Öko-turizmus fejlesztése az Alsó-Duna-völgy határon átnyúló, négy régiót összefogó térségben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Öko-turizmus fejlesztése az Alsó-Duna-völgy határon átnyúló, négy régiót összefogó térségben"

Átírás

1 Öko-turizmus fejlesztése az Alsó-Duna-völgy határon átnyúló, négy régiót összefogó térségben Elızetes Megvalósíthatósági Készítette: október

2 T A R T A L O M J E G Y Z É K Bevezetés 3 Elızmények 3 A turisztikai program felépítése 3 A tanulmány készítése során alkalmazott módszerek 4 1. Helyzetfeltárás és elemzés Közlekedés, megközelíthetıség Jelenlegi kínálat jellemzıi Öko- és aktív turizmus Falusi turizmus Bor és gasztronómia Egészségturizmus Konferencia- és üzleti turizmus Szálláshelykínálat Marketingkommunikációs eszközök Humán erıforrás Szervezeti, intézményi háttér Alsó-Duna-völgy turizmusának vendégforgalmi adatai Alsó-Ausztria turisztikai kínálatának bemutatása Vonatkozó turisztikai trendek SWOT-analízis Stratégiai program A térség jövıképe Stratégiai célok és programok Stratégiai célok és programok elérésébıl származó hatások Operatív program Javasolt programok Öko- és aktív turizmus fejlesztése Falusi turizmus fejlesztése Bor és gasztronómia turisztikai hasznosításának fejlesztése Egészségturizmus fejlesztése Konferencia- és üzleti turizmus fejlesztése Szálláshely kínálat bıvítése, a meglévı szálláshelyek korszerősítése Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Marketing fejlesztése Humán erıforrás és szervezetfejlesztés 78 Irodalomjegyzék 82 2

3 Bevezetés Elızmények Az Alsó-Duna szakasz két régiót, a Dél-Dunántúlt és a Dél-Alföldöt választja el egymástól. Térségfejlesztési szakemberek és politikusok felismerték azt az anomáliát, hogy folyó mindkét régió perifiáján jelenti, ily módon nem megfelelıek a feltételek, ahhoz, hogy a Dunának a vonzáskörzet gazdaságában hagyományosan betöltött fontos szerepét fejlesztésekkel megerısítsék, és - fıként a turizmusban - új lehetıségeket tárjanak fel. Annak érdekében, hogy a folyó ismét központi helyzetbe kerüljön, a Paksi, Szekszárdi, Mohácsi, Kalocsai és Bajai Kistérségek tavaszán kezdeményezték az Alsó-Duna-Völgyi Fejlesztési Tanács létrehozását. Ezzel párhuzamosan megkezdték a felkészülést a közötti tervezési idıszakra, a várható Európai Uniós források fogadására. A PEA 2 (Második Pályázat Elıkészítı Alap) támogatásával lehetıség nyílt egy öko-turisztikai elımegvalósíthatósági tanulmány elkészíttetésére, mellyel közbeszerzési pályázat útján a HitesyBartuczHollai Euroconsulting tanácsadó irodát bízták meg. A tanulmány az öt kistérség és a határmenti szerb, valamint horvát területek idegenforgalmának helyzetfeltárását, és a fejlesztési stratégia és programok meghatározását tőzte ki célul. A turisztikai program felépítése A tanulmány két fı része a helyzetelemzés, és a programalkotás. A helyzetelemzés részben feltérképeztük a térség turisztikai adottságait, a vendégforgalmi adatokat, és a turizmus alakulásának várható trendjeit. E munkaszakaszt egy összefoglaló SWOT-analízissel zártuk le, elemezve a térség erısségeit, gyengeségeit, és lehetıségeit, továbbá a fejlıdésnek esetlegesen gátat szabó veszélyeket. Alsó-Duna-völgy térségére elkészített turisztikai program második szakasza a turisztikai programok meghatározása, melyek a helyzetelemzés eredményeire épülnek. 3

4 A tanulmány készítése során alkalmazott módszerek 1. Már meglévı regionális, megyei, kistérségi és települési terület- és turizmusfejlesztési koncepciók és programok feldolgozása A pályázat kiírásának megfelelıen munkánk során felhasználtuk a különbözı szintő, már meglévı fejlesztési terveket, melyeket az érintett kistérségek és önkormányzatok bocsátottak rendelkezésünkre. A felhasznált anyagok és tanulmányok körét az irodalomjegyzék tartalmazza. 2. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vendégforgalmi és szálláshely-kapacitási adatainak feldolgozása A közötti idıszakban megvizsgáltuk a térség szálláshelykínálatát, továbbá a vendégek által eltöltött vendégéjszakák számát külföldi-belföldi bontásban. Tekintettel arra, hogy Alsó-Duna-völgy térségre a KSH külön nem összegzi adatait, a térség települési adataiból kiindulva alakítottuk ki a térségi adatokat. 3. Személyes interjúk, térségbejárás A személyes interjúra javasoltak körét a megbízóval egyeztettük. A Dunához közel fekvı települések és más, fontos turisztikai attrakcióval rendelkezı települések vezetıit, turisztikai vállalkozókat (szállodák, borászatok), szakmai szervezeteket (horgászegyesület, falusi turizmus egyesület, borút egyesület), egyéb, a turizmus területén fontos szerepet játszó szervezetket (vízügyi és környezetvédelmi igazgatóság, nemzeti park igazgatóság) kerestük fel: 4. Mőhelytalálkozók A helyzetelemzés eredményeit és a körvonalazódó programjavaslatokat szeptember 21- én Kalocsán mőhelytalálkozó keretében ismertettük, illetve a meghívott szereplıkkel közösen megvitattunk. 4

5 1. Helyzetfeltárás és elemzés 1.1 Közlekedés, megközelíthetıség A turizmus egyes ágaiban tapasztalt infrastrukturális hiányosságokkal és szükséges infrastruktúra-fejlesztéssel az egyes turisztikai ágakra vonatkozó fejezetekben foglalkozunk. Akármelyik közlekedési módot a közúti, vasúti, vízi vagy légi közlekedést vizsgáljuk, a térség megközelíthetısége a fı turisztikai kibocsátó országokból, illetve Magyarország egyéb térségeibıl kifejezetten rossznak mondható. E tényezı nem csak a turizmust, de általában a térségi gazdaság fejlıdését is jelentısen hátráltatja. A turisztikai stratégiának nem funkciója, hogy a közlekedési feltételek, a megközelíthetıség javításának módozatait részleteiben tárgyalja, és a megoldásra vonatkozó döntések meghozatala és végrehajtása javarészt nem is a helyi szereplık feladata. Ennek ellenére a jelenlegi helyzetet jellemzı néhány fontosabb tényezıt, illetve tervezett fejlesztési projektet röviden bemutatunk. A térség megközelíthetısége alapvetıen akkor javul majd, ha a térséget megfelelı útminıségő és áteresztı képességő fıközlekedési utakon (autópályán, autóúton) lehet elérni az ország más területeirıl. Ezen utak pl. az M6 autópálya vagy az M9 autópálya további szakaszai megépítése, illetve az 51. sz. fıút korszerősítése (de minimálisan a korábbi állapotának visszaállítása, a nyomvályúk megszüntetése) országos szintő döntést és finanszírozást igényel. Az egyetlen, amit a térségi szereplık tehetnek ennek érdekében, a részvétel, lobbizás az országos közlekedésfejlesztési politika alakításában. A magyarországi fıközlekedési utak állapotára ellenpéldaként megjegyzendı még, hogy az udvari határátkelıhelytıl kiváló minıségő út vezet át a horvátországi Baranyán, amit indokolttá is tesz az út (és magától értetıdıen a magyarországi 6. és 56. számú fıközlekedési utak) jelentıs nemzetközi tehergépjármő-forgalma. Ahol a döntés és a kivitelezés a helyi (jellemzıen megyei szintő) szereplık kompetenciájába tartozik/tartozhat azaz az egyes turisztikai vonzerık térségen belüli közúti megközelíthetıségének javításában, a kerékpárutak építésében, a kikötık létesítésében/fejlesztésében -, ott a megfelelı fejezetben említést is teszünk errıl. Nem ejtünk szót az ugyancsak részben a helyi szereplık kompetenciájába tartozó reptér-fejlesztésekrıl. A lefolytatott interjúk (pl. İcsény) alapján a repülıtereket üzemeltetı vállalkozások rendelkeznek fejlesztési elképzelésekkel, de a térség turizmusának fellendülése alapvetıen nem a repülıgéppel érkezı turisták viszonylag szők rétegétıl várható, és talán jellemzı példa, hogy a térségben jól kihasználtnak számító ıcsényi repülıtér vezetése sem elsısorban a reptér továbbfejlesztésében, hanem szálláshely-kínálatának bıvítésében és korszerősítésében gondolkozik. 5

