Bevezetés a talajtanba II. Talajképzı tényezık Elıadás

Átírás

1 Bevezetés a talajtanba II. Talajképzı tényezık Elıadás

2 Dokucsajev ( ) óta.. Öt talajképzı tényezıt különítünk el: földtani, éghajlati, domborzati, biológiai, és a talajok kora (idı) Emberi tevékenység (módosító tényezı)

3 Földtani tényezı Aktív földtani tényezık: Kiemelkedések (nı a relief energia -> erózió, megváltozott sugárzás viszonyok ) Süllyedés (erısödik a talajvíz hatás -> hidromorf talajok, megindul a feltöltıdés -> lejtıhordalék talajok Talajvíz viszonyok (talajvíz mélysége (réti, lápos talajok) és kémiai összetétele (szikes talajok))

4 Földtani tényezı A talajképzıdés nyersanyagát a kızetek szolgáltatják Passzív földtani tényezık Kızet fizikai tulajdonságai (tömör, laza, szemcsézettsége, repedezettsége ) Kızet ásványi összetétele (megszabja a mállás során felszabaduló anyagok mennyiségét és összetételét, amelyek a talaj jellemzı alkotóelemeivé válnak)

5 Az ásványok társulásai a kızetek. Keletkezésük alapján: Magmás kızetek: Föld mélyében nagy hımérsékleten izzó és folyékony magmának a felszín alatti, vagy a felszín közeli lehőlése útján megszilárdult anyaga. Üledékes kızetek: anyaga vízbıl, vagy levegıbıl leülepedett szemcsék halmaza. Átalakult kızetek: a magmás, vagy üledékes kızetek anyagából képzıdtek a kızetanyagnak nagy nyomás, és nagy hımérséklet hatására bekövetkezett változása folytán.

6 Luvisol (BET) gneiszen és homokon

7 Éghajlat Az egyes éghajlati elemeket külön kell vizsgálni: csapadék, hımérséklet, szél.

8

9 Csapadék A felszínre érkezı víz mennyisége és formája a párolgással együtt megszabja a talaj vízháztartását Hatással van a mállási folyamatok irányára és intenzitására Hatása döntı a kilúgozási folyamatok indulásában Meghatározza a talajon élı növénytakarót és a talajban élı mikroszervezetek életét. A száraz és nedves periódusok váltakozásának fontos szerepe van a szervesanyag lebomlás és a humusz felépülés arányában

10 Talajdegradáció

11 Az évi csap. Mennyiség Magyarországon mm között változik

12 Hımérséklet Hımérséklet bef. a talajban játszódó biológiai, fizikai és kémiai folyamatok sebességét. Megszabja, hogy a Talajon milyen növényzet él A növények által termelt szervesanyag milyen ütemben bomlik le a mikroszervezetek tevékenysége következményeként (forró, nedves égh. kedvez a baktérium tevékenységnek -> erıs a szervesanyag lebomlás)

13 Az elnyelt energia mennyisége függ a talaj felszín színe, minısége, nedvesség tartalma Fajhı (adott anyag 1 g mennyiségének hımérsékletét 1 Kelvinnel növelı energia mennyiség Joule-ban) heves talajok: homok talaj hideg talajok: kötött agyag talajok

14 A talaj hımérsékletének éves változása Magyarországon (felsı 10 m)

15 Hımérsékletet jellemezzük az évi középhımérséklettel (Mo o C között változik)

16 Hımérsékletet jellemezzük a napsütéses órák számával (Mo és 2100 között változik)

17 Szélviszonyok Párolgás fokozása Defláció (homok talajok, láptalajok, vegetáció szegény kora tavaszi idıszakban csernozjomok)

18 Domborzat I. Elemei közvetve érvényesülnek az éghajlati tényezık és földtani tényezık hatásának módosításában Zónákon belül a domborzati különbség intrazonális talajfoltokat eredményez

19 Makrorelief kialakítja a szintvonalakkal párhuzamosan a talajok függıleges zonalitásának rendszerét (pl. Kárpátok: m ABET, m podzolos BET, m közethatású talajok, 1500 felett köves sziklás váztalajok)

20 Domborzat II. Kitettség Lejtı alakja Lejtı meredeksége

21

22 Biológiai tényezı Azon hatások, amelyek a talajon és a talajban lakó élılények tevékenysége következtében jutnak érvényre (közvetlenül, vagy közvetve a termelt anyagok által).

