Példa: Síkbeli rugalmasságtani feladat megoldása végeselemes módszerrel

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Példa: Síkbeli rugalmasságtani feladat megoldása végeselemes módszerrel"

Átírás

1 Példa: Síkbeli rugalmasságtani feladat megoldása végeselemes módszerrel Készítette: Dr. Kossa Attila BME Műszaki Mechanikai Tanszék 213. november 17. Javítva: - Határozzuk meg az ábrán vázolt sík lemez deformált alakját és a lemezben ébredő feszültségeket végeselemes módszer alkalmazásával. A lemezt 2db 4 csomópontos lineáris izoparametrikus elemre osszuk fel. Az elemek merevségi mátrixainak számításakor 2 2-es Gauss-féle kvadratúrát alkalmazzunk. A lemez anyagának rugalmassági modulusza E, Poisson-tényezője ν, a lemez vastagsága t. A lemez a z-irányban terheletlen és szabadon deformálódhat. 1. ábra. A lemez geometriája, kényszerezése és terhelése Ennél a feladatnál ahol várhatóan eléggé inhomogén a feszültségeloszlás a megoldások keresése csupán két elem alkalmazásával pontatlan eredményt fog szolgáltatni. A kidolgozott feladatban a hangsúly a számítás menetének megértésén van, nem pedig a minél pontosabb megoldás előállításán. A feladat célja ismertetni a megoldási algoritmus főbb lépéseit. A számítási eljárás részleteinek ismeretében a többelemes megoldás keresése már nem igényel további lépéseket, csupán a megoldandó egyenletek és az ismeretlenek száma lesz nagyobb! 1

2 ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ A globális és lokális koordinátarendszerek értelmezését szemlélteti az alábbi ábra. 2. ábra. Négy csomópontos lineáris izoparaméteres sík elem lokális csomópontjainak számozása és koordinátái A globális és lokális koordináták közötti leképzések: x 4 N i x i, y i1 4 N i y i, (1) i1 ahol a formafüggvények alakjai: N (1 ξ)(1 η), N 2 1 (1+ξ)(1 η), (2) 4 N (1+ξ)(1+η), N 4 1 (1 ξ)(1+η). (3) 4 Izoparametrikus elemtípus esetén az elmozdulásmező interpolációjára is ugyanezen formafüggvényeket használjuk: u(ξ,η) u NU, [ u(ξ,η) v(ξ,η) ], u 4 N i u i, v i1 4 N i v i, (4) ahol az N transzformációs mátrix és az elem csomópontjainak elmozdulásait tartalmazó U vektor alakja: u 1 v 1 [ ] u 2 N1 N N 2 N 3 N 4, U v 2 N 1 N 2 N 3 N 4 u 3. (6) v 3 u 4 v 4 i1 (5) 2

3 A formafüggvények globális deriváltjainak felírása: [ ] [ ][ Ni / x ξ/ x η/ x Ni / ξ N i / y ξ/ y η/ y N i / η } {{ } J 1 ], i 1,2,3,4. (7) A J mátrix alakja: [ x/ ξ y/ ξ J x/ η y/ η ], (8) melynek elemei az alábbiak szerint számíthatóak: ( 4 ) x 4 N i N i x i ξ ξ ξ x i, i1 i1 ( 4 ) x 4 N i N i x i η η η x i, i1 i1 ( 4 ) y ξ N i y i ξ i1 ( 4 ) y η N i y i η A formafüggvények lokális koordináták szerinti deriváltjai egyszerűen számíthatóak: N 1 ξ N 1 η (η 1), 4 (ξ 1), 4 J mátrix determinánsának felírása: i1 N 2 ξ (1 η), 4 N 2 ( ξ 1), η 4 i1 N 3 ξ (1+η), 4 N 3 η (1+ξ), 4 4 i1 4 i1 N i ξ y i, (9) N i η y i. (1) N 4 ( η 1), (11) ξ 4 N 4 η (1 ξ). (12) 4 detj x y ξ η y x ξ η, (13) ( 4 )( 4 ) ( 4 )( 4 ) N i detj ξ x N i i η y N i i ξ y N i i η x i. (14) i1 Az alakváltozásokat tartalmazó vektor megadása: ε x ε ε y γ xy, ε BU, (15) ahol a formafüggvények globális deriváltjait tartalmazó B mátrix az alábbi alakú: B i1 N 1 N 2 N 3 N 4 x x x x N 1 N 2 N 3 N 4 y y y y N 1 N 1 N 2 N 2 N 3 N 3 N 4 N 4 y x y x y x y x i1. (16) A feszültségek számítása: σ x σ σ y, σ Dε DBU, (17) τ xy 3

4 ahol D mátrix tartalmazza az anyagjellemzőket. D alakja sík-feszültségi, illetve sík-alakváltozási esetekben: sík-feszültségi állapot: D E 1 ν ν 1, (18) 1 ν 2 1 ν sík-alakváltozási állapot: D E (1+ν)(1 2ν) 2 1 ν ν ν 1 ν 1 2ν 2. (19) A rugalmas alakváltozási energia felírása: U 1 σ T εdv 1 ε T D T εdv 1 ε T DεdV 1 U T B T DBUdV (2) V 1 2 UT V V B T DBdV U 1 2 UT KU, (21) V ahol az elem merevségi mátrixa: V V K B T DBdV B T DBtdA, K Az integrálás közelítése Gauss-kvadratúrával: K K A B T DB (detj) tdξdη. (22) F (ξ,η)dξdη, ahol F (ξ,η) B T DB (detj) t. (23) F (ξ,η)dξdη m i1 j1 m w i w j F (ξ i,η i ), K m m w i w j F (ξ i,η i ), (24) i1j1 ahol m az alkalmazott Gauss-pontok száma, w i és w j az integrálási súlyok, ξ i és η i pedig a Gauss-pontok koordinátái. Egy, kettő, illetve három Gauss-pont alkalmazása esetén a Gausskoordinátákat és az integrálási súlyok értékeit az alábbi táblázat foglalja össze. Gauss-pontok Gauss-pontok Integrálási száma koordinátái súlyok 1 ξ 1 w ξ 1 1/ 3 w 1 1 ξ 2 1/ 3 w ξ 1 3/5 w 1 5/9 ξ 2 w 2 8/9 ξ 3 3/5 w 3 5/9 4

5 Egy Gauss-pont alkalmazása esetén: K e 1 1 w i w j F (ξ i,η i ) 2 2 F (,). (25) i1 j1 Kettő Gauss-pont alkalmazása esetén: K e 2 i1 j1 1 1 F 2 w i w j F (ξ i,η i ) (26) +1 1 F ( 1, 1 )+1 1 F 3 3 ( 1 3, 1 3 )+1 1 F ( 1 3, 1 ) 3 ( 1 3, (27) ) 1. (28) 3 5

6 MEGOLDÁS A számítások során a távolságok [mm]-ben értendőek, a feszültségek pedig [MPa]-ban. A vizsgált tartomány két elemre történő felosztásának és számozásának egy lehetséges megoldását mutatja az alábbi ábra ábra. Az alkalmazott elemfelosztás (hálózás) Az egyes elemekhez tartozó csomópontokat, a saját lokális csomópontjainak sorrendjében az alábbi táblázat tartalmazza: lokális 1. csp. lokális 2. csp. lokális 3. csp. lokális 4. csp. 1. elem elem Az elemtranszformációkat az alábbi ábra szemlélteti. 4. ábra. Az elemek transzformációnak szemléltetése Az elemek lokális 1,2,3,4 csomópontjainak globális koordinátái: 1 Fontos kihangsúlyozni, hogy a megoldások függnek az elemfelosztástól! 6

7 lokális 1. csp. lokális 2. csp. lokális 3. csp. lokális 4. csp. x 1 y 1 x 2 y 2 x 3 y 3 x 4 y 4 1. elem elem A csomópontok koordinátáinak ismeretében számíthatjuk az egyes elemekhez tartozó J mátrixokat (8)-(12) felhasználásával: [ ] [ ] 5 25(1+η) 25(5+η) J (1), J (2). (29) 25(ξ 3) 25(ξ 1) 5 A J mátrixok determinánsai: detj (1) 125(3 ξ), detj (2) 125(5+η). (3) J mátrixok inverzeinek alakja: [ J 1 1/5 (1+η)/(15 5ξ) (1) 1/(75 25ξ) ] [, J 1 (2) 1/(125+25η) (1 ξ)/(25+5η) 1/5 ]. (31) Ezek ismeretében (7) felhasználásával felírható a formafüggvények globális deriváltjai, melyek szintén elemhez kötött mennyiségek: ( ) (1) N1 x ( ) (1) N2 x ( ) (1) N3 x ( ) (1) N4 x A 2-es elem esetén: ( ) (2) N1 x ( ) (2) N2 x ( ) (2) N3 x ( ) (2) N4 x η ξ +2 1(ξ 3), 2η +ξ 1 1(ξ 3), η 1 5(ξ 3), η +1 1(ξ 3), η 1 1(η+5), 1 η 1(η+5), η +1 1(η+5), η 1 1(η+5), ( ) (1) N1 1 ξ y 1(ξ 3), (32) ( ) (1) N2 ξ +1 y 1(ξ 3), (33) ( ) (1) N3 ξ 1 y 1(ξ 3), (34) ( ) (1) N4 ξ 1 y 1(ξ 3). (35) ( ) (2) N1 3(ξ 1) y 1(η+5), (36) ( ) (2) N2 η 3ξ 2 y 1(η+5), (37) ( ) (2) N3 η+2ξ +3 y 1(η+5), (38) ( ) (2) N4 1 ξ y 5(η+5). (39) A globális deriváltak ismeretében a B mátrixok kitölthetőek (16) alapján: B (1) η ξ+2 2η+ξ 1 η 1 η+1 1(ξ 3) 1(ξ 3) 5(ξ 3) 1(ξ 3) 1 ξ ξ+1 ξ 1 ξ 1 1(ξ 3) 1(ξ 3) 1(ξ 3) 1(ξ 3) 1 ξ η ξ+2 ξ+1 2η+ξ 1 ξ 1 η 1 ξ 1 η+1 1(ξ 3) 1(ξ 3) 1(ξ 3) 1(ξ 3) 1(ξ 3) 5(ξ 3) 1(ξ 3) 1(ξ 3), (4) 7

8 B (2) η 1 1 η η+1 η 1 1(η+5) 1(η+5) 1(η+5) 1(η+5) 3(ξ 1) η 3ξ 2 η+2ξ+3 1 ξ 1(η+5) 1(η+5) 1(η+5) 5(η+5) 3(ξ 1) 1(η+5) η 1 1(η+5) η 3ξ 2 1(η+5) 1 η 1(η+5) η+2ξ+3 1(η+5) η+1 1(η+5) 1 ξ 5(η+5) η 1 1(η+5). (41) Jelen feladatnál sík-feszültségi állapotot modellezünk, emiatt az anyagjellemzőket tartalmazó D mátrix alakja (18) szerinti. 2 2-es Gauss-kvadratúra alkalmazása esetén az elemek merevségi mátrixait a (28) összefüggés szerint számítjuk (közelítjük). A Gauss-pontok elhelyezkedését az alábbi ábra illusztrálja. 5. ábra. A Gauss-pontok szemléltetése 2 2-es kvadratúra esetén A Gauss-koordináták behelyettesítése és az összegzés után az alábbi eredményekre jutunk: K (1) , (42) K (2) (43) Az elemekhez tartozó merevségi mátrixok ismeretében összeállítható a globális merevségi mátrix. Az elemek merevségi mátrixaiban a sorok és oszlopok az elem lokális sorszámozásának megfelelő sorrendben következnek és nem a globális számozás sorrendjében. Emiatt az összeállításnál ügyelnünk kell arra, hogy a megfelelő elemek a megfelelő helyekre kerüljenek. Az összeállítás folyamatát szemlélteti az alábbi ábra. 8

9 6. ábra. A globális merevségi mátrix összeállítása A globális merevségi mátrix szerkezete 2 : K (44) 2 A oszlopok sortöréssel szerepelnek, hogy kiférjen a mátrix. 9

10 A felső élen a megoszló erőrendszerből származó erő a 4-es és 6-os csomópontokon adódik át. A felső lap területe (3a) t, emiatt az átadódó erő értéke p (3a) t/2. A globális tehervektor alakja: F F 1y F 2y p (3a) t/2 F 5x F 6x p (3a) t/2 F 1y F 2y 1875 F 5x F 6x 1875, (45) amely tartalmazza a kényszerek helyén fellépő reakcióerőket. A kondenzált merevségi egyenletet megkapjuk, ha a globális merevségi egyenletből törüljük a kényszereknek megfelelő sorokat és oszlopokat. Mivel jelen feladatnál az 1-es és 2-es csomópont y-irányú mozgása, valamint az 5-ös és 6-os csomópont x-irányú mozgása kötött, emiatt a 2,4,9,11 sorokat és oszlopokat kell törölnünk. A kondenzált merevségi egyenletre az alábbi alakot kapjuk: u 1 u 2 u 3 v 3 u 4 v 4 v 5 v (46) A kondenzált merevségi egyenlet megoldása: u u u v 3 u , (47) v v v

11 melynek ismeretében a globális elmozdulásvektor alakja: u v 1 u v 2 u U v 3 u (48) v u 5 v u 6 v U ismeretében ábrázolható a deformált alak, melyet az alábbi ábrán láthatunk, az elmozdulások 5x-es felnagyításával. 7. ábra. A deformált alak szemléltetése a csomóponti elmozdulások 5x-es felnagyításával A globális elmozdulásvektor ismeretében az F ismeretlen elemei (a reakcióerők) számíthatóak: F KU. (49) Érdeksségképpen számíthatjuk a teljes alakváltozási energiát és a külső erők munkáját: U 1 2 UT KU , (5) W U T F (51) 11

12 U ismeretében számíthatóak a másodlagos mennyiségek. Az egyes elemekhez tartozó elmozdulások: U (1) u 1 v 1 u 2 v 2 u 3 v 3 u 4 v , U (2) u 3 v 3 u 5 v 5 u 6 v 6 u 4 v (52) Az elemeken belüli elmozdulásmező (5) felhasználásával: [ ] [ u u (1) (1).18884ηξ η ξ NU (1) ηξ η ξ v (1) [ ] u u (2) (2) NU (2) v (2) Ezen megoldásokat szemléltetik az alábbi ábrák: [ ηξ η ξ ηξ η.89211ξ ], (53) ]. (54) 8. ábra. Az x-irányú elmozdulások szemléltetése az elemek lokális koordinátarendszerében 12

13 9. ábra. Az y-irányú elmozdulások szemléltetése az elemek lokális koordinátarendszerében Az egyes elemekhez tartozó feszültségmegoldások: σ (1) x σ (1) DB (1) U (1) 1 ξ 3 σ (2) σ (1) y τ (1) xy σ (2) x σ (2) y τ (2) xy DB (2) U (2) 1 η +5 Ezen megoldásokat szemléltetik az alábbi ábrák: ( η + ξ ) (.12713η + ξ ) (1.7336η + ξ.641) (η ξ ) 459.7(η ξ ) (η ξ ), (55). (56) 1. ábra. Az σ x feszültségek szemléltetése az elemek lokális koordinátarendszerében 13

14 11. ábra. Az σ y feszültségek szemléltetése az elemek lokális koordinátarendszerében 12. ábra. Az τ xy feszültségek szemléltetése az elemek lokális koordinátarendszerében Érdekességképpen nézzük meg a HMH-féle egyenértékű feszültségre kapott megoldásokat is. Sík-feszültségi állapot (σ z τ xz τ yz ) esetén a HMH-féle egyenértékű feszültség képlete legyszerűsödik az alábbi alakra: σ HMH egy σ 2 x +σ2 y σ xσ y +3τ 2 xy. (57) Az egyes elemek esetén a behlyettesítések után az alábbi megoldásokat kapjuk: σ HMH(1) egy η 2 + η( ξ ) ξ ξ (ξ 3) 2, (58) σ HMH(2) egy η 2 + η( ξ ) ξ ξ (η + 5) 2. (59) 14

15 Ábrázolásuk az elemek lokális koordinátarendszerében: 13. ábra. A HMH-féle egyenértékű feszültségek szemléltetése az elemek lokális koordinátarendszerében Ha a globális rendszerben szeretnénk kirajzoltatni a megoldásokat akkor szükséges az inverz transzformáció számítása. A globális és lokális koordináták közötti transzformációkat az (1) felhasználásával kapjuk: x (1) 5ξ +5, y (1) 25ηξ +75η 25ξ +75, (61) x (2) 25ηξ 25η +125ξ +175, (62) y (2) 5η+15. Ezen leképzések inverzei: (6) (63) ξ (1) x 5 1, η (1) 2y x 2 1, ξ (2) 2x+y 5, y +1 η (2) 3+y/5. (64) (65) (66) (67) Az inverz leképzések ismeretében, a behelyettesítések után, felírhatóak az elemekhez tartozó megoldások a globális (x,y) koordinátarendszerben: u (1) u (2) [.75536xy y x xy y +. x 2 x 2 x x [ xy x y2 y+1 y xy x.28812y2 y+1 y+1 y y y+1 y y y+1 ], (68) y y y y+1 ], 15

16 σ (1) σ (2) y x (x 2.) 2 x 2. x y x (x 2.) 2 x 2. x y x (x 2.) 2 x 2. x 2. y( y) x (y+1.) 2 y+1. y( y) x (y+1.) 2 y x+y( y ) (y+1.) 2 y+1. (69), (7), (71) σ HMH(1) egy x x 3 + x 2 ( y) (x 2.) 4 (72) x( y ) + y( y ) (x 2.) 4, (73) σ HMH(2) egy x 2 + x(y( y ) ) (y + 1.) 4 (74) y(y(y( y ) ) ) (y + 1.) 4. (75) A fenti megoldásokat ha kirajzoltatjuk az elemek által definiált tartományokon akkor az alábbi eloszlásokat kapjuk: 14. ábra. Az x-irányú elmozdulások szemléltetése a globális koordinátarendszerben 16

17 15. ábra. Az y-irányú elmozdulások szemléltetése a globális koordinátarendszerben 16. ábra. A σ x feszültségek szemléltetése a globális koordinátarendszerben 17. ábra. A σ y feszültségek szemléltetése a globális koordinátarendszerben 17

18 18. ábra. A τ xy feszültségek szemléltetése a globális koordinátarendszerben 19. ábra. A HMH-féle egyenértékű feszültség szemléltetése a globális koordinátarendszerben Vegyük észre a megoldásokon az alábbi tulajdonságokat: A két elem találkozásának mentén az elmozdulásra kapott megoldások azonosak. Ezt az interpolációs függvény jellege biztosítja. A két elem találkozásának mentén a feszültségmegoldások nem azonosak. Mivel az interpolációs függvények (formafüggvények) az elemhatárokon lineáris interpolációt szolgáltatnak, emiatt az elmozdulásmező deriváltjai (melyekből az alakváltozásokat számoljuk majd aztán az alakváltozásokból a feszültségeket) az elemhatárokon nem folytonosak. Természetesen az elemméret sűrítésével fokozatosan közelednek egymáshoz a megoldások. A feszültségmegoldások általában a Gauss-pontok helyén a legpontosabbak, emiatt a végeselemes szoftverek sok esetben a Gauss-pontok helyén lévő feszültségmegoldásokból extrapolálják/interpolálják az elemek menti feszültségmegoldásokat amikor csomóponti feszültségmegoldásokat próbálunk kilistáztatni. A feladat megoldásához használt Wolfram Mathematica kódot az a következő oldalak tartalmazzák. 18

19 : MatrixForm@xD; a 1; t 5; p 25; ALLAPOT "SF"; RUG 182 ; Ν.3; TOPO K a a a ; 2a 3a a 3a 2a O; CORD PL Graphics@8EdgeForm@DashedD, Yellow, Polygon@Table@Table@ 8CORD@@TOPO@@e, idd, 1DD, CORD@@TOPO@@e, idd, 2DD, 8i, 1, 4D, 8e, 1, 2DDD H1 - ΞL H1 + ΗL; SHAPE 8N1, N2, N3, N4; dxξ FullSimplify@ Table@Sum@D@SHAPE@@iDD, ΞD * CORD@@TOPO@@e, idd, 1DD, 8i, 1, 4D, 8e, 1, 2DD; dxη FullSimplify@Table@Sum@D@SHAPE@@iDD, ΗD * CORD@@TOPO@@e, idd, 1DD, 8i, 1, 4D, 8e, 1, 2DD; dyξ FullSimplify@Table@Sum@D@SHAPE@@iDD, ΞD * CORD@@TOPO@@e, idd, 2DD, 8i, 1, 4D, 8e, 1, 2DD; dyη FullSimplify@Table@Sum@D@SHAPE@@iDD, ΗD * CORD@@TOPO@@e, idd, 2DD, 8i, 1, 4D, 8e, 1, 2DD; J Table@88dxΞ@@eDD, dyξ@@edd, 8dxΗ@@eDD, dyη@@edd, 8e, 1, 2D; 1 N1 H1 - ΞL H1 - ΗL; N2 1 H1 + ΞL H1 - ΗL; N3 1 H1 + ΞL H1 + ΗL; N4 1 MF@dxΞD MF@dxΗD MF@dyΞD MF@dyΗD MF@J@@1DDD MF@J@@2DDD DETJ FullSimplify@Table@Det@J@@eDDD, 8e, 1, 2DD JI FullSimplify@Table@Inverse@J@@eDDD, 8e, 1, 2DD; LD Transpose@Table@8D@SHAPE@@iDD, ΞD, D@SHAPE@@iDD, ΗD, 8i, 1, 4DD; MF@DETJD MF@JI@@1DDD MF@JI@@2DDD MF@LDD GD Table@FullSimplify@JI@@eDD.LDD, 8e, 1, 2D; GD@@e, 1, 1DD GD@@e, 1, 2DD GD@@e, 1, 3DD GD@@e, 2, 1DD GD@@e, 2, 2DD GD@ B TableB GD@@e, 2, 1DD GD@@e, 1, 1DD GD@@e, 2, 2DD GD@@e, 1, 2DD GD@@e, 2, 3DD GD@ MF@GD@@1DDD MF@GD@@2DDD MF@B@@1DDD MF@B@@2DDD

20 2 peldasikelem.nb RUG DSA H1 + ΝL H1-2 ΝL 1-Ν Ν RUG Ν 1-Ν ; DSF 1-Ν*Ν H1-2 ΝL 2 DD Which@ALLAPOT "SA", DSA, ALLAPOT "SF", DSFD; 1 Ν Ν 1 ; H1 - ΝL 2 MF@DDD BTDB Simplify@Table@Transpose@B@@eDDD.DD.B@@eDD, 8e, 1, 2DD; GC : , >; KE Table@Sum@HBTDB@@eDD * t * DETJ@@eDDL. 8Ξ HGC@@iDDL, Η HGC@@jDDL, 8i, 1, 2, 8j, 1, 2D, 8e, 1, 2D; MF@KE@@1DDD MF@KE@@2DDD DOF Table@Flatten@Table@82 * TOPO@@e, idd - 1, 2 * TOPO@@e, idd, 8i, 1, 4DD, 8e, 1, 2D KGLOB Table@, 8i, 1, 12, 8j, 1, 12D; Do@ KGLOB@@DOF@@e, idd, DOF@@e, jdddd KGLOB@@DOF@@e, idd, DOF@@e, jdddd + KE@@e, i, jdd;, 8e, 1, 2, 8i, 1, 8, 8j, 1, 8D; MF@KGLOBD FGLOB Table@, 8i, 1, 12D; FN 3 a * t * p 2; LOAD 88, 12; FGLOB@@LOADDD - FN * 81, 1; BCs 82, 4, 9, 11; aktiv Complement@Table@i, 8i, 1, 12D, BCsD; KRED KGLOB@@aktiv, aktivdd; FRED FGLOB@@aktivDD; U Table@, 8i, 1, 12D; U@@aktivDD LinearSolve@KRED, FREDD; MF@UD FORCE Chop@KGLOB.UD; n 5; cord CORD + n * U@@1DD U@@2DD U@@3DD U@@4DD U@@5DD U@@6DD ; U@@7DD U@@8DD U@@9DD U@@1DD U@@11DD U@@12DD PLDEF Graphics@8Opacity@.7D, EdgeForm@ThickD, Green, Polygon@Table@Table@8cord@@TOPO@@e, idd, 1DD, cord@@topo@@e, idd, 2DD, 8i, 1, 4D, 8e, 1, 2DDD; Show@ 8PL, PLDEFD

21 peldasikelem.nb STRAINENERGY U.KGLOB.U 2 WORK U.FORCE Ue1 U@@DOF@@1DDDD; Ue2 U@@DOF@@2DDDD; N1 N2 N3 N4 NN K O; N1 N2 N3 N4 u1 Expand@NN.Ue1D; u2 Expand@NN.Ue2D; Ε1 FullSimplify@B@@1DD.Ue1D; Ε2 FullSimplify@B@@2DD.Ue2D; Σ1 FullSimplify@DD.B@@1DD.Ue1D; Σ2 FullSimplify@DD.B@@2DD.Ue2D; MF@u1D MF@u2D MF@Together@Ε1DD MF@Together@Ε2DD MF@Together@Σ1DD MF@Together@Σ2DD femcolor@ z_ D : Hue@.7 H1 - zld; u1min Table@NMinimize@8u1@@iDD, - 1 u2min Table@NMinimize@8u2@@iDD, - 1 u1max Table@NMaximize@8u1@@iDD, - 1 u2max Table@NMaximize@8u2@@iDD, - 1 umax Max@8u1max@@1DD, u2max@@1ddd; umin Min@8u1min@@1DD, u2min@@1ddd; vmax Max@8u1max@@2DD, u2max@@2ddd; vmin Min@8u1min@@2DD, u2min@@2ddd; Ξ Ξ Ξ Ξ 1 && && && && - 1 Η Η Η Η 1, 1, 1, 1, 8Ξ, 8Ξ, 8Ξ, 8Ξ, ΗD@@1DD, ΗD@@1DD, ΗD@@1DD, ΗD@@1DD, 8i, 8i, 8i, 8i, 1, 1, 1, 1, 2D; 2D; 2D; 2D; ContourPlot@Rescale@u1@@1DD, 8umin, umaxd, 8Ξ, - 1, 1, 8Η, - 1, 1, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, Axes True, LabelStyle 8FontSize 16, BoldD ContourPlot@Rescale@u2@@1DD, 8umin, umaxd, 8Ξ, - 1, 1, 8Η, - 1, 1, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, Axes True, LabelStyle 8FontSize 16, BoldD ð - umax BarLegendB: HueB-.7 F &, 8umin, umax>, umax - umin 1, LabelStyle 8FontSize 16, BoldF ContourPlot@Rescale@u1@@2DD, 8vmin, vmaxd, 8Ξ, - 1, 1, 8Η, - 1, 1, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, Axes True, LabelStyle 8FontSize 16, BoldD ContourPlot@Rescale@u2@@2DD, 8vmin, vmaxd, 8Ξ, - 1, 1, 8Η, - 1, 1, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, Axes True, LabelStyle 8FontSize 16, BoldD ð - vmax BarLegendB: HueB-.7 F &, 8vmin, vmax>, vmax - vmin 1, LabelStyle 8FontSize 16, BoldF 3

22 4 peldasikelem.nb Ε1min Ε2min Ε1max Ε2max Ξ Ξ Ξ Ξ 1 && && && && - 1 Η Η Η Η 1, 1, 1, 1, Εxmax Max@8Ε1max@@1DD, Ε2max@@1DDD; Εxmin Min@8Ε1min@@1DD, Ε2min@@1DDD; Εymax Max@8Ε1max@@2DD, Ε2max@@2DDD; Εymin Min@8Ε1min@@2DD, Ε2min@@2DDD; Γxymax Max@8Ε1max@@3DD, Ε2max@@3DDD; Γxymin Min@8Ε1min@@3DD, Ε2min@@3DDD; 8Ξ, 8Ξ, 8Ξ, 8Ξ, ΗD@@1DD, ΗD@@1DD, ΗD@@1DD, ΗD@@1DD, 8i, 8i, 8i, 8i, 1, 1, 1, 1, 3D; 3D; 3D; 3D; 1, 1, 1, 1, 3D; 3D; 3D; 3D; ContourPlot@Rescale@Ε1@@1DD, 8Εxmin, ΕxmaxD, 8Ξ, - 1, 1, 8Η, - 1, 1, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, Axes True, LabelStyle 8FontSize 16, BoldD ContourPlot@Rescale@Ε2@@1DD, 8Εxmin, ΕxmaxD, 8Ξ, - 1, 1, 8Η, - 1, 1, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, Axes True, LabelStyle 8FontSize 16, BoldD ð - Εxmax BarLegendB: HueB-.7 F &, 8Εxmin, Εxmax>, Εxmax - Εxmin 1, LabelStyle 8FontSize 16, BoldF ContourPlot@Rescale@Ε1@@2DD, 8Εymin, ΕymaxD, 8Ξ, - 1, 1, 8Η, - 1, 1, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, Axes True, LabelStyle 8FontSize 16, BoldD ContourPlot@Rescale@Ε2@@2DD, 8Εymin, ΕymaxD, 8Ξ, - 1, 1, 8Η, - 1, 1, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, Axes True, LabelStyle 8FontSize 16, BoldD ð - Εymax BarLegendB: HueB-.7 F &, 8Εymin, Εymax>, Εymax - Εymin 1, LabelStyle 8FontSize 16, BoldF ContourPlot@Rescale@Ε1@@3DD, 8Γxymin, ΓxymaxD, 8Ξ, - 1, 1, 8Η, - 1, 1, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, Axes True, LabelStyle 8FontSize 16, BoldD ContourPlot@Rescale@Ε2@@3DD, 8Γxymin, ΓxymaxD, 8Ξ, - 1, 1, 8Η, - 1, 1, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, Axes True, LabelStyle 8FontSize 16, BoldD ð - Γxymax BarLegendB: HueB-.7 F &, 8Γxymin, Γxymax>, Γxymax - Γxymin 1, LabelStyle 8FontSize 16, BoldF Σ1min Σ2min Σ1max Σ2max Table@NMinimize@8Σ1@@iDD, Table@NMinimize@8Σ2@@iDD, Table@NMaximize@8Σ1@@iDD, Table@NMaximize@8Σ2@@iDD, Ξ Ξ Ξ Ξ 1 && && && && - 1 Η Η Η Η 1, 1, 1, 1, 8Ξ, 8Ξ, 8Ξ, 8Ξ, ΗD@@1DD, ΗD@@1DD, ΗD@@1DD, ΗD@@1DD, 8i, 8i, 8i, 8i,

23 peldasikelem.nb Σxmax Σxmin Σymax Σymin Τxymax Τxymin 8Σxmin, ΣxmaxD, 8Ξ, - 1, 1, 8Η, - 1, 1, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, Axes True, LabelStyle 8FontSize 16, BoldD ContourPlot@Rescale@Σ2@@1DD, 8Σxmin, ΣxmaxD, 8Ξ, - 1, 1, 8Η, - 1, 1, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, Axes True, LabelStyle 8FontSize 16, BoldD ð - Σxmax BarLegendB: HueB-.7 F &, 8Σxmin, Σxmax>, Σxmax - Σxmin 1, LabelStyle 8FontSize 16, BoldF ContourPlot@Rescale@Σ1@@2DD, 8Σymin, ΣymaxD, 8Ξ, - 1, 1, 8Η, - 1, 1, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, Axes True, LabelStyle 8FontSize 16, BoldD ContourPlot@Rescale@Σ2@@2DD, 8Σymin, ΣymaxD, 8Ξ, - 1, 1, 8Η, - 1, 1, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, Axes True, LabelStyle 8FontSize 16, BoldD ð - Σymax BarLegendB: HueB-.7 F &, 8Σymin, Σymax>, Σymax - Σymin 1, LabelStyle 8FontSize 16, BoldF ContourPlot@Rescale@Σ1@@3DD, 8Τxymin, ΤxymaxD, 8Ξ, - 1, 1, 8Η, - 1, 1, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, Axes True, LabelStyle 8FontSize 16, BoldD ContourPlot@Rescale@Σ2@@3DD, 8Τxymin, ΤxymaxD, 8Ξ, - 1, 1, 8Η, - 1, 1, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, Axes True, LabelStyle 8FontSize 16, BoldD ð - Τxymax BarLegendB: HueB-.7 F &, 8Τxymin, Τxymax>, Τxymax - Τxymin 1, LabelStyle 8FontSize 16, BoldF Σ sx txy 1 txy sy ; s Σ - Tr@ΣD IdentityMatrix@3D; 3 3 VM FullSimplifyB 2 Tr@s.sD F 5

24 6 peldasikelem.nb Σ1HMH SimplifyA, - * * Σ1@@3DD2 ME Σ2HMH SimplifyA, IΣ2@@1DD2 - Σ2@@1DD * Σ2@@2DD + Σ2@@2DD2 + 3 * Σ2@@3DD2 ME ΣHMHmax Max@8NMaximize@8Σ1HMH, - 1 Ξ 1 && - 1 Η 1, 8Ξ, ΗD@@1DD, NMaximize@8Σ2HMH, - 1 Ξ 1 && - 1 Η 1, 8Ξ, ΗD@@1DDD; ΣHMHmin Min@8NMinimize@8Σ1HMH, - 1 Ξ 1 && - 1 Η 1, 8Ξ, ΗD@@1DD, NMinimize@8Σ2HMH, - 1 Ξ 1 && - 1 Η 1, 8Ξ, ΗD@@1DDD; ContourPlot@Rescale@Σ1HMH, 8ΣHMHmin, ΣHMHmaxD, 8Ξ, - 1, 1, 8Η, - 1, 1, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, Axes True, LabelStyle 8FontSize 16, BoldD ContourPlot@Rescale@Σ2HMH, 8ΣHMHmin, ΣHMHmaxD, 8Ξ, - 1, 1, 8Η, - 1, 1, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, Axes True, LabelStyle 8FontSize 16, BoldD ð - ΣHMHmax BarLegendB: HueB-.7 F &, 8ΣHMHmin, ΣHMHmax>, ΣHMHmax - ΣHMHmin 1, LabelStyle 8FontSize 16, BoldF xx1 Expand@N1 * CORD@@TOPO@@1, 1DD, 1DD + N2 * CORD@@TOPO@@1, 2DD, N3 * CORD@@TOPO@@1, 3DD, 1DD + N4 * CORD@@TOPO@@1, 4DD, 1DDD yy1 Expand@N1 * CORD@@TOPO@@1, 1DD, 2DD + N2 * CORD@@TOPO@@1, 2DD, N3 * CORD@@TOPO@@1, 3DD, 2DD + N4 * CORD@@TOPO@@1, 4DD, 2DDD xx2 Expand@N1 * CORD@@TOPO@@2, 1DD, 1DD + N2 * CORD@@TOPO@@2, 2DD, N3 * CORD@@TOPO@@2, 3DD, 1DD + N4 * CORD@@TOPO@@2, 4DD, 1DDD yy2 Expand@N1 * CORD@@TOPO@@2, 1DD, 2DD + N2 * CORD@@TOPO@@2, 2DD, N3 * CORD@@TOPO@@2, 3DD, 2DD + N4 * CORD@@TOPO@@2, 4DD, 2DDD 1DD + 2DD + 1DD + 2DD + inv1 FullSimplify@Solve@x xx1 && y yy1, 8Ξ, ΗD@@1DDD inv2 FullSimplify@Solve@x xx2 && y yy2, 8Ξ, ΗD@@1DDD ux1 uy1 ux2 uy2 Expand@u1@@1DD Expand@u1@@2DD Expand@u2@@1DD Expand@u2@@2DD.... inv1d inv1d inv2d inv2d Pux1 ContourPlot@Rescale@ux1, 8umin, umaxd, 8x,, 1, 8y,, 2, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 5, LabelStyle 8FontSize 16, Bold, RegionFunction Function@8x, y, z, y 2 - xd, Pux2 ContourPlot@Rescale@ux2, 8umin, umaxd, 8x,, 3, 8y, 1, 2, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 5, LabelStyle 8FontSize 16, Bold, RegionFunction Function@8x, y, z, 1 y 2 && x > 2 - yd, Show@8Pux1, Pux2, AspectRatio Automatic, PlotRange AllD ð - umax BarLegendB: HueB-.7 F &, 8umin, umax>, umax - umin 5, LabelStyle 8FontSize 16, BoldF

25 peldasikelem.nb Puy1 8vmin, vmaxd, 8x,, 1, 8y,, 2, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 5, LabelStyle 8FontSize 16, Bold, RegionFunction y, z, y 2 - xd, Puy2 ContourPlot@Rescale@uy2, 8vmin, vmaxd, 8x,, 3, 8y, 1, 2, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 5, LabelStyle 8FontSize 16, Bold, RegionFunction Function@8x, y, z, 1 y 2 && x > 2 - yd, Show@8Puy1, Puy2, AspectRatio Automatic, PlotRange AllD ð - vmax BarLegendB: HueB-.7 F &, 8vmin, vmax>, vmax - vmin 5, LabelStyle 8FontSize 16, BoldF Εx1 Chop@FullSimplify@Ε1@@1DD. inv1dd Εy1 Chop@FullSimplify@Ε1@@2DD. inv1dd Γxy1 Chop@FullSimplify@Ε1@@3DD. inv1dd Εx2 Chop@FullSimplify@Ε2@@1DD. inv2dd Εy2 Chop@FullSimplify@Ε2@@2DD. inv2dd Γxy2 Chop@FullSimplify@Ε2@@3DD. inv2dd PΕx1 ContourPlot@Rescale@Εx1, 8Εxmin, ΕxmaxD, 8x,, 1, 8y,, 2, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 5, LabelStyle 8FontSize 16, Bold, RegionFunction Function@8x, y, z, y 2 - xd, PΕx2 ContourPlot@Rescale@Εx2, 8Εxmin, ΕxmaxD, 8x,, 3, 8y, 1, 2, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 5, LabelStyle 8FontSize 16, Bold, RegionFunction Function@8x, y, z, 1 y 2 && x > 2 - yd, Show@8PΕx1, PΕx2, AspectRatio Automatic, PlotRange AllD ð - Εxmax BarLegendB: HueB-.7 F &, 8Εxmin, Εxmax>, Εxmax - Εxmin 5, LabelStyle 8FontSize 16, BoldF 7

26 8 peldasikelem.nb PΕy1 8Εymin, ΕymaxD, 8x,, 1, 8y,, 2, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 5, LabelStyle 8FontSize 16, Bold, RegionFunction y, z, y 2 - xd, PΕy2 ContourPlot@Rescale@Εy2, 8Εymin, ΕymaxD, 8x,, 3, 8y, 1, 2, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 5, LabelStyle 8FontSize 16, Bold, RegionFunction Function@8x, y, z, 1 y 2 && x > 2 - yd, Show@8PΕy1, PΕy2, AspectRatio Automatic, PlotRange AllD ð - Εymax BarLegendB: HueB-.7 F &, 8Εymin, Εymax>, Εymax - Εymin 5, LabelStyle 8FontSize 16, BoldF PΓxy1 ContourPlot@Rescale@Γxy1, 8Γxymin, ΓxymaxD, 8x,, 1, 8y,, 2, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 5, LabelStyle 8FontSize 16, Bold, RegionFunction Function@8x, y, z, y 2 - xd, PΓxy2 ContourPlot@Rescale@Γxy2, 8Γxymin, ΓxymaxD, 8x,, 3, 8y, 1, 2, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 5, LabelStyle 8FontSize 16, Bold, RegionFunction Function@8x, y, z, 1 y 2 && x > 2 - yd, Show@8PΓxy1, PΓxy2, AspectRatio Automatic, PlotRange AllD ð - Γxymax BarLegendB: HueB-.7 F &, 8Γxymin, Γxymax>, Γxymax - Γxymin 5, LabelStyle 8FontSize 16, BoldF Σx1 Chop@FullSimplify@Σ1@@1DD. inv1dd Σy1 Chop@FullSimplify@Σ1@@2DD. inv1dd Τxy1 Chop@FullSimplify@Σ1@@3DD. inv1dd Σx2 Chop@FullSimplify@Σ2@@1DD. inv2dd Σy2 Chop@FullSimplify@Σ2@@2DD. inv2dd Τxy2 Chop@FullSimplify@Σ2@@3DD. inv2dd Σhmh1 Chop@FullSimplify@Σ1HMH. inv1dd Σhmh2 Chop@FullSimplify@Σ2HMH. inv2dd

27 peldasikelem.nb PΣx1 8Σxmin, ΣxmaxD, 8x,, 1, 8y,, 2, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 5, LabelStyle 8FontSize 16, Bold, RegionFunction y, z, y 2 - xd, PΣx2 ContourPlot@Rescale@Σx2, 8Σxmin, ΣxmaxD, 8x,, 3, 8y, 1, 2, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 5, LabelStyle 8FontSize 16, Bold, RegionFunction Function@8x, y, z, 1 y 2 && x > 2 - yd, Show@8PΣx1, PΣx2, AspectRatio Automatic, PlotRange AllD ð - Σxmax BarLegendB: HueB-.7 F &, 8Σxmin, Σxmax>, Σxmax - Σxmin 5, LabelStyle 8FontSize 16, BoldF PΣy1 ContourPlot@Rescale@Σy1, 8Σymin, ΣymaxD, 8x,, 1, 8y,, 2, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 5, LabelStyle 8FontSize 16, Bold, RegionFunction Function@8x, y, z, y 2 - xd, PΣy2 ContourPlot@Rescale@Σy2, 8Σymin, ΣymaxD, 8x,, 3, 8y, 1, 5, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, LabelStyle 8FontSize 16, Bold, RegionFunction Function@8x, y, z, 1 y 2 && x > 2 - yd, Show@8PΣy1, PΣy2, AspectRatio Automatic, PlotRange AllD ð - Σymax BarLegendB: HueB-.7 F &, 8Σymin, Σymax>, Σymax - Σymin 5, LabelStyle 8FontSize 16, BoldF PΤxy1 ContourPlot@Rescale@Τxy1, 8Τxymin, ΤxymaxD, 8x,, 1, 8y,, 2, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 5, LabelStyle 8FontSize 16, Bold, RegionFunction Function@8x, y, z, y 2 - xd, PΤxy2 ContourPlot@Rescale@Τxy2, 8Τxymin, ΤxymaxD, 8x,, 3, 8y, 1, 2, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 5, LabelStyle 8FontSize 16, Bold, RegionFunction Function@8x, y, z, 1 y 2 && x > 2 - yd, Show@8PΤxy1, PΤxy2, AspectRatio Automatic, PlotRange AllD ð - Τxymax BarLegendB: HueB-.7 F &, 8Τxymin, Τxymax>, Τxymax - Τxymin 5, LabelStyle 8FontSize 16, BoldF 9

28 1 peldasikelem.nb Phmh1 8ΣHMHmin, ΣHMHmaxD, 8x,, 1, 8y,, 2, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 5, LabelStyle 8FontSize 16, Bold, RegionFunction y, z, y 2 - xd, Phmh2 ContourPlot@Rescale@Σhmh2, 8ΣHMHmin, ΣHMHmaxD, 8x,, 3, 8y, 1, 2, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 5, LabelStyle 8FontSize 16, Bold, RegionFunction Function@8x, y, z, 1 y 2 && x > 2 - yd, Show@8Phmh1, Phmh2, AspectRatio Automatic, PlotRange AllD ð - ΣHMHmax BarLegendB: HueB-.7 F &, 8ΣHMHmin, ΣHMHmax>, ΣHMHmax - ΣHMHmin 5, LabelStyle 8FontSize 16, BoldF

Példa: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása végeselemes módszer segítségével

Példa: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása végeselemes módszer segítségével Példa: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása végeselemes módszer segítségével Készítette: Dr. Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 213. október 8. Javítva: 213.1.13. Határozzuk

Részletesebben

Példa: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása a Rayleigh Ritz-féle módszer segítségével

Példa: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása a Rayleigh Ritz-féle módszer segítségével Példa: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása a Rayleigh Ritz-féle módszer segítségével Készítette: Dr. Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 2013. szeptember 23. Javítva: 2013.10.09.

Részletesebben

BME Gépészmérnöki Kar 3. vizsga (112A) Név: 1 Műszaki Mechanikai Tanszék január 11. Neptun: 2 Szilárdságtan Aláírás: 3

BME Gépészmérnöki Kar 3. vizsga (112A) Név: 1 Műszaki Mechanikai Tanszék január 11. Neptun: 2 Szilárdságtan Aláírás: 3 BME Gépészmérnöki Kar 3. vizsga (2A) Név: Műszaki Mechanikai Tanszék 2. január. Neptun: 2 Szilárdságtan Aláírás: 3. feladat (2 pont) A vázolt befogott tartót a p intenzitású megoszló erőrendszer, az F

Részletesebben

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés 1_5. Bevezetés Végeselem-módszer Végeselem-módszer 1. A geometriai tartomány (szerkezet) felosztása (véges)elemekre.. Lokális koordináta-rendszer felvétele, kapcsolat a lokális és globális koordinátarendszerek

Részletesebben

TERMÉKTERVEZÉS NUMERIKUS MÓDSZEREI. 1. Bevezetés

TERMÉKTERVEZÉS NUMERIKUS MÓDSZEREI. 1. Bevezetés TERMÉKTERVEZÉS NUMERIKUS MÓDSZEREI Dr. Goda Tibor egyetemi docens Gép- és Terméktervezés Tanszék 1. Bevezetés 1.1. A végeselem módszer alapjai - diszkretizáció, - szerkezet felbontása kicsi szabályos elemekre

Részletesebben

Végeselem analízis. 1. el adás

Végeselem analízis. 1. el adás Végeselem analízis 1. el adás Pere Balázs Széchenyi István Egyetem, Alkalmazott Mechanika Tanszék 2016. szeptember 7. Mi az a VégesElem Analízis (VEA)? Parciális dierenciálegyenletek (egyenletrendszerek)

Részletesebben

Példa: Normálfeszültség eloszlása síkgörbe rúd esetén

Példa: Normálfeszültség eloszlása síkgörbe rúd esetén Példa: Normálfeszültség eloszlása síkgörbe rúd esetén Készítette: Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 2011. március 20. Az 1. ábrán vázolt síkgörbe rúd méretei és terhelése ismert.

Részletesebben

Segédlet: Főfeszültségek meghatározása Mohr-féle feszültségi körök alkalmazásával

Segédlet: Főfeszültségek meghatározása Mohr-féle feszültségi körök alkalmazásával Segédlet: Főfeszültségek meghatározása Mohr-féle feszültségi körök alkalmazásával Készítette: Dr. Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 212. október 16. Frissítve: 215. január

Részletesebben

Példa: Csúsztatófeszültség-eloszlás számítása I-szelvényben

Példa: Csúsztatófeszültség-eloszlás számítása I-szelvényben Példa: Csúsztatófeszültség-eloszlás számítása I-szelvényben Készítette: Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 2011. március 14. Határozzuk meg a nyírásból adódó csúsztatófeszültség

Részletesebben

Pere Balázs október 20.

Pere Balázs október 20. Végeselem anaĺızis 1. előadás Széchenyi István Egyetem, Alkalmazott Mechanika Tanszék 2014. október 20. Mi az a VégesElem Anaĺızis (VEA)? Mi az a VégesElem Anaĺızis (VEA)? Mi az a VégesElem Anaĺızis (VEA)?

Részletesebben

Hajlított tartó elmozdulásmez jének meghatározása Ritz-módszerrel

Hajlított tartó elmozdulásmez jének meghatározása Ritz-módszerrel Hajlított tartó elmozdulásmez jének meghatározása Ritz-módszerrel Segédlet az A végeselem módszer alapjai tárgy 4. laborgyakorlatához http://www.mm.bme.hu/~kossa/vemalap4.pdf Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu)

Részletesebben

Hajlított tartó: feladat Beam 1D végeselemmel

Hajlított tartó: feladat Beam 1D végeselemmel Hajlított tartó: feladat Beam 1D végeselemmel A feladatlapon szereplő példa megoldása. A megoldáshoz 1 dimenziós hajlított gerendaelemeket ("beam") használunk. Verzió: 2018.10.15. (%i1) kill(all)$ Az adatok

Részletesebben

Rugalmasságtan. Műszaki Mechanikai Intézet Miskolci Egyetem 2015

Rugalmasságtan. Műszaki Mechanikai Intézet Miskolci Egyetem 2015 Rugalmasságtan Műszaki Mechanikai Intézet attila.baksa@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem 05 Példák (folyt.) 5. feladat Fajlagos térfogatváltozás DDKR-ben és HKR-ben. dv = [ e x e y e z]dxdydz dv = [( a x

Részletesebben

A végeselem módszer alapjai. 2. Alapvető elemtípusok

A végeselem módszer alapjai. 2. Alapvető elemtípusok A végeselem módszer alapjai Előadás jegyzet Dr. Goda Tibor 2. Alapvető elemtípusok - A 3D-s szerkezeteket vagy szerkezeti elemeket gyakran egyszerűsített formában modellezzük rúd, gerenda, 2D-s elemek,

Részletesebben

Példa keresztmetszet másodrendű nyomatékainak számítására

Példa keresztmetszet másodrendű nyomatékainak számítására Példa keresztmetszet másodrendű nyomatékainak számítására Készítette: Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 2011. február 22. Tekintsük az alábbi keresztmetszetet. 1. ábra. A vizsgált

Részletesebben

Lemez- és gerendaalapok méretezése

Lemez- és gerendaalapok méretezése Lemez- és gerendaalapok méretezése Az alapmerevség hatása az alap hajlékony merev a talpfeszültség egyenletes széleken nagyobb a süllyedés teknıszerő egyenletes Terhelés hatása hajlékony alapok esetén

Részletesebben

TERMÉKSZIMULÁCIÓ. Dr. Kovács Zsolt. Végeselem módszer. Elıadó: egyetemi tanár. Termékszimuláció tantárgy 6. elıadás március 22.

TERMÉKSZIMULÁCIÓ. Dr. Kovács Zsolt. Végeselem módszer. Elıadó: egyetemi tanár. Termékszimuláció tantárgy 6. elıadás március 22. TERMÉKZIMULÁCIÓ Végeselem módszer Termékszimuláció tantárgy 6. elıadás 211. március 22. Elıadó: Dr. Kovács Zsolt egyetemi tanár A végeselem módszer lényege A vizsgált, tetszıleges geometriai kialakítású

Részletesebben

Gyakorlati példák Dr. Gönczi Dávid

Gyakorlati példák Dr. Gönczi Dávid Szilárdságtani számítások Gyakorlati példák Dr. Gönczi Dávid I. Bevezető ismeretek I.1 Definíciók I.2 Tenzoralgebrai alapismeretek I.3 Bevezetés az indexes jelölésmódba I.4 A lineáris rugalmasságtan általános

Részletesebben

Statikailag határozatlan tartó vizsgálata

Statikailag határozatlan tartó vizsgálata Statikailag határozatlan tartó vizsgálata Készítette: Hénap Gábor henapg@mm.bme.hu E E P MT A y F D E E d B MT p C x a b c Adatok: a = m, p = 1 N, b = 3 m, F = 5 N, c = 4 m, d = 5 mm. m A kés bbikekben

Részletesebben

Keresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása

Keresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása BUDAPEST MŰSZAK ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNY EGYETEM Keresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása Segédlet a Szilárdságtan c tárgy házi feladatához Készítette: Lehotzky Dávid Budapest, 205 február 28 ábra

Részletesebben

1. dolgozat Számítógéppel segített matematikai modellezés "A" változat 2009 október 20, kedd

1. dolgozat Számítógéppel segített matematikai modellezés A változat 2009 október 20, kedd Név:. dolgozat Számítógéppel segített matematikai modellezés "A" változat 9 október, kedd Oldd meg a következ: feladatokat. Készíts szép notebook-ot, figyelj a korrekt strukturált megoldásokra.. feladat

Részletesebben

Rugalmasságtan. Műszaki Mechanikai Intézet Miskolci Egyetem 2015

Rugalmasságtan. Műszaki Mechanikai Intézet Miskolci Egyetem 2015 Rugalmasságtan Műszaki Mechanikai Intézet attila.baksa@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem 2015 Egyenletek a hengerkoordináta-rendszerben (HKR) SP = OQ = r z QP = z e r = cos ϕ e x + sin ϕ e y e ϕ = sin ϕ

Részletesebben

SIKALAKVÁLTOZÁSI FELADAT MEGOLDÁSA VÉGESELEM-MÓDSZERREL

SIKALAKVÁLTOZÁSI FELADAT MEGOLDÁSA VÉGESELEM-MÓDSZERREL SIKALAKVÁLTOZÁSI FELADAT MEGOLDÁSA VÉGESELEM-MÓDSZERREL ADOTT: Az ábrán látható db végslmből álló tartószrkzt gomtriája, mgfogása és trhlés. A négyzt alakú síkalakváltozási végslmk mért 0 X 0 mm. p Anyagjllmzők:

Részletesebben

V É G E S E L E M M Ó D S Z E R M É R N Ö K I M E C H A N I K A I A L K A LM A Z Á S A I

V É G E S E L E M M Ó D S Z E R M É R N Ö K I M E C H A N I K A I A L K A LM A Z Á S A I ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK V É G E S E L E M M Ó D S Z E R M É R N Ö K I M E C H A N I K A I A L K A LM A Z Á S A I Előadásvázlat a Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola hallgatói számára

Részletesebben

Gazdasági matematika II. vizsgadolgozat, megoldással,

Gazdasági matematika II. vizsgadolgozat, megoldással, Gazdasági matematika II. vizsgadolgozat, megoldással, levelező képzés Definiálja az alábbi fogalmakat! 1. Kvadratikus mátrix invertálhatósága és inverze. (4 pont) Egy A kvadratikus mátrixot invertálhatónak

Részletesebben

Példa: Háromszög síkidom másodrendű nyomatékainak számítása

Példa: Háromszög síkidom másodrendű nyomatékainak számítása Példa: Háromszög síkidom másodrendű nyomatékainak számítása Készítette: Dr. Kossa Attila kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék. február 6. Határozzuk meg az alábbi ábrán látható derékszögű háromszög

Részletesebben

Matematika A2 vizsga mgeoldása június 4.

Matematika A2 vizsga mgeoldása június 4. Matematika A vizsga mgeoldása 03. június.. (a (3 pont Definiálja az f(x, y függvény határértékét az (x 0, y 0 helyen! Megoldás: Legyen D R, f : D R. Legyen az f(x, y függvény értelmezve az (x 0, y 0 pont

Részletesebben

Energiatételek - Példák

Energiatételek - Példák 9. Előadás Húzott rúd potenciális energiája: Hooke-modell: σ = Eε Geom. hetséges Geometriai egyenlet: + geom. peremfeltételek: u εx = ε = x u(0) = 0 ul () = 0 du dx Energiatételek Példák = k l 0 pudx l

Részletesebben

Ejtési teszt modellezése a tervezés fázisában

Ejtési teszt modellezése a tervezés fázisában Antal Dániel, doktorandusz, Miskolci Egyetem Robert Bosch Mechatronikai Tanszék Szabó Tamás, egyetemi docens, Ph.D., Miskolci Egyetem Robert Bosch Mechatronikai Tanszék Szilágyi Attila, egyetemi adjunktus,

Részletesebben

Matematika III előadás

Matematika III előadás Matematika III. - 2. előadás Vinczéné Varga Adrienn Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Előadáskövető fóliák Vinczéné Varga Adrienn (DE-MK) Matematika III. 2016/2017/I 1 / 23 paramétervonalak,

Részletesebben

Utolsó el adás. Wettl Ferenc BME Algebra Tanszék, Wettl Ferenc (BME) Utolsó el adás / 20

Utolsó el adás. Wettl Ferenc BME Algebra Tanszék,   Wettl Ferenc (BME) Utolsó el adás / 20 Utolsó el adás Wettl Ferenc BME Algebra Tanszék, http://www.math.bme.hu/~wettl 2013-12-09 Wettl Ferenc (BME) Utolsó el adás 2013-12-09 1 / 20 1 Dierenciálegyenletek megoldhatóságának elmélete 2 Parciális

Részletesebben

Bevezetés az állapottér elméletbe: Állapottér reprezentációk

Bevezetés az állapottér elméletbe: Állapottér reprezentációk Tartalom Bevezetés az állapottér elméletbe: Állapottér reprezentációk vizsgálata 1. Példa az állapottér reprezentációk megválasztására 2. Átviteli függvény és állapottér reprezentációk közötti kapcsolatok

Részletesebben

Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz

Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Feladatok a Gazdasági matematika II tárgy gyakorlataihoz a megoldásra ajánlott feladatokat jelöli e feladatokat a félév végére megoldottnak tekintjük a nehezebb

Részletesebben

Lineáris algebra numerikus módszerei

Lineáris algebra numerikus módszerei Hermite interpoláció Tegyük fel, hogy az x 0, x 1,..., x k [a, b] különböző alappontok (k n), továbbá m 0, m 1,..., m k N multiplicitások úgy, hogy Legyenek adottak k m i = n + 1. i=0 f (j) (x i ) = y

Részletesebben

MECHANIKA I. rész: Szilárd testek mechanikája

MECHANIKA I. rész: Szilárd testek mechanikája Egészségügyi mérnökképzés MECHNIK I. rész: Szilárd testek mechanikája készítette: Németh Róbert Igénybevételek térben I. z alapelv ugyanaz, mint síkban: a keresztmetszet egyik oldalán levő szerkezetrészre

Részletesebben

Denavit-Hartenberg konvenció alkalmazása térbeli 3DoF nyílt kinematikai láncú hengerkoordinátás és gömbi koordinátás robotra

Denavit-Hartenberg konvenció alkalmazása térbeli 3DoF nyílt kinematikai láncú hengerkoordinátás és gömbi koordinátás robotra Budapesti M szaki És Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar M szaki Mechanikai Tanszék Denavit-Hartenberg konvenció alkalmazása térbeli 3DoF nyílt kinematikai láncú hengerkoordinátás és gömbi koordinátás

Részletesebben

Végeselem módszer 1. gyakorlat

Végeselem módszer 1. gyakorlat SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK Végeselem módszer 1. gyakorlat (kidolgozta: Dr. Pere Balázs egyetemi docens, Szüle Veronika, egyetemi tanársegéd) Feladat: síkbeli rácsos tartó y

Részletesebben

A Föld alakja TRANSZFORMÁCIÓ. Magyarországon még használatban lévő vetületi rendszerek. Miért kell transzformálni? Főbb transzformációs lehetőségek

A Föld alakja TRANSZFORMÁCIÓ. Magyarországon még használatban lévő vetületi rendszerek. Miért kell transzformálni? Főbb transzformációs lehetőségek TRANSZFORMÁCIÓ A Föld alakja -A föld alakja: geoid (az a felület, amelyen a nehézségi gyorsulás értéke állandó) szabálytalan alak, kezelése nehéz -A geoidot ellipszoiddal közelítjük -A földfelszíni pontokat

Részletesebben

Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához

Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához Izsák Ferenc 2007. szeptember 17. Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához 1 Vázlat Bevezetés: a vizsgált egyenlet,

Részletesebben

MUNKA- ÉS ENERGIATÉTELEK

MUNKA- ÉS ENERGIATÉTELEK MUNKA- ÉS ENERGIAÉELEK 1. előadás: Alapfogalmak; A virtuális elmozdulások tétele 2. előadás: Alapfogalmak; A virtuális erők tétele Elmozdulások számítása a virtuális erők tétele alapján 3. előadás: Az

Részletesebben

ANALÍZIS II. Példatár

ANALÍZIS II. Példatár ANALÍZIS II. Példatár Többszörös integrálok 3. április 8. . fejezet Feladatok 3 4.. Kett s integrálok Számítsa ki az alábbi integrálokat:...3. π 4 sinx.. (x + y) dx dy (x + y) dy dx.4. 5 3 y (5x y y 3

Részletesebben

anal2_03_szelsoertek_demo.nb 1

anal2_03_szelsoertek_demo.nb 1 anal szelsoertek_demo.nb parciális deriválás f x^ y^; f Sin x Cos y ; g D f, x ; h D f, y ; Show GraphicsArray PlotD f, x,,, y,,, AxesLabel StringForm "f ``", f, None, None, DisplayFunction Identity, PlotD

Részletesebben

Számítógépes Grafika mintafeladatok

Számítógépes Grafika mintafeladatok Számítógépes Grafika mintafeladatok Feladat: Forgassunk a 3D-s pontokat 45 fokkal a X tengely körül, majd nyújtsuk az eredményt minden koordinátájában kétszeresére az origóhoz képest, utána forgassunk

Részletesebben

A V É G E S E L E M M Ó D S Z E R M E C H A N I K A I A L K A LM A Z Á S A I

A V É G E S E L E M M Ó D S Z E R M E C H A N I K A I A L K A LM A Z Á S A I GÉPÉSZMÉRNÖKI, INFORMATIKAI ÉS VILLAMOSMÉRNÖKI KAR ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK A V É G E S E L E M M Ó D S Z E R M E C H A N I K A I A L K A LM A Z Á S A I Előadásvázlat a Multidiszciplináris Műszaki

Részletesebben

Számítógépes Grafika mintafeladatok

Számítógépes Grafika mintafeladatok Számítógépes Grafika mintafeladatok Feladat: Forgassunk a 3D-s pontokat 45 fokkal a X tengely körül, majd nyújtsuk az eredményt minden koordinátájában kétszeresére az origóhoz képest, utána forgassunk

Részletesebben

Szélsőérték-számítás

Szélsőérték-számítás Szélsőérték-számítás Jelölések A következő jelölések mind az f függvény x szerinti parciális deriváltját jelentik: Ugyanígy az f függvény y szerinti parciális deriváltja: f x = xf = f x f y = yf = f y

Részletesebben

Gauss elimináció, LU felbontás

Gauss elimináció, LU felbontás Közelítő és szimbolikus számítások 3. gyakorlat Gauss elimináció, LU felbontás Készítette: Gelle Kitti Csendes Tibor Somogyi Viktor London András Deák Gábor jegyzetei alapján 1 EGYENLETRENDSZEREK 1. Egyenletrendszerek

Részletesebben

KOMPOZITLEMEZ ORTOTRÓP

KOMPOZITLEMEZ ORTOTRÓP KOMPOZITLEMEZ ORTOTRÓP ANYAGJELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ÉS KÍSÉRLETI IGAZOLÁSA Nagy Anna anna.nagy@econengineering.com econ Engineering econ Engineering Kft. 2019 H-1116 Budapest, Kondorosi út 3. IV. emelet

Részletesebben

3. Lokális approximáció elve, végeselem diszkretizáció egydimenziós feladatra

3. Lokális approximáció elve, végeselem diszkretizáció egydimenziós feladatra SZÉCHENYI ISÁN EGYEEM AAMAZO MECHANIA ANSZÉ 6. MECHANIA-ÉGESEEM MÓDSZER EŐADÁS (kidolgozta: Szüle eronika, eg. ts.) I. előadás. okális aroimáció elve, végeselem diszkretizáció egdimenziós feladatra.. Csomóonti

Részletesebben

1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás)

1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás) Matematika A2c gyakorlat Vegyészmérnöki, Biomérnöki, Környezetmérnöki szakok, 2017/18 ősz 1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás) 1. Valós vektorterek-e a következő

Részletesebben

FELADAT LEÍRÁSA MEGOLDÁS ANSYS-BAN

FELADAT LEÍRÁSA MEGOLDÁS ANSYS-BAN FELADAT LEÍRÁSA Határozzuk meg az alábbi ábrán látható tartó reakcióit, súlypontvonalának eltolódását ANSYS végeselemes szoftver használatával 2, illetve 3 gerendaelem alkalmazásával. Hasonlítsuk össze

Részletesebben

Vasbetonszerkezetek II. Vasbeton lemezek Rugalmas lemezelmélet

Vasbetonszerkezetek II. Vasbeton lemezek Rugalmas lemezelmélet Vasbetonszerkezetek II. Vasbeton lemezek Rugalmas lemezelmélet 2. előadás A rugalmas lemezelmélet alapfeltevései A lemez anyaga homogén, izotróp, lineárisan rugalmas (Hooke törvény); A terheletlen állapotban

Részletesebben

Szélsőérték feladatok megoldása

Szélsőérték feladatok megoldása Szélsőérték feladatok megoldása A z = f (x,y) függvény lokális szélsőértékének meghatározása: A. Szükséges feltétel: f x (x,y) = 0 f y (x,y) = 0 egyenletrendszer megoldása, amire a továbbiakban az x =

Részletesebben

Biomatematika 12. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar. Fodor János

Biomatematika 12. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar. Fodor János Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék Biomatematika 12. Regresszió- és korrelációanaĺızis Fodor János Copyright c Fodor.Janos@aotk.szie.hu Last Revision

Részletesebben

Használhatósági határállapotok. Alakváltozások ellenőrzése

Használhatósági határállapotok. Alakváltozások ellenőrzése 1.GYAKORLAT Használhatósági határállapotok A használhatósági határállapotokhoz tartozó teherkombinációk: Karakterisztikus (repedésmentesség igazolása) Gyakori (feszített szerkezetek repedés korlátozása)

Részletesebben

anal2_04_implicit_es_integral.nb 1

anal2_04_implicit_es_integral.nb 1 anal implicit_es_integral.nb H L H Implicit függvény tétel L H L

Részletesebben

Diszkrét Matematika. zöld könyv ): XIII. fejezet: 1583, 1587, 1588, 1590, Matematikai feladatgyűjtemény II. (

Diszkrét Matematika. zöld könyv ): XIII. fejezet: 1583, 1587, 1588, 1590, Matematikai feladatgyűjtemény II. ( FELADATOK A LEKÉPEZÉSEK, PERMUTÁCIÓK TÉMAKÖRHÖZ Diszkrét Matematika 4. LEKÉPEZÉSEK Értelmezési tartomány és értékkészlet meghatározása : Összefoglaló feladatgyűjtemény matematikából ( zöld könyv ): XIII.

Részletesebben

Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba. Gyakorlat Differenciálegyenletek numerikus megoldása

Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba. Gyakorlat Differenciálegyenletek numerikus megoldása Matematika Mérnököknek 2. Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba Gyakorlat Differenciálegyenletek numerikus megoldása Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba Matematika Mérnököknek 2. Gyakorlat 1 / 18 Fokozatos

Részletesebben

Gauss-eliminációval, Cholesky felbontás, QR felbontás

Gauss-eliminációval, Cholesky felbontás, QR felbontás Közelítő és szimbolikus számítások 4. gyakorlat Mátrix invertálás Gauss-eliminációval, Cholesky felbontás, QR felbontás Készítette: Gelle Kitti Csendes Tibor Somogyi Viktor London András Deák Gábor jegyzetei

Részletesebben

FELADAT LEÍRÁSA. A váz egyszerűsített geometria modelljét az alábbi ábra szemlélteti.

FELADAT LEÍRÁSA. A váz egyszerűsített geometria modelljét az alábbi ábra szemlélteti. FELADAT LEÍRÁSA Határozzuk meg az alábbi szorító vázában keletkező feszültségeloszlást, ha a csavaros szorítással biztosított szorító erő nagysága 1500 N. A váz anyaga alumínium, rugalmassági modulusza

Részletesebben

Numerikus módszerek 1.

Numerikus módszerek 1. Numerikus módszerek 1. 3. előadás: Mátrixok LU-felbontása Lócsi Levente ELTE IK 2013. szeptember 23. Tartalomjegyzék 1 Alsó háromszögmátrixok és Gauss-elimináció 2 Háromszögmátrixokról 3 LU-felbontás Gauss-eliminációval

Részletesebben

x = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs mátrixa 3D-ben?

x = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs mátrixa 3D-ben? . Mi az (x, y) koordinátákkal megadott pont elforgatás uténi két koordinátája, ha α szöggel forgatunk az origó körül? x = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs

Részletesebben

Matematika (mesterképzés)

Matematika (mesterképzés) Matematika (mesterképzés) Környezet- és Településmérnököknek Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Vinczéné Varga A. Környezet- és Településmérnököknek 2016/2017/I 1 / 29 Lineáris tér,

Részletesebben

Matematikai geodéziai számítások 10.

Matematikai geodéziai számítások 10. Matematikai geodéziai számítások 10. Hibaellipszis, talpponti görbe és közepes ponthiba Dr. Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások 10.: Hibaellipszis, talpponti görbe és Dr. Bácsatyai, László

Részletesebben

Segédlet: Kihajlás. Készítette: Dr. Kossa Attila BME, Műszaki Mechanikai Tanszék május 15.

Segédlet: Kihajlás. Készítette: Dr. Kossa Attila BME, Műszaki Mechanikai Tanszék május 15. Segédlet: Kihajlás Készítette: Dr. Kossa ttila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 2012. május 15. Jelen segédlet célja tömören összefoglalni a hosszú nyomott rudak kihajlásra történő ellenőrzését.

Részletesebben

Gyakorló feladatok. Agbeko Kwami Nutefe és Nagy Noémi

Gyakorló feladatok. Agbeko Kwami Nutefe és Nagy Noémi Gyakorló feladatok Agbeko Kwami Nutefe és Nagy Noémi 25 Tartalomjegyzék. Klasszikus hibaszámítás 3 2. Lineáris egyenletrendszerek 3 3. Interpoláció 4 4. Sajátérték, sajátvektor 6 5. Lineáris és nemlineáris

Részletesebben

differenciálegyenletek

differenciálegyenletek Állandó együtthatójú lineáris homogén differenciálegyenletek L[y] = y (n) + a 1y (n 1) + + a ny = 0 a i R (1) a valós, állandó együtthatójú lineáris homogén n-ed rendű differenciálegyenlet Megoldását y

Részletesebben

(1 + (y ) 2 = f(x). Határozzuk meg a rúd alakját, ha a nyomaték eloszlás. (y ) 2 + 2yy = 0,

(1 + (y ) 2 = f(x). Határozzuk meg a rúd alakját, ha a nyomaték eloszlás. (y ) 2 + 2yy = 0, Feladatok az 5. hétre. Eredményekkel és kidolgozott megoldásokkal. Oldjuk meg az alábbi másodrend lineáris homogén d.e. - et, tudva, hogy egy megoldása az y = x! x y xy + y = 0.. Oldjuk meg a következ

Részletesebben

Matematika III. harmadik előadás

Matematika III. harmadik előadás Matematika III. harmadik előadás Kézi Csaba Debreceni Egyetem, Műszaki Kar Debrecen, 2013/14 tanév, I. félév Kézi Csaba (DE) Matematika III. harmadik előadás 2013/14 tanév, I. félév 1 / 13 tétel Az y (x)

Részletesebben

LNM folytonos Az interpoláció Lagrange interpoláció. Lineáris algebra numerikus módszerei

LNM folytonos Az interpoláció Lagrange interpoláció. Lineáris algebra numerikus módszerei Legkisebb négyzetek módszere, folytonos eset Folytonos eset Legyen f C[a, b]és h(x) = a 1 φ 1 (x) + a 2 φ 2 (x) +... + a n φ n (x). Ekkor tehát az n 2 F (a 1,..., a n ) = f a i φ i = = b a i=1 f (x) 2

Részletesebben

A K É T V É G É N A L Á T Á M A S Z T O T T T A R T Ó S T A T I K A I V IZS-

A K É T V É G É N A L Á T Á M A S Z T O T T T A R T Ó S T A T I K A I V IZS- A K É T V É G É N A L Á T Á M A S Z T O T T T A R T Ó S T A T I K A I V IZS- Forgatónyomaték meghatározása G Á L A T A Egy erő forgatónyomatékkal hat egy pontra, ha az az erővel össze van kötve. Például

Részletesebben

A talajok összenyomódásának vizsgálata

A talajok összenyomódásának vizsgálata A talajok összenyomódásának vizsgálata Amit már tudni kellene Összenyomódás Konszolidáció Normálisan konszolidált talaj Túlkonszolidált talaj Túlkonszolidáltsági arányszám,ocr Konszolidáció az az időben

Részletesebben

Gazdasági matematika II. vizsgadolgozat megoldása, június 10

Gazdasági matematika II. vizsgadolgozat megoldása, június 10 Gazdasági matematika II. vizsgadolgozat megoldása, 204. június 0 A dolgozatírásnál íróeszközön kívül más segédeszköz nem használható. A dolgozat időtartama: 90 perc. Ha a dolgozat első részéből szerzett

Részletesebben

3. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 3. előadás Lineáris egyenletrendszerek

3. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 3. előadás Lineáris egyenletrendszerek 3. Előadás Megyesi László: Lineáris algebra, 47. 50. oldal. Gondolkodnivalók Determinánsok 1. Gondolkodnivaló Determinánselméleti tételek segítségével határozzuk meg a következő n n-es determinánst: 1

Részletesebben

Megoldott feladatok november 30. n+3 szigorúan monoton csökken, 5. n+3. lim a n = lim. n+3 = 2n+3 n+4 2n+1

Megoldott feladatok november 30. n+3 szigorúan monoton csökken, 5. n+3. lim a n = lim. n+3 = 2n+3 n+4 2n+1 Megoldott feladatok 00. november 0.. Feladat: Vizsgáljuk az a n = n+ n+ sorozat monotonitását, korlátosságát és konvergenciáját. Konvergencia esetén számítsuk ki a határértéket! : a n = n+ n+ = n+ n+ =

Részletesebben

MUNKAGÖDÖR TERVEZÉSE

MUNKAGÖDÖR TERVEZÉSE MUNKAGÖDÖR TERVEZÉSE Munkagödör tervezése Munkatérhatárolás szerkezetei Munkagödör méretezés Plaxis programmal Munkagödör méretezés Geo 5 programmal Tartalom Bevezetés VEM - geotechnikai alkalmazási területek

Részletesebben

Függvények Megoldások

Függvények Megoldások Függvények Megoldások ) Az ábrán egy ; intervallumon értelmezett függvény grafikonja látható. Válassza ki a felsoroltakból a függvény hozzárendelési szabályát! a) x x b) x x + c) x ( x + ) b) Az x függvény

Részletesebben

GÉPÉSZETI ALKALMAZOTT SZÁMÍTÁSTECHNIKA f iskolai mérnökhallgatók számára. A 4. gyakorlat anyaga. Adott: Geometriai méretek:

GÉPÉSZETI ALKALMAZOTT SZÁMÍTÁSTECHNIKA f iskolai mérnökhallgatók számára. A 4. gyakorlat anyaga. Adott: Geometriai méretek: SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM KÖZLEKEDÉSI ÉS GÉPÉSZMÉRNÖKI INTÉZET ÁLTALÁNOS GÉPÉSZETI TANSZÉK GÉPÉSZETI ALKALMAZOTT SZÁMÍTÁSTECHNIKA f iskolai mérnökhallgatók számára A 4. gyakorlat anyaga Feladat: Saját síkjában

Részletesebben

0-49 pont: elégtelen, pont: elégséges, pont: közepes, pont: jó, pont: jeles

0-49 pont: elégtelen, pont: elégséges, pont: közepes, pont: jó, pont: jeles Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I. 2013. jan. 10. Név: Neptun kód: Idő: 180 perc Elm.: 1. f. 2. f. 3. f. 4. f. 5. f. Fel. össz.: Össz.: Oszt.: Az elérhető pontszám 40 (elmélet) + 60 (feladatok)

Részletesebben

Név: RV 1. ZH. Számítógépes Modellezés (Mathematica) A csoport Okt. 15. csütörtök

Név: RV 1. ZH. Számítógépes Modellezés (Mathematica) A csoport Okt. 15. csütörtök Név: RV 1. ZH. Számítógépes Modellezés (Mathematica) A csoport Okt. 15. csütörtök Oldjuk meg az alábbi problémákat. Ügyeljünk a mukafüzet struktúrájára, használjunk szöveges cellát a megjegyzésekhez, vagy

Részletesebben

Tárgy. Forgóasztal. Lézer. Kamera 3D REKONSTRUKCIÓ LÉZERES LETAPOGATÁSSAL

Tárgy. Forgóasztal. Lézer. Kamera 3D REKONSTRUKCIÓ LÉZERES LETAPOGATÁSSAL 3D REKONSTRUKCIÓ LÉZERES LETAPOGATÁSSAL. Bevezetés A lézeres letapogatás a ma elérhet legpontosabb 3D-s rekonstrukciót teszi lehet vé. Alapelve roppant egyszer : egy lézeres csíkkal megvilágítjuk a tárgyat.

Részletesebben

Függvények vizsgálata

Függvények vizsgálata Függvények vizsgálata ) Végezzük el az f ) = + polinomfüggvény vizsgálatát! Értelmezési tartomány: D f = R. Zérushelyek: Próbálgatással könnyen adódik, hogy f ) = 0. Ezután polinomosztással: + ) / ) =

Részletesebben

Infobionika ROBOTIKA. X. Előadás. Robot manipulátorok II. Direkt és inverz kinematika. Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében

Infobionika ROBOTIKA. X. Előadás. Robot manipulátorok II. Direkt és inverz kinematika. Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében Infobionika ROBOTIKA X. Előadás Robot manipulátorok II. Direkt és inverz kinematika Készült a HEFOP-3.3.1-P.-2004-06-0018/1.0 projekt keretében Tartalom Direkt kinematikai probléma Denavit-Hartenberg konvenció

Részletesebben

Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I máj. 12. Név: Nept. kód: Idő: 1. f. 2. f. 3. f. 4. f. 5. f. 6. f. Össz.: Oszt.

Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I máj. 12. Név: Nept. kód: Idő: 1. f. 2. f. 3. f. 4. f. 5. f. 6. f. Össz.: Oszt. Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I. 2009. máj. 12. Név: Nept. kód: Idő: 1. f. 2. f. 3. f. 4. f. 5. f. 6. f. Össz.: Oszt.: 180 perc 0-49 pont: elégtelen, 50-61 pont: elégséges, 62-73 pont:

Részletesebben

Alap-ötlet: Karl Friedrich Gauss ( ) valószínűségszámítási háttér: Andrej Markov ( )

Alap-ötlet: Karl Friedrich Gauss ( ) valószínűségszámítási háttér: Andrej Markov ( ) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel: 463-6-80 Fa: 463-30-9 http://www.vizgep.bme.hu Alap-ötlet:

Részletesebben

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit Többváltozós függvények (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. Egyváltozós függvények esetén a differenciálhatóságból következett a folytonosság. Fontos tudni, hogy abból, hogy egy

Részletesebben

1.9. B - SPLINEOK B - SPLINEOK EGZISZTENCIÁJA. numerikus analízis ii. 34. [ a, b] - n legfeljebb n darab gyöke lehet. = r (m 1) n = r m + n 1

1.9. B - SPLINEOK B - SPLINEOK EGZISZTENCIÁJA. numerikus analízis ii. 34. [ a, b] - n legfeljebb n darab gyöke lehet. = r (m 1) n = r m + n 1 numerikus analízis ii 34 Ezért [ a, b] - n legfeljebb n darab gyöke lehet = r (m 1) n = r m + n 1 19 B - SPLINEOK VOLT: Ω n véges felosztás S n (Ω n ) véges dimenziós altér A bázis az úgynevezett egyoldalú

Részletesebben

Fémtechnológiák Fémek képlékeny alakítása 1. Mechanikai alapfogalmak, anyagszerkezeti változások

Fémtechnológiák Fémek képlékeny alakítása 1. Mechanikai alapfogalmak, anyagszerkezeti változások Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Anyagtudományi Intézet Fémtechnológiák Fémek képlékeny alakítása 1. Mechanikai alapfogalmak, anyagszerkezeti változások Dr.Krállics György krallics@eik.bme.hu

Részletesebben

Lagrange egyenletek. Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását

Lagrange egyenletek. Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását Lagrange egyenletek Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását megnehezíti a δr i virtuális elmozdulások egymástól való függősége. (F i ṗ i )δx i = 0, i = 1, 3N. (1) i 3N infinitezimális

Részletesebben

Lagrange és Hamilton mechanika

Lagrange és Hamilton mechanika Lagrange és 2010. október 17. Lagrange és Tartalom 1 Variáció Lagrange egyenlet Legendre transzformáció Hamilton egyenletek 2 3 Szimplektikus sokaság Hamilton mez Hamilton és Lagrange egyenletek ekvivalenciája

Részletesebben

TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT. Magas nyomású ipari tartály feszültségi analízise az ADINA végeselemes programrendszerrel

TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT. Magas nyomású ipari tartály feszültségi analízise az ADINA végeselemes programrendszerrel MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT Magas nyomású ipari tartály feszültségi analízise az ADINA végeselemes programrendszerrel Bodó Lajos I. éves MSc. gépészmérnök

Részletesebben

Elhangzott tananyag óránkénti bontásban

Elhangzott tananyag óránkénti bontásban TTK, Matematikus alapszak Differenciálegyenletek (Előadás BMETE93AM03; Gyakorlat BME TE93AM04) Elhangzott tananyag óránkénti bontásban 2016. február 15. 1. előadás. Közönséges differenciálegyenlet fogalma.

Részletesebben

2. sillabusz a Többváltozós függvények kurzushoz

2. sillabusz a Többváltozós függvények kurzushoz Az implicitfüggvény-tétel 2. sillabusz a Többváltozós függvények kurzushoz Mi az hogy sillabusz? Ez egy olyan iromány ami segédanyagnak készült. Vázlatos pontatlan (szándékoltan) hiányos. Segíti a tanulást

Részletesebben

ELSORENDU ALLANDO EGYUTTHETOS LIN. DIFF. EGYENLET REND- SZER y1 =y2+y3+x, y2 =y1-y3+exp(2x), y3 =y1+y2-x

ELSORENDU ALLANDO EGYUTTHETOS LIN. DIFF. EGYENLET REND- SZER y1 =y2+y3+x, y2 =y1-y3+exp(2x), y3 =y1+y2-x > restart; > with(linalg): Warning, the protected names norm and trace have been redefined and unprotected > with(inttrans): Warning, the name hilbert has been redefined > with(student): ELSORENDU ALLANDO

Részletesebben

Végeselem modellezés alapjai 1. óra

Végeselem modellezés alapjai 1. óra Végeselem modellezés alapjai. óra Gyenge alak, Tesztfüggvény, Lagrange-féle alakfüggvény, Stiness mátrix Kivonat Az óra célja, hogy megismertesse a végeselem módszer (FEM) alkalmazását egy egyszer probléma,

Részletesebben

Numerikus módszerek 1.

Numerikus módszerek 1. Numerikus módszerek 1. Tantárgy kódja: IP-08bNM1E, IP-08bNM1G (2+2) Az elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása: A lebegıpontos számábrázolás egy modellje. A hibaszámítás elemei. Lineáris egyenletrendszerek

Részletesebben

MÉSZÁROS JÓZSEFNÉ, NUMERIKUS MÓDSZEREK

MÉSZÁROS JÓZSEFNÉ, NUMERIKUS MÓDSZEREK MÉSZÁROS JÓZSEFNÉ, NUmERIKUS módszerek 9 FÜGGVÉNYKÖZELÍTÉSEK IX. SPLINE INTERPOLÁCIÓ 1. SPLINE FÜGGVÉNYEK A Lagrange interpolációnál említettük, hogy az ún. globális interpoláció helyett gyakran célszerű

Részletesebben

6. Függvények. 1. Az alábbi függvények közül melyik szigorúan monoton növekvő a 0;1 intervallumban?

6. Függvények. 1. Az alábbi függvények közül melyik szigorúan monoton növekvő a 0;1 intervallumban? 6. Függvények I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Az alábbi függvények közül melyik szigorúan monoton növekvő a 0;1 intervallumban? f x g x cos x h x x ( ) sin x (A) Az f és a h. (B) Mindhárom. (C) Csak az f.

Részletesebben

Adatsor feldolgozása Scilab-bal

Adatsor feldolgozása Scilab-bal Széchenyi István Egyetem Alkalmazott Mechanika Tanszék GÉPEK DINAMIKÁJA Adatsor feldolgozása Scilab-bal (kidolgozta: Fehér Lajos egyetemi tanársegéd) Feladat: az alább található mérési adatsor feldolgozása.

Részletesebben

ANSYS indítása, majd válasszunk munkakönyvtárat és jobname-t. A munkakönyvtár legyen pl D:\NEPTUNKOD. Utility Menu -> File -> Change Directory...

ANSYS indítása, majd válasszunk munkakönyvtárat és jobname-t. A munkakönyvtár legyen pl D:\NEPTUNKOD. Utility Menu -> File -> Change Directory... Határozzuk meg az alábbi szerkezet deformációját és a falban ébredő reakciókat. A tartó állandó d átmérőjű kör keresztmetszetű. Szilárdságtani ismeretekkel hosszadalmas lenne a megoldás, mivel háromszorosan

Részletesebben