TER LETHASZN`LATI S K RNYEZETV DELMI

Átírás

1 A TISZA-T T RS G TER LETHASZN`LATI S K RNYEZETV DELMI PROBL M`I EMLA Alap tvæny a K rnyezeti OktatÆs TÆmogatÆsÆra 1998.

2

3 TartalomjegyzØk EL SZ A T RS G K I. R SZ RNYEZETI ADOTTS`GAI F LDTANI S V ZRAJZI VISZONYOK (KUN VA) 1. Geol giai jellemvonæsok A ter let negyedidıszak elıtti f ldtana A fedıkøpzıdmønyek, ill. a medence ledøkek kifejlıdøse A miocøn A pannon Az Alf ld negyedidıszaki t rtønete A l sz kialakulæsa A holocøn A K zøp-tisza-v lgy v zrajzi viszonyai A v z szerepe a szabælyozæsok elıtt A Tisza szabælyozæsænak r vid t rtønete V zløpcsık kialak tæsa a TiszÆn A Kisk rei V zløpcsı feladata Øs t rtønete r viden A K zøp-tisza-vidøk høv zkincse A Tisza-t v zminısøgi problømæi...8 IrodalomjegyzØk...9 MellØkletek...9 A T RS G TERM SZETI F LDRAJZA S F LDTANI FEL P T SE (DOBOS ANNA S T L`SZL ) 1. Ter letlehatærolæs A K zøp-tisza-vidøk kainoz os fejlıdøst rtønete A ter let f ldtani feløp tøse A t k rnyøkønek geomorfol giai køpe ghajlati viszonyok Hidrol giai adottsægok V zfolyæsok a ter leten `ll vizek Felsz n alatti vizek Talajviszonyok...19 IrodalomjegyzØk...22 MellØkletek...22 N V NY KOL GIAI VIZSG`LATOK (KOV`CS G`BOR) 1. `ltalænos m dszertani felvetøsek a t vegetæci jænak vizsgælatæhoz A kutatæsok elsı szakasza A kutatæsok mæsodik szakasza A kutatæsok harmadik szakasza...33

4 IrodalomjegyzØk...38 II. R SZ A TER LETHASZN`LAT S A K RNYEZETV DELEM RT KEL SE A TER LETHASZN`LAT S A K RNYEZETV DELEM KAPCSOLATA (MOLN`R EMESE) 1. A ter lethasznælati problømæk ÆltalÆnos megk zel tøse A Tisza program Øs a Tisza-t RegionÆlis TÆjrendezØsi Terv ajænlæsai A Tisza-tavi tørsøg fejlıdøsønek forgat k nyvi væltozatai A. szcenæri B. szcenæri C. szcenæri...45 IrodalomjegyzØk...47 A TISZA-T HAT`SA A K RNYEZET RE (DOBOS ANNA S T L`SZL ) 1. V zhasznos tæs, v z gyi beavatkozæsok a ter leten A v zløpcsı hatæsai a K zøp-tisza-vidøk termøszeti adottsægaira Alapfeladatok a fejlesztøs soræn...53 IrodalomjegyzØk...55 MellØkletek...55 A K RNYEZETI ALAP`LLAPOT RT KEL SE (SOML EDINA ROM`N REN`TA) 1. A problømæk tømak r nkønti ÆttekintØse Az AbÆdszal ki- b l hasznos tæsi Øs fejlesztøsi lehetısøgei A t k rnyøki telep løsek jelenlegi k rnyezeti Ællapota HelyzetfelmØrØs K zlekedøsi adottsægok V zellætæs, szennyv zkezeløs HulladØkelhelyezØs ZajterhelØs LevegıminısØg Ipar A Tisza-t v zminısøge A k rnyezeti Ællapot ØrtØkelØsØnek sszegzøse...68 IrodalomjegyzØk...69 A MEZ GAZDAS`G HELYZETE S LEHET S GEI (MOLN`R EMESE) 1. A mezıgazdasæg fejlıdøse a tørsøgben A k rnyøk mezıgazdasægi cølœ ter lethasznælata Az Øsszerßs tøs lehetısøgei A mezıgazdasæg helyzete Øs fejlesztøsi lehetısøgei Sarud pøldæjæn Sarud bemutatæsa MezıgazdÆlkodÆs Sarudon MezıgazdasÆgi fejlesztøsi program A Teampannon Kft. Æltal javasolt z narendszer...79

5 `rtøri ter letek vezete VØdett tæjak vezete A Tisza-t Øs a Tisza pufferz næja kol giai rendszerek hæl zata TanyÆs gazdælkodæs vezete A z narendszer alakulæsa Sarud esetøben Piros z na: a fokozott vødelem ter letei KØk z na: az kol giai gazdælkodæs ter letei Z ld z na: a biot phæl zat ter letei SÆrga z na: az intenz v mezıgazdasægi termeløs ter letei...85 IrodalomjegyzØk...87 Riportok...88 MellØkletek...88 A T RS G HULLAD KGAZD`LKOD`SA (VARGA EDINA) 1. A tørsøg k rnyezeti Ællapota A hulladøkgazdælkodæs problømæi A telep løsi kommunælis hulladøkok kezeløse Øs elhelyezøse Az 1993-t l kialakult hulladøkkezeløsi Øs Ærtalmatlan tæsi lehetısøgek HulladØkok kæros hatæsa elleni vødelem A K zponti K rnyezetvødelmi Alap A regionælis telep løsi hulladøklerak rendszerek fejlesztøse...96 IrodalomjegyzØk...98 A T RS G GAZDAS`GA S FEJLESZT SI LEHET S GEI (SALAMON ANDR`S) 1. A Tisza-t k rnyøkønek gazdasægf ldrajza NØpessØgf ldrajzi viszonyok A termøszetes szaporodæs Øs a vændorlæsok alakulæsa Kor sszetøtel alakulæsa A k zoktatæs Ællapota, a humæn erıforræsok fejlesztøsi lehetısøgei A jelenlegi køpzettsøgi szint ØrtØkelØse VÆllalkoz k Øs vællalkozæsok Kereskedelem, kiskereskedelmi vællalkozæsok ØrtØkelØse KisvÆllalkozÆsok pønz gyi folyamatai, lehetısøgei VÆllalkozÆsok helyzete Kisk røn Øs AbÆdszal kon Munka gy, foglalkoztatottsæg Øs munkanølk lisøg A tørsøg munkaerıpiacænak jelenlegi helyzete Az nkormænyzatok Øs a munkaerıpiaci szervezetek foglalkoztatæspolitikai feladatai A tørsøgi infrastruktœra Ællapota A jelenlegi idegenforgalom Øs a fejlesztøshez kapcsol d javaslatok A turizmusb l szærmaz elıny k Øs hætrænyok a tørsøg ØletØben A falusi turizmus sszefoglalæs IrodalomjegyzØk A T RS G RT KEL SE K RNYEZETGAZDAS`GTANI ESZK Z KKEL (PO R BENEDEK)

