Fizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT

Átírás

1 Fizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT A Mathematikai é Termézettományi Érteítõt az Akaémia 1882-ben inította A Mathematikai é Phyikai Lapokat Eötvö Lorán 1891-ben alapította LXI. évfolyam 1. zám 211. janár A HIPERMAGOK FIZIKÁJA Fénye Tibor MTA ATOMKI, Debrecen 1 A hiperonok olyan barionok, amelyekben ritka (vagy má nehezebb) kvark i van. Egy ritka kvark tartalmú a Λ, Σ ±, Σ, két -kvark tartalmú a Ξ, Ξ, három -kvark tartalmú az Ω -hiperon. Léteznek c-, illetve b-kvarkot tartalmazó hiperonok i, ezeket aló inexzel jelölik. Pélál a Λ c+ bájo barion c valenciakvarkokat tartalmaz. Hipermagnak olyan atommagot nevezünk, amelyben valamelyik nkleon - vagy -valenciakvarkja helyett nehezebb (-, c-) kvark van. Pélál, ha az atommag egy netronjában az -valenciakvarkok közül egy -kvarkot -kvarkkal helyetteítünk, Λ-hiperont 1 tartalmazó hipermag áll elô. A hipermagokat hagyományoan a Z renzámmal (vagy az elem jelével), az A barionzámmal (ami a nkleon- é hiperonzám özege) é a hiperon jelével jelölik. Pélál a Λ7 Li azt jelenti, hogy Z =3,A = 7 é az atommagban egy netron helyett egy Λ-hiperon található. Eig fôleg olyan hipermagokat állítottak elô, amelyekben egy ritka ( -) kvark van, e hírt atak már kétzere-λ hipermag létérôl i ( ΛΛ6 He, Takahahi é mt. [1]). Nehéz kvark(ok) megjelenée az atommagban új zabaági fok(ok) jelentkezéével jár. A hipermagok vizgálata több zempontból i fonto. a) Mivel a Λ-hiperonra nem áll fenn a Pali-tiltá, a hiperon az atommag belejébe i beépülhet. Ez új lehetôéget a mélyen kötött állapotok vizgálatára. b) Nagy ûrûégû maganyagban (pélál netroncillagokban) valózínûleg hiperonok i vannak. Így a hiperon-nkleon, hiperon-hiperon kölcönhatáok imerete aztrofizikai zempontból i fonto. c) A hipermagok zerkezetének megértééhez klckéré a ΛN-kölcönhatá ponto imerete (N a nkleon jele). Vizgálanó, hogy hogyan alakl a pin-pin, pin-pálya é tenzor kölcönhatá erôége a ΛN -kölcönhatában. Vizgálanó továbbá a ΛΛ-, ΛΣ-, hiperon-hiperon kölcönhatáok termézete i. ) Amikor egy Λ-hiperon megjelenik egy atommagban, annak mérete, alakja, zimmetriái, héj- é comózerkezete, kollektív mozgáa megváltozhat. Ha egy Λ-hiperon az atommag belô pályájára épül be, magához vonzhatja a zomzéo nkleonokat, ami az atommag özezgoroáához vezethet. Minez jórézt még feltáratlan terület. e) A Λ-hiperon beépülhet az atommag belejébe, ahol a nkleári környezetben effektív ajátágai megváltozhatnak. A hipermagokban fellépô mágnee ipólgárzá tanlmányozáa aatokat zolgáltathat pélál a g Λ effektív giromágnee tényezôre. Az elô hipermagot Danyz é Pwiewki ézlelte ban egy kozmik rézeckék által kiváltott magreakcióban. Az elmúlt évtizeek orán meterégeen i elôállítottak hipermagokat, e ehhez nagyenergiájú gyorítókra volt zükég é vizonylag kevé laboratórimban foglalkoztak hipermag-ktatáal. A közeljövôben lényege elôrelépé várható. 29- ben üzembe lépett a J-PARC (Japan P roton Accelerator Reearch C omplex) gyorító, ami 3 (kéôbb 5) GeV-e nagy intenzitáú (15 μa) protonnyalábot zolgáltat. Ezzel a korábbiakhoz képet nagyágrenileg intenzívebb kaon- é pionnyalábok állíthatók elô, világvizonylatban ez lez az elô valói kaongyár. Az 1,1 1,8 GeV-e, intenzív kaonnyalábok megnyitják az tat a hiper- é kétzereen hipermagok zélekörû vizgálata elôtt. Nagy reményekre jogoítanak fel a németorzági GSI, PANDA (Antip roton Annihilation at Darmtat), az olazorzági DAΦNE, FINUDA (a kéôbbiekben SperB), a J-laboratórim (Jefferon National Accelerator Facility, USA) hipermag-ktatái programjai i, több má (pélál MAMI-C, Mainz) programmal együtt. FÉNYES TIBOR: A HIPERMAGOK FIZIKÁJA 1

2 -kvark cere nk (, p ) L -párkelté + + n( p, K ) L + L pe (, ek ) mk ( ) = 493,68 MeV/ c K n 2 m( ) = 139,57 MeV/ c p 2 p L mn ( ) = 938,57 MeV/ c 2 m( L) = 1115,7 MeV/ c p + n e g p mp ( ) = 938,27 MeV/ c 2 1. ábra. Λ-hipermag elôállítáához vezetô három reakció ematik ábrázoláa kvarkzinten. Az ábrán a haronok tömegei i fel vannak tüntetve. A hipermagok elôállítáa, kíérleti berenezéek L e L Hipermagokat okféle (mezon, elektron, proton, nehéz ion) reakcióval lehet elôállítani. Eig fôleg (K, π ), (π +, )é(e, e ) reakciókat haználtak elôállítákra, amelyek kvarkzinten az 1. ábrá n látható átalakláokhoz vezettek. Néhány reakció hatákereztmetzetét (σ/r) az átaott implz (p) függvényében a 2. ábra mtatja. K -nyalábokkal nagyon jó hatákereztmetzet érhetô el, e a nagyenergiájú protonokkal létrehozott reakciókban a pionok nagyágrenekkel nagyobb hozammal állnak elô, mint a kaonok, így a (π +, ) reakció i alkalma hipermag-vizgálatokra. Minen reakciótípnak megvan a maga elônye, kölcönöen kiegézítik egymát. A (K, π ) reakció különöen alkalma helyetteítéi zerepre, ebben a netron gyanazon pályán (a keringéi implznyomaték változáa nélkül) átalaklhat Λ-vá. Ezzel zemben a (π +, )é (e, e ) reakciók nagyobb bombázó rézecke implzátaáal járnak é könynyebben gerjeztenek nagy pinû hipernkleári állapotokat. A (K, π )é(π +, ) reakciók a céltárgy egy netronját, míg az (e, e ) egy protonját alakítják át Λ-hiperonná (1. ábra). 2 /r mb/r mb/r nb/r röptében (, p ) L nk (, p ) K top + + n( p, K ) L pe (, e K) 2. ábra. Hipermagok elôállítáához vezetô néhány reakció hatákereztmetzete (σ/r) az átaott implz függvényében. Hahimoto, Tamra [2] alapján. + L ( pk, + ) 5 1 átaott implz (MeV/ c) 3. ábra. A J-PARC zpravezetô kaon- (SKS) é hiperlaba γ-pektrométerei, bal olalon felülnézeti, jobb olalon olalnézeti ábrázolában. Q kvarpól-, D ipólmágne, riftkamra, TOF repüléi iôt mérô berenezé. Hahimoto, Tamra [2] alapján p K g L Cerenkov-etektor TOF Li (, ) Li Q5Q6 Q7Q8 p + A hipermagok vizgálhatók reakció- é γ-pektrozkópiai mózerekkel. A reakcióvizgálatokban meg lehet határozni a hipermag tömegét, a reakció hatákereztmetzetét, különbözô zögelozláokat tb. A γ-pektrozkópia gyanakkor kitûnô ezköz a nívórenzerek felerítéére, pin-paritáok meghatározáára, a ΛN-kölcönhatá tlajonágainak tanlmányozáára. γ-pektrozkópiai mózerekkel cak a nkleonemizió alatti nívók vizgálhatók, e nagyágrenileg jobb feloláal, mint reakciókban. Így a mózerek haznoan kiegézítik egymát. Hipermagok vizgálatára okféle kíérleti berenezét haználtak. Ezek közül cak hármat imertetünk: a japán J-PARC (Tokai), az olaz DAΦNE, FINUDA (Róma) é az amerikai Jefferon-laboratórim (Newport New, Virginia) berenezéeit. zpravezetõ kaon-pektrométer J-PARC TOF Cerenkov-etektor ré 5 1 m hiperlaba 7 Li céltárgy Q1 TOF Q9 D2 nyalábpektrométer plaztik etektor p + g 7 Li céltárgy hiperlaba pektrométer BGO Ge 2 cm SKS 2 FIZIKAI SZEMLE 211 / 1

3 a) m+ p - zcintillátorok belõ (céltárgy) tartomány riftkamrák He gáz Erópában a Fracati Nemzeti Laboratórimban (Olazorzág) folynak hipermag-vizgálatok, a FINU- DA programban (Gianotti [4], Franzini, Molon [5]). A következôkben ezt imertetjük rövien. A Laboratórimban mûköô φ-gyárban elektron- é pozitronnyalábokat ütköztetnek = 12 MeV energiával, amelynél a φ, J PC =1 vektormezonok éle rezonanciát mtatnak. A gyorító 1 32 cm 2 1 lminozitáának közönhetôen naponta körülbelül 12 millió φ-mezon elôállítáára képe. A φ-mezon közepe élettartama, τ = 1,5 1 22, 49%-ban K () + () töltött kaonokba bomlik. A K -mezonokat lefékezik, maj 1 cm K top A X Z A Λ X Z π b) 5cm + K Si m-ávo etektor céltárgy (pélál C) + e e ütközé Si m-ávo etektor zcintillátor ( K ± etektálá) Be nyalábcõ 4. ábra. a) A hipermagok vizgálatára zolgáló FINUDA etektor a Fracati Nemzeti Laboratórimban. b) A etektor belô (céltárgy) tartománya kinagyítva. A metzet irányára merôlege mágnee tér lehetôéget a a töltött rézeckék implzának meghatározáára. A Si-mikroávo etektorok é riftkamrák lehetôvé tezik a rézeckepályák meghatározáát. CERN Corier (24. áprili) alapján. A J-PARC zpravezetô kaon- é hiperlaba γ-pektrométere (3. ábra). A J-PARC 3 (kéôbb 5) GeV-e protonzinkrotronának intenzív (~15 μa-e) nyalábját alkalma céltárgyra irányítva pion é kaon máolago nyalábok nyerhetôk, körülbelül 1/5 kaon/pion arányban. Kétfokozatú elektroztatik zeparátorral ezt az arányt 1-re (vagy nagyobbra) javítják, így vizonylag tizta töltött kaonnyaláb nyerhetô, körülbelül 1,8 GeV energiáig. A vizgálatokhoz felhaználhatók a (π +, ), (K, π )é(k, ) reakciók. Ez tóbbival két -kvarkot tartalmazó hipermagok i elôállíthatók. A (π +, γ) reakciónál a nyalábpektrométerrel mérik a π +, a zpravezetô kaonpektrométerrel a kaon, a hiperlaba pektrométerrel a γ-gárzá pektrmát. A hiperlaba pektrométer 14 n-típú koaxiáli Ge-etektort tartalmaz, BGO apkával a Compton-háttér lenyomáára. Vizgálni kívánják a 12 C(K, 12 ) Ξ Be reakcióval elôállított, két -kvarkot tartalmazó hipermagot, valamint a könnyû hipermagok gerjeztéi nívórenzereit (K, π ) reakcióval (Nagae [3]). reakcióval elôállítják a vizgálanó hipermagot. A Λ () rézecke a legkönnyebb hiperon, közepe élettartama zaba térben 2,63 1 1, 63,9%-ban pπ, 35,8%-ban n π -ba bomlik gyenge bomláal, e van néhány nagyon gyenge bomlámója i, pélál Λ nγ, amelyre az elágazái arány 1, A FINUDA etektor metzetrajza a 4. ábrá n látható. Az elektron-pozitron ütközében K -párok állnak elô. A K -mezonok energiája ~16 MeV. Az alacony energiájú K -mezonok lefékezônek egy vékony (~3 mg/cm 2 ) céltárgyban é (K top, π ) -kvarkcere reakcióval kölcönhatnak az atommagokkal. A kilépô π -mezonok implzát zéle térzögben, jó feloláal (Δp/p ~ ) mérik, maj meghatározzák a hipermag-állapotok energiáit. Az ellentéte irányokban kirepülô K - é -mezonok azonoítáa é etektáláa felhaználható a háttér cökkentéére. Mérhetôk a μ + ν μ bomlá müonjainak, valamint a hipermagok bomlátermékeinek aatai i. A berenezé implzátereztée olyan, hogy a megengeett hipermag-állapotok telje pektrma vizgálható jó feloláal é nagy hazno térzögben. A vizgálatok lehetôéget anak a ΛN NN (nem mezono) bomlá ponto vizgálatára i, ami jelentô intenzitáal cak maganyagban megy végbe. Ez a folyamat alapvetô imeretet zolgáltat a ritkaágváltoztató barion-barion gyenge kölcönhatára. A Jefferon-laboratórim (e, e γ)-vizgálatokra épített nagy feloláú kaonpektrométerének ematik rajza az 5. ábrá n látható. Min a kaonpektrométer, min a zórt elektronok pektrométere Δp/p =2 1 4 implzfelolát tez lehetôvé. Néhány eremény Eig fôleg Λ-hipermagokat állítottak elô, többégükben könnyû elemeknél ( Λ3 H, Λ4 H, Λ4 He,, 4 ΛCa), e vannak imert nehéz hipermagok i ( 139 ΛLa, 28 ΛPt, 29 ΛBi). Özeített zámk körülbelül 4. A hipermagok fonto jellemzôje a tömeg (M hiper ). Ha (π +, ) reakciót haználnk elôállítákhoz, a belépô pion é kilépô kaon implzvektoraiból (p π é p K ) a relativiztik kinematika alapján kizámítható a hipermag tömege: FÉNYES TIBOR: A HIPERMAGOK FIZIKÁJA 3

4 Cerenkovetektor g e -nyaláb TOF nagy feloláú kaon-pektrométer D Q2 riftkamra hoozkóp 5. ábra. A Jefferon-laboratórim (USA) nagy feloláú kaonpektrométere (HKS) (e, e ) reakcióval végzenô hipermag-ktatáokhoz. Q1, Q2 kvarpól, D ipól mágne. DC helyérzékelô riftkamra, TOF repüléi iôt mérô berenezét jelöl. Hahimoto, Tamra [2] alapján. M hiper = E π M A E K 2 e Q1 1 2m mágne céltárgy e -nyaláb (1,8 GeV) p 2 π p 2 K 2 p π p K coθ, ahol E π é E K a pion, illetve kaon telje energiája, θ a kaon zórái zöge, M A a céltárgymag tömege. Innen a Λ-hiperon kötéenergiája (B Λ ) egyzerûen levezethetô, ha feltezük, hogy a magtörz alapállapotban van: B Λ = M törz M Λ M hiper, ahol M törz a törzmag, M Λ a Λ-hiperon tömege. Hazai eremény az atommagok kötéi energiájára vonatkozó Weizäcker-féle félempirik tömegformla olyan kiterjeztée, amellyel a Λ-hipermagok a cak nkleonokat tartalmazó atommagokkal egyége formában írhatók le (Lévai, Ceh, Van Iacker é Jillet [13]). E émában a párenergia tagot egy Majorana-tag váltja fel, amely a proton, netron é Λ-hiperon egyenrangúágát feltételezô SU(6) zimmetriával áll özhangban. Az eljárá konziztenciájára tal az, hogy a kíérletileg megfigyelt kötéi energiától való eltéré haonló az imert tömegû 199 cak nkleonokat tartalmazó atommagra é 38 Λ-hipermagra. Kíérletileg meghatározták a Λ-hiperon kötéi (zeparáció) energiáját különbözô -, p-, -, f-, g-héjakon a tömegzám (A) függvényében. Az özeített eremények a 6. ábrán láthatók. E L ( MeV ) L Pb 139 L La 89 L Y f L 51 L V 4 L Ca L 28 L Si 5 1 g L B L 9 LBe,,5,1,15,2,25 A 2/3 6. ábra. A Λ-hiperon zeparáció energiái (E Λ )aza 2/3 függvényében (A tömegzám) a hipermag g alhéjaira. Pontok hibákkal: különbözô ktatócoportok ereményei. A görbék az -héjon ~28 MeV felé konvergálnak, ami a Λ-hiperon kötéenergiája a maganyagban. Lenke [6] alapján. A hipermagok γ-pektrozkópiai vizgálata lehetôéget a gerjeztéi nívórenzereik rézlete felerítéére. A(π +, γ)é(k, π γ) reakcióknál a γ-pektrm koincienciában vizgálható a kilépô, illetve π mezonokkal. Pélál fékezéi Doppler-mózerrel meg lehet határozni a rekált B (E2) é B (M 1) átmeneti valózínûégeket, maj a bomlái elágazáok imeretében a hipermag-állapotok élettartamát. Lehet mérni zögkorrelációt, γ-gárpolarizációt é má jellemzôket i. Néhány hipermag parciáli nívórenzere a 7. ábrán látható. Az ézlelt γ-átmenetek két coportba ozthatók. Pélál a 7 Li(π +, γ) Λ7 Li eetén a Λ pinátforlához tartozik a míg Λ héjak közöttiek az L p L 16 L O 13 L C 3/2 1/2 1, 7/2 5/2 ; 5/2 E2 1/2 1, 1/2 2 3/2, 1/2 2 1/2 1 átmenetek. Az átmenetek vizgálata rézlete információt zolgáltat a pin-pin, pin-pálya é tenzor kölcönhatáok jellegére é erôégére. A vizgálatok még nem tekinthetôk lezártnak, e a ΛN tenzor kölcönhatánál már látzik, hogy a mezoncere-leírá mûköôképe. A hipermagokat zcintilláló nyomképkamrával i vizgálták. A 7.e f ábrákon a Λ-, Σ + -hiperon keletkezéének é bomláának nyomai láthatók; a Σ + -hiperon bomláa elôtt protonon zóróott. A kíérletek azt mtatják, hogy a pin-pálya kölcönhatá a Σ + p rgalma ütközében lényegeen erôebb, mint a Λp ütközénél. Ha a Λ-hiperon beépül az atommagba, a mezono Λ πn bomlámó fékezett az emittált nkleon Palitiltáa miatt. A középnehéz magokban a nem mezono ΛN NN az ralkoó bomlámó. A Λp np, illetve Λn nn gyenge bomláokban a Λ é n tömegkülönbég miatt nagy energia (~176 MeV) zabal fel é a kilépô 4 FIZIKAI SZEMLE 211 / 1

5 a) Li (, K ) (MeV) 3, /2 + T =1 T =1 3,88 2, /2 + 2,52 5/2 + 2, Li E2 7 Li 3/2 +,692 1/ , K ) p, K ) zóróá p-on, + + maj n 7. ábra. a ) Hipermagok γ-pektrmai (Tamra é mt. [7] alapján). e f) zcintilláció nyomképkamrával felvett hipermag-eemények (Ahn é mt. [8] alapján). np-, illetve nn-párok egyértelmûen azonoíthatók a zögelozlá é energiakorrelációk alapján. A b) c) ) 13 C( K, ) E1 E1 4, /2 + 5/2 + 4,91 + E2 1/ C 13 C e) p1/2 p3/2 + 1/2 3/2 11,1 1,95 3,4 f) Be 6,176 3/2 1/2 16 O p Γ n (Λn nn) Γ p (Λp np) 9 Be ( K, ) E2 9 Be E2 3/2 + 5/ O( K, ) + 1/ O p + + 3,67 3,24 6,56,26 arányra nyert kíérleti ereményt ikerült értelmezni mezon- (kaon-) ceremechanizm figyelembevételével. A ΛN-effektív kölcönhatái potenciál a Λ-hipermag p -héjánál a következô alakba írható (Millener é mt. [11]): ahol V ΛN (r) =V (r) V Λ (r) l ΛN Λ V T (r) S 12, V σ (r) Λ N V N (r) l ΛN N S 12 =3 σ Λ r σ N r r 2 σ Λ σ N. Az Λ, p N hllámfüggvények zerinti raiáli integrálá a megaott öt tagra lehetôéget a a p-héjon levô hipermagok nívóenergiáinak zámítáára. Forítva i eljárhatnk, ekkor kíérleti aatokból meghatározható a jelzett öt tag raiáli integrálja, amit a néhánytetrenzerekre közvetlenül i ki lehet zámítani zaba kéttet-kölcönhatáokból (lá pélál Fénye é mt. [1] VI.8.2. pontot). Így következteté vonható le a ΛN -kölcönhatá erôégére. A vizgálatok azt mtatják, hogy a ΛN -kölcönhatá okkal gyengébb, mint az NN. Amikor egy Λ-hiperon jelenik meg az atommagban, megváltozhat alakja, mérete, héj- é comózerkezete tb. Ezek a hatáok i tanlmányozhatók, ha imerjük a nívóémákat é a B (E 2) rekált átmeneti valózínûégeket. Mivel a Λ-hiperonra nem hat a Pali-tiltá, beépülhet a legbelô -pályára é maga köré vonzhatja a nkleonokat. Ez az atommag özezgoroáához vezet. Így pélál a 6 He-ban lévô netronhalo a Λ7 He hipermagban várhatóan eltûnik (Hiyama é mt. [11]). A B (M 1) rekált átmeneti valózínûég meghatározáa lehetôéget a a Λ-hiperon effektív g-faktorának (mágnee nyomatékának) meghatározáára i. Az egy -kvarkot tartalmazó Λ-hiperonon kívül gyancak egy -kvarkot tartalmaznak a Σ ± -éσ -hiperonok, amelyek tömege némileg nagyobb a Λ-hiperonénál (m Λ = 1115,7, m Σ = 1192,6 MeV/c 2 ). Két -kvarkot tartalmaznak a Ξ (m Ξ = 1314,9 MeV/c 2 )é Ξ (m Ξ = 1321,7 MeV/c 2 ) hiperonok. Eig cak egy Σ hipermag létérôl atak hírt, a Ξ hipermag létezéével kapcolatban peig megozlanak a vélemények. A J-PARC program egyik elô célkitûzée, hogy 12 C(K, ) 12 ΞBe reakcióval elôállíták é vizgálják a 12 ΞBe hipermagot (Nagae [3]). Erópában a GSI, HESR nagyenergiájú tárológyûrûben antiprotonok atommagokkal való ütközéével akarnak egy vagy több -kvarkot tartalmazó atommagokat létrehozni é rézlete pektrozkópiai vizgálatnak alávetni. Jelenleg c -kvarkot tartalmazó atommagokról nincenek kíérleti aataink. A HESR- PANDA programban bájo barionokat [mint pélál Λ c+ (c)-t] tartalmazó magok, valamint D ±, -mezon atommag kölcönhatáok vizgálata i zerepel (Brinkmann é mt. [12]). Özefoglalá, kitekinté Jelenleg 3 (benne ~3 tabil) atommagról vannak kíérleti információink, gyanakkor az imert hipermagok záma minöze ~4. Így a hiperon(ok)at i tartalmazó atommagok elôállítáa é vizgálata hatalma új ktatái terület a magfizika zámára. Az atommagba beépülô hiperonra nem hat a Palitiltá. A hiperon mélyen kötött állapotba i beépülhet é ezzel új aatokat zolgáltathat az atommag belejérôl. A hipermagok pektrozkópiai vizgálata lehetôéget nyújt a hiperon-nkleon, illetve hiperon-hiperon kölcönhatáok tanlmányozáára. Mivel a net- FÉNYES TIBOR: A HIPERMAGOK FIZIKÁJA 5

6 roncillagok nagy ûrûégû belejében a hiperonok lényege zerepet játzhatnak, a vizgálatoknak aztrofizikai jelentôége i van. A 29-ben üzembe lépett J-PARC kaongyárban, az építé alatt álló armtati GSI, FAIR, PANDA renzerben, valamint több má mûköô é tervezett hipermag-laboratórimban folyó vizgálatok reményt nyújtanak arra, hogy a közeljövôben frontáttöré történjen a hipermag-fizikában. Iroalom 1. H. Takahahi é mt., Phy. Rev. Lett. 87 (21) O. Hahimoto, H. Tamra, Progr. Part. Ncl. Phy. 57 (26) T. Nagae, Ncl. Phy. New 19/4 (29) P. Gianotti, CERN Corier (April 23) P. Franzini, M. Molon, Ann. Rev. Ncl. Part. Sci. 56 (26) H. Lenke, Ncl. Phy. New 17/2 (25) H. Tamra é mt., Phy. Rev. Lett. 84 (2) 5963; Ncl. Phy. A 754 (25) 58c. 8. J. K. Ahn é mt., Ncl. Intr. Meth A 457 (21) 137; Ncl. Phy. A 761 (25) D. J. Millener é mt., Phy. Rev. C 31 (1985) T. Fénye é mt.: Atommagfizika I. Debreceni Egyetemi Kiaó, Debrecen E. Hiyama é mt., Phy. Rev. C 53 (1996) K.-T. Brinkmann, P. Gianotti, I. Lehmann, Ncl. Phy. New 16/1 (26) G. Lévai, J. Ceh, P. Van Iacker, O. Jillet, Phy. Lett. B 433 (1998) 25.