6 1.2 Jelenlegi kínálat jellemzıi A tanulmány az Alsó-Duna-Völgy turizmusán belül elsısorban az öko-, aktív és vízi turizmusra koncentrál. Ezeket az ágakat részletesebben, kimerítıbben tárgyalja, hiszen a nagyobb léptékő fejlıdési lehetıségeket, feltételezett kitörési pontokat ezek jelentik. Az egyéb vonzerık tekintetében, amelyek bár nem elhanyagolhatók, de alapvetıen kiegészítı jellegőek, az anyag kisebb terjedelemben ugyan, de szintén számbaveszi és törekszik a kapcsolódási pontok meghatározására. Megjegyzendı továbbá, hogy a célunk nem vonzerıleltár készítése (ezt a feladatot a Magyar Turizmus Rt. elvégezte), hanem inkább egy átfogó, elemzı kép nyújtása volt Öko- és aktív turizmus Az aktív turizmushoz tartozó tevékenységek önálló vonzerıvel bírnak, ugyanakkor mint kiegészítı tevékenységeknek a komplex idegenforgalmi kínálat kialakításában jelentıs választékbıvítı szerepük is van. Az alábbi elemzésben az öko-, a vízi-, a kerékpáros-, a vadász-, és a lovas turizmussal foglalkozunk részletesebben Ökoturizmus, túrázás, természetjárás A természeti értékekkel rendelkezı tájegységek az ökoturizmus és a túrázás-természetjárás elsıdleges színhelyei. A WTO meghatározása szerint az ökoturizmus a turizmus azon, természeti vonzerıkön alapuló formáit tartalmazza, ahol a fı motiváció a természet megfigyelése és tiszteletben tartása, megóvása. Az ökoturizmus részét képezi a természet-megfigyelés és fényképezés, tudományos ismeretterjesztés, ismeretközvetítés, oktatóbázisok és tanösvények kialakítása, természetvédelmi táborok szervezése és a természetközeli aktív turizmus különbözı formáinak horgászat, természetjárás, kerékpározás, lovaglás megjelentetése a szabadidıeltöltés választékában. Az elsıdlegesen a táj természeti és kultúrtörténeti értékeinek bemutatására irányuló ökoturizmusnak kitőnı adottságai vannak az Alsó-Duna-völgyi térségben. A térség kiemelkedı vonzerejét jelenti a Gemenc, Európa legnagyobb összefüggı ártéri erdısége, de a természet még számos egyéb helyen is érintetlen szépségében látható. A térség ökoturisztikai vonzerejét csak növeli, hogy a gemenci és a kevésbé ismert, tıle délre elterülı Béda- Karapancsai erdıség összefüggı, hatalmas kiterjedéső ártéri erdıt alkot, amely Kopácsi Rétként - a határon túl, Horvátországban, illetve Szerbiában is folytatódik. A térség a szép természeti környezeten túlmenıen is gazdag és különleges állat- és növényvilággal rendelkezik, amelybe olyan, nehezen megfigyelhetı, a térség turisztikai vonzerejét mégis jelentısen növelı állatfajok is beletartoznak, mint a feketególya, a rétisas vagy a hód. Véleményünk szerint nem von le jelentısen a térség ökoturisztikai értékébıl, hogy a Gemenc területének csak kis hányadán lelhetık fel ısi erdıfoltok, a terület nagyobb része (az Alsó- Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség szerint csaknem 80%-a) telepített, sorban ültetett, bútoripari célt szolgáló faültetvény, esetenként nem is ıshonos fafajokkal. 6

7 A térség területének számottevı része áll természetvédelem alatt - mindenekelıtt a Duna- Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó jelentıs területeket (Gemenc, Béda-Karapancsa) és Kopácsi Rét horvátországi természetvédelmi területét (Kopácsi Rét Természetpark) kell kiemelnünk, de a Kiskunsági Nemzeti Park is rendelkezik itt területekkel. E Nemzeti Parkok, természetvédelmi területek ugyancsak fontos szerepet játszanak az öko-szemlélet erısítésében. A térség jó adottságokkal rendelkezik a természetjáráshoz a természeti értékek megközelítését, bemutatását jelzett turistautak (pl. az Országos Kéktúra itt található szakasza), tanösvények segítik, de itt említjük meg azt is, hogy a gemenci területen viszonylag komplex turisztikai kínálat - kerékpáros, lovas-, gyalogos, vízi- és kisvasutas túrázási lehetıség - várja az odalátogatót, Bédában pedig a tájegységet megtekinteni vágyók gyalogos, kerékpáros és vízi túraútvonalak közül válogathatnak. A térség épp a fent említett fı természeti értékekhez kapcsolódóan több bemutatóhellyel rendelkezik. A Duna-Dráva Nemzeti Park gemenci területén Szekszárd-Bárányfokon mőködik korszerőnek mondható bemutató központ, Pörbölyön pedig kisebb, de egy erdei iskolához is kapcsolódó múzeum tekinthetı meg. Ugyancsak a Gemencben található a Taplós-Gógai Bemutató Övezet (Bogyiszló és Szekszárd között). A Béda-Karapancsa tájegységben a kölkedi Fehérgólya Múzeum elsısorban a térség fehérgólya-állományát, a madárfaj életmódját mutatja be, és a látogató ehhez kapcsolódóan szerezhet néhány információt a tájegység egyéb természeti értékeirıl is. Megjegyzendı, hogy a fenti bemutatóhelyek turisztikai vonzerejüket, mindenekelıtt látványosságukat tekintve rendkívül eltérı színvonalúak. Jelentıs turisztikai vonzerıt képvisel a térségben a gemenci erdei kisvasút, amelyet évente 90 ezren vesznek igénybe. A térség turizmusának néhány szereplıje kidolgozott, komplex, a látogatók érdeklıdésének és rendelkezésre álló idejének megfelelıen választható ökoturisztikai programokat kínál. Példaértékőnek tartjuk a Szekszárd-Bárányfoki szabadidı központban, illetve a Taplós-Gógai Bemutató Övezetben megvalósult gyakorlatot, ahol a látogatók szakvezetıvel, testközelbıl ismerhetik meg a helyi természeti értékeket, a hagyományos ártéri gazdálkodás különbözı tevékenységeit. A Nemzeti Parkokhoz tartozó területeken a fı cél a védett természeti értékek megırzése mindemellett, a természetvédelmi funkciók szem elıtt tartásával is jelentısen fokozható lenne a terület turisztikai kihasználtsága, sokszorosára növekedhetne a látogatók száma és itttartózkodásának idıtartama. Az ökoturizmus tekintetében a térség gyengeségének tartjuk mindenekelıtt a következıket: Az ökoturizmust szolgáló infrastruktúra kiépítetlensége Mindenekelıtt a bemutatóközpontok, bemutatóhelyek hiányát, hiányosságait kell itt megemlítenünk, mint a térség ökoturizmusának továbbfejlıdését jelentısen akadályozó tényezıt. 7

8 A gemenci területen egyetlen, látogatóközpont funkcióit betöltı bemutatóközpont mőködik, Szekszárd-Bárányfokon. A bemutató központ korszerőnek mondható ugyan, de a nemzetközi példák alapján e központ fogadókapacitását is indokolt számottevıen növelni, ill. szolgáltatási színvonala tovább javítható, pl. interaktív kiállítási eszközök alkalmazásával vagy a Taplós- Gógai Bemutató Övezetben folytatott, korábban említett gyakorlat az ártéri gazdálkodás, halászat, állattartás, gyümölcstermesztés, méhészkedés, népi mesterségek gyakorlati bemutatása adaptálásával, illetve kisebb skanzen létrehozásával (ez utóbbiban ugyancsak Taplós-Góga, az ottani miniskanzen szolgálhat mintaként). Pörbölyön, a gemenci terület déli kapujában csak kisebb múzeum mőködik, holott a mintegy 35 kilométer hosszan elnyúló, ha nagyságú, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedı természeti értékekkel bíró tájegységben indokolt lenne, hogy legalább azokon a pontokon, ahol a látogató északról (Szekszárd térségében), illetve délrıl (Baja, ill. Bátaszék táján) a Gemenc területére lép, egy-egy korszerő látogatóközpontban ismerkedhessen meg a tájegységgel. Hozzá kell tennünk, hogy a Szekszárd és Bátaszék, ill. Baja közötti közlekedési kapcsolat (pl. a fıközlekedési utak vonalvezetése és minısége, lásd alább) is hagy maga után kívánnivalót, tehát a Gemenc területére délrıl érkezı látogató a viszonylag kicsi földrajzi távolság ellenére sem könnyen jut el a tájegység északi szélén elhelyezkedı Szekszárd- Bárányfoki bemutatóközpontba. Az egy éve létrehozott erdei iskola mőködése, látogatottsága önmagában is indokolttá teszi, hogy elıbb-utóbb bıvüljön a bemutatóhely. A látogatóközpontok kapcsán megfogalmazott véleményt általában a bemutatóhelyekre is vonatkoztathatjuk: a fenti két bemutatóhely/-központ, illetve a Taplós-Gógai Bemutató Övezet mellett a tájegység turisztikai vonzereje további bemutatóhelyek kialakítását is indokolná. A Béda-Karapancsa tájegységben (Mohács térségében) egyáltalán nincs bemutató- /látogatóközpont, holott e terület rendkívül hasonló adottságokkal és természeti, ill. néprajzi értékekkel (ártéri erdık állat- és növényvilága, ártéri gazdálkodás emlékei, hagyományai) rendelkezik, mint a Gemenc. E térségben a kölkedi Fehérgólya Múzeum egyúttal sérült fehérgólyák ápolását is végzı központ az egyetlen, az ökoturizmushoz kapcsolható bemutatóhely. A múzeum országosan is unikumnak számít, ugyanakkor a kiállítás egyrészt kevéssé látványos és interaktív, másrészt specializált, anyagából az idelátogató csak szórványos információkhoz juthat a tájegység egyéb természeti értékeirıl. Horvátországban, a Kopácsi Rét Természetparkban szintén csak kisebb bemutatóhely mőködik, filmvetítési lehetıséggel, miközben az ökoturisztikai látnivalók nagy része csak vízi túrák keretében tekinthetı meg (a terület egy része gépkocsival bejárható ugyan, de így nem sokat látni). Az ökoturisztikai vonzerık rossz megközelíthetısége Általában is elmondható, hogy a térség közúthálózatának számos helyen tapasztalható de az ország egészére is jellemzı - állapota akadályozza a turizmus továbbfejlıdését. A fı ökoturisztikai vonzerık közül a Szekszárd-Bárányfoki kirándulóközpontba vezetı út minısége kifejezetten rossz. A Pörbölyön átvezetı, Baját és Bátaszéket is összekötı 55. számú fıközlekedési út esetében ez legfeljebb a települési szakaszról mondható el, az út Gemencet átszelı szakasza azonban talán épp az út jelenleg viszonylag jó állapota miatt 8

9 balesetveszélyes - jelentıs átmenı forgalmat bonyolít, és hiányoznak a parkolásra alkalmas helyek, a leállósáv. Tömegközlekedési eszközzel mindkét központ rendkívül nehezen érhetı el, miközben a bakancsos turisták jelentıs része így közlekedik. Példaként említhetı, hogy a Szekszárd- Bárányfoki kirándulóközpontba mindössze naponta kétszer indul autóbuszjárat. A szekszárd-bárányfokihoz hasonlóan rossz minıségőek a közutak a Béda-Karapancsa tájegységben. A Gemenc nagy része kerékpárral kerékpárúton bejárható, és az említett rossz minıségő úton ugyan, de biztonságosan megközelíthetı kerékpárral Szekszárd felıl is. Baja felıl ugyanakkor a pörbölyi központ nem érhetı biztonságosan, csak az említett nagy forgalmú, amúgy is balesetveszélyes biciklisekre nézve egyenesen életveszélyes - fıközlekedési úton. Túravezetık korlátozott kapacitásai A térség ökoturisztikai látnivalóinak jelentıs része az értékes élıhelyek minél kisebb zavarása érdekében - csak szakvezetıvel tekinthetı meg, így a látogathatóság erısen függ a túravezetık kapacitásaitól. A Gemencben több szervezet a Duna-Dráva Nemzeti Park, a Gemenci Erdı- és Vadgazdaság Rt. (Gemenc Rt.), a DDNP alvállalkozója vállal túravezetést, szakvezetést, míg a Béda-Karapancsa tájegységben ugyanezt csak a Nemzeti Park munkatársai végzik. Összevetve mindezt azzal, hogy a Gemencben egyetlen látogatóközpont mőködik, a Béda- Karapancsa tájegységben pedig hiányzik a térség természeti értékeit átfogóan bemutató intézmény, valamint azzal, hogy a látnivalók nagy része a helyszínre szakvezetı nélkül látogató elıtt rejtve marad, elmondható, hogy nem pusztán a látogathatóság, de az is nagymértékben függ a túravezetık kapacitásaitól, hogy az idelátogatónak mennyire sikerül megismernie az ökoturisztikai vonzerıket, mennyiben teljes élménnyel távozik innen. Kapcsolódó szolgáltatások fejletlensége Az ökoturizmust szolgáló infrastruktúra kiépítetlenségével rokonítható, hogy általában fejletlenek az ökoturizmushoz is kapcsolódó, a turista kényelmét biztosító szolgáltatások. A legkritikusabb tényezıként kell említenünk, hogy az Alsó-Duna-völgyi térség szálláshelykínálata rendkívül vegyes képet mutat. Más, hasonló adottságú térségekkel összehasonlítva eleve kevés a szálláshely, csak elvétve található a magasabb minıségi követelményeknek megfelelı szálloda, ill. panzió, de a kempingek kínálata is szegényes. Falusi szálláslehetıségekbıl (lásd még a falusi turizmussal foglalkozó fejezetben) viszonylag bıséges a kínálat, de e szálláshelyek sem egyenletesen oszlanak el a térségben (a Béda- Karapancsa központjának tekinthetı Kölkeden például nincs bejelentett szálláshely). Ugyancsak javarészt hiányoznak vagy fejletlenek a szabadidı-eltöltés egyes lehetséges formái, az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások (pl. wellness). Kitáblázottság hiánya Akár az ökoturizmust szolgáló infrastruktúra részének is tekinthetnénk, de külön kell szót ejtenünk a kitáblázottság, az egyértelmő és messzirıl szembetőnı útmutató táblák hiányáról. 9

10 Példaként említhetı, hogy a Pörbölyön áthaladó autós számára az út mentén elhelyezett táblákból egyáltalán nem egyértelmő, hogy a faluban bemutatóhelyet (is) talál, sıt ez a központ kapuján elhelyezett feliratból sem válik világossá. Itt jegyezzük meg, hogy a központ területén a bemutatóhely és az erdei iskola egy fafeldolgozó teleppel osztozik, ami csak tovább fokozza a látogató zavarát. 10

11 Az árvíz hatásai Kétségtelen, hogy a Duna áradásai a gemenci, ill. béda-karapancsai különleges természeti környezet rendszeres megújulását, a természeti értékek megırzését szolgálják. E területek látogathatósága és a gemenci kisvasút az egyik fontos turisztikai vonzerı, egyúttal a terület megtekintését jelentısen könnyítı eszköz - mőködése ugyanakkor nagyban függ az árvizektıl: nagyobb áradás idején az ösvények, illetve a vasúti sínek víz alatt állnak, így az ökoturisztikai lehetıségek jelentıs része elérhetetlenné válik az idelátogató számára. Az Alsó- Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség állásfoglalása szerint az erdei kisvasút nyomvonal-szintmagasságát nem szabad megemelni, mivel a vágány töltéstestének állékonysága már részleges vízelöntés esetén is jelentısen romlik, másrészt e megoldás az árvíz esetén a megemelt töltéskoronán tartózkodó, azt magaslatként használó állatok pusztulását eredményezné: az állatok a kisvasút megjelenése esetén a vízbe menekülnének Vízi turizmus A víziturizmus győjtıfogalom alatt az alábbi témákat tárgyaljuk: hajós turizmus (szállodahajók, sétahajók, jachtok, motorcsónakok) vízitúrázás (túra kajak és kenu) horgászat vízi extrém sportok (vízisí, wakeboard) A víziturizmus helyzetének és lehetıségeinek elemzéséhez számba vesszük a térségben található legfontosabb folyó és állóvizek jellemzıit: A Duna A magyarországi alsó Duna-szakasz (Dunaföldvár déli országhatár) 127,5 km hosszúságú, átlagos szélessége m, közepes vízsebessége 0,8 1,5 m/sec, vízhozama m3/sec között változik. A víziturizmus helyzetére és fejlıdési lehetıségére ható tényezık a következık: klimatikus viszonyok; vízállás, áradási szokások, szabályozottság vízminıség, hajózhatóság, mellékágak, holtágak állapota, élıvilág, és a folyóra épült infrastruktúra. A fenti szempontok alapján az alábbiak állapíthatók meg. A térségben a napsütéses órák száma rendkívül magas, Magyarország legnaposabb tájai közé tartozik; a déli területeken az éghajlat mediterrán-szubmediterrán jellegő. A Duna vízállása tág határok között mozog. Aszályos idıszakban igen alacsony, csapadékos vagy hóolvadásos idıszakban igen magas árvizes vízállások is elıfordulnak. Bajánál az eddigi minimum 51 cm volt 2003-ban, az eddig észlelt jeges maximum 1956-ban volt 1037 cm, míg a jégmentes maximum 1965-ben volt 976 cm-es tetızéssel. A augusztusi árvíz az eddig észlelt második legnagyobb jégmentes árvíz volt 943 cm-es tetızı értékkel. A Bıs- 11

12 Újvidék közötti Duna-szakasz duzzasztástól mentes, így a mindenkori vízállásokat a természetes körülmények között levonuló vízhozamok határozzák meg. A vízállások éven belüli változása átlagos lefolyási körülmények között is mintegy 6-7 m. A szélsıségesen kisvizes és nagyvizes idıszakok vízállás különbsége megközelíti a 10 m-t. A települések és az egyéb értékes területek védelme érdekében a Duna mindkét partján megépültek az árvízvédelmi töltések, az évi jeges árvíz tetızı vízállásait figyelembe véve. A települések ily módon védettséget élveznek, ugyanakkor a partmenti létesítmények (fürdıhelyek, kempingezı helyek) rendszeresen víz alá kerülnek. A túlszélesedésre, zátonyképzıdésre hajlamos, kanyargós meder korábban igen kedvezıtlen volt jéglevonulási és hajózási szempontból egyaránt. Ez a Duna-szakasz jegesárvíz szempontjából jelenleg is az egyik legkritikusabb. Az elsı szabályozási munkák a túlfejlıdı kanyarok átmetszésére és a stabilnak tartott kanyarok rögzítésére irányultak. (A folyószakasz hajózhatóságának biztosításáért és az árvízvédelemért az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a felelıs, amelynek központja Baján található.) A természetes medervándorlás, a mederátmetszések és a mederszabályozás következtében a lefőzıdı, fımedertıl elszakadó medrekbıl mellékágak és holtágak keletkeztek. Ez a Duna-szakasz éjjel-nappali hajózásra alkalmas nemzetközi vízi út, ahol parti és úszó kitőzı jelek szolgálják a biztonságos közlekedés feltételeit. A meder szőkítése és stabilizálása céljából jelentıs számú hossz- és keresztirányú szabályozási mő épült vízépítési terméskıbıl, ezért a víziközlekedés nagy figyelmet igényel mindenki részérıl. A Dunaföldvár alatti kanyargós, medervándorlásra hajlamos szakaszon a kontinentális idıjárásnak megfelelı szélsıségek miatt igen alacsony és igen magas vízállások is elıfordulnak. A kisvizek és a nagyvizek egyaránt zavarják a hajózást. Alacsony vízállásoknál a gázlók és hajóút szőkületek, magas vízállásoknál a hidak és légvezetékek alatti áthajózás, valamint a hullámkeltés veszélye miatt korlátozhatják a hajóforgalmat. Az 1948-as Belgrádi Egyezmény lehetıvé tette a Duna szabad hajózását és létrehozta a Duna Bizottságot, amely ajánlásokat fogalmaz meg a dunai hajózásra vonatkozóan. A magyar és az átmenı nemzetközi hajóforgalom a hatvanas-hetvenes években még elég jelentıs volt. Budapest Mohács között személyhajó, majd szárnyas hajójárat is mőködött. Szovjet hajóegységek vasércet és szenet szállítottak Dunaújvárosba, vissza pedig acélárut. Ezen kívül jelentıs volt az ásványolaj, a gabona, építı- és egyéb anyagok országon belüli, valamint tranzit vízi szállítása is. A hajózás visszaesése, hanyatlása fokozatosan történt. A közút és a vasúthálózat fejlıdése, a gyorsabb és olcsóbb szállítás elıbb a személyhajózás, majd a teherhajózás leépüléséhez vezetett. Az áruszállítás tekintetében a hajózás leépülése a Szovjetunió szétesésével folytatódott. Ezzel egyidejőleg a dunaújvárosi vasmő leépülése is megkezdıdött. A legnagyobb hanyatlást a délszláv háború okozta, amely jelenleg is érezteti hatását. A jugoszláv utódállamok megalakulásával a Duna határfolyóvá vált, ami tovább nehezíti a normalizálódást. A délszláv háború befejezése óta a délre irányuló nemzetközi hajóforgalom még nem indult meg igazán. A vízi szállítás fokozódása tapasztalható, ami fıleg a nyugati országokba irányuló gabona és egyéb mezıgazdasági termékek exportját valamint a helyi kavics, homok és egyéb szállítmányokat jelenti. Ami a személyforgalmat illeti a Budapest Mohács közötti menetrendszerő hajójárat jelenleg nem üzemel. A határkikötı Mohácson mőködik, itt történik a hajók kiléptetése és Magyarországra beléptetése. 12

