Példa: Síkbeli rugalmasságtani feladat megoldása végeselemes módszerrel
|
|
- Elek Pap
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Példa: Síkbeli rugalmasságtani feladat megoldása végeselemes módszerrel Készítette: Dr. Kossa Attila BME Műszaki Mechanikai Tanszék 213. november 17. Javítva: - Határozzuk meg az ábrán vázolt sík lemez deformált alakját és a lemezben ébredő feszültségeket végeselemes módszer alkalmazásával. A lemezt 2db 4 csomópontos lineáris izoparametrikus elemre osszuk fel. Az elemek merevségi mátrixainak számításakor 2 2-es Gauss-féle kvadratúrát alkalmazzunk. A lemez anyagának rugalmassági modulusza E, Poisson-tényezője ν, a lemez vastagsága t. A lemez a z-irányban terheletlen és szabadon deformálódhat. 1. ábra. A lemez geometriája, kényszerezése és terhelése Ennél a feladatnál ahol várhatóan eléggé inhomogén a feszültségeloszlás a megoldások keresése csupán két elem alkalmazásával pontatlan eredményt fog szolgáltatni. A kidolgozott feladatban a hangsúly a számítás menetének megértésén van, nem pedig a minél pontosabb megoldás előállításán. A feladat célja ismertetni a megoldási algoritmus főbb lépéseit. A számítási eljárás részleteinek ismeretében a többelemes megoldás keresése már nem igényel további lépéseket, csupán a megoldandó egyenletek és az ismeretlenek száma lesz nagyobb! 1
2 ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ A globális és lokális koordinátarendszerek értelmezését szemlélteti az alábbi ábra. 2. ábra. Négy csomópontos lineáris izoparaméteres sík elem lokális csomópontjainak számozása és koordinátái A globális és lokális koordináták közötti leképzések: x 4 N i x i, y i1 4 N i y i, (1) i1 ahol a formafüggvények alakjai: N (1 ξ)(1 η), N 2 1 (1+ξ)(1 η), (2) 4 N (1+ξ)(1+η), N 4 1 (1 ξ)(1+η). (3) 4 Izoparametrikus elemtípus esetén az elmozdulásmező interpolációjára is ugyanezen formafüggvényeket használjuk: u(ξ,η) u NU, [ u(ξ,η) v(ξ,η) ], u 4 N i u i, v i1 4 N i v i, (4) ahol az N transzformációs mátrix és az elem csomópontjainak elmozdulásait tartalmazó U vektor alakja: u 1 v 1 [ ] u 2 N1 N N 2 N 3 N 4, U v 2 N 1 N 2 N 3 N 4 u 3. (6) v 3 u 4 v 4 i1 (5) 2
3 A formafüggvények globális deriváltjainak felírása: [ ] [ ][ Ni / x ξ/ x η/ x Ni / ξ N i / y ξ/ y η/ y N i / η } {{ } J 1 ], i 1,2,3,4. (7) A J mátrix alakja: [ x/ ξ y/ ξ J x/ η y/ η ], (8) melynek elemei az alábbiak szerint számíthatóak: ( 4 ) x 4 N i N i x i ξ ξ ξ x i, i1 i1 ( 4 ) x 4 N i N i x i η η η x i, i1 i1 ( 4 ) y ξ N i y i ξ i1 ( 4 ) y η N i y i η A formafüggvények lokális koordináták szerinti deriváltjai egyszerűen számíthatóak: N 1 ξ N 1 η (η 1), 4 (ξ 1), 4 J mátrix determinánsának felírása: i1 N 2 ξ (1 η), 4 N 2 ( ξ 1), η 4 i1 N 3 ξ (1+η), 4 N 3 η (1+ξ), 4 4 i1 4 i1 N i ξ y i, (9) N i η y i. (1) N 4 ( η 1), (11) ξ 4 N 4 η (1 ξ). (12) 4 detj x y ξ η y x ξ η, (13) ( 4 )( 4 ) ( 4 )( 4 ) N i detj ξ x N i i η y N i i ξ y N i i η x i. (14) i1 Az alakváltozásokat tartalmazó vektor megadása: ε x ε ε y γ xy, ε BU, (15) ahol a formafüggvények globális deriváltjait tartalmazó B mátrix az alábbi alakú: B i1 N 1 N 2 N 3 N 4 x x x x N 1 N 2 N 3 N 4 y y y y N 1 N 1 N 2 N 2 N 3 N 3 N 4 N 4 y x y x y x y x i1. (16) A feszültségek számítása: σ x σ σ y, σ Dε DBU, (17) τ xy 3
4 ahol D mátrix tartalmazza az anyagjellemzőket. D alakja sík-feszültségi, illetve sík-alakváltozási esetekben: sík-feszültségi állapot: D E 1 ν ν 1, (18) 1 ν 2 1 ν sík-alakváltozási állapot: D E (1+ν)(1 2ν) 2 1 ν ν ν 1 ν 1 2ν 2. (19) A rugalmas alakváltozási energia felírása: U 1 σ T εdv 1 ε T D T εdv 1 ε T DεdV 1 U T B T DBUdV (2) V 1 2 UT V V B T DBdV U 1 2 UT KU, (21) V ahol az elem merevségi mátrixa: V V K B T DBdV B T DBtdA, K Az integrálás közelítése Gauss-kvadratúrával: K K A B T DB (detj) tdξdη. (22) F (ξ,η)dξdη, ahol F (ξ,η) B T DB (detj) t. (23) F (ξ,η)dξdη m i1 j1 m w i w j F (ξ i,η i ), K m m w i w j F (ξ i,η i ), (24) i1j1 ahol m az alkalmazott Gauss-pontok száma, w i és w j az integrálási súlyok, ξ i és η i pedig a Gauss-pontok koordinátái. Egy, kettő, illetve három Gauss-pont alkalmazása esetén a Gausskoordinátákat és az integrálási súlyok értékeit az alábbi táblázat foglalja össze. Gauss-pontok Gauss-pontok Integrálási száma koordinátái súlyok 1 ξ 1 w ξ 1 1/ 3 w 1 1 ξ 2 1/ 3 w ξ 1 3/5 w 1 5/9 ξ 2 w 2 8/9 ξ 3 3/5 w 3 5/9 4
5 Egy Gauss-pont alkalmazása esetén: K e 1 1 w i w j F (ξ i,η i ) 2 2 F (,). (25) i1 j1 Kettő Gauss-pont alkalmazása esetén: K e 2 i1 j1 1 1 F 2 w i w j F (ξ i,η i ) (26) +1 1 F ( 1, 1 )+1 1 F 3 3 ( 1 3, 1 3 )+1 1 F ( 1 3, 1 ) 3 ( 1 3, (27) ) 1. (28) 3 5
6 MEGOLDÁS A számítások során a távolságok [mm]-ben értendőek, a feszültségek pedig [MPa]-ban. A vizsgált tartomány két elemre történő felosztásának és számozásának egy lehetséges megoldását mutatja az alábbi ábra ábra. Az alkalmazott elemfelosztás (hálózás) Az egyes elemekhez tartozó csomópontokat, a saját lokális csomópontjainak sorrendjében az alábbi táblázat tartalmazza: lokális 1. csp. lokális 2. csp. lokális 3. csp. lokális 4. csp. 1. elem elem Az elemtranszformációkat az alábbi ábra szemlélteti. 4. ábra. Az elemek transzformációnak szemléltetése Az elemek lokális 1,2,3,4 csomópontjainak globális koordinátái: 1 Fontos kihangsúlyozni, hogy a megoldások függnek az elemfelosztástól! 6
7 lokális 1. csp. lokális 2. csp. lokális 3. csp. lokális 4. csp. x 1 y 1 x 2 y 2 x 3 y 3 x 4 y 4 1. elem elem A csomópontok koordinátáinak ismeretében számíthatjuk az egyes elemekhez tartozó J mátrixokat (8)-(12) felhasználásával: [ ] [ ] 5 25(1+η) 25(5+η) J (1), J (2). (29) 25(ξ 3) 25(ξ 1) 5 A J mátrixok determinánsai: detj (1) 125(3 ξ), detj (2) 125(5+η). (3) J mátrixok inverzeinek alakja: [ J 1 1/5 (1+η)/(15 5ξ) (1) 1/(75 25ξ) ] [, J 1 (2) 1/(125+25η) (1 ξ)/(25+5η) 1/5 ]. (31) Ezek ismeretében (7) felhasználásával felírható a formafüggvények globális deriváltjai, melyek szintén elemhez kötött mennyiségek: ( ) (1) N1 x ( ) (1) N2 x ( ) (1) N3 x ( ) (1) N4 x A 2-es elem esetén: ( ) (2) N1 x ( ) (2) N2 x ( ) (2) N3 x ( ) (2) N4 x η ξ +2 1(ξ 3), 2η +ξ 1 1(ξ 3), η 1 5(ξ 3), η +1 1(ξ 3), η 1 1(η+5), 1 η 1(η+5), η +1 1(η+5), η 1 1(η+5), ( ) (1) N1 1 ξ y 1(ξ 3), (32) ( ) (1) N2 ξ +1 y 1(ξ 3), (33) ( ) (1) N3 ξ 1 y 1(ξ 3), (34) ( ) (1) N4 ξ 1 y 1(ξ 3). (35) ( ) (2) N1 3(ξ 1) y 1(η+5), (36) ( ) (2) N2 η 3ξ 2 y 1(η+5), (37) ( ) (2) N3 η+2ξ +3 y 1(η+5), (38) ( ) (2) N4 1 ξ y 5(η+5). (39) A globális deriváltak ismeretében a B mátrixok kitölthetőek (16) alapján: B (1) η ξ+2 2η+ξ 1 η 1 η+1 1(ξ 3) 1(ξ 3) 5(ξ 3) 1(ξ 3) 1 ξ ξ+1 ξ 1 ξ 1 1(ξ 3) 1(ξ 3) 1(ξ 3) 1(ξ 3) 1 ξ η ξ+2 ξ+1 2η+ξ 1 ξ 1 η 1 ξ 1 η+1 1(ξ 3) 1(ξ 3) 1(ξ 3) 1(ξ 3) 1(ξ 3) 5(ξ 3) 1(ξ 3) 1(ξ 3), (4) 7
