gumihasznosító kiserımő

HATÁROZATOT: a Techcon Kft. (továbbiakban: Engedélyes) Polgár Regionális gumihasznosító kiserımő 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: ES-142/07 ÜGYINTÉZİ: Slenker Endre TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7773 TELEFAX: 06-1-459-7766; 06-1-459-7764 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; slenkere@eh.gov.hu HATÁROZAT

Részletesebben

SZÜKSÉGLET, IGÉNY, MOTIVÁCIÓ

SZÜKSÉGLET, IGÉNY, MOTIVÁCIÓ A gazdálkodás alapjai TÉMAKÖR TARTALMA - Gazdálkodás - Javak, szolgáltatások, szükségletek - Gazdasági körfolyamat GAZDÁLKODÁS Olyan céltudatos emberi tevékenység, amely során az anyagi javakat ésszerően

Részletesebben

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK Innovációs Kompetencia Kisokos A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre INNONET Innovációs és Technológiai

Részletesebben

ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT

ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT 2006 El. I. D. 17. ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT PÉCSI ÍTÉLİTÁBLA P É C S ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Érvényes: 2004. január 1.-tıl 2 E L İ S Z Ó Az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési

Részletesebben

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk

Részletesebben

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I.

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. CÍMLAP (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. Impresszum, azonosító 2 Tartalomjegyzék ELİSZÓ... 7 1 A TUDÁSMENEDZSMENT SZEREPE A SZERVEZETEKBEN... 9 1.1 TÉZISEK...

Részletesebben

Legfelsıbb Bíróság 17. számú IRÁNYELV a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról 1

Legfelsıbb Bíróság 17. számú IRÁNYELV a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról 1 I Legfelsıbb Bíróság 17. számú IRÁNYELV a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról 1 A család és ezen belül elsısorban a gyermek sokoldalú védelme olyan alapvetı követelmény, amelyet a társadalom

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS az Európai Parlament által 2014. április 17-én a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló,

Részletesebben

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3.

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. 1 2. 1. 4. JELENLEGI HELYZET A települési szennyvíziszap Magyarországi mennyisége évente megközelítıen 700.000 tonna Ennek 25-30%-a szárazanyag

Részletesebben

5.1. GERENDÁS FÖDÉMEK KIALAKÍTÁSA, TERVEZÉSI ELVEI

5.1. GERENDÁS FÖDÉMEK KIALAKÍTÁSA, TERVEZÉSI ELVEI 5. FÖDÉMEK TERVEZÉSE 5.1. GERENDÁS FÖDÉMEK KIALAKÍTÁSA, TERVEZÉSI ELVEI Az alábbiakban az Épületszerkezettan 2. c. tárgy tanmenetének megfelelıen a teljes keresztmetszetben, ill. félig elıregyártott vb.

Részletesebben

KIEGÉSZÍTİ AUTOMATIKA SZIKVÍZPALACKOZÓ BERENDEZÉSEKHEZ

KIEGÉSZÍTİ AUTOMATIKA SZIKVÍZPALACKOZÓ BERENDEZÉSEKHEZ KIEGÉSZÍTİ AUTOMATIKA SZIKVÍZPALACKOZÓ BERENDEZÉSEKHEZ A találmány tárgya kiegészítı automatika szikvízpalackozó berendezésekhez. A találmány szerinti automatikának szelepe, nyomástávadója és mikrovezérlı

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Pécs, 2003. február 14. Dr. Iványi Ildikó igazgató Tartalomjegyzék I. A JELENTÉS ÉRTÉKELİ TÁBLÁZATAI II. EGYES TÁBLÁZATOKHOZ FŐZÖTT

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK

Részletesebben

Bács-Kiskun Megyei Földhivatal. 2008. évi szöveges beszámolója

Bács-Kiskun Megyei Földhivatal. 2008. évi szöveges beszámolója 6000 Kecskemét, Nagykırösi u. 32 Tel: 76/481-045, Fax: 76/481-450 Szám: 28.088/20/2009 Bács-Kiskun Megyei Földhivatal 2008. évi szöveges beszámolója 1. FELADATKÖR, SZAKMAI TEVÉKENYSÉG Bács-Kiskun Megyei

Részletesebben

11.6.2010 A7-0109/ 001-249. MÓDOSÍTÁSOK 001-249 elıterjesztette: Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

11.6.2010 A7-0109/ 001-249. MÓDOSÍTÁSOK 001-249 elıterjesztette: Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 11.6.2010 A7-0109/ 001-249 MÓDOSÍTÁSOK 001-249 elıterjesztette: Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság Jelentés Renate Sommer A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatása

Részletesebben

s z o l g á l t a t á s i i r o d a

s z o l g á l t a t á s i i r o d a s z o l g á l t a t á s i i r o d a Ügyszám: Vj-162/2006/006. A Gazdasági Versenyhivatal a Dr. Kézdi Ügyvédi Iroda (ügyintézı: dr. K. A.) által képviselt Fıvárosi Közterületi Parkolási Társulás eljárás

Részletesebben

BAKONYI ERİMŐ ZRT. AJKA KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET 2009.

