1-2 Füves puszta (sztyepp,préri)
|
|
- Éva Pap
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A REGIONÁLIS KLIMATOLÓGIA FOGALMA, TUDOMÁNYRENDSZERTANI HELYE A FÖLD ÉGHAJLATI KÉPE A regionális klimatológia fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében. A meteorológia résztudománya a klimatológia, melyen belül sajátos területként különül el a regionális klimatológia. Első művelője: Hérodotosz. Klimatológia a légkör fizikai állapotjelzőinek egy adott földrajzi térben hosszabb időszak alatt egymással és a többi környezeti elemmel kölcsönhatásban változó rendszerét vizsgálja. A regionális klimatológiában a vizsgált földrajzi tér (klímazóna, kontinens, régió) szerepe kiemelkedő. A vizsgált terület méretét természetföldrajzi alapon jelöli ki (a Great Plains, a Párizsi-medence stb. éghajlata) Több évtizedes adatsorok elemzése alapján leírja a vizsgált terület klímájának jellegzetességeit (az átlagok mellett az adott területre jellemző szélsőségeket is figyelembe veszi). Vizsgálja, hogy az éghajlatot kialakító tényezők melyike hogyan hat a terület klímájára. Módszereit tekintve kezdetben (a 20. század elejéig) a tisztán leíró jelleg dominált (pl.: Herodotosz, Ibn Ruszta, Ghardizi). Később egyre inkább elterjedtek a különböző klímaindexek, amelyek a egyes éghajlati elemek (napsugárzás, hőmérséklet, csapadék) törzsértékeinek eltérései alapján jellemezték az egyes területek éghajlatát. Általában figyelembe veszik az éghajlat által közvetlenül meghatározott egyéb környezeti elemek (növényzet, talaj) jellemzőit is (W. Köppen, Dokucsajev). Próbálkozások történtek genetikus alapú felosztások készítésére is (Pl.: Flohn, Aliszov) Ezek az egyes területek légcirkulációban elfoglalt helyzetéből adódó uralkodó légtömegpípusok segítségével jellemzik a vizsgált területek éghajlatát. Az éghajlatot kialakító tényezők hatása a klímarégiók kialakulására Az éghajlatot alakító tényezők közül elsődleges a Nap rövidhullámú sugárzása, amely az éghajlati rendszer energia forrása. Ennek mennyiségét elsődlegesen a földrajzi szélesség (szoláris éghajlati övek) határozza meg az éghajlat övezetes elrendeződése: éghajlati övezetek. A sugárzási energia hasznosulását a sugárzást felfogó felszín fizikai tulajdonságai, főképp anyaga (pl.: szf./tenger) hat. meg. A zonális elrendeződéshez képest jelentős eltérések ún. éghajlati azonalitások alakulnak ki. Az azonalitások legerősebben a hőmérséklet területi elrendeződésében mutatkoznak meg. Elsődleges fontosságú éghajlatmódositó tényező még a tszfm. És a domborzati forma, melyek a hőháztartás és a csapadék befolyásolása révén hatnak. Másodlagos éghajlatmódosító tényezőként hat a légcirkuláció és a tengeráramlások rendje. A fenti tényezők különböző mértékű, erős, vagy gyenge megnyílvánulása és kombinálódása hozza létre az éghajlat alaptípusait. Ezek a típusok a következők:
2 A napsugarak hajlásszögéhez igazodó szoláris forró, mérsékeltövi és sarkvidéki éghajlatok Az egyes területek tengerhez viszonyított távolságának és a tenger/szárazföld eltérő hőgazdálkodásának függvényeként létrejövő óceáni (maritim) és szárazföldi (kontinentális) éghajlatok. A tengerszint feletti magasság változásának hatása az alföldi és hegyvidéki éghajlattípusok kialakulásában jut kifejezésre. A nedvességellátottság eltérései hozzák létre a száraz (arid) és nedves (humid) éghjlattípusokat. A hőmérséklet és csapadék minimumok és maximumok alapján évszakok nélküli (1 évszakú), 2-3- és 4 évszakú éghajlatok jelölhetők ki. Az elkülönítés a szoláris éghajlati övezeteknél a nap cirkumpolaritása és zenitállása alapján; a hegyvidéki típusnál a tengerszint feletti magasság szerint, míg az évszakos klímatípusoknál az évszakok száma szerint történik. Az óceáni/szárazföldi és a nedves/száraz éghajlattípusok elkülönítésére számszerű formulák állnak rendelkezésre. Az óceánok és szárazföldek jelentősen eltérő hőgazdálkodása jelentősen eltérő hőmérséklet mentet idéz elő. A napi és éves felmelegedés mértéke az óceánokon jóval csekélyebb, kicsi a hőingás, míg a szárazföldekre az erősebb felmelegedés és lehűlés miatt szélsőségesebb hőingás jellemző. Az ingás mértéke mellett annak időbeli lefutása is eltér: a szárazföldön az alacsony és magas napállás után viszonylag gyorsan, kb. 1 hónapon belül beáll a hőmérséklet minimuma, ill. maximuma. A hőmérséklet évi közepes ingása ( T) a szárazföldön (Turgaj, Kazahsztán) és a tenger felszín (Atlanti-óceán) felett
3 A tengeren ezzel szemben a felmelegedés kb. 2, a lehűlés kb. 3 hónappal követi a legmagasabb és a legalacsonyabb napállást, a felmelegedés tehát valamelyest gyorsabb, mint a lehűlés a szárazföldhöz képes, de mindkét esetben késik, a tenger kb. 2x fajhőjéből adódó lassabb felmelegedése és lehűlése miatt. A lassabb felmelegedés és lehűlés miatt az óceáni éghajlatot hűvös tavasz és enyhe/meleg ősz jellemzi. A kontinentalitás mértékének meghatározására Gorczyski dolgozott ki empírikus formulát. Eredeti formája: K=1,7 A/sinφ -20,4 [%] ahol K a kontinentalitási index %-ban kifejezve, A a hőmérséklet évi közepes ingása, a földrajzi szélesség. Mivel sinφ az Egyenlítőn =0, a képletet átdolgozták, hogy az egyenlítői területekre is használható legyen: K=1,7 A/sin(φ+10) - 14 [%] A formulát úgy állították fel, hogy a legkontinentálisabbnak tekintett Verhojanszkra ad 100%- ot, az Atlati-óceán partvidékére 0-10%-ot hoz. Magyarországon Szombathely 30%, Nyíregyháza 38%-os értéket mutat. Az éghajlat ariditása, vagy humiditása azt fejezi ki, hogy az adott területen több, vagy kevesebb csapadék hullik, mint amennyi az ottani éghajlati feltételek mellett el tud párologni (potenciális evapotranspiráció=pet); azaz csapadék többlet, vagy hiány jellemző a területre. Ezt úgy határozhatjuk meg, hogy az évi átlagos csapadékmennyiségből (Cs) kivonjuk a PET Értékét. Ez az ún. klimatikus vízmérleg. Ha Cs<PET arid (száraz) éghajlat Ha Cs>PET humid (nedves) égh. Ha Cs PET az arid és humid közötti átmeneti égh. Az ariditás mértékének meghatározására különféle ún. ariditási indexek is rendelkezésre állnak. Ezek a csapadék és vagy közvetlenül a párolgás, vagy közvetve valamilyen azt meghatározó éghajlati paraméter (pl.: hőmérséklet, sugárzási energia, stb.) hányadosai. A Péczely által alkalmazott H ariditási index az éves csapadékmennyiséget (Cs) a sugárzási egyenleget (Es) és a párolgásra fordított ún. látens hőmennyiséget (L) veszi figyelembe: H=Es/L Cs Ha H>1, akkor: Cs<PET arid (száraz) éghajlat Ha H<1, akkor: Cs>PET humid (nedves) égh. Ha H 1, akkor: Cs PET az arid és humid közötti átmeneti égh.
4 Az ariditási index területi képe a Földön Az ariditás mértéke meghatározza, hogy az adott területen milyen növénytársulások alakulhatnak ki: H értéke Növényzet <1/3 tundra 1/3-1 erdő 1-2 Füves puszta (sztyepp,préri) 2-3 félsivatag >3 sivatag A H=1 ariditási index az előbbiekből következően eltérő hőmérsékleti és sugárzás viszonyok mellett is kialakulhat. A táblázatból látható, hogy arid éghajlat a kevés besugárzásban részesülő sarkkörön túli területeken is létrejöhet. Magyarország a H=1 határ közelében van (E s =1760 Mjm -2, Cs=700mm) a Dunántúlon és hgeinkben H 0,8-0,9; az Alföldön H 1,3-1,5.
5 A H=1-hez tartozó különböző csapadék sugárzási egyenleg értékek: Es (Mjm-2) Cs (mm) Mivel a párolgás mértéke a hőmérséklettől függ közvetlenül, ezért W. Köppen, Szeljanyinov, De Martonne és Thornthwaite is e két könnyen mérhető meteorológiai elem segítségével igyekezett meghatározni az ariditás mértékét. Köppen szerint egy terület arid, ha Cs<2 (t+14) ezen belül sivatagi, ha Cs<t+14 (Cs=évi csapadékmennyiség cm-ben, t= évi középhőmérséklet C). Szeljanyinov egy az agrometeorológiai elemzésekben gyakran használt ún. hidrotermikus koefficienst hozott létre: HTK=ΣCs/ Σt 10 Ahol ΣCs a vegetációs periódus csapadékösszege, Σt ezen időszak átlaghőmérséklete.
6 De Martonne és Thornthwaite rendszerében a következő ariditási és humiditási kategóriákat különítette el: De Martonne Thornthwaite A= Cs/(t+10) A= 1,65 [Cs/(t+12,2) ]10/9 A= 5-10 arid A= <16 arid (sivatagi) szemiarid szemiarid (füves puszta) szubhumid szubhumid (szavanna) humid humid (erdő) >60 hiperhumid >128 szuperhumid (esőerdő) A SUGÁRZÁSI ÉS HŐMÉRSÉKLETI ÖVEZETESSÉG FÖLDI RENDJE A csillagászatilag lehetséges sugárzás évi mennyisége a pólusoktól az egyenlítő felé növekszik ( a növekedés a közt a legerősebb. Az Egyenlítőn a csillagászatilag lehetséges besugárzás mennyisége 2,5-szerese a pólusokon jellemzőnek. A Csillagászatilag lehetséges energia bevétel havi mennyisége az Egyenlítőn a legegyenletesebb, a sarkok felé nő az ingása. Ez alapvető hatással van a hőmérsékletjárásra is. A felszínen mérhető sugárzás mennyiségét a felhőzet jelentősen módosítja egyes övezetekben. A legtöbb besugárzásban az év nagy részében derült térítöi területek részesülnek, ennél kevesebb a besugárzás a nagyobbrészt felhős egyenlítői területeken. A besugárzás mennyisége a térítők felől az pólusok felé jelentős mértékben csökken. A monszunterületeken nyáron ugyancsak jelentősen csökken a besugárzás mértéke.
7 A földfelszínen mért besugárzás évi átlagos összege A pólusoktól az egyenlítő felé a tényleges besugárzás mennyiségével párhuzamosan a hőmérséklet is emelkedik, időbeli változékonysága (a hőm. évi közepes ingása) csökken. Az évi közepes ingás a sarkvidéki területeken eléri a 30 C-ot, az Egyenlítő környékén ezzel szemben alig 2-3 C a leghidegebb és legmelegebb hónap középhőmérsékletének különbsége. Ahol az ingás<15 C Egyenletes hőm. járású (izoterm) terület (egyenlítői ter). Azonos szélességi kör mentén a tenger felettihez képest és a kontinensek belsejében 2-3 évi közepes ingás mérhető a szf. és tenger jelentősen eltérő hőgazdálkodása miatt. Az óceáni és kontinentális éghajlati területek közt a határt a hőmérséklet 15 C-nál nagyobb évi közepes ingása alapján húzhatjuk meg. Ahol, az ingás<30 C szélsőségesen kontinentális ter. (szf. belseje, K-Szibéria:60 C), és a sarkvidékeken.
8 Földünkön az évi középhőmérséklet +27 C (térítői területek, Szahara India) és -10 C (Kanadaiszigetvilág, Grönland, É-Szibéria, Antarktisz) közt mozog. A legmelegebb (Július/Január) hónap középhőmérséklete C (Pampák, Kalahári, ÉNy Ausztrália, Szahara, Közép- és Belső-Ázsia) és 10 C -(É-i félteke sarkvidéki területe), 0 C (Antarktisz) közt mozog.
9 A leghidegebb hónap (január/július) középhőmérséklete C (Antarktisz) és C (É-i félteke sarkvidéki területe, absz. min.: Verhojanszki katlan) és C (térítők) között mozog. Az évi középhőm. A legmelegebb és a leghidegebb hónap középhőmérsék-lete alapján jelölhetők ki Földünk termikus klímaövei.
10
11 A HIGRIKUS ÖVEZETESSÉG (A LÉGNEDVESSÉG, FELHŐZET, CSAPADÉK ÖVEZETESSÉGE) Páranyomás/abszolút nedvességtartam: Földünk légköre 98%-ban vízgőz alakjában t vizet tartalmaz. Ennek 99%-a a troposzférában fordul elő. Mivel a levegő párabefogadó képessége a hőmérséklettel együtt nő, a légnedvesség, felhőzet és csapadék is részben a hőmérséklethez igazodó övezetes elrendeződésű. A légkör vízkészletének 53 %-a a +-20 közt, a trópusi területek légterében van. A tól a pólusok felé eső területekre már csak 1%-a jut a légkör teljes vízkészletének. A légköri vízmennyiség általánosságban tehát az Egyenlítő felől a pólusok felé csökken. Az általános képtől azonban jelentős eltérések is kialakulnak a trópusi, sivatagi, szf.-i és a meleg, vagy hideg tengeráramlásoktól befolyásolt éghajlatú területeken. A magasabb hőmérséklet okozta erősebb párolgás miatt a trópusi övezetben a szf. felett egész évben magasabb a légnedvesség mint az azonos szélességen fekvő tenger felett. Különösen igaz ez a K-i partok mentén futó meleg tengeráramlások esetében, míg a nyugati partok mentén elhelyezkedő hideg áramlatok a partokon a légnedvesség csökkenését idézik elő. A szárazföldek belső területein télen, az erős lehűlés miatt a vízkészlet a talajban tárolódik, a légnedvesség kicsi. Nyáron, ezeken a területeken a magas hőmérséklet okozta erős párolgás, a
12 nyári esőzések és a növényzet által megnövelt párologtató felület jelentősen növeli a légkör víztartamát, ezért télen alacsonyabb, nyáron magasabb páratartam jellemzi őket, mint az azonos szélességen fekvő tengerfelszín feletti légkört. A trópusi szubtrópusi sivatagokban az uralkodó leszálló légmozgások, a magas hőmérséklet és a talaj kicsiny vízkészletének hatására a nedvesség teljes egésze elpárolog, de ez is csak kis légnedvességet alakíthat ki. Relatív nedvességtartam: Mivel a levegő párabefogadó képessége a hőmérséklettel párhuzamosan nő, a relatív nedvességtartam ezzel ellentétesen változik az év folyamán. A légkör általános cirkulációja is befolyásolja: felszálló légmozgású területeken (ITCZ, mérs. övi ciklonok fronrendszerei) magas, leszálló légmozgású területeken (térítők, kontinensek belsejében télen kialak. termikus anticiklonok) alacsony. Az Egyenlítő környékén (felszálló légmozgás, erős párolgás) 85% körüli max. A térítők környékén (leszálló légmozgás, magas hőm.) ~50% min. É/D-i mérsékelt övezetben (alacsonyabb hőm., nagy páranyomás, viszonylag sok csapadék) 85%-körüli max. Sarkvidékeken (kis páranyomás, de alacsony hőm.) közepes (75-80%) értékek. Kontinensek belsejében télen az anticiklonokban kialak. leszálló légmozgás, nyáron az igen kis páranyomás miatt viszonylag alacsony (<75%). Felhőzet: Kialakításában a légcirkuláció, a monszun szélrendszerek, a hőmérséklet, páranyomás és relativ nedvességtartam meghatározó övezetes elrendeződés. Egyenlítő: légmozgások, magas hőm.+ nagy légnedv. maximum. Térítők: magas hőm. de alacsony légnedv.+ légmozg. minimum. Mérsékelt öv: magas légnedv.+ mérs. övi ciklonok frontjai mentén légmozgások maximum. DE: kontinensek belső medence területein alacsony légnedv. + légmozg. minimum. Sarkvidéki területek: télen anticikolonokban légmozg. + alacsony légnedv. minimum; nyáron, magasabb légnedv. + a peremeken a behatoló mérs. övi ciklonok frontjai mentén légmozgások maximum. Óceánok felett mindig nagyobb a felhőzöttség, mint a szomszédos szárazföldek felett.
13 Csapadék: A csapadék övezetes elrendeződésének kialakításában a légcirkoláció, monszun, a domborzat légnedvesség és felhőzet együttes hatása érvényesül. Egyenlítői területek (+-10 ): nagy légnedv. +felhőzet, légmozgások az ITCZ miatt max. csap. Térítők vidéke: Legkevésbé felhős területek a légmozgások miatt min. csap. Mérsékelt övezet: nagy légnedv. + felhőzet, légmozgások a mérs. övi ciklonok frontjai mentén max. csap.
14 DE: kontinensek belső medence területein alacsony légnedv. + légmozg. minimum. Sarkvidéki területek: kis légnedv. a termikus anticiklonokban légmozgások miatt min. csap. Földünk legszárazabb területei! Földünkön az össz. csapadék ~48%-a a Trópusi övezetben hullik. A mérsékelt övezetre szintén ~ 48%-a jut. A sarkkörön túli területekre így alig 4%- marad. Földi átlagban 1005mm csapadék hullik évente. A 250mm/év-nél kisebb csapadékú trópusi sivatagi, szélsőségesen kontinentális éghajlatú belső medence és sarkvidéki területek foglalják el bolygónk 19%-át. Ugyanakkor, 1000mm-nél nagyobb a csapadék éves mennyisége az egyenlítői, monszun és óceáni éghajlatú területeken, amelyek Földünk 44%-át foglalják el. A passzát és a mérsékelt övi Nyugati szelek zónájában az uralkodó szelekre merőleges hg.-ek (Nyugati Ghátok (Ind.), Parti- hg(é-am.), Skandináv-hg. Andok) jelentős pozitív anomáliábnan részesülnek.
Dr. Lakotár Katalin. A Föld éghajlatai
Dr. Lakotár Katalin A Föld éghajlatai Az éghajlatot alakító tényezők a) Elsődleges tényezők: napsugárzás hőenergia eloszlása a földrajzi szélességhez igazodik éghajlati zonalitás felszín anyagi összetétele
RészletesebbenAz éghajlati övezetesség
Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenTrewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves
Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos
RészletesebbenKONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin
KONTINENSEK ÉGHAJLATA Dr. Lakotár Katalin AFRIKA Légnyomás és cirkulációs viszonyok -magas nyomású zóna nyáron 38. szélességig, télen 33-ig É-on, 31-ig nyáron, 27-ig télen a D-i félgömbön felszínközeli
RészletesebbenÁltalános klimatológia gyakorlat
Általános klimatológia gyakorlat Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2009. április 2. Általános klimatológia gyakorlat III. Házi feladat. Természetes állapotban
RészletesebbenNégy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok
Mérsékelt övezet Elhelyezkedés Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok középhőmérséklete: 15-25 oc,
RészletesebbenA monszun szél és éghajlat
A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer
Részletesebben4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba
4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág
RészletesebbenTantárgy neve. Éghajlattan I-II.
Tantárgy neve Éghajlattan I-II. Tantárgy kódja FDB1301; FDB1302 Meghirdetés féléve 1-2 Kreditpont 3-3 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős
RészletesebbenDr. Lakotár Katalin. Európa éghajlata
Dr. Lakotár Katalin Európa éghajlata A déli meleg és az északi hideg áramlások találkozása a ciklonpályák mentén Európa éghajlatát meghatározó tényezők - kontinens helyzete, fekvése kiterjedése K-Ny-i
RészletesebbenA térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13
Előszó 9 TÉRKÉPI ISMERETEK A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK A Világegyetem 14 A Nap 15 A Nap körül keringő égitestek 16 A Hold 17 A Föld és mozgásai
RészletesebbenHa a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési
A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná
RészletesebbenAz általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin
Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (H) A LÉGKÖR ÁLTALÁNOS CIRKULÁCIÓJA Sümeghy Zoltán sumeghy@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani
RészletesebbenSzakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul
FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens
Részletesebbenóra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6
Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék
RészletesebbenÉGHAJLATVÁLTOZÁS : A VÁRHATÓ HATÁSOK MAGYARORSZÁGON, REGIONÁLIS SPECIFIKUMOKKAL KEHOP KLÍMASTRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS : A VÁRHATÓ HATÁSOK MAGYARORSZÁGON, REGIONÁLIS SPECIFIKUMOKKAL KEHOP-1.2.0-15-2016-00001 KLÍMASTRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ MÓDSZERTAN- ÉS KAPACITÁSFEJLESZTÉS, VALAMINT SZEMLÉLETFORMÁLÁS
RészletesebbenOsztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály
Osztá lyozóvizsga te ma ti ka 7. osztály Tankönyv: Földrajz 7. Mozaik Kiadó 1. A földtörténet eseményei 2. Afrika természet- és társadalomföldrajza 3. Ausztrália természet- és társadalomföldrajza 4. Óceánia
RészletesebbenFDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: 2015. október 20, december 8 Javítási lehetőség: 2016. január Ajánlott irodalom:
Tantárgyi követelmények 2015-16 I. félév BSc: Kollokviummal záródó tárgy: Nappali tagozat: FDB1302, Éghajlattan II. jegymegajánló dolgozatok: 2015. október 20, december 8 kollokvium: 2016. január és február.
RészletesebbenA víz helye és szerepe a leíró éghajlat-osztályozási módszerekben*
A víz helye és szerepe a leíró éghajlat-osztályozási módszerekben* Ács Ferenc ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék * Meghívott előadás az Apáczai Nyári Akadémián, Újvidék, 2017
Részletesebben: Éghajlattan I., FDB1301, KVB hét: I. dolgozat
Tantárgy megnevezése: Éghajlattan I., FDB1301, KVB2003 A tantárgy felelőse: Dr. Tar Károly Heti óraszám: 2+0 a kredit értéke: 3 A számonkérés módja: gyakorlati jegy Elsajátítandó ismeretek 1. hét A meteorológia
RészletesebbenA domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások
A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások Dr. Gombos Béla SZENT ISTVÁN EGYETEM Agrár- és Gazdaságtudományi Kar MMT Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése
RészletesebbenGBN312E Magyarország éghajlata előadás
GBN312E Magyarország éghajlata előadás (1) AZ ÉGHAJLATOK OSZTÁLYOZÁSA Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan Földtudományi BSc (2008) Oktatók: 0.
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
RészletesebbenÉGHAJLAT. Északi oldal
ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A
RészletesebbenÁzsia éghajlata. Dr. Lakotár Katalin
Ázsia éghajlata Dr. Lakotár Katalin Fekvése, helyzete -É-D-i kiterjedése: Dsz. 10 (Timor), Ész. 81 Szevernaja Zemlja, ~10.000km -K-Ny-i kiterjedése: Kh. 26 (Baba-fok Törökorsz.), Kh. 171 Gyezsnyov-fok
RészletesebbenAZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET A TALAJ HİMÉRSÉKLETE A talaj jelentısége a hımérséklet alakításában kiemelkedı: a sugárzást elnyelı és felmelegedı talaj hosszúhullámú
RészletesebbenMagyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin
Magyarország éghajlata Dr. Lakotár Katalin Magyarország három éghajlati terület határán: időjárását a keleti kontinentális, a nyugati óceáni, a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja - évi középhőmérséklet:
RészletesebbenA földrajzi övezetesség (Az éghajlati övek)
A földrajzi övezetesség (Az éghajlati övek) Éghajlat alakító tényezők Éghajlati övek kialakulása főbb okai: A Nap sugárzó energiája és a földrajzi szélesség. A földfelszín anyaga A domborzat és a tengerszint
Részletesebben1. csoport. Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Havi középhőmérséklet ( C) Havi csapadékmennyiség (mm)
1. csoport 2. Vizsgáld meg a táblázatban lévő hőmérsékleti és csapadékértékeket! Végezd el a számításokat és válaszolj a kérdésekre! Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Havi középhőmérséklet
RészletesebbenA 2016-os év értékelése éghajlati szempontból
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT A 2016-os év értékelése éghajlati szempontból Lakatos Mónika, Hoffmann Lilla, Kircsi Andrea Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Alapítva: 1870 WMO előzetes
RészletesebbenVÁZLATOK. XXXVI. A mérsékelt éghajlati övezet A MÉRSÉKELT ÖVEZET
VÁZLATOK XXXVI. A mérsékelt éghajlati övezet A MÉRSÉKELT ÖVEZET Általános jellemzők: Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 o C között mozog Évi közepes hőingása:
RészletesebbenÉGHAJLATI ÉS FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG
A földrajzi övezetesség kialakulása 7 légköri elem: napsütés, hőmérséklet, légnyomás, szél, páratartalom, felhőzet, csapadék Fogalmak: idő: a 7 légköri elem pillanatnyi állapota időjárás: a 7 légköri elem
RészletesebbenPOKK PÉTER LÁNG GYÖRGY
POKK PÉTER LÁNG GYÖRGY Földrajz munkafüzet 7. osztályosoknak Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1. A trópustól a jégvilágig Mérési napló Időjárási megfigyelések A napsugarak hajlásszöge
RészletesebbenAz állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során
Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az
RészletesebbenSugárzási törvények: 1. Planck tv.: E = f (λ -5,T) 2. Wien tv.: λ max = 2897 / T (eltolódási tv.) 3. Stefan-Boltzmann tv.: E=σ*T 4
Sugárzási törvények: 1. Planck tv.: E = f (λ -5,T) 2. Wien tv.: λ max = 2897 / T (eltolódási tv.) 3. Stefan-Boltzmann tv.: E=σ*T 4 Egyes bolygók felszíni hőmérsékletei sugárzásmérések (a spektrum enregiaeloszlása
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenAZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL A légnyomás A földfelszín eltérı mértékő felmelegedése a felszín feletti légkörben légnyomás-különbségeket hoz létre.
RészletesebbenAz aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés)
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudumányi Kar Környezettudományi Intézet Agrometeorológiai Intézeti Tanszék Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága
RészletesebbenFELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus
RészletesebbenA leíró éghajlat-osztályozás születése, fejlődése és jelene*
A leíró éghajlat-osztályozás születése, fejlődése és jelene* Ács Ferenc ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék * Meghívott előadás az Apáczai Nyári Akadémián, Újvidék, 2013 július
RészletesebbenA debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása
1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenREGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1
Regionális klímamodellezés az Országos Meteorológiai Szolgálatnál HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező
RészletesebbenFÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Földrajz emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 13. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT A. helyszín: Elv:
RészletesebbenMagyarország éghajlata. Klimatológia gyakorlat ıszi félév
Magyarország éghajlata Klimatológia gyakorlat 2016. ıszi félév Vázlat Napfénytartam Hımérséklet Csapadék Relatív nedvesség Légnyomás Szél Éghajlati osztályozás Bevezetés Földrajzi szélesség különbség:
RészletesebbenAz éghajlatváltozás és következményei hazánkban. Szalai Sándor, Lakatos Mónika (OMSZ)
Az éghajlatváltozás és következményei hazánkban Szalai Sándor, Lakatos Mónika (OMSZ) Szalai.sandor@mkk.szie.hu Anomália az 1981-2010-es átlgahoz viszonyítva Éves középhőmérsékletek alakulása 1901-től Magyarországon
RészletesebbenFÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Földrajz középszint 1912 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2019. május 17. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a javításhoz Ha egy feladatnak olyan
RészletesebbenEURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA
EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA Általános adatok Területe: 10,5 millió km2 Lakosság: kb. 725 millió (2003) Legmagasabb pont: 5633 m, M. Elbrusz (Kaukázus), Mont Blanc (4807) Legalacsonyabb pont: Volga delta,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebbenfia) A trópusi monszunok területén: légáramlás irányára hegyvonulatok Madagaszkár ( mm) Hawaii ( mm) Mont Waialeale 12.
(2) Légáramlások (+ orográfia fia) A trópusi monszunok területén: légáramlás irányára hegyvonulatok Madagaszkár (2000 300-500 mm) Hawaii (4000 500 mm) Mont Waialeale 12.000 mm/év kiugróan csapadékos és
RészletesebbenBARTHOLY JUDIT. Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék Budapest
Klíma ügye(in)k 2017 2017. május 25. Budapest Nemzeti Közszolgálati Egyetem ********************************************************************************************************** Változó éghajlat,
RészletesebbenÉghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges id szak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás
Éghajlat, klíma Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja WMO def.: az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenEURÓPA ÉGHAJLATA I. Az Európa éghajlatát meghatározó tényezők a kontinens helyzete, fekvése és ennek éghajlati következményei. Kiterjedése: K-Ny-i irányban ~11 000km (Nyh. 31, Azori-szk.-Kh. 67, Ural;
RészletesebbenHogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok,
Hogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok, tillit) eloszlása Ősmaradványok mennyisége, eloszlása δ 18O
RészletesebbenÉghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás
Éghajlat, klíma Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja WMO def.: az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága
RészletesebbenNyári napforduló napja (VI. 21.) A Nap merőleges delelésének helye:
A földrajzi övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek A szoláris, azaz a Nap sugárzása által meghatározott éghajlati övezetek kialakulásának csillagászati okai vannak. A gömb/geoid alakú Földet
RészletesebbenFeladatlap. Feladatlap száma Elért pontszám
Concursul Multidisciplinar BOLYAI FARKAS Tantárgyverseny, Concursul pe ţară al liceelor cu predare în limba maghiară Magyar tannyelvű középiskolák országos vetélkedője Concursul de geografie Teleki Sámuel
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI CSAPADÉK STABILIZOTÓP-
A MAGYARORSZÁGI CSAPADÉK STABILIZOTÓP- ÖSSZETÉTELE ÉS EREDETE Czuppon György, Bottyán Emese, Haszpra László, Weidinger Tamás, Kármán Krisztina MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet czuppon@geochem.hu
RészletesebbenIdőjárási ismeretek 9. osztály
Időjárási ismeretek 9. osztály 4. óra AZ ÁLTALÁNOS LÉGKÖRZÉS A légkörben minden mindennel összefügg! Az elmúlt órákon megismerkedtünk az időjárási elemekkel, valamint azzal, hogy a Nap sugárzása hogyan
RészletesebbenA felhőzet hatása a Föld felszíni sugárzási egyenlegére*
A felhőzet hatása a Föld felszíni sugárzási egyenlegére* Ács Ferenc ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék *Meghívott előadás az Apáczai Nyári Akadémián, Újvidék, 2017 július 10-14
RészletesebbenA FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG
A FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG A SZOLÁRIS ÉS A VALÓDI ÉGHAJLATI ÖVEZETESSÉG A szoláris, azaz a Nap sugárzása által meghatározott éghajlati övezetek kialakulásának csillagászati okai vannak: A gömb alakú Földet
RészletesebbenÁltalános földi vízkörzés. Dr. Lakotár Katalin
Általános földi vízkörzés Dr. Lakotár Katalin Óceánok: fontos szerepűek a földi éghajlat irányításában hőszállítás az Egyenlítőtől a sarkok felé hőszállítás nélkül bolygónk legnagyobb része túl hideg lenne
RészletesebbenKircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita
Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály MMT és a MHT együttes előadóülése Budapest, 2019. március 7. Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita Az évi középhőmérséklet
RészletesebbenAz energia áramlása a közösségekben
Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements
RészletesebbenKovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport
Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport 2012. március 21. Klímaváltozás - miről fecseg a felszín és miről
RészletesebbenÉghajlat Napfénytartam Szél
Éghajlat Magyarország éghajlata nagyon változékony. Viszonylag kis területe és sík felszíne ellenére az országon belül az időjárásban jelentős különbségek fordulhatnak elő. A változékonyság egyik fő oka
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Bevezetés, alapfogalmak, a légkör jellemzői, összetétele, kapcsolat más szférákkal Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán
RészletesebbenA légkör mint erőforrás és kockázat
A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt
RészletesebbenArday Istvan - R6zsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ I. MUSZAKIKIAD6, BUDAPEST
Arday Istvan - R6zsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ I. A közepiskolak 9. evfolyama szamara MUSZAKIKIAD6, BUDAPEST KÖRNYEZEl'ÜNK ABRAzOLAsA 7 A földrajzi környezet es abrazolasa 7 A termeszeti es a földrajzi
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM I. Tesztfeladatok Egyszerű
RészletesebbenAFRIKA FÖLDRAJZI FEKVÉSE EGYENLÍTŐHÖZ VISZONYÍTVA KEZDŐ HOSSZÚSÁGI KÖRHÖZ VISZONYÍTVA LEGÉSZAKIBB PONTJA LEGDÉLIBB PONTJA PARTVONALÁNAK SAJÁTOSSÁGAI
Afrika AFRIKA FÖLDRAJZI FEKVÉSE EGYENLÍTŐHÖZ VISZONYÍTVA KEZDŐ HOSSZÚSÁGI KÖRHÖZ VISZONYÍTVA LEGÉSZAKIBB PONTJA LEGDÉLIBB PONTJA PARTVONALÁNAK SAJÁTOSSÁGAI AFRIKA TK.18/1 Tk. : a kontinens helyzete és
RészletesebbenMETEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár
METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA
RészletesebbenA magyaróvári és néhány térségbeli éghajlati idősor elemzése
A magyaróvári és néhány térségbeli éghajlati idősor elemzése Készítette: Perlai Katalin Környezettan alapszakos, Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Dr. Weidinger Tamás 2012.06.20. Szakdolgozat
RészletesebbenIdőjárási ismeretek 9. osztály
Időjárási ismeretek 9. osztály 6. óra A MONSZUN SZÉLRENDSZER HELYI IDŐJÁRÁSI JELENSÉGEK: - HELYI SZELEK - ZIVATAROK A monszun szélrendszer A mérsékelt övezeti ciklonok és időjárási frontok megismerése
RészletesebbenA légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás
A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől
RészletesebbenTérinformatikai elemzések. A Klimatológusok csoport beszámolója
Térinformatikai elemzések A Klimatológusok csoport beszámolója A klimatológusok: Fatér Gábor Péntek Tamás Szűcs Eszter Ultmann Zita Júlia Zumkó Tamás Sávos ütemterv tevékenység hét 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
RészletesebbenA BIOFIZIKAI ÉGHAJLAT-OSZTÁLYOZÁSOK ALKALMAZÁSA MAGYARORSZÁGON. Ács Ferenc, Breuer Hajnalka, Skarbit Nóra, Szelepcsényi Zoltán
A BIOFIZIKAI ÉGHAJLAT-OSZTÁLYOZÁSOK ALKALMAZÁSA MAGYARORSZÁGON Ács Ferenc, Breuer Hajnalka, Skarbit Nóra, Szelepcsényi Zoltán ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék e-mail: acs@caesar.elte.hu
RészletesebbenA debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai
A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai Bíróné Kircsi Andrea László Elemér Debreceni Egyetem UHI workshop Budapest, 2013.09.24. Mi a városklíma? Mezoléptékű klimatikus jelenség Mérhető,
RészletesebbenAZ ÁLTALÁNOS LÉGKÖRZÉS
AZ ÁLTALÁNOS LÉGKÖRZÉS Általános légkörzés: Az egész Földre kiterjedő légköri áramlási rendszerek együttese (WMO definíció). A légkör és az óceánok mozgásának fenntartásához szükséges energiát a Nap elektromágneses
RészletesebbenBioklimatikus övezetek. Bioklimatické pásma
Bioklimatikus övezetek Bioklimatické pásma Az egyenlítőtől való távolság függvényében a Föld felszínén a növény- és állatvilág horizontális tagolódása figyelhető meg. Ennek alapvető oka az eltérő klimatikus
RészletesebbenA MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN
A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Mika János 1, Wantuchné Dobi Ildikó 2, Nagy Zoltán 2, Pajtókné Tari Ilona 1 1 Eszterházy Károly Főiskola, 2 Országos Meteorológiai Szolgálat,
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
RészletesebbenA METEOROLÓGIA OKTATÁSA ÉS KUTATÁSA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TURIZMUS ÉS FÖLDRAJZTUDOMÁNYI INTÉZETÉBEN. Tar Károly
A METEOROLÓGIA OKTATÁSA ÉS KUTATÁSA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TURIZMUS ÉS FÖLDRAJZTUDOMÁNYI INTÉZETÉBEN Tar Károly Nyíregyházi Főiskola Turizmus és Földrajztudományi Intézet, 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/b.
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenVáltozó éghajlat, szélsőségek
Változó éghajlat, szélsőségek BARTHOLY JUDIT Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék Budapest Vázlat A közelmúlt detektált változásai Jövőbeli tendenciák és várható következmények Időjárási
RészletesebbenFÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Földrajz emelt szint 1413 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 14. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT a) Csak a helyes sorrend
RészletesebbenTELEPHELY BIZTONSÁGI JELENTÉS
MVM Paks II. Zrt. TELEPHELY BIZTONSÁGI JELENTÉS II. KÖTET 3. FEJEZET METEOROLÓGIA 2016.10.18. TARTALOMJEGYZÉK 3. Meteorológia... 16 3.1. Körzeti éghajlati viszonyok... 16 3.2. Helyi meteorológiai viszonyok...
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTermészetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Versenyző
RészletesebbenA transznacionális vízgazdálkodás támogatása, a CarpatClim adatbázis. Bihari Zita Éghajlati Osztály, OMSZ
A transznacionális vízgazdálkodás támogatása, a CarpatClim adatbázis Bihari Zita Éghajlati Osztály, OMSZ A CarpatClim adatbázis A Kárpát-régió éghajlatának részletes idő- és térbeli vizsgálatára alkalmas
RészletesebbenA Föld pályája a Nap körül. A világ országai. A Föld megvilágítása. A sinus és cosinus függvények. A Föld megvilágítása I. A Föld megvilágítása II.
Föld pályája a ap körül TVSZI TL TVSZ PJEGYELŐSG Márc. 21. világ országai P TLI PFORULÓ ec. 21. YÁRI PFORULÓ Jún. 22. ŐSZ YÁR ŐSZI PJEGYELŐSG Szept. 23. sinus és cosinus függvények III. Föld megvilágítása
RészletesebbenNEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK GLOBÁLIS CÉLOK
Klímaváltozás: NEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK GLOBÁLIS CÉLOK Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Bevezetés Edward Lorenz: Az éghajlat az, amire számítunk, az időjárás az, ami bekövetkezik.
RészletesebbenFÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Földrajz középszint 0512 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 25. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM 1. összetevő 1. FELADAT a) 1. Chicago 2. Washington
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben