Kvarkok. Mag és részecskefizika 2. előadás Február 24. MRF2 Kvarkok, neutrínók

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kvarkok. Mag és részecskefizika 2. előadás Február 24. MRF2 Kvarkok, neutrínók"

Dániel Barta
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 Kvarkok Mag és részecskefizika. előadás 017. Február 4.

(sárgával színezve) rajzol ki a semleges részecske a kozmikus sugárzás hatására az elnyelő ólomban keletkezett ezt hívjuk

2 V-részecskék 1. A15 felfedezés 1946, Rochester, Butler ezen a képen egy semleges részecske bomlásakor két töltött részecske (pionok) nyoma villa alakot (sárgával színezve) rajzol ki a semleges részecske a kozmikus sugárzás hatására az elnyelő ólomban keletkezett ezt hívjuk V-részecskének gondos vizsgálat kimutatta, hogy nem lehet e - e + pár, nem lehet pion-vagy müonbomlás, hanem egy új semleges részecske, tömege a pionénál nagyobb, neve kaon lett. x hasonló tömegű részecskét fedeztek fel. forrás:

3 Ködkamra képek értékelése Mekkora tömegű részecske volt a villa nyele? r=mv/qb alapján a töltött részecskék p-a meghatározható (p 1, p ) A laborrendszerben az energia és az impulzus megmarad: ebből m V -t ki lehet számolni. m V c 500 MeV. A protonnál könnyebb új semleges részecske. (K 0 lesz a neve) bomlása: K 0 π + + π p p p E E c m c p c m c p c m c p V + = + = = + 1 ) ( c p E E c m V + =

4 V-részecskék (1) Kaon (500 MeV) Semleges Két pionra bomlik (π + π ) Élettartama s Nukleáris időegységben ez 300 év Nukleáris időegység s A fénynek a protonon történő áthaladásához szükséges idő Magreakciók, részecske keltések ennél gyorsabban nem tudnak lejátszódni

5 V-részecskék () A16 Másodlagos nyaláb π Buborékkamra Két semleges V keletkezik Egyik π + π -ra bomlik (K 0 ) Másik aszimetrikusan Lendület nagy részét egy proton viszi el Alsó V: új részecske forrás:

6 V-részecskék () Magyarázat: π + p Λ 0 +K 0 Λ 0 p + π K 0 π + π + protonnál nehezebb semleges részecske keletkezik, ami protonra bomlik Tömege MeV Neve: Λ 0 Azok a részecskék, amik protonra bomlanak = barionok

Másik oldal nem ionizál semleges részecske keletkezett C. M. York, R. B. Leighton, and E. K.

7 V-részecskék (3) A17 Töltött V-részecske kép tapasztalatai: Oldalirányú impulzusból vesszük észre Ez a villa középpontja Nyomsűrűség megváltozik (erősebb lesz) ionizáció sűrűsége megváltozik Más részecske Másik oldal nem ionizál semleges részecske keletkezett C. M. York, R. B. Leighton, and E. K. BjornerudPhys. Rev. 90, 167 (1953) Direct Experimental Evidence for the Existence of a Heavy Positive V Particle

8 V-részecskék (3) Magyarázat: V + p + π 0 Tömege MeV Neve Σ +, szigma-plusz hiperon Hiperonok Nukleonoknál nehezebb, rövid élettartamú részecskék, amik végül protonra bomlanak További V-részecskék Találtak két másik nagyon közeli tömegű részecskét is: V MeV, semleges MeV

9 Mit találtunk? Vegyük csak azokat, amik protonra tudnak bomlani, látszanak a ködkamrában, és még a protont: Proton, neutron MeV, MeV (m n -m p )c = 1.9 MeV, 0.14% nagyon kicsi! V +0 három közeli tömeg: ±4MeV Azonos tömegű részecskét azonos betűvel jelöljük, ez adja a nevét Ezek multiplettek kb. azonos energiájú objektumok N dublett (p,n), Σtriplett (Σ +, Σ 0, Σ ), Λ 0 szinglett Van még két ilyen: Ξdublett (Ξ, Ξ 0 ) 130 ±4MeV Ezek mind S=1/ spinű részecskék

10 Rajzoljuk fel ezek tömegét és töltését! Ξ Σ Λ N

11 Közelítsünk! Szabályosság látszik!

12 Mitől van szabályosság? Látszik, hogy van szabályosság Tömeg-különbségek kb. azonosak Két négyzet alakú szerkezet Minél kevesebb összetevőből rakjuk ki! Nem kell mindent mindig felhasználni Nem kell minden kombinációnak létezni

13 6 összetevő esete Cc Cb Bc Bb Ba Ab Aa A, B, C, a, b, c -3-szor használjuk mindet

14 6 összetevő esete Van három különböző tömegű semleges nagyobb összetevő A 500 MeV, B 700 MeV, C 900 MeV Van három kisebb és azonos tömegű összetevő, melyeknek a töltése különbözik a, b, c és ezek töltése q(a)=+1, q(b)=0, q(c)=-1 Tömegük 450 MeV Felépítések: n: Ab, p: Aa, Σ: Bc, Bb, Ba, Ξ: Cc, Cb

15 4 összetevő: A 0, A +, B 0, B B 0 -B - B 0 -B 0 A 0 -B - B 0 -A 0 B 0 -A + A 0 -A 0 A 0 -A + m(a*)=475 MeV, m(b*)=675 MeV

16 4 összetevő vektorosan Origó: (0,950) tömegek M-475MeV (többlettömeget ábrázoljuk)

17 3 összetevő Rávezető ötlet: Legyen egy alapkő Legyen egy kicsit nehezebb Legyen egy eggyel töltöttebb

18 Kvarkok up, down, strange

19 Kvarkok Egyszerűsített, szemléletes konstituens kvark modell, ezek a könnyű kvarkok A kvarkok kölcsönhatnak, van kötési energiájuk, nem csak egymás mellé kell őket tenni ués d kb. 310 MeV tömegű, az skb. 00 MeV-vel több Még egy multiplett! (u,d) bonyolultabb modellben: 336 MeV, 340 MeV, 486 MeV Töltések: q d +q u =0, q u +q d =1 q d =-1/3, q u =/3 q s =-1/3 Kvark nyugalmi tömegek (gyökeresen új dolog):.3 MeV, 4.8 MeV, 95 MeV

20 Multiplettek eredete Ha a 3 könnyű kvark mind különböző tömegű lenne, akkor nem lennének multiplettek, és minden részecskét más betűvel jelölnénk Multiplettek eredete emiatt az ués dkb. azonos tömege (nyugalmi és konstituens is)

21 Multiplettek leírása Azonos energiájú állapotok Töltésben és kvark összetételben különböznek ez tolja el egy kicsit az energiájukat Analógia: mágneses tér nélkül azonos energiájú állapotok Mágneses térben felhasadnak, ha van spinjük Bevezetünk egy analóg spint, vagy izotóp spint = izospin

22 Multiplettek leírása Egy adott spin energiája s+1 része hasad fel mágneses térben Számoljuk meg a multiplettek résztvevőinek számát, ez legyen M (M-1)/ lesz a multiplett izospinje: T, típusa = t Thasonlóan kvmi vektoroperátor, ugyanolyan összeadási szabályokkal, mint a spin Spin mögött a perdületmegmaradás, térbeli forgatási szimmetria állt Az izospin mögött a magerők, erős kölcsönhatás szimmetriája áll Van T 3 komponense az izospinnek Ezzel különböztetjük meg a multiplett elemeit

23 Multiplettek leírása q 0 =(u,d) multiplett izospinje 1/ nukleon, Ξizospinje 1/ t(σ)=1, t(λ)=0 Σés Λrészecskékben q 0 és 1 s van Építsük fel a q 0 rendszer izospinjét: T(q 0 )=T(q 0 )+T(q 0 )=1/ 1/=1 0=T(Σ) T(Λ) Ez van a Σ 0 és a Λ 0 eltérő tömegei mögött: más az izospin kvantumszámuk t 3 értékük azonban azonos: 0

24 Multiplettek leírása A nukleon három 1/-es izospin összege 1/ 1/ 1/, Elvégezzük a második összeget, ez a nukleon esetén 0, izospin szinglett állapot Spinnél lenne, itt a az up kvarkot jelüli, a down kvarkot Izospin szinglett = ud-du proton = u(ud-du) neutron = d(ud-du)

25 Multiplettek leírása Mitől lesz a protonnak spinje? A kvarkoknak van spinje is! s=1/ A proton hullámfüggvénye a spint is belevéve a Pauli-elv szerint:

26 Neutron proton tömegkülönbség A dkvark kicsit nehezebb +.5 MeV A három elektromos töltés energiája is más -1/3 /3 p n /3 /3-1/3-1/3 E=ke /r(4/9- /9)=0 E=ke /r(1/9- /9)=-1/3ke /r r=0,4 fm-vel számolva E=-1.MeV

27 Barion-oktett a kvarkmodellben Barion = három kvarkból álló mikrorészecske Ritkaság = s kvarkok száma, 1 db s kvark = -1 ritkaság

Antibarionok (1) az antiproton A18 1955Segre, Chamberlain Berkeley, ciklotron gyorsító Bevatron, 6 GeV

28 Antibarionok (1) az antiproton A Segre, Chamberlain Berkeley, ciklotron gyorsító Bevatron, 6 GeV p + A p+ p+ p+ A' Annihilációs csillag (Wilson-kamra) zöld: π+ piros: π sárga: µ antiproton a gyorsítóból

29 Antibarionok (1) az antiproton Antiproton annihiláció pp ütközés egy semleges részecske is keletkezhet! majd elbomlik két V-alakban menő töltött részecskére antiproton det. LBL News, Vol.6, No.3, Fall 1981, p. 81

30 Antibarionok () az antineutron nn ütközés Antineutron annihiláció antiproton nyaláb töltéscsere, szóródás p + p - π + n n töltéscsere p n, pionok keletkeznek antineutron annihiláció: 4 új részecske + és görbületű

Hasonló dokumentumok

Kvarkok. Mag és részecskefizika 2. előadás Február 23. MRF2 Kvarkok, neutrínók

Kvarkok. Mag és részecskefizika 2. előadás Február 23. MRF2 Kvarkok, neutrínók Kvarkok Mag és részecskefizika. előadás 018. Február 3. A pozitron felfedezése A1 193 Anderson (Cal Tech) ködkamra kozmikus sugárzás 1300 db fénykép pozitrónium PET Antihidrogén Kozmikus sugárzás antirészecske: