In: (szerk.: Szabó J. Dávid L.) Antropogén geomorfológia. Debreceni Egyetem, Kossuth Egyetemi Kiadó. pp
|
|
- Balázs Mészáros
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Tóth Cs. (2006): A legelı és gyepterületek antropogén geomorfológiai problémái In: (szerk.: Szabó J. Dávid L.) Antropogén geomorfológia. Debreceni Egyetem, Kossuth Egyetemi Kiadó. pp Általánosságban elmondható, hogy a mezıgazdaság ezen belül különösen a legelı- és gyepgazdálkodás kevésbé okoz látványos morfológiai változásokat, mint az ipari tevékenység, vagy a közlekedés. A természeti adottságokon kívül, a gazdálkodás módjától és annak intenzitásától függ a gyepterületek felszínfejlıdése. Kedvezı domborzati, talajtani és éghajlati feltételek mellett, egy ésszerően megtervezett legeltetéses állattartással a gyeptakaró növekedése és fogyasztása egyensúlyban áll egymással. Ha valamelyik tényezı jelentısen megváltozik (vagy akár mindegyik), akkor a gyeptakaró fel-felszakadozik, és mindennek már geomorfológiai változásokban is megnyilvánuló következményei is lesznek. Ebben a részfejezetben két, eltérı éghajlati adottságú gyepterület antropogén geomorfológiai problémáit mutatjuk be. Elsıként Szudán északi peremterületén, a Száhelövben zajló gyepdegradáció és elsivatagosodás okait részletezzük, majd a hazai legelı- és gyepterületek antropogén átalakulásával foglalkozunk. I. A Szahel-öv antropogén geomorfológiai problémái A Száhel értelmezése és természetföldrajzi jellemzése A Száhel arab szó, jelentése part. Észak-Afrika homokos, dőnés, sztyepszerő partvidékét nevezik így a Földközi-tenger mentén elsısorban Algériában és Tunéziában. A Száhel kifejezés alatt azonban sokkal inkább a Szaharától délre, Szenegáltól Szudán államig húzódó, a sivatag és a száraz tüskés szavanna határán, nagyjából az északi szélesség között elterülı övezetet értjük (1. ábra). A Száhel elnevezést a tudományos szakirodalomba a 20. század elején Auguste Chevalier francia botanikus vezette be a Szaharától délre fekvı területek megjelölésére. A Száhelben a leszálló légáramlatok miatt az évi csapadékmennyiség kevés ( mm), az esıs idıszak rövid, 6-12 hétig tart. Nincs felszíni vízfolyása, a fosszilis homokdőnéket ritkás, bokros - füves növényzet köti meg. 1. ábra Az aszály és az elsivatagosodás által súlytott afrikai területek elterjedése (Thomas D. G. 1993)
2 A Száhel területe a pleisztocén és a holocén során esıs és kifejezetten száraz évezredek, évszázadok váltakozását élte át. A humidus szakaszokban nedves szavanna vegetáció jellemezte ezt az övet. A száraz idıszakokban azonban a sivatag homokdőnéi messze elırenyomultak dél felé (kb. a 10 -os szélességig), így a jelenlegi szabadon mozgó futóhomok területektıl jóval délre, a ma 1000 mm-es évi csapadékmennyiségben részesülı területeken is elıfordulnak gyeptakaróval kötött fosszilis homokdőnék. A Száhel öv növényzeti képére a száraz főves vegetáció, a tövises cserjék, az alacsony szúrós akáciafák jellemzıek. Talajai zömmel megkötést igénylı homokos talajok, illetve vízelvezetést igénylı sós-agyagos talajok (folyók, tavak alluviumaiból alakultak ki), melyek nagyon érzékenyek a szél- és vízerózióra, és gyorsan kiszáradnak az erıteljes párolgástól. A Szaharától délre esı félsivatagi területeken a társadalmi hatások hosszú évezredeken át jelentéktelenek voltak, ökológiai egyensúlyban volt ez a terület. Az emberek csak használták és nem kihasználták a természeti adottságokat. A transhumance pásztorkodást és csekély földmővelést (cirok, köles) folyatató népek ısi életformája, gazdasági rendszere maximálisan alkalmazkodott a legelık csekély termıképességéhez, s megfelelıen ellátott egy bizonyos számú lakosságot és állatállományt. A transhumance pásztorkodás mozgékonysága alapvetı jelentıségő volt az aszályos periódusok túlélése szempontjából. A Száhel-öv problémája az elsivatagosodás tényezıi A Száhel törékeny környezeti egyensúlyát felborította az utóbbi évtizedekben bekövetkezett klímaváltozás, valamint a népességrobbanás, és ennek nyomán az állatállomány és a termıterületek nagymértékő növelése, a hagyományos gazdálkodási mód feladása. Fellépett az elsivatagosodás jelensége. Az 1960-as évek közepétıl gyakorivá váló aszályos évek következménye az éhínség és az állatállomány pusztulása. A kiszikkadt felszínt megbontó, viharos északi sivatagi passzátszél, az övezetnek nevet adó Száhel-szél által ideszállított por és homok a Szahara térhódítását jelenti e területen. Az utóbbi évek kutatásai megállapították, hogy mind a természeti, mind a társadalmi hatásoknak nagy szerepük van az elsivatagosodás folyamatában. Természetes okok: Elsı helyen kell megemlíteni a regionális éghajlatingadozásokat, melyek a csapadékviszonyokat jelentıs mértékben átalakították. Az évi csapadékmennyiség az közötti nedvesebb idıszakhoz képest több mint 20%-al csökkent. Az közötti szárazabb idıszakra 200 mm-rıl 160 mm alá esett a csapadék évi átlaga. Mindez a földrajzi szélességekkel nagyjából párhuzamosan futó egyes izohiéták km-es déli irányú eltolódását jelenti. A csapadék mennyiségének csökkenése az esıs napok számának csökkenésével jár együtt, ugyanakkor a csapadékintenzitás növekedik. A nagy intenzitású, heves záporok megbontják a felszínt, jelentıs talajeróziót indítanak el. Az egyes évek csapadékmennyiségének variabilitása növekedik, azaz a csapadék mennyisége szeszélyesebben ingadozik. A csapadék elmaradása többnyire a tenyészidıszak közepén és végén a leggyakoribb (augusztusban), ami pontosan a cirok és a köles érési idıszaka. Mindez a termésátlagok csökkenéséhez vezet.
