Szikes talajok javítása. Dr. Blaskó Lajos
|
|
- Vilmos Rácz
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szikes talajok javítása Dr. Blaskó Lajos
2 A talajjavítás fogalma Talajjavításon, azoknak az eljárásoknak az összességét értjük, amelyek a talaj termékenységét tartósan növelik valamely talajhiba kiküszöbölésével, vagy valamely eddig hiányzó kedvezı talajtulajdonság létrehozásával
3 A talajjavítás módjai, eszközei A megcélzott állapot eléréséhez felhasznált eszközöket tekintve kémiai, mechanikai és biológiai talajjavításról beszélünk. A teljes javítási és vízrendezési eszköztár térségi szemlélető együttes alkalmazása az ún. komplex melioráció.
4 A kémiai javítás a talaj kémhatásának 5,5-8,2pH értékek között tartását, és kicserélhetı kalcium uralkodóvá tételét célozza. A mechanikai javítás olyan lazítási eljárásokat jelent, amelyek a talaj tömıdöttségét a szokásos mővelt rétegnél mélyebben (60-90cm) mérséklik. A biológiai javítás fogalomkörébe tatoznak mindazon eljárások, amelyek a talaj biológiai aktivitását, szervesanyag készletét növelik, és ezáltal javítják fizikai, kémiai és kolloidikai tulajdonságait. A teljeskörő vízrendezés a felesleges vizek elvezetését, a talajvízszint szabályozását és esetenként a hiányzó víz öntözéssel való pótlását jelenti
5 Szikes talajok javításának történeti áttekintése Tessedik Sámuel ( ) meszes altalajterítés (digózás) szikes talajra a sárga altalajból felhozott meszes, agyagos földet terítenek a szolonyec típusú szikesek egyik javítási módja. A szikes terület közelében (v. altalajában) szénsavas meszet és gipszet bıven tartalmazó ún. sárgaföld van. Ezt a (valaha olasz kubikosokkal kitermeltetett és ezért digóföldnek is nevezett) réteget terítik el és keverik össze a szolonyeces feltalajjal. Nagyváthy János ( ) mészkıpor égetett mész Irinyi János ( ) szódás szikeseken gipsz A konyári tó" (1839), amelyben az ott található sziksóval és annak elıállításával foglalkozott. Ebben a szikes talajok javítására is kitért, kalciumsókkal (kalcium-klorid, kalcium-nitrát, mészkı, gipsz) akarta megkötni a sziket. A magyar szódás szikesek gipsszel történı javítását, amely késıbb általánosan alkalmazott eljárás lett, elıször Irinyi javasolta a mésszel javítható szikesek javítása befejezıdött Szikes talajok mélylazítása Komplex meliorációs rendszerek kialakítása
6 Talajjavítás és vízrendezés kapcsolata Ca- tartalmú javítóanyag Porózus Ca-talaj Ca A só-felhalmozódás folyamatának megszakítása A sók kilúgzásának javítása A kicserélhetı kationok megfelelı arányának beállítása A talaj fizikai vízgazdálkodási tulajdonságainak javítása Nátrium Diszpergált Na-talaj A rendszerbıl távozó Na-ion
7 A szikes talajok hasznosítása és a különbözı hasznosítás érdekében szükséges talajjavítási módszerek alkalmazása Az 1950-es1960 években a szikes talajú gyepek feltörése A jelen : 1985-ben még 2700 ha-n végeztek szikes talajjavítást, 1995 óta megjavított szikes talaj csak néhány száz hektár. Magyarországon a szántóterület a közeljövıben várhatóan 1 millió hektárral fog csökkeni. A szikes talajok területe közel1 millió hektár. Kivonandó terület= Szikes talaj???
8 Javítsuk-e a szikes talajt? Ellenérvek: Elegendı jó minıségő talajjal rendelkezünk. A jobb talajokra irányuló befektetések sokkal nagyobb hatékonysággal térülnek meg. A növénytermesztés ökonómiai mutatói kedvezıtlenek.
9 A szántóhasznosítás és a talajjavítás melletti fıbb érvek A szikes talajok aránya egyes tiszántúli kistérségeken belül a 30%-ot is meghaladja. Legeltetés, állatlétszám? A kis mértékben szikes talajokon jó minıségő búza termelhetı
10 Szikes talajok típusai és javításuk Kialakulásukban és tulajdonságaikban a vízben oldható sók döntı szerepet játszanak. ( talajoldatban oldott állapotban,talajkolloidok felületén, kristályos sók alakjában) Szoloncsák talajok Szoloncsák-szolonyec talajok Réti szolonyec talajok Sztyeppesedı réti szolonyec talajok Másodlagosan elszikesedett talajok
11 Szoloncsák talajok Felsıbb szintjeire a vízben oldható Na sók felhalmozódása jellemzı. Szelvényfelépítésük nem mutat erıs tagolódást.a vízben oldható sók mennyisége legtöbbször már a feltalajban eléri a %- ot és a sófelhalmozódás maximuma is a feltalajban van (szóda, ritkán NaCl, vagy Na- Mg-szulfát). Legtöbb esetben már a feltalajban van szénsavas mész. Kémhatása erısen lúgos. A ph sokszor 9-nél nagyobb.
12 Elıfordulásuk / meszes szódás szikesek / Duna-Tisza közén,fıleg a Kiskunságban,Szeged környékén,kiskunfélegyháza környékén, valamint a tiszántúlon kisebb foltokban (Nyírség) Talajvíz:80 cm körül Növényzet:Sziki mézpázsit /Puccinellia limosa/,pozsgás zsázsa /Lepidium cartilegineum/, útszéli zsázsa /L.draba/ Szántóföldi hasznosításra nem alkalmasak! Vízgazdálkodásuk igen kedvezıtlen. Javításuk gipszezéssel (90%-os gipszkıpor) Legelınek, rétnek, skatulyázással és nitrogén trágyázással javíthatók a kedvezıtlen tulajdonságai.
13 Szoloncsák-szolonyec talajok Hasonló az elızı típushoz, a talajvíz mélyebben ( m körül) helyezkedik el. A szintekre való tagozódás határozottan felismerhetı,a sok vízoldható sót tartalmazó B szint nehezen ázik át, glejfoltok, rozsdásak, helyenként humuszbemosódás. Egyes változatoknál szologyosodás.
14 Elıfordulásuk, növényzetük Összefüggı területeket fıleg a Duna völgyben találunk.kisebb szigetszerő foltokban a szoloncsákos legelı területekbıl kiemelkedve. Sovány csenkesz (Festuca pseudovina), cickafark (Achillea millefolium) Szántóföldi hasznosításra nem alkalmas talajok.
