A relatív légnedvesség vizsgálata reprezentatív városi keresztmetszet mentén, Szegeden
|
|
- Márk Juhász
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A relatív légnedvesség vizsgálata reprezentatív városi keresztmetszet mentén, Szegeden Sümeghy Zoltán 1 Unger János 1. Bevezetés Már a kisebb méretű települések is képesek a környező légkör fizikai illetve kémiai tulajdonságainak megváltoztatására. Ezek eredményeként módosulnak a légkör alapvető paraméterei (pl. léghőmérséklet és -nedvesség), s egészen speciális jelenségek is létrejöhetnek (mint pl. a városi szél). Mivel az urbanizáció régóta tartó és jelenleg is erőteljes folyamatának eredményeként ma már az emberiség közel fele városokban él, ezért ezek a jelenségek emberek hatalmas tömegét érintik. Mindezek ellenére a légnedvesség, s különösen a relatív légnedvesség vizsgálatával más jellemzőkkel, pl. a hőmérséklettel összevetve viszonylag kevés városklimatológia kutatás foglalkozott eddig (a szegedi előzményeket lásd: Unger 1993, 1997, 1999). Ezért jelen tanulmány célja ennek a fontos klímaparaméternek a térbeli és időbeli átlagos eloszlásának bemutatása városi területen, ahol igen sok ember komfortérzetét, s így végső soron életminőségét befolyásolja. Eredményeink a 2002 és 2003 között folytatott szegedi mérési kampány során gyűjtött adatok feldolgozásán és értékelésén alapulnak. 2. Szeged földrajzi és éghajlati adottságai Szeged (É. sz. 46,25º és K. h. 20,15º) Európa középső részén, a Kárpát-medence belsejében síksági területen fekszik, tehát nagy távolságra a klimatikus szempontból is jelentős hegységektől és tengerektől (1. ábra). Szeged környezete természeti földrajzi szempontból az Alsó-Tiszavidékhez tartozik (Frisnyák et al. 1978). Magyarország legalacsonyabban fekvő régiójáról van szó, tengerszint feletti magassága alig (78 és 85 m között) változik. A vidék kialakításában a harmadkortól napjainkig tartó süllyedés és a feltöltés játszott vezető szerepet. A történeti korok során a kristályos alaphegységre m vastag üledék rakódott. A felszínen néhány pleisztocén löszhalomtól eltekintve holocén üledékek (folyóvízi homok, iszapos homok, agyagos iszap és réti agyag) a jellemzőek. A Tisza alacsony- és magas árterei jól elkülönülnek (Mezősi 1983). A tájképi sajátosságokat az állóés folyóvízi, valamint az eolikus formák adják, így például az alluviális síkságból eróziós peremmel emelkednek ki a löszhalmok. Ezek infúziós és típusos löszből épülnek fel. A Tisza és a Maros folyók mellékét holtágak és morotva-tavak teszik változatossá. Az ősi növényzet maradványait a folyók menti ligeterdők, valamint a morotvák hínárés mocsárvegetációi képviselik. Viszonylag nagy területeket foglalnak el a szikesek és a mocsárrétek. A talajok közül a réti öntéstalaj és a réti csernozjom a leggyakoribbak (Keveiné Bárány 1988). A nagyléptékű éghajlati felosztást tekintve Magyarország nagyobbik része a Trewartha-féle D.1 (kontinentális éghajlat, hosszabb meleg évszakkal) klímaövezetbe tartozik. Péczely (1984) azonban ez utóbbit a valóságos éghajlati viszonyok még jobb megközelítése érdekében módosította (1. ábra). 1 SZTE TTK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék, 6701 Szeged, Pf. 653, Tel.: (62) /3172, Fax: (62) , sumeghy@geo.u-szeged.hu 1
2 1. ábra: Szeged elhelyezkedése és tengerektől való távolsága, illetve Európa éghajlati övezetei a módosított Trewartha-féle felosztás szerint: (4a) zonális sivatag; (5) szubtrópusi sztyepp éghajlat; (6a) meleg nyarú mediterrán éghajlat; (6b) hűvös nyarú mediterrán éghajlat; (7) csapadékos nyarú szubtrópusi éghajlat; (8) enyhe telű óceáni éghajlat; (9) nedves kontinentális éghajlat hosszabb meleg évszakkal; (10) nedves kontinentális éghajlat rövidebb meleg évszakkal és hideg téllel; (11) mérsékelt övi sztyepp éghajlat; (12) mérsékelt övi sivatagi éghajlat; (14) szárazföldi szubpoláris éghajlat; (17) közepes földrajzi szélességek magashegységi éghajlata (Péczely 1984 alapján) 2. ábra: Magyarország éghajlati körzetei: (a) meleg: (1) meleg száraz, (2) meleg mérsékelten száraz, (3) meleg mérsékelten nedves; (b) mérsékelten meleg: (4) mérsékelten meleg száraz, (5) mérsékelten meleg mérsékelten száraz, (6) mérsékelten meleg mérsékelten nedves, (7) mérsékelten meleg nedves; (c) mérsékelten hűvös: (8) mérsékelten hűvös száraz, (9) mérsékelten hűvös mérsékelten száraz, (10) mérsékelten hűvös mérsékelten nedves, (11) mérsékelten hűvös nedves; (d) hűvös: (12) hűvös nedves (Péczely 1979 alapján) 2
3 Az országon belüli finomabb körzetekre bontáshoz (2. ábra) speciális osztályozási módszert kell alkalmazni, amit a víz- és energiaellátottság különbözőségeinek figyelembevételével sikerült megoldani (Péczely, 1979). A vízellátottság mérésére az ariditási index alkalmas. Péczely ennek értékei alapján nedves, mérsékelten nedves, mérsékelten száraz és száraz kategóriát különböztetett meg az éghajlati körzetek kijelöléséhez. Az energia- vagy hőtényezőt pedig a vegetációs időszak (április-szeptember) átlagos hőmérséklete alapján lehet mérlegelni. Péczely eszerint is négy kategóriát különített el: hűvöst, mérsékelten hűvöst, mérsékelten meleget és meleget. A két tényező elméletileg lehetséges 16 kombinációjából (éghajlati körzet) 12 realizálódik hazánk területén (2. ábra). A körzetek földrajzi elhelyezkedésére az a jellemző, hogy az ország legnagyobb részén, főleg az alföldi területeken meleg száraz és mérsékelten meleg száraz éghajlat uralkodik. Szegedre és környékére kifejezetten a meleg száraz klíma a jellemző, vagyis a nyár meleg, aszályra hajlamos, bőséges a napfénytartam, aránylag kicsi a páratartalom és a felhőzet, télen kevés a hócsapadék, emiatt vékony a hótakaró. Már ezen jellemzőkből is látható, hogy a lokális és mikroklimatikus jelenségek tanulmányozására Szeged kifejezetten alkalmas, hiszen a gyakori nem túl csapadékos, nem nagyon szeles és felhős időjárás kedvez a kisléptékű klimatikus folyamatok kialakulásának. Ezt, a városklíma kutatások szempontjából előnyös adottságot a város kedvező fekvése, domborzati viszonyai és mérete csak felerősíti, aminek köszönhetően Szeged rendkívül jó feltételeket kínál általános következtetések levonására is alkalmas vizsgálatok végzésére. 