Két lábbal a földön. A talaj környezeti funkciói, helye a bioszférában. Dr. KOÓS Sándor. Két lábbal a földön

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Két lábbal a földön. A talaj környezeti funkciói, helye a bioszférában. Dr. KOÓS Sándor. Két lábbal a földön"

Átírás

1 Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Két lábbal a földön A talaj környezeti funkciói, helye a bioszférában Dr. KOÓS Sándor Föld Napja a REX Állatszigeten Budapest, április 20.

2 a TALAJ, ergo a Talajtan A TALAJ több millió éves: a Föld szilárd kérgének legkülső burka, vagyis a PEDOSZFÉRA A Talajtan egy fiatal tudomány: a mezőgazdasági termelés fokozásának egy alapvető tudományos háttere Tessedik Sámuel 1779 szarvasi Gazdasági Iskola a talajok kialakulása, képződése, összetétele, felépítése, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak és funkcióinak vizsgálata, valamint osztályozása és elterjedésének tanulmányozása

3 Társ- és segédtudományok Geológia Kőzettan Ásványtan Geomorfológia Éghajlattan Természeti földrajz Hidrológia Növénytan Növényélettan Mikrobiológia Állattan Kémia Fizika Ökológia Földműveléstan Térinformatika Matematika Általános talajtan Talajásványtan Talajfizika Talajkémia Talajkolloidika Talajbiológia Talajgenetika Talajföldrajz a Talajtan Alkalmazott talajtan Talajművelés Talajvédelem Talajjavítás Trágyázás talajtani alapjai Öntözés talajtani alapjai Talajtérképezés Talajminősítés Környezetvédelem talajtani alapjai

4 a TALAJ A talaj finnugor eredetű szó: telek, terület a termőterület kiterjedése, és a minősége talp + alj. Alapvető tulajdonsága a termékenysége a növények számára kellő időpontban megfelelő mennyiségű és minőségű vizet és tápanyagot szolgáltasson a rajta élő növények számára, mellyel lehetővé teszi az elsődleges biomassza megtermelődését. Feltételesen megújuló természeti erőforrás, amely központi helye a biogeokémiai körforgásnak, így az anyag és energiaáramlásnak.

5 a TALAJ hidroszféra A talaj a földkéreg legkülső multifunkcionális része, mely különböző tulajdonságokkal, tulajdonságegyüttesekkel és funkciókkal bír. bioszféra A többi természeti erőforrás integrátora. litoszféra atmosztféra

6 a Talaj termékenysége Azonos éghajlati feltételek mellett részben a talaj tulajdonságai határozzák meg a termés mennyiségét és minőségét. Fizikai: szemcseméret eloszlás, szerkezet, hőmérséklet, pórustérfogat, erózió Szervetlen kémiai: T és S érték, mész tartalom, ph, mikro- és makro tápanyagok Biológiai: humusz, talajérettség, állatok, növények gombák, baktériumok, CO 2 Vízháztartási: víznyelés, vízvezetés, víztartó-képesség

7 a Talaj funkciói Az anyag és energia (tápanyagok) átalakításának, körforgásának, illetve tárolásának színtere

8 a Talaj funkciói Tápanyag és víz biztosítása a rajta és/vagy benne élő élőlények számára

9 Háromfázisú polidiszperz rendszer a Talaj funkciói Életteret biztosít a benne élő állatok és mikroorganizmusok számára

10 a Talaj funkciói Tompító (pufferelő) és szűrő képesség

11 a Talaj funkciói Közeg az építmények és a közlekedés számára a talajon nem csak állsz, hanem élsz is!

12 a Talaj funkciói A szférákban végbemenő változások, illetve az emberi történelem emlékeinek megőrzése

13 a TALAJOK nagyon különbözőek

14 Magyarország genetikus talajtérképe

15 Vaszilij Dokucsajev Talajképző tényezők milyen talajok képződhetnek az egyes területeken Talajképző folyamatok a talajok képződésének mikéntjét határozzák meg Eltérő talajok kialakulása A talajok képződése és fejlődése folyamatos, irányamódja a talajképző tényezők és a talaj önfejlődésének hatására módosul.