13 A fizikai és szabályozási feltételrendszer nagyobb hajóforgalmat is lehetıvé tenne, a fejlıdés akadálya inkább a hajópark és a megfelelı kikötıi infrastruktúra hiányából fakad. A dunai hajózás jövıjét illetıen jelenleg elıkészület alatt van, és elıreláthatólag 2006 végéig elkészül az a megvalósíthatósági tanulmány, amely a magyar Duna-szakaszra megfogalmazza az EU elvárásainak megfelelı hajóút fejlesztési feladatokat. A meder és az árvédelmi töltések közötti hullámtéren nagyobb részben ártéri erdık, kisebb részben mezıgazdasági és egyéb területek húzódnak. A hullámtér helyenként kiszélesedik, ahol Európában egyedülálló ártéri erdık és életközösségek alakultak ki. Ezt felismerve 1996-ban létrehozták a Duna-Dráva Nemzeti Parkot, amely magában foglalja a Siótorok-déli országhatár ( fkm) közötti Duna-szakaszt a hozzá tartozó hullámtérrel együtt. A védett terület két legfontosabb részegysége a Siótorok Báta között húzódó gemenci tájegység és a Mohács alatt elterülı Béda Karapancsai tájegység. A Duna és a szép fekvéső mellékágak mentén lábakon álló üdülık és hétvégi házak sora épült annak ellenére, hogy ezeket az árvizek esetenként elöntik. A Dunaparton találunk kijelölt strandterületeket, de a homokzátonyok és a szabályozási mővek közötti feltöltıdések is kedvelt fürdıhelyek. A holtágak és mellékágak 13

14 A holtágak keletkezésükre nézve kétfélék: az anyafolyóról természetes úton főzıdtek le, vagy folyószabályozás (mederátvágás) révén keletkeztek. A mellékágak és holtágak tulajdonviszonyai az elmúlt évtizedben lényegesen megváltoztak, s ma is változóban vannak. A mellékágak és holtágak több mint fele állami tulajdonban van, s ezekbıl számos holtág esetében a területileg illetékes vízügyi igazgatóság a vagyonkezelı. A mellékágaknak és holtágaknak, mint vizes élıhelyeknek, sajátos és kiemelkedı szerepük van a természet-védelemben s tájformáló szerepük is figyelemreméltó. Különösen a hullámtéri mellékágak és holtágak védelme fontos, mert ezek több ritka állat- és növényfaj szinte kizárólagos elıfordulásának helyei. A parti területek állapota a hasznosítás jellegétıl és mértékétıl függ. Ahol elsısorban üdülés, strandolás, vízisportolás folyik, ott az antropogén tényezık hatására a parti területek állapota az idık során leromlott. A mellékágak és holtágak vízforgalmát a folyók hullámterén döntıen a folyó vízállásváltozásai határozzák meg. A víz minıségét a holtágaknak csak felénél vizsgálták több-kevesebb rendszerességgel. Hozzávetıleges értékelés szerint ezek 25 %-nál a vízminıség kifejezetten rossz, 60 %-nál enyhén szennyezett a víz, s azt csupán 15 %-uknál lehetett kifogástalannak minısíteni. A holtágakban leülepedett iszapot csak egy-két helyen, kivételesen, a kotrási munkák elıkészítése során vizsgálták. A víz ökológiai szempontú vizsgálatát csak néhány kutatási célra kijelölt holtágnál végezték el. A mellékágak és holtágak medre változó mértékben feltöltıdött, ezért csak meghatározott vízállásoknál lehet vízijármővel megközelíteni és bejárni. A Siótorok déli országhatár közötti Duna-szakasz a hozzá tartozó hullámtérrel együtt 1996-tól a Duna-Dráva Nemzeti Park részét képezi, de a nem védett hullámteret is természeti területként kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy a vízen érkezı túrázók a partról csak korlátozott mértékben mehetnek be az erdıbe, az élıhelyek látogatása csak helyi természetvédelmi szervekkel egyeztetve történhet. A legfontosabb mellékágak a következık: Solti mellékág (1564,0 1558,4 fkm): közepesnél magasabb vízállásoknál alulról közelíthetı meg csónakkal. Bölcskei mellékág (1555,0 1551,5 fkm): rehabilitációs kotrása most van folyamatban, csónakkal mindkét irányból megközelíthetı. Harta Dunapataji mellékág (1545,8 1539,2 fkm): a Duna vízállásától függıen mindkét irányból megközelíthetı. Foktıi mellékág (1520,2 1518,2 fkm): erısen feltöltıdött, közepesnél magasabb vízállásoknál közelíthetı meg. Sió csatorna (1497,2 fkm): a Duna és torkolati zsilip között hajózható. Grébeci mellékág (1493,5 1489,3 fkm): csak alulról közelíthetı meg evezıs csónakkal. Rezéti mellékág (1488,0 1485,0 fkm): közepesnél magasabb vízállásoknál mindkét irányból átjárható evezıs csónakkal. Vén Duna mellékág (1483,3 1481,0 fkm): rehabilitációja megtörtént, mindkét irányból átjárható evezıs csónakkal. Sugovica mellékág (1478,8 fkm): hajózható, a Deák Ferenc zsilipnél a csónakok kézzel átemelhetık a Ferenc tápcsatornába, illetve a Szeremlei mellékágba. Móric mellékág (1477,3 1473,2 fkm): közepesnél magasabb vízállásoknál csónakkal átjárható. Kádár mellékág (1473,8 1470,1 fkm): közepesnél magasabb vízállásoknál csónakkal átjárható. 14

15 Szeremlei mellékág (1469,1 fkm): alulról közelíthetı meg, a torkolati mőtárgyon át kell emelni a csónakokat. Bezerédi mellékág (1458,8 1456,6 fkm): alulról közelíthetı meg közepesnél magasabb vízállásoknál evezıs csónakkal. Szabadság szigeti mellékág (1452,2 1448,3 fkm): alulról közelíthetı meg közepesnél magasabb vízállásoknál. Cigányszigeti mellékág (1445,6 1443,0 fkm): alulról közelíthetı meg közepesnél magasabb vízállásoknál. Bédai mellékág (1440,0 1437,3 fkm): alulról közelíthetı meg közepesnél magasabb vízállásoknál. Gabriella szigeti mellékág (1437,1 1435,6 fkm): alulról közelíthetı meg közepesnél magasabb vízállásoknál. A 4,7 km hosszan kanyargó és 100 m széles, Dunapatajhoz tartozó Szelídi-tó szintén a Duna maradványa, bár kissé távolabb fekszik tıle. A tavon a nyári szezonban élénk szabadidıs élet zajlik: partján számos hétvégi ház, kereskedelmi szálláshely, strand és vendéglátóhely fogadja a látogatókat. A további turisztikai fejlesztéshez két fontos feladatot kell megoldani: a tómeder kotrását és a part csatornázását. Csatornák A víziturizmus szempontjából igénybe vehetık és fejleszthetık a nagyobb belvízcsatornák és kettıs hasznosítású csatornák is. A Dunavölgyi fıcsatorna Kunszentmiklós, Szabadszállás, Akasztó, Sükösd, Érsekcsanád településeket érintve Bajánál csatlakozik a Dunába az 1480,2 fkm-nél. A csatorna csónakkal, kajakkal, kenuval végigjárható, a mőtárgyaknál azonban a csónakok átemelése nem vagy csak nagyon nehezen lehetséges. A Baja Bezdáni csatorna (Ferenc tápcsatorna) a bajai Deák Ferenc zsilipnél ágazik ki a Sugovicából és Bátmonostor, Nagybaracska, Dávod, Hercegszántó területét érintve kilép az országból, majd Bezdánnál csatlakozik a Duna Tisza Duna csatornába, és onnan a Dunába. A Deák Ferenc zsilipnél a csónakok kézi mozgatással vihetık át a Sugovicáról a csatornára. Csónakkal Hercegszántóig lehet eljutni, itt azonban a határátkelıhely nincs kiépítve. Nagyhajó 15

16 Menetrendszerő hajóforgalom jelenleg nincs ezen a Duna szakaszon, így a nagyhajós forgalom a szállodahajókra korlátozódik. Kikötésre négy településen van lehetıség (Solt ,1 fkm bal part, Kalocsa ,5 fkm bal part, Baja ,9 fkm bal part, Mohács ,8 fkm jobb part). Korábban intenzív volt a dunai hajóforgalom, ezért szinte minden partmenti településnek van kiépített kikötıje, de jelenleg csak a felsoroltak mőködnek. A mintegy 200 fıt befogadni képes szállodahajók többsége Németországból, kisebb része a Fekete-tenger felıl hozza a külföldi fıként német - turistákat. Egy évben akár 150 db szállodahajó is kiköt Soltnál, Kalocsánál és Mohácsnál, és a programkínálattól függıen egy, két, legfeljebb négy napot tölt egy helyben. Napközben az utasokat a kikötıkbıl túlnyomórészt elıre egyeztetett programokra pl. borkóstolás, pusztaprogram - viszik autóbuszokkal, és estére visszaszállítják ıket a hajóra. Ennek köszönhetıen a szállodahajók által generált turisztikai kereslet nagyon koncentráltan jelenik meg az említett attrakciónál, amibıl néhány vállalkozás jól profitál és fejleszteni is képes. Ugyanakkor a szálláshelyeket értelemszerően nem veszik igénybe és kicsi a lehetıség a programba elıre be nem szervezett, illetve tömegesen nem látogatható turisztikai termékek értékesítésére. Emellett a szállodahajók forgalma erısen szezonális jellegő. Kishajó A kishajós kategóriába a jachtokat és a sétahajókat sorolhatjuk. A Dunán már a rendszerváltozás elıtt jelentıs motorcsónak és jachtforgalom volt, így számos kikötı jött létre ben alakult meg a Magyar Duani Jachtkikötık Egyesülete 40 kikötı részvételével. Ebben az idıszakban Mohácson évi jacht és motorcsónak áthaladását regisztrálta a határırség. A Bısi Vízlépcsı építése és a délszláv válság drasztikusan visszavetette a forgalmat (a korábbi hetedére), így számos jachtkikötı tönkrement és megszőnt. Azóta lassú növekedés tapasztalható, de a mőködı kikötık közül is csak néhány rendelkezik nemzetközi minısítéssel, ami a hajózási térképekre való felkerülés feltétele. A jacht (és motorcsónak) turizmus az Alsó-Dunán jelenleg nem számottevı, holott az ezirányú igény nyilvánvaló, hiszen a néhány mőködı jachtkikötı - Dunaföldvár ,2 fkm, Paks ,5 fkm, Baja ,8 fkm, a Sugovica mellékágban, Mohács ,1 fkm) kapacitása folyamatosan telített. A kikötıkre jellemzı, hogy a férıhely kevés, a szolgáltatási 16

17 paletta szők, a színvonal alacsony (pl. tankolás többnyire csak kannával lehetséges) A további fejlıdésnek két fı akadálya van: a jachtkikötık létesítése és fenntartása fıként a vonatkozó hatósági szabályozások miatt aránytalanul költséges, a vállalkozók profitvárakozásainak nehezen tud megfelelni; - a Duna felsıbb szakaszain (Ausztriában és a szlovák szakaszon) virágzó jachtturizmustól ez a szakasz gyakorlatilag el van zárva azáltal, hogy a bısi zsilipnél a jachtok átkelése nagyon költséges és veszélyes. Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy Pakson hamarosan létesül egy fedett daruállás, ahol a nagyobb mérető jachtokat is tudják majd ki- és berakodni, ami új lehetıségeket nyit a jachtos turizmus területén. A sétahajózásra a bajai Tourinform iroda tájékoztatása szerint rendkívül nagy igény van: az irodában megforduló turisták mintegy fele ez után érdeklıdik. Ennek ellenére nagyon ritka a rendszeresen mőködı sétahajó járat, a szolgáltatás többnyire csak csoportok számára elérhetı, elızetes egyeztetés alapján (pl. Baja, Mohács, Paks). (Baján szombatonként indul egy járat, ami a gemenci kisvasúttal van összehangolva.) Volt ugyan próbálkozás a rendszeres járat beindítására, de az üzemeltetés annyira költséges, hogy csak teljes kihasználtság és igen magas jegyárak mellett lett volna nyereséges, amire a kereslet mégsem volt elégséges. Vízitúrázás, csónakázás A víziturázók jelen vannak ezen a Dunaszakaszon, de korántsem olyan nagy számban, mint például a Tisza Tokaj feletti részén. Számukra a jó idıjárás, a megfelelı vízminıség, a szép természeti környezet és az infrastruktúrával (WC, mosdási lehetıség, sátorozóhely, világítás) ellátott partszakaszok a legfontosabbak. Az utóbbi feltétel nem kielégítı az Alsó-Dunán. Találunk ugyan kikötésre alkalmas partszakaszokat (Dunaföldvár ,1 fkm jobb part)- Harta ,9 fkm bal part, Uszód ,1 fkm, bal part, Foktı ,0 fkm, bal part, Kalocsa ,8 fkm, bal part, Dombori ,3 fkm, jobb part, Gemenc ,9 fkm, jobb part, Baja ,8 fkm, bal part, Baja ,8 fkm, a Sugovica mellékágban, Dunafalva ,5 fkm, bal part, Dunafalva ,0 fkm, bal part, Újmohács ,8 fkm, bal part), de ezek komfortfokozata erısen változó képet mutat. A megfelelı pihenıhelyek kialakítását nehezíti a vízállás ingadozása. A partszakaszok gyakran kerülnek víz alá, így a kiszolgáló létesítményeket úgy kell kialakítani, hogy vagy ellenálljanak az áradásnak, vagy mozgathatók legyenek. Mindez megnöveli a beruházási és üzemeltetési költségeket. További problémát, illetve költséget jelent a szezonon kívüli idıszakban a létesítmények ırzése a rongálás és fosztogatás ellen. 17

18 Sok helyen a partmenti területek tulajdonjogának rendezetlensége (szétszabdalt területek, sok tulajdonossal) hátráltatja a fejlesztések megvalósítását. A vízitúrázók számára speciális vonzerıt jelenthetnek a holtágak és csatornák, amelyek jelenleg még kevéssé alkalmasak hajózásra. Megnyitásuk, hajózhatóvá tételük nagyban hozzájárulhat a vízitúrázás élénküléséhez. A holtágak újbóli megnyitása és revitalizálása széles körben támogatott, így ezen a téren már történtek is lépesek (pl. Vén-Dunaág megnyitása, tervdokumentáció a Gerjeni holtág megnyitására, stb.), és további fejlıdés várható, de fontos megemlíteni, hogy a beruházások (kotrás, kotradék deponálás, gátbontás, építés, stb.) megvalósításának forrásigénye rendkívül nagy és az engedélyeztetés is nehézkes. A vízitúrázó pihenıhelyek általában strandként, fürdıhelyként is szolgálnak. Ezek legtöbbje csak egy karbantartott partszakasz, mert hivatalos strand létesítéséhez de fıként a mőködtetéshez szükséges hatósági elıírások (pl. folyamatos fürdımesteri felügyelet) betartása olyan költséges, hogy a meglévı keresletbıl a tapasztalatok szerint nem lehet nyereségesen üzemeltetni. Ennek köszönhetıen a fürdıhelyek szolgáltatási színvonala sajnos többnyire elmarad a kívánatostól. A csónakázásra a holtágak és mellékágak kitőnı lehetıséget biztosítanak, hiszen itt gyenge, vagy egyáltalán nincs sodrás, így a vízitúrás tapasztalattal nem rendelkezı turisták is biztonságosan vízre szállhatnak és kedvük szerinti útvonalakon fedezhetik fel a környéket. Csónakázásra van lehetıség például a Faddi Dunán. A szúnyogok túlzott jelenléte szinte minden vízparti szabadidıs tevékenységet kellemetlenné tesz, leginkább talán mégis a vízitúrázókat befolyásolja, hiszen ık a teljes napot a vízen és a vízparton töltik. A vízpart és különösen a holtágak kedvezı feltételeket biztosítanak a szúnyogok szaporodásához. Jelenleg nincsen szervezett rendszer az irtások megszervezésére és végeztetésére, ez az önkormányzatok feladata, ami a rendelkezésre álló források mértékének megfelelıen kisebb-nagyobb rendszerességgel végeznek. A rendszertelen és pontszerően végzett akciók nem alkalmasak a hatékony védekezésre: a megtisztított területekre újra gyorsan megérkezik az utánpótlás a szomszédos vidékekrıl. Tovább nehezíti a védekezést a nemzeti parkok jelenléte, amelyek ellenzik a beavatkozásokat a területeiken. Horgászturizmus Az Alsó-Duna mentén nagyszámban található mellékágak, holtágak és csatornák, valamint horgásztavak kiváló terepet biztosítanak a horgászatra. Tolna Megyei Horgászegyesületek Szövetsége kalkulációja szerint mintegy 7000 egyesületi tag horgászik ezeken a vizeken. A kiváló minıségő horgászhelyekre (pl. Solt, Paks, Fadd, Keselyős, Tolna, stb.) a horgászati szezonban (júliustól késı ıszig) az ország távolabbi részeibıl és külföldrıl, fıként német nyelvterületrıl is nagy számban érkeznek turisták hosszú hétvégékre vagy egy egész hétre. A Duna menti lehetıségek a szakmédiumokban közismertek, de a nagy nyilvánossághoz kevésbé jutnak el. Horgászegyesület szinte minden Duna parti településen mőködik. Tevékenységük fıként a haltelepítést, a horgászjegy értékesítést, a halıri szolgálatot és a tagság érdekeinek képviseletét foglalja magában. Feladataik elvégzését a tagdíjakból, a horgászjegyek árbevételébıl és pályázati támogatásokból finanszírozzák. A jobb anyagi körülmények között mőködı egyesületek további szolgáltatásokat is nyújtanak: csónak bérbeadás, horgász felszerelés tárolás, táborhely, szálláshely, 18

19 konyha, horgásztábor szervezés gyermekek részére, stb. A horgászvizek kapacitása messze nem kihasznált és a folyamatosan jelentkezı kereslet alapján mindenképpen méltó a fejlesztésre. A fejlıdés egyik jellemzı gátja, hogy a holtágak és a mellékágak eliszaposodnak, romlik a halak élıhelyének minısége. A medrek kotrása lenne a megoldás, de a kotradék deponálása túl költséges (veszélyes hulladéknak minısül, ezért el kell szállítani és ártalmatlanítani), így a horgászegyesületek önmagukban ezt nem tudják megoldani. Probléma továbbá, hogy a horgászhelyek és lehetıségek publicitása alacsony csak az találja meg, aki kifejezetten keresi. Ez egyrészt a horgászat jellegébıl (magányos elvonulás a természetbe), másrészt a szakmai körökön kívüli reklámok és a kitáblázás hiányából adódik. Vízi extrém sportok (vízisí, vízijet) Az extrém vízisportok meglehetısen zajos tevékenységek, többnyire zavarják a közelben kikapcsolódni vágyó, de más érdeklıdéső turistákat. Ezért az extrém sportok helyszíneinek kijelölésekor erre a tényezıre különösen tekintettel kell lenni. Zárt jet-ski pályát a bajai Duna-híd alatti szakaszon már üzemeltettek. Igény esetén ez a pálya ismét kijelölhetı és mőködtethetı. Jet-ski használatra kijelölt nyílt pályák a következı helyeken vannak: fkm (Dunaföldvártól délre), fkm (Madocsától Foktıig), fkm, fkm. Vízisíelésre kijelölt nyílt pályák az alábbi szakaszokon vannak: fkm (Dunaföldvártól délre), fkm (Madocsától Foktıig), fkm (Gerjentıl délre), fkm. A kijelölt nyílt pályákról azonban csak a Adukövizigtıl értesülhettünk, turisztikai célú információforrásokból nem (pl. az interneten szereplı vízisí pályák listáján sem). 19

20 Kerékpározás A térségben jók az adottságok mind a vízparti, mind pedig a dombvidéki kerékpározáshoz. A változatos, de nem túlságosan tagolt domborzat, a nagy kiterjedéső erdık, a vizes területek nagy száma vonzó a kerékpáros turizmus számára. A kapcsolódó infrastruktúra azonban kiépítetlen. Kevés a kiépített kerékpárút, megoldatlan a forgalmasabb szakaszokon a gépjármőforgalomtól elkülönített kerékpáros közlekedés biztosítása, a pihenı-vendéglátó és a szerviz infrastruktúra fejletlen. A vasút nincs felkészülve nagy tömegő kerékpárok szállítására a régióban, megoldatlan továbbá a kerékpárok tárolása, ırzése a látnivalók, megállóhelyek környékén., A kerékpározás jelenlegi infrastruktúrájára tekintettel, regionális és országos jelentıségő vonzerıként értékelhetı, de rendelkezik azokkal az adottságokkal, melyek révén nemzetközi vonzerıvé fejleszthetı. Kerékpározás helyszínei Kiépített kerékpárút jelenleg a Duna mindkét oldalán a szekszárdi dunahídtól déli irányba található az 55. sz. fıútig. Ugyancsak kiépített kerékpárút található Dunapataj és a Szelidi-tó között, illetve jól kerékpározható a Tass-Dunapataj közötti, gépjármőforgalomtól elzárt védgát (Solt és Dunapataj között az 51. sz. fıút korábbi szakasza). Ezen kívül számos kisforgalmú közút is alkalmas kerékpáros forgalomra a következı ábra szerint. 20

21 A Duna bal partján húzódó útvonal az EuroVelo részét képezi, így különösen fontos fejlesztési terület. Interreg pályázat keretében került benyújtásra a Dunafalva-Újmohács közötti szakasz fejlesztése. (A pályázat jelenleg elbírálás alatt van.) 21

22 Vadászat A térség közismerten gazdag vadállománnyal rendelkezik, különösen a Gemenc mondható a vadászok kedvelt célterületének. A térség vadászturizmusát jelentıs részben és hagyományos tevékenységnek tekinthetıen - a Gemenci Erdı- és Vadgazdasági Rt. szervezi. A vadásztatás a Gemenc Rt. legnagyobb volumenő tevékenysége, a cég munkatársaitól kapott tájékoztatás szerint ugyanakkor az elmúlt években szőkült a vadászturizmus, a külföldi vadászok egy része olyan országokat választ célpontnak, ahol egyelıre kevésbé szigorú jogszabályok vonatkoznak a vadászatra, mint az Európai Unióban. A térségben számos helyen találhatunk különbözı állapotban lévı vadászházakat, vadászkastélyokat. A magyarországihoz hasonló adottságokkal (gazdag vadállomány, vadászházak és vadászkastélyok viszonylag nagy számban, egy részük felújított állapotban) rendelkezik a Kopácsi Rét horvátországi, ill. szerbiai területe Lovaglás Sok helyen fejlıdik a térségben a lovasturizmus, és ehhez a földrajzi adottságok is kedvezıek. A lovaglás iránti kereslet is növekedı tendenciát mutat, a külföldi és a belföldi vendégkörön belül egyaránt. A térség számos településén mőködik lovas szolgáltatóhely (pl. Remény Lovasiskola Baja, Solt-Révbérpuszta, Kalocsa, Érsekcsanád, Dunapataj, Dunaszekcsı, Mohács), melyek a lovasturizmus centrumainak tekinthetık (lovasiskola, tereplovaglás, lovastúra-szervezés, stb.), illetve lovas rendezvények is rendszeresek a térségben. Találkozunk továbbá pusztaprogramokkal is, amelyek középpontjában a lovas bemutatók állnak Falusi turizmus A falusi turizmus jó adottságokkal rendelkezik a térségben. Számos szép faluképet, településrészletet (a pincesorokat is beleértve) látni itt, szinte minden település rendelkezik valamilyen mőemlékkel, és sok faluról mondható el, hogy szép természeti környezetben fekszik. A térségben (Kalocsai kistérség) található Géderlak, amely 2002-ben aranyérmet kapott az Európai Virágos Városok és Falvak versenyén. Géderlak példáját az elmúlt években a szomszédos települések, Ordas, Dunaszentbenedek és Uszód is követi a településkép tudatos javításában, a településkép elemeinek összehangolt ápolásában, fejlesztésében. Az Alsó-Duna-völgyi térség népmővészete, népi kultúrája gazdag és továbbélı hagyományokkal rendelkezik, és ezek egyes elemei országszerte ismertek (pl. kalocsai hímzés, sárközi lakodalmas, de akár a mohácsi busójárást is ide sorolhatjuk), sokfelé találkozhatunk az adott településre jellemzı népszokással. A népi mesterségek, köztük ritka mesterségek (pl. kékfestés, gyertyaöntés) fennmaradása is javarészt a turizmusnak köszönhetıen - biztosítottnak látszik, számos településen találni látogatható mőhelyet. Bár elsısorban a gasztronómiai turizmus témakörébe tartozik, itt is említést kell tennünk arról, hogy számos település jellemzı ételeirıl, gasztronómiai specialitásairól és ezekhez kapcsolódó rendezvényeirıl - is ismert a térségben vagy a térség határain túl. 22

23 A gasztronómián kívüli rendezvények kínálata is változatosnak mondható. E kínálat ugyanakkor nem összehangolt, különösen a rendezvények idıpontjait illetıen. Az idelátogató több helyen tekinthet meg általános vagy valamely témára specializált múzeumot, tájházat. A térségben számos olyan vonzerıt köztük egyéb turisztikai ágakba, pl. az öko-, vízi-, kerékpáros, lovas-, bor- és gasztronómiai turizmushoz, kulturális turizmushoz tartozó vonzerıt -, egyediséget találtunk, melyekre építhetı a falusi turizmus. Egyes falvakban több éve jól mőködı szállásadó hálózatok találhatók, más településeken ellenben teljességgel hiányzik a jövedelem-kiegészítést is jelentı - falusi turizmus és annak helyi hálózata. Országos és a térségben is tapasztalható jelenség ugyanakkor, hogy a falusi turizmus a legtöbb helyen falusi szállásadásban merül ki, és hiányoznak a falusi életmódot, életérzést bemutató programok, szolgáltatások. Az esetek nagy többségében nem is beszélhetünk kidolgozott programokról, hanem javarészt az adott, falusi vendéglátással foglalkozó személy tájékozottságától és kezdeményezıkészségétıl függ, hogy mennyiben tud vendégeinek komplex, változatos, egyrészt az említett falusi életmódot, másrészt a térség egyéb turisztikai vonzerıit bemutató programot kínálni. Az elıbbi megállapítás kiegészíthetı azzal, hogy a térségben ugyan találkozhatunk jó példákkal (mindenekelıtt színvonalas kiadványok formájában) a falusi turizmus marketingjére és általában a településmarketingre - vonatkozóan, de az esetek többségében e tevékenységek megmaradnak az adott település szintjén, nem építik be a kistérség vagy minimálisan a szomszédos települések kínálati elemeit, holott ritka az a turista, aki egyetlen település vonzerıi kedvéért látogat el a térségbe. Így megint csak a vendéglátó többnyire a helyszínen kiderülı - tájékozottsága és kezdeményezıkészsége a döntı. 23