8 B (2) η 1 1 η η+1 η 1 1(η+5) 1(η+5) 1(η+5) 1(η+5) 3(ξ 1) η 3ξ 2 η+2ξ+3 1 ξ 1(η+5) 1(η+5) 1(η+5) 5(η+5) 3(ξ 1) 1(η+5) η 1 1(η+5) η 3ξ 2 1(η+5) 1 η 1(η+5) η+2ξ+3 1(η+5) η+1 1(η+5) 1 ξ 5(η+5) η 1 1(η+5). (41) Jelen feladatnál sík-feszültségi állapotot modellezünk, emiatt az anyagjellemzőket tartalmazó D mátrix alakja (18) szerinti. 2 2-es Gauss-kvadratúra alkalmazása esetén az elemek merevségi mátrixait a (28) összefüggés szerint számítjuk (közelítjük). A Gauss-pontok elhelyezkedését az alábbi ábra illusztrálja. 5. ábra. A Gauss-pontok szemléltetése 2 2-es kvadratúra esetén A Gauss-koordináták behelyettesítése és az összegzés után az alábbi eredményekre jutunk: K (1) , (42) K (2) (43) Az elemekhez tartozó merevségi mátrixok ismeretében összeállítható a globális merevségi mátrix. Az elemek merevségi mátrixaiban a sorok és oszlopok az elem lokális sorszámozásának megfelelő sorrendben következnek és nem a globális számozás sorrendjében. Emiatt az összeállításnál ügyelnünk kell arra, hogy a megfelelő elemek a megfelelő helyekre kerüljenek. Az összeállítás folyamatát szemlélteti az alábbi ábra. 8
9 6. ábra. A globális merevségi mátrix összeállítása A globális merevségi mátrix szerkezete 2 : K (44) 2 A oszlopok sortöréssel szerepelnek, hogy kiférjen a mátrix. 9
10 A felső élen a megoszló erőrendszerből származó erő a 4-es és 6-os csomópontokon adódik át. A felső lap területe (3a) t, emiatt az átadódó erő értéke p (3a) t/2. A globális tehervektor alakja: F F 1y F 2y p (3a) t/2 F 5x F 6x p (3a) t/2 F 1y F 2y 1875 F 5x F 6x 1875, (45) amely tartalmazza a kényszerek helyén fellépő reakcióerőket. A kondenzált merevségi egyenletet megkapjuk, ha a globális merevségi egyenletből törüljük a kényszereknek megfelelő sorokat és oszlopokat. Mivel jelen feladatnál az 1-es és 2-es csomópont y-irányú mozgása, valamint az 5-ös és 6-os csomópont x-irányú mozgása kötött, emiatt a 2,4,9,11 sorokat és oszlopokat kell törölnünk. A kondenzált merevségi egyenletre az alábbi alakot kapjuk: u 1 u 2 u 3 v 3 u 4 v 4 v 5 v (46) A kondenzált merevségi egyenlet megoldása: u u u v 3 u , (47) v v v
11 melynek ismeretében a globális elmozdulásvektor alakja: u v 1 u v 2 u U v 3 u (48) v u 5 v u 6 v U ismeretében ábrázolható a deformált alak, melyet az alábbi ábrán láthatunk, az elmozdulások 5x-es felnagyításával. 7. ábra. A deformált alak szemléltetése a csomóponti elmozdulások 5x-es felnagyításával A globális elmozdulásvektor ismeretében az F ismeretlen elemei (a reakcióerők) számíthatóak: F KU. (49) Érdeksségképpen számíthatjuk a teljes alakváltozási energiát és a külső erők munkáját: U 1 2 UT KU , (5) W U T F (51) 11
12 U ismeretében számíthatóak a másodlagos mennyiségek. Az egyes elemekhez tartozó elmozdulások: U (1) u 1 v 1 u 2 v 2 u 3 v 3 u 4 v , U (2) u 3 v 3 u 5 v 5 u 6 v 6 u 4 v (52) Az elemeken belüli elmozdulásmező (5) felhasználásával: [ ] [ u u (1) (1).18884ηξ η ξ NU (1) ηξ η ξ v (1) [ ] u u (2) (2) NU (2) v (2) Ezen megoldásokat szemléltetik az alábbi ábrák: [ ηξ η ξ ηξ η.89211ξ ], (53) ]. (54) 8. ábra. Az x-irányú elmozdulások szemléltetése az elemek lokális koordinátarendszerében 12
13 9. ábra. Az y-irányú elmozdulások szemléltetése az elemek lokális koordinátarendszerében Az egyes elemekhez tartozó feszültségmegoldások: σ (1) x σ (1) DB (1) U (1) 1 ξ 3 σ (2) σ (1) y τ (1) xy σ (2) x σ (2) y τ (2) xy DB (2) U (2) 1 η +5 Ezen megoldásokat szemléltetik az alábbi ábrák: ( η + ξ ) (.12713η + ξ ) (1.7336η + ξ.641) (η ξ ) 459.7(η ξ ) (η ξ ), (55). (56) 1. ábra. Az σ x feszültségek szemléltetése az elemek lokális koordinátarendszerében 13
14 11. ábra. Az σ y feszültségek szemléltetése az elemek lokális koordinátarendszerében 12. ábra. Az τ xy feszültségek szemléltetése az elemek lokális koordinátarendszerében Érdekességképpen nézzük meg a HMH-féle egyenértékű feszültségre kapott megoldásokat is. Sík-feszültségi állapot (σ z τ xz τ yz ) esetén a HMH-féle egyenértékű feszültség képlete legyszerűsödik az alábbi alakra: σ HMH egy σ 2 x +σ2 y σ xσ y +3τ 2 xy. (57) Az egyes elemek esetén a behlyettesítések után az alábbi megoldásokat kapjuk: σ HMH(1) egy η 2 + η( ξ ) ξ ξ (ξ 3) 2, (58) σ HMH(2) egy η 2 + η( ξ ) ξ ξ (η + 5) 2. (59) 14
15 Ábrázolásuk az elemek lokális koordinátarendszerében: 13. ábra. A HMH-féle egyenértékű feszültségek szemléltetése az elemek lokális koordinátarendszerében Ha a globális rendszerben szeretnénk kirajzoltatni a megoldásokat akkor szükséges az inverz transzformáció számítása. A globális és lokális koordináták közötti transzformációkat az (1) felhasználásával kapjuk: x (1) 5ξ +5, y (1) 25ηξ +75η 25ξ +75, (61) x (2) 25ηξ 25η +125ξ +175, (62) y (2) 5η+15. Ezen leképzések inverzei: (6) (63) ξ (1) x 5 1, η (1) 2y x 2 1, ξ (2) 2x+y 5, y +1 η (2) 3+y/5. (64) (65) (66) (67) Az inverz leképzések ismeretében, a behelyettesítések után, felírhatóak az elemekhez tartozó megoldások a globális (x,y) koordinátarendszerben: u (1) u (2) [.75536xy y x xy y +. x 2 x 2 x x [ xy x y2 y+1 y xy x.28812y2 y+1 y+1 y y y+1 y y y+1 ], (68) y y y y+1 ], 15
16 σ (1) σ (2) y x (x 2.) 2 x 2. x y x (x 2.) 2 x 2. x y x (x 2.) 2 x 2. x 2. y( y) x (y+1.) 2 y+1. y( y) x (y+1.) 2 y x+y( y ) (y+1.) 2 y+1. (69), (7), (71) σ HMH(1) egy x x 3 + x 2 ( y) (x 2.) 4 (72) x( y ) + y( y ) (x 2.) 4, (73) σ HMH(2) egy x 2 + x(y( y ) ) (y + 1.) 4 (74) y(y(y( y ) ) ) (y + 1.) 4. (75) A fenti megoldásokat ha kirajzoltatjuk az elemek által definiált tartományokon akkor az alábbi eloszlásokat kapjuk: 14. ábra. Az x-irányú elmozdulások szemléltetése a globális koordinátarendszerben 16
17 15. ábra. Az y-irányú elmozdulások szemléltetése a globális koordinátarendszerben 16. ábra. A σ x feszültségek szemléltetése a globális koordinátarendszerben 17. ábra. A σ y feszültségek szemléltetése a globális koordinátarendszerben 17
18 18. ábra. A τ xy feszültségek szemléltetése a globális koordinátarendszerben 19. ábra. A HMH-féle egyenértékű feszültség szemléltetése a globális koordinátarendszerben Vegyük észre a megoldásokon az alábbi tulajdonságokat: A két elem találkozásának mentén az elmozdulásra kapott megoldások azonosak. Ezt az interpolációs függvény jellege biztosítja. A két elem találkozásának mentén a feszültségmegoldások nem azonosak. Mivel az interpolációs függvények (formafüggvények) az elemhatárokon lineáris interpolációt szolgáltatnak, emiatt az elmozdulásmező deriváltjai (melyekből az alakváltozásokat számoljuk majd aztán az alakváltozásokból a feszültségeket) az elemhatárokon nem folytonosak. Természetesen az elemméret sűrítésével fokozatosan közelednek egymáshoz a megoldások. A feszültségmegoldások általában a Gauss-pontok helyén a legpontosabbak, emiatt a végeselemes szoftverek sok esetben a Gauss-pontok helyén lévő feszültségmegoldásokból extrapolálják/interpolálják az elemek menti feszültségmegoldásokat amikor csomóponti feszültségmegoldásokat próbálunk kilistáztatni. A feladat megoldásához használt Wolfram Mathematica kódot az a következő oldalak tartalmazzák. 18
19 : MatrixForm@xD; a 1; t 5; p 25; ALLAPOT "SF"; RUG 182 ; Ν.3; TOPO K a a a ; 2a 3a a 3a 2a O; CORD PL Graphics@8EdgeForm@DashedD, Yellow, Polygon@Table@Table@ 8CORD@@TOPO@@e, idd, 1DD, CORD@@TOPO@@e, idd, 2DD, 8i, 1, 4D, 8e, 1, 2DDD H1 - ΞL H1 + ΗL; SHAPE 8N1, N2, N3, N4; dxξ FullSimplify@ Table@Sum@D@SHAPE@@iDD, ΞD * CORD@@TOPO@@e, idd, 1DD, 8i, 1, 4D, 8e, 1, 2DD; dxη FullSimplify@Table@Sum@D@SHAPE@@iDD, ΗD * CORD@@TOPO@@e, idd, 1DD, 8i, 1, 4D, 8e, 1, 2DD; dyξ FullSimplify@Table@Sum@D@SHAPE@@iDD, ΞD * CORD@@TOPO@@e, idd, 2DD, 8i, 1, 4D, 8e, 1, 2DD; dyη FullSimplify@Table@Sum@D@SHAPE@@iDD, ΗD * CORD@@TOPO@@e, idd, 2DD, 8i, 1, 4D, 8e, 1, 2DD; J Table@88dxΞ@@eDD, dyξ@@edd, 8dxΗ@@eDD, dyη@@edd, 8e, 1, 2D; 1 N1 H1 - ΞL H1 - ΗL; N2 1 H1 + ΞL H1 - ΗL; N3 1 H1 + ΞL H1 + ΗL; N4 1 MF@dxΞD MF@dxΗD MF@dyΞD MF@dyΗD MF@J@@1DDD MF@J@@2DDD DETJ FullSimplify@Table@Det@J@@eDDD, 8e, 1, 2DD JI FullSimplify@Table@Inverse@J@@eDDD, 8e, 1, 2DD; LD Transpose@Table@8D@SHAPE@@iDD, ΞD, D@SHAPE@@iDD, ΗD, 8i, 1, 4DD; MF@DETJD MF@JI@@1DDD MF@JI@@2DDD MF@LDD GD Table@FullSimplify@JI@@eDD.LDD, 8e, 1, 2D; GD@@e, 1, 1DD GD@@e, 1, 2DD GD@@e, 1, 3DD GD@@e, 2, 1DD GD@@e, 2, 2DD GD@ B TableB GD@@e, 2, 1DD GD@@e, 1, 1DD GD@@e, 2, 2DD GD@@e, 1, 2DD GD@@e, 2, 3DD GD@ MF@GD@@1DDD MF@GD@@2DDD MF@B@@1DDD MF@B@@2DDD
20 2 peldasikelem.nb RUG DSA H1 + ΝL H1-2 ΝL 1-Ν Ν RUG Ν 1-Ν ; DSF 1-Ν*Ν H1-2 ΝL 2 DD Which@ALLAPOT "SA", DSA, ALLAPOT "SF", DSFD; 1 Ν Ν 1 ; H1 - ΝL 2 MF@DDD BTDB Simplify@Table@Transpose@B@@eDDD.DD.B@@eDD, 8e, 1, 2DD; GC : , >; KE Table@Sum@HBTDB@@eDD * t * DETJ@@eDDL. 8Ξ HGC@@iDDL, Η HGC@@jDDL, 8i, 1, 2, 8j, 1, 2D, 8e, 1, 2D; MF@KE@@1DDD MF@KE@@2DDD DOF Table@Flatten@Table@82 * TOPO@@e, idd - 1, 2 * TOPO@@e, idd, 8i, 1, 4DD, 8e, 1, 2D KGLOB Table@, 8i, 1, 12, 8j, 1, 12D; Do@ KGLOB@@DOF@@e, idd, DOF@@e, jdddd KGLOB@@DOF@@e, idd, DOF@@e, jdddd + KE@@e, i, jdd;, 8e, 1, 2, 8i, 1, 8, 8j, 1, 8D; MF@KGLOBD FGLOB Table@, 8i, 1, 12D; FN 3 a * t * p 2; LOAD 88, 12; FGLOB@@LOADDD - FN * 81, 1; BCs 82, 4, 9, 11; aktiv Complement@Table@i, 8i, 1, 12D, BCsD; KRED KGLOB@@aktiv, aktivdd; FRED FGLOB@@aktivDD; U Table@, 8i, 1, 12D; U@@aktivDD LinearSolve@KRED, FREDD; MF@UD FORCE Chop@KGLOB.UD; n 5; cord CORD + n * U@@1DD U@@2DD U@@3DD U@@4DD U@@5DD U@@6DD ; U@@7DD U@@8DD U@@9DD U@@1DD U@@11DD U@@12DD PLDEF Graphics@8Opacity@.7D, EdgeForm@ThickD, Green, Polygon@Table@Table@8cord@@TOPO@@e, idd, 1DD, cord@@topo@@e, idd, 2DD, 8i, 1, 4D, 8e, 1, 2DDD; Show@ 8PL, PLDEFD
21 peldasikelem.nb STRAINENERGY U.KGLOB.U 2 WORK U.FORCE Ue1 U@@DOF@@1DDDD; Ue2 U@@DOF@@2DDDD; N1 N2 N3 N4 NN K O; N1 N2 N3 N4 u1 Expand@NN.Ue1D; u2 Expand@NN.Ue2D; Ε1 FullSimplify@B@@1DD.Ue1D; Ε2 FullSimplify@B@@2DD.Ue2D; Σ1 FullSimplify@DD.B@@1DD.Ue1D; Σ2 FullSimplify@DD.B@@2DD.Ue2D; MF@u1D MF@u2D MF@Together@Ε1DD MF@Together@Ε2DD MF@Together@Σ1DD MF@Together@Σ2DD femcolor@ z_ D : Hue@.7 H1 - zld; u1min Table@NMinimize@8u1@@iDD, - 1 u2min Table@NMinimize@8u2@@iDD, - 1 u1max Table@NMaximize@8u1@@iDD, - 1 u2max Table@NMaximize@8u2@@iDD, - 1 umax Max@8u1max@@1DD, u2max@@1ddd; umin Min@8u1min@@1DD, u2min@@1ddd; vmax Max@8u1max@@2DD, u2max@@2ddd; vmin Min@8u1min@@2DD, u2min@@2ddd; Ξ Ξ Ξ Ξ 1 && && && && - 1 Η Η Η Η 1, 1, 1, 1, 8Ξ, 8Ξ, 8Ξ, 8Ξ, ΗD@@1DD, ΗD@@1DD, ΗD@@1DD, ΗD@@1DD, 8i, 8i, 8i, 8i, 1, 1, 1, 1, 2D; 2D; 2D; 2D; ContourPlot@Rescale@u1@@1DD, 8umin, umaxd, 8Ξ, - 1, 1, 8Η, - 1, 1, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, Axes True, LabelStyle 8FontSize 16, BoldD ContourPlot@Rescale@u2@@1DD, 8umin, umaxd, 8Ξ, - 1, 1, 8Η, - 1, 1, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, Axes True, LabelStyle 8FontSize 16, BoldD ð - umax BarLegendB: HueB-.7 F &, 8umin, umax>, umax - umin 1, LabelStyle 8FontSize 16, BoldF ContourPlot@Rescale@u1@@2DD, 8vmin, vmaxd, 8Ξ, - 1, 1, 8Η, - 1, 1, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, Axes True, LabelStyle 8FontSize 16, BoldD ContourPlot@Rescale@u2@@2DD, 8vmin, vmaxd, 8Ξ, - 1, 1, 8Η, - 1, 1, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, Axes True, LabelStyle 8FontSize 16, BoldD ð - vmax BarLegendB: HueB-.7 F &, 8vmin, vmax>, vmax - vmin 1, LabelStyle 8FontSize 16, BoldF 3
22 4 peldasikelem.nb Ε1min Ε2min Ε1max Ε2max Ξ Ξ Ξ Ξ 1 && && && && - 1 Η Η Η Η 1, 1, 1, 1, Εxmax Max@8Ε1max@@1DD, Ε2max@@1DDD; Εxmin Min@8Ε1min@@1DD, Ε2min@@1DDD; Εymax Max@8Ε1max@@2DD, Ε2max@@2DDD; Εymin Min@8Ε1min@@2DD, Ε2min@@2DDD; Γxymax Max@8Ε1max@@3DD, Ε2max@@3DDD; Γxymin Min@8Ε1min@@3DD, Ε2min@@3DDD; 8Ξ, 8Ξ, 8Ξ, 8Ξ, ΗD@@1DD, ΗD@@1DD, ΗD@@1DD, ΗD@@1DD, 8i, 8i, 8i, 8i, 1, 1, 1, 1, 3D; 3D; 3D; 3D; 1, 1, 1, 1, 3D; 3D; 3D; 3D; ContourPlot@Rescale@Ε1@@1DD, 8Εxmin, ΕxmaxD, 8Ξ, - 1, 1, 8Η, - 1, 1, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, Axes True, LabelStyle 8FontSize 16, BoldD ContourPlot@Rescale@Ε2@@1DD, 8Εxmin, ΕxmaxD, 8Ξ, - 1, 1, 8Η, - 1, 1, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, Axes True, LabelStyle 8FontSize 16, BoldD ð - Εxmax BarLegendB: HueB-.7 F &, 8Εxmin, Εxmax>, Εxmax - Εxmin 1, LabelStyle 8FontSize 16, BoldF ContourPlot@Rescale@Ε1@@2DD, 8Εymin, ΕymaxD, 8Ξ, - 1, 1, 8Η, - 1, 1, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, Axes True, LabelStyle 8FontSize 16, BoldD ContourPlot@Rescale@Ε2@@2DD, 8Εymin, ΕymaxD, 8Ξ, - 1, 1, 8Η, - 1, 1, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, Axes True, LabelStyle 8FontSize 16, BoldD ð - Εymax BarLegendB: HueB-.7 F &, 8Εymin, Εymax>, Εymax - Εymin 1, LabelStyle 8FontSize 16, BoldF ContourPlot@Rescale@Ε1@@3DD, 8Γxymin, ΓxymaxD, 8Ξ, - 1, 1, 8Η, - 1, 1, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, Axes True, LabelStyle 8FontSize 16, BoldD ContourPlot@Rescale@Ε2@@3DD, 8Γxymin, ΓxymaxD, 8Ξ, - 1, 1, 8Η, - 1, 1, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, Axes True, LabelStyle 8FontSize 16, BoldD ð - Γxymax BarLegendB: HueB-.7 F &, 8Γxymin, Γxymax>, Γxymax - Γxymin 1, LabelStyle 8FontSize 16, BoldF Σ1min Σ2min Σ1max Σ2max Table@NMinimize@8Σ1@@iDD, Table@NMinimize@8Σ2@@iDD, Table@NMaximize@8Σ1@@iDD, Table@NMaximize@8Σ2@@iDD, Ξ Ξ Ξ Ξ 1 && && && && - 1 Η Η Η Η 1, 1, 1, 1, 8Ξ, 8Ξ, 8Ξ, 8Ξ, ΗD@@1DD, ΗD@@1DD, ΗD@@1DD, ΗD@@1DD, 8i, 8i, 8i, 8i,
23 peldasikelem.nb Σxmax Σxmin Σymax Σymin Τxymax Τxymin 8Σxmin, ΣxmaxD, 8Ξ, - 1, 1, 8Η, - 1, 1, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, Axes True, LabelStyle 8FontSize 16, BoldD ContourPlot@Rescale@Σ2@@1DD, 8Σxmin, ΣxmaxD, 8Ξ, - 1, 1, 8Η, - 1, 1, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, Axes True, LabelStyle 8FontSize 16, BoldD ð - Σxmax BarLegendB: HueB-.7 F &, 8Σxmin, Σxmax>, Σxmax - Σxmin 1, LabelStyle 8FontSize 16, BoldF ContourPlot@Rescale@Σ1@@2DD, 8Σymin, ΣymaxD, 8Ξ, - 1, 1, 8Η, - 1, 1, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, Axes True, LabelStyle 8FontSize 16, BoldD ContourPlot@Rescale@Σ2@@2DD, 8Σymin, ΣymaxD, 8Ξ, - 1, 1, 8Η, - 1, 1, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, Axes True, LabelStyle 8FontSize 16, BoldD ð - Σymax BarLegendB: HueB-.7 F &, 8Σymin, Σymax>, Σymax - Σymin 1, LabelStyle 8FontSize 16, BoldF ContourPlot@Rescale@Σ1@@3DD, 8Τxymin, ΤxymaxD, 8Ξ, - 1, 1, 8Η, - 1, 1, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, Axes True, LabelStyle 8FontSize 16, BoldD ContourPlot@Rescale@Σ2@@3DD, 8Τxymin, ΤxymaxD, 8Ξ, - 1, 1, 8Η, - 1, 1, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, Axes True, LabelStyle 8FontSize 16, BoldD ð - Τxymax BarLegendB: HueB-.7 F &, 8Τxymin, Τxymax>, Τxymax - Τxymin 1, LabelStyle 8FontSize 16, BoldF Σ sx txy 1 txy sy ; s Σ - Tr@ΣD IdentityMatrix@3D; 3 3 VM FullSimplifyB 2 Tr@s.sD F 5
24 6 peldasikelem.nb Σ1HMH SimplifyA, - * * Σ1@@3DD2 ME Σ2HMH SimplifyA, IΣ2@@1DD2 - Σ2@@1DD * Σ2@@2DD + Σ2@@2DD2 + 3 * Σ2@@3DD2 ME ΣHMHmax Max@8NMaximize@8Σ1HMH, - 1 Ξ 1 && - 1 Η 1, 8Ξ, ΗD@@1DD, NMaximize@8Σ2HMH, - 1 Ξ 1 && - 1 Η 1, 8Ξ, ΗD@@1DDD; ΣHMHmin Min@8NMinimize@8Σ1HMH, - 1 Ξ 1 && - 1 Η 1, 8Ξ, ΗD@@1DD, NMinimize@8Σ2HMH, - 1 Ξ 1 && - 1 Η 1, 8Ξ, ΗD@@1DDD; ContourPlot@Rescale@Σ1HMH, 8ΣHMHmin, ΣHMHmaxD, 8Ξ, - 1, 1, 8Η, - 1, 1, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, Axes True, LabelStyle 8FontSize 16, BoldD ContourPlot@Rescale@Σ2HMH, 8ΣHMHmin, ΣHMHmaxD, 8Ξ, - 1, 1, 8Η, - 1, 1, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, Axes True, LabelStyle 8FontSize 16, BoldD ð - ΣHMHmax BarLegendB: HueB-.7 F &, 8ΣHMHmin, ΣHMHmax>, ΣHMHmax - ΣHMHmin 1, LabelStyle 8FontSize 16, BoldF xx1 Expand@N1 * CORD@@TOPO@@1, 1DD, 1DD + N2 * CORD@@TOPO@@1, 2DD, N3 * CORD@@TOPO@@1, 3DD, 1DD + N4 * CORD@@TOPO@@1, 4DD, 1DDD yy1 Expand@N1 * CORD@@TOPO@@1, 1DD, 2DD + N2 * CORD@@TOPO@@1, 2DD, N3 * CORD@@TOPO@@1, 3DD, 2DD + N4 * CORD@@TOPO@@1, 4DD, 2DDD xx2 Expand@N1 * CORD@@TOPO@@2, 1DD, 1DD + N2 * CORD@@TOPO@@2, 2DD, N3 * CORD@@TOPO@@2, 3DD, 1DD + N4 * CORD@@TOPO@@2, 4DD, 1DDD yy2 Expand@N1 * CORD@@TOPO@@2, 1DD, 2DD + N2 * CORD@@TOPO@@2, 2DD, N3 * CORD@@TOPO@@2, 3DD, 2DD + N4 * CORD@@TOPO@@2, 4DD, 2DDD 1DD + 2DD + 1DD + 2DD + inv1 FullSimplify@Solve@x xx1 && y yy1, 8Ξ, ΗD@@1DDD inv2 FullSimplify@Solve@x xx2 && y yy2, 8Ξ, ΗD@@1DDD ux1 uy1 ux2 uy2 Expand@u1@@1DD Expand@u1@@2DD Expand@u2@@1DD Expand@u2@@2DD.... inv1d inv1d inv2d inv2d Pux1 ContourPlot@Rescale@ux1, 8umin, umaxd, 8x,, 1, 8y,, 2, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 5, LabelStyle 8FontSize 16, Bold, RegionFunction Function@8x, y, z, y 2 - xd, Pux2 ContourPlot@Rescale@ux2, 8umin, umaxd, 8x,, 3, 8y, 1, 2, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 5, LabelStyle 8FontSize 16, Bold, RegionFunction Function@8x, y, z, 1 y 2 && x > 2 - yd, Show@8Pux1, Pux2, AspectRatio Automatic, PlotRange AllD ð - umax BarLegendB: HueB-.7 F &, 8umin, umax>, umax - umin 5, LabelStyle 8FontSize 16, BoldF
25 peldasikelem.nb Puy1 8vmin, vmaxd, 8x,, 1, 8y,, 2, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 5, LabelStyle 8FontSize 16, Bold, RegionFunction y, z, y 2 - xd, Puy2 ContourPlot@Rescale@uy2, 8vmin, vmaxd, 8x,, 3, 8y, 1, 2, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 5, LabelStyle 8FontSize 16, Bold, RegionFunction Function@8x, y, z, 1 y 2 && x > 2 - yd, Show@8Puy1, Puy2, AspectRatio Automatic, PlotRange AllD ð - vmax BarLegendB: HueB-.7 F &, 8vmin, vmax>, vmax - vmin 5, LabelStyle 8FontSize 16, BoldF Εx1 Chop@FullSimplify@Ε1@@1DD. inv1dd Εy1 Chop@FullSimplify@Ε1@@2DD. inv1dd Γxy1 Chop@FullSimplify@Ε1@@3DD. inv1dd Εx2 Chop@FullSimplify@Ε2@@1DD. inv2dd Εy2 Chop@FullSimplify@Ε2@@2DD. inv2dd Γxy2 Chop@FullSimplify@Ε2@@3DD. inv2dd PΕx1 ContourPlot@Rescale@Εx1, 8Εxmin, ΕxmaxD, 8x,, 1, 8y,, 2, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 5, LabelStyle 8FontSize 16, Bold, RegionFunction Function@8x, y, z, y 2 - xd, PΕx2 ContourPlot@Rescale@Εx2, 8Εxmin, ΕxmaxD, 8x,, 3, 8y, 1, 2, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 5, LabelStyle 8FontSize 16, Bold, RegionFunction Function@8x, y, z, 1 y 2 && x > 2 - yd, Show@8PΕx1, PΕx2, AspectRatio Automatic, PlotRange AllD ð - Εxmax BarLegendB: HueB-.7 F &, 8Εxmin, Εxmax>, Εxmax - Εxmin 5, LabelStyle 8FontSize 16, BoldF 7
26 8 peldasikelem.nb PΕy1 8Εymin, ΕymaxD, 8x,, 1, 8y,, 2, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 5, LabelStyle 8FontSize 16, Bold, RegionFunction y, z, y 2 - xd, PΕy2 ContourPlot@Rescale@Εy2, 8Εymin, ΕymaxD, 8x,, 3, 8y, 1, 2, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 5, LabelStyle 8FontSize 16, Bold, RegionFunction Function@8x, y, z, 1 y 2 && x > 2 - yd, Show@8PΕy1, PΕy2, AspectRatio Automatic, PlotRange AllD ð - Εymax BarLegendB: HueB-.7 F &, 8Εymin, Εymax>, Εymax - Εymin 5, LabelStyle 8FontSize 16, BoldF PΓxy1 ContourPlot@Rescale@Γxy1, 8Γxymin, ΓxymaxD, 8x,, 1, 8y,, 2, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 5, LabelStyle 8FontSize 16, Bold, RegionFunction Function@8x, y, z, y 2 - xd, PΓxy2 ContourPlot@Rescale@Γxy2, 8Γxymin, ΓxymaxD, 8x,, 3, 8y, 1, 2, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 5, LabelStyle 8FontSize 16, Bold, RegionFunction Function@8x, y, z, 1 y 2 && x > 2 - yd, Show@8PΓxy1, PΓxy2, AspectRatio Automatic, PlotRange AllD ð - Γxymax BarLegendB: HueB-.7 F &, 8Γxymin, Γxymax>, Γxymax - Γxymin 5, LabelStyle 8FontSize 16, BoldF Σx1 Chop@FullSimplify@Σ1@@1DD. inv1dd Σy1 Chop@FullSimplify@Σ1@@2DD. inv1dd Τxy1 Chop@FullSimplify@Σ1@@3DD. inv1dd Σx2 Chop@FullSimplify@Σ2@@1DD. inv2dd Σy2 Chop@FullSimplify@Σ2@@2DD. inv2dd Τxy2 Chop@FullSimplify@Σ2@@3DD. inv2dd Σhmh1 Chop@FullSimplify@Σ1HMH. inv1dd Σhmh2 Chop@FullSimplify@Σ2HMH. inv2dd
27 peldasikelem.nb PΣx1 8Σxmin, ΣxmaxD, 8x,, 1, 8y,, 2, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 5, LabelStyle 8FontSize 16, Bold, RegionFunction y, z, y 2 - xd, PΣx2 ContourPlot@Rescale@Σx2, 8Σxmin, ΣxmaxD, 8x,, 3, 8y, 1, 2, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 5, LabelStyle 8FontSize 16, Bold, RegionFunction Function@8x, y, z, 1 y 2 && x > 2 - yd, Show@8PΣx1, PΣx2, AspectRatio Automatic, PlotRange AllD ð - Σxmax BarLegendB: HueB-.7 F &, 8Σxmin, Σxmax>, Σxmax - Σxmin 5, LabelStyle 8FontSize 16, BoldF PΣy1 ContourPlot@Rescale@Σy1, 8Σymin, ΣymaxD, 8x,, 1, 8y,, 2, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 5, LabelStyle 8FontSize 16, Bold, RegionFunction Function@8x, y, z, y 2 - xd, PΣy2 ContourPlot@Rescale@Σy2, 8Σymin, ΣymaxD, 8x,, 3, 8y, 1, 5, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 1, LabelStyle 8FontSize 16, Bold, RegionFunction Function@8x, y, z, 1 y 2 && x > 2 - yd, Show@8PΣy1, PΣy2, AspectRatio Automatic, PlotRange AllD ð - Σymax BarLegendB: HueB-.7 F &, 8Σymin, Σymax>, Σymax - Σymin 5, LabelStyle 8FontSize 16, BoldF PΤxy1 ContourPlot@Rescale@Τxy1, 8Τxymin, ΤxymaxD, 8x,, 1, 8y,, 2, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 5, LabelStyle 8FontSize 16, Bold, RegionFunction Function@8x, y, z, y 2 - xd, PΤxy2 ContourPlot@Rescale@Τxy2, 8Τxymin, ΤxymaxD, 8x,, 3, 8y, 1, 2, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 5, LabelStyle 8FontSize 16, Bold, RegionFunction Function@8x, y, z, 1 y 2 && x > 2 - yd, Show@8PΤxy1, PΤxy2, AspectRatio Automatic, PlotRange AllD ð - Τxymax BarLegendB: HueB-.7 F &, 8Τxymin, Τxymax>, Τxymax - Τxymin 5, LabelStyle 8FontSize 16, BoldF 9
28 1 peldasikelem.nb Phmh1 8ΣHMHmin, ΣHMHmaxD, 8x,, 1, 8y,, 2, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 5, LabelStyle 8FontSize 16, Bold, RegionFunction y, z, y 2 - xd, Phmh2 ContourPlot@Rescale@Σhmh2, 8ΣHMHmin, ΣHMHmaxD, 8x,, 3, 8y, 1, 2, Frame False, AxesLabel 8"Ξ", "Η", Contours 5, LabelStyle 8FontSize 16, Bold, RegionFunction Function@8x, y, z, 1 y 2 && x > 2 - yd, Show@8Phmh1, Phmh2, AspectRatio Automatic, PlotRange AllD ð - ΣHMHmax BarLegendB: HueB-.7 F &, 8ΣHMHmin, ΣHMHmax>, ΣHMHmax - ΣHMHmin 5, LabelStyle 8FontSize 16, BoldF
Példa: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása végeselemes módszer segítségével
Példa: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása végeselemes módszer segítségével Készítette: Dr. Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 213. október 8. Javítva: 213.1.13. Határozzuk
RészletesebbenPélda: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása a Rayleigh Ritz-féle módszer segítségével
Példa: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása a Rayleigh Ritz-féle módszer segítségével Készítette: Dr. Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 2013. szeptember 23. Javítva: 2013.10.09.
RészletesebbenBME Gépészmérnöki Kar 3. vizsga (112A) Név: 1 Műszaki Mechanikai Tanszék január 11. Neptun: 2 Szilárdságtan Aláírás: 3
BME Gépészmérnöki Kar 3. vizsga (2A) Név: Műszaki Mechanikai Tanszék 2. január. Neptun: 2 Szilárdságtan Aláírás: 3. feladat (2 pont) A vázolt befogott tartót a p intenzitású megoszló erőrendszer, az F
RészletesebbenTartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés
1_5. Bevezetés Végeselem-módszer Végeselem-módszer 1. A geometriai tartomány (szerkezet) felosztása (véges)elemekre.. Lokális koordináta-rendszer felvétele, kapcsolat a lokális és globális koordinátarendszerek
RészletesebbenTERMÉKTERVEZÉS NUMERIKUS MÓDSZEREI. 1. Bevezetés
TERMÉKTERVEZÉS NUMERIKUS MÓDSZEREI Dr. Goda Tibor egyetemi docens Gép- és Terméktervezés Tanszék 1. Bevezetés 1.1. A végeselem módszer alapjai - diszkretizáció, - szerkezet felbontása kicsi szabályos elemekre
RészletesebbenVégeselem analízis. 1. el adás
Végeselem analízis 1. el adás Pere Balázs Széchenyi István Egyetem, Alkalmazott Mechanika Tanszék 2016. szeptember 7. Mi az a VégesElem Analízis (VEA)? Parciális dierenciálegyenletek (egyenletrendszerek)
RészletesebbenPélda: Normálfeszültség eloszlása síkgörbe rúd esetén
Példa: Normálfeszültség eloszlása síkgörbe rúd esetén Készítette: Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 2011. március 20. Az 1. ábrán vázolt síkgörbe rúd méretei és terhelése ismert.
RészletesebbenSegédlet: Főfeszültségek meghatározása Mohr-féle feszültségi körök alkalmazásával
Segédlet: Főfeszültségek meghatározása Mohr-féle feszültségi körök alkalmazásával Készítette: Dr. Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 212. október 16. Frissítve: 215. január
RészletesebbenPélda: Csúsztatófeszültség-eloszlás számítása I-szelvényben
Példa: Csúsztatófeszültség-eloszlás számítása I-szelvényben Készítette: Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 2011. március 14. Határozzuk meg a nyírásból adódó csúsztatófeszültség
RészletesebbenPere Balázs október 20.
Végeselem anaĺızis 1. előadás Széchenyi István Egyetem, Alkalmazott Mechanika Tanszék 2014. október 20. Mi az a VégesElem Anaĺızis (VEA)? Mi az a VégesElem Anaĺızis (VEA)? Mi az a VégesElem Anaĺızis (VEA)?
RészletesebbenHajlított tartó elmozdulásmez jének meghatározása Ritz-módszerrel
Hajlított tartó elmozdulásmez jének meghatározása Ritz-módszerrel Segédlet az A végeselem módszer alapjai tárgy 4. laborgyakorlatához http://www.mm.bme.hu/~kossa/vemalap4.pdf Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu)
RészletesebbenHajlított tartó: feladat Beam 1D végeselemmel
Hajlított tartó: feladat Beam 1D végeselemmel A feladatlapon szereplő példa megoldása. A megoldáshoz 1 dimenziós hajlított gerendaelemeket ("beam") használunk. Verzió: 2018.10.15. (%i1) kill(all)$ Az adatok
RészletesebbenRugalmasságtan. Műszaki Mechanikai Intézet Miskolci Egyetem 2015
Rugalmasságtan Műszaki Mechanikai Intézet attila.baksa@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem 05 Példák (folyt.) 5. feladat Fajlagos térfogatváltozás DDKR-ben és HKR-ben. dv = [ e x e y e z]dxdydz dv = [( a x
RészletesebbenA végeselem módszer alapjai. 2. Alapvető elemtípusok
A végeselem módszer alapjai Előadás jegyzet Dr. Goda Tibor 2. Alapvető elemtípusok - A 3D-s szerkezeteket vagy szerkezeti elemeket gyakran egyszerűsített formában modellezzük rúd, gerenda, 2D-s elemek,
RészletesebbenPélda keresztmetszet másodrendű nyomatékainak számítására
Példa keresztmetszet másodrendű nyomatékainak számítására Készítette: Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 2011. február 22. Tekintsük az alábbi keresztmetszetet. 1. ábra. A vizsgált
RészletesebbenLemez- és gerendaalapok méretezése
Lemez- és gerendaalapok méretezése Az alapmerevség hatása az alap hajlékony merev a talpfeszültség egyenletes széleken nagyobb a süllyedés teknıszerő egyenletes Terhelés hatása hajlékony alapok esetén
RészletesebbenTERMÉKSZIMULÁCIÓ. Dr. Kovács Zsolt. Végeselem módszer. Elıadó: egyetemi tanár. Termékszimuláció tantárgy 6. elıadás március 22.
