Talajtan elıadás IX. Talajosztályozási rendszerek Talajképzıdési folyamatok

Átírás

1 Talajtan elıadás IX. Talajosztályozási rendszerek Talajképzıdési folyamatok

2 A talajok nem egyedekként, hanem folytonos takaróként jelennek meg a természetben.

3 A talajosztályozási rendszerek többsége a XIX. század közepén fejlıdött

4 Talajosztályozási rendszerek Hierarchikus koordinációs (van-e az egységei között alá fölérendeltség) Morfológiai genetikus (a talaj jellemzı tulajdonságai alapján v. a talajfejlıdés során elért hasonló fejlıdési szakaszon alapul-e) Nemzeti nemzetközi

5 A modern diagnosztikai szemlélető talajosztályozási rendszerek a folyamatok helyett, a folyamatok eredményeként kialakuló szintek és tulajdonságok kerülnek elıtérbe. Ezek mérhetı, jól definiált fogalmakkal kerülnek leírásra, meghatározásra: diagnosztikus talajszintek (horizons) tulajdonságok (properties) talajanyagok (soil materials)

6 A Világ Talaj Referenciabázisa World Reference Base for Soil Resources (WRB) Hierarchikus nemzeti - morfológiai 1998 óta A Nemzetközi Talajtani Unió hivatalos korrelációs rendszere. Európai harmonizált térképek és adatbázisok hivatalos rendszere. Az egyes osztályozási egységek felismerése diagnosztikai kritériumokon alapul Az osztályozás elsı szintje: 30 Referencia csoport (Reference Soil Groups) meghatározásuk kulcs által

7 WRB talajosztályozás nagy csoportjai Szerves talajok Histosols Ásványi talajok, melyek kialakulásában az emberi tevékenység meghatározó Anthrosols Ásványi talajok, melyek kialakulásában meghatározó a talajképzı kızet pl. Andosols (vulkáni anyagon), Arenosols (homokon) stb. Fiatal ásványi talajok Cambisols Ásványi talajok, melyek kialakulásában a domborzat hatása döntı pl. Fluvisols (sík mélyen fekvı területek talajai), Leptosols, Regosols (lejtıs, magasan fekvı területek talajai) STB.

8 USA talajosztályozási rendszere (hierarchikus, morfológiai, nemzeti) Az osztályozás a talaj tulajdonságaira épül, melyek jól mérhetık, számszerősíthetık. 7 taxonómiai szintet különít el: rend (10 rend pl. Vertisol, Aridisol ), alrend, nagycsoport, alcsoport, család, sorozat, típus.

9 Magyar talajosztályozási rendszer (Stefanovits P es évek) Hierarchikus, genetikai, nemzeti 9 fıtípust és 40 típust különít el a nemzetközi osztályozási rendszerrel az egyes egységek nehezen párhuzamosíthatók az egyes osztályozási egységek folyamattársulásokat foglalnak össze. A talajban lezajló folyamatok ellentétpárokat alkotnak, melyek egymással dinamikus egyensúlyban vannak.

10 Talajtípus: azonos típusba, mint rendszertani egységbe azokat a talajokat soroljuk, amelyek hasonló környezeti tényezık együttes hatására alakultak ki, a talajfejlıdés folyamán hasonló fejlıdési állapotot értek el és egyazon folyamattársulással jellemezhetık.

11 Fıtípus: a rokon típusok egyesítésével alkotjuk meg, melyek hasonló földrajzi környezettel jellemezhetık. Altípus: az egyes jellemzı folyamatok erıssége alapján, amelyek az adott talajtípus termékenységére a legnagyobb befolyással van.

12

13 TALAJKÉPZİDÉSI FOLYAMATOK: Kilúgozás -Szoros összefüggés a talaj vízgazdálkodási típusával -Talajtani értelmezésben: a CaCO 3 és az annál könnyebben oldható sók (CaMg(CO 3 ) 2, CaSO 4, NaCl, MgCl 2 ) mélyebb talajszintek felé történı elmozdulása. - Tágabb értelemben bármely talajalkotó A-ból B-be, vagy C-be való elmozdulása, vándorlása. - Feltételei (elegendı csap., evapotranspiráció mértéke, vízáteresztı kızet, gazdag szervesanyaga takaró) - Humusz kilúgozása fémekhez kapcs. Na-humát -> oldható (podzolokban Fe és Al ionokhoz kapcs.)

14 Sófelhalmozódás A sófelhalmozódás oka visszavezethetı: 1. Klímatikus okokra (csapadék evapotranspiráció aránya) 2. A talaj vízgazdálkodási típusára 3. Talajvíz mélységére 4. Talajvíz kémiai összetételére A só felhalmozódás szintje összefügg a kilúgozás mértékével. A gyökerek szívóhatása visszafordíthatja a lefele irányuló nedvesség mozgást, a sók a gyökérzónában betöményednek. A talajoldat betöményedésekor a sók oldhatóságukkal fordított sorrendben válnak ki. Területhasználat váltás: erdı kivágás -> szántóföldi mővelés -> visszameszezıdés Az elsıdleges és másodlagos mészkiválást megjelenési formája alapján különítjük el: elsıdleges: mészgöbecs, mészkonkréció, másodlagos: mészlepedék)

15 A vízben oldható sók mennyisége szerint a sófelhalmozódás lehet: < 0,05% - nyomokban, amelyre a termesztett növények még nem érzékenyek, 0,05-0,15% - gyengén szoloncsákos sóérzékeny növények nem termeszthetık 0,15-0,40% - szoloncsákos, melyben csak kevés sótőrı növény él meg, > 0,40 % - erısen szoloncsákos, kultúrnövények nem termeszthetık

16 Szikesedés A talajkolloidok felületén kötött nátriumionok aránya megnı: S Na >15% - > kedvezıtlen fizikai (rossz vízvezetés, nagy holtvíztart., erıs duzzadóképesség ) és kémiai tulajdonságok. Ok: a talajoldatban megnı az oldott sók mennyisége (talajvízbıl vagy öntözıvízbıl)

17 A kicserélhetõ nátrium mennyisége alapján: > 5 S Na % - nem szikes, 5-15 S Na % - gyengén szolonyeces, S Na % - erõsen szolonyeces, >25 S Na % - erõsen szolonyec.

18

19 Agyagosodás Felgyorsul az elsıdleges szilikátásványok átalakulása, másodlagos ásványok képzıdnek. Agyagtartalom talajanyagban nagyobb lesz, mint a talajképzı kızetben: A+B agyagtart. > C agyagtart.

20 Agyagbemosódás ~ lessivage A- szint agyagtartalma változás nélkül a B-szintbe vándorol Mind savas (erdıt.), mind lúgos (szikes t.) közegben bekövetkezik az agyag peptizációja B szintben felhalm. az agyag, kitömve annak pólusait, s a talaj szerkezeti elemeit agyaghártyával vonja be Felismerésben az A szint világos, fakó színe segít (elsıdleges ásványszemcsék kvarc elvesztik kolloid köpenyüket) Textúrdifferenciálódási hányados: B szint agyag % / A szint agyag % > 1.2 -> van agyagbemosódás agyagminıségben is változás történik szelvény mentés: szmektit könnyebben mobilizálódik -> A-szintben illit arány nı, B-be a szmekit arány nı. Erdıtalajoknál: nincs agyagbemosódás -> Raman f. barnaföld, ha van, akkor ABET.

21 Agyagbemosódás

22 Agyagszétesés (podzolosodás, szologyosodás) A savas kémhatás már nemcsak diszpergálódnak a kolloidok, hanem alkotóelemekre való szétesését váltja ki. A podzolosodás során a kovasav helyben marad, a Fe és Al a B szintbe vándorol, ott vas- és alumínium-oxidhidrátok formájában kicsapódik. Terepi felismerés: erıs textúrdifferenciáció, szürkés A szint, vöröses barna B szint. Molekuláris viszonyszám: Kilúgozási szint SiO 2 /R 2 O 3 / Felhalm. szint SiO 2 /R 2 O 3 nagyobb 1.5, akkor podzolosodik a talaj. Tőlevelő avar igen savanyú humuszanyagokká alakul -> kedvez a podzolosodás létrejöttének. Szikes talajon lúgos közegben szologyosodás.

23 Podzolosodás

24 Podzolosodás

25 Glejesedés Talajszelvényben idıszakosan vagy tartósan levegıtlen viszonyok lépnek fel > mind a szerves mind a szervetlen anyagok redukciója lejátszódik. Láthatóvá a Fe vegyérték váltása válik. Vegyérték váltó fémek FeIII és MnIII,-IV. redukálódnak -> FeII más ionokkal ferrovegyületekké alakul: sziderit (FeCO 3, Vashidroxid, vivianit (Fe 3 (PO 4 ) 2 * 8H 2 O. Ezen vegyületek levegın megkékülnek -> glejfoltok. Valódi glejesedés, pszeudoglejesedés (álglej). Rozsdás szint megjelenése kísérheti a glejfoltokat -> idıleges oxidáció hatása.

26 GLEJESEDÉS

27 Talajvíz glej Pangóvíz glej

28 Kovárványosodás Savanyú homoktalajon (pl. Nyírség, Belsı -Somogy) alakul ki. A folyamat feltétele a híg talajoldat gyors diffúziója (Liesegang jelenség ~ kémiai hullámok terjedésének elve), savanyú kémhatás, leiszapolható rész < 10 %, oxidatív viszonyok. Réteges felhalmozódási szint az agyag és a vas- és alumínium-oxidhidrátok kiválásának következménye. Ha nem rétegzett a homok, akkor a kiválások távolsága ill. vastagsága a mozgó oldat töménységétıl és a diffúzió sebességétıl függ.

29 Két fı típus: típusos, elırajzolt kovárvány:

30

31

32 Magyarország talajainak fıtípusai Váztalajok Kõzethatású talajok Barnaerdõtalajok Mezõségi talajok Szikes talajok Réti talajok Öntés/lejtõ talajok Láptalajok

33 A hazai talajosztályozás egységei I.

34 A hazai talajosztályozás egységei II.