6 1. A Tisza-t, mint part menti koszisztøma ÆltalÆnos ØrtØkelØse K rnyezetørtøkeløsi m dszerek a rekreæci s cølœ hasznos tæs lehetısøgeinek elemzøsøhez UtazÆsi k ltsøg m dszer A rekreæci s tıke pozit v j vedelemrugalmassægænak problømak re EgyØb m dszerek a Tisza-t termøszeti k rnyezetønek ØrtØkelØsØre Hedonikus ÆrØrtØkelØs, Øs a fizetøsi hajland sæg m dszerønek alkalmazhat sæga125 IrodalomjegyzØk A TER LETHASZN`LATI S K RNYEZETI PROBL M`K JOGI SZEMPONT RT KEL SE (SZILV`CSKU ZSOLT) 1. A jogi Øs ter lethasznælati problømæk ÆltalÆnos megk zel tøse Az ÆtalakulÆsi folyamat jelenlegi ÆllÆsa Az ÆtalakulÆsi folyamat szereplıi Jogi keretek a ter lethasznos tæs esetøn Hazai alapelvek a k rnyezet vødelmøre NØhÆny ter lethasznælattal kapcsolatos alkotmænyb r sægi d ntøs A termøszeti k rnyezet vødelmøt Ørintı d ntøsek Az Øp tett k rnyezet vødelmøt Ørintı d ntøsek Szakter leti szabælyozæs a ter lethasznælat Øs ter letrendezøs esetøn A Tisza-t tørsøg ter lethasznælati problømæi szabælyozæsi oldalr l A szabælyozæs kørdøse a telep løsek beøp tett ter letein A k lter leti szabælyozæs kørdøse `ltalænos szabælyozæsi kørdøsek a tørsøgben Az ÆllampolgÆri røszvøtel lehetısøge Øs gyakorlata a ter letfelhasznælæs alak tæsæban Egy kis kitekintøs: tapasztalatok az Egyes lt `llamokb l sszegzøs IrodalomjegyzØk Riportok...152

7 I. rész A térség környezeti adottságai

8 Földtani és vízrajzi viszonyok Kun va hidrogeol gus-mørn kgeol gus hallgat Miskolci Egyetem

9 1. Geol giai jellemvonæsok 1.1. A ter let negyedidıszak elıtti f ldtana A medencealjzat (alaphegysøg) kifejlıdøse ismeretlen, csak feltevøseink vannak. A paleoz os køpzıdmønyek gneiszbıl, kristælyos palæb l, vagy csillæmpalæb l Ællnak. A mezoz os køpzıdmønyek ÆltalÆban krøta idıszakiak A fedıkøpzıdmønyek, ill. a medence ledøkek kifejlıdøse A mølyfœræsok adataib l ismeretes, hogy a legidısebb køpzıdmøny a felsıeocøn agyagmærga, melyet a debreceni Øs a nædudvari fœræsokban mutattak ki mintegy m mølysøgben. Az oligocøn køpzıdmønyek k z l jelentıs a homokos agyagmærga Øs a konglomerætum A miocøn A miocøn eleji køpzıdmønyeket szærazf ldi jellegß væltozatos sszetøtelß, nagy vastagsægœ vulkæni sszlet køpviseli. Az ezt k vetı tengeri ledøkek mindig vulkæni køpzıdmønyekre telep ltek, vagy k zvetlen l a kristælyos alaphegysøgre transzgredæltak. A TiszÆntœlon ebben az idıszakban nagyobb szærazulatok alakultak ki a Ny rsøgben, kisebbek Kunmadaras, Hajdœszoboszl Øs J zsa ter letøn, valamint a konyær-derecskei Ærok K-i oldalæn A pannon A pann niai kor bek sz ntøvel meggyorsult a medence s llyedøse, amire a keletkezett lerak dæsok nagy vastagsægæb l lehet k vetkeztetni. A vizsgælt ter leten a pann niai røteg sszlet m k z tti vastagsægœ. Az egøsz KÆrpÆt-medencØben a legjelentısebb s llyedøs a mak i Ærok mentøn zajlott le, ahol a medencealjzat 5000 m- nøl is mølyebben talælhat. Nagyobb mølysøgß ter letek a BØkØsi S llyedøk, a JÆszsÆg Øs a Tisza-v lgy. Az als pannon elejøn az addig kiemelkedett ter leteken konglomerætum keletkezett, melyekre gyakran %-os møsztartalmœ møszmærga telep lt. Ez a røtegcsoport az als -pannonban møg elk l n lı røszmedencøkben terjedt el, a tørsøg tovæbbi s llyedøsøvel szærmazæsi helyei eltßntek, Øs nagy ter leteken finomszemcsøs agyagmærga keletkezett. Az Alf ld mølyebb s llyedøkeiben a mærgæk k zø homokrøtegek telep ltek. A felsıpannon ledøkek mær sokkal vastagabbak, az als -pannonban køpzıd ttekhez køpest. Az ledøkkøpzıdøs elsı ciklusænak fı Øp tıelemei a finom-, k zøpszemß homokok Øs agyagos homokok. A T rteli Homokkı FormÆci is val sz nßleg ebbıl Æll. Ez a szint a jelentısebb høv ztærol az Alf ld n, Øs helyenkønt kivæl ak a kıolaj- Øs f ldgæztærozæsi tulajdonsægai is. A pann niai køpzıdmønyek mai felsz nøn megtalælhat ak a negyedidıszaki mozgæsok nyomai. Az ebben az idıszakban keletkezett røtegek a Duna vonalæval pærhuzamosan haladnak, 100 m-nøl nem mølyebben. A Tisza v lgyønøl mær m-rel a felsz n alatt talælhat ak, a TiszÆntœl -i røszøn (Ny rsøg, HajdœsÆg, HortobÆgy) pedig

10 ismøt kiemelkednek. A pliocøn-pleisztocøn hatær meghatærozæsa ÆltalÆban eløggø bizonytalan. MeghatÆrozÆsa ott lehetsøges, ahol a finomszemß tavi-szærazf ldi agyagos ledøket durva foly v zi homok, ill. kavics væltja fel. Ilyen ter letek az Alf ld peremvidøke, a Ny rsøg Øs a HajdœsÆg Az Alf ld negyedidıszaki t rtønete A Pann niai-beltenger felt ltıdøse utæn a KÆrpÆt-medencØben egy viszonylag egyenletes felsz nß nagy s ksæg maradt hætra. A magyar f ldtani irodalom innen szæm tja a negyedidıszakot. Az idıszak t rtønetøt a pliocønt l elsıdlegesen az eltørı køregmozgæsok Øs az ØghajlatvÆltozÆsok befolyæsoltæk. A pann niai, viszonylag egyenletes s llyedøssel szemben ebben az idıszakban jellemzıbb volt a kisebb ter letek izosztatikus mozgæsa. Ebben az idıszakban az Alf ld ter letøn hærom jelentısebb fi kmedence alakult ki. A legmølyebb a Tisza-Maros torkolatænæl, a mæsodik a mai K r s k vidøkøn, a harmadik pedig a Tisza-Zagyva k z tt. A DØl-alf ldi-s llyedøk uralkod anyaga durva homok Øs kavics, m g a mæsik kettıben csak finomszemcsøs ledøkek, kızetliszt Øs agyag halmoz dott fel. A pleisztocøn legjelentısebb felsz nalak t folyamata az Alf ld n a foly v zi felt ltøs, a hordaløkkœpok Øp løse, amelyben az Alf ldre eljut valamennyi v zfolyæs røszt vett. A legjelentısebbek k zø tartozik az s-duna Æltal kialak tott, a mai Duna- Tisza k zønek DK-i røszøn kivastagod hordaløkkœp (a Duna-Tisza-k zønek Ny-i røsze nem tartozik ide, de pl. a Tiszazug igen). A k vetkezı, a fıleg az s-tisza-szamos Æltal a Ny rsøg ter letøn løtrehozott, Øs jelentıs kiterjedøsß møg a Maros Æltal a DØl-Alf ld n Øp tett hordaløkkœp is. A K zøp-tisza-vidøk fejlıdøsøben is fontos szerepet jætszott a nagy vastagsægœ s-saj -HernÆd hordaløkkœp, a b kki patakok Øs a Lask -Eger hordaløkkœpja. A pleisztocøn utols harmadæban alakultak ki a fut homokos ter letek. MØg a felsı-pleisztocøn hideg idıszakæra jellemzı køpzıdmønyeket kell kiemeln nk. Ezek a felsz nk zeli agyagrøtegek. A hideg idıszakban a felsz ni agyagok megrepedeztek, køsıbb megteltek v zzel, majd ismøtelten megfagytak, gy repedezettek, morzsaløkosak lettek. Ennek az lett az egyik legfontosabb k vetkezmønye, hogy sok ter leten ez a repedezett agyag sokkal nagyobb mæsodlagos sziværgæsi tønyezıvel rendelkezik, mint a finom homokok A l sz kialakulæsa Az Alf ld n a domborzat kialak tæsa mellett a pleisztocøn legnagyobb jelentısøgß esemønye a l sz køpzıdøse volt. A periglaciælis ter leteken a hideg, szæraz idıszakok kedvezı hatæssal voltak a finomszemcsøs poranyag keletkezøsøre, Øs azok nagy ter leten val szøtter tøsøre. A KÆrpÆt-medencØn bel l az utols køt nagy eljegesedøs idejøn volt a legintenz vebb a l szkøpzıdøs (kb Øs Øvvel ezelıtt). Az Alf ld Ærmentes foltjain alakult csak ki tipikus l sz, m g az alacsonyabb tørsz neken a foly v zi ledøkekkel val keveredøs miatt œn. ÆrtØri l sz k alakultak ki a diagenezis soræn. T pusos l sz a HajdœhÆt, a NagykunsÆg Øs a Duna-Tisza k zønek egyes ter letein van, m g az Alf ld t bbi røszøn ÆrtØri l sz ket, homokos l sz ket talælunk A holocøn

11 A holocøn kor kb Øve kezdıd tt. Ekkor mær nem voltak jelentısek a vertikælis mozgæsok, de az Alf ld ter lete nagyon sokat væltozott. Ez leginkæbb a Dunav lgy Budapest-EszØk szakaszæn volt jelentıs, de ekkor s llyedt meg œjra a Taktak z, a RØtk z, a Bodrogk z, Øs a SzatmÆri-s ksæg is. A Tisza riæsi væltozæsokat okozott Ærterein, ahol 4-6 m vastagsægban holocøn ledøkeket rakott le. A vizsgælt ter leten az uralkod f ldtani køpzıdmøny az m vastagsægœ, erısen røtegzett negyedidıszaki foly v zi ledøksor. A k l nb zı minısøgß Øs vastagsægœ v zvezetı røtegek felett væltakoz vastagsægœ fedırøteg helyezkedik el. A Tisza bal partjæn a fedırøteg vøkonyabb, ÆltalÆban 2-5 m vastagsægœ, alatta m mølysøgig egy viszonylag egysøges v zvezetı sszlet talælhat, melynek fek je 3-6 m vastag agyag. A terephez køpest a Tisza a felsı v zvezetı sszlettel kommunikæl. A v zvezetı røtegek felsı røsze finomabb homok, alatta durvæbb homok, ill. homokos kavics talælhat nagyobb arænyban. 2. A K zøp-tisza-v lgy v zrajzi viszonyai 2.1. A v z szerepe a szabælyozæsok elıtt A K zøp-tisza-v lgy v zrajzi køpe az idık folyamæn fıleg az elmœlt mæsføl ØvszÆzad szabælyozæsai soræn nagyot væltozott. A Tisza Ærvizei Æltal az egyes * fokokon, a kisebb ereken vagy nagyobb melløkægakon, v zfolyæsokon Æt tæplælt tavak, mocsarak eltßntek, de a XVIII-XIX. szæzad folyamæn køsz lt tørkøpek alapjæn nyomaik a tæjban møg ma is k nnyen felismerhetıek. E v zfolyæsok nagyrøszt szæzadokon kereszt l gazdasægilag hasznos tott, elsısorban halæszott vizek voltak. * Foknak neveztøk a foly t kisørı hætakon (f ldrajzi terminol giæval: vzætonyokon) keletkezett kiszakadæsokat, a magas partokat megszak t ny læsokat, amelyeken Æt a foly (t ) ( Ærvize az anyamederbıl az ÆrtØrre kiløpett, majd a k rnyezı laposokat az ereken kereszt l felt ltve, apadæskor ugyanezeken a ny læsokon Æt visszaæramlott, legalæbbis røszben a foly ba. E ny læsok alakja Øs mørete væltoz lehetett. A fok azonban nemcsak f ldrajzi kateg ria, hanem gazdasægt rtøneti fogalom is. Az ember ugyanis felismerve annak termøszetes funkci jæt, igyekezett azt hasznos tani s a maga cøljainak megfelelıen alak tani. A foki gazdælkodæs az ısi ÆrtØri gazdælkodæs alapjævæ vælt. A fokon kiløpı vizek fıleg a kit røseknøl, szøles medrß v zfolyæsokkæ fajultak, majd elveszve a v zin vønyekkel benıtt mocsarak k z tt, lassan feliszapol dtak, medr k Øs Ærter let k felt ltıd tt, s idıszakos v zfolyæsokkæ, erekkø zsugorodtak. A fokok sokoldalœ gazdasægi hasznos tæsænak a feltøtele egyrøszt a feliszapol dæs, mæsrøszt az er zi s elfajulæsok megakadælyozæsa volt. A fokokon kiløpı erek v zi jærmßveket is hordoztak, sıt olykor malmokat is hajtottak. Erre utalnak a v zfolyæsok melletti malomfok, malomzug, malomhæz elnevezøsek is. A Tisza, mint v zi œt is Ørdekelte az itt Ølıket. IdıszÆm tæsunk elıtt GyulafehØrvÆr helyøn, az egykori Appulumban mær r mai haj s cøh mßk d tt. A cøh tagjai szæll tottæk a TiszÆn a hegyvidøk termøkeit: a s t, az Ørcet, a gyapjœt a r mai birodalomba. A s szæll tæsa køsıbb is meghatæroz jelentısøgß volt. Innen ered Szolnok neve is. A v zierı hasznos tæsa is k zel føl Øvezredes mœltra tekint vissza. Ennek elsı køpviselıi a v zi majd køsıbb a haj malmok voltak. A XVII-XVIII. szæzadban a Tisza v zrendszerøn mintegy 5000 malom mßk d tt A Tisza szabælyozæsænak r vid t rtønete A Tisza kedvezı adottsægai ellenøre r k veszølyforræs volt a k rnyøkøn Ølık

12 szæmæra. Az Ærmentes tøsi mßvek elsı køpviselıi a f ldværak voltak. Ezeket az Øp tmønyeket nemcsak hadi cølokra, hanem az Ællatok Ærv zi idıszaki ÆtmentØsØre, a takarmæny meg væsæra is hasznæltæk ban tv. intøzkedett az Ærmentes tøsrıl, amely mær akkor belesz lt a megyøk næll sægæba ban megalakult a Temesi BÆnsÆg, mely az Alf ld œjb li benøpes tøse mellett riæs jelentısøggel b rt a sz ksøges v zi munkæk tervezøsøben Øs elvøgzøsøben. SzØchenyi az elızı ØvszÆzadok Øs a sajæt Ærv zi tapasztalatait felismerve køsz tette el a Tisza szabælyozæsi tervøt VÆsÆrhelyi PÆllal, aminek megval s tæsæra januær k z tt megalak tottæk a Tisza-v lgyi TÆrsulatot. A Tisza vidøk mai arculatænak kialakulæsæt ettıl az idıpontt l szæm thatjuk. `rmentes tøs mellett a mœlt szæzad tvenes Øveitıl a belv zrendezøs is idıszerßvø vælt. Az aszælyos esztendık egyre inkæbb s rgetıbb kørdøskønt vetettøk fel az nt zøs sz ksøgessøgøt. Eleinte nt zıcsatornæk kialak tæsæt; a felsı szakaszokon v lgyzær gætak kiøp tøsøt terveztøk, de a ter letelcsatolæsok k vetkeztøben elıtørbe ker ltek a s kvidøki tærozæssal kapcsolatos elkøpzeløsek V zløpcsık kialak tæsa a TiszÆn A v zgazdælkodæssal szemben tæmasztott k vetelmønyszint emelkedøse, a v zigønyek rohamos n vekedøse miatt 1954-ben zembe helyeztøk az elsı hazai tiszai v zløpcsıt Tiszal knøl a Tisza 518,2 fkm-es szelvønyøben. Majd ezt k vetıen ker lt sor a Kisk rei V zløpcsı Øp tøsøre a Tisza 403,2 fkm szelvønyøben, a Heves megyei Kisk re k zsøg hatæræban k z tt. A Tisza k zøpsı Øs als szakaszæn sszesen t v zløpcsıt terveztek, ezek k z l az elızı kettın k v l a CsongrÆdi V zløpcsınek køsz ltek el a kutatæsi tervei, de az Øp tkezøs pønz hiænyæban leællt. MØg ebbe a stædiumba se jutottak el a Komor næl Øs az egykori JugoszlÆvia ter letøn T r kbecsønøl kialak tand v zløpcsık tervei A Kisk rei V zløpcsı feladata Øs t rtønete r viden A Kisk rei V zløpcsıt, mint minden mæs, ilyen hatalmas nagysægrendß beruhæzæst t bb funkci kieløg tøsøre terveztøk k z tt felduzzasztott Kisk rei v ztæroz (mai nevøn: Tisza-t ) kb. 127 km 2 ter letß, a tærozott v z mennyisøge 124 milli m 3 ; a v zerımß 28 MW teljes tmønyß. A rendszer røszei møg a jæszsægi Øs nagykunsægi fıcsatornæk rendszere ( ha nt zøse), tovæbbæ a duzzaszt mß, a haj zsilip, a tøli kik tı Øs a hullæmtøri duzzaszt. A v zløpcsı tervezett feladatai: az Ærvizek biztonsægos levezetøse az nt zı- Øs ipari v zszolgæltatæs k zel Ælland haj œt biztos tæsa Kisk re Øs Tiszal k k z tt a haj zæs biztonsægos lebonyol tæsa a haj zsilipen kereszt l f l s v z hasznos tæsa villamos energia termeløsre a rendelkezøsre Æll esøs mellett az Ølıv z tovæbbengedøse az als szakaszra d løsi, j løti cølok kieløg tøsøre A Kisk rei V zløpcsı alapløtes tmønyeinek, valamint a tæroz tørnek az zembe

13 helyezøsøre 87,50 maf.-i v zszint elıæll tæsæval ker lt sor. Ezt k vetıen a fejlesztøs elırehaladtæval, a duzzasztæs t bbsz ri m dos tæsæval alak tottæk ki a jelenlegi zemv zszinteket, melyek a k vetkezı ØrtØkekkel jellemezhetık: Idıszak DuzzasztÆs mørtøke DuzzasztÆsi szint cm 87,50 maf cm 89,00 maf cm 89,25 maf A K zøp-tisza-vidøk høv zkincse 1. tæblæzat: A duzzasztæs mørtøkønek væltozæsa A Pannon-medence legmølyebb røsze a Tisza-t k rnyøkøre esett, gy az als - pannonra ledøkfolytonossæggal telep l a felsıpannon røteg sszlet. A felsıpannon alja ezørt gyenge v zvezetı tulajdonsægokkal rendelkezik. A legjobb høv ztærol røtegek a felsıpannon als harmadæn talælhat k. A tørsøgben a høvizek alkæli-hidrogønkarbonætos jellegßek, hasonl an a Hajdœszoboszl n kitermeltekhez. Az 1994-ben kiadott høv zkœt kataszter adatai szerint a (1. Æbra) a Tisza-t k zvetlen k rnyezetøben az alæbbi telep løsek rendelkeznek høv zkœttal: Tiszaf red: B-65 sz. kœt p tøsi Øve: 1959.; a cs vezett kœt talpmølysøge: 946,8 m a kifoly v z hımørsøklete: 48,0 0 C, zemi v zhozam 420 l/p hasznos tæs m dja: f rdı, szabad tœlfolyæsœ B-99 sz. kœt p tøsi Øve: 1981.; a cs vezett kœt talpmølysøge: 1306,0 m a kifoly v z hımørsøklete: 49,0 0 C, hasznos tæs m dja: f rdı + kommunælis, szivattyœs zemm d Egyek: K-71 sz. kœt M`FI figyelı kœtja, Poroszl : B-29 sz. kœt a kœt hasznos tæsænak m dja: v zmß, a kifoly v z hımørsøklete: 33 0 C B-34 sz. kœt a kœt lezærva NØgyes: K-5 sz. kœt a kœt lezærva Kisk re: K-22 sz. kœt KHVM d lı kœtja, lezærva TiszanÆna: K-22 sz. kœt Petıfi Mgtsz; a kœt hasznos tæsænak m dja: mezıgazdasægi K-27 sz. kœt Petıfi Mgtsz, a kœt lezærva Mint læthat fejlesztøsre van lehetısøg, akær a lezært kutak zembe helyezøsøvel, akær œjak fœræsæval. LeginkÆbb Tiszaf reden hasznos tjæk a høvizet, melynek oldott s tartalma mg/l. A Tisza-t tehermentes tøsønek egyik j alternat væja lehet melegvizß strand løtes tøse pl. az AbÆdszal ki-medence k rnyøkøn.

14 2.6. A Tisza-t v zminısøgi problømæi A Tisza beløpøsekor a t ba jelentısen cs kken a v zmozgæs sebessøge, ami feliszapol dæshoz vezet. A Tisza gazdag foszfor- Øs nitrogøntartalma nagy terheløs a tæroz nak, n veli az eutrofizæl dæs mørtøkøt. SzennyezıforrÆsok: a Tisza (Saj, Szamos), Eger patak, belvizek (beemelik a t ba), kommunælis szennyvizek stb. K l n probløma, hogy a tøli zemeltetøskor leengedik a tavat Øs a visszamarad kis vizekben, lefßzıdı bl cskøkben mivel ezek k z l sok fenøkig befagy a halak nem tudnak Ættelelni.

15 IRODALOMJEGYZ K IHRIG D. /et al./ 1973.: A Kisk rei V zløpcsı. V z gyi K zlemønyek Øvi k l nszæm. 342 p. MagyarÆz MagyarorszÆg es f ldtani tørkøpsorozatæhoz: Debrecen. OFGI, Budapest, MagyarÆz MagyarorszÆg es f ldtani tørkøpsorozatæhoz: Eger. OFGI, Budapest, NEMES G. /et al./ 1975.: A K zøp-tisza-vidøk v z gyi mœltja I-III. R NAI A : Az Alf ld negyedidıszaki f ldtana. Geologica Hungarica. MELL KLETEK 1. Æbra: A tæroz k rnyøkønek tørkøpe a høv zkutak felt ntetøsøvel

16 A Térség természeti földrajza és földtani felépítése Dobos Anna geogræfus PhD hallgat EszterhÆzy KÆroly TanÆrkØpzı Fıiskola S tı LÆszl f ldrajz-geogræfus hallgat Kossuth Lajos TudomÆnyegyetem

17 1. Ter letlehatærolæs A Tisza-szabÆlyozÆs røszekønt Øp lt meg a kisk rei v zløpcsı, Øs m g tte j tt løtre a Tisza-t. A v ztæroz k rnyøkøn kialakult Ællapot megørtøsøhez sz ksøg van a kialak tæs elıtti termøszeti Ællapot Ætfog le ræsæra, hiszen az sszef ggøsek ismeretøben lehet csak problømamegold m don tovæbbløpni. Mivel a tanulmæny elkøsz tøsønek hatærideje eløg szßkre szabott volt, ezørt elsısorban a szakirodalomra Øs adattæri-, hat sægi-, nkormænyzati anyagokra tæmaszkodtunk. Ezt egøsz tett k ki terepi megfigyeløsekkel. A v zløpcsı Øs a tæroz a f l tte megøp lt tiszal ki løtes tmønyig befolyæsolja a termøszeti viszonyokat. A t mintegy 40 km-es szakaszæn, nøhæny km szølessøgß ter leten bel l, a tavat kisørı 1-1 telep løssorig beszølhet nk k zvetlen hatæster letrıl (T TH A. 1997). Ha azonban azt a ter letet k vænjuk lehatærolni ahonnan møg a termøszetben bek vetkezı væltozæsok hatæssal vannak a Tisza-t ra, akkor a tæroz v zgyßjtı ter letøt kell megnøzn nk. Ez pedig -on felnyœlik egøszen a Lask Øs az Eger-patak forræsæig, a B kk-fenns k D-i elıterøig (1. Æbra). Sıt ha figyelembe vessz k a Tisza-v lggyel t rtønelmileg is k lcs n s f ggısøgi viszonyban levı ter leteket, œgy k zøptæj-egy ttesekben kell gondolkodnunk (T TH A. 1997). BÆr e tanulmænyban a Tisza-t k zvetlen hatæster letønek termøszeti viszonyait jellemezt k, a szakembereknek a gyakorlati problømæk kezeløsøhez a v zgyßjtı teljes ter letøn bek vetkezett esemønyekre Øs a k zøptæji k lcs nkapcsolatokra is feltøtlen l tekintettel kell lenni k. A Tisza-t a K zøp-tisza-vidøk røsze, az Alf ld k zpontjæban helyezkedik el. Maga a tæroz a Hevesi-, Øs a Borsodi-ÆrtØren ter l el. A k zvetlen hatæster let Ætnyœlik møg a foly jobb partjæn a Hevesi-s kra, a bal parton a Tiszaf red-kunhegyesi-s k ter letøre (2. Æbra). sszessøgøben a K zøp-tisza-vidøk rendk v l szøles, lapos, enyhe lejtøsß felt lt tt s ksæg, amelynek homogenitæsæt az Øghajlat Øs a n vønyzet egyveretßsøge is megerıs ti. A foly v zi felt ltøs teme, a szerkezet, a domborzat, a foly k Øs a szøl munkavøgzı køpessøgønek k l nbsøgei miatt azonban a kistæjak mezo- Øs mikroformækban væltozatosak. 2. A K zøp-tisza-vidøk kainoz os fejlıdøst rtønete Az ısf ldrajzi køpet a tektonikus mozgæsok hatæroztæk meg. Ennek f ggvønyekønt alakultak a hordaløkkœpok mølyfœræsaiban kimutathat ledøkritmusok Øs a foly medrek vændorlæsai. A lepusztulæst Øs az ledøkek minısøgøt a mindenkori Øghajlat hatærozta meg. A negyedidıszak elıtti esemønyekbıl a mai køp kialak tæsæban a k l nb zı f ldt rtøneti korokban kialakult tektonikus s llyedøkek jætszottak szerepet, mivel ezek a kainozoikum soræn felœjulva magukhoz vonzottæk a v zfolyæsokat, Øs meghatæroztæk a lefolyæsi irænyokat (MIKE K. 1991) (3. Æbra). A Tisza mai jobb Øs bal partja k z tt a potenciælis szeizmicitæsban is k l nbsøgek mutatkoznak. A Hevesi-ÆrtØr szerkezeti vonalnyalæbokon fekszik, ezørt szeizmicitæsa erısebb. Ez a røsz a miocønt l a holocøn elejøig rendk v l erısen s llyedt. Azonban a s llyedøs fokozatosan Øs rendk v l egyenetlen l ment vøgbe, ami a lerak dott ledøk vastagsægæban Øs minısøgøben is megfigyelhetı væltozæsokat okozott.

18 A hegysøgkeret gyors kiemelkedøse miatt -r l D felø kivastagod, durva, foly v zi Øs tengeri, majd tavi ledøkekbıl Æll røtegsor keletkezett. A Pannon-t felt ltıdøse fokozatosan t rtønt, Øs adta Æt helyøt a pliocøn vøgøre a szærazf ldi v zfolyæsoknak. Az als -pannon ısmaradvænyok møg nyugodt, medencebelseji ØlettØrre utalnak (BARAB`S I. 1997). A rodæniai tektonikai fæzis alatt megnıtt a s llyedøsek mørtøke, Øs ezzel a foly vizek energiæja is. MØg nem a Tisza, hanem K-rıl Ny-ra haladva az s-saj -HernÆd, a b kki patakok, a Lask -Eger, valamint a Tarna voltak azok amelyek hordaløkukat a ter leten leraktæk (P CSI M. szerk. 1969, MARTONN ERD S K. 1995). Ettıl -ra a Saj -torkolati- Øs a DØl-Hevesis llyedøk volt az elsıdleges er zi bæzisa az idetart foly knak. Ez felfogta a hegysøgbıl szærmaz durva hordaløkot, gy dølebbre t bbek k z tt a K zøp-tiszavidøkre finomabb, homokos-iszapos-agyagos hordaløkanyag jutott le. A Lask -Eger k zøp- Øs finom szemß anyagæb l feløp lt hordaløkkœp a Hevesi- Øs a Borsodi-s kon egøszen TiszanÆnÆig nyomozhat (BARAB`S I. 1997). Az s-saj -HernÆd -r l D felø finomod anyagæb l az Alf ld egyik legt køletesebb hordaløkkœpja Øp lt fel (FRANY F. 1966). riæsi foly delta alakult ki, t bb helyen elzært, elmocsarasod lagœnækkal. Erre bizony tøkot adnak pl. a tiszaf redi ledøkekben talælt szenes zsin rok. A legvastagabb kavicsos sszlet Øppen a mai Tisza foly mentøn jutott el a legdølebbre, gy a kutatæsi ter leten is megtalælhat a felsz n alatt. A felsı-pannon soræn az Egyek-Tiszaigar-Tiszaszentimre Æltal k r lhatærolt ter leten t bb 100 m magas szærazulat emelkedett, amit az ide Ørkezı s-saj -HernÆd køt oldalr l megker lt, Øs gy jutott el a kavicsos hordaløk az egyik oldalon AbÆdszal kon Æt egøszen TiszagyendÆig (BARAB`S I. 1997). A pleisztocøn viszonylag nyugodtabb idıszakkal kezdıd tt, amit a messzebbrıl Ørkezett agyagos ledøkek tanœs tanak. A hegysøgkeret gyors emelkedøse miatt (pasadønai tektonikai fæzis) œjra elırenyomultak a foly k. Az ledøkek a K zøp-tiszavidøken is durvæbbak lesznek, mivel az s-saj -HernÆd hordaløkkœpja oldalirænyban kiterjed, Øs elørte Poroszl -Sarud-Karcag vonalæt. A hordaløk lerak dæsæban ekkor jelentıs væltozæs k vetkezett be. A Tiszaf redtıl Tiszaderzsig egyenletesen s llyedı tørsz nen felœjult egy røgi t røsrendszer, gy AbÆdszal knæl az als -pleisztocøn ledøkek mær k zel 70 m-rel mølyebben talælhat k (BARAB`S I. 1997). A kisebb s llyedøkekhez igazodva a patakok gyakran væltoztattæk futæsirænyukat, sıt a w rm glaciælisban bevægtak hordaløkkœpjukba Øs fi k-hordaløkkœpok Øp tøsøt kezdtøk meg (MARTONN ERD S K. 1995). A w rm felsı-pleniglaciælisa alatt mindkøt a v zfolyæsokat befolyæsol tønyezı megvæltozott. EgyrØszt a TiszanÆna-Tiszas ly vonalæban kialakult vælyœ magæhoz vonzotta a vizeket, mæsrøszt az Øghajlat szærazabbra Øs hidegebbre fordult. Ennek hatæsæra a szærazra ker lt hordaløkkœpokon eolikus felsz nformæl dæs ment vøgbe. A kialakult szølbaræzda-garmada-maradøkgerinc formaegy ttes ma is megtalælhat a Tisza bal partjæn a K zøp-tisza-vidøk nagykunsægi ter letøn. A Øvvel ezelıtt bek vetkezett kl mavæltozæs hatæsæra, a periglaciælis Øghajlat alatt, a foly k ÆradÆsakor felsz nre ker lt igen finomszemß agyag, iszap egy røsze l szszerß szerkezetet vett fel, azaz ÆrtØri l sz k keletkeztek. A fut homok-buckæk pedig l sz s homok-, ill. homokos l sztakar t kaptak (BORSY Z. 1993). A holocøn idıszakæban a legfontosabb esemøny a ter leten Tisza megjelenøse, amely a szubboreælis fæzis legelejøre, mintegy 5000 Øvvel ezelıttre tehetı. Ekkor vette fel a Tokaj-Szolnok irænyt, Øs megkezdte a K zøp-tisza-vidøken is alluviælis s kjænak kidolgozæsæt (MIKE K. 1991, MARTONN ERD S K. 1995). Ahol a foly az erısebben s llyedı tørsz nek k z tti k sz b k n ÆtvÆgta magæt, letarolta a felsz nt. Az ilyen szakaszokon pl. Tiszaf rednøl, vagy PusztataskonynÆl a meder alatt k zvetlen l a

19 pleisztocøn ledøkek k vetkeznek (R NAI A. 1975). Az egykor sszef ggı homokter leteket a foly røszekre szabdalta, sıt a NagykunsÆgot teljesen elvægta a hordaløkkœp hegylæbi ter letøtıl. Ezzel a Tisza a mai jobb oldali v zfolyæsokat amelyek eddig eljutottak a NagykunsÆg Øs a HortobÆgy ter letøre kapturælta. Az elhagyott holtmedrek feldarabolva ma is megtalælhat k a Tisza bal partjæn (P CSI M. szerk. 1969). A felsz nmozgæsok tovæbb tartottak a holocøn folyamæn is. Poroszl k rnyøkønek megs llyedøse osztotta meg pl. a TiszÆt (Kis-Tisza kialakulæsa) Øs vonzotta magæhoz a Lask Øs az Eger patakot (P CSI M. szerk. 1969). Napjainkban a szintvæltozæsok t bb elsısorban K-Ny-i irænyœ pæsztæban eltørı mørtøket Ørnek el. A felsz nmozgæsok mozaikossægæt talæn ØrthetıbbØ teszi, hogy a mølyben a M rægyi Migmatit Komplexum Øs a Mecseki TriÆsz aljzat k z tt Øppen a kutatæsi ter letet metszi kettø DNy- K irænyban egy III. rendß vetırendszer (F L P J. 1989). 3. A ter let f ldtani feløp tøse Az ledøkeken elvøgzett anyagvizsgælatok eredmønyei t bb szempontb l is fontosak. EgyrØszt k nnyebben megørthetj k a felsz n mai formakincsønek kialakulæsæt. MÆsrØszt a gyakorlati tervezøsnøl is jelentıs a szerepe, eløg ha pl. a fejlesztendı turizmus n vekvı v zigønyøre, vagy a ter leten oly nagy problømæt okoz belvizesedøsre gondolunk. Emellett meghatæroz szerepe van az Øp tkezøseknøl, vagy a mezıgazdasægban. Mindezt a ter leten kereszt l felvett szelvønyek (4. Æbra) Øs a tematikus f ldtani tørkøpek (5. Æbra) seg tik. A pannon ledøkek a mær eml tett okokb l -r l D felø egyre mølyebben hœz dnak. M g Tiszaf red k rnyøkøn 2000 m-en, addig AbÆdszal kon 2500 m-en talæltæk meg. Az als - Øs a felsı-pannon hatæræt az elıbbi fœræsaiban 800 m-re, az ut bbiban 1300 m-re teszik (BARAB`S I. 1997). Ez az 1200 m vastag homoksor csillæmos, finom-, apr szemcsøs szintekbıl Æll, amelyeket agyag Øs møszmærga vælaszt el egymæst l. Az s-saj -HernÆd jelenløtøre utalnak a nehøzæsvænytani vizsgælatok Æltal az ledøkekben kimutatott alkot røszei (biotit-klorit-apatit-grænæt-cirkon-staurolit), valamint a røtegek tørbeli elhelyezkedøse (R NAI A. 1975). Az a tøny, hogy ez a røteg a felsı-pannonhoz hasonl an tœlnyom røszt homokos, a v znyerøsnøl mær okozott problømækat. Ugyanis ezek kevøs vizet tartalmaznak eltørı, de ugyanakkor magas oldott anyagtartalommal, ami a gazdasægos hasznos tæsukat meggætolja. M g a fel letes szemlølı a fœræsmintækb l azt a k vetkeztetøst vonhatja le, hogy a j v zad køpessøgß felsıpannon røtegekben jær (BARAB`S I. 1997). A felsı-pannon als tagozata fokozatosan vælt Æt (a mær jellemzett okokb l) az iszapos-homokos sszletbıl a k zøp- Øs durvaszemcsøs, homokos delta ledøkekre. Ezek a k rzet høv ztærol røtegei. A Tiszaf rednøl ill. Kisk rønøl Ødesvizet tærol vastag homokrøtegek AbÆdszal knæl cs kkents sv zi ledøkeknek adjæk Æt a hely ket. Az als - tagozat m-es homokrøtegeibe møly lı tiszaf redi kutak l/s v zadæsra køpesek, a kisk reiek l/s v zhozamot tudnænak biztos tani, m g az abædszal ki 2-3 m-es zsin rok szinte semmit (BARAB`S I. 1997). Ez a v z hımørsøklete szerint t bbføle felhasznælæsi lehetısøget rejt magæban. veghæzak fßtøsøre a C -os, az altalaj fßtøsøre a C -os, m g strandf rdıbe vagy iv v zkønt az ennøl alacsonyabb hımørsøkletß javasolt (BARAB`S I. 1997). A hasznos tæsnæl køt dologra kell figyelni. Ne legyenek a kœtba bekapcsolva als -pannon røtegek a v zk vesedøs miatt. MÆsrØszt a kifoly v z ne jusson k zvetlen l a talajba, mert magas Na-tartalma miatt szikesedøst idøzne elı.

20 A k zøpsı tagozatnæl a delta ledøk folytat dik, de az oszcillæci s szintben erısen agyagossæ vælik. Tiszaf reden ennek ellenøre a vastagabb homokrøtegekrıl j v zad køpessøget feltøteleznek. Kisk røn a homokzsin rokkal indul tagozat teljesen elagyagosodik, ezørt v zzær nak tekinthetı. Az abædszal ki fœræsban vastagodnak a homokrøtegek Øs a feltøtelezøsek szerint l/s hozamœ kutakat lehetne ræjuk telep teni (BARAB`S I. 1997). A pleisztocøn a mær eml tett agyagos ledøkekkel indul, Æm AbÆdszal kon az 5-8 m vastag apr szemcsøs homokrøtegek køpesek kisebb kutak v zellætæsæra. A k zøpsıpleisztocønben is eltørıen alakulnak az ledøkek tulajdonsægai. A tiszaf redi Øs a kisk rei fœræsban az elırenyomul delta miatt megjelenı homokos anyag a vizsgælati ter let telep løseinek a fı iv v zbæzisa. Tiszaf reden l/s, Kisk røn l/s, sıt Sarudon 2080 l/s volt a kœt hozama (BARAB`S I. 1997). Ugyanakkor AbÆdszal kon a røtegek agyagosabbak, rosszabb v zad k. A felsı-pleisztocøn mær mindhærom fœræsban hasonl kifejlıdøst mutat. A k zøp- Øs durvaszemcsøs homokrøtegek mær az egøsz K zøp-tisza-vidøken j v zad køpessøgßek, vagy ez feltøtelezhetı r luk. Megoldand problømæt okoz az, hogy a b kki patakok Øs a Lask -Eger hordaløkæban eløg agressz v, nagy vastartalmœ vizek tærol dnak (P CSI M. szerk. 1969, BARAB`S I. 1997), aminek kik sz b løse jelentıs t bbletk ltsøget eredmønyez. A sekølyfœræsokban feltært felsı-pleisztocøn apr -, k zøpszemß homok lett egyøbkønt a fut homok-buckæk alapanyaga. A felsz nen a Tisza medrønek folyamatos vændorlæsa miatt csak holocøn Øs felsıpleisztocøn ledøkeket talælunk (a fejlıdøst rtønetnøl mær jellemzett okokb l) (5. Æbra). A Heves-Borsodi-ÆrtØren mindent bebor tanak a Tisza holocøn ledøkei. A Tisza bal partjæn, a jelenlegi ÆrtØren foly v zi ledøkek, m g a magasabb tørsz neken felsıpleisztocøn fut homok talælhat. Ezeken van ma a foly v zi ledøkbıl Ætalakult l sz s takar. 4. A t k rnyøkønek geomorfol giai køpe LÆthat tehæt, hogy a kutatæsi ter let jelenlegi habitusæt elsısorban a foly v zi felsz nformælæsnak a foly k k z l is fıkønt a TiszÆnak, mæsodsorban a szølnek k sz nheti. Az Æltaluk kialak tott formækhoz k l n sen a foly szabælyozæsok ta egyre jelentısebb antropogøn formakincs csatlakozik. A Tisza jobb partjæn elter lı Heves-Borsodi-ÆrtØr a Tisza Ærtere, a Hevesi-s k pedig a Lask -Eger hordaløkkœpja (2. Æbra). A Hevesi-ÆrtØr km, a Borsodinak a kutatæsi ter letre esı røsze 5 km szølessøgß. HatÆrai meglehetısen elmos dottak. D-en Øs Ny-on a JÆszsÆgt l csak egy kisebb szerkezeti vonal vælasztja el. -i hatæra HevesvezekØny-Besenyıtelek-Als -Csincse-Tiszapalkonya vonalæra tehetı. A køt ÆrtØr k z tt a Csincse-torkolat-NØgyes sæv jelent elhatærolæst (P CSI M. szerk. 1969). A Hevesi-s knak csak a TiszanÆna-Poroszl t l -ra levı DK-i røsze esik a vizsgælati ter letre. A Hevesi-ÆrtØrtıl 1 m magas terepløpcsı vælasztja el. A Borsodi-Ærteret a Saj - HernÆd hordaløkkœpja hatærolja (P CSI M. szerk. 1969) (6. Æbra). A hordaløkkœpfelsz nek felø k zeledve a holocøn ÆrtØri ledøkek helyøbe egyre nagyobb ter leten pleisztocøn l szszerß ledøkek ker lnek. Azaz a felsz n vøkony, l sz s homoktakar t kapott. A kutatæsi ter letet alkot kistæjak k z l a Heves-Borsodi-ÆrtØren a legegyhangœbb a felsz n. Az Ætlagos reliefk l nbsøg 0,5 m/km 2 (a maximælis ØrtØk is csak 1-2 m/km 2 ), ill. a Hevesi-s kon 1-2 m/km 2 (a maximælis ØrtØk itt mær 5 m/km 2 is lehet) (MAROSI S.-SOMOGYI S. szerk. 1990). Ennek oka, hogy az Ærtereket a Tisza a