16 Szerves anyag Szerves-szervetlen kolloid komplex Holt szerves anyag Humusz A szint A szint B szint Mállásnak indult kőzet Mállott kőzet Mállott kőzet C szint Mállott kőzet C szint Alapkőzet Alapkőzet Alapkőzet Alapkőzet A kőzet mállani kezd Szerves anyagból humusz képződik Kétszintes talaj képződése: A és C Háromszintes talaj képződése: A, B és C

17 Fizikai, kémiai, biológiai mállás Fizikai: rétegnyomás, hőmérséklet, fagyhatás (2200 kg/cm2), kiszáradás, sókristályképződés (100 kg/cm2), növényi gyökerek nyomása (10 15 kg/cm2) oxidációval járó térfogat növekedés (vas) víz és szél aprózó hatása. Kémiai: kioldás sorrendje: 1. alkáli fémek sói, 2. alkáli földpátok sói, 3. szilikátok hidrolízise Trópusok: sok csapadék, savanyú ph: kaolinit típusú agyagásványok keletkeznek Mérsékelt égöv: kevesebb csapadék, alkalikus: illit és montmorillonit típusú. Biológiai: baktériumok, gombák, protozoák és a talaj mezo és makro faunája, illetve a talajban és a talajon lévő növényzet formálja a talaj szerves anyag készletét: humuszosodás folyamata a talaj termékenységének egyik alapvető meghatározója.

18

19 A talajképződés tényezői Dokucsajev öt tényező együttes hatását jelölte meg: 1. Éghajlat; 2. Növényzet; 3. Alapkőzet; 4. Domborzat; 5. A talajok kora. Sigmond ezt az öt tényezőt később kiegészítette még három hatással: 6. Mikroorganizmusok; 7. Állatvilág; 8. Antropogén hatások.

20 Az éghajlati tényezők Csapadék: bőséges csapadék kilugzási, agyagvándorlási folyamatokat indíthat el, melyek a talaj végső dinamikáját alakítják ki. - Víz mennyisége; - Átnedvesedés időtartama. Hőmérséklet: Magasabb hőmérsékleten gyorsabban mennek végbe a kémiai átalakulások. Pl. trópusi talajoknál a lateritesedés (magas hőmérsékleten szeszquioxidok és kvarc) jó vízvezető képességűek, de széteső szerkezetűek párolgás: sófelhalmozódás szikesedés kialakulása. szervesanyag gazdálkodás: tundrákon -1 C átlaghőmérséklet szervesanyag alig tud lebomlani, átnedvesedett talajok. Trópusokon magas hőmérséklet, így gyors szervesanyag bomlás fokozott biológiai aktivitás.

21 A növényzet és biológiai tényezők Viljamsz elsősorban csak a növényzet szerepét tartotta fontosnak, de napjainkra a komplex biológiai szemlélet az elfogadott: - Növények és a klímaövek közötti szoros összefüggés - odavissza ható kapcsolat: pl. erdős övezetekben hűvös csapadékos éghajlat miatt kilúgzás, így savanyú talajok kialakulása podzolosodási folyamat füves puszták szemiarid területek, nagy szervesanyag felhalmozódás és humuszosodás talajszerkezet, tápanyag-szolgáltató képesség, stb. - a talajon és talajban élő szervezetek élő és holt - Fizikai hatás: keverés, aprítás, vízgazdálkodás; - Kémiai hatás: anyag és energia áramlás, biogeokémiai körforgalom, talajképződésnél a mállás segítés. - A talaj biológiai aktivitása lebontás, raktározás, pufferelés Pl. erózió: a sötétebb színű humuszos szint hamarabb melegszik, de gyorsabban hűl fontos szerepe van a humuszanyagok képződésében, szélsőségesebb mikroklíma kialakulása.

22 Az alapkőzet A kialakulásának körülményeitől függően nagyon változatos lehet: - magmás: mélységi (gránit) vagy kiömlési (riolit) savanyú (riolit), semleges (andezit) vagy bázikus (bazalt); - üledékes kőzetek: vulkáni tufák (hamu leülepedése), törmelékes üledékes kőzetek aprózódás és másodlagos felhalmozódás breccsa, konglomerátumok), oldatból kivált és a szerves eredetű üledékes kőzetek; - átalakulási kőzetek: márvány, fillit, agyagpala. Szállítás: szél (futóhomok) vagy víz (iszap) Lösz: fakósárga, rétegzetlen, nagyfokú porozitás, vízáteresztő képessége jó, szénsavas mésztartalom, morzsalékos szerkezet Tulajdonságaik meghatározzák a talaj tulajdonságait: meszes kőzeten nincs elsavanyodás, míg egy savanyú kőzeten lehet Kőzethatású talajok: rendzina (mészkövön), nyirok talajok (nem karbonátos andezit)

23 A domborzat Tengerszint feletti magasság (klíma változás és a vegetáció változása, stb.) Hegyvidék-dombvidék jobban ki van téve az eróziónak állandó, dinamikus változás (lejtő felső harmada teljesen lepusztulhat, egészen a talajdinamika megszűnéséig vezethet) Égtáji kitetteség: pl. Magyarországon az ÉNy lejtők kitettebbek az eróziónak besugárzás: déli lejtők Talajvíz felszínhez való közelsége mélysége meghatározó. talajtípusok kialakulása: talajvíz közel van: lápos területek; réti talajok; szikesek; csernozjom talajok

24 A talajok kora Abszolút kora: a talajképződés kezdete óta eltelt idő pontos adat erre vonatkozóan nincs, de akár több, millió éves is lehet! Kivételek: pl. Nyugat-Finnországban egyes partvidékek 5 6 ezer évvel ezelőtt emelkedte ki megindulhatott a talajképződés Relatív kora: a környezeti tényezők lassítják vagy gyorsítják a talajképződési folyamatokat: pl. erózió, defláció, antropogén hatások, stb.

25 ! Antropogén hatások! Alapvetően majdnem minden eddig felsorolt tényezőre hat (kivételt képez az alapkőzet): Lecsapolások vízrendezések; Intenzív talajművelés; Intenzív tápanyag visszapótlás műtrágyázás előtérbe kerülése; Ipari-mezőgazdasági szennyezések; Területrendezések meliorációs tevékenységek; Éghajlat változás globális felmelegedés.

26 solum táj polipedon pedon A talaj tanulmányozása A pedon egy talajnak (egységes talajfoltnak) a rétegzettségét reprezentáló legkisebb test talajszelvény

27 A talajszelvény talajszelvény feltalaj altalaj Solum A+E+B+? C valamennyi talajszint, amelyet talajképző folyamatok átalakítottak talajképző kőzet (subsztrátum) regolit ágyazati kőzet geológiai szelvény

28 A talajszelvény A szint humuszos, felső szint E szint kifakult kilúgzási szint B szint felhalmozódási szint C szint talajképző kőzet

29 Genetikai talajszintek A talajképző tényezők és folyamatok eredményeként kialakult, elkülönült talajrétegeket genetikai talajszinteknek nevezzük. H szint a le nem bomlott, vagy csak részlegesen lebomlott nagy mennyiségű szervesanyagot tartalmazó, időszakos vízborítású felszíni szint (huzamos ideig tartó vízzel telítettség) O szint a le nem bomlott, vagy csak részlegesen lebomlott nagy mennyiségű szervesanyagot (levél, fenyőtű, ág, gally, stb.) tartalmazó felszíni szint. Mind szerves mind ásványi talajok felszínén előfordul (sohasem telített vízzel huzamos ideig)

30 A szint a felszínen lévő szervesanyagban gazdag, sötét színű szint. Az egykori vegetáció és klíma, továbbá a jelenkori művelési viszonyok függvényében igen változatosak lehetnek Genetikai talajszintek B szint az A, E, O vagy a H szintek alatt fekvő felhalmozódási vagy átmeneti szint

31 E szint a kifakult eluviális, kilúgzási szint. Ásványi szint, melyre jellemző az agyagásványok, a vas, az alumínium vagy ezek vegyületeinek a hiánya Genetikai talajszintek C szint a C-szintet a nem kemény vagy tömör talajképző kőzet jelölésére használjuk R szint az ágyazati kemény kőzetet jelöljük, melyet még nem alakítottak át a mállási és más talajképző folyamatok (24 óra áztatás után sem iszapolódik szét)

32 Köszönöm figyelmeteket!

A talaj, mint természeti erőforrás adottságainak agrár-környezeti szempontú területi készletezése és jellemzése

A talaj, mint természeti erőforrás adottságainak agrár-környezeti szempontú területi készletezése és jellemzése Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet A talaj, mint természeti erőforrás adottságainak agrár-környezeti szempontú területi készletezése és jellemzése

Részletesebben

TALAJTAN I. Cziráki László 1014.

TALAJTAN I. Cziráki László 1014. TALAJTAN I. Cziráki László 1014. A TALAJ FOGALMA A föld növények termesztésére alkalmas laza takarórétege Feltételesen megújuló erőforrás A talaj kialakulása Belső erők: Földrengés és vulkáni működés következtében

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

A talajok osztályozása

A talajok osztályozása A talajok osztályozása a talajok megismerésének, tulajdonságaik sokoldalú feltárásának elıfeltétele, megkönnyíti a sokféle talaj - áttekintését, - összehasonlítását, - megkülönböztetését. rendszerbe foglaljuk

Részletesebben

Talajképződés. Gruiz Katalin

Talajképződés. Gruiz Katalin Talajképződés Gruiz Katalin Talajképző tényezők A talajok képződése kőzetek felületén indul meg. Az alapkőzet egy sor fizikai, kémiai és biológiai átalakuláson megy keresztül mire a föld felszínét borító,

Részletesebben

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte.

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte. Bevezetés ezetés a kőzettanba 6. Üledékes kőzetek Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu

Részletesebben

Alkalmazott talajtan I.

Alkalmazott talajtan I. Alkalmazott talajtan I. Tematika, a teljesítés feltételei A kurzus teljesítése két részbıl tevıdik össze: Elmélet Febr-márc: elıadás + márc. végén zárthelyi dolgozat Projektmunka 4 fıs csoportokban: Adott

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 1. Bevezetés, alapfogalmak

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 1. Bevezetés, alapfogalmak Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Környezetinformatikai Osztály, GIS Labor Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus 1. Bevezetés, alapfogalmak

Részletesebben

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,

Részletesebben

Talajtan. Mirıl lesz szó: A talajok kialakulása: Talajtípus kialakulása: Fı talajtípusok Mo-on: 1. Fizikai mállás. 2.

Talajtan. Mirıl lesz szó: A talajok kialakulása: Talajtípus kialakulása: Fı talajtípusok Mo-on: 1. Fizikai mállás. 2. Talajtani ismeretek Mirıl lesz szó: A talajok kialakulása: 1. Fizikai mállás 2. Kémiai mállás 3. Biológiai talajképzıdés Talajtípus kialakulása: 1. Kızetek 2. Éghajlati tényezık 3. Domborzat 4. Növényzet

Részletesebben

A talaj szerves anyagai

A talaj szerves anyagai A talaj szerves anyagai a talajban elıfordul forduló összes szerves eredető anyagok a talaj élılényei (élı biomassza), a talajban élı növények nyek gyökérzete rzete, az elhalt növényi n nyi és állati maradványok

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. TALAJAINK ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Talajaink minısége, elsısorban termékenysége mindig fontos kérdés volt a talajmővelı gazdálkodók, a talajjal foglalkozó szakemberek számára. A huszadik

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE LÁPTALAJOK Olyan talajok, melyekben a lebontási folyamatok az év nagyobb részében korlátozottak, és így nagymennyiségű

Részletesebben

különböztetünk meg: az éghajlati, a biológiai, a domborzati, a földtani tényezıket, a talajok korát.

különböztetünk meg: az éghajlati, a biológiai, a domborzati, a földtani tényezıket, a talajok korát. Hogyan képzk pzıdik a talaj? DOKUCSAJEV óta öt talajképzı tényezıt különböztetünk meg: az éghajlati, a biológiai, a domborzati, a földtani tényezıket, a talajok korát. emberi tevékenys kenység,, mint a

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

1. A talaj fogalma, funkciói, tulajdonságai (A)

1. A talaj fogalma, funkciói, tulajdonságai (A) Talajtan Az itt látható tematika sajnos még nem véglegesített, az oldal teljes feltöltésére jelenleg nincs lehetőségünk. Amennyiben rendelkezel olyan anyaggal, amelyet megosztanál másokkal is, küldd el

Részletesebben

A talaj funkciói. A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe.

A talaj funkciói. A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe. www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/talaj_tajekoztato/talaj_tajek-t.htm A talaj funkciói A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe. (a) (b) (c) Feltételesen

Részletesebben

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Környezetinformatikai Osztály, GIS Labor Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus 2. Hazai talajinformációs

Részletesebben

A TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS NÉHÁNY TALAJFÖLDRAJZI SZEMPONTJA TOKAJ-HEGYALJA TÉRSÉGÉBEN

A TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS NÉHÁNY TALAJFÖLDRAJZI SZEMPONTJA TOKAJ-HEGYALJA TÉRSÉGÉBEN Földrajzi Konferencia, Szeged 21. A TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS NÉHÁNY TALAJFÖLDRAJZI SZEMPONTJA TOKAJ-HEGYALJA TÉRSÉGÉBEN Szabó Lajos 1 R. Gretzmacher 2 T. Surányi Klára 3 Balogh István 4 A Zemplén-Tokaji hegység

Részletesebben

Borászati technológia I.

Borászati technológia I. Borászati technológia I. A borszőlő minőségét befolyásoló tényezők Az alapanyag minősége alapvetően meghatározza a termék minőségét! A szőlész és a borász együttműködése nélkülözhetetlen. A minőségi alapanyag

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

Tantárgyi követelmény. FDB 1407 Általános természetföldrajz I. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul)

Tantárgyi követelmény. FDB 1407 Általános természetföldrajz I. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul) Tantárgyi követelmény FDB 1407 Általános természetföldrajz I. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul) Elsajátítandó tananyag: A Föld fejlődése és szerkezete. A földfelszín vízszintes és függőleges tagozódása.

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Általános talajtani ismeretek és vizsgálatok

Általános talajtani ismeretek és vizsgálatok 1 Általános talajtani ismeretek és vizsgálatok A talaj definíciója: a földkéreg legfelső, laza, termékeny rétege. Részletesebben: a Föld legkülső, mállott kérge, amely a környezeti tényezők hatására, talajképződési

Részletesebben

Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése. Kőzethatású talajok

Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése. Kőzethatású talajok Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése Kőzethatású Főtípusok és talajtípusok a hazai genetikai szemléletű talajosztályozásban (9 főtípus, 39 talajtípus)

Részletesebben

Dr. Tóth Árpád. 2015. június 17. OVF, Budapest

Dr. Tóth Árpád. 2015. június 17. OVF, Budapest Dr. Tóth Árpád Az öntözés és a talaj kapcsolata 2015. június 17. OVF, Budapest A talaj Földtani (építész) értelemben a talajöv az atmo-, hidro- és litoszféra kölcsönhatása, átszövődése következtében kialakult

Részletesebben

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta Extenzív halastavak természeti értékei és funkciói Kerepeczki Éva Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Célkitűzés AZ ELŐADÁS CÉLJA, hogy bemutassuk a halastavak értékeit és felhívjuk a figyelmet

Részletesebben

NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN

NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN SZABÓ LEVENTE ORSZÁGOS NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI SZOLGÁLAT TÉRINFORMATIKAI LABORHÁLÓZAT NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN FÖLDMINŐSÍTÉS

Részletesebben

Magyarország 1:100 000 méretarányú agrotopográfiai térképe

Magyarország 1:100 000 méretarányú agrotopográfiai térképe Magyarország :00 000 méretarányú agrotopográfiai térképe Magyarországon a gazdaság fejlődésének egyik meghatározó tényezője a mezőgazdaság. A mezőgazdaság fejlesztésének lehetőségeit és korlátait elsősorban

Részletesebben

A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai. 2011.04.16. Alsóörs

A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai. 2011.04.16. Alsóörs A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai 2011.04.16. Alsóörs A növénytermesztés során a növények tápanyagot vonnak el a talajból. A tápanyagot a nagyüzemekben műtrágyával vagy/és szerves

Részletesebben

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

BEVEZETÉS A TALAJTANBA KÖRNYEZET- TANOSOKNAK

BEVEZETÉS A TALAJTANBA KÖRNYEZET- TANOSOKNAK BEVEZETÉS A TALAJTANBA KÖRNYEZET- TANOSOKNAK Környezettudományi alapok tankönyvsorozat A környezettan alapjai A környezetvédelem alapjai Környezetfizika Bevezetés a környezeti áramlások fizikájába Környezeti

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

Minta MELLÉKLETEK. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint

Minta MELLÉKLETEK. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint MELLÉKLETEK MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint Teszt-jellegű minta kérdéssor Négyféle asszociáció Fogalmak és az ítéletek közötti kapcsolatokat kell felismerni. Két

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Megoldások. OKTV 2008-09. 1. ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26.