TERMÉKZIMULÁCIÓ Végeselem módszer Termékszimuláció tantárgy 6. elıadás 211. március 22. Elıadó: Dr. Kovács Zsolt egyetemi tanár A végeselem módszer lényege A vizsgált, tetszıleges geometriai kialakítású
RészletesebbenGyakorlati példák Dr. Gönczi Dávid
Szilárdságtani számítások Gyakorlati példák Dr. Gönczi Dávid I. Bevezető ismeretek I.1 Definíciók I.2 Tenzoralgebrai alapismeretek I.3 Bevezetés az indexes jelölésmódba I.4 A lineáris rugalmasságtan általános
RészletesebbenStatikailag határozatlan tartó vizsgálata
Statikailag határozatlan tartó vizsgálata Készítette: Hénap Gábor henapg@mm.bme.hu E E P MT A y F D E E d B MT p C x a b c Adatok: a = m, p = 1 N, b = 3 m, F = 5 N, c = 4 m, d = 5 mm. m A kés bbikekben
RészletesebbenKeresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása
BUDAPEST MŰSZAK ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNY EGYETEM Keresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása Segédlet a Szilárdságtan c tárgy házi feladatához Készítette: Lehotzky Dávid Budapest, 205 február 28 ábra
Részletesebben1. dolgozat Számítógéppel segített matematikai modellezés "A" változat 2009 október 20, kedd
Név:. dolgozat Számítógéppel segített matematikai modellezés "A" változat 9 október, kedd Oldd meg a következ: feladatokat. Készíts szép notebook-ot, figyelj a korrekt strukturált megoldásokra.. feladat
RészletesebbenRugalmasságtan. Műszaki Mechanikai Intézet Miskolci Egyetem 2015
Rugalmasságtan Műszaki Mechanikai Intézet attila.baksa@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem 2015 Egyenletek a hengerkoordináta-rendszerben (HKR) SP = OQ = r z QP = z e r = cos ϕ e x + sin ϕ e y e ϕ = sin ϕ
RészletesebbenSIKALAKVÁLTOZÁSI FELADAT MEGOLDÁSA VÉGESELEM-MÓDSZERREL
SIKALAKVÁLTOZÁSI FELADAT MEGOLDÁSA VÉGESELEM-MÓDSZERREL ADOTT: Az ábrán látható db végslmből álló tartószrkzt gomtriája, mgfogása és trhlés. A négyzt alakú síkalakváltozási végslmk mért 0 X 0 mm. p Anyagjllmzők:
RészletesebbenV É G E S E L E M M Ó D S Z E R M É R N Ö K I M E C H A N I K A I A L K A LM A Z Á S A I
ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK V É G E S E L E M M Ó D S Z E R M É R N Ö K I M E C H A N I K A I A L K A LM A Z Á S A I Előadásvázlat a Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola hallgatói számára
RészletesebbenGazdasági matematika II. vizsgadolgozat, megoldással,
Gazdasági matematika II. vizsgadolgozat, megoldással, levelező képzés Definiálja az alábbi fogalmakat! 1. Kvadratikus mátrix invertálhatósága és inverze. (4 pont) Egy A kvadratikus mátrixot invertálhatónak
RészletesebbenPélda: Háromszög síkidom másodrendű nyomatékainak számítása
Példa: Háromszög síkidom másodrendű nyomatékainak számítása Készítette: Dr. Kossa Attila kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék. február 6. Határozzuk meg az alábbi ábrán látható derékszögű háromszög
RészletesebbenMatematika A2 vizsga mgeoldása június 4.
Matematika A vizsga mgeoldása 03. június.. (a (3 pont Definiálja az f(x, y függvény határértékét az (x 0, y 0 helyen! Megoldás: Legyen D R, f : D R. Legyen az f(x, y függvény értelmezve az (x 0, y 0 pont
RészletesebbenEnergiatételek - Példák
9. Előadás Húzott rúd potenciális energiája: Hooke-modell: σ = Eε Geom. hetséges Geometriai egyenlet: + geom. peremfeltételek: u εx = ε = x u(0) = 0 ul () = 0 du dx Energiatételek Példák = k l 0 pudx l
RészletesebbenEjtési teszt modellezése a tervezés fázisában
Antal Dániel, doktorandusz, Miskolci Egyetem Robert Bosch Mechatronikai Tanszék Szabó Tamás, egyetemi docens, Ph.D., Miskolci Egyetem Robert Bosch Mechatronikai Tanszék Szilágyi Attila, egyetemi adjunktus,
RészletesebbenMatematika III előadás
Matematika III. - 2. előadás Vinczéné Varga Adrienn Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Előadáskövető fóliák Vinczéné Varga Adrienn (DE-MK) Matematika III. 2016/2017/I 1 / 23 paramétervonalak,
RészletesebbenUtolsó el adás. Wettl Ferenc BME Algebra Tanszék, Wettl Ferenc (BME) Utolsó el adás / 20
Utolsó el adás Wettl Ferenc BME Algebra Tanszék, http://www.math.bme.hu/~wettl 2013-12-09 Wettl Ferenc (BME) Utolsó el adás 2013-12-09 1 / 20 1 Dierenciálegyenletek megoldhatóságának elmélete 2 Parciális
RészletesebbenBevezetés az állapottér elméletbe: Állapottér reprezentációk
Tartalom Bevezetés az állapottér elméletbe: Állapottér reprezentációk vizsgálata 1. Példa az állapottér reprezentációk megválasztására 2. Átviteli függvény és állapottér reprezentációk közötti kapcsolatok
RészletesebbenFeladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz
Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Feladatok a Gazdasági matematika II tárgy gyakorlataihoz a megoldásra ajánlott feladatokat jelöli e feladatokat a félév végére megoldottnak tekintjük a nehezebb
RészletesebbenLineáris algebra numerikus módszerei
Hermite interpoláció Tegyük fel, hogy az x 0, x 1,..., x k [a, b] különböző alappontok (k n), továbbá m 0, m 1,..., m k N multiplicitások úgy, hogy Legyenek adottak k m i = n + 1. i=0 f (j) (x i ) = y
RészletesebbenMECHANIKA I. rész: Szilárd testek mechanikája
Egészségügyi mérnökképzés MECHNIK I. rész: Szilárd testek mechanikája készítette: Németh Róbert Igénybevételek térben I. z alapelv ugyanaz, mint síkban: a keresztmetszet egyik oldalán levő szerkezetrészre
RészletesebbenDenavit-Hartenberg konvenció alkalmazása térbeli 3DoF nyílt kinematikai láncú hengerkoordinátás és gömbi koordinátás robotra
Budapesti M szaki És Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar M szaki Mechanikai Tanszék Denavit-Hartenberg konvenció alkalmazása térbeli 3DoF nyílt kinematikai láncú hengerkoordinátás és gömbi koordinátás
RészletesebbenVégeselem módszer 1. gyakorlat
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK Végeselem módszer 1. gyakorlat (kidolgozta: Dr. Pere Balázs egyetemi docens, Szüle Veronika, egyetemi tanársegéd) Feladat: síkbeli rácsos tartó y
RészletesebbenA Föld alakja TRANSZFORMÁCIÓ. Magyarországon még használatban lévő vetületi rendszerek. Miért kell transzformálni? Főbb transzformációs lehetőségek
TRANSZFORMÁCIÓ A Föld alakja -A föld alakja: geoid (az a felület, amelyen a nehézségi gyorsulás értéke állandó) szabálytalan alak, kezelése nehéz -A geoidot ellipszoiddal közelítjük -A földfelszíni pontokat
RészletesebbenExplicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához
Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához Izsák Ferenc 2007. szeptember 17. Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához 1 Vázlat Bevezetés: a vizsgált egyenlet,
RészletesebbenMUNKA- ÉS ENERGIATÉTELEK
MUNKA- ÉS ENERGIAÉELEK 1. előadás: Alapfogalmak; A virtuális elmozdulások tétele 2. előadás: Alapfogalmak; A virtuális erők tétele Elmozdulások számítása a virtuális erők tétele alapján 3. előadás: Az
RészletesebbenANALÍZIS II. Példatár
ANALÍZIS II. Példatár Többszörös integrálok 3. április 8. . fejezet Feladatok 3 4.. Kett s integrálok Számítsa ki az alábbi integrálokat:...3. π 4 sinx.. (x + y) dx dy (x + y) dy dx.4. 5 3 y (5x y y 3
Részletesebbenanal2_03_szelsoertek_demo.nb 1
anal szelsoertek_demo.nb parciális deriválás f x^ y^; f Sin x Cos y ; g D f, x ; h D f, y ; Show GraphicsArray PlotD f, x,,, y,,, AxesLabel StringForm "f ``", f, None, None, DisplayFunction Identity, PlotD
RészletesebbenSzámítógépes Grafika mintafeladatok
Számítógépes Grafika mintafeladatok Feladat: Forgassunk a 3D-s pontokat 45 fokkal a X tengely körül, majd nyújtsuk az eredményt minden koordinátájában kétszeresére az origóhoz képest, utána forgassunk
RészletesebbenA V É G E S E L E M M Ó D S Z E R M E C H A N I K A I A L K A LM A Z Á S A I
GÉPÉSZMÉRNÖKI, INFORMATIKAI ÉS VILLAMOSMÉRNÖKI KAR ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK A V É G E S E L E M M Ó D S Z E R M E C H A N I K A I A L K A LM A Z Á S A I Előadásvázlat a Multidiszciplináris Műszaki
RészletesebbenSzámítógépes Grafika mintafeladatok
Számítógépes Grafika mintafeladatok Feladat: Forgassunk a 3D-s pontokat 45 fokkal a X tengely körül, majd nyújtsuk az eredményt minden koordinátájában kétszeresére az origóhoz képest, utána forgassunk
RészletesebbenSzélsőérték-számítás
Szélsőérték-számítás Jelölések A következő jelölések mind az f függvény x szerinti parciális deriváltját jelentik: Ugyanígy az f függvény y szerinti parciális deriváltja: f x = xf = f x f y = yf = f y
RészletesebbenGauss elimináció, LU felbontás
Közelítő és szimbolikus számítások 3. gyakorlat Gauss elimináció, LU felbontás Készítette: Gelle Kitti Csendes Tibor Somogyi Viktor London András Deák Gábor jegyzetei alapján 1 EGYENLETRENDSZEREK 1. Egyenletrendszerek
RészletesebbenKOMPOZITLEMEZ ORTOTRÓP
KOMPOZITLEMEZ ORTOTRÓP ANYAGJELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ÉS KÍSÉRLETI IGAZOLÁSA Nagy Anna anna.nagy@econengineering.com econ Engineering econ Engineering Kft. 2019 H-1116 Budapest, Kondorosi út 3. IV. emelet
Részletesebben3. Lokális approximáció elve, végeselem diszkretizáció egydimenziós feladatra
SZÉCHENYI ISÁN EGYEEM AAMAZO MECHANIA ANSZÉ 6. MECHANIA-ÉGESEEM MÓDSZER EŐADÁS (kidolgozta: Szüle eronika, eg. ts.) I. előadás. okális aroimáció elve, végeselem diszkretizáció egdimenziós feladatra.. Csomóonti
Részletesebben1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás)
Matematika A2c gyakorlat Vegyészmérnöki, Biomérnöki, Környezetmérnöki szakok, 2017/18 ősz 1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás) 1. Valós vektorterek-e a következő
RészletesebbenFELADAT LEÍRÁSA MEGOLDÁS ANSYS-BAN
FELADAT LEÍRÁSA Határozzuk meg az alábbi ábrán látható tartó reakcióit, súlypontvonalának eltolódását ANSYS végeselemes szoftver használatával 2, illetve 3 gerendaelem alkalmazásával. Hasonlítsuk össze
RészletesebbenVasbetonszerkezetek II. Vasbeton lemezek Rugalmas lemezelmélet
Vasbetonszerkezetek II. Vasbeton lemezek Rugalmas lemezelmélet 2. előadás A rugalmas lemezelmélet alapfeltevései A lemez anyaga homogén, izotróp, lineárisan rugalmas (Hooke törvény); A terheletlen állapotban
RészletesebbenSzélsőérték feladatok megoldása
Szélsőérték feladatok megoldása A z = f (x,y) függvény lokális szélsőértékének meghatározása: A. Szükséges feltétel: f x (x,y) = 0 f y (x,y) = 0 egyenletrendszer megoldása, amire a továbbiakban az x =
RészletesebbenBiomatematika 12. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar. Fodor János
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék Biomatematika 12. Regresszió- és korrelációanaĺızis Fodor János Copyright c Fodor.Janos@aotk.szie.hu Last Revision
RészletesebbenHasználhatósági határállapotok. Alakváltozások ellenőrzése
1.GYAKORLAT Használhatósági határállapotok A használhatósági határállapotokhoz tartozó teherkombinációk: Karakterisztikus (repedésmentesség igazolása) Gyakori (feszített szerkezetek repedés korlátozása)
Részletesebbenanal2_04_implicit_es_integral.nb 1
anal implicit_es_integral.nb H L H Implicit függvény tétel L H L
RészletesebbenDiszkrét Matematika. zöld könyv ): XIII. fejezet: 1583, 1587, 1588, 1590, Matematikai feladatgyűjtemény II. (
FELADATOK A LEKÉPEZÉSEK, PERMUTÁCIÓK TÉMAKÖRHÖZ Diszkrét Matematika 4. LEKÉPEZÉSEK Értelmezési tartomány és értékkészlet meghatározása : Összefoglaló feladatgyűjtemény matematikából ( zöld könyv ): XIII.
RészletesebbenBaran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba. Gyakorlat Differenciálegyenletek numerikus megoldása
Matematika Mérnököknek 2. Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba Gyakorlat Differenciálegyenletek numerikus megoldása Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba Matematika Mérnököknek 2. Gyakorlat 1 / 18 Fokozatos
RészletesebbenGauss-eliminációval, Cholesky felbontás, QR felbontás
Közelítő és szimbolikus számítások 4. gyakorlat Mátrix invertálás Gauss-eliminációval, Cholesky felbontás, QR felbontás Készítette: Gelle Kitti Csendes Tibor Somogyi Viktor London András Deák Gábor jegyzetei
RészletesebbenFELADAT LEÍRÁSA. A váz egyszerűsített geometria modelljét az alábbi ábra szemlélteti.
FELADAT LEÍRÁSA Határozzuk meg az alábbi szorító vázában keletkező feszültségeloszlást, ha a csavaros szorítással biztosított szorító erő nagysága 1500 N. A váz anyaga alumínium, rugalmassági modulusza
RészletesebbenNumerikus módszerek 1.
Numerikus módszerek 1. 3. előadás: Mátrixok LU-felbontása Lócsi Levente ELTE IK 2013. szeptember 23. Tartalomjegyzék 1 Alsó háromszögmátrixok és Gauss-elimináció 2 Háromszögmátrixokról 3 LU-felbontás Gauss-eliminációval
Részletesebbenx = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs mátrixa 3D-ben?
. Mi az (x, y) koordinátákkal megadott pont elforgatás uténi két koordinátája, ha α szöggel forgatunk az origó körül? x = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs
RészletesebbenMatematika (mesterképzés)
Matematika (mesterképzés) Környezet- és Településmérnököknek Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Vinczéné Varga A. Környezet- és Településmérnököknek 2016/2017/I 1 / 29 Lineáris tér,
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 10.
Matematikai geodéziai számítások 10. Hibaellipszis, talpponti görbe és közepes ponthiba Dr. Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások 10.: Hibaellipszis, talpponti görbe és Dr. Bácsatyai, László
RészletesebbenSegédlet: Kihajlás. Készítette: Dr. Kossa Attila BME, Műszaki Mechanikai Tanszék május 15.
Segédlet: Kihajlás Készítette: Dr. Kossa ttila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 2012. május 15. Jelen segédlet célja tömören összefoglalni a hosszú nyomott rudak kihajlásra történő ellenőrzését.
RészletesebbenGyakorló feladatok. Agbeko Kwami Nutefe és Nagy Noémi
Gyakorló feladatok Agbeko Kwami Nutefe és Nagy Noémi 25 Tartalomjegyzék. Klasszikus hibaszámítás 3 2. Lineáris egyenletrendszerek 3 3. Interpoláció 4 4. Sajátérték, sajátvektor 6 5. Lineáris és nemlineáris
Részletesebbendifferenciálegyenletek
Állandó együtthatójú lineáris homogén differenciálegyenletek L[y] = y (n) + a 1y (n 1) + + a ny = 0 a i R (1) a valós, állandó együtthatójú lineáris homogén n-ed rendű differenciálegyenlet Megoldását y
Részletesebben(1 + (y ) 2 = f(x). Határozzuk meg a rúd alakját, ha a nyomaték eloszlás. (y ) 2 + 2yy = 0,
Feladatok az 5. hétre. Eredményekkel és kidolgozott megoldásokkal. Oldjuk meg az alábbi másodrend lineáris homogén d.e. - et, tudva, hogy egy megoldása az y = x! x y xy + y = 0.. Oldjuk meg a következ
RészletesebbenMatematika III. harmadik előadás
Matematika III. harmadik előadás Kézi Csaba Debreceni Egyetem, Műszaki Kar Debrecen, 2013/14 tanév, I. félév Kézi Csaba (DE) Matematika III. harmadik előadás 2013/14 tanév, I. félév 1 / 13 tétel Az y (x)
RészletesebbenLNM folytonos Az interpoláció Lagrange interpoláció. Lineáris algebra numerikus módszerei
Legkisebb négyzetek módszere, folytonos eset Folytonos eset Legyen f C[a, b]és h(x) = a 1 φ 1 (x) + a 2 φ 2 (x) +... + a n φ n (x). Ekkor tehát az n 2 F (a 1,..., a n ) = f a i φ i = = b a i=1 f (x) 2
RészletesebbenA K É T V É G É N A L Á T Á M A S Z T O T T T A R T Ó S T A T I K A I V IZS-
A K É T V É G É N A L Á T Á M A S Z T O T T T A R T Ó S T A T I K A I V IZS- Forgatónyomaték meghatározása G Á L A T A Egy erő forgatónyomatékkal hat egy pontra, ha az az erővel össze van kötve. Például
RészletesebbenA talajok összenyomódásának vizsgálata
A talajok összenyomódásának vizsgálata Amit már tudni kellene Összenyomódás Konszolidáció Normálisan konszolidált talaj Túlkonszolidált talaj Túlkonszolidáltsági arányszám,ocr Konszolidáció az az időben
RészletesebbenGazdasági matematika II. vizsgadolgozat megoldása, június 10
Gazdasági matematika II. vizsgadolgozat megoldása, 204. június 0 A dolgozatírásnál íróeszközön kívül más segédeszköz nem használható. A dolgozat időtartama: 90 perc. Ha a dolgozat első részéből szerzett
Részletesebben3. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 3. előadás Lineáris egyenletrendszerek
3. Előadás Megyesi László: Lineáris algebra, 47. 50. oldal. Gondolkodnivalók Determinánsok 1. Gondolkodnivaló Determinánselméleti tételek segítségével határozzuk meg a következő n n-es determinánst: 1
RészletesebbenMegoldott feladatok november 30. n+3 szigorúan monoton csökken, 5. n+3. lim a n = lim. n+3 = 2n+3 n+4 2n+1
Megoldott feladatok 00. november 0.. Feladat: Vizsgáljuk az a n = n+ n+ sorozat monotonitását, korlátosságát és konvergenciáját. Konvergencia esetén számítsuk ki a határértéket! : a n = n+ n+ = n+ n+ =
RészletesebbenMUNKAGÖDÖR TERVEZÉSE
MUNKAGÖDÖR TERVEZÉSE Munkagödör tervezése Munkatérhatárolás szerkezetei Munkagödör méretezés Plaxis programmal Munkagödör méretezés Geo 5 programmal Tartalom Bevezetés VEM - geotechnikai alkalmazási területek
RészletesebbenFüggvények Megoldások
Függvények Megoldások ) Az ábrán egy ; intervallumon értelmezett függvény grafikonja látható. Válassza ki a felsoroltakból a függvény hozzárendelési szabályát! a) x x b) x x + c) x ( x + ) b) Az x függvény
RészletesebbenGÉPÉSZETI ALKALMAZOTT SZÁMÍTÁSTECHNIKA f iskolai mérnökhallgatók számára. A 4. gyakorlat anyaga. Adott: Geometriai méretek:
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM KÖZLEKEDÉSI ÉS GÉPÉSZMÉRNÖKI INTÉZET ÁLTALÁNOS GÉPÉSZETI TANSZÉK GÉPÉSZETI ALKALMAZOTT SZÁMÍTÁSTECHNIKA f iskolai mérnökhallgatók számára A 4. gyakorlat anyaga Feladat: Saját síkjában
Részletesebben0-49 pont: elégtelen, pont: elégséges, pont: közepes, pont: jó, pont: jeles
Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I. 2013. jan. 10. Név: Neptun kód: Idő: 180 perc Elm.: 1. f. 2. f. 3. f. 4. f. 5. f. Fel. össz.: Össz.: Oszt.: Az elérhető pontszám 40 (elmélet) + 60 (feladatok)
RészletesebbenNév: RV 1. ZH. Számítógépes Modellezés (Mathematica) A csoport Okt. 15. csütörtök
Név: RV 1. ZH. Számítógépes Modellezés (Mathematica) A csoport Okt. 15. csütörtök Oldjuk meg az alábbi problémákat. Ügyeljünk a mukafüzet struktúrájára, használjunk szöveges cellát a megjegyzésekhez, vagy
RészletesebbenTárgy. Forgóasztal. Lézer. Kamera 3D REKONSTRUKCIÓ LÉZERES LETAPOGATÁSSAL
3D REKONSTRUKCIÓ LÉZERES LETAPOGATÁSSAL. Bevezetés A lézeres letapogatás a ma elérhet legpontosabb 3D-s rekonstrukciót teszi lehet vé. Alapelve roppant egyszer : egy lézeres csíkkal megvilágítjuk a tárgyat.
RészletesebbenFüggvények vizsgálata
Függvények vizsgálata ) Végezzük el az f ) = + polinomfüggvény vizsgálatát! Értelmezési tartomány: D f = R. Zérushelyek: Próbálgatással könnyen adódik, hogy f ) = 0. Ezután polinomosztással: + ) / ) =
RészletesebbenInfobionika ROBOTIKA. X. Előadás. Robot manipulátorok II. Direkt és inverz kinematika. Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében
Infobionika ROBOTIKA X. Előadás Robot manipulátorok II. Direkt és inverz kinematika Készült a HEFOP-3.3.1-P.-2004-06-0018/1.0 projekt keretében Tartalom Direkt kinematikai probléma Denavit-Hartenberg konvenció
RészletesebbenMatematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I máj. 12. Név: Nept. kód: Idő: 1. f. 2. f. 3. f. 4. f. 5. f. 6. f. Össz.: Oszt.
Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I. 2009. máj. 12. Név: Nept. kód: Idő: 1. f. 2. f. 3. f. 4. f. 5. f. 6. f. Össz.: Oszt.: 180 perc 0-49 pont: elégtelen, 50-61 pont: elégséges, 62-73 pont:
RészletesebbenAlap-ötlet: Karl Friedrich Gauss ( ) valószínűségszámítási háttér: Andrej Markov ( )
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel: 463-6-80 Fa: 463-30-9 http://www.vizgep.bme.hu Alap-ötlet:
RészletesebbenFirst Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit
Többváltozós függvények (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. Egyváltozós függvények esetén a differenciálhatóságból következett a folytonosság. Fontos tudni, hogy abból, hogy egy
Részletesebben1.9. B - SPLINEOK B - SPLINEOK EGZISZTENCIÁJA. numerikus analízis ii. 34. [ a, b] - n legfeljebb n darab gyöke lehet. = r (m 1) n = r m + n 1
numerikus analízis ii 34 Ezért [ a, b] - n legfeljebb n darab gyöke lehet = r (m 1) n = r m + n 1 19 B - SPLINEOK VOLT: Ω n véges felosztás S n (Ω n ) véges dimenziós altér A bázis az úgynevezett egyoldalú
RészletesebbenFémtechnológiák Fémek képlékeny alakítása 1. Mechanikai alapfogalmak, anyagszerkezeti változások
Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Anyagtudományi Intézet Fémtechnológiák Fémek képlékeny alakítása 1. Mechanikai alapfogalmak, anyagszerkezeti változások Dr.Krállics György krallics@eik.bme.hu
RészletesebbenLagrange egyenletek. Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását
Lagrange egyenletek Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását megnehezíti a δr i virtuális elmozdulások egymástól való függősége. (F i ṗ i )δx i = 0, i = 1, 3N. (1) i 3N infinitezimális
RészletesebbenLagrange és Hamilton mechanika
Lagrange és 2010. október 17. Lagrange és Tartalom 1 Variáció Lagrange egyenlet Legendre transzformáció Hamilton egyenletek 2 3 Szimplektikus sokaság Hamilton mez Hamilton és Lagrange egyenletek ekvivalenciája
RészletesebbenTUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT. Magas nyomású ipari tartály feszültségi analízise az ADINA végeselemes programrendszerrel
MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT Magas nyomású ipari tartály feszültségi analízise az ADINA végeselemes programrendszerrel Bodó Lajos I. éves MSc. gépészmérnök
RészletesebbenElhangzott tananyag óránkénti bontásban
TTK, Matematikus alapszak Differenciálegyenletek (Előadás BMETE93AM03; Gyakorlat BME TE93AM04) Elhangzott tananyag óránkénti bontásban 2016. február 15. 1. előadás. Közönséges differenciálegyenlet fogalma.
Részletesebben2. sillabusz a Többváltozós függvények kurzushoz
Az implicitfüggvény-tétel 2. sillabusz a Többváltozós függvények kurzushoz Mi az hogy sillabusz? Ez egy olyan iromány ami segédanyagnak készült. Vázlatos pontatlan (szándékoltan) hiányos. Segíti a tanulást
RészletesebbenELSORENDU ALLANDO EGYUTTHETOS LIN. DIFF. EGYENLET REND- SZER y1 =y2+y3+x, y2 =y1-y3+exp(2x), y3 =y1+y2-x
> restart; > with(linalg): Warning, the protected names norm and trace have been redefined and unprotected > with(inttrans): Warning, the name hilbert has been redefined > with(student): ELSORENDU ALLANDO
RészletesebbenVégeselem modellezés alapjai 1. óra
Végeselem modellezés alapjai. óra Gyenge alak, Tesztfüggvény, Lagrange-féle alakfüggvény, Stiness mátrix Kivonat Az óra célja, hogy megismertesse a végeselem módszer (FEM) alkalmazását egy egyszer probléma,
RészletesebbenNumerikus módszerek 1.
Numerikus módszerek 1. Tantárgy kódja: IP-08bNM1E, IP-08bNM1G (2+2) Az elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása: A lebegıpontos számábrázolás egy modellje. A hibaszámítás elemei. Lineáris egyenletrendszerek
RészletesebbenMÉSZÁROS JÓZSEFNÉ, NUMERIKUS MÓDSZEREK
MÉSZÁROS JÓZSEFNÉ, NUmERIKUS módszerek 9 FÜGGVÉNYKÖZELÍTÉSEK IX. SPLINE INTERPOLÁCIÓ 1. SPLINE FÜGGVÉNYEK A Lagrange interpolációnál említettük, hogy az ún. globális interpoláció helyett gyakran célszerű
Részletesebben6. Függvények. 1. Az alábbi függvények közül melyik szigorúan monoton növekvő a 0;1 intervallumban?
6. Függvények I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Az alábbi függvények közül melyik szigorúan monoton növekvő a 0;1 intervallumban? f x g x cos x h x x ( ) sin x (A) Az f és a h. (B) Mindhárom. (C) Csak az f.
RészletesebbenAdatsor feldolgozása Scilab-bal
Széchenyi István Egyetem Alkalmazott Mechanika Tanszék GÉPEK DINAMIKÁJA Adatsor feldolgozása Scilab-bal (kidolgozta: Fehér Lajos egyetemi tanársegéd) Feladat: az alább található mérési adatsor feldolgozása.
RészletesebbenANSYS indítása, majd válasszunk munkakönyvtárat és jobname-t. A munkakönyvtár legyen pl D:\NEPTUNKOD. Utility Menu -> File -> Change Directory...
Határozzuk meg az alábbi szerkezet deformációját és a falban ébredő reakciókat. A tartó állandó d átmérőjű kör keresztmetszetű. Szilárdságtani ismeretekkel hosszadalmas lenne a megoldás, mivel háromszorosan
Részletesebben