3. Vizsgált terület Szeged DK-Magyarország legnagyobb városa (lakóinak száma 2006 elején fő volt), fontos oktatási, kulturális és kereskedelmi központ. A település ÉK-i felén ömlik a Maros a Tiszába, amely a várost két részre osztja. Szeged közigazgatási területe hivatalosan 281 km 2 (melynek nagyobbik hányada a Tisza jobb partján helyezkedik el), ebből azonban az igazán városi és elővárosi területek csak kb km 2 -t foglalnak el és főleg a lehetséges árvíz elleni védelemként szolgáló körtöltésen belül helyezkednek el, így a vizsgálataink is ide koncentrálódnak (3. ábra). A város 19. század végi újjáépítéséből adódó szerkezeti sajátosságait a Tiszára, mint tengelyre támaszkodó sugárutas-körutas rendszer adja (3. ábra). Ennek az az előnye, hogy a városszerkezet jól áttekinthető tagozódást mutat, viszont hátránya, hogy így a forgalom a városmag felé koncentrálódik, amely maga után vonja az ezzel járó fokozottabb belterületi légszennyeződést is. Az utóbbi néhány évtizedben (főleg , s kisebb mértékben között) a város szerkezete jelentősen módosult a peremvárosi területeken létesült hatalmas méretű panelépítésű lakótelepek következtében. Létrehozásuk sajátos szerkezeti tagoltságot visz a városi morfotextúrába azzal, hogy a néhány emeletes házakkal sűrűn beépített centrum és a viszonylag új lakótelepek nagy vertikális kiterjedésű, de lazább elhelyezésű épületei között megmaradt egy alacsonyszintű, sok zöldterülettel és kerttel rendelkező vegyes városrész. Korábban ez a terület fokozatos átmenetet jelentett a sűrűben beépített városmag és a beépítetlen szabad területek között. A városnak a következő szerkezeti-morfológiai típusai különíthetők el (3. ábra): Viszonylag sűrűn és egységesen beépített (2-4 emeletes) belváros, ahol a többségében keskeny utcákat magas házfalak zárják közre. 3
4 Nagy panelépítésű lakótelepek, ahol a magas (4-10 emeletes), uniformizált épületek viszonylag ritkán helyezkednek el, és köztük nagy kiterjedésű, nyílt zöldterületek találhatók. Ipari és raktárházas körzetek, ahol a nagy alapterületű és kis magasságú csarnokok a jellemzőek, melyek között a felszín többnyire szilárd burkolattal van ellátva. Családi házas részek, ahol a kis alapterületű, egy-két szintes házak között kiterjedt nyílt területek találhatók, főként kerti növényekkel, fákkal. A városi parkok, a Tisza partján található galériaerdők és a külterületek már jellemzően növényzettel fedettek, épület vagy szilárd burkolat ezeknek a területeknek csak kis százalékán fordul elő. 3. ábra: Szeged szerkezete és morfológiai típusai ortofotón, valamint a vizsgált terület elhelyezkedése és a kiválasztott keresztmetszet (sraffozással és számozással). (a) mezőgazdasági és zöldterületek; (b) ipari területek; (c) kertváros; (d) lakótelep; (e) belváros; (f) körtöltés A kutatási terület (3. ábra) az ben végrehajtott, a maximális városi hősziget területi eloszlását vizsgáló projekt mérési hálózatán alapul (Sümeghy és Unger 2003). Ezt a hőmérsékletmérési kampányt ban folytattuk, s a 107 gridcellából álló területi beosztás sem változott, amely a város már hivatkozott km2-es belső, városias beépítettségű részét foglalta magába. A terület cellánkénti felosztása az Egységes Országos Térképrendszer 1: méretarányú térképének kilométerhálózati vonalaira épült, azok elemeinek negyedelésével állítottuk elő. A gridek egyenként 0,5x0,5 km nagyságúak. Ez a gridhálózat jórészt Szeged beépített területeit fedi le, de a megfelelő viszonyítás érdekében külterületi részt is tartalmaznia kellett, ezért a mérési terület magában foglal egy több cellából álló nyugati irányú kinyúlást (az 1-4-es cella a 3. ábrán), amelynek beépítettsége csekély, vagy nulla. Ez utóbbi részen (az 1-es cellában a 3. ábrán) fekszik az Országos Meteorológiai Szolgálat Aerológiai Obszervatóriuma, amely a vidéki háttérállomás szerepét töltötte be. A 4
5 már említett külterületi viszonyítási alap érdekében a mobil mérésünk minden kutatási napon innen indult ban a hősziget területi szerkezetének kutatása mellett annak dinamikáját havi gyakorisággal vizsgáló projekt is indult, egy kiválasztott keresztmeszet mentén. Ekkor a hőmérséklet detektálása mellett a légnedvességi adatokat is rögzítettük, amelyek feldolgozása és bemutatása jelen tanulmány célja. A keresztmetszet (1-17-es grid a 3. ábrán) kijelöléséhez a 107 eredeti cella közül ki kellett választani azokat, amelyek megfelelő módon érintik Szeged különböző részeit, s reprezentatív képet adnak a városról. Kialakításánál a legfontosabb szempont az volt, hogy tartalmazza Szeged összes fontosabb szerkezetimorfológiai típusát (azaz az ipari, a kertvárosi, a belvárosi és a lakótelepi területeket is), ezért futása nem egyenes vonalú, hanem be kellett iktatni két fordulót is (3. ábra). 4. Kutatási módszer A teljes keresztmetszet mentén egy éven át (2002. április március között) havi rendszerességgel mobil méréseket folytattunk személygépkocsival (amelyet általános eljárásnak tekinthetünk nemcsak a hőmérséklet, hanem a légnedvesség detektálására is: pl. Chandler 1962, Kopec 1973, Mayer et al. 2003). A mérések minden kijelölt napon napnyugta után kezdődtek és nyáron napfelkeltéig, a hosszú téli éjszakákon pedig a kezdéstől számított tízedik óráig tartottak. A nyári időszakban 7, a téli időszakban pedig 10 óráról állnak rendelkezésre adatok (1. táblázat). A mérés sorszáma 1. táblázat: A mobil keresztmetszeti mérések paraméterei A napnyugta Észlelések Dátum időpontja száma (CET) Referencia idők A mérési útvonal hossza a 17 cella mentén 10,5 km volt. Ennek megtétele oda-vissza összesen percig tartott. Az adatfelvételezés 10 másodpercenként történt, ami a gépjármű átlagos kmh -1 sebességénél nagyjából m távolságot jelentett. Egy gridben az egyik irányban történő áthaladáskor több észlelés is történt, a cella középpontjára vonatkozó értéket ezeknek számtani átlaga adja. A méréseket úgy ütemeztük, hogy a fordulók mindig a referencia időpontokra essenek, ami a napnyugtát követő egész órák voltak (1. táblázat). A visszaúton az odaúthoz hasonló módon történt az adatgyűjtés és az átlagolás. Egy oda- és visszaút értékének a számtani átlaga pedig megadja egy cella egy referencia időre vonatkozó értékét. Ennek a számításnak az elméleti alapját az képezi, hogy a hőmérséklet és a légnedvesség változása ilyen rövid időtartam alatt (1 órán belül) lineárisnak tekinthető. 5
6 A műszer a felszín felett 1,45 méterrel, az autó előtt 60 centiméterrel lett felszerelve, hogy a kocsi motorjának működése ne befolyásolja a mérést. Az automata, sugárzásvédelemmel ellátott hőmérsékleti illetve légnedvességi szenzor (LogIT) adatait az autó utasterében elhelyezett hordozható, digitális gyűjtő (LogIT DCP Microdevelopments and SCC Research) rögzítette. A hosszabb megállásoknál (piros lámpa, sorompó) gyűjtött adatokat a későbbi ellenőrzés során kitöröltük az adatbázisból, ily módon ezek hatásai nem jelentkeznek a mérési eredményekben. A levegő vízgőztartalmának az észlelt hőmérséklethez tartozó telítettségi gőznyomás százalékaként megadó számérték a relatív légnedvesség. Jele az U%, képlete pedig: U% = 100 e/e ahol e a vízgőz parciális nyomása (gőznyomás) és E a telítettségi gőznyomás (Péczely 1979). A mért adatokat százalékos értékekben kaptuk meg, amelyek igen tág intervallumban mozogtak. Ahhoz, hogy a város és környezete közötti különbség megfelelő formában értékelhetővé váljon, ahhoz érdemesnek tűnt megadni a relatív légnedvesség különbségeit ( U%) is. Ennek kiszámítása a következő: U% = U% cella U% cella(ny) ahol U% cella az aktuális városi grid relatív légnedvessége és U% cella(ny) a vidékinek tekinthető legnyugatibb (1-es) cella relatív légnedvessége. Több mérés esetén a relatív légnedvesség különbségek ( U%) is jelentős mértékben eltérhetnek egymástól, ezért a jobb összehasonlíthatóság érdekében hasznosnak tűnt a normalizálás alkalmazása (lásd a városi hősziget kapcsán: Sümeghy és Unger 2004). A relatív légnedvesség különbség normalizáltja ( U% norm ) egy -1 és 1 közötti dimenzió nélküli érték, és kiszámítása az alábbi módon történik: U% norm = (U% cella U% cella(ny) ) / ( U% cella(max) U% cella(ny) ) ahol U% cella(max) annak a városi gridnek a relatív légnedvessége, amely az adott napi észlelés esetében a vizsgált cellák között abszolút értékben a legnagyobb volt. A április március között havi gyakorisággal végzett, összesen 12 mérés közül az átlagok kiszámításakor technikai okok miatt a szeptember i mérés eredményeit nem lehetett figyelembe venni, ezért csak 11 alkalomra vonatkozó átlagok készültek. Az éjszakák és ezáltal a mérések eltérő hosszából adódóan az észlelések száma esetenként változott, de minimum hétszer minden észlelés során történt adatgyűjtés (1. táblázat). Ennek következtében az éves átlagos változás tanulmányozásakor csak az első hét óra vethető össze. Az átlagok vizsgálatakor mindegyik előzőekben említett módszer (U%, U% és U% norm ) jól használható, mert más-más jelenségre hívhatják föl a figyelmet. Az eredmények tárgyalásánál szereplő izopléta térképek mind a Surfer (Surface Mapping System) 8.00 verziójával készültek (Kriging interpolációs eljárással, lineáris variogram modell alkalmazásával, adatsűrítés nélkül). A város klímamódosító hatásának egyik legfontosabb tényezője a beépítettség (azaz annak aránya, hogy a felszínt milyen hányadban borítják mesterséges objektumok, pl. parkolók, utak, járdák és épületek). Ennek meghatározása SPOT XS űrfelvétel kiértékelésével történt. A felvétel felbontása 20x20 m volt, így alkalmas volt a város kisebb területi jellegzetességeinek feltárására. A kiértékelés alapja a térinformatikai rendszerek segítségével végrehajtott Normalizált Vegetációs Index (Normalised Difference Vegetation Index NDVI) számítása volt. Az index értékeit a pixelek különböző hullámhossz tartományú reflektancia értékeiből a következő egyenlet adja meg (Gallo and Owen 1999): NDVI = (IR - R) / (IR + R) 6
7 ahol IR a pixel reflektancia értéke a közeli infravörös (0,72-1,1 µm) és R a pixel reflektancia értéke a vörös (0,58-0,68 µm) sávban. Az NVDI értéke -1 és +1 között változik a biomassza tömegének megfelelően, s ennek segítségével meghatározható nemcsak a beépített, hanem a vízzel illetve növényzettel borított felszínek cellánkénti százalékos aránya is. 5. Eredmények A relatív légnedvesség időbeli és keresztmetszet menti eloszlásának bemutatását érdemes az éves átlagos adatokkal kezdeni (4. ábra). A izovonalak futásán jól kirajzolódik a városközpont (10-es cella) szárazabb területe (a napnyugta utáni első órában az éves átlagos U% < 57%). Egy külterületen (1-es cellában) észlelt adott érték a település centrumában csak jóval később figyelhető meg. A relatív nedvességek az idő előrehaladtával mindenütt növekszenek (összhangban a hőmérséklet csökkenésével), de a város belső részein az eltolódás mértéke majdnem egész éjszaka növekszik. Például amíg a 64%-os átlagos relatív légnedvesség a központban 2 órával később jelentkezik, mint a külső részen, addig ugyanez az eltérés a 70%-os érték esetében már majdnem 3 óra. Az izovonalak futása a 11-es cellánál a környezetéhez viszonyítva az egész mérés folyamán kirajzol egy kis relatív légnedvesség többletet, amely a Tisza vízfelületének közelségével magyarázható (3. ábra), mivel ez miatt a vízfelület aránya a keresztmetszet mentén ebben a gridben a legmagasabb (11,4%). 4. ábra: A relatív légnedvesség (U%) átlagos értékeinek időbeli és térbeli eloszlása Az 5. ábrán látható átlagos relatív légnedvesség különbség értékek alapján is tisztán felismerhető, hogy a város területe szárazabbnak bizonyul a külső részeknél, mivel a legnagyobb (negatív) eltérések a belváros fölött jelentkeznek az év jelentős hányadában. A szárazabb területek határai a hősziget szirt -jéhez hasonlóan elég élesek (csak itt ellentétes, negatív forma, szakadék jelentkezik), amely a 4-es cellától a 9-esig tartó folyamatos csökkenésként mutatkozik meg. Igazi fennsík -szerű, lankás képződmény azonban nem alakult ki, aminek elsődleges oka a beépítettség keresztmetszet menti változása. A mesterséges felületek aránya ugyanis hirtelen megnövekszik a 4-es gridtől jellemző iparterületek miatt, amelyet a centrum felé haladva még sűrűbb beépítettség követ. A 9. cellától pedig már a belvárosra jellemző beépítettség az uralkodó (2. táblázat). 7
8 5. ábra: A relatív légnedvesség különbség ( U%) átlagos időbeli és térbeli eloszlása 2. táblázat: A 4-6. ábrákon a 10-es cellától azonos távolságra kerülő gridpárok középpontjainak a centrumtól mért valós távolságai és beépítettsége (10-es cella = 90,5%) Gridcella Távolság Beépítettség Távolság Beépítettség Gridcella (km) (%) (km) (%) 9 0,500 91,4 11 0,500 77,3 8 1,000 77,8 12 1,118 83,6 7 1,500 71,7 13 1,414 75,7 6 2,000 85,6 14 1,803 67,9 5 2,500 54,2 15 2,121 81,2 4 3,000 70,4 16 2,500 60,9 3 3,500 18,9 17 2,915 72,2 Ezzel párhuzamosan a központ felé a beépítetlen területek részaránya fokozatosan visszaszorul. A legszárazabb gridnek a központi, 10-es adódik, ahol az egész év folyamán, a mérések első hat órájában több mint 5%-kal kevesebb a relatív légnedvesség. Itt, a legsűrűbben beépített városközpontban található a legjelentősebb különbség is (a napnyugta utáni második órában az éves átlagos U% meghaladja a -6%-ot). A centrumtól északkelet felé (11-17 cella) elhúzódó méréskelt csökkenésnek (5. ábra) két oka van. Ha a kiválasztott teljes keresztmetszet mentén végigtekintünk, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy Szeged központjához (10-es cellához) viszonyítva a beépítettségnek a cellánkénti eloszlása korántsem szimmetrikus (2. táblázat). A központtól K-re és ÉK-re elhelyezkedő 7 db (11-17-es) cella átlagos beépítettsége (74,42%) magasabb az attól Ny-ra fekvő 7 db (3-9-es) celláénál (67,14%). Ez azonban érthető is, hiszen az ÉK-i részen a mérés gyakorlatilag még városi területen belül fejeződik be (17-es cellánál), szemben a keresztmetszet Ny-i szélével (3-as cellától), amely már Szegeden kívül található (3. ábra). Ehhez az aszimmetriához járul még az is, hogy bár az 5. ábrán (s természetesen a 4. illetve a 6. ábrán is) az egymást követő sorszámú cellák mindig azonos távolságokra kerülnek egymástól, a valóságban a központi cellától ÉKre elhelyezkedő gridek (a 13-astól kezdve) valamivel közelebb vannak a centrumhoz (2. táblázat). A két hatásában azonos irányú jelenség összegződése jól magyarázza a relatív nedvesség aszimmetrikus, 17-es cella felé elnyúló szerkezetét. Mint láttuk, a legnagyobb átlagos relatív légnedvesség különbég értékek a napnyugta utáni második órában jelentkeznek, de egy másodlagos minimum a negyedik és ötödik óra 8
9 között is megfigyelhető (5. ábra). Az ötödik óra után a légnedvesség különbség a belvárosban és a külső városrészekben is rohamosan csökken. Ennek az oka valószínűleg az ezekben az órákon beinduló harmatképződés, ami miatt a külterületek légnedvessége elkezd csökkenni. A Tisza vízfelületének 11-es cellában érvényesülő légnedvesség növelő hatását az izovonalak futása itt is tisztán kirajzolja. A 6. ábrán a relatív légnedvesség különbségek normalizált értékeinek ( U% norm ) éves átlagai láthatóak. A normalizálás módszerének az a nagy előnye, hogy így minden eset azonos súllyal vesz részt a vizsgálatban, azaz egyes nagy légnedvesség különbségű esetek szerkezete nem nyomja rá a bélyegét az átlagos képre. A szélsőségesen nagy értékek hatásának ily módon történt kizárásával kapott kép annyiban mutat eltérést a U% átlagos értékeit bemutató 5. ábrához képest, hogy a legszárazabb időszak leggyakrabban a napnyugtát követő 5. órában következett be. A különbségek átlagaiban mutatkozó legnagyobb minimumú terület (5. ábra) itt, a normalizált értékeknél is jelentkezik, de kiterjedése valamivel kisebb (6. ábra). 6. ábra: A relatív légnedvesség különbségek normalizált értékeinek ( U% norm ) átlagos időbeli és térbeli eloszlása A normalizálással nyert izopléta térképen jobban megmutatkoznak azok a területek, amelyeken az egész év során leggyakrabban fordultak elő alacsony légnedvességi értékek. Ez a terület a keresztmetszetben a 8-as és a 14-es cella között helyezkedik el, gyakorlatilag a leginkább beépített szegedi városrészeken. Időbeli megjelenése a párhuzamosan történt hőmérséklet mérések eredményeként kapott éves átlagos hősziget intenzitással jól korrelálható: a hőmérséklet intenzitás maximuma is az ötödik órában jelentkezett és főleg a kilencedik és a tizedik cellában volt jellemző (Sümeghy 2004), tehát az egyik legnagyobb légnedvességi minimummal esik egybe. Ez azért van, mert a légnedvesség és a hőmérséklet között szoros az összefüggés (pl. Landsberg and Maisel 1972), s a nagyobb hősziget általában szárazabb levegőt okoz. Eltérést jelent viszont, hogy amíg napnyugta után a városban szinte mindig hőmérsékleti többlet jelentkezik (ennek kialakulását csak szélsőséges pl. csapadékos, nagyon szeles időjárás akadályozhatja meg), addig a sok tényezőtől függő relatív légnedvesség változékonysága lényegesen nagyobb, így a hőmérsékleti izopléta térképekhez képest itt jóval egyenetlenebb eloszlást kapunk. 9
10 6. Összegzés Az átlagos relatív légnedvesség városi területeken történő változására az alábbi megállapítások tehetők: a nemzetközi szakirodalommal összhangban a város területe éves átlagban szárazabbnak bizonyul a külső részeknél; a legszárazabb terület egész évben a sűrűn beépített belváros; szárazabb területek határai a hősziget szirt formájához hasonlóan nagyon élesen különülnek el a külső nedvesebb részektől; a legszárazabb időszak rendszerint a napnyugtát követő 5. óra környékén következett be; a szárazabb területek megjelenése összekapcsolható a hősziget jelenségével, mivel a város fölötti, hőmérsékleti többlettel bíró levegő több vízgőz befogadására képes abszolút értelemben, ezért végső soron a relatív nedvessége kisebb; a relatív légnedvesség az idő előrehaladtával a külterületeken és a belterületeken is növekszik (összhangban a hőmérséklet csökkenésével), de a város belső részein ugyanazok az értékek később jelentkeznek. a szélsőségesen nagy értékek átlagra gyakorolt hatását kiküszöbölő normalizálás (amikor minden eset azonos súllyal szerepel az eredmény kialakításában) a hősziget vizsgálatához hasonlóan most is hasznos eljárásnak bizonyult. Irodalomjegyzék Chandler, T.J Temperature and humidity traverses across London. Weather 17, Frisnyák S., Futó J., Göőz L., Kormány Gy., Moholi K., Pápistáné Erdős M. és Süli-Zakar I. 1978: Magyarország földrajza. Tankönyvkiadó, Budapest. Gallo, K.P. and Owen, T.W. 1999: Satellite-based adjustments for the urban heat island tempera-ture bias. J. Appl. Meteorol. 38, Keveiné Bárány I. 1988: Talajföldrajzi vizsgálatok Szeged környékén. Alföldi tanulmányok 12, Kopec, R.J Daily spatial and secular variations of atmospheric humidity in a small city. Int. J. Climatol. 17, Landsberg, H.E. and Maisel, T.N Micrometeorological observations in an area of urban growth. Bound. Lay. Meteorol. 1, Mayer, H., Matzarakis, A. and Iziomon, M.G. 2003: Spatio-temporal variability of moisture conditions within the Urban Canopy Layer. Theor. Appl. Climatol. 76, Mezősi G. 1983: Szeged geomorfológiai vázlata. Alföldi tanulmányok 7, Oke, T.R. and Maxwell, G.B. 1975: Urban heat island dinamics in Montreal and Vancouver. Atmos. Environ. 9, Péczely Gy. 1979: Éghajlattan. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest. Péczely Gy. 1984: A Föld éghajlata. Tankönyvkiadó, Budapest. Sümeghy Z. 2004: A szegedi városi hősziget térbeli és időbeli eloszlásának térképezése és elemzése. SZTE PhDértekezés (kézirat), Szeged. Sümeghy Z. és Unger J. 2003: A települések hőmérséklet-módosító hatása a szegedi hősziget-kutatások tükrében. Földrajzi Közlemények 127. (51.), No. 1-4., Sümeghy Z. és Unger J. 2004: A városi hősziget szerkezetének vizsgálata normalizált intenzitás segítségével. Légkör 49, No. 2., Unger, J. 1993: The urban influence on the diurnal and annual patterns of absolute humidity in Szeged, Hungary. Acta Climatologica Univ. Szegediensis 27, Unger J. 1997: Városklimatológia - Szeged városklímája. Acta Climatologica Univ. Szegediensis 31B. Unger, J. 1999: Urban-rural air humidity differences in Szeged, Hungary. Int. J. Climatol. 19,
Geoinformatikai alkalmazások a hősziget statisztikai modellezésében
Geoinformatikai alkalmazások a hősziget statisztikai modellezésében Balázs Bernadett Geiger János Unger János Sümeghy Zoltán Gál Tamás Mátyás 1. Bevezetés A városi környezet jelentősen eltér a környező
RészletesebbenA VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN
A VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN Fricke Cathy 1, Pongrácz Rita 2, Dezső Zsuzsanna 3, Bartholy Judit 4 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Meteorológiai Tanszék, 1117 Budapest,
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS
RészletesebbenRészlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet)
Részlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet) XI. fejezet Városvizsgálatok (Dr. Unger János, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattan és
RészletesebbenA 2015. év agrometeorológiai sajátosságai
A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös
RészletesebbenSzeged kerékpárforgalmi hálózati terve
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve 2015. október Készítette: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve 2015. október Tervszám:
Részletesebben4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1
4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.
RészletesebbenKÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv
KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése
RészletesebbenVörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel
Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani
RészletesebbenEURÓPA ÉGHAJLATA I. Az Európa éghajlatát meghatározó tényezők a kontinens helyzete, fekvése és ennek éghajlati következményei. Kiterjedése: K-Ny-i irányban ~11 000km (Nyh. 31, Azori-szk.-Kh. 67, Ural;
RészletesebbenA RELATÍV LÉGNEDVESSÉG VÁROSI KERESZTMETSZET MENTI ÉJSZAKAI ELOSZLÁSÁNAK VIZSGÁLATA ESETTANULMÁNYOK SEGÍTSÉGÉVEL, SZEGEDEN
A RELATÍV LÉGNEDVESSÉG VÁROSI KERESZTMETSZET MENTI ÉJSZAKAI ELOSZLÁSÁNAK VIZSGÁLATA ESETTANULMÁNYOK SEGÍTSÉGÉVEL, SZEGEDEN SÜMEGHY ZOLTÁN 77 BERTA ANDRÁS GULYÁS ÁGNES KISS ANDREA CASE STUDIES ON THE NOCTURNAL
RészletesebbenSzebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
RészletesebbenMakó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó
1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet
RészletesebbenA KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább
RészletesebbenDOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS
DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEK AZ ÁTLAGOS MAXIMÁLIS HŐSZIGET-INTENZITÁS STATISZTIKUS MODELLJE SZEGEDEN ÉS DEBRECENBEN BOTTYÁN ZSOLT TÉMAVEZETŐ: DR. UNGER JÁNOS SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Földtudományok
Részletesebbenszármazó ammóniaemisszió kezelése
LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM 2.1 6.3 Mezőgazdasági tevékenységekből származó ammóniaemisszió kezelése Tárgyszavak: mezőgazdaság; ammónia; emisszió. Az ammónia (NH 3 ) és az ammónium-ion (NH 4 + ) fontos szerepet
RészletesebbenLevegőminősítési indexek elemzése
LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM 2.2 Levegőminősítési indexek elemzése Tárgyszavak: levegőminősítés; index; statisztika; NSZK. A levegőben levő káros anyagok megítélése alapvetően relatív vagy abszolút módszerrel
RészletesebbenBIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE
BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE KÉSZÍTETTE: Mezey András okl. mérnök Saár Szabolcs okl. közlekedésmérnök 2005. DECEMBER MEZEY MÉRNÖKIRODA CSOMÓPONT MÉRNÖKI IRODA 2100
RészletesebbenMakó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó
Iktsz.: I. 2-371/2005. Üi.: Huszárik H. TÁJÉKOZTATÓ Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének
RészletesebbenMagyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban
Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első hét hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak hőmérsékleti-
Részletesebben1) Felszíni és felszín alatti vizek
Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten
RészletesebbenMagyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin
Magyarország éghajlata Dr. Lakotár Katalin Magyarország három éghajlati terület határán: időjárását a keleti kontinentális, a nyugati óceáni, a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja - évi középhőmérséklet:
RészletesebbenA VÁROSI HŐMÉRSÉKLETI TÖBBLET TERÜLETI ELOSZLÁSÁNAK STATISZTIKUS MODELLEZÉSE A BEÉPÍTETTSÉGI PARAMÉTER ALAPJÁN, SZEGEDEN ÉS DEBRECENBEN. 1.
A VÁROSI HŐMÉRSÉKLETI TÖBBLET TERÜLETI ELOSZLÁSÁNAK STATISZTIKUS MODELLEZÉSE A BEÉPÍTETTSÉGI PARAMÉTER ALAPJÁN, SZEGEDEN ÉS DEBRECENBEN Bottyán Zsolt 1 Unger János 2 Szegedi Sándor 3 Gál Tamás 4 1. Bevezetés
RészletesebbenÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT.
ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május Megbízó: ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Tervező: PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. Ügyvezető igazgató: Felelős tervező:
RészletesebbenA Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása
Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió
RészletesebbenEötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna
Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna
RészletesebbenMUNKAANYAG. Földi László. Szögmérések, külső- és belső kúpos felületek mérése. A követelménymodul megnevezése:
Földi László Szögmérések, külső- és belső kúpos felületek mérése A követelménymodul megnevezése: Általános anyagvizsgálatok és geometriai mérések A követelménymodul száma: 0225-06 A tartalomelem azonosító
RészletesebbenKONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,
RészletesebbenNéhány adat a bükki töbrök mikroklímájához
1. Bevezetés A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Néhány adat a bükki töbrök mikroklímájához Keveiné Bárány Ilona SzTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék keveibar@earth.geo.u-szeged.hu
RészletesebbenA foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai
2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A
RészletesebbenAz alap- és a képfelület fogalma, megadási módjai és tulajdonságai
A VETÜLETEK ALAP- ÉS KÉPFELÜLETE Az alap- és a képfelület fogalma, megadási módjai és tulajdonságai A geodézia, a térinformatika és a térképészet a görbült földfelületen elhelyezkedő geometriai alakzatokat
RészletesebbenVI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)
MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI
RészletesebbenUtak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán
Utak földművei Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör Dr. Ambrus Kálmán 1. Az utak földműveiről általában 2. A talajok vizsgálatánál használatos fogalmak 3. A talajok
RészletesebbenIktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről
Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tisztelt Közgyűlés! Az oktatási rendszer
Részletesebben14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban
KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12
Részletesebben2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység
2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti
Részletesebben2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ
ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ 1. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS 1.1. Meglévõ állapot vizsgálata 1.1.1. Közúti közlekedés: Térségi kapcsolatok Szálka község Tolna déli részén,
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN. Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1. Bevezetés
FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1 Bevezetés A felszíni vizekhez hasonlóan a Kárpát-medence a felszín alatti vízkészletek mennyiségét
RészletesebbenA TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN. Összefoglaló
RUZSÁNYI TIVADAR A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN Összefoglaló A tanulmányban a tömegközlekedés igénybevételének alapvető feltételét,
RészletesebbenA SZÉL ENERGETIKAI CÉLÚ JELLEMZÉSE, A VÁRHATÓ ENERGIATERMELÉS
1 A SZÉL ENERGETIKAI CÉLÚ JELLEMZÉSE, A VÁRHATÓ ENERGIATERMELÉS Dr. Tóth László egyetemi tanár Schrempf Norbert PhD Tóth Gábor PhD Szent István Egyetem Eloszó Az elozoekben megjelent cikkben szóltunk a
RészletesebbenA magyar közvélemény és az Európai Unió
A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai
RészletesebbenGádoros geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Gádoros geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete Az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes
RészletesebbenA vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén
A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén PÁLFAI IMRE Orosháza város műszaki kérdésekkel foglalkozó szakemberei 1987 novemberében - fölkeresve az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságot - vázolták a
RészletesebbenA STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI
RészletesebbenVállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés
TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,
RészletesebbenBékés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ
Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: BME Út és Vasútépítési Tanszék Megbízó: Magyar Közút Kht. Békés Megyei Területi Igazgatósága BÉKÉS MEGYE
RészletesebbenJELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK
JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenI. EXPOZÍCIÓS PROGRAMOK FÉLAUTOMATA PROGRAMOK...
Haladó Tanfolyam Tartalomjegyzék I. EXPOZÍCIÓS PROGRAMOK FÉLAUTOMATA PROGRAMOK... 3 1. BEVEZETŐ AZ EXPOZÍCIÓS PROGRAMOKBA... 3 1. ISO érzékenység... 5 2. WB Fehér egyensúly beállítása... 9 3. Fénymérési
RészletesebbenFolyóvízi övzátony testek mikro és makroléptékű 3D szedimentológiai modellezése
Folyóvízi övzátony testek mikro és makroléptékű 3D szedimentológiai modellezése OTKA Nyilvántartási szám: T43318 Témavezető: Dr.Geiger János Zárójelentés Vizsgálatunk tárgya a Tisza-folyó Algyő és Szeged
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata
ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet
RészletesebbenMŰANYAGOK ALKALMAZÁSA
MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA Geoműanyagok A környezetszennyeződés megakadályozása érdekében a szemétlerakókat környezetüktől hosszú távra el kell szigetelni. Ebben nagy szerepük van a műanyag geomembránoknak.
RészletesebbenA földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében
A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék
RészletesebbenJELENTÉS A BEKEY IMRE GÁBOR BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2012. ÉVI MUNKÁJÁRÓL
JELENTÉS A BEKEY IMRE GÁBOR BARLANGKUTATÓ CSOPORT. ÉVI MUNKÁJÁRÓL JELENTÉS A BEKEY IMRE GÁBOR BARLANGKUTATÓ CSOPORT. ÉVI MUNKÁJÁRÓL FELTÁRÓ TEVÉKENYSÉG Kutatócsoportunk. év folyamán a Duna-Ipoly Nemzeti
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 nyomdai ISBN-10: 963-235-065-0
RészletesebbenTartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10
Hírlevél 2011/4. Tartalomjegyzék 1./Összefoglaló a bankok, illetve a bankok személy- és vagyonvédelmét biztosító vállalkozások foglalkoztatási gyakorlatának akcióellenőrzéséről 3 2./Húsipari- húseldolgozó
RészletesebbenMISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA
MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13
RészletesebbenTELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,
RészletesebbenLászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja
Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási
RészletesebbenTermészeti viszonyok
Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt
RészletesebbenCelldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM
Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Aktualizálta 2011-ben: Finta Krisztián kistérségi menedzser 1 BEVEZETÉS A területfejlesztési politikát érvényesítő
RészletesebbenGKI Gazdaságkutató Zrt.
GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.
RészletesebbenLAKÁSVISZONYOK, 1999 2003
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának
RészletesebbenVÁROSKLÍMA HİSZIGET ALFÖLDI VÁROSOK
VÁROSKLÍMA HİSZIGET ALFÖLDI VÁROSOK Unger János * A 20. század második felétıl kezdve felgyorsult és hatalmas méreteket öltött az urbanizáció. A Föld városi népessége jóval nagyobb ütemben növekszik, mint
Részletesebben(1. és 2. kérdéshez van vet-en egy 20 oldalas pdf a Transzformátorokról, ide azt írtam le, amit én kiválasztanék belőle a zh-kérdéshez.
1. A transzformátor működési elve, felépítése, helyettesítő kapcsolása (működési elv, indukált feszültség, áttétel, felépítés, vasmag, tekercsek, helyettesítő kapcsolás és származtatása) (1. és 2. kérdéshez
RészletesebbenKISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása
KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN Nagy Ildikó Réka 1 Vízrendezési célok és módszerek megváltozása Az elmúlt évtizedekben az anyagi lehetőségek és az egyre
RészletesebbenZalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930
Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági
RészletesebbenÉRTÉKELÉS a villamosipari engedélyesekhez beérkezett fogyasztói reklamációk és panaszok alakulásáról 2004
ÉRTÉKELÉS a villamosipari engedélyesekhez beérkezett fogyasztói reklamációk és panaszok alakulásáról 2004 Tartalom: 1, Bevezetés 2, Társaságonkénti értékelés 3, Mutatószámonkénti értékelés 4, Összefoglalás
RészletesebbenA villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatos fogyasztói elégedettség mérésének 2005. évi eredményei
Teleszkóp Teleszkóp Üzleti Tanácsadó és Piackutató Kft. 2092 Budakeszi, Szanatórium köz 6. Tel./Fax.: (23) 450 003 E-mail: teleszkop@teleszkop.hu A villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatos fogyasztói
RészletesebbenAZ ÖSSZETETT VÁROSI FELSZÍN GEOMETRIÁJÁT LEÍRÓ PARAMÉTEREK SZÁMÍTÁSA ÉS VÁROSKLIMATOLÓGIAI ALKALMAZÁSA
Szegedi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskola Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék AZ ÖSSZETETT VÁROSI FELSZÍN GEOMETRIÁJÁT LEÍRÓ PARAMÉTEREK SZÁMÍTÁSA ÉS VÁROSKLIMATOLÓGIAI ALKALMAZÁSA Doktori
RészletesebbenGödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?
Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VIZIKÖZMŰ HÁLÓZATOK ENERGIA-FELHASZNÁLÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE Zsabokorszky Ferenc Témavezető: Prof. dr. Sinóros - Szabó Botond az MTA Doktora DEBRECENI EGYETEM Kerpely
RészletesebbenI. kötet: Megalapozó vizsgálat
SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható
Részletesebben3. A földi helymeghatározás lényege, tengerszintfeletti magasság
1. A geodézia tárgya és a földmûvek, mûtárgyak kitûzése A földméréstan (geodézia) a Föld fizikai felszínén illetve a felszín alatt lévõ természetes és mesterséges alakzatok méreteinek és helyének meghatározásával,
RészletesebbenA L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása
A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása (a külterületi, 049/1 és 049/2 hrsz.-ú volt honvédségi ingatlanok - volt Petőfi laktanya - területére, valamint
RészletesebbenTISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet
Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági
RészletesebbenElsô Áramtôzsde Nap konferencia
43 mot, míg a pozitívak között csak egyszer fordult elô 14-szeres villám. Amennyiben a többszörös villámokat egy villámnak tekintjük, a negatív polaritású villámok száma 164 439 helyett csak 89 250 db
RészletesebbenELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Egyed Péter (szerk.): Változó valóság
ELŐSZÓ Századunk második felében Románia társadalmában történelmi méretű népmozgalmi folyamatok zajlottak le azoknak a gazdasági-társadalmi változásoknak az összefüggésében, melyeknek során az ország fejlődőben
RészletesebbenMÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ
MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános
Részletesebbenterületi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros
területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Tiszán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Tiszán 9. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
RészletesebbenA mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012
A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2
RészletesebbenA városi felszín összetett geometriájának hatása a városi hőszigetre Szegeden
A városi felszín összetett geometriájának hatása a városi hőszigetre Szegeden Unger János Gál Tamás Balázs Bernadett Sümeghy Zoltán 1. Bevezetés Települési környezetben a megváltozott felszínborítottság
RészletesebbenMérnökgeológiai jelentés a Balatonakarattya volt MÁV üdülő területének tervezett beépítéséhez szükséges vizsgálatokról
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GEOTECHNIKA ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA TANSZÉK 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Tel.: 463-2043 http://www.epito.bme.hu/geotechnika-es-mernokgeologia-tanszek Mérnökgeológiai
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi
RészletesebbenGyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március
Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék
RészletesebbenSAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.
1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2
RészletesebbenKUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK
RészletesebbenA foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők
Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenVértesszőlős Településszerkezeti terv és Szabályozási terv módosítása Egyes településrészek VÉRTESSZŐLŐS KÖZSÉG
VÉRTESSZŐLŐS KÖZSÉG EGYES TERÜLETRÉSZEINEK TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVMÓDOSÍTÁSA, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA Készült Vértesszőlős Község Önkormányzatának megbízásában EGYEZTETÉSI
RészletesebbenA tanulás affektív tényezõi. Józsa Krisztián. Fejes József Balázs
8. A tanulás affektív tényezõi Józsa Krisztián Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet Fejes József Balázs Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet Bloom tanulással-tanítással kapcsolatos
RészletesebbenSzlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján
Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter
RészletesebbenA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A társadalom és a földi rendszer kapcsolata Kerényi Attila 1 Az elmúlt 3,5 milliárd évben
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi
RészletesebbenElemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július. Budapest, 1999. augusztus
Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július Budapest, 1999. augusztus Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI
RészletesebbenMONITOR: JÖVEDELEM, SZEGÉNYSÉG, ELÉGEDETTSÉG. (Előzetes adatok)
MONITOR: JÖVEDELEM, SZEGÉNYSÉG, ELÉGEDETTSÉG (Előzetes adatok) Szerződésszám: VI-SZ/296/2/2005 IX-18/33/4/2005. Budapest, 2005. december Készült a TÁRKI Rt. és a Miniszterelnöki Hivatal között 2005. szeptember
RészletesebbenAz erdészeti kísérleteknek 1898-ban való megindulásához fűződik az erdészeti meteorológiai megfigyelések megszervezése;
Az is emeli az adatok értékét, hogy a véderdők üzemtervi kezelését leginkább nélkülöző vidékek nincsenek az országnak egy, vagy két részére összpontosítva, hol emiatt alig hasznavehető anyagunk lenne,
Részletesebben5 TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPEK Bengt Rystedt, Svédország Fordította: Györffy János.
5 TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPEK Bengt Rystedt, Svédország Fordította: Györffy János. 5.1 Bevezetés A topográfiai térkép egy helyet ábrázol (hely görögül: topos). Hosszú ideig csak katonai célokra használták, de
RészletesebbenOrszágos Közegészségügyi Központ 2016. 1. kiadás
Módszertani útmutató a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó kockázat értékeléséről és a kockázatcsökkentő beavatkozásokról Országos Közegészségügyi
Részletesebben