TALAJTAN I. Cziráki László 1014.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TALAJTAN I. Cziráki László 1014."

Gusztáv Orsós
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 TALAJTAN I. Cziráki László 1014.

2 A TALAJ FOGALMA A föld növények termesztésére alkalmas laza takarórétege Feltételesen megújuló erőforrás

3 A talaj kialakulása Belső erők: Földrengés és vulkáni működés következtében Süllyedés, kiemelkedés Külső erők: Víz Szél Jég A talaj évmilliók alatt alakul ki.

4 A kialakulás fizikai színtere az aprózódás Víz, hőmérséklet változás(fagy) és szél következménye A kőzetek kémiai összetétele nem változik

5 A kialakulás kémiai színtere a mállás A folyamat irányítója a víz és a hőmérséklet Oxidáció, oldódás megy végbe A kémiai összetevők is megváltoznak

6 A kialakulás biológiai színtere az élőlények megjelenése Alacsony rendű szervezetek megtelepedése Szerves anyag felhalmozódás Humusz képződés Magasabb rendű szervezetek megtelepedése Humusz: a talaj szerves anyaga

Szerves anyag felhalmozódás Humusz képződés Magasabb

7 A talaj kialakulás egyéb tényezői Földtani tényezők Domborzat Éghajlat Élővilág Az idő Emberi tevékenység

8 Földtani tényezők Közvetlen tényezők: Kéregmozgás következtében kiemelkedés és süllyedés által kialakulnak a szárazföldek Közvetett tényezők: A vulkáni tevékenység hatására kialakulnak a talajképző kőzetek

kialakulnak a szárazföldek Közvetett tényezők: A

9 A domborzat Fogalma: a szilárd kéreg függőleges tagozódása Megszabja a természetes növénytakarót Durva tagozódás: hegyvidék, dombság Finom tagozódás: néhány cm-es szintkülönbség

10 Az éghajlat A különböző éghajlatokon különböző talajok alakulnak ki

11 Az élővilág A legösszetettebb talajképző tényező Ásványik lebontása Szerves anyagok képződése Humusz kialakulása

12 BIOLÓGIAI TALAJKÉPZŐDÉS

13 Az idő A kialakuláshoz évmilliók szükségesek Abszulút kor: a ténylegesen eltelt idő Relatív kor: az azonos abszulút idöben lévő talaj más kialakulási szakaszban van

14 Az emberi tevékenység Termőképesség növelése Termőképesség csökkenés Elsavanyodás, szerves anyag mennyiségének csökkenése

15 A talaj kőzetei A kőzet fogalma: Ásványtársulás, a földkéreg nagytömegű anyaga Magmás kőzetek Üledékes kőzetek Átalakult kőzetek

16 Magmás kőzetek (Dunántúli- és Északi középhegység) Magas SiO 2 tartalmú kőzetek Savanyú magmás kőzet: 65%-nál több szilicium dioxid tartalmú (gránit, riolit) Bázikus magmás kőzet: 50%-nál kevesebb SiO 2 bazalt Átmeneti magmás kőzetek 50-65% SiO 2 (andezit, trachit)

dioxid tartalmú (gránit, riolit) Bázikus magmás kőzet: 50%-nál

17 Mélységi és kiömlési magmás kőzetek kialakulása

18 Üledékes kőzetek Kőzettörmelékből származnak Gleccserek, víz, szél szállította és rakta le Lösz, futóhomok, homok, kavics agyag Hazánk talajainak 98%-a üledékes kőzetből alakult ki

19 A kőzet aprózódása

20 Üledékes kőzet

21 Törmelék és mállási termék szállítása

22 Kőzettéválás eredményeként létrejött homokkő

23 A talajképződés szempontjából fontos ásványok Szilikátok: kálium és kalcium forrás Agyagásványok: kolloidok, víz és ionok megkötése Oxidok, hidroxidok Karbonátok: jó talajszerkezet kialakulása, savanyodás megakadályozása Szulfátok, szulfidok Foszfátok: a talaj fő foszfor forrásai

24 Talajtan II.

25 A talaj tulajdonságai Fizikai tulajdonságok Kémiai tulajdonságok

26 A talaj fizikai tulajdonságai Mechanikai összetétel: Kavics, kő: 2 mm-nél nagyobb, jelenlétük káros Durva homok: a vizet nem tartja meg, szétesik, nincs szerkezete, max 20% Finom homok: vizet kissé tartja, hamar szétesik, max: 60%

27 Laza szerkezetű, homokos talaj

28 Mechanikai összetétel Iszap: Víztartó képessége jó, a vizet lassan vezeti Kicsi a hézagtérfogat, a hajszálgyökerek nehezen hatolnak közé Kedvező aránya a talajban 40%

29 Rossz szerkezetű, iszapos talaj

31 Mechanikai összetétel Agyag Vízgazdálkodási tulajdonságai szélsőségesek A vizet lassan vezeti, de sokáig megtartja A hézagtérfogata kicsi, alig van közte levegő Nélkülözhetetlen talajalkotó

32 Kötött, agyagos talaj

33 Vizes agyagtalaj

34 Száraz agyagtalaj

35 A talaj szöveti összetétele Leiszapolható rész: Agyag Iszap Vázrész: Az agyagon és iszapon felüli rész

36 A talajok csoportosítása szöveti összetételük alapján Homoktalajok Vályog talajok Agyagtalajok Közöttük sokféle átmenet lehet

38 A talaj kötöttsége Fogalma: a talaj művelő eszközökkel szembeni ellenállása Mértékegysége: Arany-féle kötöttségi szám (100 g légszáraz talaj vízfelvevő képessége) A humusztartalom nagymértékben befolyásolja a kötöttséget

40 A talajok pórustérfogata

42 A talaj szerkezete Fogalma: a talajalkotók nagysága, alakja és térbeli elhelyezkedése Nem állandótulajdonság: Befolyásolja: Talajművelés Trágyázás Mész bevitel

43 A szerkezet alak szerint lehet: Köbös (szemcsés, diós, nagy diós) Hasábos (hasábos oszlopos) Lemezszerű (leveles, lemezes)

44 A morzsás szerkezetű talaj A legideálisabb forma Belsejében víz és levegő is van A morzsák nem megfelelő műveléssel könnyen tönkretehetők

45 Túl nedves, nem művelhető talaj

46 Morzsás, nyirkos művelhető talaj

47 Száraz, porosodó talaj

48 Cserepesedés elporosított talajon (esőstressz)

49 Rögös talaj Kedvezőtlen szerkezet A belseje tömör Sok a levegő és víz

50 Rögös talaj

52 A talaj víztartalma Szabad víz Gravitációs víz Kapilláris víz Talajvíz Kötött víz Ásványok, vagy talajkolloidok kötik meg Egy része hasznosítható ( hidratációs víz 0,5-1 MPa)

53 A talaj vízgazdálkodása Vízkapacitás: az a vízmennyiség amit a talaj a gravitációval szemben vissza tud tartani Hasznos víz: amit a növény fel tud venni Holt víz: amit a növény már nem tud felvenni

54 A talaj levegőgazdálkodása Légkapacitás: az a levegőmennyiség, amely a vízkapacitásig vízzel telített talajban található Kedvező víz: levegő arány 70:30 Talaj tömörödés: a talaj tömötté, levegőtlenné válik, megfelelő talajműveléssel meg kell szüntetni

55 A talaj hőgazdálkodása A felmelegedés függ: a sugárzás erősségétől (talaj fekvése) a talaj víztartalmától: több víz = lassabb felmelegedés a talaj kötöttségétől: kötöttebb talaj nehezebben melegszik fel a talaj színétől: sötétebb talaj több hőt vesz fel Vetni csak a vetési mélységben a csírázási hőmérsékletet elérő talajba szabad.

56 A talaj kémiai tulajdonságai Talaj kolloidok: Szervetlen: agyag Szerves: humusz A talaj kémhatása: Kedvező a semleges kémhatás (Ph 7) Ha savanyú akkor rossz a talaj szerkezete, a növények nem tudják felvenni a tápanyagokat A savanyúság meszezéssel, a talaj szerves anyagának (humusz) növelésével javítható

57 ph <4,5 erősen savanyú 4,5-5,5 savanyú 5,5-6,8 gyengén savanyú 6,8-7,2 közömbös 7,2-8,5 gyengén lúgos 8,5-9,0 lúgos >9,0 erősen lúgos

58 A savanyú talajt jól viselő növények Szója Burgonya Répa Repce napraforgó

59 A talaj biológiai tulajdonságai A talaj élőlényei Humusz A talaj termékenysége

60 A talaj élőlényei Építők (autotróf): szerves anyagot építenek Lebontók (heterotróf): szerves anyagot bontanak A szerves anyag termelődés és lebontás egyensúlyban van

61 A NÖVÉNYEK ÉS ÁLLATOK HATÁSA A TALAJRA Növényzet: fizikai (erózió, kiszáradás elleni védelem, morzsalékos talajszerkezet) biológiai (talajérés, humifikáció elősegítése) Állatok: talajlazítás (járatokkal) szellőzöttség javítása táplálkozás, ürülék biológiai mállás elősegítése pusztulásuk tápanyagtartalom növelése HEFOP

62 A humusz szerves talajkolloid Mennyisége 3-6%, nem állandó Javítja a talaj szerkezetét A tápanyag-szolgáltató képességet növeli Legfontosabb feladat a humuszegyensúly fenntartása

63 A humusz formái Tápláló humusz: könnyen bomló szerves anyagokból áll, tápanyagot szolgáltat Tartós humusz: nehezen és lassan bomlik, javítja a talaj szerkezetét Aktív humusz: a talaj morzsalékosságát alakítja, hiányában csak álmorzsa jön létre

64 A talaj termékenysége

Talaj termékenysége A talajok termékenysége azt jelenti, hogy a talaj képes ellátni a növényeket a vegetációs idő alatt vízzel és oldott tápanyagokkal.

65 Talaj termékenysége A talajok termékenysége azt jelenti, hogy a talaj képes ellátni a növényeket a vegetációs idő alatt vízzel és oldott tápanyagokkal. A talajnak ez a tulajdonsága különbözteti meg a talajt más természeti képződménytől. A talajnak van: Természetes- Befolyásolt természetes- Nagymértékben befolyásolt, vagy kultúrtermékenysége

66 Talajtermékenység tényezői A növény és a környezeti tényezők éghajlat időjárás növényvédelem (környezetvédelem) talajvédelem (erózió, defláció) A növény tápanyagfelvételét befolyásoló tényezők talajművelés trágyázás talajjavítás öntözés

67 Talaj típusok Váztalajok: fiatal képződmények Köves, sziklás Kavicsos Futóhomok és jellegtelen homok Gyengén humuszos

68 Talaj típusok Kőzethatású talajok: kedvező PH, magas humusztartalom, sekély termőréteg jellemzi Redzina talaj Humuszkarbonát talaj

69 Talaj típusok Barna erdőtalajok: erdőségek alatt jött létre, a bomló avar szervesanyagának bomlásával Agyagbemosódásos erdőtalaj

70 Talaj típusok Cserjoznom (fekete föld) talajok: fűtakaró alatt alakultak ki, a legjobb talajok

71 Talaj típusok Szikes talajok: nem jól művelhetők Réti talajok Láptalajok

Hasonló dokumentumok

Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok

Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok www.geo.u-szeged.hu/~andi Magyarország talajainak főtípusai Váztalajok Kõzethatású talajok Barnaerdõtalajok Mezõségi talajok