Bevezetés a talajtanba III. A talaj felépítése Talajminta vétele Szelvény leírása

Átírás

1 Bevezetés a talajtanba III. A talaj felépítése Talajminta vétele Szelvény leírása

2 A talajképzı tényezık meghatározzák, milyen talajok képzıdhetnek egyes területeken. A talajképzı folyamatok a képzıdés mikéntjét írják le. Az egyes sorra kerülı folyamatok lejátszódása, erıssége, sorrendje, esetleg azok kombinációi határozzák meg a genetikai szintek kialakulását és tulajdonságait. A E Bt C A E Bt C

3 A talaj tanulmányozása A talaj, mint anyag Talajszelvény

4 A pedon az egységes talajfoltnak rétegzettségét reprezentáló legkisebb test 1 m 2 10 m 2

5 Feltalaj Altalaj Talajszelvény Solum: A+E+B +? C valamennyi talajszint, amelyet talajképzı folyamatok átalakítottak talajképzı kızet (subsztrátum) Geológiai szelvény

6 Az egymástól egy vagy több tulajdonságban különbözı szelvényrészek két nagy csoportra oszthatók: "genetikai szintnek" nevezzük azokat, amelyek kialakulásában fontos szerepe volt a talajképzıdési folyamatoknak, "talajréteg"-ként különítjük el azokat, amelyek egy vagy több tulajdonságban különböznek ugyan egymástól, de ezek a különbségek nagyrészt nem talajgenetikai folyamatok során jöttek létre.

7 Talajrétegek pl. öntés talajok esetében (Fluvisols)

8 A talaj genetikai szintjei A szint humuszos felsõ szint B szint az A-szint alatt húzódó átmeneti szint C szint talajképzõ kõzet

9 A talaj genetikai szintjei A szint humuszos felsı szint E szint kifakult kilúgozási szint B szint az A-szint alatt húzódó átmeneti szint, a felhalmozódás szintje C szint talajképzı kızet

10 WRB diagnosztikai szintek Mollic szint Cambic szint Chernozem Calcic szint

11 A genetikai szint A szint kétféle értelmezésben használandó: A/ azokban a talajokban, amelyek genetikai folyamataira a talajásványok bizonyos elmozdulása, illetve szétesése jellemzı, a kilúgozási szintet jelöljük A-val. B/ azokban a talajokban, ahol az agyagásvány elmozdulás, az agyagásvány szétesés ill. a sók mélyebb szintek felé történı elmozdulása nem jellemzı, az A-szint a talaj felsı, egyenletesen elhumuszosodott szintjét jelöli.

12 Asz: Szántóterületek felsı szintje, ameddig a talajmûvelı eszközök bolygató hatása érvényesül. A 0 : nagy mennyiségő, kevéssé bomlott szervesanyaggal jellemezhetı felszíni szint.

13 E szint A kifakult kilúgzási szintet E-szintnek (eluviális) szintnek nevezzük. B szint A B-szint az A-szintek alatt húzódó felhalmozódási (1) vagy átmeneti szint (2). (1) A kilúgzással, illetve agyagelmozdulással jellemezhetı talajok esetében, ebben a szintben halmozódnak fel a más szintekbıl érkezett anyagok. (2) Azokban talajokban, amelyekre nem jellemzı az említett szelvényen belüli anyagmozgás, fokozatosan csökkenı humusztartalommal jellemezhetı, átmeneti B-szintet találunk.

14 H-szint H-szintnek nevezzük a le nem bomlott, vagy csak részlegesen lebomlott nagy mennyiségő szervesanyagot tartalmazó, általában idıszakos vízborítás alatt keletkezett talajszintet. C szint A C-t a nem kemény vagy tömör talajképzı kızet jelölésére használjuk. D szint D-szintként az ágyazati kemény kızetet jelöljük, melyet még nem alakítottak át a mállási és más talajképzı folyamatok.

15 Átmeneti szintek A szintek közötti átmenet jelölésére kettıs betőjelzést használunk. Rendszerint a meghatározóbb szint jelét vesszük elıre: AB, EB, BE és BC. AB

16 Vertikális, további tagoltság jelölésére: a betők után arab számokat írunk: C1, C2, C3 Folytonossági hiányok : A folytonossági hiányok jelölésére a szint betőjele elıtt arab számok használatosak: A, 2B, 3C.

17 1A 2A B

18 A másodlagos tulajdonságok jelölése A szintek betője mellett indexek: sz: szántás vagy egyéb mővelés c: kiválások, nodusok g: glejes márványozottság h: szervesanyag felhalmozódás k: karbonát felhalmozódás n: nátrium felhalmozódás s: a kilúgzott szeszkvioxidok felhalmozódása t: agyag felhalmozódás o: részlegesen lebomlott felszíni szervesanyag felhalmozódás

19 Bk

20 Bk

21 Bg

22 szeszkvioxidok glej

23 Agyagfelhalmozódás B t

24 Talaj helyszíni vizsgálata - mintavétel Célunknak megfelelıen más és más módon kell megtervezni a mintavételt.

25 A helyszíni talajfelvételezés számos indítékkal készülhet Talajminta vétel célja lehet pl.: a terület genetikai talajtípusának meghatározása, nagyméretarányú talajtérkép elkészítése, mintavételezés késıbbi laboratóriumi vizsgálatok céljára, talajszennyezés kiterjedésének lehatárolása, talajszennyezés mértékének feltárása.

26 A mintavétel történhet a raszter-elv, vagy a katéna-elv szerint. A katéna elv alapján történı talajminta vételezés figyelembe veszi a felszín morfológiáját (lejtı irányú mintavétel), az alapkızet, a növényzet, a területhasználat stb. változatosságát. A raszterv elv szerinti mintavételezés során a vizsgálandó terület nagyságától és a vizsgálat céljától függı sőrőségő négyzethálót helyezünk a területre, s a mintavételezés a négyzetháló rácspontjaiban (pont mintavétel) vagy átlag mintavétellel történik.

27

28 Raszter elv alkalmazása pontszerő szennyezés esetén pontminta vétele

29 Raszter elv alkalmazása, átlagminta vétele: -mintavételi háló - 6 db mintatér kijelölése -átlagmintát csak homogén területekrıl vehetünk jel.: átlagminták száma -párhuzamos minta (pl. 7. és 8.)

30

31

32 Helyszín azonosítása: Környezet leírása: Talajszelvény helye: Növényzet: Szelvény mélysége:...cm Fizikai talajféleség Genetikai szint mélysé -ge Genetikai szint jele Humuszréteg:...cm Szín Helyszíni vizsgálat ideje: Szerkezet Karbonátos réteg mélys.:...cm A talajszelvény morfológiai leírása Nedv esség ph Domborzat leírása: Pezsgé s erıssé ge Helyszíni Szelvény talajvizsgálati száma: jegyzıkönyv Talajszelvény fekvése: Fenolftalein lúgosság:...cm Fenolftale in lúgosság Talajvízszint mélysége:...cm Kivál ások Gyöké rzet Átmenet Genetikai talajtípus, altípus: Felvételezı:

33 Mintavételi eszközök

34 Mintavétel fúróval

35 Talajszelvény vizsgálata

36 A talajszelvény vizsgálati fala

37

38 Talajszelvény vizsgálata, helyszíni dokumentálása

39 Kémhatás terepi meghatározása

40