15 Réti szolonyec talajok Hazánk legelterjedtebb szikes talaja. A legfelsı szintekben megindulhat a kilúgzás-a só lefelé mozdul,a sós szint mélyebbre helyezıdikszolonyecesedésrıl beszélünk. A kilúgzási A szint gyengén savanyú v. semleges körüli kémhatású,viszonylag kis só-és és kicserélhetı Na tartalmú, kedvezıbb vízgazdálkodású.felszínét sokszor fehér por borítja. Oszlopos szerkezető B szint! A talajvíz 1,5-3 m között változik.
16 Réti szolonyec talajok elıfordulása, javítása Fıleg a Tiszántúlon,Nyugati fıcsatorna mentén, Hortobágyon,JNK-Szolnok megye területén,debrecen,körös-berettyó,békéscsaba, Hódmezıvásárhely,Szeged,Tisza jobb partja mentén Tokajtól a Zagyváig kisebb foltokban.duna-tisza közén fıleg karbonátos változata. Sótőrı gyepnövényzet, szántóföldi mővelésre a mély esetleg közepes réti szolonyec alkalmas, ı. árpa, búza, cirok, lucerna, köles, napraforgó. Meszezés, gipszezés, sárgaföld-terítés
17 Sztyeppesedı réti szolonyec A talajvíz mélyebben helyezkedik el (3 m nél mélyebben),ezért egy szántóföldi hasznosítás szempontjából kedvezıbb kilúgzási folyamattal találkozunk. Talajvízszint csökkenés oka lehet: folyók bevágódása,teraszok kialakulása, lecsapolás,ármentesítés. Legjobb tulajdonságú, termısziknek nevezzük. Oldható sók és a mész is mélyebben van.(c szint)
18 Sztyeppesedı réti szolonyec Növényzet, javítás Könnyen javítható szikesek,meliorációval termékenységük javítható.(meszezés, sárgafölddel való terítés, gipszezés) Elıfordulása a Tisza völgyéhez kötött,tiszántúl, Nagykunság,Körösök környéke, Tisza jobb partján, karbonátos változatok a Duna-Tisza közén Általában szántóföldi mővelés alatt álló területek,v. jó minıségő legelık. Sziki pozdor, fehér tippan, réti ecsetpázsit,sziki utifő, veresnadrágcsenkesz
19 Talajvízszint szabályozás: A magyarországi szikes talajokban a só-felhalmozódás legfıbb forrása, a felszín közelébe emelkedı sós talajvíz. A talajvíz felemelkedése és ezzel a szikesedés végérvényes megszüntetése olyan területeken, ahol talajvízszint emelkedési tendenciák hatnak csak altalajcsövezéssel vagy nyílt árkos drénezéssel oldható meg teljes biztonsággal.
20 Felszíni víz elvezetése: A szikes talajok többsége rossz vízáteresztı képessége következtében még olyan területeken is, ahol a talajvíz mélyebben van felszíni vízborítástól is veszélyeztetett.
21 A mélyebb talajviző, de belvízképzıdésre hajlamos talajon nélkülözhetetlen a mővelési eljárás a felszíni víz elvezetését biztosító felszínalakítás, amit a tervezett vízvezetı vápa vonalában folyamatos szétszántással, valamint vetést követıen a csatornanyitó eke használatával oldhatunk meg.
22 Talajjavítás a talajvíz helyzete szerint Genetikai tipus Talajvíz A felszíni réteg vízoldható sótartalma Talajavítás 1 Szoloncsák-szolonec Réti szolonec szologyos talajok (sekély és közepes) Állandó magas talajvízhatás Több,mint 0.2 % (kb. 4 ms) Drénezés és kémiai javítás 2 Szteppesedı réti szolonec szologyos talajok Idıszakos talajvíz-hatás kb 0.2 % (kb. 4 ms) Kémiai javítás, mélylazítás és drénezés, ha szükséges 3 Mély szolonyec és szology, Szolonyeces réti talajok Nincs talajvíz-hatás Kevesebb, mint 0.2 % ( 4mS) Kis mennyiségő javítóanyag, megfelelı agrotechnika és növény (mélylazítás, lucerna stb.)
23 A javítóanyag megválasztása A szikes talajok sokfélesége miatt a javítóanyag meghatározásának módszere sem lehet egységes minden talajon. Az alkalmazható javítóanyagféleségek eldöntéséhez szükség van a feltalaj kémhatásának és a mészmentes réteg mélységének ismeretére. 7,20 ph-ig, ha a karbonátos réteg 30 cm-nél mélyebben van: CaCO 3 -tartalmú javítóanyag (digóföld, mészkıpor, cukorgyári mésziszap, lápi mész) alkalmazható. 7,21-8,20 ph értékek között CaCO 3 CaSO 4 * 2H 2 O tartalmú kombinált javítóanyag alkalmazható. (A gipszbıl származó Ca aránya ph-tól függıen % között változik.) ph>8,21: CaSO 4, 2H 2 O, CaCl 2, Fe,SO 4, Al(SO 4 ) 3 savak, lignit és más kéntartalmú anyag alkalmazására van szükség.
24 Vízvisszatartás Szikes gyepterületeken a víz visszatartás válhat szükségessé, amelynek jól kidolgozott, de ritkán alkalmazott módja a skatulyázás néven ismert eljárás, amikor a rétegvonalak mentén ekével létrehozott barázdákkal gátolt m 2 -es parcellákat hoznak létre, amelyek megakadályozzák a felszíni víz elfolyását.
25 Szikes talajokon: a szikes talajok kémiai javításának fı célja az adszorbeált nátrium kicserélése, és a telítetlen állapot megszőntetése. Ezzel a talaj fizikai tulajdonságai is javulnak. MÓDJAI: altalajterítés (sárgaföld terítés, digózás) a gipszezés azoknak a lúgos talajoknak a megjavítására alkalmas, melyek már feltalajukban tartalmaznak szénsavas meszet és vízben oldható sókat. kombinált eljárásról beszélünk, ha a meszezést, vagy az altalajterítést egészítjük ki kisebb-nagyobb gipsz adagokkal. a lignitporos talajjavítást elsısorban lúgos kémhatású szikesek javítására használják. Biológiai talajjavítás során a talaj kedvezıtlen tulajdonságait termesztett növény segítségével szüntetjük meg. Ilyen módszer a zöldtrágyázás. A kémia talajjavítás fı célja szikes talajokon
26 A szikes talajok javítás szerinti osztályozása Genetikai típus Szteppesedı réti szolonyec (mély) Javítás szerinti osztályozás Mésztelen, gyengén savanyú Javítási eljárás Meszezés, vagy meszes altalajterítés (digóföld) Szteppesedı réti szolonyec (mély és közepes) Mésztelen, semleges kémhatású Meszezés, vagy meszes altalajterítés (digóföld)
27 A szikes talajok javítás szerinti osztályozása (2) Genetikai tipus Szteppesedı réti szolonyec (közepes) Közepes és sekély réti szolonyec Javítás szerinti osztályozás Mésztelen, gyengén lúgos Javítási eljárás a)meszezés, vagy mész+gipsz b)digózás) 1)Feketeföld aláterítéssel 2)Gipszezéssel kombinálva Feketeföld: a digóbányák humuszos talajú fedırétege)
28 A szikes talajok javítás szerinti osztályozása (3) Genetiai tipus Közepes és sekély réti szolonyec, szódás szolonyec Javítás szerinti osztályozás Lúgos, vagy meszes szódás (szekezetes B- szinttel) Javítási eljárás Lignit por, vagy CaCl 2, H 2 SO 4, HCl tartalmú javítóanyag, vagy melléktermék solonchaksolonetz Meszes szódás (szekezetsb-szint nélkül) Lignit por, vagy CaCl 2, H 2 SO 4, HCl tartalmú javítóanyag, vagy melléktermék
29 A javítóanyag mennyiségének meghatározása 7,2 ph érték alatti talajokon a savanyú réti talajokkal megegyezı számítási eljárást alkalmazzuk: Mészszükséglet = y1 * 0,1 * KA * 1,73 7,21 8,20 ph tartományon belül a MEHLICH-módszerrel meghatározott kicserélhetı Na-mal egyenértékő Ca mennyiséget adjuk a talajhoz. 8,21 ph érték fölött: A HERKE módszerével meghatározott kicserélhetı + szóda formában levı Na-mal egyenértékő Ca-mennyiségével számolunk. A javítóanyag mennyiségi számításhoz szükség van a javítandó réteg mélységének ismeretére. A talaj térfogattömegét 1,3 g/cm 3 -nek feltételezve 1 meé Na kicserélésére 1 cm mélységben 65 kg/ha CaCO 3, illetve 112 kg/ha CaSO 4 * 2H 2 O-val számolunk. Kis sótartalmú talajokon (0,1 % alatt) alkalmazható a HERKE-féle ülepítéses eljárás, amikor az 1:2,5 talaj: víz arányú talajszuszpenzióhoz növekvı mennyiségő javítóanyagot adunk és a sorozat azon tagját vesszük alapul, ahol a szuszpenzió kitisztul.
30 Szikesek B szintjének javítása 1960-as évek: Intenzív melioráció a B- szint javítása érdekében:
31 İszi búza termése réti szolonyec talajon 4 év átlagában különbözı meliorációs módszerek alkalmazásával Kezelés Termésátlag Terméstöbblet t/ha % t/ha Kezeletlen CaCO 3 a feltalajba ,27 CaCO 3 a feltalajba/0,5caso 4 B-szintbe ,57 CaCO 3 a feltalajba/1,0 CaSO 4 B-szintbe ,78
32 A szikes talaj javíthatóságának alapkérdései Biztosítható-e drénezés nélkül hoszabb távon a negatív só mérleg? Milyen a javulás sebessége? Melyik a leghatékonyabb javítási mód? Milyen növénnyel hasznosítható a javított szikes talaj?
33 A sótartalom változása között 2/
34 A kicserélhetı Na-tartalom(meq6100g) változása között Mélység cm DIGO D/0 CaSO 4 D/0 CaSO 4 CaSO 4 D/0 CaSO 4 CaSO 4 D/5 m ** -5.56** ** -8.14** ** -4.93** ** * 3.68** * 2.46 **Szignifikáns p= 1 % * Szignifikáns p= 5% -5.17** -6.79** -3.93** 6.33** 4.54* 5.36** -5.81** -9.60** -9.77** * D/0=drénezés nélkül D/5m=5m szívótávolságú drén
35 A-szint A réti szolonyec típusú szikes talaj altípusai: B-szint A kilúgzott A-szint mélyülésének sebessége?
36 3 Mélység (cm) A kilúgzott A-szint mélyülésének sebessége különbözı talajjavítási kezelések hatására A:CaCO 3 (Digóföld)/B:0:/D0 3 A:CaSO 4 /B:0/D0 4 ACaSO 4 /BCaSO 4 /D0 5 ACaCO 3 /B0/D0 6 ACaCO 3 /B0/D5m/ 7 ACaCO 3 /BCaSO 4 /D5m D5m D5m
37 Termıréteg mélység és a különbözı növények termése közötti összefüggés Termés(t/ha) 7 Õ. búza N apraforgó Lucerna sz. K öles C irok Õ. árpa cirok õszi árpa õszi búza lucerna sz. napraforgó köles A kis N a tartalm ú talajréteg m élysége (cm )
38 A szikes talajokon termeszthetı növények A szikes talajon termeszthetı növények körét elsıdlegesen a sótőrı-képesség határozza meg: Tőrıképesség Erısen sótőrı Mérsékelten sótőrı Sóra érzékeny Növény cukorrépa, takarmányrépa, lucerna, spárga, spenót cirok, árpa, búza, zab, rizs, kukorica, paradicsom, burgonya, hagyma, uborka vöröshere, borsó, bab
39 A növények kiválasztásánál a sótőrı-képesség mellett figyelembe kell venni a vetési idıben leggyakrabban elıforduló talajállapotot Az ıszi gabonafélék vetésének idején a szikes talaj viszonylag jól járható és megmunkálható állapotban van. A nyár végi - kora ıszi vetéső növények, mint pl. a repce vetési idején a talaj túlságosan száraz, és elegendı nedvesség hiányában vontatott lehet a kelés. A nyár végi telepítéső lucerna kiválóan alkalmas a talaj biológiai javítására is. A kora tavaszi vetéső növények (pl. takarmányrépa, szegletes lednek) talajmunkáit a nagyobb nedvességtartalom és a talajon járás nehézkessége késleltetheti. A késı tavaszi vetésidejő növények (cirok, szudánifő, köles) vetésének idején a talaj állapota többnyire megfelelı a magágy készítésre
40 A fıbb szántóföldi növények talaj fıtípusonkénti 5 éves( ) termésátlaga (t/ha) Jász- Nagykun- Szolnok megyében a nagyüzemi gazdálkodás utolsó éveiben Növény Mezıségi talajon Szikes talajon Réti talajon 451 tábla 481 tábla 1286 tábla İszi búza 4,38 4,11 4,58 Kukorica 5,65-5,77 Napraforgó 2,02 1,77 2,03 Cukorrépa 34,90-24,8 İszi árpa 3,25 3,8 3,79 Borsó 3,41 2,41 2,54
