Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési

Átírás

1 A Forró övezet

2 Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná meg. Ezt szoláris éghajlati övezetességnek nevezzük, ami azt jelzi, hogy csak a Nap sugárzása szabja meg az éghajlati feltételeket.

3 A Föld változatos felszíne nagymértékben módosítja ezt a rendszert. A szárazföldek és a tengerek szabálytalan elhelyezkedése, a domborzati viszonyok, a szelek és a tengeráramlások alakító-módosító hatására jött létre a valódi éghajlati övezetesség.

4

5 A trópusi éghajlati övezet az Egyenlítő térségében, a Ráktérítő és a Baktérítő között alakult ki, ahol a legtöbb napfény éri a felszínt. Itt a legmagasabb az átlaghőmérséklet a sok napsütés miatt. A csapadék mennyisége azonban nagyon különböző.

6 Vannak vidékek, ahol a legbujább növényzet alakult ki az egész Földön a sok eső miatt, máshol viszont szinte élettelen a táj, mert egész évben szinte semmi eső sem esik.

7 Közvetlenül az Egyenlítő mentén alakult ki az egyenlítői éghajlat, ahol egész évben bőséges csapadék hull. Buja őserdők és bővizű folyók jellemzik a területet. A gazdag növényvilág miatt ezt a területet a Föld tüdejének is nevezik.

8 Az Egyenlítő mentét egyetlen, forró, csapadékos évszak jellemzi. Egész évben meleg van. Ez a dús, szinte áthatolhatatlan esőerdők vidéke. Az erdőben magas a páratartalom is, ezért fullasztó hőség uralkodik itt egész nap. Minden nap időjárása egyforma. Délelőtt szinte az elviselhetetlenségig felmelegszik a levegő.

9

10 A meleg, páradús levegő felszáll, felhő képződik. Kora délután elered az eső, és zápor kíséretében megöntözi a növényeket. Emiatt a mindennapos esők övének is nevezik a területet.

11 Az Egyenlítő vidékének esőerdei a világ legsűrűbb erdei. A legváltozatosabb növényvilággal büszkélkedhet. A fák óriásira nőnek, időnként az ötven métert is meghaladják.

12 Törzsükre és ágaikra kúszónövények kapaszkodnak. Minden növény egyre feljebb törekszik, a napsütés felé. Az aljnövényzet elég gyér, mert ide már nem is jut napsütés. A fák lombkoronája szinte minden fényt elnyel.

13

14 A lombok változatos állatvilágnak adnak otthon. Az ágak között majmok ugrálnak, a levegőt tarka papagájok hasítják, az üregekben mérges pókok tanyáznak. Rengeteg rovar és egyéb apró állat lakja ezeket az erdőket.

15 A mindennapos esők övét az Egyenlítőtől északi és déli irányban távolodva felváltja a szavanna éghajlat, ahol a nedves és száraz évszakok követik egymást. A szavanna a nagy szafarik területe, itt él például a zebra, az antilop és a zsiráf is. A csapadék mennyiségétől függően a fás szavannát a füves szavanna váltja fel, mely végül átmenet képez a sivatagba.

16

17

18

19

20

21 Nagyjából a tizedik és a huszadik szélességi fok körül találjuk a szavannákat. Itt már kevesebb csapadék hullik, a növényzet is más jellegű. A nyári esők övének is nevezzük, mert két évszakot különböztetünk meg ezen a vidéken: a száraz, meleg telet, és a csapadékos, meleg nyarat.

22 Egész évben meleg van, de eső csak nyáron esik. Minél jobban távolodunk az Egyenlítőtől, ez a csapadék annál kevesebb.

23 A térítők mentén találhatjuk Földünk legszárazabb területeit. Hatalmas, végeláthatatlan sivatagok jelzik, hogy itt szinte sosem esik az eső. Vannak vidékek, ahol évekig egyetlen csepp eső sem esik.

24

25 Egész évben nagy a forróság nappal, éjszaka viszont gyakran a fagypontig is lehűlhet a levegő, mert felhő nem takarja az eget és a levegő páratartalma is minimális, ezért a meleg akadálytalanul távozhat a talaj közeléből a légkör magasabb rétegeibe. A napi hőingás tehát nagyon nagy.

26

27 A sivatagok jellemzően a Ráktérítő és a Baktérítő mentén alakultak ki. Ezeken a területeken akár több évig sem esik az eső. A túlélést a zöldellő oázisok jelentik.

28

29