A talajok fizikai tulajdonságai I. Szín. Fizikai féleség (textúra, szövet) Szerkezet Térfogattömeg Sőrőség Pórustérfogat Kötöttség

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A talajok fizikai tulajdonságai I. Szín. Fizikai féleség (textúra, szövet) Szerkezet Térfogattömeg Sőrőség Pórustérfogat Kötöttség"

Szebasztián Pap
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 A talajok fizikai tulajdonságai I. Szín Fizikai féleség (textúra, szövet) Szerkezet Térfogattömeg Sőrőség Pórustérfogat Kötöttség

2 A talaj színe Munsell skála HUE 10YR A HUE megadja, hogy mely alapszínek keveréke az adott szín. A VALUE a színkeverék sötétségére vonatkozik A CHROMA a színkeverék telítettségére vonatkozik (tompa szürkétıl - a telített színig) Pl. a 10YR6/3 a jellemzı lösz szín, a 10YR3/2 a jellemzı mezıségi A szín.

3 A talaj szemcseösszetétele A talaj szilárd fázisában a különbözı nagyságú ásványi szemcsék mennyisége ill. aránya döntıen befolyásolja a talaj fizikai és kémiai tulajdonságait. A szemcsék méret szerinti csoportosítására több javaslat született. Legelfogadottabb a Nemzetközi Talajtani Társaság által is használt Atterberg-féle osztályozás.

4 Szemcseméret osztályok Földesrész

5 Szemcseösszetétel meghatározása Mechanikai elemeknek azokat az elemi szemcséket nevezzük, melyeket anyagi sajátságaik megváltoztatása nélkül már nem tudunk tovább bontani. Mechanikai összetétel v. textúra: A mértékadó szemcsefrakciók tömeg%-ban kifejezett mennyisége. Elvi alapja: Stokes törvény. (Az ülepítéses vizsgálatok alapja, hogy nyugvó folyadékban a különbözı mérető és sőrőségő szilárd részecskék ülepedési sebessége különbözı.) (Stef. Tk oldal)

6 Mechanikai összetétel vizsgálata ülepítéses módszerrel Fizikai féleség (textúra, szövet) Agyag % Por % Homok %

7 A fizikai talajféleség (textúra) meghatározása háromszög diagrammal Pl. 10 % homok 35 % agyag 55 % por <0,002 mm 0,002-0,05 mm 0,05-2 mm

8 Szemcseösszetételi görbe típusok A kutatófúrás helye: a rétegek jelzése és mélysége a = honmok, kavics e = iszap, agyag b = durva-, középszemő homok f = agyag c = középszemő homok g = agyagmárga d = közép-, finomszemő homok SZEMCSEÖSSZETÉTELI GÖRBE Az abscissán leolvasott szemcsenagyságnál kisebb szemcsék mennyisége az egész anyag súlyszázalékában 100 % % agyag iszap kızetliszt finomhomok aprószemő homok középszemő homok durva homok murva kavics mm 0 % g f e d c b a % mm szemcseátmérı (mm) 52 ábra Szemcseösszetételi görbetípusok (E. Schultze és H. Muhs nyomán)

9 Talajszerkezet kialakulása Elsıdleges halmazok ~ koagulumok (talaj koll. részei koagulumokká állnak össze) Másodlagos halmazok ~ mikroaggregátumok: a talaj vázrészeit a kolloid rendszerek összetapasztják (iszapolási eljárások) Harmadlagos halmazok ~ aggregátumok: fizikai hatásokra (gyökerek, fagyhatás, talajmővelı eszközök)

10 Talajszerkezet Talajszerkezet kialakulásakor az elemi szemcsék szerkezeti elemekké állnak össze. A mechanikai összetétellel ellentétben a talajszerkezet : változó talajtulajdonság (porosodás, tömörödés). A 0,002 mm nagyobb szemcsék képezik a szerkezeti egységek vázát, az ennél kisebb mérető részecskék pedig a vázrészek összeragasztásában vesznek részt.

11 Morfológiai szerkezet Szerkezet nélküli talaj: egyedi szerkezet: elemi szemcsék lazán illeszkednek (homok talajok, gleccser hordalék) törési szerkezet: a talaj csak nagyobb nyomásra esik szét a törés által meghat. elemekre > csak talajtörmelék (tömıdött talajok esetén) Szerkezetes talaj: Morfológiai szerkezet: szerkezeti egységek alakja, fejlettsége alapján Agronómiai szerkezet: különbözı nagyságú aggregátumok egymáshoz viszonyított aránya alapján

12 Morfológiai szerkezet típusai I. morzsás szemcsés diós hasábos oszlopos lemezes

13 Morfológiai szerkezet típusai II. morzsás szemcsés diós hasábos

14 Morfológiai szerkezet típusai III. Oszlopos szerkezet (pl. szolonyec B szintje

15 Agronómiai szerkezet 10 mm < :rög 10 0,25 mm: morzsa 0,25 mm >: por. Legelınyösebb: 1 3 mm közötti morzsás szerkezet. A jó szerkezető talajokban az 1 mm-nél nagyobb morzsák dominálnak, a leromlott szerkezetőekben pedig magasabb a por ill. a rög frakció aránya.

16 Pórusviszonyok a talajban Pórus: A szerkezeti elemek és az elemi szemcsék közti tér. Pórustérfogat ~ porozitás (P): egységnyi térfogatban a szilárd részek által be nem töltött tér (térfogat százalékban). P= (1-Ts/Fs) *100, (ahol Ts: talaj térfogat tömege, Fs: talaj sőrősége). Porozitás a talajban % között változik, optimális ha a P %. Láptalajok esetében a P>70%.

17 Térfogattömeg: Egységnyi térfogatú, bolygatatlan talaj tömege (g/cm 3 ). Talajok jellemzı Ts értéke: 1,1-1,6 g/cm 3. Talaj sőrősége: Egységnyi térfogatú, teljesen tömörített talaj tömege (g/cm 3 ). (Talajok átlagos sőrősége (Fs): 2,65 g/cm 3 ).

18 Sekera: fontos a különbözı mérető hézagok aránya 30 µm< pórusok: a talaj levegızését biztosítják 3 30 µm: talaj vízgazd., vízvezetés, víztartó kép. 3 µm > :mikroflóra megtelepedése Kedvezõ: 1: 1: 1 arány!

Hasonló dokumentumok

Talaj- és talajvízvédelem előadás III. A talajszerkezet kialakulása, a talajszerkezet degradációja, a talajművelés talajdegradációs hatásai

Talaj- és talajvízvédelem előadás III. A talajszerkezet kialakulása, a talajszerkezet degradációja, a talajművelés talajdegradációs hatásai A talajok többségének jellegzetes szerkezete, struktúrája van