41 İszi búza szikes talajon
42 Kukorica már a kismértékő szikesedésre is jelentıs terméscsökkenéssel reagál.
43 İszi árpa Szikesebb talajfolt Jobb talajfolt
44 A talajt nitrogénnel gazdagító növények: Szegletes lednek és ıszi borsó
45 Alapmővelés: törekedni kell a talaj lehetı legmélyebb mővelésére, Réti szolonyec típusú szikes talajon a forgatásos mővelés nem lehet mélyebb a kilúgzott A-szint mélységénél. Ellenkezı esetben a szántás felszínre hozza a szolonyeces B- szint anyagát, amely nagyobb agyag, kicserélhetı nátrium és víz-oldható humusztartalma miatt rendkívül kedvezıtlen kémiai és fizikai tulajdonságú, ezért szikes talajon különösen fontos a forgatás nélküli lazító eljárások alkalmazása
46 a mélymővelés egyetlen lehetséges módja a mélylazítás,
47 minden mővelés, így a mélylazítás is, az optimális nedvességi határértékeken (a VK 60-70%-áig) telített talaj) belül történjen, ha ez nem lehetséges, akkor az optimális nedvességhatárértéknél szárazabb állapotban mőveljük a talajt, nedvesebb talaj mővelése legtöbbször a gépek mozgási nehézségei miatt lehetetlen.
48 Alapmővelés elmunkálása, magágy készítése: mivel a talaj eliszapolódásra való hajlama igen nagy, ezért az ısszel felszántott területet nem célszerő finomra elmunkálni, tavasszal rendszerint nedves és tömörödött a talaj felsı rétege, simító és kultivátor nem használható, a tavaszi mővelés munkagépe a tárcsa és a nehéz rögtörı henger, vetıágyat is kissé rögösre kell hagyni, mivel a talaj esı hatására elfolyósodik és ezt a réteget a növény nem tudja áttörni.
49 Talajhasználati lehetıségek A=0-10cm A=10-20cm 1/3 rész erdıs sztyepp rehabilitáció A>20cm 1/3 rész eredeti állapot 1/3 rész szántó, fıleg gabona
50 Az erdıs sztepp rehabilitáció lehetıségei
51 Hipotézis: A különbségek fı oka a domborzat és ebbıl adódóan a vízgazdálkodás különbözısége Mély fekvéső Átmeneti fekvéső Magas fekvéső
52 Természetes vegetáció késı tavasszal Festuca pseudovina Veresnadrág csenkesz Száraz / sót tőrı fajok A ráfolyó víz a mélyfekvéső részt sokáig nedvesen tartja. Eroded freckle Erodált folt Nedves körülményeket kedvelı fajok Alopecurus pratensis Réti ecsetpázsit
53 0 Különbözı fekvéső szikes talaj humusztartalma Mélység (cm) Rma Rmé Rá: átmeneti fekvés Rmé: mélyebb fekvés R ma: magasabb fekvés Humusz%
54 Humusz felhalmozódás A kilúgzási folyamat felgyorsul
55 Különbözı fekvéső szikes talaj sóprofilja
56 A fásítás lehetısége
57 Az erdısáv-telepítés lehetıségei szolonyec talajú szikes gyepen Érvek az erdısáv-telepítés mellett Bakhátas erdıtelepítési technológia Talajtani tényezık alkalmas fafajok Na- és szódatartalom hatása
58 A fásítás lehetısége
59 Fásításra alkalmas fajok
60 Fásításra alkalmas fajok
61 Az ezüstfa spontán szaporodásra is képes
62 29/2006. (IV. 10.) FVM rendelet a talajtani szakvélemény készítésének részletes szabályairól 1. (1) A termıföldön folytatott mezıgazdasági tevékenységekkel, illetve beavatkozásokkal, valamint a termıföld igénybevételével járó vagy arra hatást gyakorló beruházásokkal kapcsolatos talajvédelmi követelmények meghatározásához talajtani szakvélemény készítése szükséges a következı tevékenységekhez: a) a savanyú, a szikes és a homoktalajok javításához, b) a tereprendezéshez, c) az ültetvények telepítéséhez (szılı és gyümölcs) mint mezıgazdasági beruházáshoz, d) a mélyforgatáshoz, e) a termıföldön történı beruházások megvalósítása során a humuszos termıréteg mentéséhez, f) a mezıgazdasági célú hasznosítást lehetıvé tévı rekultivációhoz, újrahasznosításhoz, g) az öntözéshez, h) a hígtrágya termıföldön történı felhasználásához, i) a szennyvíz és szennyvíziszap mezıgazdasági felhasználásához, j) a mezıgazdasági területek vízrendezéséhez, k) a nem veszélyes hulladékok termıföldön történı felhasználásához, 1) az erózió elleni mőszaki talajvédelem megvalósításához.
63 Szikes talajok talajjavítási talajtani szakvéleménye A talajjavítás indokolt: Meszezéses szikjavítás esetén, ha a 0-30 cm-es talajrétegben a ph (H 2 O) értéke kisebb, mint 6,8 és a hidrolitos aciditás nagyobb, mint 5, - a vízben oldható összes sótartalom kisebb, mint 0,2%, - a kötöttségi szám (KA) nagyobb, mint 30, - az oldható és kicserélhetı Na + nagyobb 1,0 mgeé/100 g talajnál.
64 Szikes talajok talajjavítási talajtani szakvéleménye (2) Gipszezéssel javítható szikes talajok esetén, ha a felszíni és az alatta levı (50 cm-ig) talajrétegben a ph (H2O) értéke nagyobb, mint 8,0, illetve a fenolftalein lúgosság nagyobb, mint 0,05%, - a vízben oldható összes sótartalom nagyobb, mint 0,2%, - a kötöttségi szám (KA) nagyobb, mint 30, - az oldható és a kicserélhetı Na+ nagyobb, mint 1,0 mgeé/100 g talaj.