3 Antropogén okok antropogén geomorfológiai változások: A Száhel-öv legnagyobb részén a csekély csapadékmennyiség miatt növénytermesztést csak rendszeres öntözéssel lehet folytatni, így a termés mennyisége és minısége erısen függ a különféle öntözési technikáktól. A fúrt kutak és az öntözı csatornák mentén az utóbbi évtizedekben óriási népességkoncentrációk alakultak ki. Alapvetıen ez az intenzív népességnövekedés jelenti a környezeti problémák gyökerét. A 2. ábra részletesen bemutatja, hogy a Száhel-öv természetes ökoszisztémájának egyensúlybomlásához milyen társadalmi tényezık járultak hozzá. 2. ábra Antropogén tényezık szerepe a Száhel-öv elsivatagosodásában (Probáld F. 1996) Geomorfológiai szempontból jelentıs változások következtek be Az alapvetı probléma tehát nem a legeltetés, hanem a túllegeltetés, ami az állatállománynak egységnyi területre esı túl nagy számát jelenti. A népességrobbanás által indukált állatállomány-gyarapodás miatt a száheli legelıkre sok esetben 0,5 számosállat helyett 5-10, sıt néhol állatot is ráhajtanak, ami gyorsítja a legelık leromlását és az elsivatagosodást (1 számosállat = 1 db 2 évnél idısebb borjú, vagy 2 db 2 évnél fiatalabb ún. tavalyi jószág, vagy 5 db juh, kecske). Mindez az állatok gyülekezı helyeinél (itatóknál) jelentıs talajtiprást, talajtömörödést idéz elı. A túllegeltetés egyik következménye a talajszelvény megváltozása, ami az A szint degradációjában nyilvánul meg annak ellenére, hogy a trágya miatt az ásványi anyag mennyisége felszaporodik. Az itatókhoz vezetı csapások az erózió kiinduló helyei. Ezek a csapások a száraz évszakban kemény, kopár felszínek, a nedves évszakban pedig mocsaras területek, amelyeknek erısen igénybe vett részei idıvel közlekedésre alkalmatlan vízmosásokká alakulnak. Ezt követıen a korábbival párhuzamosan hasonló, új csapás alakul ki. A Szahel övezetben egy itató közelében naponta szarvasmarha, valamint juh és kecske is összegyőlhet (Nir, 1974). Több országban bevett gyakorlat, hogy a szarvasmarhákat hetente egyszer meg kell fürdetni egy kommunális tankban, az atkák által terjesztett betegségek megfékezése végett. Ezek az óriási tankok területileg szét vannak szórva, így a szarvasmarhák összegyőjtésének és széthajtásának halmozott hatása vízmosások
4 kialakulását és széleróziót idéz elı. A lejtıs területeken történı legeltetés különbözı intenzitású fokozatai és a talajerózió mértéke között egyértelmően szoros összefüggést lehet kimutatni. A túllegeltetés gyakran a folyók alsó szakaszán jelentıs üledék akkumulációhoz vezethet. A fent említett tényezık hatására az utóbbi 30 évben a sivatag összterülete 1,4 milliárd hektárról 1,6 milliárd hektárra nıtt, ami évente 5-6 millió hektáros sivatagi elırenyomulásnak felel meg! Az elsivatagosodás oka tehát nem egyszerően a természetes ökoszisztéma leromlása, hanem az ember és a természet között évszázadokon keresztül kialakult dinamikus egyensúlyi állapot felbomlása, a hagyományos jól mőködı termelési rendszer összeomlása. Megoldási lehetıségek a Száhel-öv problémáira 1977-ben az ENSZ Elsivatagosodási konferenciája (UNCOD) sürgıs nemzetközi akciót hirdetett a sivtagok elırenyomulásának megállítására, mely kivált az 1960-as évek óta a Szahara déli részén lévı Száhel-övezet tragikus kiszáradása miatt vált fontossá. A nemzetközi sivatagkutatás jelenleg az ezekért felelısnek tartott eróziót, a túlmelegedést (éghajlatváltozás El Niňo) és a helyi viszonyokat tanulmányozza. Alapvetıen kétféle megoldásban lehet gondolkodni: állami, adminisztratív szinten történı beavatkozás vagy pedig a tradicionális gazdálkodáshoz való visszatérés ( bennszülött stratégia ). Az elsı megoldási lehetıség nem váltotta be teljes egészében a hozzá főzött reményeket. Az állami és nemzetközi szervezetekhez kapcsolódó projektek közül több a lakosság ellenállásába ütközött (pl. a még megmaradt fás vegetáció megvédése szögesdrót kerítéssel), vagy pedig a helyzet további romlását idézte elı (mély kutak fúrása nagyobb állatlétszám túllegeltetés). Az erdısítés és a rövid tenyészidejő fajták elterjesztése azonban pozitív elırelépést jelentett. Miután a modern módszerek nem jelentettek áttörést a térség problémáinak megoldásában, sok kutató egyedül a hagyományos, tradicionális gazdálkodási módok felélesztésében látja az egyetlen kiutat. Ugyanakkor mindenki egyetért azzal, ha a térségben a társadalmi stabilitás helyreállna, megszőnnének a belsı háborúk, akkor nagy lépést lehetne tenni a Száhel-övezet égetı gondjainak felszámolása felé. II. Hazánk gyepterületeinek antropogén geomorfológiai problémái A hazai gyepterületek kiterjedése és elıfordulásuk Magyarország gyepes területe összesen ha ( km 2 ), amelybıl a legelık ha (8720 km 2 ), míg a rétek ha (4278 km 2 ) nagyságú területet képviselnek. Hazánk területének tehát 14 %-a gyepterület. Az elmúlt évszázadok során a szántóföldi gazdálkodás kiterjedése miatt a gyepes területeink nagysága rohamosan csökkent. A jó minıségő mezıségi talajok feltörésével a gyepterületek csaknem kizárólag a szántóföldi mővelésre alkalmatlan, gyenge minıségő talajokra szorultak vissza. Ezek a rossz vízgazdálkodású, nem megfelelı tápanyagellátottságú, csekélyebb termırétegő talajok többnyire a csapadékban szegény, aszályos Alföldre esnek. Mivel hazánk átlagos csapadékmennyisége 574 mm, melyhez 10 C-os évi középhımérséklet járul, az agroökológiai felmérések alapján a hazai gyepek átlagosan évente 156 mm csapadékhiányban szenvednek. Mindez az alföldi területeken kedvezıtlenebbül alakul, ott 214 mm csapadék hiányzik évente. A hegyvidéki gyepek lényegesen jobb helyzetben vannak, itt
