különböztetünk meg: az éghajlati, a biológiai, a domborzati, a földtani tényezıket, a talajok korát.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "különböztetünk meg: az éghajlati, a biológiai, a domborzati, a földtani tényezıket, a talajok korát."

Átírás

1 Hogyan képzk pzıdik a talaj? DOKUCSAJEV óta öt talajképzı tényezıt különböztetünk meg: az éghajlati, a biológiai, a domborzati, a földtani tényezıket, a talajok korát. emberi tevékenys kenység,, mint a talajképz pzıdést MÓDOSÍTÓ tényezı. A tényezt nyezık k egymást nem helyettesíthetik, thetik, bár b r egy-egy tényezı idılegesen, adott helyen dominálhat.

2 Éghajlat a növényzeten a hımérsékleti a csapadék a szél viszonyokon keresztül hat.

3 a természetes növényzetet hımérséklet, csapadék, párolgási viszonyok megszabják. hımérsékleti viszonyok jelzik, hogy a felszínre mennyi energia érkezik, ez milyen mértékben és mennyi idın át segíti a talajban lejátszódó fizikai és kémiai folyamatokat, megszabják hogy a talajon - milyen növények élhetnek és - a növények által termelt szerves anyag milyen ütemben bomlik el.

4 Csapadékviszonyok a felszínre érkezı víz mennyiségét, formáját szabják meg, a párolgással együtt befolyásolják a talaj vízháztartását. irányítják a talajon élı növénytakaró a talajban tevékenykedı mikroszervezetek életét a talajszintek közötti anyagvándorlás irányait.

5 szélviszonyok a párolgás és a párologtatás fokozása.

6 a csapadék évi mennyisége a párolgás viszonya alapján humid (nedves) CS>>P szemihumid (félig nedves) CS>P szemiarid (félig száraz) CS=P arid (száraz) CS<<P

7 Humid éghajlat (CS>>P) Lefelé irányuló vízmozgás Erőteljes kilúgzás Fokozott kémiai mállás hideg mérsékelt meleg fenyőerdő lombhullató erdők trópusi erdők podzol talajok barna erdőtalajok vörös földek

8 Szemihumid (CS>P) hűvös mérsékelt meleg intenzív kémiai mállás erdős sztyeppek sztyeppi fűfélék füvek, cserjék degradált csernozjom csernozjom trópusi talajok

9 Szemiarid (CS=P) esős évszak füves vegetáció mérsékelt mezőségi talajok száraz évszak növényzet elszárad meleg trópusi talajok

10 TERMÉSZETES NÖVÉNYZET Fás növényi formációk csapadékos vidékeken, összefüggı erdıségek, a növényi maradványok avartakarót alkotnak.

11 tőlevelő erdık gyér aljnövényzet, gyantás, kationokban szegény avar, szerves anyagok bontását gombák végzik, (csersavak, savanyú humuszanyagok) intenzív savanyú kilugzás podzol talajok

12

13 lombhullató erdık mélyere hatoló gyökérzet, bázikus kationokban gazdag avartakaró, szerves anyag bontása fıként gombák és aerob baktériumok által, humifikációs termékek kevésbé savanyúak, mérsékeltebb kilugzás barna erdıtalajok

14

15 LÁGYSZÁRÚ NÖVÉNYI FORMÁCIÓK mezıségi (sztyeppi) növényzet mérsékelt égöv jellegzetes növénytársulása, szárazságtőrı (xerofita) füvek, pillangósok, sőrő gyökérzet, évrıl-évre nagy mennyiségő szerves maradvány, aerob szervesanyag bontás, jó minıségő humuszanyagok, vastag humuszos réteg Mezıségi (csernozjom)talajok

16

17 Réti növényzet évelı füvek, idıszakosan vízzel borított, nagy gyökértömeg, anaerob szervesanyag bontás, nagy szervesanyag tartalmú talajok, humusz minısége gyenge. réti talajok

18

19 Lápi növényzet mohafélék, sás, káka, nád, gyékény stb. az év nagy részében sekély vízborítás elhalt növényzet anaerob környezetben, lassan bomlik tızeg halmozódik fel. láptalajok

20

21 Domborzati tényezők

22 Makrorelief a felszín hegyekre, völgyekre, síkságokra tagolódása, több száz, vagy több ezer méteres szintkülönbségeket jelent, a szintvonalakkal párhuzamosan növényi zónák, ennek megfelelıen különbözı talajzónák helyezkednek el

23 Mezorelief A terület hullámosságát jelenti (néhány m-es, vagy néhányszor 10 m-es szintkülönbségek). A hullámos felszín módosítja a talajvíz szintjének a felszínhez viszonyított mélységét, ezáltal befolyásolja a talajképzıdés feltételeit.

24 Mikrorelief A felszínen néhány cm, vagy néhány dm szinteltérés. A mikrorelief a területre kerülı csapadék felszíni eloszlását módosítja, s egyenetlenné teszi a beázást. A magasabb helyekrıl a csapadék a mélyebb teknıkben győlik össze. Így nemegyszer idıszakos felületi vízállások is létrejöhetnek.

25 Meghatározzák a felszíni és felszín alatti vizek mozgásának irányát, ezáltal a talaj-táj rendszeren belül az anyag- és energiaáramlási folyamatokat.

26 Közvetve módosítják az éghajlati tényezık hatását a tengerszint feletti magassággal csökken a hımérséklet, nı a csapadék mennyisége, hatással van a talajpusztulás, kialakulására és kártételére (elsısorban a víz által okozott), megszabja a talajok hı- és vízgazdálkodását.

27 Talajképzı kızet a talajképzıdés nyersanyagát szolgáltatja, fizikai tulajdonságai, kémiai, ásványtani összetétele befolyásolja a kialakult talaj tulajdonságait, fizikai tulajdonságok befolyásolják ( tömör vagy laza, szemcsézettség) az élıvilág megtelepedésének feltételeit a fizikai aprózódás intenzitását, ásványi összetétele megszabja a mállás intenzitását, megszabja azoknak az anyagoknak a skáláját, mennyiségét, melyek mállás folyamán felszabadulnak így a talaj alkotóelemeivé válnak.

28 A TALAJOK KORA A talajok képzıdéséhez idı szükséges. Hosszabb idı a természeti tényezık hatásának kiteljesedését teszi lehetıvé, ezért idısebb talajokban a talajképzı tényezık hatása jobban érvényesülhet. A talajképzıdés kezdete óta eltelt, években kifejezhetı idıt az adott talaj abszolút korának nevezzük.

29 Emberi tevékenység Tudatos Ösztönös

30 A környezetünkre gyakorolt antropogén hatás annál nagyobb, minél fejlettebb a társadalom, az emberi tevékenység a talajfejlıdés irányának megváltoztatására is képes; (vízszabályozások, vízrendezések, talajjavítások, tereprendezés, mőtrágyázás, öntözés, stb. útján) a tudatos emberi beavatkozás a talaj tulajdonságokat a termékenység növelése, állandósulása irányában igyekszik megváltoztatni, a hibás gazdálkodás nagymértékben csökkentheti a talaj termékenységét

31 Talajszelvény a talajfelszíntıl a talajképzı kızetig terjedı függıleges metszet Genetikai szintek A talajképzıdés hatására elkülönült rétegek

32 TALAJKÉPZİ FOLYAMATOK a talajképzıdés mikéntjét írják le Mállás Humuszosodás Kilúgzás Agyagosodás Agyagvándorlás Kovárványosodás Szikesedés Láposodás

33 Mállás A Föld felszínére került kızetek átalakulása. Az átalakulást elıidézı energiák, és az átalakulás jellege szerint - fizikai mállás vagy aprózódás (a kızet tömörségét, valamint a szemcsék nagyságát változtatja meg) kémiai mállás (kémiai és ásványtani átalakulásokkal jár) biológiai mállást (kémiai és fizikai változások mennek végbe, a zöld növények vagy a mikroszervezetek élettevékenysége eredményeként)

34 Fizikai mállás az anyag szemcsézettsége változik A fizikai mállás energiája származhat: A rétegnyomás csökkenésébıl Ha a kızetek fedı rétegét az erózió elhordja, az eredetileg nagy nyomás alatt álló rétegek a terhelés alól felszabadulva kiterjednek és eközben megrepedeznek. A hımérséklet változásából A kızetalkotó ásványok tágulási együtthatója nem azonos, ez a kızet különbözı ásványszemcséi között feszültségkülönbséget eredményez, mely repedezést idéz elı.

35 A fagyhatásból A hajszálrepedéseken keresztül beszivárgó víz megfagy és mintegy 9%-os térfogat-növekedést okoz (a fellépı erık elérhetik a 2200 kg/cm 2 értéket is!). A sókristályok növekedésébıl Elsısorban száraz éghajlat alatt érvényesül. A talajban lévı sók telített oldatokat képeznek a kevés csapadék miatt. A repedésekben lévı telített sóoldat beszáradásakor nyomás lép fel, mivel a sókristály térfogata nagyobb, mint az oldaté.

