BEVEZETÉS A RÉSZECSKEFIZIKÁBA
|
|
- Alexandra Borbélyné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BEVEZETÉS A RÉSZECSKEFIZIKÁBA Pásztor Gabriella University of Geneva & MTA Wigner FK Gabriella.Pasztor@cern.ch CERN Hungarian Teachers Programme.
2 PROGRAM HéOő Részecskefizika célja, eszközei Elemi részecskék és kölcsönhatásaik Kedd Szimmetriák a részecskefizikában Elemi részecskék tömege és a Higgs bozon Szerda Neutrínók A Standard Modellen túl: szuperszimmetria és extra dimenziók Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 2
3 1. RÉSZ Mit vizsgál a részecskefizika és milyen eszközökkel? Elemi részecskék és kölcsönhatásaik Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 3
4 A KÉRDÉS Mik a világegyetem elemi építőkövei? ~10-10 m Részecskék Erők / kölcsönhatások ~10-14 m ~10-15 m < m Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 4
5 A VÁLASZ Leptonok Kvarkok Kölcsönhatás közvetítők Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 5
6 A VÁLASZ Kedd Leptonok Kvarkok Szerda Hé7ő Kölcsönhatás közvetítők Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 6
7 A VÁLASZ A MATEMATIKA NYELVÉN L = 1 4 F µ a F aµ +i D + h.c. + i ij j + h.c. + D µ 2 V ( ) (Forces) (Erők) (Interacqons) (Kölcsönhatások) (Flavour) (Fermionok tömege) (EWSB) (Elektrogyenge szimmetriasértés) Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 7
8 AZ ÚT Több mint 100 ötletekkel, elméletekkel és kísérletekkel teli év 30 Nobel díj Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 8
9 Kineqkus elmélet, Termodinamika Boltzmann Maxwell Newton Részecskék e - μ - νe νµ τ - ντ ν mass e + p - Atom Atommag p + n Hadronok ( particle zoo )" u π d s Brown mozgás Terek Electromágneses Speciális relativitáselmélet Kvantum mechanika Hullám / részecske Fermionok / Bozonok Spin Antianyag c STANDARD MODELL b t QED GUT foton" Higgs W bozon Szuperszimmetria Szuperhúrok Fermi β-bomlás P, C, CP sértés W" Z" Gyenge Erős Radioaktivitás Elektrogyenge egyesítés 3 fermion család Yukawa π csere QCD szín gluon" Világegyetem Kozmikus sugarak Galaxisok; táguló világgegyetem Sötét anyag Kozmikus hávérsugárzás Kozmikus hávérsugárzás egyenetlenségei (COBE, WMAP) Sötét Energia (?) Általános relativitáselmélet Magfúzió Ősrobbanás ( Big bang ) Nukleoszintézis Infláció Technológia Detektor Geiger számláló Ködkamra Buborékkamra Ionizációs gázkamra Gyorsító Ciklotron Szinkrotron e + e - ütköztető Nyaláb hűtés Online számítógépek p + p - ütköztető Modern" detektorok" WWW GRID 2010 From Rolf Landua Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 9
10 Kineqkus elmélet, Termodinamika Boltzmann Maxwell Newton Részecskék e - μ - νe νµ τ - ντ ν mass e + p - Atom Atommag p + n Hadronok ( particle zoo )" u π d s Brown mozgás Terek Electromágneses Speciális relativitáselmélet Kvantum mechanika Hullám / részecske Fermionok / Bozonok Spin Antianyag c STANDARD MODELL b t QED GUT foton" Higgs W bozon Szuperszimmetria Szuperhúrok Fermi β-bomlás P, C, CP sértés W" Z" Gyenge Erős Radioaktivitás Elektrogyenge egyesítés 3 fermion család Yukawa π csere QCD szín gluon" Világegyetem Kozmikus sugarak Galaxisok; táguló világgegyetem Sötét anyag Kozmikus hávérsugárzás Kozmikus hávérsugárzás egyenetlenségei (COBE, WMAP) Sötét Energia (?) Általános relativitáselmélet Magfúzió Ősrobbanás ( Big bang ) Nukleoszintézis Infláció Technológia Detektor Geiger számláló Ködkamra Buborékkamra Ionizációs gázkamra Gyorsító Ciklotron Szinkrotron e + e - ütköztető Nyaláb hűtés Online számítógépek p + p - ütköztető Modern" detektorok" WWW GRID 2010 H? From Rolf Landua Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 10
11 ELEMI RÉSZECSKE Egyszerű, szerkezet nélküli, tovább nem bontható de nem feltétlenül stabil, azaz elbomolhat más részecskékre Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 11
12 AZ ATOM FOGALMÁNAK FEJLŐDÉSE I.e. 6. évszázad, India I.e. 5. évszázad, Leukipposz, majd i.e. 450, Démokritész 1805, John Dalton: modern atomelmélet 1827, Robert Brown: kis részecskék véletlenszerű mozgása folyadékban 1905, Albert Einstein: molekulák lökdösik 1869, Dmitri Mengyelejev: kémiai elemek periódusos rendszere 1897, J.J. Thomson: katódsugárzás vizsgálata, q/m mérése elektron, minden atom része 1909, Ernest Rutherford: α részecskék szórása arany fólián atommag 1913, Frederick Soddy: izotópok 1913, Henry Moseley: atommag töltés = periódusos rendszerbeli pozíció (Antonius van den Broek hipotézise) 1917 (1919), Rutherford, Hidrogén atommag minden más atommag része, proton 1919, Francis William Aston: tömeg spektrometer, izotóp tömegek, egész szám szabály 1932, James Chadwick: neutron 1913, Niels Bohr: atom model kvantált elektronpályákkal (színképvonalak) 1924, Louis de Broglie: részecske hullám kevősség 1926, Erwin Schrödinger: atom matemaqkai modellje 3D elektron hullámokkal Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 12
13 A FELFEDEZÉS MÓDSZEREI Szórás kísérletek (példa: atommag felfedezése) Következtetés a megfigyelt rendszerek tulajdonságaiból: tömeg, spin, élevartam, (példa: a kvark- modell megszületése) Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 13
14 RÉSZECSKE SZÓRÁS MINT MIKROSZKÓP: AZ ATOMMAG FELFEDEZÉSE Az eredmény értelmezése atommag elektron(felhő) Cél- tárgy ~1/8000 Detektor Részecske forrás Geiger- Marsden (Rutherford) kísérlet: az atommag felfedezése Eredeq kísérleq elrendezés Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 14
15 KÍSÉRLETI ADATOK RENDSZEREZÉSE: A KVARKOK FELFEDEZÉSE A as évekre több száz erős kölcsönhatásban résztvevő részecskét fedeztek fel ( részecske állatkert ) 1962, Murray Gell- Mann rendszerezi a részecskéket, és megjósolja az Ω - létezését (1969, Nobel díj) A modern kvark modell megszüleqk 1964, Brookhaven, Ω - felfedezése a megjósolt tulajdonságokkal Spin- 0 mezon oktev Spin- 1/2 baryon oktev Spin- 3/2 baryon dekuplev Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 15