BAKONYI ERİMŐ ZRT. AJKA KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET 2009. BAKONYI ERİMŐ ZRT. AJKA KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET 2009. I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A vállalkozás bemutatása A Bakonyi Erımő Zártkörően Mőködı Részvénytársaság az Állami Vagyonügynökség által 1992. január 1-vel alapított

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓJA

RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓJA által kezelt PLATINA ALFA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP* PLATINA BÉTA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP* PLATINA GAMMA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP* PLATINA DELTA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP* PLATINA

Részletesebben

A 40/2012. (VIII. 13.) BM 7/2006. (V. 24.) TNM

A 40/2012. (VIII. 13.) BM 7/2006. (V. 24.) TNM A belügyminiszter 40/2012. (VIII. 13.) BM rendelete az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 107. szám

Részletesebben

Szabályozási irányok 2. változat a szélsıséges idıjárás hatásának kezelésére a Garantált szolgáltatás keretében

Szabályozási irányok 2. változat a szélsıséges idıjárás hatásának kezelésére a Garantált szolgáltatás keretében Magyar Energia Hivatal Tervezet 091020 Szabályozási irányok 2. változat a szélsıséges idıjárás hatásának kezelésére a Garantált szolgáltatás keretében A Hivatal hozzászólás céljából 2009. szeptember 21-i

Részletesebben

KOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN

KOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN KOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN Az elmúlt évtizedben a Magyar Határırség történetében soha nem látott szervezeti korszerősítés

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezetgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC A sztratoszférikus ózonnal kapcsolatos probléma és

Részletesebben

SZÁMLAREND Módosításának egységes keretbe foglalása

SZÁMLAREND Módosításának egységes keretbe foglalása GERJE-FORRÁ FORRÁS Természetvédelmi, Környezetvédı Nonprofit Kft. 2721 Pilis, Rákóczi út 67.. Tel: 29/496-768; Fax: 29/496-728 E-mail: gerjeforras@freemail.hu A 2006.02.10-én elfogadott SZÁMLAREND Módosításának

Részletesebben

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Készítette: Andráska Zsófia 2007. június 27. I. A PROGRAM CÉLJA A 2003. évi CXXV. törvényben leírtakhoz hően az Esélyegyenlıségi Program célja a lakosságot,

Részletesebben

INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA

INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA Innovatív ötletek megvalósítása INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA tanácsadó füzet Megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv, különös tekintettel a pénzügyi tervezésre A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati

Részletesebben

ÉS ÁGAZATI EREDMÉNY DIFFERENCIÁLTSÁGA UDOVECZ GÁBOR dr. KERTÉSZ RÓBERT BÉLÁDI KATALIN dr.

ÉS ÁGAZATI EREDMÉNY DIFFERENCIÁLTSÁGA UDOVECZ GÁBOR dr. KERTÉSZ RÓBERT BÉLÁDI KATALIN dr. DIFFERENTIATION OF COSTS AND RETURNS IN AGRICULTURAL BRANCHES UDOVECZ, GÁBOR KERTÉSZ, RÓBERT BÉLÁDI, KATALIN Keywords: median costs and scatter, market dominating farms, investment return ratio, differentiation

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/11435. számú országgyőlési határozati javaslat a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a Magyar Köztársaságban élı szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban

Részletesebben

SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI TÁJÉKOZTATÓJA A 2013. PÉNZÜGYI ÉVRE 2014. június A Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének

Részletesebben

BAKONYI ERİMŐ ZRT. AJKA KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET 2008.

BAKONYI ERİMŐ ZRT. AJKA KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET 2008. BAKONYI ERİMŐ ZRT. AJKA KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET 2008. I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A vállalkozás bemutatása A Bakonyi Erımő Zártkörően Mőködı Részvénytársaság az Állami Vagyonügynökség által 1992. január 1-vel alapított

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKAT ALKALMAZÓ KÖZEL NULLA ENERGIAFOGYASZTÁSÚ ÉPÜLETEK KÖVETELMÉNYRENDSZERE

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKAT ALKALMAZÓ KÖZEL NULLA ENERGIAFOGYASZTÁSÚ ÉPÜLETEK KÖVETELMÉNYRENDSZERE A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKAT ALKALMAZÓ KÖZEL NULLA ENERGIAFOGYASZTÁSÚ ÉPÜLETEK KÖVETELMÉNYRENDSZERE KÉSZÜLT A BELÜGYMINISZTÉRIUM MEGBÍZÁSÁBÓL A DEBRECENI EGYETEM MŐSZAKI KAR ÉPÜLETGÉPÉSZETI ÉS LÉTESÍTMÉNYMÉRNÖKI

Részletesebben

és közvetítı szakképzés Ingatlanvagyon-értékelırtékel

és közvetítı szakképzés Ingatlanvagyon-értékelırtékel Ingatlanvagyon-értékelırtékel és közvetítı szakképzés Számviteli alapismeretek 1. Harnos Lászlóné Számvitel feladatai 1) Tájékoztatás Belsı felhasználók tájékoztatása:» Menedzser tájékoztatása,» Dolgozók

Részletesebben

Dombóvár és térsége ivóvízminıség javító programja

Dombóvár és térsége ivóvízminıség javító programja Ivóvízminıség javítása kétfordulós pályázati konstrukció KEOP-2009-1.3.0 Dombóvár és térsége ivóvízminıség javító programja ELİZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY A projektek az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 35. Tel.: 283-0203 Fax:283-0203/117 Postacím: 1725 Budapest, Pf. 84 www.sisy.hu A KÖZALKALMAZOTTAK

Részletesebben

A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota ) 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet

A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota ) 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota ) 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról A környezet védelmének

Részletesebben

TERMOELEM-HİMÉRİK (Elméleti összefoglaló)

TERMOELEM-HİMÉRİK (Elméleti összefoglaló) Alapfogalmak, meghatározások TERMOELEM-HİMÉRİK (Elméleti összefoglaló) A termoelektromos átalakítók hımérsékletkülönbség hatására villamos feszültséget szolgáltatnak. Ezért a termoelektromos jelátalakítók

Részletesebben

ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK ÉS SZÁMÍTÓGÉPEK BIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK ÉS SZÁMÍTÓGÉPEK BIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK ÉS SZÁMÍTÓGÉPEK BIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI A Garancia Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) az Elektromos Berendezések és Számítógépek Biztosításának Különös Feltételei

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-134/2006/060. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda (ügyintézı ügyvéd: dr. K. L.) által képviselt E.ON Észak-Dunántúli Áramhálózati Zrt.

Részletesebben

J A V A S L A T 2009. ÉVI Ü Z L E T I T E R V É R E

J A V A S L A T 2009. ÉVI Ü Z L E T I T E R V É R E J A V A S L A T A TARJÁNHİ SZOLGÁLTATÓ-ELOSZTÓ KFT. 2009. ÉVI Ü Z L E T I T E R V É R E Salgótarján, 2009. március 20. Kiss József ügyvezetı igazgató - 1 - HATÁROZATI JAVASLAT Tisztelt Közgyőlés! Kérem

Részletesebben

6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497.

6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497. 6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497. ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS RENDELETE 13/2007. (V. 31.) HBMÖK A vagyongazdálkodásról valamint a beruházások rendjérıl szóló 13/2004.

Részletesebben

REACH reg. szám. Konc (%) Vesz. szimb. 60-100

REACH reg. szám. Konc (%) Vesz. szimb. 60-100 Felülvizsgálat idıpontja: B I ZTONSÁGI ADATLAP 1. SZAKASZ: A KEVERÉK ÉS A VÁLLALAT/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA 1.1. Termékazonosító: 1.2. A keverék megfelelı azonosított felhasználása, illetve ellenjavallt

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

Gyepgazdálkodás. Sáringer-Kenyeres Tamás

Gyepgazdálkodás. Sáringer-Kenyeres Tamás Gyepgazdálkodás Sáringer-Kenyeres Tamás Bevezetés A telepítés (felújítás) elıkészítése táblásítás. A táblák méreteit a természetes határok, a hasznosítási, továbbá az üzemelési igények figyelembevételével

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA. Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 26.5.2005 EP-PE_TC1-COD(2003)0262

EURÓPAI PARLAMENT ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA. Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 26.5.2005 EP-PE_TC1-COD(2003)0262 EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 26.5.2005 EP-PE_TC1-COD(2003)0262 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely elsı olvasatban 2005. május 26-án került elfogadásra

Részletesebben

SZÁMVITELI POLITIKA. GERJE-FORRÁS Természetvédelmi, Környezetvédı Nonprofit Kft. Készült: a Számvitelrıl szóló 2000. évi C.

SZÁMVITELI POLITIKA. GERJE-FORRÁS Természetvédelmi, Környezetvédı Nonprofit Kft. Készült: a Számvitelrıl szóló 2000. évi C. GERJE-FORRÁS Természetvédelmi, Környezetvédı Nonprofit Kft. 2721 Pilis, Rákóczi út 67.. Tel: 29/496-768; Fax: 29/496-728 E-mail: gerjeforras@freemail.hu SZÁMVITELI POLITIKA Készült: a Számvitelrıl szóló

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı

Részletesebben

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám 432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS HATÁROZATAI száma 166/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 167/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 168/2010.

Részletesebben

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:

Részletesebben