5 ugyanis mindössze 51 mm az éves hiány. A legtöbb gyepterülettel szikes talajokon (réti szolonyec és szoloncsák) találkozhatunk, kisebb arányban a barna erdıtalajokon, a réti és láptalajokon is jellemzıek a gyepek (1 táblázat). 1. táblázat A magyarországi gyepek talajainak fontosabb tulajdonságai (Vinczeffy, 1993) Terület Terület Terület Megnevezés 1000 ha % Megnevezés 1000 ha % Megnevezés 1000 ha % Fıtípusok A lejtés mértéke, % Humusztartalom váztalajok barna erdıt csernozjomok szikesek fölött réti talajok összesen fölött láptalajok ph-érték összesen egyéb talajok ,5-5, összesen ,5-6, Vízbefogadás és víztárolás alapján vízgazdálkodás A talajréteg 6,5-7, rossz Vastagsága 7,5-8, gyenge cm ,5 fölött 9 1 közepes cm vegyes jó cm fölött összesen kiváló összesen összesen A gyepek osztályozása Az állandó jellegő, ún. abszolút gyepes területeket a használat módja szerint legelıkre, kaszálókra és rétekre oszthatjuk. A legelı olyan gyepterület, ahol a főtermést a tenyészidı alatt, friss állapotban a legelı állatokkal hasznosítjuk. Ezzel szemben a réten a főtermést zömmel kaszálással, kismértékben legeltetéssel távolítják el. A kaszálókon minden esetben csak kaszálással történik a főtermés letakarítása. A legelık, a rétek és a kaszálók osztályozása különbözı szempontok szerint történik. Ezek közül a gyakorlatban a legelık keletkezés, jelleg, állatfajok és fekvés szerinti osztályozása használatos. Keletkezés szerint a legelık lehetnek természetes és mesterséges legelık. A természetes legelık vagy ısgyepek alatt a természetes körülmények között kialakult, és jelentısebb emberi bolygatás mentesen máig fennmaradt eredeti gyepeket értjük. A mesterséges legelık ezzel szemben magukon viselik az emberi beavatkozás jeleit (vetés, trágyázás, öntözés), de ezek késıbb a természetes gyepek karakterét ölthetik magukra. Jelleg szerint vannak állandó és idıszakos legelık. Az állandó jellegő legelıket csak legeltetés útján hasznosítják. Az idıszakos legelık olyan területek, melyeket vagy szükségszerőségbıl, vagy a jobb hasznosítás céljából rövidebb-hosszabb ideig legeltetnek. Ide sorolható például a rét, az ugar, a tarló, a vetés, vagy az erdı. Azon állatfajok szerint is osztályozhatjuk a legelıket, amelyek eltartására a leginkább alkalmasak. Eszerint szarvasmarha-, ló-, juh-, kecske-, sertés- és libalegelıket, ezen belül még csorda- és gulyalegelıket különböztetünk meg. (A csordában a jószág minden este hazajár, míg a gulyában éjjel is kint hál.) Szarvasmarha legelınek a mélyebb fekvéső, jó minıségő szálas, hosszú füvel gazdagon benıtt területek a legalkalmasabbak. A szarvasmarha legel a legkíméletesebben, ugyanis a füvet nyelvével tépi le, ezért elég magas, kb. 2 cm-es csonkot
6 hagy. Csak a legelı túlterhelésénél fordul elı kopaszra rágás. Lólegelınek a keményebb talajú, keményszárú gyepnövényzettel borított területek a legalkalmasabbak. A ló mélyebbre harap, mint a szarvasmarha, a füvet az ajkával tépi le. Sokszor feltépi a gyepnövényzetet, taposása erıs, így jobban igénybe veszi a legelıt. A juhok a szárazabb területek rövid növéső, kevésbé értékes gyepezetét is jól hasznosítják. A juhok harapnak a legmélyebbre, legelés közben gyakran a füvek bokrosodási csomóját is megfogják és az egész növényt kitépik a földbıl. A hazai juhlegelık többnyire sivárak, gyengén termık, ezért rajtuk csak rendszeres ápolással, trágyázással lehet értékesebb növényállományt fenntartani. A sertés ha nem talál elegendı táplálékot, össze-vissza turkálja a legelıt. Ezért ha nem vigyázunk, minden gyepet könnyedén tönkretesz. A szárnyasok közül a liba a legveszedelmesebb állat a legelıkre nézve, ezért a legsoványabb területeket érdemes számukra kijelölni. A liba minden zöld növényi részt megeszik, és égetı hatású ürülékével és tollával beszennyezi a legelıt. A több százas állományai teljesen kopár felszíneket hagynak maguk mögött, melyeken csak néhány agresszív gyomnövényfaj képes megtelepedni. Fekvés szerint hegyvidéki, domb- és síkvidéki, lapály-, valamint lápos-mocsaras legelıkrıl beszélhetünk. A hegyvidéki legelık m magasan fekszenek, melyek növényzete dús és tápláló. A domb- és síkvidéki legelık sokszor erodáltak, nagyrészt száraz fekvésőek, így rajtuk mérsékelt a gyep növekedése. A folyók mentén elterülı, buja növényzettel borított lapálylegelık a legértékesebb legelıink közé tartoznak. Különösen a szarvasmarhák számára alkalmasak, ha nincs rajtuk vízpangás. A lápos-mocsaras legelıket fıként pangó vizes területeken találhatjuk. Növényzetük rendszerint durva, és fıként savanyú főfélékbıl áll. Fıként sertéssel, kisebb mértékben szarvasmarhával hasznosíthatóak. Legelıgazdálkodás antropogén geomorfológiai következményei A legelıterületek mind jobb kihasználása, a maximális főhozam elérése érdekében, a helyi adottságok figyelembevételével (vagy sokszor anélkül) a gyep természetes fejlıdésébe az ember már évszázadok óta beavatkozik. Hazánkban, különösen az Alföldön egészen a 13. század végéig az ısi, nomád legeltetés volt a gyakorlat. A 14. századtól kezdve, az állandó települések létrehozásával megjelentek az elsı legeltetéssel kapcsolatos hatósági intézkedések, szabályozások, melyek már a legelıgazdálkodás kezdetét jelentették. A modern értelembe vett legelıgazdálkodásra