Internet alapok IL3970

Átírás

1 Internet alapok IL3970 sszeæll totta: VÆrady Lajos /98 mærcius/ Tartalom MI AZ INTERNET, R VID T RT NETE... 3 AZ INTERNET... 3 ARPANET-T L NAPJAINKIG... 3 HOZZ`F R S AZ INTERNETHEZ... 3 KAPCSOLT VONALI HOZZ`F R S... 4 K ZVETLEN VONALI HOZZ`F R S... 4 MILYEN SZOLG`LTAT`SOK VEHET K IG NYBE AZ INTERNETEN?... 5 WORLD WIDE WEB (WWW)... 6 A WWW KIALAKUL`SA... 6 AZ URL (UNIVERSAL RESOURCE LOCATOR)... 6 P LD`K WWW LINKEKRE... 6 TOV`BBI INFORM`CI K... 7 WEB B NG SZ PROGRAMOK... 7 LYNX... 7 NETSCAPE ( 8 INTERNET EXPLORER ( 8 TELNET... 8 KAPCSOLAT FEL P T SE... 8 KAPCSOLAT LEBONT`SA... 8 K PERNY TARTALOM F`JLBA MENT SE... 8 FONTOSABB UNIX ( S VMS ( OPER`CI S RENDSZER PARANCSOK... 9 P LD`K... 9 WEB B NG SZ K S A TELNET FTP KAPCSOLAT FEL P T SE A KARAKTERES FTP PROGRAM LEGFONTOSABB PARANCSAI GYAKORIBB F`JLT PUSOK BATCHFTP P LD`K ANONYMOUS FTP HELYEKRE WEB B NG SZ K S AZ FTP TOV`BBI INFORM`CI K AZ FTP-VEL KAPCSOLATBAN GOPHER A GOPHER HASZN`LATA P LD`K WEB B NG SZ K S A GOPHER TOV`BBI INFORM`CI K

2 ELEKTRONIKUS LEVELEZ S EL NYEI, H`TR`NYAI A R SZTVEV G PEK EGY SZERKEZETE C MGY JTEM NY (ADDRESS BOOK) LEV L K LD SE EGYSZERRE T BB C MZETTNEK LEVELEK T`ROL`SA GY JT KBEN TITKOS T`S ( 16 LEVELEZ S UNIX ALATT ( 16 LEVELEZ S VMS ALATT ( 16 LEVELEZ S WINDOWS ALATT ( 16 F`JL K LD SE LEV LHEZ CSATOLVA ( 16 WEB B NG SZ K S A LEVELEZ S TOV`BBI INFORM`CI K NEWS USENET INTERNET LEVELEZ SI LIST`K ( 18 BITNET LEVELEZ LIST`K ( 19 LEVELEZ SI LIST`K A KLTE-N P LD`K FELADAT TOV`BBI INFORM`CI K KERES S AZ INTERNETEN ARCHIE KERES S A WAIS PROGRAMMAL KERES S A WEBEN HTML DOKUMENTUMOK K SZ T SE BEVEZET S HOGYAN K SZ THET NK HTML DOKUMENTUMOT? BESZ LGET S A H`L ZATON WINDOWS FOR WORKGROUPS, WINDOWS NT UNIX ALATT VMS ALATT IRC (INTERNET RELAY CHAT) NETSCAPE S A CSEVEG S Tematika ElıfeltØtel: IL1203 ProgramozÆs 1. ( Tematika: HÆl zati alapfogalmak r viden. Az internet t rtønete, alapfogalmak. CsatlakozÆs tævoli gøphez (telnet), fæjlok mæsolæsa tævoli gøprıl vagy gøpre (ftp). FTP szerverek hasznælata (anonymous user). Archie szerverek. Elektronikus levelezøs. LevelezØsi listæk. Titkos tæs. Alapvetı k dolæsok. News, Wais, Gopher. WWW fogalma, WWW b ngøszık hasznælata. Tematikus keresırendszerek. HTML oldalak køsz tøsønek alapjai. InformÆci - szolgæltat rendszerek az Interneten. 2

3 Mire hasznælhat az Internet kommunikæci ra (levøl, fax, hang, køp) informæci khoz val hozzæførøsre (k l nb zı adatbæzisok, k nyvek, dokumentumok, tananyagok, hang- Øs vide anyagok, programok, h rek, termøkle ræsok, idıjæræs-jelentøs stb.) væsærlæsra tævmunkæra k l nb zı Ølı, "val s idıben" zajl jætøkok jætszæsæra, akær t bb tucat emberrel is egyszerre. Mi az Internet, r vid t rtønete Az Internet A vilægmøretß Internet val jæban sok kisebb helyi hæl zat bonyolult rendszere. ARPANET-tıl napjainkig A U.S. Defense Department s Advanced Research Projects Agency (ARPA) cølja nem a mai, nemzetk zi szæm t gøphasznæl k z ssøg løtrehozæsa volt, hanem egy olyan adathæl zat kiøp tøse, ami tœløli az atomtæmadæst is. Ezt œgy gondoltæk megval s that nak, ha a szæm t gøpek hæl zata nem egy k zponti szæm t gøp k rø szervezıdik (melynek megsemmis tøse az egøsz hæl zat megbønulæsæhoz vezet), hanem næll Øs egyenrangœ szæm t gøpek sszekapcsolæsæb l Æll. A hæl zat technol giæja a csomagkapcsolæs. A hetvenes Øvekben az ARPA seg tett a k l nb zı szabælyok, vagyis protokollok kifejlesztøsøben, melyek a k l nb zı t pusœ szæm t gøpes hæl zatok k z tt is megoldjæk az adatok ÆtvitelØt. Ezek az Internet protokollok (TCP/IP Transmission Control Protocol/Internet Protocol) lehetıvø tettøk a ma ismert vilægmøretß hæl zat løtrehozæsæt, ami mær mindenføle szæm t gøpet sszek t az orszæghatærokon kereszt l. Az Internet 1983-ban kezdte mßk døsøt, amikor az ARPANET køt elk l n lt hæl zatra bomlott: MILNET, ARPANET. KØsıbb az Internet egyre t bb hæl zatot kapcsolt ssze, amelyek k ze tartoznak a BITNET, NSFNET stb. A kilencvenes Øvekben az Internet tovæbbra is exponenciælis temben n vekszik. TovÆbbi informæci k pl. a Web-oldalon talælhat k. HozzÆfØrØs az Internethez Az Internethez kapcsol dæs m djai: kapcsolt vonalon (hagyomænyos telefonvonal) k zvetlen vonalon. 3

4 Kapcsolt vonali hozzæførøs A vonal lehet egy mær løtezı tævbeszølı vonal. A modem egyfajta k zvet tı a szæm t gøpek Øs a telefonrendszer k z tt, amelyre azørt van sz ksøg, mert a szæm t gøpek digitælisan kommunikælnak, m g a tævbeszølı hæl zat anal g jelek ÆtvitelØn alapszik. A k l nb zı Ætviteli sebessøgß modemek vannak (14,4; 28,8; 33.6 kbit/s). Az Internet szolgæltat 1 biztos tja az Internet elørøsøt, Øs Internet szolgæltatæsokat ad. Alapvetıen køt t pusa van ezeknek a szolgæltatæsoknak. Az egyiket gy h vjæk: "dial-up account". Kell egy k z nsøges kommunikæci s program (olyan fajta, amit ÆltalÆban a modemekkel egy tt szoktak adni) Øs ezzel lehet felh vni a kiszolgæl gøpet. A mæsik lehetısøg az œn. SLIP vagy PPP kapcsol dæst nyœjt rendszerek hasznælata (a SLIP Øs a PPP køt kommunikæci s szabvæny az Internethez val csatlakozæshoz). Az ilyen kiszolgæl gøpek egyfajta "ÆtjÆr " (gateway) szolgæltatæst biztos tanak a szæm t gøp Øs az Internet k z tt. CsatlakozÆs Internet szolgæltat hoz Windows rendszereknøl: K zvetlen vonali hozzæførøs FajtÆi: NyilvÆnos X.25 vonalon szinkron børelt vonal aszinkron børelt vonal ISDN Jellemzıi: nagyobb Ætviteli sebessøget 64kbps+ drægæbbak 1 Hazai Internet-szolgÆltat k Øs szolgæltatæsok jegyzøkøt læsd a 4

5 Milyen szolgæltatæsok vehetık igønybe az Interneten? WWW (World Wide Web): a vilæg egyik legnøpszerßbb interakt v informæci s rendszere. Kliens-szerver alapœ rendszer, amely hypertext kapcsolatokat hasznæl a hæl zat k l nb zı gøpein løvı informæci forræsok elørøsøhez. A World-Wide Weben t rtønı barangolæshoz Web b ngøszı program sz ksøges. Telnet: bejelentkezøsre tævoli szæm t gøpre szolgæl kliens/szerver alapœ program Øs protokoll. FTP (FÆjltransfer protocol): ÆllomÆnyok szæm t gøpek k z tti ÆtvitelØre szolgæl kliens/szerver alapœ program Øs protokoll. Gopher: egy olyan program, amivel nagyon k nnyß elsısorban sz veges ÆllomÆnyokhoz Øs adatbæzishoz hozzæførni; egyszerßen csak egy men bıl kell vælasztani. (elektronikus levelezøs): a szolgæltat levelezøsi c met, postalædæt Øs (ha sz ksøges) levelezı programot ad, gy lehetıvø vælik szæm t gøppel meg rt sz vegfæjlok mint levelek tovæbb tæsa mæs levelezøsi c mekre. Usenet news: alapvetı Øp tık ve a "h rcsoport" ("newsgroup"), ami az sszetartoz tømæjœ levelek gyßjtıhelye. Ha elıfizet nk egy h rcsoportra, akkor annak levelei nem t ltıdnek le a leveleslædænkba. Internet, Bitnet levelezøsi listæk (mailing lists): azonos tøma irænt Ørdeklıdı emberek tartoznak egy levelezøsi listæba, egymæssal levølben kommunikælnak a tømær l, minden listatag megkapja valamely mæs listatag levelezøsi listæra c mzett leveløt. Keresırendszerek: Archie: Egy program, amelynek seg tsøgøvel ÆllomÆnyokat kereshet nk az Interneten. WAIS (Wide-area Information Server): egy olyan szoftver, amivel egyszerre adatbæzisok, katal gusok tucatjaiban lehet keresni, mik zben ugyanazt a kezelıfel letet lætjuk. Web keresık: HTML fel letß keresık, amelyek Web b ngøszıbıl hasznælhat k. BeszØlgetØs: egy CB rædi hoz hasonl rendszer, amivel "Ølıben beszølgethet nk" a billentyßzet seg tsøgøvel a vilæg minden røszøn levı emberekkel. 5

6 World Wide Web (WWW) A WWW kialakulæsa A World-Wide Web informæci tærol, visszakeresı szolgæltatæs, amelyet a svæjci CERN-ben fejlesztettek ki. A rendszer kliens-szerver feløp tøsß, ami azt jelenti, hogy egy sajæt (kliens) programmal kell rendelkezn nk (Web b ngøszı program, pl. Netscape, Internet Explorer), amelyet elind tva hozzækapcsol dunk a hæl zaton talælhat valamelyik szerverhez (tulajdonkøppen egy olyan gøphez, amelyen fut egy Web-szerver program). A szerver az informæci t hypertext formæban tærolja, Ezek a dokumentumok egy speciælis formætumot hasznælnak Øs a kiterjesztøs k a legt bb esetben HTML vagy HTM. A r vid tøs a Hyper Text Markup Language szavakb l szærmazik Øs arra utal, hogy itt nem egyszerß sz veges dokumentumokr l van sz, hanem ezek az oldalak tartalmazhatnak køpeket, ÆbrÆkat, hangokat vagy akær vide fæjlokat is. A legfontosabb røsze azonban egy HTML dokumentumnak a mæs dokumentumokhoz val kapcsolatot le r hivatkozæsok vagy linkek. Ez ut bbi azt jelenti, hogy ha az Øppen olvasott oldalon bel l talælunk egy olyan hivatkozæst, mint amilyeneket a lexikonban hasznælnak, nem kell megkeresni a hivatkozæs eredetøt, eløg rækattintani a linkre, mæris a kapcsolt dokumentumot fogjuk lætni a køpernyın. Kezdetben a WWW csak sz veges dokumentumok ÆtvitelØt tette lehetıvø, 1993-ban az amerikai National Center of Supercomputer Applications (NCSA) tovæbbfejlesztette Øs køpek, grafikæk ÆtvitelØre, hang megsz laltatæsæra, Æll køp megjelen tøsøre illetve mozg køp bejætszæsæra is alkalmassæ tette a rendszert, Øs elkøsz tette a grafikus kliens programokat. gy mær hypermødia rendszerrıl beszølhet nk. Az URL (Universal Resource Locator) A Web-en talælhat dokumentumokat csak œgy tudjuk elørni, ha ismerj k azok c møt. A HTML dokumentumokat a Universal Resource Locator (URL) seg tsøgøvel tudjuk megc mezni. Ez a rendszer lehetıvø tesz, hogy az Interneten talælhat bærmely objektumot megc mezz nk, tekintet nølk l arra, hogy egy hatalmas szæm t k zpontr l vagy valahol egy kis fæjlr l van sz. Az URL elsı røsze mondja meg, hogy az adott dokumentumot tartalmaz gøpet, milyen adatætviteli protokollal k vænjukelørni. A leggyakrabban itt a r vid tøs szerepel, ami a HyperText Transfer Protocol r vid tøse Øs Web szerverre utal. Ha a Web fel leten kereszt l mæs protokollokat szeretnønk hasznælni, akkor ftp://, gopher://, telnet:// vagy mailto:// szavakkal kell a URL-nek kezdıdni. [<protokoll>:/]<gøpnøv>[<elørøsi_œtvonal>][<fæjlnév.[kit]>]]] Ha a protokollt elhagyjuk, akkor az alapørtelmezett protokoll a http. <protokoll>:// PØldÆk: #03 PØldÆk WWW linkekre OktatÆs Øs hæl zat: Magyar Elektronikus K nyvtær: Keress nk HTML anyagokat a k nyvtærban. 6

7 TovÆbbi informæci k Web b ngøszı programok A Web b ngøszı programok csupæn annyit csinælnak, hogy a megadott URL-en talælhat hypertext dokumentumot megkeresik, let ltik a gøp nkre Øs a megfelelı formæban megjelen tik azt. A megfelelı forma azt jelenti, hogy œgy nøzzen ki a let lt tt Web oldal a køpernyınk n, mint ahogyan a tervezıje elkøpzelte azt. EzØrt a hypertext dokumentum csupæn egyszerß sz veges ÆllomÆny, minden formæzæs nølk l. A dokumentum formæzæsi informæci it kulcsszavak seg tsøgøvel adjæk meg, amelyek elolvasæsa utæn, minden rendszeren az ott hasznælatos b ngøszı program fog gondoskodni az eredeti lætvæny elıæll tæsær l. Ez a c mkøkkel, kulcsszavakkal t rtønı dokumentum le ræs vonatkozik a Web oldalon talælhat tovæbbi hivatkozæsok megadæsæra Øs minden egyøb objektumra is. Ez azt jelenti, hogy pøldæul køp sem szerepel eredetileg a hypertext fæjlban, csupæn egy hivatkozæs, hogy milyen URL c men talælhat. A b ngøszı program a html fæjl feldolgozæsa soræn, amikor a køpet le r sorhoz jut, megkeresi azt, let lti Øs a køpernyın, a megfelelı helyen megjelen ti. K nnyen elıfordulhat, hogy egy Web oldal megjelen tøsekor a b ngøszı program a vilæg tævoli sarkaib l szedi ssze az oldalon szereplı objektumokat. SzÆmos Web b ngøszı program sz letett az idık soræn (Lynx, Mosaic, Netscape (ftp://ftp.flc.klte.hu/netscape/), MS Internet Explorer (ftp://ftp.flc.klte.hu/ie4/) stb.). Lynx A Lynx szoftver, Michael Grobe, Lou Montulli Øs Charles Rezac (University of Kansas) alkotæsa. A program a WWW informæci s rendszerønek elørøsøhez nyœjt karakteres terminælokr l is hasznælhat fel letet. HasznÆlat Ha a szolgæltat nk rendelkezøs nkre bocsætott lynx programot, akkor parancssorb l rjuk be, hogy lynx Ha nincs ilyen szoftver, akkor rjuk be, hogy telnet tigris.klte.hu vagy telnet sunsite.unc.edu username:lynx A lynx szoftver let lthetı anonymous ftp-vel az ftp2.cc.ukans.edu gøprıl a pub/lynx k nyvtærb l Az egyik igen kellemes tulajdonsæga a lynx programnak, hogy nem WWW-alapœ informæci forræsok is elørhetık vele, mint pøldæul ftp, telnet vagy gopher rendszerek. Ez azt jelenti, hogy a lynx egy "mindent egy helyen" t pusœ eszk zkønt hasznælhat az internetes szolgæltatæsokhoz. A " elıtagot kellett be rni a Web rendszerek URL c møbe. Hasonl elıtøtek vannak a t bbi szolgæltatæs t pushoz is, pøldæul: "gopher://", "ftp://" Øs "telnet://". 7

8 Lynx parancsok le ræsa A Lynx parancsok le ræsæt læsd a helyen. Netscape ( Internet Explorer ( TELNET A TELNET program seg tsøgøvel egy tævoli gøp erıforræsaihoz tudunk hozzæførni (pl. k l nb zı programokat futtatni) œgy, mintha annak a terminælja elıtt lnønk). A TELNET program kliens/szerver alapœ (azaz a lokælis gøpen fut kliens program k zvet t a tævoli gøpen fut telnet szerver program Øs a felhasznæl terminælja k z tt). A sz nfalak m g tti tærgyalæsok soræn a køt szæm t gøp megegyezik azokban a paramøterekben, melyek a kapcsolat kiøp tøsøhez sz ksøgesek. Az egyik legelsı dolog, amiben megællapodnak a terminæl t pusa. A kliens Øs szerver telnet program azonos alkalmazæsi protokollt hasznæl, gy k l nb zı operæci s rendszerek alatt is futhatnak. Kapcsolat feløp tøse Parancssorb l rjuk be a k vetkezıt: telnet <tævoli gøp neve> vagy telnet <Enter> majd a promptnæl open < tævoli gøp neve > Az ut bbi esetben a telnet program promtja jelenik meg, ahol kiadhatjuk a help utas tæst a hasznælhat parancsok listæzæsæhoz. A Windows-os (W95, NT) gøpeknøl elıfordul, hogy egy men vezørelt alkalmazæs indul el, ahol a megfelelı men pont kivælasztæsæval jelentkezhet nk be valamelyik mæsik gøpre. BejelentkezØs A tævoli gøphez t rtønı sikeres kapcsol dæshoz a telnet program elind tæsa utæn rendszerint egy felhasznæl i nevet Øs egy jelsz t kell begøpeln nk. Username:<felhasznÆl i nøv> Password:<jelsz > Kapcsolat lebontæsa Logoff, logout vagy Quit, Exit, Close stb. parancsok valamelyikøvel. KØpernyıtartalom fæjlba mentøse A legt bb kommunikæci s programnak van egy olyan szolgæltatæsa, mely elmenti a køpernyı tartalmæt egy fæjlba. 8

9 A k vetkezı løpøseket kell tenni akkor, ha a kommunikæci s szoftver nkkel el akarjuk menteni a bej vı informæci t: 1. A szokæsos m don Øp ts k fel a kapcsolatot a tævoli gøppel. 2. Hajtsuk vøgre a keresøst, hozzuk løtre a keresett bibliogræfiai adatok vagy egyøb informæci k halmazæt. 3. Mielıtt az eredmønyt megjelen tenønk a køpernyın, kapcsoljuk be a kommunikæci s programunk let ltı funkci jæt, hogy a køpernyın megjelenı adatok (vagyis mindaz, ami a vonalon Ørkezik) lemezre ker lj n. A let ltı parancs neve t bbføle lehet: receive, record, log, download vagy capture. 4. Adjuk meg annak az ÆllomÆnynak a nevøt, amelyikbe az adatok ker lnek. Erre ÆltalÆban rækørdez a kommunikæci s program. 5. K ldj k el vagy vælasszuk ki a men bıl a megfelelı parancsot, hogy a keresøs eredmønye a køpernyıre r djon. 6. NØhÆny program esetøn meg az Enter <cr> gombot is meg kell nyomni, hogy elinduljon a keresøs eredmønyønek listæzæsa. 7. Amikor a listæzæs vøget Ørt, kapcsoljuk ki a let ltøs funkci t. Most mær a bej tt informæci k a lemezen vannak, lehet ıket m dos tani, Ætszerkeszteni vagy nyomtatni. Fontosabb Unix ( Øs Vms ( operæci s rendszer parancsok PØldÆk PØlda (UNIX rendszer) telnet dragon.klte.hu PØlda (VAX VMS rendszer) telnet tigris.klte.hu PØlda (OMIKK katal gusa): telnet omk.omikk.hu Login: xopac A WHOIS c mtær a benne szereplı emberek nevøt, Øs postai c møt, s gyakran a telefonszæmæt is tartalmazza. telnet internic.net PØlda (Hytelnet) telnet csilla.inf.u-szeged.hu login: hytelnet PØlda (Harvard University k nyvtæra): 9

10 telnet hollis.harvard.edu login: hollis PØlda (Colorado Alliance of Research Libraries): telnet pac.carl.org A t bbsøg k j l hasznælhat a VT100-as terminæl emulæci val. Web b ngøszık Øs a TELNET A Web b ngøszıket (Netscape, Internet Explorer) beæll thatjuk œgy (Edit men, Preferences almen, Applications), hogy egy telnet linkre kattintva, egy telnet segødalkamazæs (pl. egy grafikus fel letß telnet program) induljon el, megk sørelve a bejelentkezøst arra a telnet c mre, amire rækattintottunk. A beæll tott telnet segødalkalmazæs akkor is elindul, ha a b ngøszı Location vagy URL mezıjøbe be rjuk, hogy telnet://. A b ngøszınk megfelelı beæll tæsa utæn pr bæljuk ki a k vetkezı oldalakon talælhat Ørdekes TELNET linkeket: helyeken. FTP Az INTERNET hæl zatban elhelyezkedı szæm t gøpek k z tti fæjl transzfer egyik lehetsøges, Øs legelterjedtebb programja az FTP, Øs egyben az Ætvitelre szolgæl protokoll (File Transfer Protocol) neve is. A fı k l nbsøg az FTP Øs a TELNET program k z tt, hogy ez a program a fæjlok mæsolæsæt teszi lehetıvø, szemben a TELNET-tel, mely a tævoli terminæl funkci kat val s tja meg. Az FTP is kliens/szerver zemm dban mßk dik. Az a gøp amelyen mi dolgozunk az FTP kliens, Øs az gøp amelyrıl fæjlokat akarunk lemæsolni az FTP szerver. EnnØlfogva csak azokr l a gøpekrıl lehet fæjlokat lemæsolni, amelyeken mßk dik, vagy engedølyezve van az FTP szerver. Kapcsolat feløp tøse ftp <tævoli gøp c me> vagy ftp Az ut bbi esetben az ftp program promtja jelenik meg, ahol kiadhatjuk a help utas tæst a hasznælhat parancsok listæzæsæhoz, vagy az open utas tæssal mæs gøphez kapcsol dhatunk. BejelentkezØs Username:<felhasznÆl i nøv> Password:<jelsz > 10

11 Anonymous ftp A legt bb FTP-szerveren szokott lenni egy olyan account, mely mindenki szæmæra hasznælhat. Ilyenkor a Username: anonymous, a Password pedig a sajæt c m nk. Az ut bbira a rendszereknek azørt van sz ksøg k, hogy ha valami galiba t rtønne a tævoli gøppel, akkor a rendszer gazdæi ki tudjæk der teni, hogy kik hasznæltæk akkor a rendszert. A legt bb rendszer beløpøs utæn ad nøhæny fontos zenetet, pøldæul, hogy mely k nyvtærak Ørhetık el szæmunkra, hænyadik hasznæl i vagyunk a rendszernek, stb. A karakteres FTP program legfontosabb parancsai Az FTP> promptnæl, ha be rjuk, hogy "HELP" akkor megtekinthetj k az FTP parancsait. KapcsolatfelvØtel open K nyvtærak kijel løse a lokælis Øs a tævoli gøpeken lcd cd cd.. dir pwd `tviteli m d beæll tæsa ascii binary FÆjlok mozgatæsa put mput get mget Kapcsolat lebontæsa bye disconnect! Gyakoribb fæjlt pusok LÆsd BatchFTP A Unix rendszerek (pl. ultrix.klte.hu) batchftp parancsa ftp utas tæsainkat egy vezørlıfæjl alapjæn vøgre tudja hajtani. gy az igen idıigønyes fæjllekørøseinket a hættørben (batch- kønt) futtathatjuk anølk l, hogy værnunk kellene annak befejezıdøsøre. A batchftp seg tsøgøvel a hosszœ fæjlok lekørøsøt az Øjszakai rækra temezhetj k. A vezørlıfæjl szintaktikæja pontosan k veti az ftp programnak adhat utas tæsok megadæsi m djæt, mind ssze a kørøseinket kell egy nyit Øs zær kapcsoszær jel k zø zærni. Az account nevet Øs a jelsz t az open utæni sorban a user kulcssz utæn adhatjuk meg. Az temezøst cølszerßen a Unix at parancsa seg tsøgøvel adhatjuk meg. PØlda: A garbo.uwasa.fi gøprıl lekørj k a PC-s fæjlok r vid le ræssal ellætott jegyzøkøt. Elsı løpøskønt elıæll tand vezørlıfæjl (ftp.dat) tartalma a k vetkezı lesz: { open garbo.uwasa.fi user anonymous (sajæt c m) cd pc binary get INDEX.ZIP } MÆsodik løpøskønt: at -f batchftp & PØldÆk Anonymous ftp helyekre Mo.-i ftp helyek: dragon.klte.hu 11

12 garbo.uwasa.fi Web b ngøszık Øs az FTP A Web b ngøszıket (Netscape, Internet Explorer) hasznælhatjuk ÆllomÆny Ætvitelre is. Ehhez a b ngøszı Location vagy URL mezıjøbe rjuk be: ftp://[<felhasznæl i_nøv>@]<ftp_c m>[<elørøsi_œtvonal>] Az Anonymous felhasználói nevet nem kell beírni. Példa: ftp://dragon.klte.hu/pub/ TovÆbbi informæci k az FTP-vel kapcsolatban Fejlettebb FTP programok løteznek, melyek k nyvtærstruktœrækat is køpesek mozgatni: FTP Explorer ( WSFTP Gopher A GOPHER sz, melynek magyar megfelelıje h rcs g vagy pocok, 1991 Æprilisa ta œj jelentøst nyert. gy neveztøk el a University of Minnesota programoz i programcsomagjukat, mellyel belsı egyetemi informæci s rendszer ket (CWIS-Campus Wide Information System) løtrehoztæk. Az ta a GOPHER "elærasztotta" a vilægot Øs az INTERNET hæl zaton kereszt l ma mær t bb ezer szerver adatai kørdezhetık le. A GOPHER egy elosztott sz veges adatbæzis-kezelı, kliens-szerver elven mßk dı rendszer. Az informæci k, t bbnyire sz veges dokumentumok, az INTERNET hæl zat legk l nb zıbb szerver gøpein helyezkednek el. A kliens programot futtat felhasznæl egy egysøges men rendszert læt, a men pontok k z tt vælogat, gy k l nb zı indexællomænyok seg tsøgøvel egyszerre tud a szervereken keresni. A kivælasztott dokumentumokat azutæn a rendszer, a gopher nøvhez h ven, mint egy h rcs g begyßjti Øs let lti a megfelelı gøpekrıl. A Gopher hasznælata Ha a szolgæltat nknæl van egy gopher nevß kliens program, akkor rjuk be a parancssornæl, hogy gopher Ha nincs gopher program, akkor rjuk be a parancssornæl, hogy telnet consultant.micro.umn.edu username: gopher Az olyan gopher men pontok, amiknek a neve vøgøn "/" jel van, egy mæsik men h z vezetnek Æt. A "."-ra vøgzıdı tøtelek sz veges, køpi vagy program ÆllomÆnyok. Ezeket le lehet t lteni a sajæt k nyvtærunkba (vagy œtjæn elk ldhetj k magunknak vagy valaki mæsnak). A <?> vagy <CSO> vøgzıdøsß sorok adatbæzisban val keresøst jelentenek. A k l nbsøg az, hogy a <?> esetøben egy egysoros ablak jelenik meg, ahol egy kulcssz ra vagy 12

13 kulcsszavakra tudunk keresni, m g a <CSO> egy elektronikus ßrlapot hoz elı, melyben t bb, kit lthetı mezı van (ilyeneket pøldæul az egyetemek online "telefonk nyveinøl" læthatunk). A Gopher parancsok le ræsæt a k vetkezı helyen talæljuk: PØldÆk A KLTE ISZK-ban fut az UNIVERSITAS GOPHER (gopher://dragon.klte.hu) szerver. A tigris.klte.hu vagy a delta.math.klte.hu gøpre bejelentkezett felhasznæl a gopher parancs hatæsæra ind thatja a kliens programot. A HUinternet parancs seg tsøgøvel is kapcsol dhatunk gopher szerverekhez. NØhÆny Ørdekes gopher helysz nt talælunk a k vetkezı helyen Web b ngøszık Øs a Gopher A Web b ngøszıket (Netscape, Internet Explorer) hasznælhatjuk gopher klienskønt is. Ehhez a b ngøszı Location vagy URL mezıjøbe rjuk be: gopher://<gopher szervergøp neve> TovÆbbi informæci k LÆsd gopher://gopher.micro.umn.edu Elektronikus levelezøs elınyei, hætrænyai Elıny k Nem igønyel Ælland Internet hozzæførøst Gyors køzbes tøs FÆjlokat is k ldhet nk levølhez csatolva Sok Internetes szolgæltatæs hasznælhat œtjæn NØha kønyelmesebb, mint a telefon Olcs HÆtrÆnyok nincs t køletes nyugtæzæs standard levølben nem k ldhetı bærmilyen karakter (læsd ftp://sunsite.math.klte.hu/pub/rfc/rfc822.txt) 13

14 A røsztvevı gøpek lehet ideiglenes állando bejövõ levelek levelezõ szervere Internet kliens gép, ezen fut a mail program lehet ideiglenes állandó kimenõ levelek levelezõ szervere Egy szerkezete FejrØsz C m Az elektronikus levøl c m køt fı røszbıl Æll, amelyeket karakter vælaszt el egymæst l. A c m elsı fele a tulajdonos nevøre utal, a legt bb esetben a keresztnøv elsı betßje Øs a vezetøknøv. Persze vælaszthatunk fantæzia neveket is. A c m mæsodik røsze a szolgæltat t jelzi, innen tudja a hæl zat, hogy a sok milli gøp k z l melyikre kell tovæbb tani a levelet. PØlda: feketes@math.klte.hu Az elektronikus levøl c m pontos megadæsa igen lønyeges, hiszen egyetlen betß vagy karakter el ræsa esetøn a levøl nem fog megørkezni a c mzetthez. Az elektronikus levøl c m mellø vælasztanunk kell egy jelsz t is. Ez biztos tja a levøltitkot, hogy a røsz nkre Ørkezett leveleket senki mæs ne tudja elolvasni. Az elektronikus levelek tovæbb tæsa igen gyors, szinte az elk ldøs pillanatæban megørkeznek a c mzetthez. Pontosabban a c mzett bej vı levelek levelezı szerverøre, ahol a leveleslædæja van. LevØl c mzettjei: to: {a levøl elsıdleges c mzettje } cc: {a levølrıl mæsolatot kapnak az itt felsorolt c mzettek } bc: {ezek a címzettek is másolatot kapnak, de címük nem jelenik meg a többi címzetthez elküdött levølben } TÆrgy (Subject) Minden levølnek løtezik egy Subject/TÆrgy sora is, ahol r viden le rhatjuk a levøl tartalmæt. Ennek a sornak az a jelentısøge, hogy a levelezı programokban ÆltalÆban akkor is læthat a levølnek ez a røsze, amikor møg nem nyitottuk meg vagy t lt tt k le a teljes zenetet. 14

15 A levøl fej røsze nemcsak a c mzett elektronikus levøl c møt tartalmazza, hanem a felad Øt is. Ez biztos tja, hogy egy ØrkezØsekor mindig tudjuk, honnan Øs kitıl kaptuk az zenetet. T rzs A levøl sz vegrøszøbe szabadon rhatjuk az zenetet, ennek møretøre nincs semmilyen megk tøs. BÆr egyes levelezı programok lehetıvø teszik, hogy egy sz vegszerkesztıh z hasonl an megformæzzuk a level nket, k l nb zı betßt pusokat, møreteket Øs sz neket Æll thatunk be, bænjunk vatosan ezzel a lehetısøggel. Ezeket a speciælis formæzæsi informæci kat nem biztos, hogy a c mzett levelezı programja is tudja Ørtelmezni Øs kezelni, lehet, hogy helyette csak ssze-vissza karakterek fognak megjelenni. TanÆcsunk tehæt az, hogy csak akkor hasznæljuk ezeket a lehetısøgeket, ha egy pr ba levølben megbizonyosodunk r la, hogy a c mzett is ugyanazt lætja, mint amit mi elk ldt nk. Hasonl an vatosan kell bænni a magyar vagy Økezetes karakterekkel. Az Interneten alapvetıen 7 bites formæban ker lnek tovæbb tæsra az adatok, gy az elektronikus levelek tartalma is. Minden olyan karaktert, amelynek a k dszæma nagyobb 128- næl, csak egy speciælis eljæræs (k dolæs) seg tsøgøvel lehet a hæl zaton elk ldeni Øs a fogad oldalon ezt az Ætalak tæst ismøt meg kell csinælni. Ha a beørkezett zeneteket kezelı program nem køpes erre, akkor csak egy olvashatatlan levelet fogunk kapni. (Netscape Messenger Øs az Outlook Express tæmogatja a HTML tartalmœ levelek tovæbb tæsæt, m g a Pegasus Mail semmilyen formæzæsi lehetısøget nem ad.) C mgyßjtemøny (address book) A legt bb levelezı programban van arra lehetısøg, hogy c mgyßjtemønyeket hozzunk løtre, ahol a c mzetteinkrıl tærolhatunk adatokat ( c møt Øs egyøb informæci kat). A c mgyßjtemønyek Øs a levelezı program integræci ja megk nny ti Øs meggyors tja a levøl c mzøsøt. LevØl k ldøse egyszerre t bb c mzettnek Ha ugyanazt a levelet t bb c mzettnek szeretnønk elk ldeni, akkor a c mzeket vesszıvel (,) elvælasztva be rhatjuk a to:, cc: vagy bc: mezıkbe. Ezeknek a mezıknek a befogad køpessøge azonban vøges (pl. a Pegasus Mail 2.53 esetøben 180 karakter), ezørt bizonyos levelezı programok (pl. a Pegasus Mail, Netscape Messenger, vagy az MS Outlook) lehetıvø teszik hossszabb c mlistæk (distribution list) løtrehozæsæt. T bb c mlistæt is køsz thet nk, mindegyik listæba azokat a c meket bele rva, akiknek rendszerint egyszerre ugyanazt a levelet szoktuk k ldeni. Az egyes c mlistæknak nev k van, ezzel tudunk ræjuk hivatkozni c mzøskor. Levelek tærolæsa gyßjtıkben A beørkezett levelek gyßjtıkben (folder) tærol dnak. Az olvasatlan levelek rendszerint egy NEW MAIL FOLDER nevezetß gyßjtıben vannak. ElolvasÆs utæn pedig egy alapørtelmezett gyßjtıbe (MAIN FOLDER) ker lnek Æt, aminek termøszetesen megvæltoztathat a neve. LØtrehozhatunk œjabb gyßjtıket sajæt nøvvel, Øs pl. tøma szerint csoportos thatjuk a leveleket, mindegyiket a megfelelı gyßjtıbe mæsolva. NØhÆny levelezı programban van lehetısøg a beørkezı levelek szøtvælogatæsæra is. Szßrıket definiælhatunk, amik lehetıvø teszik, hogy ha a bej vı Øs/vagy kimenı levelekre bizonyos szabælyok teljes lnek, akkor bizonyos tevøkenysøgek hajt djanak vøgre (levøl tovæbbk ldøse, automatikus vælasz, levøl t rløse stb.). A PC-s levelezı programok k z l a Pegasus Mail-ben a legsokoldalœbb ez a szolgæltatæs. 15

16 Titkos tæs ( Hiteleses tøs: Certificates are digital documents that are provided by a Certificate Authority to give assurances of a person s identity. They verify that a given public key belongs to a given individual. ( rlap alæ ræs S/MIME LevelezØs UNIX alatt ( LevelezØs VMS alatt ( LevelezØs Windows alatt ( FÆjl k ldøse levølhez csatolva ( Az nek van egy nagy problømæja: nem tudja kezelni a grafikus karaktereket vagy a control k dokat, melyek møg a legegyszerßbb szæm t gøpes programokban is elıfordulnak. A k dol k (a felad oldalon) azonban Ætalak tjæk ezeket a fæjlokat olyan formætumra, ami mær hasznælhat az elektronikus levelezøsben, m g a dek dol k a (c mzett oldalon) visszaford tjæk a szæmunkra alkalmas formæba. Ha a felad Øs a c mzett is Unix vagy VMS rendszert hasznæl, akkor szerencsøs helyzetben vannak, mert szinte minden Unix szolgæltat gøpen megvan a k dol /dek dol szoftver. Ha fæjlt akarunk k ldeni a c mzettnek, akkor rjuk be: uuencode fæjl fæjl > fæjl.uue majd a fæjl.uue fæjl k ldj k el levølben. Amikor a c mzett megkapja ezt a levelet, akkor le kell menteni azt a sajæt alk nyvtæræba, mondjuk file.uu nøven. EzutÆn ezt kell be rnia: uudecode file.uu Az elmœlt Øvekben kifejlesztettøk a Multi-purpose Internet Mail Extensions (MIME) szabvænyt, amivel ezeknek az ÆllomÆnyoknak az elektronikus postæzæsa nagyon k nnyßvø vælt. Azokban a levelezı programokban, amik tæmogatjæk a MIME szabvænyt van egy ÆllomÆnycsatolÆs (file attachment) funkci. MiutÆn meg runk egy levelet utas tjuk a szæm t gøpet, hogy csatoljon hozzæ møg egy fæjlt is. A MIME lønyegøben ennek a megoldæsnak az internetes megfelelıje. Az egyetlen sz ksøges feltøtel az, hogy a c mzett oldalæn is kell egy MIME-kØpessØgß levelezıprogram; egyøbkønt problømæk lehetnek (Øs ekkor kønytelenek vagyunk møgis a uuencode programot hasznælni). A MIME-hoz a Unix gøpeken val sz nßleg a legjobb a pine programot hasznælni. A mai PC-s levelezı programok (Netscape Messenger 4.0 ( MS Outlook, Pegasus Mail 2.53+) ÆltalÆban t bb k dol programot tartalmaznak, de a uuencode Øs a mime k l nb zı væltozatait biztosan. 16

17 Web b ngøszık Øs a levelezøs A Web b ngøszıket (Netscape, Internet Explorer) hasznælhatjuk gopher klienskønt is. Ehhez a b ngøszı Location vagy URL mezıjøbe rjuk be: mailto:[<levelezøsi_c m>]. Az ENTER megnyomæsa utæn az alapørtelmezett levelezıprogram fog elindulni. TovÆbbi informæci k Az ingyenes Windows alatt fut Pegasus mail let lthetı: vagy LevelezØs ingyenes Web postafi k hasznælatæval: LevelezØs VMS operæci s rendszer alatt: LevelezØs a UNIX mail programjæval: Elm levelezı program le ræsa: Pine levelezı program le ræsa: News USENET A Usenet t rtønete Az 1970-es Øvek vøge felø a Unix fejlesztıi egy œj szolgæltatæssal Ælltak elı; egy olyan programmal, amivel a Unix szæm t gøpek adatokat tudtak cserølni telefonvonalakon kereszt l ben a Duke University (North Carolina) køt hallgat ja, Tom Truscott Øs Jim Ellis, azt az tletet vetette fel, hogy ezt a UUCP (Unix-to-Unix CoPy) nevß rendszert k zørdekß informæci k terjesztøsøre is lehetne hasznælni a Unix k z ssøget alkot emberek k z tt. Steve Bellovin, a University of North Carolina hallgat ja Øs Steve Daniel seg tsøgøvel rtak egy konferencia programot, s sszek t ttøk a Duke Øs a UNC szæm t gøpeit ben Mark Horton Øs Matt Glickman k zzøtett egy œj verzi t a szoftverbıl, ami tovæbbi funkci kat is tartalmazott Øs nagyobb mennyisøgß levelezøst is køpes volt kezelni. Az elsı, North Carolina eredetß program csak arra volt felkøsz tve, hogy napi nøhæny cikket tovæbb tson egy h rcsoportban (newsgroup). Ma a Usenet t bb t zezer rendszert kapcsol ssze az egøsz vilægon, a 9,000-nØl is t bb h rcsoportjæval Øs a pontosan nem tudni hæny ezer olvas jæval. 17

18 Mi a USENET Az œtjæn val kommunikæci val szemben, ami rendszerint "szemøly-szemøly" k z tti, a Usenet "t bb szemøly-t bb szemøly" k z tti kapcsolatot jelent. Technikai szempontb l a Usenet zenetek a vilæg k r l utaznak, az egyik szolgæltat rendszertıl a mæsikig, valamelyik speciælis hæl zati protokollt hasznælva. A mi szolgæltat gøp nk az sszes Usenet levelet egy helyen tærolja, amihez mindenki hozzæ tud førni, akinek van azonos t ja az illetı gøpen. Ez a megoldæs azt jelenti, hogy akærmennyi ember olvas el egy bizonyos zenetet, minden szolgæltat nak csak egyetlen pøldænyt kell belıle tærolni. A Usenet alapvetı Øp tık ve a "h rcsoport" ("newsgroup"), ami az sszetartoz tømæjœ levelek gyßjtıhelye (mæs hæl zatokon ezeket konferenciæknak, f rumoknak, h rdetıtæblæknak, vagy speciælis ØrdeklıdØsß csoportoknak h vjæk). A h rcsoportok nevei egyegy szøles tømak r jelzıjøvel kezdıdnek. PØldÆul egy "comp." kezdetß h rcsoport valamilyen szæm t gøpes tømæval foglalkozik. Ezt a szøles tømak rt k veti egy sor, szßkebb ter let neve ( gy pøldæul a "comp.unix" kezdetß csoportok a Unix tømæjæra korlætozzæk a levelezøst). H rolvas programok Unix alatt nn ( rn ( rnews, rtin VMS alatt news Windows alatt Microsoft Outlook 4.0, Netscape Mail 2.0+, Netscape Messenger 4.0 (Netscape Collabra) levelezıprogramokban van lehetısøg h rek olvasæsæra a Pegasus Mail 2.53, Eudora Pro 3.0, Connection 3.1a programokban nincs. Internet levelezøsi listæk ( A Usenet nem az egyetlen f rum az Interneten. LevelezØsi listæk (mailing lists) tucatjai jelentik azt a mæsik fontos csatornæt, amin az Internet hasznæl i kommunikælnak egymæssal. Szemben a Usenet zenetekkel, melyeket a szolgæltat nk gøpøn egy k zponti helyen tærolnak, a levelezı listæk levelei k zvetlen l az elektronikus postalædænkba Ørkeznek. EllentØtben a Usenettel, melynøl az zenet nk azonnal szøtk ldøsre ker l az egøsz vilægon, egy levelezı listæn a leveleinket gyakran egy moderætorhoz kell eljuttatnunk, aki vagy tovæbbk ldi azokat a listæn løvı t bbi embernek, vagy køsz t belıle egy kivonatot, Øs œgy k ldi tovæbb az elıfizetıknek. A legt bb Internet-t pusœ listæt køzzel menedzselik. NØhÆny rendszer azonban - ide tartozik az MX ( is - køpes ezeket a dolgokat automatikusan is elvøgezni (A Postmaster viszont mindig løtezı szemølyt takar, møg ha Ørkeznek is tıle automatikus zenetek.). A parancsok szintaktikæja azonban, amit a lista-kezelınek k ldhet nk rendszerenkønt lehetnek k l nbsøgek. Az MX a k vetkezı parancsokat fogadja el Øs Ørtelmezi: SUBSCRIBEFeliratkozÆs a listæra SIGNOFF UNSUBSCRIBEKiiratkozÆs a listær l REVIEWa listæra feliratkozottak nøvsora HELPseg tı zenet 18

19 QUERYaz alæ r stætusza QUITa level nk ezutæn k vetkezı røsze nem ker l kiørtøkeløsre A parancsokat a levøl t rzsøben helyezz k el (a TÆrgy /Subject/ sor helyett). Ha fel szeretnønk iratkozni egy listæra, akkor k ldj nk egy zenetet a lista-request@c m vagy majordomo@c m c mre, ahol a "lista" az adott levelezıcsoport neve Øs a "c m" a listæt zemeltetı gøp c me a "majordomo" pedig egy elterjedt szoftver levelezı listæk zemeltetøsøhez. Ha a "lista-request" c mre kell rnunk, akkor val sz nß, hogy egy ember (a moderætor) kapja meg a level nket. KØrj k meg, hogy vegyen fel a listæra. Ha viszont a c m egy "majordomo" postafi k, akkor rendszerint egy ilyen parancsot tartalmaz levøllel kell jelentkezni: subscribe lista ahol a "lista" a lista neve. Amikor szeretnønk a csoport minden tagjænak elk ldeni egy levelet, akkor a k vetkezı c mre kell c mezn nk: lista@c m Ha le akarunk ker lni a levelezı listær l, akkor rjunk egy levelet arra a c mre, ahol annak idejøn feliratkoztunk, de ezœttal ezt a parancsot rjuk a levøl t rzsøbe: unsubscribe lista ahol a "lista" helyøbe az illetı levelezıcsoport nevøt kell rni. Bitnet levelezı listæk ( A Usenet h rcsoportokon Øs az Internet levelezøsi listækon k v l vannak møg a Bitnet vitaf rumai (discussion groups) vagy listæi. A Bitnet egy egyetemeket Øs kutat intøzeteket sszek tı nemzetk zi hæl zat, de mæs technikai szabvænyokat hasznæl az informæci k szøtosztæsæra, mint az Internet vagy a Usenet. T bb szæz vitaf rumot k næl, melyek tømæjuk væltozatossægæt tekintve sszemørhetık a Usenet h rcsoportokkal. AkÆrcsak az Internet levelezı listæinæl, a Bitnet vitaf rumoknæl is levelekben folyik a tærsalgæs. Azonban, m g az Internet listækat gyakran egy szemøly mßk dteti, addig a Bitnet f rumok mind automatizæltak -- egy "listserver" nevß szæm t gøpes programnak k ld tt parancs seg tsøgøvel tudunk ræjuk feliratkozni. A feliratkozæs Øs a tagsæg lemondæsa zenetek œtjæn t rtønik, ezeket a listservert mßk dtetı szæm t gøpnek kell k ldeni. A c mzøshez tudni kell, hogy minden listserver program "listserv" nøven Ørhetı el valamelyik Bitnet gøpen. Ez azt is jelenti, hogy a ".bitnet" vøgzıdøst kell hozzætenn nk a c mhez, amennyiben mondjuk ilyen alakœ az eredeti c m: listserv@miamiu a feliratkozæshoz k ldj nk egy zenetet az alæbbi c mre: listserv@miamiu.bitnet Egyes Bitnet listservereket az Internethez is hozzæk t ttøk, gy, ha egy olyan listserver c met lætunk, aminek a vøgzıdøse mondjuk ".edu", akkor a c mzøsnøl nem kell hozzætenn nk a ".bitnet" sz t. 19

20 Ha egy listservernek runk, akkor mindig hagyjuk resen a levøl tærgy (subject) soræt. A levølbe pedig rjuk be, hogy mit akarunk a listservertıl. Erre egy sor egyszerß parancs szolgæl: subscribe lista sajæt_nøvfeliratkozæs unsubscribe listalemondæs pøldæul: unsubscribe econet list globalezzel a paranccsal elk ldethetj k magunknak az sszes Bitnet vitaf rum listæjæt. get refcardelk ld egy listæt az sszes parancsr l, ami a listserver programnæl hasznælhat. Mindegyik parancsot k l n sorba kell rni a levølben (tehæt akær t bbet is lehet egyszerre hasznælni). PØlda: subscribe hallgato-l "Kerek Ernı". PØlda: Ha egy listæt szeretnønk az sszes Bitnet listær l, akkor k ldj nk egy t a listserv@bitnic.educom.edu c mre. A tærgy (subject) sort hagyjuk resen, Øs hasznæljuk a "list global" parancsot. Amikor egy Bitnet csoportba iratkozunk fel, akkor køt fontos k l nbsøg van a Usenethez køpest: Elısz r is, ha a csoport t bbi tagjænak akarunk levelet k ldeni, akkor a levelet a lista nevøre kell c mezn nk az illetı Bitnet gøpre. A fenti Econet pøldæt hasznælva ez azt jelenti, hogy a econet@miamiu.bitnet c mre kell k ldeni a levelet. Figyelj k meg, hogy ez k l nb zik att l a listserver c mtıl, amit az elejøn a feliratkozæshoz hasznæltunk. CSAK a "listserv" c met szabad hasznælni a fel- Øs leiratkozæshoz. Ha a csoport c møn pr bælunk meg fel- vagy leiratkozni, akkor a level nk elmegy a lista minden tagjæhoz. A mæsik k l nbsøg abban van, ahogyan egy adott levøl k ldıjønek szemølyes vælaszt lehet rni. A Usenet h rolvas programok, mint az rn Øs az nn, ezt egyetlen gomb lenyomæsæval lehetıvø teszik. De, ha egy vitaf rumr l kapott levølnøl nyomjuk le az "R" gombot, a vælaszlevel nk elmegy a listservernek Øs onnan pedig mindenki megkapja, aki rajta van a listæn! Ha a level nket csak ahhoz az emberhez szeretnønk eljuttatni, aki az eredeti levelet rta, akkor jegyezz k fel az illetı c møt a levele fejrøszøbıl, majd rjunk egy teljesen œj zenetet. A tigris.klte.hu gøp MX ( levelezøsi lista-kezelıje, az MXSERVER, tæmogatja a LISTSERV-t pusœ listamenedzsmentet, de csak a fentebb felsorolt parancsokat (Internet levelezøsi listæk) fogadja el, a LIST paranccsal kiegøsz tve. A listækra vonatkoz kørøseinket tehæt az MXSERVER@TIGRIS.KLTE.HU c mre k ldj k. LevelezØsi listæk a KLTE-n A tigris.klte.hu gøp a k vetkezı (nyilvænos) levelezøsi listækat zemelteti (mind az internet levelezøsi, mind a listserv t pusœ listamenedzsmentet tæmogatja): KLTE-L Ez a Kossuth Lajos TudomÆnyegyetem teljesen nyilvænos, szabad listæja, bærki (oktat, dolgoz, hallgat ) feliratkozhat Øs rhat ræ k zørdekß levelet. HALLGATO-L Ez a lista fıkønt hallgat k Æltal hasznælhat nyilvænos levelezøsi lista, szændøka szerint a hallgat k vølemønycserøjøt hivatott szolgælni. ORA-L 20

21 A lista az Oracle-felhasznÆl k problømafelvetøseinek Øs azok megoldæsainak terjesztøsøt tßzte ki cølul maga elø. LINUX-L A nevøbıl fakad an ez a lista a Linux-buherÆtorok listæja, aki Ørdeklıdik a Linux irænt, iratkozzon fel Øs vegyen røszt az informæci k kicserøløsøben. TEX-L A lista az egyetemi TeX-programoz k Øs gyakorlatok szæmæra køsz lt. A listæk kezeløsøre visszautalva, a c mzøs mindig listanøv@tigris.klte.hu alakœ, amikor levelet, ræst akarunk a listatagok k z tt szøtsz rni. Amennyiben a listæval kapcsolatos informæci ra van sz ksøg nk (pøldæul a lista tagjainak nøvsoræra, help stb.), ezeket a kørøseket a listanøv-request@tigris.klte.hu c mre kell k ldeni. Ebben az esetben a -request kiegøsz tı nagyon fontos Øs el nem hagyhat eleme a c mnek, mert ha a lista c møre k ldj k a kørøs nket, akkor a listæra feliratkozottak nøpes tæbora fog gy ny rk dni oktondisægunkban. PØldÆk A dragon.klte.hu gøp /opt/local/bin k nyvtæræban van a rnews Øs a rtin nevß h rolvas szoftver. A tigris.klte.hu gøpen a news vagy a HUinternet program seg tsøgøvel kapcsol dhatunk news szerverhez. TanÆroknak, diækoknak: H rcsoportok: Feladat `ll tsuk be valamelyik h rolvas programban a tigris.klte.hu gøpet news (discussion group) szervernek, majd a megjelenı h rcsoportok k z l vælogassunk, Øs olvassunk bele a h rcsoport leveleibe. A tigris.klte.hu gøpen kapcsol djunk news szerverhez. TovÆbbi informæci k KeresØs az Interneten Archie Hogyan lehet megtalælni azt a fæjlt, amit szeretnønk? Alan Emtage, Bill Heelan Øs Peter Deutsch, a montreali McGill University hallgat i ugyanezt a kørdøst tettøk fel. De nemcsak kørdeztek, hanem tettek is valamit. KØsz tettek egy nyilvæntart rendszert, ami az archie nevet kapta. Ez a program rendszeresen felh vja ezeket a fæjl arch vumokat Øs kider ti, hogy mit lehet ott talælni. MÆsrØszt, ha valaki 21

22 hozzækapcsol dik az archie adatbæzishoz Øs be r egy fæjlnevet, akkor megtudhatja tıle, hogy az hol Ørhetı el a HÆl zaton. Az archie jelenleg csaknem 1,000 fæjl arch vumot katalogizæl az egøsz vilægon. Most mær hærom m dja is van annak, hogy az archie-val megkeress nk valamit; a telnet, egy archie kliens program a sajæt gøp nk n, vagy az . Mind a hærom esetben megadhatjuk a keresett fæjl teljes nevøt vagy annak egy røszletøt, Øs a program visszaadja a hæl zati lelıhelyøt. FÆjlok keresøse a telnet hasznælatæval A telnet seg tsøgøvel felh vhatjuk valamelyik c met ezek k z l: archie.univie.ac.at, archie.mcgill.ca, archie.sura.net, archie.unl.edu, archie.ans.net, vagy archie.rutgers.edu. A beløpøskor a Username: archie Amikor beløpt nk a rendszerbe, akkor a legfontosabb parancs a "prog", amit gy kell hasznælni: prog <fæjlnøv> ahol a fæjlnøv a keresett program vagy egyøb fæjl neve, vagy nevønek egy jellemzı røszlete. A rendszer nem tæmogatja a DOS vagy a Unix joker karaktereit. FÆjlok keresøse az archie segødprogram hasznælatæval T bb hæl zati szolgæltat gøpen van mær olyan archie segødprogram, ami felveszi a kørøseinket Øs tovæbb tja azt a legk zelebbi archie adatbæzishoz. Ezek a "kliens" programok lætsz lag sokkal gyorsabban tudjæk produkælni a kørt informæci t, mint maga a tønyleges archie rendszer! Ha van archie segødprogram a gøp nk n, akkor a parancssornæl rjuk be: archie -s <fæjlnøv> ahol a fæjlnøv a keresett fæjlnak a neve. Az -s opci azt jelzi, hogy a program hagyja figyelmen k v l, hogy kis- vagy nagybetßs a nøv Øs a røszleges illeszkedøst is talælatnak tekintse. Val jæban jobb, ha inkæbb ezt rjuk be: archie -s <fæjlnøv> more mert ez minden køpernyınøl megæll tja a listæt (ez akkor hasznos, ha sok gøpen is megvan a keresett fæjl). Vagy az eredmønyt fæjlba iræny thatjuk. archie -s <fæjlnøv> > <output fæjlnøv > FÆjlok keresøse az seg tsøgøvel A harmadik m dszer az œtjæn val keresøs. K ldj nk egy levelet az archie@quiche.cs.mcgill.ca c mre. A "subject" sort resen hagyhatjuk. A levøl t rzse tartalmazza a k vetkezıket: prog fæjlnøv ahol a fæjlnøv a keresett fæjl neve. Egyszerre t bb ÆllomÆnyt is kerestethet nk az archie-val œgy, hogy a "prog" utæn, ugyanabban a sorban felsoroljuk azokat, gy: prog fæjl1 fæjl2 fæjl3 NØhÆny ræn bel l az archie visszak ld egy levelet a megfelelı arch vumok listæjæval. 22

23 KeresØs a WAIS programmal T bb szæz adatbæzis Øs k nyvtæri katal gus van, amikben keresni lehet. De, ha jobban megnøzz k azokat, akkor ræj v nk, hogy szinte mindegyiknek sajæt, egyedi keresøsi m dszere van. Ha t bb ilyet hasznælunk, akkor ez eløg kønyelmetlen dolog lehet. A gopherek mær valamennyire enyh tenek ezen a problømæn. A WAIS (Wide-Area Information Server rendszerek) tovæbbi lehetısøget k nælnak az Interneten elrejtett informæci k betæjolæsæban. A WAIS programnæl a felhasznæl csak egyetlen kezelıfel letet læt a program maga gondoskodik arr l, hogy hogyan kell kikeresni az informæci kat a tucatnyi vagy esetleg t bb szæz k l nb zı adatbæzisb l. Csak megadunk egy sz t a WAIS-nek Øs az vøgigb ngøszi az Internetet olyan anyagok utæn, amelyekben ezt megeml tik. Kapunk egy men t a megtalælt dokumentumokr l œgy sorbarendezve, ahogy a WAIS szerint ezek a legjobban megfelelnek az Æltalunk keresett tømænak. AkÆrcsak a Gopher programnæl, a WAIS esetøben is sok nyilvænos Internet szolgæltat næl meg lehet talælni a sz ksøges "kliens" programot. Ha a szolgæltat gøp nk n van ilyen WAIS kezelıprogram, akkor a parancssornæl rjuk be, hogy swais Ha ez az egyszerß kliens nem Ællna rendelkezøsre, akkor telnet bbs.oit.unc.edu login: bbs TovÆbbi informæci k: KeresØs a Weben Archie gateway: FÆjlok keresøsøre: Web dokumentum keresık: Øs HTML dokumentumok køsz tøse BevezetØs A WWW gøpei az informæci kat t bbnyire HTML dokumentumok (Web oldalak) formæjæban tartalmazzæk. A HTML (Hyper Text Markup Language) dokumentum csupæn egyszerß sz veges ÆllomÆny, minden formæzæs nølk l. A dokumentum formæzæsi informæci it kulcsszavak seg tsøgøvel adjæk meg. A HTML dokumentum fæjljænak kiterjesztøse htm vagy html. A HTML fæjlokat a k l nb zı operæci s rendszereken hasznælatos Web b ngøszı programok tudjæk olvasni, Øs megjelen teni. C mkøkkel, kulcsszavakkal t rtønı dokumentum le ræs vonatkozik a Web oldalon talælhat tovæbbi hivatkozæsok megadæsæra Øs minden egyøb objektumra is. Ez azt jelenti, hogy pøldæul køp sem szerepel eredetileg a HTML fæjlban, csupæn egy hivatkozæs, hogy milyen URL c men talælhat. A b ngøszı program a html fæjl feldolgozæsa soræn, amikor a køpet le r sorhoz jut, megkeresi azt, let lti Øs a køpernyın, a megfelelı helyen megjelen ti. 23

24 Hogyan køsz thet nk HTML dokumentumot? MÆra mær sok HTML dokumentum szerkesztı van a piacon (pøldæul MS Frontpage, WordSGML, MS Word 97), a Web b ngøszık is tartalmaznak HTML szerkesztıt (pøldæul Netscape Gold 3.0, Netscape Communicator), Øs a legt bb mai alkalmazæs is tartalmaz olyan konverzi s eszk zt, ami az alkalmazæs Æltal elıæll tott dokumentumokat HTML formætumœra konvertælja (pøldæul MS Excel, Access 97, Lotus Notes 4.5). A k vetkezı utalæsok seg tsøgøvel køpet kaphatunk arr l, hogyan Øp l fel egy HTML oldal, Øs hogyan tudnænk ilyen oldalt elıæll tani, ha nem Ællna rendelkezøs nkre HTML szerkesztı program. Hogyan køsz ts nk HTML oldalt: Web lapok hættereinek tervezøse: HTML tanfolyam: HTML le ræs: Honlap køsz tøs: HTML3.2: HTML4.0 Draft: BeszØlgetØs a hæl zaton Windows for Workgroups, Windows NT Chat (CsevegØs) UNIX alatt Talk VMS alatt PHONE ( IRC IRC (Internet Relay Chat) Netscape Øs a csevegøs Netscape Conference lehetıvø teszi audi Øs adat val s idıben t rtønı kicserøløsøt: Audi konferencia soræn val s idıben beszølgethet nk akær a vilæg mæs røszein løvı kolløgæinkkal is (Conference tool) CsevegØs soræn sz veges zenetek formæjæban kommunikælhatunk egymæssal (Chat tool). VÆzlatot køsz thet nk egy fehør tæblæra (Whiteboard tool). 24