Megoldások. OKTV 2008-09. 1. ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26. Megoldások OKTV 2008-09. 1. ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26. A OKTV 2009-10. 1. ford., 31. oldal. 26. A 27. B 28. C 29. D

Részletesebben

Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése

Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése Talajvédelem Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése Talajok szennyezése Porok Savak Fémek Sók Növény-védőszerek

Részletesebben

Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése. Bidló A.

Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése. Bidló A. Talajvédelem Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése A talajok víztelenítése és öntözése Víz jelentősége vízellátás New York 220 km Los Angeles

Részletesebben

Ércteleptan IV. 4/20/2012. Intermedier és savanyú intrúziók ásványi nyersanyagai. Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Geológia Szak, 3.

Ércteleptan IV. 4/20/2012. Intermedier és savanyú intrúziók ásványi nyersanyagai. Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Geológia Szak, 3. 4/0/01 Ércteleptan IV. Dr. MÁRTON ISTVÁN Istvan.Marton@stockwork.ro Intermedier és savanyú intrúziók ásványi nyersanyagai Fanerites szövettel rendelkező intrúziók: Pegmatitok Greizen telepek (pneumatolitok)

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 13. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT A. helyszín: Elv:

Részletesebben

TDR országos felmérés előzetes eredményeinek értékelése. Dombos Miklós

TDR országos felmérés előzetes eredményeinek értékelése. Dombos Miklós TDR országos felmérés előzetes eredményeinek értékelése Dombos Miklós Célkitűzés: A Magyarországon jellemző mezőgazdasági gyakorlatok talajra gyakorolt degradációs hatását szeretnénk kimutatni. Arra vagyunk

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

2. Hazai talajinformációs rendszerek

2. Hazai talajinformációs rendszerek Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe

Részletesebben

Geoinformatikai rendszerek

Geoinformatikai rendszerek Geoinformatikai rendszerek Térinfomatika Földrajzi információs rendszerek (F.I.R. G.I.S.) Térinformatika 1. a térinformatika a térbeli információk elméletével és feldolgozásuk gyakorlati kérdéseivel foglalkozó

Részletesebben

KARSZTOS TALAJOK KÖRNYEZETHATÁS SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA

KARSZTOS TALAJOK KÖRNYEZETHATÁS SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA KARSZTOS TALAJOK KÖRNYEZETHATÁS SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA KASZALA RITA 1 Bevezetés A karsztosodás, azon belül a felszíni és a felszínközeli karsztos formálódás- a karbonátos kőzet és a víz kölcsönhatása- a

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból * Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

3. Tematikus csoport: Talajviszonyok jellemzése és változása

3. Tematikus csoport: Talajviszonyok jellemzése és változása 3. Tematikus csoport: Talajviszonyok jellemzése és változása Koordinátor: Bidló András Sorszám Cím Résztvevő intézmények Felelős személy C.1 1. Termőhelyi (klíma) változás hatása a NymE KFI Bidló fatermésre

Részletesebben

dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, AUDI HUNGARIA MOTOR Kft.

dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. KÖRNYEZETVÉDELEM 3. Előadás 2011.09.22. dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008.

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek emelt szint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban

A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban Az agrár környezetvédelemben rejl megújuló energiaforrások A biogáz a jöv egyik megújuló energiaforrása Mosonmagyaróvár, 2003. február 25. Dr. Schmidt

Részletesebben

5. A talaj szerves anyagai. Dr. Varga Csaba

5. A talaj szerves anyagai. Dr. Varga Csaba 5. A talaj szerves anyagai Dr. Varga Csaba A talaj szerves anyagainak csoportosítása A talaj élőlényei és a talajon élő növények gyökérzete Elhalt növényi és állati maradványok A maradványok bomlása során

Részletesebben

Talajok Talajképződés Magyarországon Magyarország talajai

Talajok Talajképződés Magyarországon Magyarország talajai Talajok Az emberi élet minőségének három legfontosabb tényezője: a megfelelő mennyiségű és minőségű egészséges élelmiszer, a tiszta víz, és a kellemes környezet. Mindhárom szorosan kapcsolódik a talajhoz

Részletesebben

Talaj - talajvédelem

Talaj - talajvédelem Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

97/2009. (VII. 30.) FVM rendelet Hatályos: 2009.07.31 -

97/2009. (VII. 30.) FVM rendelet Hatályos: 2009.07.31 - 97/2009. (VII. 30.) FVM rendelet Hatályos: 2009.07.31-97/2009. (VII. 30.) FVM rendelet a borszőlő termőhelyi kataszterének felvételezéséről, kiegészítéséről és módosításáról A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 12. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

TERMÉKKATALÓGUS 2008 ÕSZ-2009 TAVASZ - VIRÁGFÖLDEK -

TERMÉKKATALÓGUS 2008 ÕSZ-2009 TAVASZ - VIRÁGFÖLDEK - TERMÉKKATALÓGUS 08 ÕSZ09 TAVASZ VIRÁGFÖLDEK 3 40 4 48 PH 6,0 7,0 ÁLTALÁNOS VIRÁGFÖLD Közepesen laza szerkezetû, sötétbarna színû, magas biotápanyag tartalmú termesztõ közeg. Vízmegtartó képessége kitûnõ,

Részletesebben

MUNKAANYAG. Bicskei Károly. A talaj genetikája. A követelménymodul megnevezése: Növénytermesztés

MUNKAANYAG. Bicskei Károly. A talaj genetikája. A követelménymodul megnevezése: Növénytermesztés Bicskei Károly A talaj genetikája A követelménymodul megnevezése: Növénytermesztés A követelménymodul száma: 2203-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-015-30 A TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ESETFELVETÉS-MUNKAHELYZET

Részletesebben

Láptalajok. telkesített láptalajok

Láptalajok. telkesített láptalajok Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Láptalajok felláp síkláp telkesített láptalajok Láptalajokról általában Az ország legkisebb elterjedéső

Részletesebben

A biomasszahamu, mint értékes melléktermék

A biomasszahamu, mint értékes melléktermék A biomasszahamu, mint értékes melléktermék Dr. Mikó Péter Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézet Budapest, 2014.12.11. Energiaforrás 1000 t olaj egyenérték megoszlás (%) EU-27 Magyarország EU-27

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

Földtani alapismeretek I.

Földtani alapismeretek I. Földtani alapismeretek I. A Föld felépítése és anyagai A Föld felépítése A Föld folyamatai Atmoszféra KÜLSŐ GEOSZFÉRÁK ATMOSZFÉRA (LÉGKÖR) TROPOSZFÉRA SZTRATOSZFÉRA IONOSZFÉRA TERMOSZFÉRA EXOSZFÉRA HIDROSZFÉRA

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer

A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása OTKA Posztdoktori (D 048592) zárójelentés Bevezetés A talajsavanyodás stádiuma a talaj

Részletesebben

Innovatív talajjavítás bioszénnel - laboratóriumtól a szabadföldi alkalmazásig

Innovatív talajjavítás bioszénnel - laboratóriumtól a szabadföldi alkalmazásig Innovatív talajjavítás bioszénnel - laboratóriumtól a szabadföldi alkalmazásig Tudományos Diákköri Kutatás Készítette Bacsárdi Szilvia, IV. évf.(bsc) Máté Rózsa, II. évf. (MSc) Témavezetők Dr. Molnár Mónika

Részletesebben

TALAJKÉPZŐ ÁSVÁNYOK II. TALAJKÉPZŐ KŐZETEK

TALAJKÉPZŐ ÁSVÁNYOK II. TALAJKÉPZŐ KŐZETEK TALAJKÉPZŐ ÁSVÁNYOK II. TALAJKÉPZŐ KŐZETEK Agyagásványok csoportosítása Kétréteges (1:1vagy TO típusú) agyagásványok: KAOLINIT Háromréteges (2:1 vagy TOT típusú) agyagásványok: ILLIT VERMIKULIT MONTMORILLONIT

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 1313 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 15. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT I. rész Felső-tó Huron-tó

Részletesebben

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési

Részletesebben

GEOTECHNIKA I. LGB-SE005-01 GEOLÓGIAI ALAPISMERETEK

GEOTECHNIKA I. LGB-SE005-01 GEOLÓGIAI ALAPISMERETEK GEOTECHNIKA I. LGB-SE005-01 GEOLÓGIAI ALAPISMERETEK Wolf Ákos 2 Földtani alapismeretek Föld keletkezése 3 Naprendszer kialakulása Föld körfolyamatai 4 Atmoszféra (légkör) troposzféra, stratoszféra, ionoszféra,

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

1. feladatsor megoldása

1. feladatsor megoldása megoldása 1. feladat I. Atlasz használata nélkül a) 1. Popocatépetl A: Mexikóváros 2. Vezúv B: Róma 3. Fuji C: Tokió 6 pont b) rétegvulkán/sztratovulkán c) közeledő/ütköző 2. feladat a) városok folyók

Részletesebben

A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága

A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága 1 Hermann Tamás, 1 Speiser Ferenc, 2 Tóth Gergely, 1 Makó András 1 Pannon Egyetem 2 Európai Bizottság Közös Kutatóközpont Termékenységbecslés alapja

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET AZ ÉLŐ ÉS AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET MEGISMERÉSE AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET Az élőlények és az élettelen természet kapcsolata. Az élettelen természet megismerése. A Földdel foglalkozó tudományok. 1.

Részletesebben

15. Növények vízleadása, vízhasznosulása és az azt befolyásoló tényezők 16. A tápanyagellátás és a termés mennyiségének kapcsolata (Liebig és

15. Növények vízleadása, vízhasznosulása és az azt befolyásoló tényezők 16. A tápanyagellátás és a termés mennyiségének kapcsolata (Liebig és A jegymegajánló dolgozatban három tétel és 10 kiskérdés lesz. A tételek a pontoknak kb. 70%-át a kiskérdések pedig 30%-át teszik ki. Az elégséges jegyhez 50% -os teljesítményt el kell érni a két jegymegajánló

Részletesebben

Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián

Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.

Részletesebben

AGRO.bio. Talaj növény - élet. Minden itt kezdődik

AGRO.bio. Talaj növény - élet. Minden itt kezdődik AGRO.bio Talaj növény - élet Minden itt kezdődik AGRO.bio Hungary Mikrobiológiai megoldásokat nyújt a mezőgazdaság minden területén Egészséges növekedés termés BactoFil 1500 hektár megfelelő termőtalaj

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA Halasi-Kovácsné Benkhard Borbála Egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Tematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 szeptember 27. október 4. október

Részletesebben

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása Földgáz: CH4-97% Szerves hulladék TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása 2007. 07. 01: 50%-ra 2014. 07. 01: 35%-ra Nedvességtartalom 50% alatt: Aerob lebontás - korhadás komposzt + CO 2 50%

Részletesebben

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A vulkánok a Föld felszínének hasadékai, melyeken keresztül a magma (izzó kőzetolvadék) a felszínre jut. A vulkán működését a lemeztektonika magyarázza meg. Vulkánosság

Részletesebben

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel http://www.nasa.gov/centers/langley/news/releases/1998/dec98/98-098.html Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Balázsik Valéria Copyright: ESA, EURIMAGE,

Részletesebben

12. évfolyam esti, levelező

12. évfolyam esti, levelező 12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,

Részletesebben

Dr. Tóth Árpád. Az öntözés és a talaj kapcsolata. 2015. február 23.

Dr. Tóth Árpád. Az öntözés és a talaj kapcsolata. 2015. február 23. Dr. Tóth Árpád Az öntözés és a talaj kapcsolata 2015. február 23. A talaj Földtani (építész) értelemben a talajöv az atmo-, hidro-és litoszféra kölcsönhatása, átszövődése következtében kialakult ún. kontakt

Részletesebben

Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon

Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon Balla Dániel 1 Kovács Zoltán 2 Varga Orsolya Gyöngyi 3 Zichar Marianna 4 5 1 PhD hallgató, Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben