Kvarkok, elemirészecskék, kölcsönhatások. Atommag és részecskefizika 4. előadás március 8.
|
|
- Henrik Sipos
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Kvarkok, elemirézeckék, kölcönhatáok Atommag é rézeckefizika 4. előadá márci 8.
2 Új rézeckék K 0, K 0,K +,K Λ 0 Σ +, Σ, Σ 0 Ξ, Ξ 0 Ω ±1 kb. 500 MeV -1 kb MeV -1 kb MeV -2 kb MeV -3 kb MeV
3 A nehezebb rézeckék oztályozáa m 939 ± 1 MeV n 0 p + = 0 m 1193 ± 4 MeV Σ Λ 0 Σ 0 Σ + = 1 m 1319 ± 4 MeV Ξ Ξ 0 Q = 1 Q = 0 Q = +1 Q = 2
4 A nehezebb rézeckék(barionok)oztályozáa S Izopin triplet tagja 0 Izopin zinglet 1 1 1/2 1/2 1 T z 2 Ezek mind ½ pinűek S = ritkaág-zám T z = izopin harmadik komponene Gell-Mann-Nihijima formla:
5 Gell-Mann Nihijimaformla Q: elektromotölté I 3 : izopinhadmadikkomponene S: ritkaág B: barionzám(három kvarkbólállórézeckék) Y=B+S neve: hipertölté
6 Kvark-gondolat A rézeckék kirakhatók három kvarkból:,d, d n dd 0 d p r =1 dd d 1 Σ Σ Barion oktet r= - = ritka kvarkok záma pin=1/2 d=1 d 2 Ξ 0 Ξ r =1 d T z +1/2-1/
7 A kvark-gondolat Van valami zabályoág! (Gell-Mann, Ne eman, Nihijima) Építőkövek ritkaága é izopin harmadik komponene alapján előállítható ez a hatzög zerkezet. (Nobel-díj: 1969). Igazából: coportelméleti probléma. Három építőkő van: ritka építőkő, jele (trange), r=ritka építőkő záma, r=-, ahol a korábban definiált ritkaág-zám nem ritka építőkő, de T z -je 1/2, jele (p) nem ritka építőkő, de T z -je -1/2, jele d (down) A nehéz rézeckéket 3, a közepeeket 2 ilyenből rakjk öze S é T z özeadódó mennyiégek, a bemtatott özeállítá mellett minden, eddig kíérletben tapaztalt S é T z kijön.
8 A mezon neve kvarkok Tömeg (GeV/c 2 ) átlago élettartam elektromo tölté (e) pozitív pion π + d + 1 0,139 2, negatív pion π - -1 emlege pion pozitív kaon negatív kaon π 0 0,135 8, K ,494 1, K - -1 emlege K kaon 0 5,2 10 0,498-8 é 0 8, anti-kaon K 0 0 J-pzí J/Ψ 3,097 0, üpzilon Υ 9,460 1, eta-nll η 0 0,
9 Kvarkokkvantmzámai elektromo tölté Q()=x, Q(d)=y Q(proton)=1=2x+y, Q(netron)=0=x+2y Q(p-2n)=1-2 0=-3y=1 y= 1/3 x=2/3 tört tölté! (é az elektron tényleg elemi) Q(Ξ 0 )=Q()=0 Q()= 1/3 d izopinharmadik komponene (T z ) 1/2 1/2 0 izopin(t) 1/2 1/2 0 ritkaág () pin 1/2 1/2 1/2 elektromo tölté (Q) 2/3 1/3 1/3
10 A kvarkokkvantmzámai 1. Az izopinek harmadik komponenei pont kijönnek: p = d 1/2+1/2-1/2=1/2 n = dd 1/2-1/2-1/2=-1/2 Σ + = 0+1/2+1/2=1 2. Az elektromo tölté: p=d 1=2x+y 1=x+1/3 x=2/3 n=dd 0=x+2y 1=3(x+y) y=-1/3 tört töltéek! Σ + = 1=z+4/3 z=-1/3 Q()=2/3, Q(d)= 1/3, Q()= 1/3 3. ritkaág kvantmzám: : 0, d: 0, : (-1) 4. pin = 1/2, (mint minden má elemi rézeckének) Érdekeég: d (középen) lehet két rézecke i. Ez T z =0 állapotú rézecke. Tartozhat T=1-hez é T=0-hoz i. A T=1 d három kb. azono tömegű rézeckéből az egyik (ezek neve i azono: Σ). A különbég a tömegükön kívül, hogy a kvarkok máként rendeződnek el bennük. (Egyfajta gerjeztett állapotnak i hívhatjk.) Σ 0 bomláa: Σ 0 Λ 0 +γ
11 A közepe tömegűrézeckék oztályozáa (mezonok) S 1 T z 1 1/2 1/2 1 1 S = ritkaág-zám T z = izopin harmadik komponene
12 SU(3) coport: 3 kvark:, d, Fndamentáli ábrázolá: 3 (kvark) Komplex konjgált ábrázolá: 3 (antikvark) Egy kvarké egy antikvark9-féle módon pároítható: Triviáli ábrázolá: 1(zinglet) Adjngáltábrázolá: 8(oktet) A kvark, d vagy mivolta a kvark íze (flavor), SU(3) az íz-zimmetria coport
13 A közepe tömegűrézeckék oztályozáa d d K 0 1 d 0 d r =0 0 π π dd K + 1 d=0 1 d K r K 0 =0 r = - = ritka kvarkok záma pin=0 Mezon oktet
14 Nehéz rézeckék (barionok) 3/2 pinnel ddd dd d 1232 MeV dd d 1385 MeV d 1530 MeV 1672 MeV Barion dekplet Ezzel a módzerrel jóolták meg a létét!
15 ++ () A három fele pinű kvarkpinje egyirányba mtat (telje pin = 3/2) Pályaimplzmomentm: 0 Teljeen zimmetrik állapot (hllámfgv) Pali-elv: nem lehetnek egy kvantmállapotban (antizimmetrikkell)! Kell, hogy legyen egy eddig imeretlen kvantmzámk, amely megkülönbözteti őket: SZÍN Ebben antizimmetrikakleznek az állapotok
16 Reakciók a kvark-képben1. K +p + K + +K + +Ω + π +d +++d Múlt órán volt: + d + d + + mechanizm: két kelté az új m 0 -t a E kin fedezi d d π K + Ω K +
17 Reakciók a kvark-képben2. Ω Λ 0 + K d + melyik valól meg? d Λ 0 K d Λ 0 ohaem alakl át d-be! K Ω Ξ 0 + π + d mechanizm: pontán bomlá átalaklá, (gyenge bomlá) eltűnik egy ritka kvark: r=1 új m 0 -t () a tömegkülönbég (m -m d )c 2 é a köté erőödée fedezi d Ξ 0 π
18 Reakciók a kvark-képben3. π + p Λ 0 +K 0 d + d d + d Ξ 0 Λ 0 + π 0 d d d d d K 0 Λ 0 d π 0 ( 2γ) Λ 0
19 Reakciók a kvark-képben4. Λ 0 p + + π K 0 π + + π d d + d d d + d d d d p + π d d d π π +
20 (-1/3) A ritkaág megváltozáa Az kvark -ba alakl, é megváltozik a ritkaág ezt a gyengekölcönhatá közvetíti W (2/3) d (-1/3) (1/3) W + (-2/3) (2/3) (-2/3) d (1/3)
21 Mikrorézeckék felépítée Az elektronnál nehezebb rézeckék tlajdonágait a kvarkmodell jól adja viza. Az elektron ninc benne a rendzerben! Ez máfajta rézecke. A kvarkokból álló mikrorézeckék é a kvarkok özefoglaló neve: HADRONOK (Érdeke, az elektronból é a müonból nem lehet mikrorézeckéket előállítani. Ezek nem kötődnek egymához olyan erően. Pl. a µ e + rendzer inkább egy atomhoz haonlít.) A közepe tömegű rézeckék kvark-antikvark párból állnak, nevük ezentúl: MEZONOK qq A nehezebb tömegű rézeckék három kvarkból állnak, nevük ezentúl: BARIONOK qqq (Kéőbb találtak a könnyebb barionoknál nehezebb mezonokat i.) A barion-oktett felépítééhez haznált kvarkok a mezon-nonettnél i mindent pontoan vizaadnak. A kvarkmodell tényleg jól működik. A mezonoknál a középő pontban három rézecke lehet, de az, dd, állapotok kvantmmechanikai zperpozíciói leznek a detektálható rézeckék. T=1 (+dd)*( ) 574 MeV 135 MeV
22 Hadronok Barionok qqq nkleonok n,p Κ,π,η,ρ,ϒ,J/ψ, hiperonok Σ, Ξ Ω rezonanciák, Ξ*, é antirézeckéik
23 Mikrorézeckék gerjeztett állapotai proton (d) pinje =1/2 gerjeztett állapot =3/2 3 db 1/2-e izopinözege: T=3/2 T z = 3/2 1/2-1/2-3/2 1/2+1/2+1/2 T z =T z1 +T z2 +T z3 Q=3*2/3=2 4/3-1/3=1 2/3-2*1/3= rezonanciák
24 Rezonanciák előállítáa π + +p ütközé hatákereztmetzete: rezonanciacúc rézeckének értelmezzük: ++ π + +n, π +p, π +n reakciókban zintén van rezonancia azono energiánál. rezonanciák:, 0, +, ++ T(π)=1, T(p)=1/2 T(π+p) = 1 1/2 = 3/2 1/2 Ennek a 4 z komponene 938MeV+139MeV+190MeV= = 1267 MeV = M c2 + E tkp 1232 MeV
25 Egy híre rezonanciacúc: Υrézecke bbállapot Egy új kvark
26 A rezonanciák élettartama Heienberg-határozatlanág reláció: a rézecke élettartama*rezonancia zéleége kb. a Planck-állandó τγ=h Az állapot élettartama: τ=h/γ= hc/γc=197 MeVfm/120 MeV c= =1,6fm/ m/=0, magfizikai időkála: egyége amig a fény áthalad a nkleonokon t 0 =/v=10-15 m/ m/ A rezonanciák élettartama rövid, néhány időegyégnyi
27 A mikrorézeckék tömegpektrma nehéz rézeckék közepe tömeg izopin (T): hány kb. azono tömegű rézeckét fedeztek fel az adott tömegnél.
28 Az elektron proton zóródá E=1 MeV λ=hc/ (E 2 -mc 2 ) 200fm Rtherford-zórá relativiztikan Mott-zórá E=10 MeV λ hc/e 20fm még pontzerűnek látzik a proton E=100 MeV λ 2fm az atommag zerkezete már látzik, alakfaktor E=10 GeV λ 0,02fm (10-17 m) dσ ( ϑ) dω dσ d Ω Rth. a proton belőzerkezete i már érezhető, de 150 MeVfelett bonyodalom: új rézeckék keletkezée megengedett, rgalmatlan zórá, térelméleti leírá (MSc-ben) zerkezetfüggvény A kvarkoklétét alátámaztotta a mért zerkezetfüggvény, így ez a kvarkmodell egyik kíérleti bázia. = F( q)
29 A kvarkoklétezéének kíérleti igazoláa : zórákíérletek Stanfordban: a protonnak belő zerkezete van! elektron proton gyakran különöen nagy zögben i zóródnak az elektronok! ez cak akkor lehet, ha a protonban vannak apró alkotórézek. Jerome I. Friedman (1930-) Nobel-díj: 1990 Haonló a Rtherford-kíérlethez!
30 MIT-SLAC zórákíérlet negyven évvel ezelőtt
31 Mélyenrgalmatlan zórá DIS deep inelatic cattering
32 Bjorken-xváltozó RUGALMAS ütközé eetén: Tehát az elaztik ütközétől való eltéré
33 Bjorkenkálázá Ha a zóródá ½pinűrézeckéken történik, akkor a trktúrafüggvények cak x-től függnek, Q-tól külön nem.
34 Kíérlet tényleg ezt mtatta! MIT-SLAC kíérlet Egyenlete töltéelozlá alapján meredeken cökkenő függvényt vártak Ezzel zemben, okkal nagyobb hatákereztmetzete ket mértek nagy implzátadánál
35 Bjorken-kálázái igaz
36 HERA: modern adatok Skálázá érül egy kicit
37 Elektronokkal bombázott n, p Netron:, d, d, kvarktöltéek négyzetözege: (2/3) 2 + (1/3) 2 + (1/3) 2 = 2/3 Proton:,, d (2/3) 2 + (2/3) 2 + (1/3) 2 = 1 Tenger kvarkok: gyanaz a p é n eetén, qqpárok 1 Ha a p-bana d, a n-banaz kvarka leggyorabb: (1/3) 2 /(2/3) 2 = 1/4 Laú kvarkok Gyor kvarkok
38 Ütközőnyalábok
39 Glonok: 1979 Három-jet eemények bizonyítják a létét Elektron-pozitron ütközéek, PETRA kíérlet, Hambrg antikvark kvark jet további rézeckék glon glon jet kvark kvark jet további rézeckék OPAL
40 elektron pozitron ütközéek CERN LEP 27 km körgyűrű hatákereztmetzet rézecke keletkezéel járóreakciók záma 1/2 2E a bombázóenergia GeV-ben σ=10-9 barn, nagyon kici, 1 barn=100fm 2, egy atommag km., ok üzközékellett Egy alapvető folyamat eredmény: hatványfgv zerint cökkenő hkm, gráok, rezonanciák
41 elektron pozitron ütközéek rézeckék keletkezéével járó reakciók/µ µ + keletkezéének aránya: lépcők: új, nehéz kvarkok i keletkeznek! Cúcok: új rézeckék, pl. φ(), J/ψ(cc), Υ(bb)
42 elektron pozitron ütközéek lépcők: új, nehéz kvarkok i keletkeznek! Cúcok: új rézeckék, pl. φ(), J/ψ(cc), Υ(bb)
43 nehéz kvarkok1. Ω b Ω + J/Ψ Ξ b Ξ + J/Ψ d b d c c b c c db A b kvark i gyengén bomlik, c kvarkba alakl
44 nehéz kvarkok2. lepton proton ütközé: gyenge kölcönhatá proton egyik kvarkjának íze megváltozhat ++ ν µ +p Σ c (c) + µ - 3π + + π - + Λ 0 + µ -
45 Az elemi rézeckék kvarkok íze:, d, c,, t, b Q 2/3-1/3 3 rézeckecalád: (,d,ν e,e) (c,,ν µ,µ) (t,b,ν τ,τ) 0-1
46 Átalaklhatnak-e egymába? kvarkok t b c pontán az idő fejlődéével megfelelő reakciókban, az íz változhat leptonok τ µ e az elektron nem bomlik el, pozitron mellett mindig keletkezik egy e a megfelelő netrínók mindig keletkeznek: leptonzámmegmaradá A kvarkok záma megmarad-e? mezonok K µ +ν ~ µ, π µ +ν ~ µ a kvark-antikvark párok eltűnhetnek leptonokká barionok Ω Ξ Λ n p protonbomlát még nem figyeltek meg, barion mezon bomlát em antiproton mellett mindig keletkezett egy proton i BARIONSZÁM megmaradá a kvarkok barionzáma 1/3, antikvarkoké 1/3
47 A rézeckék fehérek A kvarkokzíne
48 A mikrorézeckék zínözetétele barionok PKZ antibarionok CSM mezonok PC, KS, ZM A rézeckékben a zínek özege FEHÉR
49 Hány elemi rézecke van? kvarkok:,d,,c,t,b,d,,c,t,b,d,,c,t,b18db leptonok 6 db ezek antirézeckéi+24 db van helicitákvantmzám i, mindezen rézeckékből kettővan: + é helicitáú helicitá: pin é a lendület párhzamo vagy ellentéte özeen 96 db elemi rézecke + a közvetítő rézeckék: foton, glon, W, Z, graviton, (Higg)
50 1. erő kölcönhatá kvarkok között hat, glonok közvetítik glonokközött hat kvarkbezárá Kölcönhatáok 2. magerő(nkleári kölcönhatá) nkleonok között hat, zínemlegeobjektmok közvetítik máodrendű erő kölcönhatá 3. gyenge kölcönhatá kvarkok ízét változtatja béta-bomlánál rézleteebben vizgáljk
51 Akvarkokkölcönhatáa A két 2/3 töltéű kvark nagyon tazítja egymát az EM kölcönhatáal. Valami özetartja a protonban a kvarkokat: erő kölcönhatá zínek között hat (így a kvarkok között i) glonok közvetítik a glonok nem fehérek! átalakítják a kvarkok zínét, é egymáal i kölcönhatnak q q q
52 A glonokkölcönhatáa Erő kölcönhatá : kvantmzíndinamika glonok ceréje közben a zín megmarad! Igazi elmélet coportelméleten alapl. Mot zemléleteen nézzük! A zíne 0 tömegű glonok i glont cerélnek, így hatnak kölcön 8 glon van, egyzerűített képben 8 zínük van: zín-antizín keverék a zínük PK vagy ZP KZ KP PZ ZP glon kibocátá / elnyelé zínmegmaradá KZ = KP + PZ ZK+KP=ZP ZK KK, PP, ZZ glonokból cak két lineári kombináció van, (zperpozíciók)
53 A kvark-antikvarkpotenciál Szín-tér-cő Kvarkbezárá zabad kvarkot nem lehet létrehozni
54 EM analógia
55 Kvarkbezárá azimptotik zabadág QED ELEKTRODINAMIKA Elektromoág, töltéek QCD KVANTUMSZÍNDINAMIKA Erő kölcönhatá, kvarkok ma már nincenek zabad kvarkok
56 2004-e Nobel-díj David J. Gro H. David Politzer Frank Wilczek azimptotik zabadág Nagy energiá ütközéekben a kvarkok zabadnak látzanak
Útban a Standard Modell felé
Útban a Standard Modell felé Mag é rézeckefizika 3. előadá 2017. márci 3. Amiről eddig tanltnk: kíérletek 1895 Röntgen, röntgengárzá katódgárcővel 1896 Becqerel, ránók radioaktivitáa (kéőbb: gamma-gárzá)
RészletesebbenElemi részecskék, kölcsönhatások. Atommag és részecskefizika 4. előadás március 2.
Elemi részecskék, kölcsönhatások Atommag és részecskefizika 4. előadás 2010. március 2. Az elektron proton szóródás E=1MeVλ=hc/(sqrt(E 2 -mc 2 )) 200fm Rutherford-szórás relativisztikusan Mott-szórás E=10MeVλ
RészletesebbenÚton a kvarkok felé. Atommag-és részecskefizika 3. előadás február 23.
Úton a kvarkok felé Atommag-é rézeckefizika 3. előaá 010. febrár 3. V-rézeckék 1. felfeezé 1946, Rocheter, Btler ezen a képen egy emlege rézecke bomláakor két töltött rézecke (pionok) nyoma villa alakot
RészletesebbenBevezetés a részecske fizikába
Bevezetés a részecske fizikába Kölcsönhatások és azok jellemzése Kölcsönhatás Erősség Erős 1 Elektromágnes 1 / 137 10-2 Gyenge 10-12 Gravitációs 10-44 Erős kölcsönhatás Közvetítő részecske: gluonok Hatótávolság:
RészletesebbenBelső szimmetriacsoportok: SU(2), SU(3) és a részecskék rendszerezése, a kvarkmodell alapjai
Belső szimmetriacsoportok: SU(), SU() és a részecskék rendszerezése, a kvarkmodell alapjai Izospin Heisenberg, 9: a proton és a neutron nagyon hasonlít egymásra, csak a töltésük különbözik. Ekkor, -ben
RészletesebbenHadronok, atommagok, kvarkok
Zétényi Miklós Hadronok, atommagok, kvarkok Teleki Blanka Gimnázium Székesfehérvár, 2012. február 21. www.meetthescientist.hu 1 26 Atomok Démokritosz: atom = legkisebb, oszthatatlan részecske Rutherford
RészletesebbenBevezetés a részecskefizikába
Bevezetés a részecskefizikába Kölcsönhatások Az atommag felépítése Az atommag pozitív töltésű protonokból (p) és semleges neutronokból (n) áll. A protonok és neutronok kvarkokból + gluonokból állnak. A
RészletesebbenJÁTSSZUNK RÉSZECSKEFIZIKÁT!
JÁTSSZUNK RÉSZECSKEFIZIKÁT! Dr. Oláh Éva Mária Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola, Törökbálint MTA Wigner FK, RMI, NFO ELTE, Fizikatanári Doktori Iskola, Fizika Tanítása Program PhD olaheva@hotmail.com
RészletesebbenKvarkok. Mag és részecskefizika 2. előadás Február 24. MRF2 Kvarkok, neutrínók
Kvarkok Mag és részecskefizika. előadás 017. Február 4. V-részecskék 1. A15 felfedezés 1946, Rochester, Butler ezen a képen egy semleges részecske bomlásakor két töltött részecske (pionok) nyoma villa
RészletesebbenÚton az elemi részecskék felé. Atommag és részecskefizika 2. előadás február 16.
Úton az elemi részecskék felé Atommag és részecskefizika 2. előadás 2010. február 16. A neutron létének következményei I. 1. Az atommag alkotórészei Z db proton + N db neutron, A=N+Z az atommag tömege
RészletesebbenSinkovicz Péter. ELTE, MSc II november 8.
Út az elemi részecskék felfedezéséhez és az e e + ütközések ELTE, MSc II. 2011. november 8. Bevezető c kvark τ lepton b kvark Gyenge kölcsönhatás Áttekintés 1 Bevezető 2 c kvark V-A elmélet GIM mechanizmus
RészletesebbenBevezetés a részecskefizikába
Bevezetés a részecskefizikába Előadássorozat fizikatanárok részére (CERN, 2007) Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu. MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet, Budapest és ATOMKI, Debrecen Horváth
RészletesebbenBevezetés a részecskefizikába
Horváth Dezső: Bevezetés a részecskefizikába I: SM CERN, 2014. augusztus 18. p. 1 Bevezetés a részecskefizikába Előadássorozat fizikatanárok részére CERN, 2014. aug. 18-22. (Pásztor Gabriella helyett)
Részletesebben2012. október 23. Csanád Máté, ELTE Atomfizikai Tanszék Részecske- és magfizikai szeminárium 1 / 18
Az erős és az elektrogyenge kölcsönhatás elmélet Csanád Máté ELTE Atomfizikai Tanszék Részecske- és magfizikai szeminárium 2012. október 23. Csanád Máté, ELTE Atomfizikai Tanszék Részecske- és magfizikai
RészletesebbenA RÉSZECSKEFIZIKA ANYAGELMÉLETE: A STANDARD MODELL
tartozó valószínûség -hez, a többi nullához tart. A most vizsgált esetben (M M = 0) a (0) szerint valóban ennekkell történnie. Teljesen hasonlóan igazolható (0) helyessége akkor is, amikor k = n. A közbensô
RészletesebbenRadioaktivitás. 9.2 fejezet
Radioaktivitás 9.2 fejezet A bomlási törvény Bomlási folyamat alapjai: Értelmezés (bomlás): Azt a magfizikai folyamatot, amely során nagy tömegszámú atommagok spontán módon, azaz véletlenszerűen (statisztikailag)
RészletesebbenKvarkok. Mag és részecskefizika 2. előadás Február 23. MRF2 Kvarkok, neutrínók
Kvarkok Mag és részecskefizika. előadás 018. Február 3. A pozitron felfedezése A1 193 Anderson (Cal Tech) ködkamra kozmikus sugárzás 1300 db fénykép pozitrónium PET Antihidrogén Kozmikus sugárzás antirészecske:
RészletesebbenA kémiai kötés magasabb szinten
A kémiai köté magaabb zinten 5-1 Mit kell tudnia a kötéelméletnek? 5- Vegyérték köté elmélet 5-3 Atompályák hibridizációja 5-4 Többzörö kovalen kötéek 5-5 Molekulapálya elmélet 5-6 Delokalizált elektronok:
RészletesebbenÚtban a Standard Modell felé
Útban a Standard Modell felé Mag és részecskefizika 4. előadás 2017. március 10. Amiről eddig tanultunk Hadronok: kvarkok kötött állapotai Barionok (qqq), anti-barionok (qqq), mezonok (qq) Rezonanciák
RészletesebbenDiagnosztikai módszerek II. PET,MRI 2011.05.08. Diagnosztikai módszerek II. Annihiláció. Pozitron emissziós tomográfia (PET)
0.05.08. Diagnoztikai ódzerek II. Pozitron eizió toográfia (PT) Diagnoztikai ódzerek II. PT,MRI Kardo Roland 0 05.0 Mágnee agrezonancia képalkotá (MRI) -Strukturáli MRI (MRI) -Funkcionáli MRI (fmri) Pozitron
RészletesebbenRészecske- és magfizika vizsgakérdések
Részecske- és magfizika vizsgakérdések Az alábbi kérdések (vagy ezek kombinációi) fognak az írásbeli és szóbeli vizsgán is szerepelni. A vastag betűs kérdések egyszerűbb, beugró-kérdések, ezeknek kb. 90%-át
RészletesebbenHatártalan neutrínók
Határtalan neutrínók Trócsányi Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem és MTA-DE Részecskefizikai Kutatócsoport HTP utótalálkozó Budapest 218. december 8 Mottó A tudománynak azonban, hogy el ne satnyuljon,
RészletesebbenFIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Fizika emelt zint 08 É RETTSÉGI VIZSGA 0. október 7. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utaítáai zerint,
RészletesebbenAtommagok alapvető tulajdonságai
Atommagok alapvető tulajdonságai Mag és részecskefizika 5. előadás 017. március 17. Áttekintés Atommagok szerkezete a kvarkképben proton szerkezete, atommagok szerkezete, magerő Atommagok összetétele izotópok,
RészletesebbenA tau lepton felfedezése
A tau lepton felfedezése Szabó Attila András ELTE TTK Kísérleti mag- és részecskefizikai szeminárium 2014.12.04. Tartalom 1 Előzmények(-1973) e-μ probléma e+e- annihiláció kísérletekhez vezető út 2 Felfedezés(1973-1976)
RészletesebbenRészecskék osztályozása, kölcsönhatások, Standard Modell?
Részecskék osztályozása, kölcsönhatások, Standard Modell? Mag-, részecskefizika és asztrofizika 4. előadás 2018. október 2. Köszönet Pásztor Gabriellának http://gpasztor.web.cern.ch/gpasztor/mrf2017 Részecskefizika4,.htmlSzimmetriák,
RészletesebbenBevezetés a részecskefizikába
Horváth Dezső: Bevezetés a részecskefizikába I CERN, 2009. augusztus 18. 1. fólia p. 1 Bevezetés a részecskefizikába Előadássorozat fizikatanárok részére (CERN, 2009. aug. 17-21.) Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu
RészletesebbenA 2006/2007. tanévi Országos középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és azok megoldásai f i z i k á b ó l. I.
006/007. tanévi Orzágo középikolai Tanulmányi Vereny máodik fordulójának feladatai é azok megoldáai f i z i k á b ó l I. kategória. feladat. Egy m maga 30 hajlázögű lejtő lapjának elő é máodik fele különböző
Részletesebben= 450 kg. b) A hó 4500 N erővel nyomja a tetőt. c) A víz tömege m víz = m = 450 kg, V víz = 450 dm 3 = 0,45 m 3. = 0,009 m = 9 mm = 1 14
. kategória... Adatok: h = 5 cm = 0,5 m, A = 50 m, ρ = 60 kg m 3 a) kg A hó tömege m = ρ V = ρ A h m = 0,5 m 50 m 60 3 = 450 kg. b) A hó 4500 N erővel nyomja a tetőt. c) A víz tömege m víz = m = 450 kg,
RészletesebbenKvarkok 1. R. P. Feynman
Kvarkok 1 R. P. Feynman Az anyag atomokból épül fel. Maguk az atomok kétféle építőkőből tehetők össze: elektronokból és atommagból. Nézzük, miből épülnek fel az elektronok. Mai tudásunk szerint az elektronok
RészletesebbenPapp Gábor, Németh Judit. Magfizika. egyetemi jegyzet fizika tanár szakos hallgatóknak. 2003, ELTE, Budapest
1 Papp Gábor, Németh Judit Magfizika egyetemi jegyzet fizika tanár szakos hallgatóknak 2003, ELTE, Budapest 2 Tartalomjegyzék 1. Atommagok tulajdonságai 7 1.1. Az atommag alkotórészei......................
Részletesebbenhttp://www.nature.com 1) Magerő-sugár: a magközéppontból mért távolság, ameddig a magerők hatótávolsága terjed. Rutherford-szórásból határozható meg. R=1,4 x 10-13 A 1/3 cm Az atommag terének potenciálja
RészletesebbenHidrogénszerű atomi részecskék. Hidrogénszerű atomi részecskék
Hidrogénzerű rézeckék páyáinak radiái fuámfüggvénye: páya radiái uámfüggvény p 3 3p 3d Zr Zr Rn, ( r) Nn, r exp Ln radiái uámfüggvény na na R ( Z / a ) exp( Zr / a ) 3, R ( Z / a ) ( Zr / a )exp( Zr /
RészletesebbenBEVEZETÉS A RÉSZECSKEFIZIKÁBA
BEVEZETÉS A RÉSZECSKEFIZIKÁBA Pásztor Gabriella Gabriella.Pasztor@cern.ch CERN Hungarian Teachers Programme 2011. augusztus 15 10. 1. RÉSZ Mit vizsgál a részecskefizika és milyen eszközökkel? Elemi részecskék
RészletesebbenA Lederman-Steinberger-Schwartz-f ele k et neutrn o ks erlet
A Lederman-Steinberger-Schwartz-f ele k et neutrn o ks erlet Modern zikai ks erletek szemin arium Kincses D aniel E otv os Lor and Tudom anyegyetem 2017. február 21. Kincses Dániel (ELTE) A két neutrínó
RészletesebbenZ bozonok az LHC nehézion programjában
Z bozonok az LHC nehézion programjában Zsigmond Anna Julia MTA Wigner FK Max Planck Institut für Physik Fizikus Vándorgyűlés Szeged, 2016 augusztus 24-27. Nehézion-ütközések az LHC-nál A-A és p-a ütközések
RészletesebbenPuskin utcai kvarkok. A kvarkfizika második korszaka ( )
Puskin utcai kvarkok A kvarkfizika másoik korszaka 968-978 SZUBJKTÍV KVARKTÖRTÉNT!! A MI VRZIÓNK! Szilár Leó Az első korszak 963-968 Gell-Mann és Zweig kvarkjai Aitív kvark moell MZONOK Zweig-szabály MÉLYN
RészletesebbenParitássértés FIZIKA BSC III. MAG- ÉS RÉSZECSKEFIZIKA SZEMINÁRIUM PARITÁSSÉRTÉS 1
Paritássértés SZEGEDI DOMONKOS FIZIKA BSC III. MAG- ÉS RÉSZECSKEFIZIKA SZEMINÁRIUM 2013.11.27. PARITÁSSÉRTÉS 1 Tartalom 1. Szimmetriák 2. Paritás 3. P-sértés 1. Lee és Yang 2. Wu kísérlet 3. Lederman kísérlet
RészletesebbenMagfizika szeminárium
Paritássértés a Wu-kísérletben Körtefái Dóra Magfizika szeminárium 2019. 03. 25. Áttekintés Szimmetriák Paritás Wu-kísérlet Lederman-kísérlet Szimmetriák Adott transzformációra invaráns mennyiségek. Folytonos
RészletesebbenA CERN, az LHC és a vadászat a Higgs bozon után. Genf
A CERN, az LHC és a vadászat a Higgs bozon után Genf European Organization for Nuclear Research 20 tagállam (Magyarország 1992 óta) CERN küldetése: on ati uc Ed on Alapítva 1954-ben Inn ov ati CERN uniting
RészletesebbenRészecskefizika kérdések
Részecskefizika kérdések Hogyan ad a Higgs- tér tömeget a Higgs- bozonnak? Milyen távla= következménye lesznek annak, ha bebizonyosodik a Higgs- bozon létezése? Egyszerre létezhet- e a H- bozon és a H-
RészletesebbenBEVEZETÉS A RÉSZECSKEFIZIKÁBA
BEVEZETÉS A RÉSZECSKEFIZIKÁBA Pásztor Gabriella University of Geneva & MTA Wigner FK Gabriella.Pasztor@cern.ch CERN Hungarian Teachers Programme. PROGRAM HéOő Részecskefizika célja, eszközei Elemi részecskék
RészletesebbenPENTAKVARKOK. KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet, Budapest. CERN NA49 kísérlet. p.1/60
PENTAKVARKOK Dániel Barna barnad@rmki.kfki.hu KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet, Budapest & CERN NA49 kísérlet p.1/60 A történet kezdete... 2003 Január: LEPS kísérlet (SPring-8, Japán) PRL-hez
RészletesebbenRészecskés-lecsapós játék
Részecskés-lecsapós játék Sveiczer András 1 és Csörgő Tamás 2,3 1 ELTE, 1117 Budapest XI., Pázmány Péter sétány 1/A 2 MTA Wigner FK, 1121 Budapest XII., Konkoly-Thege út 29-33 3 KRF, 3200 Gyöngyös, Mátrai
RészletesebbenRadioaktivitás és mikrorészecskék felfedezése
Radioaktivitás és mikrorészecskék felfedezése Mag és részecskefizika 1. előadás 2017. Február 17. A félév tematikája 1. Mikrorészecskék felfedezése 2. Kvark gondolat bevezetése, béta-bomlás, neutrínóhipotézis
RészletesebbenAxion sötét anyag. Katz Sándor. ELTE Elméleti Fizikai Tanszék
Az axion mint sötét anyag ELTE Elméleti Fizikai Tanszék Borsányi Sz., Fodor Z., J. Günther, K-H. Kampert, T. Kawanai, Kovács T., S.W. Mages, Pásztor A., Pittler F., J. Redondo, A. Ringwald, Szabó K. Nature
RészletesebbenAtomfizika zh megoldások
Atomfizika zh megoldáok 008.04.. 1. Hány hidrogénatomot tartalmaz 6 g víz? m M = 6 g = 18 g H O, perióduo rendzerből: (1 + 1 + 16) g N = m M N A = 6 g 18 g 6 10 3 1 = 103 vízekula van 6 g vízben. Mivel
RészletesebbenDinamika. F = 8 N m 1 = 2 kg m 2 = 3 kg
Dinamika 1. Vízzinte irányú 8 N nagyágú erővel hatunk az m 1 2 kg tömegű tetre, amely egy fonállal az m 2 3 kg tömegű tethez van kötve, az ábrán látható elrendezében. Mekkora erő fezíti a fonalat, ha a
RészletesebbenBEVEZETÉS A RÉSZECSKEFIZIKÁBA
BEVEZETÉS A RÉSZECSKEFIZIKÁBA Gabriella.Pasztor@cern.ch CERN Hungarian Teachers Programme 2015. augusztus 17-21. Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 1 PROGRAM Részecskefizika célja, eszközei Elemi részecskék
RészletesebbenA m becslése. A s becslése. A (tapasztalati) szórás. n m. A minta és a populáció kapcsolata. x i átlag
016.09.09. A m beclée A beclée = Az adatok átlago eltérée a m-től. (tapaztalat zórá) = az elemek átlago eltérée az átlagtól. átlag: az elemekhez képet középen kell elhelyezkedne. x x 0 x n x Q x x x 0
RészletesebbenSzéchenyi István Egyetem MTK Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék Tartók statikája I. Dr. Papp Ferenc RÚDAK CSAVARÁSA
Széchenyi Itván Egyetem MTK Szerkezetépítéi é Geotechnikai Tanzék Tartók tatikája I. 1. Prizmatiku rúdelem cavaráa r. Papp Ferenc RÚAK CSAVARÁSA Egyene tengelyű é állandó kereztmetzetű (prizmatiku) rúdelem
RészletesebbenFizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT
Fizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT A Mathematikai é Termézettományi Érteítõt az Akaémia 1882-ben inította A Mathematikai é Phyikai Lapokat Eötvö Lorán 1891-ben alapította LXI. évfolyam 1. zám 211.
RészletesebbenHatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória. v(m/s)
. kateória... a) A rafikonról leolvaható: v = 40 km =, m, v = 0 km = 5,55 m, v 3 = 0 km =,77 m h h h t = 5 min = 300 t = 5 min = 300 t 3 = min = 0 = v t, = v t 3 = v 3 t 3 ezért = 3333,3 m = 666,6 m 3
RészletesebbenSzakács Jenő Megyei Fizika Verseny, I. forduló, 2003/2004. Megoldások 1/9., t L = 9,86 s. = 104,46 m.
Szakác enő Megyei Fizika Vereny, I. forduló, 00/004. Megoldáok /9. 00, v O 4,9 k/h 4,9, t L 9,86.,6 a)?, b)?, t t L t O a) A futók t L 9,86 ideig futnak, így fennáll: + t L v O. Az adott előny: 4,9 t L
RészletesebbenCERN: a szubatomi részecskék kutatásának európai központja
CERN: a szubatomi részecskék kutatásának európai központja 1954-ben alapította 12 ország Ma 20 tagország 2007-ben több mint 9000 felhasználó (9133 user ) ~1 GCHF éves költségvetés (0,85%-a magyar Ft) Az
RészletesebbenFrekvenciatartomány Irányítástechnika PE MI BSc 1
Frekvenciatartomány ny 008.03.4. Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány bevezetéének indoka: általában időtartománybeli válaz kell alkalmazott teztelek i ezt indokolák információ rendzerek eetében
RészletesebbenRÉSZECSKÉK ÉS KÖLCSÖNHATÁSAIK (PARTICLES AND THEIR INTERACTIONS)
ATOMMAGFIZIKA II. (NUCLEAR PHYSICS II.) RÉSZECSKÉK ÉS KÖLCSÖNHATÁSAIK (PARTICLES AND THEIR INTERACTIONS) (Harmadik, korszerűsített kiadás) (Third up-dated edition) FÉNYES TIBOR DEBRECENI EGYETEMI KIADÓ,
RészletesebbenRészecskefizikai gyorsítók
Részecskefizikai gyorsítók 2010.12.09. Kísérleti mag- és részecskefizikai szeminárium Márton Krisztina Hogyan látunk különböző méreteket? 2 A működés alapelve az elektromos tér gyorsítja a részecskét különböző
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu
Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Mitől függ a kölcsönhatás? VÁLASZ: Az anyag felépítése A sugárzások típusai, forrásai és főbb tulajdonságai A sugárzások és az anyag
RészletesebbenSzakács Jenő Megyei Fizika Verseny, az I. forduló feladatainak megoldása 1
Szakác enő Megyei Fizika Vereny, az I. forduló feladatainak megoldáa. t perc, az A fiú ebeége, a B fiú ebeége, b 6 a buz ebeége. t? A rajz alapján: t + t + b t t t + t + 6 t t 7 t t t 7t 4 perc. Így A
RészletesebbenJeges Zoltán. The mystery of mathematical modelling
Jege Z.: A MATEMATIKAI MODELLEZÉS... ETO: 51 CONFERENCE PAPER Jege Zoltán Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka Óbudai Egyetem, Budapet zjege@live.com A matematikai modellezé rejtélyei
RészletesebbenÚJ FELFEDEZÉSEK A CERN NAGY HADRONÜTKÖZTETÕJÉNÉL: FURCSA RÉSZECSKÉK
ÚJ FELFEDEZÉSEK A CERN NAGY HADRONÜTKÖZTETÕJÉNÉL: FURCSA RÉSZECSKÉK Új fizika jelei az LHC-nál? A részecskefizika minig az éreklõés élvonalában van, és jelentõsebb ereményeiért gyakorlatilag kijár a Nobel-íj.
RészletesebbenNAGY Elemér Centre de Physique des Particules de Marseille
Korai CERN együtműködéseink a kísérleti részecskefizika terén Az EMC és L3 kísérletek NAGY Elemér Centre de Physique des Particules de Marseille Előzmények A 70-es évektől kezdve a CERN meghatározó szerephez
RészletesebbenTARTÓSZERKEZETEK II.-III.
TRTÓSZERKEZETEK II.-III. VSBETOSZERKEZETEK 29.3.7. VSBETO KERESZTMETSZET YOMÁSI TEHERBÍRÁSÁK SZÁMÍTÁS kereztmetzet teherbíráa megelelı ha nyomott km. eetén: Rd hol a normálerı tervezéi értéke (mértékadó
RészletesebbenMese a Standard Modellről 2*2 órában, 1. rész
Mese a Standard Modellről 2*2 órában, 1. rész Előadás a magyar CMS-csoport számára (RMKI-ATOMKI-CERN, 2008. június 6.) Horváth Dezső horvath rmki.kfki.hu. MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet,
RészletesebbenLegújabb eredmények a részecskefizikában. I. rész
ismerd meg! Legújabb eredmények a részecskefizikában I. rész 1. A részecskék osztályozása Jelenlegi tudásunk szerint az anyag fermion típusú építkövekbl és bozon típusú ragasztóanyagból épül fel. (A világegyetem
RészletesebbenAz üzemanyagcellákat vezérlı egyenletek dokumentációja
Az üzemanyagcellákat vezérlı egyenletek dokumentációja Telje rendzer Létrehozta: Szabó Tamá Utoljára változtatta: Szabó Tamá Létrehozva: 2008.11.13 Módoítva: 2009.02.19. 1. oldal Ellenırizte: ReCoMend
RészletesebbenNehézion ütközések az európai Szupergyorsítóban
Nehézion ütközések az európai Szupergyorsítóban Lévai Péter MTA KFKI RMKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet Az atomoktól a csillagokig ELTE, 2008. márc. 27. 17.00 Tartalomjegyzék: 1. Mik azok a nehézionok?
RészletesebbenMEKKORA A KVARKOK TÖMEGE? Eltûnnek a napfoltok?
i kizámolható. Évzázao változáok elemzééhez azonban még nem elég hozú a Wolf-féle aator, ezért Dougla Hoyt é Kenneth chatten kiolgozták a coport-relatívzámot, amely az egye foltokat nem vezi figyelembe,
RészletesebbenDiszkrét Matematika. zöld könyv ): XIII. fejezet: 1583, 1587, 1588, 1590, Matematikai feladatgyűjtemény II. (
FELADATOK A LEKÉPEZÉSEK, PERMUTÁCIÓK TÉMAKÖRHÖZ Diszkrét Matematika 4. LEKÉPEZÉSEK Értelmezési tartomány és értékkészlet meghatározása : Összefoglaló feladatgyűjtemény matematikából ( zöld könyv ): XIII.
RészletesebbenVARIANCIAANALÍZIS (ANOVA) véletlen faktorok esetén
VRINCINLÍZI (NOV) véletlen faktorok eetén Varancakomponen-elemzé BIOMETRI_NOV_3 1 Rögzített faktorok: znteket a kíérletekhez megválazthatuk é beállíthatuk. Kérdé: van-e különbég a faktor különböző znte
RészletesebbenA részecskefizika eszköztára: felfedezések és detektorok
A részecskefizika eszköztára: felfedezések és detektorok Varga Dezső MTA WIGNER FK, RMI NFO Az évszázados kirakójáték: az elemi részecskék rendszere A buborékkamrák kora: a látható részecskék Az elektronikus
RészletesebbenAz átviteli (transzfer) függvény, átviteli karakterisztika, Bode diagrammok
Elektronka. Bode dagramok, éldák /9 Az átvtel (tranzfer) függvény, átvtel karakterztka, Bode dagrammok.) Tku feladat: Számítuk k adott lezáráok mellett egy lneár hálózat (oerátor tartomány) u j T tranzfer
RészletesebbenA Standard modellen túli Higgs-bozonok keresése
A Standard modellen túli Higgs-bozonok keresése Elméleti fizikai iskola, Gyöngyöstarján, 2007. okt. 29. Horváth Dezső MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet, Budapest és ATOMKI, Debrecen Horváth
RészletesebbenA Standard Modellen túl. Cynolter Gábor
A Standard Modellen túl Cynolter Gábor MTA Elméleti Fizikai Tanszéki Kutatócsoportja Budapest, 1117 Pázmány Péter sétány 1/A Kivonat Az elemi részecskék kölcsönhatásait leíró Standard Modell hihetetlenül
RészletesebbenMiből áll a világunk? Honnan származik? Miért olyan, mint amilyennek látjuk?
Miből áll a világunk? Honnan származik? Miért olyan, mint amilyennek látjuk? Jóllehet ezeket a kérdéseket még nem tudjuk teljes bizonyossággal megválaszolni, ám az utóbbi években nagyon sokmindent felfedeztünk
Részletesebbenu u IR n n = 2 3 t 0 <t T
IR n n =2 3 u() u u u u IR n n = 2 3 ξ A 0 A 0 0 0 < T F IR n F A 0 A 0 A 0 A 0 F :IR n IR n A = F A 0 A 0 A 0 0 0 A F A 0 A F (, y) =0 a = T>0 b A 0 T 1 2 A IR n A A A F A 0 A 0 ξ A 0 = F (ξ) ε>0 δ ε
RészletesebbenÚton a kvarkok felé. Atommag- és részecskefizika 3. előadás március 1.
Úton a kvarkok felé Atommag- és részecskefizika 3. előadás 2010. március 1. A béta-bomlás energiaspektruma 1. béta-bomló atommagok: 40 K, 14 C, 3 H, 214 Bi 2. e/m meghatározás a keletkező részecske egy
RészletesebbenKvark hadron átalakulás veges hőmérsékleten Petreczky Péter. Fizikus vándorgyűlés, augusztus 25.
Kvark hadron átalakulás veges hőmérsékleten Petreczky Péter Bevezető: erősen kölcsönható anyag állapot egyenlete és királis átalakulás Polyakov szál várható érteke, árnyékolás a plazmában és deconfinement
RészletesebbenIrányítástechnika 3. előadás
Irányítátechnika 3. előadá Dr. Kovác Levente 203. 04. 6. 203.04.6. Tartalom Laplace tranzformáció, fontoabb jelek Laplace tranzformáltja Stabilitá alaptétele Bode diagram, Bode-féle tabilitá kritérium
RészletesebbenRészecskefizika I: a standard modell
Horváth Dezső: Részecskefizika I: a standard modell Debrecen, 2014. április 15. 1. fólia p. 1/70 Részecskefizika I: a standard modell DE Kísérleti Fizika tanszék, 2014. április 15. Horváth Dezső horvath.dezso@wigner.mta.hu
RészletesebbenMilyen eszközökkel figyelhetők meg a világ legkisebb alkotórészei?
Milyen eszközökkel figyelhetők meg a világ legkisebb alkotórészei? Veres Gábor ELTE Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék e-mail: vg@ludens.elte.hu Az atomoktól a csillagokig előadássorozat nem csak középiskolásoknak
RészletesebbenEgzotikus részecskefizika
Egzotikus részecskefizika CMS-miniszimpózium, Debrecen, 2007. nov. 7. Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu. MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet, Budapest és ATOMKI, Debrecen Horváth Dezső: Egzotikus
RészletesebbenNagyenergiás nehézion-fizika
Nagyenergiás nehézion-fizika Csanád Máté 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, H- 1117 Budapest XI, Pázmány Péter sétány 1/A, Hungary Speciális kollégium, 2007/08 tavasz 1 / 65 Outline 1 Bevezetés Tudnivalók
RészletesebbenDoktori értekezés tézisei
Doktori értekezés tézisei Doktorjelölt: Ürmössy Károly Elméleti Fizikai Osztály, Wigner FK, Budapest Elméleti Fizika Tanszék, ELTE, Budapest Az értekezés címe: Nem-extenzív statisztikus fizikai módszerek
RészletesebbenA sötét anyag nyomában. Krasznahorkay Attila MTA Atomki, Debrecen
A sötét anyag nyomában Krasznahorkay Attila MTA Atomki, Debrecen Látható és láthatatlan világunk A levegő Túl kicsi dolgok Mikroszkóp Túl távoli dolgok távcső, teleszkópok Gravitációs vonzás, Mágneses
RészletesebbenMikrokozmosz világunk építôköveinek kutatása
HORVÁTH ZALÁN Mikrokozmosz világunk építôköveinek kutatása Horváth Zalán fizikus, az MTA rendes tagja Az anyagi világ szerkezetének megismerése több mint kétezer éve foglalkoztatja az emberiséget. A 20.
RészletesebbenOPAL, ASACUSA, LCG. Horváth Dezső RMKI, Budapest és ATOMKI, Debrecen
OPAL, ASACUSA, LCG Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu. RMKI, Budapest és ATOMKI, Debrecen Horváth Dezső OPAL, ASACUSA, LCG Beszámoló a Magyar CERN-bizottságnak 2005. március 9. p.1 A CERN gyorsítói 1996
RészletesebbenAz elektron-foton kölcsönhatás (folyamatok)
Az elektron-foton kölcsönhatás (folyamatok) Itten most a Compton-szórás hatáskeresztmetszetét kell kiszámolni, felhasználva a QED-ben és úgy általában a kvantumtérelméletben ismert dolgokat (Feynman-szabályok,
RészletesebbenBevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 4. (e) Kvantummechanika Utolsó módosítás: 2014. december 3. 1 A Klein-Gordon-egyenlet (1) A relativisztikus dinamikából a tömegnövekedésre és impulzusra vonatkozó
RészletesebbenHogyan lehet ezzel a fényképpel Nobel-díjat nyerni?
Hogyan lehet ezzel a fényképpel Nobel-díjat nyerni? Így Strangeness Late 1940 s: discovery of a variety of heavier mesons (K mesons) and baryons ( hyperons ) studied in detail in the 1950 s at the new
RészletesebbenGyorsítók. Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen. Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) 2009. augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1
Gyorsítók Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) 2009. augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1 Az anyag felépítése Részecskefizika kvark, lepton Erős, gyenge,
RészletesebbenFázisátalakulások, avagy az anyag ezer arca. Sasvári László ELTE Fizikai Intézet ELTE Bolyai Kollégium
Fázisátalakulások, avagy az anyag ezer arca Sasvári László ELTE Fizikai Intézet ELTE Bolyai Kollégium Atomoktól a csillagokig, Budapest, 2016. december 8. Fázisátalakulások Csak kondenzált anyag? A kondenzált
RészletesebbenHatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória
Hatvani Itván fizikavereny 07-8.. kategória.3.. A kockából cak cm x cm x 6 cm e függőlege ozlopokat vehetek el. Ezt n =,,,35 eetben tehetem meg, így N = n 6 db kockát vehetek el egyzerre úgy, hogy a nyomá
Részletesebben2015.06.25. Villámvédelem 3. #5. Elszigetelt villámvédelem tervezése, s biztonsági távolság számítása. Tervezési alapok (norma szerint villámv.
Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező zakmai továbbképzé 2015 Villámvédelem #5. Elzigetelt villámvédelem tervezée, biztonági távolág zámítáa Villámvédelem 1 Tervezéi alapok (norma zerint
RészletesebbenTartalomjegyzék. dr. Lublóy László főiskolai docens. Nyomott oszlop vasalásának tervezése
dr. Lulóy Lázló főikolai docen yomott ozlop vaaláának tervezée oldalzám: 7. 1. Tartalomjegyzék 1. Központoan nyomott ozlop... 1.1. Vaalá tervezée egyzerűített zámítáal... 1..Vaalá tervezée két irányan....
RészletesebbenA nagyenergiás magfizika kísérleti módszerei
BME NTI magfizika, 2017 május 10-11. BME magfizika 2017/05/10 Vértesi Róbert - Nagyenergiás magfizika 1 A nagyenergiás magfizika kísérleti módszerei Vértesi Róbert vertesi.robert@wigner.mta.hu MTA Wigner
RészletesebbenA kémiai kötés magasabb szinten
A kémiai kötés magasabb szinten 11-1 Mit kell tudnia a kötéselméletnek? 11- Vegyérték kötés elmélet 11-3 Atompályák hibridizációja 11-4 Többszörös kovalens kötések 11-5 Molekulapálya elmélet 11-6 Delokalizált
RészletesebbenKémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Dia 1 /39
Kémiai kötés 4-1 Lewis elmélet 4-2 Kovalens kötés: bevezetés 4-3 Poláros kovalens kötés 4-4 Lewis szerkezetek 4-5 A molekulák alakja 4-6 Kötésrend, kötéstávolság 4-7 Kötésenergiák Általános Kémia, szerkezet
RészletesebbenTávközlési mérések Laboratórium ALCATEL OPTIKAI VÉGBERENDEZÉS MÉRÉSE
H Í R A D Á S T E C H N I K A I N T É Z E T Távközléi méréek Laboratórium ALCATEL OPTIKAI VÉGBERENDEZÉS MÉRÉSE méréi útmutató 2 ALCATEL OPTIKAI VÉGBERENDEZÉS MÉRÉSE ALCATEL OPTIKAI VÉGBERENDEZÉS MÉRÉSE
Részletesebben