TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK /TSZT ÉS HÉSZ/ MÓDOSÍTÁSA

Átírás

1 BAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK /TSZT ÉS HÉSZ/ MÓDOSÍTÁSA VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ (A 314/2012. (IX. 8.) Korm. rendelet 32. szerinti teljes eljáráshoz kapcsolódó, a 38. -ban megjelölt véleményezési szakasz). SZEPTEMBER PRO -TERRA KFT. URBANISZTIKAI ÜGYNÖKSÉG Budapest, Esztergomi út proterra@proterra.hu Tel: ; ; Tel/Fax: Raiffeisen Bank Zrt ; Cégjegyzékszám: ; Adószám:

2 Készült Baj Községi Önkormányzat megbízásában Polgármester: Schunder Tibor Jegyző: Csicsainé Rischl Anna A tervkészítő generáltervező PRO TERRA Kft Budapest, Esztergomi út 18. T:06/ ; T/Fax: 06/ proterra@proterra.hu S.Vasi Ildikó üv.igazgató A településrendezési eszközök módosításának kidolgozásában résztvevő szaktervezők: S.Vasi Ildikó Vezető településtervező TT/1É Okleveles építészmérnök É Szilágyi Csilla Okleveles településmérnök tervezőgyakornok Tóthné Pocsok Katalin Vezető településtervező TT Településrendezési zöldfelületi és tájrendezési vezető tervező TK Szabóné Csernai Éva Közlekedéstervező TKö Földesné Thurn Judit Viziközművek, hírközés VZ-TEL Dr. Lecső Gyuláné Villamosenergia TE-T, TH-T, Thurn László Gázenergia TE-T I. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK ELŐZMÉNYEK TARTALOMJEGYZÉK: 1. Településrendezés, a használat és a szabályozás változásai 2. Közlekedés 3. Tájrendezés, zöldfelületek 4. Környezetvédelem 5. Közműellátás és elektronikus hírközlés II. A./ B./ JÓVÁHAGYANDÓMUNKARÉSZ: Településszerkezeti terv leírása Településszerkezeti terv módosítása TSZT/mód- jelű tervlap Településszerkezeti változások számítása és ábrája TSZT/vált- jelű tervlap Helyi Építési Szabályzat módosítása rendelettervezet Szabályozási tervmódosítás: SZT/mód-/a tervlap SZT/mód-/b tervlap 2

3 I. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK ELŐZMÉNYEK Baj Községi Önkormányzat Képviselő-testülete fejlesztési döntést hozott a településrendezési eszközök módosításáról, mely a község nyugati közigazgatási ét öleli fel, valamint a településközpontban lévő sportpályát és környezetét. A módosítást elsősorban a Községi Képviselőtestületének azon elhatározása okozta, hogy a községi tervekből Tata elkerülő útja kerüljön ki, de figyelembe vette az egyes ek tulajdonosainak kéréseit is. Baj Községi Önkormányzat Képviselő-testülete határozatban rendelkezett a Településszerkezeti Terv és a Helyi Építési Szabályzat, s annak mellékletét képező Szabályozási Terv módosításáról. A Község közigazgatási ét felölelő Településszerkezeti Terv (a továbbiakban: TSZT) és a közigazgatási re vonatkozó Szabályzási Terv (a továbbiakban SZT) 2001-ben lett elfogadva. Ugyanekkor készült el a Baj helyi építési szabályzata is (a továbbiakban: BÉSZ). Időközben számos módosítás érintette a terveket és a helyi építési szabályzatot. A nagyszámú módosítás és a magasabb rendű jogszabályok gyakori változása miatt ben felülvizsgálatra került a szabályzat, melynek következtében új rendeleti számon lett elfogadva. A TSZT is többször módosult, azonban a két önálló helyi szabályzat gyakrabban. Végül a két BÉSZ a szabályozási tervi mellékleteikkel együtt 2009-ben felülvizsgálatra majd egységesítésre került. A jelenleg módosítás alá vont jelentős részére, még a 2000-ben készült SZT van hatályban. Az 1. sz. főút Tatát elkerülő nyomvonala a Baji út környezetét jelentő szakaszától eltekintve tizenöt éve rögzítésre került a tervekben ban volt felülvizsgálata a nyomvonalnak, melynek következtében három települést érintően (Tata-Baj- Szomód) településszerkezeti változást jelentő módosítás jött létre a nyomvonal teljes hosszán. Ekkor szabályozási tervi szinten csak a Baji úti csomópont és környezetére készültek új tervek. Hatályos tervi előzmények: - Baj Község Településfejlesztési Koncepciója 2001-ben elfogadva - Baj Község Településszerkezeti terve 44/2001. (VII. 23.) sz. önk. határozattal elfogadva (a továbbiakban TSZT), s annak többszöri módosításai, - Baj Község Helyi Építési Szabályzata 6/2009. (V. 21.) sz. önk. rendelet, s annak Szabályozási Tervi mellékletei többször módosítva. A településrendezési eszközök jelen módosításának jellege szükségessé teszi a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 36. szerinti teljes eljárású tervmódosítást, mivel jelen módosítás változást tartalmaz a TSZT-ben, az SZTben és a HÉSZ-ben is olyan módon, hogy vízgazdálkodási, erdő- és zöldi változás (megszüntetés és keletkezés) is történik. A dokumentáció tartalmazza a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletnek megfelelő teljes eljárású módosítás szakmai véleményre felterjesztett anyagot. Az előzetes tájékoztatási szakasz augusztus hónapban lezajlott, mind a partnerségi szabályzatban foglaltaknak megfelelően, mind pedig az államigazgatási szervek és érintett önkormányzatok körében. 1. TELEPÜLÉSRENDEZÉS A TERÜLETHASZNÁLAT ÉS A SZABÁLYOZÁS VÁLTOZÁSAI Az Országos Területrendezési Terv felülvizsgálata során döntés született arról, hogy a továbbiakban a Tatát elkerülő 1. sz. főút nyomvonalát nem Tata keleti oldalán kívánják megvalósítani. A keleti elkerülő út fejlesztési szándékának megszűnte számos változást idézhet elő Baj közigazgatási ének hasznosításában. Mivel az elkerülő út alapvetően Baj Község közigazgatási ét érintette volna, ezért a 2000-ben megjelenő, majd 2006 óta rögzített nyomvonalú út elmaradása nem Tata településrendezési terveiben okoz jelentős változást, hanem elsősorban Baj Község esetében. Fentiekre tekintettel Baj Község Képviselőtestülete úgy döntött, hogy az elkerülő út központi fejlesztési szándékénak elmaradásából fakadó változásokat/lehetőségeket a községi településrendezési eszközök módosításával követni kívánja, ki akarja használni. Új helyzet állt elő Baj Község esetében az útfejlesztési szándék megszűntével. A közigazgatási et korábban É-D-i irányban átszelő 1. sz. főút tervezett nyomvonalának elhagyása jelentősen átszerkeszti a Község jövőbeni közlekedési rendszerét, illetve a gazdasági célú fejlesztési ek kiszolgálásának lehetőségeit. 3

4 BAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA Az északi gazdasági ek esetében az elkerülő út elhagyásával az északi fejlesztési ek, illetve a belhez északon közvetlenül csatlakozó, s újra funkcióba kerülő nyúlvágóhíd én a gazdasági tevékenység kiszolgálása vagy Tata Agostyáni útján keresztül, vagy Baj belén végig haladva Tata Baji útján keresztül lehetséges. A volt oroszlaktanya, s annak környezetében tervezett gazdaságfejlesztési ek kiszolgálása elsősorban (mint eddig) Tata Baji útján keresztül képzelhető el. Baj esetében mindenképpen mérlegelendő, hogy az északi gazdasági en milyen tevékenységet támogat a Község a hasznosítása során, hiszen annak gazdasági forgalma vélhetően a község belén képes csak lebonyolódni, hiszen az vezet az autópálya felé, vagy a nagyobb városokat megközelítő úthálózatra. A Baji út menti ipar a korábban oroszlaktanyaként használt re települt. Fokozatosan birtokba véve a régi épülteket, s újabb csarnokokat építve kezd kibontakozni. A közepén ma is hasznosítás nélküli a legnagyobb kubatúrájú épületegyüttes, a 4 db háromszintes épületből álló volt legénységi épületek. Sajnos állaguk olyan mértékben romlott az elmúlt 20 évben, hogy egyre inkább a bontásuk kényszere merül fel. A katonai történeti térképek jól mutatják Baj településmagját, illetve a fejlesztendő gazdasági ek viszonyát. A tervezési alaptérképen A tervezési a légifelvételen 4

5 2009 évi TSZT részlet évi egyesített TSZT részlet évi SZT-beépítésre szánt ek szürkén évi szab.terv részlet 5

6 Területhasználati változások BAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA Baj közigazgatási ének 342 hektáros részét érinti jelen tervmódosítás. A közigazgatási nyugati részén az elmúlt idők ipari tevékenysége és a vele összefüggésben lévő felszíni bányászat jelentős nyomott hagyott, a tájat karakteresen megváltoztatta, átalakította. Itt, a község nyugati határában működött az 1990-es évek előtt Tata egyik téglagyára, s a hozzá kapcsolódó anyagnyerő helyek. A legnagyobb bányagödörből és környezetéből a rekultiváció során a Baji út északi oldalán mára rekreációs célú horgásztó lett, Északabbra a tatai cserépgyár agyagbányája foglal el egy nagy et, melyet a cserépgyár bezárásával felhagytak, s szintén jelentős méretű vízfelületével várja a rekultivációt, s egy újabb rekreációs tó ígéretével remélhető hasznosulása. A bányatelek bolygatatlan részén és tőle északabbra mezőgazdasági művelésű, vagy hasznosulásra váró füves-bokros ek találhatók. A község északi külén a volt oroszlaktanyához tartozóan nagy kiterjedésű lőszer-raktárt rejtett magában, melynek környezetében az elmúlt év alatt nagy mennyiségben illegális hulladék-elhelyezés történt. A től nem messze található Tata korábbi üzemelő szeméttelepe, melyet betemettek, s erdői besorolással várja a tényleges rekultiválását. A lakó és az említett volt lőszerraktár e között óriás méretű telken még a rendszerváltozás előtti időkből származó nyúvágóhíd található, mely szintén kisállat-vágóhídként hasznosult és üzemelt az elmúlt időszakban. Jelenleg nem üzemel. Újrahasznosításra vár. Az északi keleti részén az Agostyáni útra kiérően, szintén óriás-telken gyümölcsültetvény található, mely Baj én az egyik leginkább következetesen fejlődő, és folyamatosan működő vállalkozása. Gyümölcs (alma és bogyósok) termesztésével, hűtőházas tárolással és értékesítéssel foglalkozik a vállalkozás. Az Agostyáni út mentén az elmúlt években irodaház és inkubátor ház épült az ültetvényhez, az öntöző-tó közelében. A Baji úttól délre a volt oroszlaktanya én igencsak lassan kibontakozó ipar működik. Az oroszlaktanya egy hazai honvédlaktanya ére települt közvetlenül a falu határában, a lakóek szomszédságában. Az iparen a régi laktanyai épületek részben hasznosultak, de mellettük több új, óriás-csarnok is épült. Legkiterjedtebb vállalkozás a en abroncsértékesítéssel, logisztikai központként működő abroncsraktárbázisként működik. Az iparen belül, illetve környezetében még az ipari múltból visszamaradt, roncsolt, használaton kívüli ek is vannak. A tervezési déli részén az É-D-i irányban elnyúló vasúti pálya mentén, azzal párhuzamosan honvédségi gyakorló húzódik, melynek déli harmadán homokbánya üzemel. A bányatelken folyamatosan növekszik a felszíni tájseb. Itt is egy jelentős méretű tó már kialakult. A jelen használat ismertetéséből kiderül, hogy az 1. sz. főút Tatát elkerülő nyomvonalának megvalósulása esetén a térség azon kívül, hogy egy komoly közlekedési elem megjelenését remélte volna, azt is várta, hogy a sok-sebből vérző átalakul, s felszámolódnak a múltból visszamaradt problémás helyek (laktanya, lőszerraktár, bányák, gödrök, hulladékkal terhelt ek). A nagy állami beruházás elmaradásával, sokkal hosszabb időre szólóan, spontán, mozaikos felszámolódással járó átalakulástól remélhető csak a pozitív változás. Mind e mellett a re nem települ rá egy viszonylag nagy-forgalmat lebonyolító, további forgalmat gerjesztő közlekedési elem. Újra kell fogalmazni a jövőjét, olyan hasznosításoknak teret adni, melyet az út létrejötte nem tett volna lehetővé. Baj nyugodt, csendes kertvárosias jellegű lakóei zavartalanul fejlődhetnek, továbbra is megőrizhetőek a táji, természeti értékei a környéknek. Az északi részen, ÉK-ről indulva az a közlekedési megszűnése az alábbi használati változásokat teszi lehetővé. - Az Agostyáni út kereszteződésében megszűnik a tervezett körforgalmi csomópont, s helyén megmarad részben a mezőgazdasági út (mely hadi út), részben a mezőgazdasági. - A gyümölcs ültetvény én áthaladó szakaszon megmarad a gazdasági, a vízgazdálkodási és a mezőgazdasági. Sértetlen marad az öntöző-tó, működhet tovább a mezőgazdasági vállalkozás. - A gyümölcsültetvényt elhagyva az út éből gazdasági és különleges mezőgazdasági üzemi lesz kivéve az Agostyáni utat és a község belét összekötő út új nyomvonalának kereszteződését. A megszűnt tatai cserépgyár volt agyagbányája menti en mezőgazdasági re jelöli a szerkezeti terv a megszűnő közlekedési et. A vízgazdálkodási et jelentő Baji-vízfolyás két oldalán erdőet 6

7 eredményez a tervezett elkerülő út fejlesztésének elvetése, s elérve a volt bányatóból lett horgásztavat és környékét az országos bekötő útig rekreációs különleges re és vízgazdálkodási re vált az itt is megszűnő közlekedési. - A Tata irányából érkező országos bekötő úttól délre a vasúti nyomvonal korrekciójával létrejövő vasúti mellett erdő és ipari gyűjtőút, ill. ipar tervezett a közlekedési helyén. Egy szakaszon a megszűnő tervezett út nyomvonala Tata közigazgatási én jelent változást, majd ismét Baj közigazga- tási én, ahol jelentős hosszban különleges honvédelmi részévé válik. Délen Tata és Vértessző- lős határában működő homokbánya ébe kerül vissza, illetve kiszolgáló út- és erdőbe kerül a felszámolt közlekedési. Felértékelődik az északi részt átszelő S alakú út szerepe, mely egyrészt Baj zsák-jellegét hivatott megszűntetni, másrészt az északi gazdsági ek megközelítést biztosítja. Az Agostyáni útra vezető gazdasági et feltáró gyűjtőút Tata volt VIII. dűlőjével, ma a Barcsay úttal képez majd közös csomópontot. Alább együtt látható Tata Újhegy városrészének Agostyáni út menti része és tervezett úthálózata. ma hatályos baj-i szerkezeti tervvel. A sárgával kifestett utak Új-hegyen tervezett beli utakká válnak, köztük a legfontosabb, a keleti oldali utolsó beli út lesz, mely a Szomódi útig elvezető gyűjtőúttá fog alakulni. A Baji út északi oldalán a baloldali térképrészleten marancssárga felület-tel jelölt helyen az elkerülő út meg-építésének elvetése - közvetlenül a az Ifjumunkás úti lakóhez kapcso-lódóan, s a rekreációs tó közelében - egy kisebb lakó kialakítására ad lehető-séget. A mintegy 29 lakótelek kialakításával a rekreációs tó én belüli erdősáv létesítésével egy csendes értékes lakó hozható létre. A lakó kialakítását lehetővé teszi az is,hogy az ipari gyűjtút -elképzelések szerint körfor- kerül a beli galmi- csomópontja nyugatabbra határtól. BAJ ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA Baj Község építési szabályzata 2009 óta többször módosult, mely módosítások nem épültek be a hatályos sza- rendelkezésével. bályzatba. Első lépésben egységesítésre került a szabályzat az utóbbi évek három módosuló Mivel a szabályzat szerkesztésében nem felel meg a ma hatályos jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet előírásainak, ezért a módosítás második lépésben a szabályzat szerkezetét oly módon igazítja ki.hogy számozott fejezetekre és számozott alcímekre tagolja. A módosítás további eseteit jelenti a szerkesztés- Nagy számban ből fakadó sajtóhibák, valamint a nem kellően jól megfogalmazott szövegrészek korrekciója. szövegcserés javítások jönnek létre és hatályt vesztő rendelkezések kerülnek törlésre a szabályzatban. 7

8 2. KÖZLEKEDÉS Meglévő állapot, a szabályozási terv módosításának indokoltsága: Baj község jelenleg zsáktelepülés. Közlekedési kapcsolatát az számú bekötőút biztosítja (2x1 forgalmi sávval) Tata városán keresztül. Létezik egy részben kiépített, magán tulajdonban lévő út által biztosított közlekedési kapcsolat is az számú összekötő út felé, az ún. Demeter út. Ez az út korábban a felszámolt lőszerraktár, valamint az Agostyáni út menti szemétlerakó ének a megközelítését szolgálta, valamint a nyúlvágóhídról a dögtemetők, a fehérje üzem és a mezőgazdasági ek felé biztosított kapcsolatot. Az számú bekötőút mely a község főutcája egyben Tata város belén kapcsolódik az 1. számú országos főúthoz. Az útvonal bekötő szerepköréből adódóan hálózati jelentőséggel nem rendelkezik. A 2x1 forgalmi sávos, küli közút megfelelő szolgáltatási szinthez tartozó teherbíró-képessége E/nap, eltűrhető szolgáltatási szinthez tartozó teherbíró-képessége E/nap. A közút megfelelő kapacitástartalékkal rendelkezik. A tervezési et nyugati oldalról a Budapest-Hegyeshalom kétvágányú, villamosított vasútvonal határolja. A vasútvonal a Baji utat szintben keresztezi, Tata-Tóvároskert megállóhely a közút déli oldalán helyezkedik el re elkészült az 1. sz. Budapest Hegyeshalom vasútvonal Biatorbágy-Tata közötti vonalszakasz korszerűsítésének engedélyezési terve. A rekonstrukció következtében egyes vonalszakaszokon ívkorrekció vált szükségessé, hogy a tervezett 160 km/h sebesség elérhető legyen. A nyomvonal módosítások Baj nyugati határát is érintették. A vasútvonal-korszerűsítés megvalósítása és az elvárt közlekedési sebesség biztosítása csak a vasút üzemi én belül nem volt biztosítható ezért a keleti, azaz Baj irányába kellett elmozdítani a vasúti et. Ez által Baj közigazgatási ére került a Tata-Tóváros vasútállomás is. A vasút nyomvonal korrekció következménye, hogy a korábbi szintbeli vasúti átjáró külön szintben oldható meg. A Tata Baj közötti számú bekötőutat alulról keresztezi le az új nyomvonalú pálya. A vasúti rekonstrukcióval együtt járó településrendezési eszközökben bekövetkező változások évi módosítással lezajlott. Jelen módosítások annak figyelembe vételével készül. A jelen tervmódosítás legfőbb indokát az adja, hogy Baj Község közigazgatási ét É-D irányban teljes hosszban érinti egy olyan közlekedésfejlesztési elem, melynek nyomvonalvezetésére újabb koncepció van kibontakozóban ban került rögzítésre az 1. sz. főút Tatát keletről elkerülő nyomvonala. Az elkerülő út leghoszszabb szakaszon Baj Község közigazgatási ét érintette. Baj hatályos településrendezési eszközei ezt a nyomvonalat szabályozási szinten tartalmazzák is. Baj esetében a településrendezési eszközök módosítása azért vált szükségessé, mert az 1. számú főút Tatát elkerülő szakaszának nyomvonal-elgondolása olyan mértékben megváltozott, hogy a város nyugati oldalán keresi a megoldást. A megváltozott koncepciónak nyomatékot adott, hogy az Országos Településrendezési Tervből, már az új koncepciónak megfelelően kikerült a Bajt érintő keleti oldali nyomvonal. Ez megadta a lehetőségét, annak, hogy Baj településrendezési eszközeiből is kikerüljön az 1. sz. főút nyomvonalának tervezete. Ezzel a lehetőséggel kívánt mielőbb élni Baj Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, s döntött a településszerkezeti terve és szabályozási terve ez irányú módosításáról. Fentiek következtében a településrendezési eszközökben megszűnik a tervezett - 1. sz. főút számára szóló közlekedési, - a számú országos közúttal alkotott külön szintű csomópont igénye, - az Agostyáni úttal alkotott csomópont helyigénye, ami Szomód és Baj közigazgatási ére esik, s ahol a körforgalmú csomópont biztosította volna az elkerülő út és a számú összekötő út kapcsolatát. A Tata északi belén elhelyezkedő laktanyához kapcsolódó gyakorló terek Szomód és Baj községek közigazgatási én találhatók. A megközelítésüket biztosító hadi úthálózat burkolatnélküli földúthálózatot jelent. A hadi úthálózat a laktanyából kivezetően a Szomódi helikopter leszálló és azt övező gyakorlótéren át lekeresztezi a Szomódi bekötő utat, majd az Árendás patak északi oldalán haladva éri el Szomód belének keleti határát. Az Árendás patak völgyében haladva kettéágazik. Északi irányba fordulva eléri Szomód belének keleti határát, majd keleti, illetve északi irányba fordulva jut el a lőtérre. Az elágazás másik ága délre fordul lekeresztezve az Árendás patakot és megkerülve a zártkerteket, belép az Agostyáni útnál Baj közigazgatási é- 8

9 re. A baji mezőgazdasági földek között vezetve eléri Baj belét és annak keleti oldalán tervezett lakói fejlesztési ek peremén végig haladva, jut el a baji gyakorló pályára. A vasúthálózat Budapest-Hegyeshalom kétvágányú, villamosított vonalán EU-s forrásból hamarosan megvalósuló vasúti korrekciós nyomvonal Baj dél-nyugati közigazgatási határánál lép ki a jelen nyomvonalról és a honvédségi gyakorló pálya nyugati határa közelében halad északi irányba. Tata közigazgatási határánál eléri Tata Kertváros lakóét, melytől távolodva egy ívkorrekciós nyomvonallal keresztezi le a volt téglagyár én kialakuló új-iparet és a volt téglagyári bányagödör helyén keletkezett tavat. A bányató rekreációs célú rekultivációja megtörtént, és horgásztóként működik. A tervezett vasúti pálya az iparet elhagyva mélyen vezetve- külön szintben keresztezi a számú országos közutat. A közúton majd hídszerkezet épül a vasút felett. Tata közigazgatási éről átkerül Baj ére a Tata-Tóváros állomás a különszintű kereszteződés déli oldalára, vagyis az iparet feltáró út, a számú országos közút és a vasúti pálya által közrevéve. A tervezet vasúti korrekciós nyomvonal a horgásztavat körülvevő rekreációs et elhagyva, átlép Tata közigazgatási ére s ott is korrekciós nyomvonalon halad Tata iparének déli határán. Az ipar Agostyáni úti határa előtt lép vissza a vasút korrekciós nyomvonal a jelenlegi vasúti pályára. Közlekedési javaslat A módosítás az úthálózat szempontjából az alábbi eket érinti: 1. A sz. országos közúton az Ipartelep és a rekreációs feltárására lehetőséget adó csomópont új helyre került, a hatályos tervben ábrázoltakhoz képest. Baj beli határától kissé távolabb telepítve nyugati irányba. A csomópont négy ágú körforgalmú csomópontként lett megtervezve. A csomópont helyzeténél fogva mintegy kapuzatát képezi a községnek. A körforgalmi csomópont északi ágát a rekreációs en belül magánútként lehet kialakítani. A déli ág a volt orosz laktanya ére települt ipar közvetlen megközelítésére szolgál, melyet gyűjtőút kategóriába javasolt sorolni. Az ipari gyűjtőút létrejöttével kiiktatható az ipari teherforgalom a község beléről. A csomópontot belbe kell vonni,, vagy Lakott kezdete közúti táblát szükséges elhelyezni mivel a beli körforgalmú csomópontok paraméterei és kialakításának helyigénye kedvezőbb a küli műszaki jellemzőknél. 2. A sz. országos közúthoz csatlakozik az új lakó úthálózata. A csomópontot egyszerű csatlakozással alakítottuk ki. A lakótelkeket a 12 m szabályozási szélességű lakóutak tárják fel. A lakóutakat javasolt K szegéllyel tervezni, ezeken az utakon zárt csapadékcsatorna kialakítása a cél, hogy az utcákban inkább fasornak, és/vagy vendégparkolóknak tudjanak helyet biztosítani. (lásd mintakeresztszelvény) 3. A kerékpárút jelenleg a meglévő vasúti átjárótól ki van építve a szelvényezés szerinti jobb oldalon, a bal oldalon járda vezet a jelenlegi vasúti átjárótól, végig a főút mellett. A kerékpárút átvezetése a körforgalmú csomóponton szerepel a tervjavaslatban. Javasolt a 30 m szabályozási szélesség megtartása az országos közút tekintetében, mivel a kerékpárút nyomvonala és a gyalogos út mellett így fasorok is kialakíthatóak. Az új vasútállomás a vasúti korrekció következtében Tata közigazgatási éről áthelyeződik Baj közigazgatási ére, így az átjáró helyigénye és magassági vonalvezetése is a 30 m szabályozási szélességet indokolja az országos közút tekintetében. A vasútállomás az országos közút szintjétől 7-8 méterrel mélyebben helyezkedik majd el. A gyalogos forgalomnak, amely az állomásról jön, vagy arra megy a kerékpárutat le kell kereszteznie hogy a közút északi oldalán vezető gyalogos járdát elérje. 4. Ipartelepi feltáró utak módosultak az új csomópontnak megfelelően az ipartelep tulajdonosainak egyetértésével. A feltáró út 16 m szabályozási szélességű. Javasolt a zárt csapadékcsatorna, a szabályozási szélesség jobb kihasználása érdekében. 5. A tervben nem új elem, de szólni kell a Baj belét és az Agostyáni utat összekötő tervezett nyomvonalú útról. Jelenleg az igen rossz állapotú út, melyen el lehetett jutni Bajról az Agostyáni útra. A rendszerváltás előtt, mikor még az orosz laktanya működött, akkor az orosz hadsereg céljait szolgálta az út, hiszen Baj 9

10 északi külén volt az orosz laktanyához tartozó lőszerraktár, melynek a telkén haladt. Az oroszok kivonulása után magántulajdonba került az említett, s vele együtt a szilárd burkolattal ellátott út is. A tulajdonosa az egyre jobban felerősödő illegális hulladék elhelyezés korlátozása érdekében sorompóval látta el az út két végét. Ekkor megszűnt az átjárás lehetősége Baj és az Agostyáni út között. A tulajdonos telekalakítással létrehozta a szabályozási terven szereplő nyomvonallal és 30 méteres szabályozási szélességgel az utat. Ezt követően önkormányzat tulajdonába került az út. Így ismét járható az út, de még a régi nyomvonalon, s rajta a rendkívül rossz állapotú burkolattal. A út új nyomvonalon való kiépítése várat magára. Az északi gazdasági ek hasznosítása teszi majd indokolttá, sőt elengedhetetlenné az út kiépülését. A tervezett utak keresztmetszeti kialakítása Az A-A metszet: A sz. országos közút meglévő és megmaradó, folyópályás keresztmetszeti kialakítását tartalmazza. A burkolat szélessége 7,0m, a padkák 2,0m szélesek, a szelvényezés szerinti bal oldalon járda, a szelvényezés szerinti jobb oldalon kerékpárút van kialakítva. A gyalogjárda és az út burkolatszéle között nyílt árok van. Javasoljuk a fasor helyének járda felöli oldalon történő megtartását. A szabályozási szélesség 30,0m A B-B metszet: A sz. országos közút és Ipartelepi gyüjtőút által alkotott csomópont be illetve kihaladó ága A burkolat szélessége 7,0m, kiemelt szegélyek között, a szelvényezés szerinti bal oldalon járda, a szelvényezés szerinti jobb oldalon kerékpárút van kialakítva. Ebben a keresztszelvényben már zárt csapadékcsatorna van. A szabályozási szélesség 30m A C-C metszet : Az Északi gyűjtőút metszetét ábrázolja. Az út szélessége 7,0m, padkaszélessége 2,0-2,0m, mindkét oldalon nyílt árokkal. Az út mellé kerékpárút ének biztosítását javasoljuk, mivel az Agostyáni út mellett már tervezett kerékpárút nyomvonal van kialakítva. Az út mindkét oldalán fasor telepítése javasolt. A szabályozási szélesség 30 m. A D-D metszet: Az Ipartelepi gyűjtőút keresztmetszeti elrendezését tartalmazza. A burkolat szélessége 7,0m kiemelt szegélyek között. A padka 1,0-1,0m szélességű. Mindkét oldalon fasor elhelyezésének helyét biztosítjuk. A szabályozási szélesség 16m. E-E metszet: Lakói kiszolgáló út. A keresztmetszeti kialakításban az út szélessége 6,0 m, K szegélyek között. Javasoljuk a zárt csapadékcsatorna kialakítását. A fennmaradó 3,0-3,0 m széles felületen közmű és zöldsáv elhelyezését javasoljuk. Közösségi közlekedés Vasúti közlekedés Tata-Tatabánya között mindenképpen, de Budapest Tata között is számos esetben a napi szintű munkába járást is biztosító közlekedési eszköz. Tata nagy állomáson készül P+R parkoló, de az főleg a gépjárművel érkezők számára jelent parkolási és vonattal tovább közlekedési lehetőséget. Bajról a kerékpáros forgalom B+R utaztatást lenne célszerű megoldani az állomáson kerékpártároló kialakításával. Baj község ellátását és így a nyugati gazdasági ek megközelítését is biztosító autóbusz közlekedés a jelenlegi és távlati igényeket is biztosítja. Az északi gazdasági ek betelepülésével, megfelelő forgalmi igény esetén kialakítható egy Tata-Újhegy városrész Baj Tata Tóvároskert autóbuszjárat is Baj községet és az Agostyáni utat összekötő út kiépülése után. Parkolási javaslat 10

11 A tervezési en megvalósuló beruházások esetében minden esetben telken belül javasolt elhelyezni a rendeltetésszerű használathoz szükséges várakozó és parkolóhelyeket. Mivel a gazdasági ek Baj közigazgatási en lényegében most kerülnek beépítésre, ezt műszaki kötöttségek nem gátolják. Gyalogos és kerékpáros közlekedési javaslat Az számú bekötőút északi oldalán a meglévő, Tatát és Bajt összekötő gyalogos járda fejlesztést nem igényel. A baji út déli oldalán Baj beli határáig kerékpárút építés valósult meg Tatát és Bajt összekötően. Javasolt Baj északi beli határától az Agostyáni útig érően az északi gazdasági terülteket is szolgálóan az új út nyomvonala mentén kerékpárút létesítése, mely az Agostyáni úton tervezett kerékpárúthoz is elérést biztosít. Jelentősége az EURO-VELO 6-hoz történő csatlakozás Tatán keresztül a Dunamenti kerékpárút elérésével. 3. TÁJRENDEZÉS, ZÖLDFELÜLETEK KÖRNYEZETVÉDELEM Előzetes adatszolgáltatás kérés Az OTÉK 3. (3) 6. pontja és a 4. (5) bekezdése alapján a településrendezési eszközök módosításának alátámasztó szakági munkarésze a rendezési terv(ek) és a településszerkezeti terv összhangját igazoló térkép és leírás (számítás). A módosítás során a településrendezési eszközök és egyes törvények rendezéssel összefüggő módosításáról szóló évi CCXXIX. törvénnyel (továbbiakban: MTv.) módosított Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (továbbiakban: OTrT) előírásainak összhangját igazolni kell. OTrT 31/B. l) bekezdése alapján azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket az MTv. állapított meg, azonban a kiemelt térségi és megyei rendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az OTrT MTv.-vel megállapított 12/A. (1) bekezdése és övezeti előírásai szerint kell lehatárolni és alkalmazni. OTrT 12/A. (1) bekezdése rögzíti, hogy a kiemelt térségi és megyei rendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során a 12. (1) és (2) bekezdésében felsorolt térségi övezetek által érintett - az alábbiakban felsorolt - eket az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek i érintettségével kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről szóló kormányrendelet szerint, az abban meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni. A rendezési tervek és a településszerkezeti terv összhangját igazoló térkép és leírás A tárgyi módosítás az egyes törvények rendezéssel összefüggő módosításáról szóló évi CCXXIX. törvénnyel (továbbiakban: MTv.) módosított Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (továbbiakban: OTrT) előírásaival, valamint a Komárom-Esztergom megye Területrendezési Tervéről szóló és Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés a 25/2011 (XII.15.) számú önkormányzati rendeletével módosított 22/2005. (IX. 29.) számú önkormányzati rendelet (továbbiakban: KEmTrT) előírásaival az alábbiakban részletezettek szerint összhangban van. OTrT (MTv.) 3/1. sz. melléklet Az Ország Szerkezeti Tervének vonatkozó részlete 11

12 3/1 Országos ökológiai hálózat övezete 3/4 Kiváló termőhelyi adottságú erdő övezete 3/5 Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezete 3/7 Országos vízminőségvédelmi övezete 3/9 Kiemelt fontosságú honvédelmi övezete 12

13 Az OTrT (MTv.) alábbi övezetei érintik a település teljes ét így a módosítás eit is. 3/9 Kiemelt fontosságú honvédelmi övezete Az OTrT (MTv.) alábbi övezetei érintik a település ét, és a módosítások ét is. 3/1 Országos ökológiai hálózat övezete 3/4 Kiváló termőhelyi adottságú erdő övezete 3/5 Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezete 3/7 Országos vízminőség-védelmi övezete Az OTrT (MTv.) alábbi övezetei nem érintik a település ét, így a módosítás eit sem. 3/2 Kiváló termőhelyi adottságú szántó övezete 3/3 Jó termőhelyi adottságú szántó övezete 3/6 Világörökségi és világörökségi várományos 3/8 Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók ének övezete KEMTrT KEMTrT Térségi szerkezeti terv részlete A módosítás hatálya alá tartozó ek hagyományosan vidéki települési térségbe, mezőgazdasági térségbe és vegyes felhasználású térségbe soroltak. Az OTrT 6. (2) b) bekezdése szerint a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági, beépítésre szánt különleges honvédelmi, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi vagy természetközeli felhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakó és vegyes felhasználási egység nem jelölhető ki. Az OTrT 6. (2) c) bekezdése szerint a vegyes felhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági, erdő vagy természetközeli felhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakó kivételével bármely települési felhasználási egység kijelölhető. Az OTrT 6. (2) d) bekezdése szerint a települési térség bármely települési felhasználási egységbe sorolható. 13

14 Országos és térségi övezetek A módosítás hatálya alá tartozó ek a hatályos KEmTrT-ben lehatárolt alábbi térségi övezetekkel nem érintettek, azaz a vonatkozó előírások, a tárgyi módosítás tekintetében nem relevánsak: Mag övezete (Mtv. módosította az előírásokat) Ökológiai folyosó övezete (Mtv. módosította az előírásokat) Kiváló termőhelyi adottságú szántó övezete (Mtv. módosította az előírásokat) Kiváló termőhelyi adottságú erdő övezete (Mtv. módosította az előírásokat) Erdőtelepítésre alkalmas övezete (Mtv. módosította az előírásokat) Országos komplex tájrehabilitációt igénylő övezete (Mtv. megszüntette) Térségi jelentőségű tájképvédelmi övezete ((Mtv. megszüntette) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi övezete (Mtv. megszüntette) Ásványi nyersanyag-gazdálkodási övezete (Mtv. a térségi övezet elnevezését Ásványi nyersanyag-vagyon térségi övezetre módosította, az Ásványi nyersanyag-gazdálkodási országos övezetet az Mtv. megszüntette) Világörökségi és világörökség-várományos övezete (Mtv. megszüntette) Történeti települési övezete (Mtv. megszüntette) Nagyvízi meder övezete (Mtv. megszüntette) A teljes közigazgatási, illetve a módosítás hatálya alá tartozó érintett a hatályos KEmTrTben alkalmazott alábbi országos övezetekkel: Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő ének övezete (Mtv. megszüntette) Együtt tervezhető térségek övezete (Mtv. megszüntette) Földtani veszélyforrás e (Mtv. módosította az előírásokat) Vízeróziónak kitett övezete (Mtv. megszüntette) Széleróziónak kitett övezete (Mtv. megszüntette) A módosítás hatálya alá tartozó érintett a hatályos KEmTrT szerinti alábbi térségi övezettel: Puffer övezete (Mtv. módosította az előírásokat) Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő övezet (Mtv. megszüntette) Országos jelentőségű tájképvédelmi övezete (Mtv. megszüntette) Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi övezete (Mtv. módosította az előírásokat) Országos ökológia hálózat Mag övezete Ökológia folyosó övezete Puffer övezete Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő övezete Országos jelentőségű tájképvédelmi övezete 14

15 Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi övezete Az Mtv. által megszüntetett országos övezetekre vonatkozó előírásokat az OTrT 31/B. e) bekezdése alapján a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni. Az OTrT 31/B. h) bekezdése alapján, azon térségi övezetek tekintetében, amelyeket a megyei rendezési terv megállapít, azonban a rájuk vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az OTrT MTv.-vel megállapított övezeti előírásokat kell alkalmazni. Az OTrT 31/B. l) bekezdése alapján azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket az MTv. állapított meg, azonban a kiemelt térségi és megyei rendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az OTrT MTv.-vel megállapított 12/A. (1) bekezdése és övezeti előírásai szerint kell lehatárolni és alkalmazni: jó termőhelyi adottságú szántó (a módosítás e nem érintett) világörökségi és világörökségi várományos (a módosítás e nem érintett) országos vízminőség-védelmi (a módosítás e érintett) nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók e (a módosítás e nem érintett) ásványi nyersanyagvagyon- (a módosítás e nem érintett) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezete (a módosítás e érintett) Az Önkormányzat a Korm. rendelet 41. (1) bekezdése, az OTrT 12/A. (1) bekezdése, valamint a kiemelt térségi és megyei rendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek i érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése és az 1. melléklete alapján megkérte a hatáskörrel rendelkező szervek adatszolgáltatását az MTv. által megállapított, szakét érintő új övezet(ek) lehatárolása (országos vízminőség-védelmi, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő ) tekintetében. Az OTrT 3/6. sz melléklete szerinti Világörökségi és világörökségi várományos övezete nem érinti a közigazgatási et, így a módosítás ét sem. o Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ az adatszolgáltatás kérésre nem nyilatkozott, adatot nem küldött. Az OTrT 3/7. sz melléklete szerinti Országos vízminőség-védelmi érinti a módosítás ét. o Országos Vízügyi Főigazgatóság nem válaszolt az adatszolgáltatás kérésre. Az OTrT 3/8. sz melléklete szerinti Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók e nem érinti a közigazgatási et, így a módosítás ét sem. o Országos Vízügyi Főigazgatóság nem válaszolt az adatszolgáltatás kérésre. Az OTrT szerinti Ásványi nyersanyagvagyon- nem érinti a közigazgatási et, így a módosítás ét sem. 15

16 BAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA o Magyar Bányászati és Földtani Hivatal bányakapitánysága, Veszprémi Bányakapitányság tájékoztatott a község én lévő bányatelkekről, valamint arról, hogy a községben nincs nyilvános felszínmozgásos. Az OTrT 3/5. sz melléklete szerinti Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezete érinti a módosítás ét. o A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Az ökológiai hálózat éről a et érintő mag és puffer lehatárolásáról, valamint a tájképvédelmi lehatárolásáról digitális adatszolgáltatást küldött. BAJ község i mérlege a térségi felhasználási kategóriáknak megfeleltetett települési felhasználási egységek i viszonya a megyei szerkezeti terv és a településszerkezeti terv összehasonlításában Térségi felhasználási kategória (min. %-os arány) KEmTrT Terület* ha Erdőgazdálkodási térség (85%) 1178,56 Vegyes felhasználási térség (85%) Hagyományosan vidéki települési térség Vízgazdálkodási térség 636,06 297,34 0,62 Összesen: 2112,58 *TeIR adatbázisában szereplő ek (teir.hu/ Térségi felhasználási kategória (min. %-os arány) Településszerkezeti terv* Hatályos terv szerinti Jelen módosítás szerinti Területfelhaszn Terület Területfelhaszná Terület % álás ha lás ha % Erdő 1116,66 95% Erdő 1116,66 95% Mezőgazdasági Mezőgazdasági 53,61 5% 55,96 5% Mezőgazdasági Mezőgazdasági 454,21 71% 460,59 72% Erdő 48,61 8% Erdő 46,22 7% Gazdasági Gazdasági 1,34 0% 5,14 1% Különleges Különleges 70,23 11% 78,2 12% Bel és Bel gazdasági 157,78 53% és gazdasági 158,12 53% Mezőgazdasági Mezőgazdasági 14,93 5% 16,46 6% Erdőgazdasági Erdőgazdasági 6,22 2% 8,28 3% Vízgazdálkodási Vízgazdálkodási Erdő 0,26 42% Erdő 0,26 42% KEmTrT Vízgazdálkodási 0,36 58% Vízgazdálkodási 1, % Településszerkezeti terv* Hatályos terv szerinti Jelen módosítás szerinti ha ha % ha % Erdőgazdálkodási térség (85%) 1178, , ,

17 Vegyes felhasználási térség (85%) Hagyományosan vidéki települési térség 636,06 502, ,34 506,81+ 55,96+ 16,46+ 8,28+ 0,26= 587,77 92 Vízgazdálkodási térség (85%) 0,62 0,36 58% 1, % Összesen: 2112,58 *A KEmTrT -ben meghatározott felhasználási kategóriának megfeleltetett felhasználási egységek, ahol: Települési térség: bel és a belen kívüli meglévő, illetve tervezett beépítésre szánt ek, beleértve a közeket is, Erdőgazdálkodási térség: a hatályos településszerkezeti terven erdőként meghatározott ek, függetlenül a tényleges használatától, illetve az erdőkataszter szerinti státuszától, a földhivatali ingatlannyilvántartás szerinti besorolásától és a természetbeli állapotától Építmények által igénybe vett térség: a hatályos településszerkezeti terven meghatározott közlekedési és közműek Vegyes felhasználási térség: erdő, mezőgazdasági és természetközeli be sorolt ek. Vízgazdálkodási térség: vízgazdálkodási vagy természetközeli felhasználási egységbe sorolt ek. A tervezett módosítás a i mérleg adatai alapján is összhangban van a KEMTrT-vel. A rendezés várható hatása, környezeti vizsgálat szükségessége Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005.(I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 1. (3) bekezdés a) pontja, 4. (2) bekezdése, valamint 3. számú melléklet II. pontja alapján az Önkormányzat megkérte a környezet védelméért felelős szervek véleményét a környezeti vizsgálat szükségessége tekintetében, azaz hogy a hatáskörükbe tartozó környezet- vagy természetvédelmi szaket illetően várható-e jelentős környezeti hatás. R. 3. számú melléklet II. pontja szerinti, a környezet védelméért felelős szervek Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály) Iktatószám:13933-I/. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály KER/067/ / Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízügyi-, vízvédelmi-, tűzvédelmi hatóság) Szám: 36100/1711-1/.ált. Vélemény a környezeti vizsgálat lefolytatásának szükségessége tekintetében. A felhasználás tervezett módjait, szabályozási elemek tervezett módosításait, küli úthálózati korrekciókat, azok környezetre gyakorolt hatásait részletesebben kell kidolgozni a véleményezési eljárás során, mely információk tükrében a R..) 1. (2) bb) pontja alapján szükségessé válhat a környezeti vizsgálat lefolytatása. Nem válaszolt. Tájékoztat a módosítás során figyelembe veendő környezetvédelmi tartalmú jogszabályokról. A környezeti vizsgálat lefolytatásának szükségességéről nem nyilatkozott. A tervmódosítás során figyelembe veendő jogszabályok köréről tájékoztat. A környezeti vizsgálat lefolytatásának szükségességéről nem nyilatkozott. 17

18 R. 3. számú melléklet II. pontja szerinti, a környezet védelméért felelős szervek Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízügyi-, vízvédelmi-, tűzvédelmi hatóság) Szám: 35800/6600-1/.ált. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztály Állami Főépítész Ügyszám: KED/1/256-3/. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdőfelügyeleti Osztály Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény és Talajvédelmi Osztály Ügyszám: KEF/TAL/462-2/. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Ügyiratszám: 10185/. Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály BBK/1820-2/. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály KER/067/ / Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Örökségvédelmi Osztály Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézet Vélemény a környezeti vizsgálat lefolytatásának szükségessége tekintetében. A Hatóság nem tartja indokoltnak a környezeti vizsgálat lefolytatását, és a környezeti értékelés szükségességét. A környezeti vizsgálat lefolytatását nem tartja szükségesnek. Nem válaszolt. A környezeti vizsgálat lefolytatásának szükségességéről nem nyilatkozott. A környezeti vizsgálat lefolytatásának szükségességéről nem nyilatkozott. A környezeti vizsgálat lefolytatásának szükségességéről nem nyilatkozott. A környezeti vizsgálat lefolytatásának szükségességéről nem nyilatkozott. Nem válaszolt. Nem válaszolt. TÁJRENDEZÉS, ZÖLDFELÜLETEK Az OTrT 12/A. (1) bekezdése, valamint a kiemelt térségi és megyei rendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek i érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése és az 1. melléklete alapján az ökológiai hálózatpuffer, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezeteinek lehatárolásáról a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adott digitális adatszolgáltatást. A településrendezési eszközök módosításának tervezete az adatszolgáltatás figyelembe vételével készült. 18

19 A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal környezetvédelemben és természetvédelemben illetékes szerve előzetes véleménye (Iktatószám: /.) szerint a módosítás védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdekeket nem sért. Országos ökológiai hálózat Puffer övezete Forrás: KEmTrT Az országos ökológiai hálózatra vonatkozóan az OTrT 13 (1) bekezdése előírásai: 13. (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei felhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. Az elkerülő út miatt módosítással érintett ek nem részei országos jelentőségű védett természeti nek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, de az út déli szakasza áthalad az OTrT által meghatározott ökológiai hálózat én. Az egyes törvények rendezéssel összefüggő módosításáról szóló évi CCXXIX. törvénnyel (MTv.) módosított Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTrT) pontja szerint: az ökológiai folyosó az a kiemelt térségi és megyei rendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan ek többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek, és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magek, pufferek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására. A Mag övezetére vonatkozóan az OTrT 17 előírásai: 17. (1) Az övezetben beépítésre szánt nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési et a mag vagy a mag és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt rendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a mag, a mag és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek a mag természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el. (5) (6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Az Ökológiai folyosó övezetére vonatkozóan az OTrT 18 előírásai: 18. (1) Az ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési et az ökológiai folyosó vagy a mag és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt rendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) 19

20 (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező mag természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. A módosítás hatálya alá tartozó en s tervezett gyűjtőutak mentén, illetve a beépítésre szánt utak mellett a településkép és a környezet védelmét szolgáló tervezett fásításokat határoz mega terv. A tervezett utak számára szabályozott közek szélessége lehetőséget ad a tervezett fásítások megvalósítására. A Településszerkezeti terv módosítása, biológiai aktivitásérték egyensúly A módosítás hatálya alá tartozó en belül, a hatályos településrendezési tervekben már meghatározott Északi ipar szerkezete átalakul. A hatályos tervekben már korábban kijelölt tervezett beépítésre szánt Északi gazdasági egy részén - valószínűsíthetően a korábban a en lévő lőszerraktár takarása és védőe miatt - erdőtervezett erdő van. A tervezett beépítésre szánt gazdasági megvalósíthatósága érdekében előzetesen egyeztetni kell az erdészeti hatósággal az erdő megszüntetésének feltételeiről. Az elkerülő út ének kivétele új jelentőséget ad a gazdasági feltáró útjának, amelynek mindkét oldalán a módosítás jellemzően beépítésre szánt eket, egyéb ipari és kereskedelmi gazdasági eket, valamint különleges mezőgazdasági üzemi et határoz meg. Az Északi gazdasági Tata felöli oldalán, a települések beépített einek összenövését, a településhatárok elmosódását tudatosan akadályozva, a településhatár közelében lévő, hét évnél korábban kijelölt és nem hasznosított gazdasági eket a terv újból a tényleges használatnak megfelelően, mezőgazdasági ként határozza meg. A Településszerkezeti terv és a Szabályozási terv ezzel összhangban a különleges mezőgazdasági üzemi és a lakó között, a szomszédság miatt esetleg jelentkező környezeti konfliktusok kockázatának csökkentése érdekében, a telekhatáron a már erdőtervezett erdő éhez igazodva min. 20m széles védelmi célú erdősávot határoz meg. Az Északi ipartől délre lévő bányatelek határa a továbbiakban a településrendezési eszközökben a Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztálya BBK/1820-2/. számú előzetes véleményében megadott adatszolgáltatás alapján pontosítva szerepel. A hatályos településrendezési eszközökben a Tatai úttól északra, illetve a beltől nyugatra még bányatelek határral jelölt Kre jelű különleges rekreációs, az elkerülő út közlekedési e, valamint a Zv jelű védelmi célú zöld és a Gksz jelű gazdasági felhasználása a módosítás szerint változik. A kedvezőtlen környezeti hatásoktól védendő különleges rekreációs és a bel lakóe között tervezett gazdasági helyén a lakó bővítésére lesz lehetőség. Ezen felhasználás módosítással a lakói és a gazdasági szomszédságából potenciálisan eredő környezeti konfliktus elkerülhető. A Tatai úttal közvetlen szomszédos en a kereskedelmi gazdasági felhasználás megmarad. A volt oroszlaktanya helyén fejleszthető gazdasági közúti feltárása és a kereskedelmi gazdasági és egyéb ipari ek térbeli viszonya is módosul az 1. számú főút Tatát keletről elkerülő tervezett út nyomvonalának, illetve ének megszüntetése következtében változtatást igénylő közlekedéshálózat miatt. Biológiai aktivitásérték egyensúly Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. Tv. (Étv.)7. (3) bek. b) pontja szerint újonnan beépítésre szánt ek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási ének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. A tervek készítésekor a ek biológiai aktivitásértékét a 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet, mint a törvényben hivatkozott külön jogszabály előírásai szerint kell számítani. A tervmódosítás során új beépítésre szánt kijelölésére is sor kerül. A közlekedési-, vízgazdálkodási és zöldek egy része, beépítésre szánt egyéb ipari gazdasági, kereskedelmi szolgáltató gazdasági és beépítésre szánt különleges üzemi be kerül átsorolásra. A biológiai aktivitás érték a módosítások ét bemutató térkép és számítások szerinti visszapótlással a változtatás előtti szinten marad, tehát az Étv. 7. (3) bek. b) pontja előírásainak a módosítás megfelel: A TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZÁSOK A BAÉ-számítással megállapítható, hogy a településszerkezeti tervi változások a biológiai aktivitásértékben +53,94 értékkel zárult. (A számítások és változások bemutatása a szerkezeti leírásnál megtalálható Lásd jóváhagyandó munkarészeknél ábra és táblázat) 20