Talaj - talajvédelem

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Talaj - talajvédelem"

Átírás

1 Talaj - talajvédelem

2 A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer

3 A talaj, eltérıen a másik két elemtıl, helyhez kötött, ezért a talajt ért szennyezıdések felhalmozódnak, hatásuk tartós lehet. A talaj a Föld szilárd kérgének legfelsı része, háromfázisú polidiszperz rendszer, ebben szilárd, cseppfolyós és légnemő anyagok találhatóak diszpergáltan (szóródás)

4 A talaj termékenysége miatt a földi élet nélkülözhetetlen és megújuló erıforrása, lehetıvé teszi a víz, levegı és a felvehetı tápanyagok egyidejő jelenlétét, képes a növények talajökológiai igényeit kielégíteni

5 A talaj funkciói: - feltételesen megújuló természeti erıforrás - élettér - biomassza termelés közege - tápanyagok raktározója - stresszhatások pufferközege - szőrırendszer

6 A talaj szennyezıdése, leromlása Talaj leromlása (degradáció): eredményeként a talaj termékenysége csökken, vagy (teljes) lepusztulás jön létre. A degradációs folyamatok a talaj anyagforgalmának kedvezıtlen megváltozását jelentik, következményei: a talaj funkcióiban beálló zavarok, a talajökológiai feltételek romlása, a talajtermékenység csökkenése, kedvezıtlen feltételek a technológiai mőveletek energiatakarékos elvégzéséhez, nagyobb termelési ráfordítások, káros környezeti mellékhatások.

7 A fı földhasználati kategóriák %- osaránya Szávó Zsolt II. évf. levelezı 7

8 Hazai viszonyok közti degradációs folyamatok: vízerózió, szélerózió (defláció), savanyodás, szikesedés, talajtömörödés, szélsıséges talajvíz-gazdálkodás kialakulása, biológiai degradáció, tápanyagforgalom kedvezıtlen irányú megváltozása, pufferképesség csökkenése, toxicitás. Talaj környezeti tőrıképessége: az a határ, amelynél a talajt érı környezeti terhelések még nem okoznak tartós termékenységcsökkenést, illetve más káros környezeti hatást.

9 Az agronómiai talajvédelem feladatai Mővelési ágak megválasztása, elhelyezése Területek táblásítása Talajjavítás Erózió és defláció elleni védekezés Talajvédı termesztéstechnológia

10 Nitrátérzékeny területek Ide tartoznak: Nagy tavaink vízgyőjtı területei Azok a területek, ahol ivóvíz felhasználás céljára vízkivétel történik A karsztos területek Az ivóvízbázisok védıterületei Azok a területek, ahol a talajok vízáteresztı képessége nagy és a fı vízadó réteg a felszín közelében található.

11 Nitrátérzékeny területek Szávó Zsolt II. évf. levelezı 11

12 Talajaink nitrogéntartalma A nitrogén a növények számára felvehetı formában nem tud felhalmozódni a gyökérzónában, lemodósik a mélyebb rétegekbe, és elérve a talajvizet szennyezést okoz. A talajban a nitrogén legnagyobb részarányban a talaj szerves anyagához kötötten található Szávó Zsolt II. évf. levelezı 12

13 Talajaink nitráttartalma

14 A tápanyagpótlás miatti elnitrátosodás okai: Nem tartották be a növény nitrogénigényének megfelelı trágyázási javaslatot Nagy mennyiségő hígtrágyát alkalmaztak Nagy átlagos csapadékkal jellemezhetı termesztési körzetben, vagy az átlagostól eltérı csapadék hullott, ill. kedvezıtlen volt a csapadékeloszlás A talajvíz a felszín közelében helyezkedett el A talajszelvény vízzel telített, vagy ahhoz közeli állapotban volt Drénezték a területet Helytelenül öntöztek.

15 A tápanyagutánpótlás tervezéséhez ismernünk kell: Az adott termıhely tulajdonságait (talajadottságok, éghajlat, domborzat, stb.) A termıhely talajának tápanyagellátottságát A termeszteni kívánt növény tápanyagigényét.

16 Talajvédelmi Laboratóriumok Szávó Zsolt II. évf. levelezı 16

17 Talajok kémhatása

18 A ph függvényében a kémhatások ph talaj < 4,5 erısen savanyú 4,5-5,5 savanyú 5,5-6,8 gyengén savanyú 6,8-7,2 semleges 7,2-8,5 gyengén lúgos 8,5-9,0 lúgos > 9,0 erısen lúgos

19 A káros mértékő talajsavanyodás A savanyodás okai: Emberi beavatkozás Légköri savas ülepedés Szakszerőtlen gazdálkodás A mőtrágyák túlnyomó többségének talajsavanyító hatása van, melyet savanyú talajokon mésztrágyázással tompítani kell.

20 a talaj kémhatása jelentısen befolyásolja a növények életfolyamatait Az alacsonyabb rendő mikroorganizmusok élettevékenységére is hatással van a tápanyag-gazdálkodást is jelentısen befolyásolja, erısen savas vagy lúgos közegben a tápanyag (foszfátionok) megkötıdik, ez semleges kémhatás körül nem érzékelhetı Legkedvezıbb a semleges körüli kémhatás.

21

22 A környezet savasodásának mérséklési lehetıségei 1. Alacsony kéntartalmú olaj és szén felhasználása. A nagy készletek szennyezettek, ezért felhasználás elıtti tisztítás. 2. Az égetéskor keletkezett emisszió csökkentése Nedves eljárás: - CaCO 3 : mészkıinjektálásos módszer eredmény: kéndioxid % nitrogénoxid - 50 % a keletkezı gipsz részben hasznosítható - CaCO 3, CaO: szuszpenzió permetezése a kémény gázkeverékéhez %-os hatékonyság

23 A környezet savasodásának mérséklési lehetıségei 3. A közlekedési eszközök kipufogógázainak csökkentése - katalizátorok A már elsavasodott környezet rehabilitációja - felszíni álló vizek meszezése - talajmeszezés

24 Másodlagos szikesedés A szikes talajok gyenge termékenységő, rossz vízgazdálkodású talajok, bennük alkáli sók, fıként nátrium halmozódik fel. A szikesedés elıfeltétele a hidromorf talajképzıdés, a sókban gazdag talajképzı kızet és a sok sót tartalmazó, nem túl mély talajvíz. Szikesedés emberi tevékenység hatására: öntözés másodlagos szikesedés. /Tiszántúl öntözött területein, közel 400 ezer ha./

25 Szikesedésre akkor kell számítani, ha a talajvíz mélysége a kritikus talajvízszint fölé emelkedik vagyis az a talajvízmélység, ahol a kilúgzási és a sófelhalmozódási folyamatok egyensúlyban vannak. A kritikus talajvízmélységet befolyásolja: - a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai, - a talaj átlagos oldható sótartalma, - a talajvíz só- és nátriumtartalma, - a talaj kémhatása. Hazánkban a kritikus talajvízmélység 1,5-4,0 m között.

26 TALAJ ERÓZIÓ Talajerózió: azon pusztító folyamatok összessége, melyek hatására a talaj felsı rétege fokozatosan elvékonyodik, vagy gyorsan lepuszul, ezáltal termékenysége leromlik, esetleg mezıgazdasági mővelésre alkalmatlanná válik.

27 Az elhordott talajszemcsék más területeken, esetleg az eredeti helytıl távol lerakódnak, vagy az élı vizekbe jutnak. Kárt okoznak: a csatornák és vízelvezetı árkok feltöltıdnek, feliszapolódnak, a növényzetet hordalék boríthatja el.

28 Eróziót kiválthatja: Víz Szél

29 A vízerózió káros hatásai Növényzetben: kipusztulás, fulladás (szedimentációs területeken), minıségromlás Vizekben: kül. szennyezések, feliszapolódás Talajban: szervesanyag-készlet csökkenés (vékonyodik a humuszos réteg) biológiai aktivitás csökkenés termıréteg-csökkenés, talajhibás szintek felszínhez közelebb elhelyezkedése kémhatás és mésztartalom változás (savanyodás-lúgosodás) tápanyagkészlet változás (jelentıs csökkenés, ahonnan lehordódik a talaj, esetleg növekedés, ahová lehordja (pl.: völgyfenék)) peszticidek és más károsító anyagok felhalmozódása a mélyebb fekvéső részeken a terület mővelhetısége nehezebbé válik (árok, barázda) A talajlepusztulás következtében jönnek létre a humuszban szegény talajokkal jellemzett területek, ill. talajfoltok.

30

31 A víz- és szélerózió által veszélyeztetett területek elhelyezkedése:

32

33 Az erózió víz általi talajpusztulás

34 Vízerózió kialakulásában A csapadék mennyisége Idıtartama Cseppnagysága Hevessége Tavaszi hóolvadás gyorsasága A lejtı Meredeksége Hosszúsága Alakja Elhelyezkedése A talaj nedvességállapota Vízgazdálkodása Szerkezete növényborítottsága meghatározó:

35 Az erózió elleni védekezés Földrendezés Táblásítás Talajjavítás Az egész vízgyőjtırendszer vízrendezése Mőszaki talajvédelem Erdészeti elıírások alkalmazása Talajvédı termesztéstechnológia

36 Defláció A szél felszínalakító tevékenysége következtében kialakuló talajpusztulás Legfıbb okai: az erdık irtása gyepterületek felszámolása a talaj védelmét figyelmen kívül hagyó talajhasználat a talajszerkezet leromlása helytelen vízrendezés (lápok lecsapolása) potenciálisan deflációveszélyes területek nagyobb aránya (futóhomok talajok)

37 Elsısorban a homok- és láptalajokon okoz károkat, de aszályos idıjáráskor kötöttebb talajokon is. Hazánkban fıleg a Duna-Tisza-köze és Nyírség. A szélerózióval veszélyeztetett terület nagysága kb. 1,4 millió ha. részei: kifúvás, szállítás és lerakódás. A talajok szerkezetessége a deflációval szembeni ellenállást fokozza. Azok a talajok a kevésbé ellenállók, amelyeknél kevés a szerves és szervetlen kolloidtartalom (futóhomok). A szervesanyag-tartalom a talaj térfogattömegét csökkenti, ezért a nagy szervesanyag-tartalom fokozza a talajpusztulás veszélyét. Homoktalajnál 5 %, agyagtalajnál % a szervesanyag-tartalom, tehát a homoktalaj mozdul el könnyebben. A felszín érdessége csökkenti a deflációveszélyt. A növényzet csökkenti a szél sebességét és energiáját, gyökérzetével megköti a talajt, beárnyékolja a talajfelszínt.

38 Szél: sebessége, iránya, örvénylése Talaj: A deflációt befolyásoló tényezık morfológiai és agronómiai szerkezete szemcseösszetétele szerves-anyag tartalma nedvesség állapota érdessége növényborítottsága A terület (tábla): kitettsége, a deflációs terület hossza

39 A defláció elıfordulásának idıszakai A deflációs napok március és május közötti idıszakra esnek Leggyakoribb deflációs idıszak a márciusi, áprilisi hónapokra esik (böjti szelek) A tél fagya a talajt apró morzsássá, szél által könnyen mozgathatóvá teszi A talajelıkészítés során a magágykészítı gépek aprómorzsás magágyat alakítanak ki A májusban a defláció már a kikelt állományt is károsíthatja: homokverés

40 A defláció elleni védekezés Mezıvédı erdısávok telepítése Megfelelı nagyságú/alakú táblák kialakítása Növények védı hatásának kihasználása Talajvédı termesztéstechnológia Mesterséges szélfogók kihelyezése

41 A talaj szennyezıdése, leromlása Talajszennyezés: a talaj természetes minıségének, a minıséget jellemzı paramétereknek jelentıs mértékő, az élılények számára fontos talajfunkciók szempontjából kedvezıtlen irányú megváltozása, megváltoztatása.

42 Pontszerő Ásványi lelıhelyek Geológiai formációk Szennyvizek Szennyvíziszapok Hígtrágya Hulladékok - folyékony - szilárd - toxikus Termelési emissziók Természetes eredető Emberi eredető Nem pontszerő Természetes (pl. vulkáni) kiülepedés Árvizek, elöntések, esızések Erıs szelek Természetes radioaktív sugárzások Légszennyezésbıl származó kiülepedés Mezıgazdasági vegyszerhasználat - mőtrágyák - herbicidek - peszticidek Közlekedés Atomrobbantások

43 A talajjavítás és talajvédelem jelentısége, fajtái - Talajhiba: azok a kémiai és fizikai jelenségek, amelyek a talajok termékenységét jelentıs mértékben csökkentik. Ilyen a szikesség, a savanyúság, láposodás, mocsarasodás. - Talajjavítás : a talajhiba megszüntetése útján a talaj termékenységének tartós növelését szolgálja.

44 A talajjavítás módszere lehet: - fizikai - kémiai - biológiai - Fizikai: a mélyforgatás, altalajlazítás, talajcsövezés, lecsapolás, öntözés. - Kémiai eljárásokat a savanyú-, és a szikes talajok javítására. A talajkolloidokon adszorbeált kationok közt a kalcium az uralkodó.

45 - Biológiai talajjavítás során a talaj kedvezıtlen tulajdonságait termesztett növény segítségével szüntetik meg (zöldtrágyázás).

46 Rekultiváció - Újramővelés, alkalmassá tétel újrahasznosításra. - Olyan technikai, biológiai, agronómiai eljárások összessége, amelyek során a természeti, vagy az emberi tevékenység károsító hatására terméketlenné vált földterület alkalmassá válik mezıgazdasági, vagy egyéb módon történı újrahasznosítására.

47 - A különbözı módon károsított területek rekultivációja egymásra épülı kétszakaszú, technikai és biológiai megújítás: - technikai rekultiváció - biológiai rekultiváció

48 Technikai rekultiváció: olyan mőveletek sora, amelyek következtében a terület alkalmassá válik a biológiai rekultiváció elvégzésére, egyéb hasznosítási célok esetén a területhasználat céljának megfelelı hasznosítására. Biológiai rekultiváció: olyan agronómiai mőveletek sora, amelyek hatására a károsodott terület talajbiológiai, talajkémiai, vízgazdálkodási tulajdonságai fokozatosan javulnak, alkalmassá válnak a rendeltetésszerő mezıgazdasági, erdészeti hasznosításra.

49 Technikai rekultiváció feladatai: - a terep megtisztítása a hulladékoktól, amelyek zavarhatják a terület rendeltetésszerő használat - gazdaságosan mővelhetı terület, táblaméret, eróziómentes lejtıviszony kialakítása -a terület használatához szükséges utak kialakítása -a terület vízrendszerének kialakítása - a humuszos termıréteg visszaterítése egyengetése - a vízmosások és a szakadékok megkötése - a süllyedések és a horpadások megszüntetése - a terület illesztése a környezı területekhez, a ráfolyás megakadályozása - a zárógödör mederrendezése, rézsőépítés és partvédelem - erımővi zagyterek, iszapkazetták koronavédelme - a földes kopárok eróziójának megakadályozása

50 Melioráció Fejlesztési tevékenység, egymással szorosan összefüggı biológiai, kémiai, fizikai, mőszaki eljárások rendszere, amely a talaj természetes termékenységének megırzését, tartós növelését alapozza meg és a korszerő gazdálkodás termıhelyi feltételeit alakítja ki.

51 Melioráció feladatai: területrendezés vízrendezés talajvédelem talajjavítás öntözés.

52 Területrendezés: Egy adott vállalkozás területének elrendezése, a termıhelyi adottságok és a hasznosítás megfelelı összekapcsolásával. Vízrendezés: Egy adott terület vízháztartás-szabályozásának rendszere, célja: - a természetes csapadék talajban történı helyben tartásának és hasznosításának elısegítése, - az idıszakosan káros, fölösleges víz levezetése, tározóba vagy befogadóba juttatásának biztosítása. Felszíni (csatornahálózat, tározó, mőtárgyak) és felszín alatti (talajcsıhálózatok) mőszaki mővekkel és agrotechnikai módszerekkel (mélylazítás) történik.

53 Talajvédelem: Fıleg a termıföld pusztulásának csökkentésére, állagának, termékenységének megırzésére irányul. Az erózió és a defláció elleni védekezésre szolgál. Talajjavítás A talajok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak kedvezı irányú módosítása. Feladata: a talaj olyan állapotának megteremtése, amely biztosítja az optimális víz-levegı arányt, a kívánt kémhatást, javítva ezzel a talaj vízgazdálkodását, a tápanyag-feltáródást, deflációval és erózióval szembeni ellenállást. Öntözés Egy adott terület természetes vízháztartásába történı beavatkozás egyik módja, elsıdlegesen a talaj vagy a légkör vízkészletének kiegészítését célozza.

54 Talajszennyezıdés A hígtrágya, a szerves- és mőtrágyák "tápanyagterhelésükkel" jelentenek veszélyt a környezetre, vízkészletekre, ivóvízbázisra. A különbözı eredető és kémiai összetételő hulladékok, szennyvizek és szennyvíziszapok viszont káros alkotórészeikkel, nehézfém- és detergenstartalmukkal szennyezik a talajt és környezetet A talaj - bizonyos határig - képes a talajba jutó szennyezı anyagok kedvezıtlen hatását tompítani puffer

55 Szennyezett talajok remediálása A terület megjavítását, meggyógyítását, rendbehozatalát jelenti. A talajt szennyezı vegyi anyagok koncentrációját olyan kis értékre csökkentjük, amelynek kockázata elfogadható. A legtöbb országban a gyakoribb talajszennyezıkre meghatározzák azt a küszöbértéket, amely már elviselhetetlen kockázatot jelent az ökoszisztémára és az emberi egészségre - beavatkozási szint: ennél nagyobb érték esetén a tulajdonost, vagy a használót intézkedésre, remediálásra kötelezik. Szennyezett talajok esetében nem a remediálás az egyetlen kockázatcsökkentési lehetıség.

56 A beavatkozás sürgısségétıl és a szennyezett terület nagyságától és a költségektıl függıen más megoldások: - Nem kezeljük, de kivonjuk a használatból, vagy módosítjuk a használatát - Izoláljuk, azaz teljesen elzárjuk a környezetétıl - Kiemeljük a szennyezett talajt és megfelelı lerakóhelyre szállítjuk A teljes és végleges megoldás legtöbbször a remediálás. A talaj kezelése, kármentesítése, tisztítása, a szennyezıanyag és a terület függvényében in situ, vagy ex situ módon

57 Remediálási módszerek - helyszín szerint ex situ vagy in situ módszerek - alkalmazott kezelés típusa szerint fizikai, kémiai, termikus, vagy biológiai. - kezelendı környezeti elemek szerint talaj, felszín alatti víz, vagy a kettı együttes remediálása lehet, vizi ökoszisztémák esetén a felszíni vízé és/vagy az üledéké - Két alapvetı megoldás a hatástalanításhoz: a szennyezı mobilizálása (kivonás, bontás) és az immobilizáció (hozzáférhetetlenné tétel). - A szennyezı fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságai, halmazállapota szerint - egyetlen technológiát alkalmazunk-e, vagy többet

58 Talajszennyezési károk elhárítása Az erısen szennyezett talajok ártalmatlanításának gyakorlata: a talajt kiemelik és megfelelıen kialakított lerakóhelyre szállítják. Probléma: a veszélyes hulladéklerakók kapacitása nem elegendı, a szállítás költséges, ezért talajcserét csak a legszükségesebb esetben. a talaj kitermelése nélküli (in situ) a talaj kitermelésével és a kezelést követı visszajuttatásával történı (ex situ) eljárások Ezekkel kombinálva: a szennyezések terjedését megakadályozó talajszigetelési módszereket és a szennyezett talajvíz terjedését gátló, kezelı és visszaforgató hidraulikus eljárásokat.

59 Talajtisztítási eljárás a talaj kiemelése nélkül (in situ) Elınye: - kitermelés, szállítás és kezelés nem történik, nem okoz további környezeti és egészségügyi kárt - szennyezés-mentesítéshez nincs szükség további területre - nincs tárolóigény (a kitermelt talajnak) - a megtisztított talaj az eredeti helyén marad - kedvezıbb a költségek vonatkozásában

60 Alkalmazhatóságának feltételei: - jó áteresztıképesség - szennyezı anyag homogén eloszlása módszerei: - átlevegıztetési - talajmosási - biológiai lebontási - rögzítési, lekötési

61 Átlevegıztetési eljárás - Könnyen illó oldószerek (trikoloretilén, kloroform) eltávolításánál alkalmazzák. - Lényege: a szennyezett talajba injektálócsövek segítségével meleg levegıt vezetnek, amely a talajon átáramlik. - A szennyezett levegıt elszívó csövekkel eltávolítják, és a felszínen aktív szenes adszorpcióval tisztítják. - Az oldószer 99 %-át tudják eltávolítani.

62 Talajmosási eljárás - A szénhidrogénekkel szennyezett talajt felületaktív anyagot tartalmazó vízzel átmossák, a mosóoldatot kezelik, végül a megtisztított talajvizet visszavezetik a talajba. - Alkalmazható szerves eredető szennyezıdéseknél is. - A szennyezett talajok biológiai tisztítása során injektáló és kiemelı kutakkal a talajvizet cirkuláltatják, a vízhez mikroorganizmusokat és tápanyagokat (N, P nyomelemeket) adnak, miközben a talajvízbe levegıztetı kutakkal oxigént juttatnak.

63 Rögzítési, lekötési eljárás - A talaj pórusaiba polimerizálódó vagy kocsonyásodó anyagot injektálnak, amely a szennyezıdéseket a talajhoz köti. Pl. a durvaszemcsés talajnál elsı lépésként cementet injektálnak, második lépésben vízüveg, mész, gipsz kötıanyagot. - Olyan vegyszereket injektálnak, amelyek vegyi reakciók révén kötik meg a szennyezıdéseket.

64 Talajtisztítási eljárás a talaj kiemelésével (ex situ) A talajból a szennyezıdéseket helyben, de a talaj kiemelését követıen fizikai, kémiai és biológiai úton távolítják el, vagy alakítják át. Elınye: - kevésbé érzékeny a talaj áteresztı képességére és homogenitására - kevésbé érzékeny a szennyezıdések talajbeli eloszlásának egyenetlenségére Hátránya: - nagyobb területigény -magasabb költségek eljárások: - termikus - talajmosási - biológiai lebontási - szilárdítási

65 Termikus eljárás - Égetéssel ( C) és hıbontással ( C) egyaránt. - Az égetı-berendezés forgódobos tőztérbıl és utóégetıbıl áll. A berendezéseket hıcserélıvel, füstgáz- és szennyvíztisztítóval látják el. Többségük mobil vagy áttelepíthetı. - Az eljárással aromás és klórozott szénhidrogénekkel, nehézfémekkel szennyezett talajok tisztíthatók. - Az eljárás költséges, további hátránya, hogy a kiégett talaj halott. Talajmosási eljárás - Mosófolyadékként víz + vegyszer (pl. sav, lúg, felületaktív anyag) keveréket. Olajjal, oldószerrel, nehézfémekkel szennyezett talaj esetén

66 Biológiai lebontási eljárás - A kiemelt talajból biológiai úton távolítják el a szennyezıdéseket. Olaj, aromás szénhidrogének és fenolok eltávolítására szolgál. - Elınye a kis energiaszükséglet és kezelési költség, de csak kisebb szennyezıanyag koncentrációnál alkalmazható Szilárdítás - Rögzítıanyagot (cement, mész, vízüveg) kevernek a talajba, amelyet ezután az eredeti helyére visszatesznek.

A víz. Szerkesztette: Vizkievicz András

A víz. Szerkesztette: Vizkievicz András A víz Szerkesztette: Vizkievicz András 1. A talajban, mint talajoldat, ami lehet: kapillárisvíz (növények által felvehetı víz), abszorbciós víz (talajkolloidok felületén megkötött víz, növények számára

Részletesebben

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3.

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. 1 2. 1. 4. JELENLEGI HELYZET A települési szennyvíziszap Magyarországi mennyisége évente megközelítıen 700.000 tonna Ennek 25-30%-a szárazanyag

Részletesebben

A talaj fogalma, funkciói

A talaj fogalma, funkciói A talaj fogalma, funkciói Bioszféra az ember fizikai környezete A bioszféra elemei: az atmoszféra a hidroszféra a litoszféra A bioszféra a biológiai szervezıdés legmagasabb szintje; kb. 3,5 milliárd évvel

Részletesebben

VÍZKEZLÉS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS

VÍZKEZLÉS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS VÍZKEZLÉS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS 2008. A környezetgazdálkodási mérnöki, illetve a természetvédelmi és vadgazda mérnöki alapképzési (BSc) szakok képesítési követelményeinek kidolgozása, a szakok beindítása

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális

Részletesebben

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezetgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC A sztratoszférikus ózonnal kapcsolatos probléma és

Részletesebben

Talajvédelem. 7. modul

Talajvédelem. 7. modul 9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu Talajvédelem 7. modul készítette: Törkenczi Arnold 1 7. modul Tartalomjegyzék 7. TALAJVÉDELEM... HIBA! A KÖNYVJELZİ

Részletesebben

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ 17. évfolyam 1. szám 2010.augusztus VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa A Vííz Kerrettiirrányellv 2009..

Részletesebben

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat

Részletesebben

Technológiai módszeregyüttes, az optimális biotechnológiához tartozó paraméterek: KABA, Kutricamajor

Technológiai módszeregyüttes, az optimális biotechnológiához tartozó paraméterek: KABA, Kutricamajor Technológiai módszeregyüttes, az optimális biotechnológiához tartozó paraméterek: KABA, Kutricamajor TECHNOLÓGIAI MÓDSZEREGYÜTTES, AZ OPTIMÁLIS BIOTECHNOLÓGIÁHOZ TARTOZÓ PARAMÉTEREK: KABA, KUTRICAMAJOR...

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme

Részletesebben

Szikes talajok javítása. Dr. Blaskó Lajos

Szikes talajok javítása. Dr. Blaskó Lajos Szikes talajok javítása Dr. Blaskó Lajos A talajjavítás fogalma Talajjavításon, azoknak az eljárásoknak az összességét értjük, amelyek a talaj termékenységét tartósan növelik valamely talajhiba kiküszöbölésével,

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

Szent István Egyetem Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Szent István Egyetem Gödöllı Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS JÖVEDELMEZİSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZİK VIZSGÁLATA Doktori (PhD) értekezés Kis Sándor Gödöllı 2008.

Részletesebben

A MEZİGAZDAS GAZDASÁGI GI EREDETŐ KÖRNYEZETTERHELÉS CSÖKKENT

A MEZİGAZDAS GAZDASÁGI GI EREDETŐ KÖRNYEZETTERHELÉS CSÖKKENT A MEZİGAZDAS GAZDASÁGI GI EREDETŐ KÖRNYEZETTERHELÉS CSÖKKENT KKENTÉSÉNEK NEK LEHETİSÉGEI Az erózi ziós s károk k csökkent kkentésének nek koncepciója: talajvédı gazdálkod lkodás Conservation Agriculture

Részletesebben

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám 432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS HATÁROZATAI száma 166/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 167/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 168/2010.

Részletesebben

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk

Részletesebben

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,

Részletesebben

A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK

A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK 1 A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK Az ember tudatos gazdasági cselekedeteinek fı mozgatórugója a haszonra való törekvés. Ennek a célnak az eléréshez azonban nem hagyhatók

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 30/2004. (VIII. 19.) r e n d e l e t e. a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 30/2004. (VIII. 19.) r e n d e l e t e. a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének 30/2004. (VIII. 19.) r e n d e l e t e a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testülete a hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

ENERGIAHASZNOSÍTÁS. (Lesz-e energiaválság?) Az energiagazdálkodás fogalma

ENERGIAHASZNOSÍTÁS. (Lesz-e energiaválság?) Az energiagazdálkodás fogalma /9 ENERGIAHASZNOSÍÁS (Lesz-e energiaválság?) Az energiagazdálkodás fogalma Azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyeknek célja a rendelkezésre álló energia gazdaságos hasznosítása. Az energiagazdálkodás

Részletesebben

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv

Részletesebben

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám DAOP_HKIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát

Részletesebben

10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet. A rendelet hatálya

10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet. A rendelet hatálya A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet az 50 MW th és annál nagyobb névleges bemenı hıteljesítményő tüzelıberendezések mőködési feltételeirıl és légszennyezı

Részletesebben

H U LLADÉKGAZD Á L K O D Á S I TERV SZANK

H U LLADÉKGAZD Á L K O D Á S I TERV SZANK H ELYI H U LLADÉKGAZD Á L K O D Á S I TERV SZANK 2010-2016 1 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 1. A tervkészítés általános adatai... 9 1.1.Általános bevezetı... 9 1.1.1. A tervezési szint bemutatása... 9

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom

Részletesebben

90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól

90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól 1 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. (2) bekezdés b) és c) pontjában, a növényvédelemről

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS...

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS... 1/67. oldal TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES... 5 I. A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŐVEK ZRT. TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA, A TEVÉKENYSÉGI TELJESÍTMÉNYEK ÖSSZEGZİ ÉRTÉKELÉSE...

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.

Részletesebben

EGÉSZSÉGVÉDELEM. Munkaegészségtan

EGÉSZSÉGVÉDELEM. Munkaegészségtan EGÉSZSÉGVÉDELEM Munkaegészségtan A munkaegészségtan fogalma és feladata Munkahigiéné: az a tud., amely kutatja az ember és a munkakörnyezet kölcsönhatását, tanulmányozza az emberi szervezetnek a munkakörnyezethez

Részletesebben

Földmővek, földmunkák II.

Földmővek, földmunkák II. Földmővek, földmunkák II. Földanyagok tervezése, kiválasztása Földmővek anyagának minısítése A földmőanyagok általános osztályozása A talajok (új) szabványos osztályozása A talajok minısítése a fölmőanyagként

Részletesebben

2. Technológia-monitoring módszerei, laborkísérletek

2. Technológia-monitoring módszerei, laborkísérletek BÁNYAREM Bányászati tevékenységbıl származó diffúz szennyezıforrások kockázatának csökkentése immobilizáción alapuló integrált remediációs technológiákkal GVOP - 3.1.1-2004 - 05-0261 / 3.0 2. Technológia-monitoring

Részletesebben

Háztartásunk hulladékai

Háztartásunk hulladékai Háztartásunk hulladékai Tanulói feladatlap Csoport:. Elérhetı szám:.. Elért szám:. Ssz. Feladat Pont Szám Idı Perc 1. A hulladék egyidıs az élettel. Minden élılény termel valamiféle hulladékot élete során,

Részletesebben

A HASZNÁLT HÉVÍZ SZIKKADÁS HATÁSAI A TALAJ-TALAJVÍZ RENDSZERRE,

A HASZNÁLT HÉVÍZ SZIKKADÁS HATÁSAI A TALAJ-TALAJVÍZ RENDSZERRE, Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék Földtudományi Doktori Iskola DOKTORI (Ph. D.) ÉRTEKEZÉS A HASZNÁLT HÉVÍZ SZIKKADÁS HATÁSAI A TALAJ-TALAJVÍZ RENDSZERRE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL

Részletesebben

2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL

2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 II. Stratégiai program TARTALOMJEGYZÉK 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 2.1 ERİSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...3 2.1.1 FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS TÉRSZERKEZETI KAPCSOLATRENDSZER,

Részletesebben

A víz Szerkesztette: Vizkievicz András

A víz Szerkesztette: Vizkievicz András A víz Szerkesztette: Vizkievicz András 1.A talajban, mint talajoldat, ami lehet: kapilláris víz (növények által felvehető víz), adszorbciós víz (talajkolloidok felületén megkötött víz, növények számára

Részletesebben

A SZEGEDI FEHÉR-TÓ SZIKES ÜLEDÉKEINEK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI TULAJDONSÁGAI

A SZEGEDI FEHÉR-TÓ SZIKES ÜLEDÉKEINEK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI TULAJDONSÁGAI Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Ásványtani, Geokémiai és Kızettani Tanszék PhD értekezés A SZEGEDI FEHÉR-TÓ SZIKES ÜLEDÉKEINEK KÖRNYEZET-

Részletesebben

Szabályozási irányok 2. változat a szélsıséges idıjárás hatásának kezelésére a Garantált szolgáltatás keretében

Szabályozási irányok 2. változat a szélsıséges idıjárás hatásának kezelésére a Garantált szolgáltatás keretében Magyar Energia Hivatal Tervezet 091020 Szabályozási irányok 2. változat a szélsıséges idıjárás hatásának kezelésére a Garantált szolgáltatás keretében A Hivatal hozzászólás céljából 2009. szeptember 21-i

Részletesebben

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása a legszebb koronájú törzsekben. Sok, virággal túlterhelt fának koronáját láttam mér kettéhasadva, letörve lógni a csonka törzsön. A hasznos rovarok közül a méhek jelentőségét kívánom befejezésül megemlíteni.

Részletesebben

23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet. A rendelet hatálya. Értelmezı rendelkezések

23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet. A rendelet hatálya. Értelmezı rendelkezések A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezelésérıl és a komposztálás mőszaki követelményeirıl A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII.

Részletesebben

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e Tárgy: Elıterjesztı: Elıadó: Beszámoló a megyei területrendezési terv követelményeinek

Részletesebben

A HASZNÁLT HÉVÍZ SZIKKADÁS HATÁSAI

A HASZNÁLT HÉVÍZ SZIKKADÁS HATÁSAI SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék A HASZNÁLT HÉVÍZ SZIKKADÁS HATÁSAI A TALAJ-TALAJVÍZ RENDSZERRE,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Gyepgazdálkodás. Sáringer-Kenyeres Tamás

Gyepgazdálkodás. Sáringer-Kenyeres Tamás Gyepgazdálkodás Sáringer-Kenyeres Tamás Bevezetés A telepítés (felújítás) elıkészítése táblásítás. A táblák méreteit a természetes határok, a hasznosítási, továbbá az üzemelési igények figyelembevételével

Részletesebben

3. Az alkotórészekre vonatkozó összetétel/információ

3. Az alkotórészekre vonatkozó összetétel/információ 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalat azonosítása Magnatec Diesel 10W-40 B3 Terméknév Biztonsági adatlap: 464973 Az anyag/készítmény Motorolaj négyütemő motorokhoz. A használattal kapcsolatos felhasználása

Részletesebben

4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége

4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége 4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége Az emberiség a fejlődése során a természeti környezetbe, a benne lejátszódó folyamatokba egyre nagyobb mértékben avatkozott be. Az emberi tevékenység következtében

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP. 1. Szakasz: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása. 2. Szakasz: A veszély meghatározása

BIZTONSÁGI ADATLAP. 1. Szakasz: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása. 2. Szakasz: A veszély meghatározása BIZTONSÁGI ADATLAP 1. Szakasz: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása Termékazonosító Keverék kereskedelmi neve vagy megnevezése Regisztrációs szám KaVo Oxygenal 6 Termék kódja 0.489.3451

Részletesebben

Vegyszermentes megoldás a mindennapokban

Vegyszermentes megoldás a mindennapokban Vegyszermentes megoldás a mindennapokban Mai rohanó világunkban a legtöbb ember, ha megoldást keres a problémáira egybıl a legkönnyebben elérhetı és leggyorsabban, leghatékonyabban alkalmazható eszközt

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 Borsod-Tender Kft. Tartalom I. HELYZETELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ RÉSZ... 8 1. A település helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések...

Részletesebben

egyetemi adjunktus Hulladékgazdálkodás hazai és EU-s jogi keretei Hasznos honlapok a jogi részekhez:

egyetemi adjunktus Hulladékgazdálkodás hazai és EU-s jogi keretei Hasznos honlapok a jogi részekhez: Faipari hulladékgazdálkodás (II. blokk) Dr. Németh Gábor Ph.D. egyetemi adjunktus Hulladékgazdálkodás hazai és EU-s jogi keretei Hasznos honlapok a jogi részekhez: http://www.ktm.hu/ http://www.kvvm.hu/hir

Részletesebben

Komposztálás Hogy is csináljam?

Komposztálás Hogy is csináljam? Komposztálás Hogy is csináljam? A kerti komposztálás az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy személyesen is tegyen valamit bolygónkért, világunk és gyermekeink szebb jövıjéért! Tudta Ön, hogy éves szinten

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

Szikes talajok javítása. Tóth Tibor

Szikes talajok javítása. Tóth Tibor Szikes talajok javítása Tóth Tibor Talajjavítás kilúgzással/átmosással (Keren, Miyamoto, 1990) FOLYAMATOK -a sók ki/feloldása -a víz átfolyása a talajprofilon -a sók eltávolítása a gyökérzónából Jó áteresztőképességű

Részletesebben

Szakmai ismeret A V Í Z

Szakmai ismeret A V Í Z A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,

Részletesebben

AZ MTA TALAJTANI ÉS AGROKÉMIAI KUTATÓINTÉZET RÖVID BESZÁMOLÓJA A MOKKA TÉMA KERETÉBEN VÉGZETT MUNKÁKRÓL FITOREMEDIÁCIÓ

AZ MTA TALAJTANI ÉS AGROKÉMIAI KUTATÓINTÉZET RÖVID BESZÁMOLÓJA A MOKKA TÉMA KERETÉBEN VÉGZETT MUNKÁKRÓL FITOREMEDIÁCIÓ AZ MTA TALAJTANI ÉS AGROKÉMIAI KUTATÓINTÉZET RÖVID BESZÁMOLÓJA A MOKKA TÉMA KERETÉBEN VÉGZETT MUNKÁKRÓL III/2a feladat. A remediáció elmélete és gyakorlata I. EU együttmőködés: Áttekintés az innovatív

Részletesebben

A talajok kémhatása. ph = -log [H + ] a talaj nedvesség tartalmának változásával. a talajoldat hígul vagy töményedik,

A talajok kémhatása. ph = -log [H + ] a talaj nedvesség tartalmának változásával. a talajoldat hígul vagy töményedik, A talajok kémhatása ph = -log [H + ] a talajoldat H + -ion koncentrációja a talaj nedvesség tartalmának változásával a talajoldat hígul vagy töményedik, a talaj ph-ja így a függene a nedvességtartalomtól

Részletesebben

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás

Részletesebben

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25

Részletesebben

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELİSÉG I:\I_DOCS\2010\7684-7.DOC

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELİSÉG I:\I_DOCS\2010\7684-7.DOC KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELİSÉG I:\I_DOCS\2010\7684-7.DOC Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 7684-7/2010. Tárgy: Salgótarján,

Részletesebben

TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2011 2015)

TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2011 2015) TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2011 2015) Készítette: Nagyalföldi Környezetvédő és Térségfejlesztő Egyesület 5000 Szolnok, Szapáry út 19. Törökszentmiklós 2011 1 TARTALOMJEGYZÉK 1.

Részletesebben

A bioszféra védelme. Környezetvédelem

A bioszféra védelme. Környezetvédelem A bioszféra védelme Környezetvédelem Környezetvédelmi Lexikon: "A környezetvédelem olyan céltudatos, szervezett, intézményesített társadalmi tevékenység, amelynek célja az ember ipari, mezıgazdasági, bányászati

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A hulladék k definíci ciója Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni

Részletesebben

Zárt anyagáramokra épülı alternatív szennyvízgazdálkodás

Zárt anyagáramokra épülı alternatív szennyvízgazdálkodás Zárt anyagáramokra épülı alternatív gazdálkodás Bemutatás és áttekintés 2009 Budai Péter BME Vízi Közmő és Környezetmérnöki Tanszék Háztartási vízhasználatok és szennyvizek - 1 Vízfogyasztás Magyarország:

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes

Részletesebben

Biztonsági adatlap Azonosító: 1843 az 1907/2006/EK rendelet szerint

Biztonsági adatlap Azonosító: 1843 az 1907/2006/EK rendelet szerint Felülvizsgált változat kiadása: 2010. 06. 23. Oldalszám: 1/6 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító: PREVENT tőzoltó aeroszol 1.2. A keverék megfelelı azonosított

Részletesebben

TERMÉK BIZTONSÁGI ADATLAP Ca(OH) 2

TERMÉK BIZTONSÁGI ADATLAP Ca(OH) 2 1. AZ ANYAG / KÉSZÍTMÉNY ÉS A GYÁRTÓ / VÁLLALAT AZONOSÍTÁSA 1.1 Az anyag azonosítása Az anyag neve: Egyéb elnevezések: Kalcium - dihidroxid mészhidrát, hidratált mész, hidratált kalciumos mész, oltott

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1128-1139. Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1128-1139. Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE BEVEZETÉS Az idıjárási szélsıségek okozta problémák rendszeresen visszatérı lehetıséget adnak a kutatóknak, hogy keressék az okokat,

Részletesebben

Biztonsági adatlap Azonosító: 0068 az 1907/2006/EK rendelet szerint

Biztonsági adatlap Azonosító: 0068 az 1907/2006/EK rendelet szerint Felülvizsgált változat kiadása: 2009. 05. 12. Oldalszám: 1/10 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító: PROFIX vágó, fúró, üregelı aeroszol acélokhoz és színesfémekhez

Részletesebben

RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS

RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZİ KFT. 9022 GYİR, APÁCA U. 44. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS

Részletesebben

Mátranovák község Önkormányzata. 3/2005. (V.5.) rendelete

Mátranovák község Önkormányzata. 3/2005. (V.5.) rendelete Mátranovák község Önkormányzata Képviselı-testületének 3/2005. (V.5.) rendelete Mátranovák község helyi építési szabályzatáról. Mátranovák Község Önkormányzata Képviselı-testületének 3/2005.(V.5.) rendelete

Részletesebben

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának

Részletesebben

Egyéb hozamfokozó eljárások. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs

Egyéb hozamfokozó eljárások. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Egyéb hozamfokozó eljárások Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Termőképesség Bruttó hozam 1 ha-ra vetített összes halmennyiség egy szezonban Kihelyezési tömeg A szezon elején a tóba kihelyezett halállomány

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELİSÉG H A T Á R O Z A T

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELİSÉG H A T Á R O Z A T KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELİSÉG Ügyszámunk: 28567/2012. Iktatószámunk: 74879/2013. Ügyintézınk: Sturmné Laczó Andrea Tárgy: Hulladékkezelési engedély H A T Á

Részletesebben

A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT. Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére

A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT. Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére Az államháztartásról, valamint az önkormányzatokról szóló törvények elıírásai alapján Gyır Megyei Jogú Város 2010.

Részletesebben

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV Iktatószám: 632-4/2011. Tárgy: Kaposvár, Deseda tó fürdıvízprofil megállapítása Elıadó: Szanyi Attiláné Hivatkozási szám: Melléklet: 2 db HATÁROZAT Somogy Megyei Kormányhivatal

Részletesebben

6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról

6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról Rendezési terv egységes.doc RECSK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról /Egységes szerkezetben a módosítására hozott 2/2001.

Részletesebben

Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012.

Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. -2012. április - Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 A FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓT KÉSZÍTETTE:... 4 A FELÜLVIZSGÁLAT JOGSZABÁLYI

Részletesebben

DU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT.

DU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT. DU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT. 8000 Székesfehérvár Gyümölcs u.4-6. Telefon: 06 22/512-620; Telefax: 06 22/512-622 E-mail: du-plan@du-plan.hu Statikai szakvélemény Balatonföldvár, Kemping utca végén lévı lépcsısor

Részletesebben

Környezetvédelem. A Földet nem ıseinktıl örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön.

Környezetvédelem. A Földet nem ıseinktıl örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön. Környezetvédelem A Földet nem ıseinktıl örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön. A FÖLD FÉNYSZENNYEZÉSE AZ ŐRBRİL NÉZVE forrás: http://www.geocities.com/kayleelayne/images/earthlights_dmsp_big.jpg

Részletesebben

Fejér Megyei Kormányhivatal

Fejér Megyei Kormányhivatal Fejér Megyei Kormányhivatal Ügyszám: KTF-17409/2015., 38824 /2016. Ügyintézı: Várdai Enikı, Bálint Zsuzsánna Telefon: (22) 514-300, (22) 514-310 Tárgy: Lovászpatona, Pölöskei major 07/7 hrsz.-ú ingatlanon

Részletesebben

A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota ) 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet

A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota ) 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota ) 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról A környezet védelmének

Részletesebben

A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Pályázati felhívása

A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Pályázati felhívása A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Pályázati felhívása Az erdık közjóléti célú védelmét és bıvítését szolgáló feladatok ellátásának csekély összegő (de minimis) támogatásáról szóló 112/2008.

Részletesebben

Ha a szántóföldet égetett mészszel trágyázzuk meg, úgy az égetett mész a talajból vizet vesz fel és átalakul mészhydrattá (vagyis oltott mészszé).

Ha a szántóföldet égetett mészszel trágyázzuk meg, úgy az égetett mész a talajból vizet vesz fel és átalakul mészhydrattá (vagyis oltott mészszé). A mésztrágya. A mész egyike azon anyagoknak, melyet trágyaszer gyanánt már a legrégibb idıben alkalmaztak, mint az már Pliniusnak munkáiban is fölemlítve van. Hogy azonban a mésznek a talajra és ezzel

Részletesebben

Csupor Károly. Vízben oldható faanyagvédıszer kioldódási tulajdonságai. Doktori (Ph.D.) értekezés. Nyugat-Magyarországi Egyetem

Csupor Károly. Vízben oldható faanyagvédıszer kioldódási tulajdonságai. Doktori (Ph.D.) értekezés. Nyugat-Magyarországi Egyetem Csupor Károly Vízben oldható faanyagvédıszer kioldódási tulajdonságai Doktori (Ph.D.) értekezés Témavezetı: Dr.habil Varga Ferenc intézetigazgató egyetemi tanár Nyugat-Magyarországi Egyetem 21 VÍZBEN OLDHATÓ

Részletesebben

SZÉLERÓZIÓS VIZSGÁLATOK NYÍREGYHÁZA KÖRNYÉKÉN

SZÉLERÓZIÓS VIZSGÁLATOK NYÍREGYHÁZA KÖRNYÉKÉN Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék SZÉLERÓZIÓS VIZSGÁLATOK NYÍREGYHÁZA KÖRNYÉKÉN Készítette: Orosz István Dávid III. évfolyam Földtudományi

Részletesebben

A talaj természettudományos értelmezése kiterjed

A talaj természettudományos értelmezése kiterjed A talajok védelme Növénytáplálkozás szemszögébıl a talaj szilárd, folyékony és gáz fázisból álló heterogén rendszer, mely lehetıvé teszi a növényi-állati és mikrobiális életet a talajban és annak felszínén.

Részletesebben

Biztonsági adatlap Azonosító: 1089 az 1907/2006/EK rendelet szerint

Biztonsági adatlap Azonosító: 1089 az 1907/2006/EK rendelet szerint Felülvizsgált változat kiadása: 2009. 02. 06. Oldalszám: 1/5 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító: KENTAUR nyári szélvédımosó folyadék 1.2.A keverék megfelelı

Részletesebben

I. Szennyvizekben, szennyezett talajokban a biológiai oxigénigény mérése

I. Szennyvizekben, szennyezett talajokban a biológiai oxigénigény mérése Talajok, természetes vizek, szennyvizek állapotának felmérése, a szennyezett területek tisztulási folyamatának nyomonkövetése Talajok, vizek minıségének meghatározása fizikai, kémiai, biológai vizsgálatok

Részletesebben

Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék. Emisszió mérés berendezései

Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék. Emisszió mérés berendezései Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Emisszió mérés berendezései 2009 Az emisszió mérés célja A tüzeléstechnikában folyamatszabályozás, illetve környezetszennyezés megállapítása érdekében gyakran elıforduló

Részletesebben

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE LÁPTALAJOK Olyan talajok, melyekben a lebontási folyamatok az év nagyobb részében korlátozottak, és így nagymennyiségű

Részletesebben

ÁSVÁNYI DÖRZSÖLT VAKOLAT 2.0 és 2.5

ÁSVÁNYI DÖRZSÖLT VAKOLAT 2.0 és 2.5 MŐSZAKI ADATLAP 11.09-hun DEKORÁCIÓS VAKOLATOK ÁSVÁNYI DÖRZSÖLT VAKOLAT 2.0 és 2.5 1. Leírás, alkalmazás Az ÁSVÁNYI DÖRZSÖLT VAKOLAT 2.0 és 2.5 cement. mész és polimer kötıanyagok kombinációján alapuló

Részletesebben

Ökotoxikológia 2009. A DDT-sztori Nobel díj bizonytalanságokkal. Bomlási vegyületei. p,p -dikloro-difeniltrikloroetán. Zeidler szintetizálta 1874-ben

Ökotoxikológia 2009. A DDT-sztori Nobel díj bizonytalanságokkal. Bomlási vegyületei. p,p -dikloro-difeniltrikloroetán. Zeidler szintetizálta 1874-ben Ökotoxikológia A DDT-sztori Nobel díj bizonytalanságokkal p,p -dikloro-difeniltrikloroetán Bomlási vegyületei Zeidler szintetizálta 1874-ben DDE (1,1-dichloro-2,2-bis(p-dichlorodiphenyl)ethylene) and DDD

Részletesebben

Fejér Megyei Kormányhivatal

Fejér Megyei Kormányhivatal Fejér Megyei Kormányhivatal Ügyszám: KTF-22777/2015.,34649/2016. Ügyintézı: Stéger Ferenc, Bálint Zsuzsánna Telefon: (22) 514-300, (22) 514-310 Tárgy: Pápai szennyvíztisztító telep környezetvédelmi mőködési

Részletesebben

Innovatív talajjavítás bioszénnel - laboratóriumtól a szabadföldi alkalmazásig

Innovatív talajjavítás bioszénnel - laboratóriumtól a szabadföldi alkalmazásig Innovatív talajjavítás bioszénnel - laboratóriumtól a szabadföldi alkalmazásig Tudományos Diákköri Kutatás Készítette Bacsárdi Szilvia, IV. évf.(bsc) Máté Rózsa, II. évf. (MSc) Témavezetők Dr. Molnár Mónika

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A LEGALAPVETİBB ÉGHAJLAT-MEGHATÁROZÓ TÉNYEZİ: A FÖLDRAJZI FEKVÉS. A Kárpát-medence az északi félgömbi mérsékelt övezet középsı sávjában, a valódi mérsékelt

Részletesebben