36 A növényzet gyökereinek nyomásából A hajszálrepedésekbe belenövı gyökérzet a vegetáció során vastagodik és mintegy kg/cm 2 nyomóerıt fejt ki a repedések oldalfalaira. A víz, a jég és a szél koptató hatásából A víz, a jég és a szél a kızetszemcséket magával sodorhatja, melyek mozgási energiája az egymással és a közeggel való súrlódás során felemésztıdik, további aprózódást okozva

37 a fizikai mállás tényezıinek hatására kialakulnak a laza üreges kızetmálladékok, képesek a víz és a levegı befogadására, raktározására megteremtik a növények víz-, levegıellátásának alapfeltételeit

38 Kémiai mállás a kémiai és az ásványtani felépítés változik A kémiai mállás energiája származhat: oldási folyamatokból A kızetekben lévı vízben jól oldódó anyagok kimosódnak (elsısorban az alkálifémek és az alkáliföldfémek sói: MgCl 2 x 6 H 2 O NaCl CaSO 4 x 2 H 2 O CaMg(CO 3 ) 2 CaCO g/l) 36 g/l 2,6 g/l 0,3 g/l 0,1 g/l

39 savas oldatok hatására A talaj-alkotókban levı nedvesség jelentıs mennyiségő CO 2 -t képes oldott állapotban tartani. A kialakult savasságot az oldott savanyú szerves anyagok tovább növelhetik. A savas közeg az oldódást elısegíti, ezáltal a lassú folyamatokat felgyorsítja, illetve az egyensúlyi folyamatokat eltolja.

40 minél nagyobb mértékő a fizikai mállás, annál kedvezıbb feltételek alakulnak ki a kémiai mállási folyamatok számára intenzitása összefügg a hımérséklettel

41 Biológiai mállm llás talajképzıdés akkor indul meg, amikor a kızetmálladékokban olyan feltételek (vízellátási, hımérsékleti...) alakulnak ki lehetıvé válik mikroszkópikus élılények (baktériumok, gombák, algák), majd mind magasabb rendő szervezetek (mohák, zuzmók, ill. fás és lágyszárú növények) megtelepedése

42 fizikai és kémiai mállás a talajképzıdés megindulásakor nem szőnik meg, a növények és a talajlakó szervezetek, minıségileg új talajalakító szerepe elsısorban a szerves maradványok átalakításában nyilvánul meg, az élıszervezetek elhalása, bomlása révén a tápelemek egy része ismét belép a biológiai körforgalomba, más része pedig felhalmozódik

43 A növények számára szükséges tápanyagok, s a termékenységet kialakító szerves anyagok felhalmozódása révén alakul át a kızetmálladék talajjá, talajképzıdés tehát nem képzelhetı el az élıvilág közremőködése nélkül

44

45

46 Humuszosodás A humuszosodás folyamatában alakul ki a talajra jellemzı szervesanyag, a humusz. Elızménye a talajra jutó szervesanyag átalakulása, bomlása, a bomlástermékeknek a talaj ásványi anyagával való keveredése és kapcsolódása. A humuszosodást befolyásoló tényezık a talajra és a talajba jutó szervesanyag mennyisége, minısége, eloszlása.

47 A talajra, a talajba jutó szerves anyag mennyisége a rajta élı növénytársulással kölcsönhatásban alakul ki. A felszínre illetve a talajba jutó és ott elbomló szervesanyag mennyiségében, minıségében különbözik a földrajzi övezetekben.

48

49 Kilúgzás A mállás folyamán a bomlástermékek egy része oldhatóvá válik és kimosódik a talajszelvénybıl. A kilúgzás elıfeltétele a lefelé áramló talajoldat, az oldható anyagok jelenléte, vagy keletkezése. A kilúgzás függ a csapadék mennyiségétıl, a párolgás mértékétıl, a talajoldat kémhatásától és a talajon élı növényzet vízfelhasználásától. A kilúgzás eredménye a felsı talajszinteknek az oldható anyagokban való elszegényedése.

50 Agyagosodás Az agyagosodás során felgyorsul az elsıdleges szilikát ásványok átalakulása és bomlása, másodlagos ásványok képzıdnek. hatására a talajszelvényben több az agyag, mint a talajképzı kızetben.

51

52 Agyagbemosódás a felsı talajszintek agyagtartalma lényeges változás nélkül levándorol az alatta fekvı szintbe, az A szintekbıl elmozdult agyag a B szintben halmozódik fel.

53 Kovárványosodás a homokon kialakult talajok jellemző folyamata, a lefelé mozgó talajoldatokból kicsapódó anyagok egymás alatt különböző távolságban ismétlődő rétegeket hoznak létre, feltétele a talajoldatok gyors diffúziója, a gyengén, vagy erősebben savanyú közeg, az oxidatív viszonyok. a csíkok vastagsága és az egyes csíkok távolsága néhány cm-től cm-ig terjedhet.

54

55 oka a felszín közeli talajvíz, Szikesedés a párolgás mértéke meghaladja a csapadékét, a talaj oldható sótartalma a felszín közelében megnövekszik, a sófelhalmozódás hatására a talajkolloidok felületén kötött kationok között a nátriumionok mennyisége és aránya megnő, kedvezőtlen talajfizikai és kémiai tulajdonságok, és rossz vízáteresztés alakul ki.

56

57 Láposodás a talajképződési folyamatok speciális esete a talajképződés állandó, vagy az év nagy részében fennálló vízborítás alatt játszódik le. a víz alatt a vízi növényzet maradványai levegőtlen körülmények között bomlanak le, halmozódnak fel. a bomlástermékek alapvetően különböznek a szárazföldi bomlásterméktől, a humusztól.

58

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

A talaj szerves anyagai

A talaj szerves anyagai A talaj szerves anyagai a talajban elıfordul forduló összes szerves eredető anyagok a talaj élılényei (élı biomassza), a talajban élı növények nyek gyökérzete rzete, az elhalt növényi n nyi és állati maradványok

Részletesebben

A talajok osztályozása

A talajok osztályozása A talajok osztályozása a talajok megismerésének, tulajdonságaik sokoldalú feltárásának elıfeltétele, megkönnyíti a sokféle talaj - áttekintését, - összehasonlítását, - megkülönböztetését. rendszerbe foglaljuk

Részletesebben

Talajtan. Mirıl lesz szó: A talajok kialakulása: Talajtípus kialakulása: Fı talajtípusok Mo-on: 1. Fizikai mállás. 2.

Talajtan. Mirıl lesz szó: A talajok kialakulása: Talajtípus kialakulása: Fı talajtípusok Mo-on: 1. Fizikai mállás. 2. Talajtani ismeretek Mirıl lesz szó: A talajok kialakulása: 1. Fizikai mállás 2. Kémiai mállás 3. Biológiai talajképzıdés Talajtípus kialakulása: 1. Kızetek 2. Éghajlati tényezık 3. Domborzat 4. Növényzet

Részletesebben

Láptalajok. telkesített láptalajok

Láptalajok. telkesített láptalajok Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Láptalajok felláp síkláp telkesített láptalajok Láptalajokról általában Az ország legkisebb elterjedéső

Részletesebben

ALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

ALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A ALKALMAZOTT TALAJTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Magyarország váz, litomorf és zonális talajai 1. Váztalajok 2. Sötét színű litomorf (kőzethatású) erdőtalajok

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

HOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése

HOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése HOMOKTALAJOK Gödöllő, 2015.03.02. Szabóné Kele Gabriella Főtípusok és talajtípusok a hazai genetikai szemléletű

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

Alkalmazott talajtan IV. Histosols Anthrosols Technosols Leptosols Vertisols Fluvisols

Alkalmazott talajtan IV. Histosols Anthrosols Technosols Leptosols Vertisols Fluvisols Alkalmazott talajtan IV. Histosols Anthrosols Technosols Leptosols Vertisols Fluvisols Histosol (Szerves talajok) Szerves talaj anyag (organic material) Az alábbi két követelménybıl legalább egyet kielégít

Részletesebben

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homoktalaj, erdőtalaj, desztillált víz, 0,02 m/m %-os

Részletesebben

Két lábbal a földön. A talaj környezeti funkciói, helye a bioszférában. Dr. KOÓS Sándor. Két lábbal a földön

Két lábbal a földön. A talaj környezeti funkciói, helye a bioszférában. Dr. KOÓS Sándor. Két lábbal a földön Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Két lábbal a földön A talaj környezeti funkciói, helye a bioszférában Dr. KOÓS Sándor Föld Napja a REX Állatszigeten

Részletesebben

15. elıadás SZERVES ÜLEDÉKES KİZETEK

15. elıadás SZERVES ÜLEDÉKES KİZETEK 15. elıadás SZERVES ÜLEDÉKES KİZETEK A KİSZÉN A kıszén növényi eredető, szilárd, éghetı, fosszílis üledékes kızet. A kıszénképzıdés szakaszai: Biokémiai szénülési folyamatok: kis mélységben huminsavak

Részletesebben

Földtani alapismeretek

Földtani alapismeretek Földtani alapismeretek A Földkérget alakító hatások és eredményük A Föld felépítése és alakító hatásai A Föld folyamatai Atmoszféra Belső geoszférák A kéreg felépítése és folyamatai A mállás típusai a

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. TALAJAINK ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Talajaink minısége, elsısorban termékenysége mindig fontos kérdés volt a talajmővelı gazdálkodók, a talajjal foglalkozó szakemberek számára. A huszadik

Részletesebben

A talaj, mint természeti erőforrás adottságainak agrár-környezeti szempontú területi készletezése és jellemzése

A talaj, mint természeti erőforrás adottságainak agrár-környezeti szempontú területi készletezése és jellemzése Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet A talaj, mint természeti erőforrás adottságainak agrár-környezeti szempontú területi készletezése és jellemzése

Részletesebben

A talaj fogalma, funkciói

A talaj fogalma, funkciói A talaj fogalma, funkciói Bioszféra az ember fizikai környezete A bioszféra elemei: az atmoszféra a hidroszféra a litoszféra A bioszféra a biológiai szervezıdés legmagasabb szintje; kb. 3,5 milliárd évvel

Részletesebben

A talajok fizikai tulajdonságai II. Vízgazdálkodási jellemzık Hı- és levegıgazdálkodás

A talajok fizikai tulajdonságai II. Vízgazdálkodási jellemzık Hı- és levegıgazdálkodás A talajok fizikai tulajdonságai II. Vízgazdálkodási jellemzık Hı- és levegıgazdálkodás Vízmozgás a talajban Víz megkötése, visszatartása a talajban: Talajnedvesség egy része a szemcsék felületéhez tapadva,

Részletesebben

Talaj - talajvédelem

Talaj - talajvédelem Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,

Részletesebben

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná

Részletesebben

A TALAJ. Talajökológia, 1. előadás

A TALAJ. Talajökológia, 1. előadás A TALAJ Talaj fogalma, fontosabb tulajdonságai Talajökológia, 1. előadás A talaj jfogalma A talaj a szilárd földkéreg legfelső (pedoszféra, 5 m vastagság), laza, termékeny takarója. Háromfázisú, heterogén,

Részletesebben

Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok

Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok Mérsékelt övezet Elhelyezkedés Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok középhőmérséklete: 15-25 oc,

Részletesebben

A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI

A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI Mélylazítás célja és szükségessége Célja: a talaj fejlődési folyamatainak eredményeként vagy egyéb talajtani és agrotechnikai okokból a talaj mélyebb rétegeiben

Részletesebben

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók

Részletesebben

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE LÁPTALAJOK Olyan talajok, melyekben a lebontási folyamatok az év nagyobb részében korlátozottak, és így nagymennyiségű

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

A szikes talajok javításának története

A szikes talajok javításának története TALAJVÉDELEM A szikes talajok javításának története Az 1950-es1960 években a szikes talajú gyepek feltörése A jelen : 1985-ben még 2700 ha-n végeztek szikes talajjavítást, 1995 óta megjavított szikes talaj

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte.

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte. Bevezetés ezetés a kőzettanba 6. Üledékes kőzetek Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A hidrológiai körfolyamat elemei; beszivárgás 9.lecke Intercepció A lehulló csapadék

Részletesebben

FOGALMAK II. témakör

FOGALMAK II. témakör FOGALMAK II. témakör Magyarország elhelyezkedése a Földön: Magyarország országrészei: Magyarország az északi félgömb keleti felén, Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna medencében

Részletesebben

Talajképződés. Gruiz Katalin

Talajképződés. Gruiz Katalin Talajképződés Gruiz Katalin Talajképző tényezők A talajok képződése kőzetek felületén indul meg. Az alapkőzet egy sor fizikai, kémiai és biológiai átalakuláson megy keresztül mire a föld felszínét borító,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az öntözési rend mennyiségi, minőségi és időrendi kérdései. 38.lecke Az öntözés gyakorlati

Részletesebben

Környezetkímélı technológiák

Környezetkímélı technológiák Környezetkímélı technológiák A talajok állapotát veszélyeztetı leromlási (degradációs) folyamatok 1. Fizikai degradáció szerkezetleromlás talajtömörödés cserepesedés felszíni eliszapolódás 2. Kémiai degradáció

Részletesebben

TALAJTAN I. Cziráki László 1014.

TALAJTAN I. Cziráki László 1014. TALAJTAN I. Cziráki László 1014. A TALAJ FOGALMA A föld növények termesztésére alkalmas laza takarórétege Feltételesen megújuló erőforrás A talaj kialakulása Belső erők: Földrengés és vulkáni működés következtében

Részletesebben

A veszélyeztetés elıidézıi:

A veszélyeztetés elıidézıi: Környezetvédelem A veszélyeztetés elıidézıi: Népesség szaporodása Urbanizáció Iparosodás Ipari és városi agglomerációk kialakulása Korszerő, nagyüzemi mezıgazdasági termelés Vegyszerek fokozódó használata

Részletesebben

I. Élettelen (abiotikus) környezeti tényezők

I. Élettelen (abiotikus) környezeti tényezők Környezeti tényezők Szerkesztette: Vizkievicz András I. Élettelen (abiotikus) környezeti tényezők Talaj A földkéreg legfelső, termékeny rétege. A benne élő élőlényeket (elsősorban növényeket) látja el

Részletesebben

Fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás

Fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás Fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás Néhány tény A különbözı rendszerek egymás negentórpiájával, szabad energiájával táplálkoznak A szabad-energia a rendezettség mértékének fenntartásához kell Az ember

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

Fontos társulástani fogalmak

Fontos társulástani fogalmak Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely - térben és idıben ismétlıdik, - fajkészlete hasonló, - meghatározott termıhelyi körülmények

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban!

1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban! Ismertesse a Föld helyét a Naprendszerben! 1. A Mutassa be bolygónk fı mozgásait, ismertesse ezek földrajzi következményeit! 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit

Részletesebben

Az energia áramlása a közösségekben

Az energia áramlása a közösségekben Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements

Részletesebben

Új gyep kialakítása. 1. A talaj elıkészítése

Új gyep kialakítása. 1. A talaj elıkészítése Új gyep kialakítása 1. A talaj elıkészítése Mindenek elıtt tudnunk kell, hogy a talajokban sok millió gyommag arra vár, hogy mővelést követıen a talaj felszínére kerülve kikeljen. Ezért ne siessük el a

Részletesebben

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt

Részletesebben

Innovatív talajjavítás bioszénnel - laboratóriumtól a szabadföldi alkalmazásig

Innovatív talajjavítás bioszénnel - laboratóriumtól a szabadföldi alkalmazásig Innovatív talajjavítás bioszénnel - laboratóriumtól a szabadföldi alkalmazásig Tudományos Diákköri Kutatás Készítette Bacsárdi Szilvia, IV. évf.(bsc) Máté Rózsa, II. évf. (MSc) Témavezetők Dr. Molnár Mónika

Részletesebben

Szikes talajok javítása. Dr. Blaskó Lajos

Szikes talajok javítása. Dr. Blaskó Lajos Szikes talajok javítása Dr. Blaskó Lajos A talajjavítás fogalma Talajjavításon, azoknak az eljárásoknak az összességét értjük, amelyek a talaj termékenységét tartósan növelik valamely talajhiba kiküszöbölésével,

Részletesebben

gait k, rozzák k meg solják szembeni viselkedését, szerkezetét és a talajba került anyagok (tápanyagok, szennyezıanyagok, stb.

gait k, rozzák k meg solják szembeni viselkedését, szerkezetét és a talajba került anyagok (tápanyagok, szennyezıanyagok, stb. TALAJ KÉMIAI K TULAJDONSÁGAI A talaj kémiai k tulajdonságai gait a vízben v oldható sók k mennyisége és s minısége, a kolloidkémiai reakciók, k, a kémhatk mhatás s határozz rozzák k meg ezek befolyásolj

Részletesebben

I. Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny Feladatlap

I. Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny Feladatlap I. Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny Feladatlap Második forduló 4. feladat 2012. február. 24. 1 Kedves Versenyzık! Fontos információk a feladat végrehajtásához: A megoldásra rendelkezésetekre

Részletesebben

1. A talaj fogalma, funkciói, tulajdonságai (A)

1. A talaj fogalma, funkciói, tulajdonságai (A) Talajtan Az itt látható tematika sajnos még nem véglegesített, az oldal teljes feltöltésére jelenleg nincs lehetőségünk. Amennyiben rendelkezel olyan anyaggal, amelyet megosztanál másokkal is, küldd el

Részletesebben

A talaj mentén a száraz avarban, illetve a tőlevél-alomban terjed. Idısebb, vastag kérgő állományok átvészelhetik.

A talaj mentén a száraz avarban, illetve a tőlevél-alomban terjed. Idısebb, vastag kérgő állományok átvészelhetik. Az erdıtüzek és az idıjárás Németh Ákos Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály amirıl szó lesz A vegetációtüzek formái A vegetációtüzek keletkezésének okai Erdıtőzszezon Magyarországon Az erdıtüzeket

Részletesebben

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet Berente község talajtani viszonyai Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet VÁLTAKOZÓ AGYAG, MÁRGA ÉS HOMOK RÉTEGEK EREDETI HELYZETŰ MIOCÉN ÜLEDÉKSOR HOMOK VÁLTAKOZÓ

Részletesebben

A talaj funkciói. A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe.

A talaj funkciói. A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe. www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/talaj_tajekoztato/talaj_tajek-t.htm A talaj funkciói A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe. (a) (b) (c) Feltételesen

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek emelt szint 1021 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

Főbb talajtípusok jellemzői

Főbb talajtípusok jellemzői 6. számú melléklet Főbb talajtípusok jellemzői Barna erdőtalajok Az ebben a főtípusban egyesített talajok az erdők és a fás növényállomány által teremtett mikroklíma, a fák által termelt és évenként földre

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.

Részletesebben

ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben

ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben A könyv összefoglalja a gyümölcstermő növények környezeti igényeire vonatkozó ismereteket, segítséget nyújtva evvel az adott gyümölcsfaj számára alkalmas terület kiválasztásához,

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

A fıbb növényi tápanyagok feltáródása a talajban

A fıbb növényi tápanyagok feltáródása a talajban A fıbb növényi tápanyagok feltáródása a talajban 1.2. A fıbb növényi tápanyagok feltáródása a talajban A növények a levegıbıl és a talajból veszik fel tápanyagaikat. Növekedésükhöz és fejlıdésükhöz nélkülözhetetlen

Részletesebben

- talajtakaró további funkciói: szőr és tompít - biológiai aktivitás, élıvilág, erdık szerepe

- talajtakaró további funkciói: szőr és tompít - biológiai aktivitás, élıvilág, erdık szerepe A KARSZTVÍZ (karbonátos kızetekre jellemzı résvíz) A karszt, karsztosodás fogalma elnevezés a szlovéniai Karszt hegységbıl Lényege: olyan terület, ahol a felszíni és a felszín alatti formakincs kialakulásában

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

TALAJVÉDELEM. Talajtan, talajképződés, talajosztályozás. Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória

TALAJVÉDELEM. Talajtan, talajképződés, talajosztályozás. Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória TALAJVÉDELEM Talajtan, talajképződés, talajosztályozás 2015 Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék

Részletesebben

Faanyagok modifikációja_06

Faanyagok modifikációja_06 Faanyagok modifikációja_06 Faanyagok módosítása hıkezeléssel kémiai változások a faanyagban a hıkezelés hatására Dr. Németh Róbert, NymE Faipari Mérnöki Kar, Sopron, Faanyagtudományi Intézet, 2009. nemethr@fmk.nyme.hu

Részletesebben

Boda Erika. Budapest

Boda Erika. Budapest Geotermikus energiavagyon becslésének módszere Boda Erika Külsı konzulens: Dr.Zilahi-Sebess László Belsı konzulens: Dr. Szabó Csaba Budapest 2009.06.10 A geotermikus energiavagyon becslés során meghatározandó

Részletesebben

Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban

Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban Bevezetés A kerámia masszák folyósításkor fő cél az anyag

Részletesebben

15. GEOTECHNIKAI KONFERENCIA

15. GEOTECHNIKAI KONFERENCIA FELSZÍNMOZG NMOZGÁSOK, FÖLDCSUSZAMLÁSOK SOK MEGELİZÉSE FÚRT MÉLYSZIVM LYSZIVÁRGÓKKAL Az Ercsi, Halász sz-sori sori magaspart stabilizálása sa 2005. október 18-19, Ráckeve Elıadó: Szemesy István, Sycons

Részletesebben

Betonok. Betonkeverés hagyományos. és korszerő felfogásban ??? Új betonkeverési elvek, eljárások

Betonok. Betonkeverés hagyományos. és korszerő felfogásban ??? Új betonkeverési elvek, eljárások Betonok Betonkeverés hagyományos és korszerő felfogásban??? Új betonkeverési elvek, eljárások A beton mesterséges kı Teherátadásnál meghatározó szempontok: szemcseváz minısége (teherátadás a szemcsevázon