23 Biológiai tényezı Sokáig a talaj termékenységet egyetlen tényezıvel azonosították: humusz képzıdés. Ma már köztudott, a talajok kialakításában az élılények szerepe nem korlátozódik a szerves anyag felépítésére és bontására. A talaj szervetlen alkotórészeire éppúgy hatnak, mint a szervesre. A talajon élı növények és talajlakó állatok nem csak fizikai, hanem kémiai változásokat idéznek elı.

24 Makroflóra Gyökerek mechanikai, fizikai hatása -> aprózódás, szerkezet képzıdés Gyökerek környezetükben szerves savakat választanak ki Elhalt növényi maradvány szervesanyagot jelent a humusz képzıdéshez -> hatással van a talaj víz és tápanyag gazdálkodására Avartakaró savanyítja a felszínt -> erdıs vegetáció alatt a szervesanyag lebontásban a gombáké a fı szerep Füves vegetáció alatt bakteriális lebontás dominál.

25 Mikroflóra Baktériumok/gombák szerepe jelentıs a cellulóz bontásban (a lebontásban résztvevı mikroorganizmusok összetétele kémhatás függı: savanyú ph ->pl. Aspergillus és Penicillium gombák, semleges/lúgos ph -> baktériumok) Légköri nitrogén megkötése pl. a pillangós növények gyökerével szimbiózisban élı Rhizóbium baktérium

26 Mikroflóra Gyökér gomba szimbiózis: mikorrhiza (görögül: gombás gyökér) (növényi tápanyag felvételre alkalmas felület, mely segíti a gazda növény tápanyag felvételét)

27 Mikrofauna Mikrofauna: Protozoák (ostorosok, csillósok), nematódák (fonalférgek): a talajfelszínhez közel, a bomló növényi maradványok környezetében találhatók, baktériumokkal táplálkoznak, szerepük fontos a talaj baktériumszám egyensúlyának fenntartásában. Fonalféreg

28 Mezofauna Meozofauna: Collembolák (ugróvillások), Oribatidák (páncélos atkák) Páncélos atka

29 Collembola Hypergasturoidea Entomobryinae Isotomoidea Sminthurididoidea

30 Makrofauna Férgek, ízeltlábúak szerepe a szervesanyag aprózásában van -> elıkészítik a szervesanyagot a humifikációra. Gerincesek (vakondok, ürge, pocok, hörcsög): a talaj anyagát keverik, járataik (krotovina) szerep fontos a talaj víz- és levegı gazdálkodásában, szellızésében.

31 Csernozjom talaj krotovinákkal

32 A földigiliszták szerepe a talaj életében Szerves anyagok átalakítása növények számára hasznosítható formába Stabil járatrendszerek kialakítása (gyökérnövekedés, infiltráció) Szerves-ásványi alkotórészek keverésével stabil agyag-humusz komplexek képzése (szerkezeti stabilitás) A talajt állandó lazításukkal kedvezı állapotúvá alakítják A savanyú talajok kémhatását növelik (mészmirigyek) Javítják a talaj fizikai, kémiai tulajdonságait (mechanikai ellenállás) A talaj mikroorganizmusai számára kedvezı életfeltételek kialakítása A földigiliszták bélcsatornájában a talaj átalakuláson megy keresztül és tápanyagokban gazdagabbá válik

33 Idı

34 A talajok kora Abszolút kor Nagy különbség a Föld övezeti között: sarki övezet terület a jég visszahúzódását követıen indult meg a talaj képzıdés, míg az egyenlítı vidékén évmilliók álltak rendelkezésre a talaj képzıdésre. Radioaktív kormeghatározás, a talaj szervesanyagának 14 C- izotópos vizsgálatával. Relatív kor Ugyanazon idı alatt elért különbözı fejlıdési állapot -> a talajok relatív kora. A különbözı talajképzı tényezık összhatása ugyanazon idı alatt egyszerőbb és összetettebb talajok kialakulásához vezet. Tehát ugyanazon abszolút korú talajok fejlıdési állapotában különbség mutatkozhat. (~a talajképzıdés sebessége)

35 Emberi tevékenység