azonban egészen a 19. század végéig kell várni, de igazából nagy lendületet csak a második világháború után kapott ez a tevékenység. A gyepterületek életébe történı antropogén beavatkozás négy részre bontható: a gyep vízviszonyainak rendezése, a különbözı kultúrtechnikai munkálatok, a trágyázás és a hasznosítás (legeltetés, kaszálás). Ezen beavatkozások geomorfológiai következményeit az alábbiakban foglaljuk össze. A gyep vízrendezése A vízgazdálkodás szabályozása gyeptermés sikerének legbiztosabb alapja. Kettıs célja van: egyrészt a káros vízfölösleget el kell távolítani, másrészt a gyep számára kellı idıben megfelelı vízmennyiséget kell biztosítani. A pangó víz elvezetésének leggyakoribb és geomorfológiai szempontból leglátványosabb módszere a nyílt-árkos vízrendezés. Ennek lényege, hogy a vizenyıs gyepekrıl egymással összeköttetésben álló szívó és győjtı árokhálózat vezeti le a fölösleges vizet. A szívó árkok hegyes szögben torkollanak a szélesebb és mélyebb győjtıárkokba, hogy a torkolatban a víz folyása ne lassuljon le. Az árokhálózat sőrőségét a talaj kötöttsége és vizenyıssége szabja meg. A nyílt-árkos víztelenítés hátránya, hogy az árkok sok területet foglalnak el,
7 akadályozzák a közlekedést és a nagyüzemi mővelést, ugyanakkor évenként tisztítás költségei sem elhanyagolhatóak. Elınye viszont, hogy aránylag kis költséggel rövid idı alatt nagy mennyiségő vizet lehet vele levezetni. Kellı szilárdságú, kötött talajokon vakond-ekével készített vakond-drénezést is alkalmaznak. A felszín alatt kiképzett üregek laza homoktalajokon és láptalajokon könnyen beomlanak, ezért ott nem alkalmazhatóak. Elınyük a mőanyag dréncsövezéssel szemben az olcsóságuk, hátrányuk viszont a rövid élettartamuk. Hazánkban az İrségben eredményesen alkalmazták. A felesleges víz elvezetésével a gyepek növénytársulásaiban jelentıs változások mentek végbe. A talajvíz süllyedésével ugyanis a savanyú főfélék (sásfélék, sárga nıszirom, boglárkafélék, vízi menta, csombor menta) mennyisége csökkent, helyükre édesfüvek (tarackos tippan, réti ecsetpázsit, zöld pántlikafő) telepedtek meg. 4. ábra Vízleveztı árok egy hortobágyi szikes legelın A gyepek vízviszonyainak rendezéséhez tartozik a gyepöntözés is. Hazai kísérletek alapján a gyepnövénykeverékek zavartalan fejlıdéséhez évente kb. 700 mm csapadékra van szükség. Ezzel szemben az alföldi gyepek átlagosan mindössze 548 mm csapadékban részesülnek. Ezért szükséges a vízpótlásról is gondoskodni. A gyepöntözésnek négyféle módja ismeretes: árasztó öntözés, sávos csörgedeztetı öntözés, esıszerő öntözés, valamint a skatulyázás és legelıbarázdálás. E négy módszer közül a skatulyázás és legelıbarázdálás okoz látványos geomorfológiai változást a legelıkön. Mindez tulajdonképpen nem is nevezhetı öntözésnek, mivel csupán a téli hólé és a tavaszi esık felfogásáról van szó. A skatulyázás során a terep lejtésétıl függıen méteres távolságban a rétegvonalak mentén, majd ezekre merılegesen, cm magas bakhátakat kell kialakítani közönséges ekével. A gyepterület négyszögletes skatulyahálózata megakadályozza a hóolvadék és a kora tavaszi esık gyors lefutását, így kellı víz felfogásával nincs szükség a terület öntözésére. A belvízlevezetı- és öntözı csatornák kimélyítése különösen a szikes talajú területeken jelentıs eróziós folyamatok elindítói lehetnek. A természetes szikpadkákhoz hasonló, de azoknál lényegesen gyorsabban fejlıdı és markánsabb formakincs képzıdik a bolygatott talajú csatornapartokon. A lépcsıs eróziós szikpadkaképzıdés sokszor duplán lezajlik ezeken a területeken. Ilyenkor az idısebb, meredekebb, alul elhelyezkedı padkaperem felett, a padkatetı intenzív lineáris és areális eróziót szenved el, melynek következtében folyamatosan alacsonyodó, pusztuló, kopár, vakítóan fehér felszínné válik. Ezen a felszínen néhány szikfokspecialista növényfaj szálankénti megjelenése a jellemzı. Az alsó padkatetı intenzív lealacsonyodása vezet tehát a felsı, fiatalabb, lankásabb padkaperem kialakulásához (5. ábra). A fokozatosan erodálódó alsó padkatetı felszínébe a szikerecskék lineáris eróziós
8 tevékenységükkel mélyen bevágódhatnak, így az alsó padkaperemen egy kapu, szikfok képzıdik. E nyílás elıterében a szikerecskék rendszerint hordalékkúpot építenek. A padkatetık intenzív kopása gyakran badlandes felszínekhez hasonlít, melyeken a beszivárgó vizek gyakran a padkaelıtereken búvópatak formájában kerülnek a felszínre (5. és 6. ábra). Ehhez a folyamathoz a térszín hirtelen nagy esése szükséges, ami a mesterségesen létesített belvízlevezetı és öntözıcsatornák partján adott (2,5 m szintesés 10 méteren belül). Emellett az intenzív állati taposásnak (7. ábra) és a heves záporoknak is fontos szerepe van, melyek vize a bolygatott, laza csatornapartot könnyen megbonthatja. Az erózió kedvezı feltételek mellett évente cm-es padkahátrálást és 2-3 cm-es areális felszínalacsonyodást, kopást idézhet elı, melynek eredményeként a legelı területe évrıl évre egyre kisebb lesz. 5. ábra Két lépcsıs szikpadkaképzıdés egy hortobágyi belvízlevezetı csatorna peremén (Tóth Cs. 2002) A gyep kultúrtechnikai munkái 6. ábra Areális és lineáris erózióval intenzíven formálódó badlandes csatornaperem a Hortobágyon (Tóth Cs. 2002) Hazánk hegyvidéki területein és a folyók völgyében gyakran elıfordulnak köves legelık. Sajnos mind több helyen találkozhatunk olyan legelıkkel is, ahol az emberi gondatlanságból kihordott szemét