65 Helyszíni talajmintavétel rendje Minimum 5 hektáronként, szükség esetén javítandó foltonként, 1 db 150 cm mélységő talajszelvény feltárása, genetikai szintenként mintavétel, talajvíz viszonyok megállapítása, szükség esetén talajvíz mintavétel. Laboratóriumi vizsgálatok: Minden esetben vizsgálandó: kémhatás ph (H 2 O), - vízben oldható összes sótartalom (%), - fenolftalein lúgosság, - összes karbonát tartalom (CaCO 3 %), vagy hidrolitos aciditás (y 1 ), - kötöttségi szám (K A ), - humusztartalom (%), - báziscsere vizsgálat.
66 Szakmailag indokolt esetben vizsgálandó: - 1:5 vizes talajkivonatból a sótartalom és só-összetétel (0,2% vízben oldható sótartalom felett), - talajvíz sótartalma és só-összetétele.
67 Tartalmi követelmények: A szakvéleménynek tartalmaznia kell - a talajjavítás szükségességének megállapítását, - a javasolt talajjavító anyag féleségét, - a szükséges hatóanyag dózist (t/ha) területegységenként, - az összes javítóanyag szükségletet, - a talajjavítás kiviteli technológiáját, - a rendezett vízállapot megállapítását. Mellékletként csatolni kell: azonosítható térképvázlatot a javítandó területek dózisonkénti lehatárolásával
68 ELİADÁS/GYAKORLAT ELLENÖRZİ KÉRDÉSEI Ismertesse a szikes talajok javítására felhasználható javítóanyagokat, a javítóanyag szükséglet számításának módjait! Ismertesse a szikes talajok Szántóföldi növényekkel és gyeppel történı hasznosításának lehetıségeit! Válasszon kémiai javítóanyag-féleséget és határozza meg a szükséges javítóanyag adagját a mellékelt vizsgálati eredményekkel jellemzett talajra!
69 ELİADÁS/GYAKORLAT ÖSSZEFOGLALÁSA A szikes talajok tulajdonság szerint különbözıek, a javítási eljárásoknak, a javítóanyag-féleségeknek igazodnia kell a változatos tulajdonságokhoz. A szikes talajok javítás után is elsısorban gabonatermesztésre alkalmasak.
70 ELİADÁS/GYAKORLAT Felhasznált forrásai Prettenhoffer I.: Hazai szikesek javítása és hasznosítása (tiszántúli szikesek). Akadémiai Kiadó, Budapest Szabolcs I.: European solonetz soils and their reclamation. Akadémiai Kiadó, Budapest
71 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET KÖVETKEZİ ELİADÁS/GYAKORLAT CÍME A talajok fizikai tulajdonságainak javítása, mélylazítás Következı elıadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: talajtömörödés, mélylazítás Elıadás anyagát készítették: Dr. Blaskó Lajos
A szikes talajok javításának története
TALAJVÉDELEM A szikes talajok javításának története Az 1950-es1960 években a szikes talajú gyepek feltörése A jelen : 1985-ben még 2700 ha-n végeztek szikes talajjavítást, 1995 óta megjavított szikes talaj
RészletesebbenTalaj - talajvédelem
Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,
RészletesebbenGyepgazdálkodás. Sáringer-Kenyeres Tamás
Gyepgazdálkodás Sáringer-Kenyeres Tamás Bevezetés A telepítés (felújítás) elıkészítése táblásítás. A táblák méreteit a természetes határok, a hasznosítási, továbbá az üzemelési igények figyelembevételével
RészletesebbenSzikes talajok javítása. Tóth Tibor
Szikes talajok javítása Tóth Tibor Talajjavítás kilúgzással/átmosással (Keren, Miyamoto, 1990) FOLYAMATOK -a sók ki/feloldása -a víz átfolyása a talajprofilon -a sók eltávolítása a gyökérzónából Jó áteresztőképességű
RészletesebbenTalajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása
a legszebb koronájú törzsekben. Sok, virággal túlterhelt fának koronáját láttam mér kettéhasadva, letörve lógni a csonka törzsön. A hasznos rovarok közül a méhek jelentőségét kívánom befejezésül megemlíteni.
Részletesebben90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól
1 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. (2) bekezdés b) és c) pontjában, a növényvédelemről
RészletesebbenA JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE
A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE LÁPTALAJOK Olyan talajok, melyekben a lebontási folyamatok az év nagyobb részében korlátozottak, és így nagymennyiségű
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek emelt szint 1021 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.
RészletesebbenTápanyaggazdálkodásszámítás. mkk.szie.hu/dep/ntti
Tápanyaggazdálkodásszámítás mkk.szie.hu/dep/ntti Mi az a műtrágya? A műtrágyák a talajban keletkezett tápanyaghiányokat pótló anyagok, amelyek segítik a növényzet fejlődését. műtrágya növényvédőszer Műtrágya
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme
RészletesebbenTalaj- vízvédelem előadás VIII.
Talaj- vízvédelem előadás VIII. Szikesedés Szikesedés okai és kedvezőtlen következményei Szikes talajok típusai A szikesség fokozatai Szikes talajok javítása Szikes talaj: A talajoldatban (szoloncsák talajok),
RészletesebbenMAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE
A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített
RészletesebbenBiomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László
Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Megújuló energiatermelés hazai lehetőségei Kiváló biomassza- és földhőtermelés
RészletesebbenTalajművelési rendszerek
Talajművelési rendszerek A szántóföldi növények talajművelési rendszerei ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Talajművelési rendszer Talajművelési rendszer kialakítását meghatározó tényezők A talajművelés klasszikus sorrendje
RészletesebbenKutató Intézet a Közép-Tisza mentén
Kutató Intézet a Közép-Tisza mentén A Karcagi Kutató Intézet a Közép-Tisza mente nehéz mechanikai összetételű talajain való gazdálkodás fejlesztésének lehetőségeit kutatja. Az 1947-ben alapított Karcagi
RészletesebbenA JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl
JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes
Részletesebben6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba
6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI Dr. Varga Csaba Oldódási és kicsapódási reakciók a talajban Fizikai oldódás (bepárlás után a teljes mennyiség visszanyerhető) NaCl Na + + Cl Kémiai oldódás Al(OH) 3 + 3H
Részletesebben2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenSárvíz melléki ökológiai program. Sáregrestõl Tácig. Készült: Sárvíz Térségfejlesztõ Egyesület. Aba, Béke tér 1.
Sárvíz melléki ökológiai program Sáregrestõl Tácig Készült: Sárvíz Térségfejlesztõ Egyesület Aba, Béke tér 1. 1 ÁLTALÁNOS BEVEZETÕ A Sárvíz Kistérség valójában tájegységi alapon, valamint már mûködõ infrastrukturális,
RészletesebbenIPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
IPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Biológiai alapok A lucerna termőhely igénye Termesztéstechnológiája
RészletesebbenH U LLADÉKGAZD Á L K O D Á S I TERV SZANK
H ELYI H U LLADÉKGAZD Á L K O D Á S I TERV SZANK 2010-2016 1 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 1. A tervkészítés általános adatai... 9 1.1.Általános bevezetı... 9 1.1.1. A tervezési szint bemutatása... 9
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Savanyú talajok javítása 74.lecke A talajjavítás fogalma STEFANOVITS (1977) definíciója
RészletesebbenTulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások
1 VIZSGÁLATOK 1 A projekt témájának megfelelően a vizsgálatok tárgya azoknak a paramétereknek (természeti, természetföldrajzi, tulajdonosi, használati, szabályozási, stb.) a meghatározása, amelyekkel jellemezhető
RészletesebbenAGROKÉMIA ÉS A NÖVÉNYTÁPLÁLÁS ALAPJAI Oktatási segédlet a műtrágyák felismeréséhez
PANNON EGYETEM GEROGIKON KAR KESZTHELY NÖVÉNYTERMESZTÉSTANI ÉS TALAJTANI TANSZÉK AGROKÉMIA ÉS A NÖVÉNYTÁPLÁLÁS ALAPJAI Oktatási segédlet a műtrágyák felismeréséhez Készítették: Dr. habil. Sárdi Katalin
RészletesebbenTalajvédelem. 7. modul
9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu Talajvédelem 7. modul készítette: Törkenczi Arnold 1 7. modul Tartalomjegyzék 7. TALAJVÉDELEM... HIBA! A KÖNYVJELZİ
RészletesebbenAGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103 Összefüggés a talajsavanyúság mértéke és a mészhatások között a hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán, 1950 1998 I. A mészformák és a talajtulajdonságok
RészletesebbenWHY DON T THEY GRAZE DAIRY CATTLE SALAMON, ILDIKÓ MÉSZÁROS, JUDIT NÉMETH, ATTILA TELL, IMRE
WHY DON T THEY GRAZE DAIRY CATTLE SALAMON, ILDIKÓ MÉSZÁROS, JUDIT NÉMETH, ATTILA TELL, IMRE Keywords: rural development, grass farming, cattle farming, dairy cows. Joining the European Union has opened
RészletesebbenBALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA
BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;
RészletesebbenKÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ
KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,
RészletesebbenTájrendezés és tájvédelem 3.
Tájrendezés és tájvédelem 3. A tájrendezést megelőző vizsgálatok, Dr. Dömsödi, János Tájrendezés és tájvédelem 3.: A tájrendezést megelőző vizsgálatok, Dr. Dömsödi, János Lektor: Dr. Szalai, Tamás Ez a
RészletesebbenFöldmővek, földmunkák II.
Földmővek, földmunkák II. Földanyagok tervezése, kiválasztása Földmővek anyagának minısítése A földmőanyagok általános osztályozása A talajok (új) szabványos osztályozása A talajok minısítése a fölmőanyagként
RészletesebbenTervezet: ABIZOTTSÁGHATÁROZATA
ConseilUE PUBLIC Brüsszel, D006234/02 Tervezet: ABIZOTTSÁGHATÁROZATA ( ) aco 2 4kibocsátásáthelyezéskockázatánakjelentısmértékbenkitettágazatokés alágazatoklistájánaka2003/87/ekeurópaiparlamentiéstanácsiirányelvszerinti
Részletesebbenm n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel
3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás elem: azonos rendszámú atomokból épül fel vegyület: olyan anyag, amelyet két vagy több különbözı kémiai elem meghatározott arányban alkot, az alkotóelemek
RészletesebbenOTKA Nyilvántartási szám: T 043410 ZÁRÓJELENTÉS
OTKA Nyilvántartási szám: T 043410 ZÁRÓJELENTÉS Témavezető neve: Dr. Vágó Imre A téma címe: Talajok könnyen felvehető bórkészletének meghatározására alkalmas kivonószer kidolgozása, az egyes talajtulajdonságok
RészletesebbenBacteriosollal kezelt tábla (A 1)
Összehasonlító talajszelvény-vizsgálat Pusztaszabolcs, 2015. szeptember 1. Vizsgált terület: Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. birtokai A Pusztaszabolcsi Zrt. összességében 0 hektáron gazdálkodik (bérelt és integrált
RészletesebbenNövénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Minőség, minőségvizsgálat
Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Minőség, minőségvizsgálat Környezetgazdálkodási agrármérnök (BSc) II. gyakorlata 2013. október 30. Minőség A minőség a követelményeknek való megfelelés
RészletesebbenII. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3
II. Stratégiai program TARTALOMJEGYZÉK 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 2.1 ERİSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...3 2.1.1 FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS TÉRSZERKEZETI KAPCSOLATRENDSZER,
RészletesebbenHazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése. Kőzethatású talajok
Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése Kőzethatású Főtípusok és talajtípusok a hazai genetikai szemléletű talajosztályozásban (9 főtípus, 39 talajtípus)
RészletesebbenVAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ
VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. 2 HELYZETELEMZÉS: A Körös-Maros Nemzeti Park mozaikos felépítéső, 5 tájegységben, 13 területi egységbıl áll. Teljes területe 50 956 hektár,
RészletesebbenVörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel
Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani
RészletesebbenA települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.
1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,
RészletesebbenRiolittufa a Mezőgazdaságban. Dr. Szabó Béla (NyF) és Nemes Gábor (CÉK)
Riolittufa a Mezőgazdaságban Dr. Szabó Béla (NyF) és Nemes Gábor (CÉK) Előzmények 2011-ben és 2012-ben Nyírgyulajon végeztünk el kisparcellás kísérleteket hibrid kukorica (PR37K85) hajtatásával. Mivel
RészletesebbenTOTAL 44% A VETÉS JOBB MINŐSÉGE Nagyobb hozam és eredmény. NITROGÉN (N) Ammónia nitrogén (N/NH 4 ) 20% 24% KÉN (S)
NITROGÉN (N) Ammónia nitrogén (N/NH 4 ) KÉN (S) 20% 24% TOTAL 44% Fizikai tulajdonságok: gömb alakú, fehér színű, szagtalan granulátumok Granulometria: 2-5 mm között: min. 95% Vízben oldhatóság: 750g/l
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 1128-1139. Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE
Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE BEVEZETÉS Az idıjárási szélsıségek okozta problémák rendszeresen visszatérı lehetıséget adnak a kutatóknak, hogy keressék az okokat,
RészletesebbenA talajvédelem célja. Menyhért Ferenc. Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Talajvédelmi Hatósági Osztály 2012. 05. 08.
A talajvédelem célja Menyhért Ferenc Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Talajvédelmi Hatósági Osztály 2012. 05. 08. Termőföld minőségvédelme, talajvédelem A termőföld védelméről szóló2007. évi CXXIX.
RészletesebbenA HASZNÁLT HÉVÍZ SZIKKADÁS HATÁSAI
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék A HASZNÁLT HÉVÍZ SZIKKADÁS HATÁSAI A TALAJ-TALAJVÍZ RENDSZERRE,
RészletesebbenDU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT.
DU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT. 8000 Székesfehérvár Gyümölcs u.4-6. Telefon: 06 22/512-620; Telefax: 06 22/512-622 E-mail: du-plan@du-plan.hu Statikai szakvélemény Balatonföldvár, Kemping utca végén lévı lépcsısor
Részletesebben1. A talaj fogalma, funkciói, tulajdonságai (A)
Talajtan Az itt látható tematika sajnos még nem véglegesített, az oldal teljes feltöltésére jelenleg nincs lehetőségünk. Amennyiben rendelkezel olyan anyaggal, amelyet megosztanál másokkal is, küldd el
RészletesebbenA NÖVÉNYZET TÁJLÉPTÉKŐ VÁLTOZÁSAI A KISKUNSÁG DÉLKELETI RÉSZÉN
A NÖVÉNYZET TÁJLÉPTÉKŐ VÁLTOZÁSAI A KISKUNSÁG DÉLKELETI RÉSZÉN Deák József Áron * 1. Tájföldrajzi besorolás A Kiskunság homokvidékének délkeleti nyúlványát a tájföldrajz Dorozsma Majsai-homokhát néven
RészletesebbenA biomasszahamu, mint értékes melléktermék
A biomasszahamu, mint értékes melléktermék Dr. Mikó Péter Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézet Budapest, 2014.12.11. Energiaforrás 1000 t olaj egyenérték megoszlás (%) EU-27 Magyarország EU-27
Részletesebben1. számú melléklet a 77/2009. (VI. 30.) FVM rendelethez
. számú melléklet a 77/2009. (VI. 30.) FVM rendelethez 3. számú melléklet a 6/2009. (V. 4.) FVM rendelethez Pontozási szempontok szántóföldi célprogramok esetén Értékelés/ellenırzés módja A támogatási
RészletesebbenA Talaj-és Növényvizsgáló Laboratórium szolgáltatásai
A Talaj-és Növényvizsgáló Laboratórium szolgáltatásai TALAJVIZSGÁLAT Szűkített talajvizsgálat paraméterei: - ph(kcl) és/vagy ph(h2o) - nitrit-nitrát nitrogén-tartalom (NO2-+NO3-)-N - P2O5 (foszfortartalom)
RészletesebbenAlsó-Zala-völgy (HUBF20037) NATURA 2000 terület fenntartási terve. Egyeztetési anyag
a 2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése címő projekthez Alsó-Zala-völgy (HUBF20037)
Részletesebbenwww.novenytaplalas.hu
www.novenytaplalas.hu A siker a részleteken múlik A növénytermesztés legösszetettebb és nagy szakismeretet igénylő feladata a tápanyagellátás. Eredményessége számos tényezőtől, a létfontosságú tápelemektől
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.
RészletesebbenURBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS
Tér és Társadalom XXII. évf. 2008 1: 125 139 Kulcsszavak: URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS (Urban Management and Fiscal Federalism) pénzügyi föderáció közjavak közfeladat-ellátás HORVÁTH
RészletesebbenA SZEGEDI FEHÉR-TÓ SZIKES ÜLEDÉKEINEK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI TULAJDONSÁGAI
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Ásványtani, Geokémiai és Kızettani Tanszék PhD értekezés A SZEGEDI FEHÉR-TÓ SZIKES ÜLEDÉKEINEK KÖRNYEZET-
RészletesebbenKiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft.
Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány FECSKEVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN İszi fecskegyülekezés (Fotó: Losonczi Lajos) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány
RészletesebbenA KENYÉRKÉSZÍTÉS FOLYAMATAI I. Dr. Gasztonyi Kálmán
Gasztonyi Kálmán dr.: A kenyérkészítés folyamatai I. SÜTİIPAROSOK, PÉKEK: 49. évf. 2002. 3. sz. 8-14.o. A KENYÉRKÉSZÍTÉS FOLYAMATAI I. Dr. Gasztonyi Kálmán Ebben a négyrészes tanulmány-sorozatban a legfontosabb
Részletesebben83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről
83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának
RészletesebbenA KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI
A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A LEGALAPVETİBB ÉGHAJLAT-MEGHATÁROZÓ TÉNYEZİ: A FÖLDRAJZI FEKVÉS. A Kárpát-medence az északi félgömbi mérsékelt övezet középsı sávjában, a valódi mérsékelt
RészletesebbenVÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ
17. évfolyam 1. szám 2010.augusztus VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa A Vííz Kerrettiirrányellv 2009..
RészletesebbenKészítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT
JÁNOSHALMA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 A települési környezetvédelmi program készítésének célja és feladatai...
Részletesebben7. Az éghajlat és a természeti zónák
7. Az éghajlat és a természeti zónák A környezeti tényezık közül az éghajlati tényezık azok, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolják a talajok, a növényzet és a növényi produktivitás földrajzi eloszlására.
RészletesebbenIpari melléktermékek vizsgálata a növények tápanyag-utánpótlásában
Tóth Brigitta 1,2 Gombás Dániel 1 Bojtor Csaba 1 Hankovszky Gerda 1 Lehoczky Éva 2 Ipari melléktermékek vizsgálata a növények tápanyag-utánpótlásában Examination of industrial by-products in plant nutrition
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység
RészletesebbenGYÖKÉR- ÉS GUMÓS NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE
GYÖKÉR- ÉS GUMÓS NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Cukorrépa és a burgonya Szántóföldi növényeink sorában fontos szerepet játszik a gyökér- és gumós növények közé tartozó cukorrépa és a burgonya. A cukorrépa az egyik
Részletesebben68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31.
68665 számú OTKA pályázat zárójelentés File: OTKAzáró2011 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. A kutatás munkatervének megfelelően a könnyen oldható elemtartalmak szerepét vizsgáltuk a tápláléklánc szennyeződése
RészletesebbenÜ Z L E T I T E R V E 2010.
SZÉCSÉNYI AGRO - HELP Mezıgazdasági, Oktató, Termelı és Értékesítı Nonprofit Kft. Ü Z L E T I T E R V E 2010. Készítette: Petrás László ügyvezetı igazgató 2 A VÁLLALKOZÁS LEÍRÁSA A Szécsényi AGRO-HELP
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 Borsod-Tender Kft. Tartalom I. HELYZETELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ RÉSZ... 8 1. A település helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések...
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS...
1/67. oldal TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES... 5 I. A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŐVEK ZRT. TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA, A TEVÉKENYSÉGI TELJESÍTMÉNYEK ÖSSZEGZİ ÉRTÉKELÉSE...
RészletesebbenSAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT
2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi
RészletesebbenA talaj, mint víztv talajszárazod. razodás. (MTA TAKI), Budapest. Az aszály. gon Konferencia
A talaj, mint víztv ztározó; talajszárazod razodás Prof. Dr. Várallyay György MTA Talajtani és s Agrokémiai Kutatóint intézet (MTA TAKI), Budapest Az aszály és szárazod razodás Magyarországon gon Konferencia
RészletesebbenKészítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök
Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk
RészletesebbenA javításhoz kb. az érettségi feladatok javítása az útmutató irányelv. Részpontszámok adhatók. Más, de helyes gondolatmenetet is el kell fogadni!
Megoldások A javításhoz kb. az érettségi feladatok javítása az útmutató irányelv. Részpontszámok adhatók. Más, de helyes gondolatmenetet is el kell fogadni! **********************************************
RészletesebbenÖNTÖZÉSI ISMERETEK. A növények fejlıdésükhöz elsı sorba. fényt, hıt, levegıt, tápanyagot és vizet igényelnek.
ÖNTÖZÉSI ISMERETEK ÖNTÖZÉSI ISMERETEK A növények n nyek vízfogyasztv zfogyasztása sa és s vízigv zigénye A növények fejlıdésükhöz elsı sorba fényt, hıt, levegıt, tápanyagot és vizet igényelnek. A feltételek
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM HANKÓCZY JENŐ NÖVÉNYTERMESZTÉSI, KERTÉSZETI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. Doktori iskola vezető:
DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUM MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR AGROKÉMIAI ÉS TALAJTANI INTÉZET HANKÓCZY JENŐ NÖVÉNYTERMESZTÉSI, KERTÉSZETI ÉS
RészletesebbenTrágyázási terv készítése
211 Szarvas Trágyázási terv készítése I. paradicsom 2 alap indító fej szervestrágya ammónium -nitrát IX/3 IV/3 513 175 N VI/2 sz.t. eke tárcsa kombi nátor 3 2 15 (2. o.) I. termőhely csernozjom talajok
RészletesebbenKÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.
KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. TALAJAINK ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Talajaink minısége, elsısorban termékenysége mindig fontos kérdés volt a talajmővelı gazdálkodók, a talajjal foglalkozó szakemberek számára. A huszadik
RészletesebbenVizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban
Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban Hortobágy gyi Nemzeti Park 1973 82,000 hektár ~ 24,000 hektár Ramsari Terület Vizes élőhelyek megőrzésének, helyreállításának fontossága Mühlenberg
RészletesebbenAlépítményként az építési szabályzatoknak megfelelõ hordozóréteget kell készíteni, mert ez adja át a közlekedés okozta terhelést az altalajnak.
Gyeprács telepítése A Ritter gyeprács telepítése A TELEPÍTÉS ELÕNYEI - Könnyen, gyorsan és olcsón lehet telepíteni. - A felület a kitöltõ anyagtól függõen azonnal terhelhetõ. - A kis súlya miatt a telepítéshez
RészletesebbenEGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2
EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros
RészletesebbenA Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Pályázati felhívása
A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Pályázati felhívása Az erdık közjóléti célú védelmét és bıvítését szolgáló feladatok ellátásának csekély összegő (de minimis) támogatásáról szóló 112/2008.
RészletesebbenAz NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata
Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány
RészletesebbenROZS (Secale cereale)
ROZS (Secale cereale) ROZS (Secale cereale) Származása, jelentősége : Géncentruma búzáéval megegyezik, annak gyomnövénye volt, kezdetben természetes, majd tudatos szelekció. Nálunk bronzkor óta. Világhelyzet:
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenA termıföld mint erıforrás
A termıföld mint erıforrás Birtokviszonyok Birtokpolitika A termıföld fogalma termıföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szılı, gyümölcsös, kert,
Részletesebben4432 Nyíregyháza, Csongor utca 84. Adószám: 20585028-1-15 Cégjegyzékszám: 15-06-087225 Telefon: 30/3832816
4432 Nyíregyháza, Csongor utca 84. Adószám: 20585028-1-15 Cégjegyzékszám: 15-06-087225 Telefon: 30/3832816 1. Előzmények A kertészeti termelésben a növények genetikai potenciáljának maximális kihasználása
RészletesebbenA talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer
A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása OTKA Posztdoktori (D 048592) zárójelentés Bevezetés A talajsavanyodás stádiuma a talaj
RészletesebbenA. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG
Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenAlkalmazott talajtan V. Solonetz Solonchaks Gleysols Andosols Podzols Planosols Stagnosols Chernozems Kastanozems Phaeozems
Alkalmazott talajtan V. Solonetz Solonchaks Gleysols Andosols Podzols Planosols Stagnosols Chernozems Kastanozems Phaeozems Solonetz jellemzıi Erısen szerkezetes (oszlopos B szint) talaj, agyagos felszín
RészletesebbenTrágyázás az erdőgazdaságban*
Trágyázás az erdőgazdaságban* DE,. JÁRÓ ZOLTÁN A világ mezőgazdálkodása elé tűzött cél az egységnyi területen maximális termés, illetve szervesanyagtermelés. Egyre inkább a mennyiség lép előtérbe és az
RészletesebbenFehérnyárak vizsgálata Tompa város központi közparkjában
Szakvélemény Fehérnyárak vizsgálata Tompa város központi közparkjában Készült Tompa Város Polgármesteri Hivatal megbízásából 2009. június Készült 2 eredeti példányban. Ez a számú példány. Tartalom 1. Elızmények
RészletesebbenNövénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában
Földminősítés és földhasználati információ a környezetkímélő gazdálkodás versenyképességének javításáért Növénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában Csathó
RészletesebbenÉrtelmezı rendelkezések
18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védıeszközök követelményeirıl és megfelelıségének tanúsításáról A munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. (4) bekezdés a) pont aa) alpontjában kapott
RészletesebbenH A T Á R O Z A T - ot.
KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTİBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó utca 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.: D.115/15/2012. A Közbeszerzési
Részletesebben