24 Országos szinten is gondot jelent a falusi turizmusban, hogy a gyakorlatban nem egységes a falusi szálláshelyek minıségi besorolása, hanem jelentıs mértékben a minısítést végzı személy igényszintjétıl függ. Hasonlóan nem csak a térségben okoz nehézséget, hogy a falusi turizmusban vállalkozók egy része nem rendelkezik megfelelı képzettséggel, tudással; a falusi szálláshelyek minısége többnyire nem felel meg a hatósági elıírásoknak, a szükséges fejlesztésekhez azonban nem áll rendelkezésre elég tıke. Horvátország baranyai részén a falusi turizmus fejlesztése késıbb indult el, mint Magyarországon. A falusi turizmus itt is döntıen szállásadásban merül ki, nincsenek még kidolgozott programok, programcsomagok, bár a látogatók esetenként népi mesterségekkel is megismerkedhetnek. A vendégek a magyarországihoz hasonló szabadidı-eltöltési lehetıségek közül választhatnak, a bor- és gasztronómiai turizmus, a víziturizmus, kulturális turizmus, ökoturizmus területén. Jól érzékelhetı ugyanakkor, hogy e térség gyors ütemben igyekszik egyrészt átvenni a tengerparti területek sokévtizedes tapasztalatait, másrészt adaptálni, ötvözni a nemzetközi (pl. olasz, osztrák) tapasztalatokat, legjobb gyakorlatokat Bor és gasztronómia Az Alsó-Duna Völgy bıvelkedik borvidékekben, részben vagy egészében magába foglalja a Tolnai Borvidéket, a Szekszárdi Borvidéket, a Mecsekaljai Borvidéket, a Kunsági Borvidéket, és a Hajós-Bajai Borvidéket. A talaj és éghajlati jellemzık, valamint a fajtaválaszték annyira sokszínő, hogy ezeket a tanulmány részleteiben nem tárgyalja. Általánosságban elmondható, hogy a borvidékeken érzékelhetı az országos tendencia, azaz a gyengébb minıségő tömegtermelés mellett egyre több pincészet kezd magas minıségő borokat elıállítani. Több borász országos, sıt nemzetközi hírnévre is szert tett, ami elısegítheti a bekapcsolódásukat a borturizmusba. Szekszárd pozícióját kiemeli egyrészt az, hogy jogosult bikavért elıállítani (címkézni), ami minısített Hungaricum, ily módon önmagában marketing ereje van, másrészt, hogy országos jelentıségő borászati szervezetnek ad otthont (pl. Pannon Bormőves Céh). 24

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készítette Budapest XXII. kerület Önkormányzatának megbízásából az EconoConsult Kft. 2008. október TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1. 1. T e l e p ü l é s h á l ó z a t i ö s s z e f ü g g é s e k, a t e l e p ü l é s h e l y e a t e l e p ü l é s h á l ó z a t b a n, t é r s é g

Részletesebben

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

Sárospatak, 2009. június

Sárospatak, 2009. június Javaslatok a turisztikai desztináció menedzsment (TDM) létrehozásához szükséges döntésekre és változásokra, a TDM-szervezet létrehozására kiírt pályázat feltételeinek megfelelıen Javaslattevı: Marcziné

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

VESZÉLYES DUNA-SZAKASZOK HIDRODINAMIKAI MODELLEZÉSE FOLYÓSZABÁLYOZÁS TERVEZÉSHEZ. Projekt összefoglaló

VESZÉLYES DUNA-SZAKASZOK HIDRODINAMIKAI MODELLEZÉSE FOLYÓSZABÁLYOZÁS TERVEZÉSHEZ. Projekt összefoglaló ALSÓ-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/c. VESZÉLYES DUNA-SZAKASZOK HIDRODINAMIKAI MODELLEZÉSE FOLYÓSZABÁLYOZÁS TERVEZÉSHEZ Projekt összefoglaló Baja, 2008.

Részletesebben

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai a Szegény-és cigánytelepek, városi szegregátumok területi elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különbözı (közoktatási,

Részletesebben

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám 432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS HATÁROZATAI száma 166/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 167/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 168/2010.

Részletesebben

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet)

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 238. MELLÉKLET: - TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 1 A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának bemutatása... 4

TARTALOMJEGYZÉK. 1 A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának bemutatása... 4 Az NSRK 211-213-as akcióterveinek környezeti vizsgálata V. A 27-213-as idıszak operatív programjainak módosítására vonatkozó környezeti jelentés elkészítése Budapestt,, 211.. decemberr TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 II. Stratégiai program TARTALOMJEGYZÉK 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 2.1 ERİSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...3 2.1.1 FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS TÉRSZERKEZETI KAPCSOLATRENDSZER,

Részletesebben

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET Közleményei 169 B Témavezetı: Hardi Tamás PhD tudományos munkatárs Készült: a Gyıri Többcélú Kistérségi

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT. Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére

A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT. Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére Az államháztartásról, valamint az önkormányzatokról szóló törvények elıírásai alapján Gyır Megyei Jogú Város 2010.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2008. ÉVI PÁLYAVÁLASZTÁSI RENDEZVÉNYSOROZAT TOLNA MEGYEI

TÁJÉKOZTATÓ A 2008. ÉVI PÁLYAVÁLASZTÁSI RENDEZVÉNYSOROZAT TOLNA MEGYEI TÁJÉKOZTATÓ A ÉVI PÁLYAVÁLASZTÁSI RENDEZVÉNYSOROZAT TOLNA MEGYEI PROGRAMJAIRÓL A már második alkalommal szervezi meg a Mi a pálya? elnevezéső, regionális szintő pályaválasztási rendezvénysorozatát. Az

Részletesebben

GOSZTOLA Község Önkormányzati Képviselı-testületének 21/2006.(XII.15.) számú rendelete GOSZTOLA KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL

GOSZTOLA Község Önkormányzati Képviselı-testületének 21/2006.(XII.15.) számú rendelete GOSZTOLA KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL GOSZTOLA Község Önkormányzati Képviselı-testületének 21/2006.(XII.15.) számú rendelete GOSZTOLA KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL Gosztola Község Önkormányzat Képviselı-testülete az

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. április 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. április 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés város turisztikai helyzetérıl Elıkészítette: Csomósné Ottlakán Magdolna önkormányzati tanácsadó Véleményezı bizottság: Kulturális és Sport Bizottság Sorszám: III/4. Döntéshozatal

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.

Részletesebben

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl Tervezet Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl Budapest, 2010. május A Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelvei A Magyar Tudományos Akadémiáról

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e Tárgy: Elıterjesztı: Elıadó: Beszámoló a megyei területrendezési terv követelményeinek

Részletesebben

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta)

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) 2008 Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A tanulmány kidolgozásában

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Dunántúli Regionális Operatív Program keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Dunántúli Regionális Operatív Program keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Dunántúli Regionális Operatív Program keretében Szálláshelyek és a turisztikai termékkínálat értékét növelı egyéb szolgáltatások infrastrukturális és minıségi fejlesztése támogatására

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

A Pannon borrégió agrárföldrajzi és borturisztikai értékelése

A Pannon borrégió agrárföldrajzi és borturisztikai értékelése PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Ph.D. értekezés tézisei A Pannon borrégió agrárföldrajzi és borturisztikai értékelése Máté Andrea PÉCS, 2007 A doktori program

Részletesebben

Megalapozó elemzés az Észak-alföldi Régió Innovációs Stratégiája aktualizálása kapcsán a turizmus és az innováció témájában, a régió turizmusának

Megalapozó elemzés az Észak-alföldi Régió Innovációs Stratégiája aktualizálása kapcsán a turizmus és az innováció témájában, a régió turizmusának Megalapozó elemzés az Észak-alföldi Régió Innovációs Stratégiája aktualizálása kapcsán a turizmus és az innováció témájában, a régió turizmusának innovációs potenciálja bemutatásán keresztül Észak-alföldi

Részletesebben

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1 S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK

IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA...1 IV.1. Bevezetés... 2 SWOT analízis... 6 A stratégiát megalapozó trendek... 8 IV.2.) Illeszkedés... 9 IV.3. Érd hosszú távú jövıképe... 10 IV.4.) Jövıbeni

Részletesebben

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január)

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Elıszó... 3 Bevezetés... 5 Miért az egészségtervek?... 5 A Dunabogdányi egészségtervtıl várt hasznok, egészségnyereség...

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális

Részletesebben

TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA

TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA KEOP-1.2.0/2F/09-2010-0055 azonosító számú Projekt II. fordulója megvalósítására létrehozott 1 Sándorfalva-Szatymaz Szennyvíz-, Csatorna Beruházó ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA (Sándorfalva

Részletesebben

MEZŐFÖLDI KISTÉRSÉG TURIZMUSFEJLESZTÉSI PROGRAM. Tartalomjegyzék

MEZŐFÖLDI KISTÉRSÉG TURIZMUSFEJLESZTÉSI PROGRAM. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 3 I. HELYZETÉRTÉKELÉS... 5 1. A világturizmus alakulása, prognózisok, világtrendek... 5 2. Magyarország turizmusa... 7 3. A Közép-Dunántúli Régió turizmusa... 9 4. Fejér megye

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap

Részletesebben

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014)

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) 2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. HELYZETELEMZÉS... 4

Részletesebben

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2009 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 4 A Szociális Koncepció célja, törvényi háttere 4 1.2. Elvi alapok 4 1.2.1. Jövıkép (vízió) 5

Részletesebben

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám DAOP_HKIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 64. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /2012. (.) önkormányzati rendelete a közterületek használatáról szóló 1/2009. (II. 3.) önkormányzati

Részletesebben

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2004. TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ INTÉZMÉNY ADATLAPJA... 5 2 AZ ISKOLA HELYZETE... 6 2.1 A FÖLDRAJZI, TÁRSADALMI KÖRNYEZET... 6 2.2 AZ ISKOLA BELSİ ÁLLAPOTA,

Részletesebben

Az ÁROP 1.1.5/C/A pályázat a Mezıcsáti kistérségben

Az ÁROP 1.1.5/C/A pályázat a Mezıcsáti kistérségben Az ÁROP 1.1.5/C/A pályázat a Mezıcsáti kistérségben A Mezıcsáti Kistérség Többcélú Társulása 2008. ıszén nyújtotta be A Mezıcsáti Kistérség fejlesztési kapacitásainak megerısítése címő pályázatát, melynek

Részletesebben

Természeti erıforrások, környezeti állapot

Természeti erıforrások, környezeti állapot Természeti erıforrások, környezeti állapot Változatos és vonzó természeti környezet Bakony hegység, Bakonyalja, Somló-hegy, Kisalföld, Marcal mente Sajátos klíma és talajadottságok a térség bizonyos területein

Részletesebben

Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és módosításai meghatározzák az állam és helyi önkormányzatok

Részletesebben

6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról

6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról Rendezési terv egységes.doc RECSK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról /Egységes szerkezetben a módosítására hozott 2/2001.

Részletesebben

BAGLAD Község Önkormányzati Képviselı-testületének 19/2006.(XII.8.) számú rendelete BAGLAD KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL

BAGLAD Község Önkormányzati Képviselı-testületének 19/2006.(XII.8.) számú rendelete BAGLAD KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL BAGLAD Község Önkormányzati Képviselı-testületének 19/2006.(XII.8.) számú rendelete BAGLAD KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL Baglad Község Önkormányzat Képviselı-testülete az 1990.

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat közép- és hosszútávú Vagyongazdálkodási terve I. Bevezetı

Hajdúnánás Városi Önkormányzat közép- és hosszútávú Vagyongazdálkodási terve I. Bevezetı Hajdúnánás Városi Önkormányzat közép- és hosszútávú Vagyongazdálkodási terve I. Bevezetı Magyarország Alaptörvényének 38. cikke rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon.

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS MIZSEINÉ NYIRI JUDIT

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS MIZSEINÉ NYIRI JUDIT DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS MIZSEINÉ NYIRI JUDIT SOPRON 2008 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDİMÉRNÖKI KAR ROTH GYULA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ERDİVAGYON-GAZDÁLKODÁS PROGRAM A

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-162/2008/043. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a JYSK Kereskedelmi Kft. Budapest és a JYSK Holding A/S Dánia ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása,

Részletesebben

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Pécs, 2003. február 14. Dr. Iványi Ildikó igazgató Tartalomjegyzék I. A JELENTÉS ÉRTÉKELİ TÁBLÁZATAI II. EGYES TÁBLÁZATOKHOZ FŐZÖTT

Részletesebben

NEVELİTESTÜLETI VÉLEMÉNY

NEVELİTESTÜLETI VÉLEMÉNY NEVELİTESTÜLETI VÉLEMÉNY GERİCS IBOLYA PÁLYÁZATÁRÓL (Corvin Mátyás Gimnázium és Szakközépiskola intézményvezetıi munkakör betöltésére kiírt pályázati anyagához kapcsolódóan) 1. Általánosságban Gerıcs Ibolya

Részletesebben

A Magyar Köztársaság Országgyőlése ötpárti munkacsoportjának tagjai, dr. Biki Angelika, MSZP. dr. Farkas Attila Erik, Fidesz. dr. Vincze Ildikó, SZDSZ

A Magyar Köztársaság Országgyőlése ötpárti munkacsoportjának tagjai, dr. Biki Angelika, MSZP. dr. Farkas Attila Erik, Fidesz. dr. Vincze Ildikó, SZDSZ A Magyar Köztársaság Országgyőlése ötpárti munkacsoportjának tagjai, dr. Biki Angelika, MSZP dr. Farkas Attila Erik, Fidesz dr. Vincze Ildikó, SZDSZ Scherer Zsolt, KDNP dr. Jen Sándor, MDF szakértık és

Részletesebben

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 1 Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Ügyiratszám: 1-10/2011. Sorszám: 11. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2011. október 27.

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának

Részletesebben

A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban

A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban I. A megváltozott munkaképességő álláskeresık létszámadatai Régiónk munkaerı-piaci helyzetét

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009 SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA I. Helyzetelemzés Mátészalka 2009 Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási

Részletesebben

Készítette: Varga Mátyás Holtág rehabilitációs szakreferens. 2010. december 6.

Készítette: Varga Mátyás Holtág rehabilitációs szakreferens. 2010. december 6. A Cibakházi-Holt-Tisza jó vízminıségének, és jó ökológiai állapotának szükségessége az intézkedésekkel, és cselekvésekkel megvalósítható beavatkozások szükséges feladatai valamint a holtág komplex hasznosításra

Részletesebben

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hírlevele

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hírlevele A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hírlevele 2015. június HÍREK 41 gólyafiókát győrőztek meg Baja térségében Idén június 18-án, nyolcadik alkalommal szerveztük meg együttmőködı partnereinkkel a fehér

Részletesebben

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és az Akadémiai Ügyrend egységes szerkezetben

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és az Akadémiai Ügyrend egységes szerkezetben 1 A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és az Akadémiai Ügyrend egységes szerkezetben = Akadémiai törvény Asz. = Alapszabály Ü. = Ügyrend

Részletesebben

Szám: 11-11/2009 Melléklet: 1. Jelenléti ív 2. Költségvetési táblázat (2008) 3. Költségvetési táblázat (2009) 4. Munkaterv

Szám: 11-11/2009 Melléklet: 1. Jelenléti ív 2. Költségvetési táblázat (2008) 3. Költségvetési táblázat (2009) 4. Munkaterv Szám: 11-11/2009 Melléklet: 1. Jelenléti ív 2. Költségvetési táblázat (2008) 3. Költségvetési táblázat (2009) 4. Munkaterv Az ülés helye: Gyır, Megyeháza Gobelin terem Jelen voltak: a csatolt jelenléti

Részletesebben

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István (1990):

Részletesebben

BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET. Szolgáltatásfejlesztési Cselekvési Terv

BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET. Szolgáltatásfejlesztési Cselekvési Terv BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET Szolgáltatásfejlesztési Cselekvési Terv 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Helyzetelemzés... 6 2.1 A desztináció menedzsment napjainkban... 6 2.1.1

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 Borsod-Tender Kft. Tartalom I. HELYZETELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ RÉSZ... 8 1. A település helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések...

Részletesebben

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl A Ket. módosításának lényegesebb elemei: A 2008. évi CXI. Tv. módosította a Ket-et. Ezt

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

Versenytanács. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860

Versenytanács. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Versenytanács 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj-190/2001/76. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Diákhitel Központ Rt. (Budapest) ellen gazdasági erıfölénnyel való visszaélés

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben Gazdasági jelentısége: A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S SÁROSPATAK VÁROS POLGÁRMESTERÉTİL 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. Tel.: 47/513-240 Fax.: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu Ügyfélfogadás ideje: Hétfı: 8-12 és 13-16, szerda: 8-12 és 13-17 30,

Részletesebben

4/2000. (V.12.) számú rendelete

4/2000. (V.12.) számú rendelete Csévharaszt Község Önkormányzatának az 5/2002. (IV.5.), a 13/2003. (XII.12.), és a 8/2006. (IX.15.) számú rendeletével módosított 4/2000. (V.12.) számú rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Csévharaszt

Részletesebben

A Program készítéséért felelıs:

A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Környezetvédelmi Programja 2011-2016 évekre Budapest, 2011. 1 A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata A Program elkészítésében

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények 2010. évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól

E L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények 2010. évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól HAJDÚNÁNÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R É T İ L 8. Száma: 9214-9/2011. Elıkészítı: Dr. Nagy Attila revizor Az elıterjesztés törvényességi ellenırzıje: Dr. Kiss Imre jegyzı E L İ T E R J

Részletesebben

A Telepfelszámolás vízió és gyakorlat címő szakmai mőhelyen megvitatott kérdések, a résztvevık által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése

A Telepfelszámolás vízió és gyakorlat címő szakmai mőhelyen megvitatott kérdések, a résztvevık által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése A Telepfelszámolás vízió és gyakorlat címő szakmai mőhelyen megvitatott kérdések, a résztvevık által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése Elızmények: Az Autonómia Alapítvány Telepfelszámolás

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó

T Á J É K O Z T A T Ó SÁROSPATAK VÁROS POLGÁRMESTERÉTİL 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. Tel.: 47/513-240 Fax.: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu Ügyfélfogadás ideje: Hétfı: 8-12 és 13-16, szerda: 8-12 és 13-17 30,

Részletesebben

egységes szerkezetbe foglalt RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓJA Alapkezelı: QUAESTOR Befektetési Alapkezelı ZRt. 1132 Budapest, Váci út 30.

egységes szerkezetbe foglalt RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓJA Alapkezelı: QUAESTOR Befektetési Alapkezelı ZRt. 1132 Budapest, Váci út 30. A Aranytallér Vegyes Nyíltvégő Értékpapír Befektetési Alap Borostyán Kötvény Nyíltvégő Értékpapír Befektetési Alap Deviza Nyíltvégő Értékpapír Befektetési Alap Kurázsi Pénzpiaci Nyíltvégő Értékpapír Befektetési

Részletesebben

BÍBORKA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SZAKISKOLA

BÍBORKA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SZAKISKOLA 1. számú melléklet: Esélyegyenlıségi Terv Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény alapelvi szinten rögzíti, hogy minden ember elidegeníthetetlen joga,

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az

Részletesebben

Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz. Bizalom Nyugdíjpénztár. Budapest, 2009. március 14.

Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz. Bizalom Nyugdíjpénztár. Budapest, 2009. március 14. Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz Bizalom Nyugdíjpénztár Budapest, 2009. március 14. 2 Bevezetı A Bizalom Önkéntes Kölcsönös Kiegészítı Nyugdíjpénztár az 1994. május 16-i alakuló közgyőlésén

Részletesebben

11.6.2010 A7-0109/ 001-249. MÓDOSÍTÁSOK 001-249 elıterjesztette: Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

11.6.2010 A7-0109/ 001-249. MÓDOSÍTÁSOK 001-249 elıterjesztette: Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 11.6.2010 A7-0109/ 001-249 MÓDOSÍTÁSOK 001-249 elıterjesztette: Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság Jelentés Renate Sommer A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatása

Részletesebben

KOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN

KOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN KOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN Az elmúlt évtizedben a Magyar Határırség történetében soha nem látott szervezeti korszerősítés

Részletesebben

6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497.

6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497. 6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497. ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS RENDELETE 13/2007. (V. 31.) HBMÖK A vagyongazdálkodásról valamint a beruházások rendjérıl szóló 13/2004.

Részletesebben