Technológiai módszeregyüttes, az optimális biotechnológiához tartozó paraméterek: KABA, Kutricamajor
|
|
- Zoltán Németh
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Technológiai módszeregyüttes, az optimális biotechnológiához tartozó paraméterek: KABA, Kutricamajor TECHNOLÓGIAI MÓDSZEREGYÜTTES, AZ OPTIMÁLIS BIOTECHNOLÓGIÁHOZ TARTOZÓ PARAMÉTEREK: KABA, KUTRICAMAJOR BEVEZETÉS A TERÜLET ÁLLAPOT FELMÉRÉSE LABORATÓRIUMI KÍSÉRLETEK A TECHNOLÓGIA-TERVEZÉSHEZ AZ ALKALMAZANDÓ TECHNOLÓGIAEGYÜTTES TERVE Talajvízkezelés Bioventilláció A felszíni talajréteg kezelése AZ INTEGRÁLT TECHNOLÓGIAEGYÜTTES MEGVALÓSÍTÁSA A TECHNOLÓGIAMONITORING SORÁN ALKALMAZOTT INTEGRÁLT MÓDSZEREGYÜTTES A TECHNOLÓGIAMONITORING EREDMÉNYEI ÉS INTEGRÁLT INTERPRETÁCIÓJUK A talajvíz kezelésének eredménye A háromfázisú talaj kezelése bioventillációval, a kiszívott levegı analízise A talaj szilárd fázisában lejátszódó változások követése AZ INTEGRÁLT TECHNOLÓGIAEGYÜTTES ÉRTÉKELÉSE, ÖSSZEFOGLALÁS SWOT elemzés Kaba Kutricamajorban alkalmazott kombinált technológiára és a technológiamonitoringra
2 1. Bevezetés A demonstrációs területünkön több éves biodegradálható szennyezettséget azonosítottunk a talaj szilárd és vízfázisában. A talajökoszisztéma adaptálódott a szennyezıanyaghoz, ennek alapján a választott megoldás: természetes biodegradáció intenzifikálása (ENA, in situ bioremediáció). A modellterület Kaba, Kutricamajor korábban mezıgazdasági üzemanyagtöltı állomás, ahol mind a talaj, mind a talajvíz nagymértékben szennyezett, nem nagy kiterjedésben. A természetes lebontási folyamatok intenzifikálásának lehetıségét vizsgáltuk a területen egy komplex remediációs technológiát alkalmazó szabadföldi kísérletben, melyet egy olyan esettanulmánynak szánunk, ahol az ökomérnöki szemlélet végigvonul a felmérés, az elıkísérletek, a technológia tervezése, kivitelezése és monitoringja során. A szennyezıanyag vegyes, dízelolaj és motorolaj keveréke, heterogén eloszlású. A talaj is heterogén, a terület nagy része változó vastagságú feltöltés. A szennyezıanyag biodegradálható, a terület talajának mikroflórája adaptálódott, amint azt a laboratóriumi kísérletek eredményei bizonyították. A területen folyó természetes biodegradáció intenzifikálására komplex technológiaegyüttest terveztünk és alkalmaztunk. A talajvíz ex situ fizikai-kezelésével párhuzamosan talajlevegı-elszívással mőködı in situ bioventillációt alkalmaztunk a talaj felszín alatti telítetlen zónájának kezelésére. A technológia részletes leírása és vezetése Megaterra jelentésében található. Kaba Kutricamajor komplex szennyezettsége esetére az intenzifikált spontán szennyezıanyag-bontás (ENA) technológiájának alkalmazását mutatjuk be, végigkövetve az újszerő integrált felmérési módszert, a gáz- és vízanalízisen alapuló technológia-monitoringot. 2. A terület állapot felmérése A felmérés három lépcsıben történt ben a szennyezettség bizonyítása és lehatárolása, a szennyezett talaj, talajvíz és felúszó olaj mennyiségének becslése ben feltárógödrökbıl vettünk laboratóriumi kísérletekhez szükséges mintákat ben a feltárógödör rétegsorain kívül mély furatokból származó magminták szennyezettségét a mélység függvényében is vizsgáltuk, méterenkénti illetve félméterenkénti talajrétegekbıl. A szennyezett terület jellemzıinek összegzése: A szennyezıanyag: szénhidrogének, elsısorban dízelolaj és motorolaj A szennyezıanyag koncentrációja a talajban: mg/kg mg/kg A szennyezıanyag koncentrációja talajvízben: 0,1 mg/l 145 mg/l A felszín alatti szennyezett talajtömeg: kb. 300 m 3 A szennyezett felszíni talajréteg: 200 m 2, 0,5 méteres rétegben, azaz 100 m 3 A talajvízen úszó szénhidrogén fázis mennyisége: kb. 8 m 3 (kiterjedése m 2 ) Szennyezett talajvíztest térfogata: kb. 600 m 3 (kiterjedése: kb. 300 m 2 ) A terület felmérése során a TalajTesztelıTriádot alkalmaztuk, a talaj fizikai-kémiai tulajdonságain és a szennyezettség kémiai analitikai jellemzésén túl laboratóriumi kísérletsorozatot indítottunk a szennyezıanyag biodegradálhatóságának bizonyítására és a biodegradálhatóság intenzifikálási lehetıségeinek vizsgálatára. 2
3 Laboratóriumi mikrokozmosz kísérletekben tanulmányoztuk, hogy a szennyezett területen képes-e a helyi mikroflóra a szennyezıanyag bontására. Technológiai kísérletekben vizsgáltuk, hogy levegıztetéssel növelhetı-e a mikroflóra aktivitása, és így intenzifikálható-e a szennyezıanyag biodegradációja. A mikrokozmosz tesztek egyértelmően bizonyították a szennyezıanyag biodegradálhatóságát és a talajmikroflóra bontóképességét. A levegıztetés mértékének meghatározására technológiai kísérletsorozatot indítottunk. 3. Laboratóriumi kísérletek a technológia-tervezéshez A laboratóriumi kísérleteket Kaba Kutricamajorból származó, mg/kg koncentrációban szennyezett talajjal végeztük. A biodegradáció intenzifikálására elsı lépésben a levegıztetés növelésének hatását mértük ki. A levegıztetés hatását a háromfázisú talajra (bioventilláció modellezése) különbözı mértékben levegıztetett kismérető rekatorokban vizsgáltuk (10 perc, 2 óra és 6 óra naponta). Mivel a szénhidrogén biológiai bontásakor a talaj N és a P tartalma is jelentısen csökken (beépül a felszaporodó mikroorganizmusokba), a kísérlet kezdetétıl kiegészítı N-, P-forrásként tápsókat adagoltunk a reaktorba töltött talajokhoz. A mikrobiális tevékenység indikátoraként a mikróbák által termelt CO 2 mennyiségét folyamatosan mértük a kísérlet során. A reaktorokból vett talajmintákat a kezdeti idıpontban és 2 hét elteltével a végpontban kémiai analitikai és biológiai módszerekkel is vizsgáltuk. A kapott eredmények egyértelmően arra utalnak, hogy a helyi mikroflóra biodegradációs képessége növelhetı a levegıztetés mértékének növelésével. Ilyenkor nı a széndioxidtermelés (1. ábra) és az olajbontó sejtek száma (2. és 3. ábra). Levegıztetés hatása a széndioxidtermelésre széndioxid % napi 10 perc napi 2 óra napi 6 óra idı (nap) 1. ábra: A levegıztetés hatása a CO 2 termelésre laboratóriumi kísérletben A biológiai vizsgálatok felvilágosítást adnak a talaj állapotáról, a talajban élı mikroorganizmusok jelenlétérıl, arról, hogy viszonyulnak a szennyezıanyaghoz, képesek-e adaptálódni és hasznosítani azokat anyagcseréjük során. Az aerob heterotróf telepképzı sejtkoncentráció változása információt ad arról, hogy a helyi mikroflóra hogyan reagál a szennyezıanyag jelenlétére, s a megváltozott remediációs paraméterekre. A dízelolaj komponenseit szubsztrátként felhasználni képes mikroorganizmusok elszaporodva pedig a szennyezıanyag degradációját eredményezik. A szénhidrogénösszetétel folyamatos változása miatt a mikroflóra folyamatos vagy lépcsızetes adaptációjára is szükség lehet. 3
4 Két hétes levegıztetés után az aerob heterotróf telepképzı sejtek koncentrációjának változását a 2. ábra, az olajbontó sejtkoncentráció változását az 3. ábra mutatja ,5 1 Aerob het. sejtszám [*10 7 /g] 0,5 0 Aerob heterotróf sejtszám 0. hét 2. hét (10min) 2. hét (2h) 2. hét (6h) 0,11 0,77 1,89 1,87 2. ábra: Aerob heterotróf sejtkoncentráció 3. ábra: Olajbontó sejtek koncentrációja Megállapítható volt, hogy a szennyezett terület talajában élı mikroorganizmusok adaptálódtak a szennyezıanyaghoz, aktívan mőködnek, és a mikroflóra tovább aktiválható levegıztetés alkalmazásával. A talajok levegıztetése jelentısen megváltoztatta a honos mikroorganizmus-közösség összetételét. A levegıztetés hatására jelentıs olajbontó sejtszám növekedést figyelhetünk meg (kezdeti 0,02*10 6 -ról 5-15*10 6 sejt/g talaj értékre emelkedett), ami valószínőleg a szubsztrátként rendelkezésre álló szénhidrogénhez való adaptációnak köszönhetı és mivel az eddig korlátozó oxigén hiány is megszőnt, egy jóval gyorsabb szénhidrogénbontás valósulhatott meg. A laboratóriumi kísérletben maximális EPH-eltávolítás két hét alatt (35,5%) a napi 6 órán át levegıztetett talajban valósult meg, viszont a napi 10 perces levegıztetés is már 17,5%-s EPH csökkenést okozott. Ez igen jó eredménynek számít, ebbıl kiindulva hatékony bontásra lehet számítani a reális környezetben is. A biodegradáció okörülményeinek ismeretében a gazdasági megfontolásokat is figyelembe állapítottuk meg az optimumot a talajtisztítási technológia tervezésénél. 10 Olajbontó sejtszám [*10 6 /g] hét 2. hét (10min) 2. hét (2h) 2. hét (6h) Olajbontó sejtszám 0, Az alkalmazandó technológiaegyüttes terve A terület felmérése, a laboratóriumi kísérletek eredménye és a szóbajövı technológiák számbavétele és átgondolása után a terület talajában folyó természetes biodegradáció intenzifikálására a következı komplex technológia-együttest alakítottuk ki: A felúszó olajréteg eltávolítása lefölözéssel vagy kiszivattyúzás utáni fázisszétválasztással Talajvízszint süllyesztés, a talajvíz ex situ fizikai-kémiai kezelése A talaj telítetlen zónájának bioventillációja, tápanyagpótlással és szükség esetén hozzáférhetıség-növelı adalékkal A talaj telítetlen zónájának idıszakos átmosása RAMEB tartalmú vízzel A talaj felszíni rétegének bioremediációja agrotechnikai eljárások igénybevételével. A talajkezelést elıkészítı laboratóriumi kísérletekkel párhuzamosan megindult a talajvíz kiszivattyúzása és ex situ kezelése. A bioventillációs technológia telepítése elıtt finomítottuk a felmérést, azonosítottuk és jellemeztük a szennyezıdés centrumát. 4
5 4.1. Talajvízkezelés A vízkezelés ex situ, a felszínre szivattyúzás után történik, fizikai-kémiai kezeléssel. A próbaszivattyúzás alapján kidolgozott vízkezelési technológiát a Megaterra Kft es jelentéseiben találjuk. A felúszó olajréteg nem éri el azt a vastagságot, amely lehetıvé tenné a lefölözést, ezért a vízzel együtt kiszivattyúzott szabad fázisú szénhidrogént részben fázisszétválasztással a maradékot pedig aktív szenes adszorpcióval távolítjuk el. A vízszivattyúzással nemcsak a kezelendı vizet nyerjük ki, de vízszintsüllyesztést is okozunk, ezzel megnöveljük az aerob módszerrel kezelt háromfázisú, telítetlen talajtérfogat nagyságát. A tavaszi nyugalmi vízszint 1 méter körüli érték (0,75 1,33), ez a nyári száraz idıszakban a 2,8 méterre csökkent. A szivattyúzás során a központi kútban 2 méter körüli vízszintcsökkenést is el lehet érni. A víznyerıkúttól távolabbi kutakban ez a vízszintsüllyesztés 0,1 1,0 méter közötti érték, a talajrétegek vízadó-képességétıl függıen. A kiszivattyúzott víz fázisszétválasztás után aktívszenes adszorberbe kerül, amelybıl a távozó tisztított víz nagy része a közeli felszíni vízgyőjtı csatornába folyik. A kezelt víz egy részével a talaj felületét és belsejét nedvesítjük, és az adalékanyagokat juttatjuk a talajba Bioventilláció A talajlevegı oxigéntartalmának növelésére azért van szükség, hogy a biodegradációt végzı mikrobák élıhelyére, a biofilmbe diffúzióval történı bejutáshoz megfelelı hajtóerıt biztosítson a levegıvel kitöltött pórustérfogat és a biofilm közötti koncentrációkülönbség. Az oxigéntartalmat a légköri levegı mélyebb rétegekbe vezetésével oldjuk meg, szívással. A talajszellıztetés a mikrobák mőködését korlátozó termék, a CO 2 elvezetését is megoldja és biztosítja a szénhidrogének egyenletesebb eloszlását a szilárd szemcsék felületén. A talaj belsejében enyhe légáramot alakítunk ki talajszellıztetéssel, vagyis ventillátorral történı levegıkiszívással. A levegı kiszívása perforált béléscsıvel ellátott levegıztetı kutakon keresztül történik, kis teljesítményő ventillátorral. A centrális elszíváshoz a függıleges hengerpaláston kialakított passzív-kútsor tartozik, mely a légköri levegı mélyebb rétegbe vezetését szolgálja. Az eltömıdés megakadályozására a PVC béléscsövet, a víznyerıkutakhoz hasonlóan, nagy áteresztıképességő, kaviccsal, feltöltött térben helyezzük el. A centrális levegıelszívó kutat egyesítettük az ex situ vízkezeléshez tartozó víznyerı kúttal. A víznyerı kút állandó szivattyúzásával olyan vízszintcsökkentés érhetı el, amely biztosítja a szennyezett talajréteg pórustérfogatának levegıvel való kitöltését és bioventillációval történı kezelését. A vízszintingadozás a bioventilláció szempontjából nem káros, mert segít szétoszlatni, illetve a felsıbb szintekre juttatni a felúszó szénhidrogénréteget. A centrális szívócsıhöz képest, a terület kis kiterjedésének megfelelıen három öt darab, szimmetrikusan elhelyezett levegı-bevezetı kút elegendı. Tápanyagadalékokat is alkalmaztunk: a szennyezıanyag mennyiségének ismeretében kiszámítottuk a szükséges N és P mőtrágya mennyiséget, melyet a lebomlás exponenciálisan csökkenı folyamatának figyelembevételével alkalmaztunk vizes oldat formájában, idınként impulzusszerően nagyobb mennyiségben is. A talaj mélyebb rétegeibe a perforált levegıztetı kutakon keresztül juttattuk be a tápsóoldatot. A hozzáférhetıséget növelı ciklodextrin (CD) adalékot 0,1 0,5 %-os vizes oldat formájában juttattuk a talaj mélyebb rétegeibe a perforált kutakon keresztül. Ez azt jelenti, hogy az 50 %-os töménységő kereskedelemi terméket a talajba juttatás elıtt szorosra 5
6 hígítottuk. Az alkalmazandó mennyiséget és koncentrációt, a CD fajtáját és adagolásának módját az elıkísérletek eredményei és korábbi tapasztalatok alapján határoztuk meg: random metil-β-ciklodextrint (RAMEB-et) alkalmaztunk több részletben 0,1 %-ban a kezelendı talajra vonatkoztatva. A technológiát a kísérleti eredmények figyelembevételével terveztük, a kivitelezés során pedig a folyamatos technológia-monitoring alapján módosítottuk A felszíni talajréteg kezelése Eredeti tervünk az volt, hogy a felszíni réteget agrotechnikai eljárások segítségével remediáljuk: az in situ kezelés befejezését követıen a kemény cementálódott réteget mezıgazdasági gépekkel (kerti kapa) vagy kézi erıvel (ásó) fellazítjuk, majd elboronáljuk, a talajt ideális nedvességtartalmon tartjuk, tápanyagtartalmát a szennyezıanyag mennyisége alapján számított mőtrágya mennyiséggel 4 5 részletben kiegészítjük, hozzáférhetıséget növelı adalékot megfelelı hígításban rálocsoljuk, a talajt rendszeresen keverjük, forgatjuk. Erre a lépésre két okból nem került sor a kísérlet befejeztével: 1. A tulajdonos a remediáció befejeztével azonnal használatba vette a területet. 2. A remediáció a vékony izoláló rétegre és a felszíni rétegre is jótékonyan hatott, a szennyezettség a felszínen is mindenütt határérték alá csökkent. 5. Az integrált technológiaegyüttes megvalósítása A kombinált talajremediációs technológia berendezéseinek telepítése 2002-ben megtörtént. A kezelés két fázisban indult. A vízszivattyúzás és az ex situ vízkezelés a augusztusi próbaüzemet követıen még 2 éven keresztül mőködött, általában november végétıl 3,5 4 hónapos téli szünet után márciusban vagy áprilisban indult újra (a kísérlet részletes idırendje a 7. fejezetben található) áprilisban megindult a levegıelszívás és a N- és P-forrás lassú ütemő adagolása. A megbízható üzem és a stacioner állapot beállása után került sor a random metilezett ß-ciklodextrin (RAMEB) talajba juttatására 2003 augusztus hónap folyamán és 2004 június 25-én. Ilyenkor a szivattyú leállítása után 30 liter 50%-s RAMEB-oldat került a talajba a KT1 és az 5. passzív kúton keresztül ben egyidejőleg löketszerően 25 kg N és 2,5 kg P mőtrágya-kiegészítést is alkalmaztunk szeptemberében újabb 25 kg N juttattunk a talajba, ekkor RAMEB adagolás nem történt. A technológia elrendezését a 4. ábra mutatja. 6. A technológiamonitoring során alkalmazott integrált módszeregyüttes Az integrált technológia-együttes monitorozása gáz- és vízanalízisen alapuló technológiamonitoringgal, a talaj szennyezettségének ellenırzése a TalajTesztelıTriád alkalmazásával történt. A technológiamonitoring rendszerét a 5. ábra mutatja. A technológiamonitoring módja a kiválasztott komplex technológiához illeszkedve a következı volt: a terület bolygatatlanságát biztosítandó újabb magmintákat csak korlátozott számban vettünk a talajból, a talaj belsejének állapotát a kiszívott víz és levegı analízise alapján követtük. A talajból csak tavasszal (május) és a nyári intenzív kezelési idıszak után októberben vettünk magmintát és vetettük alá részletes vizsgálatnak. A talaj szilárd fázisából való mintavétel a nagymértékő heterogenitás miatt sem célszerő. 6
7 A technológiamonitoring célja a folyamatok, a biológiai állapot, a szennyezıanyagtartalom követése és a végállapot ellenırzése. A monitoring során vett környezeti mintákat fizikai-kémiai, biológiai és ökotoxikológiai módszerekkel jellemeztük. A TalajTesztelıTriád segítségével a szennyezettség és a talaj kémiai jellemzıin kívül teljes képet kaphatunk a talaj mikrobiológiai állapotáról, a talajban mőködı, a biodegradációt végzı mikroorganizmusok aktivitásáról és aktiválhatóságáról, a technológiai paraméterek szerepérıl és a szennyezett talaj káros hatásairól. 4. ábra: A kombinált talajkezelés technológiai sémája Rendszeresen mértük a talajgáz CO 2 -tartalmát és a kiszivattyúzott talajvíz fizikai-kémiai és biológiai jellemzıit. Fizikai-kémiai mérések: Talajgáz CO 2 tartalmának mérése és dinamikus talajgázvizsgálatok: levegıztetés leállításának és újraindításának hatása 7
8 A talajvíz n-pentános kivonatából az összes extrahálható szénhidrogén (EPH) meghatározása gázkromatográfiával A talajvíz RAMEB-tartalma Talajvíz ph-ja, vezetıképessége, UV elnyelése, nitrit-, nitrát-, szulfát- és vastartalma Biológiai mérések: Talajvíz sejtszámai: aerob heterotróf sejtkoncentráció és szénhidrogénbontó sejtkoncentráció Ökotoxikológiai vizsgálatok: A talajvíz toxicitásának ellenırzése Vibrio fischeri biolumineszcencia-gátlási teszttel A talaj szilárd fázisából összesen 7 mintavételezés történt a remediáció megkezdése után. Az integrált módszeregyüttes betekintést enged a talaj, mint fekete doboz belsejébe, hogy lássuk a finomabb részleteket, a mikroorganizmusok mőködését is. Fizikai-kémiai vizsgálatok: ph, redoxviszonyok, nedvességtartalom, tápanyag (C, P, N, K, Fe stb.) Talajminták extrakciója: ultrahangos dezintegrátorban hexán-aceton (2:1) elegyével A talaj hexán-acetonos kivonatából az extraktumtartalom meghatározása gravimetriásan, és az összes extrahálható szénhidrogéntartalom (EPH: Extractable Petroleum Hydrocarbon) meghatározása gázkromatográfiával. Biológiai vizsgálatok: Biológiai, elsısorban mikrobiológiai módszerekkel a talaj általános állapotát, a szennyezıanyaghoz való adaptálódását, szennyezıanyag-bontó aktivitását és annak növelhetıségét vizsgáljuk: aerob heterotróf telepképzı sejtek számának meghatározása, szénhidrogénbontó sejtek számának meghatározása. Ökotoxikológiai tesztek: A talaj mintavételek a szennyezıdés centrumához közel (KK mintavételi pont) körül történtek. Az ökotoxikológiai módszerekkel a szennyezett talaj toxikus hatásait vizsgáltuk három trófikus szintrıl származó tesztorganizmus alkalmazásával: Vibrio fischeri biolumineszcencia gátlási teszt, Azotobacter agile dehidrogenáz enzimaktivitás gátlási teszt, Sinapis alba gyökér- és szárnövekedés gátlási teszt, Folsomia candida (Collembola) mortalitás teszt 7. A technológiamonitoring eredményei és integrált interpretációjuk Ebben a fejezetben a korábbi eredményeket kiegészítettük a legutóbbi félév folyamatosan mért eredményeivel és a végállapot részletes analízise után kapott eredményekkel. A monitoring adatok fizikai-kémai és biológiai mérések eredményét jelentik, ezek együttes értékelését és interpretációját. 8
9 Integrált módszeregyüttes szénhidrogénnel szennyezett talaj in situ remediációjának követésére Remediáció: telítetlen zóna in situ kezelése bioventillációval, telítetlen zóna in situ mosása, talajvíz ex situ fizikai-kémiai kezelése Talajt jellemzı általános fiziko-kémiai módszerek Szennyezettséget jellemzı kémiai analitikai módszerek Talaj aktivitását jellemzı biológiai vizsgálatok Talaj káros hatását jellemzı ökotoxikológiai tesztek Talajlevegı CO2 és O2 tartalma Talajvízbıl ultrahangos extrakció n-pentánnal: extraktumtartalom gravimetriásan Talaj és talajvíz aerob heterotróf telepképzı sejtek számának meghatározása Talaj és talajvíz biolumineszcencia gátlás vizsgálata Photobacterium phosphoreum tesztorganizmussal Talajvíz ph, vezetıképesség, UV elnyelés, nitrit-, nitrát-, szulfát- és vastartalom Talajvízbıl összes extrahálható szénhidrogén (EPH) GC-FID és/vagy FT-IR alkalmazásával Talaj és talajvíz szénhidrogén biodegradáló (transzformátorolaj bontó) sejtek koncentrációjának mérése Talaj gyökér- és szárnövekedésgátlás vizsgálata Azotobacter Lepidium sativum agile dehidrogenáz (kerti zsázsa) enzimaktivitás tesztorganizmussal gátlási teszt Talaj ph, redox-viszonyok, szervesanyag-tartalom, tápanyagellátottság (NO3, NO2, P2O5) Talajvízbıl hozzáférhetıséget növelı RAMEB adalék Talajaktivitás vizsgálata talajlégzés (CO2 termelés és O2 fogyasztás) mérése alapján Talaj gyökér- és szárnövekedésgátlás vizsgálata Sinapis alba (fehér mustár) tesztorganizmussal Talajból ultrahangos extrakció hexán-aceton eleggyel extraktumtartalom gravimetriásan Talajból letális hatás vizsgálata ugróvillás Folsomia candida (Collembola) tesztorganizmussal Talajból összes extrahálható szénhidrogén (EPH) GC-FID és/vagy FT-IR alkalmazásával Talajból ciklodextrin (RAMEB) meghatározás HPLC-vel sósavas kivonatból 5. ábra: A technológiamonitoring szerkezete 9
10 A komplex bioremediációs kísérlet naptára, fontosabb eseményei: március július A terület felmérése, mintavétel, technológia tervezése, telepítése augusztus próbaüzem: szivattyúzási kísérletek: víznyerés sebessége, levegıztetés mértéke, kutak szintje, vízszintsüllyesztés mértéke, dinamikus vízmozgások megfigyelése, stb szeptember nov. a kombinált kút mőködtetése, a víz ex situ kezelése, rendszeres ellenırzı mérések: levegı CO 2 tartalma, vízanalízishez mintavétel nov március téli szünet március 11. talajvízszivattyúzás és ex situ vízkezelés újraindítása április 3. állandósult állapot beállása április augusztus a kombinált kút mőködtetése, a víz ex situ kezelése, rendszeres ellenırzı mérések: levegı CO 2 tartalma, vízanalízishez mintavétel augusztus elsı RAMEB adagolás: szivattyú leállítása 2 napra, a térfogat elárasztása az adalékanyaggal augusztus 14. a kombinált kút újraindítása augusztus november a kombinált kút mőködtetése, a víz ex situ kezelése, rendszeres ellenırzı mérések: levegı CO 2 tartalma, vízanalízishez mintavétel szeptember 9. közben ismeretlen szennyezıanyag megjelenése a vízben október 3. 2 napos kút leállítás hatásának mérése (adalékanyag nélküli leállítás hatásának vizsgálata és összehasonlítására az adalékok bejuttatásakor alkalmazott leállításéval) nov április téli szünet április 15. a kombinált kút újraindítása április június a kombinált kút mőködtetése, a víz ex situ kezelése, rendszeres ellenırzı mérések: levegı CO 2 tartalma, vízanalízishez mintavétel június második adalék adagolás: RAMEB + N és P mőtrágya, szivattyú leállítása 2 napra, a térfogat elárasztása az adalékanyagokkal június 28. a kombinált kút újraindítása szeptember harmadik adalék adagolás: csak N-mőtrágya szeptember 10. a kombinált kút újraindítása június november a kombinált kút mőködtetése, a víz ex situ kezelése, rendszeres ellenırzı mérések: levegı CO 2 tartalma, vízanalízishez mintavétel november 25. a remediáció befejezése, talajmintavételezés 7.1. A talajvíz kezelésének eredménye A 2002-es próbaüzemmel indult kísérletet november végén zártuk. A vízminták analízisének eredményei közül a szénhidrogén szennyezettséget, a RAMEB-tartalmat és a szénhidrogénbontó sejtkoncentrációt az 1. táblázat mutatja a teljes kísérleti idıszakra. A szennyezıanyag-tartalom változása a 6. ábrán látható. 10
11 Kezdetben csak a kombinált kútból vettünk vízmintákat, késıbb a szennyezıdés feltételezett középpontjához közelebb esı 5. számú passzív kútból is. Ezzel azt szerettük volna bizonyítani, hogy a beavatkozások hatása több méter távolságban is érzékelhetı, az egész kezelt térfogatra érvényes. A talajvíz szennyezıanyag-tartalmának változása a bioremediáció során A szennyezıanyagtartalmat gázkromatográfiás mennyiségi meghatározással végeztük. Az eredményeket az 1. és a 2. táblázat tartalmazza. 1. táblázat. A kiszivattyúzott talajvíz EPH-tartalma, RAMEB-tartalma és olajbontó sejtkoncentrációja (gázkromatográfiás analízissel) Vizsgált EPH-tartalom GC-FID [µg/l] RAMEB Olajbontó Hét talajvízminták tartalom sejtkonc. (mintavételi idıpont) C5-C12 C13-C40 Σ EPH % [sejt/ml] 0 KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) ,6 8 KT1 ( ) KT1 ( ) ,6 19 KT1 ( ) ,0 20 KT1 ( ) ,00 2,4 20 KT1 ( ) ,05 <1 20 KT1 ( ) ,02 <1 21 KT1 ( ) <1 23 KT1 ( ) <1 24 KT1 ( ) <1 26 KT1 ( ) <1 27 KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) <1 29 KT1 ( ) <1 30 KT1 ( ) <1 31 KT1 ( ) <1 32 KT1 ( ) <1 33 KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) <1 58 KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) <1 61 KT1 ( ) KT1 ( )
12 12 63 KT1 ( ) KT1 ( ) <0, KT1 ( ) , KT1 ( ) , KT1 ( ) , KT1 ( ) , KT1 ( ) , KT1 ( ) , KT1 ( ) ,029 <1 67 KT1 ( ) ,029 <1 68 KT1 ( ) , KT1 ( ) ,007 <1 70 KT1 ( ) , KT1 ( ) 1 41,5 42 0,002 <1 72 KT1 ( ) 0, <0,001 <1 73 KT1 ( ) <0,001 <1 74 KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) <1 75 KT1 ( ) <1 75 KT1 ( ) <1 76 KT1 ( ) <1 77 KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) <1 80 KT1 ( ) <1 81 KT1 ( ) <1 82 KT1 ( ) <1 83 KT1 ( ) <1 84 KT1 ( ) <1 85 KT1 ( ) <1
13 2. táblázat. Az 5. passzív kútból vett talajvíz EPH-tartalma, RAMEB-tartalma és olajbontó sejtkoncentrációja (gázkromatográfiás analízissel) Hét Vizsgált talajvízminták (mintavételi idıpont) EPH-tartalom GC-FID [µg/l] RAMEB tartalom Olajbontó sejtkonc. C5-C12 C13-C40 Σ EPH % [sejt/ml] passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) <0, passzív kút ( ) , passzív kút ( ) , passzív kút ( ) , passzív kút ( ) , passzív kút ( ) , passzív kút ( ) , passzív kút ( ) ,055 < passzív kút ( ) , passzív kút ( ) ,028 < passzív kút ( ) ,023 < passzív kút ( ) , passzív kút ( ) ,008 < passzív kút ( ) ,004 < passzív kút ( ) 0, ,002 < passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) < passzív kút ( ) < passzív kút ( ) < passzív kút ( ) < passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) < passzív kút ( ) < passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) < passzív kút ( ) < passzív kút ( ) <1 A tesztelni kívánt adalékanyagokat az állandósult állapotú rendszerhez adagoltuk. A kútban mérhetı vízszint által szabályozott szakaszosan indított és leállított vízszivattyúzással és állandó levegıkiszívással mőködtetett rendszer néhány hét alatt stabillá válik, feltéve, hogy nincs nagyobb esızés, és nem kerül váratlanul idegen anyag a kezelt térfogatba. Az állandósult állapot beállását követıen impulzusszerően adagoltuk a tesztelni kívánt adalékokat. Elıször, augusztusában a RAMEB-et adagoltuk júniusában a RAMEB mellé nagyobb mennyiségő N- és P-mőtrágyát is adagoltunk, a mikroorganizmusok aktiválására. Közben egy vak kísérletet is végeztünk: szimuláltunk egy adagolási procedúrát, de csak vizet tettünk a kutakba, nem adalékanyagokat. A hidrológiai impulzus semmiféle hatással nem volt a rendszerre. Végül pedig kipróbáltuk a mőtrágya-löketet magában, hogy az ilyen módon aktivált fakultatív anaerob mikroorganizmusok mobilizáló hatását is demonstráljuk. 13
14 10000 TPH [ug/l] 8000 Ismeretlen szennyezıanyag RAMEB adagolás RAMEB és mőtrágya adagolás Mőtrágya adagolás KT1 kút 5. kút Idı 59. [hét] ábra: Gázkromatografálható szénhidrogén-tartalom a KT1 és az 5. passzív kútból származó talajvízben folyamán A RAMEB elsı beadagolását ( ) követıen augusztus 14.-én µg/l EPH- és 4 % RAMEB-tartalmat mértünk a talajvízben. A második RAMEB adagolásra egy év elteltével került sor, amikorra a szennyezıanyag-koncentráció valószínősíthetıen már nagymértékben lecsökkent a talajban. A RAMEB mellé nitrogén és foszfor mőtrágyát is alkalmaztunk. Az adalékanyagok hatására ismét megtörtént az ugrásszerő szennyezıanyag mobilizálódás, vagyis a talaj szilárd felületérıl a talajvízbe történı beoldódás (szolubilizálódás), de a mobilizálható és mobilizálódott szennyezıanyag mennyiség csak töredéke volt az elızı évinek. A mérési eredmények alapján egyértelmő, hogy a RAMEB mobilizáló hatásának köszönhetıen a talajvízben ideiglenesen nagymértékben megnövekedett EPH-tartalom. A vízfázisban megjelenı szennyezıanyag egy része a vízkezelés során távozik, másik, nagyobbik részét, az eredmények tanúsága szerint a talajmikroorganizmusok néhány nap alatt könnyőszerrel lebontják. Annak eldöntésére, hogy a nagymértékő szennyezıanyag-mobilizálódás a RAMEB komplexáló-mobilizáló hatásának a következménye-e, megpróbáltuk elkülöníteni a RAMEB, a szivattyúzás leállítása és a mőtrágya hatását egymástól novemberben megismételtük az augusztusi technológiai beavatkozást RAMEB- és tápanyagadagolás nélkül. A három napos szivattyú-üzemszünet után újraindítva a kombinált kutat, nem tapasztaltunk mobilizációt szeptemberében RAMEB nélkül, pusztán tápanyagpótlással kísérleteztünk. Látható, hogy a RAMEB+mőtrágya alkalmazásához képest kisebb mértékben, de maga a N-mőtrágya is mobilizációt idézett elı. Ez a mobilizáció a fakultatív anaerob talajmikroorganizmusok tevékenységének köszönhetı, melyek a nitrogén-mőtrágyát energiatermelésükhöz, alternatív légzésükhöz használják fel, amint azt az átmenetileg megnövekedett nitrittartalom is mutatja. Az adalékanyagok hatása némi késéssel az 5. számú passzív kútban is jelentkezik, amint azt a második évben végzett ellenırzı mérések eredményei bizonyítják (sötétebb oszlopok a 6. ábrán). Az 5. számú kútban mindig nagyobb szénhidrogén-koncentrációt mértünk, mint a szívott kútban, mert az eredeti felméréstıl és modellezéstıl eltérıen a szennyezıdés központja, egy viszonylag nagymérető lencse formájában ehhez a kúthoz közelebb esik, mint a víznyerı és levegıztetı kombinált kúthoz. 14
15 2003. szeptember 9.-én nagy mennyiségő extrahálható szénhidrogéntartalmat mértünk a talajvízben ( µg/l), mely idıben csökkenı tendenciát mutatott (október 8.-án már csak µg/l az EPH tartalom). Az eredeti szennyezıanyagunktól minıségileg eltérı, nagy N- és S-tartalmú ismeretlen kemikália (feltehetıen növényvédıszer vagy növényvédıszer és mőtrágya keveréke) került a remediáció alatt álló talajtérfogatba. Erre utalnak a vízmintával végzett további biológiai, kémiai analitikai vizsgálatok és az ökotoxikológiai tesztek eredményei is (3. 7. táblázat.). A talajvíz mikrobilógiai jellemzése az aerob heterotróf sejtkoncentrációval A talajvízben október közepétıl a csökkenı EPH-tartalommal párhuzamosan az aerob heterotróf sejtkoncentráció növekedését tapasztaltuk, amint azt a 3. táblázat mutatja. Átmeneti növekedést mértünk az ismeretlen szennyezıanyag megjelenését követı hónapban és az újraindításkor. Az újraindítás viszonylag magas talajvízszint mellett történt, hosszú ideig tartó bolygatatlanság után. A szivattyúzás által nem bolygatott kétfázisú talajban van idı arra, hogy a szilárd talajfázis és a talajvíz közötti megoszlások megközelítsék egyensúlyi állapotukat: vonatkozik ez a szennyezıanyagok, a tápanyagok, a talajalkotók és mikroorganizmusok megoszlására. 4. táblázat. A KT1 kútból vett talajvíz aerob heterotróf telepképzı sejtkoncentrációja Hét Vizsgált talajvízminták (mintavételi idıpont) Aerob heterotróf telepképzı sejtkoncentráció [*10 2 / ml] 19 KT1 ( ) KT1 ( ) 7 20 KT1 ( ) KT1 ( ) 7 21 KT1 ( ) KT1 ( ) 5 24 KT1 ( ) 3 26 KT1 ( ) 2 27 KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) 2 29 KT1 ( ) 0 30 KT1 ( ) 2 31 KT1 ( ) KT1 ( ) 6 33 KT1 ( ) 3 54 KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) 72 15
16 63 KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) 1 70 KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) 1 74 KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) 106 A talajmikroorganizmusok száma a RAMEB-es mobilizációval párhuzamosan ugrásszerően megnıtt, tehát a szennyezıanyag és valószínőleg más szubsztrátként hasznosuló szerves anyagok biológiai hozzáférhetısége megnıtt. Pusztán mőtrágya adagolása után nem tapasztaltunk ilyen aerob sejtszámnövekedést, ez azt mutatja, hogy a nitrát elsısorban a talajvízben élı fakultatív anaerób mikroorganizmusok mőködését stimulálta, míg a RAMEB a háromfázisú talaj aerob kapillárisaiban élıket. A szennyezıanyagbontáshoz mindkét típus mőködésére szükség volt a kabai esetben, hiszen itt a szennyezıanyag mind a kétfázisú, mind a háromfázisú talajban megtalálható. A második RAMEB+mőtrágya kezelés hatására az 5. számú passzív kútban a szívott (KT1) kúthoz képest elhúzódik a kezelés hatására létrejött mikroorganizmus-koncentráció növekedés. Ennek két oka van: az egyik, hogy az 5. számú kút környezete a legszennyezettebb, itt a talaj olajszennyezettség telítési értékhez közelít (lencse), a másik, hogy ebben a kútban csak kismértékben mozog a víz, tehát nem hígul ki a mobilizált szennyezıanyag és a benne mőködı mikroorganizmusok. Ilyen szempontból logikusabb és hatákonyabb lenne egy ilyen rendszerhez ex situ biológiai vízkezelést alkalmazni (az általunk használt fizikai-kémiai helyett) és a kezelt vizet a mikroorganizmusokkal együtt visszavezetni a talajba. Erre a kísérleti terepen helyhiány és a felszín tulajdonos általi használata miatt nem volt lehetıség. 16
17 5. táblázat. Az 5. számú passzív kút vizének aerob heterotróf telepképzı sejtkoncentrációja Hét Vizsgált talajvízminták (mintavételi idıpont) Aerob heterotróf telepképzı sejtkoncentráció [*10 2 / ml] passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) 138 A nitrátlégzéssel összefüggı jellemzık változása a bioremediáció során A talajvízben a talaj redoxviszonyait és az alternatív légzésformákat meghatározó kémiai jellemzık a nitrát, a szulfát és vasformák monitorozását is folytattuk. A nitrátlégzéssel összefüggı jellemzık eredményeit a 6. táblázat tartalmazza. A talaj belsejében kialakult állandósult állapot jellemzıje, hogy a kezelések szünetében kiegyensúlyozott a nitrogénforgalom, kicsi, de a mikroorganizmusok, elsısorban a kétfázisú talajban élı fakultatív anaerob mikroorganizmusok számára megfelelı koncentrációban biztosított az alternatív légzéshez szükséges mennyiség. A háromfázisú talajban folyó biodegradációhoz nincs szükség a nitrátra, mint alternatív hidrogénakceptorra, ellenben kis mennyiségben szükséges a sejtek felépítéséhez, a bioszintézishez. A nitrátkoncentráció 17
18 impulzusszerő megugrásai a kísérletben löketszerően alkalmazott mőtrágya adagolás után lépnek fel, de látszólag hasonló hatást okozott a kezelt talajtérfogatba érkezı idegen szennyezıanyag is, mely nagy valószínőséggel mőtrágyát is tartalmazott. 6. táblázat: A KT1 kútból vett talajvíz minták NO 2, NO 3 tartalma Hét Vizsgált talajvízminták (mintavételi idıpont) NO 2 Ionkrom. NO 2, NO 3 tartalom talajvízben [mg/l] NO 2 NO 3 NO 3 Kolorimetr Ionkrom. Kolorimetr NO 3 UV 0 KT1 ( ) 0, KT1 ( ) KT1 ( ) 0,2 0, KT1 ( ) 0,3 0, KT1 ( ) 0,3 0, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) - 0,3-2, KT1 ( ) - 0,2-9, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0,
19 65 KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 2, KT1 ( ) KT1 ( ) - 3, KT1 ( ) - 1, KT1 ( ) - 2, KT1 ( ) - 1, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0, KT1 ( ) - 0, : nem mértük Jól megfigyelhetı, hogy akár a technológia lépéseként, akár kontrollálatlanul bekerülı nitrát, még igen nagy koncentrációban is felhasználódik a légzéshez, feltéve, hogy van mit égetni, van szubsztrát a rendszerben. A mikrobiológiai tevékenység jellemzıjeként a nitrit 1 2 napos késéssel jelenik meg a rendszerben, de menetrendszerően megjelenik, majd a nitrát elfogyásával ismét lecsökken. Az 5. számú passzív kútban mindezek a folyamatok kis késéssel és elhúzódva mennek végbe, de ugyanúgy végbemennek, mint a kombinált termelıkút környékén (7. táblázat, 7. és 8. ábra. A RAMEB-es kezelést követı mobilizálódás idején határozottan csökkent a nitráttartalom a talajvízben: ez azt jelenti, hogy a fakultatív anaerob mikoroorganizmusok az addiginál intenzívebb mőködésbe kezdtek, alternatív légzésükhöz szükséges oxigént (hidrogénakceptor) a nitrát redukciójából nyerték. A nitrát csökkenéssel párhuzamosan a nitritkoncentráció átmeneti növekedését is megfigyelhetjük (6. és 7. táblázat valamint 7. és 8. ábra) 19
20 7. táblázat. Az 5. passzív kútból vett talajvíz minták NO 2 - és NO 3 -tartalma: 2004 Hét Vizsgált talajvízminták (mintavételi idıpont) NO 2 -, NO 3 -tartalom talajvízben [mg/l] NO 2 NO 2 Ionkrom. Kolorimetr NO 3 NO 3 Ionkrom. Kolorimetr NO 3 UV passzív kút ( ) - 0, passzív kút ( ) - 0, passzív kút ( ) - 0, passzív kút ( ) - 1, passzív kút ( ) - 1, passzív kút ( ) - 1, passzív kút ( ) - 1, passzív kút ( ) - 1, passzív kút ( ) - 0, passzív kút ( ) - 0, passzív kút ( ) - 0, passzív kút ( ) - 0, passzív kút ( ) - 0, passzív kút ( ) - 0, passzív kút ( ) - 0, passzív kút ( ) - 0, passzív kút ( ) - 0, passzív kút ( ) - 0, passzív kút ( ) - 0, passzív kút ( ) - 3, passzív kút ( ) - 3, passzív kút ( ) - 3, passzív kút ( ) - 3, passzív kút ( ) - 2, passzív kút ( ) - 2, passzív kút ( ) - 0,34 - > passzív kút ( ) - 0, passzív kút ( ) - 0, passzív kút ( ) - 0, passzív kút ( ) - 0, passzív kút ( ) - 7, passzív kút ( ) - 0,
21 NO - 3 [mg/l] Ismeretlen szennyezı anyag RAMEB + mőtrágya adagolás Mőtrágya adagolás Kolorimetria UV RAMEB adagolás Idı [hét] 7. ábra: A KT1 kútból vett talajvíz nitrát-tartalmának változása a bioremediáció során NO 3 - [mg/l] RAMEB és mőtrágya adagolás Nitrát-tartalom UV 202 nm-n Mőtrágya adaglás KT1 kút 5. kút Idı [hét] 8. ábra: Nitrát-tartalom változása KT1 és 5. passzív kútból vett talajvíz mintákban ben Más jellegő és léptékő változásokat mértünk a i szennyezéssel összefüggésben. Az ismeretlen szennyezıanyag nagy nitráttartalmú volt, de ez az extrém nintráttartalom a talajból gyorsan eliminálódott. Kisebb mértékő, de egyértelmő nitrátbemosódás történt a talajba végig október hónap folyamán, mely tetemes nitrittartalom emelkedéshez vezetett a talajvízben. A talajvíz sejtszáma nem növekedett ezzel párhuzamosan, feltehetıen a vízben meg nem jelenı, talajhoz kötött mikroorganizmusok hasznosították azt. 21
22 A talajvíz szulfáttartalmának változása a bioremediáció során A talajvíz SO 4 -tartalma a RAMEB-adagolással párhuzamosan kismértékben lecsökkent, a fakultatív anaerob mikroorganizmusok fogyasztottak belıle, a nitráthoz hasonlóan. A szulfáttartalom az ismeretlen eredető szennyezıdés megjelenésekor (szeptember) nagyfokú átmeneti növekedést mutatott. Kismértékben növekedett meg a vízkezelırendszer 2004-es újraindításakor, mely a téli szünet alatt a talajból lassan kioldott szulfátmennyiségnek köszönhetı (8. és 9. táblázat valamint a 9. és 10. ábra). Hét 8. táblázat: A KT1 kútból származó talajvíz minták SO 4 - és Fe-tartalma Vizsgált talajvízminták (mintavételi idıpont) SO 4 -tartalom talajvízben [mg/l] SO 4 Titrálás SO 4 Ionkrom. 0 KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( )
23 65 KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) KT1 ( ) : nem mértük 23
24 9. táblázat: Az 5kútból származó talajvíz minták SO 4 -tartalma Hét Vizsgált talajvízminták (mintavételi idıpont) SO 4 -, Fe-tartalom talajvízben [mg/l] SO 4 Titrálás SO 4 Ionkrom passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( ) passzív kút ( )
VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ
17. évfolyam 1. szám 2010.augusztus VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa A Vííz Kerrettiirrányellv 2009..
Talaj - talajvédelem
Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,
2. Technológia-monitoring módszerei, laborkísérletek
BÁNYAREM Bányászati tevékenységbıl származó diffúz szennyezıforrások kockázatának csökkentése immobilizáción alapuló integrált remediációs technológiákkal GVOP - 3.1.1-2004 - 05-0261 / 3.0 2. Technológia-monitoring
MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE
A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített
TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3.
TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. 1 2. 1. 4. JELENLEGI HELYZET A települési szennyvíziszap Magyarországi mennyisége évente megközelítıen 700.000 tonna Ennek 25-30%-a szárazanyag
a NAT-1-1070/2006 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1070/2006 számú akkreditálási ügyirathoz Az Országos Környezetegészségügyi Intézet Környezetegészségügyi Fõosztály (1097 Budapest, Gyáli út 2-6.) akkreditált
Modern Mérnöki Eszköztár Kockázatalapú Környezetmenedzsment megalapozásához (MOKKA) 2. jelentés. BME III/4.b. 1.
Modern Mérnöki Eszköztár Kockázatalapú Környezetmenedzsment megalapozásához (MOKKA) 2. jelentés BME III/4.b. 1. Pernyék stabilizáló hatásának vizsgálata laboratóriumi mikrokozmoszban Tanulmány Készítette:
10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet. A rendelet hatálya
A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet az 50 MW th és annál nagyobb névleges bemenı hıteljesítményő tüzelıberendezések mőködési feltételeirıl és légszennyezı
Fejér Megyei Kormányhivatal
Fejér Megyei Kormányhivatal Ügyszám: KTF-17409/2015., 38824 /2016. Ügyintézı: Várdai Enikı, Bálint Zsuzsánna Telefon: (22) 514-300, (22) 514-310 Tárgy: Lovászpatona, Pölöskei major 07/7 hrsz.-ú ingatlanon
Ciklodextrines kezeléssel kombinált technológiák a környezeti kockázat csökkentésére
Ciklodextrines kezeléssel kombinált technológiák a környezeti kockázat csökkentésére Fenyvesi Éva 1, Gruiz Katalin 2 1 CycloLab Ciklodextrin Kutató-fejlesztı Laboratórium Kft, 2 Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi
Témavezető neve Földiné dr. Polyák lára.. A téma címe Komplex vízkezelés természetbarát anyagokkal A kutatás időtartama: 2003-2006
Témavezető neve Földiné dr. Polyák lára.. A téma címe Komplex vízkezelés természetbarát anyagokkal A kutatás időtartama: 2003-2006 A kutatás során laboratóriumi kísérletekben komplex ioncserés és adszorpciós
s z o l g á l t a t á s i i r o d a
s z o l g á l t a t á s i i r o d a Ügyszám: Vj-162/2006/006. A Gazdasági Versenyhivatal a Dr. Kézdi Ügyvédi Iroda (ügyintézı: dr. K. A.) által képviselt Fıvárosi Közterületi Parkolási Társulás eljárás
BME Vízi Közmő és Környezetmérnöki Tanszék. Szabó Anita. Foszfor eltávolítás és a biológiai szennyvíztisztítás intenzifikálása kémiai előkezeléssel
BME Vízi Közmő és Környezetmérnöki Tanszék Szabó Anita Foszfor eltávolítás és a biológiai szennyvíztisztítás intenzifikálása kémiai előkezeléssel Doktori értekezés Témavezetı: Dr. Licskó István egyetemi
Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére
Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység
Gyermekek a hatósági eljárásokban Elemzés az országgyőlési biztos vizsgálatai tükrében
Gyermekek a hatósági eljárásokban Elemzés az országgyőlési biztos vizsgálatai tükrében Az állampolgári jogok országgyőlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (Obtv.) az országgyőlési biztost a hatóságok,
Szennyezett talaj jellemzéséhez szükséges módszeregyüttes Útmutató és irányelvek
Szennyezett talaj jellemzéséhez szükséges módszeregyüttes Útmutató és irányelvek 1. 3T: a TalajTesztelTriád... 4 1.1. A TalajTesztelTriád három eleme... 5 1.1.1. A fizikai-kémiai módszerek rendszerezése,
A víz. Szerkesztette: Vizkievicz András
A víz Szerkesztette: Vizkievicz András 1. A talajban, mint talajoldat, ami lehet: kapillárisvíz (növények által felvehetı víz), abszorbciós víz (talajkolloidok felületén megkötött víz, növények számára
A MEZİGAZDAS GAZDASÁGI GI EREDETŐ KÖRNYEZETTERHELÉS CSÖKKENT
A MEZİGAZDAS GAZDASÁGI GI EREDETŐ KÖRNYEZETTERHELÉS CSÖKKENT KKENTÉSÉNEK NEK LEHETİSÉGEI Az erózi ziós s károk k csökkent kkentésének nek koncepciója: talajvédı gazdálkod lkodás Conservation Agriculture
VÖRÖSISZAP TALAJJAVÍTÓ HATÁSÁNAK KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI ELEMZÉSE MIKROKOZMOSZ KÍSÉRLETEKBEN
VÖRÖSISZAP TALAJJAVÍTÓ HATÁSÁNAK KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI ELEMZÉSE MIKROKOZMOSZ KÍSÉRLETEKBEN Ujaczki Éva, Simo Zsófia, Dr. Feigl Viktória, Dr. Molnár Mónika, Dr. Gruiz Katalin Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
E L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények 2010. évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól
HAJDÚNÁNÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R É T İ L 8. Száma: 9214-9/2011. Elıkészítı: Dr. Nagy Attila revizor Az elıterjesztés törvényességi ellenırzıje: Dr. Kiss Imre jegyzı E L İ T E R J
Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód
Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István (1990):
TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2011 2015)
TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2011 2015) Készítette: Nagyalföldi Környezetvédő és Térségfejlesztő Egyesület 5000 Szolnok, Szapáry út 19. Törökszentmiklós 2011 1 TARTALOMJEGYZÉK 1.
KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA II. a talaj kockázatának kezelésére Gruiz Katalin. Gruiz Katalin - KÖRINFO
KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA II. a talaj kockázatának kezelésére Gruiz Katalin Gruiz Katalin - KÖRINFO 2009 1 A talaj egy komplex rendszer Gruiz Katalin - KÖRINFO 2009 2 Vegyi anyagok viselkedése a környezetben
Kis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével. Böcskey Zsolt műszaki igazgató
Kis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével Böcskey Zsolt műszaki igazgató Témavázlat: Szennyvíztisztításról általánosságban Egyedi szennyvíztisztítók
Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben)
Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése a hulladékgazdálkodásról
Tököli volt szovjet katonai repülőtér A területének talaj és talajvíz kármentesítése
Tököli volt szovjet katonai repülőtér A területének talaj és talajvíz kármentesítése 1 S Z A K D O L G O Z A T 2 0 1 2 L á z i T a m á s K ö r n y e z e t t u d o m á n y s z a k K o n z u l e n s : B
Békés Város Képviselı-testületének 2011. május 26-i ülésére
Tárgy: A Békési Uszoda mőködésérıl szóló tájékoztató Elıkészítette: Dr. Gulyás Zsuzsanna ig. fıorvos, Perdi Tamás uszodavezetı Egyesített Egészségügyi Intézmény és Rendelıintézet Véleményezı valamennyi
Divatos termék-e a kondenzációs kazán?
Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Mai valóságunkat egyre inkább áthatja az internet. Nem csak a hírvilág, a politika, az általános mőveltség szerzésének része, hanem szakmai-tudományos területeken
VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS
VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Területi vízgazdálkodás, Szabályozások, Vízbázisok és szennyezőanyagok SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.08. 2011/2012. tanév 2. félév
VÍZKEZLÉS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS
VÍZKEZLÉS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS 2008. A környezetgazdálkodási mérnöki, illetve a természetvédelmi és vadgazda mérnöki alapképzési (BSc) szakok képesítési követelményeinek kidolgozása, a szakok beindítása
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!
Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.
ŐRLAP ÖSSZEFONÓDÁS ENGEDÉLYEZÉSE IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSÁHOZ
Gazdasági Versenyhivatal ŐRLAP ÖSSZEFONÓDÁS ENGEDÉLYEZÉSE IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSÁHOZ Őrlap a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló többször módosított 1996. évi LVII.
A minıségirányítási program 6. sz. melléklete
Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 35. Tel.: 283-0203 Fax:283-0203/117 Postacím: 1725 Budapest, Pf. 84 www.sisy.hu A KÖZALKALMAZOTTAK
Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról
Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNY Készítették: Göncz Borbála Király Gábor Klenner Zoltán Lengyel György Melegh Attila Tóth Lilla Várnagy Réka Vépy-Schlemmer
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV Iktatószám: 1035-6/2011. Tárgy: Balatonboglár, Jankovich telepi és Bólyaközi strandok fürdıvízprofil megállapítása Elıadó: Szanyi Attiláné Hivatkozási szám: Melléklet:
KIEGÉSZÍTİ AUTOMATIKA SZIKVÍZPALACKOZÓ BERENDEZÉSEKHEZ
KIEGÉSZÍTİ AUTOMATIKA SZIKVÍZPALACKOZÓ BERENDEZÉSEKHEZ A találmány tárgya kiegészítı automatika szikvízpalackozó berendezésekhez. A találmány szerinti automatikának szelepe, nyomástávadója és mikrovezérlı
26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja. Fogalommeghatározások
26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredető rákkeltı anyagok elleni védekezésrıl és az általuk okozott egészségkárosodások megelızésérıl A munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban:
29/2008. ( XI. 25.) KKÖT
Kiszombor Község Önkormányzatának Képviselı-testülete 29/2008. ( XI. 25.) KKÖT rendelete a települési szilárd hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatás ellátásáról /Egységes szerkezet/ Kiszombor Község
BÁNYAREM GVOP - 3.1.1-2004 - 05-0261 / 3.0 TANULMÁNY. (Rövidített verzió)
BÁNYAREM Bányászati tevékenységbıl származó diffúz szennyezıforrások kockázatának csökkentése immobilizáción alapuló integrált remediációs technológiákkal GVOP - 3.1.1-2004 - 05-0261 / 3.0 TANULMÁNY (Rövidített
A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota ) 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet
A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota ) 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról A környezet védelmének
A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása
A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre
Növekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Kocsis László, egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Nádasyné Dr. Ihárosi Erzsébet,
Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012.
Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. -2012. április - Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 A FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓT KÉSZÍTETTE:... 4 A FELÜLVIZSGÁLAT JOGSZABÁLYI
Illékony szerves oldószer tartalmú termékek forgalmazása 4
egyes festékek, lakkok és jármővek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. -a (7) bekezdésének e) pontjában
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az
Csupor Károly. Vízben oldható faanyagvédıszer kioldódási tulajdonságai. Doktori (Ph.D.) értekezés. Nyugat-Magyarországi Egyetem
Csupor Károly Vízben oldható faanyagvédıszer kioldódási tulajdonságai Doktori (Ph.D.) értekezés Témavezetı: Dr.habil Varga Ferenc intézetigazgató egyetemi tanár Nyugat-Magyarországi Egyetem 21 VÍZBEN OLDHATÓ
Készitette: Szabó Gyula Barlangi kutatásvezetı Csorsza László barlangkutató 2015.12.08.
Szabó Gyula Kutatásvezetı 1188 Budapest, Címer utca 99/b Közép- Duna- Völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelıség Budapest Tárgy: Kutatási jelentés Hiv.sz.: KTF: 10026-3/2014. Tisztelt felügyelıség
TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUM
A KÖZPONTI KÖRNYEZET- ÉS ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET AZ MTA ÉLELMISZERTUDOMÁNYI TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁGA és a MAGYAR ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI EGYESÜLET közös rendezésében 2012. november
Ez a biztonsági adatlap megfelel a magyar eloírásoknak, de lehet, hogy nem követi más országokok követelményeit.
Ez a biztonsági adatlap megfelel a magyar eloírásoknak, de lehet, hogy nem követi más országokok követelményeit. 1. AZ ANYAG/KÉSZĺTMÉNY ÉS A TÁRSASÁG/VÁLLALAT AZONOSĺTÁSA Termék tájékoztató Termék neve
A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái
A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem, 8200 Veszprém, Pf.:158 Összefoglalás A hazai szennyvízgyűjtő és szennyvíztisztító kapacitások reális felmérése
RÉSZLETES TÉNYFELTÁRÁS ZÁRÓ-DOKUMENTÁCIÓ
Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009, mobil: 30-9949-826 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.net PÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 9099 Pér, Szent Imre u. 1.
A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl
JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes
Házirend 2015. Székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium Székesfehérvár, Széchenyi u. 13.
Házirend 2015. Székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium Székesfehérvár, Széchenyi u. 13. 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezetı... 3 2. Tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos szabályok... 3 2.1. Kollégiumi
a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e Tárgy: Elıterjesztı: Elıadó: Beszámoló a megyei területrendezési terv követelményeinek
Mikrobiális aktivitás mérése talajban CO 2 -termelés alapján
Mikrobiális aktivitás mérése talajban CO 2 -termelés alapján Laborgyakorlat Összeállította: Gruiz Katalin, Molnár Mónika, Klebercz Orsolya, 2010. A mérés célja Laborkísérletekre van szükség annak megállapítására,
A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG
Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat
m n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel
3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás elem: azonos rendszámú atomokból épül fel vegyület: olyan anyag, amelyet két vagy több különbözı kémiai elem meghatározott arányban alkot, az alkotóelemek
A 40/2012. (VIII. 13.) BM 7/2006. (V. 24.) TNM
A belügyminiszter 40/2012. (VIII. 13.) BM rendelete az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 107. szám
Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2009. február 18-i ülésére
Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2009. február 18-i ülésére 4. Tárgy: Szerzıdéskötés a közvilágítás üzemeltetésére, karbantartására Az elıterjesztést készítette: Szilágyi
Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök
Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezetgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC A sztratoszférikus ózonnal kapcsolatos probléma és
SZAKMAI PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ ADATLAP
SZAKMAI PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ ADATLAP Veresegyház Város Környezetvédelmi Alapja 2008. évi támogatásának felhasználásáról 1. Támogatott program címe: Szıdrákosi Program, IV. ütem (2008-2009); Környezeti Nevelési
BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK
BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi
Szabadföldi kísérletek
Szabadföldi kísérletek Természetes remediáció (Natural Attenuation) Fizikai folyamatok Szorpció, párolgás, higulás Kémiai folyamatok Redox reakciók, polimerizáció, degradáció Biológiai folyamatok Biodegradáció,
A közterületeken elvárt magatartásformák
- MEZİCSÁT VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ TESTÜLETÉNEK 7/ 2007. (V.24.) évi R E N D E L E T E a közterületek használatáról Mezıcsát Önkormányzatának Képviselı-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról
ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT
2006 El. I. D. 17. ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT PÉCSI ÍTÉLİTÁBLA P É C S ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Érvényes: 2004. január 1.-tıl 2 E L İ S Z Ó Az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési
Statisztikai módszerek
Statisztikai módszerek A hibaelemzı módszereknél azt néztük, vannak-e kiugró, kritikus hibák, amelyek a szabályozás kivételei. Ezekkel foglalkozni kell; minıségavító szabályozásra van szükség. A statisztikai
1. A ki- és belégzett levegı összetétele és a levegı felhasználás mértéke
Diriczi Miklós LÉGZÉSVÉDİ ESZKÖZÖK A szőrı típusú és az izolációs légzıkészülékek általános bemutatása mellett a karbantartás és az idıszakos ellenırzés, valamint az izolációs légzıkészülékek használata
HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról
ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1
MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS
MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS ELLENTÉTES TÖLTÉSŐ POLIELEKTROLITOK ÉS TENZIDEK ASSZOCIÁCIÓJA Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet Budapest, 2009. december Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném
Biztonsági adatlap. A 2001/58/EC irányelv szerint. kiadás dátuma: 2006. november 03. felülír minden korábbi kiadást CHORUS 75 WG
1. A termék/készítmény és az adatszolgáltató cég azonosítása A termék/készítmény azonosítása : Formuláció kód: Felhasználási terület: Gombaölı szer A cég azonosítása Cég Syngenta Crop Protection AG P.O.
T Á J É K O Z T A T Ó
Hajdú-Bihar Megyei Rendır-fıkapitányság Hajdúnánás Rendırkapitányság 4080 Hajdúnánás, Bocskai út 26-28. Tel.: 52/570-050 Fax.: 52/570-051 BM Tel.: 32/53-20 Fax.: 32/53-21 e-mail: hraskoj@hajdu.police.hu
Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak
Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,
ZÁRÓJELENTÉS. 2009-192-4P LÉGIKÖZLEKEDÉSI RENDELLENESSÉG Balatonfüred 2009. augusztus 19. ECUREUIL, AS 350B HA-BDC
ZÁRÓJELENTÉS 2009-192-4P LÉGIKÖZLEKEDÉSI RENDELLENESSÉG Balatonfüred 2009. augusztus 19. ECUREUIL, AS 350B HA-BDC A szakmai vizsgálat célja a légiközlekedési baleset és a repülıesemény okának, körülményeinek
(Fordította: Dr Való Magdolna)
Nemesíthetı acélok alkalmazása és önkeményedésének kihasználása zománcozásra. Dr. Joachim Schöttler, Salzgitter Mannesmann Forschung GmbH (Email Mitteilungen, 2009/6) (Fordította: Dr Való Magdolna) Bevezetés
V E R S E N Y T A N Á C S
V E R S E N Y T A N Á C S Vj-038/2009/15. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az OBI Hungary Retail Kft. Budapest ellen tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt indított eljárásban meghozta az
VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1128-1139. Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE
Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE BEVEZETÉS Az idıjárási szélsıségek okozta problémák rendszeresen visszatérı lehetıséget adnak a kutatóknak, hogy keressék az okokat,
83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről
83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának
KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELİSÉG I:\I_DOCS\2010\7684-7.DOC
KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELİSÉG I:\I_DOCS\2010\7684-7.DOC Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 7684-7/2010. Tárgy: Salgótarján,
J A V A S L A T 2009. ÉVI Ü Z L E T I T E R V É R E
J A V A S L A T A TARJÁNHİ SZOLGÁLTATÓ-ELOSZTÓ KFT. 2009. ÉVI Ü Z L E T I T E R V É R E Salgótarján, 2009. március 20. Kiss József ügyvezetı igazgató - 1 - HATÁROZATI JAVASLAT Tisztelt Közgyőlés! Kérem
Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon
Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 167-173. o. Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Czagány László 1 Fenyıvári
ÓRAREND SZERKESZTÉS. Felhasználói dokumentáció verzió 2.5. Budapest, 2011.
Felhasználói dokumentáció verzió 2.5. Budapest, 2011. Változáskezelés Verzió Dátum Változás Pont Cím Oldal Felületi színezések (terem, vagy oktatóhiány 2.1 2009.05.04. 2.13. színezése fel volt cserélve,
HAGE ZRT NÁDUDVAR MOLNÁRTAG (HRSZ 0180/5) 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI EMGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓJA
1/129 HAGE ZRT NÁDUDVAR MOLNÁRTAG (HRSZ 0180/5) 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI EMGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓJA KÉSZÍTETTE: NAGISZ ZRT. 4181 NÁDUDVAR, Fİ U. 119. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében
A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében Az ár- és belvizek vízszennyező hatása Több évtizedes tapasztalat, hogy a felszíni vízfolyásainkon levonuló nagy árvizek (97,
SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai
SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai A Határırség 1997. november 01-tıl kezdıdıen lát el bőnüldözési feladatokat
A talaj fogalma, funkciói
A talaj fogalma, funkciói Bioszféra az ember fizikai környezete A bioszféra elemei: az atmoszféra a hidroszféra a litoszféra A bioszféra a biológiai szervezıdés legmagasabb szintje; kb. 3,5 milliárd évvel
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Baromfi-és Társállattenyésztési Tanszék Doktori Iskola vezetıje: DR. HORN PÉTER akadémikus, az MTA rendes tagja Témavezetı: DR. BOGENFÜRST
1.9. A forgácsoló szerszámok éltartama
1. oldal, összesen: 8 1.9. A forgácsoló szerszámok éltartama A forgácsoló szerszámok eredeti szabályos mértani alakjukat bizonyos ideig tartó forgácsolás után elvesztik. Ilyenkor a szerszámokat újra kell
Tisztelt Képviselı-testületi Tagok, kedves Falubeliek!
1 Tisztelt Képviselı-testületi Tagok, kedves Falubeliek! Az önkormányzati törvény szerint a képviselı-testületnek kötelessége, hogy egy évben legalább egy alkalommal közmeghallgatást hívjon össze, ahol
A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)
A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi
BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ
BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 4/2007. (III. 21.) sz. rendelete 5. (1) bekezdése alapján a
Szolgáltatási szerzıdés közmőves ivóvízellátásra és szennyvízelvezetésre ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK
Szolgáltatási szerzıdés közmőves ivóvízellátásra és szennyvízelvezetésre ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK A közmőves ivóvízellátásról és a közmőves szennyvízelvezetésrıl szóló többször módosított 38/1995.
Elméleti alapok: Fe + 2HCl = FeCl 2 +H 2 Fe + S = FeS FeS + 2HCl = FeCl 2 + H 2 S
6. gyakorlat. Keverék, vegyület,oldat, elegy, szuszpenzió, emulzió fogalma. A vegyületek termikus hatásra bekövetkezı változásai: olvadás, szublimáció, bomlás: kristályvíz vesztés, krakkolódás. Oldódás
Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 30/2004. (VIII. 19.) r e n d e l e t e. a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl
Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének 30/2004. (VIII. 19.) r e n d e l e t e a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testülete a hulladékgazdálkodásról
A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK
1 A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK Az ember tudatos gazdasági cselekedeteinek fı mozgatórugója a haszonra való törekvés. Ennek a célnak az eléréshez azonban nem hagyhatók
FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ A TELEPHELYEN ÉS KÖZVETLEN KÖRNYEZETÉBEN
FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ A TELEPHELYEN ÉS KÖZVETLEN KÖRNYEZETÉBEN File név: PAKSII_KHT_13_Telepmodell 1/107 File név: PAKSII_KHT_13_Telepmodell 2/107 TARTALOMJEGYZÉK 13 FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN
A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI
A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A LEGALAPVETİBB ÉGHAJLAT-MEGHATÁROZÓ TÉNYEZİ: A FÖLDRAJZI FEKVÉS. A Kárpát-medence az északi félgömbi mérsékelt övezet középsı sávjában, a valódi mérsékelt