Alkalmazott talajtan V. Solonetz Solonchaks Gleysols Andosols Podzols Planosols Stagnosols Chernozems Kastanozems Phaeozems

Átírás

1 Alkalmazott talajtan V. Solonetz Solonchaks Gleysols Andosols Podzols Planosols Stagnosols Chernozems Kastanozems Phaeozems

2

3

4 Solonetz jellemzıi Erısen szerkezetes (oszlopos B szint) talaj, agyagos felszín alatti szinttel. Magas az adszorbeált Na és /vagy Mg ionok aránya (Na%>15%) Na 2 CO 3 (szódát) tartalmaz, kémhatása erısen lúgos (ph>8,5)

5

6 Albic szint (szologyos réteg)

7 Solonetz szelvény Fekete vagy barna feltalaj az oszlopos szerkezető natric szint felett Jól fejlett solonetz talajnak kialakul egy erısen kilúgozott albic szintje A natric szint alatt calcic vagy gypsic szint alakulhat ki A legtöbb solonetz terepi ph-ja >8,5, és fenolftalein lúgosságot mutat (szóda jelenléte)

8 Solonetz - Regionális eloszlás Elsısorban a sztyepp területek talajai, ahol száraz nyarak jellemzıek, s az évi csapadék mennyisége nem haladja meg a mm-t. Elsısorban síksági területek, ahol a földtani közeg (talajképzı kızet, talajvíz) magas sótartalmú. Világszerte ~ 135 millió ha.

9

10

11

12 SOLONCHAKS (Az orosz sol- só, chak - sós terület szavakból)

13 Elsısorban a száraz területek talajai, de elıfordulnak a mérsékelt övben is, ott ahol a párolgás mennyisége meghaladja a csapadékét, ezért a talajban felfelé irányul a domináns nedvességmozgás. A párolgás során visszamaradó só felhalmozódhat a felszínen (external Solonchaks) vagy a felszín alatt (internal Solonchaks).

14 (thionic szint: görög theion=kén szóból, extrém savas kémhatású szint, amelyben a jelen lévı szulfid oxidációjával kénessav keletkezik. ph<4.0, vastagság>15 cm.)

15

16

17

18

19 GLEYSOLS (Gley- orosz sáros, iszapos szóból) Mélyen fekvı területen vagy felszínközeli talajvíz mellett kialakult talajok, melyek hosszú idıszakokra vízzel telítettek. A stagnáló víz által okozott glej-foltokkal rendelkezı talajok nem tartoznak ide.

20

21

22 Glejes foltosság (Gleyic colour pattern) Talajvíz hatására lakul ki. A talaj vízzel telített legalább olyan hosszú idıre (pár naptól hetekig), hogy a reduktív viszonyok kialakulnak és a glejes foltosság megjelenik. Követelmények: Az alábbi kettıbıl legalább egyik 1. A mátrixnak legalább 90% -a reduktimorf színeket mutat. Nyers fehértıl feketéig: Munsell hue N1/ to N8/), vagy kékes zöld: Munsell hue 2.5Y, 5Y, 5G, 5B vagy 2. Legalább 5 % oximorf foltosság, amelynek színe eltér a reduktimorf színektıl.

23 Foltosság, márványozottság %-os megítélése

24

25

26

27

28

29

30

31

32 Szervesanyag felhalmozódású és magas bázistelítettségő talajok

33 Jellemzıen mollic: CHERNOZEMS Átmenet a nedvesebb klíma felé: PHAEOZEMS Átmenet a szárazabb klíma felé: KASTANOZEMS

34

35 Chernozems ~ 230 millió ha területen, elsısorban Eurázsia és É-Amerika lösz területein.

36 Phaeozems elterjedése There are approximately 190 million hectares of Phaeozems, distributed mainly in the more humid steppes of Russia, the prairies of USA and Canada, the pampas of Argentina and Uruguay, China and southeastern parts of Europe.

37 KASTANOZEMS elterjedése Kastanozems occur on the southern steppes of Ukraine, southern Russia, Mongolia and the Great Plains of the USA. There are 465 million hectares of these soils wordwide.

38 MOLLIC VORONIC CAMBIC

39 (orosz csornüj - fekete és zemlja - föld szavakból) A Chernozemek a füves puszták kevésbé száraz, magas növéső füvekkel borított tipikus, sötét színő általában löszön kialakult talajai.

40 (A latin castanea gesztenye és az orosz zemlja - föld szavakból) A Kastanozemek szárazabb sztyeppe területek, alacsony füves puszták (sztyeppek, prérik) tipikus, általában löszön kialakult talajai, erıteljes felszín közeli másodlagos CaCO3 felhalmozódással.

41 (A görög phaios - sötét és az orosz zemlja - föld szavakból) A Phaeozemek a füves puszták, liget szerő erdık nagyobb mennyiségő csapadékkal rendelkezı területeinek talajai, melyek fejlıdésében gyenge kilúgzási folyamatok is szerepet játszanak.

42

43

44

45 ANDOSOLS (A japán an sötét, do - talaj szavakból) Friss vulkáni üledéken kialakult talajok. Fejlıdésüket elsısorban a könnyen málló porózus, sok vulkáni üveget tartalmazó talajképzı kızet határozza meg. Etna 2007

46

47 ANDOSOLS Más talajok, amelyeknek 1. egy, vagy több andic vagy vitric tulajdonságú rétege van, melyeknek összesített vastagsága a. legalább 30 cm a talajfelszíntıl számított 100 cm-en belül, és felsı határuk a felszíntıl számított 25 cm-en belül van; vagy b. legalább 60 százaléka a talaj teljes vastagságának, amennyiben összefüggı kızet vagy egy cementált vagy tömör réteg kezdıdik a talajfelszíntıl számított cm-en belül;

48 Podzols: Más talajok, amelyeknek olyan spodicszintjük van, melynek felsı határa a talajfelszíntıl számított 200 cm-en belül van.

49

50

51