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai. 2011.04.16. Alsóörs

A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai. 2011.04.16. Alsóörs A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai 2011.04.16. Alsóörs A növénytermesztés során a növények tápanyagot vonnak el a talajból. A tápanyagot a nagyüzemekben műtrágyával vagy/és szerves

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

A monszun szél és éghajlat

A monszun szél és éghajlat A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1411 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 18. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Dekomponálás, detritivoria

Dekomponálás, detritivoria Dekomponálás, detritivoria Def.: azon szervezetek tevékenysége, amelyek elhalt szerves anyag feldarabolását, bontását és a mineralizáció útjára irányítását végzik. Forrásfüggvényük: dr = dt F( R), amelyből

Részletesebben

A TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐK A FELSZÍNKÖZELI KŐZET, A DOMBORZAT ÉS A TALAJ TÉNYEZŐ KOMPLEXUMOK, EGYÜTTESEK KÖLCSÖNHATÁSA

A TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐK A FELSZÍNKÖZELI KŐZET, A DOMBORZAT ÉS A TALAJ TÉNYEZŐ KOMPLEXUMOK, EGYÜTTESEK KÖLCSÖNHATÁSA A TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐK TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐK A FELSZÍNKÖZELI KŐZET, A DOMBORZAT ÉS A TALAJ tájfogalom- Bulla Béla(1947) A táj tájalkotó tényezők (szerkezet, domborzat, éghajlat, hidrológiai hálózat, természetes

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET A TALAJ HİMÉRSÉKLETE A talaj jelentısége a hımérséklet alakításában kiemelkedı: a sugárzást elnyelı és felmelegedı talaj hosszúhullámú

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Országos Vízjelzı Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 212. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302 Andrei Indrieş 1 AZ ERDÉLYI-SZIGETHEGYSÉG TERMÉSZETI PARK BEVEZETÉS A 75 000 hektáron elterülı Erdélyi Szigethegység Természeti Parkot 2003-ban nyilvánították védett területté. A Természeti Park három

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA

MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA Barta István Ügyvezető Igazgató, Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft. www.bio-genezis.hu

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A víz. Szerkesztette: Vizkievicz András

A víz. Szerkesztette: Vizkievicz András A víz Szerkesztette: Vizkievicz András 1. A talajban, mint talajoldat, ami lehet: kapillárisvíz (növények által felvehetı víz), abszorbciós víz (talajkolloidok felületén megkötött víz, növények számára

Részletesebben

Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László

Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Megújuló energiatermelés hazai lehetőségei Kiváló biomassza- és földhőtermelés

Részletesebben

Nedves közepes szélességek formacsoportjai

Nedves közepes szélességek formacsoportjai Nedves közepes szélességek formacsoportjai A sarkkör és a 43-45 földrajzi szélességek között helyezkedik el. Felszínfejlődés korábban: 1. Pleisztocén hideg periódus felszínfejlődése: fagy okozta aprózódás

Részletesebben

A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban

A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban Az agrár környezetvédelemben rejl megújuló energiaforrások A biogáz a jöv egyik megújuló energiaforrása Mosonmagyaróvár, 2003. február 25. Dr. Schmidt

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2005. október 24., 14:00

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2005. október 24., 14:00 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 24. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2005. október 24., 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

7. Az éghajlat és a természeti zónák

7. Az éghajlat és a természeti zónák 7. Az éghajlat és a természeti zónák A környezeti tényezık közül az éghajlati tényezık azok, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolják a talajok, a növényzet és a növényi produktivitás földrajzi eloszlására.

Részletesebben

Vetésforgóvetésváltás

Vetésforgóvetésváltás Vetésforgóvetésváltás Növényi sorrend változatok I. Klasszikus vetésforgó: a növénytermesztés olyan tervszerő rendszere, amelyben a növények összetétele és aránya hosszabb idıre állandó, a növényeket térben

Részletesebben

A SZEGEDI FEHÉR-TÓ SZIKES ÜLEDÉKEINEK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI TULAJDONSÁGAI

A SZEGEDI FEHÉR-TÓ SZIKES ÜLEDÉKEINEK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI TULAJDONSÁGAI Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Ásványtani, Geokémiai és Kızettani Tanszék PhD értekezés A SZEGEDI FEHÉR-TÓ SZIKES ÜLEDÉKEINEK KÖRNYEZET-

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben