TER LETHASZN`LATI S K RNYEZETV DELMI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TER LETHASZN`LATI S K RNYEZETV DELMI"

Átírás

1 A TISZA-T T RS G TER LETHASZN`LATI S K RNYEZETV DELMI PROBL M`I EMLA Alap tvæny a K rnyezeti OktatÆs TÆmogatÆsÆra 1998.

2

3 TartalomjegyzØk EL SZ A T RS G K I. R SZ RNYEZETI ADOTTS`GAI F LDTANI S V ZRAJZI VISZONYOK (KUN VA) 1. Geol giai jellemvonæsok A ter let negyedidıszak elıtti f ldtana A fedıkøpzıdmønyek, ill. a medence ledøkek kifejlıdøse A miocøn A pannon Az Alf ld negyedidıszaki t rtønete A l sz kialakulæsa A holocøn A K zøp-tisza-v lgy v zrajzi viszonyai A v z szerepe a szabælyozæsok elıtt A Tisza szabælyozæsænak r vid t rtønete V zløpcsık kialak tæsa a TiszÆn A Kisk rei V zløpcsı feladata Øs t rtønete r viden A K zøp-tisza-vidøk høv zkincse A Tisza-t v zminısøgi problømæi...8 IrodalomjegyzØk...9 MellØkletek...9 A T RS G TERM SZETI F LDRAJZA S F LDTANI FEL P T SE (DOBOS ANNA S T L`SZL ) 1. Ter letlehatærolæs A K zøp-tisza-vidøk kainoz os fejlıdøst rtønete A ter let f ldtani feløp tøse A t k rnyøkønek geomorfol giai køpe ghajlati viszonyok Hidrol giai adottsægok V zfolyæsok a ter leten `ll vizek Felsz n alatti vizek Talajviszonyok...19 IrodalomjegyzØk...22 MellØkletek...22 N V NY KOL GIAI VIZSG`LATOK (KOV`CS G`BOR) 1. `ltalænos m dszertani felvetøsek a t vegetæci jænak vizsgælatæhoz A kutatæsok elsı szakasza A kutatæsok mæsodik szakasza A kutatæsok harmadik szakasza...33

4 IrodalomjegyzØk...38 II. R SZ A TER LETHASZN`LAT S A K RNYEZETV DELEM RT KEL SE A TER LETHASZN`LAT S A K RNYEZETV DELEM KAPCSOLATA (MOLN`R EMESE) 1. A ter lethasznælati problømæk ÆltalÆnos megk zel tøse A Tisza program Øs a Tisza-t RegionÆlis TÆjrendezØsi Terv ajænlæsai A Tisza-tavi tørsøg fejlıdøsønek forgat k nyvi væltozatai A. szcenæri B. szcenæri C. szcenæri...45 IrodalomjegyzØk...47 A TISZA-T HAT`SA A K RNYEZET RE (DOBOS ANNA S T L`SZL ) 1. V zhasznos tæs, v z gyi beavatkozæsok a ter leten A v zløpcsı hatæsai a K zøp-tisza-vidøk termøszeti adottsægaira Alapfeladatok a fejlesztøs soræn...53 IrodalomjegyzØk...55 MellØkletek...55 A K RNYEZETI ALAP`LLAPOT RT KEL SE (SOML EDINA ROM`N REN`TA) 1. A problømæk tømak r nkønti ÆttekintØse Az AbÆdszal ki- b l hasznos tæsi Øs fejlesztøsi lehetısøgei A t k rnyøki telep løsek jelenlegi k rnyezeti Ællapota HelyzetfelmØrØs K zlekedøsi adottsægok V zellætæs, szennyv zkezeløs HulladØkelhelyezØs ZajterhelØs LevegıminısØg Ipar A Tisza-t v zminısøge A k rnyezeti Ællapot ØrtØkelØsØnek sszegzøse...68 IrodalomjegyzØk...69 A MEZ GAZDAS`G HELYZETE S LEHET S GEI (MOLN`R EMESE) 1. A mezıgazdasæg fejlıdøse a tørsøgben A k rnyøk mezıgazdasægi cølœ ter lethasznælata Az Øsszerßs tøs lehetısøgei A mezıgazdasæg helyzete Øs fejlesztøsi lehetısøgei Sarud pøldæjæn Sarud bemutatæsa MezıgazdÆlkodÆs Sarudon MezıgazdasÆgi fejlesztøsi program A Teampannon Kft. Æltal javasolt z narendszer...79

5 `rtøri ter letek vezete VØdett tæjak vezete A Tisza-t Øs a Tisza pufferz næja kol giai rendszerek hæl zata TanyÆs gazdælkodæs vezete A z narendszer alakulæsa Sarud esetøben Piros z na: a fokozott vødelem ter letei KØk z na: az kol giai gazdælkodæs ter letei Z ld z na: a biot phæl zat ter letei SÆrga z na: az intenz v mezıgazdasægi termeløs ter letei...85 IrodalomjegyzØk...87 Riportok...88 MellØkletek...88 A T RS G HULLAD KGAZD`LKOD`SA (VARGA EDINA) 1. A tørsøg k rnyezeti Ællapota A hulladøkgazdælkodæs problømæi A telep løsi kommunælis hulladøkok kezeløse Øs elhelyezøse Az 1993-t l kialakult hulladøkkezeløsi Øs Ærtalmatlan tæsi lehetısøgek HulladØkok kæros hatæsa elleni vødelem A K zponti K rnyezetvødelmi Alap A regionælis telep løsi hulladøklerak rendszerek fejlesztøse...96 IrodalomjegyzØk...98 A T RS G GAZDAS`GA S FEJLESZT SI LEHET S GEI (SALAMON ANDR`S) 1. A Tisza-t k rnyøkønek gazdasægf ldrajza NØpessØgf ldrajzi viszonyok A termøszetes szaporodæs Øs a vændorlæsok alakulæsa Kor sszetøtel alakulæsa A k zoktatæs Ællapota, a humæn erıforræsok fejlesztøsi lehetısøgei A jelenlegi køpzettsøgi szint ØrtØkelØse VÆllalkoz k Øs vællalkozæsok Kereskedelem, kiskereskedelmi vællalkozæsok ØrtØkelØse KisvÆllalkozÆsok pønz gyi folyamatai, lehetısøgei VÆllalkozÆsok helyzete Kisk røn Øs AbÆdszal kon Munka gy, foglalkoztatottsæg Øs munkanølk lisøg A tørsøg munkaerıpiacænak jelenlegi helyzete Az nkormænyzatok Øs a munkaerıpiaci szervezetek foglalkoztatæspolitikai feladatai A tørsøgi infrastruktœra Ællapota A jelenlegi idegenforgalom Øs a fejlesztøshez kapcsol d javaslatok A turizmusb l szærmaz elıny k Øs hætrænyok a tørsøg ØletØben A falusi turizmus sszefoglalæs IrodalomjegyzØk A T RS G RT KEL SE K RNYEZETGAZDAS`GTANI ESZK Z KKEL (PO R BENEDEK)

6 1. A Tisza-t, mint part menti koszisztøma ÆltalÆnos ØrtØkelØse K rnyezetørtøkeløsi m dszerek a rekreæci s cølœ hasznos tæs lehetısøgeinek elemzøsøhez UtazÆsi k ltsøg m dszer A rekreæci s tıke pozit v j vedelemrugalmassægænak problømak re EgyØb m dszerek a Tisza-t termøszeti k rnyezetønek ØrtØkelØsØre Hedonikus ÆrØrtØkelØs, Øs a fizetøsi hajland sæg m dszerønek alkalmazhat sæga125 IrodalomjegyzØk A TER LETHASZN`LATI S K RNYEZETI PROBL M`K JOGI SZEMPONT RT KEL SE (SZILV`CSKU ZSOLT) 1. A jogi Øs ter lethasznælati problømæk ÆltalÆnos megk zel tøse Az ÆtalakulÆsi folyamat jelenlegi ÆllÆsa Az ÆtalakulÆsi folyamat szereplıi Jogi keretek a ter lethasznos tæs esetøn Hazai alapelvek a k rnyezet vødelmøre NØhÆny ter lethasznælattal kapcsolatos alkotmænyb r sægi d ntøs A termøszeti k rnyezet vødelmøt Ørintı d ntøsek Az Øp tett k rnyezet vødelmøt Ørintı d ntøsek Szakter leti szabælyozæs a ter lethasznælat Øs ter letrendezøs esetøn A Tisza-t tørsøg ter lethasznælati problømæi szabælyozæsi oldalr l A szabælyozæs kørdøse a telep løsek beøp tett ter letein A k lter leti szabælyozæs kørdøse `ltalænos szabælyozæsi kørdøsek a tørsøgben Az ÆllampolgÆri røszvøtel lehetısøge Øs gyakorlata a ter letfelhasznælæs alak tæsæban Egy kis kitekintøs: tapasztalatok az Egyes lt `llamokb l sszegzøs IrodalomjegyzØk Riportok...152

7 I. rész A térség környezeti adottságai

8 Földtani és vízrajzi viszonyok Kun va hidrogeol gus-mørn kgeol gus hallgat Miskolci Egyetem

9 1. Geol giai jellemvonæsok 1.1. A ter let negyedidıszak elıtti f ldtana A medencealjzat (alaphegysøg) kifejlıdøse ismeretlen, csak feltevøseink vannak. A paleoz os køpzıdmønyek gneiszbıl, kristælyos palæb l, vagy csillæmpalæb l Ællnak. A mezoz os køpzıdmønyek ÆltalÆban krøta idıszakiak A fedıkøpzıdmønyek, ill. a medence ledøkek kifejlıdøse A mølyfœræsok adataib l ismeretes, hogy a legidısebb køpzıdmøny a felsıeocøn agyagmærga, melyet a debreceni Øs a nædudvari fœræsokban mutattak ki mintegy m mølysøgben. Az oligocøn køpzıdmønyek k z l jelentıs a homokos agyagmærga Øs a konglomerætum A miocøn A miocøn eleji køpzıdmønyeket szærazf ldi jellegß væltozatos sszetøtelß, nagy vastagsægœ vulkæni sszlet køpviseli. Az ezt k vetı tengeri ledøkek mindig vulkæni køpzıdmønyekre telep ltek, vagy k zvetlen l a kristælyos alaphegysøgre transzgredæltak. A TiszÆntœlon ebben az idıszakban nagyobb szærazulatok alakultak ki a Ny rsøgben, kisebbek Kunmadaras, Hajdœszoboszl Øs J zsa ter letøn, valamint a konyær-derecskei Ærok K-i oldalæn A pannon A pann niai kor bek sz ntøvel meggyorsult a medence s llyedøse, amire a keletkezett lerak dæsok nagy vastagsægæb l lehet k vetkeztetni. A vizsgælt ter leten a pann niai røteg sszlet m k z tti vastagsægœ. Az egøsz KÆrpÆt-medencØben a legjelentısebb s llyedøs a mak i Ærok mentøn zajlott le, ahol a medencealjzat 5000 m- nøl is mølyebben talælhat. Nagyobb mølysøgß ter letek a BØkØsi S llyedøk, a JÆszsÆg Øs a Tisza-v lgy. Az als pannon elejøn az addig kiemelkedett ter leteken konglomerætum keletkezett, melyekre gyakran %-os møsztartalmœ møszmærga telep lt. Ez a røtegcsoport az als -pannonban møg elk l n lı røszmedencøkben terjedt el, a tørsøg tovæbbi s llyedøsøvel szærmazæsi helyei eltßntek, Øs nagy ter leteken finomszemcsøs agyagmærga keletkezett. Az Alf ld mølyebb s llyedøkeiben a mærgæk k zø homokrøtegek telep ltek. A felsıpannon ledøkek mær sokkal vastagabbak, az als -pannonban køpzıd ttekhez køpest. Az ledøkkøpzıdøs elsı ciklusænak fı Øp tıelemei a finom-, k zøpszemß homokok Øs agyagos homokok. A T rteli Homokkı FormÆci is val sz nßleg ebbıl Æll. Ez a szint a jelentısebb høv ztærol az Alf ld n, Øs helyenkønt kivæl ak a kıolaj- Øs f ldgæztærozæsi tulajdonsægai is. A pann niai køpzıdmønyek mai felsz nøn megtalælhat ak a negyedidıszaki mozgæsok nyomai. Az ebben az idıszakban keletkezett røtegek a Duna vonalæval pærhuzamosan haladnak, 100 m-nøl nem mølyebben. A Tisza v lgyønøl mær m-rel a felsz n alatt talælhat ak, a TiszÆntœl -i røszøn (Ny rsøg, HajdœsÆg, HortobÆgy) pedig

10 ismøt kiemelkednek. A pliocøn-pleisztocøn hatær meghatærozæsa ÆltalÆban eløggø bizonytalan. MeghatÆrozÆsa ott lehetsøges, ahol a finomszemß tavi-szærazf ldi agyagos ledøket durva foly v zi homok, ill. kavics væltja fel. Ilyen ter letek az Alf ld peremvidøke, a Ny rsøg Øs a HajdœsÆg Az Alf ld negyedidıszaki t rtønete A Pann niai-beltenger felt ltıdøse utæn a KÆrpÆt-medencØben egy viszonylag egyenletes felsz nß nagy s ksæg maradt hætra. A magyar f ldtani irodalom innen szæm tja a negyedidıszakot. Az idıszak t rtønetøt a pliocønt l elsıdlegesen az eltørı køregmozgæsok Øs az ØghajlatvÆltozÆsok befolyæsoltæk. A pann niai, viszonylag egyenletes s llyedøssel szemben ebben az idıszakban jellemzıbb volt a kisebb ter letek izosztatikus mozgæsa. Ebben az idıszakban az Alf ld ter letøn hærom jelentısebb fi kmedence alakult ki. A legmølyebb a Tisza-Maros torkolatænæl, a mæsodik a mai K r s k vidøkøn, a harmadik pedig a Tisza-Zagyva k z tt. A DØl-alf ldi-s llyedøk uralkod anyaga durva homok Øs kavics, m g a mæsik kettıben csak finomszemcsøs ledøkek, kızetliszt Øs agyag halmoz dott fel. A pleisztocøn legjelentısebb felsz nalak t folyamata az Alf ld n a foly v zi felt ltøs, a hordaløkkœpok Øp løse, amelyben az Alf ldre eljut valamennyi v zfolyæs røszt vett. A legjelentısebbek k zø tartozik az s-duna Æltal kialak tott, a mai Duna- Tisza k zønek DK-i røszøn kivastagod hordaløkkœp (a Duna-Tisza-k zønek Ny-i røsze nem tartozik ide, de pl. a Tiszazug igen). A k vetkezı, a fıleg az s-tisza-szamos Æltal a Ny rsøg ter letøn løtrehozott, Øs jelentıs kiterjedøsß møg a Maros Æltal a DØl-Alf ld n Øp tett hordaløkkœp is. A K zøp-tisza-vidøk fejlıdøsøben is fontos szerepet jætszott a nagy vastagsægœ s-saj -HernÆd hordaløkkœp, a b kki patakok Øs a Lask -Eger hordaløkkœpja. A pleisztocøn utols harmadæban alakultak ki a fut homokos ter letek. MØg a felsı-pleisztocøn hideg idıszakæra jellemzı køpzıdmønyeket kell kiemeln nk. Ezek a felsz nk zeli agyagrøtegek. A hideg idıszakban a felsz ni agyagok megrepedeztek, køsıbb megteltek v zzel, majd ismøtelten megfagytak, gy repedezettek, morzsaløkosak lettek. Ennek az lett az egyik legfontosabb k vetkezmønye, hogy sok ter leten ez a repedezett agyag sokkal nagyobb mæsodlagos sziværgæsi tønyezıvel rendelkezik, mint a finom homokok A l sz kialakulæsa Az Alf ld n a domborzat kialak tæsa mellett a pleisztocøn legnagyobb jelentısøgß esemønye a l sz køpzıdøse volt. A periglaciælis ter leteken a hideg, szæraz idıszakok kedvezı hatæssal voltak a finomszemcsøs poranyag keletkezøsøre, Øs azok nagy ter leten val szøtter tøsøre. A KÆrpÆt-medencØn bel l az utols køt nagy eljegesedøs idejøn volt a legintenz vebb a l szkøpzıdøs (kb Øs Øvvel ezelıtt). Az Alf ld Ærmentes foltjain alakult csak ki tipikus l sz, m g az alacsonyabb tørsz neken a foly v zi ledøkekkel val keveredøs miatt œn. ÆrtØri l sz k alakultak ki a diagenezis soræn. T pusos l sz a HajdœhÆt, a NagykunsÆg Øs a Duna-Tisza k zønek egyes ter letein van, m g az Alf ld t bbi røszøn ÆrtØri l sz ket, homokos l sz ket talælunk A holocøn

11 A holocøn kor kb Øve kezdıd tt. Ekkor mær nem voltak jelentısek a vertikælis mozgæsok, de az Alf ld ter lete nagyon sokat væltozott. Ez leginkæbb a Dunav lgy Budapest-EszØk szakaszæn volt jelentıs, de ekkor s llyedt meg œjra a Taktak z, a RØtk z, a Bodrogk z, Øs a SzatmÆri-s ksæg is. A Tisza riæsi væltozæsokat okozott Ærterein, ahol 4-6 m vastagsægban holocøn ledøkeket rakott le. A vizsgælt ter leten az uralkod f ldtani køpzıdmøny az m vastagsægœ, erısen røtegzett negyedidıszaki foly v zi ledøksor. A k l nb zı minısøgß Øs vastagsægœ v zvezetı røtegek felett væltakoz vastagsægœ fedırøteg helyezkedik el. A Tisza bal partjæn a fedırøteg vøkonyabb, ÆltalÆban 2-5 m vastagsægœ, alatta m mølysøgig egy viszonylag egysøges v zvezetı sszlet talælhat, melynek fek je 3-6 m vastag agyag. A terephez køpest a Tisza a felsı v zvezetı sszlettel kommunikæl. A v zvezetı røtegek felsı røsze finomabb homok, alatta durvæbb homok, ill. homokos kavics talælhat nagyobb arænyban. 2. A K zøp-tisza-v lgy v zrajzi viszonyai 2.1. A v z szerepe a szabælyozæsok elıtt A K zøp-tisza-v lgy v zrajzi køpe az idık folyamæn fıleg az elmœlt mæsføl ØvszÆzad szabælyozæsai soræn nagyot væltozott. A Tisza Ærvizei Æltal az egyes * fokokon, a kisebb ereken vagy nagyobb melløkægakon, v zfolyæsokon Æt tæplælt tavak, mocsarak eltßntek, de a XVIII-XIX. szæzad folyamæn køsz lt tørkøpek alapjæn nyomaik a tæjban møg ma is k nnyen felismerhetıek. E v zfolyæsok nagyrøszt szæzadokon kereszt l gazdasægilag hasznos tott, elsısorban halæszott vizek voltak. * Foknak neveztøk a foly t kisørı hætakon (f ldrajzi terminol giæval: vzætonyokon) keletkezett kiszakadæsokat, a magas partokat megszak t ny læsokat, amelyeken Æt a foly (t ) ( Ærvize az anyamederbıl az ÆrtØrre kiløpett, majd a k rnyezı laposokat az ereken kereszt l felt ltve, apadæskor ugyanezeken a ny læsokon Æt visszaæramlott, legalæbbis røszben a foly ba. E ny læsok alakja Øs mørete væltoz lehetett. A fok azonban nemcsak f ldrajzi kateg ria, hanem gazdasægt rtøneti fogalom is. Az ember ugyanis felismerve annak termøszetes funkci jæt, igyekezett azt hasznos tani s a maga cøljainak megfelelıen alak tani. A foki gazdælkodæs az ısi ÆrtØri gazdælkodæs alapjævæ vælt. A fokon kiløpı vizek fıleg a kit røseknøl, szøles medrß v zfolyæsokkæ fajultak, majd elveszve a v zin vønyekkel benıtt mocsarak k z tt, lassan feliszapol dtak, medr k Øs Ærter let k felt ltıd tt, s idıszakos v zfolyæsokkæ, erekkø zsugorodtak. A fokok sokoldalœ gazdasægi hasznos tæsænak a feltøtele egyrøszt a feliszapol dæs, mæsrøszt az er zi s elfajulæsok megakadælyozæsa volt. A fokokon kiløpı erek v zi jærmßveket is hordoztak, sıt olykor malmokat is hajtottak. Erre utalnak a v zfolyæsok melletti malomfok, malomzug, malomhæz elnevezøsek is. A Tisza, mint v zi œt is Ørdekelte az itt Ølıket. IdıszÆm tæsunk elıtt GyulafehØrvÆr helyøn, az egykori Appulumban mær r mai haj s cøh mßk d tt. A cøh tagjai szæll tottæk a TiszÆn a hegyvidøk termøkeit: a s t, az Ørcet, a gyapjœt a r mai birodalomba. A s szæll tæsa køsıbb is meghatæroz jelentısøgß volt. Innen ered Szolnok neve is. A v zierı hasznos tæsa is k zel føl Øvezredes mœltra tekint vissza. Ennek elsı køpviselıi a v zi majd køsıbb a haj malmok voltak. A XVII-XVIII. szæzadban a Tisza v zrendszerøn mintegy 5000 malom mßk d tt A Tisza szabælyozæsænak r vid t rtønete A Tisza kedvezı adottsægai ellenøre r k veszølyforræs volt a k rnyøkøn Ølık

12 szæmæra. Az Ærmentes tøsi mßvek elsı køpviselıi a f ldværak voltak. Ezeket az Øp tmønyeket nemcsak hadi cølokra, hanem az Ællatok Ærv zi idıszaki ÆtmentØsØre, a takarmæny meg væsæra is hasznæltæk ban tv. intøzkedett az Ærmentes tøsrıl, amely mær akkor belesz lt a megyøk næll sægæba ban megalakult a Temesi BÆnsÆg, mely az Alf ld œjb li benøpes tøse mellett riæs jelentısøggel b rt a sz ksøges v zi munkæk tervezøsøben Øs elvøgzøsøben. SzØchenyi az elızı ØvszÆzadok Øs a sajæt Ærv zi tapasztalatait felismerve køsz tette el a Tisza szabælyozæsi tervøt VÆsÆrhelyi PÆllal, aminek megval s tæsæra januær k z tt megalak tottæk a Tisza-v lgyi TÆrsulatot. A Tisza vidøk mai arculatænak kialakulæsæt ettıl az idıpontt l szæm thatjuk. `rmentes tøs mellett a mœlt szæzad tvenes Øveitıl a belv zrendezøs is idıszerßvø vælt. Az aszælyos esztendık egyre inkæbb s rgetıbb kørdøskønt vetettøk fel az nt zøs sz ksøgessøgøt. Eleinte nt zıcsatornæk kialak tæsæt; a felsı szakaszokon v lgyzær gætak kiøp tøsøt terveztøk, de a ter letelcsatolæsok k vetkeztøben elıtørbe ker ltek a s kvidøki tærozæssal kapcsolatos elkøpzeløsek V zløpcsık kialak tæsa a TiszÆn A v zgazdælkodæssal szemben tæmasztott k vetelmønyszint emelkedøse, a v zigønyek rohamos n vekedøse miatt 1954-ben zembe helyeztøk az elsı hazai tiszai v zløpcsıt Tiszal knøl a Tisza 518,2 fkm-es szelvønyøben. Majd ezt k vetıen ker lt sor a Kisk rei V zløpcsı Øp tøsøre a Tisza 403,2 fkm szelvønyøben, a Heves megyei Kisk re k zsøg hatæræban k z tt. A Tisza k zøpsı Øs als szakaszæn sszesen t v zløpcsıt terveztek, ezek k z l az elızı kettın k v l a CsongrÆdi V zløpcsınek køsz ltek el a kutatæsi tervei, de az Øp tkezøs pønz hiænyæban leællt. MØg ebbe a stædiumba se jutottak el a Komor næl Øs az egykori JugoszlÆvia ter letøn T r kbecsønøl kialak tand v zløpcsık tervei A Kisk rei V zløpcsı feladata Øs t rtønete r viden A Kisk rei V zløpcsıt, mint minden mæs, ilyen hatalmas nagysægrendß beruhæzæst t bb funkci kieløg tøsøre terveztøk k z tt felduzzasztott Kisk rei v ztæroz (mai nevøn: Tisza-t ) kb. 127 km 2 ter letß, a tærozott v z mennyisøge 124 milli m 3 ; a v zerımß 28 MW teljes tmønyß. A rendszer røszei møg a jæszsægi Øs nagykunsægi fıcsatornæk rendszere ( ha nt zøse), tovæbbæ a duzzaszt mß, a haj zsilip, a tøli kik tı Øs a hullæmtøri duzzaszt. A v zløpcsı tervezett feladatai: az Ærvizek biztonsægos levezetøse az nt zı- Øs ipari v zszolgæltatæs k zel Ælland haj œt biztos tæsa Kisk re Øs Tiszal k k z tt a haj zæs biztonsægos lebonyol tæsa a haj zsilipen kereszt l f l s v z hasznos tæsa villamos energia termeløsre a rendelkezøsre Æll esøs mellett az Ølıv z tovæbbengedøse az als szakaszra d løsi, j løti cølok kieløg tøsøre A Kisk rei V zløpcsı alapløtes tmønyeinek, valamint a tæroz tørnek az zembe

13 helyezøsøre 87,50 maf.-i v zszint elıæll tæsæval ker lt sor. Ezt k vetıen a fejlesztøs elırehaladtæval, a duzzasztæs t bbsz ri m dos tæsæval alak tottæk ki a jelenlegi zemv zszinteket, melyek a k vetkezı ØrtØkekkel jellemezhetık: Idıszak DuzzasztÆs mørtøke DuzzasztÆsi szint cm 87,50 maf cm 89,00 maf cm 89,25 maf A K zøp-tisza-vidøk høv zkincse 1. tæblæzat: A duzzasztæs mørtøkønek væltozæsa A Pannon-medence legmølyebb røsze a Tisza-t k rnyøkøre esett, gy az als - pannonra ledøkfolytonossæggal telep l a felsıpannon røteg sszlet. A felsıpannon alja ezørt gyenge v zvezetı tulajdonsægokkal rendelkezik. A legjobb høv ztærol røtegek a felsıpannon als harmadæn talælhat k. A tørsøgben a høvizek alkæli-hidrogønkarbonætos jellegßek, hasonl an a Hajdœszoboszl n kitermeltekhez. Az 1994-ben kiadott høv zkœt kataszter adatai szerint a (1. Æbra) a Tisza-t k zvetlen k rnyezetøben az alæbbi telep løsek rendelkeznek høv zkœttal: Tiszaf red: B-65 sz. kœt p tøsi Øve: 1959.; a cs vezett kœt talpmølysøge: 946,8 m a kifoly v z hımørsøklete: 48,0 0 C, zemi v zhozam 420 l/p hasznos tæs m dja: f rdı, szabad tœlfolyæsœ B-99 sz. kœt p tøsi Øve: 1981.; a cs vezett kœt talpmølysøge: 1306,0 m a kifoly v z hımørsøklete: 49,0 0 C, hasznos tæs m dja: f rdı + kommunælis, szivattyœs zemm d Egyek: K-71 sz. kœt M`FI figyelı kœtja, Poroszl : B-29 sz. kœt a kœt hasznos tæsænak m dja: v zmß, a kifoly v z hımørsøklete: 33 0 C B-34 sz. kœt a kœt lezærva NØgyes: K-5 sz. kœt a kœt lezærva Kisk re: K-22 sz. kœt KHVM d lı kœtja, lezærva TiszanÆna: K-22 sz. kœt Petıfi Mgtsz; a kœt hasznos tæsænak m dja: mezıgazdasægi K-27 sz. kœt Petıfi Mgtsz, a kœt lezærva Mint læthat fejlesztøsre van lehetısøg, akær a lezært kutak zembe helyezøsøvel, akær œjak fœræsæval. LeginkÆbb Tiszaf reden hasznos tjæk a høvizet, melynek oldott s tartalma mg/l. A Tisza-t tehermentes tøsønek egyik j alternat væja lehet melegvizß strand løtes tøse pl. az AbÆdszal ki-medence k rnyøkøn.

14 2.6. A Tisza-t v zminısøgi problømæi A Tisza beløpøsekor a t ba jelentısen cs kken a v zmozgæs sebessøge, ami feliszapol dæshoz vezet. A Tisza gazdag foszfor- Øs nitrogøntartalma nagy terheløs a tæroz nak, n veli az eutrofizæl dæs mørtøkøt. SzennyezıforrÆsok: a Tisza (Saj, Szamos), Eger patak, belvizek (beemelik a t ba), kommunælis szennyvizek stb. K l n probløma, hogy a tøli zemeltetøskor leengedik a tavat Øs a visszamarad kis vizekben, lefßzıdı bl cskøkben mivel ezek k z l sok fenøkig befagy a halak nem tudnak Ættelelni.

15 IRODALOMJEGYZ K IHRIG D. /et al./ 1973.: A Kisk rei V zløpcsı. V z gyi K zlemønyek Øvi k l nszæm. 342 p. MagyarÆz MagyarorszÆg es f ldtani tørkøpsorozatæhoz: Debrecen. OFGI, Budapest, MagyarÆz MagyarorszÆg es f ldtani tørkøpsorozatæhoz: Eger. OFGI, Budapest, NEMES G. /et al./ 1975.: A K zøp-tisza-vidøk v z gyi mœltja I-III. R NAI A : Az Alf ld negyedidıszaki f ldtana. Geologica Hungarica. MELL KLETEK 1. Æbra: A tæroz k rnyøkønek tørkøpe a høv zkutak felt ntetøsøvel

16 A Térség természeti földrajza és földtani felépítése Dobos Anna geogræfus PhD hallgat EszterhÆzy KÆroly TanÆrkØpzı Fıiskola S tı LÆszl f ldrajz-geogræfus hallgat Kossuth Lajos TudomÆnyegyetem

17 1. Ter letlehatærolæs A Tisza-szabÆlyozÆs røszekønt Øp lt meg a kisk rei v zløpcsı, Øs m g tte j tt løtre a Tisza-t. A v ztæroz k rnyøkøn kialakult Ællapot megørtøsøhez sz ksøg van a kialak tæs elıtti termøszeti Ællapot Ætfog le ræsæra, hiszen az sszef ggøsek ismeretøben lehet csak problømamegold m don tovæbbløpni. Mivel a tanulmæny elkøsz tøsønek hatærideje eløg szßkre szabott volt, ezørt elsısorban a szakirodalomra Øs adattæri-, hat sægi-, nkormænyzati anyagokra tæmaszkodtunk. Ezt egøsz tett k ki terepi megfigyeløsekkel. A v zløpcsı Øs a tæroz a f l tte megøp lt tiszal ki løtes tmønyig befolyæsolja a termøszeti viszonyokat. A t mintegy 40 km-es szakaszæn, nøhæny km szølessøgß ter leten bel l, a tavat kisørı 1-1 telep løssorig beszølhet nk k zvetlen hatæster letrıl (T TH A. 1997). Ha azonban azt a ter letet k vænjuk lehatærolni ahonnan møg a termøszetben bek vetkezı væltozæsok hatæssal vannak a Tisza-t ra, akkor a tæroz v zgyßjtı ter letøt kell megnøzn nk. Ez pedig -on felnyœlik egøszen a Lask Øs az Eger-patak forræsæig, a B kk-fenns k D-i elıterøig (1. Æbra). Sıt ha figyelembe vessz k a Tisza-v lggyel t rtønelmileg is k lcs n s f ggısøgi viszonyban levı ter leteket, œgy k zøptæj-egy ttesekben kell gondolkodnunk (T TH A. 1997). BÆr e tanulmænyban a Tisza-t k zvetlen hatæster letønek termøszeti viszonyait jellemezt k, a szakembereknek a gyakorlati problømæk kezeløsøhez a v zgyßjtı teljes ter letøn bek vetkezett esemønyekre Øs a k zøptæji k lcs nkapcsolatokra is feltøtlen l tekintettel kell lenni k. A Tisza-t a K zøp-tisza-vidøk røsze, az Alf ld k zpontjæban helyezkedik el. Maga a tæroz a Hevesi-, Øs a Borsodi-ÆrtØren ter l el. A k zvetlen hatæster let Ætnyœlik møg a foly jobb partjæn a Hevesi-s kra, a bal parton a Tiszaf red-kunhegyesi-s k ter letøre (2. Æbra). sszessøgøben a K zøp-tisza-vidøk rendk v l szøles, lapos, enyhe lejtøsß felt lt tt s ksæg, amelynek homogenitæsæt az Øghajlat Øs a n vønyzet egyveretßsøge is megerıs ti. A foly v zi felt ltøs teme, a szerkezet, a domborzat, a foly k Øs a szøl munkavøgzı køpessøgønek k l nbsøgei miatt azonban a kistæjak mezo- Øs mikroformækban væltozatosak. 2. A K zøp-tisza-vidøk kainoz os fejlıdøst rtønete Az ısf ldrajzi køpet a tektonikus mozgæsok hatæroztæk meg. Ennek f ggvønyekønt alakultak a hordaløkkœpok mølyfœræsaiban kimutathat ledøkritmusok Øs a foly medrek vændorlæsai. A lepusztulæst Øs az ledøkek minısøgøt a mindenkori Øghajlat hatærozta meg. A negyedidıszak elıtti esemønyekbıl a mai køp kialak tæsæban a k l nb zı f ldt rtøneti korokban kialakult tektonikus s llyedøkek jætszottak szerepet, mivel ezek a kainozoikum soræn felœjulva magukhoz vonzottæk a v zfolyæsokat, Øs meghatæroztæk a lefolyæsi irænyokat (MIKE K. 1991) (3. Æbra). A Tisza mai jobb Øs bal partja k z tt a potenciælis szeizmicitæsban is k l nbsøgek mutatkoznak. A Hevesi-ÆrtØr szerkezeti vonalnyalæbokon fekszik, ezørt szeizmicitæsa erısebb. Ez a røsz a miocønt l a holocøn elejøig rendk v l erısen s llyedt. Azonban a s llyedøs fokozatosan Øs rendk v l egyenetlen l ment vøgbe, ami a lerak dott ledøk vastagsægæban Øs minısøgøben is megfigyelhetı væltozæsokat okozott.

18 A hegysøgkeret gyors kiemelkedøse miatt -r l D felø kivastagod, durva, foly v zi Øs tengeri, majd tavi ledøkekbıl Æll røtegsor keletkezett. A Pannon-t felt ltıdøse fokozatosan t rtønt, Øs adta Æt helyøt a pliocøn vøgøre a szærazf ldi v zfolyæsoknak. Az als -pannon ısmaradvænyok møg nyugodt, medencebelseji ØlettØrre utalnak (BARAB`S I. 1997). A rodæniai tektonikai fæzis alatt megnıtt a s llyedøsek mørtøke, Øs ezzel a foly vizek energiæja is. MØg nem a Tisza, hanem K-rıl Ny-ra haladva az s-saj -HernÆd, a b kki patakok, a Lask -Eger, valamint a Tarna voltak azok amelyek hordaløkukat a ter leten leraktæk (P CSI M. szerk. 1969, MARTONN ERD S K. 1995). Ettıl -ra a Saj -torkolati- Øs a DØl-Hevesis llyedøk volt az elsıdleges er zi bæzisa az idetart foly knak. Ez felfogta a hegysøgbıl szærmaz durva hordaløkot, gy dølebbre t bbek k z tt a K zøp-tiszavidøkre finomabb, homokos-iszapos-agyagos hordaløkanyag jutott le. A Lask -Eger k zøp- Øs finom szemß anyagæb l feløp lt hordaløkkœp a Hevesi- Øs a Borsodi-s kon egøszen TiszanÆnÆig nyomozhat (BARAB`S I. 1997). Az s-saj -HernÆd -r l D felø finomod anyagæb l az Alf ld egyik legt køletesebb hordaløkkœpja Øp lt fel (FRANY F. 1966). riæsi foly delta alakult ki, t bb helyen elzært, elmocsarasod lagœnækkal. Erre bizony tøkot adnak pl. a tiszaf redi ledøkekben talælt szenes zsin rok. A legvastagabb kavicsos sszlet Øppen a mai Tisza foly mentøn jutott el a legdølebbre, gy a kutatæsi ter leten is megtalælhat a felsz n alatt. A felsı-pannon soræn az Egyek-Tiszaigar-Tiszaszentimre Æltal k r lhatærolt ter leten t bb 100 m magas szærazulat emelkedett, amit az ide Ørkezı s-saj -HernÆd køt oldalr l megker lt, Øs gy jutott el a kavicsos hordaløk az egyik oldalon AbÆdszal kon Æt egøszen TiszagyendÆig (BARAB`S I. 1997). A pleisztocøn viszonylag nyugodtabb idıszakkal kezdıd tt, amit a messzebbrıl Ørkezett agyagos ledøkek tanœs tanak. A hegysøgkeret gyors emelkedøse miatt (pasadønai tektonikai fæzis) œjra elırenyomultak a foly k. Az ledøkek a K zøp-tiszavidøken is durvæbbak lesznek, mivel az s-saj -HernÆd hordaløkkœpja oldalirænyban kiterjed, Øs elørte Poroszl -Sarud-Karcag vonalæt. A hordaløk lerak dæsæban ekkor jelentıs væltozæs k vetkezett be. A Tiszaf redtıl Tiszaderzsig egyenletesen s llyedı tørsz nen felœjult egy røgi t røsrendszer, gy AbÆdszal knæl az als -pleisztocøn ledøkek mær k zel 70 m-rel mølyebben talælhat k (BARAB`S I. 1997). A kisebb s llyedøkekhez igazodva a patakok gyakran væltoztattæk futæsirænyukat, sıt a w rm glaciælisban bevægtak hordaløkkœpjukba Øs fi k-hordaløkkœpok Øp tøsøt kezdtøk meg (MARTONN ERD S K. 1995). A w rm felsı-pleniglaciælisa alatt mindkøt a v zfolyæsokat befolyæsol tønyezı megvæltozott. EgyrØszt a TiszanÆna-Tiszas ly vonalæban kialakult vælyœ magæhoz vonzotta a vizeket, mæsrøszt az Øghajlat szærazabbra Øs hidegebbre fordult. Ennek hatæsæra a szærazra ker lt hordaløkkœpokon eolikus felsz nformæl dæs ment vøgbe. A kialakult szølbaræzda-garmada-maradøkgerinc formaegy ttes ma is megtalælhat a Tisza bal partjæn a K zøp-tisza-vidøk nagykunsægi ter letøn. A Øvvel ezelıtt bek vetkezett kl mavæltozæs hatæsæra, a periglaciælis Øghajlat alatt, a foly k ÆradÆsakor felsz nre ker lt igen finomszemß agyag, iszap egy røsze l szszerß szerkezetet vett fel, azaz ÆrtØri l sz k keletkeztek. A fut homok-buckæk pedig l sz s homok-, ill. homokos l sztakar t kaptak (BORSY Z. 1993). A holocøn idıszakæban a legfontosabb esemøny a ter leten Tisza megjelenøse, amely a szubboreælis fæzis legelejøre, mintegy 5000 Øvvel ezelıttre tehetı. Ekkor vette fel a Tokaj-Szolnok irænyt, Øs megkezdte a K zøp-tisza-vidøken is alluviælis s kjænak kidolgozæsæt (MIKE K. 1991, MARTONN ERD S K. 1995). Ahol a foly az erısebben s llyedı tørsz nek k z tti k sz b k n ÆtvÆgta magæt, letarolta a felsz nt. Az ilyen szakaszokon pl. Tiszaf rednøl, vagy PusztataskonynÆl a meder alatt k zvetlen l a

19 pleisztocøn ledøkek k vetkeznek (R NAI A. 1975). Az egykor sszef ggı homokter leteket a foly røszekre szabdalta, sıt a NagykunsÆgot teljesen elvægta a hordaløkkœp hegylæbi ter letøtıl. Ezzel a Tisza a mai jobb oldali v zfolyæsokat amelyek eddig eljutottak a NagykunsÆg Øs a HortobÆgy ter letøre kapturælta. Az elhagyott holtmedrek feldarabolva ma is megtalælhat k a Tisza bal partjæn (P CSI M. szerk. 1969). A felsz nmozgæsok tovæbb tartottak a holocøn folyamæn is. Poroszl k rnyøkønek megs llyedøse osztotta meg pl. a TiszÆt (Kis-Tisza kialakulæsa) Øs vonzotta magæhoz a Lask Øs az Eger patakot (P CSI M. szerk. 1969). Napjainkban a szintvæltozæsok t bb elsısorban K-Ny-i irænyœ pæsztæban eltørı mørtøket Ørnek el. A felsz nmozgæsok mozaikossægæt talæn ØrthetıbbØ teszi, hogy a mølyben a M rægyi Migmatit Komplexum Øs a Mecseki TriÆsz aljzat k z tt Øppen a kutatæsi ter letet metszi kettø DNy- K irænyban egy III. rendß vetırendszer (F L P J. 1989). 3. A ter let f ldtani feløp tøse Az ledøkeken elvøgzett anyagvizsgælatok eredmønyei t bb szempontb l is fontosak. EgyrØszt k nnyebben megørthetj k a felsz n mai formakincsønek kialakulæsæt. MÆsrØszt a gyakorlati tervezøsnøl is jelentıs a szerepe, eløg ha pl. a fejlesztendı turizmus n vekvı v zigønyøre, vagy a ter leten oly nagy problømæt okoz belvizesedøsre gondolunk. Emellett meghatæroz szerepe van az Øp tkezøseknøl, vagy a mezıgazdasægban. Mindezt a ter leten kereszt l felvett szelvønyek (4. Æbra) Øs a tematikus f ldtani tørkøpek (5. Æbra) seg tik. A pannon ledøkek a mær eml tett okokb l -r l D felø egyre mølyebben hœz dnak. M g Tiszaf red k rnyøkøn 2000 m-en, addig AbÆdszal kon 2500 m-en talæltæk meg. Az als - Øs a felsı-pannon hatæræt az elıbbi fœræsaiban 800 m-re, az ut bbiban 1300 m-re teszik (BARAB`S I. 1997). Ez az 1200 m vastag homoksor csillæmos, finom-, apr szemcsøs szintekbıl Æll, amelyeket agyag Øs møszmærga vælaszt el egymæst l. Az s-saj -HernÆd jelenløtøre utalnak a nehøzæsvænytani vizsgælatok Æltal az ledøkekben kimutatott alkot røszei (biotit-klorit-apatit-grænæt-cirkon-staurolit), valamint a røtegek tørbeli elhelyezkedøse (R NAI A. 1975). Az a tøny, hogy ez a røteg a felsı-pannonhoz hasonl an tœlnyom røszt homokos, a v znyerøsnøl mær okozott problømækat. Ugyanis ezek kevøs vizet tartalmaznak eltørı, de ugyanakkor magas oldott anyagtartalommal, ami a gazdasægos hasznos tæsukat meggætolja. M g a fel letes szemlølı a fœræsmintækb l azt a k vetkeztetøst vonhatja le, hogy a j v zad køpessøgß felsıpannon røtegekben jær (BARAB`S I. 1997). A felsı-pannon als tagozata fokozatosan vælt Æt (a mær jellemzett okokb l) az iszapos-homokos sszletbıl a k zøp- Øs durvaszemcsøs, homokos delta ledøkekre. Ezek a k rzet høv ztærol røtegei. A Tiszaf rednøl ill. Kisk rønøl Ødesvizet tærol vastag homokrøtegek AbÆdszal knæl cs kkents sv zi ledøkeknek adjæk Æt a hely ket. Az als - tagozat m-es homokrøtegeibe møly lı tiszaf redi kutak l/s v zadæsra køpesek, a kisk reiek l/s v zhozamot tudnænak biztos tani, m g az abædszal ki 2-3 m-es zsin rok szinte semmit (BARAB`S I. 1997). Ez a v z hımørsøklete szerint t bbføle felhasznælæsi lehetısøget rejt magæban. veghæzak fßtøsøre a C -os, az altalaj fßtøsøre a C -os, m g strandf rdıbe vagy iv v zkønt az ennøl alacsonyabb hımørsøkletß javasolt (BARAB`S I. 1997). A hasznos tæsnæl køt dologra kell figyelni. Ne legyenek a kœtba bekapcsolva als -pannon røtegek a v zk vesedøs miatt. MÆsrØszt a kifoly v z ne jusson k zvetlen l a talajba, mert magas Na-tartalma miatt szikesedøst idøzne elı.

20 A k zøpsı tagozatnæl a delta ledøk folytat dik, de az oszcillæci s szintben erısen agyagossæ vælik. Tiszaf reden ennek ellenøre a vastagabb homokrøtegekrıl j v zad køpessøget feltøteleznek. Kisk røn a homokzsin rokkal indul tagozat teljesen elagyagosodik, ezørt v zzær nak tekinthetı. Az abædszal ki fœræsban vastagodnak a homokrøtegek Øs a feltøtelezøsek szerint l/s hozamœ kutakat lehetne ræjuk telep teni (BARAB`S I. 1997). A pleisztocøn a mær eml tett agyagos ledøkekkel indul, Æm AbÆdszal kon az 5-8 m vastag apr szemcsøs homokrøtegek køpesek kisebb kutak v zellætæsæra. A k zøpsıpleisztocønben is eltørıen alakulnak az ledøkek tulajdonsægai. A tiszaf redi Øs a kisk rei fœræsban az elırenyomul delta miatt megjelenı homokos anyag a vizsgælati ter let telep løseinek a fı iv v zbæzisa. Tiszaf reden l/s, Kisk røn l/s, sıt Sarudon 2080 l/s volt a kœt hozama (BARAB`S I. 1997). Ugyanakkor AbÆdszal kon a røtegek agyagosabbak, rosszabb v zad k. A felsı-pleisztocøn mær mindhærom fœræsban hasonl kifejlıdøst mutat. A k zøp- Øs durvaszemcsøs homokrøtegek mær az egøsz K zøp-tisza-vidøken j v zad køpessøgßek, vagy ez feltøtelezhetı r luk. Megoldand problømæt okoz az, hogy a b kki patakok Øs a Lask -Eger hordaløkæban eløg agressz v, nagy vastartalmœ vizek tærol dnak (P CSI M. szerk. 1969, BARAB`S I. 1997), aminek kik sz b løse jelentıs t bbletk ltsøget eredmønyez. A sekølyfœræsokban feltært felsı-pleisztocøn apr -, k zøpszemß homok lett egyøbkønt a fut homok-buckæk alapanyaga. A felsz nen a Tisza medrønek folyamatos vændorlæsa miatt csak holocøn Øs felsıpleisztocøn ledøkeket talælunk (a fejlıdøst rtønetnøl mær jellemzett okokb l) (5. Æbra). A Heves-Borsodi-ÆrtØren mindent bebor tanak a Tisza holocøn ledøkei. A Tisza bal partjæn, a jelenlegi ÆrtØren foly v zi ledøkek, m g a magasabb tørsz neken felsıpleisztocøn fut homok talælhat. Ezeken van ma a foly v zi ledøkbıl Ætalakult l sz s takar. 4. A t k rnyøkønek geomorfol giai køpe LÆthat tehæt, hogy a kutatæsi ter let jelenlegi habitusæt elsısorban a foly v zi felsz nformælæsnak a foly k k z l is fıkønt a TiszÆnak, mæsodsorban a szølnek k sz nheti. Az Æltaluk kialak tott formækhoz k l n sen a foly szabælyozæsok ta egyre jelentısebb antropogøn formakincs csatlakozik. A Tisza jobb partjæn elter lı Heves-Borsodi-ÆrtØr a Tisza Ærtere, a Hevesi-s k pedig a Lask -Eger hordaløkkœpja (2. Æbra). A Hevesi-ÆrtØr km, a Borsodinak a kutatæsi ter letre esı røsze 5 km szølessøgß. HatÆrai meglehetısen elmos dottak. D-en Øs Ny-on a JÆszsÆgt l csak egy kisebb szerkezeti vonal vælasztja el. -i hatæra HevesvezekØny-Besenyıtelek-Als -Csincse-Tiszapalkonya vonalæra tehetı. A køt ÆrtØr k z tt a Csincse-torkolat-NØgyes sæv jelent elhatærolæst (P CSI M. szerk. 1969). A Hevesi-s knak csak a TiszanÆna-Poroszl t l -ra levı DK-i røsze esik a vizsgælati ter letre. A Hevesi-ÆrtØrtıl 1 m magas terepløpcsı vælasztja el. A Borsodi-Ærteret a Saj - HernÆd hordaløkkœpja hatærolja (P CSI M. szerk. 1969) (6. Æbra). A hordaløkkœpfelsz nek felø k zeledve a holocøn ÆrtØri ledøkek helyøbe egyre nagyobb ter leten pleisztocøn l szszerß ledøkek ker lnek. Azaz a felsz n vøkony, l sz s homoktakar t kapott. A kutatæsi ter letet alkot kistæjak k z l a Heves-Borsodi-ÆrtØren a legegyhangœbb a felsz n. Az Ætlagos reliefk l nbsøg 0,5 m/km 2 (a maximælis ØrtØk is csak 1-2 m/km 2 ), ill. a Hevesi-s kon 1-2 m/km 2 (a maximælis ØrtØk itt mær 5 m/km 2 is lehet) (MAROSI S.-SOMOGYI S. szerk. 1990). Ennek oka, hogy az Ærtereket a Tisza a

TAN`CS. (InformÆció) (2005/C 58 E/01)

TAN`CS. (InformÆció) (2005/C 58 E/01) 2005.3.8. C 58 E/1 I (InformÆció) TAN`CS 10/2005/EK KÖZÖS `LL`SPONT a TanÆcs Æltal 2004. december 21-Øn elfogadva a szakmai køpesítøsek elismerøsørıl szóló, ð-i 2005/ð/EK európai parlamenti Øs tanæcsi

Részletesebben

A SI FOKI 320 O M V SZETI, KULTUR`LIS, OKTAT`SI S TECHNIKAI K ZPONT TERVP`LY`ZATA

A SI FOKI 320 O M V SZETI, KULTUR`LIS, OKTAT`SI S TECHNIKAI K ZPONT TERVP`LY`ZATA M LE R`S A SI FOKI 320 O M V SZETI, KULTUR`LIS, OKTAT`SI S TECHNIKAI K ZPONT TERVP`LY`ZATA TARTALOMJEGYZÉK TERVJEGYZÉK: 01 HELYSZÍNRAJZ, KÖRNYEZETRENDEZÉS, KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT 02 FUNKCIÓSÉMA-PINCESZINT,

Részletesebben

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

Beller Tilmann. FONTOS VAGY NEKEM A szexualitæs ØrtelmØrıl

Beller Tilmann. FONTOS VAGY NEKEM A szexualitæs ØrtelmØrıl Beller Tilmann FONTOS VAGY NEKEM A szexualitæs ØrtelmØrıl Beller Tilmann FONTOS VAGY NEKEM A szexualitæs ØrtelmØrıl CsalÆdakadØmia- budavær Egyes let budavær, 2000 A mß eredeti c me: Tilmann Beller: Du

Részletesebben

Talaj - talajvédelem

Talaj - talajvédelem Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUMON

TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUMON AZ MTA ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KOMPLEX BIZOTTSÁGA A MAGYAR ÉLELMEZÉSIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET és az FVM KÖZPONTI ÉLELMISZERIPARI KUTATÓ INTÉZET által 2001. szeptember 28-án tartott 304. TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUMON

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5

Részletesebben

2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL

2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7 Akác Andrea 1 Bányai Dóra 2 Dr. Centeri Csaba 3 TÁJVÁLTOZÁS MÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA A FELSİ-TARNA-VIDÉKEN BEVEZETÉS A Tarna vidéken már az elızı évszázad elején felismerték a felelıtlen erdıirtások okozta

Részletesebben

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1. 1. T e l e p ü l é s h á l ó z a t i ö s s z e f ü g g é s e k, a t e l e p ü l é s h e l y e a t e l e p ü l é s h á l ó z a t b a n, t é r s é g

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 Borsod-Tender Kft. Tartalom I. HELYZETELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ RÉSZ... 8 1. A település helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések...

Részletesebben

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

EURÓPA ÉGHAJLATA I. Az Európa éghajlatát meghatározó tényezők a kontinens helyzete, fekvése és ennek éghajlati következményei. Kiterjedése: K-Ny-i irányban ~11 000km (Nyh. 31, Azori-szk.-Kh. 67, Ural;

Részletesebben

Sárvíz melléki ökológiai program. Sáregrestõl Tácig. Készült: Sárvíz Térségfejlesztõ Egyesület. Aba, Béke tér 1.

Sárvíz melléki ökológiai program. Sáregrestõl Tácig. Készült: Sárvíz Térségfejlesztõ Egyesület. Aba, Béke tér 1. Sárvíz melléki ökológiai program Sáregrestõl Tácig Készült: Sárvíz Térségfejlesztõ Egyesület Aba, Béke tér 1. 1 ÁLTALÁNOS BEVEZETÕ A Sárvíz Kistérség valójában tájegységi alapon, valamint már mûködõ infrastrukturális,

Részletesebben

M. Nurit Stosiek - M. Kornelia Fischer. BELS MEGNYUGV`S Kilenc løpøs Kentenich atya utæn

M. Nurit Stosiek - M. Kornelia Fischer. BELS MEGNYUGV`S Kilenc løpøs Kentenich atya utæn M. Nurit Stosiek - M. Kornelia Fischer BELS MEGNYUGV`S Kilenc løpøs Kentenich atya utæn M. Nurit Stosiek M. Kornelia Fischer BELS MEGNYUGV`S Kilenc løpøs Kentenich atya utæn CsalÆdok a CsalÆdØrt Egyes

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV Alsó-Duna közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március

Részletesebben

SZÉLERÓZIÓS VIZSGÁLATOK NYÍREGYHÁZA KÖRNYÉKÉN

SZÉLERÓZIÓS VIZSGÁLATOK NYÍREGYHÁZA KÖRNYÉKÉN Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék SZÉLERÓZIÓS VIZSGÁLATOK NYÍREGYHÁZA KÖRNYÉKÉN Készítette: Orosz István Dávid III. évfolyam Földtudományi

Részletesebben

Természeti viszonyok

Természeti viszonyok Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

Magyarország tájföldrajza

Magyarország tájföldrajza Magyarország tájföldrajza Tájtípusok és tájak A tájtípus genetikailag egymáshoz szorosan kapcsolódó, homológ ökológiai fáciesekből, ill. ezek csoportjaiból tevődik össze általánosított, fiktív fogalmi

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Mérk Nagyközség Környezetvédelmi Programja 2011.

TARTALOMJEGYZÉK. Mérk Nagyközség Környezetvédelmi Programja 2011. TARTALOMJEGYZÉK 1.0.BEVEZETŐ... 4 1.1. Előzmények... 4 1.2. A tervezés időtartama... 4 1.3. A program készítésének indokoltsága... 5 1.4. A tervezési terület lehatárolása... 6 2.0. A PROGRAM CÉLRENDSZERE...

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális

Részletesebben

Földmővek, földmunkák II.

Földmővek, földmunkák II. Földmővek, földmunkák II. Földanyagok tervezése, kiválasztása Földmővek anyagának minısítése A földmőanyagok általános osztályozása A talajok (új) szabványos osztályozása A talajok minısítése a fölmőanyagként

Részletesebben

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk

Részletesebben

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE LÁPTALAJOK Olyan talajok, melyekben a lebontási folyamatok az év nagyobb részében korlátozottak, és így nagymennyiségű

Részletesebben

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

H U LLADÉKGAZD Á L K O D Á S I TERV SZANK

H U LLADÉKGAZD Á L K O D Á S I TERV SZANK H ELYI H U LLADÉKGAZD Á L K O D Á S I TERV SZANK 2010-2016 1 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 1. A tervkészítés általános adatai... 9 1.1.Általános bevezetı... 9 1.1.1. A tervezési szint bemutatása... 9

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március TARTALOM

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az

Részletesebben

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV Iktatószám: 1035-6/2011. Tárgy: Balatonboglár, Jankovich telepi és Bólyaközi strandok fürdıvízprofil megállapítása Elıadó: Szanyi Attiláné Hivatkozási szám: Melléklet:

Részletesebben

Internet alapok IL3970

Internet alapok IL3970 Internet alapok IL3970 sszeæll totta: VÆrady Lajos /98 mærcius/ Tartalom MI AZ INTERNET, R VID T RT NETE... 3 AZ INTERNET... 3 ARPANET-T L NAPJAINKIG... 3 HOZZ`F R S AZ INTERNETHEZ... 3 KAPCSOLT VONALI

Részletesebben

A HASZNÁLT HÉVÍZ SZIKKADÁS HATÁSAI

A HASZNÁLT HÉVÍZ SZIKKADÁS HATÁSAI SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék A HASZNÁLT HÉVÍZ SZIKKADÁS HATÁSAI A TALAJ-TALAJVÍZ RENDSZERRE,

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes

Részletesebben

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ 17. évfolyam 1. szám 2010.augusztus VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa A Vííz Kerrettiirrányellv 2009..

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1128-1139. Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1128-1139. Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE BEVEZETÉS Az idıjárási szélsıségek okozta problémák rendszeresen visszatérı lehetıséget adnak a kutatóknak, hogy keressék az okokat,

Részletesebben

Az Alföld éghajlata. Makra László

Az Alföld éghajlata. Makra László Lenn az alföld tengersík vidékin Ott vagyok honn, ott az én világom Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom. Petőfi Sándor: Az Alföld (részlet) Az Alföld éghajlata Makra László Magyarország

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig

Részletesebben

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

T A R T A L O M J E G Y Z É K 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 4. VÍZRENDEZÉS...6

T A R T A L O M J E G Y Z É K 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 4. VÍZRENDEZÉS...6 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. ELŐZMÉNYEK...1 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 2.1. Napfénytartam...1 2.2. Léghőmérséklet...1 2.3. Csapadék- és hóviszonyok...1 2.4. Párolgás...2 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 3.1. Alapadatok...2

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó DÉLEGYHÁZA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA A JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK VÉGLEGESÍTÉSI DOKUMENTÁCIÓJA PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó Törzsszám: 2-03-365 Délegyháza

Részletesebben

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1.1. Víztest neve: Észak-Alföld 1.2. Víztest nemzeti kódja: pt.2.2 1.3. Kijelölt koordináló KÖVÍZIG: 10 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖTIKÖVIZIG)

Részletesebben

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009 SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA I. Helyzetelemzés Mátészalka 2009 Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A LEGALAPVETİBB ÉGHAJLAT-MEGHATÁROZÓ TÉNYEZİ: A FÖLDRAJZI FEKVÉS. A Kárpát-medence az északi félgömbi mérsékelt övezet középsı sávjában, a valódi mérsékelt

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET PÁROLGÁS A párolgás halmazállapot-változás, amelyhez az energiát a felszín által elnyelt napsugárzási

Részletesebben

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv

Részletesebben

Divatos termék-e a kondenzációs kazán?

Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Mai valóságunkat egyre inkább áthatja az internet. Nem csak a hírvilág, a politika, az általános mőveltség szerzésének része, hanem szakmai-tudományos területeken

Részletesebben

8. Hazánk éghajlatának fıbb jellemzıi

8. Hazánk éghajlatának fıbb jellemzıi 8. Hazánk éghajlatának fıbb jellemzıi Hazánk éghajlatának tanulmányozása elıtt elemeznünk kell, hogy az éghajlatalakító tényezık hogyan érvényesülnek az ország adott földrajzi viszonyai között. 8.1 Hazánk

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest : Zagyva 1.2. A víztest VOR kódja: AEQ140 1.3. A víztestet (ok) : 1.4. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírás: 19 Síkvidéki meszes közepes-finom nagy vízgyűjtő

Részletesebben

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása a legszebb koronájú törzsekben. Sok, virággal túlterhelt fának koronáját láttam mér kettéhasadva, letörve lógni a csonka törzsön. A hasznos rovarok közül a méhek jelentőségét kívánom befejezésül megemlíteni.

Részletesebben

Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 MARTFŰ

Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 MARTFŰ Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 4/2015. MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MEGALAPOZÓ

Részletesebben

Gádoros geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Gádoros geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Gádoros geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete Az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ 1. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS 1.1. Meglévõ állapot vizsgálata 1.1.1. Közúti közlekedés: Térségi kapcsolatok Szálka község Tolna déli részén,

Részletesebben

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

. Szelvényszám Szélesség TÖLTÉS BEVÁGÁS Egyes Összes A töltés A leásás Szelvény szelvény közép Szelvény szelvény Térfogat közép fené magassága felül mélysége Térfogat -ken távolság területe területe méterben

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 35. Tel.: 283-0203 Fax:283-0203/117 Postacím: 1725 Budapest, Pf. 84 www.sisy.hu A KÖZALKALMAZOTTAK

Részletesebben

Készítette a Mezıkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a

Készítette a Mezıkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a A MEZİKÖVESDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA Készítette a Mezıkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a TMB Hungary Kft. MEZİKÖVESD, 2007. JÚNIUS Tartalomjegyzék 1 VEZETİI

Részletesebben

AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN

AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN Lóki J. 1 Szabó J. 1 Konecsny K. 2 Szabó G. 1 Szabó Sz. 3 Előzmények, célkitűzés Az elmúlt években az árhullámok magassága a Felső-Tisza

Részletesebben

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Angyal Zsuzsanna 1. Bevezetés Magyarország régi nehézipari vidékeit még ma is sok helyen csúfítják erőművekből vagy ipari üzemekből származó

Részletesebben

A szõlõtõkét anyagcseréje és életfunkciói környezetéhez kapcsolják.

A szõlõtõkét anyagcseréje és életfunkciói környezetéhez kapcsolják. A szõlõtõkét anyagcseréje és életfunkciói környezetéhez kapcsolják. Az élettanilag hatékony környezeti tényezõk összessége az ökológiai környezetet alkotják. Fény, hõ, víz, oxigén, széndioxid, ásványi

Részletesebben

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA 2014 Miskolc Kiadó: Miskolci Egyetem Földrajz Geoinformatika Intézet Szerkesztette: Kóródi Tibor Sansumné Molnár Judit Siskáné Szilasi Beáta Dobos Endre ISBN

Részletesebben

h ;. rv~~~ Kósa Tímea \lá s Ferenc .---_..._..._... _._._-----_..------ NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 1:1-t, L Faragóné Széles Andrea

h ;. rv~~~ Kósa Tímea \lá s Ferenc .---_..._..._... _._._-----_..------ NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 1:1-t, L Faragóné Széles Andrea NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TELEFON: +36 42 524-500 FAX: +36 42 524-501 E-MAIL: POLGARMESTER@NYIREGYHAZA.HU Ügyiratszám : 46.846-2/2013.X. Ügyintéző

Részletesebben

ADALÉKOK A CEREDI-MEDENCE VÍZHÁLÓZATÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ. Utasi Zoltán doktorandusz, Debreceni Egyetem

ADALÉKOK A CEREDI-MEDENCE VÍZHÁLÓZATÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ. Utasi Zoltán doktorandusz, Debreceni Egyetem ADALÉKOK A CEREDI-MEDENCE VÍZHÁLÓZATÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ BEVEZETÉS Utasi Zoltán doktorandusz, Debreceni Egyetem A Ceredi-medence a magyar-szlovák határ által kettéválasztott, kevéssé kutatott peremvidék.

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

Talajvédelem. 7. modul

Talajvédelem. 7. modul 9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu Talajvédelem 7. modul készítette: Törkenczi Arnold 1 7. modul Tartalomjegyzék 7. TALAJVÉDELEM... HIBA! A KÖNYVJELZİ

Részletesebben

ELLEND község Önkormányzata Képviselıtestülete. 7/2003. (VIII.7.) rendelete A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

ELLEND község Önkormányzata Képviselıtestülete. 7/2003. (VIII.7.) rendelete A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL ELLEND község Önkormányzata Képviselıtestülete 7/2003. (VIII.7.) rendelete A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Ellend község Önkormányzatának Képviselıtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. - ában, valamint

Részletesebben

Szikes talajok javítása. Dr. Blaskó Lajos

Szikes talajok javítása. Dr. Blaskó Lajos Szikes talajok javítása Dr. Blaskó Lajos A talajjavítás fogalma Talajjavításon, azoknak az eljárásoknak az összességét értjük, amelyek a talaj termékenységét tartósan növelik valamely talajhiba kiküszöbölésével,

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

GAZDÁLKODÓK FIGYELMÉBE

GAZDÁLKODÓK FIGYELMÉBE 2009. február XV. évfolyam 2. szám GAZDÁLKODÓK FIGYELMÉBE Az SPS rendszer bevezetésére nem kerül sor a 2009. évi támogatás-kérelmezés során. A gazdálkodók a támogatásokat a 2008 évihez hasonlóan a SAPS,

Részletesebben