útján sok építési törmelék, tégla, üveg, cserép stb. kerül a gyepre. A legelın heverı kövek károsak, mert feltörik az állatok lábát, területet foglalnak el a hasznos növényektıl, és erısen felmelegedve szárítják a talajt, ami gyomosodáshoz vezet. Éppen ezért a felszíni, nem mélyen beágyazódó kövek összegyőjtése fontos antropogén beavatkozás a legelıkön. Az összeszedett kövek felhasználhatóak a csordaitató helyek, kutak környékének feltöltésére, vízmosások megkötését szolgáló gátak építésére, határjelzésre, útépítésre stb. A gyombokrokkal erısen benıtt, elhanyagolt gyepeken a bozótos jelentıs mennyiségő területet vesz el a hasznos füvektıl. Sokszor csak emberi beavatkozással hozhatók rendbe az ilyen gyepek, így a bokorirtás szükséges mővelet. Legtöbbször a túllegeltetés és a nehéz gépek károsítása (keréknyomok) a zárt gyeptakaró megbomlásához, az pedig a talajszerkezet leromlásához vezet (7. és 8. ábra). Ha a talajt borító gyep tömege eléri a 180 g/m 2 szárazanyagtömeget, akkor az tökéletes védelmet nyújt az erózió ellen (Vinczeffy, 1993). A talaj elkopárosodásának és az elhanyagolt talajsérülések természetes következménye, hogy fıleg hegy- és dombvidéki területeken heves záporok alkalmával a lerohanó víz a gyepet kikezdi, kimossa, árkos erózióval kimélyíti. A kezdetleges árkot a lerohanó víz mélyíti és alámossa. Az alsó támasz nélkül maradó árokpartok súlyuknál fogva leszakadnak, és nagy területekre kiterjedı csuszamlások,
9 suvadások indulnak be környezetükben. Az árokba leszakadt talajt a lefolyó víz elhordja, ami újabb alámosáshoz vezet. Így egyre mélyebb és szélesebb vízmosások, árkok, szakadékok alakulnak ki. A szakadékos vízmosások továbbfejlıdését a túlmeredek partrészletek lefaragásával, teknısítésével, gátak építésével (kıgát, cövek-rızsegát), fásítással (akác) és gyepesítéssel lehet megakadályozni. Homoki gyepek túllegeltetése esetén nemcsak az erózió, hanem a szélverés (defláció) is felerısödik. A defláció gyepesítéssel megszüntethetı. 7. ábra Az intenzív legeltetés (juh) miatt felszakadozó gyeptakaró a Hortobágyon (Tóth Cs. 2002) 8. ábra Nehéz gépjármővek által felvágott szikes gyep a Hortobágyon (Tóth Cs. 2002) Jó talajú, de gondozatlan gyepeken gyakoriak a vakondtúrások, melyek idıvel begyepesedhetnek és ilyenkor legtöbbször hangyák telepednek meg rajtuk. Így a kismérető vakondtúrásból idıvel akár fél méter magas hangyaboly is lehet. Ha az adott legelı %- át vakondtúrások, hangyabolyok foglalják el, akkor sajnos bevett gyakorlat azoknak kapával való szétverése, rétgyaluval és simítókkal való eltávolításuk. Legelın elıforduló talajegyenetlenségek közé tartoznak a zsombékok is, melyek részben a zsombékoló savanyúfőfélék (pl. a zsombéksás, Carex stricta) gyökérzetének sajátos fejlıdésével alakulnak ki; másrészt a felázott talajon történı legeltetés során a legelı állat taposásával is képes kiszaggatni ezeket a kisebb-nagyobb púpokat. Az intenzív gyepgazdálkodás során ezeket a kismérető pozitív formákat sima- és győrőshenger, valamint réthasogató segítségével nyomják szét, dolgozzák el. Összefoglalás Amíg a sivatagperemi területeken a transhumance pásztorkodás vagy a mérsékelt övben a nomád legeltetés volt a füves térségek hasznosításának egyetlen módja, addig egy egészséges egyensúlyi állapot állt fent a természet és a társadalom között. Különösen a társadalmi tényezık megváltozása (népességszám növekedése, állatállomány gyarapodása, intenzív gyephasznosítás), a füves ökoszisztémák egyensúlybomlásához vezethetnek. Mindez legjobban a törékeny egyensúlyú Száhel példáján követhetı nyomon, de a mérsékelt övben, hacsak nyomokban is, de megfigyelhetıek ezek a jelenségek. A Száhel-övben jelentkezı
10 égetı problémák felszámolása az ott élı több millió ember életben maradását és életfeltételeinek javítását jelentheti. Ugyanakkor a mérsékelt övi gyepterületek problémái, antropogén átalakulása csupán mezıgazdasági, táj- és természetvédelmi szempontból lehet aggályos, az itt élı emberek megélhetése ugyanis nem függ olyan mértékben a gyepektıl, mint a Száhel-övben. Felhasznált irodalom ADAMS, W. M. GOUDIE, A. S. ORME, A. R. (ed.) 1996: The Physical Geography of Africa. Oxford University Press, England. pp BAKSAY TÓTH B. 1966: Legelı és rétmővelés. Mezıgazdasági Kiadó, Budapest. pp GÁBRIS GY. 1996: Szudán: átmeneti öv a Szaharától délre. In: Probáld F. (ed.) Afrika és a Közel-Kelet földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp MAGYAR NAGYLEXIKON 2003: Száhel. Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest. p NIR, D 1974: Man, a geomorphological agent. Keter Publishing House, Israel. PENNING DE VRIES, F. W. T. DJETEYÉ, M. A. (ed.) 1982: La productivitédes des paturages Sahéliens: Une etude de sols, des végétatioins et de l exploitation de cette resource naturelle. Wageningen, Neth. PROBÁLD F. (ed.) 1996: Afrika és a Közel-Kelet földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp THOMAS, D. G. 1993: Sandstorm in a teacup? Understanding desertification. Geographical Journal, 159 (3), pp TONY BINNS (ed.) 1995: People and Enviroment in Africa. John Wiley and Sons Ltd, England. TÓTH CS. 2003: A hortobágy negyedidıszak végi felszínfejlıdésének fıbb természeti és antropogén vonásai. Doktori (Ph.D.) értekezés. Debreceni Egyetem, Debrecen. pp VINCZEFFY I. (ed.) 1993: Legelı és gyepgazdálkodás. Mezıgazda Kiadó, Budapest. pp
Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft.
Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány FECSKEVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN İszi fecskegyülekezés (Fotó: Losonczi Lajos) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány
RészletesebbenGyepgazdálkodás. Sáringer-Kenyeres Tamás
Gyepgazdálkodás Sáringer-Kenyeres Tamás Bevezetés A telepítés (felújítás) elıkészítése táblásítás. A táblák méreteit a természetes határok, a hasznosítási, továbbá az üzemelési igények figyelembevételével
RészletesebbenAz allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben
Szokolovszki Zoltán 1 Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben 1. Bevezetés Közismert, hogy egy település életében, a városi ökoszisztéma mőködésében a zöldfelületnek,
RészletesebbenVAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ
VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. 2 HELYZETELEMZÉS: A Körös-Maros Nemzeti Park mozaikos felépítéső, 5 tájegységben, 13 területi egységbıl áll. Teljes területe 50 956 hektár,
RészletesebbenKészítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök
Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk
RészletesebbenPANNON EGYETEM GEORGIKON KAR
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 Borsod-Tender Kft. Tartalom I. HELYZETELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ RÉSZ... 8 1. A település helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések...
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.
RészletesebbenA. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG
Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7
Akác Andrea 1 Bányai Dóra 2 Dr. Centeri Csaba 3 TÁJVÁLTOZÁS MÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA A FELSİ-TARNA-VIDÉKEN BEVEZETÉS A Tarna vidéken már az elızı évszázad elején felismerték a felelıtlen erdıirtások okozta
RészletesebbenElıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére
Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális
RészletesebbenDU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT.
DU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT. 8000 Székesfehérvár Gyümölcs u.4-6. Telefon: 06 22/512-620; Telefax: 06 22/512-622 E-mail: du-plan@du-plan.hu Statikai szakvélemény Balatonföldvár, Kemping utca végén lévı lépcsısor
RészletesebbenTalajvédelem. 7. modul
9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu Talajvédelem 7. modul készítette: Törkenczi Arnold 1 7. modul Tartalomjegyzék 7. TALAJVÉDELEM... HIBA! A KÖNYVJELZİ
RészletesebbenTalaj - talajvédelem
Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,
Részletesebben432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám
432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS HATÁROZATAI száma 166/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 167/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 168/2010.
Részletesebben6. Az éghajlati zónák és éghajlati típusok
6. Az éghajlati zónák és éghajlati típusok Az elızı fejezetben bemutattuk az egyes meteorológiai elemek tényleges eloszlását a Földön. Ez az eloszlás jelentısen különbözik attól, amit légkör nélküli homogén
RészletesebbenDivatos termék-e a kondenzációs kazán?
Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Mai valóságunkat egyre inkább áthatja az internet. Nem csak a hírvilág, a politika, az általános mőveltség szerzésének része, hanem szakmai-tudományos területeken
RészletesebbenA JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl
JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes
RészletesebbenTÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján
Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)
RészletesebbenVaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS
VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv
Részletesebben2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenMunkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén
Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május
RészletesebbenMAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE
A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített
RészletesebbenIntegrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik
TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi
Részletesebben14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban
KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12
RészletesebbenA fogyatékkal élık térhasználatának néhány problémája Békéscsabán. Fabula Szabolcs. 1. A fogyatékosság vizsgálatának jelentısége
A fogyatékkal élık térhasználatának néhány problémája Békéscsabán Fabula Szabolcs 1. A fogyatékosság vizsgálatának jelentısége A globalizáció nem új jelenség, azonban napjainkban egyre jobban megtapasztalhatjuk
RészletesebbenÖnkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek
Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:
RészletesebbenA KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI
A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A LEGALAPVETİBB ÉGHAJLAT-MEGHATÁROZÓ TÉNYEZİ: A FÖLDRAJZI FEKVÉS. A Kárpát-medence az északi félgömbi mérsékelt övezet középsı sávjában, a valódi mérsékelt
RészletesebbenPÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori
RészletesebbenA városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után
Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl
RészletesebbenBEVEZETİ I. ELVI ALAPOK
BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória
SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 1128-1139. Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE
Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE BEVEZETÉS Az idıjárási szélsıségek okozta problémák rendszeresen visszatérı lehetıséget adnak a kutatóknak, hogy keressék az okokat,
RészletesebbenA FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN
A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági
RészletesebbenB E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl
Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.
RészletesebbenA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ
A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1. 1. T e l e p ü l é s h á l ó z a t i ö s s z e f ü g g é s e k, a t e l e p ü l é s h e l y e a t e l e p ü l é s h á l ó z a t b a n, t é r s é g
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó
Hajdú-Bihar Megyei Rendır-fıkapitányság Hajdúnánás Rendırkapitányság 4080 Hajdúnánás, Bocskai út 26-28. Tel.: 52/570-050 Fax.: 52/570-051 BM Tel.: 32/53-20 Fax.: 32/53-21 e-mail: hraskoj@hajdu.police.hu
RészletesebbenPetrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága
Petrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága Elıadásom azokkal a kisvárosokkal foglalkozik, amelyekben az elmúlt másfél évtized során felsıfokú szakképzı intézmény alakult. Értelmezési
RészletesebbenKÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.
KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független
RészletesebbenVARGA JÁNOS BIZTONSÁGI KIHÍVÁSOK KÉPZÉSI REAKCIÓK
VARGA JÁNOS BIZTONSÁGI KIHÍVÁSOK KÉPZÉSI REAKCIÓK A változó társadalmi környezetben a rendészettel összefüggı kihívások tudományos igényő megvitatása során nem kerülhetı meg a képzés sem. A tanulmány hipotézise,
RészletesebbenE L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények 2010. évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól
HAJDÚNÁNÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R É T İ L 8. Száma: 9214-9/2011. Elıkészítı: Dr. Nagy Attila revizor Az elıterjesztés törvényességi ellenırzıje: Dr. Kiss Imre jegyzı E L İ T E R J
RészletesebbenA TALAJ JELLEMZİINEK VIZSGÁLATA TÁVÉRZÉKELÉSSEL
PR/B10WG0303A0014FT001 A TALAJ JELLEMZİINEK VIZSGÁLATA TÁVÉRZÉKELÉSSEL DR. WINKLER GUSZTÁV Az ország területének mintegy 60%-a mezıgazdasági mővelés alatt áll, vagy ehhez kapcsolódó felület (pl. parlag).
RészletesebbenInnováció és kommunikáció c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból
Az c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból 1. Az innováció (gazdasági) természetrajza 2006. okt. 3 2. Az innováció a világban és az EU- ban 2006. okt. 10. 3. A hazai innováció és kérdıjelei
RészletesebbenA termıföld mint erıforrás
A termıföld mint erıforrás Birtokviszonyok Birtokpolitika A termıföld fogalma termıföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szılı, gyümölcsös, kert,
RészletesebbenHELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.
HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.hu 1 Tartalomjegyzék 1. Vezetıi összefoglaló... 3. 1.1. Helyi Vidékfejlesztési
Részletesebben11.2.1. Nyílt sérülések
11.2.1. Nyílt sérülések 11.2.1.01. Mely esetben beszélünk nyílt sérülésrıl? a) ha a sérülés ruhátlan testfelületen történik b) ha a csontvég átszakítja az izomzatot c) ha a kültakaró megsérül d) ha kórházi
RészletesebbenCSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI
Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS...
1/67. oldal TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES... 5 I. A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŐVEK ZRT. TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA, A TEVÉKENYSÉGI TELJESÍTMÉNYEK ÖSSZEGZİ ÉRTÉKELÉSE...
RészletesebbenKomposztálás Hogy is csináljam?
Komposztálás Hogy is csináljam? A kerti komposztálás az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy személyesen is tegyen valamit bolygónkért, világunk és gyermekeink szebb jövıjéért! Tudta Ön, hogy éves szinten
Részletesebben3. ábra. A Szegedi kistérség elhelyezkedése és áttekintı térképe (Firbás Térképstúdió)
2. A KISTÉRSÉG RÖVID BEMUTATÁSA A Szegedi kistérség Csongrád megye déli felének középsı harmadán, az Alsó-Tisza, illetve a déli országhatár mentén helyezkedik el. Mintegy 753 km 2 -es kiterjedése az ország
RészletesebbenBács-Kiskun Megyei Földhivatal. 2008. évi szöveges beszámolója
6000 Kecskemét, Nagykırösi u. 32 Tel: 76/481-045, Fax: 76/481-450 Szám: 28.088/20/2009 Bács-Kiskun Megyei Földhivatal 2008. évi szöveges beszámolója 1. FELADATKÖR, SZAKMAI TEVÉKENYSÉG Bács-Kiskun Megyei
RészletesebbenSZÉLERÓZIÓS VIZSGÁLATOK NYÍREGYHÁZA KÖRNYÉKÉN
Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék SZÉLERÓZIÓS VIZSGÁLATOK NYÍREGYHÁZA KÖRNYÉKÉN Készítette: Orosz István Dávid III. évfolyam Földtudományi
RészletesebbenMátranovák község Önkormányzata. 3/2005. (V.5.) rendelete
Mátranovák község Önkormányzata Képviselı-testületének 3/2005. (V.5.) rendelete Mátranovák község helyi építési szabályzatáról. Mátranovák Község Önkormányzata Képviselı-testületének 3/2005.(V.5.) rendelete
RészletesebbenSzürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán *
Készítette: Palkó Csaba Szürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán * * 1. kép Bevezetés Egyedülálló nemzeti kincsünk a Balaton. (2. kép) A tó környezetében már ritka a természetes partszakasz. Az egyik
Részletesebben83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről
83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának
Részletesebben1. A dolgozat tárgya és célkitőzései
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola Germanisztikai Nyelvtudományi Doktori Program Juhász Márta A csolnoki nyelvjárás. Egy magyarországi német dialektus nyelvi
Részletesebben7. Az éghajlat és a természeti zónák
7. Az éghajlat és a természeti zónák A környezeti tényezık közül az éghajlati tényezık azok, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolják a talajok, a növényzet és a növényi produktivitás földrajzi eloszlására.
RészletesebbenAz MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai
Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai a Szegény-és cigánytelepek, városi szegregátumok területi elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különbözı (közoktatási,
RészletesebbenA Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány
RészletesebbenII. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3
II. Stratégiai program TARTALOMJEGYZÉK 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 2.1 ERİSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...3 2.1.1 FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS TÉRSZERKEZETI KAPCSOLATRENDSZER,
RészletesebbenLOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1
LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola
Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola A távoktatás mint innováció magyarországi elterjedése a hálózat alakulásának földrajzi jellemzıi Ph.D. értekezés tézisei Pósfayné
RészletesebbenI. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat
I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 1. Jövőkép Kunadacs a Kiskunsági Homokhátságon
RészletesebbenRendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában
ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk
RészletesebbenTÁPLÁLKOZÁS ÉS TUDOMÁNY VIII. évfolyam 12. szám, 2007. december
Tisztelt Olvasó! A Táplálkozás és Tudomány címő hírlevél célja az, hogy az újságírók számára hiteles információkat nyújtson az egészséges táplálkozásról, életmódról, valamint a legújabb tudományos kutatási
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. 1 A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának bemutatása... 4
Az NSRK 211-213-as akcióterveinek környezeti vizsgálata V. A 27-213-as idıszak operatív programjainak módosítására vonatkozó környezeti jelentés elkészítése Budapestt,, 211.. decemberr TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenNYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia
NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 1. Vezetıi összefoglaló A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület élve a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia átdolgozásának
RészletesebbenA hegesztési eljárások áttekintése. A hegesztési eljárások osztályozása
A hegesztési eljárások áttekintése A hegesztés célja két vagy több, fémes vagy nemfémes alkatrész között mechanikai igénybevételre alkalmas nem oldható kötés létrehozása. A nem oldható kötés fémek esetében
RészletesebbenJ E G Y Z İ K Ö N Y V a bizottság 2008. április 8-án megtartott ülésérıl
SZANK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ÉS MEZİGAZDASÁGI BIZOTTSÁGA 2/2008. J E G Y Z İ K Ö N Y V a bizottság 2008. április 8-án megtartott ülésérıl Határozatok száma: -
RészletesebbenA minıségirányítási program 6. sz. melléklete
Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 35. Tel.: 283-0203 Fax:283-0203/117 Postacím: 1725 Budapest, Pf. 84 www.sisy.hu A KÖZALKALMAZOTTAK
RészletesebbenKészült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.
Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.
RészletesebbenKutatási Összefoglaló Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megyei munkaügyi központjainak és helyi kirendeltségeinek kapacitás felmérése
Kutatási Összefoglaló Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megyei munkaügyi központjainak és helyi kirendeltségeinek kapacitás felmérése Verzió: 3.0 Készítette: Vialto Consulting Dátum: 2011. 05. 25. Tartalomjegyzék
RészletesebbenSZEKSZÁRD, MEDINA, SIÓAGÁRD, SZÁLKA, SZEDRES TELEPÜLÉSEK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE
SZEKSZÁRD, MEDINA, SIÓAGÁRD, SZÁLKA, SZEDRES TELEPÜLÉSEK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI HELYZETELEMZÉS ÉS INTÉZKEDÉSI TERV A közoktatási esélyegyenlıségi program az Oktatási
RészletesebbenJelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl
Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Pécs, 2003. február 14. Dr. Iványi Ildikó igazgató Tartalomjegyzék I. A JELENTÉS ÉRTÉKELİ TÁBLÁZATAI II. EGYES TÁBLÁZATOKHOZ FŐZÖTT
Részletesebben5.1. GERENDÁS FÖDÉMEK KIALAKÍTÁSA, TERVEZÉSI ELVEI
5. FÖDÉMEK TERVEZÉSE 5.1. GERENDÁS FÖDÉMEK KIALAKÍTÁSA, TERVEZÉSI ELVEI Az alábbiakban az Épületszerkezettan 2. c. tárgy tanmenetének megfelelıen a teljes keresztmetszetben, ill. félig elıregyártott vb.
RészletesebbenGÖDÖLLİ VÁROS KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA
JAVASLATOK 1. KÖZÚTI HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI JAVASLATA 1.1. Javaslat az úthálózati funkciók fejlesztésére A Gödöllıt érintı országos hálózati elemek (gyorsforgalmi utak, országos fıutak) várható fejlesztése
RészletesebbenAz állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)
Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve
RészletesebbenA NÖVÉNYZET TÁJLÉPTÉKŐ VÁLTOZÁSAI A KISKUNSÁG DÉLKELETI RÉSZÉN
A NÖVÉNYZET TÁJLÉPTÉKŐ VÁLTOZÁSAI A KISKUNSÁG DÉLKELETI RÉSZÉN Deák József Áron * 1. Tájföldrajzi besorolás A Kiskunság homokvidékének délkeleti nyúlványát a tájföldrajz Dorozsma Majsai-homokhát néven
RészletesebbenHa a szántóföldet égetett mészszel trágyázzuk meg, úgy az égetett mész a talajból vizet vesz fel és átalakul mészhydrattá (vagyis oltott mészszé).
A mésztrágya. A mész egyike azon anyagoknak, melyet trágyaszer gyanánt már a legrégibb idıben alkalmaztak, mint az már Pliniusnak munkáiban is fölemlítve van. Hogy azonban a mésznek a talajra és ezzel
RészletesebbenA Program készítéséért felelıs:
Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Környezetvédelmi Programja 2011-2016 évekre Budapest, 2011. 1 A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata A Program elkészítésében
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés
SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A TERMELİI ÉRTÉKESÍTİ SZERVEZETEK (TÉSZ) LEHETİSÉGEI A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TERMELİK KOORDINÁLÁSÁBAN
RészletesebbenNÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV Iktatószám: 1035-6/2011. Tárgy: Balatonboglár, Jankovich telepi és Bólyaközi strandok fürdıvízprofil megállapítása Elıadó: Szanyi Attiláné Hivatkozási szám: Melléklet:
RészletesebbenA trágyatelepek készitésének alapelvei. F. Engel: Landw. Bauwesen. Berlin, 1885. P. Parey. 327. 1.
A trágyatelepek készitésének alapelvei. F. Engel: Landw. Bauwesen. Berlin, 1885. P. Parey. 327. 1. A legkevesebb gazda van azon helyzetben, hogy a gazdaságában készült trágyát azonnal szántóföldjeire hordassa;
RészletesebbenStatisztikai módszerek
Statisztikai módszerek A hibaelemzı módszereknél azt néztük, vannak-e kiugró, kritikus hibák, amelyek a szabályozás kivételei. Ezekkel foglalkozni kell; minıségavító szabályozásra van szükség. A statisztikai
Részletesebben6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról
Rendezési terv egységes.doc RECSK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról /Egységes szerkezetben a módosítására hozott 2/2001.
RészletesebbenKörnyezetvédelem. A Földet nem ıseinktıl örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön.
Környezetvédelem A Földet nem ıseinktıl örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön. A FÖLD FÉNYSZENNYEZÉSE AZ ŐRBRİL NÉZVE forrás: http://www.geocities.com/kayleelayne/images/earthlights_dmsp_big.jpg
RészletesebbenTermészetvédelmi biológia
Természetvédelmi biológia 8. Populáció- és fajszintő védelem: a kis populációk problémái. A populációvédelem elméleti és gyakorlati alapjai. A kis populációk problémái A populáció definíciója: azonos élıhelyen
RészletesebbenA 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban
FAZEKAS MIHÁLY FİVÁROSI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban 1. Elızetes megjegyzések A száz oldalas Vári Péter
RészletesebbenA TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK
1 A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK Az ember tudatos gazdasági cselekedeteinek fı mozgatórugója a haszonra való törekvés. Ennek a célnak az eléréshez azonban nem hagyhatók
RészletesebbenAZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON
AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
RészletesebbenPILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA
1 JÓVÁHAGYOTT VERZIÓ! PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Pilis Város Egészségügyi Szolgáltatás-tervezési Koncepcióját
RészletesebbenMennyit termelhetünk a felszín alatti vízkészletekbıl? DR. VÖLGYESI ISTVÁN
1 Mennyit termelhetünk a felszín alatti vízkészletekbıl? DR. VÖLGYESI ISTVÁN Kulcsszavak: hidrogeológia, kitermelhetı vízkészletek, víztermelés környezeti korlátai, utánpótlódás, parti szőrés, kolmatáció
RészletesebbenRÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓJA
által kezelt PLATINA ALFA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP* PLATINA BÉTA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP* PLATINA GAMMA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP* PLATINA DELTA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP* PLATINA
RészletesebbenBognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN
Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN A sikeres vállalkozások vezetıi mindannyian egyetértenek abban, hogy az irányítás során folyamatosan szem elıtt kell tartani a vállalkozás
RészletesebbenH U LLADÉKGAZD Á L K O D Á S I TERV SZANK
H ELYI H U LLADÉKGAZD Á L K O D Á S I TERV SZANK 2010-2016 1 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 1. A tervkészítés általános adatai... 9 1.1.Általános bevezetı... 9 1.1.1. A tervezési szint bemutatása... 9
RészletesebbenSZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA
Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai
RészletesebbenTELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3.
TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. 1 2. 1. 4. JELENLEGI HELYZET A települési szennyvíziszap Magyarországi mennyisége évente megközelítıen 700.000 tonna Ennek 25-30%-a szárazanyag
Részletesebben