16 MÉRTÉKEGYSÉGEK Energia: 1 ev = J (elektron által felvev energia, amint áthalad 1V potencialkülönbségen) Speciális relaqvitáselmélet: E = mc 2 és E 2 =p 2 c 2 +m 02 c 4 Fénysebesség: c = m/s 1 Mértékegységek: [m] = [p] = [E] = ev (vagy kev, MeV, GeV, TeV) Elektron nyugalmi tömege: m e = 511 kev/c 2 vagy röviden 511 kev Heisenberg határozatlansági reláció: Δx Δp > h/4π, ΔE Δt > h/4π Planck állandó: h/2π J s ev s 1 p=100 GeV/c impulzusú részecske >10-18 m felbontással lát Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 16
17 AZ ANYAG FELÉPÍTÉSE 1 mm Vízcsepp mm Víz molekula 10-7 mm mm <10-15 mm (pontszerű) Proton Gluon Elektron Hidrogén atom Kvarkok és gluonok a protonban Kvark Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 17
18 FERMIONOK ÉS BOZONOK Spin: belső impulzus- momentum Analógia: Föld forgása a tengelye körül spin Föld keringése a Nap körül pályamomentum Elemi részecskék esetében a spin nem köthető forgáshoz, hanem egy belső tulajdonság! Kvantum- rendszerekben az impulzusmomentum kvantált: h/2π [s (s+1)], ahol s egész (0,1,2 ) és fél- egész (1/2,3/2..) értékeket vehet fel Fermionok: fél- egész spinű részecskék (pl. az elektron, a proton, a neutron 1/2- spinű) Bozonok: egész spinű részecskék (pl. a foton, a pion 1- spinű) Fermionok és bozonok különbözően viselkednek a fermionok Fermi- Dirac staqszqkával írhatók le, a Pauli- féle kizárási- elvet köveqk, a bozonok a Bose- Einstein staqszqkát köveqk, és kondenzálódhatnak Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 18
19 A STANDARD MODELL ELEMI RÉSZECSKÉI Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 19
20 AZ ANYAG ÉPÍTŐKÖVEI: A FERMIONOK 4 He atom 3 család, növekvő részecske tömeg Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 20
21 LEPTONOK ( 1) elektron muon tau Elektromosan töltöv leptonok: a nega v töltésű elektron és nehezebb társai A nehéz töltöv leptonok gyorsan elbomlanak, például (0) elektron- neutrínó muon- neutrínó tau- neutrínó Semleges neutrínók: nagyon könnyűek (0- tömegűnek tartovák őket sokáig) és nehezen észlelhetők A neutrínók nagyon gyengén hatnak kölcsön, jelenlétükre fizikai folyamatokban általában a hiányzó energia és impulzus utal ( energia és impulzus megmaradás!) Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 21
22 LEPTONOK ( 1) (0) elektron elektron- neutrínó muon muon- neutrínó tau tau- neutrínó 1897, J.J. Thomson, katódsugárzás vizsgálata: elektron NOBEL 1932, Carl Anderson, kozmikus sugarak vizsgálata ködkamrával: pozitron, az elektron anq- részecske társa NOBEL 1936, Carl Anderson, kozmikus sugarak vizsgálata ködkamrával: muon (eleinte μ- mezon ) 1930, Wolfgang Pauli, β- bomlás magyarázata: neutrínó hipotézis NOBEL Magyar vonatkozás: 1957 Szalay Sándor és Csikai Gyula Neutrínó észlelés 6He β- bomlásában hvp://epa.oszk.hu/00300/00342/00185/pdf/ FizSzem_EPA00342_2005_10_ pdf 1956, C. Cowan & F. Reines, reaktor anq- ν e kimutatása vízzel teli detektorral νe p n e +, e + e γγ NOBEL 1962, L.M. Lederman, M. Schwartz, J. Steinberger, Brookhaven AGS neutrínó nyaláb: muon neutrínó , M.L. Perl et al. (SLAC- LBL), SPEAR e + e - ütköztetőnél e + e - e ± μ +E hiányzó események: tau NOBEL 2000, DONUT kollaboráció (FNAL): tau neutrínó Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 22 NOBEL
23 KVARKOK fel le bájos furcsa felső (beauty) alsó 1964: M. Gell- Mann és G. Zweig felismeri, hogy a rengeteg részecske- ütköztetésben megfigyelt új részecske, megmagyarázható csupán három elemi alkotórész az u, d és s kvarkok létével 1970: S. Glashow, J. Iliopoulos, L. Maiani megjósolja a c kvark létezését az íz- váltó semleges áramok elnyomásának magyarázatául 1973: M. Kobayashi, T. Maskawa megjósolja a b kvark létezését a CP sértés magyarázatául 1974: c kvark egyidejű felfedezése az USA BNL (S. Ting et al.) és SLAC (B. Richter et al.) laboratóriumaiban NOBEL 1977: b kvark felfedezése a FNAL- ban (USA) 1995: t kvark felfedezése a FNAL- ban NOBEL NOBEL Kvarkok nem figyelhetők meg szabadon, csupán kötöv állapotban, részecskékbe zárva Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 23
24 A KVARKOK SZÍNE Problémák a kvark modellel Δ ++ = (u u u ) 3 azonos fermion, mi van a Pauli- kizárással? Mi tartja össze _ a hadronokat? Miért csak (qq) és (qqq) hadronok vannak? Miért nincs szabad kvark? Új kvantumszám, a szín bevezetése: Red, Green, Blue szín- töltés Δ ++ kvarkjai különböző (színű) kvantumállapotban vannak A kvarkok közöv erős szín- szín vonzás van (a szín az erős kcsh töltése) Csak színtelen állapotok szabadok (kvarkbezárás) Analógia a színlátással: 3 erős kcsh- beli állapot ~ 3 alapszín (anq- szín ~ kiegészítő szín, színtelen állapot ~ fehér) Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 24
25 HADRONOK: BARIONOK ÉS MEZONOK Hadron tömeg = Kvarkok tömege (1%) + (mozgási és helyzeq energia) Spin J = (Σ q ±½) + pályamomentum J = 1/2, 3/2, (fermionok) Q = 0, ±1, ±2 Nukleonok, J=1/2: p (uud), n (udd) J = 0, 1, (bozonok) Q = 0, ±1 Pionok, J=0: π - (ud), π - (ud), π 0 (uu- dd)/ 2 Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 25 25
26 ANYAG ÉS ANTI- ANYAG e + e Buborék kamra mágneses térben Dirac- egyenlet nega v energiájú megoldása (1928) Minden részecskének van egy anq- részecske párja, amely mindenben megegyezik vele csak a töltése ellentétes: proton (+) ó anq- proton ( ) elektron ( ) ó pozitron (+) Gravitáció azonosan hat részecskékre és anq- részecskékre, mivel tömegük azonos A természetben β- bomlásban és kozmikus sugarak hatására a föld légkörében is keletkeznek Pozitron felfedezése kozmikus sugarak vizsgálatával (C. Anderson, 1932) Ha egy részecske és egy anq- részecske találkozik, energia felszabadulása közben megsemmisülnek Az univerzum születésekor azonos számban keletkeztek részecskék és anq- részecskék. Mi történt az anq- anyaggal? Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 26 Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 26
27 Példák ELEMI KÖLCSÖNHATÁSOK, ERŐK Elektromágneses Erős Gyenge Gravitációs Minden elektromosan töltött részecske Atomok, molekulák Optikai és elektromos berendezések Telekommunikáció Kvarkok Nukleonok (és más hadronok) Neutron bomlás n p + e ν e Radioaktív β-bomlások Energiatermelés a csillagokban Potenciál ~ 1/r -a/r + b r ~ e -m V r / r ~ 1/r Minden részecske Eső tárgyak Égitestek, galaxisok, fekete lyukak Hatótávolság (F~1/r 2 ) Rövid (1 fm ~ 1/m π ) Rövid (<1 fm) (F~1/r) Élettartam s π 0 γγ s Δ pπ >10-12 s π + µ + ν µ 1 fm = m R proton = 0.8 fm Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 27
28 KÖZVETÍTŐ RÉSZECSKÉK: MÉRTÉK BOZONOK Részecskék közöv ható erőket elemi részecskék, ú.n. mérték bozonok közve qk Hierarchia probléma : gravitációs erőnek a többi erőhöz viszonyított gyengesége Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 28
29 FEYNMAN DIAGRAMMOK Képi megjelenítése a fizikai folyamatot leíró matemaqkai kifejezéseknek Minden részecskét más vonal pus jelöl Szabad véggel rendelkező vonalak valódi részecskéket, egyik vertexből a másikba futók virtuális részecskéket jelölnek Fermionoknál a részecskéket és anq- részecskéket a nyíl iránya különbözteq meg Minden vertexhez (vonalak találkozási pontjához) tartozik egy csatolási állandó Minden vertex egy integrált hoz magával A szórási folyamatok hatáskeresztmetszetének kiszámításához az összes lehetséges közbülső állapotra összegezni kell Minden közbülső állapot ábrázolható egy Feynman gráffal, melyeket könnyebb ávekinteni mint a mögövük lévő bonyolult számításokat Csak perturba v (sorba fejthető) folyamatokat ábrázolhatunk így (pl. az erős kölcsönhatás kötöv állapotait nem) Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 29
30 VIRTUÁLIS RÉSZECSKÉK Csupán nagyon rövid ideig léteznek Nem köveqk be a E 2 =p 2 c 2 +m 02 c 4 összefüggést de a megmaradási törvényeket betartják! Energiájuk bizonytalan a Heisenberg- féle határozatlansági törvény szerint: ΔE Δt > h/4π m=0 részecskék (pl. foton) virtuális formájának van tömege (a vákumtól kölcsönvev energiából) Közeli kapcsolatban állnak a kvantum fluktuáció fogalmával: tekinthetjük születésüket a kvantummechanikai mennyiségek várható érték körüli fluktuációjának következményeként erősen virtuális W boson! Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 30
31 KÖLCSÖNHATÁSOK HATÓTÁVOLSÁGA ÉS A KÖZVETÍTŐ RÉSZECSKÉK TERMÉSZETE I. γ e - e + γ Kvantummechanika szerint egy részecske összes lehetséges útját össze kell adni a megfelelő súlyokkal ahhoz, hogy egy fizikai jelenséget pontosan leírjunk Hogyan függ az EM kölcsönhatás erőssége a távolságtól? Minél messzebb van két töltés a köztük haladó foton annál több virtuális párt tud kelteni, melyek kis dipólokként árnyékolják a töltéseket távolsággal az erő csökken Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 31
32 KÖLCSÖNHATÁSOK HATÓTÁVOLSÁGA ÉS A KÖZVETÍTŐ RÉSZECSKÉK TERMÉSZETE II. Miért gyenge a gyenge kölcsönhatás? A közve tő részecskék (W, Z) nehezek, nagyobb energiára van szükség a létrehozásukhoz A részecskefizika nyelvén f 1 V* ~ 1 q 2 + M 2 f 2 Kölcsönhatási potenciál: V(r) ~ e m V r r f 1 ' f 2 Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 32
33 KÖLCSÖNHATÁSOK HATÓTÁVOLSÁGA ÉS A KÖZVETÍTŐ RÉSZECSKÉK TERMÉSZETE III. Miért erős az erős kölcsönhatás? A gluon tömege 0 (mint a fotoné) A gluon töltöv (színes) az erős kölcsönhatás szempontjából Nemcsak virtuális fermion párok, hanem gluon párok is születhetnek a vákumban ÚJ! V(r) ~ a r + br Ezek a virtuális gluonok nem árnyékolják, hanem erősíqk a kölcsönhatást! A fenq potenciál leírja mindkét megfigyelt jelenséget: a kvark- bezárást, és az aszimptoqkus szabadságot Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 33
34 KVARK BEZÁRÁS Mi történik, ha két részecskét megpróbálunk eltávolítani egymástól? Elektromos tér (széverjed) Színtér (szétszakad) kvark bezárás Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 34
35 HADRONZÁPOROK Az ütközésben keletkező kvarkok távolodnak egymástól amíg energiájuk futja, kvark párokat keltenek kialakul egy részecske- vagy hadron- zápor ( jet ) A közeli kvark párok, kvark hármasok hadronokat hoznak létre (mezonok, barionok) Fragmentáció, hadronizáció augusztus Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába Gluon felfedezése (DESY PETRA) 35
36 RÉSZECSKE DETEKTOROK Töltés meghatározás Impulzus mérés F = qv B = m v 2 Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 36 r r = mv qb
37 RÉSZECSKE DETEKTOROK Detektor metszet, részecske nyomokkal Részecskék nyoma a detektorban Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 37
38 A NÉHAI OPAL DETEKTOR LEP gyorsító 4 sok- célú detektorának (ALEPH, DELPHI, L3, OPAL) egyike Adatgyűjtés: Méret: 12 m x 12m x 12m Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 38
39 LEP LEP1, s 91 GeV: e + e - Z ff LEP2, s 200 GeV: e + e - WW, ZZ, ff(γ), Pontszerű leptonok ütközése Tiszta események Tipikus LEP2 esemény: e + e - WW qqqq 4 hadron zápor <100 töltöv részecske Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 39
40 ??? Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 40
41 Z μ + μ - AT LEP OPAL Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 41
42 ??? Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 42
43 Z μ + μ - γ AT LEP OPAL Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 43
44 ??? Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 44
45 Z e + e - AT LEP OPAL Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 45
46 ??? Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 46
47 Z e + e - γ AT LEP OPAL Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 47
48 ??? Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 48
49 Z τ + τ - μ + e - + E hiányzó AT LEP OPAL Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 49
50 ??? Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 50
51 Z τ + τ - h + (h - h + h - ) + E hiányzó AT LEP OPAL Tau élevartam (0.3 ps) mérhető ilyen eltolt vertexű eseményekkel Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 51
52 ??? Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 52
53 Z ννγ AT LEP OPAL Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 53
54 ??? Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 54
55 Z qq AT LEP OPAL Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 55
56 ??? Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 56
57 Z qqg AT LEP OPAL Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 57
58 ??? K 0 Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 58
59 Z bb AT LEP OPAL - b b K 0 Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 59
60 ??? φ K + K - J/ψ μ + μ - Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 60
61 Z bb AT LEP OPAL - b b φ K + K - J/ψ μ + μ - B s J/ψ φ Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 61
62 EXTRA Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 62
63 Z BOZON BOMLÁS elektron pár muon pár tau pár muon, elektron kvark (hadron zápor) pár kvark pár és gluon (3 hadron zápor) tau pár hadron, muon Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 63
64 Z BOZON BOMLÁS A LEP GYORSÍTÓN elektron pár muon pár tau pár elektron, muon kvark (hadron zápor) pár kvark pár és gluon (3 hadron zápor) tau pár 1 és 3 hadron Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 64
65 A TOP KVARK FELFEDEZÉSE Tevatron proton-antiproton ütköztető CDF and D0 kísérletei (Fermilab, USA), 1995 Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 65 Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 65
66 A TOP KVARK FELFEDEZÉSE A detektor képe Számítógépes rekonstrukció Egy megfigyelt esemény a CDF detektorban A fizikus értelmezése Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 66 Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 66
67 HADRONZÁPOROK Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 67
68 LEP éra (- 2000) A CERN GYORSÍTÓI LHC éra (2008- ) Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 68
BEVEZETÉS A RÉSZECSKEFIZIKÁBA
BEVEZETÉS A RÉSZECSKEFIZIKÁBA Pásztor Gabriella Gabriella.Pasztor@cern.ch CERN Hungarian Teachers Programme 2011. augusztus 15 10. 1. RÉSZ Mit vizsgál a részecskefizika és milyen eszközökkel? Elemi részecskék
RészletesebbenBEVEZETÉS A RÉSZECSKEFIZIKÁBA
BEVEZETÉS A RÉSZECSKEFIZIKÁBA Gabriella.Pasztor@cern.ch CERN Hungarian Teachers Programme 2015. augusztus 17-21. Pásztor: Bevezetés a részecskefizikába 1 PROGRAM Részecskefizika célja, eszközei Elemi részecskék
RészletesebbenRészecskefizika kérdések
Részecskefizika kérdések Hogyan ad a Higgs- tér tömeget a Higgs- bozonnak? Milyen távla= következménye lesznek annak, ha bebizonyosodik a Higgs- bozon létezése? Egyszerre létezhet- e a H- bozon és a H-
RészletesebbenBevezetés a részecske fizikába
Bevezetés a részecske fizikába Kölcsönhatások és azok jellemzése Kölcsönhatás Erősség Erős 1 Elektromágnes 1 / 137 10-2 Gyenge 10-12 Gravitációs 10-44 Erős kölcsönhatás Közvetítő részecske: gluonok Hatótávolság:
RészletesebbenJÁTSSZUNK RÉSZECSKEFIZIKÁT!
JÁTSSZUNK RÉSZECSKEFIZIKÁT! Dr. Oláh Éva Mária Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola, Törökbálint MTA Wigner FK, RMI, NFO ELTE, Fizikatanári Doktori Iskola, Fizika Tanítása Program PhD olaheva@hotmail.com
RészletesebbenBevezetés a részecskefizikába
Bevezetés a részecskefizikába Kölcsönhatások Az atommag felépítése Az atommag pozitív töltésű protonokból (p) és semleges neutronokból (n) áll. A protonok és neutronok kvarkokból + gluonokból állnak. A
RészletesebbenBevezetés a részecskefizikába
Horváth Dezső: Bevezetés a részecskefizikába I: SM CERN, 2014. augusztus 18. p. 1 Bevezetés a részecskefizikába Előadássorozat fizikatanárok részére CERN, 2014. aug. 18-22. (Pásztor Gabriella helyett)
RészletesebbenBevezetés a részecskefizikába
Bevezetés a részecskefizikába Előadássorozat fizikatanárok részére (CERN, 2007) Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu. MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet, Budapest és ATOMKI, Debrecen Horváth
RészletesebbenHatártalan neutrínók
Határtalan neutrínók Trócsányi Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem és MTA-DE Részecskefizikai Kutatócsoport HTP utótalálkozó Budapest 218. december 8 Mottó A tudománynak azonban, hogy el ne satnyuljon,
RészletesebbenHadronok, atommagok, kvarkok
Zétényi Miklós Hadronok, atommagok, kvarkok Teleki Blanka Gimnázium Székesfehérvár, 2012. február 21. www.meetthescientist.hu 1 26 Atomok Démokritosz: atom = legkisebb, oszthatatlan részecske Rutherford
RészletesebbenBevezetés a részecskefizikába
Horváth Dezső: Bevezetés a részecskefizikába I CERN, 2009. augusztus 18. 1. fólia p. 1 Bevezetés a részecskefizikába Előadássorozat fizikatanárok részére (CERN, 2009. aug. 17-21.) Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu
RészletesebbenA Lederman-Steinberger-Schwartz-f ele k et neutrn o ks erlet
A Lederman-Steinberger-Schwartz-f ele k et neutrn o ks erlet Modern zikai ks erletek szemin arium Kincses D aniel E otv os Lor and Tudom anyegyetem 2017. február 21. Kincses Dániel (ELTE) A két neutrínó
RészletesebbenRészecskefizika. Ujvári Balázs Debreceni Egyetem, Fizika Intézet HTP2017
Részecskefizika Ujvári Balázs Debreceni Egyetem, Fizika Intézet HTP2017 Oláh Éva előadása Atom, nukleon, kvarkok méretei Hogy rakunk össze egy protont? Színek, antiszínek (a hadronok legyenek fehérek)
RészletesebbenCERN: a szubatomi részecskék kutatásának európai központja
CERN: a szubatomi részecskék kutatásának európai központja 1954-ben alapította 12 ország Ma 20 tagország 2007-ben több mint 9000 felhasználó (9133 user ) ~1 GCHF éves költségvetés (0,85%-a magyar Ft) Az
RészletesebbenRészecskefizika. Ujvári Balázs HTP2016
Részecskefizika Ujvári Balázs HTP2016 Oláh Éva előadása Atom, nukleon, kvarkok méretei Hogy rakunk össze egy protont? Színek, antiszínek (a hadronok legyenek fehérek) Bomlási szabályok, megmaradó mennyiségek
RészletesebbenBevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 4. (e) Kvantummechanika Utolsó módosítás: 2014. december 3. 1 A Klein-Gordon-egyenlet (1) A relativisztikus dinamikából a tömegnövekedésre és impulzusra vonatkozó
RészletesebbenElemi részecskék, kölcsönhatások. Atommag és részecskefizika 4. előadás március 2.
Elemi részecskék, kölcsönhatások Atommag és részecskefizika 4. előadás 2010. március 2. Az elektron proton szóródás E=1MeVλ=hc/(sqrt(E 2 -mc 2 )) 200fm Rutherford-szórás relativisztikusan Mott-szórás E=10MeVλ
RészletesebbenRadiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008.
Radiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008. Kiss István,Vértes Attila: Magkémia (Akadémiai Kiadó) Nagy Lajos György,
RészletesebbenÚton az elemi részecskék felé. Atommag és részecskefizika 2. előadás február 16.
Úton az elemi részecskék felé Atommag és részecskefizika 2. előadás 2010. február 16. A neutron létének következményei I. 1. Az atommag alkotórészei Z db proton + N db neutron, A=N+Z az atommag tömege
RészletesebbenMegmérjük a láthatatlant
Megmérjük a láthatatlant (részecskefizikai detektorok) Hamar Gergő MTA Wigner FK 1 Tartalom Mik azok a részecskék? mennyi van belőlük? miben különböznek? Részecskegyorsítók, CERN mire jó a gyorsító? hogy
RészletesebbenA tau lepton felfedezése
A tau lepton felfedezése Szabó Attila András ELTE TTK Kísérleti mag- és részecskefizikai szeminárium 2014.12.04. Tartalom 1 Előzmények(-1973) e-μ probléma e+e- annihiláció kísérletekhez vezető út 2 Felfedezés(1973-1976)
Részletesebbenhttp://www.nature.com 1) Magerő-sugár: a magközéppontból mért távolság, ameddig a magerők hatótávolsága terjed. Rutherford-szórásból határozható meg. R=1,4 x 10-13 A 1/3 cm Az atommag terének potenciálja
RészletesebbenAtomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Biofizika, Nyitrai Miklós
Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás. 2010. 10. 13. Biofizika, Nyitrai Miklós Összefoglalás Atommag alkotói, szerkezete; Erős vagy magkölcsönhatás; Tömegdefektus. A kölcsönhatások világképe
RészletesebbenGyorsítók. Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen. Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) 2009. augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1
Gyorsítók Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) 2009. augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1 Az anyag felépítése Részecskefizika kvark, lepton Erős, gyenge,
RészletesebbenNAGY Elemér Centre de Physique des Particules de Marseille
Korai CERN együtműködéseink a kísérleti részecskefizika terén Az EMC és L3 kísérletek NAGY Elemér Centre de Physique des Particules de Marseille Előzmények A 70-es évektől kezdve a CERN meghatározó szerephez
RészletesebbenRészecskefizikai gyorsítók
Részecskefizikai gyorsítók 2010.12.09. Kísérleti mag- és részecskefizikai szeminárium Márton Krisztina Hogyan látunk különböző méreteket? 2 A működés alapelve az elektromos tér gyorsítja a részecskét különböző
RészletesebbenBelső szimmetriacsoportok: SU(2), SU(3) és a részecskék rendszerezése, a kvarkmodell alapjai
Belső szimmetriacsoportok: SU(), SU() és a részecskék rendszerezése, a kvarkmodell alapjai Izospin Heisenberg, 9: a proton és a neutron nagyon hasonlít egymásra, csak a töltésük különbözik. Ekkor, -ben
RészletesebbenAtomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Biofizika, Nyitrai Miklós
Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás. 2010. 10. 12. Biofizika, Nyitrai Miklós Miért hiszi mindenki azt, hogy az atomfizika egyszerű, szép és szerethető? A korábbiakban tárgyaltuk Az atom szerkezete
RészletesebbenKvarkok. Mag és részecskefizika 2. előadás Február 23. MRF2 Kvarkok, neutrínók
Kvarkok Mag és részecskefizika. előadás 018. Február 3. A pozitron felfedezése A1 193 Anderson (Cal Tech) ködkamra kozmikus sugárzás 1300 db fénykép pozitrónium PET Antihidrogén Kozmikus sugárzás antirészecske:
RészletesebbenMese a Standard Modellről 2*2 órában, 1. rész
Mese a Standard Modellről 2*2 órában, 1. rész Előadás a magyar CMS-csoport számára (RMKI-ATOMKI-CERN, 2008. június 6.) Horváth Dezső horvath rmki.kfki.hu. MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet,
RészletesebbenAxion sötét anyag. Katz Sándor. ELTE Elméleti Fizikai Tanszék
Az axion mint sötét anyag ELTE Elméleti Fizikai Tanszék Borsányi Sz., Fodor Z., J. Günther, K-H. Kampert, T. Kawanai, Kovács T., S.W. Mages, Pásztor A., Pittler F., J. Redondo, A. Ringwald, Szabó K. Nature
RészletesebbenKvarkok. Mag és részecskefizika 2. előadás Február 24. MRF2 Kvarkok, neutrínók
Kvarkok Mag és részecskefizika. előadás 017. Február 4. V-részecskék 1. A15 felfedezés 1946, Rochester, Butler ezen a képen egy semleges részecske bomlásakor két töltött részecske (pionok) nyoma villa
RészletesebbenA részecskefizika kísérleti eszközei
A részecskefizika kísérleti eszközei (Gyorsítók és Detektorok) Hamar Gergő MTA Wigner FK 1 Tartalom Mit kell/lehet mérni egy részecskén? miben különböznek? hogyan és mit mérünk? Részecskegyorsítók, CERN
Részletesebbena Bohr-féle atommodell (1913) Niels Hendrik David Bohr ( )
a Bohr-féle atommodell (1913) Niels Hendrik David Bohr (1885-1962) atomok gerjesztése és ionizációja elektronnal való bombázással (1913-1914) James Franck (1882-1964) Gustav Ludwig Hertz (1887-1975) Nobel-díj
RészletesebbenA Standard modellen túli Higgs-bozonok keresése
A Standard modellen túli Higgs-bozonok keresése Elméleti fizikai iskola, Gyöngyöstarján, 2007. okt. 29. Horváth Dezső MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet, Budapest és ATOMKI, Debrecen Horváth
RészletesebbenA RÉSZECSKEFIZIKA ANYAGELMÉLETE: A STANDARD MODELL
tartozó valószínûség -hez, a többi nullához tart. A most vizsgált esetben (M M = 0) a (0) szerint valóban ennekkell történnie. Teljesen hasonlóan igazolható (0) helyessége akkor is, amikor k = n. A közbensô
RészletesebbenSinkovicz Péter. ELTE, MSc II november 8.
Út az elemi részecskék felfedezéséhez és az e e + ütközések ELTE, MSc II. 2011. november 8. Bevezető c kvark τ lepton b kvark Gyenge kölcsönhatás Áttekintés 1 Bevezető 2 c kvark V-A elmélet GIM mechanizmus
Részletesebbenegyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky-
egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky- Rosen cikk törekvés az egységes térelmélet létrehozására
RészletesebbenRepetitio est mater studiorum
Repetitio est mater studiorum Anyagi részecskék Kvarkok: A mai nap főszereplői Közvetítő részecskék Leptonok: Ők mind Fermionok (s=1/2) Ők mind Bozonok (s=1) 2. Kölcsönhatások Milyen kölcsönhatásokra utalnak
RészletesebbenRadioaktivitás és mikrorészecskék felfedezése
Radioaktivitás és mikrorészecskék felfedezése Mag és részecskefizika 1. előadás 2017. Február 17. A félév tematikája 1. Mikrorészecskék felfedezése 2. Kvark gondolat bevezetése, béta-bomlás, neutrínóhipotézis
RészletesebbenMilyen eszközökkel figyelhetők meg a világ legkisebb alkotórészei?
Milyen eszközökkel figyelhetők meg a világ legkisebb alkotórészei? Veres Gábor ELTE Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék e-mail: vg@ludens.elte.hu Az atomoktól a csillagokig előadássorozat nem csak középiskolásoknak
RészletesebbenAz atombomba története
Az atombomba története Szegedi Péter TTK Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék Déli Tömb 1-111-es szoba 372-2990 vagy 6670-es mellék pszegedi@caesar.elte.hu és http://hps.elte.hu Tematika 1. A
RészletesebbenA CERN, az LHC és a vadászat a Higgs bozon után. Genf
A CERN, az LHC és a vadászat a Higgs bozon után Genf European Organization for Nuclear Research 20 tagállam (Magyarország 1992 óta) CERN küldetése: on ati uc Ed on Alapítva 1954-ben Inn ov ati CERN uniting
RészletesebbenAz atomhéj (atommag körüli elektronok) fizikáját a kvantumfizika írja le teljes körűen.
MGFIZIK z atomhéj (atommag körüli elektronok) fizikáját a kvantumfizika írja le teljes körűen. Z TOMMG SZERKEZETE, RDIOKTIVITÁS PTE ÁOK Biofizikai Intézet Futó Kinga magfizika azonban még nem lezárt tudomány,
RészletesebbenLegújabb eredmények a részecskefizikában. I. rész
ismerd meg! Legújabb eredmények a részecskefizikában I. rész 1. A részecskék osztályozása Jelenlegi tudásunk szerint az anyag fermion típusú építkövekbl és bozon típusú ragasztóanyagból épül fel. (A világegyetem
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés 440 BC Democritus, Leucippus, Epicurus 1660 Pierre Gassendi 1803 1897 1904 1911 19 193 John Dalton Joseph John (J.J.) Thomson J.J. Thomson
RészletesebbenParitássértés FIZIKA BSC III. MAG- ÉS RÉSZECSKEFIZIKA SZEMINÁRIUM PARITÁSSÉRTÉS 1
Paritássértés SZEGEDI DOMONKOS FIZIKA BSC III. MAG- ÉS RÉSZECSKEFIZIKA SZEMINÁRIUM 2013.11.27. PARITÁSSÉRTÉS 1 Tartalom 1. Szimmetriák 2. Paritás 3. P-sértés 1. Lee és Yang 2. Wu kísérlet 3. Lederman kísérlet
RészletesebbenMikrokozmosz világunk építôköveinek kutatása
HORVÁTH ZALÁN Mikrokozmosz világunk építôköveinek kutatása Horváth Zalán fizikus, az MTA rendes tagja Az anyagi világ szerkezetének megismerése több mint kétezer éve foglalkoztatja az emberiséget. A 20.
RészletesebbenPapp Gábor, Németh Judit. Magfizika. egyetemi jegyzet fizika tanár szakos hallgatóknak. 2003, ELTE, Budapest
1 Papp Gábor, Németh Judit Magfizika egyetemi jegyzet fizika tanár szakos hallgatóknak 2003, ELTE, Budapest 2 Tartalomjegyzék 1. Atommagok tulajdonságai 7 1.1. Az atommag alkotórészei......................
RészletesebbenA sötét anyag nyomában. Krasznahorkay Attila MTA Atomki, Debrecen
A sötét anyag nyomában Krasznahorkay Attila MTA Atomki, Debrecen Látható és láthatatlan világunk A levegő Túl kicsi dolgok Mikroszkóp Túl távoli dolgok távcső, teleszkópok Gravitációs vonzás, Mágneses
RészletesebbenÚtban a Standard Modell felé
Útban a Standard Modell felé Mag és részecskefizika 4. előadás 2017. március 10. Amiről eddig tanultunk Hadronok: kvarkok kötött állapotai Barionok (qqq), anti-barionok (qqq), mezonok (qq) Rezonanciák
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés J.J. Thomson (1897) Katódsugárcsővel végzett kísérleteket az elektron fajlagos töltésének (e/m) meghatározására. A katódsugarat alkotó részecskét
RészletesebbenHogyan tegyük láthatóvá a láthatatlant?
Hogyan tegyük láthatóvá a láthatatlant? Trócsányi Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem és MTA-DE Részecskefizikai Kutatócsoport Bolyai Kollégium Budapest 2019. április 24 2015. évi Fizikai Nobel-díj Takaaki
Részletesebben8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA
8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA Az atommag szerkezete (40-44 oldal) A tömegspektrométer elve Az atommag komponensei Izotópok Tömeghiány, kötési energia, stabilitás Magerők Magmodellek Az atommag stabilitásának
RészletesebbenAtommagok alapvető tulajdonságai
Atommagok alapvető tulajdonságai Mag és részecskefizika 5. előadás 017. március 17. Áttekintés Atommagok szerkezete a kvarkképben proton szerkezete, atommagok szerkezete, magerő Atommagok összetétele izotópok,
RészletesebbenA legkisebb részecskék a világ legnagyobb gyorsítójában
A legkisebb részecskék a világ legnagyobb gyorsítójában Varga Dezső, ELTE Fiz. Int. Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék AtomCsill 2010 november 18. Az ismert világ építőkövei: az elemi részecskék Elemi
RészletesebbenTheory hungarian (Hungary)
Q3-1 A Nagy Hadronütköztető (10 pont) Mielőtt elkezded a feladat megoldását, olvasd el a külön borítékban lévő általános utasításokat! Ez a feladat a CERN-ben működő részecskegyorsító, a Nagy Hadronütköztető
RészletesebbenA részecskefizika eszköztára: felfedezések és detektorok
A részecskefizika eszköztára: felfedezések és detektorok Varga Dezső MTA WIGNER FK, RMI NFO Az évszázados kirakójáték: az elemi részecskék rendszere A buborékkamrák kora: a látható részecskék Az elektronikus
RészletesebbenFIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István
Sugárzunk az elégedettségtől! () Dr. Seres István atommagfizika Atommodellek 440 IE Democritus, Leucippus, Epicurus 1803 1897 John Dalton J.J. Thomson 1911 Ernest Rutherford 19 Niels Bohr 3 Atommodellek
RészletesebbenRészecske- és magfizika vizsgakérdések
Részecske- és magfizika vizsgakérdések Az alábbi kérdések (vagy ezek kombinációi) fognak az írásbeli és szóbeli vizsgán is szerepelni. A vastag betűs kérdések egyszerűbb, beugró-kérdések, ezeknek kb. 90%-át
RészletesebbenEgzotikus részecskefizika
Egzotikus részecskefizika CMS-miniszimpózium, Debrecen, 2007. nov. 7. Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu. MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet, Budapest és ATOMKI, Debrecen Horváth Dezső: Egzotikus
RészletesebbenA Standard Modellen túl. Cynolter Gábor
A Standard Modellen túl Cynolter Gábor MTA Elméleti Fizikai Tanszéki Kutatócsoportja Budapest, 1117 Pázmány Péter sétány 1/A Kivonat Az elemi részecskék kölcsönhatásait leíró Standard Modell hihetetlenül
RészletesebbenAz expanziós ködkamra
A ködkamra Mi az a ködkamra? Olyan nyomvonaljelző detektor, mely képes ionizáló sugárzások és töltött részecskék útját kimutatni. A kamrában túlhűtött gáz található, mely a részecskék által keltett ionokon
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu
Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Mitől függ a kölcsönhatás? VÁLASZ: Az anyag felépítése A sugárzások típusai, forrásai és főbb tulajdonságai A sugárzások és az anyag
RészletesebbenAz atommag szerkezete
Az atommag szerkezete Biofizika előadások 2013 november Orbán József PTE ÁOK Biofzikai Intézet Filozófusok / tudósok Történelem Aristoteles Dalton J.J.Thomson Bohr Schrödinger Pauli Curie házaspár Teller
RészletesebbenRészecskék osztályozása, kölcsönhatások, Standard Modell?
Részecskék osztályozása, kölcsönhatások, Standard Modell? Mag-, részecskefizika és asztrofizika 4. előadás 2018. október 2. Köszönet Pásztor Gabriellának http://gpasztor.web.cern.ch/gpasztor/mrf2017 Részecskefizika4,.htmlSzimmetriák,
RészletesebbenMagszerkezet modellek. Folyadékcsepp modell
Magszerkezet modellek Folyadékcsepp modell Az atommag összetevői (emlékeztető) atommag Z proton + (A-Z) neutron (nukleonok) szorosan kötve Állapot leírása: kvantummechanika + kölcsönhatások Nem relativisztikus
RészletesebbenRészecskegyorsítókkal az Ősrobbanás nyomában
Csanád Máté Részecskegyorsítókkal az Ősrobbanás nyomában Zrínyi Ilona Gimnázium Nyíregyháza, 2010. december 10. www.meetthescientist.hu 1 26 Az anyag szerkezete Atomok proton, neutrok, elektronok Elektron
RészletesebbenZ bozonok az LHC nehézion programjában
Z bozonok az LHC nehézion programjában Zsigmond Anna Julia MTA Wigner FK Max Planck Institut für Physik Fizikus Vándorgyűlés Szeged, 2016 augusztus 24-27. Nehézion-ütközések az LHC-nál A-A és p-a ütközések
RészletesebbenLigeti Zoltán. Ernest Orlando Lawrence Berkeley National Laboratory University of California, Berkeley, CA 94720. Kivonat
CP szimmetria sértés 1 Ligeti Zoltán Ernest Orlando Lawrence Berkeley National Laboratory University of California, Berkeley, CA 94720 Kivonat Ha a,,tükör, amit CP szimmetriának hívunk, hibátlan volna,
RészletesebbenMagyarok a CMS-kísérletben
Magyarok a CMS-kísérletben LHC-klubdélután, ELFT, 2007. ápr. 16. Horváth Dezső MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet, Budapest és ATOMKI, Debrecen Horváth Dezső: Magyarok a CMS-kísérletben LHC-klubdélután,
RészletesebbenMikrofizika egy óriási gyorsítón: a Nagy Hadron-ütköztető
Mikrofizika egy óriási gyorsítón: a Nagy Hadron-ütköztető MAFIOK 2010 Békéscsaba, 2010.08.24. Hajdu Csaba MTA KFKI RMKI hajdu@mail.kfki.hu 1 Large Hadron Nagy Collider Hadron-ütköztető proton ólom mag
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Radioaktivitás Biofizika előadások 2013 december Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal PTE ÁOK Biofizikai Intézet, Orbán József Összefoglaló radioaktivitás alapok Nukleononkénti kötési energia (MeV) Egy
RészletesebbenAZ ELEKTRON MÁGNESES MOMENTUMA. H mágneses erœtérben az m mágneses dipólmomentummal jellemzett testre M = m H forgatónyomaték hat.
AZ ELEKTRON MÁGNESES MOMENTUMA Mágneses dipólmomentum: m H mágneses erœtérben az m mágneses dipólmomentummal jellemzett testre M = m H forgatónyomaték hat. M = m H sinϕ (Elektromos töltés, q: monopólus
RészletesebbenRészecskefizika I: a standard modell
Horváth Dezső: Részecskefizika I: a standard modell Debrecen, 2014. április 15. 1. fólia p. 1/70 Részecskefizika I: a standard modell DE Kísérleti Fizika tanszék, 2014. április 15. Horváth Dezső horvath.dezso@wigner.mta.hu
RészletesebbenMagfizika szeminárium
Paritássértés a Wu-kísérletben Körtefái Dóra Magfizika szeminárium 2019. 03. 25. Áttekintés Szimmetriák Paritás Wu-kísérlet Lederman-kísérlet Szimmetriák Adott transzformációra invaráns mennyiségek. Folytonos
RészletesebbenTöltött Higgs-bozon keresése az OPAL kísérletben
Horváth Dezső: Töltött Higgs-bozon keresése az OPAL kísérletben, RMKI-ATOMKI-CERN, 28..3. p. /27 Töltött Higgs-bozon keresése az OPAL kísérletben Budapest-Debrecen-CERN szeminárium, 28. okt. 3. Horváth
RészletesebbenÚton a kvarkok felé. Atommag- és részecskefizika 3. előadás március 1.
Úton a kvarkok felé Atommag- és részecskefizika 3. előadás 2010. március 1. A béta-bomlás energiaspektruma 1. béta-bomló atommagok: 40 K, 14 C, 3 H, 214 Bi 2. e/m meghatározás a keletkező részecske egy
RészletesebbenAtommodellek. Ha nem tudod egy pincérnőnek elmagyarázni a fizikádat, az valószínűleg nem nagyon jó fizika. Rausch Péter kémia-környezettan tanár
Atommodellek Ha nem tudod egy pincérnőnek elmagyarázni a fizikádat, az valószínűleg nem nagyon jó fizika. Ernest Rutherford Rausch Péter kémia-környezettan tanár Modellalkotás A modell a valóság nagyított
RészletesebbenRadioaktivitás. 9.2 fejezet
Radioaktivitás 9.2 fejezet A bomlási törvény Bomlási folyamat alapjai: Értelmezés (bomlás): Azt a magfizikai folyamatot, amely során nagy tömegszámú atommagok spontán módon, azaz véletlenszerűen (statisztikailag)
RészletesebbenMarx György (1927-2002)
Marx György (1927-2002) 2002) Egy tanítvány visszaemlékezései (Dr. Sükösd Csaba, Budapest) Tartalom Korai évek A leptontöltés megmaradása Az Univerzum keletkezése és fejlıdése Neutrínófizika Híd Kelet
RészletesebbenElektronok, atomok. Általános Kémia - Elektronok, Atomok. Dia 1/61
Elektronok, atomok 2-1 Elektromágneses sugárzás 2-2 Atomi Spektrum 2-3 Kvantumelmélet 2-4 A Bohr Atom 2-5 Az új Kvantummechanika 2-6 Hullámmechanika 2-7 Kvantumszámok Dia 1/61 Tartalom 2-8 Elektronsűrűség
Részletesebbentöltéssel rendelkező vagy semleges részecskék kinetikus energiája és (vagy) impulzusa a kondenzált közegek atomjaival ütközve megváltozhat.
Néhány szó a neutronról Különböző részecskék, úgymint fotonok, neutronok, elektronok és más, töltéssel rendelkező vagy semleges részecskék kinetikus energiája és (vagy) impulzusa a kondenzált közegek atomjaival
RészletesebbenRészecskefizika 3: neutrínók
Horváth Dezső: Bevezetés a részecskefizikába III CERN, 2014. augusztus 20. p. 1 Részecskefizika 3: neutrínók Előadássorozat fizikatanárok részére (CERN, 2014) Horváth Dezső Horvath.Dezso@wigner.mta.hu
RészletesebbenNehézion ütközések az európai Szupergyorsítóban
Nehézion ütközések az európai Szupergyorsítóban Lévai Péter MTA KFKI RMKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet Az atomoktól a csillagokig ELTE, 2008. márc. 27. 17.00 Tartalomjegyzék: 1. Mik azok a nehézionok?
RészletesebbenAz elektromágneses hullámok
203. október Az elektromágneses hullámok PTE ÁOK Biofizikai Intézet Kutatók fizikusok, kémikusok, asztronómusok Sir Isaac Newton Sir William Herschel Johann Wilhelm Ritter Joseph von Fraunhofer Robert
RészletesebbenRészecskefizika: elmélet és kísérlet
Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. p. 1/54 Részecskefizika: elmélet és kísérlet Ceglédi Téli Tábor, 2010.02.06 Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu MTA KFKI Részecske
RészletesebbenAtomfizika. A hidrogén lámpa színképei. Elektronok H atom. Fényképlemez. emisszió H 2. gáz
Atomfizika A hidrogén lámpa színképei - Elektronok H atom emisszió Fényképlemez V + H 2 gáz Az atom és kvantumfizika fejlődésének fontos szakasza volt a hidrogén lámpa színképeinek leírása, és a vonalas
RészletesebbenELEMI RÉSZECSKÉK ATOMMODELLEK
ELEMI RÉSZECSKÉK ATOMMODELLEK Az atomok felépítése Készítette: Horváthné Vlasics Zsuzsanna Mi van az atomok belsejében? DÉMOKRITOSZ (Kr.e. 460-370) az anyag nem folytonos parányi, tovább nem bontható,
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenKozmikus sugárzás a laborban...?
Kozmikus sugárzás a laborban...? ELTE, Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék vg@ludens.elte.hu Az Atomoktól a Csillagokig ELTE, 2018. január 31. Méretskálák a természetben Big Bang Proton Atom Föld sugár
RészletesebbenÚj, 125 GeV nyugalmi tömegű részecske megfigyelése
Új, 125 GeV nyugalmi tömegű részecske megfigyelése CMS Együttműködés, CERN 2012. július 4. Összefoglalás A mai, a CERN-ben és az ICHEP 2012 konferencián 1 megtartott együttes szemináriumon a CERN Nagy
RészletesebbenAtomfizika I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag?
Atomfizika I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag? Platón (i.e. 427-347), Arisztotelész (=i.e. 387-322): Végtelenségig
RészletesebbenBudapest, 2010. december 3-4.
Mócsy Ildikó A természettudomány A természettudomány szakágazatai: - alap tudományok: fizika kémia biológia földtudományok csillagászat - alkalmazott tudományok: mérnöki mezőgazdaság orvostudomány - matematika,
RészletesebbenThomson-modell (puding-modell)
Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja
RészletesebbenFIZIKAI NOBEL-DÍJ, Az atomoktól a csillagokig dgy Fizikai Nobel-díj 2013 a Higgs-mezôért 10
FIZIKAI NOBEL-DÍJ, 2013 Az atomoktól a csillagokig dgy 2013. 10. 10. Fizikai Nobel-díj 2013 a Higgs-mezôért 10 A tömeg eredete és a Higgsmező avagy a 2013. évi fizikai Nobel-díj Az atomoktól a csillagokig
RészletesebbenA mai nap főszereplői. Kvarkok: Közvetítő részecskék. Anyagi részecskék. Leptonok: Ők mind Bozonok (s=1) Ők mind Fermionok (s=1/2)
Anyagi részecskék Kvarkok: A mai nap főszereplői Közvetítő részecskék Leptonok: Ők mind Fermionok (s=1/2) Ők mind Bozonok (s=1) Előszó. Olyan dolgokról fogok most Nektek beszélni amit a 3.- 4. éves fizikus
RészletesebbenTrócsányi Zoltán. Az eltőnt szimmetria nyomában - a évi fizikai Nobel-díj
Trócsányi Zoltán Az eltőnt szimmetria nyomában - a 2008. évi fizikai Nobel-díj A Fizikai Nobel-díj érme: Inventas vitam juvat excoluisse per artes Kik felfedezéseikkel jobbítják a világot Fizikai Nobel-díj
RészletesebbenStern Gerlach kísérlet. Készítette: Kiss Éva
Stern Gerlach kísérlet Készítette: Kiss Éva Történelmi áttekintés 1890. Thomson-féle atommodell ( mazsolás puding ) 1909-1911. Rutherford modell (bolygó hasonlat) Bohr-féle atommodell Frank-Hertz kísérlet
Részletesebbenhttp://www.flickr.com Az atommag állapotait kvantummechanikai állapotfüggvénnyel írjuk le. A mag paritását ezen fv. paritása adja meg. Paritás: egy állapot tértükrözéssel szemben mutatott viselkedését
Részletesebben